Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CAMPUS
Tudományos Diákköri Konferencia Egészségügyi szervező (BSc) szakos hallgatók pályamunkáinak összefoglalói
Konferencia időpontja: 2015. november 17. Konferencia helyszíne:
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház (5700 Gyula, Semmelweis u. 1.) Árvay-terem
1
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsa
Elnök:
Dr. Gombos Béla (GAEK TC VKI)
Titkár:
Czinderi Kristóf (GAEK EC)
Tagok:
Dr. Futó Zoltán (GAEK TC AVI) Bodnár Gábor (GAEK GC) Bujdosó Angelika (GAEK EC HÖK) Koppányi Péter (GAEK TC HÖK) Máté Levente (GAEK GC HÖK)
2
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CAMPUS
EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ
Elnök:
Mészáros Magdolna, főiskolai docens, ápolási igazgató, Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház
Tagok:
Dr. Turcsán Judit, főiskolai tanár, intézetigazgató, SZIE-GAEK Egészségtudományi Intézet Dr. Tokaji Ferenc, elnök-igazgató, Hőforrás Üdülőszövetkezet, Gyula Kóra Szilvia, egészségügyi szervező, 2014. évi TDK Egészségügyi Szervező Szekció I. helyezettje, a 2015. évi OTDK különdíjasa Molnár Zsanett, 2014. évi TDK Ápolás- és Egészségtudományi Szekció I. helyezettje, 2015. évi OTDK résztvevő
Helyszín:
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház 5700 Gyula, Semmelweis u. 1., Árvay-terem
Időpont:
2015. november 17.
3
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula EGÉSZSÉGTURISZTIKAI LEHETŐSÉGEK ONKOLÓGIAI BETEGEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Health tourism possibilities in the improvement of life quality of cancerous patients Készítette: PETROVSZKI GYÖNGYI, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, levelező tagozat Témavezető: Sándor Zita, főiskolai tanársegéd, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
Kutatásom célja az onkológiai betegek lelki állapotának, illetve egészségturisztikai szempontból rehabilitációs lehetőségeinek vizsgálata volt. Úgy gondolom, hogy mind egészségügyi, mind turisztikai szempontból fontos problémát kutattam fel, amely témakörben jelentősebb tanulmány nem született még. A vizsgálat során több szakirodalmat feldolgoztam mind turisztikai, mind pszichológiai oldalról, és ezek után interjút készítettem a témában jártas szakemberekkel, összeállítottam hazánk gyógyturisztikai SWOT-analízisét az onkológiai betegek szempontjából megközelítve, illetve összeállítottam egy kérdőívet, melyet 121 fő töltött ki a vizsgált célcsoportból. Eredményeim alátámasztották hipotéziseim, miszerint a betegek döntő többsége igényelné pszichológus jelenlétét kezeléseik során, és gyógyulásuk teljes ideje alatt; szívesen részt vennének csoportos és egyéni foglalkozásokon; ugyanakkor nincsenek kellően tájékoztatva rehabilitációs lehetőségeikről. Bebizonyosodott, hogy semmilyen egészségturisztikai szolgáltatást nem tudnak igénybe venni, mert diagnózisuk a gyógytorna és a TENS kezelés kivételével kontraindikációnak számít a gyógyturizmus által felmutatott minden jellegű közérzet- és életminőség-javító kezelésnél. Véleményem szerint szükség lenne egy olyan speciális gyógyszálloda létesítésére, amely kifejezetten onkológiai betegek számára nyújtana szolgáltatásokat, és a páciensek egy helyen megkaphatnának mindent, ami a gyógyulásukhoz, illetve életminőségük javításához hozzájárulhatna. Ez a lehetőség fellendíthetné az ország gyógyturizmusát és elősegíthetné a betegek gyógyulását. Továbbá szükségesnek tartom a prevenció fontosságának megerősítését a köztudatban, annak érdekében, hogy az onkológiai betegek száma hosszú évtizedek után végre csökkenő tendenciát mutathasson.
