Szent István Egyetem Gödöllő
GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT (az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat 7. számú melléklete) A Szenátus 236/2011/2012. SZT. határozatával elfogadta.
2012. április I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat célja, hogy az egyetem működésének, üzemeltetésének és fenntartásának gazdasági feltételeit a költségvetési előirányzatokon belül a pénzügyi egyensúly fenntartásával és a szabályszerűség követelményeinek megfelelően biztosítsa. Mindezek érdekében a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapján, valamint az egyetem feladatai és szervezete sajátosságainak figyelembevételével a következők szerint rendelkezem.
1. § Az egyetem működésének és gazdálkodásának jogszabályi és egyéb forrásai (1)
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.);
(2)
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)
(3)
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.);
(4)
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.);
(5) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.); (6)
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
(7)
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: GT.)
(8)
Magyarország éves költségvetéséről szóló törvények;
(9)
Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.);
(10) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.
(XII.31.)
Korm.
rendelet
(a
továbbiakban:
Bellr.),
továbbá
az
államháztartásért felelős miniszter által kiadott, illetve közzétett magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok, és nemzetközi belső ellenőrzési standardok; (11) Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban) Vhr.); (12) Az egyetem Alapító Okirata (a továbbiakban: AO.); (13) Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: ESzMSz); (14) Kötelezettségvállalási és Utalványozási Szabályzat (a továbbiakban: KUSz.); 2
(15) Pénzkezelési Szabályzat (a továbbiakban: PkSz.); (16) Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakban: KbSz.) (17) Vagyonkezelési Szabályzat (a továbbiakba: VSz.) (18) Az MNV Zrt.-vel kötött Vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban: Vksz.)
2. § A szabályzat hatálya (1)
A szabályzat hatálya a Szent István Egyetem (a továbbiakban: egyetem) összes szervezeti egységére és minden gazdasági eseményére kiterjed.
3. § Az egyetem jogállása, azonosító adatai (1)
Az egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv, a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetése alapján a központi költségvetés által nyújtott támogatásból és saját bevételeiből gazdálkodik.
(2)
Az egyetem kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél, költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) látja el.
(3)
Az egyetem Neve: Szent István Egyetem Székhelye: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
(4)
Az egyetem azonosító adatai: -
Alapító Okirat száma OM azonosító Adóigazgatási szám Közösségi adószám Egységes statisztikai számjel Szakágazati besorolás Államháztartási azonosító PIR törzsszám Bankszámlaszám
107129-1/2011. FI 69207 15329767-2-13 HU 15329767 153 29767 8542 312 13 854200 230210 329761 10032000-00282826-00000000 (MÁK)
3
4. § Az egyetem tevékenységei (1)
Az egyetem az Nftv.-ben és az AO.-ban előírt oktatási, tudományos kutatási és egyéb feladatait az Áht. és az Ávr., valamint a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet előírásai alapján alaptevékenységként látja el.
(2)
A szakfeladatok részletes felsorolását az AO. és az egyetem Számviteli Politikája tartalmazza.
II. fejezet AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 5.§ A gazdálkodás rendszere (1)
(2)
A (2)-(3) bekezdésben felsorolt karok, és nem kari jogállású szervezeti egységek éves költségvetéssel és gazdálkodási jogkörrel rendelkeznek, a részükre jóváhagyott költségvetési előirányzataik mértékéig gazdálkodnak. Az egyetem a következő karokra és kari jogállású szervezeti egységekre tagozódik: a) Az egyetem székhelyén, a Gödöllői Kampuszon működő karok:
b)
-
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)
-
Gépészmérnöki Kar (GEK)
-
Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (MKK)
Az egyetem székhelyén kívül működő karok -
Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar (ABPK, Szarvas)
-
Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK Budapest)
-
Gazdasági-, Agrár-, Egészségtudományi Kar (GAEK, Békéscsaba)
-
Ybl Miklós Építéstudományi Kar (YMÉK Budapest)
(3) Az egyetem nem kari jogállású szakmai és funkcionális szervezeteket is működtet jogszabályokban előírt, illetve alaptevékenységgel összefüggő feladatok ellátására. E szervezeti egységek felsorolását és feladataikat az SzMSz. tartalmazza.
4
E szervezetek közül gazdálkodási jogkörrel rendelkeznek: a) Rektor Rektori Titkárság, Kommunikációs Központ, Belső Ellenőrzési Igazgatóság, Emberi Erőforrás Központ. b) Főtitkár Főtitkári Titkárság, Jogi Iroda, Informatikai Központ, Regionális Szaktanácsadási Központ, Szent István Egyetemi Kiadó, Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, Gödöllői Kollégiumok, Sportközpont c) Oktatási rektorhelyettes Minőségügyi Központ, Felnőttképzési Központ, Egyetemi Tanulmányi Központ és Információs Hivatal. d)
Tudományos rektorhelyettes Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács, Pályázati és Innovációs Központ, Klíma Iroda.
e)
Nemzetközi rektorhelyettes Külkapcsolati Iroda, Nyelvi Központ, Zöld Út Nyelvvizsga Központ.
f) Gazdasági Főigazgató Gazdasági Főigazgatóság. (4)
Az egyetem valamennyi karán/intézetében tanügyigazgatási szervezeti egységként működnek a kari (dékáni/főigazgatói) hivatalok és tanulmányi osztályok, illetve csoportok vagy titkárságok. Az oktatási szervezeti egységek (intézetek, tanszékek, stb.) szervezetében az intézeti (tanszéki, stb.) könyvtárakon kívül laboratóriumok, számítógépközpontok, kísérleti terek, kutató (megfigyelő) állomások működnek. E szervezetek gazdálkodási jogkörrel nem rendelkeznek, a karon/intézeten belül működnek és gazdálkodnak.
(5)
Az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karon folyó képzés gyakorlati nevelésioktatási feladatait, gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező karon belüli szervezeti egységként a Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Jászberény) és a Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola (Szarvas) látják el.
(6)
A gazdálkodási jogkörrel rendelkező a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt karok, és a (3) bekezdésben szereplő nem kari jogállású szervezeti egységek kijelölt szakmai vezetői átruházott hatáskörben, külön szabályzat (KUSz.) alapján és szerint kötelezettségvállalási, utalványozási, míg a gazdasági vezetők ellenjegyzési jogkörrel rendelkeznek, melynek gyakorlásáért és betartásáért fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak.
