V. ÉVF. 7. SZÁM 2008.
s z ág! H aj
m a g y a r ok
!
rá
Ha
r or
AUGUSZTUS
Győri Polgári Lap Mezőfi László
jr á M a g y a
Augusztus 20-án ünnepeljük államalapító Szent István királyunkat, aki elévülhetetlen érdemeivel örökre beírta magát a magyar história lapjaira. István a kaotikus állapotokat felszámolva szilárdította meg hatalmát, majd a kereszténységet felvéve európai dimenziókba terelte a magyarság gondolkodását. Hatalmas történelmi szerepének különösebb részletezése helyett ezúttal tekintsük át röviden az ünnep történetét! Az államalapító királyunkra való emlékezésnek egy évezredes tradíciói vannak, augusztus 20-a mint nemzetünk ünnepe azonban relatív rövid múltra tekint vissza. Szent István kultusza már a középkorban is élt a Kárpátmedencei magyarság körében: Székesfehérvárott már az Aranybulla kiadása (1222) előtt is búcsújárásokkal ápolták első királyunk emlékét. A török áfium uralmának másfél évszázada alatt a hódoltsági területeken –legalábbis effektíve– megszűnt a szent királyra való emlékezés. Mária Terézia regnálásának (17401780) köszönhetően 1771-ben a
Nem volt még elég? Szegény magyar ugyan mivé leszel? Mivé lesz a sok, szép terved? Össze vajon mikor roskadsz, ha évről-évre így növekszik terhed?
SZENT ISTVÁN
ünnepének alakulása
Szent Jobb ereklye Raguzából a birodalom központjába, majd Budára került. A királynő egy rendelete állami ünnepnek rendelte augusztus 20-át, ám ez akkor ilyen formában nem tudott elterjedni a magyarság körében: az első körmenetet is csak 1818-ban tartották. A szabadságharc 1849. augusztusi leverését követően a Haynau, majd a Bach-éra betiltotta az István királyra való emlékezést, és csak a Schermling-féle provizórium évei alatt engedélyezték azt újra. A parlamenti képviselők 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánították augusztus 20-át, de a vallási meggyőződés tekintetében differenciált magyarságra tekintettel a katolikusok körében népszerű ünnep ekkor még nem vált hivatalos ünnepnappá. A Habsburg-uralkodók tradícióit IV. Károly törte meg az első világégés alatt -1917-ben-, amikor meg-
jelent a körmenet élén. Ennek ellenére a világháború esztendei alatt az augusztus 20-i nap különösebb emlékezések nélkül múlott el. Mint annyi minden mást, augusztus 20-a kollektív nemzeti ünneppé válását is a Horthy-rendszernek köszönhetjük: ekkor fektették le a nemzeti ünnep megteremtésének fundamentumait. A körmenet, a lóverseny és az ünnepi mulatság mellett ekkor terjedt el a tisztavatás, az ünnepélyes őrségváltás, valamint az esti tűzijáték. Ismert kép a Horthy-rendszer ünnepi körmenete, élén az egyébként református vallású Kormányzóval, az aktuális politikai döntéshozókkal és a kor egyházi méltóságaival. Horthy Miklós még 1942-ben is részt vett a körmeneten, holott ezen a napon értesült fia, Horthy István kormányzóhelyettes keleti fronton történt haláláról.
Istenem, még nem volt elég, a tatár, török, monarchia, kommunizmus? Próbaképpen újabb teher, a kíméletlen vadkapitalizmus? Bár túlélt e nép már sok csatát. S benne hullott drága vére. Vajh’ mikor jön el a nemzet egére a felhők helyett a naposabb, jobb idő végre?
A szovjet térnyerést követően a kommunista klikk, élén Rákosi Mátyással azonnal hadjáratot indított a „szakrális, reakciós” ünnep ellen. A Rákosi-diktatúra majd egy évtizedes fennállása alatt tilos volt Szent István nevét megemlíteni: 1949-cel augusztus 20-a az alkotmány ünnepévé vált. A „világi szféra” aktusai, a tisztavatás és a tűzijáték a kommunista ünnepségeknek is részét képezték. Az 1956-os forradalom leverését követően berendezkedő Kádárdiktatúra augusztus 20-át mint a szórakozási lehetőségek egyik lehetséges orgánumát fogta fel, ennek megfelelően jelent meg a vízi és a légi parádé, vagy a debreceni virágkarnevál. A rendszerváltozás után összeülő, „első szabadon választott” parlament 1990-ben augusztus 20-át ismét az állami ünnep rangjára emelte. Összeállította: Pongrácz Alex
1
Mentsük meg a csonka kálváriát! A Rákóczi-szabadságharc leverése, a majtényi síkon történő fegyverletétel után ös�szenemzeti apátiába süllyedt a nemzet. Sokan fordultak ekkor lelki megújhodás gyanánt Isten felém hogy a hit segítségével győzzék le pesszimizmusukat. Ebben a történelmi szituációban született meg a Pápai úton található győri Kálvária. A Kálvária történetéről és jelentőségéről Kőhalmi Pállal beszélgettem. Kutatásai során kiderítette, hogy a mai Kálvária helyén már a XII–XIII. században épült egy Szent Adalbertről elnevezett préposti templom, illetve káptalani lakóház. A templom körüli temetőben helyezkedett el a Szent Ábrahám-kápolna. A törökdúlás során, a XVI. század közepén az építményt barbár módon lerombolták, így az 1600-as évekre az egykori prépostság helyén üresség tátongott, a romok köveit felhasználták a győri vár erődítési munkálataira. A győri jezsuiták hamarosan megalakították a „Krisztus haláltusájának kongregációja” elnevezésű egyesületet, melynek deklarált célja volt, hogy Krisztus szenvedéstörténetét bemutatva tartsák távol a felnövekvő új nemzedéket a bűntől. A magyar és német egyesületi tagok külön társulatot szerveztek. Gastinger József, a német kongregáció vezetője javaslatot tett egy kálvária építésére. Nagy Mihály győri kanonok 1713. április 4-i okmányában a prépostság tulajdonában lévő területet átengedte erre a célra, majd engedélyt kaptak gróf Heister Sigbert városparancsnoktól is.
