Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
1
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Tartalomjegyzék 1. Bevezető .........................................................................................................................1 1.1 Az iskola küldetésnyilatkozata ................................................................................1 1.2 Az iskola létrehozásának rövid bemutatása..............................................................1 1.3 Elkötelezettségünk az innovációkra.........................................................................2 1.4 A pedagógiai program törvényi háttere....................................................................2 I. Óvodai nevelési program ................................................................................................4 2. Az óvodai élet megszervezésének sajátos elvei, tevékenységformák.............................5 2.1. Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép.............................................................5 2.2 A nevelés személyi, tárgyi feltételrendszere ............................................................9 2.3 Az óvodai nevelési program célja, feladatai...........................................................10 2.4 Óvodai nevelésünk speciális feladatai ...................................................................12 2.5 Az óvodai nevelés rendszere .................................................................................15 2.6 A nevelés alapvető keretei.....................................................................................20 2.7 Anyanyelvi nevelés ...............................................................................................24 2.8 A gyermek tevékenységei......................................................................................25 2.9 Kapcsolatok más nevelési területekkel ..................................................................27 2.10 Közösségi nevelés, egyéni bánásmód ....................................................................27 2.11 A hitre nevelés ......................................................................................................31 2.12 A gyermek tevékenységformái ..............................................................................34 2.13 Tehetséggondozás .................................................................................................46 2.14 A fejlesztés tartalmi eszközei ................................................................................47 2.15 Komplexitás az óvodai nevelésünk rendszerében...................................................63 2.16 Kapcsolatok más nevelési színterekkel ..................................................................63 2.17 Az óvoda és a bölcsőde .........................................................................................66 2.18 Az óvoda és az iskola ............................................................................................66 2.19 Az óvoda és más intézmények kapcsolata .............................................................67 3. Integráltan nevelt cigány gyermekek etnikai programja...............................................69 3.1 A Program célja ....................................................................................................69 3.2 Személyi, tárgyi feltételek .....................................................................................69 3.3 A program alapelvei..............................................................................................69 3.4 Kapcsolatrendszer .................................................................................................70 3.5 Speciális fejlesztési területek, feladatok.................................................................70 3.6 Gondozás, egészséges életmódra nevelés ..............................................................72 3.7 Közösségi nevelés, egyéni bánásmód ....................................................................73 II. Iskolai pedagógiai program...........................................................................................77 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ....................................77 4.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja ......................................................78 4.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ................................................80 4.3 A TÁMOP projekt keretében megvalósult nevelő-oktató munka célja, feladatai....83 4.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai..................................84 5. A TÁMOP 3.1.4 projekt és a kompetencia alapú oktatás bevezetését és fenntartását támogató általános fejlesztési alapelvek, célok és feladatok .......................................98 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................101 7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................104 7.1 Személyiség és közösségfejlesztést szolgáló témahetek, projektek ......................106 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ....108 9. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................................112
2
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 10. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei.........................................................................................................113 10.1 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok......................................113 10.2 A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei ......................................................117 10.3 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ...........................................117 11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................119 11.1 Tanulás ...............................................................................................................119 11.2 Felzárkóztatás .....................................................................................................119 11.3 Fejlesztés ............................................................................................................120 11.4 Partnerségi kapcsolatok kiépítése ........................................................................121 11.5 Az önálló tanulást segítő felkészítés – a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok ..........................................................................................121 12. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, nevelése, oktatása.................................123 12.1 Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink .......................................123 12.2 A habilitáció általános célja.................................................................................125 12.3 A habilitáció fő területei......................................................................................125 12.4 Mozgáskorlátozott gyermek ................................................................................125 12.5 A látássérült, gyengén látó gyermeke ..................................................................127 12.6 A hallássérült gyermekek fejlesztése ...................................................................127 12.7 Enyhén értelmi fogyatékos és tanulásban akadályozott gyermekek......................128 12.8 A beszédfogyatékos beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése ...........................................................................................................129 12.9 A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető/vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek..........................................................................................................130 13. Egészségnevelési program ..........................................................................................137 13.1 Az egészségnevelés alapelve, célja......................................................................139 13.2 Az egészségnevelés területei ...............................................................................140 13.3 Az egészségnevelés színterei...............................................................................142 13.4 Mindennapi testedzés megvalósítása ...................................................................147 13.5 Az egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek ...........................................148 13.6 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők...............................................149 14. Környezeti nevelési program ......................................................................................150 14.1 Alapelvek............................................................................................................150 14.2 Célok ..................................................................................................................151 14.3 Területei..............................................................................................................154 14.4 A környezeti nevelés színterei .............................................................................154 14.5 A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek ...................................................159 14.6 A környezeti nevelésben résztvevők....................................................................160 15. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ...................................163 16. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ...168 17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................170 17.1 TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében beszerzésre került, tartalmi fejlesztést, kompetenciaalapú oktatás és korszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését és fenntartását segítő eszközök................................................................................180 18. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák finanszírozásának elvei .....................................183
3
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 19. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések.....................................................................................................185 19.1 A pedagógiai program érvényességi ideje............................................................185 19.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ................................................185 19.3 A pedagógiai program módosítása.......................................................................185 19.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ...................................................185 20. Záró rendelkezések .....................................................................................................186
4
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
1. Bevezető 1.1 Az iskola küldetésnyilatkozata Küldetésnyilatkozat: Olyan iskolát szeretnénk megteremteni, amely az emberi kultúrát úgy hangolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye hassa át a világról, az életről és az emberről fokozatosan szerzett ismereteket. Az intézmény alapvető célja: A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az általános iskolai nevelési-oktatási célok vállalása mellett a tanulókat vallásos és hazafias szellemben erkölcsös polgárrá nevelni, hogy tanulóink az átlagosnál magasabb általános műveltséget, az idegen nyelvben nagyobb jártasságot, német nemzetiségi nyelvoktató programban való részvételt, helyes informatikai szemléletet, matematikából és angolból emelt szintű tudást érjenek el. Feladatunk, hogy tanítványainkat módszeresen és kritikusan megismertessük a tudomány és a kultúra alapjaival. Iskolánk ezen kívül részt vállal az egyház küldetéséből is a keresztény hitre nevelés területén. Olyan fiatalokat akar nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztény erények. Megbocsátás, alázat, szolgálatkészség, szelídség, türelem, kitartás, a lelkiismeret érzékenysége, az önnevelés igénye. Életük céljának tekintik Isten róluk alkotott tervének megvalósítását, szeretetük növekedését. A teljes, testileg, szellemileg, lelkileg egészséges, művelt ember nevelésére törekszik, aki érti és értékeli a szépet, és tehetségéhez mérten újraalkotja. Ma és mindenkor nyitott akar lenni a kor kihívásaira, modern és egyszersmind az Egyházhoz, a benne élő Krisztushoz hű katolikus nemzedékeket akar nevelni. Nevelőtestületünk minden tagja elfogadja és követi a Katolikus Közoktatási Intézmények Etikai Kódexének elvárásait és útmutatásait. Küldetéstudatunk a hit, a műveltség és a krisztusi szeretet közvetítése, mint képesség a közösségteremtésre, emberek, események, dolgok megértetésére.
1.2 Az iskola létrehozásának rövid bemutatása Kiskunhalas Város Önkormányzata az 1993. május 3-án meghozott 123/1993. Kth. sz. határozatával az Alsóvárosi Római Katolikus Egyházközség tulajdonába adta - az 1948-ban államosított egykori katolikus iskola és Katolikus Polgári Leányiskola /Zárda/ csereingatlanaként - a 4412. tulajdoni lapon felvett 4470/1 hrsz-on nyilvántartott Alsóvárosi Általános Iskolát, amelynek tulajdonjogát a körzeti földhivatal 7878/1993. sz. alatt bejegyezte. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hatósága 1997. április 18-án kelt Alapító Okiratával létrehozta a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskolát. A Kiskunhalas Város Önkormányzatával 1997. január 28-án kötött közoktatási megállapodás értelmében azon általános iskolai oktatási feladatot, amelyet eddig az Önkormányzat az Alsóvárosi Általános Iskola (6400 Kiskunhalas, Áchim András u. 1.) működtetésével látott el, 1997. augusztus 1-jétől a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hatósága a közoktatási megállapodásban foglalt feltételekkel átvállalta. Az Egyház az Alsóvárosi Általános Iskolát annak teljes funkciójával, felszerelésével és berendezésével vette át, továbbá a közoktatási
1
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program megállapodás szerint a vele munkaviszonyba kerülni kívánó pedagógusokat és technikai személyzetet is alkalmazta.
1.3 Elkötelezettségünk az innovációkra Iskolánk a kezdetektől fogva megragadott minden lehetőséget arra, hogy az innovatív fejlesztésekben részt vegyen. Pályázati forrásokat keresett és talált épületének fejlesztésére és az ott folyó pedagógiai munka színvonalának növelésére. Az utóbbi években a PHARE pályázaton informatikai képzésben vettünk részt. Intézményünk 2009-ben, a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0042 Hitben egyenlő eséllyel kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye közoktatási intézményeiben pályázat kedvezményezettjeként további 25 000 000 Ft támogatást nyert az intézményi innováció célkitűzéseinek eléréséhez. Ennek keretében újszerű pedagógiai eljárások alkalmazását támogató oktatási programcsomagok, mérőeszközök és taneszközök beszerzése mellett jó gyakorlatok adaptálását, pedagógusaink felkészítését, továbbképzését valósíthattuk meg. Mindezek mellett a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését és alkalmazását is megvalósítjuk. A tényleges megvalósítás során – az imptementáció folyamatában – lehetőségünk nyílt szaktanácsadói munka igénybevételére. Lehetőségünk nyílt újabb digitális eszközök beszerzésére, melyek segítségével a digitális tartalmak és eszközök mindennapi gyakorlatban való alkalmazása is fejlődött iskolánkban. Ezzel párhuzamosan pedig a bevont pedagógusaink is lehetősége nyílt továbbképzéseken való részvételre. További lehetőségeink között szerepelt témahét megvalósítása, három hetet meghaladó iskolai projekt létrehozására, tematikus tábor megszervezésére. A 2009-ben megkezdett munka megkezdése után a pályázatban előírt feltételek teljesítése mellett a projektben előírt ötéves fenntartási kötelezettségünknek is eleget teszünk. Nevelőtestületünk és intézményünk dolgozói és tanulói megismerkedtek a kompetenciafejlesztés új eljárásaival, lehetőségeivel és a bevont tanulócsoportokban a tervezettnek megfelelően a további években is végrehajtják a vállalt kötelezettségeket. Kollektívánk szakmai ismereteinek és felkészültségének köszönhetően diákjaink a továbbiakban is megfelelő alapokat kapnak a mindennapi élet kihívásainak leküzdéséhez. Iskolánk innovatív fejlesztéseinek alapját képezi, hogy Kiskunhalason és környékén lehetősége legyen a diákoknak a magas színvonalú, elkötelezett római katolikus egyház által biztosított neveléshez-oktatáshoz. Közösségünk elkötelezett lelkesedéssel tekint a további lehetőségek és újítások megvalósítása felé.
1.4 A pedagógiai program törvényi háttere Törvények · A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, · A Kormány 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, · A Kormány 202/2007. (VII.31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról · A 10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, 2
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · 2010. évi LXXI. törvény a közoktatási törvény módosításáról, · 2010. évi LXVI. törvény a családok támogatásáról, · 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, · A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. törvény, · Közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII törvény), · 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, · 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól · 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai · 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról. Az Egyházi Törvénykönyv. · II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Rendeletek · 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet módosításáról · 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosításai · Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai · 1. számú melléklet a 23/1997. (VI.4.) MKM rendelethez a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és módosításai · 32/1997. (XI. 5. ) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai · 3/2002. (II.15) OM rendelet a közoktatás minőségirányításáról és minőségfejlesztéséről Továbbá a fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek
3
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
I. Óvodai Nevelési Program
„Nem tehetünk nagydolgokat – csak kicsiket nagy szeretettel” /Teréz anya/
A gyermek Isten ránk bízott ajándéka: „Bizony az úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse, jutalom” (Zsolt,127.3). Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Óvodai nevelésünk a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatására, a gyermeket megillető jogok, szabadság tiszteletben tartására irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Nevelőmunkánkat alapvetően az határozza meg, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás, és különleges védelem illeti meg. Az óvodai élet során nem látványos nagy dolgokat kívánunk megvalósítani a gyermekekkel, hanem a gyermek-felnőtt kapcsolat minden percét kihasználva megteremteni az egészséges lelkületű, kiegyensúlyozott felnőtté válás alapjait. Maximális törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az érzelmi intelligencia, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Ebben a programban felvázoltunk egy élet közeli, a gyermek és az óvónő egyéniségét tisztelő, kényszer nélkül fejlesztő, önkifejezést biztosító óvodai élet körvonalait. Megvalósulásának feltétele a szoros együttműködés az óvoda és család között. A szakmaiságukban bízó óvodapedagógusoknak a program megvalósításakor lehetőségük van módszerekben az egyéni útkeresésre, a személyre szabott eljárásokra, a gyermekközpontú nevelés megvalósítására.
4
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
2. Az óvodai élet megszervezésének sajátos elvei, tevékenységformák 2.1. Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép Küldetésnyilatkozatunk · Az evangelizáció egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben a nevelés, és tanulás megalapozása folyik. Törekszünk az egészséges személyiség kialakítására, valamint a hit alapjainak lerakására. · A vezetés elkötelezettségét a fejlesztés irányában alapvetőnek tartjuk. · Gyermekeink számára mindenkor biztosítjuk a szabad játék lehetőségeit és feltételeit. · Hisszük, hogy a játékon keresztül jut el a gyermek a rácsodálkozás, felfedezés, alkotás – megtapasztalás öröméig, az önmegvalósítás lehetőségéig, a tanulási képességek megszerzéséig. · Az időtálló nemzeti értékekre és hagyományokra alapozzuk nevelőmunkánkat, mert a „A hagyomány segít minket az idő ölelésében élni.” (Gabnai Katalin) · Pedagógiai munkánk során a komplexitást helyezzük előtérbe, mellyel globális képet adunk egy-egy témáról. Cél a kíváncsiság és az aktivitás ébrentartása, a kreativitásra ösztönzés és a kompetenciaérzés fenntartása. · Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermek önállóságának - aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. · Minden gyermek önálló egyéniség, ennek elfogadás, tiszteletben tartása alapelvünk. Fontos, hogy a gyermek el tudja fogadtatni önmagát és el tudjon fogadni másokat is. · Óvodánk inkluzív szemlélettel gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. · Fontosnak tartjuk a következő erkölcsi értékeket: · Az én tisztelete, a különbözőségek elfogadása nyitottság, őszinteség, szeretet, udvariasság, felelősségtudat, család tisztelete, szeretete. · Hangsúlyt helyezünk a következő kulturális értékekre: · a szülőföld, az otthon tisztelete, a természetes környezet védelme, szeretete, a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása, anyanyelvi kultúránk ápolása, a migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. Más felekezetből érkező családok vallási szokásainak tisztelete. · Megteremtjük a gyermek boldog és biztonságos környezetét. · Fontosnak érezzük az olyan életrend kialakítását, melynek középpontjában a gyermek áll. /Ehhez az optimális tárgyi és személyi feltételek kialakítására törekszünk./ · Tudjuk, óvodásaink szüleinek felelősséggel tartozunk, hogy elvárásaiknak megfelelő, magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, hogy gyermekük képességei megfelelő ütemben fejlődjenek.
5
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Eredményesnek akkor tekintjük magunkat, ha partnereink elégedettek pedagógiai szolgáltatásainkkal, azok sokszínűségével, minőségével. · A minőségi munka számunkra belső igényességet jelent. · Vállaljuk a HOP céljainak megvalósításához szükséges ismeretek, készségek megszerzését önművelés által! A megvalósításban kezdeményezők és nyitottak vagyunk! · A családi nevelés elsődlegességét tiszteletben tartjuk, azt elfogadva törekszünk a harmonikus együttnevelésre. · Nevelőtestületünk a fejlesztő értékelést igényli az ellenőrzések kapcsán, mely kellő időben, segítő, megerősítő szándékkal érkezik. · A nevelőtestület a katolikus nevelési elveket igyekszik alkalmazni. · A fejlesztő értékelés kritériumai a fejlesztő részéről: -
segítse a fejlődésben, sugallja a fejlődés lehetőségét, reálisak legyenek elvárásai, építsen az erősségekre, gyengeségekre, legyen előrelátó, jó meghallgató, hiteles visszajelző, konkrét és őszinte
Gyermekképünk „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!” (Mt 25,40) Minden születésnél egy individum jön létre, amely magában hordozza genetikai adottságait, de a környezeti hatások meghatározóak ezek kibontakoztatásában. Annak érdekében, hogy a társadalom elvárásainak gyermekeink megfeleljenek, a kihívásokhoz szükséges személyiségjegyeket kell hangsúlyozottan erősítenünk. Fel kell ébresztenünk a gyermek lelkében a tiszteletet és a csodálatot, de ezzel együtt a bizalmat és a gyengédséget is. Segítenünk kell neki abban, hogy felfedezhesse az őt körülvevő világában Isten nagyságának és jóságának nyomait. Milyenné szeretnénk nevelni a ránk bízott gyermeket? Élményekben gazdag, nyugodt, rácsodálkozni, felfedezni tudó, természetes kíváncsiságtól vezérelt, motivált, kötődik a meséhez, zenéhez, és az alkotó felfedező tevékenységhez. Aki szeretettel és befogadóan fordul a társaihoz és a felnőttekhez. Korához és képességeihez mérten önállóan eligazodik a környezetében és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. Az óvodában arra törekszünk, hogy az itt töltött időt minél felszabadultabban, harmonikus környezetben éljék meg a gyermekek. Olyan légkört biztosítunk, amelyben minden gyermek egyformán jól érzi magát. Aktív részese a mindennapoknak. Fontos, hogy legyen őszinte, segítőkész, továbbá, hogy mindenkor vállalja tettét. Pozitívan közelítsen a társaihoz, azok esetleges különbözőségét is tolerálja, elkerülve így a szegregációt,. Napjainkban köztudottan egyre több családban rosszabbodnak az életkörülmények, éppen ezért legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy igyekezzünk ezt ellensúlyozni, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.
6
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Óvodaképünk A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője, az óvoda lakókörzetében élő óvodáskorú gyermekek számára. A jelen óvodásainak sokféle igény kielégítését kell szolgálnia, szinkronban az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő – személyiségfejlesztő funkcióval. Óvodánk fő alapelvei: · a gyermekközpontúság · a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, elfogadó szerepe, megbecsülés, megerősítés · az óvodai nevelés segíti a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, a hit alapozását. Az intézményünk alapfunkciója akkor érvényesül hatékonyan, ha a környezeti feltételek erre alkalmasak. Folyamatosan fejlesztjük külső-belső tárgyi környezetünket, hogy óvodánk a gyermeki személyiség szabad kibontakozásának legmegfelelőbb színterévé váljon. Óvodai nevelésünk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs intézményi légkörről gondoskodik oly módon, hogy a gyermek testi, szociális és értelmi fejlődése egyéni ütemének megfelelően történjen a katolikus egyház tanítása szerint. Nevelésünk megalapozza a tanulást segítő képességek, a kognitív és a szociális kompetenciák fejlődését, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő átmenetet. A fejlődés és fejlesztés a gyermekcsoportokban sokszínű tevékenység keretében valósul meg. Nevelőmunkák során a szabad játék és a gyermeki tevékenységek széles körének tudatos felhasználásával fejlesztjük az értelmi, érzelmi, szociális, verbális, testi képességeket. Minden emberben testvért látunk, így nyitottak vagyunk más felekezetek befogadására is. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, multikulturális nevelésén alapuló integrációját. Migráns gyermekek esetében megvalósítjuk az interkulturális integrációt. Az óvoda sajátos arculata Arra törekszünk, hogy az óvodai élet egészét átjárja a vallásos nevelés. Nem oktatással, nem hittanórákkal igyekezünk ezt elérni, hanem érzelmi alapozással, szeretettel. Az óvoda egész napos nevelést, napközi otthonos ellátást biztosít, de a családok igénye szerint a gyermekek délben haza vihetők. A csoportokat homogén életkorú gyermekekből igyekszünk kialakítani, mert úgy érezzük, hogy leginkább így tudjuk a nevelés során figyelembe venni azt, hogy minden gyermeknek életkoronként változó testi és lelki szükségletei vannak. Szükség szerint alakítunk ki részben osztott csoportokat is. A létszámot az Oktatási Törvény és a fenntartó által jóváhagyott alapító okiratban szereplő létszámok alapján határozzuk meg. Az 5 éves korban óvodába lépő gyermekeket saját korcsoportjában helyezzük el. Fejlettségük megismerése után szükség esetén fejlesztőpedagógus, logopédus segítségével végezzük a felzárkóztatást. Integrált nevelés keretében biztosítjuk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését. Egyénre szabottan felzárkóztató és tehetséggondozó nevelőmunkát végzünk. Kiemelten kezeljük a kommunikációs képességek és a szociális kompetenciák fejlesztését.
7
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Kiemelt feladatként kezeljük a keresztény élet megtapasztalása, az egészséges életmódra nevelést és az anyanyelvi nevelést.
Keresztény nevelés érdekében végzett tevékenységek: · tudatos, tevékeny szeretet átadása (bíztatás, dicséret) · egymás (családtagok, idősek) megbecsülésére nevelés · Krisztus és a hit befogadására való nyitottá válás · imádságok (étkezés, előtt – után, pihenés előtt – után) tanulása · dalok, bibliai történetek megismerése · napi áhítatok, beszélgetések · egyházi év jeles napjainak, ünnepeknek a megismerése · a családok bevonása a keresztény nevelésbe · lelkigyakorlatokon való részvétel
Egészséges életmódra nevelés érdekében végzett tevékenységek: · láb- és tartásjavító torna · külön torna · családi sportnapok · gyümölcsnapok · magas vitamintartalmú folyadékok, tisztított víz, gyógytea biztosítása lehetőség szerint · a levegő frissítése érdekében párologtatás (menta, citrom) · úszótanfolyam (nagycsoportban) · Dohányzás megelőzési program A természeti környezet megismerése, óvása érdekében: élményszerző séták, kirándulások erdőbe, parkba szelektív szemétgyűjtés az óvoda udvarán és környékén növényápolás Zöld-híd programhoz való csatlakozás Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző alakítása, az óvodai nevelő tevékenységében kiemelt jelentőségű, hiszen az anyanyelvi készségek fejlesztése elő kompetenciája a szöveggel bánni tudás képességének. Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Anyanyelvi nevelés feladatainak megoldása érdekében legfontosabb a felnőttek példamutató, választékos beszéde megfelelő számú és színvonalú irodalmi élmény nyújtása (színház, báb, film) az anyanyelvi program magas szintű megvalósítása csoportonként a fokozatosság elvét betartva.
8
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Intézményünkben az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek és szüleik a magyar kultúra hagyományait ápolják, elfogadják, de amennyiben igénylik, a cigány kultúra értékeit közvetítjük gyermekeik felé. Helyi Nevelési Programunk mellékleteként kidolgoztuk a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek részére a nevelési, oktatási feladatainkat.
2.2 A nevelés személyi, tárgyi feltételrendszere Személyi feltételek Az óvodában dolgozók példaként állnak a gyermekek és a szülők előtt. Az óvoda dolgozói minden nap keresztény értékeket közvetítenek. Az óvodapedagógusok, dolgozók és a szülők, gyermekek kapcsolata közvetlen, az óvodánkban családias a légkör. Évente sok közös élménnyel, játékkal, ünnepléssel erősítjük kapcsolatainkat. Az óvodapedagógusok összehangolják munkájukat, a dajkák is aktív segítői a nevelő munkának. Az óvoda dolgozóinak száma: 9 fő · Óvodapedagógus: 6 fő · Dajka: 3fő · Fejlesztőpedagógus: 0,5 fő · Technikai dolgozó: 1 fő A nevelőtestület tagjainak iskolai végzettsége: · Szakvizsgázott: 2 fő (drámapedagógia) A nevelőmunka színvonalát emeli az alábbi kompetenciaterületek, illetve szakmai képesítések: · láb- és tartásjavító torna: 3 fő · kézműves tanfolyam: 1 fő · számítógép-kezelői: 1 fő · gyermekrajz-elemzés, grafológia: 1 fő Tárgyi feltételek Az óvoda külön épületben működik a Lomb utca 5. szám alatt. Az épület önkormányzati tulajdonú, melynek használatára 2012. májusában megállapodás készült. Az intézményben a férőhelyek száma 78 fő. 3 csoportszoba áll rendelkezésre, amelyek egyenként 57 m2-esek. A mosdó, wc helyiségek száma 3, ezen kívül 1 nevelői szoba, 1 fejlesztőszoba és 1 tálalókonyha található az épületben. Az udvar alapterülete 3246 m2. Az óvodában hiányzik az orvosi szoba, az elkülönítő és a tornaszoba. Belső felszereltség A nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. VI. 8./MKM rendelet 54.§. 1/7es számú mellékletében megfogalmazott kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék alapján, az intézmény rendelkezik a szükséges eszközökkel, melyeket az elhasználódásnak megfelelően ütemezetten pótolunk.
9
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
2.3 Az óvodai nevelési program célja, feladatai A katolikus óvodai nevelés célja Óvodai nevelésünk célja biztosítani a harmonikus személyiség életkorra jellemző tulajdonságainak kibontakozását és megerősítését, - elfogadva a gyermekek közti különbségeket, különös tekintettel az én-fejlődésre, a hátrányok leküzdésére, a tehetség kibontakoztatására, az egyenlő hozzáférés biztosítására. Céljaink megvalósítása érdekében a szeretetteljes, elfogadó és befogadó légkör dominál intézményünkben, megalapozva és elősegítve a szociális fejlődést. Óvónőink felkészültsége biztosítja az inkluzív nevelést. Célunk a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve gyermekközpontú vallásos óvodai élet megteremtése. A keresztény hitélet gyakorlásának megalapozása és a keresztény erkölcsi értékek elsajátítása. Fokozatosan bekapcsolódni az egyházi évünnepeibe az óvodában és a templomi közösségben. Célunk a keresztény állampolgár nevelése. A katolikus óvodai nevelés feladatai, az óvodáskor végére várható jellemző fejlettségi szint A gyermekeknek egyénenként eltérő testi, lelki, szociális szükségletei vannak, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A nevelés feladata ennek kielégítése. Nevelési célunk eléréséhez a nevelési feladatok rendszerén keresztül jutunk el. Ezek a gyermeki személyiség egészséges életmódra nevelésének, érzelmi- erkölcsi, esztétikai, értelmi, anyanyelvi tulajdonságainak tervszerű és tudatos fejlesztését jelölik. Szorosan összefüggnek egymással, együttesen segítik a cél elérését. Nevelési feladataink: A hitre nevelés erősítése. A keresztény értékek erősítése, kiteljesítése. A keresztény élet megtapasztalása az óvodai élet során. (Felebaráti szeretet, megbocsátás, ünnepi áhítat). A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása. A napi hitre nevelés témáit rajzban, napi játékban, feladatokban élik meg. Az óvodai pedagógus írásos éves tervet készít, amely követi a liturgikus év ünnepeit. Feladatunk az egészséges életmód, a megfelelő edzettség, mozgáskultúra, egészséges és kultúrált életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. · a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez megfelelő környezetet biztosítunk, · testi képességeik fejlődését, harmonikus, összerendezett mozgásukat segítjük a tudatosan tervezett munkánkkal, edzéssel · mozgásigényüket kielégítjük · egészségüket védjük gondozó-edző munkánkkal · az egészséges életmód, egészség megőrzés, betegség megelőzés, testápolás szokásait alakítjuk 10
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Szükség esetén kérjük megfelelő szakemberek, gyógytornász, konduktor segítéségét prevenciós-korrekciós testi nevelési feladatok ellátására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: · a gyermekek fontosnak tartják önmaguk és környezetük tisztaságát, esztétikáját, maguk is hozzájárulnak ennek megteremtéséhez · testi szükségleteiket kulturált módon, önállóan szükség szerint késleltetve is ki tudják elégíteni · szeretnek mozogni, kirándulni, gyalogolni · az egészséges táplálkozást részesítik előnyben · a szokások végrehajtásához szükséges eszközöket önállóan használják, és ezek természetessé válnak számunkra Az óvodában otthonos, derűs környezetet alakítunk ki, hogy kedvező érzelmi, erkölcsi hatások érjék már óvodába lépéskor a gyermekeket. · az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek, dajka-gyermek között pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki · segítjük a gyermekek én-tudatának alakulását, teret adunk én érvényesítő törekvéseiknek Egész magatartásunkkal, egyéniségükkel arra törekszünk, hogy erő, támasz, biztonság sugározzék a gyermekek és szüleik felé. Közös óvodai élményekkel, együtt végzett sokféle tevékenységgel alakítjuk a szociális és társas kompetenciákat, tulajdonságaikat, az erkölcsi normák belsővé válását. · együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, · különbözőség elfogadása · együttműködés heterogén csoportban · mások megértése · kapcsolatteremtés, önérvényesítés · empátia és szolidaritás · akaratának fejlődését, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, önállóság Az óvónő viselkedése, beszéde, megjelenése a gyermekek számára mindig modell értékű.Szükség esetén megfelelő szakemberek segítségét kérjük a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, illetve kiemelt képességű gyermekek nevelésében (pszichológus, fejlesztő pedagógus). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére · a gyermekek közösségben bátran vállalnak feladatot · tevékenységekben képesek a kapcsolatteremtésre, együttműködésre, segítségnyújtásra · felismerik a társak érzelmeit, saját érzelmeiket kontrolálni tudják · egymás igényeit, másságot képesek tolerálni · közösségi élet szokásai természetessé válnak számukra
11
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Fejlesztjük a gyermekek esztétikai igényét, ízlését, környezettudatos látásmódját, szemléletét. Megismerhetjük az emberek Istentől kapott ajándékainak sokszínűségével őket. · alkalmat teremtünk, hogy észrevegyék a természet szépségét, csodáit, környezetükben lévő szép tárgyakat, eszközöket, · esztétikus, ízléses környezetet teremtünk, · fejlesztjük szépérzéküket munkáik elkészítésénél, · felhívjuk figyelmüket, hogy tiszteljék, védjék környezetük értékeit, · óvodáinkban a hulladékot szelektíven gyűjtsék. · Az ajándékozó szeretet kihangsúlyozására figyelünk. Értelmi nevelés az óvodában kíváncsiságra alapozott, tágan értelmezett tanulási igény kielégítése és fenntartása a sokféle tevékenységben adódó problémahelyzetek, kutatófelfedező próbálkozások lehetőségének biztosításával történik. · a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységet biztosítunk, hogy természeti, társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, · a gyermekek spontán, illetve tudatosan szerzett tapasztalataikat, ismereteiket rendszerezzük, gazdagítjuk, · értelmi képességeiket (érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, analízis-szintézis, stb.) kreativitást fejlesztjük. · Kiemelt helyet foglal el az értelmi nevelésen belül az anyanyelv fejlesztése. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv növelésére, a gyermekek meghallgatására, kérdéseikre, az óvónői válaszokra, a beszédfegyelemre. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén · a gyermekek érdeklődése sokoldalú · tanulási szituációk iránt motiváltak · értelmi képességeik folyamatosan fejlődnek · érzékelésük, észlelésük (vizuális, akusztikus) differenciált · testséma kialakult, téri tájékozottságuk fejlett · megjelenik a szándékos figyelem · gondolataikat érthetően ki tudják fejezni · képesek meghallgatni és megérteni másokat · elemi ismereteik vannak önmagukról és környezetükről
2.4 Óvodai nevelésünk speciális feladatai Differenciált személyiségfejlesztés Óvodai nevelésünk speciális feladata az óvodás gyermekek differenciált személyiségfejlesztése, az esélyegyenlőség megteremtése, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő zökkenőmentes átmenetet. A másságot elfogadó környezet megteremtése.
12
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A különböző területeken tapasztalható lemaradás lehet szociális és teljesítménybeli, minden esetben speciális fejlesztési formát igényel a részképesség zavar leküzdésére. A felzárkóztatás, fejlesztés egyénre szabottan, fejlesztőpedagógus, logopédus bevonásával történik. A csoportban a preventív fejlesztés az óvónők feladata, a korrekciófejlesztést a fejlesztő pedagógus végzi, mikrocsoportos és egyéni fejlesztő program alapján. Az óvodai gyermekvédelem célja · A prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődést akadályozzák. · A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. A szülők segítése nevelési problémáikban illetve gyermekeikkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. · Hátrány kompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. A környezetbe való beilleszkedésük segítése. Az óvodai gyermekvédelem a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében figyelemmel kíséri: · az óvodába járó gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét · veszélyeztetettségét és annak okait · szociális ellátások iránti szükségletét · hatósági beavatkozást igénylő helyzetét Ily módon érvényt szerez az ENSZ által deklarált Gyermeki Jogoknak. Az óvodai gyermekvédelem kötelezettségei szorosan együttműködni: · a gyermekjóléti szolgálatokkal · a társintézményekkel · más oktatási intézményekkel · szakhatósággal · szakszolgálattal · rendőrséggel · társadalmi szervezetekkel Évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek karbantartása, bővítése. Az óvodapedagógus feladata alapvetően a prevenció, a krízishelyzetre az ifjúságvédelmi felelős figyelmének felhívása, a hathatós megoldások elősegítése az etikai szabályok betartásával. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. Szükség szerint környezettanulmány végzése. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
13
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Az ifjúságvédelmi-gyermekvédelmi felelős feladata a gyermek testi, lelki egészségének és családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodásra, illetve hatósági beavatkozásra. Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybe vétele. Nyilvántartások vezetése, felterjesztés segélyre, beszámolók készítése. Az óvodavezető feladata a gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása. Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és önkormányzati rendeleteknek megfelelően. Óvodáztatási támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása.
14
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 2.5 Az óvodai nevelés rendszere Az óvodai nevelési rendszerünk modellje
15
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Az óvoda folytatja a család nevelőmunkáját, alakítja a gyermekek környezetét, tevékenységeit, társas kapcsolatait. Ezzel előkészítjük, megalapozzuk az iskolába való zökkenőmentes beilleszkedést. A nevelés céljai, feladatai a 3-6 éves kornak megfelelően jelennek meg az óvodai nevelőmunkában. A nevelési cél az óvodában a nevelési feladatokon keresztül valósul meg. A feladatok között nem lehet rangsorolni, mindegyik ugyanolyan fontosságú a személyiség formálásában. Nevelési feladatainkat óvodai nevelési rendszerünk fő területein valósítjuk meg, melyek a következők: · a nevelés alapvető keretei · a gyermek tevékenységi formái · a fejlesztés tartalmi eszközei · kapcsolatok más nevelési színterekkel Óvodai nevelési rendszerünkben az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van. Társadalmi, technikai változások korát éljük, egyre több vizuális inger éri a gyermekeket (számítógép, videó, TV), és a szülők szűkös szabadideje is azt eredményezi, hogy egyre nagyobb szükség van az élő nyelv beszélésére, mintaszerű átadására. Anyanyelvi nevelésre a nap minden szakaszában lehetőség nyílik, hiszen folyamatos kapcsolatban állunk a gyermekekkel. Igen szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi nevelés, nevelési rendszerünk összes területével. Mindegyik területen mód van arra, hogy kommunikációnkkal fejlesszük, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, tevékenységek beszéddel kísérése során: · a gyermek önkifejezését, gondolkodását · gazdagítsuk ismereteit, fokozzuk beszédaktivitását · erősítsük biztonságérzetét · az óvónő mintaként szolgáljon a gyermek beszédfejlődésében A játék a gyermek alapvető létformája tevékenysége, elemi pszichés szükséglete. A játék a gyermek számára örömforrás, élmény és tapasztalatforrás, melyen keresztül megismeri az őt körülvevő világ sokszínűségét, tapasztal, ismereteket szerez, tanul. Az óvodapedagógus indirekt módon irányít és biztosítja a szabad játék lehetőségét. Napi tevékenységeit játékosan szervezzük, gondozás, munka, stb. A kezdeményezések, foglalkozások megtervezésénél is a játékos tapasztalatszerzést tartjuk szem előtt. Ilyen módon a játék a nevelés alapvető kereteivel, a gyermek tevékenységi formáival, a fejlesztés tartalmi eszközeivel szoros kapcsolatban áll. Nevelési rendszerünk fő területeinek nevelő hatása összeadódik, felerősítik, kiegészítik egymást, s így összefonódva együtt alkalmasak a nevelési célok, feladatok elérésére. A nevelési cél, feladat tulajdonképpen kétféle program általános és egyéni egysége. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mindenkitől elvárt személyiségvonásokat kell fejlesztenünk, hanem a gyermeket, mint egyéniséget neveljük, fejlesztjük. Akkor valósítjuk meg jól az egyéni programot, ha mindenkit a lehetőségei szerinti maximum eléréséhez segítjük hozzá. Meghatározzuk ugyan az egyes korcsoportokhoz tartozó
16
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program tevékenységi formákat, fejlődési szinteket, de ez nem zárja ki az egyéni fejlettséghez való igazodást a terhelésnél. A fejlődés jellemzői jól mutatja sikerült-e elérnünk a kitűzött célokat, feladatokat, így hat vissza a nevelés céljára, feladataira. A célok, feladatok megfogalmazásánál figyelünk a társadalmi változásokra, új elvárásokra, szükségletekre, amelyek új feladatokat eredményezhetnek. A feladatok megvalósulása a fő területeken hat a gyermek fejlődésére. Óvodai nevelési rendszerünk így válik teljessé. Az óvodai nevelési rendszerünk fő területei Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van óvodai nevelési rendszerünkben. Az anyanyelvi nevelés célja, a gyermekek életkoruknak megfelelően tisztán, szívesen beszéljenek társaikkal, felnőttekkel, szókincsük folyamatosan bővüljön. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatában. A nevelés alapvető keretei · gondozás, egészséges és kulturált életmódra nevelés · közösségi nevelés · szocializáció A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely: · elősegíti a növekedést, fejlődést · hozzájárul egészségének megőrzéséhez · jó közérzetének, egészséges életmódjának kialakulását célozza. · a gyermek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiségük alakulásához. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés célja, hogy a gyermekekben az egészséges életvitel igényét felkeltsük, megalapozzuk. Az óvodában az életritmus, táplálkozás, öltözködés, testápolás, mozgás, edzés, pihenés, alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. A közösségi nevelés célja, olyan szokások, erkölcsi tulajdonságok kialakítása, amelyek segítik az iskolai és más társadalmi közösségekbe való beilleszkedést, mint önálló egyéniség megtalálja helyét a közösségben. Az óvodai szocializáció célja a társadalmi beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok kialakítása, fejlesztése. · erkölcsi (udvariasság, önzetlenség, segítőkészség) · akarati (önfegyelem, kitartás, feladattudat, stb.) csoporttal való együttműködés
17
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · érzelmi (empatikus készség) alkalmazkodó készség A családi és bölcsődei szocializációra építve az óvoda folytatja a szociális tanulást. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermek nevelése speciális ismereteket igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) segítségét kérjük. A nevelés alapvető kereteiben az anyanyelvi nevelés oly módon valósul meg, hogy beszéddel kísérjük napi tevékenységeinket. A gondozás területén szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek játéktevékenységére (babák öltöztetése, tisztántartása). A gondozási teendőket pedig játékos módon gyakoroltatjuk, hogy szívesen végezzék. A közösségi nevelés és játék kapcsolata különös jelentőséggel bír, kölcsönhatásban állnak. A gyermek tevékenységi formái · játék · munka · tanulás A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, létformája. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, személyiségfejlesztő ezen belül készségfejlesztő hatásának különösen nagy jelentősége van az óvodáskorú gyermekek életében. Célunk a gyermek igényeinek zavartalan kielégítése, az alkotás – megtapasztalás, önmegvalósítás örömének biztosítása. A munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára, mely többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelességtudatot igényel. Az óvodában végzett munka célja: · fejlődjön közösségérzésük, magatartásuk, · ismerjék meg a környező világot, · világnézeti nevelés, · értelmi képességeik, gondolkodásuk fejlődjön, · állóképességük, kitartásuk, testi képességeik fejlődjenek. A tanulás az óvodában a játékban integrált önkéntes és cselekvéses tanulás egyrészt spontán, másrészt nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Az óvodáskorú gyermek számára az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad: · érdeklődésük, kíváncsiságuk kielégítésére, · a tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélésére, · világképük alakulására, · emberi-tárgyi környezet szépségének felfedezésére.
18
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Fejlődik beszédük, kifejezőkészségük, tapasztalataik rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, tartósabb lesz figyelmük, gazdagodik fantáziájuk. Képessé válnak a problémák felismerésére. A tevékenységi formák közül a munka és a tanulás is kapcsolatban áll a gondozással. Tanulás útján sajátítják el a feladatokat a gyerekek, a gondozási tevékenységek végzése közben pedig munkát végeznek. A közösségért végzett munka pedig hatékonyabb munkavégzést eredményez. Így áll kölcsönhatásban a nevelés alapvető keretei a tevékenységi formákkal. A fejlesztés tartalmi eszközei · testi nevelés · ének-zenei nevelés · vizuális nevelés · irodalmi nevelés · a külső világ tevékeny megismerése A testi nevelés célja alapvető testi képességek fejlesztése a gyermeki szervezet egészséges növekedése, és az egyes szervek teljesítőképességének fokozása érdekében. Fejlesztőleg hat a személyiség akarati tényezőinek alakulására is. Az ének-zenei nevelés célja felkelteni zenei érdeklődésüket, formálni zenei ízlésüket. Megszerettetni az éneklést, az énekes játékokat. Megalapozni és elősegíteni a zenei anyanyelv kialakulását. A vizuális nevelés magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, kézimunkát, barkácsolást, műalkotásokkal való ismerkedést. Célunk, hogy fejlődjön a gyermek tér – forma - színérzéke, gazdagodjon képzelete, formálódjon esztétikai érzéke. Az irodalmi nevelés célja az irodalom megszerettetése, olvasóvá nevelés alapjainak lerakása. A népköltészeti és más irodalmi műalkotás megismertetése, és elsajátítása során a gyermekek esztétikai és érzelmi élményekhez jutnak, fejlődnek érzelmi és erkölcsi tulajdonságaik, fejlődik képzelete és fantáziája, kialakul a magyar nyelv szeretete és használatának igénye. A külső világ tevékeny megismerésének célja tudatos környezetre figyelő magatartás megalapozása, ok-okozati összefüggések megfigyelése, környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása, hagyományok őrzése. A tapasztalat szerzések során célunk a környezet tárgyainak mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyainak felfedeztetése, a tér, sík és mennyiségszemlélet fejlesztése. Fontos a néphagyományokon alapuló népszokások értékeinek megőrzése, a természetes anyagokkal való ismerkedés a kismesterségeken keresztül. Az évszakokhoz kötődő, óvodában ünnepelhető jeles napok során a népszokások megismerését szolgálják. A fejlesztés tartalmi eszközei szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban állnak egymással. Kapcsolatuk az anyanyelvi neveléssel kiemelkedő, hiszen számtalan lehetőség adódik a szép, helyes beszéd átadására, a gyermekek beszéltetésére, anyanyelvi kultúrájuk fejlesztésére. A játékkal is igen szoros a kapcsolat, a foglalkozások megszervezésénél, a játékos tevékenykedtetést, tapasztalatszerzést tartjuk mindig szem előtt. 19
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A munka, mint szervezett játékos tevékenység minden foglalkozáson jelen van (teremrendezés, eszköz előkészítés, játékos tevékenykedtetés, stb.). A gyermek az önként vállalt feladatok elvégzése során megéli a közösségért való cselekvés örömét, ami a normák kialakulásához vezet.
