1171 Budapest, Szigetcsép u. 77. Tel.: 30/291698
SZENT ERZSÉBET EMLÉKPARK ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET EMLÉKPARK Balatonboglár, HRSZ.: 34, 64, 65, 66, 73, 74, 76, 77, 79 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERV TÁJÉPÍTÉSZETI TERV
Tartalomjegyzék 1. Mőszaki leírás 1.1 Elızmények 1.2 Meglévı állapot 1.3 Kertépítészeti koncepció 1.4 A kialakítandó egyes téregységek jellemzése 1.5 Épített elemek 1.6 Világítás 1.7 Növényalkalmazás 1.8 Számítások
2. Tervrajzok 2.1 Áttekintı helyszínrajzok Kr-1 Kr-2 Kr-3 Kr-4
- Meglévı állapot - Fakivágási és bontási terv helyszínrajza - Kertépítészeti terv helyszínrajza - Tereprendezési terv helyszínrajza
M=1:500 M=1:200 M=1:200 M=1:200
2.2 Részletrajzok Kr-5/1 - Az utakat kísérı kétsoros pergola részletterve M=1:500 Kr-5/2 - A Szent Erzsébet szobor mögötti íves egysoros pergola részletterve M=1:25 Kr-5/3 - Tervezett út- és térburkolatok metszetei M=1:20 Kr-5/4 - Szabadtéri színház részlettervei M=1:25, M=1:50 Kr-5/5 - Tervezett egyedi gyártású parkbútorok részlettervei M=1:10 Kr-5/6 - Lejtıs területek rendezésének mintametszetei M=1:25
1
1. Elızmények 2007. ıszén a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéke elkészítette Balatonboglár zöldterületeinek vizsgálatát és fejlesztési koncepcióját, amely alapján ötlettervet is készítettek a Kápolna domb zöldterületeinek megújítására. A dokumentum a következıket állapította meg a balatonboglári Kápolna dombra vonatkozólag: - a terület funkcióhiányos, a térszerkezet szabdalt, a terek és utak kialakítása az áthaladást, és nem az ott tartózkodást szolgálják - az épített elemek és a növényállomány jelentıs része leromlott, felújításra szorul - a terület javasolt szerepe a város zöldfelületi rendszerében: a csendes pihenés, kulturális programok, szórakozás, közösségépítés, hagyományırzés. 2007-ben a Balatonboglári Római Katolikus Egyházközség és Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselı-testülete - egyetértésben - elhatározták, hogy a tulajdonukban lévı területeken, a Kápolna-dombon Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékparkot létesítenek. Az egyházközség 25 évre szóló földhasználati jogot biztosított, az önkormányzat vállalta az emlékpark kialakítását, fejlesztését. 2009 tavaszán az Önkormányzat megbízást adott a Térköz Tájépítészeti és Tanácsadó Bt.-nek az Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékpark Tájépítészeti terveinek elkészítésére, a tervezı által elkészített tájépítészeti koncepció alapján. A koncepció kialakítása érdekében, a szerzıdéskötést megelızıen, 2009. március 28-án szakmai egyeztetés történt a megbízók és a tervezık között. A tervezés megindítása elıtt helyszíni lakossági fórumon tájékozódtunk a helyi igényekrıl. A fórumon igény merült fel a színpad helyreállítására, a jelenlegi értékek megırzésére valamint felajánlások történtek a fenntartásban való részvételre. A területtisztítási munkálatok 2007-ben megkezdıdtek, és folyamatosan, közösségi részvétellel zajlanak.
2
2. Meglévı állapot Elhelyezkedés: Balatonboglár az egykori Nagyberek által körülvett három tanúhegyen jött létre. A város három dombra épült (Várdomb, Temetı-domb, Sándor domb), ezek közül a Temetı-domb ırzi a legtöbb látványos kulturális örökséget, amelyek a település történetére utalnak. Balatonboglár zöldfelületi hálózata összefüggı, aránya a településszerkezetben magas. A város a bor és a szılı nemzetközi városa, jelentıs turizmussal. A Temetı-domb a város központjában található, megközelítése gyalogosan három, gépkocsival egy irányból lehetséges. Látogatottsága gyér, jellemzı az átmenı forgalom. A területtisztítási munkák megkezdése óta a népszerősége lassan, de érzékelhetıen javul a tájkép feltárulása következtében. Földtan, terepadottságok: A terület vulkáni, lekoptatott bazalttufa tanúhegyen helyezkedik el, amelyre a földtörténet késıbbi idıszakában löszréteg halmozódott fel. Az északi, nyugati és keleti oldalon meredek, míg a déli oldalon hosszabban elnyúló lankásabb terepfelszín jött létre. A terület keleti oldalán suvadásos részek találhatók, valamint a település növekedése során a domb tövében a telkeket bevágták a lösz domboldalba, pincéket alakítottak ki. A déli részeket erısen teraszozták, más részeit beépítették. A lösz alapkızet a felszínre került több méter magasságban. Növényzet: Az évszázadokig csupasz dombtetı lepusztulásának megakadályozása céljából a XX. század elsı harmadában feketefenyıt telepítettek a terület felsı részére. A keleti oldalon a parókia gyümölcsöse volt, ma ennek utolsó, elöregedett példányai még fellelhetık. A terület fenntartása a II. világháború után folyamatos gondot jelentett, a domboldalakat fokozatosan gyomfák vették birtokba. A temetı dísznövényei csak nyomokban maradtak meg, egyes lágyszárú fajok (Iris, Vinca) a temetın kívüli részre elterjedtek. A gyomnövényzet erıs terjedése a védett természeti és tájképi értékeket egyaránt rombolja. Agresszíven terjed az akác, a bálványfa és a nyugati ostorfa. A honos növények közül a juharok és a kırisek, valamint a bozótalkotó fajok (kökény, orgona stb.) terjednek. A terület központjában, a dombtetın nagyobb gyepes rész található ligetes faállománnyal. Az elöregedı telepített fák jellemzıen feketefenyık és mandulák. Kisebb mértékő, akció jellegő telepítés történt az elmúlt évtizedben hársakkal. Számottevı gyepes felületet tartanak fenn a két kápolna közötti teraszon. Határozott karakterelemek a tujasorok, amelyek a sétányokat kísérik, valamint a színpadot keretezik. A koros állomány az utóbbi években jól érzékelhetıen pusztulásnak indult. A folyamatot erısíti az éghajlatváltozás, az utóbbi évek átlagnál alacsonyabb csapadékmennyisége. Sajátos érték a két egybeforrt japánakác a Kék kápolna mellett, amelyek köré legenda is fonódik (a szerelmesek fái). Védett értékek: A Balatonboglári Temetı-domb és plébánia kertje helyi természetvédelmi oltalom alatt áll (13/136/TT/04).