4
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A TURIZMUSBAN, AVAGY A „ZÖLD” SZÁLLODÁK JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN Environmental awareness in tourism, or the importance of „green” hotels nowadays Készítette: FÁSKERTI FANNI, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, nappali tagozat Témavezető: Varga Dorottya, doktorjelölt, Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola Dr. Turcsán Judit, főiskolai tanár, SZIE GAEK, Egészségtudományi Intézet
Dolgozatom témájának a fenntartható turizmust és azon belül is a „zöld” szállodákat választottam. Úgy gondoltam, hogy manapság ez egy aktuális téma, hiszen az emberek már belátták azt, hogy a pazarló életmódnak előbb, vagy utóbb negatív hatásai lesznek környezetünkre. Kutatásom fő célja az volt, hogy a „zöld” turizmus keresleti oldalát megvizsgáljam. Ehhez egy kérdőíves kutatást végeztem, mely a környezettudatos magatartást a hétköznapokban, a szálláshelyeken, továbbá a „Zöld Szálloda” Díj ismertségét mérte. A minta kiválasztása véletlenszerűen történt, és 133 főt tartalmazott. Dolgozatom elkészítése előtt öt hipotézist állítottam fel, melyekből kettő beigazolódott, kettő részben, egy pedig teljes mértékben megdőlt. A megkérdezettek érdeklődnek a környezettudatosság és az ilyen fajta szállások iránt, viszont ismereteik még hiányosak. Az is kiderült, hogy a fenntartható turizmus terjedésének két lehetséges útja van: az egyik, hogy az életszínvonal emelkedik, a másik pedig, hogy a környezettudatos szállásokon csökkentik az árakat. Végül azt állapítottam meg, hogy szükséges ennek a fajta turizmusnak a népszerűsítése, hogy az emberek ismereteiket bővíteni tudják, és a „zöld” szállodákat tudatosan válasszák az emberek. Nagy szerepe lehetne ebben, a médiának, és az internetnek, hiszen ez is kiderült a kutatásomból, hogy a legtöbben ezekről a helyekről tájékozódnak szállás választás esetén. A magyarországi szállodáknak jobban ki kellene hangsúlyozni azt, ha már rendelkeznek „zöld” minősítéssel, hiszen az emberek egyre nagyobb része érdeklődik a környezettudatosság iránt. Ezt a kapott válaszok is alátámasztják, hiszen a megkérdezettek próbálnak odafigyelni a környezetükre, és tisztában is vannak a környezeti problémák súlyosságával. Véleményem szerint manapság, hasznos lenne, ha tájékozódni tudnánk arról is, hogy mennyire környezettudatos az adott szállás. Létre kellene hozni egy olyan weboldalt a magyarországi „zöld” szállodák számára, melyen össze fogottan találnánk meg őket és környezettudatosság alapján pontozni is lehetne.