Gastinger József aprólékos és kitartó munkával valósította meg tervét. Két kápolnát emeltetett: egy nagyobbat a jobb lator, Dismas és egy kisebbet a keresztről levett Krisztus tiszteletére. A terveket Witwer Márton Athanáz karmelita testvér készítette el. A Dismas-kápolna alapkövét 1714. november 1-jén tették le. A jeruzsálemi keresztút 14 stációjával szemben Győrött csak hét stációt örökíthettek meg, ugyanis a 14 stációt ábrázoló kálvária létesítése
ekkor még pápai tilalom alá esett (azt csak 1731-ben engedélyezte XII. Kelemen pápa). Az első és a második stáció a fehérvári kapunál, a várfalon kívül, a mai Honvéd liget és vasút helyén állt. A többi stáció ma is eredeti helyén található meg. A „csonka kálvária” a következő jeleneteket ábrázolja: Krisztus a getsemáne-i kertben vérrel
verítkezik; Júdás árulása; Krisztus Annás főpap előtt; megostoroztatás; tövissel koronázás; Jézus Pilátus előtt; Jézus elesik a kereszt súlya alatt, Veronika kendőt nyújt feléje, Cyrenei Simon segít a kereszt vitelében. A „csonka kálvária” nem foglalja magában a következő jeleneteket: Krisztus találkozása anyjával és Jánossal, másodszori és harmadszori elesése a kereszttel, találkozása a jeruzsálemi asszonyokkal, ruháitól való megfosztása, keresztre szegezése, a keresztfán való halála, a keresztről való levétele és anyja ölébe tétele, testének a sziklába vájt sírba rejtése. Minden jóérzésű győri polgárt arra kérünk, hogy erkölcsi és akár anyagi segítséget nyújtva járuljon hozzá a Kálvária gondozásához, felújításához. A csonka Kálvária kuriózumnak számít, hiszen Európában sem találunk olyan kápolnát, mely Jézus szenvedéstörténetének 7 stációjáról emlékezik meg. Nem hagyhatjuk, hogy egy majdnem 300 éves építményt az idő vasfoga rágja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szakrális funkció mellett a kápolna Győr városképéhez is hozzátartozik. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy felajánlásait a Szent Kamillus Egyházközösségért Alapítvány számára tegye meg. Felajánlásaikat a HVB Bank által vezetett 10960008-00000011-49340004 számlaszámra várják. Pongrácz Alex
2
Ez volt az elmúlt hónap Már folynak a Városháza előtti tér felújítási munkálatai A városvezetés ígéretihez híven, július végén elkezdődött a Városháza előtti tér átépítése, amely előreláthatólag október 20-ára készül el. A munkálatokról a sajtó képviselőinek Borkai Zsolt polgármester és Németh Zoltán alpolgármester számoltak be. Borkai Zsolt a tájékoztatón kiemelte a Győr városához méltatlan állapotban lévő Városház tér átépítésének jelentőségét. Kifejtette, hogy a városvezetés állandóan szépíteni akarja a lakosság környezetét, még élhetőbbé kívánja tenni Győr városát. Ezért újulnak meg parkjaink, emiatt újulnak meg a rossz állapotban lévő utak, és ennek komponense a tér felújítása is. A polgármester kiemelte, hogy a fejlesztést megérdemlik a győriek, hiszen a tér jelenleg rendkívül rossz állapotú, az aszfalt töredezett, összességében méltatlan a városképhez. A megújuló tér még pozitívabb irányba lendítheti a városképet és számos rendezvénynek adhat otthont. A polgármester tájékoztatóját követően Németh Zoltán alpolgármester, a térség önkormányzati képviselője ismertette a tér átalakításával kapcsolatos szakmai tudnivalókat.
Felújították a Török István utat A Török István utat a megvalósult fejlesztések befejezését követően Herkely Ákos, a körzet KDNP-s önkormányzati képviselője adta át július 31-én. A sajtótájékoztatón a további beruházásokról is szót ejtett. A képviselő felidézte, hogy a Török István úton még 2003-ban történt parkoló-bővítés. Az idén az utca felújítása volt soron, ennek keretein belül a régi felmarása után új aszfaltréteg került az útra 2200 négyzetméteren. Három sebességcsökkentő elemet is építettek, ezzel megteremtődött a 30 km/h-s sebességkorlátozások
kiterjesztése a Szabolcska és Török István utcákban. A beruházás építtetője Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete, kivitelezője a Magyar Aszfalt Kft volt. A majdnem húszmillió forintos beruházás a Közlekedés-fejlesztés 2008 Program részét képezte. A képviselő elmondta: előreláthatólag 2009-ben a Szövő, Sport és Attila utcán folytatódhat az útfelújítási program.
Hamarosan sor kerül a Török István út közelében található játszótér átadására is. Az EU szabványoknak megfelelő játszótérre 6,9 millió forintot áldoznak. Az idén már átadásra került a körzetben a Malom ligeti nagy játszótér, az Ipar út 90-94 közötti pihenőpark, valamint kismama játszótér. Várhatóan 2009-ben újul meg az „Épfu játszótér”, de a tervek között szerepel a Schima Bandi játszótér megújítása is.
A Gyerkőcfesztiválon búcsúztatták olimpikonjainkat Igazi élményben lehetett része annak, aki augusztus 1-jén este a belvárosban tartózkodott. Az este folyamán ugyanis a Gyerkőcfesztivál több ezer gyermek és felnőtt résztvevője búcsúztatta a győri olimpikonokat, majd a gyerekek átvették a város kulcsát Borkai Zsolt polgármestertől. Az estét végül a tűzijáték fényei tették még színvonalasabbá.
A Megyeháza téren már jóval hat óra előtt megjelentek a gyermekek, ahol a Szélkiáltó együttes zenéjére rophatták kisebbek és nagyobbak. Este hétkor végre megérkeztek olimpikonjaink. Néhányan nem lehetettek jelen a búcsúztatáson: a kajak-kenu szakosztályt képviselő Kammerer Zoltán és Benkő Zoltán mozgóképes üzenetben köszöntek el a győriektől, de nem tudott részt venni az esemé-
nyen Görbicz Anita, aki nemrég sérült meg. Ennek ellenére is számos klas�szis jelent meg a téren: ott volt Vérten Orsolya, Pálinger Katalin, Hornyák Ágnes, Herr Orsolya, Tomori Zsuzsanna és Konkoly Csaba is. Molnár Péter sportigazgató emlékeztetett rá: immáron nyolc éve kísérhetik figyelemmel a kivetítő segítségével a győriek az olimpiát - ezúttal a Megyeháza téren. Az olimpiász nyitányától kezdve együtt drukkolhatunk a győri és a magyar versenyzőkért. Az olimpikonokat a város nevében Borkai Zsolt búcsúztatta. A polgármester kiemelte, azok a sportolók állnak most ott, akikre már most büszkék lehetünk, de remélhetőleg pár hét múlva még nagyobb büszkeséggel tekinthetünk rájuk. Hozzátette: Győr sokat tesz a sportért, a sportolókért és azért, hogy a fiatal generáció is a sportos utat válas�sza. Hogy valaki eljuthasson egy olimpiára, rengeteg munkával, kitartással és lemondással járt, ezért ők tiszteletet érdemelnek – intézte szavait a megjelent sportolókhoz. A polgármester végül azzal búcsúzott,
a város nevében azt kívánja nekik, teljesüljenek álmaik az olimpián. A kajak-kenu szakosztályt képviselő Kadler Gusztáv elmondta, nagy öröm számára, hogy ilyen sokan eljöttek olimpikonjainkat búcsúztatni. Reményét fejezte ki, hogy legalább ennyien várják majd a hazatérő olimpikonokat is.
