Szent Gábor Bélyegértesítő

16

.oldal

2007. június

Szent Gábor Bélyegértesítő

ŠWIĘTY GABRIEL

’92 POZNAN Bronz diploma ’94 TEMAFILA Bp., Oklevél ’96 KECSKEMÉT

Ezüst Oklevél

50 éves a lengyel Gabriel Klub. Ebből az alkalomból a ŠWIĘTY GABRIEL kettős száma jelent meg, több oldalon színes képekkel. Az elmúlt évtizedek eseményeit eleveníti fel a gazdag szöveganyag. Üdvözölte a jubiláns Gabrielt Őszentsége XVI. Benedek pápa, Grocholewski kardinális, tiszteletbeli védnök, dr. Dietmar Gabriel Weltbunt elnöke.

Szent Gábor

2000

bélyegértesítő

URKUNDE KLEIN MARIAZELL

Philatelia Sacerdotalis néven 1955-ben alapította Hahót Ferenc plébános XXII.évfolyam 86.szám Fiedler

2007. június

a

*** Szent Gábor Világszövetség nyitrai kongresszusa A pontos dátum 2008.július 2-6. 2008.07.02. VIII.sz-i angyalábrázolású bélyeg megjelenése 2008.07.04. Weltbund Konferencia. 2008.07.05. Szombat, St.Cyrill és Method ünnepe egy nagyszabású ünnepi misével. * * * Vatikán. Filatéliai Kormányzóság. e-mail: [email protected] * * * A jezsuita rend honlapján a bélyegek is megjelentek: www.manresa.sj.org/stamps * * * Szent Rupert Gabriel Gilde kiállítás szeptember 22-24 között e-mail: [email protected] * * * Tanulmányi csoport. Lid Studiegroep Gebrandschilderd Glas: www.sintmartinus-hoogland.nl

IMÁDKOZZUNK BETEGEINKÉRT! „Örök Atya! Jézus fájdalmas szenvedéseiért irgalmazz nekünk és az egész világnak! ”

Kiadja a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület, a Szent Gábor Világszövetség tagja Egyházi Fővédnök: Dr. Christoph Schönborn bíboros érsek

Szent Gábor Bélyegértesítő Szerkesztés: Béni József 6801 Hódmezővásárhely, Pf.:14. Kép-, és szövegszerkesztés: Bense Pál Internet címünk: www.szentgabor.hu

ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET ÉV

2

.oldal

2007. június


címlapunkhoz:


2007. június

oldal: 15

Aranymise

ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET ÉV A bélyegnapi sorozat címletein a Szent Erzsébet évről emlékezünk meg. A 62,- forintos címleten gótikus ív előtt áll a korongdicsfényes Szent Erzsébet. Ágyában egy ápolásra szoruló beteg. A háttérben korabeli vár képe Posonium, Pozsony felirattal. A 95,- forintos címleten pedig szintén gótikus ív előtt a korongdicsfényes, hermelinpalástos Szent Erzsébet egy koldussal. Háttérben Wartburg felirat és a korabeli vár képe. A MAGYAR POSTA ÚJDONSÁGAIBÓL rovatvezető: Perneczky László