5
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula EGY SPECIÁLIS CÉLCSOPORT VIZSGÁLATA AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN: BABA-MAMA WELLNESS Examining a special population in the field of Health Tourism: Baby-Mother wellness Készítette: HORVÁTH VIKTÓRIA, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, nappali tagozat Témavezető: Varga Dorottya, doktorjelölt, Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola Dr. Turcsán Judit, főiskolai tanár, SZIE GAEK, Egészségtudományi Intézet
Vizsgálatommal szerettem volna kideríteni, hogy milyen szolgáltatások érhetőek el családtervezőknek és családosoknak, az egészségturizmus területén. Valamint érdekelt, hogy a célcsoport mennyire ismeri a számára kínált szolgáltatásokat és hatásait. Szekunder kutatásomban a kínálatot vizsgáltam, továbbá hazai és külföldi családbarát minősítési rendszereket vizsgáltam. A szakirodalmi áttekintésemben egy esettanulmányt is elvégeztem egy osztrák család- és bababarát fürdő komplexumról. Primer kutatásomat, amely kérdőívezésből és interjúkból állt, Békés megyeiek körében készítettem. Érdekelt, hogy ismerik-e a tevékenységek hatásait. Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók gyakran nem ismerték a szolgáltatást és sok esetben ki sem próbálták volna. A kismamák kevesen vettek igénybe nekik nyújtott foglalkozásokat, ennek főként a szakirodalmak tanulmányozása és elérhetőségi okai voltak. A válaszokból arra következtettem, hogy kevesen ismerik a konkrét hatásokat. Az interjúalanyaim szintén azt tapasztalják, hogy a szülők nincsenek tisztában a tevékenységek szervezetre gyakorolt hatásaival. A kérdőívek és az interjúk válaszait összevetve azt állapítottam meg, hogy a szolgáltatások esetében a fő cél és hatás a testi, lelki feltöltődés, a nyugalom és a szülő-gyermek kapcsolat erősítése, vagyis a baba-mama wellness. A családtervezők nyitottabbnak bizonyultak, mint a családosok. A válaszadók utazási szokásait a családalapítás jelentős mértékben nem befolyásolta. Az évente többször utazók nem ismerték jobban a minősítési rendszereket, mint, akik ritkábban utaznak. Véleményem szerint számos terület van ezen a témán belül, melyben további kutatásokat lehet végezni. A gyógyturizmus területén kínált szolgáltatásokat is vizsgálnám, valamint további babáknak nyújtott szolgáltatás szintű tevékenységek kialakítása is cél lehet. A szülők informálására egy tájékoztatási rendszer kialakítását javasolnám, mely online lenne elérhető. Érdemes lenne vizsgálni a kínálati oldalt, továbbá a minősítési rendszerek által egységesíteni kellene és engedélyhez kötni a család- és a bababarát minősítés alkalmazását.
6
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula GÖRÖG GASZTROTURIZMUS BELOIANNISZBAN Greek gastrotourism in Beloiannisz Készítette: SZŰTS GÁBOR, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, levelező tagozat Témavezető: Dr. Beke Szilvia, Egészségtudományi Kar, Gyula
főiskolai
docens,
Gazdasági,
Agrár-
és
A „Görög gasztroturizmus Beloianniszban” című dolgozat megoldást keres arra, hogy hogyan lehet egy kevésbé fejlett települést felzárkóztatni az egészségturizmus, a gasztroturizmus és a kulturális turizmus segítségével. A tudományos munka a falu jelenlegi és jövőbeni helyzetét vizsgálja turisztikai szempontból. Vizsgálja továbbá a fent említett turisztikai attrakciók együttes megvalósulása esetén azok egészségügyi, gazdasági és infrastrukturális hatását. A felállított hipotéziseket a kérdőíves kutatási eredmények és interjúk alapján elemzi. A dolgozat az alábbi három hipotézisre épül: Feltételezi, hogy a görögök táplálkozási szokásai jobb hatással vannak szervezetünkre, mint a magyar konyha. Továbbá feltételezi, hogy Beloianniszban, a „görög faluban” megvalósuló görög gasztroturizmus és kultúrturizmus nagymértékben fellendítené a település turisztikai lehetőségeit. Végül úgy gondolja, hogy Beloiannisz, a görög gasztroturizmus megvalósítása során, annak multiplikátor hatása miatt jelentősen javíthatná a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetét. A kutatás statisztikai elemzés alapján készült, a gyakorlati rész primer kutatásra épül, görög és magyar nyelven készült kérdőívek felhasználásával, amelyekből 126 értékelhetően megválaszolt került feldolgozásra. A szekunder kutatás része a vonatkozó szakirodalomból, internetes forrásokból származik. Hazánkban a jelenlegi táplálkozási és életmódbeli szokások elmaradnak az európai átlagtól. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségturisztikai piac résztvevőire e tekintetben. A dolgozat ennek szellemében mutatja be, milyen turisztikai lehetőségek ötvözésével valósítható meg Beloiannisz település jelenleg kihasználatlan adottsága.
