SZENT LÁSZLÓRA emlékeztünk

VI. ÉVF. 6. SZÁM 2009.

m a g y a r ok

s z ág! H aj

!

rá

Ha

r or

JÚLIUS

Győri Polgári Lap

jr á M a g y a

SZENT LÁSZLÓRA emlékeztünk Az idén Szent László díjat kapott Tóth Dezső szobrász, aki – többek között – a tavaly újra felállított Országzászló emlékmű címereit faragta márványba. Tóth Dezsőt köztéri alkotásai és a közösséget szolgáló, önzetlen társadalmi munkája okán jutalmazta a város az éremmel.

Szent László lovagkirályra, a magyarság egyik kiemelkedő vezetőjére emlékeztünk. Emlékezett a város is lovagi tornákkal, bemutatókkal, játékokkal. És emlékezett díszközgyűléssel, koszorúzással, szent misével – amelyet Bábel Balázs kalocsai érsek celebrált – aki Csíksomlyón is százezreknek mutatott irányt és hitet. Hitet, amelyet a Győrött őrzött, és minden évben ilyenkor körbehordozott páratlan Szent László-herma is csak erősíteni tud.

Kronológia 1048 – Hazatér Lengyelországból. 1077 – Trónra kerül. 1082 – Elfogatja Salamont. 1083 – Az első magyarországi szentek avatása, szabadon bocsátja Salamont. 1085 – Visszaveri az országra támadó kunokat. 1091 – Elfoglalta Horvátországot. A kunokat Temesnél és Orsovánál megveri. Megalapítja a somogyvári apátságot. 1092 – Kibocsátja I. törvénykönyvét, amely a Szabolcsi zsinat határozatainak gyűjteménye. 1093 – Lengyelországi hadjárat. 1094 – Hazahívja, és utódjául jelöli Könyves Kálmánt. Megalapítja a zágrábi püspökséget. 1095 – Hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal.

Mezőfi László

Ha majd

a nemzet egén I. (Szent) László (Lengyelország, 1046 – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 – 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt. I. Béla magyar király és Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermeke született, Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté. A források szerint László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt, aki „a többi ember közül vállal kimagaslott”. Nagy testi erejét még ötven éves kora körül is megőrizte. A harcban való jártassága, a csatákban mutatott személyes bátorsága következtében a középkorban fokozatosan vált nagyon népszerűvé. A kiváló katonai erények mellett Hartvik püspök már Könyves Kálmán idején elismerően írt László erkölcsösségéről, erényességéről és mély vallásosságáról.

Ha majd a sokmillió Magyar szív mind egymásért dobban, akkor lesz itt boldog élet e sokat megélt Honban. Ha majd örömmel nézi a testvér testvérnek örömét, s a bajban nem az öklét nyújtja, hanem a tenyerét. Ha majd minden éhes embernek enni ad egy jóllakott, itt e Hazában első ránk a boldogabb állapot. Ha majd a koldusnak is annyi jut, hogy alamizsnát adjon. S lesz jobb sora annál, mint hogy utcán lakjon. Ha a gazdag és szegény egyenlőn nyögi hazája balsorsát, és egymást segítve oldja meg kisebb-nagyobb gondját. Ha az igazság madara majd egyforma magasra repül, a Nemzetünk egén a vihar elcsitulva végre örökre elül.

Wass Albert mellszobrot avattak Újpesten Újpesten, polgári összefogással Wass Albert mellszobrot avattak Dr. Derce Tamás, Újpest polgármesterének avató beszédét érdemes elolvasni, az internetről vettem le! Tisztelt Újpestiek, Hölgyeim és Uraim! A tolvaj mindig attól fél a legjobban, hogy az általa ellopott, elrabolt, elzabrált dolgot, annak jogos tulajdonosa visszaveszi tőle. Nem a lebukástól, nem a börtöntől fél. Wass Albert a meglopott, a megrabolt magyarság jajkiáltása. Wass Albert szavai Déva, Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Beszterce, Kassa, Beregszász, Ungvár, Munkács, Huszt, Székelyföld, Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Brassó, Hunyad, Temesvár, Szabadka, Újvidék, Eszék, Ruszt, Kismarton jajkiáltását hozza felénk. Élő lelkiismerete ma is mindazoknak, akik látják és siratják a lassan pusztuló kárpat-medencei magyarságot, akiknek lelki és fizikai fájdalmat okoz, a határainkon belüli és a határainkon kívüli kultúránk pusztulása. Wass Albert maga a magyar sors. Egyenként, külön-külön, és együtt, mindannyiunké.. Háborús bűnöst csináltak belőle, hogy a meggyalázott magyar nemzet kön�nyeit és jajszavát ne tudja verseiben, írásaiban a világnak hitelesen elmondani. El akarták feledtetni, hogy írásait a felnövő nemzedékek ne ismerjék meg, és ne gondolkodjanak el azon, mi is történt 1920-ban Trianonban? Mi is történt 1947-ben Párizsban? És mi nem történt meg 1990-ben Magyarországon? És mi történt a kisebbségben élő magyar emberekkel, a magyarság értékeivel, a magyarság kultúrájával, 1920 után, a Felvidéken, a Kárpátalján a Regátban és Erdélyben, a DélVidéken, a Muraközben, és a mai Burgenlandban. Az én nemzedékem úgy élte le élete javát, hogy azt kellett látnunk, a hivatalos Magyarország évezredes értékeket próbált elpusztítani. A keresztény egyházból, amelynek az ország és Európa létét, kultúráját, alapvető értékrendjét, köszönheti, elpusztítandó, reakciós klérust faragott. A hazaszeretetből, proletár internacionalizmust eszkábáltak. A