ORSZÁGGYŰLÉSEK 2007. ápr.10-én jelent meg két jelentős országgyűlésre emlékező sorozat. Az egyik, a tordai, Erdély önállóságának kezdeti időszakában zajlott. A másik, a marosvásárhelyi, Erdély önállóságának a megszűnése előtt pár évvel történt. A 210,- forintos címlet az 1557-es tordai országgyűlésre emlékeztet. A legfontosabb ténykedése a vallásszabadság kimondása, Európában először. A bélyegen levő felirat szerint „Mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar.” A tordai templom volt a helyszín, a bélyeg háttérrajzát ez alkotja. Hangsúlyosan János Zsigmond fejképe szerepel. János Zsigmond (1540-1571) gróf Szapolyai János és Jagello Izabella fia. Csecsemőként királlyá koronázták. Jogállása azonban bizonytalan volt, a szintén megkoronázott Habsburg Miksa ellenében. A főurak jelentős része magyar királyt akart. Ez okozta a több évtizedes viszálykodást. Közben a török erőteljesen terjeszkedett. Ily módon gyakorlatilag kialakult, török befolyással, az önálló erdélyi fejedelemség. Végül János Zsigmond lemondott a királyi címről, a Habsburgok pedig elismerték a kialakult erdélyi fejedelemséget. A 230,- forintos címleten a marosvásárhelyi vár szerepel. Fölötte látható Erdély, Marosvásárhely és a Rákóczi család címere. „Erdély fejedelmének dicső beiktatása” felirat és az erdélyi fejedelmek sorát záró II. Rákóczi Ferenc fejképe szerepel. INFO adatok alapján

Köszönettel vettük az alábbi helyesbítést: Olvasgatva a Szent Gábor Bélyegértesítő régebbi számát, a 2006. szeptember 83. szám 2. oldalán, a lap alján az utolsó szó „Mária mennybemenetele” helytelen, mert Grigoletti remekműve az „Assunta” nem mennybemenetelét, hanem Mária mennybevételét ábrázolja. Óriási különbség! Bánomy Miklós, Esztergom

Dr. Gyürki László pápai prelátus aranymiséjét 2007. június 24-én, Körmenden mutatja be. Osztozzunk aranymisés örömében és hálaadásában. Szent Pál apostol útjain A katolikus rádió folytatásokban ad helyet dr. Gyürki László pápai prelátus elmélkedő ismertetéseinek. A Szent István könyvhéten pedig – neves bibliakutatóként – műveit dedikálta. Mértékadó A közkedvelt műsortájékoztató egészoldalas cikket börtönpasztorációról Csorba József plébános tollából.

közölt

a

Bécs Az egyik bécsi védőszent, Hofbauer Szent Kelemen tiszteletére kiadott bélyeg megjelenésekor, március 15-én, az osztrák St. Gabriel bélyegbemutatót tartott a régi városházán, a redemptorista rendtartomány támogatásával. A helyszínen alkalmi postahivatal működött és emlékbélyegzésekre került sor. Az ünnepségekről tagjaink számára dr. Karl Ohnmacht Gildeobmann küldte üdvözletét. Bécs XVI. Benedek pápa 80. születésnapja alkalmából megjelenő bélyegkiadást bélyegbemutatóval, emlékbélyegzéssel köszöntötte az St. Gabriel. A helyszín az érseki palota volt Bécsben, ahol alkalmi postahivatalt is felállítottak. Joseph Franz Aumann tiszteletbeli Weltbundelnök üdvözölte tagjainkat ebből az alkalomból. Milánó Március 16-18. között rendezték az olasz nemzeti bélyegkiállítást. A manifestacio-ról küldött üdvözletet Pierfranco Longhi. Küldeményéből kiderült, hogy a vatikáni posta a helyszínen hivatalt üzemeltetett és alkalmi bélyegzést használt. Budapest Április végén a MABÉOSZ székházban rendezték a bélyegnapi kiállítást, a tematikus gyűjtés jegyében. Dr. Gundrum Károly, Perneczky László és Lendvai Béla küldték üdvözletüket ez alkalomból. A helyszínen a kiállításra utaló bélyegzést alkalmaztak. A bélyegnapi sorozat és blokk elsőnapi bélyegzését a Budapest 4. postahivatalnál végezték.

14

.oldal

2007. június


Innen-onnan – von Hier und Dort Rovatvezető: Béni József Személyes bélyeg

A ciszterci rend szeniorjának tiszteletére készíttetett személyes bélyeget. P. Steffek O.Cist , aki Heiligenkreuzban él, 99. évébe lépett. A címleten cserkészjelvény is látható, utalva a cserkészmozgalmi tevékenységére. Az egyházi ellenállás résztvevőjeként a Gestapo börtöneit megjárta 1944-45. -ben. Az életrajzi adatokat P.Albert Urban O.Cist küldte meg.