3
Mőemléki védelem alatt áll a két kápolna. A tervezési területen a helyi természetvédelmi terület és mőemléki környezet által érintett ingatlanok: HRSZ. 4, 34, 64, 65, 66, 73, 76. A 4 HRSZ.-ú ingatlan tervezési területre esı része régészeti területként szerepel Balatonboglár belterületi szabályozási tervében. Az Árpád-kori templom feltárása a közelmúltban történt meg. A teljesen a föld alá került romot a régészeti feltárás után stilizált vörös homokkı fallal jelzik, középen az oltárt jelképezı Árpád-kori kıvel. A temetı tövében a Kék kápolna, a domb déli oldalán pedig a Vörös kápolna található. A XVIII. század közepén épült egykori családi kápolnák az 1970-es évek óta kiállítóhelyekként funkcionálnak. Színüket is ekkor, a kor mőemléki felfogásának megfelelı átalakítások, rekonstrukció során kapták. A Vörös kápolnát néhány éve a város felújíttatta, a Kék kápolna azonban még mindig leromlott állapotban van. Egyéb épített elemek: A temetı sírjait erısen megrongálták, a Bárány család sírhelyét és a Körmendy-család Kék kápolna alatt található kriptáját megrongálták. A kripta bejáratát a város befalaztatta. A területen három lekerített sírhely maradványai (betonalap) található, egyiknél a kerítés még megvan, állapota rossz, a gyomfák is benıtték. A sírok elszórtan találhatók a dombtetı déli oldalán, de meghatározható egy terület, ahol több sír maradt fenn, elhelyezkedésük sőrőbb. Két feszület található a területen, az egyik a (Körmendy) Kék kápolna elıtt, a másik („Bajszos Krisztus”). A növényzetre az örökzöldek jellemzık, összesen 2-3 sírt gondoznak még ma is. A Vörös Kápolna tövében egy beton kisszínpad található ideiglenes nézıtérrel. A nyári színházban egykor sikeres produkciókat mutatott be a kaposvári Csiky Gergely Színház. Jelenleg a színpad az elhanyagoltság érzetét kelti. A terület kihasználhatósága, térelosztása rossz. A domborzat mesterséges átalakításával ugyan kedvezı háttér alakult ki az elıadások számára (háttér a kápolna), de ez a látvány csak az elıadások néhány órája alatt volt élvezhetı, amíg meg nem nıtt a színpadot keretezı tujasor. A Kápolnák bejáratai elıtt terméskıburkolat, egyéb teresedéseken murvaburkolat található. A temetı sétányait gyöngykavics borítja. Mindegyik burkolat felújításra szorul. A dombtetın található egy földbe süllyesztett, használaton kívül helyezett víztározó. Mesterséges dombját a tisztítási munkák óta kilátópontként használják a látogatók. A területen drótkerítések választják el az egyes téregységeket, ezek állapota is erısen leromlott. A Vörös kápolna területét a Kápolna utca felıl fémvázas léckerítés zárja le, állapota elfogadható. Hasonló kerítés található a Kék kápolna elıtti terasz határán. A teraszt változó magasságú (0,3-2,5 m) beton-kı vegyes támfal tartja. A terület megvilágítása esztétikailag és funkcionálisan sem illeszkedik a környezetbe, az egykori kandeláberek maradványai, a színházi világítás szerkezetei és kiállásai még megtalálhatók. A Kápolnákat alulról, reflektorokkal megvilágítják.
4
3. Kertépítészeti koncepció A tervezés során elsıdleges szempont volt az értékek megırzése, azok állapotának javítása, a tájpotenciál növelése. Utóbbi megvalósulását az identitást erısítı, a tájképet feltáró és a funkciókat bıvítı eszközökkel segítjük elı. Célunk a tájértékek (természeti és kulturális értékek) fejlesztése, bemutatása. A céloknak megfelelıen a Szent Erzsébet emlékpark a hagyományırzés és a közösségi kulturális megnyilvánulások, a kapcsolatok építésének helyszíne. A terület ezáltal olyan rendezvények helyszíne lesz, ahol kisebb, speciális igényő csoportoknak kínálnak programokat, ezzel kiegészítve a Várdomb és Balaton-part nagyobb létszámú rendezvényeit. A nagy hangerıvel zajló programok e térben nem javasoltak (kegyeleti hely közelsége), ezért egy idıben több helyszínen több program is futhat. A fejlesztés során olyan új terek jönnek létre, amelyek a kulturális közösségi rendezvényeknek biztosíthatnak különbözı adottságú közegeket. A különbözı karakterő és mérető terek a kulturális esemény jellege és a résztvevık száma szerint választhatók meg. A terek kialakítása ennek megfelelıen egymástól elválasztva, eltérı irányba tájolva történt. A szabad terek egyben a kiállítóterek (kápolnák) szabadtéri kiterjesztését is szolgálják. A Szent Erzsébet emlékpark épített elemeivel, terepadottságaival, növényzetével romantikus, meseszerő hangulatot áraszt. E hangulat erısítése volt a célunk. Finom beavatkozásokra és a folyamatos átalakítás lehetıségének biztosítására törekedtünk. Jelentısebb átalakítást az épített elemek környékén terveztünk, ahol a leromlott állapotot kell megfelelı szintre javítani. A térrendszer kialakításában az északi oldalon a harmonikus terepalakítás, délen – az épületek környezetében – az épített jelleg erısítése, és a határozott látványtengelyek megnyitása volt a cél. A legjelentısebb feladat a két kápolna összekötése, ezáltal egy egységes park kialakítása volt. Fontos szempont volt a tájkép megnyitása. A látványt úgy alakítjuk ki, hogy a teljes panoráma sohasem látszik, mindenhonnan más tájrészlet tárul fel. Ismétlıdı elem a Badacsony látványa, amely mindig más szögbıl, más környezetben tőnik fel. A park hangulatát elsıdlegesen a két kápolna határozza meg. A két épület sugallja a szentség hangulatát, de külsı megjelenésük különleges (színük vörös és kék), formaviláguk egyszerősített, stilizált, használatuk pedig nem egyházi, hanem mővészeti. Ezeket a jellemzıket a parkban is igyekszünk erısíteni. A harmónia, a szentség megjelenítése, a klasszikus kertépítészeti elemek jelennek meg, de egy részük szokatlan, különleges jelleggel, ami azonban nem váltja ki a diszharmónia érzését. Egy kereszténységet jelképezı kertben fontosak a szimbolikus elemek. A parkot az ısi, hagyományos keresztény kerttervezési szempontok alapján négy részre osztanánk, ezek a részek a négy alapelemet és a négy évszakot is szimbolizálják: Kertrészek Vörös kápolna Kék kápolna Temetı Árpád-kori templom, parókia volt gyümölcsöse
Elemek Tőz Víz Föld Levegı
Évszakok İsz Nyár Tél Tavasz
5
