SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TESSEDIK CAMPUS GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
AZ ÓZDI KISTÉRSÉG REGIONÁLIS GAZDASÁGI ELEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁI
Maczelka Éva Gyırffy Éva Széll Attila
1
2013 1. Bevezetés
Magyarországon a jelenleg érvényes területi fejlettség szerinti lehatárolás alapján, 94 kistérség hátrányos helyzetőnek, és
47 kistérség leghátrányosabb helyzető kistérségnek tekinthetı. Ez
utóbbiaknak nehéz kilépni helyzetükbıl. A fejlesztésükhöz szükséges tıke helyben nem termelıdik meg, a külsı vállalkozások viszont a képzetlen munkaerı, a fejletlen infrastruktúra és a gyenge üzleti környezet miatt nem települnek a térségbe. Javíthatna helyzetükön, a megtermelt jövedelmek helyben tartása, azonban a szolgáltatások alacsony színvonala miatt ez szinte lehetetlen. A külsı források bevonásához hiányzik az érdekérvényesítı képesség, a képzett munkaerı és a megfelelı menedzsment. Jelen tanulmány egy ilyen, leghátrányosabb helyzető kistérség, az Ózdi kistérség gazdasági helyzetének bemutatásával, fejlesztési lehetıségeinek kidolgozásával foglalkozik. Úgy véljük, hogy a kistérségben rendkívül sok a kihasználatlan gazdasági potenciál, gondolunk itt elsısorban a földrajzi és turisztikai adottságokra, melyek megfelelı kihasználás mellett jelentıs gazdaságélénkítı szereppel bírnának. Tanulmányunk két részbıl áll. Az elsı rész célja, hogy különbözı gazdasági elemzési módszerek segítségével (faktoranalízis, klaszteranalízis) bemutassuk a térség gazdasági helyzetét, valamint rávilágítsunk a kistérségen belıli egyenlıtlenségekre. Emellett vizsgáljuk a gazdaságra ható pozitív illetve negatív hatásokat. Ez utóbbiak közül részletesen kitérünk arra, hogy miként befolyásolja az Ózdi kistérség gazdaságát a Miskolc-Kassa határon átnyúló kapcsolat. A második rész célja, megoldás kidolgozása a kistérség számára egy komplett intézkedéscsomag formájában, a központi gazdaságfejlesztés és a helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek megfelelı összehangolásával. Munkánk során vizsgáljuk a térség gazdasági helyzetét, összegyőjtjük és elemzem az innovációhoz szükséges feltételeket, igyekszünk feltárni az egyes fejlesztési alternatívákat, majd olyan stratégiát kidolgozni, amely tartósan javíthatja a kistérség gazdaságát.
2
2.HELYZETELEMZÉS 2.1. A térség földrajzi elhelyezkedése
Az Ózdi kistérség Borsod-Abaúj Zemplén megye nyugati részén található. Földrajzi szempontból is perifériának tekinthetı, északról Szlovákia határa, nyugatról Nógrád megye, délrıl Heves megye, keletrıl pedig a Kazincbarcikai kistérség határolja. 29 településbıl áll, melyek székhelytelepülése Ózd. A térség területe 550 km2, mely jól elkülöníthetı kis tájakra osztható, melyek a Putnoki-dombság, a Gömör- Hevesi dombvidék, és az Upponyi-hegység. A régió legnagyobb folyója a Sajó, ebbe torkollik a Hódos-patakkal egyesülve a Hangony-patak. A Hódosvölgyében fekszik az Arlói-tó.
1. ábra: Az Ózdi Kistérség elhelyezkedése és fıbb közlekedésföldrajzi sajátosságai (www.teir.vati.hu, 2012) Az Ózdi-kistérség megközelíthetısége minden szempontból kedvezıtlennek tekinthetı. A Sajóvölgyi irányon kívül, bármely irányba indulunk, át kell kelni a hegyeken, a terület elzártsága lényeges, meghatározó közlekedés-földrajzi adottság. A települések közötti összekötı utak burkolatállapota nem megfelelı, ami turisztikai szempontból hátránynak tekinthetı. A vasúthálózat részben kiépült, kétfelıl közelíthetjük meg a térséget, a Miskolc- Kazincbarcika- Ózd és a PutnokEger vonalon.
3
1. táblázat: Kistérségi alapadatok (www.teir.vati.hu, 2012) Terület (km2)
550
Lakónépesség (fı, 2010. dec. 31.)
66788
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség
Igen
(64/2004. Korm. rendelet szerint) Mérték szerint: Hátrányos helyzető
Nem
Leghátrányosabb helyzető
Nem
Komplex Program
Igen
Települések száma
29
Jogállás szerint Város
3
Község
26
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma
26
(7/2003. Korm. rendelet szerint) 26 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település
26
Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település
26
Az Ózdi kistérség területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségnek számít, mivel a térség 29 települése közül 26-on, a munkanélküliség jelentısen meghaladja az országos átlagot.
2.3. Demográfiai helyzet
Az Ózdi kistérségben a népesség fogyása, a lakosság elöregedése a jellemzı. A hivatalos statisztikák alapján egyértelmőnek tőnik, hogy a térség elöregedési mutatói rendkívül kedvezıtlenek. Az alapvetıen kedvezıtlen adatok közül is kitőnik Gömörszılısé, ahol az országos átlag mintegy ötszörösét tapasztalhatjuk.
4
2. ábra: A cigányság aránya az Ózdi kistérség településeiben (www.regionaldata.org, 2012)
A népesség csökkenésének két oka van. Egyrészt a természetes szaporulat negatív mutatói, másrészt a negatív vándorlási egyenleg. Mindkét mutató aránya a gazdaság leépülésével magyarázható. A magas munkanélküliség, a gyenge szociális helyzet, az alacsony életszínvonal nagymértékben csökkenti a gyermekvállalási hajlandóságot, illetve növeli az elvándorlók számát. A települések népesség szerinti megoszlását, azaz a településstruktúrát vizsgálva megfigyelhetjük, hogy az 500 – 1000 fı népességő települések aránya legmagasabb a kistérségben. A térségben jelentıs a roma etnikumhoz tartozó lakosok aránya.