Áldott Húsvéti ünnepeket kívánt: Kuchta Gyula és neje Marika, Miskolc Szőke család, Tata Dr. Verő József, Sopron Perneczky László, Tatabánya Szabadkai család, Orosháza Kirsch Géza, Miskolc Dr. Kálmán Jánosné, Marika, Pécs Thommy Jeppesen, Weltbund pénztáros és neje, Jytta Karácsonyi László, Homokmégy Dr. Gundrum Károly, Pécs Szegedi család, Bátaszék Arkadiusz Walinski, Weltbund alelnök és neje, Mária Lendvai Béla, Szeged Boross Zoltán, alelnök, Bonyhád Paul Kern és neje Ursula, Németország Pierfranco Longhi, Olaszország Joseph Franz Aumann, tiszteletbeli Weltbund elnök Bogdan Michalak, lengyel Gilde elnök és neje Ligia Jan Vallo, Weltbund alelnök.

Bélyegvilág A 2007. májusi számban Dabóczy András „A tematikus gyűjtés rejtett forrásai” cikkében egyik példaként említi Dr. Debreczeni Zsolt „Jézus élete” gyűjtemény anyagát.


2007. június

oldal: 3

SZENT IMRE SZÜLETÉSÉNEK 1000. ÉVFORDULÓJA A bélyegnapi kiadások keretében jelent meg a Szent Imre születésének 1000. évfordulójára kiadott blokk. A várkápolna oltáránál térdel a korongdicsfényes herceg. Az oltáron feszület áll. Blokkszegélyre került az esztergomi várhegy korabeli képe, a Garam és Duna összefolyásától ábrázolva. A Képes Krónikából pedig a Szent Imre temetése jelenet. A jubileum alkalmából három egyházmegye hirdetett emlékévet.

A SZENT VID VÁRKÁPOLNA A 80. Bélyegnapra Szent Imre születésének 1000. évfordulója alkalmából kiadott 500+200 Ft névértékű blokkon térdelő Imre mellett jelenik meg az esztergomi várkápolna rózsaablaka, jellemzően a románkori építészetben a templom főbejárata fölötti nagyobb méretű kerek ablakként. Az ablakot a kerék küllőire emlékeztető oszlopocskák tagolják. Az elnevezés: rózsaablak, a gótikában a küllős kerék ablakból változatos kőrács lesz, amelynek sugaras beosztása rózsára emlékeztet. Szent Imre életében a várkápolna még nem állt, mai rekonstrukciós látványa III. Béla király uralkodásának idejére tehető. A kápolna kis méretű, az évszázadok során pusztult, az ostromok során a szentély része teljesen megsemmisült. Régészeti-műemléki feltárása a korszerű elvek alapján az 1930-as években történt. A kápolna egyhajós, keletelt szentéllyel. Alaprajzában szokatlan megoldás: jobbról és balról négyzet alakú mellékkápolnák csatlakoznak hozzá. A kápolna épületszobrászati részei, freskói jelentősek, szobrászata francia mesterekre vall. Érdekes Gerevich Tibor - aki a feltárás egyik vezető művészettörténésze volt - feltételezése, amely szerint két oszlopfőn megjelenő fej közül a szakállas, bajszos alak a francia kőfaragó mester mellett dolgozó magyar arcképe. A mellékkápolnába vezető kapuk díszes faragványai szintén francia hatást mutatnak. A kápolna freskói a kutatások szerint a 12 apostolt ábrázolják. A kápolna szerves része a királyi várnak, amelyet több építészeti periódus jellemez az évszázadok során. Perneczky László, Tatabánya