Pályázik a város a 2010-es Egyes Fogathajtó VB-re Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése idén márciusban határozta el, hogy Kisbérrel közösen pályázza meg a 2010-ben megrendezésre kerülő Egyes Fogathajtó Világbajnokság rendezési jogát. A grandiózus terv révén újabb sportágat ismerhetnek meg a győriek, de az eseményre látogatóknak abból a szempontból is egyedülálló lenne, hogy tervezett helyszíne az ekkorra már teljes egészében elkészülő ETO Park. A Győr-Kisbér pályázat konkurense az olasz főváros Róma pályázata, ezért bírt hatalmas jelentőséggel a hazai és nemzetközi lovas élet képviselőinek győri látogatása, akik a világkupa kapcsán tartózkodtak hazánkban. A vendégek fogadására az ETO stadionban került sor, ahol a tervek szerint 20 000 néző előtt zajlik le majd a díjhajtás. A pályázat elbírálóit a győri sportélet olyan emblematikus figurái fogadták, mint Palotai Károly és Keglovich László olimpiai bajnok, Hajszán Gyula 37-szeres válogatott labdarúgó, míg a helyi lovassport képviseletében dr. Szalay Gyula a Fogathajtók Regionális Szövetségének elnöke, Makai Tamás a megyei lovas szövetség elnöke, és Császár Antal a fogathajtók megyei szövetségének elnöke jelent meg. A vendégeket elsőként Németh Zoltán alpolgármester köszöntötte, majd ifj. Jámbor Vilmos egy nívós prezentáció segítségével mutatta be a megmérettetés szakmai hátterét, Klement Tibor a Győri ETO FC ügyvezető igazgatója pedig rövid séta keretében mutatta be az épülő létesítményt. A részvevőkre szemmel láthatóan nagy hatást gyakorolt a helyszín, a városvezetés és a szervezők ös�szehangolt munkája. Mint később kiderült, esélyeinket növeli, hogy az olasz szervezők likviditási nehézségekkel küzdenek, ezen túl nem
3
tudnak a győrihez hasonló ötlettel előrukkolni. Ezt alátámasztotta Diana Brownley, a nemzetközi lovas szövetség fogathajtó-szakbizottságának elnöke is. Este számos neves győri személyiséggel kiegészülve találkoztak újra a délelőtti program résztvevői, ahol Németh Zoltán és Simon Róbert Balázs alpolgármesterek, Kovács Zsuzsanna többszörös válogatott öttusázó, Polgár Viktória kétszeres show-tánc világbajnok, nívódíjas sporttáncos, Hajszán Gyula, Kadler Viktor kétszeres világbajnok, kétszeres Európa-bajnok kajakozó, valamint Salga István világbajnok, háromszoros Európabajnok kajakozó is fogatra szállt.
Mándokival zár a Győri Nyár Méltán híres rockerek adnak ingyenes szuperkoncertet Győrött augusztus 30-án este kilenc órától a Dunakapu téren. A szuperprodukció, melyen a Man Doki Soulmates együttest alkotó zenészek lépnek fel, a Négy Évszak fesztivál nyári programsorozatának részét képezi, egyben annak méltó lezárása is lesz. A méltán híres zenész és producer Borkai Zsolttal tartott közös sajtótájékoztatóján számolt be az eseményről. A Soulmates zenekar színpadi fellépése igazi kuriózumszámba megy. A Man Doki Soulmates néven ismertté vált zenekar olyan tehetséges tagokból áll, mint Mándoki László, Bobby Kimball (Toto), Chris Thompson (Manfred Mann’s Earthband), Nick van Eede (Cutting Crew) és Tony Carey (Rainbow). A sajtótájékoztatón Borkai Zsolt polgármester elmondta, Győr város eltökélten fejleszti a turisztikát. Ennek egyik komponense, hogy olyan fesztiválokat, rendezvényeket valósítanak meg, amely a győrieknek is szórakoztató kikapcsolódást nyújt, egyben a fellépő sztárvendégek számára is élményt jelent. A polgármester köszönetet mondott az Audi támogatásáért. Augusztus 28-31 között zajlik majd a Győri Borhét, Borlovag és Gasztronómiai Fesztivál, ennek keretében kerül sor a nyárzáró szuperkoncertre. Összeállította: Pongrácz Alex Foto: Oláh Jakócs Péter
4
Benedek Elek leírása
A Magyar Nemzet története A kuruc-világ A vasvári béke, melyet Lipót király 1664-ben a szentgotthárdi fényes győzelem után kötött a török szultánnal, felnyitotta a nemzet szemét. Nyilvánvaló lett, hogy a bécsi kormánynak a török kiűzésénél sokkal nagyobb gondja van: Magyarországnak osztrák tartománnyá való alacsonyítása s a nemzet elnémetesítése. Ez a nagy veszedelem szülte néhány hazafias főúr összeesküvését, melynek élén maga Wesselényi Ferenc nádor állott. Az összeesküvés azonban csakhamar fülébe jutott a bécsi kormánynak s az összeesküvés főbb embereit, nevezetesen Zrínyi Pétert (Miklósnak, a költőnek és hadvezérnek, kit időközben vadkan ölt meg vadászaton, testvérét), Frangepán Ferencet és Nádasdy Tamást elfogták és lefejezték. A nádor időközben meghalt, különben ő sem kerülte volna el a lefejeztetését. A nagy II. Rákóczi Ferenc apjának életét négyszázezer aranyon váltotta meg a családja. Nem sikerült a magyar természettel amúgy sem egyező összeesküvés, ellenben a bécsi kormánynak kedvező alkalom nyílt, hogy megfojtsa a nemzet szabadságát. Udvari rendeletben adta tudtul Lipót király az országnak, hogy ezentúl még nagyobb számú katonaságot küld a nyakára s azt a lakosságnak kell ellátni élelemmel. Rettentő nagy adót vetett ki nemesre és jobbágyra egyaránt. Széchenyi György kalocsai érsek hiába írt szívreható levelet a királynak, hogy ne juttassa a népet végső nyomorúságra, az érsek levele nem talált utat a király szívéhez.
