Szent Mór-zsák különszám

Szent Mór-zsák különszám

2015. július

2

Szent Mór-zsák különszám – 2015. július


3


4

MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, néphagyományok helye a XXI. században (NTP-MKÖ-14-03-04) A programban iskolánkból, a pécsi

gyományaival. A tanulók motívum-

Szent Mór Iskolaközpontból 12 te-

gyűjtő és kutató munkát végeztek,

hetséges tanuló vett részt folyama-

Burján István szakmai vezetésével

tosan, de egyes programelemekben

múzeumpedagógiai foglakozásokon,

az iskola többi tanulója is részt vett.

tanulmányúton vettek részt. A tanul-

A program nyitott volt.

takat az alkotásaik során a festészet

A pécsi Szent Mór Iskolaközpont és

és a kerámiaműhelyben mélyítették

a pécsi Néprajzi Múzeum közös szak-

tovább. A közönség projektnapokon,

mai együttműködése lehetőséget

kiállításokon, és a Nemzeti Színház-

nyújtott, hogy növendékeink minél

ban az iskola Művészetek napi ren-

élmény központúbban megismer-

dezvényén találkozhatott a tanulók

kedhessenek Baranya megye népi

által bemutatásra előkészített mű-

kultúrájával, népművészetével, ha-

vekkel.


A pécsi Janus Pannonius Múzeum részéről Burján István osztályvezető, etnográfus vett részt a szakmai programban.

5


6

A kerámia műhely A foglakozásokat Megyesi Andrea tanárnő vezette a Szent Mór Iskolaközpontban.


7

Interjú Megyesi Andrea tanárnővel mel elmentünk egy kerámiaszakkörbe Dugár Jánoshoz, aki akkoriban lett a „Népművészet Mestere”. Ő annyira szerette amit csinált, hogy lelkesedése átragadt ránk. A tanyáján fatüzelésű kemencében fekete kerámiákat égettünk a szabadban. Az egész varázslatossága fogott meg. Később egy szegedi szakközépiskolában kerámia szakon tanultam. Kicsit más volt ez az iskola mint a pécsi kisképző. – Mikor készít kerámiákat?

– Miben?

– Amikor nem az iskolában vagyok, dé-

– Például. sokkal többet tanultunk ko-

lelőttönként kerámiákat készítek. – Mit csinál egy keramikus?

rongozni, mert a közelben egy majolikagyár volt, ahol népiesebb formákat,

– Sok mindent. Én például saját terve-

korongozással vagy „bekorongozással”

zésű használati tárgyakat és dísztár-

gyártottak. Pécsen a porcelángyár mi-

gyakat. Emellett gyakran megrendelé-

att az oktatásban hangsúlyosabbak az

seket is kapok. Például szeretne valaki

öntéssel készült tárgyak.

egy egyedi étkészletet, vagy személyes

– Miért szereti csinálni?

névre szóló ajándékot, vagy céges aján-

– A változatossága miatt. Ezek már több

déktárgyakat, és felkér a munkára.

ezer éves technikák, egy formát, az

– Amit maga készít, azt is eladja?

emberek változó életformája, kultúrája

– Igen, különböző kézműves vásárokon.

mennyiféleképpen képes variálni. Ez

– Mindig ezt szerette volna csinálni?

varázslatos. Például régen nem létezett

– Nem feltétlen. De volt egy olyan élet-

„műzlistál”.

helyzet, amikor jó volt hogy van egy

– Mit készített például tegnap?

szakma a kezemben.

– Most nagy divatja van a kézzel készí-

– Hol tanult agyagozni?

tett házi szappanoknak, ezért szappan-

– 6. osztályos koromban egy barátnőm-

tartókat.


8

A festészet műhely A foglakozások és a nyomdai kiállítási előkészületek képei


9

Interjú Kovalovszki Éva tanárnővel sős szakemberekkel, akiknek személyes varázsa, szakmai tapasztalatai nagyban gazdagíthatják tudásukat. Számomra nagyon fontos a múzeumpedagógia és hagyományos iskolai keretek között kevés lehetőség van tárlatokat, gyűjteményeket látogatni. – Mit csinál szívesen szabadidejében? Ez nehéz kérdés, mert nagyon kevés szabadidőm van. Gyakorlatilag a munkám a hobbim és nagyon sok időt fordítok rá. Ezen kívül szeretek futni, – Miért vágott bele az idei tanévben is egy újabb projektbe? – Nagyon fontosnak tartom, az iskolai kereteken kívüli oktatási formákat is, mint

utazni, festeni, kirándulni, bár ezekre kevés módom van. Nagyon szeretem a filmeket. – Mi az, ami a legtöbb nehézséget

például, a múzeumpedagógiát, vagy a

okozza a munkájában?

tanulmányutakat, szakmai előadásokat.