A különbségek a térhasználatban, a növény- és anyaghasználatban, a színekben és a formákban egyaránt megjelennének, néhol találkoznánk, összefonódnának. - Fokozottan törekszünk a tájképi kert jelleg és a középkori kolostorkert elemeinek harmonikus összeillesztésére, a látványkapcsolatok megteremtésére, erısítésére. - Új dimenziókat, a kortárs technikát is igyekszünk a területbe becsempészni, növelni ezzel a vonzerıt (pl. wifi internet lehetıség, mozi, land art, performance helyszín stb.). A stílus kialakításában a helyi adottságok meghatározóak voltak. A déli parton egyedi vulkáni hegy karakterének erısítését szolgálja a kı használata. A bazalt a hegy alapkızetét (természeti örökség), a homokkı az egykor általánosan használt építıanyagot (kulturális örökség) idézi fel, egyben utalnak a kápolnák színeire is. A meseszerőség kialakításában a kápolnák rekonstrukciójánál használt megoldásokat alkalmaztuk: stilizált utalások a romantikus formákra + szokatlan elemek (pl. a kápolnáknál kék és vörös szín alkalmazása). Ugyancsak a helyi karakter erısítését szolgálja az üveg használata (borváros – üvegpalackok). Az egységes arculat kialakítását az egységes anyaghasználat és az új elemek egységes formavilága biztosítja. Fokozott figyelmet fordítottunk a fenntarthatóságra. Ennek érdekében: - A meglévı anyagokból igyekszünk minél többet felhasználni az eddigi felújítási gyakorlat alapján (2007. ısz területtisztítás). - A burkolatoknál mérsékeljük a vizet nem áteresztı megoldásokat. - A parkot keletrıl, északról és nyugatról összefüggı erdı jellegő állomány keretezné, amely kevéssé intenzív fenntartást igényel, és lehetıséget ad a gazdag természetes élıvilág fennmaradásának. A térelválasztást a már bevált ökosövényekkel, illetve cserjetelepítéssel oldanánk meg. E területek egy része lehetıséget ad a késıbbi további parkfejlesztésekre (az északi és a keleti oldalon). - A növényanyag kiválasztásában törekszünk a honos, illetve idıjárásálló fajokat ültetni, valamint olyan fajokat, amelyek a madaraknak, erdei kisállatoknak táplálékul vagy búvóhelyül szolgálnak. Törekszünk arra, hogy helyben, vagy a közelben beszerezhetı növényeket tervezzünk be a kisebb szállítási terhelés érdekében. Alapvetı koncepció volt, hogy a helyben meglévı vagy elbontott anyagokat, a helyszínen tartsuk, újrahasználjuk azokat. Ez a költségeket és a környezet terhelését egyaránt csökkenti. A termett talaj megırzése érdekében a terep alakításánál arra törekedtünk, hogy csak a már korábban bolygatott részeken hajtsunk végre átalakítást.
6
4. A kialakítandó egyes téregységek jellemzése Kulturális terek A koncepcióban megemlített kulturális terek funkciói a következık: 1. Vörös kápolna elıtti szabadtéri színpad – színház, koncert, filmvetítés 2. Gyepes szabad tér lelátóval és teraszokkal – filmvetítés, kiállítás, gyerekprogramok 3. Kripta terasszal – kiállítás megnyitók segítése 4. Kék kápolna frontja elıtti teraszos domboldal – kamaraelıadások, performance-ok 5. Fogadótér – kiállításmegnyitó, koncert, esküvı, közösségi emléknapok
A Vörös kápolna környezete A Vörös kápolna elıtti színpad felújítása az elızetes felmérések alapján általános igénynek bizonyult, fontos szerepe lenne a város turisztikai palettájának színesítésében. Ugyanakkor kérdéses, hogy a színi elıadások megvalósíthatók-e, van-e rá fizetıképes kereslet. A jelenlegi kialakítás a természetes adottságoktól jelentısen eltér, a terek kihasználhatósága rossz. Mindemellett igény volt egy új megközelítési útvonal kialakítása az óvoda felıl. A fenti indokok alapján a nézıtér és a színpad viszonyát megváltoztattuk, a nézıteret az eredeti terepadottságokhoz alkalmazkodva, amfiteátrum jelleggel alakítottuk ki. A régi színpadot elbontjuk, anyagát a kialakítandó lépcsızetes támfalba építjük be. A területen mobil színpad felállítása lehetséges, de emellett pl. filmvetítésre is alkalmas a tér. A színpad új kialakításakor arra törekedtünk, hogy egész évben esztétikus és használható teret hozzunk létre. A színpadot ezért megfordítottuk. A hátteret a telepítendı dekoratív növényzet adja. A gabionból épített, amfiteátrum jelleggel kialakított nézıtér egész évben szép kilátást biztosít. Ülıfelületeit évközben a középiskolások használják (jelenleg a betonszínpad szélén szoktak ülni), nyáron színházi nézıtér. A teraszos kialakítás a kultúrtájra utal, ezt erısíti a betelepített növényzet. A szerkezet alulról és felülrıl más-más arcot mutat: alulról a kı, felülrıl a növény dominál. A növények érintésre illóolajat bocsájtanak ki, így a színházi élmény sajátos illat-emlékekkel egészül ki. A színpad számára biztosított helyen dekoratív labirintust alakítunk ki. A színpad hátterét dekoratív növényzet biztosítja. Az elıadásokat kiszolgáló ideiglenes raktár és büfé a dél-keleti részen helyezhetık el, de büfé a kápolna környékén is felállítható. Az összes térelem az óvoda felıl felvezetı lépcsı által meghatározott tengelyhez igazodik, ezáltal kiemeli a Vörös kápolna látványát. A nézıtér mögött két íves növényrácsot helyezünk el, amelyek a fıtengelyt erısítik, egyben lezárják a belátást a színpadra és bensıséges teret alakítanak ki. A park elérhetıségét egy új út nyitásával javítjuk az óvoda (déli telekhatár, Iskola utca) felıl. A Vörös kápolna elıtt tér erre a tengelyre szervezıdik, ezáltal az eddiginél jobban kiemeli a kápolnát. A Kápolna utcából a Vörös kápolnához vezetı lépcsıt megszüntetjük, hogy a park belsı használatára ösztönözzük a gyalogosforgalmat. A terek összekapcsolásával a fenntartást szolgáló kapubejáró szükségessége szintén megszőnik. A behajtást biztosító, mesterséges kialakítású, rámpás feltöltést elbontjuk, ezzel javítva az átlátást a két kápolna között. A Kilátó utca keleti oldala alatt húzódó domboldalt ugyanakkor kissé lankásabbá tesszük, kiszélesítjük, és gyalogutat helyezünk rá, amelyen a Kék kápolna, illetve a WC elérhetı. A gyalogút mellett késıbb lelátó-pihenırész alakítható ki. A terület jobb bejárhatósága érdekében a két kápolnát összekapcsoló gyepes tér keleti oldalán is vezetünk egy sétányt.
7
A nézıteret egy gabion növényrács keretezi, amely biztosítja az elıadások alatti lehatárolást, a hangszigetelést, a színpadi világítás állványaként is szolgál, egyben virágrács a futórózsák számára. A színpad – a város egyéb helyeihez hasonlóan – mobil elemekbıl építhetı meg. A rövid nyári színházi szezonon kívül a színpad helyét labirintus díszíti. A labirintusban világító padokat helyezünk el. A gépkocsibejáró mellett négy ideiglenes parkolót helyeztünk el, amelyek csak engedéllyel használhatók.