Thököly Imre Mikor a bécsi kormány látta, hogy egyházi és világi főurak egyforma elszántsággal buzgólkodnak az alkotmány védelmén, gonosz fondorlattal szítani kezdette a felekezeti gyűlölködést. A bajok nagy sokasága tetéződött a vallási villongásokkal, protestáns papok és tanítók gályarabságra hurcolásával. Napirenden volt a jószágelkobzás is s az üldözött magyarok ezrével menekültek Erdélybe.
Mind nagyobb és nagyobb tömegekben verődtek össze Erdélyben a „bujdosók”. Még csak az alkalmas vezér hiányzott, hogy az elfojtott szikra hatalmas lángként csapjon fel. E nehéz időben emelte fel a szabadság zászlaját a 21 éves Thököly Imre, aki 13 éves korában menekült volt Erdélybe Árva várából, melyet haldokló atyjától erőszakkal vettek el a német zsoldosok. Testben és lélekben erős, nagy cselekedetekre termett ifjú volt Thököly Imre. Része volt a bujdosók keserves életében. Látta nemzetének pusztulását, sok nagy szenvedését s azzal a szent elhatározással állott a bujdosók élére, hogy visszaszerzi a hontalanok hazáját, földjét, nemzetének szabadságát. Húszezer főnyi sereget toborzott össze, úgy indult 1678-ban Erdélyből egyenest Felsőmagyarországba. Visszafoglalta apja birtokait. Több csatában megverte a német zsoldosokat. Elfoglalta a felvidéket, s a Dunán innen eső vármegyéket. Betört Morvába és Sziléziába s fegyverszünet kérésére alázta Lipót királyt. A török is, midőn látta Thököly diadalait, pártjára állott, ám a nemzet egy része félt a török segítségtől s ismét két pártra szakadt az ország. Szembe került egymással a kuruc és labanc. Kuruc volt, aki Thököly, labanc, aki a németek pártjára állott. Közben egész Európa keresztény világa szövetkezett a török ellen, s a kurucok szerencsecsillaga mind jobban kezdett haloványodni. A szövetkezett keresztény hadak tönkreverték Bécs alatt a török haderőket 1683-ban, s három év múlva, 1686-ban, visszavették Budavárát is. Magyar vitéz, Petneházy Dávid lépett elsőnek a vár fokára. Ezzel vége lett a török világnak Magyarországon, a kurucok közül is többen elpártoltak Thökölytől. Midőn Zentánál 1697-ben a szövetkezett keresztény hadak teljesen megtörték a török uralmat, a Karlócán kötött béke kötelezte a szultánt, hogy Thökölyt Kisázsiába költözteti s meg kellett fogadnia, hogy a kurucokat többé nem segíti. Most már Lipóté volt az egész ország. A kurucvezér feleségével,
a hőslelkű Zrínyi Ilonával, szomorú számkivetésben élt Kisázsiában: nem kellett tőle tartani. A nemzet már az 1687-iki országgyűlésen lemondott ősi jogáról: a királyválasztásról. Csupa fiatal emberek voltak jelen ezen az országgyűlésen. Az öregeket kipusztította az önkényuralom. A haza legjobbjai vértanúhalált szenvedtek, vagy ha nem, visszahúzódtak a közélet mezejéről. Könnyű volt lemondatni a nemzetet a királyválasztás ősi jogáról s elismertetni a fiúágon való örökösödést. Lipót ugyan kötelezte magát, hogy az ország alkotmányát tiszteletben tartja, de bizony nem tartotta tiszteletben. Vagy kétszáz külföldi embert honfiúsítottak. A városokban idegeneket telepítettek le. A török hódoltság területén lévő nemesi birtokokat lefoglalták s azok nagy részét idegeneknek adományozták. Országgyűlés nélkül kezdették kivetni az adókat és kötéllel fogdosták a katonákat. Tetézte a nyomorúságot a kincstár azzal, hogy rossz pénzt veretett, s míg ő ezzel fizetett, a néptől csak jó pénzt fogadott el adóban. Ez volt az állapot az anyaországban, ez volt Erdélyben is. Ebből a kis országból, mely még nemrég a szabadságnak, a magyar alkotmánynak legfőbb erőssége volt, tömegesen menekültek halálba – a lelketlen adóvégrehajtás elől. Voltak, kik gyermeküket elvitték a Temesközbe, ott eladták a töröknek, s úgy fizették az adót! Önkényesen, országgyűlés nélkül vetették ki az adót 1699-ben a nemességre is, s a kisebb nemességet a jobbágyokéval mindenben egyenlő adózásra kényszerítették. A nemesség maga is belátta, hogy a jobbágyságot elviselhetetlen teher nyomja s voltak sokan, kik örömmel fogadták volna a közteherviselést, ha országgyűlés mondja ki azt. De nyilvánvaló volt, hogy a bécsi udvar nem a közteherviselésért lelkesült: egyszerűen legyezgetni akarta a jobbágyságot a nemesség rovására, kihasználni a népet az urak ellen. A valóságban a nép terhe ezután sem könnyebbedett. Az udvar egyformán zsarolta a nemességet is, a jobbágyságot is. Úr és paraszt egyformán sínylette a német önkényuralmat. Nem csoda, hogy forrongott az egész nemzet, s osztály-, felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül megmozdult, midőn II. Rákóczi Ferenc felemelte a Thököly Imre által elejtett zászlót. folytatjuk
Rendezzék meg Győrben
az EFOTT-ot!
Jó eséllyel pályázhat a helyi lobbinak köszönhetően Győr városa arra, hogy a következő esztendőben az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) helyszínéül szolgáljon. Az ötletet először Herkely Ákos KDNP-s önkormányzati képviselő vetette fel Kovács Zsoltnak, a Hallgatói Önkormányzat (HÖOK) elnökének, aki maximális támogatásáról biztosította őt. Győr város vezetése szintén támogatandónak tartja a tervet, így a pályázat írásában teljes mellszélességgel a Hallgatói Önkormányzat mellé állt. Az idei EFOTT-ot immár másodízben Dunaújvárosban rendezték meg. Itt a győri Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata is képviseltette magát egy 10X10 méteres sátorban. Az egyetemünket képviselő hallgatók az esetlegesen megrendezésre kerülő győri EFOTT-ot népszerűsítő pólókban jelentek meg. A dunaújvárosi EFOTT-on Herkely Ákos és Kovács Zsolt is megjelent, hogy tájékoztassák Miskolczi Norbert országos HÖOK-elnököt a terveikről. A győri AUDI alternatív hajtású járműveit küldte a helyszínre, ezzel is népszerűsítve városunkat, nem hiába: járműveknek sikerült elnyerniük a publikum tetszését. Számos brosúrával és promóciós kiadvánnyal álltak az érdeklődők rendelkezésére a TourInform alkalmazottjai.
