Szent áldását adja ránk, Kisdedével Szűz Anyánk! MÁRIAPOCSI NAPTÁR SZÜLETÉSÉTŐL SZÁMÍTOTT KÖZÖNSÉGES ESZTENDŐRE, MELYNEK TARTAMA 365 NAP

Szent áldását adja ránk, Kisdedével Szűz Anyánk!

MÁRIAPOCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSÉTŐL

S_

&

22

KÖZÖNSÉGES MELYNEK

SZÁMÍTOTT

3.

ESZTENDŐRE,

TARTAMA

365

NAP.

SZERKESZTETTE:

K O Z M A

J Á N O S

GÖR. KATH. LELKÉSZ.

M Á S O D I K ÉVFOLYAM. KIADJA :

A MAGYAR GÖRÖGKATHOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (MAGOSZ.)

V7

NYÍREGYHÁZA, JÓBA ELEK KÖNYVNYOMDÁJA 4048—1922.

l g pEgOlia

Dicsőség Jézus Krisztusnak! Az uj i d ő s z á m í t á s .

Az 1923, év. Közönséges éT, mely 365 napból, bitből és 1 Dapból ál". Ssí- ő év lesz, 366 nappal: 1924.

azaz

"sillagászati évszakok Tf ,3Z kezdeta: márc. 21. Ff kezdete : jun. 22. __ kezdete: szept. 23. Tél kezdete: dec. 22.

Természeti

1921. junius 1-től nálunk is életbelépett a kíllfö'dön már régea basznáhtban 'evő 2t órás időszámítás, mi abból áll, hogy déli 12 óra után az rrákat nem kezdjük is® ét elölről az 1 tői számítani, hanem tovább folytatjak a számítást: 13, 14, 15, egész éjféli 21 óráig. Éjfél u;án pedig, mig a mutató az I«et el nem éri csak pereiket mondunk. Az uj időszámításnak a régivel való könnyed összehasoalitásári szolgál az átigazított óralap, melyen a nagyobb számok a délalő ti órákat mu atják, a Kisebb számok a d?lutáni órákat.

évszakok.

a magyarországi éghíjlat alatt. T é l : december 21-tői 62 napig. Télutó : február 24-!öl 24 napig. Tavasz : március 19 tői 58 napig. N y á r e l ő : máju3 16 tói 23 napig. Nyár : junias 8-tól 73 nap. N y á r u t ó : augusztus 20-tól 32 napig. Ősz : szeptember 21 tői 51 napig. Télelü : november 11 tői 43 nap'g. Az év közepe ju'his 2 áa déli 12 óra. Uralkodó bolygó 192-2 ben a

Szaturnusz.

Jelmagyarázat. @

Újhold.

q A

^

Első negyed.

Holdtölte. Utolsó negy.

r állatkör (zodiacus) j e l e i : "asziak: Kos. Bika.

Ősziek: ¡fa Mérleg. %

Ikrek. Nyáriak: fcg

Rák. Oroszlán. Szűz.

Skorpió. Nyilas. Téliek :

•iX

Bak.

^

Vízöntő.

35

Halak.

Egy-egy C5ÍUagképletbea a Nap egy hónap jt, a Hold 3—4 napot időzik.

Jó szerencsédet nem a planéták állása határozza meg, hanem Isten mindenható akasa'a. Benne légien bizodalmad.

I.-...I

u.

n
Nap- és holdfogyatkozások. 1923-ban 2 holdfogyatkozás és 2 napfogyatkozás lesz, amelyek k ö z ü l n á l u n k csak az első holdfogyatkozás láthat"". 1. Részleges holdfogyatkozás március 3-án. A fogyatkozás kezdete 3 ó. >8 p. délelőtt, közepe 4 ó. 32 p. d. e., vége 5. ó. 36 p. d. e. Az esütétedés n a "" sága a holdátmérő 0.376 része. 2. GyarüstmMqgyalkozás, mireius -178 nera l á t h a t ó W l w a ő d i k általában 10 ó. 50 p. d. e „ közepe 1 ő. 24 p. d. u. vége 4 ó. 40 p. d. u. 3. Részleges holdfogyatkozás augusztus 26-án. Nálunk nem látható. Kezdete 10 ó. 52 p. d. e , közepe U ó. 39 p. d. e., vége 12. ó. 27 p. d. u. Nagysága 0.16-1. 4. Teljes napfogyatkozás szeptember 10-én. Nálunk nem látható. .Kezdete 7 ó. 14 p. d. u., közepe 9 ó. 30 p. d. u., vége szeptember 11-én 12 ó. 20 p. d. e .

Boldogasszony liara Napok

JANUÁR

G ö r . kath.

R ó m . kath.

Jéz. neve Bazil Vker. eü. Sziiv. Mai. pr. Gord. vt. 70 ap. Teokt. a. Vk.előb Tp. t i Jézus megker.

Kis karács Jéz. neve Genovéva Titusz Teleszfor 1 Vízkereszt

Télfiő. 31 nap A

Prot.

két -fi

2 3 4 5 4

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Újév; 7 Ábel Benjám. Ü Leona Siijion Három kir.

nap nyűg.

50 4 49 49 49 49! 49

A

h o 1d

kél

nyug.

17 d. u. d. e. 17 3 56 641 18 4 57 7 34 20 604 8 20 21 7 22 9 02 22 8 33 9 40

Punk. u. 31 s vizker. u. vas. 6, hang. Reggeli ev. 9. felt. Misén ap Timót L12-17. s Ef. IV. 7-Í3. Evang. Luk. XVIII. 35-43. A jerikói vakról. Máté IV. ¡2-17. Jézus megkezdi tanítását.

"t Vasárn. 8 Hétfő 9 Kedd 10 Szerda 11 Csüt. 12 Péntek 13 Szomb.

G. 1-Luc. | G. 1-Rajm. 7 F.31.Ker. Ján. Gy. a. Domn. a. Szeverin ; Szörény Julián vt. Marcell Polieukt vt. Gerg. pk. Dom. f Vilmos pk. Melánia © Higin p. + Ágota Teodóz rem. "Árkád vt. TErnő Taciána vtnő Vk. ut. sz.Her. vt. Veronika Vidor

49 4 23 9 49 1014 49 24 1105 10 48 49 25 d. e. 11 16 48 26 1222 11 48 48 28 t 48 d. u. 48 29 2 53 1258 47 30 3 57 1 41

P ü n k . u, 32. v a s á r n a p . 7 hang. Reggeli ev. 10. felt. Misén ap. Tim. I. IV. r. 9—15. Evang. Luk. XX. 1-10. Jézus Zakeus vámszedő házában. a- í

15 16 17 18 19 20

Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 32.Vker. ü. z. G. 2-Hilár Ján. és Pál rem. Pál rem. Péter ap. láncai Marcell p. Antal rem. f Antal r. Atanáz és Cirill Piroska Makár a. Euír. "Kanutkir. Euthim atya Fábián S.

ö 2 - fiód. 7 Lóránt Gusztáv Antal © Piroska Sára Fáb. Seb.

47 4 31 46 32 45 34 44 35 43 37 43 38 42 39

513 6 12 703 745 8 22 853 920

2 29 3 23 4 19 5 25 6 26 7 29 8 25

Triodkezdő vas. 8. hang. Reggeli ev. 11. felt. Misén ap. Tim. II. III. r. 10-13. Evang. Luk. XVIII. 10-14. A farizeus és a vámszedő imája. 1 Vasárn Í2 . F.33Max,Neof G. 3.Agn. G- 3 Ágn. 7 42 4 41 941 929

22 23 24 25 26 27

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Tim. ap. An. vt. Kel. fvt. Agatang Xénia anya Naz. Gerg. fp. Xenofon a. Tiv. Aranysz. Ján. er.

Vince vt. Artúr P Rajm. Zelma Timót pk. Tádé Pál ford. , Pál Polikárp ¡"Vanda Ar. jános Lothár

„

;

41 40 39 38 37 36

43 44 45 47 49 51

1005 10 29 1053 11 17 11 45 d. u.

1031 11 30 d. e. 1230 1 30 2 29

P ü n k . u. 34. v a s á r n a p . 1 hang. Reggeli ev. I. felt. Misén ap. Kor. I. VI. r. 12-20. Evang. Luk. XV. 11-32. A tékozló fiúról.

38 Vasárr • F. 3<Szir Efr. a. G. Hetv.-' k á r o l y Szal. Fer. Adél 29: Hétfő íg;nác vért. -30 Kedd Három főpap. Mártonka Mártonka 31 j Szerda Cirusésján. vt.f N Péter Virgilia

< D Utolsó negyed 10-én é. í ó. 34 p. mérsékelt, havas, éjjeli fagyokkal.