(7)
A kari és az előirányzattal rendelkező egyéb szervezeti egységek, a részükre előírt tevékenységük ellátására jóváhagyott kiadási előirányzataikkal, azok erejéig önállóan, felelősséggel gazdálkodnak, a kiadási előirányzatok fedezetére jóváhagyott támogatás és
5
a saját bevételi előirányzatok teljesítése mellett. A saját bevételek teljesítésében való lemaradás, illetve az esetleges évközi támogatás elvonás összegével a kiadási előirányzatot, illetve a kiadásokat is csökkenteni kell. (8)
Ha valamelyik szervezeti egység pénzügyi egyensúlya bizonytalanná válik (időarányos költségvetési előirányzatát indokolatlanul 10 %-ot meghaladóan túllépi) és ez által veszélyezteti a többi szervezeti egység működését (fizetőképtelenség, pályázatból való kizárás), akkor a gazdálkodó szervezet tevékenységébe az egyensúly helyreállítása érdekében azonnal és közvetlenül a főigazgató és a Költségvetési Bizottság javaslatára az egyetem rektora köteles beavatkozni.
(9)
A karok és a nem kari jogállású szervezeti egységek gazdálkodásával és a jóváhagyott előirányzatokkal kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatoknak és az ehhez kapcsolódó beszámolási kötelezettségnek a Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: GF) tesz eleget. A feladatokat és azok megosztását a Gazdasági Főigazgatóság Ügyrendje (a továbbiakban: GFÜ) tartalmazza.
(10)
Az egyetem gazdasági szervezetének részét képező decentralizáltan gazdálkodó szervezeti egységek keretén belül működő gazdasági igazgatóság(ok), főosztályok, osztályok, csoportok, illetve gazdasági munkakört ellátó (szak)alkalmazottak, amelyek/akik a szervezeti egységek vezetőinek munkáját segítik a döntések előkészítésében és végrehajtásában, irányítják, összefogják és ellátják a gazdálkodási és nyilvántartási feladatokat, gondoskodnak a GF által igényelt adatszolgáltatások teljesítéséről. A gazdasági-műszaki, a vezetői és az ügyintézői feladatokat csak a jogszabályokban előírt végzettségű alkalmazottak láthatják el.
6. § Az egyetem vagyona (1) Az egyetem vagyonkezelője a fenntartó által rendelkezésére bocsátott állami vagyonnak, melynek kezelési szabályait Nftv., Nvtv., az Vtv. és Vhr., a Vksz, valamint a Vsz. tartalmazza. (2) Az egyetem feladatait a közpénz és a közvagyon felelős felhasználásával, illetve használatával, a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményének érvényesítésével és felelősségével, az Áht. és az Ávr., illetve az (1) bekezdésben foglaltak előírásai szerint végzi. Az egyetem kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a tárgyi, szellemi és egyéb vagyon védelme. (3) Az egyetem a rendelkezésére bocsátott állami vagyont az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységek végrehajtásához használhatja és hasznosíthatja. (4) Az egyetem vagyonkezelésébe adott vagyon tulajdonjoga az államot illeti, amelynek használatára és hasznosítására az (1) bekezdésben foglaltak, valamint az ingó vagyontárgyak értékesítésére vonatkozóan az éves költségvetési törvény előírásai (értékhatárai) az irányadók.
6
(1) Ha az egyetem bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga az Nftv. 86. § (4) bekezdése alapján az államot illeti meg. (2) Az Ávr. 63. §-ának alapján az egyetem köteles az állami vagyont magáncélra igénybevevő számára térítést előírni az igénybevételnél felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A költségek és a térítés rendjét szabályzatban kell rögzíteni.
7. § Gazdasági társaság alapítása, abban való részvétel (1)
Az egyetem az Nftv. 86. §-ának (1) bekezdése alapján az Nvtv., Vtv. és Vhr., valamint a GT előírásai betartásával gazdálkodó szervezetet alapíthat. Az alapításra, részesedésszerzésre, a társaság működésére, vezető tisztségviselőjének felelősségére a vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
(2)
Az egyetem gazdálkodó szervezet alapítására, abban részesedés szerzésére, illetve gazdálkodó szervezetben tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok alapján és az MNV Zrt.-vel kötött szerződésben meghatározottak szerint jogosult. A tulajdonosi jogok gyakorlására a GT-ben az egyszemélyes gazdasági társaságokra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)
Az egyetem rektora évente jelentést készít a Gazdasági Tanács részére az egyetem által alapított, vagy részvételével működő intézményi társaságok működéséről. A jelentés alapján a GT javaslatot készít az intézményi társaság további működtetésével, illetve vagyonvesztés elkerülését célzó intézkedésekkel kapcsolatos lépésekről.
(4)
Az egyetem csak olyan társaságot hozhat létre, illetve olyan társaságban vehet részt, amelyik nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulás mértékét. Az oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenységet (felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, szakirányú továbbképzés) az Nftv. 2. §-ának (3) bekezdése alapján kizárólag az egyetem folytathat.
(5)
Az egyetemen magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságának, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot olyan társaságban, amelyet az egyetem hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik.
(6)
Az egyetem által alapított, illetve részvételével működő intézményi társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. meghatalmazása esetén a rektor gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlását a rektor helyettesére, vagy az egyetem más alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott tulajdonosi jog tovább nem ruházható át.
(7)
Amennyiben az intézményi társaságnál működő felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve az intézményi társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az intézményi
7
társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, úgy összehívja az intézményi társaság legfőbb szervének rendkívüli közgyűlését, és javaslatot tesz annak napirendjére. Ezzel egyidejűleg a rektor köteles haladéktalanul tájékoztatni a gazdasági tanácsot és a szenátust. (8)
Ha az egyetem szellemi alkotás jogosultja – az Nftv. 88. §-ának (2) bekezdése alapján azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. Az e célra létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt kell alkalmazni.
(9)
Az egyetemet vállalkozások, egyesületek, alapítványok székhelyéül és telephelyéül bejelenteni csak a rektor - gazdasági főigazgatói ellenjegyzéssel ellátott – engedélyével lehet. A telephelyként bejelentett szervezetek az igénybevett erőforrások ellenértékét kötelesek megfizetni.
III. fejezet AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSI SZERVEZETE 8. § Az egyetem vezető testületeinek feladat- és hatásköre Az egyetem vezető testülete a Szenátus jogosultságait, feladatait, hatáskörét és működését az Nftv. 12. §-a és az SzMSz tartalmazza.
9. § A rektor feladat- és hatásköre az egyetem irányításában Az egyetem felelős vezetője és képviselője az Nftv. 13. §-a alapján a rektor. E jogkörében eljár mindazokban az ügyekben, melyeket jogszabály, az SzMSz nem utal más személy, vagy testület hatáskörébe. Feladatait és felelősségét az Áht. 10. §-ának (1) bekezdése és az Nftv. 13. §-a, valamint az SzMSz tartalmazza. Feladatai és hatásköre különösen: (1)
Az egyetem Alapító Okiratában előírt tevékenységeinek jogszabályban, feladatellátói megállapodásban foglaltaknak, valamint az irányító szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásának irányítása és ellenőrzése.