2.6 A nevelés alapvető keretei Gondozás és egészséges életmódra nevelés A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető, kiemelt tevékenysége, amely elősegíti a gyermek növekedésének fejlődését. Alapja a féltő-óvó gondoskodó szeretet, folyamatos stabil biztonság. Ennek érdekében gondoskodunk a személyi és tárgyi feltételekről. Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészségmegőrző életvitel igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-óvónő, gyermek-dajka kapcsolatot feltételez. Módszertani alapelveink · minél több lehetőséget biztosítunk a mozgásra, mivel a felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik · lehetővé tesszük gyermekeink számára, hogy minden évszakban a lehető legtöbb időt tölthessenek szabad levegőn · kiegyensúlyozott, nyugodt légkört biztosítunk · a gyermekeket önálló tevékenységekre ösztönözzük · a lehető legrövidebb idő alatt igyekszünk közeli kapcsolatot kialakítani minden egyes gyermekkel · szeretetteljes viselkedésünkkel biztosítjuk a testközelséget · törekszünk a családdal való szoros együttműködésre, a gondozás eredményessége érdekében · szem előtt tartjuk, hogy magatartásunk minden megnyilvánulásával mintát nyújtsunk a gyermekek számára. · Környezettudatos magatartást igyekezünk kialakítani. Feladataink · jelentős alapvetés a megfelelő életvitelhez, az egészséges életmód iránti igény kialakítására · megteremtjük a gyermekek testi és lelki fejlődéséhez szükséges feltételeket · egészséges és biztonságos környezetet alakítunk ki az óvoda egész területén · megismerkedünk a családok nevelési szokásaival, majd azokat a szülőkkel együtt igyekszünk közelíteni az óvodai nevelés szokásaihoz · az udvarban más-más célt szolgáló talajfelületeket, árnyékos és napos részeket alakítottunk ki, s ennek megfelelően használjuk · a változatos tevékenységekhez megfelelő esztétikus eszközöket használunk
20
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · lehetővé tesszük a gyermekek számára igény szerinti folyadék pótlását (udvaron, teremben) · teret adunk, hogy a gyermekek más csoportba járó testvéreikkel, barátaikkal játszhassanak, így ösztönözzük őket, hogy szűkebb és tágabb környezetükkel pozitív viszonyt alakítsanak ki · az öltözők berendezéseivel a kényelmes öltözködést biztosítjuk · a szülőkkel együttműködve és velük összhangban a megfelelő öltözködési, étkezési szokások kialakításával a gyermekek egészségvédelmét szolgáljuk · a csoportszobát fűtési időszakban 22-24 C0-on tartjuk · fűtési időszakban párologtatunk · igény szerinti szellőztetésekkel biztosítjuk a légcserét (étkezések után, testnevelés alkalmával, altatási időszakban), a betegség megelőzés érdekében · könnyen tisztítható higiénikus tárgyakat használunk · a mosdóban a törülközőket és egyéb tisztálkodási eszközöket jellel ellátva tároljuk, tisztántartásukról rendszeresen gondoskodunk. Egészséges életmód Az egészségi állapotot jelentősen befolyásolja az egészséges életvitel, életmód. A gyermekek harmonikus testi, lelki fejlődése, egészségének védelme, óvása, megőrzése érdekében többféle feladatunk is van. · javasoljuk, hogy megfelelő cipőt viseljenek a gyerekek, amely megelőzi a lúdtalp kialakulását, nyáron lehetőséget biztosítunk, hogy a homokos udvarrészen mezítláb játszanak · az óvoda megfelelő méretű berendezési tárgyaival (székek, asztalok, ágyak, stb.) elősegítjük a helyes testtartás kialakulását · fokozottan ügyelünk a balesetek elkerülésére, a baleset bekövetkezése esetén elsősegélyt nyújtunk és értesítjük a szülőt · mozgásigényük kielégítésére figyelmet fordítunk. A helyes életritmust fokozatosan az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az étkezést mindig azonos időpontban szervezzük, mert így alakul ki a helyes életritmus. Ez lehetővé teszi az étkezés előtti imát is. · az étkezések előtti várakozási időt a lehető legrövidebbre csökkentjük · az étkezéshez kulturált környezetet és nyugodt légkört teremtünk · figyelembe vesszük az egyéni mennyiségi igényeket, az új ízeket próbáljuk megkedveltetni, szem előtt tartva a személyes kompetencia elvét · ösztönözzük, de nem kényszerítjük gyermekeinket az étel elfogyasztására. A helyes testápolási szokások kialakításával a gyermekek egészségének védelmét szolgáljuk. · fejlesztjük a tisztaság iránti igényüket
21
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · törekszünk az óvoda és a család gondozási szabályainak összhangjára, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszerét biztosításához a szülőkkel · a kézmosás, körömápolás, hajápolás, folyamatosan tudatosítjuk a gyermekekben
fogmosás
egészségmegőrző
funkcióját
· segítjük a helyes orrfújás és a zsebkendő használat kialakítását · fokozatosan alakítjuk a gyermekeket a rend és tisztaság igényét. · Nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése – rövid ima, altató mese, dal. A gyermek tevékenységei A gyermekek tevékenységét életkoruk és fejlettségi szintjük határozza meg. 3-4 éves korban · kis segítséggel mossanak kezet folyékony szappannal · kis segítséggel használják a WC-papírt, illetve a papírzsebkendőt · csak a saját törölközőjüket használják · próbálják megfésülni a hajukat, a fésűt tegyék a helyére · önállóan egyenek, igyanak · használják megfelelően az evőeszközöket és a szalvétát · használat után az eszközöket, játékokat tegyék a helyére · ruhájukat, cipőjüket önállóan vessék le. 4-5 éves korban · felszólítás nélkül mossanak kezet (WC használat után, étkezések előtt, után, a kezüket beszennyező tevékenységek után) · a rövid hajúak önállóan fésülködjenek · önállóan mossanak fogat · önállóan használják a zsebkendőt (köhögéskor, tüsszentéskor is) · szilárduljanak meg az önálló munkavégzés szokásai · gondoljanak az étel mennyiségének helyes megítélésére, amikor önállóan szednek maguknak · segítséggel töltsenek a kancsóból · ügyeljenek a kulturált étkezés szabályaira · ruhájukat gombolják ki és be · cipőjüket fűzzék be és próbálják megkötni · holmijukat tegyék a megfelelő helyre · tartsák rendben a csoportszoba berendezési tárgyait (könyvek, játékok) · nyissák és csukják önállóan az ajtókat. 5-6 éves korban
22
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · legyenek minden tevékenységben önállóak · segítsenek a terem átrendezésében és az ágyazásban · vegyék észre az elvégzendő feladatokat és nyújtsanak segítséget a felnőtteknek · étkezéskor igényeljék az asztal esztétikus rendjét · használják helyesen mindhárom evőeszközt · önállóan, a helyes sorrendben öltözzenek · ha fáznak vagy melegük van, változtassanak öltözetükön · ha szükséges, akkor cipőjüket, csizmájukat tisztítsák meg önállóan · a rendetlenséget vegyék észre és tegyenek ellene. A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · mozgásuk összerendezett, testük arányosan fejlett, teherbíróak · testi szükségleteik irányítását szándékosan végzik · felszólítás nélkül önállóan mosakodnak, törölköznek, amikor szükséges önállóan öltözködnek · megfelelően használják a WC-t és vigyáznak annak rendjére · a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik · önállóan mossanak fogat, és rendben tartják a fogápolási szereiket · szükség esetén megfelelően használják a papírzsebkendőt · az önkiszolgálást biztonsággal, természetes teendőként végzik · segítenek a csoportszoba átrendezésében, a pihenés utáni ágyazásban · önállóan felismernek elvégzendő feladatokat · segítenek társaiknak és a felnőtteknek is kérés nélkül · kulturáltan viselkednek étkezés közben · igénylik az asztal esztétikus rendjét · az evőeszközöket biztosan használják · felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, és ehhez alkalmazkodnak · megfelelő sorrendben öltöznek és vetkőznek · ruhájukat összehajtva teszik a helyére · befűzik és bekötik cipőfűzőjüket · ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére · az ajtókat csendben nyitják és csukják · észreveszik és megszüntetik a rendetlenséget. Kapcsolat más nevelési területekkel Az anyanyelvi neveléssel áll a legszorosabb kapcsolatban, hiszen az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Gondozás közben beszélgetünk a gyermekekkel, kifejezzük szeretetünket, beszédünkkel segítjük az érzelmi kapcsolatok kialakulását. Olyan környezetet alakítunk ki, amiben a gyerekek őszintén
23
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program elfogadják, tolerálják társaik másságát. Az anyanyelv által késztetjük a gyermeket kívánságainak megfogalmazására. A gondozás során fejlődik a gyermek kommunikatív képessége a párbeszédek által. Gyakorolja a szóbeli utasítások megértését, követését. A tárgyak megismerése révén bővül szókincse. A játékkal is szoros a kapcsolata, hiszen a játékban gyakorolja a tevékenységeket. A játék során olyan készségek, képességek fejlődnek, amelyek a gyermek önállóságát segítik. A játék során az egymás mellett tevékenykedéstől az együttes élményig jut el a gyermek. A naposi munka szorosan összekapcsolja a gondozás területeit a munkával. A naposok terítik meg az asztalt, ügyelnek a rendre, segítik munkánkat. Munkát végeznek a gyerekek, amikor rendben tartják környezetüket. A testi nevelés folyamán valósítjuk meg részben a gyermekek edzését, ezáltal egészségük védelmét.
2.7 Anyanyelvi nevelés "Annak ugyanis, aki gondolatait ki akarja fejezni, át akarja adni társainak, mindig minden körülmények között meg kell keresnie és találnia azt a nyelvi formát, amely egyaránt megfelel gondolatainak és az adott beszédhelyzetnek." ( Wacha Imre ) Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben a szüleihez, felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el.A nyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának és a nevelés folyamatának. Az anyanyelvi nevelést kiemelt módon kezeljük. Beszédünk áthatja a nevelés alapvető kereteit, a gyermeki tevékenység formáit, a fejlesztés tartalmi eszközeit. A szocializáció folyamatában a beszéd, a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondozásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősítjük a gyermek biztonságérzetét, gazdagítjuk ismereteit, a helyes beszéd mélyíti érzelmeit, ezzel együtt fejlesztjük etikai érzékét. A nyelv helyes használata által előkészítjük őket az irodalmi élmények befogadására. Az óvodai anyanyelvi nevelés két színtéren a verbális és a nem verbális kommunikáció terén valósítható meg. A verbális kommunikációs csatorna a beszéd tartalmától függően a hangszín, hangerő, hangsúly, beszédsebesség játékos elsajátíttatása, javítgatások elkerülésével. Nem verbális kommunikáció pedig szavak nélküli viszonyokat, viselkedésmintákat, szociális szerepeket közvetít a mimikán, tekinteten, gesztuson, testmozgáson át. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy a felnőttek személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt. Módszertani alapelveink: · szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni fejlettségét · felfigyelünk a beszédszervek épségére · változatos módon fejlesztjük beszéd aktivitásukat
24
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · tudatosan tervezzük az anyanyelvi játékokat három évre · figyelünk arra, hogy az anyanyelvi játékok egymásra épüljenek · beszédünkkel, a magyar nyelv szabályainak betartásával modellt nyújtunk · biztosítjuk az anyanyelvi játékok megszerettetése érdekében az időt, helyet és eszközt az egész nap során · kihasználjuk a spontán adódó lehetőségeket · a differenciálási szinteket alkalmazva fejlesztjük a gyermekek kommunikációs képességét Feladataink: · folyamatosan fejlesztjük tanulmányozásával
anyanyelvi
kultúránkat
önképzéssel,
szakirodalom
· mondanivalónkat a gyermek számára érthető, változatos formában közöljük, amely egyben modellt is állít a gyermek elé · beszéddel kísérjük egész napi gondozó munkánkat · ösztönözzük a gyermekeket kérdéseik és igényeik szóbeli megfogalmazásra · példát mutatunk érzelmileg telített hangvételünkkel, kérdéseink megfogalmazásával a társas együttélés szabályainak kialakulása érdekében · párbeszédekre késztetjük az egyént és a csoportot · játékszituációnak megfelelően gyakoroljuk a változatos nyelvi formákat · gyakran bábozunk a csoportban · inger-gazdag környezetet teremtünk, amelyben örömmel megnyilvánulnak és közlékennyé válnak a gyermekek · színház és bábelőadásokon veszünk részt · folyamatosan felmérjük a gyermekek egyéni beszédállapotát, és ennek megfelelően határozzuk meg a fejlesztés módját · az anyanyelvi játékok megismertetésénél fokozatosan haladunk a könnyűtől a nehezebb felé
2.8 A gyermek tevékenységei 3 - 4 éves korban · bátran közöljék szükségleteiket, kívánságaikat · szeressék a mozgásos hangutánzó játékokat · kérjenek segítséget önkiszolgáló teendőikhez · figyelmesen hallgassák meg egymást és a felnőtteket, s ez által fejlődjön beszédtürelmük · nézegessenek képes könyveket az óvónővel együtt, vigyázzanak a könyvekre, fejlődjön beszédbátorságuk · végezzenek játékos, mozgásos légző-gyakorlatokat · ismerkedjenek meg az alapvető udvariassági formákkal
25
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 4 - 5 éves korban · használják az udvariassági formulákat a felnőttekkel és társaikkal szemben egyaránt · szabadidőben beszélgessenek egymással és a felnőttekkel, hallgassák meg egymást · megfelelő távolságban beszéljenek és vegyék fel a szemkontaktust · az anyanyelvi játékok során minél több hívó hangot ismerjenek meg, gyakoroljanak nyelvtörő mondókákat, játsszanak a hangokkal · ismerjenek újabb gyűjtőfogalmakat · a hívó hangokhoz csoportosítsák a képeket · fejlődjön hanghallásuk · gyakorolják az összefüggő beszédet · az ismert mese elemeit tudják sorrendbe tenni · gyakorolják a normál hangnemben történő beszédet 5–6-7-8 éves korban · bábozás, dramatizálás és egyéni szereplés során legyen kommunikációs biztonságuk · gyakorolják kötetlen formában saját kezdeményezésükre az anyanyelvi játékokat, melyek a hívó hangok mellett a magánhangzók és a szótagok időtartamának megjegyzését szolgálják · különböztessék meg egymástól a beszédhangokat · minden hangot ejtsenek tisztán · ismerkedjenek rokon értelmű és ellentétes szavakkal · összefüggő mondatokkal fejezzék ki gondolataikat · játsszanak ritmusgyakorlatokat, barkochbázzanak · alakuljon ki beszédükben a helyes időbeli elrendezés A fejlődés jellemzői 6–7-8 éves korban · finomodok hanghallásuk, megismerkednek a szótagolással · a beszédhangokat ejtsék tisztán · érthetően, megfelelő hangsúllyal, tempóval beszélnek · összefüggő mondatokban ki tudják magukat fejezni · használják a névutókat, igekötőket, kötőszókat · figyelmesen tudják végighallgatni a felnőtteket, társaikat · beszédük az időrendiséghez alkalmazkodik · változatos szófajokat, mondatfajtákat használnak · a kialakult beszédhelyzethez alkalmazkodnak, bátran megszólalnak a közösség előtt · szókincsük folyamatosan gazdagodik, használják a rokon-értelmű szavakat és ellentétpárokat fejlődik kérdéskultúrájuk
26
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 2.9 Kapcsolatok más nevelési területekkel Az irodalmi nevelés közvetítője a nyelv. A mese és vers az anyanyelven át, emberi kapcsolatokra tanít és segít megismerni a gyermekeket körülvevő világot. Az irodalmi alkotások érzelmi feldolgozása függ a gyermek anyanyelvi fejlettségétől. A környezet tevékeny megismerésére nevelés: a környezettel való ismerkedés közben alakul a beszédmegértő és nyelvi kifejező készség. A helyzetgyakorlatok (élmények, konfliktusok) révén alkalom nyílik a feszültségek oldására, a viselkedés korrekciójára, a megfelelő viselkedési norma elsajátítására. A drámajáték segíti a gyermekeket abban, hogy hamarabb feltalálják magukat egyes helyzetekben. A matematikai tevékenységek révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik (következtetések, logikus gondolkodás, térbeli tapasztalatok). A zenei nevelés a hangképzés, a hangsúly, a hangerő, a hanglejtés dallama, a szabályos lüktetésű ritmus, a tempóváltás gyakoroltatásával az élő beszéd érzelmeket tükröző, jelentéshordozó elemeit gazdagítja. A zene megjelenítése, a ritmusjátékok a drámajáték azon eszközei, melyek segítik a gyermek önkifejezését, ezáltal hozzájárulnak a kommunikációs képességek fejlődéséhez. Vizuális nevelésben a nyelvi és a képi, formai ábrázolás gyakori együttes alkalmazásával felismertetjük a gyermekekkel, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle úton is ki lehet fejezni. A testi nevelés során a gyermekek tapasztalatot szereznek arról, hogy hogyan hajtsák végre a cselekvéseket szóbeli utasítás alapján (testséma, térirányok). A mozgásos, versenyszerű játékok a test izomzatának erősítésén túl fejlesztik a figyelmet, erősítik a „én” képet, formálják az egész személyiséget. E nevelési területen adják a törzsanyagot – integrált nevelési területek.
2.10 Közösségi nevelés, egyéni bánásmód A közösségi nevelés A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg a helyét a közösségben. Célja, hogy igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor egyedül is tevékenykedhessen. A társadalom szempontjából értékes tulajdonságokat alakíthatunk általa. Komoly hangsúlyt kell kapnia az érzelmi és erkölcsi nevelésnek, mert ez alapozza meg a személyiség szocializációját. Így a gyermek fokozatosan ismeri meg a társadalmi környezetet, megtanítjuk az alkalmazkodás képességére. A közösségi nevelés a gyerekek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja a gyerekek életrendjét, időbeosztását tartalmazó napirend. Tevékenységek és időtartamuk a napirendben
Tevékenységek
Játék, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység Előkészület az étkezéshez, étkezés
3-4 évesek számára 4-5 évesek számára 5-6-7-8 évesek számára Nyáron Nyáron Nyáron A A A foglalkozások foglalkozások foglalkozások időszakában időszakában időszakában 4 óra 4 3/4 5 óra 6 óra 5 1/2 óra 6 3/4 óra óra 2 óra
1 3/4 óra 27
1 1/2 óra
1 1/4 óra
1 óra
1 óra
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Öltözés, egyéb testápolási teendők Pihenés (alvás)
13/4 óra
1 1/2 1 1/4 óra óra 2 1/2 óra 2 1/2 2 óra óra Mindennapi testnevelés 15 perc 15 perc 20 perc A nyitva tartásból adódó többletidőt a játékra fordítjuk.
1 óra
1 óra
1 óra
2 óra
1 1/2 óra
1 1/2 óra
20 perc
20 perc
20 perc
Módszertani alapelveink: · segítjük a baráti szálak megerősödését a közösségen belül · szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni fejlettségéből adódó különbséget a differenciális szintek alkalmazásával · magatartásunkkal modellt nyújtunk · arra buzdítjuk a gyermekeket, hogy önállóan oldják meg az adódó konfliktusokat (életkoruk figyelembe vételével) · érvényesítjük az egyéni bánásmód elvét a közösségben. Feladataink: · munkánk során derűs, szeretetteljes légkört alakítunk ki · a napirendet rugalmasan kezeljük, melyben a központi helyen a játék áll · az óvodába lépő gyermek igényli a beszoktatás fokozatosságát, ezért engedjük, hogy ennek időkerete egyénenként teljesen eltérő legyen, lehetőséget biztosítunk az anyás beszoktatásra is · modell értékű magatartásunkkal a helyes viselkedésformák megtanulására ösztönözzük őket · pozitív érzelmi töltésű kapcsolatot teremtünk minden egyes gyermekkel · arra tanítjuk őket, hogy egymás közötti viszonyukra is ez legyen a jellemző · szociális érzékenységgel kezeljük a másságot, és példát mutatunk annak elfogadásában · sok közös élmény biztosításával segítjük a közösségi szokások kialakulását · irányítjuk és alakítjuk a közösségi életet, mely tükrözi értékrendünket · éreztetjük velük, hogy szükség van rájuk · elősegítjük a baráti kapcsolatok kialakulását, hiszen a mikro csoportok hídként vezetnek a közösséghez · a szorongó, visszahúzódó gyermeket segítjük szorongása leküzdésében · az életkornak megfelelően szervezzük és tervezzük az óvodai ünnepélyeket Az egyéni bánásmód Szorosan összefonódik a közösségi neveléssel, mert a csoport az egyénre hat. Az egyéni bánásmód személyre szabott. A személyiség a lelki élet egységének az alapja, amelyet a külső és belső tényezők alakítanak (adottságok, környezet, nevelés, kegyelem). Az óvodapedagógus a gyermek iránt érzett mély szeretetével, tiszteletével, az adottságokat felismerve határozza meg a nevelést. A személyiség sokoldalú fejlesztésével válnak alkalmassá az iskolai élet megkezdésére.
28
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Módszertani alapelveink: · nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, sérült, elhanyagolt vagy kiemelkedő képességű gyermeknél érvényesítjük a különböző fejlesztési területek differenciáli szintjeit · szem előtt tartjuk a családdal való együttműködést · ösztönözzük a pozitív erkölcsi tulajdonságok erősödését, gyermekeink alapos megismerésére törekszünk · biztosítjuk a gyermekek személyiségi jogait. Feladataink: · igyekszünk minden gyermekben megtalálni azt, amiben kitűnhet · feltárjuk a népszerűség és rokonszenv, illetve a peremhelyzet okait · folyamatosan vizsgáljuk az egyes gyermek helyét a közösségben · nevelési módszereinket a gyermekek egyéni sajátosságai határozzák meg · erősítjük a lassabb gondolkodású gyermekek fejlődését, erősítve önbizalmukat is · a kiemelkedő értelmi képességű gyermekek követelményszintjét addig emeljük, amíg fejlesztő hatású · törekszünk arra, hogy minden gyermek a fejlettségi szintjének megfelelően sikerélményhez jusson, hiszen ez önbizalmat ad számukra · az eltérő társadalmi helyzetben lévő gyermekek gondjait, problémáit megkülönböztetett figyelemmel kezeljük (elhanyagolt, veszélyeztetett, elkényeztetett, stb.) · a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek estében igyekszünk kielégítő megoldást találni a veszélyeztetettségük enyhítésére · igyekszünk ellensúlyozni a család esetleges kedvezőtlen érzelmi légkörét és nevelési módszereit · szükség esetén speciális szakemberek segítségét kérjük (nevelési tanácsadó, családsegítő, stb.). A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban · igyekezzenek megtalálni helyüket a közösségben · fogadják el a felnőttek segítségét · tartsák tiszteletben társaik tevékenységét · érdeklődjenek egymás iránt · óvják társaik holmiját és a különböző játékszereket. 4-5 éves korban · vegyenek részt a csoportszoba barátságosabbá tételében · keressék a közös tevékenység lehetőségeit · ne tegyenek különbséget a fiús-lányos játékok között, azt tegyék, ami belső indíttatású, nemüktől függetlenül
29
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · ismerje fel a közösségi szokások értelmét és idővel tartsa is be · legyenek a közösség aktív tagjai, érezzenek rá a közösséghez tartozás örömére
5-6-7-8 éves korban · játék közben alakítsanak ki kuckókat · érvényesítsék önálló gondolataikat és váljanak képessé mások véleményének elfogadására is · értékelésük, véleményalkotásuk fokozatosan váljon tárgyilagosabbá · tartsák tiszteletben a közösség véleményét · erősítsék konfliktustűrő és megoldó képességüket · tanulják meg elfogadni a másságot. A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · a közösségi tevékenységükben aktívan, megfelelő magatartással vesznek részt · felszólítás nélkül segítenek rászorult társaiknak és a felnőtteknek · a kéréseket, kérdéseket figyelmesen meghallgatják · tisztelettudóak · együtt érzőek, segítőkészek · örülnek az együtt megszerzett sikereknek és elfogadják mások sikereit is · képesek baráti kapcsolatok létesítésére és ápolására · szívesen végeznek a közösségért feladatokat · elfogadják az alá-, fölé- és mellérendelt viszonyt a kapcsolatokban · önállóan véleményt nyilvánítanak és mindig a valót állítják · a megkezdett munkát felszólítás nélkül befejezik · képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani, esetleg elhalasztani, ha erre számukra belátható okból szükség van · alkalmazkodnak a felnőttek kéréseihez, elvárásaihoz. Kapcsolata más nevelési területekkel Szoros kapcsolatban áll a játékkal, hiszen a játék során válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. E tevékenység során nyílik lehetőség a szabályok megértésére, a helyes magatartási normák gyakorlására. Általa ismerkednek a világgal, a tárgyakkal és azok tulajdonságaival, így ezek hatással vannak a gyermekek értelmi képességének fejlődésére. A játékos munka során éreznek rá a közösségért végzett munka szükségességére, értelmére. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenység örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
30
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 2.11 A hitre nevelés A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, ezért a gyermekek elé példaként Jézust, az őt körülvevő szenteket és a ma körülöttünk élő szentéletű és kiváló embereket állítjuk. A vallásos nevelés átszövi az óvodai élet egészét. Megnyilvánul a köszönési módban, az étkezés előtti – utáni imádságban, a játékban, a tevékenységekben, a délutáni pihenés előtti imában, a mindennapos lelki beszélgetések során. Célja: · A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során. · A feltétel nélküli szeretet és elfogadottság élményének megélése. Módszertani alapelveink: · megteremtjük a szerető, elfogadó légkört · elmélyítjük az összetartozás élményét · magatartásunkkal modellt nyújtanak · érzelmi biztonságot teremtünk Feladataink: · törekszünk a tervezett világra való rácsodálkozás képességének kialakítás, fejlesztése · erősítjük a Krisztustól tanult erényeket (felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség stb.) · az életkornak megfelelően foglalkozunk erkölcsi témákkal is, beszélgetünk a keresztről, egymás megbecsüléséről, a megbocsátásáról. · megtervezzük, megszervezzük az idei kapcsolódó ünnepeket · az életkori sajátosságokat figyelembe véve sok dalt, énekes játékokat iktatunk be. · megismertetjük a gyermekeket a templommal,(külseje, berendezése stb.) megalapozzuk a templomban történő helyes viselkedési szokásokat · a szülőket igyekezünk segíteni abban, hogy az óvodában kialakított értékrendet fogadják el, majd vallják magukénak az eredményes együttnevelés érdekében. 3-4 éves korban: · megismertetjük és alkalmaztatjuk a gyerekekkel az óvoda hivatalos köszönési módját · pár soros imákat, fohászokat (mondogatunk) · rövidebb vallásos dalokat énekelgetünk · 4-5 éves korban: · Megismertetjük őket a keresztvetéssel · már konkrét ünnepekhez kapcsolódó vallásos énekeket, imákat „tanítunk”nekik. · áhítatok alkalmával megteremtjük a közös beszélgetés lehetőségét · megismertetjük őket a templommal. annak berendezésével, a plébános atyával.
31
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 5-6-7 éves korban: · eljátszunk bibliai történeteket (betlehemes) · Miatyánk és Üdvözlégy imádságokat mondogatunk együtt · segítünk a saját szavaikkal megfogalmazott imák elmondásában · a templomban a helyes viselkedés szabályaival ismertetjük meg őket Ünnepeink Óvodánk, gyermekeink életében fontos szerepet játszanak az ünnepek, a hagyományok. Az egész év szerkezete az egyházi ünnepekhez igazodva épül fel. Az egyházi, a világi és a családi ünnepek széppé, méltóságteljessé teszik életünket, kiemelnek a mindennapi élet eseményeiből. Feladatunk, hogy a gyermekeket megtanítsuk ünnepelni. Jelentsen élményt számukra a készülődés, a várakozás izgalma, titokzatossága, hangulata. Engedjük, sőt törekszünk arra, hogy a gyermekek minél aktívabban vegyenek részt az ünnep előkészítésében, lezárásában. Próbáljuk rávezetni őket arra, hogy az igazán értékes ajándék az, amit saját maguk adnak (rajz, éneklés, versmondás, mesejáték stb.) A megemlékezéseket a lelki beszélgetések anyagában dolgozzuk ki. Kialakítjuk helyi sajátosságainkat, melynek során az ünneplést (megemlékezést) csoportokban vagy óvodai szinten valósítjuk meg. Szept. Okt.
Nov. Dec.
Jan. Febr.
Márc.
Szüreti parti kézműveskedés őszi termésekből, vacsora Terményáldás – a Jóistentől kapott kincsek megáldása, megköszönése ünnepélyes keretek között. Október 23. – Nemzeti ünnep Állatok világnapja. – Őszi kirándulás Szent Erzsébet ünnepe – Erzsébet kenyérsütés, szentelés az óvodában. Nyílt nap. December 6. Szt. Miklós ünnepe – az adakozás örömének felfedezése! Nem csak kapni jó, hanem adni is! Karácsony vására: Adventi koszorú, karácsonyfadísz készítése, mézeskalácssütés közösen a szülőkkel. Közösös gyertyagyújtás, éneklés a három csoporttal (utolsó nap). Vízkereszt – az óvoda helységeinek megszentelése. Három királyok (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) nevéhez fűződően a gyermekek megajándékozása. Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony – gyertyaszentelés az óvodában. Február 3. Szt. Balázs – Balázsáldás az óvodában Farsang – néphagyomány szerint Hamvazó szerda – szentmisén való részvétel szülővel Március 12. Szent Gergely püspök ünnepe – Gergely Járás – iskolába hívogatnak a nagyobb gyerekek. Mese – és versmondó délután Nyílt nap Március 15 – Nemzeti ünnep – kirándulás a Petőfi házba. Március 19. Szt. József napja – az édesapák köszöntése
32
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Ápr.
Nagyböjt – Húsvéti készülődés, templomlátogatás, keresztút képei. Jézus szenvedéstörténete – nagycsoport. (önfeláldozó szeretet) Néphagyomány: tojásfestés, locsolkodás. Családi sportdélután. Tavaszi kirándulás. Komálás – a nagycsoportosok meglátogatják az iskola egyik osztályát. Ajándékba kalácsot, komatálat visznek.
Máj.
Anyák – napja – mennyei édesanyánkra: Szűz – Máriára figyelünk Őt tekintjük példaképnek. Nagymamák köszöntése is. Madarak – fák napja Pünkösd Gyermeknap – kerti parti Évzáró, ballagás
33
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 2.12 A gyermek tevékenységformái
34
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 2.12.1. Játék „Ő azt hiszi, csak játszik. De mi tudjuk, mire megy vele. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” /Varga Domonkos/ A játék kicsiben maga az élet. A valóságnak az a piciny része, amit a gyermek felfog, megért és rekonstruál abból a színes kavalkádból, ami körülveszi. A játék, minden jónak forrása. A játékban az a legfontosabb, hogy a gyermek élvezi, és ezen keresztül éli meg magát az életet. Ezért az a cél hogy a gyermek minden tevékenységét játékként élhesse meg. A gyermek életében játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, sikerélményhez jut. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlődésének színtere, kreativitásának fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenysége. A tanulás, készség – és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A pedagógiai rendszerben a játéké az elsőbbség, nevelésünk leghatékonyabb eszköze.
Módszertani alapelveink: · érvényesítjük az önkéntességnek, szabad választásnak a lehetőségét · biztosítjuk az elmélyült játékhoz szükséges helyet, időt és eszközt · biztosítjuk annak lehetőségét, hogy saját elgondolásaikat megvalósítsák, mert fontos a kreativitás, a fantázia kibontakoztatása · szem előtt tartjuk, hogy a játék a legfőbb személyiségfejlesztő lehetőség, megjelenik benne az ismeret a jártasság, a készség · biztosítjuk a tudatos jelenlétünkkel az indirekt irányítás felelősségét · figyelembe vesszük, hogy a játék során a gyermek maga tevékenykedik, maga próbál ki valamit, tapasztalatot szerez, melynek során fejlődnek képességei
Feladataink: · megteremtjük a játék alapvető feltételeit (csoportszoba, udvar), hiszen a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás · a játékeszközök, beszerzésénél figyelünk a csoport összetételére és céljainkra · megismertetjük a gyerekeket a játékok rendeltetésszerű használatával · elhárítjuk a játék közben jelentkező veszélyhelyzeteket · a félénk, bátortalan gyermekekre külön figyelmet fordítunk · ösztönözzük őket arra, hogy az egyes nevelési területeken szerzett ismereteiket is alkalmazzák játékukban · kihasználjuk a közös élményszerzési lehetőségeket, de lehetővé tesszük az egyéni élmények újbóli átélését is · tiszteletben tartjuk, hogy a szabad játékban a gyermekek által elképzelt és megszervezett tevékenységben a pedagógus szerepe az értő, figyelő, gyermeket követő, de be nem avatkozó magatartás
35
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · különös figyelmet fordítunk a napirend összeállításakor a játék kiemelt jelentőségére · jelenlétünkkel segítjük a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását · tudatosan alkalmazzuk a szabályjátékokat, dramatikus játékokat, és a természetes anyagból készített játékeszközöket · figyelmet fordítunk az egészséges versengés, a veszíteni tudás kialakítására · a szülők igénye szerint javaslatot teszünk az otthonra vásárolt játékokat illetően · a játék által törekszünk a keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermekek nevelésére. 2.12.2. A gyermek tevékenységei A gyakorló játék (közvetlen megismerés, gyakorlás során tapasztalatszerzés) 3-4 éves korban · utánozzák az óvónő játéktevékenységét · játszanak a hangokkal · bátran próbálják ki a különböző játékokat, ismerkedjenek a technikai lehetőségekkel, hiszen ezeken keresztül tapasztalják meg a körülöttük lévő világ sokszínűségét · tologassák a kisautókat, babakocsikat · firkálgassanak zsírkrétával, ceruzával · vigyázzanak a játékokra · legyenek képesek lemondani egy- egy játékszerről 4-5 éves korban · A gyakorló játék tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek képességei fejletlenek, vagy élményei szegényesek. 5-6-7-8 éves korban · A konstrukciós és szerepjáték elemeként jelentkezik. Abban az esetben, ha a gyermek egy új játékszer használatát még nem ismeri, a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége. A szimbolikus szerepjáték (társas kapcsolatok alakulása, együttműködési képesség fejlesztés, udvariasság) 3-4 éves korban · érezzék jól magukat társaik között · játsszanak kis csoportokban, vagy egymás mellett · keressék meg játékukhoz az eszközöket és vigyázzanak azokra · ismerkedjenek egyszerűbb szerepjátékokkal (pl. gondozzák babáikat, meséljenek, stb.) 4-5 éves korban · váljon igényükké a társakkal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igényük – egyedül is tevékenykedhessenek 36
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · vállaljanak vezető szerepet, de tudjanak arról lemondani is · jelenítsék meg játékukban egyéni és közös élményeiket · legyenek képesek cselevések összehangolására · a szereplők magatartása feleljen meg a szerep által megkívánt tevékenységnek · játsszanak többféle szerepjátékot 5-6-7-8 éves korban · hozzanak létre olyan játékhelyzeteket, amelyben a felnőttek tevékenységeit eljátszhatják · jelenítsenek meg bibliai történeteket, vallási szertartásokat (esküvő, keresztelő, mise stb.) · váljanak képessé a játék közös megtervezésére, az eszközök megválasztására és a szabályok betartására · a csoport tagjai között alakuljon ki tartós, szoros kapcsolat, hiszen a társas kapcsolat alakulásának legfőbb eszköze a játék · a különböző nevelési szerepjátékaikban
területeken
szerzett
tapasztalataikat
jelenítsék
meg
· a közös játék során legyenek képesek alkalmazkodni A konstruáló játék (kognitív értelmi képességek, kreativitás) 3-4 éves korban · próbálkozzanak a különböző formák összeillesztésével · próbálkozzanak az elemekből valamit létrehozni · játsszanak együtt az óvónővel 4-5 éves korban · készítsenek a valóság tárgyaihoz hasonló építményeket · játsszanak az elkészített "alkotásokkal" · becsüljék meg egymás munkáját 5-6-7-8 éves korban · váljanak igényesebbé alkotásaik létrehozásában · a fejlődést jellemezze bonyolult építmények létrehozása · egyre inkább közelítsék meg a választott modellt · segítsenek egymásnak, beszélgessenek alkotás közben · legyenek képesek különböző eszközök kombinált alkalmazására Szabályjáték (társas magatartás, együttműködési képesség, gondolkodás fejlesztése) 3-4 éves korban · a koruknak megfelelő szabályjátékokban szívesen vegyenek részt · örüljenek a közös játéknak 37
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · próbálják meg betartani a megbeszélt szabályokat · játsszanak anyanyelvi, dráma- és testnevelési játékokat 4-5 éves korban · tartsák be a közösen megbeszélt és elfogadott szabályokat · játsszanak bonyolultabb szabályjátékokat is · ismerkedjenek meg néhány társasjáték szabályával · figyelmeztessék egymást a szabályok betartására 5-6-7-8 éves korban · játékukban legyen jelen az egészséges versengés · kezdeményezzék önállóan az ismert szabályjátékokat · fogadják el a játékvezető irányítását · ismerkedjenek a néphagyomány játékaival is · legyenek képesek feldolgozni a kudarcélményt Drámajáték 3-4 éves korban · gyakorolják egymás nevét, jelét · legyenek felszabadultak, vidámak · érzékeljék társaik metakommunikációs jelzéseit · ügyesedjenek érzékszerveik · fogadják el a szabályokat 4-5 éves korban · akarati tulajdonságaik, kreativitásuk fejlődjön · jussanak élményekhez, sikerélményekhez · váljanak igazi közösséggé a játékok segítségével · bátran nyilatkozzanak meg társaik előtt 5-6-7 éves korban · tudjanak együttműködni társaikkal · bizalomjátékok során vigyázzanak egymásra · gátlások nélkül mutassák ki érzelmeiket · empátiás és problémamegoldó készségük fejlődjön · legyenek képesek csoportjuk érdekében küzdeni
38
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 2.12.3. A munka
A személyiségfejlesztés fontos eszköze, cselekvő tanulás. A munka célra irányuló tevékenység, melyet a tevékenység indítéka különböztet meg a játéktól. A munkát többnyire külső szükségesség indokolja, amit játékkal és cselekvő tanulással sajátít el. Felelősséggel jár, megfelelő ismeretekre, készségekre van szükség elvégzéséhez, önként, örömmel, szívesen és aktívan végzett tevékenység. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. Módszertani alapelveink: · erősítjük a munkára késztető indítékokat a gyermekekben · biztosítjuk a munka önkéntes jellegét · szem előtt tartjuk a munka sajátos játéktól eltérő vonásait és azt, hogy ez a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája legyen · tudatosítjuk a gyermekekben a munka fontosságát, hasznát · biztosítjuk a munka önállóságát, folyamatosságát · figyelembe vesszük az eltérő munkatempót · törekszünk az igazságos munkamegosztásra · figyelembe vesszük a munka mennyiségét és minőségét, amit a gyermekek életkorához igazítunk · értékeléssel segítjük a munkavégzés motiváltságát · kialakítjuk a gyermekekben a munkához való pozitív hozzáállást és felelősségtudatot Feladataink: · megteremtjük a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért önálló munkavégzés lehetőségét, biztosítjuk annak folyamatosságát · biztosítjuk a munkához szükséges feltételeket, a legalkalmasabb eszközöket · megismertetjük a gyermekekkel a munka menetét, műveleteit, a munkaeszközök célszerű használatát · nyugodt légkört, megfelelő időtartamot adunk a munkához, alkalmazkodva az egyéni munkatempóhoz · elvárjuk a munka teljes elvégzését · tudatosítjuk a gyermekekben a közösségért végzett munka fontosságát · a naposokat feladataik önálló megoldására ösztönözzük · pozitív értékeléssel serkentjük a gyermekeket a munkára, így fejlődik önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk · a munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális a gyermekhez mérten fejlesztő hatású
39
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · a család figyelmét felhívjuk arra, hogy otthon is vonják be a gyermekeket a család egészét érintő munkákba, erejükhöz mérten A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban · A segítséggel végzett önkiszolgáló munka mellett, figyeljék a felnőttek munkáját, és kisebb megbízatásokat teljesítsenek. Naposi teendők 4-5 éves korban · a naposok az óvónő irányításával terítsék fel, majd hajtsák össze az asztalterítőt · osszák szét az evőeszközöket, s más étkezéshez szükséges eszközöket · segítsenek a szilárd ételek asztalra helyezésében · ha szükséges, töröljék le az asztalokat, söpörjék össze a morzsát · a játék befejezésével kísérjék figyelemmel, hogy a játékok a helyükre kerültek-e · szükség esetén segítsenek átrendezni a termet · segítsenek az óvónőnek a foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásában és összeszedésében 5-6-7-8 éves korban · a naposok esztétikusan terítsék meg az asztalokat · tálalják fel a reggelit, uzsonnát · lehetőség szerint hajtogassanak szalvétát és helyezzék szalvétatartóba · a játékeszközök elrakása után, ha szükséges, igazítsák el esztétikusan a tárgyakat · a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában nagyobb önállósággal vegyenek részt · számon tartják a következő napon sorra kerülő naposokat · az állandóan használt eszközöket felszólítás nélkül vegyék elő és osszák ki · szükség szerint rendezzék át a csoportszobát · segítsenek az ágyazásnál
A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · nagyobb felelősséggel látják el feladataikat · képesek munkamegosztásra · saját képességeihez mérten munkájukban igényesek · egymással együtt tudnak működni · belső indíttatásból segítséget nyújtanak · reális önértékelésük fejlődik
40
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Alkalomszerű vagy egyéb munka 3-4 éves korban · erejükhöz mérten vegyenek részt a rend fenntartásában · bizonyos eszközöket segítsenek előkészíteni · az udvari játékszereket játék után tegyék a helyére · a leesett tárgyakat vegyék fel 4-5 éves korban · kérjenek el tárgyakat, továbbítsanak üzeneteket az óvodán belül · az öltözőben, mosdóban segítsenek a tisztaság és rend megőrzésében · segítsenek a foglalkozásokon használandó eszközök előkészítésében · az óvónővel közösen díszítsék a csoportszobát · készítsenek ajándékot közös ünnepekre 5-6-7-8 éves korban · vegyenek részt a csoportszoba díszítésében, átrendezésében legyenek ötleteik · legyenek képesek a terem esztétikussá tételében végzett feladatok ellátására · vigyázzanak a csoportszoba, mosdó, öltöző rendjére · segítsenek egymásnak, a kisebbeknek A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · észreveszik, hogy mire van szükség környezetükben · elmondják véleményüket · képesek önálló feladatmegoldásra, munkavégzésre · jártasak többféle munka elvégzésében · ötleteiket megvalósítják · képesek felismerni teendőiket A környezet, növény és állatgondozás az udvaron és a csoportszobában is folyhat. Kisállattartás azonban csak abban az esetben ajánlott, ha annak feltételei biztosíthatók /jól elkülöníthető, nem okoz fertőzést/. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét és bátran alakítsa azt, anélkül, hogy kárt okozna benne. A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban · a gyerekek kísérjék figyelemmel a növények és állatok gondozását · lehetőség szerint figyeljék meg az állatok etetését · vegyenek részt a fejlődő növények gondozásában és figyeljék a bekövetkező változásokat 41
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 4-5 éves korban · folyamatosan segítsenek az élősarokban a növények gondozásában · gyűjtsenek különféle tevékenységükhöz
magvakat,
terméseket
az
élősarokba,
és
ábrázoló
· vegyenek részt a kert, udvar tisztántartásában ápolásában · segítsenek a lehullott falevelek összegyűjtésében · vigyázzanak a növényekre · vegyenek részt a madarak téli gondozásában 5-6-7-8 éves korban · gyűjtsenek ágakat rügyeztetés céljából a jeles napokhoz kapcsolódva · minden gyermek ültessen önállóan növényt, kísérje figyelemmel fejlődését · örömmel segítsenek a falevelek összegyűjtésében, komposztálásában A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · kialakul bennük az érzelmi kötődés a növény – és állatvilághoz · képessé válnak a feladatok sorrendjének megállapítására · a kerti munkák végzése során tapasztalatot szereznek az évszakokhoz kötődő munkákról · gyűjtsék a szemetet szelektíven · segítsenek a falevelek összegyűjtésében, komposztálásában 2.12.4. A tanulás
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos tevékenység, amely a teljes személyiségfejlődését, fejlesztését támogatja az egész nap folyamán spontán adódó helyzetekben, valamint az óvónő által kezdeményezett tevékenységekben és időkeretekben valósul meg. Feltétele a gyermek aktivitása, amely a játszva tanulásra épül. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, cselekvésen keresztül sajátít el. A hangsúly a kompetenciák, azaz a képességek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át. Az oktatási anyag feldolgozása figyelemmel kíséri az egyházi eseményeket. Az ünnepek köré csoportosulnak a tevékenységek.
