SZENT ISTVÁN TÖRVÉNYE (részlet) ...minden tíz falu építsen egy templomot, amelyhez adjanak két telket ugyanannyi szolgával, lóval és igavonóval, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és egyházi terítőkről a király gondoskodik, papokról és könyvekről pedig a püspök.
KÖSZÖNET 1948-ban Erdély földjén is államosították az őseink verejtékéből épített Alma Matereinket. Gyergyószentmiklós városában a templom árnyékába építtette fel a Szatmári Irgalmas Nővérek zárdáját, iskoláját városunk nagy szülötte Fogarassy Mihály püspök. Ez a szellemi örökség sok-sok vihart átélt. A viharban töretlenül a remény táplálói voltak a zárda kéményén meghúzódó, elvándorló, de mindig hazatérő, fészekrakó gólyák. A felépített fészküket nem hagyták el, hanem a zárda kéményének magasságában a gyergyói hegyek ragyogó napsugarában ma is azt kelepelik: ne menjetek el, maradjatok, a kicsi fészkeket ne hagyjátok. Bátran vállaljátok sorsotokat még akkor is, ha Tompa Mihály a gólyához írt versében azt mondja ,,mondd meg nekik, hogy pusztulunk, elveszünk…’’ Tompa Mihály üzenetét meg kell változtatnotok azáltal, hogy fészekrakók maradtok. Gyergyó népe most az Isten igéjének rakunk fészket, amikor elkezdtük építeni Szent István király templomát. A felépülő új templomban Szent Ireneusz szól majd hozzátok: Gloria Dei vivens homo - Isten dicsősége az élő ember! A boldogság központja és magva az Isten akaratához való oda tapadás. Ezt az örök igazságot kell majd az új templomban is továbbadni. Gyergyószentmiklós templomépítésre vállalkozott és tudják azt is, mellettetek áll az isteni gondviselés, és a templom választott védője Szent István király. A Mindenható Istennek gyermeki hittel és szeretettel mondunk hálás köszönetet. Isten után Dr. Jakubinyi György érsek atyának és a Gyulafehérvári Főegyházmegye Pénzügyi Kamara igazgatójának Ft. Barth Ottó igazgató úrnak. Köszönetünk jusson el minden szervezetnek és segítő jó testvéreinknek. Amikor a hála és a köszönet szava elhangzik, szálljon el messzire, az Egri Segít a Város alapítvány titkáráig, Mandák Attilához, aki fáradtságot nem ismerve elkészíttette a Szent Korona értékes másolatát. A korona művészi kivitelezője a budapesti Kevi Farkas Zsolt ötvös, hozzá a tűzzománcokat pedig Gergely Judit és Nyakas Gábor készítette. Ez a korona fogja Szent István királyunk ereklyéjét őrizni. A lelkünkben őrizzük Szabó Géza kanonok urat, a Szent István Bazilika plébánosát, a Szent Jobb őrét. Géza atya sok áldozatot vállalt, hogy Szent István királyunk ereklyéje az épülő templom birtokába jusson. Az értékes leírást, a Szent Jobb ereklyéről azért is kell kihangsúlyozottan megköszönnünk, mert minden sorában ott rejlik az útmutatás. Ha meg akartok maradni, zárkózzatok föl és minden körülmények között válasszátok Szent István király útmutató jobb kezét. Városunk polgármesterének, Pap József testvérünknek köszönet, hogy ügyünket segíti. A Szent István templom tervezéséért Köllő Miklós és Csiszér Lóránt mérnök uraknak kell köszönetet mondanunk. Az Ex Beton építkezési vállalat igényes munkájáért illesse hálánk Kodácz György főmérnököt, Siklódi Károly mérnők urat, és a kivételező építkezési csoportot.
3
Nem utolsó sorban, hanem az első közt kell emlegetnem Szilágyi András a Gyergyószentmiklósi Római Katolikus Egyházközség számadó gondnokát. Ki ez a Szilágyi András? A kérdésre csak így válaszolhatunk, Szilágyi András a jobb kezünk. S végül Isten áldja meg minden jótevőnket és azokat is, akik ezután fognak a Gyergyószentmiklósi Szent István Templom segítői és építői lenni. Szent István Gyergyói temploma, igyekezz a magasba emelkedni, hogy templomod boltívei alatt őseink szép énekét együtt zenghessük, és felcsendülő énekünk a helytállás esküje legyen: ,,Nézz le mennyből öröködre, Mária Nagyasszonyunk Néked adta át örökre, jó Szent István szép honunk. Koronánknak legszebb gyöngye, hozzád sír fel Hunnia ,, Nem felejt el Árpád népe, még csak lesz egy hű fia A gyergyószentmiklósi egyházközség nevében, mindenkinek hálás köszönetet mond: Hajdó István főesperes plébános Gyergyószentmiklós, 2006. június 4.