2.4. Humánerıforrás
A kistérségben a nehézipari ágazatok felszámolásával több ezren váltak munkanélkülivé, így halmozottan jelentkeznek foglalkoztatási problémák. A kialakult helyzetet tovább fokozta a gazdasági válság. A nyilvántartott álláskeresık száma 2001-ig csökkent, ekkor 5 374 fı volt, az azóta eltelt idıben folyamatos emelkedés volt megfigyelhetı, 2006-ban 6 860 fı álláskeresı volt az Ózdi kistérségben. A nyilvántartott álláskeresık aránya a munkaképes korúak százalékában 14,4% volt 2006-ban, ez a mutató folyamatos emelkedést mutat. Ugyanez az arány a megyében 11,8%, a régióban pedig 10,5% volt. Az Ózdi kistérségben a megyéhez és régióhoz hasonlóan a munkanélküliek többsége alacsonyan 5
képzett, vagy semmiféle képzettsége nincs. Ezen emberek munka világába való visszavezetése komoly problémákba ütközik. Különösen tanulságos a 5. ábrán látható, fizikai foglalkoztatásúak aránya a regisztrált munkanélküliek között mutató térségi megoszlása. Lesújtó képet kapunk, az összes település esetében 60% feletti az arány, de találunk 100 %-os értéket is.
A kistérségben az alapfokú oktatás intézmények kiépültek, bár 8 településen nem mőködik általános iskola. Ózdon és Putnokon találhatunk középfokú oktatási intézményeket, melyek színes képzési palettát kínálnak. A térség nem rendelkezik felsıfokú oktatási intézménnyel, ez jelentısen megnehezíti a középiskolai tanulmányaikat befejezı fiatalok helyzetét. Azoknak, akik egyetemi vagy fıiskolai végzettséget szeretnének, el kell hagyni lakóhelyeiket, a lakóhelytıl való elszakadás azonban az esetek többségében véglegessé válik. A képzett munkaerı hiánya pedig további problémákat szül.
3. ábra: A fizikai foglalkoztatásúak aránya a regisztrált munkanélküliek között (www.regionaldata.org, 2012)
2007-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mőszaki Kara, 2 kihelyezett költségtérítéses BSc képzést indított Ózdon, amely ha nagymértékben nem is javított a kialakult helyzeten, de növelte a fiatalok esélyeit a továbbtanulásra. (Gazdaságfejlesztési stratégia)
6
2.5. Gazdasági helyzet
A térség gazdasági szempontból is periférikus helyzetőnek tekinthetı. Az egy fıre jutó GDP az EU27 átlagában csupán 40%-nyi a megyében, amely megegyezik az Észak-Magyarországi régió átlagával, ugyanakkor, ha az Alföld és Észak átlagát nézzük, már 2 százalékponttal elmarad. Az országos helyzethez képest, jelentıs a lemaradás, a megyei és országos átlag között 25 százalékpont a különbség. A rövidtávú trendek sem sugallnak kedvezı trendet: míg Magyarország esetében csekély növekedés figyelhetı meg, addig a régióban és a megyében a stagnálás figyelhetı meg.
2. táblázat: Az egy fıre jutó GDP alakulása az Ózdi kistérség szőkebb-tágabb környezetében (az EU27 átlag százalékában) (www.epp.eurostat.ec.europa.eu..., 2012) GEO/TIME
2007 2008 2009
HU - Hungary
62
64
65
HU3 - Alföld és Észak
40
41
42
HU31 - Észak-Magyarország
39
40
40
HU311 - Borsod-Abaúj-Zemplén
40
41
40
HU312 - Heves
44
45
45
HU313 - Nógrád
28
30
30
A kistérségben 2006-ban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 3567db vállalkozást regisztráltak, a vállalkozási sőrőség messze elmarad az országos átlagtól. 2008-ra ez a szám 4055-re emelkedett, amelybıl látszik, hogy a térség gazdasága átalakulóban van. A térség gazdasági versenyképessége igen alacsony. A legfontosabb ágazat a feldolgozóipar, itt figyelhetı meg technológiai megújulás. A két legjelentısebb feldolgozó ipari vállalat az elektronikai, villamos berendezéseket gyártó General Electric, amely 900-1300 embernek biztosít munkalehetıséget és a Saia Burgess, mely 700 embert foglalkoztat. Az utóbbi években érzékelhetı fejlıdést jelent az új iparágak meghonosodása, az egyéni és kisvállalkozások megerısödése, melyet nagymértékben segítenek az Európai Uniós pályázatok. A térség gazdaságát szintén fellendíti az évente megrendezett Ózdi Termékbemutató és Vásár, valamint a Gömör Expo.
2.5.1. Mezıgazdaság 7
A növénytermesztés fıként erdıgazdálkodásból áll, a talaj alacsony termıképességébıl fakadóan. Jelentıs még a szántóterületek aránya. A szántóterületeinek átlagos aranykorona értéke rendkívül alacsony: 12,19 Ak/ha.
4. ábra: Mezıgazdasági területhasználat a kistérségben (www.ozdikisterseg.hu alapján saját szerkesztés, 2012)
Az állattenyésztés legnagyobb részét a kecske- és a nyúltartás teszi ki, de említésre méltó a kistérségben a méhállomány is.
2.5.2. Turisztika
A térség legfontosabb turisztikai látványosságai a kastélyok, templomok, várak és múzeumok. A térségben 5 kastélyt és kúriát valamint 9 földvárat találhatunk, ezek a kulturális turizmus szempontjából jelentısek lehetnének, azonban az épületek nagy része rossz állapotban van, környezete elhanyagolt, sok helyen nincsenek kitáblázva, és a maradványok mellett nincs tájékoztatás elhelyezve, így ezek még inkább feledésbe merülnek. A kulturális turizmuson belül jelentıs a vallási turizmus. A térség legismertebb temploma a szentsimoni templom, amelynek nevezetessége az 1423-as festett faliképsorozata és az 1650-es kazettás mennyezete. A kistérségben összesen 13 kiállítóhely van. Kiemelkedı szerepet tölt be a kistérséget érintı Vaskultúra útja, a Szlovákiával közös Gótikus út, a Panoráma út és a Középkori Templomok útja. 8
5. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db, 2010) (www.teir.vati.hu, 2012) A térségben meghatározó ágazatnak tekinthetı a sportturizmus. Az ágazaton belül kiemelkedik az úszás. 2008-tól minden évben megrendezésre kerül a Hagyományırzı Úszó Emlékverseny. A térség idegenforgalmi szempontból gyenge infrastruktúrával rendelkezik. 2008-ban a regisztrált vendégegységek száma 298 volt. Ezek túlnyomó része Ózdon, Putnokon és Borsodnádasdon található. A térség települései közül Gömörszılısön, Lénárddarócon, Sajómercsén és Sajópüspökin semmilyen vendéglátóhely sem létesül. Jelentıs a magán szálláshelyek száma, 2009-es adatok alapján az Ózdi-kistérségben 40 db magánszállás és csupán 9 db kereskedelmi szálláshely mőködik.