Módszertani alapelveink · az ismeretnyújtás kötött és kötetlen formáját az adott témától függően váltakozva alkalmazzuk · biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő hatásának érvényesülését · a gyermek egyéni fejlettségi szintje határozza meg a tevékenységi formákat (egyéni, mikro csoportos, makro csoportos) · az ismeretnyújtásnál alapvető szempont a játékosság elve
42
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · változatos eszközök, módszerek alkalmazására törekszünk, mely segíti a tanulás folyamatát · az ismeretszerzésre felhasználunk minden alkalomszerű és spontán helyzetből adódó lehetőséget · biztosítjuk a különböző nevelési területek komplexitását · erősítjük az érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlődését · törekszünk szabálytudat, feladattudat kialakítására · erősítjük a gyakorlati probléma megoldást, feladatmegoldást Feladataink · biztosítjuk a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát céltudatos ráirányítással · kihasználjuk a spontán kialakuló játékos ismeretszerzés lehetőségét · problémaszituációt teremtünk a felfedezés örömének megvalósítása érdekében · differenciált feladat adással késztetjük sokoldalú tevékenységre a gyermeket · egyéni megfigyeléseikre, tapasztalataikra építve irányítjuk a játékos tanulás folyamatát, biztosítva a felfedezés lehetőségét · személyre szabott pozitív értékelésünkkel motiválunk a további ismeretszerzésre és alakítjuk önértékelésüket · kezdeményezések során olyan körülményeket teremtünk, hogy az ismeretszerzés zavartalan legyen · biztosítjuk a változatos eszközöket · lehetőséget biztosítunk az attitűdök erősítésére, képességek, kompetenciák fejlesztésére · építünk az előzetes tapasztalatokra, ismeretekre A gyermek tevékenységei
Kötetlen
Kötött vagy kötetlen
3-4 évesek Környezet megismerésére nevelés Vizuális nevelés Irodalmi nevelés Zenei nevelés Mindennapi testnevelés (7-10 perc)
Hitre nevelés Testnevelés
4-5 évesek Irodalmi nevelés
5-6-7 évesek Irodalmi nevelés
Mindennapi testnevelés (10 perc) Környezet megismerésére nevelés Matematikai nevelés Hitre nevelés
Mindennapi testnevelés perc) Környezet megismerésére nevelés Matematikai nevelés Testnevelés Vizuális nevelés Zenei nevelés Hitre nevelés
Testnevelés Vizuális nevelés Zenei nevelés
43
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A foglalkozások szervezése a nevelési folyamatban 3-4 éves korban: november 1-től – május 31-ig 4-5 éves korban: október 1-től május 31-ig 5-6-7-8 éves korban: szeptember 15-től – május 31-ig A fejlődés jellemzői óvodáskor végére · tud azonosulni az óvónő által meghatározott feladattal · kialakul szándékos figyelme, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme · képes önálló tevékenységre megadott szempontok szerint, s ennek alapján következtetéseket von le · ok-okozati összefüggéseket felismer · önálló helyzetmegoldásra képes · képessé válik új ismeretek befogadására Az átlagostól eltérő teljesítményt nyújtó gyermekek fejlesztése Feladatunk a gyermek egyéni képességének fejlesztése, önmagához mért teljesítményének magasabb szintre emelése. A fejlődés korai szakaszában már aktuális a gyermek pillanatnyi teljesítményének megfigyelése, a kiemelkedő képességűek, illetve az átlagtól valamilyen oknál fogva alacsonyabb teljesítményt nyújtó gyermekek kiszűrése. 5 éves kortól Dr. Nagy József DIFER PROGRAMCSOMAG alkalmazása. A gyermek fejlettségének pillanatnyi állapotát százalékos arányban az alábbi tüneteken vizsgálja: · beszédhallás · írás – mozgás koordináció · elemi számolási készség · relációs szókincs fejlődése · tapasztalati következtetés · tapasztalati összefüggés · szociális fejlettség Az esetleges felmerülő hiányosságokat célirányos feladatsorokkal megerősítjük vagy megcáfoljuk. Rendelkezésre képességvizsgáló tesztek: Sindelar, GMP, DPT, Diskalkulia, Delekato, Ayres, Bender és Frostig. A mérések alapján a fejlettségi szinttől függően egyéni vagy mikro csoportos fejlesztő foglalkozások vezetését segítő tervet készít a fejlesztő pedagógus. A fejlesztési tervek az alábbi részképesség hiányok fejlesztését segítik: · mozgás fejlesztés · testséma – téri orientáció
44
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · értelmi képességek – érzékelés, észlelés, vizuális – és akusztikus emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlesztése · a nagymozgásoktól a finommotorikáig való eljuttatás az íráskoordináció területén · beszédkészség fejlesztése nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel (javítgatás elkerülésével)
A probléma felismerésénél szólni kell az alábbiakról: · A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő. alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt valamint a kiváló képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével. · Másféle problémát jelentenek az igen jó képességű, kiemelkedő intelligenciájú gyermekek. Náluk a felismerést megnehezíti, hogy megfelelő technikáik vannak hiányosságaik elfedésére (jól kompenzálnak). Eszükkel megoldják a tesztfeladatokat, de kifogástalan teljesítményre nem képesek. Itt az segíthet, ha már egész apró jeleket komolyan veszünk, pl. szétszórt, nem tud rajzolni vagy esetleg „lusta, pedig tudna”, figyelmetlen. Ezek a tünetek jelei lehetnek a tanulási rendellenességnek még akkor is, ha minden vizsgálati feladatot többé-kevésbé sikeresen teljesített a gyermek. · Kiváló képességű gyermekek tehetséggondozása. A korai fejlesztésnek a tanulási zavarok megelőzésében igen fontos szerepe van. Biztosítjuk a gyermekek észlelési és mozgási, úgynevezett szenzomotoros képességeinek fejlődését. A legtöbb gyermeknek elegendő a fejlődéshez a környezet nyújtotta ismeretmennyiség és minőség, de a képességeket ugrásszerűen növelik a fejlesztő foglalkozások. A korai fejlesztés legfontosabb elemei: · Felolvasás -
-
A gyermeknek nemcsak a szókincse gyarapszik, de az irodalmi nyelvet, az olvasott szöveg fordulatait is elsajátítja. A felolvasásnak másik nagy fejlesztő hatása, hogy a gyereknek sorban kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzetet alakítva a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorba rendezéssel és saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvető képességei fejlődnek. A harmadik és nem kevesebb hatása a rendszeres felolvasásnak, hogy az irodalmat megszeretteti a gyermekkel, igényt alakít ki az írott irodalom iránt. A televízió, video és számítógépek igen fontos és megfelelő használattal fejlesztő elemei a gyermek világának, de ugyanakkor konkurensei a könyveknek.
· Széleskörű mozgásfejlesztés -
A gyermeknek minél több lehetősége legyen testének megismerésére, mozdulatainak próbálgatásaira, téri tapasztalatok megszerzésére. Sok kifejezetten fejlesztő játékot játsszon a gyermek.
45
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Koncentrációs képességet növelő hatású egyensúly gyakorlatok -
A gyermek képes legyen mozgásának, gondolkodásának összpontosítására, vagyis megfelelő szinten tudjon figyelni. Az egyensúlyrendszer fejlesztése segít a rendezettség kialakításában. Azok a tevékenységek, amelyek erre a területre hatnak, fejlesztik a koncentrációs képességet. Az egyensúly gyakorlatokon túl mindenfajta forgás, hintázás és sport, pl. úszás, torna hatékonyan segítenek koncentrációs képességek erősödésében. Ilyen mozgásfejlesztő az AYRESterápia.
A korai fejlesztés ott és akkor eredményes, ha a szülő-óvodapedagógus-fejlesztő pedagógus kölcsönösen, elsődleges szempontként kezelik a gyermek érdekeit.
2.13 Tehetséggondozás „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” (Harsányi István) A gyerekeknél a legritkább esetben beszélhetünk valóban tehetségről, hanem kizárólag „tehetségre irányuló hajlamokról”, tehetségre utaló jelekről, s tehetség gyanújáról. A tehetség összetevői: Intelligencia · átlag feletti képességek · intellektuális képességek · speciális képességek Kreativitás · eredetiség · flexibilitás · fluencia Motiváció · kíváncsiság · kitartás, szorgalom · teljesítménymotiváció, becsvágy · pozitív énkép A tehetséggondozás célja · tehetségek elkallódásának elhárítása · harmonikus fejlesztés – nem kiemelve egy-egy területet, hanem egészben fejlesztünk · a tehetség önmagára találása – elfogadja, hogy ő tehetséges, pozitív énképet alakít ki
46
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A tehetségirányok, képességek a korai években többnyire nem különülnek el egymástól. Leghamarabb a matematikai, zenei és művészetek iránti tehetség mutatkozik meg. A tehetséggondozás módszertani feladatai: · a lehetőséget kell észrevennünk, a megfigyeléseinket, tapasztalatainkat kell a tehetség lehetséges jegyeinek szempontjából rendszerezni. · Fejlesszük tovább a tehetséges gyermek erős oldalát. · Segítenünk kell, hogy a gyermek ne csak ismeretek halmazát gyűjtse össze, hanem ezeket asszimilálni, elmélyíteni is tudja. · Ismerjük fel egyediségüket, folyamatos megfigyeléssel. · Fontos a korai felismerés, a pozitív énkép kialakítása. · A képességeket önmagukban nem lehet mérni, mindig valamilyen teljesítményhez kötötten mutatkozik meg. · Erősítsük a gyermek tehetségével összefüggő gyenge területeket is. · Bízzuk a gyermekre a terhelés mértékét, s a haladás ütemét, így elkerülhető a túlhajszoltság. · Alakítsunk ki olyan légkört a gyermek körül, amely őt elfogadja, személyiségének fejlődését segíti. · Nevelésünk alapja a szeretet, az inkluzív megközelítés, megértő ráfigyelés, nyitottság. · Minél korábban kezdjük a személyre szabott fejlesztést. · Segítsük a szülőt abban, hogy reálisan értékelje gyermeke teljesítményét.
2.14 A fejlesztés tartalmi eszközei 2.14.1. Testi nevelés - mozgás
A testnevelés a gyermekek egészséges mozgásfejlődése révén szolgálja személyiségük fejlődését. A tevékenység célja az egészség megóvása, a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeiknek fejlesztése játékos formában, a mozgás rendellenességek megelőzése, valamint a rendezett mozgás kialakítása.
Módszertani alapelveink: · lehetővé tesszük a mindennapos mozgásigény kielégítését · biztosítjuk a gyakori tartás- és lábboltozat javító tornát · törekszünk az egyéni testi képességek figyelembevételére · ösztönözzük a gyermekeket a mozgásra játékos formában · érvényesítjük a fokozatosság elvét · változatos, korszerű, színes eszközöket biztosítunk a gyermekek számára · segítjük a gyakorlatok pontos végrehajtását
47
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · erősítjük akarati tulajdonságaikat · lehetőséget biztosítunk a vízhez szoktatásra · szem előtt tartjuk a torna játékos jellegét · szabad játékot biztosítunk, irányított mozgásfejlesztéssel · alakítjuk szemléletüket az egészséges életmódra során Feladataink: · megszerettetjük gyermekeinkkel a céltudatos mozgást, tornát · az egészséges fejlődés érdekében olyan feltételeket teremtünk, amelyek elősegítik a gyermekek fiziológiai fejlődését, növelik szervezetük teherbíró és alkalmazkodó képességét · megfigyeljük a testi, fizikai felépítését, van-e szervi károsodása, milyen az erőnléti állapota, mozgástempója, dinamikája, ritmusa – a szempontok figyelembevételével differenciálni a feladatadást · játékos, életkoruknak megfelelő módszerekkel, választékos eszközhasználattal fejlesztjük a gyermekek természetes mozgását, szem-kéz-, szem-láb koordinációját, egyensúly érzékét és verbális ismereteit · a hatékony fejlesztés érdekében figyelembe vesszük a gyermekek életkorát egyéni képességeiket, melyeket személyre szabottan fejlesztünk · erősítjük bátorságukat, fegyelmezettségüket, kitartásukat és állóképességüket · megismertetjük a testrészek pontos nevét, a vezényszavakat · a gyakorlatok összeállításánál betartjuk a fokozatosságot, ügyelünk az izomcsoportok terhelésére, nyújtás-lazítás arányára · a játékos lábstatikai – és tartásjavító gyakorlatokkal óvjuk a gyermekek egészségét, segítjük a helyes tartás kialakítását · a közös játékokkal, versenyjátékokkal erősítjük a közösségi összetartozást, csapatszellemet · lehetőség szerint (minden nap) biztosítjuk a szabad levegőn történő mozgást, irányított mozgásfejlesztést is végzünk · a céltudatos mozgást változatos, játékos feladatokkal végezzük és ezekhez érdekes, színes korszerű eszközöket biztosítunk · a gyermekek, szülők igényeit figyelembe véve megszervezzük az úszásoktatást, különtornát A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban · játékos formában gyakorolják az egyenletes járást és megállást, annak szabályát · fussanak irányváltoztatással játékos formában · örömmel vegyenek részt gyakorlatokban
a játékos gimnasztikai, tartásjavító és
lábstatikai
· játszanak labdával, gyakorolják a helyes labdafogást, ismerkedjenek a gurítással, dobással 48
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · a nagymozgásokat (csúszás, kúszás, mászás) állatmozgásokat utánozva gyakorolják · többféle eszközzel, játékosan gyakorolják a hossztengely körüli gurulást · egyszerű szabályjátékokba örömmel kapcsolódjanak be · bátran mozogjanak egyénileg és csoportosan · használják örömmel a mozgásfejlesztő eszközöket a szabályok betartásával 4-5 éves korban · végezzenek változatos járás, és futás gyakorlatokat · alakítsanak kört, sort szétszórt alakzatból · törekedjenek szabályosan végezni a játékos gimnasztikai gyakorlatokat változatos eszközökkel (kendő, szalag, labda, karika, stb.) · gyakorolják az előkészítő ugrásokat, egyensúlyozó gyakorlatokat, guruló átfordulást hajlított térdű kiindulásból · szerezzenek tapasztalatot a függeszkedésben, próbálják meg testüket lengésbe hozni (bordásfalon) · gyakorolják a labda feldobást, elkapást, leütést, vezetést · játékos formában végezzenek lábstatikai-, és tartásjavító játékokat, gyakorlatokat · szívesen játsszanak betartásával
csoportos
szabályjátékokat,
sorversenyeket
a
szabályok
5-6-7-8 éves korban · pontosan hajtsák végre a különféle járással, futással, ütemtartással kapcsolatos utasításokat · ismerjék fel a vezényszavakat végezzenek megfelelő mozgást rá · alakítsanak szabályosan kört, sort szétszórt alakzatból · törekedjenek a gimnasztikai gyakorlatok pontos, szabályos végrehajtására · lehetőség szerint gyakorolják a különféle, nagyobb ügyességet kívánó mozgásokat: egyensúlyozzanak padon, gerendán, talicskázzanak combfogással, kötélrácsos mászókán és létrán másszanak, függeszkedjenek gyűrűn, végezzenek kézállást előkészítő gyakorlatot, ugorjanak távolba · ügyesen játsszanak a labdával, gyakorolják a dobást, elkapást, leütést, labdavezetést, távolba dobást kislabdával · pontosan végezzék a tartásjavító és lábstatikai gyakorlatokat · szabályokat betartva játsszanak versenyjátékokat · ismerkedjenek a vízzel, szerezzenek úszással kapcsolatos alapokat · lehetőség szerint heti rendszerességgel vegyenek részt tornatermi foglalkozásokon Fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · érzik a természetes és ütemes járás közötti különbséget · értik és végrehajtják a vezényszavakat · képesek a jobb illetve bal irányok megkülönböztetésére
49
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · mozgásuk összerendezetté, megfelelő ritmusúvá válik · gimnasztikai gyakorlatokat szabályosan végzik · nagymozgásuk szem-kéz, szem-láb koordinációjuk, egyensúlyérzékük jól kifejlődött, szabályos feladat végrehajtásra képesek · labdahasználatuk biztonságossá válik · ügyesen játszanak csoport, sor-, és váltóversenyeket. 2.14.2. Külső világ tevékeny megismerése
A külső világ tevékeny megismerésének célja a tudatos környezetre figyelő magatartás megalapozása, az ok-okozati összefüggések megfigyelése, a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása, a hagyományok őrzése, szűkebb környezetünk műemlékeinek megbecsülése. Célunk továbbá az összefüggések felismerésére, magyarázatára, a tudatos környezetépítésre való nevelés, a körülöttünk lévő élővilág megóvására, gondozására, a gondoskodásra való odafigyelés. Módszertani alapelveink: · szem előtt tarjuk a kötetlenséget · az új ismeretek elsajátítása egyéni, mikro-csoportos vagy csoportos formában történik · biztosítjuk a motivációt, a tárgyi feltételeket, és figyelünk az életkori sajátosságokra az egyén és a csoport fejlettségi szintjére is · játékos cselekedtetéssel felkeltjük az érdeklődésüket és aktivitásukat · figyelmüket ráirányítjuk a szűkebb és tágabb környezetünkre és felhasználjuk a már megszerzett tapasztalatokat, ismereteket · törekszünk a nemzeti kultúra megismertetni a gyermekekkel
értékeit,
hagyományait,
néphagyományainkat
· szem előtt tartjuk a külső világ tevékeny megismerésének komplex jellegét · tudatosan erősítjük gyermekeinkben a környezetvédelem fontosságát · érdekes ötletekkel, feladatokkal, eszközökkel igyekszünk felkelteni a kevésbé érdeklődő gyermekek kíváncsiságát · napi tevékenységünkben beépítjük a matematikai játékokat, felfedeztetjük az összefüggéseket, megismertetjük a fogalmakkal őket · szókincsüket folyamatosan bővítjük · figyelemmel kísérjük a napszakok, az évszakok, a természet változásait, egymás utániságát, a sorrendiséget Feladataink: · A külső világ tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok: · biztosítjuk a feltételeket a tapasztalatok megszerzésére · megismertetjük a gyermekeket saját testükkel, érzékszerveikkel, azok funkcióival
50
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · kifejezőkészségüket fejlesztjük · játékos tapasztalatszerzés során fejlesztjük az értelmi képességeiket (gondolkodás, emlékezet, figyelem, észlelés, képzelet) · helyes közlekedésre nevelünk, megismertetjük a közlekedési eszközöket, használatukat, a közlekedés szabályait, kiemelten kezeljük a gyalogos közlekedést, a betartandó szabályokat · beszélgetünk a családi kapcsolatokról, foglalkozásokról, munkahelyekről
összetartozásról,
munkamegosztásról,
· segítjük a kísérletező gyermekeket élményhez jutni · figyelemmel kísérjük a napszakok, az évszakok, a természet, az időjárás változásait · megismertetjük őket a napok, hónak neveivel, a ritmikus ismétlődésükkel · figyelünk a helyes kifejezési formákra, új szavak, kifejezések megismertetése során verbálisan fejlesztjük őket · feladatunk az ünnepek, jeles napok megismertetése tapasztalati úton, a nemzeti kultúra, a néphagyományok ápolása · megismertetjük a gyermekeket lakóhelyünk sajátosságaival, és a környezetünkben lévő műemlékekkel · megismertetjük a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény – és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét · megalapozzuk a környezetbarát szokásokat pl. takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, illetve hulladékkezelés, szelektálás · lehetőséget biztosítunk a kertgondozásra, ehhez megteremtjük a feltételeket · ismeretet nyújtunk a növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok: · a játék során adódó spontán matematikai helyzeteket kihasználjuk · megismertetjük, alkalmazzuk a logikai és matematikai szabályjátékokat · megismertetjük, megtapasztaltatjuk a matematikai fogalmakat, kifejezéseket · felkeltjük a matematika iránti érdeklődést · érdekes, a gyermekek kíváncsiságára épülő problémahelyzeteket teremtünk · figyelembe vesszük a matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségét, képességeit · elfogadjuk a gyermekek egyéni feladat megoldásait, sajátos logikájukat · fejlesztjük a halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai kifejezések használatát · pontosan megneveztetjük a térbeli viszonyokat, irányokat, helyzeteket · számfogalom előkészítése, megalapozása · mennyiségek összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint · halmazok összemérése, párosítása – a válogatások során adjunk lehetőséget a párosításra, számlálásra, a több-kevesebb-ugyanannyi érzékeltetésére, gyakoroltatására 51
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · fedeztessük fel a rész – egész viszonyát a mennyiségek bontása során · játékos szituációkban egyéni fejlettségtől gyakoroltassuk a bontást, számlálást
függően
6-tól
10-es
számkörben
· elsajátítatjuk a sorszámokkal való számlálást, rendezést · méréseket végzünk különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg űrtartalom · megismertetjük a gyermekeket gömbölyű és szögletes formákkal, és ezeket érzékeljék testükön, a tárgyakon · felfedeztetjük a rész – egész viszonyát · ismereteket nyújtunk a síkmértani formákról · játékok során megfigyeltetjük a tükörkép, a szimmetria érdekességeit, lehetőséget teremtünk arra, hogy sokat játszanak a tükörrel · gyakoroltatjuk a változatos sorozatok létrehozását színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal A gyermekek tevékenységei 3-4 éves korban · kapcsolódjanak be a kezdeményezett környezeti játékokba, ahol tapasztalatokat, matematikai ismereteket is szerezhetnek · ismerjék testrészeiket · ismerjék családtagjaik nevét, maguk is mutatkozzanak be · ismerjék fel társaikat és a hozzájuk tartozó felnőtteket · szerezzenek tapasztalatokat az évszakokról · sétáljanak az óvoda környékén, kiránduljanak a természetbe, ahol matematikai tapasztalatokat és ismeretek is szerezhetnek · ismerjék fel a közlekedő járműveket, játékukban is nevezzék meg azokat · ismerjenek fel néhány gyümölcsöt, zöldségfélét, ház körül élő állatot, lehetőség szerint vegyenek részt a madáretetésben · gyümölcsnapokon felkínált gyümölcsöket, zöldségeket ismerjék fel, ismerkedjenek azok ízeivel · ismerjék fel és nevezzék meg az alapszíneket · figyeljék meg a nagyok kertben végzett tevékenységeit. 4-5 éves korban · nevezzék meg testrészeiket, érzékszerveiket, érezzék fontosnak testük ápolását, egészségük védelmét, ismerkedjenek a páros, páratlan kifejezésekkel · tudjanak összehasonlítani · beszéljenek családjukról, családtagjaikról, tudják megmondani hányan vannak, ki az idősebb, fiatalabb, magasabb, alacsonyabb · ismerjék lakásuk pontos címét · tegyenek egyszerű megállapításokat tapasztalatszerzés során · figyeljék meg a természet változásait, ábrázolásaikban jelenítsék meg azokat 52
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · lehetőség szerint vegyenek részt az évszakokra jellemző kertápolásban (sepregetés, ültetés, locsolás) és figyeljék meg a kert változásait · gyűjtsenek magvakat, terméseket, ezekből barkácsoljanak, hasznosítsák ábrázoló tevékenységükben · ismerjenek fel, nevezzenek újabb gyümölcsöt, virágot, zöldségfélét · a gyümölcsnapokon fellelhető gyümölcsöket, zöldségféléket ismerjék fel · gyűjtsenek tapasztalatokat az állatokról (ház körül élők, vadon élők, madarak), lehetőség szerint azokat saját élőhelyükön figyeljék meg · szerezzenek tapasztalatokat, ismereteket a közlekedés eszközeiről · idézzék fel a természetről tanult verseket, dalokat a tapasztalatszerzés során · vegyenek részt a jeles napok köré szervezett játékos tevékenységekben · gyakorolják a téri tájékozódást, használják a megfelelő relációs kifejezéseket · gyűjtögessenek, képezzenek halmazokat, rendezzenek sorba, számláljanak bátran 6-os számkörben · szerezzenek tapasztalatokat a környezetükben lévő gömb, téglatest, négyzet, háromszög alakú tárgyakról 5-6-7-8 éves korban · nevezzék meg testrészeiket, érzékszerveiket azok funkcióit, működésüket, védelmüket, bővítsék eddigi ismereteiket tapasztalatok útján · ismerkedjenek az orvos munkájával, az egészségvédelemmel (Szív Kincsesláda, Dohányzás megelőzés) · érezzék a családi összetartozás lényegét, ismerjék a családtagok nevét, foglalkozását, munkáját · az illemszabályokat ismerve mutatkozzanak be, tudják lakcímüket, szüleik nevét, egyéni fejlettségüktől függően esetleg születési idejüket is · szerezzenek tapasztalatokat és figyeljék az évszakokra jellemző időjárást, azokat kísérő jelenségeket (köd, pára, zúzmara, stb.), végezzenek kísérleteket · lehetőség szerint végezzenek a környezetükben kerti munkát (sepregetés, gereblyézés, ültetés, locsolás), vegyék észre a növények, föld, bogarak változásait · szerezzenek tapasztalatokat az adott évszakra jellemző zöldségekről, gyümölcsökről, képezzenek halmazokat, végezzenek összehasonlításokat · a rendszeresen szervezett gyümölcsnapokon szívesen fogyasszanak gyümölcsöket, zöldségféléket · lehetőség szerint nézzenek meg néhány növényt, állatot saját környezetükben, élőhelyükön, a „Madárbarát kert” program keretében · csoportosítsák az állatokat, növényeket különböző szempontok szerint, barchobázás segítségével is mélyítjük ismereteiket · séták során ismerkedjenek meg környezetük nevezetességeivel (mozi, múzeum, színház, köztéri szobrok, nevezetes épületek, autóbusz pályaudvar, vasútállomás, bolt, piac)
53
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · szerezzenek tapasztalatokat a közlekedési eszközökről, közlekedési szabályokról, közlekedési táblákról, fényjelző készülékekről, barkácsoljanak ilyeneket, tudjanak a honnan hová kérdésekre válaszolni · próbálják rendszerezni ismereteiket, alkalmazzák a gyűjtőfogalmakat
közlekedési
eszközöket
fajtáik
szerint,
· ismerjék a napokat, a napszakokat, hónapokat, évszakokat, egymásutániságukat, sorrendjüket, figyeljék meg a változásokat, az idő múlását · vegyenek részt a jeles napok köré szervezett játékos tevékenységekben · szerezzenek tapasztalatokat a környezetükben lévő különböző anyagokról (fém, fa, üveg, stb.) · hasonlítsanak össze, végezzenek méréseket, tudjanak halmazokat képezni · használjanak tő- és sorszámneveket · bátran számláljanak 10-es számkörben környezetük tárgyaival · környezetükben fedezzék fel a szimmetriát, a kocka, gömb, téglatest alakú tárgyakat és ismerjék fel a négyzet, kör és téglalap alakú síkidomokat A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · ismerjék a testrészeket, érzékszerveket, és ábrázolják azokat · óvják egészségüket, igényesek testük tisztaságára, ápolására · tudják lakhelyük címét, szüleik nevét, foglalkozását · gyakorolják a közlekedési szabályok betartását · tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket · ismerjék lakóhelyük nevezetes intézményeit, műemlékeit · nevezzék meg a színek sötét és világos árnyalatait · lássák a természetben végbemenő ok-okozati összefüggéseket · ismerjék fel a napszakokat · ismerjék az évszakok jellegzetességeit, jelenségeit · használják a gyűjtőfogalmakat · ismerjék az állatokat, növényeket, adott szempontok szerint rendszerezzék azokat · vegyenek részt a gyümölcsnapi munkálatokban (tisztítás, darabolás) · ismerjenek néhány jeles napot · legyenek képesek tárgyak, jelenségek összehasonlítására · ismerjék fel, csoportosítsák a környezetükben található anyagokat (fa, fém, textil, bőr, üveg, stb.) · ismerjék a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát · legyenek ismeretük naprendszerünk néhány bolygójáról, érdeklődjenek irántuk · szívesen vegyen részt a néphagyományőrző programokban · tudjanak csoportosítani, halmazokat képezni a megadott szabályok szerint · ismerjék a több – kevesebb – ugyanannyi kifejezéseket és bontással elő is tudják állítani azokat 54
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · környezetükben ismerjék fel a geometriai tárgyakat, különböztessék meg a térbeli és síkbeli alakzatokat · legyenek képesek a hasonlóságok és különbségek felismerésére · tájékozódjanak jól a térben, ismerjék a relációs fogalmakat és alkalmazzák azt 2.14.3. Zenei nevelés Az óvodai zenei nevelés célja a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása. Zenei anyanyelvük megalapozása, kialakulásának elősegítése, a játékos készség fejlesztés és a dalos játékok gyakorlása során a közös éneklés örömének átélése. Módszertani alapelveink: · tudatosan sokat énekelünk játékidőben is · tudatosan formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat · fejlesztjük önbizalmukat, biztonságérzetüket · szem előtt tartjuk a dalok válogatásánál a zene szépségét, művészeti értékét, a néphagyományokat · biztosítjuk a zenei nevelés fokozatosságát · zenei önképzéssel erősítjük modell szerepünket
Feladataink: · külső feltételek biztosítása: idő, megfelelő légkör, dalanyag, kellő ismétlés, gyakorlás, eszközök, stb. · a motiváció folyamatos biztosítására a gyermek érdeklődésének felkeltésére sokféle feldolgozási módszert alkalmazunk · figyelembe vesszük a gyermekek speciális kompetenciáját · elfogadó környezetet teremtünk a gátlások feloldásához, egyéni bánásmód lehetőségét biztosítjuk · közösségi érzésüket is formáljuk az énekes játékok gyakorlása során · a képességfejlesztés feladatait változatos módon, játékosan, kellő gyakorlással tervezzük, ügyelünk a gyermeki hang védelmére · esztétikus eszközökkel, előadásmóddal zenei ízlésüket formáljuk · a befogadás lehetőségét biztosítjuk az igényes zenehallgatási darabok előadásával · a felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés váljon a gyermek mindennapi tevékenységeinek részévé · az énekes népi játékok és kortárs művészeti alkotások szolgáljanak eszközül a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában · az éves anyag és az ünnepségek anyagának választásánál művészi értékű, a gyermek hangszálainak, mozgásának, értelmi képességeinek megfelelő dalanyagot választunk · megismertetjük őket egyszerű tánclépésekkel, a dallam-, ritmus, mozgás harmóniájával · alkalmat teremtünk változatos hangszerek megismeréséhez, kipróbálásához 55
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · megismertetjük a gyermekeket néphagyományainkkal, jeles napjainkkal és az ezekhez fűződő dalokkal, zeneművekkel, biztosítva ezzel továbbépülésüket · a zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a migráns családokból érkező gyermekek kultúráját is A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban · ismerjenek és mondogassanak 5-7 mondókát · ismerjenek meg és játszanak 10-14 kis hangterjedelmű dalos játékot · ismerjenek meg 2-3 műdalt · kísérjék utánzó mozgással a dalos játékokat · érzékeljék az egyenletes lüktetést változatos mozdulatok segítségével (taps, bólintás, térdütögetés, rugózás, stb.) · hallgassák és figyeljék meg a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú hangokat beszéden, éneken, hangszeren · ismerjenek meg néhány hangszert: dob, furulya, fémháromszög, játék során próbálkozzanak megszólaltatásukkal · játszanak szívesen ölbeli játékokat népi gyermekdalok éneklésével 4-5 éves korban · ismerjék fel társaik beszédhangját · ismerjenek és mondogassanak 4-6 mondókát · játszanak játékával együtt 12-15 játékdalt · ismerjenek meg és énekeljenek 3-4 műdalt, formálva ezzel zenei ízlésüket · a dalos játékok változatos játékaival ismerkedjenek meg (körjáték, szerepcserélő, párválasztó) · ismerjék fel, nevezzék meg és gyakorolják a halk-hangos éneklést · ismerjék fel és nevezzék meg a magas-mély hangokat oktáv távolságban · figyeljék meg és nevezzék meg a gyors-lassú dalokat, mozgásokat, gyakorolják is azt · játékos formában ismerkedjenek meg változatos zörej-hangszínekkel · próbálkozzanak szöveges motívumok visszaéneklésével, játszanak ritmusjátékot · jellemezze zenei tevékenységüket az egyöntetű mozgás, éneklés, énekük közepes hangerővel, tisztán szóljon · ismerkedjenek meg néhány egyszerű tánclépéssel (sarokemelés, érintőlépés, ringás), kísérjék egyszerű hangszerekkel éneküket 5-6-7-8 éves korban · mondogassanak 4-8 hosszabb mondókát · játszanak 16-20 bővebb hangterjedelmű dalos játékot · ismerjenek meg és énekeljenek 5-6 műdalt, válogatott kortárs művészeti alkotásokat
56
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · az énekes játékokat változatos térformákkal gyakorolják (sorgyarapító, párjátékok, ügyességi játékok) · ismerjék fel a dallamokat kezdő, illetve sajátos belső motívumairól · tudják visszaadni az énekes és ritmikus visszhang-játék motívumait csoportosan és egyénileg is · használják biztonsággal a dalok ritmusának kísérésében a ritmushangszereket · játékos formában finomabb zörejhangokat is ismerjenek fel · gyakorolják a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély éneklést (kvint hangközben) · gyakorolják a dallambújtatást · játékos mozgásaikat, tánclépéseiket, éneklésüket társaikhoz igazítsák · ismerjenek meg újabb tánclépéseket, egyszerűbb dalokkal gyakorolják is azt (oldalzáró, sarokkoppantás) · találjanak ki dallamot versekhez, mondókákhoz Fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · a 6 hangterjedelmű dalokat szép szövegkiejtéssel, tisztán éneklik · tisztán ejtik a mondókákat · megfelelően tartják a dalok tempóját · egyedül éneklik vissza az egyszerű dallammotívumokat · felismerik a magas-mély, halk-hangos, gyors-lassú közti különbséget és gyakorolják is · felismerik a dallamot hangszerről, dúdolásról, sajátos kezdő, belső és záró motívumról · ismernek 4-5 alkalmi dalt · tudnak dalokat hallható jelre hangosan és magukban énekelni · megkülönböztetik a zörejhangokat · ismernek néhány hangszert, azok hangját, megszólaltatásuk módját (dob, cintányér, fémháromszög) · megkülönböztetik az egyenletes lüktetéstől a ritmust · tudnak körben járni, kicsit oldalt fordított testtartással, kézfogással · térformákat alakítanak az óvónő segítsége nélkül · képesek páros és egyéni tánccal kísérni dalaikat 2.14.4. Irodalmi nevelés Az irodalmi nevelés adja a kisgyerek első olyan érzéki élményét, melynek célja az irodalmat kedvelő, az esztétikum iránt fogékony, a jóra és szépre vágyó személyiség kialakulása. Segít az erkölcsi értékek megismerésében, a másik emberhez kötődik és őt, magát is tevékenységre serkenti. Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: mese, vers.
57
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Módszertani alapelveink: · biztosítjuk az életkori sajátosságoknak megfelelő mese és versélményt · figyelünk az irodalmi anyagok igényes összeállítására, összehangolva más nevelési területekkel – komplexitás elve · ráirányítjuk figyelmüket versre, mesére, mondókára, megalapozzuk az irodalomhoz fűződő érzelmi kapcsolatukat
amelyek
segítségével
· alakítsuk erkölcsi értékeiket, a bábozás, dramatizálás során · fejlesztjük önbizalmukat, biztonságérzetüket · megszervezzük a kulturális intézmények látogatását · figyelünk a szép kiejtésre, hangsúlyra, ritmusra · megismertetjük a gyermekeket klasszikus és kortárs irodalmi művekkel is · ösztönözzük őket saját vers- és mesealkotásra
Feladataink: · lehetőség szerint dramatizálásra
alkalmat
teremtünk
naponta
a
mondókázásra,
verselésre,
· változatos, esztétikus eszköztárral rendelkezünk az irodalmi neveléshez, az eszközt akkor alkalmazzuk, ha az irodalmi élmény gazdagabb lesz általa · szem előtt tartjuk az anyag kiválasztásánál az adott korcsoport életkori sajátosságait · kihasználjuk a spontán adódó alkalmakat verselésre, mesélésre, dramatizálásra · egyéni bánásmóddal, elfogadó környezet megteremtésével segítséget nyújtunk a gátlások feloldásához · a mesében jelenítjük meg az érzelmi hangulatot verbálisan és nonverbálisan · vers-, és mesemondásunk példamutató, élményt nyújtó legyen · figyelünk a természetes hanghordozásra, az ízes magyar beszéd használatára · életkori sajátosságaik figyelembevételével ismertetjük meg a különböző mesefajtákat (népmese, műmese, láncmese, állatmese, mai mese, tündérmese és tréfás mese), klasszikus és kortárs művekkel egyaránt · a gyermekekkel együtt használjuk a népmesék szófordulatait mesélésünk során · csoportokban elérhetőek legyenek az eszközök, a szépen illusztrált könyvek, bábok, fejdíszek · az élőmese fontosságát a szülőknek is hangsúlyozzuk · lehetőséget biztosítunk mese- és versmondó délutánokon való részvételre · A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban · ismerjenek és mondogassanak mondókákat és verseket · mondókázásukat kísérjék utánzó mozgással
58
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · szívesen játsszanak az óvónővel ringató, lovagoltató játékokat · önként és szívesen hallgassák a mesét, verset · ismerjenek 4-5 rövid állat, illetve láncmesét · próbálják megjeleníteni a rövidebb meséket · ismerkedjenek meg 5-6 verssel · kedvük szerint nézegessenek leporellókat, könyveket, próbálják megnevezni a cselekvéseket · bánjanak óvatosan a könyvekkel, eszközökkel · játsszanak kapcsolatteremtő, feszültségoldó drámajátékokat · 4-5 éves korban · idézzenek fel 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, ismerjenek meg 10-14 új mesét · figyelmesen hallgassák végig a mesét · próbáljanak meg önállóan képről mesélni · szívesen bábozzanak, dramatizáljanak rövid meséket, meserészleteket · vállalkozzanak önálló versmondásra, egyéni fejlettségüknek megfelelően bátor szerepvállalásra · törekedjenek a tiszta kiejtésre, hangsúlyozásra · óvják a könyveket, eszközöket · játsszanak fantázia, önérzékelő, partnerérzékelő ügyességi drámajátékokat 5-6-7-8 éves korban · tudjanak 6-7 kiolvasót és mondókát · tudjanak 10-15 verset, a ritmust és hangulatot érzékeltetve előadni · ismerjenek 15-20 új mesét, várják és igényeljék a mesehallgatást · önállóan tudjanak dramatizálni, bábozni használva a mese szófordulatait, szinonimákat · beszédükben törekedjenek a sokszínűségre · kedvük szerint készítsenek eszközöket, bábokat, tevékenykedjenek az óvónővel együtt · próbálkozzanak önállóan új mese kitalálásával, vagy ismert mese más befejezésével · készítsenek albumot tanult mesékről, versekről · tudják összekötni a folytatásos mesék, verses mesék szálait · ismerjenek néhány szólást, közmondást, találós kérdést · vigyázzanak a könyvekre, eszközökre · játsszanak közösség-, és személyiségformáló játékokat · alkossanak véleményt a mesebeli szereplők jó, illetve rossz tulajdonságairól, ezzel segítve erkölcsi fejlődésüket · játszanak figyelem összpontosító, koncentrációs, emlék- fantázia, és helyzet felismerő játékokat
59
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · ismernek 4-5 kiolvasót, 10-15 verset, 15-20 mesét · igénylik a mesemondást · aktívak a feltételek megteremtésében · képesek figyelmük fenntartására a mesélés során · a folytatásos meséknél tudják követni a mese fonalát · vannak kedvelt mesehőseik, melyeket játékaikban megjelenítenek · örömmel nézegetik a mesekönyveket, összefüggően beszélnek a képekről · a könyveket óvatosan forgatják, rendben tartják a könyvespolcokat · szívesen báboznak, dramatizálnak, kiosztják egymás között a szerepeket vállalva az esetleges konfliktushelyzeteket is · képesek a párbeszédes beszédforma megvalósítására bábozás, dramatizálás alatt · képesek művek hangulatát érzékelni, a cselekményről és a szereplőkről véleményt alkotni · ismerkednek a könyvtár intézményével, lehetőség szerint rendszeres könyvtárba járók · ismernek jeles napokhoz kapcsolódó verseket, mondókákat, eljátszanak népi játékokat, népszokásokat 2.14.5. Vizuális nevelés A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, a külső világ megismerésére való törekvés. Alapvető szerepe, hogy a tárgyi világ megismerésében, megértésében és újraalkotásában segítse a gyerekeket. Nem maga az alkotás esztétikai értéke a célja, hanem az örömteli tevékenység. Területei: rajzolás, festést mintázás, képalakítás, építés valamint a kézimunka, barkácsolás és a műalkotásokkal való ismerkedés.