4

.oldal

2007. június



2007. június

oldal: 13

ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET EMLÉKHELYEI Árpádházi Szent Erzsébet a hagyomány szerint a sárospataki vagy a pozsonyi királyi várban született 1207-ben. Sárospatak 1201-ben már városi kiváltságot kapott, s korábban is várispánság központja, II. András magyar király által is látogatott hely. A ma ismert vár - a veres toronynak nevezett lakótorony – Erzsébet születése idején még nem állott, az a tatárjárás után épült. A későbbiek során a vár építésekkel, átépítésekkel bővül, s jelentős szerepet játszik történelmünk során. Erzsébet négy éves korában, Hermann thüringiai tartományi gróf jegyeseként Thüringiába, Wartburg várába kerül, ahol 1211-ben tartották meg az eljegyzést. Wartburg vára Eisenach német várostól délre található. Az 1067-ben alapított vár a legjelentősebb német várak egyike. Évszázadokon keresztül épült, bővült, eredeti elrendezésében két belső udvart alkotó épületek láncolata. A vár egyes építészeti részletei különböző építészeti korok emlékei. Értékes része a későromán palota. A vár neves személyek tartózkodási helyéül is szolgált. Liszt Ferenc a vár 800 éves évfordulóján itt mutatta be „Szent Erzsébet legendája” c. oratóriumát. Az Erzsébetről elnevezett teremben a szent életéből vett jeleneteket ábrázoló XX. századi mozaikképek láthatóak.

Bélyegnap kiállítás

Milánó, bélyegkiállítás

Templom és húsvéti népszokás a díszített talicska

Marburg: Erzsébet templom (1235-1360) A 80 éves XVI. Benedek pápa tiszteletére készített emlékbélyegzések Erzsébetet halála négy évvel 1235-ben szentté avatják és sírja a német lovagrend templomot épít. A templom az első gótikus templomok közül való, romhajós, hoszszúháegyhajós keresztházzal szentéllyel, ún. csarnoktemplom.

után fölé

házas, és

II. János Pál pápa halálának második évfordulója

12

.oldal

2007. június


Bélyegzések – Stempeln rovatvezető: Boross Zoltán

2007. június

oldal: 5

Szentélyrésze 1235. és 1249. között épül, két nyugati homlokzatú tornya pedig 1360-ra készül el. Erzsébet sírhelye, a szentély 1240-ben már készen van. Magyar Zoltán: Az Árpád-ház szentjei c. könyvében olvasható: „Erzsébet testének ünnepélyes felemelésére (elevatio) egy évvel később, 1236. május 1-én került sor…a csontokat bíbor szövetbe takarták, majd új koporsóba tették. …ez alkalommal a szentélyben, a mennyezetes főoltár mögött helyezték el Erzsébet testét. A székesegyház felépültével Erzsébet sírját a templom kereszthajójának északi karába helyezték át – 1290. óta ott áll a szentéletű magyar királylány művészi mauzóleuma.” Az idézett műben olvasható továbbá az is, hogy a sírhely a XVI.szd. óta üres, a hitújítók egyik vezére, Hesseni Fülöp 1539-ben a sírt feltörette, s a szent hamvakat eltávolították. A visszaszerzett ereklyék egy részét, a protestánsoktól félve elrejtették a marburgi templomban, de hogy hová, azt ma már senki sem tudja.

Árpádházi Szent Erzsébet év

Madonna a Viadrina Egyetem jelvényében


Árpádházi-sávos címerpajzs

A szent kultusza rohamosan terjedt, templomok, kolostorok, kórházak védőszentje lett Szent Erzsébet. A XIV.szd. második felében kezdik építeni tiszteletére a kassai Szent Erzsébet Székesegyházat, a gótikus építészet egyik legszebb alkotását Közép-Európában. A templom több nemzedéken át épült, fő ideje a XV.szd. első évtizedei, majd Mátyás király kora. 1877-96. között Steindl Imre tervei szerint – ez már a neogótika időszaka – teljesen újjáépítik: a háromhajós alaprajzot öthajóssá alakítják. A nyugati kapuzat oromzatán Szent Erzsébet szobra áll. Az északi kapuzat szobordísze is az ő életéből vett jeleneteket ábrázol, a kapuk között a szent szobrával. A szentélyben az eredeti nagyméretű szárnyas oltár látható. Középső részében áll Szent Erzsébet szobra, míg a szárnyrész 12 jelenetet ábrázol a szent életéből. Meg kell említeni ugyancsak Steindl Imre alkotását, a budapesti Rózsák terén lévő kéttornyú Szent Erzsébet templomot.