7
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁS, EGÉSZSÉG-HATÉKONYSÁG, ÉS EGÉSZSÉGKOMPETENCIA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSBEN SERDÜLŐ SZEMÉLYEK ESETÉBEN The role of health behaviour, health empowerment and health literacy in health promotion in case of teenagers Készítette: BOBÁK NIKOLETT, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, nappali tagozat Témavezető: Sándor Zita, főiskolai tanársegéd, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
Magyarországon az emberek egészségi állapota elkeserítő, a születéskor várható átlagos élettartam nagyon alacsony, messze elmarad az európai országok értékeitől. Vezető halálokok között szerepelnek a keringési rendszer betegségei, és különböző daganatos megbetegedések, amelyek mind a negatív életmódbeli szokásokhoz vezethetők vissza. Kijelenhető, hogy a magyar emberek egészségtudatossága, és egészségmagatartása alacsony szinten tart. Fontos odafigyelnünk a felnövekvő generáció egészségi állapotára, hiszen ebben az életkorban alakulnak ki a negatív életmódbeli szokások. Már ebben a korban törekednünk kell arra, hogy a fiatalok tudatosan figyeljenek egészségük megőrzésére, fejlesztésére. Az egészségfejlesztéshez a legjobb helyszín az iskola, azonban egészségfejlesztési hatásvizsgálatok eredményei vitatják az egészségnevelési programok hatékonyságát, és nem mutatnak hosszú távú fejlődési lehetőségeket a fiatalok egészségét tekintve. Kutatásomban célul tűztem ki, hogy segíthessem a magyar fiatalok egészségének fejlesztését, és egészségtudatosságának növelését, illetve a szakmai szervek munkáját. Ennek érdekében primer kutatást végeztem. Egy svájci-magyar egészségkompetenciával kapcsolatos kutatásban vehettem részt, mint adatfelvevő ehhez csatlakoztatva az egészségmagatartást felmérő kérdőívemet - több részből álló kérdőív-csomagot töltettem ki a tanulókkal egy jászberényi középiskolában. Így azt vizsgáltam a serdülőknél, hogy az egészségmagatartás, egészség-hatékonyság, és egészségkompetencia milyen szerepet játszik az egészségfejlesztésükben. Eredményeimet az SPSS statisztikai programcsomag segítségével dolgoztam fel. Kutatási eredményeimet tekintve kiderült, a mintámban szereplő fiatalok pozitív úton haladnak egészségük fenntartásában, azonban az egészségfejlesztő programok hatékonysága nélkül ezt az utat a fiatalok nem tudják olyan gördülékenyen megtenni, ezért ezek újragondolása egy fontos feladat lenne, amelyet reményeim szerint javaslataimmal segítettem.
8
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula A TURIZMUS SZEREPE A STRESSZOLDÁSBAN The role of tourism in reducing stress Készítette: SZABÓ SZIMONETTA JUDIT, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrárés Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, nappali tagozat Témavezető: Sándor Zita, főiskolai tanársegéd, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
A dolgozatom témája nem mindennapi. Egy olyan jelenséggel foglalkozom benne tudományos alapokra fektetve, mely minden ember életében megjelenik, de kevesen foglalkoznak vele. Ez a stressz és a stresszoldás wellness hotelekben lévő szolgáltatásokkal. A stressz a mai modern társadalom ”betegsége”. Ugyanúgy megjelenik a fiatal és az idősebb korosztály életében is. Szervezetünknek minden nap meg kell küzdenie a különféle stresszorokkal, de hosszú távon az örökös stresszes életmód súlyos következményeket vonhat maga után. Nem szabad megvárnunk, hogy a stressz egészségkárosító hatása eluralkodjon rajtunk. Emiatt gondolom fontosnak, hogy már gyermekkorban meg kell ismertetni a különféle stresszoldó technikákat. Mindenképp prioritást kellene élvezzen az életünkben az, hogy úgy kerülhetjük el a krónikus stresszes állapotot, ha megtanuljuk, saját testünk és lelkünk hogyan képes ellazulni, mely igényeinket kell ehhez