Hajdó István főesperes Úr látogatása Kevi Farkas Zsolt ötvösműhelyében.
4
A megújult Bazilika kincse, a Szent Jobb Az 1038. augusztus 15-én meghalt István királyt Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszony székesegyházban temették el. VII. Gergely pápa hozzájárulásával a Szent László király által Székesfehérvárra összehívott országos zsinaton 1083. augusztus 20-án ,,testét ünnepélyesen felemelték’’. A Szent Jobb a gyűrűvel együtt Mercurius szerzetes, a kincstár őre birtokába került, aki azt a Berettyó mellett álló családi monostorában rejtette el. Amikor 1084. május 30-án László király ide látogatott, Mercurius megvallotta neki titkát. Ez a Szent Jobb tiszteletére emelt monostor lett a Szent Jobb középkori őrzőhelye. A jobb kéztől elválasztott kar Lengyelországba (Lvovba) került, egy másik karereklyét a bécsi Szent István dómban őriznek. A Szent Jobb a török dúlás idején a koponyaereklyével együtt Raguzába (ma Dubrovnik) került. Mária Terézia császár- és királyné 1771-ben Raguza város tanácsa testületétől az Ereklyét visszaszerezte és Hadik András huszárkapitány vezetésével lovascsapat hozta Buda várába. Itt a királyi palota várkápolnájában őrizték 1944. november 29-ig. Ekkor, minthogy a fővárost megközelítette front, a Szent Koronát, a koronázási ékszereket és a Szent Jobbot nyugatra vitték, Salzburg környékén rejtették el. Ez a terület amerikai megszállási övezetté vált. Washington intézkedésére a Szent Koronát az Egyesült Államokba szállították, a Szent Jobbot pedig XII. Pius pápa hozzájárulásával amerikai katonai különítmény hozta vissza Magyarországra. Az ostrom következtében a romos fővárosba 1945. augusztus 19-én érkezett meg. Másnap körmenetben vitték a Szent István Bazilika elé. Ezt követően még két alkalommal kerülhetett sor az ünnepi Szent Jobb körmenetre. Ezek szerint az utolsó körmenetet 1947-ben Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek vezette a Bazilikától a Hősök teréig, amelyen ötszázezer résztvevő jelent meg. Ezek után a kommunista rendszer nem járult hozzá a Szent István-napi körmenet megtartásához-, sőt magát a Szent Jobbot is elzárt helyen kellett tartani. A nemzeti ereklyét csupán a Bazilikában lehetett bemutatni augusztus 20-án. A Szent Jobb körmenet 1989-ben éledt újjá és az Ereklyét nyilvános tisztelet övezi a Bazilika kápolnájában. A millennium évében, miként 1938-ban, 1988-ban ismét sorra került a Szent Jobb országjárása. A közel ezeréves kézfejereklye mozgatható. Két ízben került sor anatómiai vizsgálatra; Szentágothai János egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vezette az első eljárást 1988-ban, majd 2000-ben Réthelyi Miklós egyetemi tanár véleményezte az Ereklye állapotát. Mindkét szakember részéről a megállapítás előnyös és egybehangzó. Az immár húsz évnyi restaurálás eredményeként az idei Szent István napra megújult Bazilikában köszöntjük az Országalapító ünnepét. E Bazilika kincse a Szent Jobb. Határainkon inneni és határainkon túli magyarok itt róják le tiszteletteljes kegyeletüket és híven vallják őseinkkel együtt: ,,Áldott, Szent Jobb Kéz-, Téged a magyar óhajtva néz!’’ Szabó Géza kanonok, a Szent István Bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre
5
Szent István, Magyarország királya, felajánlotta országát az Istenszülőnek.