Központi gyepes szabad tér A központi gyepes szabad tér egységes kialakításával biztosítja a kápolnák közötti látványkapcsolat megteremtését. Az átlátásokat a vízszintes terep kiszélesítésével erısítjük, ehhez részlegesen el kell bontani a mesterségesen kialakított rámpás dombot. A terület megnyitásával e rámpa szükségtelenné válik, a fenntartási munkákhoz szükséges behajtás a kápolna gépkocsibehajtója felıl megoldható. A gyepes részt keletrıl és északról íves rézső kíséri, amely biztosítja a védettség érzését, egyben a rálátást a tájra.
A Kék kápolna környezete (Kr-5/6 tervlap) A Kék kápolna környezete jelenleg erózió- és balesetveszélyes, ami a park egyes részeinek összenyitásával fokozódna. A meredek részeken a terepet úgy rendezzük, hogy a leesés veszélye csökkenjen, ugyanakkor a terek jobban kihasználhatók legyenek (teraszok kialakítása). Ez a terület a park központja, ide futnak be a sétányok. A terek megközelítését biztosító utak és lépcsık mellett még egy gyalogutat hozunk létre a parkoló és a WC között, amelyen a mozgáskorlátozottak is elérhetik a vizesblokkot. A WC építményét megtartjuk, északról a terepbe illesztjük. Tetején kilátóteraszt hozunk létre, amely egyben pl. kamarakoncertek színpadaként is szolgálhat. A takarást az utakat kísérı pergolák is segítik. A Kék kápolna tájolása annak idején úgy történt, hogy a faluból látni lehessen a családi kápolna frontját. E látványkapcsolat megteremtése érdekében a kilátást erısítjük a kápolna alatti terasz létrehozásával, egyben lehetıvé tesszük a kripta megközelítését a késıbbi hasznosítás érdekében. E tengelyen a jövıben teraszos nézıtér és a domb aljában színpadi tér szintén kialakítható. A kilátás biztosítását szolgálja a domb keleti oldalában, a terasz alatt vezetı sétány is, amely – a terület jobb feltárása mellett – a Kék kápolnától északra, a Szent Erzsébet szoborhoz vezetı sétaútról való kilátást teszi lehetıvé. A két sétaút között alacsony cserjeállományt telepítünk.
8
A Kék kápolna egykor szerves látványkapcsolatban volt a Bárány kúriával, tájolása ennek megfelelıen történt. A mai térszerkezetben ezért furcsán helyezkedik el, hátat mutatva minden térnek. Bejárata elıtt csupán egy keskeny teresedést alakítottak ki, ami alatt még fellelhetı az egykori szárazon rakott kıfallal megtámasztott terasz, amely a családi kripta elérését biztosította. Ezt a teraszt felújítjuk, megközelítését a Kék kápolna elıtti teresedésrıl lépcsıkkel biztosítjuk. A támfalat gabiontechnológiával bazaltból építjük, a meglévı vörös homokkı támfal anyagát a Vörös kápolna környezetének kialakításakor hasznosítjuk. A teraszt stabilizált zúzottkı burkolat fedi. A terasz déli sarkában a balesetveszélyes, erodálódó sarkot gabion támfallal támasztjuk meg, amely egyben a meglévı terasz-támfal támasztását is szolgálja. A változatos, lépcsızetes kialakítás és a növénytelepítés oldja az épített jelleget. Az alépítmény kialakításánál az alapkızet domborzati alakulatát figyelembe vesszük, ehhez illesztve alakítjuk ki a lépcsızetes szerkezetet. A terasz alatt faırlemény burkolatú sétány köti össze a központi gyepes részt a temetıvel. A sétány egyben az erdıs rész egyértelmő lehatárolását is lehetıvé teszi, ami a fenntartási munkákat megkönnyíti. A Kápolnától keletre található a fogadótér, amely jelenleg parkolóból és kis gyepes részbıl áll. Mindkettıt megszüntetjük, egy egységes teret alakítunk ki, kis feltöltéssel a vizesblokk épületének tetıteraszát is bekapcsolva a területbe. A nagy teret négyzet alapú (3x3 m) virágágyak oldják, a középkori kerteket idézve. A kápolna alatti, déli részen lépcsıs-teraszos kialakítással megnyitjuk a látványt a központi gyepes szabad tér felé, egyben biztosítjuk a jobb, biztonságosabb térhasználatot. A lépcsızetes kialakításban az épített elemeket oldják a beültetett növények foltjai, valamint a pergolára futtatott futónövények. A mőszaki részletek lejjebb kerülnek kifejtésre.
A Temetı A temetı területének szerkezetét fokozatosan átalakítjuk, az itt tartózkodásra ösztönözve a látogatót egy jelképes labirintus kialakításával. Az elöregedı tujasort fokozatosan, a növények állapotromlását követve, szálaló vágással távolítjuk el. A tuja újbóli alkalmazása a mai éghajlati adottságok és a biztonsági követelmények (átlátás biztosítása) nem javasolt. A Kék kápolnától északra nagyobb, sétányokkal keretezett gyepes részt hozunk létre a közösségi rendezvények számára. A nagy tér – a fogadótérrel együtt – kiemeli a meglévı két keresztet, valamint az újonnan elhelyezendı Szent Erzsébet szobrot. Utóbbi környezetében pergolával keretezett kis pihenıteret hozunk létre, amelyrıl egy egyenes sétaút biztosítja a rálátást és a feljutást az Árpád-kori templomromra. A középkori hangulatot erısítjük a négyzetes növénykazetták kialakításával, amelyek egyben az elszórt sírok jelzését és védelmét is szolgálják, ugyanakkor ritmust adnak a térszerkezet szervezésének. Emellett kialakítunk egy növényekkel (fákkal és alacsony cserjékkel) keretezett temetırészt, amely az emlékezés tere. A labirintuson átvezetı, megtört gyalogút kissé lelassítja a látogatót, a padok lehetıvé teszik a pihenést. A sírokat felújítjuk. A növénykazettákban új kıtáblák elhelyezése is lehetséges, amelyeken a városhoz kötıdı jelentıs személyiségek jelképes sírjait is felállítanánk, röviden ismertetve kötıdésüket a városhoz.
Az Árpád-kori templomrom környezete Az Árpád-kori templomrom körül – a körbejárhatóság érdekében murvaburkolatot alakítunk ki. A dombtetın a terepet kiegyenlítjük a harmonikus domborzati ívek visszaállítása érdekében. Itt 3 padot helyezünk el, valamint a mandulafa ültetvényt felújítjuk. A padok
9
egyben a parókia egykori határát is jelölik, ami kérés volt a tervezı felé. A padok megközelítését tipegısorral segítjük. A dombtetıre egy „harangfát” tervezünk, amelynek kettıs spirál íveire szélharangokat (lélekharang) helyezünk el Balatonboglár halottainak emlékére.
A vízmődomb (kilátó-csigadomb) A vízmődomb mesterséges formáját oldjuk, ezzel az eróziót csökkentjük. A kilátó funkciót erısítjük. A dombra felfutó kettıs spirál alakú sétaút fokozatosan tárja fel a tájképet. Az utak között dekoratív növénysávokat alakítunk ki. A burkolatot mulcs és fakorong borítás adja.