Módszertani alapelveink: · megteremtjük a lehetőséget az egyéni vagy mikro csoportos cselekedtetésre · megteremtjük a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő környezetet a vizuális tevékenységekhez · motiválással elősegítjük egyéniségük kibontakoztatását, önkifejezésük megvalósítását · biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges változatos, jó minőségű eszközöket, anyagokat a nap bármely szakában · biztosítjuk a folyamatos cselekedtetést · képességeikhez igazítjuk a fejlesztést · alakuljon ki igényük az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására
60
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Feladataink: · megteremtjük az alkotáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, biztosítjuk az állandó helyet, hogy a gyermekek kedvük szerint tevékenykedhessenek · megismertetjük a gyermekeket műalkotásokkal (dia, könyv, múzeumlátogatás útján) · fejlesztő eljárásaink eredményeképpen önmagukhoz képest fejlődjenek · változatos anyagokkal, tevékenységekhez
eszközökkel
felkeltjük
a
gyermekek
érdeklődését
a
· a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett a régi játékkészítő és a népi kismesterségeket őrző eszközökkel és technikákkal is megismertetjük a gyermekeket (szövés, fonás, varrás, nemezelés, agyagozás, stb.) · éljék át a felfedezés, az alkotás adta örömöt, esztétikai élményt · mindennapi ábrázolásuk maradjon zömében spontán tevékenység, amely teljes szabadsággal épül be a többi tevékenység közé · megmutatjuk az eszközök pontos használatát, a biztonságos munkafogásokat, az esetleges balesetveszélyre felhívjuk a figyelmüket · a megjelenő rajzpályázatokat figyelemmel kísérjük és élünk a lehetőséggel · nagyobb figyelmet fordítunk a kevésbé fejlett kézügyességgel rendelkező gyermekekre · lehetőséget teremtünk a munkadélutánok alkalmával, a szülőkkel való együtt tevékenykedésre, ezzel ösztönözzük az otthoni ábrázoló tevékenység gyakorlását · lehetővé tesszük a természetben található anyagok sokoldalú felhasználását (termések, fakéreg, kavics, stb.) A gyermekek tevékenységei 3-4 éves korban · ismerkedjenek meg az ábrázolás anyagaival, eszközeivel (ceruza, zsírkréta festék, aszfaltkréta, bot) · firkálgassanak, rajzolgassanak különböző nagyságú és minőségű felületeken kedvük szerint · ismerkedjenek a festés különböző technikáival, nyomatokkal (ujj, dugó, levél, tenyér) · játsszanak a mintázás alapanyagaival (gyurma, lisztgyurma) · mintázásaik során próbálgassák a technikák elsajátítását · tevékenységük során mondogassák az ismert mondókákat, dalokat, verseket 4-5 éves korban · használják megfelelően az ábrázolás ismert és új eszközeit (filctoll, zselés toll) · szerezzenek tapasztalatot a vízfesték használatáról · fedezzék fel a színek keverését · ismerjék meg a sokféle méretű, minőségű, alakú papír használatát (fotókarton, pausz, csomagolópapír, mártott papír, hullámpapír, origami és karton) · gyakorolják a tépés, ragasztás, vágás technikáját · hajtogassanak egyszerű formákat
61
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · ismerkedjenek különféle anyagokkal, használják fel munkáikban (fonal, textil, doboz, termések, kavics, fakéreg, ágak) · gyakorolják a helyes ceruza-, és ecsetfogást · gyakorolják az ember-, állatalakok és a környezet tárgyainak rajzolását · törekedjenek a képalakításra, képességeik szerint figyeljenek az arányokra, az elrendezésre · díszítsenek különböző tárgyakat (tojás, kivágott formák, keretek) · saját élményeiket, elképzeléseiket jelenítsék meg munkáikban · képességeik szerint figyeljenek az arányokra, az elrendezésre · mintázásaik során ismerjenek meg új technikákat · hozzanak létre téri formákat homokból, hóból, dobozokból, elemekből 5-6-7-8 éves korban · ismerkedjenek meg az ábrázolás különféle eszközeivel (vatta, fésű, golyó, akvarell ceruza, plasztilin, hullámosító, formalyukasztók, formaollók) · fessenek többféle felületen (üveg, fa, fólia) · lehetőség szerint ismerkedjenek meg néhány új technikával: batikolás, viaszkarc, szövés, nemezelés, fűzés, satírozás, hajtogatás, üvegfestés, decopage, varrás, gipszöntés, agyagozás, körmönfonás, fröcskölés, csepegtetés, fújás, hengerezés) · alkossanak vegyes technikával készült kompozíciókat, képeket · készítsenek élmények vagy elképzelés szerint közös alkotásokat, kollektív munkákat · állítsanak elő különböző színárnyalatokat
színek
keverésével
színfoltokat,
hozzanak
létre
· képességeik szerint jelenítsék meg munkáikban, a környezetükben történt eseményeket, mesék, történetek elképzelt szereplőit és beszélgessenek azokról · emberábrázolásuk során ügyeljenek a részletekre és az arányokra · gyűjtsenek természetes anyagokat, terméseket és használják fel alkotásaikban (kavics, kukorica, levél, faág, virágszirom, stb.) · barkácsoljanak természetes anyagokból, újrahasznosítható anyagokból kiegészítő eszközöket, modelleket · figyeljenek mintázásaik során az arányokra és próbálkozzanak a térbeli elrendezéssel · nézegessenek művészeti albumokat, népművészeti tárgyakat, látogassanak múzeumokat, kiállításokat és beszélgessenek róluk
műalkotásokat,
A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban · megjelenítik munkáikban, a környezetben történt eseményeket és a mesék, történetek szereplőit, képalkotásokban fejezik ki · képesek emlékezet után, ill. elképzelés szerint önálló munkákat létrehozni hangulatot is kifejezve jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással · ismerik a színeket és azok árnyalataikat és tudnak keveréssel új színfoltokat létrehozni · tudnak keveréssel új színfoltokat létrehozni
62
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · biztonsággal használják a megismert új technikákat · szívesen barkácsolnak játékukhoz kiegészítő eszközöket · tudnak síkban és térben ábrázolni eseményeket, cselekvéseket · plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek · rácsodálkoznak a szép látványra és tudnak gyönyörködni benne · képesek észrevenni a környezet, a műalkotások és saját munkájuk színhangulatát, szépségét, beszélgetni tudnak az alkotásokról · témaválasztásuk változatos, tudják, hogy a világon minden ábrázolható
2.15 Komplexitás az óvodai nevelésünk rendszerében A gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez a programunkat a komplexitás elve alapján alkalmazzuk. A testi fejlettséget az egészséges életmódra nevelés, a játék, a munka, a testi nevelés központi szerepe határozza meg. Biztosítja az összerendezett mozgást, a mozgás pedig az önfegyelmet és a kitartást erősíti. A mozgás fejlettsége összhangban van a beszéddel, az anyanyelvi fejlettséggel. A beszéd – mozgás egysége segíti a gyermeket más nevelési területek ismeretanyagának átéléssel történő befogadására. Mindezeket a játékosság elve alapján valósítjuk meg. A művészeti nevelést az ábrázolás, az ének-zene és az irodalom teljes egysége jelenti. A ritmusos vers, a mese élmény vizuális megjelenítése, a gyermek teljes beleélését, a kapott értékek képi megjelenítését jelentik. A külső világ tevékeny megismerésének élménye a gyermek és a természet közötti kapcsolat fejlődését, a világ közvetlen megismerését jelentik. Ezen belül a matematikai fogalmakkal is természetes módon, folytonos szemlélődés és tapasztalatgyűjtés közben ismerkedik a gyermek. Tapasztalatait beszéddel, rajzzal, utánzó mozgással és közvetlen tevékenységgel is kifejezheti. Programunkkal így a teljes egységet, a gyermek fejlődését biztosítjuk, inkluzív pedagógiai szemlélettel, egyéni és csoportos, kötött és kötetlen foglalkoztatásokkal.
2.16 Kapcsolatok más nevelési színterekkel Az óvodát szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal, valamint a gyerekek fejlődésére közvetlenül ható más tényezőkkel: az óvodába lépés előtti intézményekkel (családi napközi, bölcsőde), az iskolával, a közművelődési intézményekkel. Az óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül, a kettő összhangja a folyamatos együttműködés a szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. A családi nevelés feladatait nem vállalhatjuk át, de igyekszünk hozzájárulni a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásainak enyhítéséhez. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a családból és a más intézményekből óvodába kerülő gyermekek beilleszkedése közötti különbségekre. Kapcsolattartásunk a kölcsönösség alapján nyugszik (családi napközi, bölcsőde). Az óvodából az iskolába való zavartalan átmenet érdekében igyekszünk az óvoda és az iskolanevelő munkáját néhány területen összehangolni, a két intézmény együttműködését biztosítani. A családok keresztény nevelésének folytatása, kiteljesítése feladatunk. A közművelődési hatások a nevelési folyamatba beépülve segítik elő a fejlesztést. A közművelődési intézményekkel való együttműködésünk tágítja a családi és óvodai
63
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program tapasztalatok, élmények körét. Aktívan bekapcsolódunk a közművelődési intézmények pályázatainak gyakorlati megvalósításába. Területei: film, színház, kulturális gyermekprogramok. Ennek kapcsán nagy segítséget kapunk nevelési területeink (környező világ tevékeny megismerése, vizuális nevelés, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés, hagyományápolás, esztétikai nevelés, stb.) feladatainak megvalósításához. A kapcsolatok alakításában kezdeményező szerepet töltünk be. Betekintést engedünk az óvodai életbe. A kapcsolatokat a nevelési céloknak, feladatoknak megfelelően kezdeményezzük, tervezzük és szervezzük. 2.16.1. Az óvoda és a család A kapcsolattartás alapelvei A gyermek fejlődéséért a család és az óvoda egyaránt felelős. Nevelő szerepünket csak a családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudjuk betölteni. Együttműködésünk egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósuljon meg, melynek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy mi történik az óvodában. Igyekszünk megismerni a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. Az egyéni különbségek megértésében nélkülözhetetlen számunkra a család információja. Igyekszünk elérni, hogy a szülő támaszt és segítőtársat találjon az óvónőben gyermeke fejlesztéséhez. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Jó szándékú kapcsolatteremtéssel törekszünk elnyerni a szülők bizalmát és megteremteni az együttműködés feltételeit. Időnként szükség van arra, hogy megpróbáljuk a szülők nevelési szemléletét tapintatosan közvetve befolyásolni. Fontos, hogy a gyermekét elhanyagoló vagy nem megfelelő módszerrel nevelő szülő is érezze, hogy vele együtt, az ő egyetértésével kívánunk neki és gyermekének segíteni. A kölcsönös kapcsolat kifejezője, hogy a szülők kérését, javaslatát, esetleges bírálatát komolyan fontolóra vesszük, nem hárítjuk el. Az egyenrangú nevelőtársi viszony a szülők és az óvónők kölcsönös alkalmazkodásában is megnyilvánul. Az egész napos óvodai tartózkodás különösen fontossá teszi a családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítását. Mindezt azzal kívánjuk segíteni, hogy a gyermekek nem átmenet nélkül, hanem fokozatosan kerülnek be az óvodába. Egy-egy saját tárgyat, játékot behozhat magával, figyelembe vesszük egyéni igényeiket, szokásaikat. Beszoktatásnál különbséget kell tennünk a családból, bölcsödéből vagy más közösségből érkező gyermekek között. Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. Nagy hangsúlyt helyezünk a beszoktatásra, mert ez a későbbi közösségi életet is meghatározhatja. A család legfontosabb információforrása az óvodáról a gyermek hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül kívánunk kialakítani egy képet a csoportról, az óvodáról. Előítéletektől mentesen közeledünk minden családhoz. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők anyagi, társadalmi helyzete, kulturáltsága a legkisebb mértékben sem befolyásolja a szülőkkel szembeni magatartásunkat. Igyekszünk minden egyes családdal megtalálni a 64
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program kapcsolatteremtés, az együttműködés legmegfelelőbb formáját. Magatartásunk bizalmat ébresztő, támasznyújtó, segítőkész. Döntő szerepe van a család hatásának a gyermek egészséges testi, érzelmi és értelmi fejlődésében. Óvodai nevelésünket is az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. Fontos, hogy megismerjük a családra jellemző főbb tudnivalókat (mennyire várták a gyermeket, hogyan törődtek vele, mennyire érzi szülei gondoskodó szeretetét). A gyermek helyét a családban több tényező is befolyásolhatja: szülők életkora, a gyermek testvérsorban elfoglalt helye, csak az egyik szülővel vagy a szülő új házastársával, esetleg féltestvérekkel él együtt. A szeretettel gondoskodó szülők mellett vannak olyan családok, ahol a szeretetet az anyagi javak túlzott halmozásával helyettesítik. Előfordul olyan magatartás is, amely a gyermek testi, lelki bántalmazásától sem riad vissza. A gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket, viselkedést. Magatartást, érzelmi életét a család életmódja, nevelési stílusa, pedagógiai kultúráltsága alapvetően alakítja. A kapcsolattartás feladatai A szülők érzelmeit tiszteletben tartva, mindig tapintatosan, a segítőkészséget kifejezően, reálisan tájékoztatjuk őket. Véleményüket, gondjaikat meghallgatva igyekszünk közös megoldást keresni. A szülő mindig bízhat diszkréciónkban. Igyekszünk saját példánkkal is hatni a szülőkre, ahogy a gyermekhez szólunk, ahogy a gyermekkel foglalkozunk. A naponkénti párbeszéd pillanatai lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a tájékoztatásra. Igyekszünk megteremteni a személyes beszélgetés lehetőségét minden olyan estben, amikor a szülő igényli. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Igény esetén fogadóóra keretében lehetőséget adunk a szülőknek kérdéseik megfogalmazására. A szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a szülőket megismertessük az óvoda rendjével, elvárásaival, feladataival és a szülők is elmondhassák gondjaikat, javaslataikat. Ez az összejövetel nem egyoldalú tájékoztatásból, előadásból áll, sokkal inkább oldott hangú beszélgetés. A meghívott speciális szakemberek (orvos, pszichológus, logopédus, tanítónő) is a beszélgetés módszerét alkalmazza. Tapasztalatunk szerint a szülők és gyermekek egyaránt szívesen fogadják előre bejelentett látogatásainkat. E látogatások célja, hogy megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, felmérjük helyét a családban, tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. Igyekszünk a szülőket bevonni a különböző programok megszervezésébe (kirándulások, stb.), az ünnepek lebonyolításába (karácsony, farsang, gyermeknap). Az óvodán kívüli programok (úszás, nyelvoktatás, tánc, színház, stb.) anyagi fedezetét a szülő 65
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program adja, ezért fontos a velük történő egyeztetés. Az ünnepek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nemcsak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat, kulturális eseményeket, s az ezekre való felkészülést. A liturgikus év eseményeivel kapcsolatosan a szülőknek folyamatosan rendelkezésre áll aktuális irodalom, figyelemfelkeltő idézetek, képek, gondolatok, amiket olvashatnak, amíg gyermekeikre várakoznak. Rendszeresen közzé tesszük az egyházközösség vallásos rendezvényeit, programjait, amik élményt nyújthatnak a családoknak. Munkadélutánokon a szülők segítségével az óvoda felszerelésének karbantartását, javítását végezzük. Kézműves délutánokon karácsonyi ajándékokat és különböző játékeszközöket készítenek a szülők, óvónők, gyermekek közösen. A hagyománnyá vált az óvodai Szülők bálja, melyek a tárgyi felszereltség bővítését szolgálják, jó alkalmak a szülők és óvónők kapcsolatának elmélyítésére. Fontos szerepe van a Szülői Közösségnek. Kezdeményez, koordinálja a feladatokat, elősegíti a folyamatos együttműködést.
2.17 Az óvoda és a bölcsőde A kapcsolattartás alapelvei A bölcsődékkel szorosabb együttműködést kívánunk kialakítani a gyermek harmonikus óvodai beilleszkedésének céljából. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az önkormányzati működtetésű, valamint magánbölcsődék gondozónői betekintsenek az óvoda életébe.
2.18 Az óvoda és az iskola A kapcsolattartás alapelvei Az óvoda, az iskola egységeként működik, így teljes összehangoltságban zajlik a napi munka, a kapcsolattartás folyamatos, rendszeres. Sok közös program segíti a tantestületek és a családi közösségek életét, az emberi kapcsolatok elmélyülését! Kölcsönös nyitottságra van szükség ahhoz, hogy a tartalmi együttműködés érvényesülhessen. A kapcsolattartást az iskolával az óvodai nevelőmunkánk szerves részének tekintjük. Munkánk akkor sikeres, ha a gyermekek örömmel, bizalommal és érdeklődéssel várják az iskolát. Az óvoda és az iskola együttműködésében nagyon fontos a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. A kapcsolattartás feladatai Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanítók megismerjék az óvodai nevelőmunkánk folyamatát, eredményeit. Kölcsönös érdeklődés, a közös megbeszélések során kívánjuk összehangolni nevelési törekvéseinket.
66
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Igyekszünk elérni, hogy az iskola előtt álló gyermek örömmel kezdje meg iskolai tanulmányait. Ennek érdekében ellátogatunk a nagycsoporttal az iskolába, ahol megismerkedhetnek leendő tanítójukkal és az új környezettel, iskolába lépés után figyelemmel kísérjük a gyermek beilleszkedését, visszajelzést kérünk az előmeneteléről. A folyamatos megfigyelés tapasztalatai, az orvosi szakvélemény és a szülők kérése alapján döntjük el, hogy a gyermek megkezdje-e iskolai tanulmányait. Ennek eldöntésében szükség esetén a Nevelési Tanácsadó véleményét is figyelembe vesszük. A kora szerint tanköteles, de óvodában maradó gyermekkel - amennyiben szükséges a fejlesztő pedagógus foglalkozik.
2.19 Az óvoda és más intézmények kapcsolata 2.19.1. Az óvoda és az egészségügyi intézmények Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel is, amelyek óvodába lépés előtt a gyermek egészségi állapotát nyomon követik Az óvoda orvosa évente többször is megvizsgálja a gyermekeket, a vizsgálat eredményeit a védőnő a gyermek egészségügyi törzslapján rögzíti. Az egészségügyi szempontból veszélyeztetett gyermeknél a védőnővel közösen segítünk a családnak. Kapcsolatot tartunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is. 2.19.2. Az óvoda és közművelődési intézmények A Művelődési Központ Kht-val való kapcsolatunk lehetővé teszi, hogy a gyermekeket filmvetítéseken és bábszínházi előadások során élményekhez juttassuk. Ezek az alkalmak fejlesztik a gyermekek erkölcsi érzelmeit, esztétikai fogékonyságát, formálják magatartásukat. A könyvtári látogatások az irodalmi nevelést kiegészítve felkeltik a gyermekek érdeklődését a könyv és a könyvtár iránt. 2.19.3. Az óvoda és a speciális intézmények A magatartási zavarokkal vagy más problémával küzdő gyermekek neveléséhez nagy segítséget kapunk a Nevelési Tanácsadótól. A kapcsolat egyes esetben folyamatos, más esetben egyszeri. A folyamatosságot a gyakorlatban fejlesztő pedagógus biztosítja. 2.19.4. Az óvoda és a civil szervezetek Elsősorban a szülők segítségével keressük meg a civil szervezeteket annak érdekében, hogy segítsenek a tárgyi feltételek megteremtésében, felújításában, javításában. A szülők összetételének változásával ez évente változik. 2.19.5. Egyházi kapcsolataink Érsekség, Kalocsa: Dr. Bábel Balázs érsek úr évente vezetői értekezleten, Kalocsán tájékoztatja az egyházmegye területén működő oktatási intézmény képviselőit a tárgyév kiemelt tudnivalóiról.
67
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program EKIF vezetősége példaértékű koordinációval szervezi meg évente az egyházmegye minden dolgozója számára az adventi és nagyböjti lelki napot. Az egyházmegye többi óvodájával kapcsolatot tartunk, kölcsönösen segítjük egymást szakmai területeken. Katolikus Pedagógiai és Szervezési Továbbképzési Intézet: az óvodánk szakmai munkáját segíti a különböző munkacsoportok által kidolgozott ütemtervek elkészítésével. Szakmai továbbképzésekre biztosít lehetőségeket, tájékoztat a nevelési, oktatási, gazdasági teendőkről, törvényi változásokról, várható módosításokról. Helyi egyházközség: Plébános úr részt vesz az óvodai ünnepeken, a gyermekekkel bensőséges kapcsolatot teremt. A szülőknek és minden dolgozónak adventben és nagyböjtben az ünnepekhez kapcsolódó vallásos, a mindennapi életünket segítő lelki töltekezést biztosítja. Az óvodások igeliturgiája havonta kerül megrendezésre.
68
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
3. Integráltan nevelt cigány gyermekek etnikai programja 3.1 A Program célja Célunk a gyermekek személyiségének fejlesztése egyéni adottságokból adódó lehetőségeinek figyelembe vételével. Szem előtt tartjuk, hogy a többnyire hátrányos helyzetű cigány gyermekeknek még fokozottabban van szükségük szeretetre, megértésre. Annak érdekében, hogy a későbbi felnőttkorban a társadalom elvárásainak megfeleljenek, személyiségjegyeik formálása óvodáskorban nagyon fontos feladat. Célunk, hogy rendszeres óvodába járással és a neveléssel olyan képességek, készségek, jártasságok szintjére jussanak, amely további fejlődésüket biztosítja. Fokozatosan szociálisan éretté válnak az iskolára, az iskolai élet és a tanító elfogadására. Fejlődik kommunikációs és másokkal való együttműködési képességük. Arra törekszünk, hogy a társadalmi értékrendek beépüljenek személyiségükbe, megérezzék, hogy környezetük tiszteletben tartja és elfogadja kultúrájukat, hagyományaikat.
3.2 Személyi, tárgyi feltételek Intézményünk óvodáiban rendelkezésre állnak mindazok a játék és munkaeszközök, melyek a gyermekek fejlődését biztosítják. · 1 fő fejlesztő pedagógus egyéni foglalkoztatást biztosít tervezett formában. · 1 fő logopédus segít a beszédhibák fejlesztésében heti rendszerességgel. · 1 fő roma származású dajka végez nevelést segítő feladatokat. Az óvodában megvalósítjuk az inkluzív szemlélettel végzett nevelést a gyermekközpontúság mellett.
3.3 A program alapelvei · A gyermeki jogok figyelembevételével a harmonikus személyiségfejlődéshez szükséges feltételek megteremtése. Személyiségalakítás, feladattudat, kreativitás, tolerancia, igényesség. · Fejlesztésük egyéni szintjük figyelembevételével · tehetséggondozás (kimagasló ének-zenei képesség és vizuális képességű gyermekek felkarolása.) · munkához való pozitív viszony kialakítása · igényesség önmagukkal és környezetükkel szemben · agresszív magatartás kiküszöbölése beilleszkedési magatartászavarokkal küzdő gyermekek kiszűrése tevékenységek biztosításával. · A különbözőség elfogadása a speciális szükségletek kielégítésével. · A hovatartozás tiszteletben tartása mellett fontosnak tartjuk a közösségben, később a társadalomba történő beilleszkedést. · Ösztönzés az óvoda szabályainak elfogadására és betartására (Házirend)
69
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Indulatok fékezése, hangulatuk kiegyensúlyozása. · Érzelmek kezelésének képessége (sértődés, fenyegetés).
3.4 Kapcsolatrendszer Elsődleges és alapvető fontosságú az óvoda – család közötti kapcsolat megteremtése. Kiemelt feladat a családdal való megismerkedés és a folyamatos kapcsolattartás. Célunk, hogy a szülők elfogadják az óvodát, mint olyan intézményrendszert, mely a családi neveléssel együtt azt kiegészítve szolgálja gyermeke fejlődését. A kapcsolattartás folyamata és formái: · Családlátogatás óvodába lépés előtt. A családlátogatás alkalmával tájékoztatást adnak az óvónők az óvodába járás fontosságáról. Pozitív képet alakítanak ki az intézményes nevelésről. · Folyamatos kapcsolattartás óvodába járás során. · Napi beszélgetések, tájékoztatás gyermekvédelmi lehetőségekről. · A szülőkkel közös rendezvények szervezését jobban előtérbe helyezzük. Pl. közös ajándékkészítés a gyermekek számára, melyek kapcsán kötetlen beszélgetést kezdeményezünk a gondozásról, nevelésről Fenntartó: biztosítja az alapvető feltételeket, a gyermekek ingyenes étkezését, segélyezést. Cigánykisebbségi Önkormányzat: folyamatos kapcsolattartás, szükség esetén segítségkérés a gyermekek felkutatásában, szülők szemléletének formálásában. Orvos, védőnő: tájékoztatást nyújtanak a gyermek egészségügyi állapotáról, születési körülményeiről. Nevelési Tanácsadó: segít a problémás tanulási zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztésében. Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével támogatást nyújtunk szociális, mentális területen. A folyamatosan áramoltatott információ a szociális támogatási lehetőségekről, az óvoda közvetítő tevékenysége a család és a szakszolgáltató intézmények között.
3.5 Speciális fejlesztési területek, feladatok Az óvodában járó gyermekek szülei maguk is fontosnak tartják az integrációt, ezért elsősorban a magyar nyelv, s a magyar kulturális értékek megtanítását, átadását várják el az óvodától. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy identitásuk felvállalása érdekében lehetőséget nyújtsunk a cigány kulturális értékek vers, és ezzel kapcsolatos tevékenységek gyakorlására a mindennapi óvodai élet során. (mese, ének, tánc, játékok, stb.) A roma /cigány/ gyermekek szocializációs színtere otthon is széleskörű. A beszoktatás nem jelent számukra nehézséget, de kommunikációs akadályok jelentkeznek. A cigány nyelven történő kommunikáció a legnagyobb probléma. Feltétlenül szükséges ezen esetekben a cigány dajka közreműködése. Ezzel párhuzamosan a szülővel történő egyeztetés napi szinten. (szótár a gyerekhez) A gyerek – gyerek kommunikációban a játéktevékenység közben ez elhanyagolható.
70
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Anyanyelvi nevelés Az előzőekből következik, hogy a magyar nyelv tanítása kiemelt feladat, mivel a megértés, a tudás – nyelvi nyelvhasználati tudás elsajátítása – egymással szorosan összefüggő folyamat. A szocializáció is részben a nyelvi szabályok elsajátítása útján megy végbe. Ezt a hátrányt igyekszünk minél rövidebb időn belül megszűntetni. Egyéni bánásmód elvét alkalmazva szakember segítségével, anyanyelvi fejlesztő eszközökkel. Elsődleges a személyes példa. Az óvónő szem előtt tartja az egyéni nyelvismeretet, szókincset, beszédkedvet, lehetővé teszi a legtökéletesebb beszédértést. Lehetőséget ad a gyermeknek saját anyanyelve gyakorlására is, az irodalmi anyagok válogatásánál jelen vannak a cigány mesék, versek, mondókák. A kommunikáció során kerüljük a javítgatást. Biztosítja a magyar nyelv elsajátítását olyan fokon, hogy a beszéd, beszédértés, olvasás és írásképesség megalapozódjon. Tevékenységek: képolvasás, hangutánzó játék, mesedramatizálás és bábozás. Nagy hangsúlyt fektetünk a beszédet kísérő nonverbális jelrendszer elsajátítására (utánzó, mimikára épülő helyzetgyakorlatok). Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Óvodába kerüléskor anyanyelvükön beszélnek, valamint cigány akcentussal beszélik a magyar nyelvet, mely 3 év óvodába járás után változik. A tőmondatokat és szavakat összefüggő beszéd váltja fel. Mivel a gyermekek kíváncsisága felfokozottabb, a felnőttek beszédét figyelemmel, türelemmel hallgatják, gyakori még a szavakat felcserélő, ragokat helytelenül használó gyermek. Beszédüket erős gesztikulációval egészítik ki. Óvodáskor végére felismerik, megszeretik a verseket, meséket. Rendeltetésszerűen használják a mesekönyveket. A bábokat tudják mozgatni, rajtuk keresztül fejezik ki pozitív illetve negatív érzelmeiket. A kötött szöveget többszöri gyakorlás útján sajátítják el. Esztétikai nevelés Az esztétikai nevelést komplex módon kezeljük. A gyermekeknek otthonról hozott esztétikai élménye leszűkül az ének-zene területére, ebből adódóan ritmus érzékük nagyon fejlett, tánc területén mozgásuk összerendezett. Jó kézügyességüknek, aktivitásuknak, „élet közeli” életüknek köszönhető, hogy rajzaik, festéseik gazdagok színekben és tartalmasak. Feladatunk az óvodában, olyan ingerekben gazdag környezet összeállítása a gyermekek számára, amelyben lehetőség nyílik alkotókedvük kibontakoztatására. · Lehetőséget adunk arra, hogy különféle változatos eszközökkel kiélhessék fokozott ritmusjátékukat. Jelen van folyamatosan a napirend során a zene és a tánc, mint a cigány kultúra alapeleme. · Az ábrázoláshoz szükséges eszközöket folyamatosan bemutatjuk és megtanítjuk ezek használatát, nagy hangsúlyt fektetve az egyéni bánásmódra. Megismertetjük és elsajátítatjuk a különböző technikákat és folyamatosan gyakoroltatjuk azokat. Bővítjük az általuk ismert színek körét, felfedeztetjük az árnyalatokat (rózsaszín, ciklámen, vörös). · Megteremtjük a rácsodálkozás örömét (saját és mások munkájának megfigyelése, összehasonlítása). Az általuk készített munkákból kiállítást szervezünk.
71
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Jó a ritmusérzékük és hallásuk – ez születési adottságukból következik – az ének foglalkozást kedvelik a legjobban. Ismerik a magyar népzene alapjait, zenei fogalmait, a magyar tánclépéseket, melyek alapjaikban eltérnek kultúrájuktól. Megfelelően használják a hangszereket (csörgődob, kanál, zenei háromszög, stb.). A zenehallgatást élvezettel és türelemmel hallgatják. Ismerik az ábrázolási eszközöket és technikákat. Ábrázolási tevékenységeik során sokféle színt használnak. Kedvelik a mintázást. Önértékelésük fejletlen, azonban mások munkáját kritikusan értékelik.
3.6 Gondozás, egészséges életmódra nevelés A gondozási feladatok sikeres elsajátításánál (táplálkozás, testápolás, öltözködés) egyik legfontosabb feltétel az életritmus időbeni meghatározottságának szervezeti formája a NAPIREND. Különösen fontos ez a romacsaládoknál, ahol összemosódnak a napszakok. A gyermekek szükségleteit kielégítik, így nem alakul ki a biológiai óra, amely a pszichofiziológiai alapja lesz a rendszeres életritmusnak. Az óvodában a modellkövetésre építünk. Gyermek az élethez szükséges viselkedési modelleket látja, majd lemásolja azt. Egészséges életmód kialakítása: · Az óvodában feladatunk az arra rászoruló gyermekek mosdatása, körömápolása, hajápolása, fésülése, öltöztetése. · Altatáshoz ágyneműhuzatot biztosítunk, · A tiszta rendezett környezettel példát mutatunk a szülők felé. Az életkoruknak megfelelő helyes életritmust alakítunk ki, ennek fontosságáról megpróbáljuk meggyőzni a szülőket.(időben lefekvés, délutáni pihenés). Hangsúlyozzuk a szakorvos szükségességét, annak elfogadását. Fokozottan figyelünk esetükben arra, hogy betegség esetén a szülők azonnali értesítése megtörténjen. A fertőző betegségeket együttműködve megelőzzük. Szükség esetén igénybe vesszük a védőnő és az orvos segítségét. Testápolás · Megismertetjük a gyermekekkel a legalapvetőbb tisztálkodási szokásokat és arra ösztönözzük, hogy ezt otthon is tartsák be a lehetőségekhez mérten. · A mindennapi életükben játékosan ismertetjük meg a gyermekekkel a haj, bőr, fogápolással, a tisztálkodási szokásokkal, kézmosás, WC-használat, zsebkendőhasználat stb. Táplálkozás · Nagy gondot fektetünk a kulturált étkezés elsajátítására, melyben vezető szerepet a felnőtt példamutatása kap. Napirendjükben elegendő időt biztosítunk a nyugodt, ízléses és tiszta étkezéshez, amely mindig azonos időben van, így biztonságérzetük erősödik.
72
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Öltözködés · Kérjük a szülőket, hogy a gyermekek öltözéke célszerű, az óvodai élettel és az önállósággal összhangban legyen. · Minden esetben kérünk tartalék fehérneműt és egészséges cipőt. Ezen a területen is a szülőkkel rendszeres és folyamatos beszélgetésre, meggyőzésre, érvek felsorakoztatására van szükség, hogy célunkat elérjük. Mozgás, edzés · A szabadabb életformához szokott gyermekeknek minden évszakban lehetőséget biztosítunk a szabadban történő mozgásra. · Mozgásigényük mozgásukat.
kielégítése
mellett
az
óvónő
kezdeményezésével
fejlesztjük
· Biztosítjuk a gyermekek részére a testedzést, változatos tevékenységekkel udvaron és teremben egyaránt. (mászókák, hinták, függeszkedő játékok a szabadban, tini-kondi, boksz-zsák, szőnyeg, stb. a teremben) Pihenés · A nyugodt légkör és a szükséges tárgyi eszközök biztosításával hozzászoktatjuk a gyermekeket a rendszeres pihenéshez. · A rendszeres pihenési szokásokra felhívjuk a szülők figyelmét.
3.7 Közösségi nevelés, egyéni bánásmód A cigánycsaládok általában mind viselkedésmódjukban, mind habitusukban eltérnek az átlagos magyar családoktól. Ezért ezt figyelembe véve kell megszervezni a változatos, élményekben gazdag, sokszínű tevékenységre alapuló óvodai életet. Így segítve a gyermeket alkalmazkodni egymáshoz, elfogadni egymást, melynek eredményeként kialakulnak közösségi szokásaik. A közösségi neveléssel segíteni kívánjuk a szocializációt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a családok jelentős része hátrányos helyzetű. Az előítélet mentes, pozitív kapcsolatoknak vannak alapvető feltételei. A cigány gyermekeknél alapvetően fontos, hogy először is elfogadja önmaga identitását, mert csak így szűnnek meg szorongásai. Az óvoda legfontosabb feladata, hogy ebben segítse a gyermeket. Bátran vállalja hovatartozását, ugyanakkor fogadja el a többségi normarendszert már az óvodában is. Érzékelje folyamatosan a mindennapok során, hogy gyermeki értékei azonosak a többi gyermek értékeivel. Az óvodában a szeretetteljes légkörrel a teljes elfogadás a nap minden percében történő kisugárzásával alakítjuk a cigánygyermekekben ezt a szemléletet. Meggyőződésünk, hogy az agresszivitás, a szabályszegő magatartás legtöbb esetben abból adódik, hogy a gyermek önmagát, személyiségét alul értékeli. Célunk az, hogy a gyermekek (többségi kisebbségi) tapasztalják meg, fogadják el, hogy a különbözőség természetes dolog. · Napirend: helyes napirenddel segítjük elő a megfelelő életritmus kialakulását, elegendő időt hagyva a gondozásra és egyéb tevékenységekre. Az óvoda és csoport napirendjével
73
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program a szülőket is késztetjük a megfelelő életritmus kialakítására. Törekszünk a rugalmasságra, a várakozási idő csökkentésére illetve teljes kiküszöbölésére. · A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban: barátságos, derűs légkörben fogadunk minden óvodába érkező gyermeket. Megtanítjuk az együttműködésre, alkalmazkodásra, önállóságra (feladatok önálló elvégzése, saját holmijuk kezelése). Toleranciára, társakhoz való alkalmazkodásra, a konfliktusok megoldásának képességére neveljük. · Beszoktatás: biztosítjuk a testvérekkel, rokonokkal az együttlétet az óvodába kerülés időszakában. A beszoktatást fokozatosan és körültekintően végezzük. · A gyermekek tevékenységének megszervezése: egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten vegyenek részt a tevékenységekben. A megfelelő aktivitáshoz szükséges a nyugalom kialakítása. Lehetőleg minél több alkalmat biztosítunk arra, hogy az óvodán kívül szerzett élményeket feldolgozzák, anélkül, hogy a csoport életét megzavarják. · Hagyományok, ünnepek: az óvodai ünnepek szervezésével örömteli tevékenységet biztosítunk a gyermekeknek. Megéreztetjük a szülőkkel, hogy az ünnep nemcsak óvodai esemény. Munkadélutánok formájában próbáljuk ezt megerősíteni.
74
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
Szept. Okt.
Nov. Dec.
Jan. Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Szüreti parti kézműveskedés őszi termésekből, Terményáldás – a Jóistentől kapott kincsek megáldása, megköszönése ünnepélyes keretek között. Október 23. – Nemzeti ünnep Állatok világnapja. – Őszi kirándulás Szent Erzsébet ünnepe – Erzsébet kenyérsütés, szentelés az óvodában. Nyílt nap. December 6. Szt. Miklós ünnepe – az adakozás örömének felfedezése! Nem csak kapni jó, hanem adni is! Karácsony vására: Adventi koszorú, karácsonyfadísz készítése, mézeskalácssütés közösen a szülőkkel. Közösös gyertyagyújtás, éneklés a három csoporttal (utolsó nap). Vízkereszt – az óvoda helységeinek megszentelése. Három királyok (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) nevéhez fűződően a gyermekek megajándékozása. Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony – gyertyaszentelés az óvodában. Február 3. Szt. Balázs – Balázsáldás az óvodában Farsang – néphagyomány szerint Hamvazó szerda – szentmisén való részvétel szülővel Március 12. Szent Gergely püspök ünnepe – Gergely Járás – iskolába hívogatnak a nagyobb gyerekek. Mese – és versmondó délután Nyílt nap Március 15 – Nemzeti ünnep – kirándulás a Petőfi házba. Március 19. Szt. József napja – az édesapák köszöntése Nagyböjt – Húsvéti készülődés, templomlátogatás, keresztút képei. Jézus szenvedéstörténete – nagycsoport. (önfeláldozó szeretet) Néphagyomány: tojásfestés, locsolkodás. Családi sportdélután. Tavaszi kirándulás. Komálás – a nagycsoportosok meglátogatják az iskola egyik osztályát. Ajándékba kalácsot, komatálat visznek. Anyák – napja – mennyei édesanyánkra: Szűz – Máriára figyelünk Őt tekintjük példaképnek. Nagymamák köszöntése is. Madarak – fák napja Pünkösd Gyermeknap – kerti parti Évzáró, ballagás
Az ünnepeinket megelőzően közös megbeszéléseket tartunk a szülőkkel, melyeken rögzítjük és elosztjuk a feladatokat. Így lesznek részesei az óvodai életnek. Közösségi élet szokásai és közösségi magatartás: életkoruknak megfelelően sajátítatjuk el a tisztelet, az udvariasság elemi szabályait. Arra szoktatjuk őket, hogy óvják tárgyi környezetüket. A nevelési eljárásokat, feladatokat, a tevékenységek irányítását az egyéni adottságok figyelembevételével határozzuk meg.
75
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Külön figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív otthoni környezeti hatások gátolják. Megpróbáljuk olyanná formálni a gyermekeket, hogy képessé váljanak az együttműködésre, később az iskolai élet és a tanító elfogadására, kapcsolatteremtés a felnőttekkel és gyermektársaikkal. Értelmi képesség fejlesztése Az óvodában „a foglalkozások” önkéntesek és lehetőség szerint a tapasztalati úton történő ismeretszerzésen alapulnak. Az óvodai élet 3-4 éve alatt a kognitív folyamatok egymásra épülően bővülnek, kiegészülnek, a tapasztalattól a szóbeliség felé haladnak. A nevelés és oktatás a Helyi Program útmutatói szerint történik, az etnikai sajátosságok figyelembe vételével. Módszereinkben messzemenően figyelembe vesszük az eltérő szociokulturális környezetből, különböző attitűddel érkező gyermekek fejlettségi szintjét. A cigány gyermekek ismerete a környező világukról rendkívül szegényes, melynek oka az ingerszegény otthoni környezet. A negatív hatásokat az óvodában próbáljuk kompenzálni. A természeti és társadalmi környezet jellemzőit, szabályait itt sajátíttatjuk el a gyermekekkel. Feladataink: Bővítjük a gyermekek környezetről, már meglévő fogalmait. Megismertetjük velük a gyűjtőfogalmakat. Rövidebb hosszabb sétákat teszünk, ahol ráirányítjuk figyelmüket az esztétikus rendre. Környezeti értékekre, természet-épületek stb. Ismereteket szereznek a növények védelméről, hozzájuk közel álló állatokon keresztül próbálunk pozitív viszonyt kialakítani az élőlényekhez. A környezet megismerésén belül, cselekedtetve kívánjuk matematikai tapasztalatok juttatni a gyermekeket. Fontosnak tartjuk, a megfelelő ütemben való számlálás gyakorlását, melyet megtöltünk tartalommal. Megismertetjük velük az alapvető matematikai fogalmakat. A téri orientáció területén különösen nagy fejlesztésre van szükségük. Névutók használata, jobb bal irányok. Megpróbáljuk elsajátíttatni az alapvető gondolkodási műveleteket, mint analízis szintézis, összehasonlítás, megkülönböztetés. A matematikai nevelésben állandó vizsgálódás tárgyává tesszük, hogy a tárgyi világról a képi, a képiről a fogalmi, az elvontabb felé milyen mértékben képesek elmozdulni a gyermekek. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére · A gyermekek megismerik szűkebb és tágabb környezetüket. Képesek arra, hogy felnőtt jelenlétében vigyázzanak környezetükre. Tudják milyen állatok, növények vannak környezetükben. · Vigyáznak az állataikra. Óvodáskor végére pozitív változás mutatkozik a környezetükhöz való viszonyukban. Képet kapnak arról, hogy milyen az esztétikus környezet, értékelik a szépet. · Óvodáskor végére rendelkeznek az alapvető matematikai tapasztalatokkal. Jellemző még mindig a cselekvő gondolkodás. Téri irányokról van fogalmuk. Tudnak összehasonlítani különbséget tenni. Számfogalmuk egyéni képességeik függvényében alakul ki.
76
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
II. Iskolai pedagógiai program 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel” (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: · keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét, · a nevelő jelleg dominál, · a nemzeti értékeket szolgálja, · fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében. · A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. ’a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.’1 A tanulók személyiségének fejlesztésében képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. · A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. · Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. · Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Színvonalas oktatást és nevelést kívánunk megvalósítani folyamatos, korszerű ismeretek közvetítésével, személyiségfejlesztéssel, elemi készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésével. Tanulóinknak korszerű módszerekkel és eszközökkel igyekszünk tudományos ismereteket, vallási értékeket, erkölcsi, etikai normákat közvetíteni. · Fejleszteni kívánjuk tanulóinknál: 1
az értelmes, a kreatív és kritikai gondolkodást kommunikációs képességeket és készségeket, a manuális képességeket tudatosan irányított tevékenységrendszer által, az egész életen át történő tanulási igényt, a demokratikus és felelős döntési készséget, a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést, az egészséges életmódra való törekvést.
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal
77
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. · Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.
4.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Iskolánk pedagógiai munkájának célja: · A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. · Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága. · A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének meglapozása. · A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. · Tanulóink helyes informatikai szemléletet, az idegen nyelvben nagyobb jártasságot és matematikából emelt szintű tudást érjenek el. · Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. · A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. · Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. · Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. · A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. · Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. · Ismerjék meg tanulóink magyarságunk gyökereit (nyelv, történelem, magyarságtudat). · Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.) fontos feladatunk. · A kulturált szórakozás igényét alakítsuk ki gyermekeinkben. Az iskolai nevelés oktatás alapvető céljai: Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 78
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Kulcskompetenciák: · Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. · Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. · Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. · Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. · Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. · A hatékony, önálló tanulás: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását 79
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. · Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. · Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. · Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
4.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 2 Ezért iskolánk feladata: · Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. · Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. · Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.
2
A katolikus iskola (A katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal
80
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. · Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. · Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. · Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. · Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. · Intézményünkben az alsó tagozaton iskolaotthonos oktatás-nevelés folyik, melynek célja az óvoda-iskola átmenet biztosítása, a tanulók egyenlő terhelése, változatos tevékenységi formák biztosítása. Az iskolaotthon segítséget nyújt a hátrányos helyzetű diákok esélyegyenlőségének megteremtésében, a közösségi élet és hovatartozás formálásában, a tanulók egyéni képességeinek jobb megismerésében. Olyan új oktatási formát alkalmazunk, amely segíti a tanulók napirend kialakítását. Kiemelt fejlesztési feladataink, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek: · Énkép, önismeret: Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. · Hon- és népismeret: A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése, a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzés. · Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra: A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. · Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Az aktív
81
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. · Gazdasági nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. · Környezettudatosságra nevelés: A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. · A tanulás tanítása: A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. · A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. · A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. · A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. · A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. · A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. · Testi és lelki egészség: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. 82
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. · A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. · Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. · Felkészülés a felnőttlét szerepeire: A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskolaés pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján.