52 12 55 3 28 54 1 40 4 26 55 2 39 5 21 56 3 43 641

H old v á l t o z á s o k :

H o l d v á l t o z á s o k : h o l d t ö l t e 3-án r. 3 ó. 33 p. derült, majd hideg, borult és havas idővel.

7 35 4 33 132 31

tstennel kezdd az újévet: Sikert aratsz s üdvösséget.

© Újhold 17-én r. 3 ó. 41 p. komor, később enyhe liánokkal és hóval. MElső negyed 25-én r. 4 ó. 59 p. csendes, borult, utóbb nedves idővel.

FEBRUAR

Bojtelo hava Napok

G ö r . kath.

R ó m . kath.

Télutó, 23 nsp A

Prot.

n a p

A

-

nyug.

1 Csüt. Gysz. eü. Trif. vt. Ignác pk. Ignác 4 7 30 4 58 2 Péntek | Jéz. bemutat. -fl Gyertyasz. Karalin 28 5 00 17 5 01 Balázs 3 Szomb. í Halottak emléke Balázs P ü n k . u . 35. v a s . 2 hang. Reggeü ev. 2, felt- Misén ap. Kor. 1. VIII. r. 8-13. utolsó ítéletről.

4 Vasárn. F. Húsh.Szidor Ágota vtnő f 5! Hétfő Gysz. ünnepz. f 6| Kedd 7 Szerda Párt. pk. Luk. f f f Csüt. ; Tivadar vt. Péntek I Nicefor vért. f f Szomb. j Vez. aty. emi. f :

G. Hatv. v. Ágota sz. Dorottya Romuald a Math. Ján. Al. Cirii f Skolasztika

G.Rákhel

Ágota Dorottya Tódor Aranka (P Abigél Elvira

h o l d

kél

nyug.

4 54] 6 56 611! 7 36 T 311 813

Evang. M á t é 25. 31-45. A z

7 26 5 24 23 22 21 19 17 1

03 05 06 07 08 10 12

850 8 48 1009 9 19 11 27 9 5 i d. e.: 1025 1242 11 01 1 55]11 41 303 d u.

P ü n k ö s d u . 36. v a s . 3 hang Reggeli ev. 3. felt. Misén ap. R ó m . 13.11-14. Evang. M á t é 5.14-21. A helyes bajtölésröl.

11 Vasárn, j F. Vajh.Balázs 12 Hétfő ! Nbőjt k. Mel. ffl 13j Kedd ] Márton aiya. f f 14 Szerda Auksz. a. Cir. f i i 15i Csüt. | Onézim ap. f f 161 Péntek i Párnfil vért. f f f 17 Szomb. Tivadar vt.

G. Farsangj G,Bertold ¡1 7 rendalap Lidia Benignusz Ella Hamv. sz, f f Bálint Fauszt. f f Faustin M Juliannaffí Julianna Dón, vt f f ! Dónál j

17 5 13 15 15 17 13 12 18 10 20 22 08 07 23

A n a g y b ö j t 1. v a s á r n a p j a . 4. hang. Reggeli ev. 4. felt. Misén ap. Zsid. 11, 24-26, Evang. Ján. I. 43-51. Jéz. apostolokat vál.

18 Vasárn.| Képtisztelő vas.j 19 Hétfő i Ärkipp ap. ff 20 Kedd Leó püspök f f 21 Szerda Tim. a., Euszt f f 22 Csüt. i Eugéniái vtk. f f 23 Péntek j Polikárp fszvt. f f 24 Szomb. ] Ker. Ján.f megt.f

05 5 >G. 1. Invoij: G.I. Konr 7 0515 03 Konrád f f Zsuzsa 02 Eleutér f f Álmos Sz. Káilt. f f Eleon. 00 Péter sz.ff Gerzson 6 58 D.Péter f f Alfréd 56 54 Máty. a. f f Mátyás

404 457 5 43 631 6 53 721 7 47

1 17 2 13 3 12 411 5 15 618 7 19

32-40, 12. 1-2. versei.

25 j 26 27 29 31 32 34

810 8 33 855 9 20 946 1013 10 50

819 9 191 1018 11 17 d e 12 16 1 15

B ö j t . 2 . v a s á r n a p j a . 5 hang. Reggeli ev, 5. feit. Misén ap. Zsid. 1. 10-14, 2. 1-14. E v i n g , M á r k . 2. 1-12. Jézus inaszakadtat gyógyit.

2& Vasárra Hétfő Kedd Szerda

'kF. 2.Taráz pk. G. 2Rem. ] G. 2Géza Porfir pk. f f Sándor f f Sándor Prokóp f f Leánd. f f Ákos r hitv Vaz. hv Kassz. f f Rom. a. f f Elemér

Holdváltozások : ©Holdtölte 1 -én d. u. 4 óra 53 p., szelet s éjjeli fagyot hoz. c d. e. néha végül

Utolsó negyed 8-án 10 óra 17 p., hideg, zord, majd borúit, esős idővel.

5 50 48 46 |

36 1132 37 d. u. 38 1 21 40 2 29

212 3 06 3 57 444

Holdváltozások

Áll a bál javában, Mulatsz, mulatsz egyre. Halandó I Gondolsz-e Közben a lelkedre?

:

© Újhold 15-ikén este 8 ó. 7 p., lágy, néha derűit idő, később nyugati széllel s esővel. QÜfelső negyed 21-én éjjel 1 ó. 6 p., kevés hóval, ködös, viharos, változó idő.

MÁRCIUS

Böjtmás hava Napok

G ö r . kath-

R ó m . kath.

Tavaszelő, 31 nop A

Protest

nap

kél

44 5 41 43 43 41 45

1 Csüt. Eudocia vtnő f f Albin f f Albin 2 Péntek Teodótpk. v t . t f : Szimpl. f t | Lujza 3 Szomb. Halottak em. f Kunig, f f l Kornélia®

A

ho í d

kél

5 42 5 27 602 505 624: 643

A n a g y b ö j t 3. v a s á r n a p j a . 6. hang. Reggeü ev. 6. íelt. Misén ap. Zsid, 4. 14-16, 5. 1-6. Evang. Márk 8. 34-33. Keresztünk viseléséről.

<4| Vasárn. 5 Hétfő 6 Kedd 7 Szerda 8 Csüt 9 Péntek 10: Szomb.

Kereszthódoló> v.i G. 3. Oculi Kónon vt. ff f f ! Özséb Özsé Tódor vért. f Perp. F. t t Teofilakt. pk -| Aqu. T. f t Bazil vt ". I. János 44 Szeb. 40 vt. R. FranctT Halottak eml. 40 vért, t t

Í Í

G.3. Kázm. 6 Adorján Gottlieb Tamás Zoltán Franciska (D Olimpia

39 5 46 745 7 17 37 46 907 7 19 35 49 1027 821 33 50 11 43 900 52 d. e. 941 31 54 1253 1031 29 55 1 57 11 15 27

A n a g y b ö j t 4. v a s á r n a p j a . 7 hang. Reggeli ev. felt. Misén ap. Zsid. 6. 13-23. Evang. Márk. 9. Jézus néma ördögöt üz.

it| Vasára. 12 Hétfő 3 Kedd 14 Szerda 15 Csüt. 16 Péntek 17 Szomb.

G.4.Szofrónfőp. G.4. Laet. Teof. a. Gerg. TÜ Gergely f f Nicefor főp. -ff! Szabin i-t Benedek, Hód. f f Matild t t Agáp vért. f f l Longin Szabin, Sánd. " Heriber Szűz M.tiszt, f Patrik

A n a g y b ö j t 4. v a s á r n a p j a .

18 Vasára. 19 Hétfő 20 Kedd 21 Szerda 22 Csüt. 23 Péntek 24 Szomb.

G.4. Alad. 6 Gergely Krisztián Matild Kristóf Henriet Gertrud @

25 5 56 58 23 21 59 19 6 01 17 02 15 03 13 05

2 54 3 42 4 22; 4 56; 5 25 551! 615

hang. Reggeli ev. 8. felt. Misén ap. Zsid. 9. 11-14. Evang. M á r k : 10 Zebédeus fiainak nagyra vágyása.

G.5.Cirill főp. Kriz. és Dária t t Szabbásk. vt. t t Jakab pk. hv. f t Baz. vt Izs. a. t t Győző és t.vtk. r¡ Eünn Láz, felt, t

G. 5.Judic.| G. 5. Sánd. 6 Józs.f f f , József Joákim f t | Hubert . Bened f f j Benedek Oktáv, f f Oktáv F. B. A. f f j Frumenc Gábor -ft Gábor 5

11 6 07 09 08 07 09 11 05 13 03 14 01 15 59

6 37 700 7 23 7 52 8 17 8 49 9 26

16-30.

d. u. 106 206 3 07 408 5 10 6 10 32-45.