Kassai Dóm (Magyarország) Hofbauer Kelemen Bécs egyik védőszentje

Szent Bonifác

Igazságosság erényalakja 1940.

1939.

1939.

6

.oldal

2007. június


Szent Erzsébetnek a leírtakhoz kapcsolódó filatéliai vonatkozásai: Marburg Szent Erzsébet templomáról bélyeg nem ismert. Néhai Kallós Péter nemzetközileg is elismert Szent Erzsébet tematikus gyűjteményében a templomot ábrázoló alkalmi bélyegzések láthatók.


2007. június

oldal: 11

Díjjegyesek – Ganzsache rovatvezető: Bánomy Miklós

1960.

1958.

Sárospatak (Magyarország)

Wartburg várát első alkalommal egy 5000 márka névértékű bélyeg ábrázolja, amely a postai tarifákra is kiható magas infláció idején jelent meg 1923-ban. (Deutsches Reich) Két színváltozat: acélkék ill. zöldeskék. (DDR) 900 éves Wartburg. A vár részleteit 3 névérték ábrázolja. Megjelent 1966-ban. A 25 márka névértékű bélyeg a tartományi grófság románkori, udvari lakófrontját mutatja. Itt lehetett Szent Erzsébet lakosztálya is. Németország a 90-es években 1 márka értékű bélyeget adott ki Wartburgról. MINDSZENTY BÍBOROS Pernecky László, Tatabánya 1923.

Kassai Dóm, északi kapu (részlet)

1 márkás német bélyeg

A Magyar Posta 1991. május 3-án Mindszenty József bíboros hercegprímás hamvainak hazahozatala alkalmából benyomott bélyeggel ellátott alkalmi borítékot hozott forgalomba 100 000 példányban. A boríték jobb felső sarkában Mindszenty József bíboros festményének kicsinyített másolata, az alsó bal sarokban Vertel József grafikusművész által készített máriacelli Bazilika, ahol addig nyugodott, előtte az esztergomi főszékesegyház rajza, amelyben végrendelete szerinti végső nyughelyét nevezte meg. A levélboríték fehér, vízjel nélküli papíron 170x121 mmes nagyságban készült. Eladási ára 12,- Ft volt. Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek 1892. március 29én született a Vas megyei Csehimindszent községben, földműves szülőktől. Apját PÉHM JÁNOSnak, anyját KOVÁCS BORBÁLÁnak hívták. Idegen hangzású nevét 1941-ben változtatta „Mindszenty”-re. 1911-ben vették föl a szombathelyi szemináriumba. 1915. június 12-én szentelték pappá. 1944. március 25-én Veszprém püspöke. Esztergom érseke lett 1945. október 2-án, és XII. Pius pápa bíborosi méltóságra emelte 1946. február 18-án. Mindszenty József bíboros a megalkuvás nélküli hitvalló, a keresztény remény hirdetője életét és munkáját az Isten, az Egyház és népének szeretete hatotta át.