kielégítenünk. Vannak olyan emberek, akiknek egy egyszerű és őszinte beszélgetésre van ehhez szükségük, és vannak, akiknek az utazásra. Az utazás, ahogy a szakdolgozatomból is kiderül, a 21. századi ember egyik legfontosabb pihenési lehetősége. Az átlagkeresetű emberek véleményem szerint megengedhetnek maguknak évi egy utazást, amely pár napos csupán, de rengeteg energiát adhat. Kívülállóként mindenki kisebbnek látja a másik problémáját, de meg kell próbálnunk segítenünk a családtagjainkon, barátainkon, hiszen ily módon lehet harmonikus a saját életünk is. Ha valakinek folyton rohanásból állnak a mindennapjai, annak nem biztos, hogy az edzőteremben kell keresnie azt a módszert, mellyel le tudja vezetni az aznapi stresszt. Az emberek mások és rengetegen vannak, akik nem ismerik a jógát, a meditációt, a relaxációt, pedig ezek nem anyagiakhoz kötött stresszlevezető módszerek. Otthon is el lehet őket végezni, akár napkezdésként egy negyed órára, szintúgy alvás előtt, akárcsak délután munka után másfél órás intervallumokban is. Dolgozatommal arra szerettem volna rávilágítani, hogy mennyire fontos, hogy időközönként álljunk meg és nézzünk befelé is, ne csak a külsőségeinkkel, javainkkal foglalkozzunk.
9
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula LMBT (LESZBIKUS, MELEG, BISZEXUÁLIS, TRANSZSZEXUÁLIS) TURIZMUSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK HELYE, SZEREPE ÉS PIACI LEHETŐSÉGEIK HAZÁNKBAN The place, role and possibilities of LGBT (Lesbian, Homosexual, Bisexual, Transgender) related attitudes on the Hungarian market Készítette: NAGY RÉKA, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, nappali tagozat Témavezető: Sándor Zita, főiskolai tanársegéd, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
Tudományos diákköri dolgozatomban célom volt egy speciális, új turisztikai irányzat bemutatása, vizsgálata, amely a más nemi identitással rendelkező személyekre irányult. Témám kiválasztása főként azért esett az LMBT turizmus ágazatra, mert lényegesnek véltem hazánk nemzetgazdaságába is beintegrálni, megismertetni ezt a szegmenst. Mely nemzetközi távlatban már méltán sikeres, Magyarországon pedig nagy potenciált rejt magában. Kutatásom sikeressége, és többrétűsége végett, primer elemzések során alkalmaztam egy társadalmi attitűd és LMBT turizmussal kapcsolatos ismeretek feltárására szolgáló kérdőívet, továbbá interjút, melyben négy budapesti meleg vállalkozást kérdeztem meg. Főként azért választottam e két adatgyűjtési metodikát, hogy nagyobb távlatban tudjam elemezni, mérni, miként is vélekednek a heteroszexuális személyek a más szexuális orientációjú emberekkel szemben, valamint a kínálati szféra is érdekelt, miként vélekednek a vállalkozások vezetői a turizmus kapcsán. Szekunder vizsgálatom során összegyűjtöttem témám kapcsán felmerülő nemzetközi és hazai ismereteket, adatokat, valamint magyar kampányvideókat elemezve mutattam meg a jelenleg vélt diszkriminatív viszonyokat társadalmunkban. Illetve a primer kutatásaim összesített eredményeiből és saját tudásom alapján elkészítettem egy SWOT analízist, mely a hazai piaci helyzetre ad belátást, a lehetséges meleg turisztikai szegmens kapcsán. Következtetésként vonhatók le dolgozatom kapcsán, hogy az LMBT turisztikai piac egy feltörekvő potenciális ágazat, megéri nagyobb figyelmet fordítani rá. Továbbá a heteroszexuális személyek lényegesen pozitív attitűddel állnak az LMBT szubkultúra felé, viszont az intolerancia kérdésköre továbbra is lényeges Magyarországon. Kereslet szempontjából érdemes lenne bővíteni a kutatási sémát és javítani a szakdolgozók edukációs szintjét. A réspiacokat kereső turisták nagy megjelenése miatt fontos szintetizálni és új kínálati palettát létrehozni hazánkban, mely, ha jól működik, a hazai gazdaság fellendül, ehhez csak nyitni kell az új felé.