7 10 8 10 9 13 1007 11 06 d. e. 12 03

V i r á g v a s á r n a p . Regg. Máté 83 sz. 21. r. 1-11, 15-17. Misén, ap. ün. Zsid. 2, 11-18. és Fülöp. 4 4-9. v. Evang. Luk, 1. r. 3. sz. Az Ur angyala Máriánál és János 12. 1-18. Hat nappal húsvét előtt.

23 26 27 28 29 3C 31

Vasára. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Jéz.bev.J. f. Gáb. főangy. t r Matróna vtnő t t fstv., Hillár tt Jéz. elfogatása t t Jéz. kereszth. t 1 Jéz. síri nyugv.tli

Virágvas. Emán. t t D.Jánostt K. János t t Nagycs 44 Nagyp. TT Nagysz.

Sy.flJ.i 3*5 5 Manó Hajnalka Gedeon Eusztáz Nagypént, Ámosz

Holdváltozások:

Holdváltozások: ^ H o l d t ö l t e 3-án, r . 4 ó . 21 perc, kellemetlen, többnyire nedves napokkal. C Utolsó negyed 9-én este 7 Ó.31 p.enyhe széllel és gyakoribb kis esőkkel.

57 6 17 10 14 1258 18 1106 1 42 55 20 d. u. 2 35 53 51 21 ! 1 07 3 18 22 231 358 49 24 351 4 16 47 45 26 1 5 14 5 10

„Emberé a munka, Istené az ákiá?." így kezdve ¡esz hasznos, A tavaszi szántás.

© Újhold 17-ikén, d. u. 1 óra 51 perc, eleinte zord, maid derűit, lágy idővel. 3 Első negyed 25-én, d. u. 5 ó. 41 p., hírtelen változó időt hoz, sok apró esővel.

ÁPRILIS

Szent György haya Napok

Gör. kath.

Róm. kath.

Tavaszi, 30 nap A

Prot.

kéi

n a p

A kéf

nyug.

h e l d 1 nyug.

H u s v é t - v a s á r n a p . Misén apostol: Cselek. I. 1-8. Evang. Ján. I. r. 1-17. v. Kezdetben vala az ige. Vecsernyei ev. Ján. 20. r. 19-25. v .

1 2 3 4 5 6 7

Vasára. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Jéz. feltámadása Jéz. megjelenése Jéz.azemm, uton József, György Teodótés Agatop Eutik fp. György fp.

Husvétv. Husvéth. Rikárd pk. Izidor et. F. Vince Cölesztinf Epifán pk.

Húsvét ® 5 43 6 26 6 36; 5 45 Húsvét 41 28 800 i 619 30 918 6 55 Kereszt. 38 Szidor 36 31 1037 7 34 32 1146 818 Vince 31 Cölesztin 32 34 d. e. 907 Herman 30 36 12 49 1001

H ú s v é t u . 2. v a s á r n a p . 1. hang. Reggeli ev. I. felt. M i s é n ap. Csel. 5. r, 14. sz. 12-20. v. Evang. Ján. 15. r. 52. sz. 17-27. v . T a m á s hitetlenkedése.

Vasára, Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

ÍG. l.Quas. G. L Lidia G. 2. Tamás Érhardt Dömötör Eupszik vt. Zsolt Ezekiel Terencius vt. Antippa fszvt. f Leo p. ea. Leó Gyula Gyula p. Vazul pk. Aríemon fvt. f Herman + Ida Tibór vt. Márton pápa Tibor

C5

28 6 37 26 38 24 39 23 41 21 42 19 43 17 45

140 2 22 3 01 3 29 356 4 19 440

1059 11 52 d. u. 2 06 303 403 503

H ú s v é t u . 3 . v a s á r n a p . 2. hang. Reggeli ev. 3. felt. Misén ap. Csel. 6. r. 16. sz. 1-6. v. Evang. M á r k . sz. 15. r. 43-16. r. 8. v-ig. A kenethozókról.

15 Vasára. 16 Hétfő 17 Kedd 18 Szerda 19 Csüt. 20 Péntek 21 Szomb

G, 3. Keneth. Agápia ír. vt. Simeon atya Ján., Kozma a. ! János remete Tr. Tiv. atya | Január vt.

G. 2. Mis. Lambert Anicet p. Józs. olt. Timon vt. Tiv. hv. f Anzelm

G. 2: Antal 5 15 6 47 13 48 Lambert® 12 Anicét 49 Ilma 10 51 Kocsárd 08 52 Tivadar 06 53 04 55 Anzelm

H ú s v é t u . 4 . v a s á r n a p . 8. hang. Reggeli ev. 4. felt. Misén ap. Csel. 9. 23. sz. 22-43. v. 14. sz. 1-15. v. Jéz, inaszakadtat gyógyít.

22 Vasára. G. 4. Tivad. vt. 23 Hétfő 24! Kedd 25 Szerda 26 Csüt. 27 Péntek 28; Szomb.

G. 3. Jubil György nagy vért. Béla pk. Szaboás vt. f, György vt. Márkev Ötv.köz Márk ev. Bazil vért. Klétusz Simon vért. -j- Zita sz. f Jázon, Maxim vt. Ker. Pál

G. 3. Soter 5 Adalbert 5 Gy ör gy 3 4 Márk Ervin Arisztid Valéria

( D Utolsó n. 8-án r. 6 ó. 22 perckor változó idővel. © Ujh. 16-án,r.7 ó.28p., cs., derült, meleg idővel

Künn a természet tavasza virít; Lelked kertjében virúl-e a hit?

d. e. 12 32 1 16 1 55 2 36 3 06 3 38

sz. 19-S). v. E v i n g . Ján.

2Qf Vasára. 6,5, SzartíJMemnon a. G. 4. Cant.j G.4.Aib. 4 49 7 06 30 Hétfő Jakab apostol S. Katalin Katalin @ 4 48 ¡7 08 @ Holdtölte 1-én, d. u. 2 ó. 10 p., gyakori széllel.

5 53 702 801 900 9 57 10 53 11 44

Evang. Ján. 5. r.

03 6 57 8 58 00 58 956 58 59 1100 56 7 01 d. u. 55 02 1 24 53 03 2 43 51 05 4 03

H ú s v é t u . 5. v a s á r n a p . 4. hang. Reggeli ev. 7. felt. Misén ap- Csel. II. r. 28. 4. r. 12. sz. 5-42. v. Jézus Jákob kútjánál.

Holdváltozások;

5 05 5 27 5 51 619 651 7 26 808

Holdvá

5 26 4 11 6 49 4 46

Hozások:

C Első negyed 24-én, reggel 6 óra 20 perckor, mérsékel idővel. (g) Holdtölte 30-án, este 10 óra 30 perckor, felhős, szeles idővel.

MÁJUS

Pünkösd hava Napok

Gör. kath.

Protest.

Róm. kath.

Tavaszutó, 31 nap A kél

1 2 3 4 5

Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Jeremiás pr. Ü. k. Atanáz fp f Timót és Maura Pelágia vért. nő' Irén vtnő.

Fül. Jakab Athanáz Sz. f meg[. Flórián v. V. Piusz p

n a p

A

nyug. j

G7. Sz. aty. Glic. Szidor vért. Pakhóm atya. Tivadar atya. f Andrónik ap. Mbm. ün. Teodi" Halottak emléke.

ató,

G6 Exaudi Bonifác vt. S.János Nep. Ján. Paszkál hv. Venánc J Cöleszt."

Vasárn. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

A Szentlélek lesz Szentháromság. Baziliszk vért. Mihály pk. hv. Simeon atya Ker. János fej. mt P. ü. Kárpusz ap.

Un.

ap. Csel. 20. r. 44. sz. 16-35. v. Evar tanítványaiért.

ü6

- Szerv. 4 28 7 25 26 27 Bonifác 27 Zsófia © 26 27 27 Mózes 23 Paszkál 30 22 Erik 31 21 32 Ivó

P ü n k ö s d v a s á r n a p . Reggeli ev. Ján. 20. r. 19-23. v. 65. sz. Misén ap. Csel. 2. I-II. v 7. r. 37-8. r. 12. v. 27. Az ü n n e p utolsó nagy napján.

20 21 22 23 24 25 26

Ján. 9. r. 34.

G5.Rogate ü 5- Frida 4 38 7 15 12 20 9 47 Szan.] Napol. C 36 16 12 59 1050 18 1 34 1153 Mih. 43 £• Gizella 35 20 201 d.U. 34 M P 21 2 26 1 56 32 22 2 49 236 30 Mamert t Mamert 24 3 10 355 29 Pongrác Pongrác

H ú s v é t u . 7. v a s á r n a p , 6. hang. Reggeli ov. 10. felt. Misén 17. 1-13. v. 56. sz. Jézus i m á j a

13 Vasárn. 14 Hétfő 15 Kedd 16 Szerda 17 Csüt. 18 Péntek 19 Szomb.

syug.