2

több tízmillió embert meggyilkoltató generalisszimuszból a népek atyja lett, s a Haynau által meggyilkoltak többszörösét kivégeztető, emberek tízezreinek életét örökre megnyomorító első-titkárból, János bácsi, az Öreg lett. Az ember tragédiája sokáig tiltott darab volt, mert a falanszter jelenet a párt ideológusainak értelmezésében a kommunizmust példázta. És Liszt Ferenc halhatatlan szimfóniája, a Les Preludes sem csendülhetett fel, mert őrült emberek háborús győzelmi bejelentéseik aláfestő zenéjeként használták. Micsoda paradoxon! És micsoda folytatás a mában! Ha a Magyar Köztársaság elnöke Tatabányán turul szobrot avat, akkor az ősi magyar jelkép előtt tiszteleg. Ugyanez, Budapest egyik kerületében a fasizmus jelképrendszerének feltámasztása. És micsoda folytatás a mában. A mai hivatalos Magyarország, a magyar kormány, tudatosan folytatója a szocialista népi demokráciának, s méltó örököse is annak. Úgy tesz, úgy viselkedik, mintha nekünk, magyaroknak kellene szégyenkeznünk amiatt, hogy Szlovákia területe az utolsó négyzetmilliméterig megegyezik a történelmi magyar felvidékkel. És némán tűri, sőt, tudomásul veszi nem okulva a tragikus múltból, hogy szlovák kormánypárti politikusok, a felvidéki magyarság ellen a fasiszta időket idéző módon izgassanak. És némán tudomásul veszi azt is, hogy Kárpátalján megszűnik a magyar anyanyelvű oktatás. Kinek is a kormánya? Wass Albert szobrának avatása nem csak hangos jajkiáltás a magyarság sorsáért érzett aggodalmunk-

ban! Nem csak egy, a sok kis apró ünnep közül. Tiltakozás az ellen a kormánypolitikai ellen, amely a határainkon túli magyarságot magára hagyta, s kiszolgáltatja mindazoknak, akik történelmi múltat is ellopva, kisebbségi érzésekkel terhelten, a tolvaj agresszivitásával védik a lopott holmit. De vajon csak ennyi lenne az egész? Csak arról van szó, hogy létezik egy író, akit a mai hivatalos Magyarország és szellemi, intellektuális és nem intellektuális holdudvara el akar felejtetni? Csak ennyi az egész? A játék, a módszer ismerős. Ahogy a kormány mondja és gondolja: Huszonhárom millió román munkavállaló! Tőled veszik el munkahelyed, hát ne adj magyar állampolgárságot a határon túli rokonaidnak, barátaidnak, apádnak, anyádnak, testvérednek! Ide jönnek és elveszik a kenyeredet. Wass Albert? Jelentéktelen ember, akinek könyveit nem is érdemes olvasni, hisz nekünk, a magyar kultúra hivatalos képviselőinek sem kell ez a háborús bűnös! És ha véletlenül a kezedbe kerül egy könyve, írása, el ne olvasd, mert sorai gyönyörűségétől csak a szíved fájdul meg. Csak a könnyeid csordulnak ki, s a végén még eszedbe jutnak azon őseid, akik vérüket hullatták, életüket adták német és tatár, török és orosz, román és szláv elleni harcban. Vérüket és életüket is adták, ha kellett, hogy az ország megmaradjon, hogy az ország egybe maradjon! És ne olvasd azért sem, mert még ráébredsz, nem lehetsz közömbös az elszakadt és kisebbségi sorban élő magyarok iránt, mert egy vérből vagyunk, s még eszedbe jut, hogy csak magunkra, egymásra számíthatunk és senki másra. Határainkon innen, és határainkon túl. És még a végén ne adj Úr Isten, netán magadénak fogod érezni Dsida Jenő sorait: Elindulok, mint egykor Csoma Sándor, hogy felkutassak minden magyart. Székelyek, ott a bércek szikla-mellén, üljetek mellém! Magyarok ott a Tisza partján, magyarok ott a Duna partján, magyarok ott a tót hegyek közt s a bácskai szőlőhegyek közt,

üljetek mellém. Magyarok Afrikában, Ázsiában, Párisban, vagy Amerikában, üljetek mellém! Ti eztán születők s ti porlócsontú ősök, ti rég halott regösök, ti vértanúk, ti hősök, üljetek mellém! Ülj ide, gyűlj ide, népem s hallgasd, amint énekelek, amint a hárfa húrjait, feszült idegem húrjait jajgatva tépem, ó, népem, árva népem! Mert ha ma, drága barátaim, elfejtjük Wass Albertet és kitörüljük még emlékezetünkből is magyarságát, gondolatvilágát, a magyar közösség megtartó erejébe vetett hitét, az összetartozásunkat hirdető apostoli szavait, már maguktól jönnek a többiek. Holnap már nem fog számítani, és megtagadjuk a határon túli magyarokat, és nem fogunk sorsközösséget érezni velük és oláhoknak, tótoknak, rácoknak fogjuk nevezni önmagunk véreit! És a következő nap már idegenek lesznek a Tiszántúliak, s újabb nap s már idegenek lesznek a szomszéd városban élők, s azután a közvetlen szomszédaink is! És eljöhet az az idő, amikor e hazában, s e hazán túl, 15 millió magyar, egymással körbe véve 15 millió idegenként él, s úgy fogja gondolni, hogy semmi közünk sincs egymáshoz. S a hatalom, ezután azt fog tudni tenni velünk, amit akar, mert azt akarja, az a célja, hogy azt tehessen velünk, amit akar! Az a hatalom mely becsapott minket. Az a hatalom, amely reinkarnációját éli! Az a hatalom, amely tolvajoknak, hazugoknak nyújtott és nyújt menedéket, s lélekben is ugyanúgy kirabol minket, ahogy 1920-ban Trianonban, és 1947-ben Párisban is megtették idegen hatalmak országunkkal. Az a hatalom, amely hatalmát bizonyítottan nem tudja a közjó érdekében gyakorolni. Az a hatalom, amely elhagyta, becsapta, lelkileg kifosztotta, megalázta és megtagadta 2004 decemberében azt a népet, amelyből származott! De eszünkben kell, hogy legyen a Magyar zsoltár sorai mindig és mindenhol:

Epévé változzék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek! Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, mikor nem téged emleget! Húnyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint, népem, te szent, te kárhozott, te drága! Wass Albert a miénk. A XXI-dik század zajló magyar tragédiájának, melyben mindannyian főszereplők vagyunk, szellemileg ma is élő alakja. A szellemi kapocs mindazon magyarok között, akiknek feljajdul a

szíve, ha hallja a sorjázódó szavakat agyában, szívében, lelkében: Déva, Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Beszterce, Kassa, Beregszász, Ungvár, Munkács, Huszt, Székelyföld, Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Brassó, Hunyad, Temesvár, Szabadka, Újvidék, Eszék, Ruszt, Kismarton. Vörösmarty 1851-ben egyik versében írta: „Most tél van, és csend, és hó és halál.” Valóban, sokan vannak, ki azt akarják, hogy örökre elhiggyük, Most tél van, és csend, és hó és halál. De mi tudjuk, a tél után mindig tavasz jön, azaz az élet jön. És legyünk türelmesek barátaim. Mert addig, már csak guggolva is ....”

KÖSZÖNET lapunk támogatóinak Mint már jeleztük, lapunk anyagi támogatást hiányban az utóbbi idõben megjelenési gondokkal küzd. Ám, hogy mégis itt vagyunk, azt mindenképpen önzetlen magánembereknek köszönhetjük. Köszönet hát nekik, külön köszönet a Szent Anna Otthon lakóinak, akik már nem elõször most is újabb anyagi gyûjtéssel segítik az Összefogás megjelenését.

ors

H

a jr

z ág ! H aj

m a g yaro

k!

rá

Hírek Innen-Onnan

Magyarok Szövetsége A Magyarok Szövetsége, annak győri szervezete június 6 és 7-én az Aranyparton megtartotta első nagy szabadtéri rendezvényét. A két egész napos bő választékot nyújtó műsort a barantások, ősi harcművészetünket űző, egyre bővülő lelkes csapatának bemutatója nyitotta meg és zárta be, sőt a rendezvényt is ők bonyolították le. A műsort sokan látták, de nagyobb érdeklődést érdemelt volna a győriek részéről. Itt is felhívjuk minden olvasónk figyelmét a 2008-ban alakult, Magyarok Szövetsége civil szervezetre, tevékenységére és célkitűzéseire. Terjesszük hírüket, ahol tudjuk. Ragadjunk meg minden alkalmat, hogy e pártoktól semleges nemzeti tömörülést, amely békés eszközökkel a jövőbeni jobb Magyarország kialakítását tűzte ki céljául, támogatásunkról biztosítsuk. A Magyarok Szövetsége Győrben a Petőfi S. Művelődési Házban tartja öszszejöveteleit. A szervezet a világhálón elérhető.

Győri Polgári Nyugdíjas kör A Győri Polgári Nyugdíjas kör június 18-án újabb túráján Herend, Várpalota, Székesfehérvár, Pákozd történelmi nevezetességeivel ismerkedett. Ezek közül kiemelkedett a Várpalotai Zichy kastély, Trianon című kiállítása. A gazdag szöveges képanyag többek között 68 Kárpát-medencében található turulos emlékművet is bemutat. Köztük a legszebb kompozíciójút a legélethűbb madárral a mocskos kezek által ledöntött, majd feldarabolt kismegyeri emlékművet is. A kastély különtermében levetítik a múzeum látogatóinak az 1938 és az 1940-es bécsi döntések nyomán részlegesen visszakapott országrészeinkbe történő bevonulások diadalmenetét. Az ünneplőbe öltözött helyi lakosság az utcákat ellepve virágesővel, önfeledt boldogsággal fogadta bevonuló magyar honvédeket.

á M a g yar

DömI.

Uralkodjon az igaz magyar! Rég, sokan buktak a piroskönyvre És sok hasznot húztak belőle. A más, ette, nem ette, Beosztása miatt lett bekergetve. A kommunizmus nyaló népe, Még nincs kisöpörve. Ma a vagyonosok gyülekezete, Irányítás – szerintük – vérükben. „A rabjai a Földnek”, A munkásosztály fölé nőttek. Hamis történelmek, Mit belénk csepegtettek. Piszkos a sport, oktatás, jog, kultúra, Mocskos a média, hazug az Európa rádiója. Besúgó ügynökökkel minden átfonva. De már tágul az ügynöklista! Sztrájk, tüntetés, nincs értelme. Népnek van más fegyvere? Választásnak lenne eredménye, Ha bőséges a megjelenése?! Időt húzva, mentelmi jog mögé bújva, Mentik bőrt, vagyont, más pártokba bújva! Te liberális! Te szocialista! Arcotok rejtve agyunkba! Harcunknak lesz eredménye! A múlt gyökerestől kitépve! A népi vagyon visszaszerzése! Felelősségre vonás végre!

