Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CAMPUS
Tudományos Diákköri Konferencia Ápolás és betegellátás (BSc) szakos hallgatók pályamunkáinak összefoglalói
Konferencia időpontja: 2015. november 17. Konferencia helyszíne:
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház (5700 Gyula, Semmelweis u. 1.) Árvay-terem
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsa
Elnök:
Dr. Gombos Béla (GAEK TC VKI)
Titkár:
Czinderi Kristóf (GAEK EC)
Tagok:
Dr. Futó Zoltán (GAEK TC AVI) Bodnár Gábor (GAEK GC) Bujdosó Angelika (GAEK EC HÖK) Koppányi Péter (GAEK TC HÖK) Máté Levente (GAEK GC HÖK)
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CAMPUS
EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ
Elnök:
Mészáros Magdolna, főiskolai docens, ápolási igazgató, Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház
Tagok:
Dr. Turcsán Judit, főiskolai tanár, intézetigazgató, SZIE-GAEK Egészségtudományi Intézet Dr. Tokaji Ferenc, elnök-igazgató, Hőforrás Üdülőszövetkezet, Gyula Kóra Szilvia, egészségügyi szervező, 2014. évi TDK Egészségügyi Szervező Szekció I. helyezettje, a 2015. évi OTDK különdíjasa Molnár Zsanett, 2014. évi TDK Ápolás- és Egészségtudományi Szekció I. helyezettje, 2015. évi OTDK résztvevő
Helyszín:
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház 5700 Gyula, Semmelweis u. 1., Árvay-terem
Időpont:
2015. november 17.
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula A RENDŐRÖK JÁRTASSÁGA AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSBAN Police Officers' proficiency in First Aid Készítette: SZÉP DALMA, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, ápolás és betegellátás BSc, IV. évfolyam, nappali tagozat Témavezető: Kárász László, vezető mentőtiszt, Országos Mentőszolgálat, Dél-alföldi Regionális Mentőszervezet
Az elsősegélynyújtás mindenkinek a kötelezettsége, a tőle elvárható módon. Időben elkezdett ellátás akár életet is menthet, továbbá meg lehet általa akadályozni a további egészségkárosodást, és elősegítheti a gyógyulási folyamatot. Az elsősegélynyújtásban mindenkinek a legjobb tudása szerint kell eljárnia. Valójában csak az tud segítséget nyújtani, aki már tanult az elsősegélynyújtásról, tudja, hogy bizonyos helyzetekben mit, és hogyan kell végrehajtani. A kutatásom célja az, hogy felmérjem a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományába tartozó közterületi szolgálatot ellátó rendőrök jártasságát az elsősegélynyújtásban. Mindezzel azt szeretném elérni, hogy amennyiben egy személyi sérüléssel járó közlekedési balesethez a rendőr hamarabb érne ki, mint az Országos Mentőszolgálat munkatársai, vagy egy járőrszolgálat alatt a rendőr talál meg egy rosszul lett személyt, tisztában legyen az elsősegélynyújtással annyira, hogy azt kompetenciájának szintjén haladéktalanul meg tudja kezdeni mindaddig, amíg a mentő ki nem érkezik a helyszínre. A kutatásom alatt visszaérkezett eredményekből le lehetett szűrni, hogy a rendőrök tudása hiányos az elsősegélynyújtással kapcsolatban. Akár egy közlekedési balesetnél, akár csak egy járőrszolgálat alatt találkozhatnak olyan személlyel, akinek szüksége lenne a segítségre. Amennyiben több oktatás lenne a rendőrök számára, akkor véleményem szerint bátrabban, szakszerűbben és hatékonyabban tudnák megkezdeni az elsősegélynyújtást.
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula HIV A XXI. SZÁZAD ELEJÉN HIV at the beginning of the 21st century Készítette: BAJKÁN TIVADAR, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, ápolás és betegellátás BSc, IV. évfolyam, levelező tagozat Témavezető: Dr. Párduczné Egészségtudományi Intézet
Szöllősi
Andrea,
adjunktus,
SZIE
GAEK
Kutatásomban a HIV-vírus terjedésének társadalmi okait igyekeztem megismerni, felmérni, mit tud egy átlagos magyar ember a HIV-ről és a nemi úton terjedő betegségekről, az ezekkel szembeni védekezés módjáról, a védekezés fontosságáról, elvégre a legtöbb magyarországi HIV-fertőzött szexuális úton kapta el a betegséget. (Országos Epidemiológiai Központ 2015) Munkám során arra kerestem a választ, kik azok, akik kellő tudással rendelkeznek ahhoz, hogy elmondhassák, biztonságos szexuális kapcsolatokat létesítenek, kik azok, akik a legkevésbé vannak kitéve a nemi úton terjedő fertőzésekkel szemben. Anonim kérdőívvel gyűjtöttem adatokat az azt kitöltők szexuális viselkedéséről, védekezési szokásairól. A munka megkezdése előtt hipotéziseket állítottam fel, amelyek később iránytűként szolgáltak a kapott visszajelzések feldolgozása során. Írásomban röviden ismertettem a kutatómunkám során elért eredményeket, következtetéseimet, végezetül pedig igyekeztem megválaszolni az esetleg felmerülő kérdéseket, javaslatokkal segíteni a prevenciós, ismeretterjesztő feladatokat ellátó személyek munkáját.