Mi is az az EFOTT? Az EFOTT betűszó az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója elnevezésből keletkezett. Az EFOTT elég jelentős múlttal bír, hiszen már 1976-tól kezdve jelenti a nyár biztos szórakozást nyújtó rendezvényét. Az első találkozót a Pécs mellett található Abaligeten tartották – az eseményen ekkor 25 főiskola és egyetem 350 hallgatója képviseltette magát. A rendezvény repertoárja széles spektrumon mozog: a programban
szerepel tájfutó-és természetjáró akadályverseny, éjszakai túra, városismereti vetélkedők, sportbemutatók és a híres magyar sportolókkal való találkozó. Emellett természetesen számos szórakozási lehetőség garantálja a diákok kikapcsolódását, pihenését. Az EFOTT állandó jellemzője, hogy mindig más és más helyszínen rendezik meg: 32 év alatt majdnem az egész országot sikerült bejárnia. Az EFOTT dinamikus fejlődést mutat: 2006-ban már több mint 50 ezer fiatal tisztelte meg jelenlétével a fesztivált. Az EFOTT a HÖOK-hoz tartozik, kizárólag hallgatói önkormányzatok pályázhatják meg a rendezését. Az elmúlt években megszaporodott a nyári fesztiválok száma, amelyek természetesen az EFOTT konkurenciájaként jelentek meg, ezért a HÖOK egy állandó menedzsmentet hozott létre, amely biztosítja az egységes arculatot, kommunikációt és a támogatókkal való hosszabb együttműködés feltételeit.
Miért éppen Győr? A nyugat-dunántúli régióban, még konkrétabban Győrben még nem került megrendezésre az EFOTT, ez az elbírálásnál kedvező tényező lehet. A felsőoktatásban résztvevő hallgatók számának különböző társadalmi, gazdasági és demográfiai tényezők hatására 2006 óta tapasztalható stagnálása, majd lassú csökkenése a Széchenyi István Egyetemen kevésbé tapasztalható. A HÖOK kitartó munkával próbálja biztosítani a győri hallgatók minél nívósabb hallgatói életben való részesülését. Az EFOTT kiváló lehetőség lenne arra, hogy egyetemünk és városunk megismertesse magát az ország különböző szegleteiből érkező leendő hallgatókkal, ezáltal biztosítva a minél magasabb jelentkezések számát. 2009 májusában kezdődnek az egyetem infrastrukturális fejlesztései, melynek keretein belül megvalósul az „Új egyetemi tudástér” a parkolóban, illetve az egyetemi könyvtár az A épület mellett.
Levél Ausztráliába
Gyógyíthatatlan beteg lett Magyarország
Kedves Felhős István Úr! Ne haragudjanak, hogy leveleimből mindig csak az elkeseredés szól, de mit tehetünk, ha a keserűség már beleivódott a zsigereinkbe. Tehetetlenül állunk az ország kifosztása előtt. Úgy érezzük magunkat, mintha egy gyógyíthatatlan beteg ágya mellett várnánk a halált. Mostanában egykori történelemtanárom mondatai jutnak eszembe, amikor arról mesélt, hogy a II. világháború a világ gazdasági újrafelosztását szolgálta. Hitler másodlagos célja volt a háborúval, hogy a kelet-európai országok embereivel dolgoztasson. A világháborút szerencsére nem nyerte meg, ennek ellenére a céljait elérte. A világot gazdaságilag újra felosztották, és mi kelet-európaiak elsősorban német és más nyugat-európai cégek bérrabszolgái vagyunk. Dolgozunk szombaton, vasárnap, gyakran 12 órázunk. Hitler valószínűleg elégedett lenne utódai teljesítményével. Nézzük csak Győrt. Az iskolában úgy tanultuk, hogy városunk a kön�nyűipar fellegvára. Mára nyugat-európai cégek felvásárolták az összes textilipari gyárainkat, de az élelmiszeripari cégekkel is ugyanezt tették. Ezzel a piacot megvették, a gyárakat pedig lerombolták! Eladtuk ilyen alapon az egész országot, nagyobb és jelentősebb textilipari és élelmiszeripari cég nincs már magyar tulajdonban. Az előbbiekben említett technikával az összes magyar cukorgyárat megszüntették, felszámolták. A fémipar ugyan erre a sorsra jutott. A kereskedelem, a bankszektor, a biztosítótársaságok mind, mind külföldi tulajdonban vannak. Itt rázzák a rongyot, csalnak és hazudnak, majd a nyereséget kiviszik az országból. Széchenyi ha ezt látná, főbe lőné magát, mielőtt elmegyógyintézetbe kerülne. Egyértelmű, hogy az Európai Uniónak is csak a piac miatt kellünk, ezért kellett neki Románia, Bulgária és új piacokat vár Törökországtól is. A népet etetik és hitegetik. Az eredmény a nyugati tőke egyértelmű térnyerése és Magyarország bekebelezése. A legnagyobb gond az egészben kedves Felhős István Úr, hogy annak ellenére, hogy az ország értékeit, így például a Malévet is eladták, országunk kelet-Európa legeladósodottabb állama lett. Vajon hova tették a pénzt a húsosfazék körül ülők? Több mint kilencvenmilliárd dollár államadósságot halmoztak fel. Hogyhogy nem lehet felelősségre vonni őket? Hiába mond sok millió ember fölöttük ítéletet. Kedves Felhős István Úr! A fent leírtakat beszéljék meg a magyar klubjukban. Kíváncsian várom a véleményüket. Tisztelettel Borsodi István
Miért lenne jó az EFOTT Győrnek? Az EFOTT rendezésébe számos helyi vállalkozót tudnánk bevonni. Győr régiós vonzáskörzetének (Pozsony, Bécs, maga a megye) figyelme városunkra koncentrálódna. A városmarketing, illetve a városkép pozitív változása szempontjából is fontos lenne, hogy elnyerjük a rendezés jogát, nem is beszélve az egyetemen belül a maradandó fejlesztésekről. Az EFOTT turisztikai jelentőségéről nem is szólva: Győr számára több
ezer vendéget és ezzel vendégéjszakát jelentene a fesztivál. Látható tehát, hogy városunk minden szempontból jól járna egy esetleges egyetemistákat és főiskolásokat megszólító rendezvény lebonyolításával, de az EFOTT számára is remek helyszín lehetne Győr. Reméljük, hogy a város vezetése, Herkely Ákos önkormányzati képviselő és mindenekelőtt a győri HÖOK sikerrel veszi az akadályokat, és 2009 nyarán Győr városa adhat helyet a méltán híres rendezvénynek. Pongrácz Alex