GYERGYÓI INTERJÚ SZENT ISTVÁN KIRÁLLYAL ,,Ah, hol vagy magyarok Tündöklő csillaga, Ki voltál valaha Országunk istápja! Hol vagy, István király? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben, Teelőtted sírván.,, - Szent István királyunk, te tudod a legjobban, hogy mily régen magunkra öltöttük a gyászos öltözetet! Az új évezred küszöbét átléptük, és gyermeki bizalommal megkérdezzük: Mondd Atyánk, mi a feladatunk, mi a küldetésünk. - Szent királyunk így szól: Emlékeztek a történelmi igazságra, amikor a Szentlélek sugallatának segítségével beléptem a magyar Jordán folyóba és megkeresztelkedtem. Megértettem az Úr tanítását, amit Nikodémusnak mondott: ,,Bizony, bizony mondom néked: Aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.’’ (Jn 3,3) Újjászületésem pillanatában megnyílt az ég és Isten elfogadott fiának, de nem csak engem, az egykori Vajkot, hanem minden Kárpát-Duna medencében élő istenfélő nemzetet. Egyre jobban megértettem, hogy mekkora felelősség amit vállaltam. Bizonyítja ezt 1038. augusztus 15-e, amikor Nagyasszonyunk oltalmába ajánlottam országom, nemzetem és koronám. Mindhárom örökség betelekkönyvezett tulajdonotok. Amíg ezt az örökséget nem tudatosítjátok a jövő nemzedék életében, az evangélium üzenete fenyeget. Amikor Jézus a terméketlen fügefa gazdájának azt mondta: ,,Három év óta mindig jövők, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet? De az így válaszolt: Uram, hagyd még egy évig! Körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre? Ha mégsem, akkor majd kivágod.’’ (Lk 13,7-9) A magyarok Nagyasszonya már ezer esztendeje, hogy közbenjár értünk, hogy gyümölcsöt teremjünk az Isten, a nemzet és a család számára. Népem, vissza kell térnetek az örök igazság megdönthetetlen világába! Gondolkodj el, népem, mi vár rátok ha továbbra is őseitek szent hitét elhagyjátok. Azt is tudom, hogy viharos vizeken hányódik a nemzet hajója. Ti azért mégis reménykedjetek. Viharba sodródott csónakotokban ott van a Mester. Ébresszétek fel! Ne feledjétek, amit a Mester nektek is mond: ,,Mit féltek kicsinyhitűek?’’ (Mt 8,26) A történelem ma is igazolja, hogyha diktátorok, pártok, miniszterek jönnek-mennek, de Isten népe változatlanul megmarad. Felelősségetek emberfeletti, mert minden időben vállalnotok kell a magyar golgotás keresztet. A keresztet bátran vegyétek vállatokra, mert nektek is szól a krisztusi biztatás: ,,Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.’’ (Mt 28,20) Égi édesanyánk népe, országa nem veszhet el. Meggyőződéssel énekeljétek: ,,Magyarországról, édes hazánkról, Ne feledkezzél el, szegény magyarokról.’’ - Szent István királyunk, mire szeretnéd még figyelmeztetni hozzád forduló gyermekeidet? - Fiaim tegyetek meg mindent, hogy az ezeréves magyar múlt, jelen és jövő a keresztény családokra épüljön! Az újkor küszöbén rátok köszöntött szabadsággal úgy bánjatok, hogy tudatosuljon bennetek, hogy most nem a külső ellenségekkel kell megküzdenetek, hanem a társadalom belső nehézségeivel. Jelzőtáblákat helyezzetek a veszélybe sodródott családok életébe! Szerváciusz Tibor, Kolozsvár szülöttjének
7
műtermében sok vázlatot és meg nem született üzenetet láthattok. Megrázza az ember lelkét, amikor átelmélkedi az egyik kivitelezésre nem került tervét. 1956 emlékére álmodta meg a művész. Három hatalmas kőkereszt. A keresztek tövében egy keservesen síró gyászoló édesanya ül. A magyarok édesanya. Fiaim, értsétek meg, ma nem kereszt alatt síró anyákra van szüksége nemzetünknek, hanem bölcső mellett daloló őrangyalokra. A magyarság történelmi órája a gyermekek felett virrasztó édesanyák helytállásától függ. A gyermekvállalás emberi jog. Ugyancsak az emberi jog világába tartozik a magzat joga az élethez. Örök erkölcsi parancs, hogy minden élet szent. A nemzeti léteteket egyre magasabbra az ég felé építsétek. Szóljanak a Harangok szüntelenül, és keresztelőre hívjanak, ne a nemzet temetésére. A nemzet rügyfakadását, a gyermekeket, ne magatoknak neveljétek, hanem az Istennek, mert az igazi nevelés Istennel kezdődik, és Istennel fejeződik be. Népem, a magyarság nagyon súlyos történelmi időket él át. Fiaim, népem nem is szabadna ebben a küzdelmes időben pártokra szakadnotok. Talpra népem! Emeld magasra a keresztet és borulj térdre, hogy égig zengjen: Isten áldd meg a magyart. - Szent István királyunk, a kérdések után mi is szeretnénk szólni a ránk vigyázó Atyához! Amikor Isten kitüntető szavát hallottad, megkeresztelkedésed után, a legelső, amire kérted nemzeted: ,,Építsetek templomot!’’ Történelmi viharok zúdultak le itt a végeken, Gyergyó ősi földjén. Most jött el a nagy lépés, hogy Gyergyószentmiklós a Te szent parancsodnak engedelmeskedjék. A nagy kérdésünk az volt: kinek az oltalmába ajánljuk épülő templomunkat. Igaz lett az ősi megfogalmazás: Vox populi, vox Dei (A nép szava Isten szava). Téged kértünk, hogy légy templomunknak védője. Egyházunk május 30-án ünnepli a nagy eseményt, Szent István király ereklyéjének átvitelét. Ezen a napon lesz templomunk búcsú ünnepe. Az ünnepünk széppé tételére nagy ajándék érkezik. Az Egri Segít a Város Alapítvány titkára Mandák Attila, az áldozatok sorozatát vállalva, elhozza a Szent Korona másolatát és benne a Te jelenlétedet, szent ereklyédet, amit Szabó Géza, a budapesti Szent István Bazilika főpapjának közbenjárására vehetünk birtokba. Szent István királyunk, segítsd a templomunk felépítését! Járj közben Istennél, hogy templomunk menedékhely legyen! Engedd, hogy megtanuljuk, hogy ne meneküljünk sorsunk elől, ne hagyjuk el őseink szent földjét, Erdély rögeit! Meneküljünk, de csak előre! Azt is vésd emlékezetünkbe, hogy Isten országát nem fegyverekkel, karddal lehet meghódítani, hanem hittel és szeretettel. Szent István, a Te templomodban újra és újra lelkünkbe zárjuk II. János Pál pápánk szavait, amikor Európa régi-új családját figyelmeztette és határozottan fölemelte szavát a kissebségi sorsban élőkért, beleértve az anyanyelv használatának jogát is. ,,A magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek?’’ Templomépítő gyergyói néped még sok mindent szeretne felidézni. Mi tudjuk, hogy Atyai szíved mindennapi gondjaink végigkísérője. Végvári gyermekeid ma leborulunk előtted és őseinktől tanult imánkkal, esedezünk: Légy közbenjárónk. ,,Előtted könyörgünk, mi, bús magyar fiaid. Hozzád fohászkodik árva maradékod: Tekints István Király, szomorú hazánkra. Fordítsd szemeid régi országodra!’’ Hajdó István főesperes plébános
8
Az Ereklye Az ereklye, vagy relikvia eredetileg a Jézus Krisztussal, vagy Szűz Máriával kapcsolatba hozható tárgyakat jelentette, később a szentek testi maradványait, ruháit és egyéb használati tárgyait is ereklyékként tartották és tartják számon. Kiemelkedő ereklyék a Szent Kereszt darabkái és a szenvedés eszközei, illetve a szentek egész teste, vagy testrészei. Hitelesség szempontjából azok az ereklyék autentikusak, melyeket az illetékes egyházi hatóság okmánnyal, illetőleg pecséttel igazolt. Ezek az ereklyék liturgikus tiszteletben is részesülhetnek, ennek hiányában azonban csak a magánáhítat tárgyai lehetnek. Az ereklyék őrzése általában ereklyetartóban történik. A legrégibb ereklyetartók a IV. századból származnak, oltárokba épített, elefántcsontból, vagy nemesfémből készült ládikák voltak. A Szent Kereszt ereklyetartók rendszerint kereszt alakúak. A szentek kiemelkedő ereklyéit szarkofág formájú tartókban helyezték el. Gyakori volt az ereklyetartó táblák készítése is, melyek diptichonok, vagy triptichonok (szárnyas oltárok) voltak, a képek magukba foglalták az ereklyét is, és így a templomokat díszítették. Beszélő ereklyetartónak azokat a formákat nevezik, amelyek a szent attribútumát ábrázolják (jelen esetben a Szent Korona), vagy amely testrészét rejtik belsejükben, annak megfelelő alakúak: kéz, kar, láb, szív, stb. A herma a fejet, vagy a fej valamely részét tartalmazó ereklyetartó. Kisebb ereklyéket ampolnákban, kapszulákban, vagy