4.1.2. A határon átnyúló városi kapcsolatok
A városok között megfigyelhetı hálózatosodás átterjed az országhatárokon is. E hálózat csomópontjaiban olyan közép-európai metropolisz térségek formálódnak, amelyek létrejöttében kulcsszerepet játszanak az innováció területén megfigyelhetı együttmőködések. Kelet-Szlovákiában Kassa, és a várostól a magyar határig húzódó terület (Kehnyec központtal) gyors gazdasági fejlıdést él át, kimeríti a szlovák oldalon fellelhetı munkaerı-kapacitást. Kassa agglomerációja – Pozsonyhoz hasonlóan – átterjedhet magyar oldalra is. Ehhez kapcsolódik Miskolc, mint a magyar ipar egyik máig meghatározó jelentıségő csomópontjának agglomerációja. 9
A két város közös metropolis-térséggé olvadása jelentıs húzó hatást gyakorolhat a környezı – mind Szlovákiában, mind Magyarországon – országos összehasonlításban rendkívül fejletlen térségek gazdaságára. (Így várhatóan Ózdra is.)
6. ábra: Határon átnyúló városi együttmőködések (Magyar Növekedési Terv, 2011) Az eurorégió a határon átnyúló együttmőködés egyik formája Európában, melynek célja kedvezı gazdasági, innovációs és társadalmi milliı kialakítása a helyi és a határmentiségbıl adódó komparatív elınyöket kihasználva. Az Ózdi kistérség a magyar-szlovák határon átnyúló kapcsolat, a Sajó-Rima Eurorégió tagja. Az együttmőködés társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból egyaránt, a fenntartható fejlıdés megvalósítására törekszik, valamint célja az európai integrációs munkafolyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel
5. Adatbázis és módszertan
5.1. Adatbázis - Az erıforrástérkép honlapja
A tanulmány elkészítéséhez adatbázisként az Erıforrástérkép honlapját használtam, amelyet a www.regionaldata.org oldalon érhetünk el. Az Erõforrástérkép 1.0-ás verziója 1990-2008 közötti idõszakra vonatkozóan közel 500 féle társadalmi, gazdasági és szociális indikátor segítségével kíván képet adni magyar és angol nyelven Magyarország régióinak, megyéinek, kistérségeinek és településeinek fejlõdésérõl és fejlettségérõl. Az Erõforrástérkép jelenlegi változatában az adatok hatféle csoportosításban érhetõk el, régiós, megyei, valamint három kistérségi és egy munkaerõpiaci 10
körzetek szerinti csoportosításban, emellett a program közel 32 millió egyedi adat elérhetõségét biztosítja a felhasználók számára.
5.2. Módszertan Faktoranalízis A faktoranalízis a többváltozós statisztika módszerei közé tartozik, célja a változók csoportosítása és a változók számának redukálása. Segítségével az egymással összefüggésben lévı változók közös lényegét kifejezı faktorok tárhatók fel. Az elemzés azt feltételezi, hogy a változók hátterében olyan nem mérhetı, latens struktúrák állnak, melyeket e módszerrel kiragadva kis információveszteséggel leírható az adathalmaz. Erre akkor van szükség, amikor meg akarunk bizonyosodni arról, hogy a mintában kapott válaszokból kibontható latens struktúra illeszkedik az elemi, mért változókra.
Klaszteranalízis A klaszteranalízis olyan dimenziócsökkentı eljárás, amelyben adattömböket tudunk homogén csoportokba, klaszterekbe klasszifikálni. A megfigyelési egységekhez rendelt változók jelentik azokat a dimenziókat, melyek mentén a megfigyelteket csoportosítani kívánjuk oly módon, hogy az egy csoportba tartozók minden változó mentén közel legyenek egymáshoz, illetve minden más csoporttól (klasztertıl) távol essenek.
Elérhetıségi index Az Ózdi kistérséget „befogadó” vonzáskörzet lehatárolására szolgáló számításokat végeztem, a népességszámon alapuló gravitációs modell segítségével, mely „newton-i mechaniká”-n, az általános tömegvonzás törvényén alapul. Lényege hogy bármely két földrajzi egység között meghatározható a vonzás erıssége, ha ismerjük a két egység „távolságát” illetve „tömegét”. Ezek szerint a tömeget az egyes városi centrumok GDP értékével (Nagy 2011) definiáljuk, a centrumok közötti távolságot a közúton mért km-ben értelmezett távolsággal azonosítjuk melynek mérésében a Google Maps útvonaltervezıje volt a segítségünkre. A Reilly-féle gravitációs index egy speciális elérhetıségi index. Gyakori az elérhetıségi indexnek valamely kiemelt jelentıségő településhez vagy térséghez viszonyított távolságok használatával történı kiszámítása, így hazánkban a fıvároshoz, regionális központhoz (megyeszékhelyhez), kistérségi központhoz, a legközelebbi határátkelıhelyhez, legközelebbi autópálya-lehajtóhoz való távolságokat szokás ilyen térszervezı jelentıségő pontként használni (Nemes Nagy 2005). 11
A vonzáskörzet meghatározásához a következı képletet alkalmaztam:
ahol: dAX az adott város vonzásának távolsága, dAB a két pont távolsága, MA, MB pedig a tömegeket jelentik. (Népesség, GDP, stb.) (Nemes Nagy 2005)
6. Eredmények 6.1. A faktoranalízis és klaszterelemzés eredményei
Elsı lépésként tehát faktoranalízis segítségével elemeztem a hagyományos társadalmigazdasági fejlıdés/fejlettség és a környezeti sajátosságok mutatóit, keresve a fıbb összefüggéseket. Ezen túl további cél az, hogy a létrehozott hipotetikus változók megfelelı alapot nyújtsanak a társadalmi-gazdasági és környezeti sajátosságokon alapuló tipizáláshoz.. A kistérségen belüli települések mellett megjelenítettem a kistérségi, megyei, regionális és országos átlagértékeket összehasonlításképpen.
Az Ózdi kistérség települési elemzése G. Fekete modellje alapján történt meg:
7. ábra: A területi elmaradottság fıbb tényezıi (G. Fekete, 2006) 12
-
Demográfiai egyensúly felbomlása, ezt a jelenséget a „vándorlási egyenleg” mutatóval fejeztem ki. Igen szélsıséges a települési kép: Sátán 1000 fıre elvándorlás jut (ami többszöröse az összes figyelembeveendı átlagnak – a megyeinek pl. négyszerese), míg Gömöszılıs esetében odavándorlás figyelhetı meg. (50 fı 1000 fıre vetítve – ez országosan is kiemelkedı);
-
A térségi jövedelemtermelı képességét az egy adózóra jutó személyi jövedelemadóköteles jövedelem fejezi ki. A legrosszabb helyzetben Farkaslyuk település van az országos átlag 54%-a. Még a legkedvezıbb helyzetben lévı Ózd értéke is csak 80%-os.