A filmet, amely térképen, napokra bontva mutatja a bevonulás menetét és a honvédek lélekemelő fogadtatását, nagyon kívánatos lenne a magyar televízió egyikén többször is bemutatni az ország lakosságának, hogy a sok emberben elhalt magyarságtudatot – amely nélkül ma szinte lehetetlen az ország felemelkedése – felébressze. Hogy tanuljon mit jelent magyarnak lenni azoktól, akiket gazemberek sugallatára 2005-ben szégyenletesen megtagadott

Győri Nemzetőrség A győri nemzetőrség megtartotta éves közgyűlését. Az elnökség beszámolt az egyesület elmúlt időszakban végzett tevékenységéről és vázolta jövőbeni szerény terveit. Teszi ezt annak fényében, hogy pályázatát elutasították, a győri nemzetőrség csak saját magára számíthat. E nagy hagyományokkal bíró szervezet a túléléséért vergődik addig, amíg valakik rájönnek, miért van szüksége az országnak nemzetőrségre. Id. Cseh Zoltán

3

Beszélgetés Dr. Nagy Gergellyel, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Győri Alapszervezetének elnökével Adjon Isten! Tisztelt Elnök Úr először is engedje meg, hogy gratuláljak a minden várakozást felülmúló választási eredményükhöz. Mielőtt azonban rátérnénk a politikára, kérem, meséljen kicsit magáról, hogyan került Győrbe, mióta tagja a nemzeti radikálisok egyre gyarapodó táborának? Miskolcon nevelkedtem. Általános orvosként végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen Budapesten 1983-ban. 1984 és 1991 között Ausztráliában praktizáltam. 1992 januárjában költöztem Győrbe. Évekig a győri MIÉP tagja voltam, majd 2003 végén az akkor megalakuló győri JOBBIK egyik alapító tagja lettem. Múlt év novemberétől vagyok a szervezet vezetője. A legutóbbi június 7-i EP választásokon a JOBBIK országos átlagban 14,77%-ot elérve nemhogy a harmadik, de hét megyében az ország második erejévé vált. Miben látja a párt illetve mozgalom sikerének fő okait? JOBBIK-on kívüli okok: az ország tragikus és folyamatosan romló helyzete, mely nem lehet véletlen vagy hozzá nem értés, hanem tudatos kormányoldali rombolás, pusztítás és ellenzéki tétlenség következménye. Egyre több gondolkodó honfitársunk döbben rá, hogy ha tétlenek maradunk, akkor rövid időn (hónapok, 1-2 év) belül a palesztinok sorsára jutunk Európa közepén. Ide tartozik még az egész mostani parlamenti garnitúra hitelvesztése. JOBBIK-on belüli okok: három komoly fegyverünk van: az első az önérdeket háttérbe szorító, önfeláldozásra is kész hazaszeretet, a második a higgadt, józan emberi értelem.A harmadik a mesebeli legkisebb fiú jussa: az Igazság. A JOBBIK Győrött 11,47%-os eredményt ért el, ami azt jelenti, hogy több mint 4700 ember tisztelte meg Önöket bizalmával. Ezzel Győrben is egyértelműen a harmadik erővé váltak. Mik a jövőbeni terveik a helyi politikát illetően? Az elhallgatás falait áttörve minél több honfitársunkhoz szeretnénk eljutni a hírközlő eszközökön keresztül

4

és személyesen is. Szervezetünket még szélesebb alapokon minden tekintetben meg kell erősítenünk, hogy a következő csatába még felkészültebben indulhassunk most ős�szel, vagy legkésőbb jövő tavasszal. Az országban a JOBBIK sikere után egyre többen sürgetik a két úgymond „jobboldali” párt, a FIDESZ és a JOBBIK összefogását a nemzet érdekében. A két párt együtt átlépi a kétharmados küszöböt, ami hatalmas lehetőségeket adna a nemzeti oldalnak. Mi az Ön véleménye ebben a kérdésben? Melyek azok a pártok, amelyekkel a JOBBIK országos és akár itt megyei vagy városi szinten össze tudna fogni? A Fidesszel való összefogás eddig sem rajtunk múlt. Valóban, az elmúlt jó néhány hónap választási eredményei (nem csak a legutóbbi) mind azt az egyszerű képletet mutatták, hogy Fidesz plusz JOBBIK együtt több mint 2/3. Ezt a Fidesz vezetői is látják. Mégis ellenfélnek mondanak minket, és ekként viszonyulnak hozzánk. Az ő választási jelmondatukat kölcsönvéve: Egy ország mondta, hogy elég! Ezzel azt is mondta, hogy elég a tétlenségből is! A felhatalmazás egyértelműen adott. Nagyon sokan vagyunk, és együtt elegen is! Miért gondolják, hogy ezt a már sokszor megtapasztalt tehetetlenséget (vagy nem akarást) díjazza a magyarság? Akkor, amikor a kötél már a nyakunkon van, és a kormánypártiak egyenként szavazták meg, hogy a zsámolyt is ki lehet rúgni a lábunk alól?! Ezt én kétféleképpen tudom magyarázni:

az egyik, hogy minden áron egyedül akarják meghaladni a 2/3-os többséget, két választási vereségből sem okulva. A másik, hogy számukra talán nem elsősorban a magyar választói akarat, hanem inkább a „külföldi befektetők”, az IMF, a Világbank és a „nemzetközi közvélemény” elvárásai a fontosabbak. Ha a nemzet érdeke lenne a legfontosabb számukra is, akkor közösen cselekedve napok alatt elkergethető lenne ez a velejéig romlott, gonosz, népnyúzó kormány. (Bocsánat a szóért: kúrmány.) Álságos ilyen gazemberekkel szemben a glaszé kesztyűs finomkodó parlamenti demokrácia eszközeiben bízni. A Kereszténydemokratákkal jó személyes kapcsolatokat ápolunk. A mai érzéseim alapján velük tudnánk legkönnyebben együtt dolgozni. Ön tagja a Magyar Gárdának is, melyet a bíróság immár másodfokon is feloszlatott. A bíróság döntése a Magyar Gárda Egyesületre vonatkozik, de ez minden bizon�nyal érinteni fogja a mozgalom életét is. Mit fog tenni ezek után a Magyar Gárda Mozgalom? Hogyan folytatják munkájukat? A Gárdának 2007 októbere óta tagja vagyok, ezt büszkén vállalom is. Viszont, mivel nem én vagyok a Wass Albert Zászlóalj ezzel megbízott tagja, nem nyilatkozhatok erről. A JOBBIK talán az egyetlen olyan politikai szervezet, melynek tagjai nem csak szóban, hanem ha kell, a tüntetéseken a testi épségüket kockáztatva is harcolnak az előre hozott választásokért. Az EP választások után felbomlani látszanak olyan mostanra kicsivé zsugorodott pártok, mint az MDF vagy az SZDSZ, amely még a parlamenti küszöböt sem érte el. Az MSZP-ben is óriási belharcok alakultak ki, és akár a pártszakadás is lehetséges. Mi a véleménye Elnök Úrnak a kialakult helyzetről? Mennyi esélyt lát az őszi előrehozott választásokra? Bogár László azt mondta, hogy a „rendszerváltozás rendszere megbukott”. És valóban: az úgynevezett rendszerváltó pártok közül az MDF és az SZDSZ is teljesen elvesztette hitelét és szavazóbázisát. A kom-

munista utódpárt (MSZP=Maradék Szovjet Párt Világhy József tagtársunk szavaival) is megrendítő jobbegyenest kapott. Ez utóbbi július 4-én, az ország-rombolásban koalíciós társa pedig egy héttel később tartja kongresszusát. Pattanásig feszült a helyzet, a magyarság végveszélybe került minden tekintetben. Úgy érzem, bármikor bármi megtörténhet. Úgy kell készülnünk, hogy ősszel lesznek az országgyűlési választások. Ha mégse, akkor tavasszal még felkészültebbek és még sokkal erősebbek leszünk. Az országgyűlési választásokon a JOBBIK-nak nagy esélye van a parlamentbe kerülésre. Kérdéses, hogy oda meghatározó középerőként vagy kis pártként jut-e be. Mit gondol erről, mire lesz elég a mostani 15%? A legutóbbi eredmény egy folyamat egy pillanatát mutatja. Azonban az elmúlt néhány év történéseit és a mostani helyzetet értékelve arra a következtetésre juthat a józanul gondolkodó ember, hogy ha valami előre nem látható, minket hátrányosan érintő dráma nem történik, akkor a következő magyar Országgyűlés egyik meghatározó ereje lesz az egyetlen valóban nemzeti párt, a JOBBIK Magyarországért Mozgalom. Végül szeretném megkérdezni hogy hogyan lehet Önökkel kapcsolatba lépni, melyek azok a sajtóorgánumok melyekben hallhatunk Önökről? Szerencsére már jó néhányat sorolhatok: saját lapunk az egyelőre havonta megjelenő Barikád, melynek következő (harmadik) száma várhatóan július közepén kerül az újságárusokhoz. A Kárpátia szintén havi lap, a Magyar Jelen 2 hetente jelenik meg, a Nemzetőr pedig hetilap. Megújult szervezeti honlapunk a www.jobbik.hu közéleti oldalunk a www.barikad.hu A www.kuruc.info és a www.hunhir.hu is elfogulatlanul tudósít a Jobbikkal kapcsolatos hírekről. Az én drótposta címem: nagy. [email protected]. Mobil telefonszámom: 20/9592-220. Elnök Úr köszönöm az Interjút! Takács Krisztián, Mosonszentmiklós

Versengő városrészek Jegyzet

3

A három grácia mellé

Nem kis felháborodást váltott ki orvosi körökben a múlt havi újságunkban megjelent Három grácia című írásban a következő mondat: „A másik, minden poszton azt nézi, mit lehetne a zsebébe menteni. Úgy viselkedik, mint EGY orvos, aki a gyógyításért várja a hálapénzt.” A mondatot úgy is írhattam volna: úgy viselkedik, mint az orvosok azon része, akik a gyógyításért várják a hálapénzt. De nem így írtam. Biztos vagyok abban, hogy alulfizetett orvosaink többsége lelkiismeretesen, a gyógyítás szentségét helyezik mindenek elé. Ezt én aláírom és lépten nyomon ezt tapasztalom. Ezért azt hiszem, aki ezt az idézőjelbe tett mondatot elolvasta, nem gondolhatta, hogy ezt a bélyeget az egész magyar orvostársadalomra értettem, hanem egy olyan orvosra, aki esetleg valóban várja a hálapénzt. Most utólag látom, hogy szerencsétlen példa volt. Az orvosokat valóban nem szabad bántani, nem szabad ilyen és hasonló szövegkörnyezetbe helyezni őket. Elég a bajuk az egészségügy jelenlegi állapotában. Ahhoz a tengernyi tanuláshoz és munkához, melyet ez a pálya követel, rendkívüli módon alul vannak fizetve. Ezt száz ember közül valószínűleg száz elismeri. Legalább mi, a pálya másik oldalán állók ne bántsuk őket. Meglehetősen sok bajt önt rájuk a kormány felelőtlen politikája. Megfelelő finanszírozással nem csak a kis- és középvállalkozások húzhatnák ki országunkat a bajból, hanem az egészségügyünk is. Hiszen a kiválóan képzett orvosaink gyakran a műszerezettség hiánya miatt nem tudnak olyan műtéteket elvégezni, melyeket a határtól néhány kilométerrel arrébb, óriási összegekért végeznek el. Ha lenne pénz, így például ha a négyes metróra szánt összegeket a több mint nyolcszázezer rokkant ember rehabilitációjára fordítanák, és esetleg munkahelyet teremtenének számukra, jelentősen előbbre lépnénk a foglalkoztatottság terén. Tovább sorolhatnám azokat az elmulasztott lépéseket, melyek akárcsak a gyógyszeripar, húzóágazattá tehette volna az egészségügyet. Nem tették az okosok, hanem ettől az ágazattól vették el a lehető legtöbbet. Hát ezért vagyunk ott, ahol vagyunk. Borsodi István

AZ ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ AZ INTERNETRŐL IS

WWW.OFPk.HU

Valljuk be, úgy ahogyan a cikkben is írtam, nemcsak a pénztárosok és politikusok között vannak olyanok, akik keményen a zsebükre dolgoznak, hanem esetleg az orvosok között is található ilyen személy. Található, mert emberek vagyunk.