gyűrűkben helyeztek el. Már az Ó-és az Újszövetségben is találunk az ereklyék tiszteletére utaló nyomokat. Például Mózes magával vitte a fogságból József hamvait, Elizeus csontjai pedig halottakat keltettek életre. Jézus ruhaszegélyének csupán az érintése is betegeket gyógyított meg. Az ősegyházban kezdettől fogva tisztelték a vértanúk maradványait. A mai értelemben vett ereklyekultusz a katakombákban kezdődött. A vértanúk temetésekor a hívek textíliákkal fogták fel az áldozatok vérét, esetleg magukkal vittek egy-egy darabkát az elhunytak testéből. A III. század óta szokássá vált vértanúk ereklyéinek az oltárokban való elhelyezése. A VI. század elején az ereklyék végleg bekerültek a templomokba, ekkor szűnt meg a vértanúk sírja közelében való misézés. Szent István királyt halála után Székesfehérváron temették el az általa építtetett bazilikában. Szarkofágját elsőként Szent László nyittatta föl, az ő nevéhez fűződik az országalapító szent király épen maradt jobb kezének tisztelete. A Szent Jobb a magyarság egyik legtiszteltebb jelértékű ereklyéje. A Szent Jobbra a XVIII. században Raguzában akadtak rá. Mária Terézia hozatta vissza 1771-ben Bécsbe, majd nemsokára Budára került. Amerre vitték, az országutat elözönlötte a jámbor nép, leborultak a szent egyház- és országalapító ereklyéje előtt. Az ereklye országjárása 1938-ban és 1988-ban megismétlődött. A Szent Jobb a Szent István ereklyék közül a legismertebb. A kalocsai érseki kincstárban őrzik a Szent István fejereklyéjét tartalmazó hermát. Szent István itteni csontereklyéjét a Szent Koronát ábrázoló ereklyetartóban helyezték el. Az ereklyecsont gyémántformára csiszolt ólomkristály tömbbe van beépítve. A legenda szerint István Asztrikot küldte koronáért és áldásért a pápához. Vele egy időben a lengyelek fejedelme is követet küldött a pápához, hogy koronát kérjen tőle. Szilveszter pápa el is készíttette részére a koronát, de az Úr Istvánt választotta, ő kapta meg a lengyel fejedelemnek szánt uralkodói jelvényt. Asztrikkal a korona mellett Szent Keresztet is küldött a pápa, hogy azt István apostolsága jeléül majd előtte vigyék. István uralkodása
9
során emberfeletti megpróbáltatásokat élt át. Imre herceg korai halála, a pogánysághoz húzó törzsek ellenszegülése, az ország megvédése próbára tették első királyunk türelmét és kitartását. Élete végén a Szent Koronával lelkét és nemzetét, egész hazáját a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Szent István megkoronázása óta Magyarországon a korona a legfontosabb felségjelvény. Első, szent királyunk koronája azonban nem maradt ránk. A mai Szent Korona görög feliratú - alsó - része (corona Graeca) aranyból készült abroncskorona, tulajdonképpen egy diadém, melynek egyik zománcképe I. Géza királyunk képmását ábrázolja. A bizánci császár ajándékaként került Magyarországra I. Géza korában. Az arany keresztpántok által alkotott, latin feliratú felső rész (corona Latina) zománcképeit az egykor Szent István tulajdonát képező ékszerről szerelték le abban az időben, mikor a görög koronát beboltozták (XI. sz. vége - XII. sz. vége). A tetején levő kereszt XVI. századi eredetű. Vitatott kérdés, hogy valamely sérülés okozta-e a kereszt ferdülését, vagy szándékosan így készült, a dőlés szöge ugyanis pontosan megegyezik a Föld tengelyének dőlésszögével. Mindenesetre, ha a kereszt azért ferdült volna el, mert elejtették a koronát, bizonyára azonnal meg is javították volna. A Szent Korona (corona Sacra) elnevezés 1256-tól fordul elő, ám a diadémot a XIII. század végétől évszázadokon át - tévesen - Szent István koronájának tartották. A Szent Korona a XV. századtól nemcsak a király felségjelvénye volt, hanem a magyar államot és államhatalmat is szimbolizálja. Dr. Löffler Erzsébet Az egri Érseki Gyűjteményi Központ Igazgatója
10
11
12
13
A Szent István csontereklye beépítése - Kovács László üvegműves műhelyében - a gyémánt alakúra csiszolt ólomkristály üvegtömbbe.