Fülöp 4 46 7 08 810 5 23 44 Zsigmond 10 9 25 6 06 43 Irma 12 10 33 6 54 41 Flórián 13 11 32 7 48 40 846 Gotthard 14 d.e.

H ú s v é t u . 6. V8S. 5. hang. Reggeli ev. 8. felt. Misén ap. Csel. 16. r. 3B. sz. 16-34. v. Evang. sz. 1-38. v. A vakonsziileíett emberről.

6 Vasárn. G6 Vakgy. j ó b p Sz. f megj. Ákos 7 Hétfő János evang. 8 Kedd Husv. ü. Izás prf Szerda Jéz. mbemenete ,s Csüt, + 11 Péntek Móciusz vt. 12 Szomb. Epif. Germán fp

h s 1 d

kél

3. sz.

3 32 3 56 4 22 451 5 25 6 07 6 54

449 554 6 55 7 53 849 9 43 1031

Evang.

Pünkösd 4 ón 7 33 751 Pünkösdh. 18 34 8 49 36 957 Júlia j 17 37 1109 Dezső 3) 16 38 d. u. Eszter 15 39 1 40 VII. Gr.TT Orbán 14 41 2 59 13 N.Fülöptf Béda

Pünkösd Pünk. hétf. Júlia vt. Dezső K . f f Zsuzsánjia

Ján.

11 16 11 56 d. e. 1233 107 Î 39 209

P ü n k ö s d u . 1. v a s á r n a p 8. hang. Reggeli ev. 1. felt. Misén ap Zsid. 330. sz. 11. 33-40. 12. 1-2 7. E v . M á t é 38. sz. összeálitva a 10. r, 32, 33, 37, 38 és a 19. r. 27-30. verseiből. Krisztus k ö v e t é s é r i ! .

27 Vasárn. 28 Hétfő 29 Kedd Szerda Csüt.

1?

Gl Mindsz Terap Nicét pk Eutim 7 Teodózia vtnő, f Izsák szerz. *"f Hermiásza. Olt f

ü l . Szhár. Emilián P. Magdol. Sz Istv. j o b űrnapja

u . bzhar. Emil Maxim Nándor ® Petronella

Holdváltozások:

Hozzád sír e nemzet,

© Utolsó negyed 7-én, este 7 ó. 18 p., hűvös, viharos, néha esős idővel. © Újhold 15-én, e s t e l i óra 38 perc, száraz, borúit, mérsékelten meleg napok.

fölzokog a bánat: Boldogasszony-Anyánk, add vissza hazánkat!

4 12 7 21 40 11 56 11 11 10 18 09

421 5 40 6 56 811 918

242 3 16 3 55 441 531

Holdváltozások : 5 Első negyed 23 án d. u. 3 ó. 25 p., ha déli széllel jön, meleg, szép időt hoz, máskülönben esőt. ®Holdtöite30-án, reggel 6 ó. 7 p., növekedő meleggel.

JUNIUS

Szint János hava Napok

Gör. kath.

Róm. kath.

Nyárelő, 30 nap A

Prot.

kél

1 Péntek 2 Szomb

Jusztin vt. Nikefor pk.

Pamfil vt~ Pámfil f Erazmus + Anna

n a p nyűg-

A

h o 1 d

kél

4 08 7 47 í o i o l 47 1056 07

nyug.

6 19 7 30

P ü n k ö s d u . 2. v a s á r n a p . I. hang. Reggeli ev. 2. feli. Misén ap. R ó m , 82. sz. 2. r. 10-16. v. Evang. 9. sz. 4. r. 18-23. Az apostolok meghívása.

3 4 5 Kedd 6 Szerda 7 Csüt. 8 Péntek 9 Szomb.

Luciilián vt. Metrofán pk. f Dorót pk. vt. f Besszárion a. Teodót pk. vt. f Tivadar nyt. Alex. Cirilllfp.'t

no. Klotild G l . Klot. 4 ív Ferenc Kerény Bonifác Bonifác Norbert pk Norbert © Róbert Róbert Jéz. szive Medárd Primus F. Féliksz

Máté

07 7 48 1134 8 34 06 49 d. e. 9 39 06 50 12 05 10 42 05 50 12 34 11 45 05 51 12 54 d. u. 04 52 115 1 46 04 53 138 246

P ü n k ö s d u . 3 . v a s á r n a p . 2. hang. Reggeli ev. 3. felt. Misén ap. R ó m . 88. sz. 5. 1-10. Ev. M á t é 18. 0. r. 22-33. A gondviselő Istenről.

fi 12 13 14 15 16

Q3 Timót pk. 0 3 Margit G2. Marg. 4 Bertái, és Barn.f Barnabás Barnab. Onufrius, Péter f Ék. János Kolozs Szerda Akvilina vnő. | Pád. Antal Tóbiás Elizeuspr Met.t N. Vazul Csüt. Vazul © Péntek Ámosz próf. -j- Vid, M. | Vid Reg Fereric Jusztin Szomb Tichon főp.

w Kedd

04 7 54 04 55 04 51 04 56 04 57 04 57 04 58

P ü n k ö s d u . 4. v a s á r n a p . 3 hang. Reggeli ev. 4 felt. Misén ap. R ó m . 93 sz. 6. r, 18-23. v. 25. sz. 8. r, 5-13. v. A kafarnaumi századosról.

lis 19 20 21 22 23

Q4 Mánuel vt. G4. P e r e g r Léontius vt. f Marcellian Kedd Juda apostol -j- F.Juliánna | Szilvérp. Szerda Metód főp. Gyula vért. f G. Alajos Csüt. Péntek Özséb pk. vt. Paulin pk^Szomb. Agrippina vtnő Ediltrud

2 10 2 26 2 54 3 26 404 449 5 42

sz.

3 49 4 45 5 42 6 42 7 38 8 26 9 16

Evang. Máté

G3 Lóra 4 04 7 58 6 42 9 58 04 59 748 10 36 Arnold 03 59 8 59 11 10 Gyárfás 03 59 1014 11 42 Ráfael 03 8 00 1127 d e. Alajos 3 03 00 d. u. 1213 Paulini 03 00 201 12 43 Zoltán

P ü n k ö s d u . 5. v a s á r n a p . 4. h a n a Reggeli ev. 5. felt. Misén ap. R ó m . 103. sz. 10. r. 1-10. v. és R ó m . 112. sz. 13. r. 11-14. r. 4-ig. Evang. M á t é 28. sz. 8. r- 24-34. v. 1. egy légió ördögöt ű z ki. Luk. 1. r. 2. sz. Ker. J á n o s születése.

ä26

1

G5, K - J á n -

íébróníJvtno. f Vilmos hv. Kedd Dávid atya f Ján. Pál 27 Szerda Sámson atya László kir. 28 Csüt. Cirusésján. Leó pápa Béntek P&er és Pál apk Péíer-Pái bzomb. 12 apostol Pal ap. M f

-

%

Q4 Iván 4 03 8 00 04 Vilmos 00 04 Ján Pál 00 László 00 04 Arszlán^ 00 05 00 05 Péter-P. 00 Pál eml. 06

Holdváltozások: © Utolsó negyed 6-án, d. e. 10 ó. 19 p., esőt hoz, de nemsokára kiderül és szép idővel örvendeztet. @ Újhold 14-ikén,d. u. 1 ó. 42 p., verőfényes, utóbb '

„ÁcrA

3 19 4 35 551 710 8 10 8 49 9 30

1 13 1 51 2 32 3 18 4 12 5 11 6 15

Holdváltozások:

Földerül még napja Árpád hű népének, Ha ügyünk ajánljuk Jézus szent szivének.

Első negyed 21-én, este 9 ó. 46 p., égi háborúkkal, pásztás esővel s erre jó meleg napokkal. ( D Holdtölte 28-án, d. u. 2 o. 4 p.. a meleg idő vége felé borúsra változik.

Szent Jakab hava Napok

Nyárhó, 31 nap

J U L I U S R ó m . kath.

G ö r . kath.

A n a p

Prot.

A

hold

kél ! nyug. nyuo. kél Pünkösd u. 6 v a s á r n a p . 5. hang. Reggeli ev. tj. felt. Misén ap. Róra. 110. sz. 10 r. 1-10. v. és Kor. I. 153. sz. 12. r. 27-31, 13. r. 1-8. v. Evang. Máté 29. sz. 9. 1-8. Jézus inaszakadtat gyógyit, és M. 34. sz 10. r. 1, 5-8. v. Jézus apostolait gyógyítani küldi ki.

1 ¡Vasárn. 2 Hétfő 3 Kedd 4 Szerda 5 Csüt. 6 Péntek 7| Szomb.

G.6. J. vére G. 5. Tibol 4 Sarlós B.A. Ottokár Heliodor Kornél Ulrikpk. Üirik Z. Antal Enese Domin. f ! Ézsaiás (0 Ciril, Met. Ciril, Met.