8
(2)
Az egyetemen folyó képzési, oktató-nevelő, tudományos kutatómunka és egyéb tevékenység, valamint a gazdasági feltételek közötti összhang megteremtéséről és fenntartásáról való folyamatos gondoskodás.
(3)
Az Áht. és az Ávr. előírása alapján kiadmányozási, kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkezik.
(4)
Gyakorolja – a gazdasági főigazgató, belső ellenőrzési igazgatóság vezetőjére is kiterjedően a munkáltatói jogokat. Munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörét az egyetemi szabályzatokban, illetve a Szenátus egyetértésével helyetteseire, az egyetem főtitkárára, a gazdasági főigazgatóra, dékánokra, főigazgatóra, továbbá a nem kari jogállású szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. A rektor által átruházott hatáskörök tovább nem adhatók.
(5)
A költségvetési tervezéssel, pénzellátással, költségvetési gazdálkodással, számvitellel, beszámolással, információszolgáltatással, valamint a létesítményüzemeltetéssel és ingatlankezeléssel, beruházással, továbbá a gazdasági folyamatba épített ellenőrzéssel kapcsolatos egyetemi szintű feladatokat a GF-en keresztül látja el. Felelős az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.
(6)
A GF tevékenysége felett felügyeleti jogkört gyakorol, irányítja és ellenőrzi a gazdasági főigazgató munkáját és gyakorolja a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat.
(7)
Irányítja és szervezi az egyetem belső kontrollrendszerét, belső ellenőrzését és azok működését, gondoskodik a belső ellenőrzés működéssel, és gazdálkodással kapcsolatos megállapításainak realizálásáról, segítő javaslatainak hasznosításáról.
(8)
Irányítja és ellenőrzi az egyetem vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve az egyetem tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételét, az azzal való hatékony gazdálkodást.
(9)
Érvényesíti az egyetem működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a szakmai hatékonyság és az eredményesség követelményeit.
(10) Biztosítja a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangját, valamint felel az egyetem könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének rendjéért és teljesítéséért. (11) Felelős az egyetemen működő testületek munkájához szükséges feltételek biztosításáért, a szenátus jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért és a hozott döntések végrehajtásáért.
9
10. § A gazdasági főigazgató feladat- és hatásköre (1) A Gazdasági Főigazgatóságot a gazdasági főigazgató vezeti. A gazdasági főigazgató az általa ellátott feladatok tekintetében a rektor helyettese, feladatait az egyetem rektorának közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben általános utasítási és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, amelynek gyakorlásáról a rektornak rendszeresen beszámolni köteles. (2) A gazdasági főigazgató feladat- és hatáskörét, valamint felelősségét az Ávr. 11. §-a és az SzMSz szabályozza. (3) Feladatai és hatásköre különösen: a) Az egyetem gazdálkodásának – a Szenátus határozatainak és a rektor utasításainak megfelelő – megszervezése, irányítása, ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos ügyviteli tevékenység kialakítása és irányítása. b) Közvetlenül, illetve a főigazgató-helyetteseken, valamint a szervezeti egységek gazdasági részlegei vezetőin keresztül irányítja és ellenőrzi az egyetem egységes gazdasági szervezetét. Felelős a gazdasági szervezet Ávr. 9. §-ában és az SzMSz-ben előírt feladatainak ellátásáért. c) Felelős az egyetem számviteli rendjéért, szakmai és törvényességi felügyeletet gyakorol a gazdálkodó egységek gazdasági, pénzügyi, számviteli munkája felett, ellenőrzi az ezzel kapcsolatos tevékenységüket. d) A rektor által átruházott hatáskörben a Biztonságszervezési Irodán keresztül gyakorolja a vagyonellenőrzéssel, a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a polgári és katasztrófa-védelemmel, továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos irányítási és ellenőrzési feladatokat. e) A Gazdasági Főigazgatóság közalkalmazottaival kapcsolatban, - az egyetem foglalkoztatási követelményrendszere szerint – munkáltatói jogokat gyakorol és rendelkezik a Gazdasági Főigazgatóság költségvetési előirányzataival. f) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket feladatkörében a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok, a Szenátus, vagy a rektor számára meghatároznak. g) A rektorral egyetértésben gazdálkodik az egyetem központi előirányzataival és a pénzügyi keretekből származó eszközökkel, gazdasági intézkedéseket hoz. h) Gondoskodik a Szenátus és a Gazdasági Tanács elé kerülő gazdasági témájú előterjesztések elkészítéséről, valamint gazdasági szempontokból véleményez más előterjesztéseket. i) Biztosítja az egyetemi költségvetési döntések, továbbá a Szenátus és a rektor gazdasági jellegű határozatainak végrehajtását. j) Gondoskodik az egyetem költségvetési tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek határidőre történő, jogszerű teljesítéséről.
10
k) Irányítja és felügyeli az egyetemi beruházások és rekonstrukciók tervezését, lebonyolítását és megvalósítását. l) Ellátja a gazdasági információs rendszer és az ahhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások szervezési, irányítási és fejlesztési feladatait. m) A kari és nem kari jogállású szervezeti egységekben folyó gazdálkodási tevékenységeket koordinálja, szakmailag felügyeli. n) Az egyetem valamennyi anyagi kötelezettségvállalásával és utalványozásával kapcsolatos ellenjegyzési jogkört gyakorolja. o) A GF területén, valamint az egyetem gazdasági vonatkozású ügyeiben – a rektor által átruházott hatáskörben – kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol. p) A karok és a nem kari jogállású szervezeti egységek létesítményüzemeltetési és ingatlankezelési feladatainak ellátása felett szakmai felügyeletet lát el. q) Végzi az egyetemi szociálpolitikai tevékenység gazdasági felügyeletét. r) Gondoskodik az előirányzatok, a gazdálkodási keretek betartásáról. s) Javaslatot tesz belső ellenőrzési vizsgálatra, az ellenőrzések eredményeinek hasznosítására. t) Ellátja a VSz. rendelkezéseiből adódó feladatokat. u) Szervezi a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) hatékony működtetését. (4)
A gazdasági főigazgató ellenjegyzési jogkörét a szervezeti egységek gazdasági vezetőire és gazdasági ügyintézéssel foglalkozó munkatársaira, valamint a Gazdasági Főigazgatóság vezetőire átruházhatja.
(5)
A gazdasági főigazgató feladatainak ellátása során együttműködik az illetékes szervezetekkel és vezetőkkel.