Furcsa korban él az ember, egy olyan korban mely zászlajára a felejtést tűzte ki. A haladás, a fejlődés, a világbéke, az emberiség nagy és hangzatos jelszavai mögé bújva beszivárgott a konzerv élet minden eleme, a külföld termékeivel, a külföld előregyártott mintáinak másolásával, szolgalelkű utánzásával. E sajátos „modern” életforma jeleivel találkozunk életünk szinte minden területén, az építészet, a művészet, a kultúra, a közélet, a politika, de még a legszűkebben értelmezett emberi kapcsolataink területén is.

amikor egy ilyen épület megmentése is lehetne cél, mit fogunk majd megmutatni unokáinknak, mondjuk harminc év múlva? lehet, hogy egy ötven évet betöltött bevásárlóközpontot? Bizony ilyen volt Révfalu akár még százegynéhány éve, akkor senkinek sem tűnt fel ez a töltés tövében megbúvó épület. Annál jobban kiált ma, amikor már csak ez az egy létezik. Kedves városrészek, nemes versengésre hívom fel polgáraitokat. Ne hagyjuk végleg veszendőbe menni múltunk tanúit, ezek eleven felkiáltójelek, de kezünk nyomán gazdára

Aki ez ellen felemeli a szavát az maradi, esetleg a fejlődés kerékkötője. Nálunk annyira sikerült megvalósítani a „modern” ember arche típusát, hogy benne már a múlt néhány megmaradt emlékének említése is visszatetszést kelt. Bátortalan tapogatózásunkra a hivatalok is rendelkeznek már sztereotip visszakérdezési formával: Meddig mennyünk hát vissza, a múltban, a földkunyhóig? A valaha szebb napot látott régi, különböző rendű és rangú emberek egykori hajlékául szolgáló épületek közül egy-egy városrészt kivéve alig maradt valami. Ha a mellékelt képen látható révfalui házra tekintünk, azt mondhatnánk, ez egy viskó, minek ezzel foglalkozni, rég megérett az már az elbontásra. De kérdem én, ha nehéz gazdasági helyzetre, pénztelenségre, aktualitás hiányra hivatkozunk ma,

A képen Révfalu egykori múltját őrző egyetlenként megmaradt régi épület

találva lehetnek a lokálpatriotizmus szellemének emlékei is. Minden városrésznek legyen egy „tájháza”, legyen egy hely ahol a városrészre egyedül jellemző sajátosságokat bemutathatjuk, ahol a helyi civil egyesületek összejöhetnek, ahol a helyi elemi kultúra ismét virágba borulhat. Jómagam részéről neveznék is a nemes versenybe néhány épületet, javaslom Révfaluból a Vásárhelyi P. u. 94. szám, Újváros-Majorokból a Somos u. 15. szám, Szigetből a Kereszt u. 8. szám indítását. A többi versenyzőt nevezze meg a nyájas Olvasó! Hajrá Győriek, hajrá Győr! Szabó Gyula okl. ép. mérn., lokálpatrióta

5

VárOsUnk MÚlTJa

A néhai győri vár makettje Szerencsére, köszönhetően a széleskörű tájékoztatásnak, egyre többen tudják, hogy városunk nem annyira barokk, mint azt hinnénk, hogy inkább reneszánsz alapokon nyugszik, valamint, hogy saját korában Európa legnagyobb erődjeként védte a nyugatot. Ennek ellenére, ha mondjuk idehívjuk kiskunfélegyházi barátainkat, hogy a valóságban is megmutassuk nekik, mit is jelent egy valódi reneszánsz erőd, valójában nem sok mindent mutathatnánk nekik. A „Vaskakas” bástya teljes egészében magántulajdon, ne is álmodjunk róla, hogy majd az újsütetű tőkés tulajdonos ott hagyományőrző bástyateraszt netán a győri vársétány első szakaszát kialakítja. Miért is tenné, hiszen az üzlet megköttetett, azt tesz vele amit úri gusztusa, de még inkább befektetésének mielőbbi megtérülése diktál, ezt a mai világban nem is igen lehet felróni. Hosszú emberöltőkre el kell tehát felejteni ezt a területet. A Püspökvár szintén „tabu” az élményre éhes kiskunfélegyházi barátaink előtt, kivéve az Apor emlékhelyet, mely azonban nem a vár élményét nyújtja, annak sajátos mivolta miatt. Ez nem baj, sőt Boldog Apor Vilmos Püspök emlékét míg az idő véget nem ér ápolni kell. De turista hajlammal megáldott barátaink hátha más érdekességet is szívesen látnának. Ez persze már nem fog menni, tudja ugyanis minden győri,