A fás-bozótos terület A területet körülölelı fás-bozótos terület átalakításában elsıdleges cél a talaj megırzése, javítása, ezért szintén a fokozatos átalakításra törekszünk. A terepviszonyokat számottevıen nem változtatjuk meg. A gyomokat fokozatosan eltávolítjuk, egyidejőleg honos fajokat telepítünk. Ökosövények kialakításával önfenntartó területhatárolást biztosítunk, emellett élıhelyeket hozunk létre az állatvilág számára. A fák telepítésénél a tájképi értékek megırzésére is ügyelünk. Az északi részen lévı szerpentin utat jelenlegi stílusában felújítjuk, a feljutás elısegítésére korlátot helyezünk el a lépcsısor jobb oldalán, ami egyben
Sétányok és terek A park egységessé tételében, a használat bıvítésében kulcsfontosságúak a sétányok. Nyomvonaluk meghatározásánál elsıdleges szempont volt, hogy folyamatosan bejárhatóvá váljon a terület. A sétányok és a terek stabilizált kızúzalék burkolatból készülnek. A Vörös kápolna keleti oldalától induló sétányt keletrıl a pergoláig díszcseresznye fasor kíséri. Körbejárhatóvá teszi a kápolnát, ezen az úton közelíthetı meg a vizesblokk a színházi események során. A Vörös kápolna nyugati oldaláról, közvetlenül a Cédrus sétány felıli kapu közelébıl, kis teresedésrıl is indul egy sétány, amely a Kék kápolna tövében kettéágazik. Egyik ága egy lépcsısoron felvezet egyenesen a kápolna bejáratáig, másik ága a terep szintjét követve alulról megkerüli a dombot és a temetı északi széléhez köt be.
10
5. Épített elemek 1.1 Gabion fémrács felhasználásával készült elemek -
Már a régi rómaiak is alkalmazták leggyakrabban a talajpusztulás megakadályozására használják Tartós, természetes anyagokból készül Helyi hulladéktörmelék újrahasznosítására is alkalmas költségtakarékosság)
(környezetvédelem,
Paraméterek: 75x75 mm hálószerkezető hegesztett acélhálós kobox, illetve fonott, duplánsodort acélháló gabionbox Huzal vastagsága 4 mm Huzal sőrősége: 50x200 mm Támfal dılésszöge 0 fok Támfal talpszélessége (kızuhatagnál): 2 m Támfal magassága: 0,4-1 m Kitöltı kızet: 70 – 300 mm Cink-alu bevonat (95% Zn, 5% Al) Alapozás: 300 mm tömörített fagyálló zúzalék
A) Színház nézıtér támfala – Kr-5/4 tervlap A színház nézıterét alkotó gabionelemek íves kialakításúak. Az elemek magassága 60 cm, amelybıl 45 cm van a felszínen. Az elemek mélysége 50 cm, szélességük az alkalmazott technológiától függıen változhat (kobox, hegesztett, fonott stb.). Az egyes elemek szintenként egymáshoz vannak rögzítve, így a szükségesnél jóval nagyobb nyomást képesek elviselni. A boxok külsı (látható) felületei 10-15 cm mélységben permi vörös homokkıvel (balatonrendesi, pálkövei) vannak kitöltve, belsejükben az elbontott színpad zúzott betonját helyezzük el. Az ívekben 3 méterenként – harmonizálva a kulissza ablakaival – zöld pezsgıspalack töltést alkalmazunk 40 cm szélességben, felül megtartva az egységes kıburkolatot. Az egyes ívek 45 centiméter széles kıvel kirakott résszel kezdıdnek és fejezıdnek be, a lépcsık felé nézı oldalon szintén a fenti világítást alkalmazva úgy, hogy a palackok oldala kırakással fedett legyen. A hátulról megvilágított palackok szórt fénye biztosítja a hangulatos világítást. A hosszában elhelyezett (a felületre merıleges) palackok vastag üvege nem sérülékeny. A gabion támfal 30 cm mély, 0-55 mm frakciójú, 95%-os tömörítettségő zúzottkı sávalapra kerül. A gabionba hegesztett, 70x8 mm-es laposacél bak kerül, korrózióálló festéssel, egymástól 66 cm távolságra. A bakokra keményfa palló ülıfelület kerül 2 sorban, vastaglazúros felületkezeléssel, élletöréssel. Egy palló mérete 200x24x3 cm. A gabionsorok a gyalogutakkal egy geotextil ágyba kerülnek.
11
B) Színház takarófal (kulissza) – Kr-5/4 tervlap A kulissza 5x20 cm rácsszerkezető fémhálóból készült kettıs növényrács, amely két, egymás tükörképét mutató íves részbıl áll, egy rész hossza 17,5 m. Magassága 1,4-2,9 méter, a két íves rács távolsága 30 cm. A rácsok 2,5 méterenként vannak egymáshoz erısítve. A szerkezet további erısítését rögzített egységenként két darab, 30x30x80 cm-es beton pontalapba (C12/16 KK beton) helyezett acél merevítı oszlop segíti. Az oszlop 5 cm átmérıjő, 3 mm vastagságú, kör keresztmetszető zártszelvény. Az oszlopok Íve a nézıtér ívét követi, a Vörös kápolna bejáratának tengelyében megszakad, utat engedve a közlekedésnek és az átlátásnak. A kulissza kitöltése változó átmérıjő, 30 cm hosszúságú rönkökkel van kitöltve, a nagyobb átmérıjő rönkök lejjebb, a kisebbek feljebb helyezkednek el. A kulissza falába szimbolikus, a világítást szolgáló szamárhátívő ablakokat helyezünk el, mindkét ívrészbe négyet. Az ablakok alsó szélessége megegyezik a nézıtéri világítóegységek szélességével (40 cm), magasságuk ennek háromszorosa (120 cm). Az ablakok 50 cm magasságban kezdıdnek. Az ablakok megvilágítása alulról történik. A fémszerkezet 80 cm mély, 0-55 mm frakciójú, 95%-os tömörítettségő zúzottkı sávalapra kerül. A kulissza szerkezetének merevítésére 1,5-2 méterenként pontalapba süllyesztett merevítı fémoszlopokat használunk. A fémoszlopok meghosszabbítva a színpadi világítás rögzítésére is szolgálnak. A rács kitöltése a felülrıl számítva 1,4 méter mélységben a helyben kitermelt fák változó keresztmetszető rönkszeletei kerülnek. A rönkök alatt 0-1,5 m magasságban vörös homokkı kitöltés kerül. A rácsra futónövényeket futtatunk. C) Lelátó – Kr-5/6 tervlap A lelátó gabion elemei a terephez illeszkedıen változó magasságúak, alaprajzi méretük egységesen 150x150 cm vagy 150x50 cm (ülıfelületeknél). A külsı, látható részek permi vörös homokkıvel kirakottak. A belsı feltöltés geotextil keretbe töltött föld, illetve föld (ahol növények beültetése történik). Egyes elemek ülıfelületként és/vagy közlekedıfelületként szolgálnak, mások növényültetésre vannak kialakítva. D) Kék kápolna alatti teraszok és a kızuhatag – Kr-5/6 tervlap A Kék kápolna alatti teraszok és a kızuhatag helyben épített gabionelemekbıl épülnek fel. Kitöltésük kívül bazalt zúzottkıvel (V-NZ 80/150 illetve V-NZ 150/250 bazalt), belül a helyben keletkezett bontási törmelékkel vagy földdel történik. A köztes egységekben alkalmazott föld kitöltı elem az elıkészítés során letermelt és visszatöltött föld (geotextillel/kókuszpaplannal). A boxok egymáshoz vannak rögzítve, az adottságokhoz illeszkedve maximálisan felfekszenek a meglévı terepre (az alátámasztást a bazalttufa alapkızet adja). A gabionelemek stabilitását a szerkezetet átfonó növényzet tovább erısíti.