4.3 A TÁMOP projekt keretében megvalósult nevelő-oktató munka célja, feladatai Nevelő-oktatómunkánkban az elemi készségeket, képességeket és kompetenciákat hangsúlyozó fejlesztést helyezzük előtérbe. Célunk a kompetenciaalapú oktatás bevezetése és fenntartása, mely a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését segíti. A kompetenciaalapú szemlélet az iskolai élet több elemét érintő tervezőmunkánkat – továbbképzések, pedagógiai értékelés, a taneszközök kiválasztása – áthatja. A kompetencia alapú oktatás megvalósításához elengedhetetlen cél a nevelőtestület pedagógiai, módszertani kultúrájának fejlesztése, a módszerek széleskörű megismerése és megvalósítása. Kiemelten kezeljük a hatékony nyelvoktatást német nemzetiségi nyelvoktató programunkkal és emelt szintű angol oktatásunkkal, a napjainkban nélkülözhetetlen informatikai eszközök használatának megismertetésével és emelt szintű matematika oktatásunkkal. Az új célokhoz kapcsolódó feladatok: · A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba. · Változatos oktatásszervezési – és munkaforma alkalmazása (projekt, témahét, tantárgytömbösítés, moduláris) a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében. · Érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, tevékenységközpontú pedagógia gyakorlati alkalmazása.
83
készségfejlesztés
Kiskunhalas
–
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Az ön - és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében. · Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás. · Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. · Az IKT technikák alkalmazása, elsajátíttatása. · Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. · Élet közeli tanulási környezet kialakítása. · A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.
4.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: · A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). · A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). · A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). · A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.). · A büntetés formái: szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás), osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. · A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). Az új feladatokhoz kapcsolódó eszközök meghatározása: · Tantárgytömbösítés: a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan, egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük. A tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat, egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.
84
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Projekt: valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma, a feldolgozásához kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet, eredmények megtervezése, az eredmények prezentálása. Lényege, hogy az elméleti ismeretek meghallgatása, azok megtanulása helyett a tanulók a szükséges ismereteket maguk tárják fel. A folyamatban mindenki a saját képessége, adottsága szerint vesz részt. A cél nem a tanulás, hanem a produktum létrehozása. („Szülővárosom Kiskunhalas”) · A témahét: a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört a diákok 3-5 tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglakozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok (pl.„Egészségünkre”). · Moduláris oktatás: A gyerekek a tananyagot témák szerint csoportosítva tanulják, nem passzív befogadóként, hanem tevékeny résztvevőként. A pedagógus feladata a tanulók önállóságának helyt adni, ezt az önállóságot facilitátorként segíteni. · Az info-kommunikációs technológia: olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítástanulási mód, módszer, amely lehetővé teszi, hogy az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában. . Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. Az IKT-val támogatott tanóra olyan tanítási óra, foglalkozás, amelyen az alkalmazott pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok és taneszközök között az IKT-alapú eszközök, taneszközök és módszerek min.25%-ban alkalmazásra kerülnek. · IKT alapú eszközök: -
számítógép és alap perifériái, számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, …) aktív tábla.
85
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Alkalmazott módszerek, eljárások -
Kooperatív tanulásszervezés- kooperatívmódszerek, egyéni –páros -csoportmunka szervezése. Differenciált rétegmunka- egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban. Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása. Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés. Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása. Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása; Internet-használat. A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén. A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében.
Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ennek tükrében intézményünk nevelői pedagógiai módszereiket szabadon megválaszthatják, de ösztönözzük azokat a tanulói ismeretszerzés korszerű-, a tanulói kreativitást igénybe vevő, a tanulói készségfejlesztést előtérbe helyező differenciált tanulásszervezési módszereket, (pl.: tevékenységközpontú, kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.), amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását; a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatására törekednek; a tanulók előzetes ismereteinek, nézeteinek feltárásával lehetőséget nyújtanak a tanulók tudásának átrendeződésére; alkalmazzák az együttműködő tanulás technikáit; a tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét állítják előtérbe; a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálásra törekszenek a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítségben, az ellenőrzésben, az értékelésben. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a tanórákon illetve a tanórára való felkészülés alkalmával tanáraink minél szélesebb körben alkalmazzák a rendelkezésre álló korszerű technikai eszközöket. Támogatjuk újszerű tanulásszervezési technikák, eljárások alkalmazását is, (projekt, témahét, tantárgytömbösített/epochális oktatás, modulárisan szervezett oktatási program, műveltségi terület tantárgy bontás nélküli oktatása). Az egyes tantárgyakhoz szükséges taneszközök kiválasztása az egyes munkaközösségeken belül tanító azonos szakos pedagógusok közös megegyezésén alapszik, az iskolavezetés jóváhagyásával történik. A taneszközök kiválasztásakor előnyben részesítjük a differenciálást lehetővé tevő anyagokat.
86
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 4.4.1. Alsó tagozat Az alsó tagozat két szakaszra oszlik. Az 1-2. évfolyam bevezető, a 3-4. évfolyam kezdő szakasz. Iskolánkban az 1-2. és 3. évfolyamon iskolaotthonos, a 4. évfolyamon félnapos oktatás van. Az alsó tagozati oktatásban, nevelésben a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanító átvezeti a kisgyermeket az óvoda játékközpontú tanulási tevékenységeiből a tantárgyés tanórai-rendszerű iskolai tanulás tevékenységeibe. Őrzi és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, így a tanulás iránti fokozott érdeklődést és nyitottságot. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában az alsó tagozati nevelés elemi ismeretek közvetítésével, alapvető képességek és biztos alapkészségek kifejlesztésével a műveltséget megalapozza, a társas kapcsolatok, a természet, a lakóhely, a régió, majd a tágabb társadalom, a technika és a szellem értékei iránt fogékonnyá tesz, ezek védelmére tanít. Az alsó tagozat tanítási-nevelési tevékenységeivel kielégíti a gyermek, játék és mozgás iránti vágyát, segíti természetes fejlődését, érését. Az alsó tagozaton folyó nevelés-oktatás a kíváncsiság és az érdeklődés kielégítésén túl kiemelten szolgálja az akaraterő, a kitartás és a felelősségtudat fejlődését, az érzelmek gazdagodását és mélyülését. Módszereket ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Feltételeket teremt az egyéni képességek kibontakozásához, az esetleges tanulási nehézségek leküzdéséhez, a gyermek iskolai pályafutását akadályozó kulturális és szociális hátrányok enyhítéséhez. A tudatosított erkölcsi értékekhez igazodó magatartásminták közvetítésével, a szokások alakításával, a gyermek jellemvonásainak formálásával szolgálja a személyiség fejlődését. A kisiskolás korosztály nevelése a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül, annak szerves folytatása. Az iskola úgy szervezi tevékenységrendszerét, hogy kedvező feltételeket teremtsen a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődéséhez. Következésképpen a pedagógiai munka középpontjában az egyéni szükségletekre figyelő fejlesztés áll. A tananyag-feldolgozás a megértésre épül, a tanuló a folyamatok aktív részese. Az oktatás és a nevelés légköre gyermekközpontú, biztonságot adó és humánus. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempontok: -
az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása; a felfedezés lehetősége; a kreativitás fejlesztése; a differenciált fejlesztés; a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésében törekvés az egyenrangúság megteremtésére; a tanulók egészséges terhelése; a fejlődés folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés.
A fejlesztés kiemelt területei: A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, szokásainak alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés alakításával, a társas kapcsolatok befolyásolásával.
87
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóés írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a felnőttről való leválás elősegítésével és a kortárskapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. 4.4.2. Felső tagozat Az általános iskola felső tagozata szervesen folytatja az alsó tagozaton elkezdett oktató-nevelő munkát, ismereteken alapuló biztos alapkészségeket, képességeket és kompetenciákat alakít ki, segíti az életkorhoz és a szellemi fejlettséghez igazodó képzést. A felső tagozat egységes rendszert alkot, de a gyerekek gondolkodásának fejlődéséhez, életkori sajátosságaihoz igazodóan mégis két – pedagógiailag elkülöníthető – szakaszra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy az átlagos 10-12 éves (5-6. évfolyamos) tanulókra a konkrét gondolkodás a jellemző. Ezért az 5-6. évfolyamokon a képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. A serdülőkor kezdetétől (7-8. évfolyam) az elvont fogalmi gondolkodás kerül fokozatosan előtérbe. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. Iskolánkban különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek tanulnak. A tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően készül fel a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az általános iskola fő feladata a műveltség alapozása, a személyiség formálása, a közösségek fejlesztése és a nemzeti azonosságtudat kialakítása. A tananyag feldolgozásával, összefüggéseinek feltárásával megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük és személyes világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Továbbadja és megőrzi az évszázadok alatt kialakított európai, humanista értékeket, ugyanakkor figyelembe veszi a modernizáció jogos igényeit. Az általános iskola elősegíti, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek megalapozásához és alakításához. Segíti kifejlődni a tanulókban azokat a képességeket, készségeket és kompetenciákat, amelyek a konstruktív, környezet-harmonikus életvezetéshez szükségesek. Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát. Megbízhatóságra, becsületességre, őszinteségre, szavahihetőségre nevel. Fejleszti a tanulók segítőkészségét, szolidaritását, empátiáját. Hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Az iskola teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak és a munkának. Olyan demokratikus magatartásra készít fel, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Fejleszti a közösségeket, az egyes tanulókat felkészíti a közösségi tevékenységekre, a helyes állampolgári magatartásra. Az iskola kiemelkedő feladata a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti érzés kialakítása. Fejleszti a nemzeti azonosságtudatot, beleértve az etnikumhoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. Segíti a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Erősíti az Európához tartozás tudatát. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel, eközben figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémák bemutatására.
88
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A felső tagozat továbbfejleszti a tanulókban a világ megismerése iránti kíváncsiságot, a jól megalapozott tanulási szokásokat, technikákat. Módszereket ad az önálló ismeretszerzéshez, az ismeretek feldolgozásához, a feladatvégzéshez és a problémamegoldáshoz. Feladata a tanuló egyéniségének, önművelésének és együttműködési készségének fejlesztése. Olyan tanulási helyzeteket és ismeretszerzési élményeket kínál, melyek lehetővé teszik a megismerés és önművelés örömének megélését. Ugyanakkor szembesíti a tanulókat mind a tantervileg elvárt követelményekkel, mind saját képességei aktuális állapotával. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, valamint a környezet iránt érzékeny, környezettudatos magatartás kialakítását. A fejlesztés kiemelt területei: A felső tagozaton az alapozó, készségfejlesztő funkció kerül előtérbe az egyoldalú, ismeretátadó funkció mellett. A tanítás hangsúlya az átadandó ismeretek mennyiségéről a képességek tananyaghoz kapcsolt fejlesztésére helyeződik át. Az ismeretek feldolgozása, a készségek, képességek és kompetenciák fejlesztése – általában minden tanulói tevékenység – során fontos szerepet kap a motiválás. A tananyag tartalmában a gyakorlatorientáltság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a készségek fejlesztése érvényesül. Fontos ezért, hogy a tanulók a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazhassák, illetve, hogy döntésképességüket folyamatos gyakorlással fejleszthessék. A felső tagozatos nevelő-oktató munka a világban való eligazodáshoz a kommunikáció több formáját, módját ismerteti meg, és használatát gyakoroltatja (anyanyelv, matematika, művészetek, informatika). A felső tagozaton folyó nevelő-oktató munkának megnövekedett felelőssége van a közvetlen emberi érintkezés kultúrájának fejlesztésében. Kellő idő szükséges az élőszóbeliségre, a játék- és viselkedéskultúra formálására, valamint a csak szituációteremtéssel, szoktatás útján fejleszthető készségek gyakorlására. Ugyanakkor a jövőben nőni fog a közvetett kommunikáció (írásbeliség, vizuális kommunikáció és számítógépes érintkezés) szerepe, valamint a nem anyanyelven folyó tájékozódás, munka, tanulás. Az informatika és az idegen nyelvek tanítása és alkalmazása növekvő súllyal van jelen az általános iskola felső tagozatán. A felső tagozaton a tananyag feldolgozása a tanulók cselekvő részvételével történik. A tanulók felkészültségének és fejlettségi szintjének, valamint a tananyag jellegének megfelelően korszerű eljárásokat, változatos módszereket, eszközöket, szervezeti formákat alkalmaz. Ezt a célt szolgálják az együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok. Lényeges pedagógiai elv, hogy a felső tagozaton folyó pedagógiai fejlesztés folyamata az egyéni képességek, egyéni haladás üteméhez igazodik. Ennek érdekében fontos, hogy a szaktanár tantárgyai tanítása során megismeri tanítványai képességeit és törekszik azok egyénre szabott fejlesztésére. A tanulók értékelésében előtérbe kerül a személyre szóló fejlesztő értékelés és a pozitív megerősítés. 4.4.3. Kultúra az iskolában Az iskola elsősorban nevelési-oktatási intézmény, és mint ilyen, a kultúra átadásának fontos helye. Az oktatás révén megismerteti a diákokat a tudományok eredményeivel, felkészíti őket a továbbtanulásra, és a leendő foglalkozásuk lelkiismeretes végzéséhez 89
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program szükséges tudást biztosítja számukra. Az így megismert tudás felelős felhasználását a kultúra biztosítja. Ezért az iskolában a nevelés szerepe döntő, a helyes gondolkodás, döntés és cselekvés elsajátítása. Minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a diák megtanulja szeretni az igazat, a szépet, a jót, a szentet, tisztelni az életet. Ennek érdekében az iskola sokféle eszközt felhasználhat a tanórákon és a tanórákon kívül. Az iskola egyházi jellegéből fakad, hogy az egyházi kultúrát minél jobban meg kell ismertetni. Meg kell tanítani a gyerekeket a liturgiába való aktív bekapcsolódásra, hitük alapos tanulmányozására. Meg kell ismertetni az egyház kultúrateremtő szerepét, és nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását. Mindezen közben nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elsődleges cél a diákok személyes Isten-kapcsolatának kialakítása. A természettudományok feladata, hogy bemutassák a teremtés szépségét, az ember felelősségét, a tudósok emberi nagyságát, gyengéit, a technikai haladás kétarcúságát. Isten ránk bízta a teremtett világot, hogy műveljük, de a bűnbeeséssel a föld csak tövist és bogáncsot terem, és arcunk verejtékével esszük kenyerünket. Ez alól csak a megváltás szabadít fel. Éppen ebben áll a hívő természettudósok határtalan felelőssége. A magyar nyelv művelése különösen fontos. A szép beszéd és írás teszi lehetővé az árnyalt önkifejezést. A magyar irodalom és történelem, valamint a népművészet különböző ágainak ismerete megszeretteti velük a magyar kultúrát, elmélyíti gyökereiket, felvértez az idegen hatások minden kritika nélküli befogadása ellen. Elengedhetetlen a határon túli magyarság kultúrájának, helyzetének megismerése, amelyet nagymértékben elősegít a személyes kapcsolatok kialakítása akár testvériskolai szinten is. Hazánk történelme nem érthető meg a Kárpát-medence más népei történelmének és kultúrájának ismerete nélkül. A trianoni béke óta ugyan e nemzetek önállóak lettek, de történelmünk így is összeforr, népeink keverednek, és kultúránk hat egymásra. Magyarországon ma is élnek kisebbségek, őrzik szokásaikat, egyes vidékeken nyelvüket is. Az idegen nyelvek, a földrajz és a világtörténelem lehetőséget teremt a más népekkel, nyelvvel, kultúrával való találkozásra, amelyet a messzemenőkig ki kell használni. Meg kell tanítani a diákokat a különböző értékek és a mienkétől eltérő kultúra helyes elfogadására és tiszteletére. A képzőművészeti és zenei kultúra mindig meghatározó szerepet töltött be az egyház kultúrájában, hiszen közvetlenül vagy közvetve a kultuszt szolgálják. Emellett az emberi lélek szépségre törekvésének, önkifejezésének csodálatos eszközei. Az iskola feladata, hogy ezeket az értékeket a gyerekek szintjén megismertesse, átadja és beépítse saját helyi kultúrájába, liturgiájába. Ezért az iskola és az osztályok ízléses díszítése elengedhetetlenül fontos. A jól szervezett, a gyerekeket lelkesítő személyek által vezetett énekkar, színjátszó-, képzőművészés önképzőkör nevelő hatása életre szóló lehet. Megtanítja felszínre hozni a mélyben szunnyadó értékeket, és ezáltal az önismeretet is fejleszti. Kultúránknak sok manuális és mozgásos eleme van. Ezért elengedhetetlen minden tanuló számára, hogy az alapvető kézműves fogásokat, a tánc- és a mozgáskultúrát megismerje. Erre technika- és testnevelésórán vagy más, órákon kívüli foglalkozásokon meg kell teremteni a lehetőséget. Az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult az embereket körülvevő világ. A média minden eddiginél nagyobb hatalom lett. Az információ megszerzése és birtoklása világunk kulcspontja lett. E kérdések körül csak most alakul ki a megfelelő morális háttér, kultúra. Ennek megismertetése elengedhetetlen. Így a számítástechnika oktatásán kívül célszerű az írott és az elektronikus sajtó kérdéseivel foglalkozni megfelelő órák anyagába iktatva, illetve a filmművészet esztétikai, kultúrahordozó és személyiségalakító vagy -romboló hatásait is elemezni.
90
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A számítógépekkel történő kommunikáció rohamos, világméretű térhódítása alapvetően megváltoztatja az emberiség információs környezetét. A hihetetlen gyorsan bekövetkező változások az élet minden területét áthatják, s ez alól az emberek közötti kapcsolatok rendszere és az oktatás sem jelent kivételt. Fel kell készülnünk a kihívásokra, hogy élni tudjunk a lehetőségekkel. Az információs technológia megismerése és értelmes, célszerű felhasználása egyúttal az oktatás esedékes, ésszerű és kívánatos korszerűsítésének fontos eleme. Az enciklopédikus tudás átadásának jelentősége csökken, az elmélyülés, begyakorlás és az egyes tantárgyak közötti integráció erősödik. A megkövetelt készségek és képességek kialakításának és a személyiségformálásnak. A tradicionális kulturális technikák (beszéd, írás, olvasás, számolás) és az idegen nyelven történő kommunikáció megtanulása mellett az új, információs és kommunikációs technológiák használatát is meg kell ismerni. A hagyományos „számítógépes írástudás” mellett a médiakompetencia néven összefoglalható képesség együttes is kialakítandó. Ez magában foglalja a médiaismeret (2004. szeptemberében bevezetett tantárgy) és médiahasználat elemeit csakúgy, mint az információhordozó médiák által közvetített és megformált tartalmak kritikus értelmezésének képességét és az információhordozó médiák kreatív használatához szükséges előfeltételek kialakítását. A hagyományos, instrukcionista, tanárközpontú tanulás-tanítás helyett diákközpontú, mérsékelten konstruktivista tanulási környezet kialakítására van szükség. Ebben a pedagógus jelentősége vitathatatlan, aki egyrészt a könyvek, folyóiratok, filmek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények, szoftverek, weblapok, másrészt az egyes tanulócsoportok, illetve diákok kognitív és motivációs állapotai között hozza létre a továbbfejlődéshez szükséges kölcsönös megfelelések láncolatát. A változások eredményessége csak akkor biztosítható, ha a nevelőtestület tagjai nem elszenvedik a változásokat, hanem tevékeny résztvevői, sőt kezdeményezői lesznek. Iskolánk pedagógusai meg vannak győződve az innováció szükségességéről és hasznáról, ezért szívesen vesznek részt informatikai továbbképzéseken. 4.4.4. Az iskola kulturális és vallási élete, ünnepei, hagyományai Az iskola kulturális élete szorosan illeszkedik a város és a helyi plébánia kulturális életéhez, és kölcsönösen kiegészítik egymást. A lehetőségektől függően a tanulóknak önköltséges színház, hangverseny- és múzeumlátogatásokat kell szervezni. Az iskolai ünnepélyeken a diákok bemutatják zenei tudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításon mutatják be legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság, az iskolaújság és az évkönyv számol be. Fontos a kulturált szórakozás elsajátítása is. Ezért elengedhetetlen a néptánc és a társas táncok tanítása is. A farsang és más vidám rendezvények programját alaposan ki kell dolgozni, hogy a céltalan "lötyögés", a parttalan zenehallgatás elkerülhető legyen. A mai világban a kulturált szórakozás hagyományainak ápolása, illetve új formáinak kialakítása különösen fontos. A kultúra része az emberi kapcsolatok, érzések kifejezési formája is. Ezért a tisztelettudó, de őszinte viselkedést meg kell tanítani a diákoknak, kezdve a köszönéstől az öltözködésen és étkezésen át a helyes beszélgetésig. Ezt természetesen csak a pedagógusok egységes és igényes példaadásával lehetséges elérni. A kulturált életre neveléshez hozzátartozik környezetünk védelme is. Iskolai életünkben lehetőség adódik, hogy gyerekeinket neveljük: · az élet tiszteletére, · a teremtett világ megismerésére és megbecsülésére, · a szűkebb környezetünk szépítésére pl. fásítás, gondozás,
91
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · a környezetet szennyező hulladékok összegyűjtésére környezetünkből. Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A katolikus iskolában kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Isten-kapcsolatra vezetése. Minden tanulónk lehetőség szerint felekezetének megfelelő hitoktatásban részesül. A tanítás reggel áhítattal kezdődik, amelyet az osztályfőnökök vezetnek, illetve a 3-4. évfolyamnak hétfőn, 5-8. évfolyamnak kedden és az 1-2. évfolyamnak az iskola spirituálisa. A tanítás befejezésekor a gyermekek imádkoznak az utolsó órát tartó nevelő vezetésével. Tanulóink a hittan órák keretében osztálymisén vesznek részt az iskola kápolnájában. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak. Márton napi lámpás felvonulás MUNKÁS szent József A tanév jeles napjai: VENI SANCTE TE DEUM lelki napok, lelki gyakorlatok farsang, iskolanapok ballagás az iskola védőszentjének ünnepe anyák napja Egyházi ünnepeink: szeptember 9. szeptember 14. szeptember 24. szeptember 30. október 7. október 14. november 1. november 4. november 5-9. november 11. november 18. november 25. december 6. december 8. december 3. december 10. december 17. december 21. december24.
Kisboldogasszony ünnepe Szent Kereszt felmagasztalása Szent Gellért - a katolikus iskolák védőszentje Szentírásvasárnap Magyarok Nagyasszonya Szinódusi találkozó Kunszentmiklóson Mindenszentek Szent Imre születésének 1000. évfordulója Megemlékezés a halottak napjáról Szent Márton napi lámpás felvonulás A Szent Erzsébet év ünnepélyes zárása Krisztus Király főünnep Szent Miklós Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása Advent 1. gyertyagyújtás (alsó tagozat) Advent 2. gyertyagyújtás (reformátusok) Advent 3. gyertyagyújtás (nevelőtestület) Advent 4. gyertyagyújtás (felső tagozat) Pásztorjáték a templomunkba 92
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program január 6. február 6. március 7. március hónapban március 16. március 19. március 23. május 3. május 4. május 11. május 25. június 16.
Iskolaszentelés Hamvazószerda Kerületi hittan verseny buckás keresztút Virágvasárnap (Passió) Szent József, iskolánk védőszentjének napja HÚSVÉTVASÁRNAP (körmenet) Elsőáldozók kirándulása Elsőáldozás PÜNKÖSD vasárnapja Úrnapja (körmenet) Te Deum
Állami ünnepek: október 6. október 23. január 22. március 15. június 4.
Aradi vértanúk az 1956-os forradalom és szabadságharc A magyar kultúra napja Az 1848-as forradalom és szabadságharc A trianoni békediktátumról való megemlékezése
Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megülésének módja évente változhat. Az ünneplés módjai: „Sulimise” - közös szentmise havi rendszerességgel Osztálymisék a kápolnában Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten) Iskolai ünnepély Kulturális bemutató Színdarab Tanítási szünet - kirándulás - szellemi és sportvetélkedők - találkozás neves személyiségekkel - közösen megtekintett film vitája Az év kiemelt ünnepeire lelki nappal készülünk, az ünnep napján szentmisén veszünk részt, tanítási szünet lévén iskolai vagy osztálykeretben ünneplünk (vetélkedő, akadályverseny, film). Ilyen ünnepek lehetnek _ az iskola védőszentje, a katolikus iskola napja stb. _ évi két alkalom. A lelki napokat az év kiemelt ünnepei előtt, ADVENT illetve NAGYBÖJT idejére tervezzük. Az intézmény további hagyományai: Első osztályosok ismerkedési napja Városi szüreten való felvonulás A népmese napja Kisállat-kiállítás Alsó tagozat budapesti kirándulása Továbbtanulási börze a 7-8. osztályosok és szüleik számára Alsó és felső tagozatosok farsangi mulatsága Szülők – nevelők bálja
93
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Leendő elsősök matematika vetélkedője Anyák napi ünnepség Suli-buli nap az utolsó tanítási napon Magyar költészet napja április 11. Majális Tematikus nyári táborozás az alsó és felső tagozat számára Kétévenként megvalósuló hagyományaink: „Diákpódium” Iskolánk tanulói verses, mesés, színdarabos és zenés bemutatója Év végi kiállítás a diákjaink képzőművészeti munkáiból és tanulmányi munkájáról készített életkép-fotókból Hagyományos versenyeink: Kenguru nemzetközi matematikaverseny Bólyai matematika csapatverseny Simonyi Zsigmond helyesírási verseny „Meglelni hont a hazában” helyismereti történelmi verseny Ifjú Várhegyi József asztalitenisz verseny Kazinczy Ferenc szép magyar beszéd verseny Angol és német nyelvi vizsgája a 8. évfolyamosoknak Takáts Sándor katolikus iskolák országos történelem versenye „Nyuszifutás” Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket az éves munkatervben kell rögzíteni. Hagyományaink közé tartozik a Szent József-díj: A díjat az alapítás évében három felnőtt és egy tanuló, ezt követően évenként egy felnőtt és egy tanuló kaphatja meg. A díj adományozható mindazoknak a felnőtt személyeknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a Szent József Katolikus Általános Iskola alapításához, elismertségéhez, a nevelő-oktató munka feltételeinek javításához, a keresztény szellemiség erősítéséhez. A díj adományozható azoknak a tanulmányaikat befejező tanulóknak, akik minden tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt értek el, példás magatartást és szorgalmat tanúsítottak vagy bármely más területen kiemelkedő teljesítményükkel az iskola hírnevét jelentősen öregbítették. A díjat az iskola nevelőtestülete, szülői szervezete, és az iskolaszék javaslatai alapján a vezetői testület adományozza. A díj átadására a tanévzáró, illetve más ünnepélyes esemény alkalmából kerül sor. A felnőtt és a tanulói díjak különböző alkalmakkor is átadhatók. A díjat az iskola igazgatója vagy általa felkért egyházi vezető adja át. A kitüntetettek nevét, fényképét és az adományozás indoklását az iskola páncélszekrényében őrzött SZENT JÓZSEF DÍJAZOTTAK emlékkönyvében kell megőrizni. A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény zászlója: fehér selyem alapon kétoldali hímzés. Az egyik oldalon Szent Józsefet, a kétkezi munkást látjuk a gyermek Jézussal és vállán a foglalkozását szimbolizáló ácsderékszöggel. Felirata: „Szent József Katolikus Általános
94
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Iskola 1997.” A Biblia tanúsága szerint József igaz ember volt. Isten gondviselése őrá bízta megtestesült fiát, Jézus Krisztust, hogy gondját viselje, a család melegségét biztosítsa számára, nevelője legyen. A másik oldal a megvilágosító Szentlelket ábrázolja, aki gazdagon adja ajándékait a világnak. A kőlapon Biblia van, mely számunkra az igazság és az élet forrása. Mellette a toll és a kalamáris az iskola oktatómunkáját szimbolizálja. Feliratában az isteni erények olvashatók: „Hit, remény, szeretet”. Az intézmény címere: Tagolt nyújtott pajzs, amelynek alsó és felső íveit akantusz levelek díszítik. A címerkép Szent Józsefet ábrázolja a gyermek Jézussal. Vállán ácsderékszög, ami a szakmájára utal. A címerkép köré írt szöveg: Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas. Az alsó mezőben az iskola északkeleti homlokzatának sziluettje látható, alatta a címer csúcsában az újraalapítás évszáma 1997. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: fehér blúz, iskolai nyakkendő, sötét szoknya, sötét cipő fiúk: fehér ing, iskolai nyakkendő, sötét nadrág, sötét cipő 4.4.5. Magyarság Minden ember egy adott nyelvi, kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza gondolkodásmódját, világlátását, magatartását. Aki ezt elveszti, vagy akiben ez nem alakul ki, gyökértelen lesz. Sok fontos, emberformáló értéktől fosztatik meg. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek. 1100 éve élünk a Kárpát-medencében. Sok történelmi nehézséget álltunk ki. Nyelvünk sok változáson ment keresztül. Kultúránkat sokféle hatás érte nyugatról és keletről is. Mindezek együttes hatásából fejlődött ki magyarságunk. Sokrétű gazdagsága lenyűgöző. Ezek feltárása, átadása minden iskola legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. Sajnos a XX. század történelme nem kedvezett az egészséges nemzeti tudat kialakulásának. A két világháború elvesztése, az ország kétharmadának elcsatolása, a több hullámban való kivándorlás, az internacionalista ideológia mind a magyarságtudat rombolásához vezetett, és erősítette az emberekben az értéktelen nemzet képét. Ezért tudott a kommunizmus bukásával annyira könnyedén betörni a fogyasztói társadalom nemzetek és kultúra feletti silánysága. Ma ami magyar, legyen az termék, könyv, zene, néphagyomány, másodrendűnek számít. Nyelvünket is elönti az amerikanizmus. Nemcsak szóhasználatában, de hangsúlyában, hadarásában is. Ebben a miliőben kell újra felfedeztetni társadalmunkkal, diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit. A feladat óriási. Először meg kell tanítani a diákokat a helyes beszédre, olvasásra, fogalmazásra, önkifejezésre. Meg kell ismertetni ehhez irodalmunk nagyjait. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szép beszédre. A magyar jól artikulált, lassú nyelv. Ezt a mai rohanó világban újra kell tanulni. Népi, paraszti kultúránk egész embert kívánt. Döbbenetes, mi mindenhez értettek eleink. E sokféleségben minden ember megtalálhatta az önkifejezés lehetőségeit. A faragás, fonás-szövés, fazekasság, éneklés, zenélés, a közös tánc mind ezt szolgálták. Az ünnepek kiemelkedő eseményei voltak elődeink életének. Rendszerbe fogták a hétköznapok világát. Iskolánkban sok jó kezdeményezés van, amely ezek továbbadását célozza. Ezt a folyamatot segítik a táncházak, játszóházak, a közös éneklések, népdalversenyek, kézműves
95
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program foglalkozások szervezése. Iskolánk a 2001/2002. tanévtől bekapcsolódott a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Iskola munkájába, amely elsősorban népi hagyományaink ápolását szolgálja. Az iskolai oktatásban, főleg a humán tárgyakban, valamint az ünnepekben nagyon sok nemzeti öntudatra nevelő lehetőség van. Ezeket ki kell használni. Ahol lehet, be kell építeni a tananyagba. Meg kell ismertetni és szerettetni diákjainkkal kultúránkat, nyelvünk kincseit, hazánk tájait és természetesen elődeink nagyjait. 4.4.6. Testi nevelés, sport A kereszténység nagyra értékeli az emberi testet. "Az Ige testté lett" az örök isteni terv szerint. Testünk Jézus Krisztusban megszentelődött, és a Szentlélek templomává vált. A feltámadásban testünk végleges megdicsőülését várjuk. - A keresztény nevelés az egész embert szolgálja, "egész"-ségre irányul. EGÉSZ életet csak úgy élhetünk, ha testünket a szellemi és erkölcsi értékek szolgálatába állítjuk. Minden testhez kötött értéknek örök jövője van. Miközben a testünket értékeljük, vigyázunk arra, hogy a test kultusza ne váljék soha öncélúvá. A ókortól kezdve irányadó az európai kultúrában az ép testben ép lélek elve. Ezt a XX. század nyelvén így fogalmazza meg a Testnevelési Főiskola 1930-as évekből való zászlajának felirata: „szellemmel, erkölccsel, erővel”. Az iskolai testnevelés elsődleges célja tehát a fegyelmezett, a belső önneveléssel és erőfeszítéssel alakított életvezetés. A szellem és az erkölcs uralkodik a keresztény-katolikus iskola testnevelésében és sportéletében is. Miközben ugyanis kielégíti és fejleszti az ifjúság mozgásigényét, küzd a tunya, céltalan életforma ellen. A katolikus iskola testnevelő tevékenységeinek színterei: Maga a tornaterem, a tornaudvar, a természetjárás területei, a különféle sportegyesületek, valamint az osztályfőnöki óra, a biológiaóra. Az utóbbiakon kerül sor az egészségre nevelés elméleti szakaszára: beszélnünk kell az egészséges táplálkozásról, az öltözködésről, a dohányzás, az alkohol ártalmairól, a betegségek megelőzéséről, a balesetvédelemről, a tűzvédelemről, a testápolás és tisztálkodás szükséges és egészséges módjáról. Diákjaink külső sportegyesületben csak a szülők engedélyével szerepelhetnek. Az engedélyt az osztályfőnök láttamozza a tanév elején. Ha iskolai, tanulmányi programmal ütközik a sportegyesületi szereplés, akkor az iskola engedélye szükséges a részvételhez. A tanulmányi eredmény hanyatlása esetén az osztályfőnök konzultál a szülőkkel, és az engedély visszavonását kérheti. A diáksport jelenlegi szervezője a Kiskunhalasi Katolikus Iskola Diák-sportegyesület (KDSE). Elnöke a testnevelés munkaközösség-vezetője, aki együttműködik a sportcsoportok vezetőivel és választott diákelnökeivel. A KDSE anyagi támogatásáról a normatívából, valamint a KDSE tagok hozzájárulásából, esetleg külső szponzorok támogatásából kell gondoskodni. A KDSE költségvetését az elnök készíti el, és a közgyűléssel hagyatja jóvá. A KDSE belekapcsolódik - lehetősége szerint - a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A KIDS feladata: „A katolikus iskolák diákjainak képviselete, sportolásának, versenyeztetésének szervezett keretek közötti elősegítése, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése és az egészséges életmódra nevelés keresztény szellemben a sport sajátos eszközeivel. ” (A KIDS Alapszabályából) A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diáksportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, - a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupaküzdelmekbe. Törekedjünk arra, hogy a találkozások alkalmával az ökumenizmus szelleme is érvényesüljön!
96
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A katolikus iskolák számára fontosabb sportágak az amatőrizmus jegyében: a természetjárás, a szabadtéri és teremsportok: atlétika, szertorna, úszás, evezés, vitorlázás, síelés, különféle labdajátékok és a kerékpározás. Sajnos iskolánk, adottságai miatt, ezen sportágak nem mindegyikével tudja tanulóinkat megismertetni, de keressük a lehetőségét annak, hogy gyermekeink a téli, illetve nyári táborozások során találkozzanak a síelés, az evezés, esetleg a vitorlázás örömeivel. A mindennapok alkalmával célunk tanulóink körében a rendszeres testedzés, a sportolás megkedveltetése. Eredményesen működő sportcsoportjaink: leánykézilabda, -
fiúlabdarúgás,
-
leány-, fiúatlétika,
-
asztalitenisz,
szabadidősport és játékos versengések. A katolikus iskola testnevelési programjával nem fér össze a profizmus semmiféle formája. Óvjuk tanulóinkat a sportegyesületekben elterjedt „túlzott hajtástól”, amely a fiatalok egészségének károsodásához vezethet (szívmegnagyobbodás, ízületi bántalmak stb.). A katolikus iskola szelleméhez kevésbé illik: az ökölvívás, a birkózás, az erősportok, az önvédelmi sportok különféle fajtái, bár okos irányítással ezek is hasznosak lehetnek. Az iskolai testnevelés nélkülözhetetlen velejárója bizonyos „alaki képzés” (menetelés, futás, vigyázzban állás stb.), de ez soha nem lehet a katonai kiképzés előkészítése, előiskolája. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások keretében valósítja meg 12. évfolyamon, 3-4. évfolyamon a napköziben és délutáni foglalkozásokon, felső tagozaton a KDSE támogatásával. Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportfoglalkozások keretében oly módon kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. A testnevelő, az igazgató, valamint az osztályfőnök szoros együttműködése vezethet csak a kívánt eredményhez.
97
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
5. A TÁMOP 3.1.4 projekt és a kompetencia alapú oktatás bevezetését és fenntartását támogató általános fejlesztési alapelvek, célok és feladatok E pályázat keretében iskolánk felvállalta azt a feladatot, hogy a korábbi hagyományokkal szakítva új pedagógiai módszerekkel ismerkedik meg és azokat alkalmazza. A nevelő-oktató munka eddig elsősorban a frontális módszerek túlsúlyát mutatta. Azok az intézmények, amelyek csatlakoztak a pályázat célkitűzéseihez, azokat a módszereket igyekeztek meghonosítani iskolájukban, amelyek ezen a hagyományon változtatnak. Ennek segítségével a korábbi teljesen önálló tanulás, tananyagtartalom elsajátítás helyett intézményünk azokat a módszereket alkalmazza, amelyek az individuális szintről áthelyezik a hangsúlyt a társas, csoportos, kooperatív tanulási módszerekre. Mindezeket pedig elsősorban úgy tesszük, hogy a feladatok, gyakorlatok végrehajtatásával tanulóink aktív részesei legyenek a tanulási munka folyamatának. Nem a memoriterek, az adatok és tények elsajátítását jelentik tehát, hanem elsősorban az összefüggések felismerését, az előzetes tudásra alapozott logikai és gondolkodási képesség fejlesztését. Ennek megvalósítására egyik lehetséges módszer az általunk is bevezetett és alkalmazott közösségi kooperatív tanulás. Ennek során elsajátíthatják diákjaink annak módszereit, hogy hogyan lehet önállóan vagy a társak segítségével a tanulási folyamatot végrehajtani. Megtapasztalják azt, hogyan lehet a tanulást megtanulni. Lehetőségük nyílik arra, hogy a későbbiekben szükséges állandó megújulást segítő tanulás technikai elemeit, módszereit is megismerhessék. Gyermekközpontúság Az innovatív iskola egyik jellemzője, hogy elsősorban a gyermek szempontjait veszi figyelembe a tanítás-tanulás folyamatában. Így a pedagógiai munka során azokat a módszereket alkalmazzuk, amelyek a diákok fejlődése szempontjából a legkedvezőbbek. Cél tehát a tanulási módszer hatékonyságának vizsgálat és alakítása a diákok személyiségéhez. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Lehetőséget teremtünk arra, hogy diákjaink az életkori sajátosságaiknak megfelelő élményszerű helyzetekben ismerkedhessenek meg az oktatási követelményekkel. Ezek során olyan korszerű tanulásszervezési módszerekkel dolgoztatjuk őket, melyek segítségével elsősorban tapasztalati – induktív – módszerekkel dolgozhatják fel az ismerethalmazokat. Megteremtjük annak a feltételeit is, hogy ezek rendszerezésére, tapasztalataik megfogalmazására, véleményük megfogalmazására is lehetőség nyíljon. Mindezeket pedig tudják összevetni korábbi ismereteikkel, társaik tapasztalataival. helyet adunk az érvelésnek, saját álláspontjuk megvédésének. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás Programjainkban és módszereikben arra törekszünk, hogy diákjaink minél inkább a valós életben hasznosítható ismeretek megszerzését kapják meg. Mindazokat a tudáselemeket, logikai sorokat, amelyek a gazdasági, társadalmi és természeti környezetben érhetik őket, lehetőleg a valós környezetben ismerhessék, tapasztalhassák meg. Ezek értelmezését pedig amennyire csak lehet önállóan is, valamint közös munkával értelmezzék. A tudományok fejlődéséből következő újabb ismeretek és a mindennapi élet újabb és újabb igényeinek ismeretanyaggá történő átalakítása is az iskolánk feladata.
98
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A műveltségterületek fontos feladata, hogy elsősorban azokat a módszereket alkalmazza, amelyek a tevékenykedtetés módszerével adják át az ismereteket. Mindezeknél elsősorban figyelembe véve a valós élethelyzet megteremtését. Képesség- és személyiségfejlesztés A képességek, fejlesztése mellett, mely a mindennapi tevékenységek elvégzésében nyújt segítséget a diákoknak, nagyon fontos dolog a személyiségfejlesztés feladatának megvalósítása is. Ennek segítségével készül fel ugyanis a diák a mindennapi életben jelentkező emocionális „feladatok” végrehajtására. Ennek segítségével válik alkalmasság a siker és a kudarc emberi megélésére, a társas élet szabályainak elsajátítására. A személyiség formálása a katolikus iskolánknak kiemelt feladata. Ennek megvalósulása áthatja a teljes iskolai munkát, a diák iskolába érkezése pillanatától kezdve. Nagy hangsúlyt helyezünk a személyiségfejlesztés megvalósításának. Ennek kiemelt területei a szociális és életviteli, a környezeti kompetenciák fejlesztése. Ezek mellett pedig a társadalmilag érzékeny, befogadó, nyitott személyiség kialakítására törekszünk, aki egyben a közösség aktív tagja. Hiszen a személyiség fejlődése során az individuumból közösségi szemléletű emberekké válnak A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása A tanulók iskolai fejlesztésénél az ismeretek megszerzése mellett a tudás-gondolkodás és a képességek fejlesztése történik. Fontos szerepet kap ez az új tanulási eljárások bevezetésénél és fenntartásánál. Hiszen ezek egymással szoros kapcsolatban lévő területek. Kiegészítik egymást, összefonódnak egymással. A kompetencia alapú programcsomagokkal, az új módszerek bevezetésével viszont nagyobb hangsúlyt kap a képességek fejlesztése. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy bizonyos mennyiségű ismeret nélkül nem valósítható meg a fejlesztés sem. Arra törekszünk tehát, hogy fejlesztéseink fenntartásával egyensúlyt teremtsünk a képességfejlesztési módszerek segítségével a tananyagtartalmak ismeretanyagának elsajátítása és az összetett intelligencia-fejlesztésének megvalósítása között. A műveltségterületek követelményeinek elsajátíttatása során összekapcsoljuk a képességfejlesztés és tudásfejlesztés lehetőségeit a hatékonyabb fejlesztés érdekében. Új típusú tanári és nevelői attitűd A projekt megvalósításával és fenntartásával olyan programokat vezettünk és vezetünk be, amelyek a nevelőktől elsősorban nem az előadói készséget erősítik, hanem facillitátori attitűdök fejlesztését igénylik. Így a tanulási folyamat irányítása, segítése, támogatása kerül nevelési-oktatási folyamat előterébe. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Intézményünk alapítása óta felvállalja a sajátos nevelési igényű gyerekek és a hátrányos valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését. Ezért az egyéni képességek kibontakoztatására, a lemaradás csökkentésére segítséget nyújtanak a bevezetett kompetenciacsomagok és alkalmazott új módszerek. Ezek segítségével lehetőségünk nyílik a tanulók egyéni szükségleteinek felmérésére. Tudásukat, képességeiket érdeklődésüknek megfelelően differenciáltan tudjuk fejleszteni. A heterogén összetételű csoportokban együttesen neveljük és oktatjuk a hátrányokkal nem rendelkező társaikkal ezeket a diákjainkat. Törekedve az elfogadás és az elfogadottság érzésének kialakítására is. Ügyelünk arra, hogy kialakuljon minden tanulónkban az igény arra, hogy egyéni képességit felmérve és figyelembe véve törekedjen az állandó önképzésre
99
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot és a folytonosságot teremtik meg a darabjaira hullott oktatási és képzési rendszerben. Számolnak a tanulók különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek közül a magyar nyelv és irodalom és történelem tantárgyak esetében kötelezően előírt adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az új módszerek bevezetésével és alkalmazásával törekszünk arra, hogy az ismeretek megszerzése minél nagyobb mértékben alapozódjon a valóságos élethelyzetekre. A megfigyelés, a közvetlen érzékelés és megtapasztaláson – induktív módokon – legyen a legnagyobb hangsúly. Ezért a kitűzött tanulási tartalmak mellett a módszereket és a tanulási környezetet is úgy választjuk meg, hogy minél inkább az iskolán kívüli környezetben tapasztalhassák meg a tanulást és annak jelentőségét. Informatikai eszközökkel ellátott korszerű tanulási környezet A Nemzeti Alaptanterv 2004 szeptemberétől érvényes változata kiemelt fejlesztési területként kezeli az információs és kommunikációs kultúrát. Az alábbiakat külön hangsúlyozza: „...az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. ... Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. (...) Diákjaink kellő kíváncsisággal és előzetes ismeretekkel rendelkeznek a technika újdonságaikat tekintve. Mind a számítógépek, mind a mobiltelefonok, iPad-ok és hasonló kiegészítők tekintetében. Nem mindegy viszont, hogy ezeket az eszközök a diákok életében milyen szerepkörben, feladat megoldási algoritmusokban játszik szerepet. Fontos tehát megtanítanunk tanulóinkat arra, hogy milyen valós és az élethez kapcsolódó területeken használják ezeket a technikai eszközöket. Felismertetjük velük, hogy ezek elsődleges szerepe az információcsere kulturált, tudatos, mások személyiségét is tiszteletben tartó módon való használatát jelenti. Új lehetőségek halmazát nyitva viszont a megismerés, az önművelés, a társas érintkezés és kapcsolatok kialakításának úgy, hogy elsődlegesen az élő ember marad a középpont. Ezen eszközök megismertetésében és módszereiben nyújt segítséget a pályázat munkamódszereivel és tanulásszervezési módszereivel.