-
Az elszigeteltséget az átlagosan elvégzett osztályszám fejezi ki. Mivel az elszigeteltség közlekedési és információs szempontból értelmezhetı, ezért úgy gondolom, hogy az ebbıl fakadó hátrányokat a képzettség képes kiküszöbölni. Az elvégzett osztályszám sehol sem éri el az országos átlagot, de még a regionális és megyei átlagokat sem.
-
A depriváció jelenségét a 100 aktívra jutó segélyezettek aránya mutatja meg. Óriási szóródás figyelhetı meg a települések között. Míg Hét település az országos átlag 70%-át éri el (ezzel az értékkel messze a legjobb a megyében és a régióban is), addig Sajónémeti településen az országos átlag közel 20-szorosa a segélyezett 100 aktívra jutó aránya.
-
A környezeti erıforrások alul-, vagy túlfogyasztását a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya mutatóval fejeztem ki. A mutató néhány esetben 0 értéket vett fel (Sajómércse, Sajónémeti, Hét, stb.), ez arra utal, hogy a település alacsony lélekszámú, itt nem kötelezı a közcsatorna-hálózat kiépítése. A legnagyobb értékkel nem a kistérség központja, Ózd rendelkezik, hanem Gömörszılıs.
-
És mindezen tényezıkbıl fakadó alacsony foglalkoztatás jelenségét az adózók aránya a népességbıl mutatóval fejeztem ki. Ez igen érzékeny pontja a magyar gazdaságnak (az érték alig haladja meg a 43%-ot), de a térségben extrém alacsony foglalkoztatási szintekkel találkozhatunk. Arló és Farkaslyuk településeket kell kiemelnünk, 22-23-nyi az adózók aránya. A maximumot Kissikátor és Gömörszılıs települések képviselik az országos átlagot is meghaladva 3-7 százalékponttal.
A faktorelemzés lefuttatása után a következı eredményeket kaptam.
13
Elsıként a komponensmátrix értelmezését végeztem el. Az SPSS for Windows programmal lefuttatott elemzés eredményei megfelelıképpen megbízhatóak, a szükséges információtartalmat megırzi és statisztikai szempontból megfelelınek tekinthetı. Az összes információtartalom több, mint 68%, ez megfelelınek tekinthetı. Az elsı faktor (a tartalma alapján általam Gazdasági fejlettséginek elnevezett) az összes információ 43, míg a második (demográfiai helyzet) több mint 25%-ot ırzött meg.
3. táblázat: A faktorelemzés kimeneti táblája (SPSS, saját szerkesztés, 2012) Komponens
Saját érték
Megmagyarázott
Összesített %
információ Gazdasági fejlettség
2,610
43,492
43,492
Demográfiai helyzet
1,519
25,317
68,810
A sajátérték azt fejezi ki, hogy mekkora információtartalom jellemzi az egyes faktorokat, ha 1 alatt lenne, akkor kevesebb, mint egy mutató információját jelenítene meg egy faktor. Az elsı faktor kiemelkedı, a sajátérték 2,6, míg a második jóval meghaladja a szükséges 1-es értéket.
A következı fontos kimeneti tábla a kompnens mátrix, ez azt mutatja meg, hogy a mutatók melyik faktorba sőrősödnek be. (4. táblázat)
4. Táblázat: Az egyes faktorok tartalma (SPSS, saját szerkesztés) Komponensek 1. Elvégzett osztályszám
+0,883
Adózók aránya
+0,770
2.
Egy adózóra jutó szja köteles jövedelem +0,763 100 aktívra jutó segélyezett
-0,744
Vándorlási egyenleg
+0,881
Közcsatornázottság
+0,738
Az egyes mutatók melletti értékek azt mutatják meg, hogy melyik faktorhoz tartoznak, ill. azt, hogy milyen erısséggel tapadnak az adott faktorhoz.
14
Az elsı faktorban az elvégzett osztályszám, az adózók aránya, az egy adózóra jutó szja köteles jövedelem és a segélyezettek aránya található. Az összefüggések világosak: minél nagyobb a képzettek aránya, annál nagyobb az adózók aránya, az egy adózóra jutó jövedelem és annaál kisebb a segélyezettek aránya. Ezen összefüggések miatt neveztem el a faktort gazdasági fejlettségi faktornak. A második faktorban két mutató található: a vándorlási egyenleg és a közcsatorna-hálózatba bekötött lakosság aránya. Mindkettı pozitív elıjelő, tehát a népesség oda vándorol, ahol magasabb a közcsatornázottság. Ami, a környezeti erıforrások alul, ill. túlfogyasztásának jelenségének elemzésekor kimutatásra is került, arra utal, hogy a kistelepülésekrıl vándorolnak az emberek a városok felé. Ugyan találunk kitételt ezen szabály alól, hiszen Gömörszılıs igen alacsony népességő, igen magas mindkét mutató értéke, de általában a fenti összefüggés jellemzı.
Második lépésként a faktoranalízis eredményeit összevetettük a kistérségi roma lakosság arányával, ami alapján arra következtethetünk, hogy a roma lakosság magas aránya, magas segélyezettséggel és elvándorlással (demográfiai helyzet), valamint alacsony képzettségi, adózási és termelékenységi szinttel (gazdasági helyzet) társul. Az összefüggéseket a 8. ábra szemlélteti. Fıleg az elsı faktor mentén jelentıs az együttmozgás, a települési faktorértékek és a cigány népesség aránya közötti korreláció mértéke erısnek tekinthetı. (-0,69) 3,50
Gömörszıllıs
Demográfiai helyzet
2,50
1,50
B.A.Z. megye 0,50
-4,00
-3,00
-2,00
-1,00
0,00 -0,50
Magyarország É-Magyarországi Régió 1,00
2,00
3,00
-1,50
Sajónémeti -2,50
Gazdasági fejlettség
8. ábra: Az ózdi kistérség településeinek elhelyezkedése a két faktor mentén, ill. a cigány népesség alapján (saját szerkesztés, 2012) 15
Jelmagyarázat: a körök az adott település cigány népességének arányát fejezi ki. Minél nagyobb a kör területe, annál nagyobb a cigány kisebbség aránya. Gömörszılısön nincs cigány kisebbség, ıt jelöli az üres ellipszis.