14
15
16
Mit jelent nekünk az épülő Szent István templom? Balázs Katalin riportjai
Balázs József festőművész A templomépítés nemzetépítés. Mert a vallás az, ami egy közösséget, egy nemzetet képes életben tartani. Az ellenségnek mindig az volt az első lépése, hogy lerombolja a templomokat. Pontosan tudjuk, mit jelent Erdélyben az a tény, hogy az ortodoxok lépten-nyomon hagymakupolás templomokat építenek. Nem kérdés, mit jelent ez politikailag, mit jelent ez Erdélynek. Ezek nem is templomok, ezek állások. Az ortodoxia hagymakupolás, előretolt állásai Európa felé. Ha ők megtehetik azt, hogy ott is ortodox templom épüljön, ahol nincs kettőnél több ortodox, akkor nekünk százszorosan érdekünk, hogy egy városnegyedben, mely több mint másfél kilométerre van a város templomától, istenháza épüljön. Külön örvendek, hogy e templom körtemplom. Visszavezet lelkileg az ősvallásunkra is, amit csak tévesen nevezhetnek pogánynak. A Szent István név felvétele számunkra üzenetértékű: Erdélynek, Székelyföldnek, nemzetünknek Szent István azt a Magyarországot jelképezi, amely mindegyikünk lelkében ott él: az ép, egészséges Magyarországot. A templomépítés tehát léleképítés. Templomot Szent Istvánról elnevezni annyi lelkileg, mint országot építeni. Ha földrajzilag nincs is lehetőség arra, hogy határokat húzogassunk, létezik a magyar nemzet lelkében egy haza, haza a magasban. Ez a haza ilyen Szent István pilléreken áll. A boltozatot, amit a magasban lévő haza fölé a csillagos ég biztosít, az itt lent a Szent Korona. Úgy ahogy az atya Jézus képében a csillagos égről leszállt, közénk jött, úgy e templom révén a Magyar Parlamentbeli Szent Korona testesül meg itt, Gyergyószentmiklóson. Bár hiszünk mi, s a távolság nem kisebbíti a Szent Korona erejét, de mégis egy kicsit Tamásként szeretjük megtapogatni a sebeket. Ezeknek a sebeknek a tapasztalása által leszünk képesek tovább élni ezen a földön.
Czink Attila templomgondnok A jelenlegi nagy rohanásban szükség van arra, hogy az egyház minél közelebb kerüljön az emberekhez. A kapcsolatfenntartás métereken is múlhat. A nagy közösségek nehezebben tudnak kommunikálni vezetőikkel, és a nagy nyáj széléről is könnyebben elcsen egy-egy bárányt a farkas. A mai viszonyok között, a változó világban a hit jelentheti a biztonságot - megtartásának fontosságához nem férhet kétség. A Bucsin negyedi templom, mint építmény is nagy jelentőséggel bír: oázis a betonrengeteg közepén, ahol Szent István ereje, üzenete hat. Márpedig manapság sem lehet a Szent Istváni elvek nélkül élni. És fontos, hogy ő lesz a védőszent, hisz Gyergyószentmiklósnak eddig nem volt nyári ünnepe, és valódi esemény, búcsú lesz Szent István jobbjának felmagasztalását ünnepelni. A templom által koronát kapunk, királyt, ki utat mutat, segíti életünket. Nagy szükség van vezetőkre, kik mögé fel lehet sorakozni, közösséget vállalva, közös utat járni. A hit útját, a biztonság útját a mai bizonytalanságban. És feladat is a templomépítés, a székelység, a kisebbségben élők feladata, mert ha elhagyjuk iskoláinkat, templomainkat, mi marad számunkra?