hogy a Püspökvár ezt az emlékhelyet kivéve nem is látogatható, sem kicsit, sem nagyon. Ez persze részben érthető is, hiszen ott van a püspöki rezidencia, a közelében még fontos egyházmegyei intézmények, melyeknek a zavartalanságot valahogy biztosítani kell. Sebaj, ha már a Káptalan dombi várélményről el kell mondanunk, sétáljuk körbe a folyóparton a dombot, a várfalak tövében kanyargó sétányról úgysem látszik semmi élményt adó, mármint ami a várat illeti. Mert a tíz méter magas falak és a biztonsági okokból lefalazott ágyúterem innen egyszerűen semmit sem mutat. Ez nem kritika, ez tény. Ilyen könnyen azonban nem szabad feladni, ránduljunk át a Dunakapu

térre, ahol a rakpartról látható a dr. Winkler Gábor és munkatársai által megmentett Duna bástya sajnos nem teljes fala. Még szerencse, hogy a föld jótékonyan rejti a megmaradt valódi reneszánsz maradványokat a tér sivár aszfaltja alatt. Talán jön még kor, amely megbecsüli értékeit és feltárja ezt a területet. Hogy nem fog csalatkozni és mennyire nem azt, meg fogja mutatni a győri Arrabona Városvédő Egyesület által készítetett hagyományőrző helyreállítási makett. Nemsokára a széles nyilvánosság is láthatja majd, milyen értékeket és ezzel együtt milyen lehetőségeket rejt a Dunakapu tér. Persze kiskunfélegyházi barátaink ezzel nem érik be, ők végre látni is akarnak valamit. Kizárásos alapon

Ez a makett Svájcban van, de hangulatában hasonlót lehetne létrehozni itt is

A Z ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS

6

immár marad a Teleki utcai bástyaszakasz és kazamata, de itt is csak előzetes bejelentkezés után válik lehetségessé a látogatás. A kínos magyarázkodást elkerülve megmutathatnánk barátainknak a vár makettjét, ha lenne. Egy makett az komoly dolog, persze én nem a klagenfurti „Minimundus” szerű giccsparádéra gondoltam, a mellékelt kép remélem ezt igazolja. Most már nincs más dolgunk, mint egy méltó helyszínt találni ennek a mintegy 25x40 m-es befoglaló méretű „apróságnak”. Szerintem a Bisinger J. sétány erre a célra kiválóan alkalmas lenne, mondjuk az 56-ős szobortól keletre eső, amúgy jelenleg sem túl látványos szakaszán. A léptéke azonos lenne a látott példával, úgy, hogy a makett ne csak körbejárható, hanem belsejének jó része is járható legyen. Még egy kérdés lehetne joggal, ez az ábrázolni kívánt állapot történelmi ideje. Erre pedig legyen válasz a közölt második kép, mely a Xantus J. Múzeumban látható. Ez az idő a 19. század eleje. Ekkor volt a várfalaktól övezett város a legkiépítettebb, leglátványosabb. Egy ilyen valóban egyedülálló makett megépítése nem kis feladat, rengeteg munkával jár, nem is olcsó, de roppant vonzó és látványos. És mivel ilyen, turistacsalogató, egyben inspiráló erejű is. Kedves olvasók, kedves győriek, kezdjünk bele, együtt, összefogással ez is megoldható. Szabó Gyula okl. ép. mérn.

W W W.OFPk.HU

Benedek Elek leírása

A Magyar Nemzet története A második önvédelmi harc

Az élet-halál harc kezdete A magyar fegyverek győzelmétől megdöbbent bécsi udvar Windischgrätz herceget nevezte ki az osztrák és magyar hadak fővezérévé, ki felszólította a magyarok sorában harcoló császári tiszteket, hogy tartsanak vele. Viszont a magyar országgyűlés hazaárulóknak jelentette ki mindama tiszteket, kik Windischgrätz parancsát követik. Ki az osztrákokhoz, ki a magyarokhoz szegődött s ezzel megkezdődött az élet-halálharc. A 30 éves Görgei, kit Kossuth tábornokká nevezett ki, lett a magyar sereg fővezére s a fiatal hős csodás gyorsasággal szervezte a magyar haderőt.

művelt a lázadónak gúnyolt honvédsereg. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vácz, Nagysarló: mindmegannyi örökemlékű színhelyei a honvédek halaálmegvető vitézségének. Az önvédelmi harc legszebb napjai voltak a tavaszi hadjárat napjai. A császár elbocsátotta a gőgös Windischgrätzet s

gyűlés tiltakozása nem a nemzet tiltakozása; hogy Kossuth az okozója minden bajnak, de voltaképpen a nemzet nem ért vele egyet.

A tavaszi hadjárat A félrevezetett fiatal császár kön�nyű győzelemre számított. A Délvidéken ekkor már 40 ezer szerb lázadóval küzdöttek a magyar tábornokok, kik közt különösen a szerb születésű, igaz magyar lelkű Damjanich János halhatatlanította nevét. Erdélyben a félrevezetett oláhok ölték, gyilkolták a védtelen polgárokat s égették, rabolták a városokat és falvakat. Azt hitte Windischgrätz, hogy végigsétál Magyarországon s feltétlen meghódolásra kényszeríti a magyarokat, mivelhogy a délvidéki svábság, a felvidéki németség, a ruténség s a tótság egyrészének kivételével, az összes nem magyar nyelvű magyarok fegyvert fogtak a magyar ellen. Csakugyan könnyen jutott Pestre, mert a magyar hadsereg nem volt szervezve még kellőképpen. Az országgyűlés békét ajánlott, de Windischgrätz gőgösen elutasította: ő feltétlen megadást követelt. Kormány és országgyűlés kénytelen volt Debrecenbe költözni. Újra felajánlották a békét, de Windischgrätz még mindig feltétlen megadást köve-

telt. Tehát: védelem életre, halálra! A harci szerencse is Windischgrätzre mosolygott: Kápolna mellett (Heves megyében) február 26-án és 27én megverte a Dembinszky Henrik lengyel gróf által vezérelt honvédeket. A győzelmében lebizakodott Windischgrätz büszkén jelentette a császárnak: hogy „megsemmisítette a lázadó honvédeket”, a fiatal császár pedig abbeli hiedelmében, hogy ezzel a háború véget ért, 1849. március 4-én kelt kiáltványával Magyarországot beolvasztotta az összbirodalomba. De Windischgrätz félrevezette a császárt: a háború nem ért véget. Alig két hét múlva, hogy Windischgartz megsemmisíteni vélte a honvédeket, Damjanich és Vécsey vezetése alatt fényes győzelmeket arattak. És ettől kezdve a nagyszerű diadalok egész serege követte a magyar fegyvereket, csudadolgokat