Következı lépésként, a tipizálás érdekében klaszteranalízis segítségével 5 csoportot hoztunk létre. A klaszterek létrehozása során arra törekedtünk, hogy minél könnyebben értelmezhetı és minél megbízhatóbb csoportokat hozzunk létre. Az elemzés fıbb eredményei a 9. ábrán figyelhetık meg, Az 1. klaszterbe tartozik Ózd, Putnok, Bükkmogyorósd, Dubicsány, Királd és Lénárddaróc, ık a legfejlettebb települések a kistérségen belül, ezeket bordó színnel jelöltem. A 2. klaszterbe csupán Gömörszılıs, mint fejlettebb település tartozik, ezt pirossal jelöltem. A 3. klaszterben a közepes fejlettségi szintő települések találhatóak: Borsodbóta, Borsodnádasd, Csernely, Csokvaomány, Kelemér, Sajónémeti, valamint Uppony melyeket a halványabb piros szín mutat. A 4. klaszter a kevésbé fejlett települések csoportja, itt találhatjuk Borsodszentgyörgy, Hét, Kissikátor, Nekézseny, Sajóvelezd és Sáta települését, ezeket a sárga szín jelzi. Végül az 5. klasztert az Ózdi kistérség legfejletlenebb települései, Arló, Domaháza, Farkaslyuk, Hangony, Járdánháza, Sajómercse, Sajópüspöki és Serényfalva alkotják, amit halványabb sárga színnel jelöltem. A klaszteranalízis során a kistérség településeit azonos homogén csoportokba bontottuk, melynek segítségével a gazdaságfejlesztési stratégia külön, a települések adottságaihoz mérten dolgozható ki.
9. ábra: Klaszterek a települési fejlettség alapján (SPSS, saját szerkesztés 2012) 16
6.2. Ózd vonzáskörzetbe való „besorolása” Ezen vizsgálattal a célunk, hogy meghatározzuk, a kistérség jelenleg melyik város, térség vonzáskörzetében található. Mennyire van „közel” Miskolchoz vagy Kassához? Vagy más város vonzáskörzetéhez tartozik? Elsı lépésként a kistérség körüli potenciális térszervezı pontok meghatározását végeztük el. Ennek alapját a Magyar Növekedési Terv (2011), ill. az Espon kutatóintézet kiadványa (2007) adta. Eszerint az Ózdi kistérség egy „pentagon” területen belül helyezkedik el: a fıbb sarokpontok a következık: Miskolc, Kassa, Eger, Salgótarján és Besztercebánya. Az egyes települések tömegét a városok által elıállított GDP adja, míg a távolságot a települések közötti közúti távolság adja.
10. ábra: Az Ózdi kistérséget befolyásoló „külsı” térszervezı pontok (maps.google.com, saját szerkesztés 2012)
A fıbb eredményeket a 11. ábra közli. Látható, hogy a vizsgálat „pentagon”-térségben az Ózdi kistérségre csupán három van hatással A kistérség északkeleti része elviekben a kassai vonzáskörzet része, a keleti fele Miskolchoz tartozik, míg a nyugati rész Eger körzetében tartozik. Salgótarján hatása nem ér el a kistérségig, ugyanez a helyzet Besztercebányával is. 17
Ugyan csak az Ózdi kistérség tágabb környezetét vontuk be a vizsgálatba, az ábrából kitőnik, hogy a Miskolc-Kassa városversenyben (és együttmőködésben) Kassáé lesz a vezetı szerep. Kassa másfélszer magasabb GDP-jével olyan fejlesztési potenciált jelent napjainkban, hogy annak elvi vonzáskörzete Magyarországra is átér és valószínőleg továbbra is erısödni fog a szerepe, ami azt is jelenti, hogy az Ózdi kistérség is elıbb-utóbb a vonzáskörzetébe fog kerülni.
11. ábra: Miskolc, Kassa, Eger és Salgótarján elvi vonzáskörzetei (saját számítás, szerkesztés, 2012)
7. Stratégiai javaslatok:
Ebben a fejezetben az elızıleg készített elemzések alapján egy intézkedéscsomagot dolgozok ki, melynek célja az Ózdi kistérség gazdasági helyzetének tartós javítása. Mielıtt elkezdeném felvázolni az intézkedéseket, meg kell említsem, hogy a térség 2010-ben „A leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásának megerısítése” címő pályázaton (ÁROP 1.1.5/C/A-2008-0021) bruttó 22 262 000 Ft vissza nem térítendı támogatásban részesült, melyet fıként továbbképzésekre és fejlesztési tervek elkészítésére használtak fel, a pályázat keretein belül készült stratégiák munkánk alapjául szolgálnak. Az elemzések egyértelmően kimutatják, hogy a legégetıbb probléma a munkanélküliség, ezért az 18
intézkedéseink középpontjában a foglalkoztatottság növelése és a meglévı álláshelyek versenyképesebbé tétele kell, hogy álljon. A térségben is próbálkoznak a nagy befektetık elsısorban a multinacionális cégek térségbe vonzásával, ehhez minden lényegesebb feltétel adott, mivel már kialakításra került ipari park, mely lehetıséget adna ezek betelepüléséhez. Ezen az irányvonalon csupán az infrastruktúra javításával és további kedvezmények (adókedvezmények) biztosításával lehet elırelépést elérni. A térség földrajzi elhelyezkedése és múltja magában hordozza a nehézipar, fıként bányászat újbóli beindításának lehetıségét, azonban ilyen nagy beruházás-igényő fejlesztésekhez, nem megfelelı egy gazdasági válságból kifelé lábaló világ- és lokális gazdaság. A tényleges és gyors sikerek eléréséhez követni kell az országos gyakorlatot és európai uniós és nemzeti pályázatok segítségével kell új értékeket létrehozni. Az Ózdi kistérség esetében kínálatorientált fejlesztési stratégiát célszerő alkalmazni, mivel a nagyobb városok vonzáskörzetébe fog tartozni, ezért az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a városokat jobban meg tudják közelíteni;
7.1. Stratégiai javaslatok a kialakított klaszterek fejlesztéséhez:
7.1.1. Javaslatok az 1. klaszter fejlesztéséhez
A kistérség területére általánosan jellemzı a munkanélküliség, így ezen klaszter fejlesztésénél is elsıdleges cél a munkahelyteremtés. Ez többféle módon történhet. Az 1. klaszter esetében a legjobb módszer a kis-és középvállalkozások fejlesztése. A kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát már korábban felfedezték a térségben, erre jó példa az inkubátor ház is. A szektor erısítését kiválóan szolgálhatják az Új Széchenyi Terv által biztosított lehetıségek. Ezeknél is találhatunk olyan pályázatokat, amelyek nyitottak mind az önkormányzatok, mind a kis-és középvállalkozások számára. Ennek egyik szegmense a megújuló energia programon belül, a megújuló térségfejlesztés, ezáltal egy egész település áramellátását meg lehetne oldani napenergiával, javítva ezzel az itt élık szociális helyzetét, arról nem beszélve, hogy a beszerzéssel és kivitelezéssel helyi vállalkozásokat lehetne megbízni, ezzel növelve azok foglalkoztatottsági képességét, így új munkahelyeket teremthetünk. A napelemes rendszerek elektromos hálózatra kötésével energiatöbblet jöhet létre, amely az áramszolgáltatónak értékesíthetı, az ebbıl befolyó összegbıl újabb fejlesztések hajthatók végre. Korábban 19
már
kifejtettem
a
határon
átnyúló
kapcsolatok
jelentıségét.