5
városunk MÚltJa
Elveszett értékeink nyomában a megyeszékhelyen Az építészetet nevezik úgy is, hogy a megfagyott zene. Mindkét műfaj sajátossága a komponáltság, a kiérleltség, tudatosság, de itt is mint mindenhol az ösztönösség, a megérzések, a víziók is fontos szerephez jutnak. A baj csak ott van, míg egy rosszul sikerült zeneművet legfeljebb egyszer kell végighallgatni, vagy még idejében kiszaladni a koncertteremből, addig egy roszszul komponált építészeti mű évtizedekig látszik, és kifejti városképi romboló hatását. Addig persze nem történhet semmi rossz, amíg az „álmok” csak papíron léteznek, de az első kapavágás már visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el. Ezért voltak a városvezetők kissé szkeptikusak az 1928-as általános városrendezési pályázat eredményeinek láttán, valójában nem is igen mertek az ott lefektetett elvek mentén haladni, ne feledjük, a két világháború között Magyarországon a konzervatív hagyományok uralkodtak. Nem tudott megvalósulni a belváros újrarendezése – megvallva és a terveket szemlélve, nem is olyan biztos, hogy ez kár – a Duna-kapu tér a Káptalandomb átalakítása, Nádorváros szerkezeti korszerűsítése, sok tervbe vett utcaszélesítés, és a város közepén maradt a vasút is. Ha össze akarjuk foglalni a valóban korszakalkotó pályázat eredményét, nem sok mindent tudunk felsorolni. Néhány épület új beépítési vonalra került, de alapvetően nem változott semmi. A városfejlesztési elképzelések közül talán legfontosabb a Széchenyi híd nyomvonalának meghatározása volt, igaz a valóban fontos műtárgy csak évtizedekkel később, az 1970-es évek végén épült meg. A megelőző számban közölt képen (Duna-kapu tér tervezett rendezése) a stílusban már alapvető változások jele mutatkozik, az eddig uralkodó „izmusok” és a szecesszió helyett a modern építészet elképzelései jelenek meg. Ennek kiváltó oka és mozgató rugója az 1920-as évek elején világhírűvé váló „Bauhaus”
pészet fejlődését, a központi fűtést, a fürdőszobát. A modern építészet egyik meghatározója a lapostető nálunk sajátságos változáson esett át, ugyanis megfelelő minőségű szigetelőanyagok híján a kivitelezők nem szívesen vállalkoztak ilyen szerkezetek megvalósítására. Az építészet erre úgy reagált, hogy szerkesztési elveiben megtartotta a tömeget, de az épületet magas-tetővel látta el, így hozva létre furcsa kompozitot. Az 1930-as években jelenik meg a városépítészet tudatos kutatá-
7. rész
A 20. századi győri városépítészet nevű építészeti mozgalom volt. A Bauhaus szakít minden megelőző építészeti irányzattal, egyszerű geometrikus formákból alkot iparszerűen is jól előállítható, sorozatgyártható térelemeket, a burjánzó épületdíszítésnek véget vet, a konstruktivizmus tiszta megnyilatkozásának utat engedve. Az építészet színhasználata is változik, feltűnnek a harsány alapszínek. Megjelenik a vázas épület, majd a blokkos, és eltűnik a magas-tető, helyette lapostető válik elsődlegessé. Az építőanyagok használata is változik, teret hódít az acél, a vasbeton, az üveg. A Bauhaus híres magyar úttörői voltak Breuer Marcell és Molnár Farkas. Legismertebb győri képviselői Urbantsok Tibor, Weichinger Károly, de ide sorolhatjuk Pfannl Egont, Lakatos Kálmánt is. Persze az építészet és művelői sem váltak egyik pillanatról a másikra „modernekké” hosszas folyamat volt ez, de tudnunk kell, hogy a Bauhaus elvei a mai napig hatással vannak az építészekre, különösen napjainkban támad fel újra az ilyen irányú nosztalgia. Az újszerű építészeti elvek, természetesen nemcsak az épületek-
ben, hanem a városrendezésben is megnyilatkoztak, ennek eredménye valójában az 1928-as általános győri városrendezési pályázat. Ezért voltak elfogadhatatlanok saját korának az ott megfogalmazott elvek, hiszen ennek a stílusnak sem történelmi háttere, sem jól kipróbált „recepje”, sem hagyománya nem volt, frissessége saját változását is magában hordhatta. Mindenesetre sok nádorvárosi villa fogant a Bauhaus stílusában, de épültek bérházak is ilyen formában városszerte. A legtöbb modern épület azonban az ipari épületek sorában látott napvilágot a dolog természetéből adódóan. Sajnos a 30-as, 40-es évek Bauhaus stílusú ipari épületeit a második világháború bombázásai elpusztították, belőlük hírmondó sem maradt. Az új stílus sem jelent meg mindig „tisztán”, sokszor vett magára provinciális jegyeket, ennek igen szép példája látható ma is a Munkácsy utcában a volt Vagon gyári bérház esetében. De nemcsak az épületek formája változott, lakóépületek esetében a lakások is korszerűsödtek, érteni kell ezalatt a belső terek szervesebb kapcsolatát, és az épületgé-
A Z ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS
6
sa, melynek Fehér Lipót és Rómer Flóris már az elmúlt században megteremtik az alapjait. Városunk kialakulásának felderítésében úttörő szerepet vállaltak Pfannl Egon, Borbíró Virgil és Valló István, kutatásaik publikációit ma is szívesen veszik kézbe az urbanisztikusok. A Bauhaus építészet két világháború közti virágzása nem volt zökkenőktől mentes, újító szelleme sokszor megbotránkozást okozott, és mindezek mellett előképe lett annak az 1960-as és 70-es években űzött műfajnak, melyet mai modern építészetnek neveztek. Ez a korszak pedig alaposan átformálta városunk arculatát, előnyére, vagy hátrányára, ez majd a folytatásokból kiderül. Ifj. Szabó Gyula okl. ép. mérn.