100
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: Szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogy szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: -
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése,
-
A megismerés képességének fejlesztése,
-
Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.
A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: -
Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása,
-
A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása,
-
Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá: -
A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka, -
A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat,
101
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.
Kialakítandó személyiségjegyek: -
a helyes önértékelés,
-
az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük,
-
józan, megfontolt ítélőképesség,
-
a mások felé való nyitottság, befogadóképesség,
-
a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében,
-
a szelídség, az alázat, a türelem,
-
alaposság kialakítása,
-
a mértékletesség,
-
a bűnbánatra való készség,
-
a belső csendre, elmélyülésre való igény,
-
hűség Istenhez és embertársainkhoz,
-
felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.
Elvárásaink tanítványainktól a következők: -
részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban,
-
tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt,
-
mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása,
-
alapos, rendszeres és pontos munka,
-
a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése,
-
a házirend felelős betartása.
A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai: A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük az érdeklődést, amely a gyermekeket tanulásra ösztönzi, és ezt a tanulási kedvet fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, aktivitását biztosítják, hogy átélhessék a tanulási folyamatot, aktív résztvevői, alakítói legyenek, ne csak alanyai. Az iskolai tanulási folyamat során fontos feladat a differenciálás, az adaptivitás. A pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, alkalmazzák a kooperatív technikákat.
102
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Értékközvetítő tevékenység területei: -
az erkölcsi ismeretek,
-
a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek,
-
az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség,
-
a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés,
-
a bűnmegelőzés,
-
a drogprevenció,
-
fogyasztóvédelmi nevelés.
-
az együttműködésről, a konfliktusok kezeléséről és megoldásáról, véleményformálás és kifejezés, egymás elfogadása és megbecsülése.
A fenti ismeretek, tapasztalatok szerzése valamennyi tanórai foglalkozás kiemelt tevékenységét jelenti. Hangsúlyozottan kell a fenti tartalmaknak a hittan órán megjelenniük. Hiszen ezen órák tanításának célja a keresztényi szeretet örömhírének átadása.
103
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” 3 A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák -
tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, tanulmányi séták
-
diák önkormányzati munka
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: -
a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével,
-
a tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása,
-
a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),
-
a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése,
-
különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése,
-
olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
3
-
A lelkigyakorlatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését!
-
Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére!
-
Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését!
-
A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez!
-
A séták mélyítsék el a természetszeretet és a környezet iránti felelősséget!
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 34. oldal
104
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: -
Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel!
-
Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést!
-
Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére!
A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: -
A tanulók, a tanulóközösségek diákönkormányzat látja el.
-
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja.
-
Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg.
-
Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
érdekeinek
képviseletét
az
iskolai
-
A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki a diákönkormányzat megbízásából eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diák-önkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (pl. iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat.
105
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a következők megállapításakor: · az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, · a diák önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek, · a mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje, · a szociális támogatás megállapítása és felosztásának elvei, · a tanulók szervezett véleménynyilvánítása, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái, · a tanulók jutalmazásának elvei és formái, · a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei, · a diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, ezek használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása, · egyéb kérdések, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat vezetője közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezésétől.
7.1 Személyiség és közösségfejlesztést szolgáló témahetek, projektek Iskolánkban a TÁMOP projekt keretében megvalósítottuk és formába öntöttük sajátos kiskunhalasi arculatunkat. Egyik formában a három hetet meghaladó iskolai projektben több tantárgy összefogásával „Szülővárosom: Kiskunhalas” címmel hoztunk létre munkákat. Ezek megvalósítása során a pedagógusok és a diákok közös munkájával multidiszciplinális formában vettek részt. A fenntartás további részeiben eköré a téma köré más-más tantárgy kiemelésével valósítjuk meg helyi sajátságaink bemutatását. Második programként iskolai témahét formájában „Egészségedre” címmel a felső tagozat bevonásával szerveztünk nem a hagyományos tanórai keretben foglalkozásokat.
106
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A hét egyes napjain az egészséges életmód különböző területeit vizsgáltuk meg a tanórák és a tanórán kívüli tevékenységekben. Mindegyik rendezvényen elsősorban a gyerekek cselekedtetésével, vetélkedőkkel, játékos formában a helyi egészségvédelemben szereplő szervezetek bevonásával valósítottuk meg a programot. Ugyanezzel a címmel a következő években is meg tudjuk valósítani e gyermek közeli témákban gazdag projektet. Iskolánk korábbi életében is rendszeresen szerepeltek a tábori tevékenységek. Ennek megvalósítását az iskolánk szociális kompetencia fejlesztése köré szervezve valósíta meg. Kihasználjuk hozzá továbbá egyházi iskolánkból fakadó lehetőségeket is, melyek a lelkület fejlesztését, az empatikus képességek erősítését és az elfogadókészséget erősítik tanulóink között. Az alsó tagozatban pedig az anyanyelvi kompetencia terület köré szervezünk napközis tábort. Ennek keretében a kisiskolásaink az otthoni légkörből elszakadva saját csoportot létrehozva tapasztalják meg az egymásrautaltságot, egymás kölcsönös segítését, a közös feladatmegoldást. A közösség formálás másik módja a természetben - Kiskunhalas környékén- megtartott „buckás” keresztút, amelyre a tanév során márciusban kerül sor, a nagyböjti időszakban a katolikus egyház hagyományos, közös imádságaként. Ebbe az ájtatosságba kapcsolódtunk mi is be. Az iskolánk a katolikus egyház hagyományait is magában foglalva add a gyermekének élményeket. A 14 állomásból álló, nem hétköznapi imádság egy óra hosszáig tartott. Az állomások néhány mondatos elmélkedése és az állomások közötti „zarándoklatból” állnak. A közösségformálás, személyiségfejlesztés egy olyan színtere ez, amely a személyes példaadáson át alakít diákot és nevelőt is. Meghitt és szép hagyomány iskolánkban a közös adventi gyertyagyújtás, amelyben a tanulók és a nevelők is szerepet vállalnak, és a közös karácsonyi ünneplés. Az egyén és a közösség kapcsolata erősödik az adventi kézműves foglalkozásokon, vagy a betlehemes játék előkészületeiben. Közösségépítő programjainkba, például közös mézeskalács-sütés, a szülőket is bevonjuk. Ezáltal valósítjuk meg a pedagógus, a diákok és a szülők együttműködését a nevelésben.
107
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek részére a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs foglalkozásokat tartunk. Erre iskolánk fejlesztő pedagógust alkalmaz, és további pedagógusokat küld ilyen irányú munka végzésére jogosító továbbtanulásra. A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. A rehabilitációs célú foglakoztatás a nevelési tanácsadás és az iskolai nevelés-oktatás keretében valósítható meg. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Iskolánk pályázati pénzek felhasználásával igyekszik pszichológust alkalmazni, aki a nevelők és a fejlesztő pedagógus segítségével választja ki azokat a tanulókat, akiket a nevelési tanácsadóba, vagy a rehabilitációs bizottság elé küldünk további vizsgálat céljából. Sajnos, a szülők egy része nem látja még be e vizsgálatok fontosságát. Ezekben az esetekben a jegyzőhöz fordulunk, aki kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével együtt jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt. A tanulók részére egyes tantárgyak értékelése alól az igazgató felmentést adhat, és ilyen esetben egyéni foglalkozást szervez a tanuló részére az iskola fejlesztő pedagógusa által készített egyéni fejlesztési terv alapján. A terápiát minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk. Ezután kerülhet sor a megfelelő programok, feladatcsoportok kiválasztására, az egyénre szabott fejlesztési irányok meghatározására. Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a gyengeségek, hiányok, zavarok, amelyek már nem tartoznak kompetenciánkhoz, hogy a gyermek fejlődését szem előtt tartva a megfelelő szakemberhez (pszichológus, logopédus) irányíthassuk. A foglalkozások lebonyolításánál fontos betartanunk néhány szabályt ahhoz, hogy a gyermek a munkát ne valamilyen kényszertevékenységnek érezze, hanem örömét lelje a játékos feladatokban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermek számára ezek a foglalkozások, bármennyire is játékosnak tűnnek, nagyon megerőltetők, fárasztóak, hiszen éppen azokban a képességekben várunk el tőle sikereket, ahol nehézségei vannak. A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk szükségességét és eredményességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amelyet a vizsgálóeljárás megismétlésével ellenőrizhetünk. Az iskolás tanuló élete tele van sikerekkel és kudarcokkal, örömökkel és bánatokkal. A kiegyensúlyozott környezetben élő tanulók az említett élményeket többségükben folyamatosan és károsodás nélkül feldolgozzák anélkül, hogy külső beavatkozásra lenne szükség. A hosszabb ideig tartó halmozott, a hirtelen jött erős testi és lelki sérülések, azonban 108
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program megzavarják a lelki rendszer működését. Ennek tünetei azonnal felismerhetők: zavartság, szorongás, félelem. Ha nevelőink időben felismerik e jeleket, akkor a későbbi bajok többsége megelőzhető. Nevelőink ezen tevékenységét testi-lelki egészségvédelemnek is nevezhetjük. Az alábbiakban felsorolunk néhány nevelési módszert, melyet munkánk során alkalmazunk, s melyek eredményességében bízunk: Segítő pedagógia: Nevelőink mindig abból a felvetésből indulnak ki, hogy a gyermek lelki és viselkedési zavarai visszafordíthatók, ez a gondolat vezérel mindannyiunkat, még a kedvezőtlen környezeti hatások esetében is. E felfogásból következően az alábbi hatásokkal élünk, pedagógiai és pszichológiai hatásokat alkalmazzuk: a) Megnyerjük tanulóinkat érzelmileg és értelmileg ahhoz, hogy pedagógusainkkal együttműködjenek. b) Segítsük a kortársi kapcsolatok kiépülését együttes, bensőséges, kellemes, közösségformáló élményekkel, irányított barátkozásokkal, közösségi értékeléssel. c) Megpróbáljuk a családi hatásokat ellenőrzésünk alá vonni: ennek legfőbb eszköze a szülőkkel kialakított együtt-érző, megértő, személyes kapcsolat. d) Megpróbálunk gondoskodni arról, hogy a családra ható közvélemény tudomásul vegye, elismerje a családi nevelés erőfeszítéseit. Erősítjük a bizalmat az iskola iránt. Segítjük a családokat aktuális problémák megoldásában (segélyezés, napközi otthon). Helyettesítő nevelés: Célunk, hogy a hiányzó vagy hibás azonosulási modell miatt magatartásilag és erkölcsileg fejletlen, sérült gyerekek számára vonzó, társadalmilag értékes modellt nyújtsunk nevelőink személyében. Ez a fiatalabb gyermekeknél jelentheti a szülő-gyermek kapcsolat funkcióinak érvényesülését, az idősebbeknél ezen kívül a pozitív ideálképzést, az emberi kapcsolatok közösségi megvalósulását. Mindkét esetben döntő nevelőink és a tanulóink közötti viszony minősége, hiszen a pedagógus ilyenkor az elsődleges helyettesítő személy, a közösség pedig a gyermek családjánál jobb légkörű kiegészítő környezet. A közvetlen célunk a gyerek kötődő- és azonosulási képességének kifejlesztése, majd a képességek gyakoroltatása és elmélyítése. Pótló nevelés: Iskolánkban a gyermekvédelem tevékenységének e köre elsősorban a nevelési szokások hiányainak pótlására vonatkozik. A tantárgyi ismeretekben való elmaradottság kizáró tényező az ismeretek elsajátítása során. Ha a gyerek a csoportja átlagos normáit nem képes teljesíteni önértékelése negatívvá válik. Az alacsony önértékelési szint alacsony teljesítménnyel jár együtt, ami a társak további helytelenítését, tehát további színvonalcsökkenést okoz. Az ismeretek pótlása hozzásegíti a gyereket, hogy a csoportnormáknak megfeleljen, javítja az énképet és az önértékelést is tanulóinkban. Mindez meggyorsítja tanulóink beilleszkedését. A tanulmányilag elmaradott tanulóink sikeres eszköze a korrepetálás, felzárkóztatás. A pótló nevelés az elmaradt szoktatás pótlása. Sikere nem csupán tanulóink tudatosságától függ, hanem a benne ható érzelmi folyamatoktól is. A gyermeki értelem csak akkor hajlítható, ha az érzelmi háttér rendezett: előbb megnyerjük, azután formáljuk tanulóinkat. Pótló nevelésünk nyújthat olyan élményeket, amelyek tanulóink fejlődése szempontjából jelentősek, de amelyekben része korábban nem volt. A barátságot, önzetlenséget, áldozatkészséget, tapintatosságot, nemes célokért lelkesedést, a szépben
109
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program gyönyörködést, a természet harmóniájának élvezetét, az önkifejezés örömét, a közös erőfeszítések sikerét. Ezekhez csak közösségi programokban juthat. Iskolánk életébe jól illeszkednek az ilyen örömök. A kirándulás, az együttes élmények, a közös szórakozások, közös munkák, színház- és múzeumlátogatások, gyermeknapi rendezvények, hangulatos iskolaszépítések, és mindezeket iskolánkban lelkes és átadni akaró pedagógusok vezetik személyiségformáló élménnyé válnak. A személyiség javítása csak élmények aktív befogadásával képzelhető el. A gyermekvédelmi esetekben a gyermek tipikus élményei semmiképpen sem alkalmasak a lélek és a magatartás finomítására. Az iskolai pótló nevelés hatékonyságához a nevelői szándék csak elsődleges feltétel, az eredményesség attól függ, hogy az érintett tanulóink mennyire azonosulnak azzal, amit számukra közvetítenek és azokkal, akik azt átadják. A fejlesztőmunka fő területei: 1. Testséma és térbeli tájékozódó képesség fejlesztése: Testséma: a test része, valamint a test és környezet közötti térbeli relációk ismeretén alapul. Térbeli tájékozódás: a térirányok helyes megítélése és tevékenység végzése ennek ismeretében. Gyengesége kiterjed a különböző részképességekre, hatása minden tantárgynál tetten érhető. Feladatok: testrészek gyakorlása saját testen, -
testrészek gyakorlása egymáson; tárgyakkal,
-
térirányok gyakorlása,
-
együttesen végezhető feladatok nagy- és finommozgásokkal.
2. Mozgáskoordináció (nagy- és finommozgás) fejlesztése: Feladatok: -
nagymozgások: járás, futás, ugrás, kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok, kötélhajtás, dobás, labda elkapása,
-
finommozgások: gyurmázás, rajzolás, színezés, festés, tépés, vágás, ragasztás, hajtogatás, fonás, szövés, fűzés, építő- és mozaikjáték. 3. Kognitív funkciók fejlesztése: Észlelés (percepció): tárgyak, jelenségek visszatükröződési folyamata Feladatok: -
vizuális észlelés fejlesztése,
-
auditív észlelés fejlesztése,
-
kinesztézia fejlesztése,
-
tapintás fejlesztése,
-
vizuálmotoros fejlesztés,
-
iránygyakorlatok.
Figyelem: tudatunk egy meghatározott dologra való irányulása. Feladatok: azonosítási feladatok az észlelés területén: vizuális emlékezet fejlesztése, -
auditív emlékezet fejlesztése,
110
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
szeriális emlékezet fejlesztése.
Gondolkodás: az ember megismerőtevékenységének legmagasabb foka, feltételezi az aktív értelmi tevékenységen alapuló megértést és feladatmegoldást. Feladatatok: gondolkodási képesség fejlesztése, -
általánosító képesség fejlesztése,
-
analógiás gondolkodás fejlesztése,
-
problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,
-
kritikai gondolkodás fejlesztése,
-
rész-egész összefüggés felismerése,
-
ok-okozati viszony felismerése.
Beszéd: gondolatok verbális megfogalmazása. Valamennyi kognitív funkció egészséges működése összefügg a beszéd alaki és tartalmi fejlettségével. Feladatok: -
A beszéd alaki fejlesztése logopédiai feladat. Tartalmi fejlesztés. Szókincs és grammatikai fejlesztés. hangutánzás,
-
hangkeresés,
-
szógyűjtés,
-
szókincsbővítés, relációs szókincs,
-
mondatalkotás,
-
mondatok rendezése,
-
szöveg, mondat, szó tagolása,
-
mondat, szöveg lényegének kiemelése,
-
szövegértés,
-
szövegalkotás,
-
versek, mondókák tanulása, ritmizálás
111
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
9. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása szolgálja. A katolikus iskola szorgalmazza a tanulók szellemi energiáinak kifejlesztését, Istentől kapott adottságaik hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. Ügyelni kell arra, hogy a versenyre készítés, készülés ne menjen az iskolai tananyag elvégzésének rovására. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szellemi képessége, invenciója átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre. Jól gondoljuk meg: a tehetséges tanuló nem lehet a tanár személyes ambíciójának, előbbre jutásának eszköze. A tehetséges tanuló nem "versenyparipa", és a katolikus iskola nem lehet "versenyistálló". A jó képességű tanulók túlhajszolása később csúfos letörésekhez vezethet (idegzeti kimerülés, egyszerű elfáradás, álmatlanság stb.) A korán megmutatkozó tehetség még nem biztos ismérv. A fölismert tehetséges diákkal folyamatosan kell foglalkozni, fokozatosan adagolni a munkát, a feladatokat. A tanulmányi versenyek már alsó tagozatos kortól elképzelhetők. Az iskola tanévenként dönti el, hogy az adott tanévben milyen versenyeket vállal - a tanulók adottságai alapján. Ügyelni kell arra, hogy a versenyre készítés, készülés ne menjen az iskolai tananyag elvégzésének rovására. A versenyek rendszere: iskolai házi versenyek és pályázatok, -
katolikus iskolák közötti, az MKPK Iskolabizottsága által kiírt versenyek,
-
az Oktatási Minisztérium, vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos versenyek.
112
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
10. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei 10.1 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996. évi körlevelében - "Igazságosabb és testvériesebb világot" - a jelenlegi magyar helyzet elemzésénél külön foglalkozik a gyermekekkel, az iskola feladatával. Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja vagy nem akarja elsődleges szerepét e folyamatban betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. A gyermekvédelmi felelős koordinálja iskolai szinten a teendőket. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget kell teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére: pl. étkezési hozzájárulás, -
tanszer-segély,
-
alkalmi segély (nagyobb kiadás esetén),
-
rendszeres nevelési segély,
iskolai, alapítványi támogatás. A gyermekvédelmi gondoskodásra rászorulók (a gyermekvédelem alanyai): Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok. -
Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok.
-
Beteg gyermekek és fiatalok.
-
Fogyatékos gyermekek és fiatalok.
-
Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok.
-
Szociálisan ínadaptált gyermekek és fiatalok.
-
Deviánsviselkedésű gyermekek és fiatalok.
113
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
FI – MO – tanulászavar).
TA
tünetcsoport
(figyelemzavar-motoros
nyugtalanság,-
Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval.
Lehetőségek: · fokozott odafigyelés, megoldásában,
egyéni
beszélgetés:
segítés
a
személyes
problémák
· kapcsolattartás a családdal, · hiányosságok pótlásában segítés, · korrepetálás- (nevelési, beilleszkedési zavarokkal küzdők külön segítése), · a tehetséges tanulók külön segítése, · a továbbtanulásuk biztosítása. -
-
Foglalkozás az intézmény valamennyi gyermekével, minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete. A rászoruló tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a rászorultság típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre; egyeztetés a Rémánné Halmosi Évával, a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével, a gyermekvédelmi koordinátorral. A rászoruló gyermekek szabadidő eltöltésének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén. Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Szociális ellátások számbavétele (például étkeztetés, ingyenes tankönyv, reggeli ügyelet). Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális-társadalmi környezet függvényében. A mentálhigiénés programok bevezetésének szervezése. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás. Drog és bűnmegelőzési programok propagálása, szervezése. A nevelők a tanulókkal történő személyes kapcsolataik és a családlátogatások során egyik fő célként a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárását, megelőzését tartsák szem előtt. Minden- az érintett gyermekkel foglalkozó - pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről,
114
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
személyekről, intézményekről, amelyhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.
A katolikus általános iskola nem "elit" képzésre törekszik. Különös figyelmet szentel és segíti a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni kell azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Az intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az iskola a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az iskola igazgatója gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: · a gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése, · az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül, · a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, · a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.), · segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, · a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! · Meg kell vizsgálnunk,
115
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, · hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása, · hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot, · hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét, · hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése, · hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához,
tanulmányai
befejezéséhez,
· hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata különösen: · az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, · a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, · gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, · a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, · a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására, · az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon stb.) címét, illetve telefonszámát, · az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. · Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére. · Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai tanulmányok megkezdéséhez.
116
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 10.2 A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: · kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; · a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; · a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; · a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; · adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása; · egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.
10.3 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásinak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Történhet speciális felzárkóztató programokkal, különösen, ha kisebb gyerekekről van szó, azonban főként a személyes törődésnek, beszélgetéseknek lehet nagy szerepük, melyekkel elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit hiányosságok felszámolása érdekében, s megakadályozzuk, hogy a lemaradás magatartás és lelki zavarok kialakulását idézze elő. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. Iskolánkban sok a hátrányos helyzetű tanuló, ezért eddig is sokat tettünk a szociális hátrányok enyhítéséért. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezésével nemcsak a közoktatás feladatainak megvalósítása történik, hanem szociális funkciót is betöltenek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök feladata a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozások megszervezése mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységi formák: · felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, · drog- és bűnmegelőzési programok,
117
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · pályaorientációs tevékenységek, · felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, · helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, · motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön, · kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal, · a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, · pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.
118
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A kooperatív technikák bevezetését a tanórák nagy részében indokoltnak látjuk, mivel a gyermek számára a társakkal való jó viszony érzelmi biztonságuk egyik fő forrása. A gyerek ilyenkor nem úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása (frontális oktatás), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megtanuljanak. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki köztük, vagyis motiváltak lesznek a közös célok elérésére, s közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik. Ez a tanulásszervezési módszer lehetővé teszi, hogy a különböző hátterű és képességű gyerekeket a pedagógus integráltan taníthassa.
11.1 Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait.
11.2 Felzárkóztatás A katolikus iskola a talentumok Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása érdekében. Teszi ezt annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket ment meg, és hozzájárul ahhoz, hogy hazánk katolikus értelmiségi rétege a társadalmi mobilitás révén is erősödjön, gazdagodjon, társadalmi kapcsolatainak szélesedésével még inkább kovásza legyen társadalmunknak.
119
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 11.3 Fejlesztés Alsós fejlesztő gyakorlatok: Egy gyermek akkor iskolaérett, ha testileg-lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nemcsak hogy nincs ártalmára, hanem fejlesztőleg hat rá. Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége. A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai. Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz, hogy a pedagógus oktató-nevelő munkája eredményes legyen. A pszichikusan iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja: · az érdeklődés a környezet iránt, ez bizonyos fokig kapcsolatban van a figyelem és a megfigyelő-képesség fejlődésével, ill. fejlettségével, · a gondolkodás terén analízisre és szintézisre való képesség a jellemző, · a beszéd megfelelő fejlettsége, mely fontos szerepet játszik az ismeretszerzésben és mások megértésében. A felsoroltakon kívül a már meglévő tapasztalatok, alapismeretek és a gyakorlati készségek nagymértékben fokozzák az iskolára való alkalmasságot. Ide tartoznak a gyermek saját magára, természeti és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatai, alapismeretek, az ábrázoló készség, megfelelő kézügyesség és mozgásbeli ügyesség. Az egészséges, kiegyensúlyozott felnőttkor alapja a gyermekkor, éppen ezért nagyon fontos a zavarok korai felismerése. Az általános iskolában folyó összetett munka egyik fontos része azoknak a gyerekeknek az oktatása, nevelése, akiknek fejlődése eltérően alakult a korai gyermekkorban. Fontos és lényeges feladatai vannak ebben a folyamatban a szociálpedagógusnak a káros tényezők konkrét vizsgálatával, és ennek ismeretében a lehetséges és szükséges speciális módszerekkel a káros hatások kiküszöbölésére, ill. csökkentésére. Fontos: a) a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése – ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb. b) a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való viszonyulása, megnyilvánulása – mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél. Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-perceptuo-motoros, az akusztikus- és nyelvi képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom- és nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő program; Brigitte Sindelar: „De jó, már én is tudom”- programcsomag; Goodenough-féle vizsgáló eljárás; Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.), és ily módon megismerhető a várható, vagy a már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség-gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást.
120
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Minél hamarabb sikerül felfedeznünk a problémákat, megelőzhetjük, hogy az elsődleges tünetekre rakódjanak a várható következmények: a magatartászavar, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, iskolai kudarcok stb. A fejlesztő foglalkozások megtervezésénél a programok kiválasztásával meg kell tervezni, hogy mely célokra irányul elsődlegesen és melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással.
11.4 Partnerségi kapcsolatok kiépítése Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal: Az intézményből mi küldhetünk ide halmozottan hátrányos gyermekeket. Pl.: elhanyagoló szülői magatartás, alkoholizmus, különböző szenvedélybetegségek, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak, hátrányos anyagi helyzet esetén. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai vállalnak korrepetálásokat is, ha a gyermeknek szüksége van rá, az intézményükben tanulhatnak is. Szakmai és szakszolgálatokkal: Intézményünkben integráltan tanulnak különböző tanulási zavarral (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, figyelem-koncentrációs zavarral küszködő gyermekek), illetve a magatartászavaros, mozgáskoordinációs problémával küszködő, beszédhibás, érzékszervileg sérült, részképesség gyengeséggel küszködő, ill. átlag alatti intelligenciával rendelkező gyermekek. Ezeknek a gyermekeknek szükségük van a nekik megfelelő szakszolgálat vizsgálatára, rendszeres kontrollvizsgálatokra és a megfelelő szakember által végzett fejlesztésre. A szakszolgálatokkal (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, Mozgásvizsgáló, Logopédiai Szakszolgálat, Hallás- és Látásvizsgáló Szakszolgálat, gyermekpszichiáter) a szülőnek kapcsolatot kell fenntartani. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében viszont a legtöbb esetben nekünk kell az intézményből a gyermek érdekében ezt a kapcsolatot kiépíteni, fenntartani. Azonban intézményünkön belül is dolgoznak különböző szakemberek (fejlesztő pedagógus, logopédus), akik rendszeresen foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyermekekkel a nekik megfelelő területeken, a nekik megfelelő fejlesztést biztosítják. Iskolánkban a fejlesztő pedagógus állandó munkakapcsolatot tart fenn a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság vezetőjével. Értekezik az igazgató-helyettes segítségével az egyes gyermekek problémájáról, további fejlesztési lehetőségeiről, a kontrollvizsgálatokról. A fejlesztő pedagógus állandó kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel is, értekezik a fejlesztett gyermekek problémájáról, fejlődéséről. Év elején felméri az első osztályosokat, szűri a különböző tanulási problémával küszködő gyermekeket. A felsőbb osztályokból hozzá kerülő gyermekek részképességeit feltérképezi az adott vizsgálóeljárás alapján. Ez segítséget ad a fejlesztésükhöz. A hátrányos helyzetű gyermekeket is egyéni, fejlesztő foglalkozásban részesíti, akik előzőleg a nekik megfelelő szakértői vizsgálaton vettek részt, vagy a hozzá osztályfőnökök által irányított gyermekeket felméri, majd – ha szükséges – továbbirányítja őket, tehát kéri a szakértői vizsgálatukat a probléma pontos megállapítása érdekében.
11.5 Az önálló tanulást segítő felkészítés – a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Ezeket a prevenciós programokat (pl.: diszlexia-prevenció, diszkalkulia prevenció) már az óvodában el kell kezdeni, ha tanulási zavarra utaló jelek jelentkeznek a gyermekeknél
121
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program az óvodában. Pl.: téri tájékozódás gyengesége, megkésett beszédfejlődés, beszédhiba, nincs számfogalma, nem is érdeklődik a matematikai vagy környezetismereti foglalkozások iránt, beszédészlelése gyenge, mozgáskoordinációs problémákkal küszködik. Ebben az esetben prevenciós, vizsgálattal fel kell mérni a gyermekeket és szükség szerint már az óvodában el kell kezdeni az egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztésüket. A magatartási zavarokat sok esetben a tanulási zavar megléte okozza, mivel a gyermek érzi a saját gyengeségeit, azt, hogy nem tud megfelelni az elvárt követelményeknek. Ez gyakran vált ki magatartási problémákat a gyermekekből. Pl.: bohóckodik, pótcselekvéseket végez, piszkálja társait, vagy egyszerűen mással foglalkozik az órán, csak testben van ott. Ilyenkor a terápiának nagy jelentősége van. A fejlesztő pedagógus végzi a megfelelő tanulási zavarra vonatkozó terápiát és kapcsolatot tart fenn a tanítóval. Így ha az osztálytanító tudja, hogy az adott gyermek milyen tanulási zavarral küszködik, más hozzáállást tanúsít a gyermekkel szemben, nem azt várja el tőle, amit a többi gyermektől, hanem azt, amit tud is teljesíteni – akkor jelentősen javulhat akár a gyermek magatartása, akár tanulmányi eredménye is. Több esetben a tanulási zavart is pszichés okok váltják ki, nem pedig genetikai ok, vagy valamilyen sérülés következménye. Meghatározó szerepe van (főleg első osztályban) a gyerek-pedagógus viszonynak. A tanulási zavarral küszködő gyermekeknél a tanító vagy a szaktanár köteles figyelembe venni, hogy a gyermek nem tudja teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, tehát csak azt a szintet várhatja el a gyermektől, amit képes teljesíteni. Ez kis plusz munkát jelenthet a pedagógusnak, más feladatot kap a gyermek a tanítási órán, de ugyanúgy részt vesz a többi gyermekkel a matematika vagy magyar órákon. A Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság véleménye a fentiekhez szükséges. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei: A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: · a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; · szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; · az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.
122
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
12. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, nevelése, oktatása Intézményünkben a közoktatási törvény, a szülők igénye, a gyermeki jogok és a társadalom kihívása okán vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, oktatását. Ezt intézményünk Alapító Okiratában is megfogalmaztuk. Vállaljuk tehát: ép értelműek, de közösségben integrálható látás-, hallás-, beszéd-, mozgásfogyatékossággal rendelkezők, enyhe értelmi fogyatékosságot mutatók, de közösségben integrálhatók, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető/vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatását, nevelését.
12.1 Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink -
-
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk. Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. A habilitációs tevékenységünket teammunkában valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus és a tanulót nevelő – oktató pedagógusok vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az iskolai programba, így a napi nevelő – oktató munkába beágyazottan valósulnak meg. A szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabbított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. Az általános célok és feladatok az integrált tanulókra is érvényesek, egyéni képességeik figyelembe vételével. A kompetenciafejlesztés, tananyag-feldolgozás során figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosításait.
123
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
-
A differenciált tananyag-feldolgozás lehetővé teszi az eltérő ütemben haladást, az egyéni képességekhez való alkalmazkodást. A mozgáskorlátozott, a látássérült, a hallássérült, a beszédfogyatékos és a megismerő funkciók organikus okra visszavezethető/vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekekre az általános célok, feladatok is vonatkoznak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókra vonatkozó célokat, feladatokat a helyi tanterv külön kötete tartalmazza. Minden sérüléstípusra az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveiből kiemeljük a speciális vonatkozásokat.
Az Irányelvekben foglaltak alapján az integrált nevelés során kiemelt cél, hogy: -
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a sérült tanulók önállóságának fejlesztését, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. Valósuljanak meg, váljanak az iskola pedagógiai programjának, tanítási gyakorlatának tartalmi elemévé a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák. A sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalma ne terhelje túl, az alkalmazott módszerek egyéni lehetőségeikkel összhangban legyenek. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő műveltségi területeken valósuljon meg.
A sikeres együttnevelés érdekében: -
Szükséges figyelmet fordítani a szülők szemléletének alakítására, az elfogadó attitűd kialakítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani a diákok érzékenyítésére, a segítő, támogató, elfogadó szemlélet kialakítására. Elengedhetetlen a pedagógusok szemléletének alakítása (elfogadás, tolerancia, empátia) módszertani felkészítésére, továbbképzések segítségével.
A pedagógus az integrált nevelés, oktatás során: -
A tananyag tartalmak meghatározásánál, a tananyag feldolgozása során figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű tanulók sajátos jellemzőit. Egyéni fejlesztési tervet készít, egyéni haladási ütemet biztosít a sajátos nevelési igényű tanulók számára. A tanulásszervezés során igazodik az egyéni sajátosságokhoz, differenciált munkaformákat alkalmaz. Igazodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez. A tanórai foglakozások során épít a szakértő véleményekben foglaltakra. Együttműködik a segítő szakemberekkel, a gyógypedagógus javaslatait beépíti a tanítási folyamatba. A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében a sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatási törvénynek megfelelően - sérülésüktől függően - heti órakeretük 15-50 %-ban rehabilitációs célú fejlesztő terápián vesznek részt.
124
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 12.2 A habilitáció általános célja -
A sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása. A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése. A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszüntetése. Amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása. Harmonikus, önmaga problémáit kezelni tudó személyiség kialakítása. Megfelelő, az egész élet során jól használható kompenzatórikus technikák elsajátítása.
12.3 A habilitáció fő területei Az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése. A motoros készségek fejlesztése. A beszéd – és nyelvi készségek fejlesztése. A szociális készségek fejlesztése. A kognitív készségek fejlesztése. Az önellátás készségeinek fejlesztése. A habilitáció részben a többi gyermekkel, tanulóval végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A rehabilitációs fejlesztést az adott sérülésnek megfelelő végzettségű gyógypedagógus végzi. A tanítók, tanárok – a differenciált óravezetés mellett - szaktantárgyi fejlesztő/rehabilitáló foglakozásokkal segítik a sérülésből adódó hátrányok kompenzálását. Kiemelten fontos a pedagógusok, gyógypedagógusok munkájának összehangolása, az optimális fejlesztés megvalósítása érdekében. A gyógypedagógiai rehabilitáció megvalósulhat osztálytermi keretek között, illetve egyéni, vagy kiscsoportos foglakozás formájában. A gyógypedagógus az integrált nevelés, oktatás során: -
Együttműködik a pedagógussal, segíti a pedagógiai diagnózis, a szakértői vélemény értelmezését. Segíti a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeihez szükséges optimális környezet kialakítását. Segítséget nyújt a speciális segédeszközök kiválasztásában, beszerzésében. Figyelemmel kíséri a sajátos nevelési igényű tanulók haladását, javaslatot tesz a fejlesztés irányára. Egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő tevékenységeket végez. Együttműködik a pedagógusokkal, a tantestülettel. Kapcsolatot tart a szülőkkel.
12.4 Mozgáskorlátozott gyermek Mozgáskorlátozott az a tanuló vagy óvodás, akinél mozgásos akadályozottság áll fenn.
125
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A mozgáskorlátozott tanulók esetében az önállóság, a mozgásos tevékenységek, a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a lehetőségei, a környezetéről, saját magáról szerzett tapasztalatai. Nevelési feladataikat meghatározza a hely és helyzetváltoztatási lehetőségei, az önkiszolgálás, a tárgy és eszközhasználat a grafomotoros teljesítmények szintjei. Mindezek az iskolai képzés teljes ideje alatt szükségessé teszik az egyénre szabott módszerek, technikák, eszközök alkalmazását. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei: -
-
Törekedni kell a sérülésből adódó hátrányok csökkentésére, ellensúlyozására. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. A mozgásnevelés feladatait ne az életkor, hanem a sérülés súlyossága határozza meg. Kiemelt feladat az önállóságra nevelés, a felkészítés a felnőtt lét szerepeire. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). Kiemelt figyelmet kell fordítani a reális énkép, önismeret, elfogadás kialakítására.
Célok: Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, növelni a kudarctűrő képességüket, önállóságra nevelni őket. Kiemelt fejlesztési feladatok: -
-
A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti § a mozgásbiztonságot, § a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, § az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.
126
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 12.5 A látássérült, gyengén látó gyermeke Látássérült az, akinek látásteljesítménye az ép látáshoz viszonyítva két szemmel és szemüveggel 0-33% közötti. Intézményünkbe a gyengén látó gyermekek integrálhatók be, ezek azok, akiknek életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény. A látássérült tanulók esetében a sérülés következményeként számolni kell azzal, hogy mások a világról szerzett tapasztalatai, megismerő tevékenységei, alkalmazkodó képessége és ismeretszerzési lehetőségei. A látás hiánya vagy sérülése nemcsak a tanulás során okoz nehézséget, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei is. Mindezek az iskolai képzés teljes ideje alatt szükségessé teszik az egyénre szabott módszerek, technikák, speciális eszközök (nagyító, olvasógép) alkalmazását. A látássérült tanulók fejlesztésnek alapelvei, céljai, kiemelt feladatai: -
-
Az önállóság fejlesztése, az egyéni sajátosságoknak megfelelő mértékben. A speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengén látásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más - a haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és a hallási - beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. Speciális segédeszközök használatának kialakítása, az érdeklődés felkeltése a környező világ iránt. Működő érzékszervek fokozott kihasználása. Az akarati tulajdonságok erősítése. A szem egészségét védő magatartási szokások kialakítása, fejlesztése. Az önbizalom és az önkritika reális egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. önállóság fejlesztés reális pályaválasztás felkészíteni balesti veszélyekre
12.6 A hallássérült gyermekek fejlesztése A hallássérült tanuló az, akinél hallás hiánya vagy csökkenése áll fenn. Intézményünkben csak olyan gyermek ellátását vállaljuk, akik az enyhe nagyothallás 30-45 dB tartományba sorolhatók. A hallássérült tanulóknál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt eltér a nyelvi kommunikáció, a szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése, használata. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkezésének, felismerésének ideje, kóroka, mértéke és a fejlesztés megkezdésének ideje. Fejlesztésüket segíti a korszerű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák (adó-vevő) használata. A hallássérült tanulók fejlesztésnek alapelvei: -
Speciális segédeszközök használatának kialakítása, az érdeklődés felkeltése a környező világ iránt. Működő érzékszervek fokozott kihasználása. 127
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
Segítség biztosítása a nyelvi kommunikáció gyengeségéből fakadó hátrányok kompenzálásához. A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezés formáinak elsajátíttatása. Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek kialakítása. A vizuális percepció, az önkifejezés, a valóság képi megjelenítésének beépítése a tanulási folyamatokba. A megfelelő beszédmód, beszédhallás, artikuláció komplex, folyamatos fejlesztése. Az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés. Az önbizalom és az önkritika reális egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. Reális pályaválasztás kialakítása. A gyengén nagyothallók pedagógiai és egészségügyi rehabilitációja: egyéni igény figyelembe vétele szerint történik.
12.7 Enyhén értelmi fogyatékos és tanulásban akadályozott gyermekek Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Tanulásban akadályozottság A gyógypedagógiában az értelmi sérültek súlyosság szerinti differenciálása alapján két kategóriáit különböztetnek meg: enyhe fokban értelmileg fogyatékosok – tanulásban akadályozottak, és középsúlyos értelmileg fogyatékosok – értelmileg akadályozottak. A tanulásban akadályozottak elnevezés a magyar gyógypedagógiai tipizálás eleme, amely egy csoportba sorolja az enyhe fokban értelmi fogyatékos és az általános iskolában tanulási nehézségekkel küzdő, az átlagosnál lassabban haladó tanulók csoportját. Sokan közülük szakiskolában tanulnak tovább. A tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók szakszerű fejlesztését szakértői bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógus végzi. A tanulásban akadályozottság olyan több területet érintő, mélyreható, tartós zavar, amelynek következtében sérül a megismerő tevékenység, s az alapvetően intellektuális területeken kívül is kialakulnak eltérések. A tanulásban akadályozott tanulók értelmi képességei elmaradnak a népesség átlagától, feltűnően nehezen tanulnak. A kognitív kompetenciák terén tapasztalható nehézségeik mellett a szociális alkalmazkodás zavara, és a különböző képességterületeken megmutatkozó fejlődésbeli lemaradás, illetve egyenetlen fejlődés változatos egyéni személyiségképet eredményez, amelyet a tanulmányi munkában szükséges figyelembe venni. A tanulásban akadályozott tanulók eredményes iskoláztatásához
128
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program vezet a motivációjukban, értékelésükben, a tananyag kiválasztásának, többszintű feldolgozásának felkínálásában megnyilvánuló külön törődés. Együttnevelésükhöz szükséges a megfelelő gyógypedagógus foglakoztatása, a speciális tanterv, tankönyv használta. Az iskola helyi tanterve részletesen tartalmazza – évfolyamokra lebontva - az enyhén értelmi fogyatékos és a tanulásban akadályozott tanulókra vonatkozó fejlesztési feladatokat, tartalmakat, követelményeket. Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése: -
önállóság fejlesztés akarati tulajdonságok fejlesztése önbizalom, pozitív énkép kialakítása tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére.
Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek pedagógiai és egészségügyi rehabilitációja: Habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul.
12.8 A beszédfogyatékos beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai: -
A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekszünk a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A módszerek megválasztása az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevételével történik. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.
129
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
A fejlesztéshez igényeljük a szülők támogató együttműködését. Célunk, hogy a terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt – kiemelten a szülő is – legyen partner.
Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése: -
pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai előtt
Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja -
figyelem fejlesztés helyes légzéstechnika mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás aktív és passzív szókincsbővítés
Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges -
logopédiás terápia
12.9 A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető/vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek a) Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. b) Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. c) Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető/vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek oktatása során törekedni célszerű: Egyénhez igazított követelmények, elvárások megfogalmazására. Egyéni lehetőségekhez igazított következetes szokásrend kialakítására. Változatos tanulási környezet kialakítására. Törekvés a szabályok kialakítására, azok belsővé válásának segítésére. A belátásra épülő nevelési helyzetek teremtésére, resztoratív technikák alkalmazására. A tanuló viselkedéséhez igazított, a pozitívumokat kiemelő visszajelzések alkalmazására. Az önmagához mért fejlődés segítésére gyakori pozitív visszajelzésekkel. A művészetekben (dráma, tánc) rejlő lehetőségek tudatos felhasználására. A tanuló optimális helyének megválasztására 130
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
Együttműködésre a kortárscsoporttal, a családdal. Együttműködésre segítő szakemberekkel, szervezetekkel.