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula ANTIBIOTIKUM REZISZTENCIA-VÁLTOZÁSOK EGY MEGYEI KÓRHÁZBAN Antibiotic resistance changes in a county hospital Készítette: SZUGYICZKI MIHÁLYNÉ, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, ápolás és betegellátás BSc, IV. évfolyam, levelező tagozat Témavezető: Dr. Fodor Lajos, egyetemi tanár, MTA doktora, osztályvezető, Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Központi Laboratórium
A megbetegedéseket okozó patogén baktériumokkal szembeni küzdelem nem újkeletű az emberiség történetében. Ennek ellenére az első humán terápiában alkalmazható antibiotikumra a XX. századig kellett várni. Alexander Flemingnek köszönhetően a csodaszernek tartott penicillin felfedezésével beköszöntött az orvostudomány új korszaka, az antibiotikum-éra, aminek vége napjainkban sajnos kikörvonalazódni látszik. Az antibiotikum rezisztencia egyidős az antibiotikum felfedezésével és a nem megfelelő alkalmazás miatt incidenciája növekszik. Kutatásom célja volt feltérképezni a Pándy Kálmán Kórház urológiai és kórházi szintű Escherichia colira és Klebsiella pneumoniae-ra vonatkozó rezisztenciaváltozásokat, a MECO és MKLE, mint multirezisztensek mértékének és különböző antibiotikum családok közötti korezisztenciájának gyakoriságát. Továbbá célom volt a kórházi, országos, közép-európai szintű rezisztencia-változásokat összehasonlítani és mindezekből a megfelelő konzekvenciákat levonni. Dolgozatomhoz a vizsgált adatokat a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Központi Laboratóriumának 2012.01.01. - 2014.12.31. közötti időszakra vonatkozó adatbázisából, az Országos Epidemiológiai Központ és az Európai Betegségmegelőzésiés Járványügyi Központ monitorozási hálózat által közzétett 2005., 2012., 2013. és 2014. évekre vonatkozó adataiból gyűjtöttem ki és dolgoztam fel. Kutatómunkám során arra a megállapításra jutottam, hogy a kórházi, országos és közép-európai tendenciák hasonlóak, globális szintű fokozódó probléma a K. pneumoniae és az E.coli baktériumok növekvő tendenciát mutató antibiotikum rezisztenciája. A rezisztenciák gyakorisága, mértéke nő az alkalmazott antibiotikum politika ellenére is, a klinikai gyakorlatban alkalmazott hatásos antibiotikumok száma viszont csökken, tehát a gyógyítás lehetőségei egyre beszűkültebbek. Az antibiotikum használattal kapcsolatos megfelelő tájékoztatás fontos, ennek érdekében fel kell használni a kommunikáció minden lehetséges módját a célcsoportok szintjeinek megfelelően. Ki kell hangsúlyozni a közös és egyéni felelősséget. Hagyjunk esélyt a jövő generáció számára!