12
A kızuhatag alsó szintje padsorként funkcionál, kitöltése ennek megfelelıen kıvel és üveggel történik. A világítás itt is a boxokba beépített világítótestekkel történik palackokon átszőrt fénnyel.
E) A kripta támfala A kripta támfala elıtt a betonfal takarására gabionfal helyezhetı el, amely a takarást és a megerısítést egyaránt szolgálja. Kialakítása elıtt további statikai vizsgálatok, illetve a jelenlegi fal állagának elemzése szükséges.
F) A dombtetı padjai – Kr-5/5 tervlap A dombtetın három, 5 mm-es vaslemezbıl hegesztett padot helyezünk el fa ülıfelülettel. A padok magassága 45 cm, mélységük 50 cm, hosszuk változó, az Árpád-kori templomtól távolodva növekvı mérető. A padok felül keményfa borításúak, a fémvázon 5 cm-rel túlnyúló peremmel. A fémkeret kitöltése üvegpalackokkal (vagy zúzott-koptatott üveggel) történik. A boxok oldalát belülrıl vaslemezek fedik, amelyekbe a plébánia felıli hosszanti oldalon három szó van bevágva: hit, remény, szeretet (közvetlenül a templomrom mellett a legrövidebb, „hit” felirat). Az ellenkezı oldalon ugyanez a három szó jelenik meg a vaslemezbe bevágva braille írással (világító pontok rendszereként). A megvilágítás felülrıl is megoldható a faülıkékre rögzített világítótestekkel. 13
G) A temetı padjai – Kr-5/5 tervlap A temetı padjaihoz kialakított, szögvassal erısített boxok magassága 45 cm, mélységük 30 cm, hosszuk 150 cm. A padok felül keményfa borításúak, a boxokon 5 cm-rel túlnyúló peremmel. A boxok kitöltése fehér, homokfúvott pezsgıspalackokkal történik. A boxok rövidebb oldalai 10 cm vastagságban fehér, osztályozott kaviccsal (70-120 mm) lesznek megtöltve. A megvilágítás felülrıl is megoldható a faülıkékre rögzített világítótestekkel.
H) Hulladéktárolók – Kr-5/5 tervlap A hulladéktárolók az adott helyen alkalmazott boxok méretéhez illeszkedı, 100 cm magas, 50 cm széles, középen üres, henger alakú boxokban kerülnek elhelyezésre. A fém győjtıedények a hulladékgyőjtı boksz közepébe helyezhetık, illetve onnan kiemelhetık. A dekorativitás és a graffitibiztonság érdekében egy koncentrikusan elhelyezett, 70-80 cm átmérıjő külsı rács is építhetı, kı vagy a hulladékgyőjtıre utaló kitöltı anyaggal.
Kövek A) Permi vörös homokkı (vízépítı kı 120/250 mm) B) Bazalt (zúzott kı 80/120 mm) C) Fehér osztályozott kavics (70/120 mm)
Burkolatok – Kr-5/3 tervlap A) Kıburkolat A korábban a kápolnák elıtt betonba ágyazott kıburkolat felszedése, tisztítása és újra lerakása. Az újrahasznált követ a temetın átvezetı út burkolására használjuk. A kialakítás betonszegéllyel, beton alépítménybe és tömörített teherhordó rétegre helyezve történik, 1,5%os oldallejtéssel. B) Stabilizált járófelület A járófelületek jelentıs részét ez a közlekedési felület teszi ki. 0-40 szemcsemérető, vegyes frakciójú zúzott kıbıl készült, tömörített felület. A nagyobb teresedéseken kétféle zúzalékot alkalmazunk, eltérı színnel jelöljük a közlekedés javasolt nyomvonalait. Az utak 3%-os
14
oldallejtéssel kerülnek kialakításra. A hengerelt záróréteg hengerelt kiékelı rétegen és teherhordó rétegen fekszik. A burkolat beton kertiszegély (5x25x100 cm) megtámasztással van megtámasztva. C) Erısített stabilizált zúzottkı burkolat A gépkocsiközlekedés által használt területeken megépítendı murvaburkolat. D) Fakorong burkolat Az erdıs részeken és a vízmődombnál alkalmazott burkolat. Változó átmérıjő, 5 cm vastagságú akác rönkökbıl készül, a gyomosító akácállomány kitermelésével. E) Mulcs szórás Az erdei ösvényeken alkalmazott burkolat, a növényzet folyamatos fenntartása során képzıdött darálék felhasználásával. F) faburkolat (vizesblokk tetején) A vizesblokk tetején faburkolatot (fenyı vagy akác) fektetünk le a meglévı betonfödémre, a leesést korláttal gátoljuk. Szélharang A dombtetıre egy „harangfát” tervezünk, amelynek kettıs spirál íveire szélharangokat (lélekharang) helyezünk el Balatonboglár halottainak emlékére, a harangokon az egyes elhunytak neveivel. Tervezett magassága 6 m, legszélesebb kiterjedése 4 m. A fémszerkezet 2x2x1,5 méteres vasbeton ágyba kerül. Pontos paraméterei a szobrászati tervek elkészülte után határozhatók meg.