A
kis-és
középvállalkozásoknak rengeteg lehetıséget kínál a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program. Buzdítani kell a vállalkozásokat az együttmőködésre, hiszen a program keretében mind a kutatás-fejlesztés, mind a turizmus, mind a kis-és középvállalkozások támogatásának területén jelentıs összegek nyerhetık el.. Célszerő lenne egy kistérségi szintő tanácsadói szolgálat létrehozása, amely segítséget nyújtana a vállalkozóknak, és a kistérség településeinek a pályázati lehetıségek felkutatásában, és a kezdeti lépésekben, adott esetben össze is hangolhatná a több kisebb volumenő pályázatot, hogy nagyobb célok elérésére is alkalmasak legyenek. Hasonlóan a Leader Helyi Akciócsoportok mőködéséhez, csak az azok által le nem fedett területekre összpontosítva. Ezeknek természetesen költségigénye is lenne, amelyet érdemes lenne a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretébıl beszerezni. Elengedhetetlen a térségben az oktatás színvonalának növelése. Ehhez érdemes végigjárni a Társadalmi Megújulás Operatív Program adta lehetıségeket. Sajnos egy önálló felsıoktatási intézmény létrehozásának nincs realitása, pedig a tovább tanuló fiatalok elvándorlását ez tudná leginkább gátolni. Közel sem tőnik olyan elérhetetlennek viszont annak lehetısége, hogy a Miskolci Egyetemmel való együttmőködés keretében egyes szakok kiszervezésre kerüljenek a térségbe. Ezek fenntarthatóságának érdekében célszerő úgy választani azokat, hogy maximálisan igazodjanak a térség igényeihez, fontos, hogy a már meglévı vállalkozások számára releváns végzettségeket biztosítsanak, elsısorban a feldolgozó ipar területére.
7.1.2. Javaslatok a 2. klaszter fejlesztéséhez
A 2. klaszterben csupán Gömörszılıst találhatjuk, mely a Putnoki-dombságban, völgyekkel szabdalt területen, a Keleméri-patak völgyében helyezkedik el. Meglehetısen elzárt település. Esetében a megoldást a helyi gazdaságfejlesztés eszközei kínálják. „ A helyi gazdaságfejlesztés (Hgf) tudatos helyi közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlıdés érdekében.”. A helyi gazdaságfejlesztés a helyi gazdasági szereplık, az önkormányzatok
és
a
helyi
lakosság
együttmőködésén
alapszik.
Lényege,
hogy
a
gazdaságfejlesztésben helyi eszközökre épít, egyedi megoldásokkal, és az elért eredményeket helyben hasznosítja. A helyi gazdaságfejlesztés jelentıségét már a helyiek is kezdik felismerni. 1993-ban indult a „Gömörszılıs, a fenntartható falu” elnevezéső program, melynek keretében a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány munkatársai létrehoztak egy környezetbarát 20
technológiákat, biogazdaságot bemutató oktatóközpontot, illetve olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel a térség erıforrásainak fenntartható hasznosítását, illetve a népi mesterségek, hagyományok továbbélését kívánják elısegíteni. Újra-felépítettek egy 100 éves gépekkel dolgozó kártoló-gyapjúfonó üzemet, ami ma mőködı múzeumként a gyapjúfeldolgozás folyamatát mutatja be a látogatóknak. A szomszédos Csereháti kistérségben az Autonómia Alapítvány által kezdeményezett „Bridge program” keretein belül a térség roma lakosságát juttatták szakmához. Az újonnan képzett szakemberek munkáit interneten keresztül lehet megrendelni. A projekt két részbıl állt, az elsı a képzési, mely során aktív korú, tartósan munkanélküli romáknak nyílt lehetıségük szakmát szerezni, a második rész, a foglalkoztatási és házfelújítási rész, melyben a már képzett szakemberek, hátrányos helyzető családok házait újították fel, majd megépítették a perkupai kovács- és mérai asztalosmőhelyt, melyek ma is megfelelı körülményeket biztosítanak, a képzést elvégzıknek. Az Autonómia Alapítvány tervezi egy újabb program kidolgozását, a hátrányos helyzetőek képzése és foglalkoztatása érdekében, ez az Ózdi kistérség számára remek lehetıség lenne. Ugyancsak a fejlesztés alapjául szolgálhat a Pornóapáti község Önkormányzatának az a kezdeményezése, melyben a helyi faaprítékra, mint megújuló energiaforrásra alapozott hosszú távú és megbízható hıenergia-ellátás biztosítása, a lakosság és az intézmények számára elınyös főtési rendszer kialakítása volt a cél. A kezdeményezés eredményeként 2005-ben létrejött Magyarország elsı biomassza falufőtımője. Azáltal, hogy az energia elıállítása és szolgáltatása helyben történik, a lakosság és az intézmények főtésre fordított kiadásai a faluban maradnak.