Bánomy Miklós Esztergom

10

.oldal

2007. június


A SÉLESTAT-I HUMANISTA KÖNYVTÁR Az elzászi Schlettstadt város Humanista Könyvtára rendkívül híres kézzel írt és a nyomtatás korai korszakában nyomott könyvgyűjteményéről. A 2007. február 12-én megjelent 60 eurocentes francia bélyegújdonság egy középkori kézirat Sainte-Foy: Csodák könyvének - gazdagon díszített iniciáléját mutatja. A városközpontban fekvő könyvtár a könyvek szeretetét és a humanizmus szellemét közvetíti a látogatók és kutatók felé, mely szellem - az antik szövegek újra felfedezésén keresztül – az embert tanulmányai során és az intellektuális nyitottság útján elkísérte. A könyvtár Schlettstadt latin iskolájának keretein belül jött létre, amely a 16.szd. kezdetéig az elzászi elit képzési központja volt. Az első írásos adatok Johann von Westhuss plébánostól, és igazgatótól származnak 1452-ből. Ez volt a könyvnyomtatás hőskora. Az egykori tanárok és diákok az évek folyamán egyre bővítették a gyűjteményt. Egyikük, egy humanista tudós, Európa egyik legjelentősebb könyvtárává fejlesztette: Beatus Rhenanusnak hívták. „Beatus Rhenanus a könyvek embere”, magyarázza a könyvtár jelenlegi igazgatója. Beatus író, kiadó és kritikus olvasó egy személyben. Életében teljesen összekeveredik a könyvek és a szellem művészete. Egész Európát behálózó levelezést folytat, kivált legigazabb barátjával, Erasmus-szal, a humanizmus mesterével. 670 műből álló gyűjteménye abban az időben kiemelkedőnek számított. A jelentős hagyaték ellenére a könyvtár hanyatlásnak indult és négy évszázadra elmerült a feledés homályában. Csak a XIX.szd-ban foglalja el újra a könyvnyomtatás hőskorából származó nyomtatott és a kézzel írott könyveknek ez a páratlan gyűjteménye az őt megillető helyet. G.J. Teschner, a francia posta információja alapján

PAULAI SZENT FERENC HALÁLÁNAK 500. ÉVFORDULÓJA Szent Ferenc Paolában született 1416. március 27-én. Minimita szerzetes. 1507. április 2-án halt meg Tours-ban. Halála után hat évvel boldoggá, majd újabb hat év elteltével 1519.május 1-én szentté avatták. 2007. március 16-án kibocsátott vatikáni sor.