IV. fejezet A GAZDÁLKODÁS RENDJE 11. §. Általános rendelkezések (1) A költségvetési gazdálkodás a költségvetési előirányzatok teljesítésével, a vagyon kezelésével összefüggő kötelezettségvállalással, utalványozással elrendelt és teljesített gazdasági eseményeken keresztül valósul meg. (2) A kötelezettségvállalás, utalványozás rendjét, az azzal kapcsolatos feladatokat, jogosultságokat és kötelezettségeket az Áht. és az Ávr., valamint az azok alapján kiadott KUSz. tartalmazza. 11
(3) A költségvetés végrehajtása során az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási szabad (kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett) előirányzat mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható, és kifizetések – kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat is ezen összeghatárig rendelhetők el. (4) Minden kötelezettségvállalást naprakészen és minden gazdasági eseményt az egyetem által működtetett EOS információs rendszerben a jogszabálynak megfelelő határidőben kell vezetni. (5) Az 5. §-ban felsorolt gazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységek vezetőinek gazdálkodási jogköre (kötelezettségvállalás, utalványozás) a szervezet használatában, nyilvántartásában lévő állami vagyonra, az éves jóváhagyott költségvetés eredeti, illetve módosított előirányzatainak teljesítésére, az egyetemi szabályzatokban, a rektori és a gazdasági főigazgatói utasításokban előírtak szerint terjed ki. (6) A pénzgazdálkodási jogkörökről a GF és a szervezeti egységek kötelesek napra kész nyilvántartást vezetni. (7) Az átoktatást végző karok, illetve nem kari jogállású szervezeti egységek éves kiadási és bevételi előirányzataik meghatározásánál figyelembe kell venniük az átoktatás pénzügyi kihatásait. Az átoktatásban résztvevők között együttműködési megállapodást kell kötni. Az átoktatás értelmezéséről, típusáról az átoktatás során megvalósuló oktatási tevékenység egyetemi szintű alapelveiről, a költségmegosztásról, az átoktatás rendjéről szóló szabályzat rendelkezik. A szabályzat alapján kiszámított átoktatási összegekkel az érintett karok előirányzatait évente június 30-ig és december 31-ig módosítani kell. (8) A
szervezeti egységeknek gazdálkodásuk során törekedniük kell arra, hogy kötelezettségvállalásaik és kiadásaik a ténylegesen teljesített bevételek és az időarányosan rendelkezésre álló támogatások együttes összegét ne lépjék túl és így a mindenkori pénzügyi egyensúly folyamatosan biztosított legyen
V. fejezet AZ EGYETEM KÖLTSÉGVETÉSE 12. § Általános rendelkezések (1)
Az egyetem gazdálkodásának alapja az Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: NEFMI) által jóváhagyott – egyetemi szintű – elemi költségvetés, valamint az ezt részletező belső egyetemi költségvetés.
(2)
Az egyetem költségvetésének előirányzati keretszámait a NEFMI – mint fenntartó szerv – a Magyarország éves költségvetésében elfogadott előirányzatok és az Nftv. normatív
12
költségvetési támogatás rendszere szerint, illetve azok keretei között állapítja meg, és szempontokat ad az elemi költségvetés elkészítéséhez. (3)
Az egyetem költségvetési gazdálkodása bruttó elszámolási rendben folyik, térítményezést alkalmazni, azaz bevételt kiadáscsökkentő tételként, vagy korábbi kiadás megtérüléseként elszámolni nem lehet.
(4)
Az elemi költségvetés tartalmazza: a) a kiadásokat és a bevételeket kiemelt előirányzatonként és ezen belül tételenként, b) a kiadások és bevételek tevékenységenkénti, szakfeladatonkénti (az azonos szakmai tevékenységgel összefüggő előirányzatok) részletezését, c) a személyi juttatásokat és a létszámösszetételt, d) a költségvetési feladatmutatókat és a költségvetési mutatószámokat.
(5)
A kiemelt előirányzatok: a)
Kiadási előirányzatok (előirányzati főösszeg): •
működési kiadások: -
•
felhalmozási kiadások: -
• b)
személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, és szociális hozzájárulás adók, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú kiadások. intézményi beruházási kiadások, felújítási kiadások, egyéb intézményi felhalmozási kiadások, központi beruházások.
kölcsönök Bevételi előirányzatok (előirányzati főösszeg):
Működési, illetve felhalmozási célú bevételek • költségvetési támogatás, • támogatásértékű bevétel, • saját bevétel, • átvett pénzeszközök, • pénzügyi műveletekből származó bevételek, • pénzmaradvány, • előirányzat maradvány. (6)
Az egyetem minden bevétele és kiadása az egyetemi költségvetés része.
(7)
A költségvetés tervezését úgy kell megszervezni, hogy a szervezeti egységek vezetői legkésőbb a tárgyév április végéig jóváhagyott költségvetési előirányzattal rendelkezzenek. 13
13. § Funkcionális előirányzatok A költségvetés funkcionális felosztását a felsőoktatási intézményre vonatkozó mindenkori finanszírozási kormányrendelet szabályozza. (1)
Hallgatói támogatás: a) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető − hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. A figyelembe vehető hallgatói kört és a figyelembe vehető létszám megállapításának rendjét a Kormány határozza meg. b) A hallgatói juttatások támogatására szolgáló normatív előirányzatot az előző bekezdésben megjelölt hallgatói kör átlag létszáma és a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, illetve a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói normatíva éves összegét a mindenkori Magyarország költségvetéséről szóló törvény tartalmazza. c) A hallgatói előirányzat része a hallgatói ösztöndíj támogatás, Bursa ösztöndíj, doktorandusz ösztöndíj, a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, a kollégiumi elhelyezés, a lakhatási támogatás, a kulturális- és sporttámogatás, valamint a hallgatók pénzbeli juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás és az ezzel összefüggő − megállapodáson alapuló − saját bevétel.
(2)
Képzési, tudományos és fenntartói támogatás: A képzési, tudományos és fenntartói előirányzat elosztási szabályai a mindenkori éves költségvetési irányelvekben kerülnek meghatározásra. A képzési, tudományos és fenntartói előirányzat nyújt fedezetet az elméleti és a gyakorlati oktatás, valamint az attól el nem különíthető kutatási tevékenység közvetlen személyi és dologi kiadásaira, elsősorban: a) Az oktatási szervezeti egységek közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak, valamint az oktatást segítő adminisztratív és technikai, továbbá kisegítő alkalmazottainak illetményeire és egyéb személyi juttatásaira, ezek közterheire beleértve a dékáni hivatalokban és a kari tanulmányi osztályokon foglalkoztatottakat is. b) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott óraadók, gyakorlati képzésben résztvevők díjára, a felvételi eljárásban és a vizsgáztatásban foglalkoztatottak díjára, valamint a képzéssel összefüggő egyéb fel nem sorolt személyi juttatások és közterhei kiadásaira.
14
c) A képzés feltételeit megteremtő közvetlen szakmai és közvetett épületüzemeltetési és fenntartási, adminisztrációs dologi és felhalmozási kiadásokra. (3)
Közoktatási feladatellátás támogatása: A közoktatásban résztvevő tanulók után a mindenkori éves költségvetési törvényben rögzített normatív támogatás illeti meg az egyetemet.