17
Bajna György újságíró Szomszédomban római katolikus templom épül. Olyan elképzelések szerint, hogy benne más keresztény felekezet is tarthasson istentiszteletet. Ha igényli. Számomra ez már azért is fontos, mert az eszmék és politikai irányzatok okán amúgy is feldarabolt magyar népemet, egyetlen erő tarthatja életben: a kereszténység. A keresztény ember pedig nem csak katolikus, de evangélikus, sőt vidékünkön a legszámosabb: református is…, hogy itt megszakítsam a keresztény felekezetek felsorolását. Családunk és minden gyergyószentmiklósi kedves barátja, (Feigel) Matyi pap bácsi mondta egyszer: ,,Szent Péter szikláján sok madárnak jut hely fészkelni.’’ A türelem, a szeretet, a másság elfogadásának legszebb szavai közé sorolom e mondatot. Számomra minden templom elsősorban szeretetház. Az emberi értékek közül pedig ezzel állunk manapság a legrosszabban. Fontos ez a templom. Nem csak azért, mert 17000 gyergyószentmiklósi vallja magát római katolikusnak. Üzenetei között már az oltalmazó szent, illetve a templom búcsúja időpontjának kiválasztása is körültekintésre vall. Szent István király jobbjának felmagasztalása, ereklyéinek átvétele ünnepe a jeles nap. Májusban lesz egyik, decemberben a másik templomunk búcsúja. Közben a Jézus Szent Szíve kápolna, a Szent Kristóf kápolna, a Szent Anna kápolna búcsúján is engesztelődhet a zarándok, illetve a környező települések búcsúi alkalmával. Egész évet átívelő lelki híd pillére épül általa. Aztán ne feledjük: Szent István királyunk kultusza nem erdélyi és nem székely fogantatású - történelmünk ismert eseményei okán. Márpedig 1000 év után - épp a szeretet jegyében - illő a kiengesztelődés. A jelképek fontos szerepet töltenek be az emberek életében. Sokak számára egyenesen energiaforrást jelentenek. Ezért talán a magamfajta, akit nem az ereklyék és a jelképek erősítenek hitében, fel sem tudja mérni, hogy mekkora érték, erő a majdan a templomunkban őrzött, a nagy szentünk csontdarabját (darabjait?) óvó ereklye. Hogy ráadásul a szent korona mását választották ereklyetartónak? Újabb fontos üzenet. Nem beszélni kell róla. Megérteni. Remélhetőleg első királyunk e parányi részeinek városom marad mindörökre utolsó nyugvóhelye. Jelenlétére - népünk egységének védelme okán is - nagy a szükség.
Vencser Sándor önkormányzati képviselő, egyháztanácsos Erős katolikus családban hozott világra a Jóisten segítségével édesanyám, így nekem a templom az erőadó. Gyergyószentmiklóson templom épül. Ebben én nem kevesebbet, mint a magyarság megmaradását látom. Szent Istvánról nincs erdélyi, ki ne tudna. Talán nekünk sokkal többet is jelent Szent István, mint az anyahazaiaknak. Úgy látom, neki köszönhetjük, hogy még élünk. Benne bíztunk és hozzá fohászkodtunk mindig. A korona remény. Hit, remény… és templom kell megmaradásunkhoz.
18
Kedves Rita segítő nővér Az utóbbi idők változásai okozták, hogy az emberek nagyon el vannak parttalanodva. Alapot, biztonságot nyújtani nekik a templom tud. Ezért nagyon fontos az épülő templom. Bármennyire nem akarjuk a vallást röghöz kötni, mégis kötődünk templomhoz, szent helyekhez. Gyergyószentmiklóson a Szent István templom egy nagyon fontos jel lesz. Jele annak, hogy igenis az Isten itt van az emberek életében, számíthatnak rá, hozzá lehet fordulni ebben a nagy bizonytalanságban az életnek mindenféle nyugével, bajával. Támasz lesz a templom, mely segít a bajokon felülemelkedni. A parttalanná vált életünknek sok köze van ahhoz, hogy kisebbségben élünk, de ezt elviselni könnyebb, ha magyarnak valljuk magunkat, ha érezzük, hogy a nemzet egy. Most, amikor úgy Erdélyben, mint Magyarországon mindenféle megosztási törekvések jelentkeznek, Szent István egy jelkép, mely nem megoszt, hanem egyesít, Isten útját mutatja a magyar népnek.