A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulai) küzdő tanulók fejlesztésének elvei: -
A tanulók fejlesztése gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus közreműködését igényli. A tanulók fejlesztése differenciáltan, egyéni haladási ütemben, egyéni fejlesztési elv alapján történik. Diszlexia, diszgráfia esetén szükséges a lassított tempójú, egyéni sajátosságokhoz igazított olvasás, írás tanítás lehetőségének biztosítása, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése. Kompenzáló technikák kialakítása és alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. Szükség esetén speciális eszközök (auditív eszközök, gépi írás, szövegszerkesztő, helyesírás ellenőrző programok) használatának biztosítása. Diszkalkulia esetén kiemelten szükséges az észlelés, érzékelés, emlékezet, gondolkodás összehangolt fejlesztése, a téri relációk fejlesztése, a szerialitás erősítése. A tanulási helyzetek során a tapasztalás, a manipuláció, a matematikai eszközök használatának előtérbe helyezése szükséges. Egyéni szükségletekhez igazított gyakorlási lehetőség biztosítása. Szakértői vélemény alapján az értékelés alóli felmentés alkalmazása lehetséges.
Diszlexia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegérté-se. Diszgráfia Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: -
látás, hallás, mozgás koordinálása olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.
131
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Fejlesztés feladatai: -
érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése testséma kialakítása matematikai nyelv tudatosítása segítő, kompenzáló eszközök használata szám-és műveletfogalom kialakítása egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás
Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánás-mód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: -
a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban egyénhez igazodó követelmény kialakítása az alkalmazkodó készség fejlesztése együttműködés családokkal, szakemberrel sikerélmény biztosítás.
Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció: -
Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele a tanultak elmélyítése funkcionális képességfejlesztő programot.
Az integrációban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók érdekeit védve, jogait biztosítva meghatározott feltételek az alábbiak: -
a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai neveléséhez és oktatásához a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatása, nevelésükhöz, oktatásukhoz, fejlesztésükhöz szükséges fejlesztési tervek, tankönyvek, egyéb segédletek biztosítása, a tanuló részére szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
A sajátos nevelési igényű- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető/vissza
132
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz, speciális igényeihez igazodva elsősorban az alábbi elvek alkalmazandók: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van, szükség esetén sajátos, a akadályozottságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése, segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan egyénileg is segítsük ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. Mint sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását vállaló intézmény, biztosítjuk ép társaik körében a teljes körű közösségi életet, valamint külön foglalkozások, eszközök, eljárások alkalmazásával a tantárgyi felkészítést. Az óvoda nevelési programjánál, az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveit is. A sikeres pedagógiai fejlesztés feltételei: -
sokoldalú szociális kontaktus, tolerancia, differenciált, önmagához mért teljesítményértékelés, a sikerélmény, az önállóság, a társadalmi beilleszkedés biztosítása, az eltérő tanulási stílus és tempó figyelembevétele, pozitívumokra való építés fontossága.
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozáshoz való jogának érvényesülésével az irányelv meghatározza: -
a Nemzeti Alaptanterv minimális követelményeinek módosítási lehetőségét, a műveltségi tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségét, az iskolaérettséget megalapozó iskoláskor előtti fejlődés egyes funkcióinak és szakaszainak további iskolai fejlesztési formáit, a sérült képességek rehabilitációs célú korrekciójának területét, a tananyagátadás és a fejlesztés, szokásosnál nagyobb mértékű időbeli meghosszabbításának lehetőségeit.
A fentieket az adott tanuló ismeretében a vele foglalkozó gyógypedagógus tervezi és valósítja meg. Az egyéni fejlesztési programhoz, adott időben, adott tanuló számára az alábbi dokumentumok szükségesek: pedagógiai vizsgálat, szintfelmérés (itt meg kell védeni a tanulót a sikertelenség, szorongás, félelem élményétől), szakértői vélemény, fejlesztési cél, fejlesztésre szánt időkeret, helyi tanterv: általános és speciális, általános és minimumkövetelmények, speciális fejlesztő eszközök, választott tankönyv.
133
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Összefoglalva, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának célja egészséges testi-lelki-szociális fejlődés biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermekek részéről: -
az általános iskola sikeres elvégzése után szakmatanulás, önálló életvezetésre való képesség, kommunikációs képesség fejlesztése, eredményes társadalmi beilleszkedés, hiten alapuló boldog családi élet.
Ép társaik részéről: -
egymást tiszteletben tartó, empátia készséggel rendelkező fiatalok nevelése, beteg, sérült és akadályozott embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.
A sajátos nevelési igényű tanulók idegen nyelv tanulása Minden gyermek részt vesz a tanórán. Ha a követelménynek értelmi fogyatékosság, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, beilleszkedési zavar, autizmus, stb. miatt nem tud a tanuló megfelelni, akkor felmentjük az értékelés alól. (Tehát a nyelvi követelmények nem teljesítése nem lesz a továbbhaladás akadálya.) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a felzárkóztatás. A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése. A tanulási kudarcnak kitett gyermekeink fejlesztési lehetőségei: 134
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
kislétszámú első osztály, az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás megszervezése, kompetencialapú oktatás bevezetése, tanulói tevékenységen és hatékony együttműködésen alapuló tanulásszervezési eljárások (projektek, témahetek) és technikák alkalmazása (kooperatív technikák) a napköziotthon, az egyéni foglalkozások, fejlesztőpedagógia: (képességek sokoldalú fejlesztése, alsós fejlesztőgyakorlatok, részképesség-gyengeségek egyéni vagy kiscsoportos korrekciója) a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítás, segítése.
Beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő tanulók fejlesztése A továbbhaladás feltétele: általános követelmények szerint. Egy-egy évfolyamon megközelítően azonos korú gyerekek igen különböző fejlettségi szintet mutatnak tanulásban, viselkedésben, közösségi kapcsolatokban, fejlődési ütemben stb. Az egészséges személyiségfejlődést veszélyeztető tényezők: -
öröklött és szerzett biológiai adottságok, rendezetlen családi környezet (válások, csonka család), a családtagok organikus és pszichés sérülése, egészségügyi, táplálkozási, öltözködési, tisztaságbeli elhanyagoltság, anyagi veszélyeztetettség, munkanélküliség, nevelési hátrányok: túlzott szigor, durvaság, túlzott követelés, kényeztetés, elhanyagolás, a tanuló pszichikus sérülései, rossz kortárscsoport hatása, a médiák által kínált műsorok válogatás nélküli nézése, az internet válogatási kritériumok megadása, erkölcsi értékek és normák nélküli használata helytelen iskolai nevelés, iskolai kudarcok…
A fenti hatások következtében félelem, szorongás, ellenszegülés, agresszió, teljesítménycsökkenés, lemaradás, antiszociális magatartás alakulhat ki. A problémás, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermek gondot okoz szülőnek, nevelőnek, társadalomnak, de magának a gyermeknek is. Fejlődésük során különös segítségre szorulnak. A hatékony pedagógiai tevékenység néhány feltétele: -
a problémát előidéző okok feltárása, szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás (osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,) biztonság, szeretet, törődés, szerető, elfogadó és befogadó iskolai környezet, 135
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
tanulói együttműködésre alapuló tanulásszervezési eljárások és technikák alkalmazása, szorongás oldása, önismeretre, önértékelésre, önnevelésre nevelés, kudarcélmények, frusztráció elkerülése, öröm és sikerélmény biztosítása az önbizalom helyreállításához, a képesség és teljesítmény közötti különbség csökkentése, kommunikációs képességek fejlesztése, integráló, demokratikus légkör teremtése a tanítási órán és órán kívüli foglalkozáson, segítségadás a gyermek szükségleteinek kielégítésében, bizalom és diszkréció biztosítása, praktikus és szociális intelligencia, mint érték észrevétele a tanulóknál.
A fentiek válogatott és árnyalt alkalmazása eredményeket ígér mind a szorongó, befelé forduló (introvertált), mind a hangadó, hangoskodó (extrovertált) tanulók esetében egyaránt.
136
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
13. Egészségnevelési program „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen védd a kisgyermekeket, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét! – mert a múltra épül fel a jelen és a jövő.” /Bárczi Gusztáv/
Bevezető: A felnövő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőttkorig. Ennek megvalósításában iskolánk legfontosabb feladatai a következők: · az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése, · az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése, · a káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás) elleni küzdelem, · az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása. Az iskola szerepe az egészségnevelésben: Az iskolai egészségnevelés célja, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, harmóniáját. Az egészségnevelés tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és az egészség védelme. Az egészség olyan érték, amelynek védelme minden pedagógusnak mindennapos nevelői feladata. Hasonló nevelési alapérték az egészségvédelem, az egészséges életmódra nevelés, azaz az egészségnevelés. Az iskolák egészségügyi ellátásáról a következők rendelkeznek: - 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról; - 11/1999.(V.14.) EüM rendelet a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet módosításáról; - 12/1999.(V.31.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimum feltételeiről szóló 21/1998.(VI.3.) NM rendelet módosításáról; - 51/1997.(XII.18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról; - 1997. évi CLIV. EüM törvény; a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 41.§-ának (5) bekezdése a végrehajtásról. Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű még az e területen dolgozó magyar szakemberek számára is. Az egészség az EGÉSZ-ség fogalmát foglalja magába, azaz a teljességet: a testilelki-szociális egységet és harmóniát. Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely
137
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését. A lakosság egészségi állapotát jelző mutatók már a hatvanas évek végétől az egészségi állapot romlásáról tanúskodnak. Az e témában folytatott kutatások megegyeznek abban, hogy az e probléma megoldása felé vezető úton a gyermekkornak kiemelkedő szerepe van. Az élet első tíz éve a lelki egészség kialakulásának, megerősödésének és megőrzésének legáltalánosabb tennivalóit igényli. Ezen életkor után érdemes a speciális betegségmegelőzés szempontjait érvényesíteni. A kutatási eredmények azt is igazolják, hogy az iskola, annak „társas klímája” miatt nem hagyható ki az egészségre nevelés színterei közül. Az iskola szervezi meg a gyermek idejének nagy részét és ez az intézmény képes arra is, hogy korán észrevegye a még kialakuló stádiumban lévő problémákat. Hogy az egészséges életre való nevelésben az iskolának is fontos szerepe van, az a pedagógusok körében is sokak által elfogadott tény. A gyermekek egészséges életre való nevelését a legtöbb pedagógus az iskola és a család közös feladatának tartja. Az oktatás legfontosabb területei: · személyes higiéné (tisztaság, ápoltság), · helyes öltözködés, · korszerű táplálkozás, · mozgás, sport fontossága, · egészséges életszemlélet kialakítása, · káros szenvedélyekkel (dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás) kapcsolatos felvilágosítás, · betegségmegelőzés, · elsősegélynyújtás, · betegápolás, · szexuális felvilágosítás, · konfliktuskezelés, · önismeret fejlesztése, · családi életre való felkészítés. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelmi munkában. Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. Az iskolák (legfőképpen az alapfokú iskolák) tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. „rejtett tanterv”,
138
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program az a nehezen felfejthető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. Az iskola, mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás, hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola a másodlagos szocializáció intézménye, olyan keretet adhat, amely között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.
13.1 Az egészségnevelés alapelve, célja A Szent József Katolikus Általános Iskola csatlakozott az Egészségesebb Iskolákért mozgalomhoz is. Egyetért a mozgalom céljaival, hiszen iskolánknak a nevelésen és oktatáson kívül a legfontosabb célja, hogy javítsa a felnövekvő generáció életesélyeit, időben akkor, amikor a tanulók a legfogékonyabb korban vannak. Az egészségnevelés tudatformáló folyamat (felvilágosítás, ismeretterjesztés, oktatás) és magatartásformálás (gyakorlás, aktív közreműködés, öntevékenység fejlesztése, szokások kialakítása). Az egészségre nevelés tehát ösztönzés, megőrzés, megelőzés, javítás és gyógyítás. Ezért alkotta meg az iskola az egészségstratégiát. Egészségstratégia fogalma: Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely által a tanulók testi-lelki harmóniája biztosítottá válik. Ide tartozik a serdülők egészségmagatartása, amely a drogok, az alkohol, a dohányzás és a szexuális nevelés problémakörét érinti, de helyet kap ebben a programban többek között az egészségesebb környezet megvalósítása is, továbbá a helyes táplálkozási szokások kialakítása, a mozgásszegény életmód megváltoztatása, helyes önértékelés fejlesztése, valamint a helyes órarend összeállítása, az egyoldalú terhelés elkerülése. Célok: · Sokféle módszer alkalmazásával, a tanulók aktív részvételét tartja különösen fontosnak. · Pozitív önkép kialakítására törekszik, el akarja érni, hogy a tanulók fokozott mértékben ellenőrizzék életüket, mivel ez alapvetően szükséges a jó egészségi állapot megőrzéséhez. · Felismerve, hogy a diákok egészségi állapotát sok hatás éri, célunk a tanulók korábban kialakult hiedelmeinek, értékeinek és szokásainak helyes irányba történő befolyásolása. · Célunk, hogy az iskola tárgyi környezete pozitív esztétikai és fiziológiai hatást gyakoroljon a diákokra és az alkalmazottakra. · Az egészségmegőrzést az iskolai személyzet hangsúlyozva a dolgozók példaadó szerepét.
„jól-létére”
is
vonatkoztatjuk,
· Az iskola-egészségügyi szolgáltatásoknak megfelelően az iskolaorvos elvégzi a szűrést és a betegségmegelőzést. · Elősegíteni a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakítását, az iskola, az otthon és a közösség közötti kapcsolatok fejlesztését. 139
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Az iskola feladatának tekinti iskolai szinten az irányítást és koordinációt, az egészségfejlesztő team létrehozását. Az iskolai egészségvédelmi ill. egészség megőrzési program a helyben megoldandó problémákat célozta meg. Figyelembe vettük az iskola adottságait, lehetőségeit; a szülők, tanulók igényeit, elvárásait; a családi és szociális hátteret és a jelenlegi helyzet felmérése után alakítottuk ki a programunkat. Igyekeztünk olyan programok kialakítására és megvalósítására, amelyek fejlesztik a fiatal emberek egészségét, támogatják az olyan magatartás kialakítását, amely növeli az egészség iránti egyéni és közösségi felelősséget és tudatosságot. Az egészségesebb iskolák legfőbb célja, hogy támogató környezet kialakításával az általános egészségi állapot fejlesztéséhez vezető, egészséges életmódra nevelje a teljes diák populációt. Az egészségnevelési program célja: Az intézmény egészségstratégiájának célja, hogy a ránk bízott nemzedékek testben és lélekben egészségben, harmonikusan fejlődve nőjenek fel, hiszen csak ez biztosíthat szilárd alapot országunk jövőjéhez.
13.2 Az egészségnevelés területei Az iskolánk által kidolgozott egészségfejlesztő, egészségmegőrző programok magukba foglalják a különböző tanórákon (osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés) folyó munkát és a tanítási órákon kívüli különböző rendezvényeket (napközi foglalkozások, sportrendezvények, túrák, kirándulások, vetélkedők, ismeretterjesztő előadások, világnapokhoz kapcsolódó programok). Az egészségfejlesztést nem egy órán, egyetlen rendezvényen valósítjuk meg, hanem közvetlen és közvetett formában minden nevelési - oktatási területen megjelenik. Az oktatás legfontosabb területei: az elsősegély-nyújtási ismeretek átadása, az egészséges szemlélet kialakítása, az élvezeti cikkekkel kapcsolatos felvilágosítás, korszerű táplálkozás, mindennapi testmozgás, felvilágosítás a gyermekkori dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás ellen. A gyermekek egészséges életmódra való iskolai nevelése a szaktanár, az osztályfőnök, az iskolaorvos és a védőnő feladata. A tantestület minden tagja szívvel – lélekkel végzi a munkát, mert célunk közös. Helyzetelemzés – a diákok egészségi állapota: Tapasztalataink szerint az egészséget csak kevesen tekintik alapvető értéknek. Az iskolába járógyerekek két véglet között mozognak. Többségük tiszta, keveset betegeskedő, nyílt és barátkozó. Veszélyként jelentkezik, hogy megnőtt a halláskárosodott (discmann, mp3 lejátszó, mobiltelefon…), látás problémával küszködő és a rossz testtartású tanulók száma. A szülők életvezetésére néhány esetben jellemző a túlzott alkoholfogyasztás, több esetben a dohányzás, így tanulóink már kisgyermekkorban megismerkednek az egészségüket károsító anyagokkal és a későbbiekben ők is fogyasztják azokat. Az alkohol és a kábítószer fogyasztása ismereteink szerint sajnos már előfordul tanulóinknál, a dohányzás - a 6., 7. és 8. évfolyamnál – már megjelent. A fiatalok elkényelmesedtek, keveset sportolnak (bár ez összefügg a különféle sportegyesületek anyagi helyzetével), mozgásigényük csökkent. Aktív pihenésük nem kielégítő. Szabadidejükben a televízió, a videó nézése, számítógépezés, a magnó, mp3 lejátszó hallgatása egyre nagyobb szerepet tölt be az olvasás, művelődés, sport és kirándulás kárára. Az általuk megkedvelt filmek, számítógépes játékok hatására feszültekké és agresszívakká válnak. Kevés feladatot kapnak otthon, nem veszik ki részüket a családi
140
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program munkamegosztásban, személyes sértésnek veszik, ha segíteniük kell otthon, vagy az iskolában. Nem tudják a feszültségeket elviselni, társadalmilag elfogadott módon oldani (ennek következménye az öngyilkosságok vagy a szenvedélybetegségek kialakulása). A hátrányos helyzetű tanulók magas számából adódik, hogy gyakran találkozunk alultáplált gyermekkel. Olyan is előfordul, hogy tanulónk csak az iskolában étkezik, és akkor is csak naponta egyszer. A táplálkozási szokásokra jellemző, hogy kevesen fogyasztanak tejet, tejterméket, húst, gyümölcsöt, így olyan alapvető létfontosságú agyagok hiánya lép fel náluk, amely a későbbiekben súlyos betegségekhez vezet. Összegezve: gyerekeink nem fordítanak kellő hangsúlyt a testi és szellemi képességeik fejlesztésére, és nem kapják meg ehhez a kellő segítséget sem otthon, sem a nevelési intézményekben. Az egészségvédő programhoz tartoznak azok az orvosi és védőnői szűrővizsgálatok is, melyeket meghatározott sorrendben és korosztályoknál rendre el kell végezni. Ezek közül a legfontosabbak a belső szervek, az ortopédiai, az érzékszervi (látás, hallás) szűrővizsgálatok, valamint a védőoltások. Diákjaink rendszeresen járnak iskolafogászatra, fogaik nem hibátlanok, de kezeltek. Az általános iskola felső tagozatos diákjainak egyharmada kisebb-nagyobb mértékben túlsúlyos. Ugyanezen korosztály alapos vizsgálatakor 30 – 40%-ban mérsékelt vagy kifejezett gerincferdülés (oldal, esetleg nyílirányú) fedezhető fel. A gyermekek Magyarországon átlagosan naponta hat órát ülnek a televízió, számítógép előtt. Ezek a tények önmagukban is segítségért kiáltanak, de a három jelenség nagyon sok gyermeknél összefüggésben áll egymással. Az iskolaorvos által javasolt teendők: · Gerinctorna: minden gyermeknek a testnevelési óra elején 5-10 percben. Ajánljuk az érintett gyermekeknek a megtanult gerincgyakorlatokat naponta otthonukban elvégezni. · Az iskolatáska súlyának csökkentése. A pedagógusok mérlegeljék, hogy a tanórán mely könyvre, munkafüzetre stb. van szükség és csak azok elhozatalát követelje meg a diákoktól. Így csökkenthető lenne az 5-8 kg súlyú iskolatáska terhe. Ez a megterhelés hátizsák esetén is minden bizonnyal hozzájárul a gerincferdülések súlyosbodásához. Iskolaotthonos rendszer keretében a gyermekek az iskolában elkészítik a házi feladataikat, így nem kell naponta teljes felszerelést hazavinniük. · Tömegsport propagálása és szervezése. A különböző sportfoglalkozások a délutáni órákban a drogprevenciót is szolgálja, különösen ha a veszélyeztetett gyerekeket is sikerül motiválni. · A kábítószer használat megelőzésére egyébként elsősorban a jó értelemben vett „figyelemelterelő” foglalkozások, tartalmas életvitel, közösséghez, családhoz való erős kötődés a fontos. Az elméleti oktatásnak is megvan a helye, de az egyén esendőségének megelőzése a meghatározó tényező. · Fontos a helyes táplálkozás oktatása és a menza mellett az iskolai büfé szerepe is. Lehetőleg olyan termékeket forgalmazzanak, melyek kevés és ártalmatlan tartósító szereket tartalmaznak (pl. szénsavas üdítők helyett saját készítésű mézes gyümölcsteák). · Az igénytelen, psychére, agytevékenységre, szociális magatartásra és sok egyébre káros televíziózással szemben meg kell kezdeni a harcot, mert olyan generáció fog felnőni, amely számos területen fogja ennek a kontrollálatlan szokásnak kárát látni. Tanórákon és szülői értekezleteken is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Természetesen ezen belül a célzott, értékes műsorok megtekintése megengedhető. Ha csak a fele időben mozogna és olvasna a gyerek naponta, akkor nem sok gonddal találkoznánk. 141
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 13.3 Az egészségnevelés színterei a)
A minden tanulót egyformán érintő elemek:
Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5 – 12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10. § (5.))”. A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai; az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei; a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit; az általános iskola 5-8. évfolyamaira kimunkált egészségtan modul legfontosabb elemeit. Tantárgyakba beépített egészségnevelés: Osztályfőnöki órára ajánlott témák: 5. osztály: 1. Mi tesz engem egészségessé? 2. Mi is az életmód? 3. Mitől egészséges az én életmódom? 4. Ünnepi előkészület 5. Az életmód és a növekedés 6. Az életmód és a környezet 7. Az életmód és a biztonság megőrzése 8. Az életmód és a veszélyes anyagok 9. Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? 10. Életmód és táplálkozás, fogápolási technikák 6. osztály: (az egészségtan modullal egyeztetve) 1. Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné 2. Öltözködés, megjelenés, viselkedés (illemtan) 3. Miért jó ünnepelni? Hogyan ünnepeltek otthon? Mitől ünnep az ünnep számodra? 4. Amiről én döntök: veszélyes anyagok I. 5. Amiről én döntök: veszélyes anyagok II. 6. Amiről én döntök: környezet 7. Amiről én döntök: mit eszem? 8. Fogápolási, fogmosási technikák 9. Hamis értékek, értékrombolás, káros szenvedélyek 10. Mai döntések – holnapi következmények
142
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 7. osztály 1. Változások kora – Hogyan nézek ki? 2. Változások kora – Hogyan érzem magam? 3. Magatartási, viselkedési, udvariassági alapszabályok 4. Belső és külső összhangja, egymásra való hatása 5. Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok 6. A veszélyes anyagok és a kapcsolatok 7. Személyes kapcsolatok építése 8. A kultúráról, önművelés, művészetek 9. Egészséges táplálkozás 10. Szájhigiéné 8. osztály 1. Környezetünk védelme, az egyéni felelősség 2. Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan 3. Alternatív étrendek 4. Változtassunk! Táplálkozás, fogápolás 5. A testmozgást nem késő elkezdeni 6. Felelősségem egészségemért, időmért, javaimért lakáskultúra, étkezési kultúra 7. Megjelenés, viselkedés, illem 8. Magyarság és kereszténység, felelősségem a magyarság jövőjéért 9. Mit tehetek környezetemért? 10. Életem 10 év múlva Az egészségnevelés megvalósítása a környezetismeret tantárgyban: 1. osztály: · Helyes kéz- és fogápolás gyakorlása · Testünk ápolása: helyes orrfúvás, körömvágás · Érzékszerveink védelme 2. osztály: · A téli időjárás hatásai · Vitaminhiány, betegségek · Népi gyógymódok · A helyes táplálkozás 3. osztály: · Testi egészségünk védelme · A betegség közismert jeleinek felsorolása, elsősegély alapjai · Haj, köröm, ruházat, környezet rendben tartása · A szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok ismerete, jelentőségük · A szervezetre káros anyagok · A csontváz, izomzat működése, élettani hatásai · Energia · Belső szerveink ismerete
143
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Tápanyagok ismerete · Testmozgás, hatása környezetünkre · Érzékszerveink védelme · Az egészséges életmóddal elkerülhetők a betegségek · A sportolás hatása a szervezetre Az egészségnevelés megvalósítása a természetismeret, biológia, természetismeret tantárgyakban: A súlypontozott témák a következők: · Az egészséges életmódok. Az életmódba beletartozik mindaz, amit egy személy saját magával és környezetével összefüggésben tesz. A gyerekek rá fognak jönni arra, hogy az életmódok különbözőek. · A biztonság megőrzése. A diákoknak érzéseiket és testüket is meg kell óvniuk a fenyegetettségtől és a sérüléstől. Meg kell tanulniuk, hogy az érzelmek jólétük fontos részét képezik, szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. · Az egészséges táplálkozás rávezeti a gyermekeket arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és az ünnepi, formális étkezési és ivási alkalmakhoz, bevezeti őket az élelmiszerek, táplálékok „egészséges” és „kevésbé egészséges” típusú osztályozásának folyamatába, kialakítja a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás fogalmát. · Mozgás és személyes higiéné. A részvételt bátorítva segíti a gyermekeket a problémakörrel kapcsolatos személyes viszonyuk tisztázásában, elvárván, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás. · Kábítószer – fogyasztás és a kábítószerrel való visszaélés. Célja, hogy általános és kiegyensúlyozott képet adjon a drogok természetéről, az elő-írásokkal megegyező és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, beleértve a drogfogyasztás következményeit is; megtanítsa őket arra, hogy felismerjék azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – „anyagokkal” kínálhatják őket, és hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni. (Lsd. Drogstratégia) · Növekedés, változás és az emberi szexualitás. A fejlődés különböző aspektusait tartalmazza, beleértve a serdülőkort és az emberi szaporodást is, a biológiai aspektusok mellett feldolgozván a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is. Az akceleráció miatt szükséges a korábban elkezdeni a felvilágosító órákat, koruknak megfelelően összeállított témák szerint. · Családi élet és kapcsolatok. A diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejűleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat. · Egészséges környezet. A környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt helyez a személyes kompetencia, felelősség és környezethez való viszony kérdésére. A tantárgyak (biológia, természetismeret, egészségtan) célja a szemléletformálás a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása érdekében.
144
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A tanulók az alsó tagozaton környezetismeret, 5. és 6. osztályban természetismeret, 7. és 8. osztályban biológia órákon tanulhatnak az emberi szervezetről és az egészséges életmódról. 6. osztályban természetismeret órán, az egészségtan részen belül már részletesen foglalkoznak saját testük felépítésével és az egészséggel. A 7. osztályos biológia (Tájak és életközösségek) nem teszi lehetővé, hogy erre a témára tanórán belül bővebben kitérjünk, hiszen ezen az évfolyamon a különböző életközösségek élővilágát rendszerezzük. De a 8. osztályos tankönyv tartalma (Az ember szervezete és egészsége) abszolút mértékben kielégíti az egészségtan témakörében felmerült célokat, feladatokat. 8. osztály – Az ember szervezete és egészsége. Célok: · feltárni az emberi test felépítésének és harmonikus működésének szépségeit, csodáit, · alkalmassá tenni a tanulókat szervezetük változásainak megfigyelésére, okainak keresésére, · felismertetni az egészséget, mint megőrzendő egészségtudatos magatartás szokásrendszerét,
értéket,
s
megalapozni
az
· tudatosítani a betegségek megelőzésének fontosságát, · tudják, hogy mikor kell orvoshoz fordulni és a betegség milyen orvosi területhez tartozik, · becsüljék meg a hazai és külföldi kutatók, orvosok munkáját, · hozzásegíteni a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi szociális érettség különbségeinek felismeréséhez, · megtanulják felelősségtudattal vállalni nemiségüket és a hozzá tartozó magatartást, · erősíteni empátiakészségüket a betegekkel, idősekkel szemben, · alkalmassá tenni a tanulókat az elsősegélynyújtás és betegápolás ismereteinek használatára, · ismerjék a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását és legyen akaratuk ezek csábításának ellenállni. (Lásd bővebben Drogstratégia.) Iskolánk hosszú évek óta kapcsolatban áll különböző cégekkel, s ingyenesen kapunk egészségügyi csomagot, melyet a lányoknak ajándékozunk a megfelelő témakör tanulásakor. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy témáról témára haladva a pusztán az egészségre koncentráló szemléletmódtól eljussanak az egészség holisztikus értelmezéséig, az egészségvédelembe egyre inkább beleértsék a barátokat és a családot, a szűkebb és tágabb közösséget és környezetet is. Az általános iskolában végzendő egészségnevelői munka Általános feladatok: · A tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek és tevékenység biztosítása, higiénés kultúra megalapozása az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek és eszközök használatának elsajátítatása. · A fiatalok egészséges életmódjának, napi-, életrendjének szervezése; fizikai és pszichikai edzettségük fokozása, testi és szellemi teherbíró-képességük fejlesztése. · Egészségvédelem szokásrendjének kialakítása. · Környezetvédelem ismeretrendszere, szokásai, gyakorlati megoldásai. 145
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Szabadidejét töltse el tartalmasan, változatosan. · Legyen esztétikai érzéke, ízlése, kulturált külső megjelenése. · Éljen egészséges életet. · Testi fejlettsége feleljen meg életkorának. Sajátítsa el a ritmikus- és mozgáskultúrát. · Lássa be, hogy a testi képességek fejlesztése szükséges, hogy fokozni tudja a fizikai állóképességet és erőnlétet. · Egészségügyi kultúra elsajátítása. · Legyen igényes a tisztaságra, testének, ruházatának otthoni és iskolai környezetének gondozottságára, higiéniájára, kerülve a felesleges kozmetikumok használatát. · Rendelkezzék az egészséges táplálkozás, kulturált étkezés szokásaival, ismerje a fogyókúra veszélyeit. · Ne dohányozzon, tartózkodjon az alkohol fogyasztásától és a drogtól. · Öltözködése legyen célszerű és ízléses. · Ügyeljen egészségének megőrzésére, sportoljon, kiránduljon, eddze szervezetét, erejét, ügyességét, gyorsaságát, kitartását és teherbírását. · Legyen igénye az egészséges életkörnyezetre és tudja, hogy mit tehet a szűkebb vagy tágabb környezetéért. · Ismerje a környezetre káros anyagokat és ennek hatásait az élő szervezetre, egészségre. · Vegyen aktívan részt a környezet védelmében. A tanítási órán és az iskolán kívüli nevelés feladatai: · Rá kell szoktatni a gyermekeket, hogy önállóan tartsák meg a munka és pihenés, a szellemi tevékenység, játék, mozgás, testedzés és sportolás optimális arányait. · Biztosítsák szervezetük regenerálódását, edzettségüket, teherbíró-képességüket és a · szórakozásra is fordítsanak elegendő időt. · Tanulják meg a pihenés célszerű módjait. · Fejlesszék a szórakozásukkal kapcsolatos etikai és esztétikai igényességüket. · Segítség-, elsősegély-nyújtási és önmentő képességüket fejlesszék. · Ismerjék fel az egyszerű betegségeket, és ezek természetes gyógymódjait használják. · Legyenek tájékozottak a katasztrófa- és polgárvédelemben. (Iskolai programja részletesen külön kidolgozva.) · Ismerjék az Európai Uniós fogyasztóvédelmi előírásokat, és ezeket alkalmazzák. Az egészségnevelés megvalósítása a testnevelés órán: A kerettanterv és a NAT alapján előírt óraszámban tanítjuk a testnevelést. A legfontosabb testtartásjavító gyakorlatok minden órán szerepelnek a bevezető vagy a levezető órarészben. A tartásjavításon kívül nagy hangsúlyt helyezünk az állóképesség fejlesztésére, és ezen mozdulatsorok gyakori elvégzésének fontosságát a gyerekek is kezdik megérteni. Jelmondatunk: „Ép testben ép lélek.”.
146
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórákon kívüli elemek: Egészségnevelés a napköziben: Fontos, hogy az alapvető higiéniai ismeretekkel tisztában legyenek a gyerekek. Nagy hangsúlyt fektetünk az étkezések előtti és utáni, illetve a játékok utáni kézmosásra, és a helyes mosdóhasználatra. Fontosnak tartjuk és szerintünk helyes, hogy a főétkezést követően fogat mosnak tanulóink. A napközi ideje alatt sokat beszélgetünk az otthoni helyes tisztálkodásról, lakáshigiéniai feltételekről. Hetente 1-2 alkalommal gyümölcsdélutánt tartunk, ezzel elősegítve a gyermekek vitaminszükségleteinek pótlását. Mindezek mellett elengedhetetlen feltétel a nyugodt, csendes légkör, a rendezett, tiszta környezet megteremtése. A mindennapi mozgásos feladatok, játékos feladatok elengedhetetlen láncszemei az egészséges életmód kialakításának, ebben vannak nagy segítségünkre az udvaron kialakított új, fejlesztő játékok. Ismeretterjesztő előadások: Lehetőség szerint, vagy aktualitások figyelembevételével előadók tartanak érdekes előadásokat. Egészségnevelési hét: Minden év novemberében rendezzük meg az egészségnevelési hetet. A gyerekek minden nap más-más trükkös feladat segítségével szerezhetnek nagyobb tudást és gyakorlatot az egészséges életmódról, aminek a köznapi életben is hasznát veszik. Sosem hiányozhat a sport, az öltözködés, testápolás, fogápolás, plakát-készítés, főzés és káros szenvedélyek témaköre. A hét utolsó napján, egy tea-délutánon beszéljük meg a tapasztalatokat. A szituációs játékok, rejtvények, tesztek, ételek elkészítése a tanulók számára szórakoztató, változatos, játékos és egyben hasznos időtöltést jelent. Túrák, kirándulások, táborok: Évek óta havonta túráznak a diákjaink Magyarország legszebb tájaira. Így eljutottak már a Börzsönybe, a Pilisbe, Visegrádra, a Mecsekbe stb. A kirándulások maradandó élményt jelentenek a gyerekeknek, fejleszti szépérzéküket, s kialakítja a természet iránti szeretetüket, s ezáltal válnak környezetükre igényes felnőttekké. Ezt a továbbiakban is önköltséges áron megszervezzük tanítványainknak.
13.4 Mindennapi testedzés megvalósítása Mindennapos testedzés Célunk a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása az életkori sajátosságoknak megfelelően - nem hagyva figyelmen kívül iskolánk jelenlegi tárgyi feltételeit sem! Igényt szeretnénk kialakítani tanulóinkban: · a mozgás iránt · a küzdés iránt · a sportjátékok megszerettetéséhez · váljék életvitelükké a rendszeres fizikai mozgás 147
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · az alsó tagozatos testedzés keretében lehetőséget nyújtunk a vízbiztonság eléréséhez · testnevelés órákon – a Kt. szerint, · szervezett úszásoktatásban való részvétellel, · iskolaotthonos, napközis, tanuló szobai foglalkozások beillesztve, pontos terv szerint, · szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében, · Diáksport Egyesület működtetésével, · egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: kézilabda biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét, · sporttáborok szervezése, · sportversenyek lebonyolítása, · családi sportnap szervezése. Fő célunk a délutáni sportfoglalkozással, hogy minden gyermek lehetőséget kapjon felesleges energiájának levezetésére. Szervezett keretek között várjuk a tanulókat. A foglalkozások feladata a tanulók egészséges terhelése, amely erősíti testüket és lelküket egyaránt. A fokozatos terhelés hatására kialakul a tanulókban a rendszeres testmozgás igénye. A foglalkozásokon kívül fontos számunkra a tanulók versenyeztetése és az iskolai házi versenyek rendezése. Két éve alakult meg a Kiskunhalasi Katolikus Iskola Diák-sportegyesület. Jelenleg 3 szakosztály működik: kézilabda, atlétika, labdarúgás. Az iskolai sportköre bekapcsolódik a Katolikus Iskolák Diák Sport-szövetségének, a KIDS-nek a munkájába. Az említett sportágakat heti 2 alkalommal tartjuk. Az alsó tagozatos tanulóknak számára játékos sportfoglalkozásokat is tartunk. Minden évben megrendezzük a következő házi bajnokságokat: · asztalitenisz, · labdarúgás, · kézilabda, · sor- és váltóverseny, · „Nyuszi” futás. (Az utóbbi két versenyszámban alsósok a résztvevők.) Ezeken a versenyeken a tanulók szívesen vesznek részt és nagy létszámban.
13.5 Az egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek · kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; · játékok; (szituációs, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést elősegítő, stb.) · modellezés; (hatásvizsgálatok, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése) · riportmódszer; (kérdőíves felmérés, direkt riportok) · projektmódszer; (analízis-akcióprojektek) · terepgyakorlati módszerek; (terepgyakorlatok, egyszerű megfigyelések, megfigyelések, mérések) 148
célzott
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · kreatív tevékenység; (természetvédelmi hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny)
és
fenntartási
munkák,
szelektív
· közösségépítés; (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) · művészi kifejezés; (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén).
13.6 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők Belső (iskolai) résztvevők: · pedagógusok, · technikai személyzet, · iskolaorvos: Az iskolaorvos rendszeresen végez szűrővizsgálatot. Rendszeresen vizsgálják a gyermekek látását, hallását, gerincferdülését. · Védőnő: Az iskolaorvossal együtt segít a szűrések megszervezésében, végrehajtásában. Évente egyszer a 6., 7. és 8. osztályosoknak nőgyógyászati és szexuálhigiénés előadást tart. Külső partnerek: · szülők: Az iskolai szülői közösség vezetőségének ülésein beszélgetünk a szülőkkel az egészséges táplálkozás, a helyes öltözködés, a testmozgás fontosságáról. Ők támogathatják leghatékonyabban elképzeléseinket, hiszen a gyermekek mindennapjait a család dönti el. Az iskolai szülői közösség segítségével szervezhetünk közös szülő – gyermek sportvetélkedőt, egészségnevelési hetet. · Gyermekjóléti Szolgálat · Családsegítő szervezetek · Nevelési Tanácsadó · Szakrendelők
149
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
14. Környezeti nevelési program 14.1 Alapelvek A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. A környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, amely során a fiatalok elsajátítják a környezettudatos cselekvés formáit. Megtanulják, hogyan és miért kell óvni az épített, a természeti és a társas-társadalmi környezetüket. A fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a “környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Ez integrált tantárgyés tudományközi megközelítést igényel, ami nem könnyű lecke a merev szaktudományitantárgyi keretekhez szokott pedagógus-társadalom számára. Pedig a világ egész, egészként éli meg a gyerek, aki a szocializáció során hamar elválik környezetétől. A világ megismerésének ugyanis az egyik legfontosabb útja az, hogy a megismerendő dolgokat részeire, elemeire bontjuk, vizsgáljuk azokat és azok viszonyát. A mai civilizált és bonyolult világ a kultúrát, a felhalmozott tudást is már csak úgy képes átadni a felnövekvő generációknak, ha a világot részekre bontja. A jelenkorban akkor ér el az egyén a társadalomban nagyobb eredményt, ha valamely szakterületen speciálisan magas műveltségre tesz szert. Azonban egyre inkább visszaüt a specializáció, gyakran elvész a lényeg és a valóság, nem látjuk „a fától az erdőt”. A jövő emberének szüksége van a szélesebb látásmódra, a tanulás során megszerzett műveltségi anyag integrációjára. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai jellemzők, a biológia és a fizika, valamint az emberi szociális és gazdasági rendszerek ismerete. A környezeti kérdések összekapcsolják a természettudományos (biológia, antropológia, földrajz és történelem) és a humán tárgyakat (filozófia, jog, szociológia, történettudományok, művészetek, etika és irodalom). Világszerte sok iskola kezdett el környezeti példaanyagot integrálni a helyi tantervi tárgyainak anyagába, ily módon fokozva a diákok érdeklődését és motiváltságát a természettudományok és egyéb tantárgyak iránt. A tanterveknek a fenntartható fejlődés szempontjából a központi tudományágak (tantárgyak) közötti szoros összefüggéseket kell bemutatniuk. Ez a megközelítés azért előnyös, mert a fenntarthatóság ideális rendezőelv az integrált gondolkodás elősegítéséhez. A fenntarthatóság tanulásának szükség-szerű velejárója, hogy leomlanak a falak a különböző tudományágak között, talán éppen azáltal, hogy egy bizonyos valós problémára összpontosítunk és azt különböző szemszögből közelítjük meg. Akármilyen megközelítést is alkalmazunk, helyi szinten kell eldönteni, milyen folyamatok és források használhatók a fenntarthatóság tantervi integrálásához. Kutatók szerint a gyermekek és az ifjak igen fogékonyak a teljes, az egész befogadására. A nemzeti alaptanterv és a kerettantervek lehetőséget nyújtanak arra, hogy ne
150
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program tantárgyakra elaprózva tanítsunk, hanem holisztikusan ismerkedjünk a világgal, és arra is, hogy az oktatás középpontjában ne a tananyag, hanem a tanuló fejlesztése álljon. Kívánatos, hogy a jövő nemzedékek nevelése során az óvodai és az iskolai életet az eddigieknél sokkal jobban hassa át a környezeti nevelés. Feladatunk, hogy általánossá tegyük minden területen, és megvalósítsuk.