(4)
Normatívához nem köthető feladattámogatások, egyes speciális feladatokhoz nyújtott támogatás: A speciális feladatok támogatása tartalmazza azokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek az egyetem célfeladataihoz kapcsolódnak, vagy az egyéb tevékenységekhez hozzájárulnak. Tartalmazza továbbá azoknak a célfeladatoknak a finanszírozását, valamint azokat a pályázat útján elnyert pénzeszközöket, amelyek meghatározott időintervallumban elszámolási kötelezettséggel szolgálják a feladatok ellátását. A pályázat útján elnyert források személyi juttatásai terhére csak a pályázat időtartamára vonatkozó határozott idejű foglalkoztatás történhet.
(5)
Fejlesztési támogatás tartalmazza az egyetem beruházási, felújítási, infrastruktúra – fejlesztési kiadásaihoz biztosított költségvetési támogatást, a saját bevételeket, valamint az e célra átvett pénzeszközöket.
14. § A költségvetés készítésének folyamata (1)
A Gazdasági Főigazgatóság a NEFMI által megadott egyetemi keretszámok és tervezési szempontok ismeretében elkészíti az egyetem költségvetési javaslatát.
(2)
A költségvetés előkészítése során a)
A gazdasági főigazgató összeállítja a tervezetet, amit egyeztet a Költségvetési Bizottsággal, a gazdálkodási jogkörrel rendelkező karokkal és nem kari jogállású szervezeti egységekkel.
b) A gazdasági főigazgató közli a szervezeti egységek vezetőivel a gazdálkodási kereteket, tájékoztatást ad a tervezési irányelvekről és a teljesítendő határidőkről. c)
A tájékoztatás alapján a szervezeti egységek számításokkal alátámasztva, önállóan készítik el elemi költségvetési javaslatukat, amely a kiadási előirányzatokat és azok forrásául szolgáló költségvetési támogatást, továbbá a saját bevételek előirányzatait is tartalmazza. A javaslatot meg kell küldeni a gazdasági főigazgatónak.
d) Az egyetem egyeztetett, összesített költségvetése kerül véleményezésre a Költségvetési Bizottság, a GT, valamint jóváhagyásra a Szenátus elé.
15
(3)
A Szenátus által elfogadott költségvetést a gazdasági főigazgató a Szenátus ülését követő 20 napon belül közli a szervezeti egységekkel.
(4)
Az 5. §-ban felsorolt gazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységek az éves eredeti, illetve módosított előirányzataikat az irányításuk alá tartozó részlegek között feloszthatják, azonban ez nem érintheti a szervezeti egység vezetőjének kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörét. A felosztásról tájékoztatni kell a gazdasági főigazgatót.
15. § Az előirányzatok módosítása (1)
Az egyetem saját előirányzat-módosítási hatáskörében bevételi és kiadási előirányzatainak fő összegét és a kiemelt előirányzatokat év közben a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű – elkülönített állami pénzalapból, továbbá az Ávr. 2. §-ának b) pontjában felsorolt más forrásokból származó – bevételek, működési és felhalmozási célú államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök, előző évi maradványátvétel eredeti előirányzatot meghaladó többletéből, továbbá előirányzatmaradványa terhére saját hatáskörben felemelheti.
(2)
A szervezeti egységek (1) bekezdés szerinti egyetemi saját hatáskörű előirányzat módosítása a gazdasági főigazgató hatáskörébe tartozik. Az előző évi előirányzat maradványból kötelezettségvállalással lekötött összeget azok teljesítésére kell felhasználni. Az engedélyezésre és előirányzat-módosításra az előirányzat maradvány fenntartó által történt jóváhagyását követően kerülhet sor.
(3)
A működési és felhalmozási bevételeknél az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel felhasználása az (1) bekezdésben felsorolt bevételek kivételével, az Ávr. 34-35. §-a alapján az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után történhet. Amennyiben az eredeti, illetve a már módosított előirányzatot meghaladó többletbevétel meghaladja az előirányzat 30 %-át, de legalább az ötven millió forintot a felhasználáshoz, illetve előirányzat-módosításhoz az államháztartásért felelős miniszter engedélye is szükséges. Az engedélyezés elutasítása esetén a többletbevételt a központi költségvetésbe be kell fizetni. Az előirányzat-módosítást az irányító szervnél kell kérelmezni. Az előirányzat-módosítás kezdeményezésére a rektor jogosult. Az erre vonatkozó javaslatokat a gazdasági főigazgatón keresztül kell a rektor elé terjeszteni. A döntési eljárást az Ávr. 35. §-ának (3)-(9) bekezdése szabályozza.
(4)
Az Országgyűlés, a Kormány és az irányító szerv hatáskörébe tartozó évközben elrendelt előirányzat módosítások (pótelőirányzatok, zárolások, elvonások) szervezeti egységek közötti megosztásáról a gazdasági főigazgató és a Vezetői Kollégium véleményének figyelembevételével a rektor dönt.
(5)
A szervezeti egység vezetője javasolhatja, illetve kezdeményezheti a gazdasági főigazgatónál az egyes feladatokon tervezett kiemelt előirányzatok feladatok közötti
16
átcsoportosítását. Ez alól kivételt képez a hallgatók pénzbeli juttatásaira, a tankönyv- és jegyzettámogatásra szolgáló előirányzat, valamint a céltámogatások, amelyek másra nem használhatók fel. (6)
A szervezeti egység vezetője a gazdasági főigazgatónál kezdeményezheti a vezetése alatt álló szervezet jóváhagyott költségvetésének kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást. Az egyetem egészére vonatkozó kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást a gazdasági főigazgató kezdeményezhet. Az átcsoportosítás elrendelésére a rektor jogosult, a gazdasági főigazgató, vagy távollétében a pénzügyi és költségvetési igazgató ellenjegyzése mellett. Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások növelésére. A szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető. Az átcsoportosításhoz az Ávr. 43. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetben az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges.
16. § A költségvetési előirányzatok teljesítése (1)
A költségvetés teljesítése az Áht. 4. § (2) bekezdése alapján a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásnak jogosultságát foglalja magába. A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.
(2)
A szervezeti egységek az éves költségvetésükben tervezett eredeti, illetve az év közben módosított előirányzataikat a költségvetési gazdálkodás szabályai és a KUSz. előírásai szerint használhatják fel.
(3)
A szervezeti egységek a jóváhagyott eredeti, illetve év közben a 15. § szerinti eljárás szerint jóváhagyott módosított kiadási előirányzataikat nem léphetik túl, módosított bevételi előirányzataikat teljesíteni kötelesek. Olyan feladatokra kötelezettséget vállalni (új feladat, feladatbővítés, beruházások működési többletigénye, stb.), amelyeket a szervezeti egység eredeti költségvetése nem tartalmaz, csak akkor lehet, ha annak pénzügyi fedezete terhére a kiadási és bevételi előirányzat módosításra került.