G. 6.Koz. s Dem. SzűzM. pal. elh. Jác. vt Anat. pk. And. fp.Már. a. f Atanáz, Lámpád Szizoész a. •}• Cir. s Metód fp.

06 8 06 07 08 7 09 09 10;

00 00 00 59 58 58 57

1004 7 20 1033 917 1058 931 11 21 1033 11 44 11 33 d. e. d. u. 12 06; 134

Pünkösd tt. 7. v a s á r n a p . 6. hang Reggeli ev. 7.'felt. Misén ap. R >m. 116. sz. 15. 1-7. v. és Tim. 1. 285. sz. 4. 9-15. v. Evang. Máté 35. sz. 9. 27-35. sz. 9. 27-35. Jézus két vakot meggyógyít. Luk. 6. 17-17, 9. 1-3, 10. 16-24, vk. Jéz. apostolainak hatalmat ad.

S Vasára, 91 Hétfő 10 Kedd 11: Szerda 12 Csüt. 13 Péntek 14 Szomb.

G. 7. Prokóp nvt. Pongrác pk. vt. Nik. 40 vt. Ant. a. Eufémia vnő f Prokl., Mihály Gáb főa. lit. a.-jAkvilász ap.

G. 7. Erzs. Anatolia Amália Piusz p. G. János Anaklét f Bonavent.

G. 7. Teréz 4 Lukrécia Amália Lili Izabella Jenő Eőrs ©

11 7 57 12 29 57 12 55 12 12 55 126 55 2 01 13 55 2 43 14 55 3 34 15 54 5 35 16

2 33 3 32 4 32 5 29 6 22 7 11 7 56

Pünkösd után 3, v a s á r n a p 7. hang. Reggeli ev. 8. felt. Misén ap. Kor. 1. 124. 1. 10-18 és Tit. 3U2. sz. 3. r. 8-15. Evang. Máté 33. sz. 14.11-¿2. A kenyérszaporítás. Máté 11. sz. 5.14-20. Ti vagvtok a vil. világossága.

15 Vasárn. 16 Hétfő 17 Kedd 18 Szerda ¡9 Csüt. 20 Péntek 21 Szomb.

! G. 8. Hat. zs. aty. Athénogén vt. ; Margit vnő Jác. és Emil v f Makrina, Diusz ! Illés próféta f Sim.a.Ezekielpr.

G. 8. Hehr.ÍG. 7. Henr. 4 KhegyiB.A Valter Elek hv. ; Eiek Kamii hv. Frigyes P. Vince Emilia Illés pr. f ; Illés Dániel pr. Dániel 3

17 7 53 5 37 8 37 52 647 9*13 18 52 8 01 9 46 19 51 916 1017 20 49 1032 1048 21 48 11 49 11 20 22 47 d. u. 11 54 23

Pünkösd u, 9. vasárnap. 8. hang. Reggeli ev. 9. fe t. Misén ap. Kor. 1. 128. sz. 3. 9—17. Evang. Máté 59. sz. 14. r. 29—34. Jézus a tengeren jár.

12 Vasárn. 23 Hétfő 24 Kedd 25 Szerda 26; Csüt. 27 Péntek 28' Szomb.

G. 9. Mária Mag. G. 9.M.M. Trófim és ts. vt. Apoilinár Krisztina vnő Krisztina Szt. Anna elh. f Jakab ap Hermol. vt. Pir. Anna assz. Pantáleon vt. j- Pantal. f Prókorv. Ince fp. | Ince p.

G. 8. Magd 4 Lenke Krisztina Jakab Anna Olga ® Ince

24 7 46 25 45 44 27 43 28 42 29 41 30 40 31

221

3 35 4 44 546 640 7 25 803j

Pünkösd u. 10. v a s á r n a p , i. hang. Reggeli ev. 10. feit. Misén ap. Kor. I. 131. sz. 4. 9-16. Evang 72. sz. 17 14-22. Jéz. holdkórost gyógyit.

»9 Vasárn. G. 10. Kallin. vt. G. 10. Már. G. 9. Márta 4 33 j7 39 8 33! 30 Hétfő Judit vt. | Judit 34; 37 900 Szilásést. ap. 31 Kedd | 35 35 925 Ker. eün. Eud. a. Loy. Ignác Oszkár ( C U. n. 6-án éjjel 2.56 perckor, többnyire pompás, csendes meleg idő. Ujh. 14-én éjjel 1.45 p., zivataros esőket hoz, de a meleg újra r,ö.

A földnek javait azért adta Isten, Hogy az ember velük máson is segítsen 1

d e. 12 30 1 13 202 2 58 3 58 503 Máté

608 7 13 818

E. n. 21-én éj. 2.32 p., keiíemes időjárással, később a meleg egyre nő s végre már igen nagy.

®

Holdt. 17-én é. 11.33

p., pásztás esők által az idő kissé hűvösebbre változi.k

Kisasszony hava Napok

1 2 3 4

Szerda Csüt. Péntek Szomb.

AUGUSZTUS Gör. kath.

Róm. kath.

Szf kijrm.Mak.rt.fi Istv. evt. er. ff Izsák, Dalmát!"-" Efez. ifjú vt. f

Vasas Pét. L. Alfonz Istv. vt. T Domonkos

Prot.

Nyárutó, 31 nap A

n a p

A

kél

: nyűg.

kél

h o l d nyug.

V. sz. Pét. 4 36 7 34 947 9 20 Gusztáv 37 33 1010 1021 Hermina 31 1035 11 22 Domon. © 40 30 1059 d. u.

P u n k . u. 11. v a s á r n a p . 2- h a n g . Reggeli ev. 11. felt. M i s é n a p . Kor. I. 141. sz. 9. 2-12. Evang. M á t é 77. sz18. 23-35. Az adósságelengedö királyról.


G-1t. Urszv, eü, Eusz. Urunk szinvalt. Doméc vt. a. f f Emil pk. hv. 7 Mátyás ap. ff Lőrinc vt. Euplusz vt. f

G - H - H.B.A. Urszinvált. Kajetán hv. Cirjék vt. Román vt. Lőrinc vt.T Tibor vt.

G. 10. osv. 4 Berta Ibolya László Ernőd Lőrinc Tibor

41 7 29 11 25 1 20 27 11 59 2 19 42 25 d. e. 316 44 24 1238 417 45 22 124 5 03 46 21 2 18 551 48 19 3 20 6 33 49

P ü n k ö s d u t á n 12. v a s á r n a p . 3. h a n g . Reggeli ev. 1. felt. Misén ap. Kor. I. 158. sz. 15. r. 1-11. Evang. M á t é 79. sz. 19. 16-26. Nehéz a gazdagnak ü d v ö z ü l n i .

12 13 14 15 16 17 18

Vasárn, Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

k Uö. Fóc. Áfiicet Ursz. ü zár. f f NBA.eiin.Mikeáspr.-rt Mária mennyb. Diodém vt. Miron vért. Floras és Laur.

G-12- Klára G . l í . K 1 < @ 4 Ipoly Ipoly vt. Eusebius í a f y ^ . A . Mária Ábrahám Joákim ; Liberát ' Anaszt. Ilona cs Ilona

50 7 18 4 59 712j 51 17 .5 43 7 47 52 15 700 8 20 54 13 818 851 56 11 936 9 23 57 10 1053 9 56 58 08 d. u. 10 32

P ü n k ö s d u t á n 13. v a s á r n a p . 4. hang. Reggeli ev. 2 felt. Misén ap. Kor. I. 166. sz. 16. r. 13-24. v. E v a n g . M á t é 87. sz. 21. 33-42. A gonosz széllőmüvesek.

19 20 21 22 23 24 25


G.13- Andr,,és t . ! G. ] 3 - T,L. Szent István király Szt I s t v á n Taddeusz ap. Bernát ap. Agatonik vt. fi Timót vért. N. B. A. ünnepe. Ben. Fülöp Eutikvérí. Bertalan ~ Bertalan és Tit. ; Lajos kir.

4 59 7 06 István 5 00 04 02 02 Sámuel 00 Menyhért 03 59 Farkas 04 Bertalan 06 6 57 55 Lajos 08

1 25 2 39 3 52 434 5 22 601 633

11 12 1158 d. e 1251 1 48 2 51 3 54

P ü n k ö s d u . 14. v a s á r n a p . 5. hang. Reggeli ev. 3. felt. Misén ap. Kor, II. 179. sz. I. 21-28. Ev. M á t é 59. sz. 22. 1-14. A királyi mennyegzőröl,

26 Vasárn. 27 Hétfő 28 Kedd 29| Szerda 30; Csüt. 31 Péntek

G . 1 4 . A d . N a t i v_ Pimén atya Móz. r. Ágost Rk. Ker.ján.féjev.tf Sánd , Ján., Pál, Már. övén. elh. t

Holdváltozások: ( D Utolsó n. 4-én este 8 ó. 22 p. nagyon meleg vége felé száraz idővel. ® Újhold 12-én délben 12 ó. 17 p., éjjel hűs, nappal forró.