19
20
Szent István király ereklye csontjait a nagyszakácsi egyházközségre hagyományozó végrendelet másolata.
21
22
23
Patsay István végrendelte, melyben Szent István király ereklye csontjait a nagyszakácsi egyházközségre hagyományozza. Alulírott, erőben, a jelenlévőknek a helyes ítéletével a még érintetlen csekély vagyonomról a következő végrendeleti elosztást teszem. Mégpedig: 1.
Testem a vidék (szerzetes?) testvéreinek összejövetelével a közös temetkezőhelyen fivérem, Patsay Ferenc birtokában temettessék.
2.
Lelkem békéjéért és az enyémiek felszabadításáért meghagyok 100 forintot a testvérek között szétosztani.
3.
A megyei hármas pénztár javára egyszerre 15 forintot hagyok, tudniillik egynekegynek ötöt.
4.
A Horvátkriti előhegyen elhelyezkedő szőlőt két nővéremnek Annának és Juliannának hagyom saját használatukban felszerelve, hogy osszák fel két részre azzal a megfontolással (eljárással), hogy az északi rész jusson Patsay Annára a p i n c é b e n lévő edények (hordók) felével, a pincében lévők a pincemesterrel helyeztessenek el. A másikat pedig, a déli részt a megmaradt pincével Patsay Julianna várja.
5.
Pély Ferenc gardosi kocsmárosnak, hogy megemlékezem száz forinttal, Osvald Vidini kereskedőnek pedig körölbelül 32 forinttal köteleztetem, amelyet a vagyonomból fizessenek ki.
6.
A Pápán élő Patsay Zsuzsannának hagyatékomból 100 forintot fizessenek ki.
7.
Nővéremet, Patsay Katalint - tudniilik a gyermekségétől nekem hűségesen kedvemben járó - általános örökösömmé rendelem.
8.
Szent István, Magyarország első királyának hiteles ereklyéit a Szakácsi Egyháznak ajándékozom.
9.
Minthogy nem mindent tökéletesen beszéltem el, ahogy a feljegyzett írásomban találtatott ... legalább ... az én aláírásomból.
10.
A hátramaradott tiszteletdíjat a Csákányi és ...
11.
Vannak nálam Patsay János kötelezvényei saját aláírásával százötven forintról. Neki százat ajándékozok, ebből 50 vétessék el, és fordíttassák a közös összeghez. Az aláírások hitelére: Patsay István csákányi plébános aláírások
24
25
26
27
28
29
A KATOLIKUS HIT MEGŐRZÉSÉRŐL (részlet Szent István intelmeiből) Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak. Akik ugyanis hamisat hisznek, vagy a hitet jó cselekedetekkel teljessé nem teszik, fel nem ékesítik, minthogy a hit tettek híján meghal, sem itt nem uralkodnak tisztességgel, sem az örök uradalomban vagy koronában nem lesz részük. Ám ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen. Hiszen az apostol ezt mondja: ,,Csak az nyeri el a babérkoszorút, aki szabályszerűen küzd.’’ A hit tehát, melyről beszélek, a következő: higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával, mint egyetlen tökéletes oszthatatlan szeplőtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen. ,,Ez a katolikus hit, melyben - miként Atanáz mondja - ha akárki híven és erősen nem hisz, semmiképp sem üdvözül.’’ Ha valamikor uralmad alatt akadnának olyanok - távol legyen! -, kik az így egységbe fűzött Szentháromságot megosztani vagy kisebbíteni, vagy nagyobbítani próbálják, tudd meg: az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház fiai. Az ilyeneket pedig ne gyámolítsd, ne védelmezd, hogy magad is ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. Mert az efféle emberek a szentegyház népét nyomorultul megrontják és szétszórják. Hogy ez ne történjék meg, különös gondod legyen.
30
Kiadja: a Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Eger, Kallómalom u. 88. Felelős kiadó: Mandák Attila Szerkesztette: Hanuszik Csaba Fotó: Fejér István, Hanuszik Csaba, Mandák Attila Lektorálta: ifj. Balogh Ferenc
2006. június 4.