14.2 Célok Mindig szem előtt kell tartanunk, s éreznünk kell annak a felelősségét, hogy a „környezeti nevelés, szándékos, megtervezett pedagógiai folyamat, összetett személyiség-, közösség-, magatartás-, és attitűd-formálás, amely képessé tesz másokkal való együttműködésre, együttélésre. (Havas Péter)” A környezeti nevelés általános, hosszú távú céljai: a) elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. b) kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé c) érzékennyé tenni a környezet állapota iránt d) bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába e) legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása f) váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés g) képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. h) elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, az általános emberi egészségvédelem, az ökológiai egyensúly fenntartása, a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez képessé válni az élethosszig tartó tanulásra A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy · környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban · a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, probléma-megoldó gondolkodást közvetítünk · segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. A környezeti nevelés konkrét céljai: Rövidtávú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. · új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése; témanap; · tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;
151
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; · a nomád tábor megszervezése és lebonyolítása; · drog-prevenciós program folytatása; · osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban; · a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok) · a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emerre); · interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); · tanórán kívüli szakórák szervezése; · természetvédelmi versenyekre felkészítés; · multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; · a számítógép felhasználása szakórákon; · Iskolai kiadvány – színvonalas szakmai kiadványsorozatot megjelentetése. A tanulói műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka fontos elismerése, megismertetése másokkal. Az iskola újságjában, a Harsonában egy új rovat indítása. Iskolarádió beindítása környezeti hírekkel, programokkal. · Helyi civil természetvédő egyesületekkel való együttműködés. A) Az ökológiai kompetencia megteremtése · Az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet kialakítása · Az emberben eredendően kibontakoztatása
meglévő
természeti
erények,
belső
késztetések
· A tanulók alakuló értéktudatának formálása · Ökológiai morál kifejlesztése · A természet törvényeinek megismertetése · Embert, természetet, épített környezetet tisztelő szokásrendszer kialakítása, ennek érzelmi, erkölcsi megalapozása, intellektuális hatások, ismeretek általi elmélyítése, működtetése · A személyes és a közös társadalmi- természeti felelősségtudat kialakítása · Az együttműködési képesség fejlesztése B) Környezettudatos magatartás kialakítása · A természet történetének, folyamatainak, szerkezetének, funkcióinak, élő és élettelen létezőinek megismerése · A létfenntartásért folytatott tevékenységekben a természet törvényeinek betartása, a célok eléréséhez csak indokolt mértékű természeti kincsek felhasználása · A természet törvényeivel harmonizáló technológia alkalmazása · Az egyéni életprogram megvalósítása a társakkal együttműködve, a természettel · harmonizáló gazdaságban, társadalomban, a nemzeti és globális környezeti biztonságot · megteremtő politikával. 152
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Önzetlen, előrelátó, segítőkész együttélés bolygónk élő és élettelen létezőivel C) A kultúrált állapot elérése · A tanuló megismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket, a maga meggyőződése szerint hisz bennük · Átéli, hirdeti az élet tiszteletét, szeretetét · Belső világát a külső világgal összekapcsolja a képzelet által · Ismeri, tiszteletben tartja a természet törvényeit · Képes a természettel kapcsolatos konfliktusokat kezelni · Alternatív, probléma-megoldó gondolkodásra képes · Saját magáért, másokért, a környezetért felelősséget érez · Célja a természet harmóniájának megőrzése · Látja az egészséges környezet és a saját egészsége közötti összefüggést · Vallja, hogy az egészséges környezet csak összefogással hozható létre · A pozitív gondolkodás, a pozitív hozzáállás jellemzi · A tenni akarás, az együttműködési szándék, a kooperációs képesség, az együttérzés és az empátia jellemzi D) Rendszerszemléletre nevelés · A tanulókat képessé kell tenni a tanórai ismeretek és az élet valós ügyeinek összekapcsolására · Meg kell érteniük, hogy az egész világ összefüggő összetett élő rendszer, az ember kölcsönhatásban áll más, nagyobb részrendszerekkel, döntései kihatnak a környezet sorsának alakulására, minden egyes cselekedet reakciókat vált ki, melyek csak részben kiszámíthatóak · Közös a felelősség, közös erőfeszítéseket kell tenni a környezet megóvására · Fontos a globális összefüggések felismerése, a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okainak tudatosítása és az, hogy az okokat a tanulók azonosítsák saját környezetükben és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni E) A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése · Minden földi élet önmagában értékes. · Biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán és nomád táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 153
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 14.3 Területei Iskolánk az Alsóvárosban található. Az épület lakóházak közé épült, ezért a parkosítási lehetőségeink korlátozottak. A beültethető területeket kihasználtuk, parkosítottuk. Udvar: Két udvarral rendelkezik az iskola. A „kisudvar” ad helyet fedett kerékpártartónak. Lebetonozott terület kevés növényzettel és padokkal. A kerékpárok kulturált elhelyezésével ösztönözzük a tanulók kerékpárral való közlekedését. A „nagyudvar” kb. 50 % a parkosított, füves terület. Itt található a sportpálya, amit szünetben és testnevelés órákon szintén igénybe vehetnek a tanulók. Az alsó tagozatos tanulóknak természetes anyagokból készült modern játszótér teszi lehetővé a kulturált szórakozást. Az udvaron található a szabadtéri tanítási órák lebonyolítására alkalmas tetővel fedett pihenőhely. Tantermek, folyosók, aula: Az iskola belső helyiségeiben törekedtünk a barátságos légkör meg-teremtésében. Rengeteg növény és dekoráció található az aulában és a folyosókon. A tantermekben a tanulok által otthonról hozott növényekkel alakították ki az élősarkokat. Ezeket a tanulók gondozzák. Az épületben megtörtént a világítás és a mosdóhelyiségek korszerűsítése. A növények gondozását az udvarban és az iskola körül a gondnokok az aulában a takarítók végzik.
14.4 A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelés közös színterei az óvodai nevelés, a közoktatás valamennyi szintje, a szakképzés, a felsőoktatás, a továbbképzés. Mások a lehetőségek az óvodai életben, mások a tanítási órákon és a tanítási órákon kívül. Például a természetvédelmi szakkörökből kerülnek ki a településüket igen jól ismerő, értékelő, azért később is tenni akaró fiatalok. Különösen jó terep a tanórán kívüli környezeti nevelésre az iskola pedagógiai programjába egy-egy nyári tábor foglalkozásai. Ezekben a gyerekek több oldalról ismerik meg a helyszín környezetében levő táj emberi, történelmi, kulturális, és természeti értékeit, hagyományait, amelynek komplex ismerete, a szerzett tapasztalatok közelebb viszik őt a valósághoz, s tanulva a pozitív vagy negatív változásokból, mintát nyújthatnak a jövőhöz. Tanórán: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, de az audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelés lehetőségei: Testnevelés: A tanulók
154
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; · legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; · értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; · igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; · sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); · tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat: A tanulók · ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); · egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Felső tagozat: A tanulók · ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; · törekedjenek az anyanyelv védelmére; · A tanulókban · alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; · növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; · fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem: A tanulók · értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; · tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; · ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; · értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
155
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Idegen nyelv: A tanulók · váljanak érzékennyé a természet feldolgozásának segítségével;
szeretetére a jól megválasztott szövegek
· legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; · ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; · A tanulókban · alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; · fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika: A tanulók · váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; · legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; · tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; · logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; · tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; · váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; · ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; · legyenek képesek reális becslésekre; · tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban · alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; · alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika: A tanulók · váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; · ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; · ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; · tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; · mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; · ismereteik birtokában, állampolgárrá váljanak.
tetteik
következményeit
156
látó,
távlatokban gondolkodó
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Földrajz: A tanulók · szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; · érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; · ismerjék meg a világ globális problémáit; · ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia: · A tanulók · ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; · ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; · ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; · ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; · legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; · sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. · A tanulókban · alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia: A tanulók · rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; · törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; · legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; · értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene: A tanulók · ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; · ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; · fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; · vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; · tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. Hittan: A tanulók · legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;
157
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; · mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban · alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; · alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; · fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra: A tanulók · ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; · ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; · ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; · ismerjék a természetes alapanyagok használatát; · legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; · legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; · ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; · tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; · kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma: A tanulók · tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; · legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.); · sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Tanórán kívüli programok: · A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Herman Ottó Verseny). · Különböző akciókban veszünk részt: -
Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, és papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást. · Évente rendezünk egészségnevelési hetet, amelynek témája évről-évre változik. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. · terepi munka során: terepgyakorlatok, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; 158
táborok,
tanulmányi
kirándulások,
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; · „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”;
filmkészítés,
kérdőíves
· modellezés; · „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; · versenyek; · iskolazöldítés; · témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); · „jeles napok”; · Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése;
14.5 A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: · kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; · játékok; (szituációs, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést elősegítő, stb.) A játék a legegyszerűbb, és leghasznosabb ismeretközvetítő. Segítségével a legbonyolultabb összefüggések is megmagyarázhatók. Játszhatók, pl. tanítási órán, osztályfőnöki órán, szakköri foglalkozáson. A játékok típusai: szituációs játékok, memória játékok, kombinációs játékok. · Ismeretterjesztő könyvek, kiadványok, folyóiratok szemelvényeinek feldolgozása (58.).(az életkornak megfelelő könyvek ajánlása, megbeszélése alsó és felső tagozatban egyaránt). · modellezés; (hatásvizsgálatok, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése) · riportmódszer; (kérdőíves felmérés, direkt riportok) · projektmódszer; (analízis-akcióprojektek) · terepgyakorlati módszerek; (terepgyakorlatok, egyszerű megfigyelések, megfigyelések, mérések) · kreatív tevékenység; (természetvédelmi hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny)
és
fenntartási
munkák,
célzott szelektív
· közösségépítés; (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) · művészi kifejezés; (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén). · Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, tisztázása (4-8.). · Oktatófilmek, számítógépes programok bemutatása (1-8.).
159
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Előadások (rendhagyó tanítási órákon), múzeumlátogatások (az osztályok ill. az iskola közösségének programja) (1-8.). · Témanapok szervezése, tanulói kutatómunka ösztönzése (pl. a Föld napján vagy a Madarak és fák napján) (5-8.). · Hatékony kommunikáció tanár-diák, diák-diák között (1-8.). (A nyíltság, őszinteség, pozitív gondolkodás, kölcsönös tisztelet jellemzi. Fejlődnek a tanulók kommunikációs készségei, vitakultúrája, az egymásra való figyelés, a véleményalkotás, a konfliktusok kezelésének képessége.). Az irányított beszélgetés témája lehet, pl. az ember természetátalakító tevékenysége vagy az emberiség és a Föld jövője. Helyzetgyakorlat, melynek témája lehet a tanulók közvetlen környezetében tapasztalt konfliktus, probléma. (3-8.).
14.6 A környezeti nevelésben résztvevők Iskolán belüli együttműködés: · Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együtt-működését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. · Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. · Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. · Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. · Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az 160
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés tovább-fejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés: · Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. · Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt vesz. · Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. · Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Kommunikáció: A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái · kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; · házi dolgozat készítése; · poszterek készítése és bemutatása; · drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; · faliújságon közölt információk készítése; · szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái: · környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; 161
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; · környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; · a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal
162
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
15. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái Az intézmény kapcsolatrendszere: Iskolánk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg. Az iskolát körülvevő környezet sokféleképpen igényli az egyházi iskola jelenlétét, ugyanakkor sok vonatkozásban segítségére lehet a katolikus iskolának feladatai megoldásában. A gyermekeink nevelésének hatékonysága érdekében maximálisan jó együttműködésre kell törekednünk a szülőkkel, a családokkal. Az iskola kapcsolatrendszerében sajátos helyet foglalnak el a szülők, akiket meg akar nyerni az iskola nevelési céljainak, ugyanakkor elvárásaik, az iskolával való alkotó együttműködésük során a szülők is hatással lehetnek az iskola konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására. Az iskola _ az ez irányú igényeknek elébe menve _ segítséget nyújt a szülőknek a nevelési, lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában. Keresi azokat a formákat, amelyekben ez a segítségnyújtás megvalósulhat. (Pedagógusok vagy más szakemberek előadássorozata, szülői akadémia, kiscsoportos vagy személyes beszélgetés stb.) Kéri és elfogadja a szülők tevőleges segítségét nevelési szempontból fontos programjainak megvalósításában: karitatív munka szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése, pályaválasztási délutánok tartása, vendégek meghívása, „hagyományos” SZMK-s szervezőmunkák. Iskolánk személyes, bizalomteljes kapcsolat kialakulását elősegítő találkozásokat szervez a szülőkkel, amelyek megalapozzák az együttmunkálkodást. Objektíven és szeretettel a szülők elé tárja a gyermekükkel kapcsolatos problémákat, szükség szerint tanácsot ad a tanuló megítélésére, további irányítására, nevelésére vonatkozóan. Tisztelettel és szeretettel fogadja a szülők kritikai észrevételeit, és elfogulatlanul megvizsgálja igazságtartalmukat, törekszik az esetleges hibák kijavítására. A szülőkkel fenntartott kapcsolatot az iskolaszék, a szülői munkaközösség rendszeres találkozásain kívül évi három szülői értekezlet (osztályszintű, iskolai szintű), havi közös és kétheti egyéni fogadóórák, közös kirándulások, rendezvények, szülők-nevelők bálja, családlátogatások erősítik. A nyílt napok tartása bepillantást enged a mindennapi munkába. A tanítványainkat tömörítő Alsóvárosi Diáktársaság és a diákönkormányzat munkája az iskola tevékenységrendszerének fontos része. Az iskola vezetése arra törekszik, hogy fenntartójával, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hivatalával minél jobb, gyümölcsözőbb munkakapcsolatot tartson fenn. A katolikus iskola természetes környezetét adja az egyházközség, amely lelkiségével a rá jellemző karizmákkal meghatározó befolyással van az iskolára. A diákok nagy százaléka az adott közegben nőtt fel. Az ő és a szüleik révén az egyházközség sajátos érdekeltsége alakul ki a katolikus iskola kifogástalan erkölcsi és szakmai minőségében. Az iskola külső kapcsolatai: · Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, · Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hivatala · Kiskunhalasi Alsóvárosi Plébánia és Felsővárosi Plébánia, · Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága, · Cégműves Adószakértői és Pénzügyi Tanácsadó Kft. · Kiskunhalas Város Önkormányzata,
163
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Kiskunhalas Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata, · az iskolát támogató Tudás és Remény (TÉR) alapítvány, · az iskola körzetében lévő óvodák, · Szilády Áron Református Kollégium, · önkormányzati általános és középiskolák, · közművelődési intézmények, · Nevelési Tanácsadó. Iskolánk egykori tanulóiban, az „öregdiákokban” tanulóink nevelési céljaink megvalósulását szemlélhetik, olyan életpéldákat ismerhetnek meg, amelyek egészséges büszkeséggel töltik el őket, erősítve önazonosság tudatukat, erkölcsi tartásukat, szolgálatra, küzdelemre való képességüket. Ezért iskolánk a hajdani diákokkal közösen szervezi az öregdiákkört, amelynek frissen végzett diákjaink azonnal tagjai lehetnek, örömest helyt ad találkozóiknak, előadóként hívja meg őket a diákokkal való találkozókra. A más egyházi iskolákkal való kapcsolattartás révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: sajtó, rádió, TV. Az iskolának mint szellemi műhelynek híradással kell lennie szellemi produktumairól, formáló tevékenységéről. Erkölcsi elvárások a diákoktól: A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Iskolánk tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatóak meg. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Segítsük tanítványainkat az igazi értékek felismerésében azzal, hogy megszerettetjük velük a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezükbe! Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők: · belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra, · részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban, · tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt, · mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, · alapos, rendszeres és pontos munka, · a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, · a házirend felelős betartása. Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport- és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a
164
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek. Erkölcsi ajánlások a szülőknek: Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen „a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik.” (Kat. Isk.53.) Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban ezzel példát mutatva gyermekeiknek. Erkölcsi elvárások a tanároktól: A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik.” /Kat. Isk. 78./ Nyitott kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelőoktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos, elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánum kell vezérelje. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen.
165
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást, és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki életének szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Sajnos ma még mindig kevés a jól képzett hitvalló pedagógus. Ezért az új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük, milyen feladatokat bízunk rá, és mit várunk el tőle. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni. Az iskola vezetőségére nagy felelősséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár először egy éves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. A minőség fogalma, a minőségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, lényeges eleme a keresztény szellemű nevelés-oktatásnak, amely nevelési alapelveit, értékrendjét a Szentírás és az egyház tanítása szerint alakítja ki. Tehát intézményünk nem „saját minőséget” fogalmaznak meg, hanem az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni (saját) arculatát alakítja ki. Sajátosságaink: · Tevékenységünk (szolgáltatás) mércéje minden területen (teljes körű minőségirányítási rendszer) a kinyilatkoztatás: Jézus Krisztus, aki maga „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6), és aki a jóság mértéke is számunkra: „Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes” (Mt 5,48). · Emberszeretetünk (partnerközpontúság) mércéje az a szeretet, amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött Fiát adta megváltásunkért. „Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak, hogy üdvözüljenek”(1Kor 10,33). · Nevelői, tanári hivatásunk (a szolgáltatást végzők elkötelezettsége) mércéje Krisztus, a krisztusi élet teljességének kibontakoztatása személyünkben és a ránk bízottakban. „Az Egyház a Szentlélektől vezettetve mind mélyebben igyekszik önmagába nézni, és elmélkedik létének, küldetésének misztériumáról. Így újra meg újra tudatosítja Krisztussal való élő kapcsolatát. Fontos szerep jut maguknak a pedagógusoknak a katolikus intézmény sajátos küldetésének védelmezésében s előmozdításában: különösen ők teremthetik meg azt a légkört, amelynek az intézmény tanítását és életét át kell járnia… A nevelés célja, hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye.” (A katolikus iskola 6., 73., 50. Katolikus nevelés Kongregációja 1977)
166
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: · A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. · Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. · A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. · A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: · családlátogatás, · szülői értekezlet, · fogadó óra, · nyílt tanítási nap, · írásbeli tájékoztató, · szakkörök indítása, · előadások szervezése, · közös kirándulások, · pályaválasztási tanácsadás, · közös lelki nap, · közös zarándoklatok, · Alsóvárosi Plébániával közös programok. A szülők részéről elvárhatjuk: · aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, · ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, · őszinte véleménynyilvánítást, · együttműködő magatartás, · nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, · érdeklődő, segítő hozzáállást, · szponzori segítségnyújtást. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: · közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével, · osztály-család közös hétvége. 167
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
16. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Az iskolában a nevelő-oktató munka iskolára vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerét az iskola belső szabályzataiban elsősorban a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Házirendben és a Pedagógiai Program részét képező Minőségirányítási Programban találhatjuk meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat részét képező Belső Ellenőrzési Szabályzat, illetve a tanév rendjére vonatkozó iskolai munkaterv részeként összeállított Belső Ellenőrzési Munkaterv határozza meg az iskola ellenőrzési rendjét. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzését az igazgató, az igazgató-helyettesek, a munkaközösség vezetők végzik a pedagógusok esetében. A külső ellenőrzésre szaktanácsadók és szakértők kérhetők fel az igazgató belátása szerint. A tanuló ifjúság esetében az ellenőrzés az iskola pedagógusainak feladata. A pedagógusok munkájának ellenőrzése folyamatosan történik, az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók munkájának ellenőrzését az iskola helyi tanterve és tanmenetek rögzítik. A nevelő-oktató munka ellenőrzésének és mérésének a célja, az értékelő tevékenység, amely arra hivatott, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre, információkra alapozva a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programban meghatározott célkitűzésnek. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése kiterjed az intézmény nevelőoktató munkájának értékelésére, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására, hitéletük fejlődésére, valamint az osztályközösségek fejlődésének értékelésére. A pedagógusok munkájának értékelése a következő szempontok szerint történik: · szakmai felkészültség, eredményesség, · tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala, · tanítványok ismerete, segítése, · ellenőrző, értékelő munka, · közösségalakító tevékenysége, · problémakezelés, · tanórán kívüli tevékenysége, · adminisztráció, · személyes tulajdonságok, · együttműködés, · önképzés, · önértékelés. A tanítási órák megfigyelésének és eredményességének szempontjai: · a tanóra illeszkedése a tantervbe, · az óra tervezettsége, · a tanulók motiváltsága, · a tanítási cél tisztázottsága, · a tanulók aktivitása,
168
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · a taneszközök használata megfelel-e a célnak, · a tanár- diák viszony, · a keresztény tartalom megjelenése, · didaktikai feladatok megvalósulása az oktatási folyamatban, · szervezési mód megfelel-e a célnak, · az óra eredményessége. A minőségirányítási program részletesen tartalmazza a vezetői ellenőrzés és értékelést, a nevelő-oktató tevékenység mérése és értékelése, a tanári munka értékelése és mérése, a tanulók iskolai szintű mérése és értékelése és a vezetők munkájának értékelése és mérése.
169
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: -
írásvetítő 19 db
-
diavetítő 7 db
-
fali vetítővászon 23 db,
-
televízió 13 db,
-
videó lejátszó 9 db,
-
DVD lejátszó 3 db, -
-
COMBÓ 0 db
-
CD-s + kazettás + MP3 4 db CD-s kazettás 10 db, CD + MP3 0 db
-
kazettás magnetofon 5 db
-
lemezjátszó 2 db
-
asztali CD lejátszó 1 db
-
laptop 9 db
-
projektor 9 db
Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): -
-
-
Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Írott kis és nagy ABC. Bábok Fali tablók: · Hangtani ismeretek · Szavak alakja, jelentése · A szó · A mondat Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. (falitabló) Fali táblák: · Igék Mesélnek a századok
-
-
170
Helyesírási szabályzat és szótár ./Könyvtár/ i-Doctum Interaktív pr. Szövegértésszövegalkotás 1. i-Doctum Interaktív pr. Szövegértésszövegalkotás 2. Interaktív tananyag a magyar nyelv és irodalom tanításához 1-4-ig /Apáczai Kiadó/ Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön A sün akit meg lehetett símogatni Erik Kastner: A két Lotti Fekete István : Vuk A.A. Milne : Micimackó Eric Knight: Lessie hazatér Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): -
Űrmértékek (cl, dl, l) Demonstrációs óra Táblai vonalzók Kéttányéros mérleg és súlysorozat Színes rudak
-
Számhívó falitáblák
-
Méterrúd
Demonstrációs táblák: szorzás, osztás, mértékegységek, geometria MOZAIK matematika applikációs készlet 1-4
Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Életközösségek-falitábla Az idő – falitábla Környezetismeret tálca Óriás fa fali dekoráció
Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: · Magyar népzenei anyag. · Gyermekdalok. · Himnusz. · Szózat. · Kulcs a muzsikához 1-14. · Iskolai ünnepek újabb dalai. · Egyházi énekek. · Jeles napok, ünnepkörök dalai. · Kórusművek, műzenei szemelvények. · Ritmustáska 19 db hangszerrel és 4 db ütővel
Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Diapozitívek: · Steindl Imre: Országház. · Kispaládi parasztház. · Thököly vár - Késmárk. · Medgyessy Ferenc: Anyaság. · Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra. · Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. · Szőnyi István: Este. · Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. · Pablo Picasso: Mária arcképe. · Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. · Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. · Hollókői ház. · Füstös konyha. · Matyó tisztaszoba. · Mai lakóház külső és belső képe. · Árva vára. · Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.
171
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg óráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Oszkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó.
·
Magyar koronázási jelvénye
Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Olló, kés, vonalzó Szövőkeret Csiszolópapír
A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: -
-
Irodalomtörténeti atlasz (20db) Magyar értelmező szótár (7 db). Szinonima szótár (7 db) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db) Helyesírási tanácsadó szótár (5 db) Helyesírási szabályzat és szótár (50 db). CD – DVD: · Verstár · Tapsi-hapsi iskolája · Irodalmi kincsestár · Irodalmi arcképcsarnok · Interaktív tananyagok Videofilmek: · Magyar népmesék (rajzfilm) · Petőfi: János vitéz (rajzfilm). · Molnár: A Pál utcai fiúk
172
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
-
· Magyar mondák (rajzfilm) · Gárdonyi: Egri csillagok · Mikszáth: Szent Péter esernyője · Jókai: Egy magyar nábob · Jókai: Kárpáti Zoltán · Jókai: A kőszívű ember fiai · Móricz: Légy jó mindhalálig · Moliére: Képzelt beteg · Jókai: A nagyenyedi két fűzfa · Szabó Magda: Abigél · Móricz: Barbárok · Kosztolányi: Fürdés, Kínai kancsó Kötelező és ajánlott olvasmányok: · Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (25 db) · Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db) · Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (10 db) · Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (20 db) · Szigligeti Ede: Liliomfi, Három XIX. Századi dráma (10 db) · Kertész Imre: Sorstalanság (10db) · Szabó Magda: Abigél (10 db) · Hemingway: Az öreg halász és a tenger (10db) · Jókai: Kőszívű ember fiai (20db) · Tamási: Ábel a rengetegben (20db) · Karinthy: Tanár úr kérem (5db) · Gárdonyi: Ida regénye (10db) · Jack London: A vadon szava (5db) · Kipling: A dzsungel könyve (10db) · W. Golding: A legyek ura (10db)
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Falitérkép: · Európa a XI. század végén · Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában (1301-1437) · Ókori Kelet Krisztus előtt III-I. évezred · Szentföld-Jézus élete · Magyarország Szent István korában · Honfoglalás és letelepedés · Európa 1000 körül · Az emberiség az őskorban · Az ókori Kelet. · Az ókori Görögország. · A Római Birodalom. · Magyarország X-XI. sz. · Európa Nagy Károly korában · Magyarország I. Szent István korában · Magyarország a korai feudalizmus idején. · A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. · Magyarország a XVII. században · Európa a XIV-XV. században.
173
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · · · · · · · · · · · · · · · · · · · -
A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás a XV-XVII. Században A világgazdaság kialakulása Európa a XVIII. század végén A Föld népei a XVI-XVIII. században Az 1848/49-es szabadságharc Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben A Trianoni béke Európa a két világháború között A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). Európa a II. világháború idején. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Európa 1989-1999.
Videokazetta: · Az ókori Hellász. · Görögország. · Álmos vezér. · Honfoglalás, államalapítás. · Magyar ereklyék. · Nagy Szulejmán és kora. · 1956. október 23.
Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Magnetofon CD lejátszók Hívóképek, szókártyák
-
Angol nyelvű könyvek, kiadványok az iskolai könyvtárban
-
Tanári kézikönyvek, hanganyagok a tanulók tankönyveihez 2-8. osztály Tankönyvhöz kapcsolódó oktatóanyag interaktív táblához
A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Tanári kézikönyvek, hanganyagok a tanulók tankönyveihez 4-8. osztály Német nyelvű tankönyvek
-
CD lejátszó
-
Tematikus képek.
- Tanári Kincsestár -Német-magyar/magyar-német kisszótár
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Táblai körző fa Táblai vonalzó 450-os fából Táblai vonalzó 600-os fából Táblai szögmérő fából
-
174
Méterrúd fából Összerakható m3 Nagy matematikusok arcképei (4 db).
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia). Kocka, téglatest (testek). Űrmérték sorozat. Szétszedhető dm3 Műanyag henger. Műanyag kúp. Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb.
-
Tölthető testkészlet térfogat tanításához Tangram készlet Színesrúd-készlet (törtrészek tanításához) Összekapcsolható színes kiskockák (pl.térlátás fejlesztéséhez) Szabályos „dobó” testek Műanyag testek testhálókkal
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Pentium típusú asztali számítógép monitorral, egérrel billentyűzettel (29 db). ASUS laptop (1 db) Hangfalpár (8 db) Hangfalpár monitorba építve (5db) BENQ Projektor (1 db) Tintasugaras nyomtató (1 db)
-
Szkenner DVD lejátszó Televízió Digitális fényképezőgép Videokamera Falitablók
(1db) (1db) (1db) (1db) (1db) (4db)
A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Kőzetgyűjtemény. Iránytű nem mind működik Magyarország (térkép) Magyarország gazdasága és társadalma (térkép) Mo. domborzata, természetvédelme (térkép) Mo. megyéi, közlekedése (térkép) Mo. domborzata és vizei (térkép) Mo. domborzata (térkép) Bács-Kiskun Megye (térkép) A Föld országai (térkép) A Föld domborzata (falitérkép). Földgömb (1 db). Tellúrium 1 db törött
-
Afrika domborzata és vizei (falitérkép). Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika különkülön domborzata és vizei (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Ázsia (észak-dél) domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép).
A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. -
Mágneses rúdpár fatokban. Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). Mikolacső Mechanikai eszközkészlet Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet Rugós erőmérő Kétkarú emelő Karos mérleg, súlysorozattal
-
175
Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet Négyütemű motorminta Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Transzformátor modell (1 db). Mérőműszer (Voltax) (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Pete barázdálódása modell 1 db. Fás szárszerkezet modell 1db. Levél szerkezete modell 1 db. Gyökércsúcs modell 1 db. Kétszikű szár modell 1 db. Fatörzs szerkezete modell 1 db. Virág modell 3 db. Mezei nyúl modell 1 db. Kecskebéka preparátum 1 db. Vízisikló csontváz 1 db. Tellúrium 1 db. törött Agymodell Fogmodell Agymodell Kézi nagyító Mikroszkóp Madár csontváz. Emlős csontváz. Szarvasmarha koponya Házityúk modell Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Macska csontváz . Madár csontvázak
-
-
Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése preparátum Fürge gyík preparátum Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók: · A sejtmagnélküli egysejtűek · Szivacsok, csalánozók · Gyűrűsférgek · Puhatestűek · Ízeltlábúak · Gerincesek · Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok · Nyitvatermők · Zárvatermők · A lomblevél működése · A virág és virágzat · Termések, terméstípusok · Fásszár keresztmetszete · Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Koponya. Emberi torzó - gumiember. Szem (modell 1 db. Hallás és egyensúly szerv (modell).
Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
· ·
Videofilmek: · Az izmok és a mozgás · A dohányzás és az egészség
Vigyázz a gyógyszerekkel Ép testben ép lélek
A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Kémcső (10 db). Főzőpohár (3db). Borszeszégő (2 db). Kémcsőfogó (2 db). Vasháromláb (2 db). Azbesztháló (1 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db).
-
Frakcionáló lombikok Főzőpoharak kémcsőállványok Erlen-Meyer lombikok Bunsen – égők Beépített mosogatók · ·
Interaktív tananyag a 7. és 8. évfolyam számára Kémia kalauz CD-ROM
Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
176
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
-
Pianínó, elektromos zongora, furulya, gitár A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán és CD lemezen. Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. interaktív tananyagok Kodály Z: 333 olvasógyakorlat
-
Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlat Hozsanna Éneklő Egyház Taize-i énekek Áldjad én lelkem az Urat (gitáros énekek)
A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
-
·
Műanyag, átlátszó és nem átlátszó hengerek, gúlák. Műanyag, átlátszó és nem átlátszó kocka, tégla. Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). Videofilmek:
· · · ·
Korok művészete I. (görög és római művészet) Korok művészete II. (középkor művészete, reneszánsz művészet) Korok művészete V. (szimbolizmus, szecesszió) Műemlékek II. Műhelytitkok
A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
varrógép (6 db) Reszelők Munkaasztalok Asztali fúrógép Csavarhúzók Kalapács Fogók Fafűrész, vasfűrészek Szerelő készlet, gépelemek tanításához Írásvetítő Multiméter
177
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program A testnevelés tanítását segítő felszerelések és eszközök: · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Ping-pong asztal + háló 5 db Kosárpalánk 4 db Mászókötél 4 db DSE Váltóbot 4 db Stopperóra 3 db Mérőszalag 1 db DSE Magasugrómérce fém 2 pár Magasugróléc 8 db Maroklabda 20 db DSE + 15 db Súlygolyó 3 kg 3 db + 4 kg 7 db Tornaszekrény 3 db Dobbantó 3 db Tornapad 4m 7 db + 2m 3 db Tornaszőnyeg 22 db Tornazsámoly 22 db Medicinlabdák 58 db Ugráló kötél 7db Kézi súlyzók 2kg 26 db + 6db DSE Kosárlabda 26 db + 6 db DSE Kézilabda 8 db + 12 db DSE Focilabda 2 db + 11db DSE Súlypontemelkedő 1 db Bordásfal 50 db Ugródomb 3 db Kézilabda kapu + háló 2 db Gyűrűhinta 1 db KTK 2 db Futófilc 1 db Mini focikapu + háló 2 db Húzókötél 1 db Rajttámasz 2 db Röplabda 21 db Röplabdaháló 1 db Gumilabda 40 db + 44 DSE Tornakarika 7 db + 10 db DSE Kidobó labda 6 db Gumi ugrálólabda 5 db DSE Habteniszütő 2 pár Jelölőbója 10 db DSE
Ping-pong asztal + háló 5 db Kosárpalánk 4 db Mászókötél 4 db DSE Váltóbot 4 db Stopperóra 3 db Mérőszalag 1 db DSE Magasugrómérce fém 2 pár Magasugróléc 8 db Maroklabda 20 db DSE + 15 db Súlygolyó 3 kg 3 db + 4 kg 7 db Tornaszekrény 3 db Dobbantó 3 db Tornapad 4m 7 db + 2m 3 db Tornaszőnyeg 22 db Tornazsámoly 22 db Medicinlabdák 58 db Ugráló kötél 7db Kézi súlyzók 2kg 26 db + 6db DSE Kosárlabda 26 db + 6 db DSE Kézilabda 8 db + 12 db DSE Focilabda 2 db + 11db DSE Súlypontemelkedő 1 db Bordásfal 50 db Ugródomb 3 db Kézilabda kapu + háló 2 db Gyűrűhinta 1 db KTK 2 db Futófilc 1 db Mini focikapu + háló 2 db Húzókötél 1 db Rajttámasz 2 db Röplabda 21 db Röplabdaháló 1 db Gumilabda 40 db + 44 DSE Tornakarika 7 db + 10 db DSE Kidobó labda 6 db Gumi ugrálólabda 5 db DSE Habteniszütő 2 pár Jelölőbója 10 db DSE
Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközök: · · · ·
· · · · ·
Korongok Pálcikák Logikai játék: (háromszög-körnégyzet, lyukas-nem lyukas) Hordozható filces vizuál tábla 178
Betűtábla Asztali földgömb My first guess who?(fejlesztő játék) Colorama Fakocka építődobozban Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program · Dominó fadobozban Fakocka kirakó (elementoni) · Mindent vagy semmit Tick-tack bumm (fejlesztő játék) · Logico tábla +fejlesztő játék’(10 féle): Differix (fejlesztő játék) számolás 20-ig 1-2Osztás 1-2, szorzás Mi ez? (fejlesztő játék) 1-2,számolás 10-ig 1-2,összeadás és Disney puzzle 60 kivonás 100-ig,fejszámolás a 100-as Keresd a párját (fejlesztő játék, számkörben memóriajáték) · Dinós fa memóriajáték · Könyvek: Brigitte Sindelar-fejlesztőprogram, Huba Judit: A pszichomotoros fejlesztés gyakorlati kézikönyve, W.Barna Erika-Demeter Anikó: A grafoterápia alapjai, B.Gaál Katalin: Legyőzöm a diszlexiát Saját készítésű fejlesztési eszközök, feladatlapok, feladatgyűjtemények pl. vizuális és auditív észleléshez,j-ly differenciáláshoz,iránydifferenciáláshoz,komplex anyanyelvi fejlesztő feladatok 5.8.osztályosoknak, applikációs táblák, mesekönyvek, helyesírási szótár, atlasz, lexikonok · · · · · ·
179
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program 17.1 TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében beszerzésre került, tartalmi fejlesztést, kompetenciaalapú oktatás és korszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését és fenntartását segítő eszközök Nagyértékű eszköz Notebook MSI CR600X Develop ineo 200+ hálozati nyomtató
DB 8 db 1 db
Kisértékű eszköz
DB 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
Tankönyv
DB
Görgős papírvágó Iratmegsemmisítő Spirálozó gép Scanner Lamináló gép Digitális fényképezőgép Írásvetítő
Állatok közelről és távolról Én, te, mi Ki van a dióhéjban? Jártunkban-keltünkben Szövegértés-szövegalkotás „A” I. Feladatgyűjtemény 1-2. évfolyam Szövegértés-szövegalkotás „A” II. Feladatgyűjtemény 1-2. évfolyam Szövegértés-szövegalkotás „A” III. Feladatgyűjtemény 1-2. évfolyam Szövegértés-szövegalkotás „A” IV. Feladatgyűjtemény 2-4. évfolyam Matematika „A” 5. évfolyam Tanulói eszköz 1. félév Matematika „A” 5. évfolyam Tanulói eszköz 2. félév Matematika „A” 5. évfolyam Tanulói munkafüzet 2. félév Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 1. Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 2. Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 3. Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 4. Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 5. Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 6. Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 7. Egyéb taneszköz Óriás fa fali dekoráció (CD110078-A2) Ritmustáska 19 db hangszerrel és 4 db ütővel (BD8319-A2) Tanári demonstrációs óra (BD85639-A2) i-Doctum Interaktív pr. Szövegértés-szövegalkotás 1. (BD-080-SZOV) i-Doctum Interaktív pr. Szövegértés-szövegalkotás 1. (BD-090-SZOV2) 180
81 81 81 81 81 81 81 81 45 45 45 22 22 22 22 22 22 22 DB 3 db 1 db 3 db 1 db 1 db Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program Kompetencia alapú feladatsorok magyarból 2. osztályosoknak Kompetencia alapú feladatsorok magyarból 3. és 4. osztályosoknak Kompetencia alapú feladatsorok magyarból 5. és 6. osztályosoknak Kompetencia alapú feladatsorok magyarból 7. és 8. osztályosoknak Országos kompetenciamérés tesztgyűjtemény 4. osztályosoknak Országos kompetenciamérés tesztgyűjtemény 6. osztályosoknak Országos kompetenciamérés tesztgyűjtemény 8. osztályosoknak Országos kompetenciamérés tesztgyűjtemény 4. osztályosoknak II. Országos kompetenciamérés tesztgyűjtemény 6. osztályosoknak II. Országos kompetenciamérés tesztgyűjtemény 8. osztályosoknak II. B. Gaál Katalin: Legyőzöm a diszlexiát! W. Barna Erika-Demeter Anikó: A grafoterápia alapjai Huba Judit: A pszichomotoros fejlesztés gyakorlati kézikönyve Differix (Koncentrációt és reakciókészséget fejlesztő eszköz) Hogy is történt (Megfigyelőképességet, beszédkészséget fejlesztő eszköz) Vonal kirakó (Logikai képességet, vizualitást fejlesztő eszköz) VV14 Fakeretes, fehér törölhető, 30X40cm-es mágnestábla VV16 Fakeretes, fehér, törölhető, 60X90cm-es mágnestábla Készüljünk a kompetenciamérésre! Szövegértés és matematika 4. évfolyam Készüljünk a kompetenciamérésre! Szövegértés és matematika 6. évfolyam Készüljünk a kompetenciamérésre! Szövegértés és matematika 8. évfolyam Kompetencia alapú feladatgyűjtemény matematikából 5. évfolyam Kompetencia alapú feladatgyűjtemény matematikából 6. évfolyam Kompetencia alapú feladatgyűjtemény matematikából 7. évfolyam Kompetencia alapú feladatgyűjtemény matematikából 8. évfolyam Kompetencia alapú munkafüzet magyar nyelv és irodalomból 2. évfolyam Szövegértés Kompetencia alapú munkafüzet magyar nyelv és irodalomból 4. évfolyam Szövegértés
3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 28 db 2 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db
Kompetencia alapú munkafüzet magyar nyelv és irodalomból 6. évfolyam Szövegértés Kompetencia alapú munkafüzet magyar nyelv és irodalomból 8. évfolyam Szövegértés Középiskolás leszek! Matematika – 4 osztályos középiskolába készülőknek
3 db
Középiskolás leszek! Plusz magyar nyelv és irodalom – 4 osztályos középiskolába készülőknek Mini tölthető testkészlet 17 darabos 6 cm Tangram készlet tanulói Számoló kocka/műa./kül. 10 kül. színű
3 db 1 klt 6 klt 3 db
181
3 db 3 db
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program XEO geometriai osztálykészlet 392 db Nagy szivacskocka többoldalú 16 részes geometriai testkészlet + felszínháló Dobókocka Mérőszalag papír 100 cm Olló Radicsné Szerencsés Terézia: Minőségi munka a tanítási órákon Fakocka 40X40 mm 50db/csomag Érdemjegy pecsétnyomó Smiley (Cikksz. 29341)
182
1 db 2 db 2 db 188 db 44 db 154 db 6 db 1 csomag 5 db
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
18. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák finanszírozásának elvei Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, számozott tanítási napra szervezett kirándulást, erdei iskolát iskolánkban minden tanuló számára ingyenesen kell biztosítani. Tehát ingyenes igénybe vehetők: a tanórai foglalkozások, a szakértői javaslatokban előírt fejlesztő foglalkozások, a napközi otthonos, ill. tanulószobai ellátás, a javító, osztályozó és különbözeti vizsgák, 1-8. évfolyamon az évfolyamismétlés, a törvényben biztosított szabadon felhasználható időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozások, beleértve, a tanulmányi versenyeket, diáknapokat, az énekkart, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságokat, az iskolák közötti versenyeket és bajnokságokat beleértve a versenyek helyszínére való utaztatás költségei, valamint a szabadon felhasználható órakeretből biztosított felzárkóztatást, és a tehetséggondozást szolgáló szakköröket is. tanulói felügyelet az első tanítási óra előtt 30 perccel, továbbá az étkezések, szünetek, és a számozott napra szervezett szabadidős és sportrendezvények, tanulmányi kirándulások ideje alatt, az iskola létesítményeinek (könyvtár, szaktantermek, sport-és szabadidő létesítményeinek), eszközeinek ingyenes használata abban az esetben, ha a nevelési programban és helyi tantervben meghatározott célok elérését és feladatok megvalósítását az alapfokú oktatás keretében szolgálja. a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet, a testi, érzékszervi, beszéd, ill. enyhe értelmi fogyatékosságot mutató tanulók állapotának megfelelő ellátása. Térítésdíj-fizetési kötelezettség Az iskolánk nevelőtestülete, diákönkormányzata és az iskolaszék – egyhangúan - az iskola hagyományaira hivatkozva hozta meg döntését az iskola ünnepi viseletéhez tartozó iskolai nyakkendőre vonatkozóan. -
Az intézmény ünneplő viseletéhez szükséges iskolai nyakkendő beszerzését az iskola szervezi, és beszerzési áron bocsátja a szülők rendelkezésére Mivel a fenntartó és a város önkormányzata nem rendelkezik uszodával, mindaddig, amíg az intézmény nem veheti igénybe egy saját tanuszoda biztosította előnyöket, a helyi tanterv úszásoktatásra előírt követelményeinek elsajátíttatását ingyenes szolgáltatásként, a vállalkozó által üzemeltetett uszoda bérleti díját és az uszodába utaztatás költségét pedig, a tanulók térítési díj megfizetése mellett vehetik igénybe. A térítési díj megfizetéséhez az iskolaszék és a szülői munkaközösség hozzájárult. 183
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program -
-
A nem kötelező iskolai rendezvényeken való részvétel költségei, egyéni levelezős és egyéb versenyeken való szereplés, kirándulások, táborok szervezésének díja, és a tanulói felügyelet biztosításának mindennemű anyagi terhe (útiköltség, szállás, étkezés, munkabér stb.) a szülőket terheli. Az iskola által nem számozott tanítási napokra szervezett kirándulások térítési díja nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 20 %-át, a táborok esetében pedig a minimálbér maximum 50 %-a lehet. Az alapító okiratban és működési engedélyben szerepelő vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjakról, kedvezményekről és a térítés módjáról mindenkor az iskola igazgatója dönt.
184
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
19. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 19.1 A pedagógiai program érvényességi ideje 1) Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2) A pedagógiai programban található helyi tanterv a törvényi módosításoknak és engedélyezéseknek megfelelően, felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2010. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.
19.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
19.3 A pedagógiai program módosítása 1) A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: · · · · · ·
az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskolaszék; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója.
2) A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3) A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4) A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
19.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára az intézményben megtekinthető. 2) A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél tekinthető meg: · az iskola fenntartójánál (nyomtatott); · az iskola irattárában (nyomtatott); · Elektronikus formában elhelyezésre kerül: iskola irodájában, az iskola igazgatójánál az igazgató-helyettesi irodában, a könyvtárában CD vagy DVD lemezen, a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél az iskola honlapján. 185
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program – Nevelési Program
20. Záró rendelkezések 1. Az Alsóvárosi Diáktársaság 2012. május 14.-i megbeszélésén a Pedagógiai Programban foglaltakat megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 2012. május 14. iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A Szülői Közösség 2012. május 14-én tartott ülésén a Pedagógiai Programot megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 2012. május 14. szülői közösség vezetője 3. Az Iskolaszék 2012. május 14-én tartott ülésén a Pedagógiai Programot megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 2012. május 14. iskolaszék elnöke 4. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2012. május 15-én tartott értekezletén véleményezte, elfogadta. Kelt: Kiskunhalas, 2012. május 15. igazgató
Fenntartó részéről jóváhagyta:
ph.
aláírás
Kalocsa, 2012. május 25.
186
Kiskunhalas