Wedden tábornokot bízta meg a fővezérséggel. Közben Görgei diadalmasan nyomult előre s április végén Komárom alól elverte az ostromló osztrák hadat. Az a sereg, mely „besétált” az országba, futva-futott a lenézett honvédek elől s meg sem állott az osztrák határig. Erdélyben Bem apó, a kistermetű lengyel tábornok szintén csudákat művelt a székelyekkel. Oldalán harcolt Petőfi Sándor, a halhatatlan költő, kinek tüzes csatadalaira halámegvetéssel rohantak csatába a székelyek. Mire kitavaszodott, az ország minden részében le volt verve a félrevezetett népek lázadása. És újra magyar zászló lengett (1849. május 21-én) Budavárán is, melyet a magyar születésű Hentzy tábornok védett saját honfitársai ellen. Pártütő volt, de hősi módon halt meg. folytatjuk

December közepén indúlt útjára Windischgrätz. Akkor már V. Ferdinánd lemondott volt a királyi meg a császári koronáról is s mindkettőt ráhagyta unokaöccsére, Ferenc József főhercegre. Kiáltványában tudatták ezt a változást. Ám a kiáltványon nem volt a magyar miniszter neve s emiatt a magyar országgyűlés nem ismerte el Ferenc Józsefet királynak. Felszólította a nemzetet, hogy senkinek, kit „a törvény, az alkotmány s az országgyűlés el nem ismernek”, ne engedelmeskedjenek. Törvényekben gyökeredzett az országgyűlés tiltakozása, de a bécsi udvar nem vette komolyan a tiltakozást. A fiatal császárral elhitették, hogy az ország-

7

Képek, életképek

Erdélyből

Amikor egy Erdély-imádónak több évtizedes kihagyás után nyílik alkalma csupán ismét „ha2 zamenni” Tündérországba, érthető talán, hogy mindent, de mindent látni akar az elmúlt hosszú időszak változásaiból. De rájött hamar, hogy a négy napos buszos zarándokúton erre legmegbízhatóbb és gyorsabb segítőtársa a fényképező kamera lehet igazán. A jövőben több lapszámunkban is igyekszünk felvillantani Bognár Béla fotós-újságíró kollégánk „pillanatfelvételeit”. (Ha anyagi okból meg tudunk jelenni még egyáltalán.)

1.

Tamási Áron sírjánál. A leghűségesebb magyarok közé sorolható Tamási Áron író farkaslaki síremlékénél emlékeztek, tisztelegtek a győriek.

2.

Erdélyben az EU-parlamenti választásokra készülve meghirdették A Magyar Összefogás Napját. Vajon mikor jön ez el, valósul meg az anyaországban, Magyarországon? Pedig most már igazán nagy-nagy szükség lenne rá, mielőtt nemzetünk helyrehozhatatlanul szétszakadna és egy arctalan Európa-cseléddé válna. Tenni kellene most már valamit, mert különben a nemzet a saját maga alá kapart – meg a vezetői által megásott – sírjába hull. Ébredj hát magyar! – ha egyáltalán meghallja ezt még itt valaki.

3.

Az erdélyi csodák közé tartozik, amit Berzán Lajos ferences atya – és persze Böjte Csaba is – „művel”. Berzán Lajos a végeken, talán éppen épülj-kapaszkodj magyar! jelszóval Gyimesfelsőlakon gyűjtés, adomány útján épített egy gimnázium-kollégiumot – formája, mint

szárnyaló madár a hegyek védő ölelésében. Ebben a csángó és székely magyar gyerekek számára létesült iskolában ballagás volt éppen ottjártunkor. S ott, amit talán sem a világ, sem a magyar sajtó nem látott (nem akart látni a győri sem), lóháton „ballagtak” a végzősök. Gyönyörű csángó és székely öltözetben vonultak végig Gyimesfelsőlakon, mögöttük lovas kocsikon szintén díszben az iskola többi diákja.

4.

Több mint ezer évig létezett egy szép, „kerek” Magyarország. A pünkösdi ünnepek alatt nem csak Csíksomlyóra, hanem az ezer éves határra, Gimesbe is elzarándokolnak ma már magyarok tízezrei. Elzarándokolnak, hogy emlékezzenek, hogy a testvéri magyar összetartásra, és legalább az erdélyi magyarok a világon mindenütt, csak Romániában nem jogos autonómiájára gondoljanak. Hogy felhívják a figyelmet: Európa ne csak a nyugati-magadra, hanem az általad lebecsült „KeletBalkánra”, erre a tájékra is figyelj! Kép, szöveg: Bognár Béla

Megjelenik 4000 példányban • Kiadja az „ÖSSZEFOGÁS POLGÁRI EGYESÜLET” 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail: [email protected] • Weblap: www.ofpk.hu

Győri Polgári Lap

Felelős kiadó: Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • Tördelőszerkesztő: Keszler Ádám Bankszámlaszám: Duna Takarékszövetkezet 58600283-11109550