Kapuk A kapuk kialakításánál az egységes, a Kék kápolna ablakrácsainak mintájával azonos (szív és kör mintájú), vagy arra utaló rács mintájú, kovácsoltvas kapu javasolt. A kapuk
15
megépítésének csak akkor van értelme, ha minden bejáratot (2 gépkocsi, 4 gyalogos) lezárhatóvá teszünk. Átmeneti megoldást jelenthet az óvoda felıli gyalogosbejáró és a két gépkocsi behajtó zárhatóvá tétele. Pergolák A) Utakat kísérı kétsoros pergola (vizesblokk környéke) – Kr-5/1 tervlap A hely szőkössége miatt könnyed megjelenéső szerkezet alkalmazása ajánlatos, ugyanakkor az alkalmazott növények nagy súlya miatt erıs szerkezet szükséges. A pergola ezért fémszerkezet, ez egyben idıtálló is, nem kell az állagmegóvás miatt a növényzetet néhány évente csonkítani. Formájában a hagyományos, egyszerő, derékszögő formát alkalmazzuk, csúcsíves merevítéssel, utalva a középkori hangulatra. A pergola anyaga: hegesztett zártszelvény. elemek áthidaló gerendái 3,6 m hosszúak. Az oszlopokat, az áthidaló gerendákat és a hosszanti merevítıket 1,25 m sugarú merevítı csúcsívek illetve félcsúcsívek erısítik össze, amelyek a tartószerkezet sarokpontjaitól 1,25 és 0.88 méterre, hegesztett kötéssel vannak rögzítve. Anyaguk 30 mm széles, 3 mm vastag laposacél. A tartóoszlopok pontalapozású, 30 cm átmérıjő, 80 cm mély betontuskókban (C12/16 KK beton) helyezkednek el. B) Íves egysoros pergola (Szent Erzsébet szobor környékén) Kr-5/2 tervlap A Szent Erzsébet szobor mögött lévı pergola a Kék kápolna alatti pergolák rendszere alapján épül fel. Az egyes elemek egymáshoz enyhén elforgatva (a körívet követve) húzódnak. A keresztirányú áthidaló gerendák hossza 230 cm hátrafelé 88 cm-re, elıre 142 cm-re nyúlnak ki. A pergolát gabionfal fogja össze, ami a stabilitást és a tér lezárását egyaránt biztosítja (részletesen lásd feljebb). A pergola középsı egysége elıtt középen, a teresedéshez vezetı utak középtengelyében a Árpád-házi Szent Erzsébet szobor helyezkedik el. Korlát Az északi szerpentinúton a felkapaszkodást elısegítı, az út nyomvonalát felfelé jobb oldalról kísérı korlát kialakítása szükséges. Ez egyben gátolja az áttaposással járó erózió kialakulását is. Ahol az építésügyi elıírások megkövetelik, a lépcsık mellett is korlátokat helyezünk el. A korlátok a pergolákat is alkotó körkeresztmetszető zártszelvényekbıl készülnek az ergonómiai elvárásoknak megfelelı paraméterekkel.
16
6. Világítás A világítás rendszerének kialakításánál elsıdleges szempont volt a vandálbiztosság, és a helyi világítás, illetve a fényszennyezés mérséklése. A rejtett világítás mindhárom célt szolgálja. A világítótestek az épített elemekbe (gabionokba) épülnek be, az üveg feltöltéses egységekbe helyezünk el led világítótesteket. Ezek hosszú élettartamúak és alacsony fogyasztásúak. A világítás támfalakba, mellvédekbe, lépcsıkbe és kerti bútorokba építése lehetıvé teszi az olcsóbb világítótestek használatát. Ugyanakkor ez a megoldás meghatározza az említett épített elemek elhelyezését is (ahol kell világítás, ott kellenek ilyen elemek, illetve ahol ilyen elemek vannak, ott javasolt az éjszakai területhasználat). A kialakításnál a beázás elleni védelmet és a javíthatóságot biztosítjuk.
Simes Megazip-Plus ,Magasság 240. Átmérı 280. Anyaga Aluminium/acél/üveg. Szín Aluminium. Fényforrás 70 W/HIT-CRI/ . Védettség IP 67, Watt 70, Teljesítményfelvétel [W] 77 W. Feszültségellátás [V] 230
További javaslatok a továbbtervezésre: - A parkban célszerőnek tartanánk infraérzékelıs világítást bevezetni. Így mindig csak azon a részen lenne világítás, amelyet használnak. Ez egyben jó információ is lenne esténként arra, hol tartózkodnak éppen emberek (közbiztonság). - Megvizsgálnánk, hogy az elektromos ellátást szolgálhatná-e egy szélmotor, amely a volt antenna helyén könnyen felállítható, és biztosítaná a helyi energiaellátást.
7. Növényalkalmazás A növényzet jelenleg jelentıs mértékben gyomfajokból áll. Az egykor dísznövényként betelepített ostorfa mára az egész parkban elterjedt. Az akác és a bálványfa szintén erısen gyomosít. Fontos feladat a minıségi növényzet kialakítása, amely ugyanakkor megfelel a helyi természeti adottságoknak, és különös ápolást nem igényel. A parkban ezért könnyen kezelhetı, az egyszerő gyepfenntartást segítı tereket, kevés gondozást igénylı honos, illetve az idıjárási szélsıségeket tőrı fajokat kell telepíteni. A reprezentatív részeken kisebb felületen
ápolást igénylı növényállomány telepítése indokolt. A különbözı térhasználati funkciók az alapvetı térszerkezeti elemek mellett elsısorban a növényhasználatban, az állomány szín- és formavilágában, hangulatteremtı képességében tudnak megnyilvánulni. Szándékunk a koncepcióban meghatározott hangulatot a növényzettel tovább erısíteni. A növények karakterét ezért négy – az adott térre jellemzı – karakter határozza meg: természeti (honos fajok), történeti (középkori), tájképi (XIX. sz. – XX. sz. eleje) és konceptuális (egyedi-kortárs) jelleg. A gazdaságosság érdekében a kényes, környezeti tényezık iránt érzékeny fajokat minimalizáljuk, akárcsak a sok ápolást igénylı fajokat. Célunk egy egyszerően, gazdaságosan fenntartható növényzet kialakítása. Fontos, hogy változatos, több szintő növénytársulást hozzunk létre, mely hosszú távon képes biztosítani a terület használóinak a kellemes közérzetet, ugyanakkor jelentıs lombtömegével pótolja a beavatkozások által egyes helyeken lecsökkent biológiai aktivitást. Szükséges ezért a korábbinál nagyobb sőrőségő, de jól lehatárolható, jól kezelhetı cserjesávok, -foltok kialakítása. A több szintő
17
növényzet elválasztja a különbözı használati funkciókat (pufferzóna), ugyanakkor egy összefüggı rendszert alkotva összeköti az élılények életterét, biztosítja élet- és mozgásterüket (ökofolyosó). A park kialakításánál ügyelünk arra, hogy az ökológiai szempontokat az állatvilág igényeire is kiterjesszük. Számos, a madarak számára ehetı terméső, illetve fészkelést biztosító fajt tervezünk be (madárbarát kert). A tervezést és a kivitelezést a környezeti nevelés keretében tovább lehet fejleszteni a jövıben (komposztáló, sünfészek, békalak stb.).
A tájképi kert növényei A tájképi kert jelleg a Kápolna dombon a dombtetın jelenik meg, meghatározó elemei a feketefenyık, ezeket meg kívánjuk ırizni. Amelyiket lehet, megfiatalítjuk, a pusztulókat pótoljuk. Emellett ajánlatos az örökzöldek mellett színes lombú fákkal, cserjékkel gazdagítani a látvány. A megfelelı rálátás és kilátás biztosítása kiemelt szempont, ezt az ültetésnél figyelembe kell venni.
A fás-bozótos rész növényzete Az intenzíven használt részt keretezı növényállománynál a 100 %-os borítást meg kívánjuk ırizni. Növeljük a fajgazdagságot és a növényzet többszintőségét. A minıségi javulást intenzívebb cserjekiültetésekkel, talajtakarókkal, esetenként árnyéktőrı alacsony fák ültetésével, illetve a gyomfák fokozatos lecserélésével lehet megoldani. A kivitelezés és az állomány átalakítása során kitermelt gallyakból készült ökosövényt cserjetelepítéssel erısítjük. Ez a fizikai lehatárolás mellett élı- és táplálkozóhelyet is biztosít az állatvilág számára.
