Kovács Laura 8. o. Nick, Dózsa köz 3/a. Répcelaki általános iskola
Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Hittan pályázat Szent Mártonról sok festmény készült. Leggyakrabban azt ábrázolták, hogy megosztja köpenyét a koldussal. A Répcelaki Szent István Király Plébánián egy közel harminc képből álló sorozat található Márton életének különböző eseményeiről. A képek közül sok mintául szolgált a szombathelyi mozaik elkészítéséhez. Talán ez Magyarországon a Szent életének legtöbb eseményét bemutató sorozat. A színes rajzok A4-es méretben készültek Sulpitius Severus életrajza alapján. Szent Márton a Római Birodalom területén a Savariában, a mai Szombathelyen született Kr.u. 316/17-ben. A hagyomány úgy tartja, hogy a szülőháza felett áll a mai Szent Márton-templom. Életrajzírója Sulpitius Severus szerint: „A világi méltóság szerint szülei nem voltak alacsony sorúak, azonban pogányok voltak. Apja először közkatona, majd tribunus lett.” „Márton Páviában nevelkedett” valószínűleg áthelyezték édesapját, és a család odaköltözött. Minden bizonnyal a Borostyánkő úton hagyták el Pannóniát.
„Márton gyermeksége szinte első éveitől kezdve Isten szolgálatára vágyódott. Már tízéves korában szülei akarata ellenére egy templomhoz menekült, és kérte, hogy katekumen, azaz hittanuló lehessen.”
2
„Miután a császárok elrendelték, hogy a veteránok fiai katonai szolgálatot kötelesek teljesíteni, Mártont apja segítségével, aki gyűlölte üdvös tetteit tizenöt éves korában elfogták és megkötözték, majd a katonai eskü letételére kötelezték.” „Mentes volt azon bűnöktől, melyek a katonaságnál szolgáló emberekre jellemzőek.”
„ Amiens város kapujánál egy ruhátlan koldussal találkozott. A szerencsétlen ember könyörgött az arra járókhoz, hogy szánják meg, de mindnyájan elmentek mellette.” A rajta lévő köpenyen kívül nem volt egyebe, mert már hasonló célra mindenét elajándékozta. Fogta tehát az oldalán hordott kardját, és középen elvágta vele köpenyét, az egyik részét odaadta a koldusnak, a maradékot pedig magára terítette.” „A következő éjszaka Márton hallotta, hogy Jézus a körülötte álló angyalok sokaságához fennhangon így szólt: "Márton takart be ezzel a ruhával, pedig még katekumen." Valóban, az Úr megemlékezett saját mondásáról, melyet egykor mondott: "Amit egynek a legkisebbek közül tettetek, nekem tettétek." Ezzel megvallotta, hogy Márton a szegényben őt magát öltöztette fel, s az ily nagy jócselekedet bizonyságául ugyanabban a ruhában méltóztatott megjelenni, melyet a szegény kapott.” „A barbárok betörtek Galliába. Julianus császár Worms városánál összevonta a hadseregét, és pénzadományt osztott ki a katonák között. Mikor Márton került sorra, megfelelőnek látta a pillanatot, hogy elbocsátását kérje. Nem tartotta volna tisztességesnek, hogy elfogadja az adományt, holott nem kíván harcolni. «Eddig neked szolgáltam szólt a császárhoz, engedd meg, hogy most már Istennek katonáskodjam.»”
3
Miután Márton búcsút mondott a hadseregnek Hiláriusz püspökhöz ment. Valószínűleg ő keresztelte meg.
„Márton figyelmeztetést kapott álmában, hogy vallásos lelkületből fakadó gondoskodással keresse fel a szülőhazáját és szüleit, akiket még a pogányság tartott fogva.”… „Miközben eltévedt az Alpokban, rablók fogságába került. Az egyik már felemelte a fejszéjét, hogy lesújtson vele a fejére, de egy másik visszatartotta a gyilkos jobbját.”
„Megszabadította anyját a pogányság tévedésétől, de apja megmaradt a rosszban.”
„ A papok eretneksége ellen szinte egyedül Márton küzdött igen határozottan, és emiatt sok bántalom érte: nyilvánosan megvesszőzték, majd végül a tartományból is kiűzték.”
4
„Márton remetelakot épített magának Milánóban. Auxentius, az ariánusok tanítómestere és vezére azonban ott is erősen támadta, sok rágalommal illette, és kiűzte a városból.”
„Márton úgy vélte, hogy engednie kell a körülményeknek, és Gallinaria szigetére vonult vissza egy pap társaságában, akit kiváló erényeiről ismertek.”
Insula Gallinária, a Tyúk-sziget, mint Márton remeteségének helyszíne vonult be a történelembe. A későbbi idők folyamán is remetéknek, szerzeteseknek adott otthont. A Földközi tenger ezen része a 4. század végén a nyugateurópai szerzetesség egyik bölcsője lett.
„Itt sokáig a növények gyökereivel táplálkozott. Egyszer, mint mondják, a hunyor mérges szárát vette magához eledelül, de mikor megérezte, hogy a méreg átjárja a testét, s közel van a halála, a félelmetes veszedelmet imádságával elűzte, és azonnal megszűnt minden fájdalma.”