7.1.3. Javaslatok a 3. klaszter fejlesztéséhez
A 3. klaszterben a közepes fejlettségi szintő települések találhatóak. A klaszter számára eredményt a térségben már évek óta sikerrel mőködı közmunka program hozhatna. Természetesen tisztában vagyok a ténnyel, hogy a közmunkaprogram hosszú távon nem fenntartható, de a kezdetekben rövidtávon jelentıs segítséget nyújthat a fejlesztések elindításához. Ózdon és környékén rengeteg embert alkalmaznak ebben a formában. Manapság már találkozhatunk olyan példákkal, amelyek az egyszerőbb településgondozási feladatok helyett a közfoglalkoztatottakban és végzettségükben rejlı lehetıségeket sokkal jobban igyekeznek kihasználni. A start közmunka program, lényege, hogy nem csupán egy létszámot és munkaidı keretet biztosít a pályázóknak, hanem komplexebb projekteket hivatott támogatni, amelyek által termelés indulhat be. Az 21
összetettebb és átgondolt, végül értéket elıállító projektek kidolgozásáért nem csupán a munkások számára biztosítanak bérkeretet, hanem eszközök beszerzését és egyéb kiadásokat is támogatnak. Egy olyan térségben, ahol évek óta magas a közfoglalkoztatottak száma hiba lenne nem élni az ehhez hasonló lehetıségekkel. A terület adottságai miatt ezen a vonalon az erdı és faiparra érdemes alapozni. A térségben a jelentıs fakitermelés ellenére mindössze két feldolgozó ipari egység mőködik, ezek is csak kiskapacitásúak, így egy harmadik, társulati vagy önkormányzati irányítás alatt álló nagyfeldolgozó ipari egység segítené, hogy egyensúlyba kerülhessen a termelés és a feldolgozás. Mindehhez célszerő létrehozni egy önkormányzati vagy társulati non-profit gazdálkodó társaságot. Egyrészt mivel a kereskedelmi tevékenységet egyszerőbb ilyen formában végezni, másrészt azért, mert vannak olyan pályázatok, ahol akár azt is meg lehetne oldani, hogy mind az önkormányzatok vagy a társulás, mind az általuk létrehozott gazdasági társaság is pályázhasson. A klaszter fejlesztése során jelentıs sikereket érhetünk el a megújuló energiaforrások kihasználásával, ehhez jelentıs támogatást nyújtanak az Új Széchenyi Terv által biztosított lehetıségek. Számos olyan pályázatot találhatunk, amelyek nyitottak mind az önkormányzatok, mind a kis-és középvállalkozások számára. A korábban már említett közmunka programban végzett erdı munkákat érdemes tovább gondolni ezen a vonalon is. A kitermelt fák helyére energiafafajtákat lehetne telepíteni, melyek az Új Széchényi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Program pályázatainak
keretében
beszerzésre
került
kazánokban
kerülhetnének
hasznosításra
az
önkormányzatok és a kistérségi társulás által fenntartott intézményekben.
7.1.4. Javaslatok a 4. klaszter fejlesztéséhez
A 4. klaszter Borsodszentgyörgy, Hét,
Kissikátor, Nekézseny, Sajóvelezd és Sáta
településének csoportja. A klaszter fejlesztésében a turizmus fejlesztésével és a helyi gazdaságfejlesztés eszközeivel jelentıs eredményeket érhetnénk el. Az Ózdi kistérség valósággal hemzseg a turisztikai értékekben és lehetıségekben. Egyrészt kastélyt és kúriát, valamint földvárakat is találhatunk . Ezek már önmagukban kellı alapot jelenthetnek összetett turisztikai szolgáltatásokhoz. Sajnos ezek legtöbbje jelenleg elhanyagolt állapotban található, de évek óta számos nemzeti és uniós pályázat kerül kiírásra, mivel a nemzeti örökség megırzése és visszaállítása egy kiemelt támogatási stratégiai pont. Ha az örökség megırzés zászlaja alatt az elhanyagolt épületekbıl újra látványosságot hozunk létre, akkor el lehet kezdeni a szintén több forrásból pályázható turisztika szolgáltatások megszervezését. Tudatos szervezéssel, akár a fentebb 22
már felvázolt pályázati szaktanácsadó által összehangolva egy több lépcsıs komplex fejlesztés kezdıdhetne az egész térségre nézve. Elsıként a felújított látványosságokat kell programokkal feltölteni. Itt célszerő a szintén gyakran támogatott hagyományırzés köré építeni a szolgáltatásokat. Érdemes kidolgozni egy az egész területre összehangolt rendezvény-naptárat. A különbözı rendezvényekre szintén számos támogatás pályázható, pl: Leader pályázatok útján. Ez képezhetné a turisztikai fejlesztések magját, amely köré számos másik is épülhetne. Fontos, hogy növekedjen a szálláshelyek száma, ez a fentebb felsorolt intézkedések után megnövı érdeklıdés miatt önmagától is bekövetkezhet, de szintén történhet akár pályázati segítséggel is. A több látogató elısegítené, hogy a jelenleg is mőködı lovas és vadász turizmus jelentısen erısödhessen. Érdemes elgondolkodni egy komoly lovas versenypálya kialakításán, amely az országos versenysorozatok eleme is lehetne. A vadászat pedig jó lehetıséget biztosítana, hogy a felújított látványosságok a csekélyebb érdeklıdéső hővösebb idıszakban is átlag feletti látogatottságot érjenek el. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a kistérségi társulás és az önkormányzatok szorosan együttmőködjenek a térség lovas és vadász civil szervezeteivel. A látogatottság növekedésével nagyobb hangsúlyt kaphatna a remek természet földrajzi lehetıségekkel bíró, de jelenleg gyengén teljesítı horgászturizmus is. A helyi gazdaságfejlesztés eszközeirıl már Gömörszılıs fejlesztésénél beszámoltam. Ezeknél a településeknél azonban kisebb tıkeigényő beruházásokra van szükség. Erre jó példa a Hét településen, a Szeles család által felkérésre kezdeményezett „Bioéléskamra program”. A vásárlók interneten keresztül adhatják le rendeléseiket a több mint húsz féle bio zöldségnövényre, a termelı pedig hetente egyszer szállít. A család a webáruházon keresztül értékesíti terményeinek háromnegyed részét, a maradékot a miskolci biopiacon adják el, így az áru 100%-a a fogyasztóhoz kerül. A család a kezdeményezés által biztosabban tud elıre tervezni, valamint kevésbé van kiszolgáltatva a helyi nagy felvásárlóknak. Az elért sikerekkel pedig a többi gazdálkodót is egyedi és innovatív megoldások keresésére ösztönözték. .