(4)
A szervezeti egységek előző évi költségvetési előirányzat-maradványaikból a kötelezettségvállalással terhelt, felhasználásra jóváhagyott összeget, a kötelezettségek fizetési határidőre történő teljesítésére használhatják fel. Az előző évi maradványból kötelezettségvállalással le nem kötött rész a fenntartói jóváhagyást és a 15. § szerinti előirányzat módosítást követően annak megfelelő célokra használható fel.
(5)
Támogatásértékű bevétel (pályázati támogatás, ellátottak állami alapoktól, központi és önkormányzati, költségvetési szervektől kapott megbízások ellenértéke), államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz (alapítványok, EU-s források, üzleti szférától, magánszemélyek, stb.), az előirányzat módosítást követően kizárólag a juttató által megjelölt célra, személyi kiadásokra, járulékokra, dologi kiadásokra és felhalmozásra a támogató által a szerződésben megjelölt mértékben használható fel.
17
(6)
Azok a szervezeti egységek, amelyek a költségvetésben jóváhagyott bevételi módosított előirányzataikat részben, vagy egészben nem teljesítik, kiadásokat csak a realizált bevétel összegéig teljesíthetnek.
17. § A bevételeket terhelő kötelezettségek (1)
Az egyetem saját bevételéből és költségvetési támogatásából köteles fedezni a szakmai feladat ellátással összefüggésében felmerült kiadásokat úgy, hogy a felmerült kiadások mellett a bevétel fedezetet nyújtson az üzemeltetési, fenntartási kiadásokra is. A szabad kapacitás hasznosítására vállalt feladatok bevételének fedeznie kell az azok teljesítésével összefüggő közvetlen és arányos felosztás szerint terhelő közvetett kiadásokat.
(2)
A szervezeti egységek költségvetéséből - a költségvetési irányelvekben meghatározottak szerint - az egyetem egész területére kiterjedő, a jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban előírt szakmai, informatikai, ellenőrzési, általános igazgatási és szolgáltatási feladatok pénzügyi fedezetének biztosítására a tárgyévre vonatkozó %os mértékű hozzájárulást kell érvényesíteni. A hozzájárulás a mindenkori éves költségvetés felosztási eljárás során meghatározott mérték.
18. § Személyi juttatások (1)
A személyi juttatások előirányzatával és a munkaerővel való gazdálkodás – figyelemmel a jogszabályi előírásokra is – kiterjed: a) a létszám és a személyi juttatások megtervezésére, illetőleg felhasználására, a foglalkoztatásra, b) a személyi juttatásokról és a munkaerő-gazdálkodásról szóló beszámolásra,
(2)
(3)
A személyi juttatások gazdálkodási kerete magában foglalja: a)
a rendszeres személyi juttatásokat,
b)
a nem rendszeres személyi juttatásokat,
c)
a külső személyi juttatásokat.
A létszám-előirányzat a NEFMI által a költségvetés tervezésekor engedélyezett létszám.
18
(4)
Az egyetem a személyi juttatások és a létszám előirányzatával – a rá vonatkozó munkajogi jogszabályi előírások figyelembevételével – önállóan gazdálkodik, a jóváhagyott létszám előirányzatán belül önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét, munkaidő alapját. Az eredeti előirányzatot meghaladó évközi többletbevételekkel kapcsolatos, jóváhagyott előirányzat módosítás terhére, csak határozott idejű foglalkoztatásra és egyszeri jogszabály szerinti juttatásokra vállalható kötelezettség.
(5)
A költségvetési előirányzat hiánnyal, előző évi veszteséggel (maradványhiány) rendelkező kar, szervezeti egység a tartós, vagy átmeneti illetmény megtakarítást nem használhatja fel, arra kötelezettséget nem vállalhat, azt az előirányzat hiány, előző évi veszteség pótlására köteles fordítani.
(6)
A szervezeti egységek személyi juttatási eredeti és módosított előirányzatának és engedélyezett létszámkeretének betartásáért a szervezeti egység vezetője felel.
(7)
Ha a szervezeti egység személyi juttatási előirányzatán felül köt szerződéseket, akkor a fizetési kötelezettségek okmányait a GF a szervezeti egység vezetőjének visszaküldi, a kifizetést nem teljesíti. Az esetleges késedelmes kifizetés jogkövetkezményei az érintett egységet, illetve a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőt terheli.
(8)
A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét az SzMSz tartalmazza.
(9)
A közalkalmazottak illetményének és egyéb rendszeres személyi juttatásainak kifizetését az egyetem havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap hetedik napjáig a közalkalmazott által megadott bankszámlára utalja.
(10)
A távollét miatt az illetmények (plusz-mínusz) korrigálása és a keresőképtelenség esetén járó juttatás számfejtése és folyósítása a hó 25. napjáig beérkező bizonylatok alapján a tárgyhóban, az ez utáni bejelentések esetében a következő hónapban történik.
(11)
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó – a jogszabályok által nem rendezett – jogokat és kötelezettségeket az egyetem Kollektív Szerződése tartalmazza.
19. § Lakásépítési, lakásvásárlási támogatás (1) Az egyetemi közalkalmazottak lakásépítési, lakásvásárlási támogatásának rendjét Rektori Utasítás szabályozza.
19
20. § Hallgatói pénzbeli juttatások (1)
A hallgatói pénzbeli juttatások, illetve a hallgatók által fizetendő díjak körét és mértékét, valamint a hallgatók kártérítési kötelezettségét a vonatkozó jogszabályok (Nftv., kormányrendelet) és a Szenátus által jóváhagyott szabályzatok tartalmazzák.
(2)
A hallgatói pénzbeli juttatások kerete terhére a kifizetéseket – a fedezet ellenőrzése után – a Tanulmányi Osztályok rendelkezése alapján a GF átutalással teljesíti.
21. § Dologi kiadások (1)
A készletbeszerzések és az igénybe vett szolgáltatások az alapfeladatok ellátásához szükséges anyag-, áru-, kis értékű (100 ezer forint egyedi érték alatti, egy éven túl elhasználódó) tárgyi eszköz-, szellemi termék- és egyéb beszerzések, valamint a különféle szolgáltatások megrendelése, a beszerzések, a kötelezettségvállalás szabályai szerint egyetemi beszerzés útján, vagy a szervezeti egység által saját hatáskörében végezhető.