A temetı növényzete A temetıben az örökzöldek dominálnak. A fák lombozatában a nehéz, sötét színek, a virágos cserjéknél a tiszta fehér szín jelenik meg. A mértani jellegő növényültetés és növényi alakok a középkori hangulatot erısítik. A telepítésnél az egyszerőség, homogenitás, ritmikusság megjelenítése a mérvadó.
A kápolnák környezetének növényzete A két kápolna környezetében változatos növényzetet hozunk létre, amely a kápolnák karakterét – történeti utalás és egyedi, „különc” arculat – erısíti. A telepítésnél a változatosság és romantikus hangulat megjelenítése a mérvadó, szokatlan elemekkel főszerezve. Fontos az átlátások létrehozása a két kápolna között és a rálátások biztosítása a kápolnákra. A kápolnák közötti kapcsolat erısítését szolgálja a fasorok telepítése.
A Vörös kápolna elıtti színpad növényzete A színpad és nézıtér környezetének kialakításakor a befogadás, a bensıségesség hangulatát erısítik az íves fasorok, valamint a növényrácsra futtatott örökzöldek. Az épített elemek struktúráját oldják a támfalakra ültetett illatos cserjék. A labirintus alacsony, tarackoló, megújuló cserjékbıl készül.
18
Javasolt növényfajok Cseres kocsánytalan tölgyesbe illı fajok
Tájképi, kortárs és középkori kertbe illı fajok
FÁK
FÁK
• • • • • • • • • • • •
barkócafa (Sorbus torminalis) csertölgy (Quercus cerris) ezüst hárs (Tilia tomentosa) gyertyán (Carpinus betulus) juharok (Acer camestre) kislevelő hárs (Tilia cordata) kocsánytalan tölggyel (Qu. petraea) mezei juhar (Acer campestre) molyhos tölgy (Quercus petraea) nagylevelő hárs (Tilia platiphyllos) vadkörte (Pyrus pyraster) . virágos kıris(Fraxinus ornus)
CSERJÉK • bibircses kecskerágó (E. verrucosus) • cseregalagonya (C. laevigata), • kökény (Prunus communis) • közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), • ostorménfa (Viburnum lantana), • •
varjútövis (Rhamnus catharticus), veresgyőrő som (Cornus sanguinea),
VIRÁGOS CSERJÉK • Acer campestre • Acer tataricum • Cornus alba ’Sibirca’ • Cornus mas • Cornus sanguineum • Cornus stolonifera ’Flaviramea’ • Crataegus laevigata • Crataegus monogyna • Euonymus alatus • Ligustrum ovalifolium • Ligustrum vulgare • Viburnum lantana • Viburnum opulus ’Roseum’ • Viburnum plycatum ’Lanarth’
• • • • •
császárfa (Paulownia tomentosa) díszcseresznyék Ginkgo (Ginkgo biloba) Gyertyán (Carpinus betulus) hárs (Tilia sp.)
ÖRÖKZÖLDEK • • • • • • •
borstyán (Hedara helix) Buxus sempervirens Buxus sempervirens ’Suffruticosa’ ciprus (Cupressus sp.) fekete fenyı (Pinus nigra) Hedera helix Taxus baccata
VIRÁGOS CSERJÉK (Max. 1 m) • Amygdalus nana • Buddleia davidii • Chaenomeles japonica • Deutza gracilis • Forsythia X intermedia ’Minigold’ • Hypericum patulum ’Hidcote’ • Lavandula angustifolia • Ribes • Rosa sp. • Santolina chamaecyparissus • Spirea japonca ’Shirobana’ • Symphorycarpos chenaulti ’Hancock’
VIRÁGOS CSERJÉK (1 méternél magasabbak) • Berberis julianae • Buddleia davidii ’Purpe Emperor’ • Cottinus coggygria • Deutzia x hybrida ’Mont rose’ • Forsythia x intermedia ’Beatrix Farrand’ • Kerria japonica ’Plentiflora’ • Lonicera fagratissima • Lonicera tatarica • Lonicera xylosteum • Mahonia repens • Parrotia persica • Philadelphus coronarius • Spirea x vanhouttei • Rosa sp. (futó) • Wisteria sinensis
19
Számítások Tereprendezési mennyiségek az Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékpark kertépítészeti tervéhez Ssz. Megnevezés
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Mennyiség
bevágással keletkezett felesleges föld a lelátó elıtti lejáró földes rámpa bontásával bevágással keletkezett felesleges föld a Vörös kápolna elıtti színpad és nézıtér helyén vízmődomb átalakításához szükséges többlet föld szélharang domb formálása és lövészárok feltöltéséhez szükséges többlet föld Kék kápolna alatti teraszok építéséhez szükséges többlet föld (a nagy tisztás felıli oldalon) Kék kápolna alatti terasz építéséhez szükséges többlet föld (kripta felıli oldalon) tervezett kas szerkezető rézsőerısítés ( a két kızuhatag) a Kék kápolna alatt (35m3 és 25m3) tervezett kas szerkezető rézsőerısítés (lelátó) a központi tisztás felett tervezett kas szerkezető rézsőerısítés (nézıtér) a Vörös kápolna elıtt tervezett kas szerkezető homlokfal ablakokkal a Vörös kápolna elıtti nézıtérnél (2,5 m magasságban) tervezett kas szerkezető támfal utak mentén
Egység
210 m3 860 m3 230 m3 320 m3 210 m3 80 m3 60 m3 40 m3 150 m3 50 m3 116 m3
Építési mennyiségek az Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékpark kertépítészeti tervéhez Ssz. Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
stabilizált zúzottkı út, szegéllyel erısített stabilizált zúzottkı út, szegéllyel faapríték burkolatú út tervezett tipegı tervezett lépcsı sétautaknál tervezett lépcsı kas szerkezető támfalba ékelve tervezett egysoros pergola tervezett kétsoros pergola tervezett kas szerkezető rézsőerısítés ( a két kızuhatag) a Kék kápolna alatt tervezett kas szerkezető rézsőerısítés (lelátó) a központi tisztás felett tervezett kas szerkezető rézsőerısítés (nézıtér és homlokfal) a Vörös kápolna elıtt tervezett kas szerkezető támfal utak mentén új gyepesítés (az összes gyepfelület 7620 m2) tervezett lombhullató fa tervezett oszlopos örökzöld fa tervezett cserje
Mennyiség Egység 1310 811 718 214 30 41 15 50
m2 m2 m2 db m2 m2 fm fm
60 m3 40 m3 200 m3 232 4150 135 17 1726
fm m2 db db m2
20
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
kerti pad hulladékgyőjtı tervezett korlát (lépcsık és utak mentén) világítótestek öntözıvíz kiállás (hálózat) tömlıs öntözéshez szélharang tervezett lépcsı óvódától fel fakorong burkolat (vízmődomb teteje, alsó sétány pihenıje) bontott és tisztított kıbıl készített burkolat (temetı-szerpentinig)
55 db 27 db 222 fm db db 1 db 7 m2 85 m2 122 m2
Budapest, 2010. március 10. Dr. Dömötör Tamás Térköz Tájépítészeti és Tanácsadó Bt.
21