10
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula KINEK? MIÉRT? HOGYAN? GLUTÉNMENTES DIÉTA Who? Why? How so? Gluten-free diet Készítette: ZSADON ANDREA, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, nappali tagozat Témavezető: Dr. Beke Szilvia, főiskolai docens, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
Manapság számos diétaalternatíva létezik, ha változtatni kívánunk az életmódunkon, egészségesebben szeretnénk étkezni, esetleg fogyni szeretnénk, vagy más okból kényszerülünk étrendi szabályozásra. A megannyi diéta közül az utóbbi években a legnépszerűbbnek a gluténmentes étrend bizonyult, melyet sok életmódváltó, de fogyókúrás program is népszerűsít. Azonban akiknek ezen diéta tartására alapvetően és indokoltan szükségük van, azok a gluténre érzékeny emberek. A coeliákiásoknak (gluténérzékenyeknek) a saját egészségük megőrzése érdekében elengedhetetlen a glutént kizárniuk az étrendjükből. Ugyanis a betegségük lényege, hogy a glutén elfogyasztása által károsodnak a vékonybélben található bélbolyhok, mely számos negatív hatást gyakorol az egész szervezet működésére. Ráeszmélve a hazánkban élő gluténérzékenyek magas és egyre növekvő számára, úgy gondolom érdemes feltárni az életmódváltásukkal járó tényezőket, illetve az aktualitásból adódóan, fontosnak tartom a betegség és a diéta részletes ismertetését. Továbbá a diéta bemutatását, azon oknál fogva is jelentőségteljesnek vélem, mert igaz, hogy a gluténérzékenyek alkotják azt a csoportot, akiknek kötelezettségből kell áttérni a diétára, de vannak, akik saját elhatározásból teszik ezt. Sok ember életmódváltást, esetleg fogyást remélve változtat, de a diéta, több kutatás szerint, megoldás lehet az autizmus, vagy az ekcéma tüneteinek enyhítésére is. Habár sokan vitatják, hogy az érzékenyeken kívül másoknak is érdemes-e áttérni a diétára, mások kifejezetten támogatják. Kutatásomban ezekre a kérdéskörökre is kitérek. Ezt mind magyarországi és külföldi vonatkozásban igyekszem felmérni, többek között azért, mert úgy vélem, vannak országok, melyek sokkal előrébb járnak az érzékenyek ápolásában, mint mi. Éppen ezért összehasonlítást készítek a téma kapcsán magyar–finn vonatkozásban.