(2)
A karbantartás a tárgyi eszközök állagának megőrzése érdekében végzett olyan javítási, karbantartási tevékenység, amely biztosítja az eszközök folyamatos működését. a) A karbantartási és kisjavítási feladatok ellátására a szervezeti egység költségvetési előirányzata és a GF által kezelt előirányzat nyújt fedezetet. b) A szervezeti egységek részére jóváhagyott keretből kell a használatukban lévő gépek, berendezések, műszerek, informatikai eszközök, hálózatok – eseti, vagy átalánydíjas karbantartási szerződés keretében történő – karbantartását, kisjavítását elvégeztetni. c) Az épületek, építmények karbantartási, javítási munkái elvégeztetéséről Gödöllőn a Beruházási és Üzemeltetési Igazgatóság, külső karoknál a kötelezettségvállalási értékhatár alatt a kar gondoskodik. A külső karok 2 000 EFt kötelezettségvállalási értékhatárt elérő, vagy meghaladó épület karbantartási, javítási munkákra csak a Beruházási és Üzemeltetési Igazgatóság véleménye és központi jóváhagyás alapján vállalhatnak kötelezettséget.
20
22. § Felhalmozás (1)
A felhalmozás körébe tartoznak az egyetemi beruházások és a felújítások, valamint az egyéb felhalmozási kiadások.
(2)
Beruházási kiadásnak minősül az éven túli elhasználódási idejű immateriális javak, tárgyi eszközök (épület, építmény, gép, műszer, informatikai eszközök, hálózatok, járművek, berendezés) beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá az üzembe helyezésig felmerült mindazon hasznos tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható, és amelynek együttes beszerzési összege a 100 ezer Ft-ot meghaladja.
(3)
A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz (épületek, gépek, berendezések, stb.) eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége helyreáll. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése függetlenül a költségek nagyságától.
(4)
Az eredeti jóváhagyott felhalmozási előirányzatot meghaladó többletbevételi forrás terhére történő felhalmozási bevételi és kiadási előirányzat módosítást a szervezeti egység a gazdasági főigazgatónál kezdeményezheti.
(5)
Építési beruházásra és felújításra vonatkozó kötelezettségvállalás kizárólag a GF Építészeti és Ingatlangazdálkodási Főosztály véleményezésével és a gazdasági főigazgató előzetes jóváhagyásával, ellenjegyzésével kezdeményezhető. Kötelezettségvállalásra csak a vonatkozó jogszabályokban előírt eljárások és az MNV Zrt. engedélyét követően a KUSz. szabályai szerint kerülhet sor. A szükséges eljárások bonyolítása a Beruházási és Üzemeltetési Igazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozik.
(6)
A központi beruházásokat a NEFMI előírásai alapján kell végezni.
(7)
A felújítási előirányzat terhére megvalósítandó felújításokról a Gazdasági Főigazgatóság a NEFMI-t tájékoztatja.
(8)
A beruházásokra és a felújításokra vonatkozó kötelezettségvállalást megelőzően a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat előírásai szerint kell eljárni.
21
23. § A közbeszerzési törvény alkalmazása (1)
Az egyetem, mint központi költségvetési szerv a Kbt. hatálya alá tartozik.
(2)
Az egyetem valamennyi árubeszerzésére, szolgáltatás-megrendelésére, illetőleg építési beruházására vonatkozó szabályokat a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok, valamint a KbSz. tartalmazza.
24. § A vámmentesség érvényesítése (1)
Az egyetem a Lake-Success-i Megállapodás hatálya alá tartozó tudományos és kulturális tárgyak – a Megállapodáshoz csatlakozott harmadik országból történő – importja esetén vámmentesség illeti meg. Ez a jog át nem ruházható.
(2)
Az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1950. november 22én kelt Lake-Success-i Megállapodás A, C, D mellékletében felsorolt könyvek, kiadványok, dokumentumok, oktatási, tudományos és kulturális jellegű vizuális, vagy auditív anyagok, tudományos műszerek és készülékek és azok tartozékai csak akkor vámmentesek, ha azokat kizárólag oktatás, vagy tudományos kutatás céljára hozzák be, illetőleg használják fel. Tartozékok és alkatrészek külön behozatala csak akkor vámmentes, ha azt azonosíthatóan előzetesen vámmentesen behozott műszerhez szánták.
(3)
A kedvezmények nem vonatkoznak – származási országtól függetlenül – a fogyóeszközök, anyagok, vámmentesen behozott műszerhez nem kapcsolódó alkatrészek és tartozékok importjára.
(4)
A vámmentesen vámkezelt áru a vámkezeléstől számított öt éven belül vámmentességre nem jogosult intézmény, szervezet részére csak a vám megfizetése után értékesíthető, vagy adható át.
(5)
A vámmentesen vámkezelt áru bevételt eredményező árutermelésre, szolgáltatásra, valamint vállalkozási tevékenység végzésére nem használható fel.
(6)
A Lake-Success-i Megállapodás hatálya alá tartozó áruk vámkezeléséhez szükséges nyilatkozatot a Gazdasági Főigazgatóság bocsátja ki.
(7)
A termékimport lebonyolításában közreműködő valamennyi szervezet, vagy személy köteles a legnagyobb gondossággal eljárni, annak érdekében, hogy az egyetemnek – pályázati-, és egyéb tevékenységet károsan befolyásoló – vámtartozása ne keletkezzen.
22
(8)
A Gazdasági Főigazgatóság köteles a vámtartozások keletkezésének körülményeit, illetőleg a termékimport lebonyolításában közreműködők személyi felelősségét vizsgálni.
25. § Az Európai Unió tagállamaiból történő beszerzések (1)
Az Európai Unió tagállamaiból történő árubeszerzések, vagy szolgáltatás megrendelések nem minősülnek termék, illetőleg szolgáltatás importnak.
(2)
Az Európai Uniós tagállamokból történő árubeszerzések-, szolgáltatás megrendelések közreműködői kötelesek a kettős adózást – az egyetem közösségi adószámának (HU 15329767) megrendelőlapon való feltüntetésével – elkerülni.
(3)
Az Európai Unió tagállamaiból történő beszerzésekhez kapcsolódó ÁFA bevallása a GF hatáskörébe tartozik.
26. § Illeték- és költségmentesség (1)
Az egyetemet mint költségvetési szervet, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdésének c.) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg.
27. § Pályázatok (1)
Az egyetem a minisztériumok fejezeti kezelésű előirányzatai, alapprogramjai, továbbá az elkülönített állami pénzalap által meghirdetett és más hazai és uniós pályázatokon részt vehet és megbízás esetén a (2) és a (3) bekezdés figyelembevételével szerződést köthet.
(2)
A pályázatokkal kapcsolatos szerződéskötés rendjét, a pályázatok lebonyolítását, pénzügyi elszámolásának részletes folyamatát külön szabályzat tartalmazza.
23
(3)
Amennyiben a támogatási szerződések visszafizetési kötelezettséget írnak elő, úgy a visszafizetés a pályázatért felelős egység költségvetési előirányzatát terheli.