HelyesBítés A múlt havi számunkban tévesen jelent meg Me�őfi Lás�ló legújabb verseskötetének a címe. A kötet címe helyesen: „A szeretet végtelen tengerén”
W W W.oFPk.Hu
Mutatós, színes fényképpel felszerelt cikk ismertette városunk jövőbeni fejlesztésének egy részét napilapunk július 18-i számában. „Örömmel” értesülhettünk arról, hogy három (vagy négy) jachtkikötő épülhet folyóvizeinken az elkövetkezendő egykét éven belül. Most már mi is félretehetjük, kidobhatjuk azt a 17 db tervet (és újságcikket), melyek már az elmúlt 8 év folyamán biztosra „álmodták” ezt az elképzelést. Reméljük nem sok pénzébe került városfejlesztésünknek… Néhány mellékesnek tűnő körülményt azonban itt kell megemlítenünk, mert ezekről soha nem esett szó, legfeljebb havi polgári lapunk nosztalgikus visszaemlékezéseiben. Ebben a régi vízparti városban valamikor sorban ott álltak a csónakházak a Rába, a Duna folyók partjain. Ezeket iskolák, társadalmi szervezetek, üzemek, sportegyesületek tartották fenn, hogy tagságuk hódolhasson a sport, a testedzés, a kirándulások örömeinek. A csónakokat, a tartozékokat a csónakházakban tárolták a használat után gondosan letisztítva. Az indulás és érkezés a kihelyezett stégeknél történt. Nyári időben megteltek a folyók a guruló ülésű túra és versenycsónakokkal, kajakokkal, kisebb motorcsónakokkal. Egy élmény volt a Püspök erdő mellett evezni a Duna régi nyomvonalán, megkerülni a Csóka szigetet, a Szúnyog szigetet. Kellemes pihenőhelyek alakultak ki a partokon és jó volt az időt tölteni a Hajnal vendéglőben, a Piller csárdában a Varga kő strand mellett. De csónakázható volt a Rába, de még a Rábca is. Ma már más a helyzet a folyóinkkal. Új mederrel, zsiliprendszerekkel más földrajzi alakzat jött létre. Valamikor rendszeres kotrással, medertisztítással megfelelő mélységűek voltak a folyók, kellő vízmozgással és lefolyással. Mostanában baj van a vízmennyiséggel is, így a Gönyűre tervezett visszaduzzasztó gáttal kívánják a vízszintet emelni. Ez az oka talán annak, hogy a régi győri vízi-élet, a tömegsport szinte teljesen megszűnt, csak a versenysport egy töredéke maradt itt (kajakkenu), igaz, hogy rangos erősséggel. És ebben a környezeti közegben jelent meg, mint a vízi-élet lehetősége: a Jacht, pótolni akarván a régi
A látványos Győr
6. rész
Most pedig jachtolunk... csónakázó élet eszközeit. Az átlag polgár véleményezése szerint ez részben fedéllel ellátott vízi-jármű, melyet a szél ereje, vagy motor mozgat meg, nagyon is elképzelhető a tengerpartokon, nagyobb tavakon. De nálunk, a zsilipekkel behatárolt szűköcske mederben, pangó kisvizeken már a „sznobéria” határát súrolja a megemlítése is. Természetes, hogy a „kis hajó” megjelenése magával hozta „a tárolás” és a „lekötés” igényét is. A legújabb „álmodó” valami isteni szikrától indíttatva jachtkikötőt képzelt el az Ipar csatorna torkolatához (kb. 360 férőhely), mondván, hogy a közeli Audi cég majdcsak kezd vele valamit. Azóta már azt is tudjuk, hogy a „multi” cég nem kíván a kikötő ügyével foglalkozni. Az önkormányzati főtisztviselő nyilatkozata szerint két újabb kikötő lehet a Dunán a Petőfi híd és a Kossuth híd között. Kár, hogy a Petőfi híd nem a Dunán, hanem a Rábán van, a megjelölt pontosabb helyszín (Dunakapu tér, Rezidencia épület) pedig túl van a Kossuth hídon, inkább a Széchenyi híd lehetne a határvonal… A másik „biztos” helyszín a pinnyédi híd lábánál lenne, melyet a zsiliprendszer miatt meg sem lehet közelíteni, a híd tulajdonképpen egy holt víz felett lebegő maradvány. Hát ilyen „kis hibák” akadnak a legújabb „biztos álmokban”. A hivatkozott újságcikk megjelenése után rádiónyilatkozat is foglalkozott a jachtkikötő megvalósításával. Kiegészítésül azt is közölték, hogy a „lekötő helyek” milyen hasznosak lesznek majd a „jacht-turizmus” kialakulásánál. Sajnálatos, hogy ez „az elképzelt jelenség” csak üres szólam mai ha-
zánkban. Nem nagyon látni, hogy bajai, vagy szentendrei jachtos turisták feljachtoznak a Dunán, és itt tolonganak győri vizeinken, hogy megnézzék a legújabb győri mélygarázs építését, vagy a gyors ütemben készülő térburkolat felújításokat. A legnagyobb tiszteletünkkel arra kérjük a tömegkommunikációval
foglalkozó illetékeseket, hogy bánjanak csínján az olyan „szerekkel”, melyek ilyen bizonytalan, s ahogy kinéz még hosszú ideig „felesleges” álmodozásokat okoznak. Mindez városunk anyagi helyzete miatt is kívánatos. Id. Szabó Gyula okl. ép. mérn. nyugdíjas
In Memoriam Szolzsenyicin
Elment a kommunisták nagy ismerője „Irodalmi sorsom nem az én sorsom, hanem azoké a millióké, akik nem tudták már papírra kaparni, elsuttogni, elhörögni azt, ami a börtönben, a lágerben történt velük.” „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.” Alekszander Iszajevics Szolzsenyicin (1918–2008)
7
Az Isonzo völgyében és Doberdón járt a győri alpolgármester
Kilencven éve ért véget az első világháború. Városunkból húsz éve kezdődött az emléktúrák sora első világháború egyik legvéresebb csatáinak színhelyére az Isonzó-völgyébe, majd a Doberdóra. S azóta félszáz csoport vitt szalagot a fejfákra, gyújtott mécsest és hajtott főt a temetőkben, járta végig a lövészárkokat és faggatta a karszti kövek üzenetét. Ez együtt szinte parancsolóan írta elő az Isonzó Baráti Körnek és a győri Múltunk Útjain Körnek hogy az emlékeket keresőknek ás emlékezőknek, hogy megkülönböztetett programmal jubileumi utat szervezzenek. Ennek a június 18-tól július 3-ig tartó zarándokútnak két napján dr. Ottófi Rudolf Győr alpolgármestere is részt vett. Ezen a zarándoklaton a győrieken kívül a pesti Közép-Európai Club Pannónia Egyesület küldöttsége és egy tavalyi doni túrán résztvevők fogadta még el a meghívást. Ez utóbbi csoporttal három miséző - köztük egy 88 éves pap is a csoporttal tartott, és mondott szentmisét a redipugliai Hősök kápolnájában és a Visintini falucska most még romos kápolnája előtt. Az út egyik egyediségét ez adta. Húsz éve, amikor még Doberdóra vízum nélkül el sem lehetett menni a város polgárai egy olasz-szlovén határon fekvő kis falu emlékművére már elküldték fogadalmukat: Sorsotok a miénk marad. E táblára írott sornak akkor van súlya, ha ismételtem kifejezzük, hogy gondolunk az ott nyugvókra.