G-14. Z e f i r U.13. , z s é ^ :5 Gerhard K.József Ágoston Ágoston Ján. fejev. ; Ernesztin , Rózsa L.Róza Rajmund • ' Erika

Bő istenáldásban elbizottá ne légy: Lelki szegényeknek van igérve az ég.

09 6 53 10 51 12 49 13 47 14 45 16 43

702 728 749 814 837 8 58

4 59 600 706 8 09 9 10 1009

Holdváltozások: 5-' Első n. 19-én r. 7. ó. 07 p.-kor, erős záporesők. Holdtölte 26-án d. e. 11 ó. 29. p., a felhős idő végre kitisztul és felmelegszik.

oooooooooooooooooooooooooooo;ooooooooooooooooooooooooocc

Szent Mihály hava Napok

SZEPTEMBER Gör. kath.

Róm. kath.

A

Prot.

kél

1 Szomb. Ind. k. Simon a.

Egyed

Egyed

Oszeii, 30 nap n a p nyug.

5 17 6 42

A kél

o1 d

h j

nyug.

921 11 18

P ü n k ö s d u t á n 15. v a s á r n a p . 6 hang, Reggeli ev. 4. felt. M i s é n ap. Kor. II. 176. sz. 4. 6-15. E v a n g . M á t é 92. sz. 22. r. 24-46. A két főparancs.

2, Vasárn. 3 Hétfő 4 Kedd 5 Szerda 6 Csüt. 7 Péntek 81 Szomb.

G. 15. János a. Antim vt.Teokt a. Babilász v. Móz. Zakariás próf. f Mihály arkangy. Kisb. eü. Sz. v. f Mária születése

G. 15. JustJG. 14. Reb. 5 Manszvét Hilda (Q Rozália Rozália J. Lőrinc Viktor Zakariás Zakár Kassai vtk. + j Regina Kisasszony Mária

18 6 39 957 20 37 1032 21 35 11 16 33 d. e. 22 31 1204 23 29 102 25 27 208 26

d.u. 1 05 2 00 2 52 341 4 24 5 05

P ü n k ö s d u . 16. v a s á r n a p . 7. hang. Reggeli ev. 5. felt. Misén ap. Kor. II. 181. sz. 6. r. 1-10. és ü a l 215. s?. 6, r. 11-18. Evang. M á t é 105. sz. 25.14-30. A talentumokról, és Ján. 9. sz. 3.13-17. Jézus fölmagasztalásáról.

9 10 11 12 13 14 15

Vasárn. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb

Kfmag. e.JoákA. Minőd, s t. vtnők Teodóra anya Kassz, ün. Aut. f Kfm. eü, Sz sir tempi. S z . f fölmag. ffm.u sz. Niceía

G. 16 Pét. T. Miklós Jácint v. Mária neve Amát pk. •ffölmag f Nikomed.

G. 15. Ad. 5 28 6 25 319 Erik H 29 23 4 36 Teodóra 31 21 5 45 Guido 32 19 715 Ludovika 33 17 836 Szerényke 34 15 956 Nikodém 36 13 1101

545 6 17 6 49 7 22 7 57 832 912

P ü n k ö s d u . 17. v a s á r n a p . 8 hang. Reggeli ev. 6. felt. Misén ap. Kor. II. 182. sz. 6. 16-13 és Gal. 203. 2. r. 10-20. Evang. M á t é 62.15. 2-2». A kanánei asszonyról, és M k . 37. sz. 8. r. 34-39. Krisztus megvallásáról.

Í6Í Vasárn. 17 Hétfő 18 Kedd 19 Szerda 20: Csüt. 21 Péntek 22 Szomb.

Q. 17. Eufém vt. Zsóf., Pistis vtk. Eumén atya Trófim vért. t Eusztát vért. Kfm. ü. Quadr. f Fókászv Jón pr.

G.17. Korn. Lambert K.József Jan. Kánt. ff Euszták Máté tt V.Tam. ff

G. 16. Edit 5 Ludov. 3 Titusz Vilma Friderika Máté Móric

37 6 11 d. u. 9 57 38 09 1 32 1047 07 2 36 11 43 40 05 320 d.e 41 03 401 12 43 43 01 4 34 1 46 44 59 5 05 2 49 45

P ü n k ö s d u t á n ¡8. v a s á r n a p . 1. hang. Reggeli ev. 7. felt. Misén ap. Kor. II. 1S8. sz. 9. 6-11. és Gal. 210. s z . . 4. 22-31, Evang. Luk. 17. 5.1-11, a csodalatos halfogásról és Luk. 2. sz. 1. r. 5-25. Zakariás látomása.

23 24 25 26 27 28 29


G.18.K Ján.fog. Tekla vértanúnő Eufrozina anya János ev. elh. f Kallisztrát vt. Karitón hitv. 1 Cirjék remete

G 18.Linus Fog. B A. Gellért Ciprián Koz., Dem. Vencel t Mihály főa.

G.l T.Tekla ¡5 Gellért Kleofás @ Jusztina Béla Vendel Mihály

47 5 57 55 46 52 50 50 51 48 52 54 45 44 55

531 5 54 617 6 35 703 7 28 759

353 456 5 57 659 800 8 59 9 54

P ü n k ö s d u t á n 19. v a s á r n a p . Z hang Reggeli ev. 8. felt. Misén ap. Kor. II. 191. sz. II. r. 31-33. Evang. L u k . 26. sz. 6. 31-3S. Az ellenségszeretetről.

3 é Vasárn. ai9.Vil.Gerg. Holdváltozások: © U. n.3-án du. 1.47 p., mérsékelt meleg, utóbb nedves és hűvös idővel. ® Ujh. 10 én este 9.53 p., szélcsendet, többnyire hűs napokat s derült hűs éjeket hoz.

G. 19Jer. { G.18.Hier. 5 57 5 42

8 30;i0 56

Holdváltozások:

Becsülik a jó fát gyümölcséért, Becsülik az embert — ! jó tettéért.

3 e . n. 17-én du. 1.17 p. változó, majd derült, majd esős, hűvös idővel. @Holdtölte 25-én éjjel 2 óra 15 perckor, termékeny, csendes, utóbb szeles időt hoz.

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

OKTOBER

Mindenszentek hava Gör.

kath.

Róm.

kath.

űszhó, 31 nap A

Prot.

kél

1 Hétfő 2 Kedd 3 Szerda 4j Csüt. 5 Péntek 6 Szomb.

B Assz. oltalma Rémig pk. Cipr., Juszt, vtk Őrangyal. Kandid vért. + Dénes vt Hierot vért. As Ferenc Karitina vnő Piacid vt.r Tamás apostol Brúnó vt.

P ü n k ö s d u t á n 20 v a s á r n a p . 3. hang. Reggeli ev. 9. felt. sz. 7 11-16. A naitni ifjú

7 Vasárn. 8 Hétfő 9 Kedd 10 Szerda 11 Csüt. 12 Péntek t3 Szomb.

G;20. Szerg v. G.20.Rózs. Magy, N.A. Pelágia anya Jakab apóst. Ar. Dénes Eulámp, Eul. | B. Ferenc Fülöp ap. Teofán Piacida Próbusz s t vt. Miksa t Kárpusz és Papil Ede

Malvin Petra Helga Ferenc Aurél Brúnó

n a p nyug.

A

h o 1 d

kél

5 58 5 40 910 59 38 9 55 © 6 00 36 10 49 02 34 11 48 03 32 d.e. 04 30 12 56

Misén ap. Galat. 200. feltámasztása.

G.19. Amál 6 Etelka Dénes Gida © Brigitta Maximii. Kálmán

nyug.

11 51 d.u. 1 32 215 2 58 3 37

11-19. Evang. L u k . 30.

06 5 28 08 26 09 24 10 22 12 20 14 18 15 16

208 3 25 4 46 607 7 30 8 52 9 11

412 445 5 17 551 6 26 705 750

P ü n k ö s d u t á n 21. v a s á r n a p . 4. hang. Reggel ev. 10. felt. Misén ap. Gal. 201. 2. r. 10-20. és Tit. 302. 3. r. 8-15. v. Evang. Luk. 35. sz. 8.5-15. A magvetőről és M á t é 11. sz. 5. 14-21. Ti vagytok a világ világossága.


G.21 Heted. e.zs. Eutim a. Luc. vt. Longin vértanú Oz. pr. And. vt. t Lukács evang. Joel pr. Vár. vt. Artém vért.