7.1.5. Javaslatok az 5. klaszter fejlesztéséhez
Az 5. klasztert az Ózdi kistérség legfejletlenebb települései alkotják. Gazdasági helyzetének javításához kis költségigényő fejlesztésekre van szükség. Egyrészt a turizmus fejlesztése jelenthet kiutat a válságból. Az erdıs területek már önmagukban is alkalmasak túrázásra, de kis anyagi ráfordítással kialakíthatóak akár kalandparkok is, amelyek 23
manapság rendkívül népszerőek. A bányászati múlttal rendelkezı településeknek pedig meglenne a téma, amely köré turizmusukat szervezhetnék, legyen itt szó akár ásvány-kiállításokról vagy egyszerő falumúzeumokról. A térség kiválóan alkalmas kerékpártúrázásra is, azonban csupán egyetlen aszfaltozott kerékpárúttal rendelkezik, újabb kerékpárutak kiépítése tovább javíthatja az ökoturisztikai adottságokat. A terület különleges természeti értékei közé tartozik a Vízköznek is nevezett, növényritkaságokban bıvelkedı szők szurdokvölgy, a suvadással keletkezett Arlói-tó, melynek partját fenyvesek borítják, így a levegı kiválóan megfelel allergiás légzıszervi megbetegedések gyógyítására. Ezt alapul véve az Új Széchenyi Terv segítségével létre kellene hozni egy gyógyászati központot. A jelenlegi egészség-finanszírozási és gazdasági körülmények között azonban ez önmagában szinte kivitelezhetetlen, a szolgáltatások széles spektrumával biztosítható a fenntartáshoz szükséges bevételek megszerzése. Az egészségügyi ellátás mellett, a napjainkban legnépszerőbb wellness szolgáltatások garantálhatják a megfelelı kihasználtságot. Mivel az Új Széchenyi Terv pályázatai jelentıs önerıt igényelnek, érdemes külsı befektetıt bevonni a kivitelezéshez. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezek a települések meglehetısen rossz demográfiai helyzettel rendelkeznek. Az ország egyre több pontján próbálkoznak már 1 Ft-os telek akcióval, melynek lényege, hogy a települések házépítési kötelezettség elfogadásáért cserébe jelképes összegért kínálnak telkeket, a térségbeli alkalmazásával további eredményeket érhetnénk el a népességnövelés területén. Mivel a kistérség közel fekszik a szlovák határhoz, ezért az egyszerősített honosítási eljárás támogatásával és intenzív népszerősítésével jelentıs betelepedésre nyílhat lehetıség, amely tovább javíthatja a demográfiai helyzetet.
8. Összegzés
A különbözı elemzési módszerek sajnos egyértelmően rávilágítottak, hogy a centralizált irányítású, gyakran a reális igényeket figyelmen kívül hagyó szocialista gazdasági irányítás megszőnésével rendkívül nehéz helyzetbe került a térség. A kistérség számára megoldást a piaci igényeket figyelembe vevı, az Európai Unió stratégiai célkitőzéseivel összhangban létrejövı fejlesztések adhatnak. Ha Európa számos területéhez hasonlóan itt is kialakulna egy gazdaságilag szorosan összekapcsolódó metropolisz térség, akkor Miskolcot és Kassát segítve erısíthetné jelentısen a 24
saját helyzetét is Ózd. Ehhez persze számos tényezı szükséges, de mivel az Uniós stratégiák között kiemelt jelentıségő a policentrikus fejlıdés, ezért megfelelı kapcsolattartással, érdekérvényesítéssel és körültekintéssel ehhez jelentıs támogatások szerezhetıek majd be. Persze szükséges lesz majd a jelentıs politikai támogatásra is, de egy kellıen nagy ívő, elıremutató komplex kép felvázolásával ez a résztvevık pártállásától függetlenül biztosítottá kell, hogy váljon. A térség erıforrásai nem nevezhetıek kedvezınek, ezért szükséges, hogy komoly felméréseket követıen azokon a területeken próbáljanak javulást elérni, ahol a legkisebb ráfordítással a legnagyobb elırelépés érhetı el. Az egyik legfontosabb ilyen lehetne a humánerıforrás kérdése. Hiszen a hatalmas aluliskolázott tömegek jelentıs százalékát lehetne a segélyezés helyett a tovább képzés irányába terelni. Amennyiben a gazdasági élet a térségben felélénkül, úgy az utak és az elszigetelıdés egyéb tényezıinek javulása elkerülhetetlenné válik, az egész térség érdeke lesz majd, nem csupán az Ózdi kistérségé. Amennyiben a szoros együttmőködés létre jön, eltőnhet a térség egyik legnagyobb problémája, az érdekérvényesítés korlátozott lehetısége, hiszen immár nem csupán a saját érveit sorolhatja majd, hanem az egész metropolisz térség ott áll majd mögötte. A kistérség a méreteit, az ásványi anyagokban való gazdagságát, vagy a mezıgazdasági termı területeit nem tudja jelentısen befolyásolni, viszont a jelentıségét a szoros együttmőködés által igen.
Irodalomjegyzék: Területi Agenda 2020 (2011): Az Európai Unió Területi Agendája. Az Európai Unió területi helyzete és kilátásai 2011.: aktualizált változat. Nemzetgazdasági Minisztérium:Wekerle Terv: A magyar gazdaság Kárpát medencei léptékő növekedési stratégiája Nagy Gábor (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetıségei a várostérségek lehatárolásában NKTH- MAG- RRK 23.o. 25
Nemes Nagy József (2005): Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi Tanulmányok, 11. kötet, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, 2005. Nemzetgazdasági Minisztérium (2011): Magyar Növekedési Terv. Konzultációs anyag. http://www.kormany.hu G. Fekete Éva (2006): Hátrányos helyzetbıl elınyök? – Elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az Észak-magyarországi régióban. In: Földrajzi Közlemények, 1-2,55-66. o. Cséfalvay Z. (1999): Helyünk a nap alatt… Magyarország és Budapest a globalizáció korában. Kairosz Kiadó/Növekedéskutató, Gyır, 214. p. Egri Z. (2011): A közép-kelet-európai egészségparadoxon regionális gazdasági vizsgálata. Doktori disszertáció, SZIE-GSZDI. Espon (2007): Policentris development in Europe. 2007 G. Fekete É. (2008): A fejlıdés és versenyképesség értelmezése kevésbé fejlett térségekben. 130152 pp. In: Lengyel I. – Lukovics M. (Szerk.): Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. Szeged: Jatepress Kiadó, 308 p. RECHNITZER J. (2006): Az európai unió regionális és városfejlesztési politikájának újabb jellemzıi. 105-125. pp. In: LENGYEL I. – RECHNITZER J. (Szerk.): Kihívások és válaszok: A magyar építıipari vállalkozások lehetıségei az EU csatlakozás utáni idıszakban. Gyır: NOVADAT Kiadó. 261 p. Dr. Czene Zsolt – Dr. Ricz Judit (2010): Helyi gazdaságfejlesztés Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok, Budapest: (Területfejlesztési Füzetek 2.) HORVÁTH GY. (2004): Területi egyenlıtlenségek Európában. Magyar Tudomány, 165 (9) 962977. pp. A dolgozat elkészítéséhez felhasznált fıbb honlapok: http://ec.europa.eu/eurostat www.regionaldata.org www.teir.vati.hu www.videkfejlesztes.net http://palyazatportal.hu http://www.terport.hu http://net.jogtar.hu www.ozdkisterseg.hu http://www.nfu.hu http://www.logsped.hu www.afsz.hu www.erak.hu http://www.ksh.hu
26