5
„Nem sokkal később megtudta, hogy az uralkodó, megbánva tettét, megengedte, hogy Szent Hilarius visszatérjen. Márton még Rómában szeretett volna vele találkozni, ezért elindult a városba. Hilarius azonban már eltávozott, ezért Márton nyomban követte őt Poitiers-be.”
„Miután a püspök szívélyesen fogadta, Márton a városhoz közel remetelakot épített magának.” Hamarosan társak gyűltek köréje, és 361-ben létrehozta Nyugat-Európa első szerzetesközösségét.
„Eközben egy katekumen is csatlakozott hozzá, mert vágyakozott arra, hogy a szent férfiú tanítása szerint éljen. Néhány nap múlva a katekument bágyadtság lepte el és heves láz gyötörte. Márton éppen akkor távol volt. Mivel három napig nem volt otthon, amikor visszatért, holtan lelt rá.” Márton imádságának hatására visszatért belé az élet, és rögtön elnyerte a keresztséget. Ő volt az első, akin Márton csodatévő ereje megnyilvánult. Ekkortájt a tours-i egyház élére püspököt kerestek. A Közép-Európában elterjedt legenda szerint Márton a libák közé rejtőzött le a püspökké választás elől, s a libák gágogásukkal árulták el rejtekhelyét.
6
„Mintegy őrizet alatt vezették egészen a városig. Csodálatos módon hihetetlen sokaság gyűlt össze a szavazásra, de nemcsak ebből a városból, hanem a környezőkből is. Megegyezett mindnyájuk akarata, mindnyájuk szavazata és véleménye: Márton a legméltóbb a püspökségre, boldog lesz az az egyház, amelynek ilyen főpapja van.”
Trier-ben egy leány bénaságban szenvedett, és már alig élt. Apja Márton lába elé borult és kérte, hogy segítsen rajta. Végül engedett a kérésnek és elment hozzá. Leborulva imádkozott, megáldotta őt, és olaj segítségével a lány tagjait erő töltötte el, s felkelt.
„Taetradius prokonzulnak a szolgáját a sátán szállta meg, és halálra gyötörte. Mártont kérték meg, hogy tegye rá a kezét. Ő azt kívánta, hogy a szolgát azonnal vezessék hozzá. De a gonosz lelket sehogy se lehetett kihozni abból a cellából, amelyben volt, mert úgy rátámadt a fogaival a közeledőkre, mint egy őrült. Akkor Taetradius a szent férfiú térdéhez borult, és arra kérte, hogy jöjjön le a házhoz, ahol a megszállott lakott. Márton erre azt mondta, hogy nem mehet be egy hitetlen és pogány ember házába. A prokonzul megígérte ekkor, hogy keresztény lesz, ha a sátánt a fiatal rabszolgájából kiűzi. Márton rátette kezét a gyermekre, és kiűzte belőle a tisztátalan lelket.”
7
„Párizsban pedig, amikor Márton nagy tömegtől kísérve belépett a város kapuján, megcsókolt és megáldott egy mindenki számára elborzasztó kinézetű leprást, aki rögtön minden bajából meggyógyult, és másnap egészen hamvas bőrrel jött a templomba, hogy hálaimát mondjon visszanyert egészségéért.”
„Arborius, aki nagyon jámbor és hűséges prefektus volt, midőn a leányát négy napja magas láz égette, Márton levelét, amelyet történetesen akkor hoztak neki, a súlyos lázrohamban levő lánya mellére tette, és a láz azonnal megszűnt.”
Márton a chartres-i úton feltámasztja az asszony halott leányát.
Sulpitius Severus felkereste Mártont, vágy támadt bennem, hogy lássa és megírja életrajzát. Tőle magától tudakozódtam, amennyire kérdezni lehetett, másrészt azoktól akik tanúi voltak vagy tudtak tetteiről. Meghívta a szent étkezéshez, és ő maga mosta meg a lábát.
8
Márton előre megmondta társainak, hogy közel van élete vége. Candes-ba indult, hogy viszálykodók között békét teremtsen. Ezt követően ereje elhagyta. hamuban feküdve, égre emelt tekintettel hagyta el a földi világot.
„Márton visszaadta lelkét az égnek. Akik pedig ott voltak, tanúsítják, hogy olyannak látták az arcát, mint egy angyalét. Tagjai olyan ragyogó fehérek voltak, mint a hó, úgyhogy meg is jegyezték: "Ki hinné, hogy ezek a tagok vezeklőingbe öltöztek, és hamuban feküdtek?" Olyan volt ugyanis, mintha már a jövő feltámadás dicsőségét és az átváltozott test természetét lehetne látni rajta.”
Nick, 2015. 02. 26.
Forrás: Vikipedia http://hu.wikipedia.org/wiki/Tours-i_Szent_M%C3%A1rton Sulpitius Severus: Szent Márton élete, http://osboblatus.hu/Olvasmany/Szent_Marton.htm