G.21. Kall. Terézia Gallusz Hedvig Lukács ev. Alk. Pét. K.János

G.20". Hel. 6 16 5 14 11 23 8 40 Teréz 13 d.u. 9 37 17 Gál 2 11 1 19 1035 19 21 ladviga 09 2 03 11 38 Lukács 22 07 2 39 d.e Lucius 23 05 310 12 42 Irén 25 03 3 37 1 46

P ü n k ö s d u t á n 22. v a s á r n a p . 5. hang. Regge i ev. 11 felt. Misén ap. Gal. 215. sz . 6 . r. 11 -18. Evang. Luk. 83. sz. 16. r. ls-31. A dúsgazdag és Lázár •

21 Vasárn. 22 Hétfő 23 Kedd 24 Szerda 25 Csüt. 26 Péntek 27j Szomb.

G.22. Hilárszerz. G.22. Ors. Aberc. a. Efez. vt. Kordula Jakab apostol Ignác Aretász vért. t Ráfael aa. Marcián vért. Al. Margit Dömötör nvért. Demeter r Nesztor vért. Szabina

G.21. Ors. 6 27 5 01 Előd 28 5 00 Gyöngyike 30 4 58 Salamoni 31 56 Blanka 32 55 34 53 Döme 51 Sabina 36

400 4 22 445 5 07 5 32 5 59 630

2 48 3 50 451 551 651 751 8 50

P ü n k ö s d u t á n 23. v a s á r n a p , fi. hang. Reggeli ev. 1. felt. Misén ap. Efez. 220. sz. 2. r. 4 - 1 0 . Evang. Luk. 33. sz. 8. r. 26-39. Jéz. a gadarénusoknál.

. 281 29 30 31

Vasárn. Hétfő Kedd Szerda

Q.23 Sim.sján. G.23. S.sJ. G 22. Sim. 6 Anasztázia, Ábr. Narcissz i Nárcisz 4 Zénó, Zenóbia Alfonz hv. Kolozs 6 Sztákhisz ap. f Farkas Ref. eml. I

Holdváltozások:

(D

U. n. 3-án r. 6.29 p„ az idő nappal néha még meleg, utóbb borús, hűs. © Ujh. 10-én r. 7.15 p., néna verőf., később hűs időt hoz nagy esőkkel.

Kamrádba élelmet, lelkedbe gyűjts erényt, Boldogabb életre így nyerhetsz csak reményt

37 4 49 47 38 40 45 44 41

7 07 7 49 839 9 35

9 46 1039 11 29 d.u

Holdváltozások: 3 E. n. 16-án este 9.54 p., szél támad s végül a ievegő teljesen lehűl. Holdt. 24-én este 7.25 p., felhős, nedves időt s néha reggeli deret is hoz.

NOVEMBER

Szent W á s hava Napok

R ó m . kath.

G ö r . kath.

Őszutó, 30 nap A

Prot.

kél

J Csüt, 2 Péntek 3 Szomb

nap nyug.

A

h o l d

kél

nyug.

Koz és Demj vt. Mindenszent Márián © 6 43 4 43 11 38 1256 Halottak n, f Akiiül 45 41 11 47 1 34 Akyndin vért. 46 Aceps v. Gy. vt. Malakhiás Győző 40 d.e. 2 09

P ü n k ö s d u t á n 24. v a s á r n a p . 7. hang. Reggeli ev. 2. felt. Misén ap. Efez. 221.2. r. 14-22. Evang. Luk. 39. sz. 8. 41-56. j í i r u s leányának feltámasztásáról.

•4 Vasárn. 5 Hétfő 6 Kedd 7 Szerda í Csüt. 9 Péntek 10 Szomb.

G.24Joan,a.Nikadr. G.24Kár. Galakt., Episzt.vt Imre hg. Pál pk. hitv. Lénárd Hierónv Láz. a. f Engelbert Mihály arkangy Gottfried Onez.vt Matr a. f Tivadar Érászt apóst. Av. Andr.

G.23.Kár. 6 Imre Leonárd Rezső Bekény © Tivadar Luther

48 4 38 12 59 2 42 36 217 3 13 49 35 3 35 3 45 51 34 459 4 20 52 33 6 20 4 57 53 31 7 46 4 36 55 29 902 6 27 56

P ü n k ö s d u t á n 25. v a s á r n a p . 8. hang. Reggeli ev. 3. felt. Misén ap. Efez. 224. 4. r. 1-6. Evang. Luk. 53. sz. 10. r. 25-37. Az irgalmas szamaritánusról.


G.25Vin.vt.Tód. Ján. pk. Niius a. Ar. János fp. Fülöp apostol Guriász vért. Máté evangel. t Gergely pk. f

G.25Márt. G.24Márt. 6 7 Márton p. Jónás K.Szanisz. Szaniszló Jozafát vt Klementin Leopold Q Lipót Ödön pk. Ottmár Cs. Gerg. Hortenzia

58 4 28 1012 7 22 27 11 10 8 27 00 01 26 d. u. 9 27 25 1241 1032 03 24 114 11 37 04 23 1 39 d.e. 06 22 2 07 1241 07

P ü n k ö s d u t á n 28. v a s á r n a p . 1. hang. Reggeli ev. 4. felt. M i s é n a p Efez. 229. 5. r. 9-19. Evang. Luk. 66. sz. 12 r. 16-21 Az elbizakodott gazdagról.

M

5 Vasárn 19 Hétfő 20 Kedd 2 Szerda 22 Csüt. 23 Péntek 24 Szomb.

G.26P1. s Romv. G,26.0dó Abd.pr.8arl.vt. f f Erzsébet Előün.Gerg.fp.ff Bódog hv. B.Assz. fölaj. t B. A felaj Filemon ap. f f Cecília Gergely főp. t Kelemen Kel. p. Péter f K.János

G, 25£)d. 7 Erzsébet Jolán Olivér Cecilia , Kelemen 5 Emma

08 4 20 19 10 18 12 17 14 16 14 15 16 14 17

2 28 2 53 315 3 38 4 02 432 4 59

143 2 46 3 45 444 5 43 G 42 7 40

P ü n k ö s d u t á n 27. v a s á r n a p , 2. hang. Reggeli ev. 5. felt. Misén ap. Ef. 233. sz. 6. r. 10-17. Evang. Luk. 71. sz. 13. 10-17. Jézus meggy a beteg asszonyt.

21 Vasárn 26 Hétfő 27 Kedd 28 Szerda 29 Csüt. 30 Péntek

G.27Dn. Katalin G.27Kata Alip remete t rB. János Jak. vt. Pali. a. +t Virgil pk. István, Irenárk r Rufusz Párámon vért. f f Szaturnin András apóst, t i András

Holdváltozások: © U.n. 1-én este 9.49p„ az idő folyvást borult, nedves, néha viharos. © UJh. 8-án du. 4.22 p., enyh. napokat, regg. ködöt, zord, hideg éjjeleket hoz.

G.2QKatal. 7 19 4 i4 5 48 13 6 34 20 Milosz 12 7 29 22 Virgil 12 8 27 Stefánia 23 11 9 33 Noé 24 11 10 43 -Endre 25

Hervadó levelek zizegő hullása Emlékeztessen a biztos elmúlásra 1

8 36 9 27 10 14 10 57 11 35 d.u

Holdváltozások: Qfe.n. 15-én de. 10.41 p., gyakori esővel, széllel és köddel. © H o l d t . 23-án du. 1.58 p., többnyire zord. borult időt hoz éjjel fagyokkal. •

••••••••DQDnDDüaaDGaoDDaaüüaDia.aaâanüaDoaDcoDODODOüüODa

Karácsony hava Napok

DECEMBER Gör. kath.

Szomb. Náhum próf.

R ó m . kath.

t Eligpk.

Prot.

Elza

Télin, 31 nap A

nap

A hold

kél kél (£|7 27 4 10 11 56 1243

P u n k ö s d u t á n 28 v a s á r n a p . 3. hang. Reggeli ev. 6. felt. Misén ap. Kolossz. 250. sz. 1. r. 12-18. Evang. Luk. 76. sz. 14. 16-24. A királyember vacsorájáról.

•2 3 4 5 d 7 8


G.28.Habak. pr. j G . l . Advent ¡G. 1. Aurél. 7 28 4 29 Szofóniás prf. ff! Xav.Fereni: Olivia Borbála 30 Borbála,D.Ján ff Krizolog 31 Szabbás atya tt Szabbás • Vilma 32 Miklós püspök Mi klós pk. Miklós f Ambrus 33 Ambrus püsp. Mária sz. fogant.; B. A. fog. Mária @ 341

10 d.e. 09 1 10 08 2 28 08 3 49 08 5 10 08 621 09 7 46

1 13 1 42 2 14 2 49 3 26 4 11 502

P ü n k ö s d u t á n 29. v a s á r n a p . 4. hang. Reggeli ev. 7. felt. Misén ap. Kol. 257. 3. r. 4-11. Evang. Luk. 85. 18. r, 12-19. Jézus poklosokat tisztit.