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula KEVÉS AZ IDŐ - SOK A BETEG BETEGTÁJÉKOZTATÁS A SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ AMBULANCIÁN… ITT ÍRJON ALÁ! There is not enough time – Too many patients. Patient information on Emergency Care Ambulance. Sign up here! Készítette: KOVÁCSNÉ HÉJJA ETELKA GYÖNGYI, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, ápolás és betegellátás BSc, IV. évfolyam, levelező tagozat Témavezető: Szelei Antónia, szociálgerontológus, középiskolai tanár, Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola, Békéscsaba Dr. Beke Szilvia, főiskolai docens, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
A technikai fejlődéssel a betegek egyre többet tájékozódnak betegségükről, jogaikról, lehetőségeikről. Tehát nekünk is fejlődnünk kell. Dolgozatom elkészítésében az vezérelt, hogy a mindennapi életben hogyan is valósul meg a betegjogok és kötelezettségek betartása, nagy hangsúlyt fektetve a betegtájékoztatásra és a beleegyező nyilatkozatok aláíratására. Van-e elég idő és lehetőség tájékoztatni a beteget a jogairól, vagy ismeri-e a beteg a kötelezettségeit. Tudja-e a beteg, mit ír alá? Vizsgálatommal a célom az, hogy rámutassak: a beteg tájékoztatása alapvető, mind orvos, mind ápoló részéről kompetenciájához mérten. Módszerek: Szakdolgozatom elkészítéséhez kérdőíves felmérést alkalmaztam 100 fő nagykorú beteg véletlenszerű kiválasztásával. Javaslatok, megállapítások: 1. Kellő idő biztosítása a szakdolgozók részéről a kielégítő teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat aláírás eléréséhez. 2. A kielégítő tájékoztatással a betegek bizalmának és együttműködésének elérése, ezáltal a betegellátás színvonalának emelése. 3. A Betegjogokról és Kötelezettségekről szóló tájékoztatók elérhető és jól látható helyekre történő kihelyezése. 4. A Médián keresztül történő Betegtájékoztatásra nagyobb figyelem fordítása. 5. Fogyatékossággal (látás, hallás) küzdő betegek részére megfelelő szakember által történő tájékoztatás biztosítása. 6. Szakdolgozói létszám növelése, mert nem tudnak kellő időt szánni a betegtájékoztatásra. 7. Szakdolgozók rendszeres továbbképzése, tájékoztatása a Betegjogokra és Kötelezettségekre vonatkozóan. 8. Szakdolgozók részére kommunikációs tréning biztosítása, mely által javulna a hiteles és szakszerű kommunikáció a betegekkel. Az aláírásunk során talán nem is gondolunk bele, hogy az életünkről döntünk. Arról, hogy az általunk beleegyezett beavatkozás megmenti, esetleg elveszi az életünket. A betegnek joga van kérdezni, és joga van ahhoz, hogy számára érthető módon közöljék az információkat. A beavatkozások előnyeit és hátrányait egyaránt ismertetni kell a beteggel ahhoz, hogy felelősségteljes döntést tudjon hozni saját sorsát illetően. Ekkor valósul meg a teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat aláírása a beteg részéről. Ezért nem szabad a beteget döntésében befolyásolni, sürgetni, esetleg úgy döntésre kényszeríteni, hogy nem kapott kellő tájékoztatást, felvilágosítást. Az utasítás nem lehet annyi, hogy ITT ÍRJON ALÁ!
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula HALLÁSCSÖKKENT BETEGEK REHABILITÁCIÓJA The rehabilitation of patients with hearing deficiency Készítette: MAROSÁNNÉ VETÉSI ÁGOTA, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, ápolás és betegellátás BSc, IV. évfolyam, levelező tagozat Témavezető: Dr. Gáspár Tünde, fül-orr-gége szakorvos, Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu Dr. Homoki Andrea, adjunktus, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
Elkészített TDK munkám három nagy szerkezeti egységre tagolható. Az elsőben általános áttekintést nyújtok a hallás folyamatában, a halláscsökkenések formáiról. A második részben írok a halláscsökkenéshez potenciálisan társuló pszichés terhekről, érzékeltetve a téma pszichológiai beágyazottságát. Ezt követően beszámolok a rehabilitációs folyamat és ezen belül a hallókészülékkel való ellátás folyamatának vizsgálata során nyert eredményeimről, adataimról. Az empíria módszeréül saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívet választottam, a mutatók az érintettek körében arra keresik a választ, hogy igaz-e az a feltevésem, mely szerint a „jó hallás jobb életminőséget is jelent”. Kutatási célkitűzésem volt vizsgálni azt, hogy a halláscsökkenés milyen életmódbeli változásokat, életminőségbeli változásokat hív életre. Kutatási kérdésként merült fel bennem, hogy a vizsgált érzékszervi fogyatékosság miként alakítja a halláscsökkent beteg társas viszonyait, a családban és egyéb társas közegben? Mit jelent majd pedig a készülékkel való ellátás, a rehabilitáció során milyen eredményeket hoz? Milyen pszichológiai tényezőkkel kell a betegnek megküzdeni, a csökkent hallása következményeképpen, és milyen irányban változik ez a rehabilitáció során? A válaszadó hallássérült betegek által kitöltött kérdőívek kiértékelése során több olyan értékes információ birtokába jutottam, amely segíthet a jövőben szakmai, egészségügyi munkám során abban, hogy a halláscsökkent betegek rehabilitációja minél sikeresebb legyen. Ehhez járulhatnak hozzá azok a jól hasznosítható információk, melyeket kutatómunkám során a nemzetközi tanulmányok feldolgozása által nyertem, a mai kor és technika nyújtotta lehetőségekről, melyek kiaknázásával a vizsgált populációhoz tartozó betegek esetében még magasabb rehabilitációs eredményeket érhetünk el az elkövetkezőkben.