VI. fejezet AZ EGYETEM PÉNZFORGALMÁNAK LEBONYOLÍTÁSA 28. § Az egyetem számlái (1) Az egyetem számláit, a számlák feletti rendelkezési jogot, a készpénz kezelés szabályait, fizetési módozatokat és a kifizetések rendjét a PkSz tartalmazza.
29. § Pénzellátás (1)
Az egyetem jóváhagyott éves költségvetése alapján a MÁK a kiadási és a saját bevételi előirányzatok különbözeteként megállapított éves támogatást havi időarányos bontásban nyitja meg. Az évközi módosítások finanszírozási ütemezését a fenntartó szerv az előirányzat módosítással egyidejűleg közli.
(2)
Az egyetem havi finanszírozása szükségessé teszi, hogy a szervezeti egységek jóváhagyott kereteiket időarányosan használják fel.
(3)
A Gazdasági Főigazgatóság a kiadások teljesítése előtt vizsgálja a fedezetként megjelölt ütemezett előirányzat és a teljesített bevétel szabad keretét. A fedezet nélkül benyújtott kifizetési rendelkezést a Gazdasági Főigazgatóság megtagadhatja.
(4)
A témaszámokon lévő gazdálkodási keretek időarányos támogatást meghaladó felhasználását – kivételesen indokolt esetben – más témaszámokon rendelkezésre álló szabad keret terhére a szervezeti egység vezetője engedélyezheti. A szervezeti egység által felhasznált költségvetési támogatás nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott időarányos finanszírozási keretet.
24
(5)
A saját bevételből rendelkezésre álló kereteket a ténylegesen befolyt bevételek mértékéig lehet felhasználni.
(6)
Az egyetem likviditásának megőrzése érdekében a pályázati szerződések által biztosított keretek rendelkezésre állásáig a feltétlenül szükséges kiadásokat, amennyiben a szervezeti egység nem rendelkezik szabad pénzeszközzel - a szervezeti egység vezető javaslatára - a gazdasági főigazgató engedélyével lehet megelőlegezni.
VII. fejezet PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS, BESZÁMOLÁS 30. § Könyvvezetési és beszámolási kötelezettség (1) Az egyetem könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét az Áht. és az Ávr. a számvitelről szóló a 2000. évi C. törvény és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint az egyetem Számviteli Politikája és Számlarendje, valamint a Gazdasági Főigazgatóság Ügyrendje tartalmazza.
31. § Belső beszámoló és gazdasági információ szolgáltatás (1)
A Gazdasági Főigazgatóság az egyetem költségvetési gazdálkodásáról, vagyoni és pénzügyi helyzetéről éves belső beszámolót köteles készíteni a költségvetési beszámoló alapján a Szenátus részére.
(2)
A belső beszámolónak tartalmaznia kell a költségvetési beszámoló (pénzforgalmi beszámoló, mérleg, kiegészítő mellékletek) főbb számszaki adatait és az egyetem költségvetési gazdálkodásának, vagyoni és pénzügyi helyzetének szöveges értékelését.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti beszámolót véleményezésre a Gazdasági Tanácsnak meg kell küldeni és jóváhagyás céljából a Szenátus elé kell terjeszteni.
(4)
A Gazdasági Főigazgatóság az EOS rendszer lekérdezési felületével tájékoztatási lehetőséget biztosít a szervezeti egység költségvetési előirányzatairól és azok teljesítéséről, illetve eszközállományuk alakulásáról. Az információ szolgáltatás tartalmazza a költségvetési támogatás, saját bevétel, személyi juttatások, munkaadót
25
terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási kiadások és egyéb kiemelt előirányzatok alakulását. Az adatok tetszőleges részletezettséggel (témacsoport, témaszám, forrás, kerettípus, főkönyvi számlaszám) lekérdezhetők. Az adatszolgáltatást a szervezeti egységek kötelesek figyelemmel kísérni és észrevételeiket a Gazdasági Főigazgatóságnak jelezni.
VIII. fejezet ELLENŐRZÉS 32. § Belső ellenőrzés (1)
Az belső ellenőrzés célja az egyetem pénzeszközeivel és a rendelkezésre bocsátott nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása.
(2)
A belső ellenőrzést a Bellr., a magyarországi és nemzetközi belső ellenőrzési standardok, valamint a vonatkozó belső szabályozás előírásainak megfelelően kell végezni, illetve a szükséges intézkedéseket meghozni és végrehajtani.
(3)
Az egyetem rektorának közvetlen felügyelete alatt álló függetlenített Belső Ellenőrzési Igazgatóság feladatait, hatáskörét, az SzMSz eljárási szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
33. § Belső kontrollrendszer (1)
(2)
A belső kontrollrendszer magába foglalja az ellenőrzési nyomvonalat, a folyamatba épített, előzetes utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE) a Bellr. 8. §-ának (2) bekezdése szerinti tartalommal, a kockázatkezelés rendszerét a szabálytalanságok kezelésének rendjét, az információáramlást és a monitoringot biztosító rendszert. A belső kontrollrendszernek biztosítania kell, hogy:
26
a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen (jogszabályok, belső szabályozás) gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre (Bellr. 2. § g) i) pontjai); b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék; c) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megóvják azokat a veszteségektől; d) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az egyetem működésével, gazdálkodásával és vagyoni helyzetével kapcsolatosan. (3)
A belső kontrollrendszer (1) bekezdésében leírt feladatok szabályozását külön Rektori Utasítás tartalmazza.
(4)
A vezetők kötelezettsége az irányításuk alá tartozó egységeknél a vezetői, illetve a folyamatba épített ellenőrzés rendszeres gyakorlása a vonatkozó jogszabályi és belső utasításoknak megfelelően.
IX. fejezet 34. § Záró rendelkezések (1) Az egyetem Gazdálkodási Szabályzata az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. mellékleteként, az egyetem költségvetési gazdálkodását szabályozza. (2) Az egyetem szervezeti egységeinek felsorolását az ESzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza. (3) A Gazdálkodási Szabályzathoz kapcsolódnak különösen az 1. § (10)-(16) bekezdésében felsorolt szabályzatok és a VkSz., továbbá a könyvvezetési és beszámolási kötelezettséggel összefüggő egyetemi szabályzatok, Rektori és Főigazgatói Utasítások, amelyek rendelkezéseit a Gazdálkodási Szabályzat előírásaival együttesen kell alkalmazni. (4) A Gazdálkodási Szabályzat folyamatos aktualizálásáért a gazdasági főigazgató a felelős.
35. § Hatálybalépés
27
(1) Jelen szabályzat 2012. április 19-én lép hatályba. Jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus 137/2010/2011. számú határozatával hozott Gazdálkodási Szabályzat. Gödöllő, 2012. április 3.
28