2007. június

HOFBAUER SZENT KELEMEN MÁRIA – BÉCS

oldal: 7 VÁROS VÉDŐSZENTJE

Bécs második tartományi védőszentje Babenberg Szent Lipót (1073-1136) mellett. Johannes Hofbauer 1751. december 26-án született egy marhatenyésztő és mészáros fiaként a dél-morvaországi Taßwitzban. Hatévesen veszítette el édesapját. Édesanyja nem tudta fedezni a taníttatását, ezért pékinasnak adta Znaimba. Az inasévek leteltével egy társával együtt gyalog Rómába zarándokoltak. Visszatérése után unokatestvére anyagi segítsége lehetővé tette, hogy öt éven át a Klosterbruck premontrei kolostor apátsági iskolájában tanuljon. Mivel a papi tanulmányokhoz szükséges összeget nem tudta előteremteni, ezért a Rómához közel fekvő Tivoliban remetéskedett. Világi hitoktató szeretett volna lenni. Ettől fogva használja a Kelemen nevet. Miután a császár 1779-ben feloszlatta az eremita közösségeket, Hofbauer Bécsben tevékenykedett pékmesterként. Három jótékonykodó úrihölgy támogatásával a bécsi egyetemen tanulhatott teológiát, majd Rómába ment, ahol 1785. március 19-én belépett a redemptoristák rendjébe és októberben, tanulmányai végeztével pappá szentelték. Ezután egy barátjával együtt Bécsbe küldték, hogy tovább gyarapítsa tudását, majd Varsóba helyezték, hogy ott rendjének meghonosításán fáradozzon. Stanislaus Poniatowski lengyel király kérésére 20 éven át volt a német nemzetiség St. Benno templomának plébánosa. Rendükbe nagy számban léptek be a francia forradalom által elűzött franciák, németek és lengyelek, ami ténykedésük kibővüléséhez vezetett, és St.Benno temploma hamarosan fontos képzési központtá vált. Lengyelország harmadik felosztásakor Varsót a protestáns Szászországhoz csatolták. Ekkor Hofbauer elhagyta a várost, de hosszú hányattatás után visszatért a St. Bennoba. Napóleon hamarosan elrendelte a St. Benno feloszlatását és 1806. június 20-án Hofbauert és társait katonai őrizettel Küstrin erődítményébe vitték. 1808 őszén már egykori pékmesterénél bujkál Bécsben. Később a bécsi olasz nemzetiségi minorita templomban helyettesíti a lebetegedett plébánost. A Szent Orsolya rendi apácák gyóntatópapja és a bécsi Johannesgassén lévő Szent Orsolya rektora lett. Kegyes prédikátorként és keresett gyóntatópapként haldoklók ezreit kereste fel és segítette a városszéli szegényeket. Bár saját plébániája nem volt, mégis egész Bécs szeretett lelkigondozója volt (Bécs apostolának is nevezték), személye azonban meg is osztotta korának emberét. Egyes modern gondolkodóknak a pápa iránti feltétlen hűsége, míg a rendőrségnek, amely minden lépését figyelte, az nem tetszett, hogy mindenről szorgosan tájékoztatta a Kúriát, ahol a szavának súlya volt. Rauscher bíboros szerint „Hofbauert, mint Bécs egyházi életének megújítóját tarthatjuk számon. Csak az ő működése óta beszélhetünk katolikus Bécsről.” Munkássága akkoriban tartós hatással volt Bécs gazdasági, művészi és tudományos életére egyaránt. Azonban nem pihentek ellenségei sem. Megállapították, hogy a rend, melynek tagja, nincs engedélyezve Ausztriában. 1818. november 12-én választás elé állították: vagy kilép rendjéből,

8

.oldal

2007. június


vagy száműzetésbe vonul. Ez utóbbit választotta. Hohenwart érsek azonban kiállt mellette a császárnál. 1819 Húsvétján I.Ferenc császár kihalgatást kért VII. Piusztól, aki Hofbauert, mint a bécsi egyházmegye ékességét emlegette. Ferenc császár 1820. április 19-től engedélyezi a redemptorista közösségek megalakulását. 1820. március 15-én hunyt el, 1888-ban boldoggá, majd 1909-ben szentté avatták. 1914. óta Bécs város második védőszentje. A bélyeg, mely a szentnek a dómban található szobrát ábrázolja, GS. Maria Schulz és mag. Robert Trsek tervei szerint készült. GB. Hans Effenberger Az osztrák St.GABRIEL cikke alapján fordította: Bense Pál

NAGY KÁROLY

2007. június

oldal: 9

XVI. BENEDEK PÁPA 80 ÉVES A német és osztrák posta XVI. Benedek pápa 80. születésnapjára adott ki bélyeget 2007. április 16án. Három nappal 78. születésnapja után, 2005. április 16-án, a Kúria 115 bíborosa közül Josef Alois Ratzingert választották pápává. Így a 265. pápa személyében 482 év után ismét német ember ül Péter székében. Josef A. Ratzinger 1927. április 16-án született a bajorországi Inn városában. A szülői ház két testvérével egyetemben emberséges és vallásos ifjúkort biztosított számára. A háború után filozófiát és teológiát tanult, és 1951-ben pappá szentelték. 1953-ban doktorált teológiából. A tudományos fokozat odaítélését követően 1957-ben számos egyetemre hívták, amit intenzív tudományos és oktatói munka követett. A második vatikáni zsinat alatt 1962 és 1965 között teológiai tanácsadóként és szakértőként működött. Munkáját számos kitüntetéssel és díszdoktori fokozattal ismerték el.