Este a solkáni temetőben Nagyon sokrétű eltérő életkorú és érdeklődésű társaság volt együtt és a sok-sok elesett katona sírja, szenvedések színhelye, a látvány közös nevezőt teremtett. Amikor a fogliánói,
vagy a solkáni temetőben az útitársak olvasták a sírjeleken lévő táblákról a neveket, s hol innen, hol onnan újra és újra hallottam az is magyar – ez is magyar felkiáltást fájdalommal vegyes öröm érződött mindenki hangjából. A solkáni temetőben a csoport érdeklődéssel hallgatta a csoport vezetőjének Bedécs Gyula tanár úrnak a visszaemlékezését arról, hogy miként kerültek új névtáblák a sírjelekre a révais tanulók munkája nyomán. Egyébként sok mindent kapcsolható városunkhoz.
Koszorúzás a fogliánói temetőben Fogliánóban Győr város koszorúját helyezte el Ottófi alpolgármester. Az emlékmű mellett egy kopjafa áll. Győrság küldte, a falu egykori polgármestere, Balogh Mihály faragta. S azt pedig tábla hirdeti, hogy Győrság testvértelepülési kapcsolatot ápol Sagradóval. S ez máig él. Több kopjafa látható. Ezek az emlékezés fái. Tíz éve szabolcsi fafaragók küldték Győrbe, ahonnan győri tanulók vitték a helyszínre és helyezték el, két hétig az állomásfőnök őrizte, amíg elszállításukra sor nem került. Ezekkel a kis történésekkel vált életszerűvé a túra. S emlékezetes, amikor Oslvávia emlékművét őrző ágyún az olvasható, hogy a győri ágyúgyárban készítették. A csoport számára külön élmény volt, hogy esti fényben láthatta Abbáziát (Opatija), amikor a kiegyezés utáni első miniszterelnökünk, gróf Andrássy Gyula kulturált környezetben lévő emléktáblájához hajózott emlékezni. Harminc mécsest gyújtottak a csoport tagjai, Voloskó kis kikötőjéből fáklyával vonultak. Szép volt, emberi, kicsit romantikus, de nehéz feledni, hogy Győr koszorúján és a győri Kör szalagján kívül nem volt emlékezésre utaló jel, amely azt hirdette volna, hogy maradandót teremtett. Sajnos kicsit módosult a program így az alpolgármester már nem tudott ott lenni Pulában, hogy társaival együtt mondjon imát az Adrián elsüllyedt Szent István hadihajó áldozataira emlékező keresztnél.
Riport A kö�elmúltban, május végén Győrött is megalakult a� Ifjúsági Keres�ténydemokrata S�övetség (IKSZ) helyi tago�ata. A nemzetvédelmi, környezetvédelmi és drogpreventív célokat �ás�lajára tű�ő s�erve�et a Keres�ténydemokrata Néppárt (KDNP) társult ifjúsági s�erve�eteként funkcionál és ors�ágos infrastruktúrával büszkélkedhet. A szervezet legsikeresebb akciói a könnyűdrogok legali�álása elleni fellépésekhe� kapcsolhatók, de gyakran nyilvánulnak meg családvédelmi kérdésekben is. A Morus Tamás Kör keretein belül ismert kö�életi s�emélyiségek aktuálpolitikával kapcsolatos véleményét ismertetik meg a� érdeklődő ifjúsággal. A s�erve�et célkitű�éseiről, terveiről Pongrácz Alex elnököt kérdeztem. – Hogyan fordult a figyelmed a politika felé? – Lehet hogy furcsának fog tűnni a válaszom, de ez egy régi történet. Talán 2000 környékén, amikor az általános iskola végén a trianoni tragédiáról tanultunk. Élénken kezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy lehet, hogy egy évszázadokig nagyhatalmi pozíciót betöltő európai országot kényük-kedvük szerint szétszabdaltak. Komolyabban is beleástam magamat a probléma kutatásába. A politika „szeretete” ezek után már magától jött: a 2002-es kampányban már a televízióban követtem figyelemmel, amint Orbán Viktor Miniszterelnök Úr felavatja a Terror Házát. – Mikor merült fel az ötlet, hogy Győrött is megalakuljon a KDNP ifjúsági s�erve�ete? – Lassan egy éve lesz, hogy felvételemet kértem a Kereszténydemokrata Néppárt győri szervezetébe. Havasi elnök úr többször vetette fel a gondolatot, hogy alakuljon meg városunkban is a párt ifjúsági szervezete, amire végül hosszabb szervezési munkálatokat követően, idén május végén került sor. Magam is fontosnak tartottam, hogy Győrött a szocialisták, a fiatal demokraták és a demokrata fórumosok után a kereszténydemokraták ifjúsági szervezete is megalakuljon. – Milyen célkitű�éseket tű�ött �ás�lajára a győri IKSZ? Milyen koncepciót fogalmaztatok meg?
– Az IKSZ központi szervezetéhez hasonlóan fontosnak tartjuk a nemzeti értékek ápolását, a radikális környezetvédelmet és a fiatalok morális és fizikális fejlődését fertőző tényezők, így elsősorban a „lágydrogok” elleni küzdelmet. Talán közhelynek tűnik, de a klímaváltozás egyre drasztikusabb mértékű erősödése folytán a magunk individuális szintjén is kötelességünk azért tenni, hogy lassítsuk a folyamatot. A nemzeti értékek ápolását nem részletezném különösebben, mert ez a tagság részéről evidenciaként hat. – Kikre s�ámíthattok munkátok során? – Nyilván kölcsönösen segítjük egymást a KDNP győri szervezetével, de harmonikus kapcsolatra törekszünk a győri ifjúsági szervezetekkel, iskolákkal és a civil szférával is. Remek példa erre a Nagycsaládosok Egyesületével való együttműködésünk, Gyertyás János elnök úr az elsők között vette fel velünk a kapcsolatot. – Sok sikert kívánok a munkátokho�, remélem, minél több kitű�ött célt tudtok teljesíteni! Herkely Ákos
Megjelenik 8000 példányban • Kiadja a� „Öss�efogás a Polgári Körökért” Egyesület 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail:
[email protected] • Weblap: www.ofpk.hu
Győri Polgári Lap
Felelős kiadó: Majtényi Lás�ló, telefon: (20) 599-7786 • Tördelős�erkes�tő: Kes�ler Ádám Banks�ámlas�ám: Halás�i Takaréks�övetke�et 58600283-11109550