A műhelypakolás, teremrendezés nem

Ezek nagyban színesítik és élményköz-

tartozik a kedvenceim közé, bár min-

pontúvá teszik a rajz- festészet tanítását.

den évben alaposan ki kell vennem be-

Tanítványaim megismerkedhetnek kül-

lőle a részem.


10

Tanulmányút Az út során Burján István idegenvezetésével

megtekintettük

Drá-

vaiványi-, Adorjás-, Kóros- festett templomait, Eszék belvárosát, Hercegszőlőst, Csúzát, Vörösmartot, Batinát, valamint sétát tettünk a Kopácsi rét természetvédelmi területén.


Projektnapok 2015. május 29-én és június 4-én projektnapokat tartottunk a Néprajzi Múzeumban. Közösen alkottunk, táncoltunk, nevettünk, kiállítást rendeztünk, baranyai receptek alapján készült ételeket kóstoltunk.

11


12

Kiállításokon Kiállításokon mutattuk be a projekt során készült alkotásokat


13

Receptajánlatunk: Kútban kőtt A kútban kőtt, kútban kelt onnan

Elkészítése: az élesztőt kevés lisz-

kapta a nevét, hogy ruhába téve a

ttel és cukorral tejben felfuttatjuk.

kútban keltették meg.

A vajat elmorzsoljuk a liszttel, hozzáadjuk a kovászt, a tejfölt, a tojás-

Hozzávalók:

sárgáját, a kevés sót és lágy tésztává alakítjuk. A tésztát meglisztezett ru-

• 50 dkg liszt

hába tesszük, majd az egészet hideg

• 20 dkg kristálycukor

vízbe, kútba tesszük pl. egy vödörbe

• 10 dkg vaj

süllyesztve. Addig kelesztjük, míg fel

• 2 dkg élesztő

nem jön. Deszkára kiborítjuk, rudak-

• 1 dl tej

ra vágjuk, kristálycukorban megfor-

• 2 dl tejföl

gatjuk és kizsírozott pléhen a kifliket

• 2-3 tojássárgája

közepes tűzön megsütjük.

• csipet só


14

Mesés percek Babás szerkövek Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserkúton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, aki ekkor megátkozta őket: „Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni”. Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában egy sorban.

Az ördögszántotta hegy Élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget. Ígért az anyó-


kának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az anyóka alkut ajánlott: ha az ördög estétől hajnalig, kakas-kukorékolásig felszántja a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére. Az ördög megörült az ajánlatnak, előhozta a pokolból hatalmas vasekéjét, egy macskát és egy kecskét fogott be eléjük. Jókedvűen kezdett hozzá a szántásnak, s még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele. Nosza, megijedt erre az öregasszony, de végső elkeseredésében pompás mentő-ötlete támadt. Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok vis�szafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól. Az ördög nem vette észre a cselt, bukása feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Beremendig (az ekéről lepottyant sárból lett a siklósi hegy), ő maga pedig Harkány falunál (amely a szép Harkáról kapta nevét) nyomtalanul eltűnt a föld gyomrában. Ahol lement a pokolba, a repedésen víz tört fel a felszínre, mely, azóta is buzog.

15


A kiadvány a MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, néphagyományok helye a XXI. században című pályázat keretén belül készült NTP-MKÖ-14-03-04 A szerkesztésben pécsi Szent Mór Iskolaközpontból részt vett: Kovalovszki Éva, Megyesi Andrea, Püspöki Péter, Buzás Bettina, Elekes Dóra, Halmos Gréta, Horváth Hajnal, Kálmán Júlia, Kálmán Luca, Lajó Odil, Lukáts Borbála, Nyári Borbála, Örkényi Zsuzsanna, Schrem Borbála, Éger Kincső, Kürti Boglárka, Mihovics Szebasztian, Mózes Csenge és Püspöki Krisztina A programban részt vett: Burján István, Englertné Török Ildikó, Jakab Gabriella, Kovalovszki Éva és Megyesi Andrea A kiadvány a Craetive Grafikai Műhely gondozásában jelent meg Pécsett, 2015-ben. Felelős vezető: Zimonyi Géza Támogatók:

Szent Mór-zsák különszám

Recommend Documents