CSÁSZÁR ÉS A KÍGYÓ

Károly császár széles birodalmát járva Zürich környékére is eljutott. Itt, egy a székesegyház melletti házban, ahonnan most kőszobra tekint le a városra, rendezte be udvarát , hogy törvényt üljön. Innen arra a helyre ment, ahol Félix és Regula mártírokat kivégezték, és ott egy emlékoszlopot emeltetett. Erre egy kis harangot tétetett, amelyet bárki megszólaltathatott, ha panasszal kívánt a császárhoz járulni a császári étkezés ideje alatt.


1977. elején VI. Pál pápa München és Freising érsekévé, majd júniusban bíborossá nevezte ki, s ebben a minőségében vett részt 1978-ban azon a konklávén, amely Karol Wojtylát II.János Pál néven pápává választotta. Svájc, 85 rappen

Egy napon, midőn asztalhoz telepedett, meghallotta a kis harang kongását. Kiküldött egy apródot, nézze meg, ki óhajtja az ítéletét. Az apród visszatérve azt jelentette, hogy senkit sem talált az oszlopnál. A harang azonban újból és újból megszólalt. Ettől a nagyúr megijedt, és megparancsolta az apródnak , hogy kilesse a titok nyitját. Az úgy is tett, és nagy csodálatára egy kígyót látott a harangkötélre tekeredni. A kígyó harangozott. Azonnal jelentette ezt urának. Ekkor Károly császár felkerekedett, és nagy léptekkel a harangoszlophoz sietett. Ott találta a kígyót. Az mélyen meghajolt előtte, és tekergőzve vezetni kezdte. A császár követte a kígyót, amely egy kis tóhoz vezette, egyenesen a nád közt rejtőző fészkéhez. A kígyó tojásain egy hatalmas varangy guggolt. Megparancsolta, hogy fogják meg a varangyot, és mivel más vagyona és élete ellen tört, tűzhalálra ítélte. Kis idő elteltével ismét az asztalánál ült Károly császár. Egyszerre az ajtó magától kitárult. A császár és vendégei már-már csodára gondoltak, mikor meglátták a küszöbön átmászó kígyót. Az a császárhoz siklott, felmászott az asztallábon, és egy csillogó drágakövet ejtett annak tányérjába. Ezután eltűnt, és soha többé nem látták. Károly azonban, aki égi jelet vélt kiolvasni az eseményből, egy templomot emeltetett a kígyófészek helyére, amit a nép csak vízitemplomnak nevezett. Ma is áll ez a templom. A drágakövet viszont feleségének ajándékozta, aki azt egy arany foglalatban a szíve fölött viselte, míg csak élt. A német Gabriel cikke alapján fordította: Bense Pál

1981-től fogva II.János Pál Ratzinger bíborost is meghívja a legjelentősebb pápai ülésekre. A következő évek újabb kinevezéseket hoztak, így 1993-ban a rómakörnyéki Velletri-Segni Egyházmegye bíboros-érsekévé, 2002-ben pedig a Bíborosi Testület dékánjává.

Heinz Peroutka német Gabrielben megjelent cikke nyomán Őszentsége születésnapja alkalmából a Vatikáni Posta 3 db, egyenként négy szelvényes bélyeget tartalmazó kisívből álló sort adott ki 60, 65 és 85 eurocent névértékben. A sor névértékkel ellátott bélyegei a pápát, míg a szelvények a pápa életútjának fontos helyszíneit ábrázolják. Az elsőn a Szent Oswald Plébániatemplom látható, ahol a pápát megkeresztelték. A második (képünkön) a müncheni Miasszonyunk templomot ábrázolja a Mária oszloppal az előtérben. A harmadikon a római Lateráni Szent János katedrális homlokzata látható. A három érték összes névértéke 2,10 €, míg a 3 kisív névértéke együtt 8,40 €. A francia Cartor nyomdában készült 125.000 példányban. A Vatikáni Posta tájékoztatója alapján

Szent Gábor Bélyegértesítő

Recommend Documents