11
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula A RIZS ÉS A RIZSTERMESZTÉS, MINT EGÉSZSÉGÜGYI TÉNYEZŐ ÉS TURISZTIKAI ATTRAKCIÓ A KÖZÉPISKOLÁSOK ISMERETEIBEN Rice and rice growing, as medical hygienic factor and tourism attraction in the knowledge of high school students Készítette: GIRICZ MAGDOLNA, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, levelező tagozat Témavezető: Varga Dorottya, doktorjelölt, Szent István Egyetem, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola Dr. Beke Szilvia, főiskolai docens, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
A személyes érintettségem folytán, kutatási módszereim közül hangsúlyosan jelenik meg az empirikus vizsgálat a családi gazdaságunk bemutatásán keresztül. A kérdőíves kutatásom célja feltérképezni a középiskolások ismereteit az egészségturizmus létezéséről, a magyarországi és a helyi rizstermesztésről, valamint képet kapni a környezettudatos és egészségtudatos gondolkodásukról. Ez idáig egyedülálló vizsgálat feldolgozása a munkám, hiszen ilyen jellegű összefogó, kutatásokra épülő tanulmány Magyarországon még nem készült. Feltételeztem, hogy az ifjúság zömmel az oktatási intézményeket tartja a környezetvédelmi és egészségmegőrző ismeretek elsődleges forrásának. Az egészségmegtartásban fontos szerepet tulajdonítanak a fizikai aktivitásnak és a helyes táplálkozásnak. Az adott természeti környezetüket és lehetőségeiket jobban ki szeretnék használni a túrázásra, ismeretbővítésre. Az ifjúságnak nincs elegendő ismerete arról, hogy a környezetükben lévő rizsföldek milyen turisztikai attrakciót kínálnak. A fiatalok a divatos ételeket részesítik előnyben, míg a föld legnépszerűbb élelmezési anyagának tartott rizsről, annak egészségre gyakorolt hatásáról, keveset tudnak. A kutatás statisztikai elemzés alapján készült, mely különböző szakirányú középiskolákban kiosztott 1000 db kérdőív kitöltését jelenti, melyből 900 darab kérdőív volt értékelhető. A jövő nevelési és oktatási céljaira és módszereire nézve igen komoly jelentőséggel bírnak a kapott adatok. Hamisnak bizonyult első feltevésem figyelmeztetés arra, hogy szükséges az oktató-nevelő munka színtereinek bővítése, meggyőz, hogy lakóhelyemen a rizsturizmusnak is szerepe lehet ebben.
12
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gyula A TELEKGERENDÁSI LAKOSOK TURISZTIKAI SZOKÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSRE Tourism habits of residents in Telekgerendás with special regard to health maintenance Készítette: TRIPPE ÁGNES, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, egészségügyi szervező BSc, IV. évfolyam, levelező tagozat Témavezető: Varga Dorottya, doktorjelölt, Szent István Egyetem, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola Dr. Beke Szilvia, főiskolai docens, SZIE GAEK Egészségtudományi Intézet
Dolgozatomban a telekgerendási lakosság turisztikai szokásait és igényeit vizsgáltam, kiemelve az egészségmegőrzés szerepét mindennapjaikban és utazásaik során. Végül rövid összehasonlítást végeztem a magyarországi lakosok ezen szokásaival. Kutatásom célja volt, hogy minél részletesebben és alaposan bemutassam a helyi lakosok utazási és egészségmegőrzési szokásaikat. Emellett megcáfoljam a kisebb községekben élők életéről kialakult esetleges előítéleteket. Azaz, hogy a lakhelyük ellenére, nem csak községen belül élik életüket. A munkámat mind szekunder, mind pedig primer kutatás segítségével készítettem. A vizsgálat során több szakirodalmat, statisztikát feldolgoztam turisztika és egészségmegőrzés területén egyaránt. Elsődleges kutatásom módszere a kérdőíves felmérés volt, melyet a 18. életévüket betöltött telekgerendási lakosok körében végeztem személyesen és online módon is. A kérdőív első fele az utazási, másik fele az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdéseket tartalmazta. Összesen 114 darab kérdőívet dolgoztam fel. A vizsgálatom során hat hipotézist állítottam fel. Melyből kettő részben, egy teljesen beigazolódott és három cáfolatot nyert. A kérdőívek összegzése során kiderült, hogy igenis utaznak a helyi lakosok kortól és nemtől függetlenül. Évente a válaszadók több napos nyaraláson, többször egynapos kiránduláson, vagy legtöbb százalékban mindkettőn részt vesznek. A kérdőívben adott összesített válaszok alapján, tükröződik az a tény, hogy a helyi lakosok életében milyen fontos az utazás; a társaság; a kikapcsolódás, a programokon való részvétel. Viszont az egészségmegőrzés nem kap annyi szerepet az utazásaik és életük során, mint amennyire fontos lenne, még az idősebb korosztály esetén sem. Az egészséges életmód előnyeit sokkal jobban hangsúlyozni kellene a lakosságnak, és eredményként, akkor talán elégedettebbek lennének az egészségükkel.
13