9 10 11 12 13


G.29.Anna assz. G.2.F.Pét. G, 2.Natál 7 36 4 07 8 54 601 07 951 706 37 Menász és t. a. f f Melkiádesz Judit 38 07 1038 8 14 Dániel remete ff Damáz p. Árpád 08 11 14! 921 39 Spriridon pk. ff Szinéz vt. Gabriella Luca 40 08 11 46 1027 Jenő vt Luc. v. ff Luca sz. 41 08 d.u. 11 31 Tirzusz vért. f-J-Spiridon t Szilárdka 08 1235! d.e. Janka Q 42 Eleutérv. Pála. f Valérián

Sz. fisatyák v a s á r n a p j a . 5. hang. Reggeli ev. 8. felt. Misén ap. Kol. 257. 3. r. 4-11. Evang. Luk. 14. r. 16-24. A királyember vacsorájáról.

lé 17 18 19 20 21 22


G.ÖsatyAgg.pr. G.3-Ozséb Dániel próf. tf Lázár pk. Sebesty. vért. tt Grácián Bonifác vért. tfOrb.pk. TT Kar. eü íg. vt. ff Ámon Julianna vnő tlrTarnás f f Ánasztáziavtnőt Zenovt f f

G.3.Albin Lázár Auguszta Viola Teofil Tamás Zénó

43 44 45 45 46 47 47

K a r á c s o n y előtti v a s á r n a p . 6. hang. Reggeli ev. 9. felt. Misén ap. Zsíd. 328. Evang. Máté 1. sz. 1. r. 1-25. jézus Nemzetségkönyve.

08 081 08 08 08; 09 09

76. sz.

12 57; 1233 123: 1 35 142! 2 36 200: 3 35 2 35! 4 34 3 06; 5 34 3 44: 631

sz. II. r. 9. és

32-40. v.

23

48 4 10 430 7 23 Vasárn G. Sz. atyák vas G.4Viktor G.4/ikt. 10 5 22 813 24 Hétfő 48 Karács,elöest. Eiig. f -¿dám, Éva f f Ad., Eva 11 621! 958 Jézus születése Karácson^ Karácsony 48 25 Kedd 12 7 35 9 38 49 István vt. István Mária emléke 2 D Szerda 49 13 833 1014 István d. vért. János ev. János 2 7 Csüt. fKamilla 49 13 944 1004 28 Péntek 20000 vértanú • Aprósz. 14 1057 11 17 49 29 Szomb. Betl. kis vértan. Tamás pk. I Dávid Karácsony előtti vas. 7. hang. Reg. ev. 1Ü. felt. Misén ap. Gal. 200- sz. I. r.11-19. és Tim. 298. sz. II, 4. 5-8. v. Evang. Máté 4. sz. 2. 13-23. A sz család Egyiptomba menekül, és Márk 1. sz. 1. 1-8. J. Kr. ev kezdete.

<3 ván © 7 50 4 15 d.e. 11 47 30 Vasárn . G. Jéz. rokonai Cßzabin 3 i]; Hétfő 50 15 1211 1216 Kar.ünnepz. Mel. Szilveszter Szilveszter ( D U . n . 1 én de. 11.09 p., mérsékelt hideg, majd változó idővel. @ Ujh. 8-án éjjel 2.30 p.-kor, kis esőt hoz, mely északi szél mellett hóra válíozhatik.

n. 15-én éjjel 3.38 p„

J ó kezdetű évnek hál'adás a vége: Istennek dicsőség, az embernek béke

zimankós napok, fagyos éjsz. hó.

<§foldt. 23-án r.8.33p., viharral, hózivatar, utána kemény hideg. © U. n. 30-án este 10.07 p., havas, hideg, téli idő.

J 9X11191°

Jegyzetek

Bevétel

MEGNEVEZÉS

Nap

K i f i

hónapra

Kiadás K

f

HETI NAPTÁR P Sz 5 21 3 7 S : 9 : 1 0 . f 12 13 14 15 1 16 ' 17 18 19 20 2i 22 23 24 25 26 27 28 29 30 1 31 V | H ! K | Sz Cs

1

A

6

NAP

hossza január 1-én 8 óra 27 perc ; a hó végéig növekszik 58 perccel || —

IDŐJÁRÁS A hó eleje zivataros, 5—10-ig fagyos, szeles, majd később beborul. 11 — 16-gmérsékelt hideg kevés havazással. 12— 24-ig előbb viharos,utóbb kiderül s enyhe idő jön reggelenként köddel. 25től a hó végéig fagyos éjszakák, utóbb hóval és esővel

*

I IZRAELITA NAPTÁR | —

13. 18. 25. - I. 3. 10.

Tebeth, 5683. S. V a j e k h i S . Semoth Sebat, R. Kh. S. V a j é r a S. B o

Jan. j 1 6 13 18 20 27

Összesen A JÓ G A Z D A : A g y ü m ö l c s k e r t e k kerítéseit megvizsgálja s az esetleges réseket becsinálja, hogy a nyul a gyenge fákhoz ne férhessen. Enyhe időben földet forgat vagy hernyófészket pusztit. A konyhakertet, ha a föld nem fagyos, trágyázni lehet. A z elrakott zöldséget átválogatjuk. A s z ő l ő b e trágyát hordatunk. Karókat készítünk. Melegebb idő mellett rigolirozunk is. A m é h e s b e n a kaptárokat nagy hidegben betakarjuk. Napos időben a röplyukakat elzárjuk, hogy a nap a méheket ki ne csalja.

Hiszek egy Istenben, Hiszek ejy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásátsan. ámen.

Február inőnapra

jegyzetek HETI N A P T A R H

V

K

4 5 6 11 12 13 13 19 20 25 26 27

Nap

Bevétel

MEGNEVEZÉS

K

Sz Cs P Sz 1 21 3 7 8 9110 14 15 16' 17 21 22 23 24 28 í

Kiadás K

f

A NAP hossza 1-én 9 óra 28 p.. a hó végéig nő 1 óra 26 perccel IDŐJÁRÁS A hó eleje többnyire ködös, hóval és esővel, 6-ika utón mérsékelt; 13-ika körül rossz idő, olykor eső és szél., 19ike után reggeli fagyok mellett enyhe napok, 23tól gyakori szél, egyébként változó idő.

IZRAELITA NAPTÁR 15. 17. 24. 30. 1. 8.

Fe' Fák ünnepe S. Besalukh S. Jitliro Ros Khodes A. S. M. R. Kh. 17 S. Theruma 24

Összesen

i

A JÖ G A Z D A : Csonkamagyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország!

A gyümölcsösben folytatja a mulí havi munkát. Fagymentes időben fákat is ültethet. A fiatal ültetvényekhez karói állit. A faiskolában magot vet. A konyhakert talajmunkáit befejezi. Fagymentes időben egyes magvakat már vet is a szabadban. Melegágyakat készít s a már kikeltett káposzta és saláta palántákat beülteti. A szőlőkben az uj ültetéseket karóval látjuk el. Nyitni még kockázatos. A méhesben enyhe napokon a röplyukat kinyitjuk a mehek tisztuiasa végett. A gyengébb családokat etetjük

Jegyzetek Nap

Március hónapra Bevétel

MEGNEVEZÉS

K

£

1

Kiadás K

I f

HETI N A P T Á R V

H

K

4 5 6 11 12 13 18 19 20 25 26 27

Sz Cs P ¡Sz 1 2 3 7 8 9 10 14 15 16 17 21 22 23 24 28 29 30 31

A NAP hossza márc. 1-én 10 ó. 57 perc ; a hó végéig növekszik 1 ó. 46 perccel IDŐJÁRÁS A hó eleje szeles, kevés h ó v a l ; 5-ike után néha eső és nagy szél; 11-től többnyiré borult, kellemetlen hideg reggelekkel, éjjeli széllel. 19-ike tájban kitisztul, déli szelek melegítik a levegőt. A hó vége enyhe, napos.

IZRAELITA NAPTÁR 13. 14. 15. 22. 29. 1, 7. 14.

Összesen

A JÓ

Márc. Eszter-bőjt 1 Purim (Farsang) 2 S. Thez. S. P. 3 S. KI. Thiza 10 S. V a j a k h e l 17 Nisan, Ros Kh. 18 S. V a j i k r a 24 S. Z a v 31

i

GAZDA;

megkezdi a- tavaszi szántást, hogy idejekorán vethessen. A gyümölcsösben, ha a talaj szikkadt, kiülteti a vadoncokat és kézben oltott csemetéket, óltogat a következő rendben : cseresznye, nieggy, kajszinbarack, szilva, alma, körte. Hernyózás, átültetés, nyesegetés a további dolog. A konyhakertben a talajmunka befejeződik. Az évelő ágyakat tisztogatjuk. Korai burgonyát ültetünk. Káposzta, saláta, hagyma kiültethető. A szőlőben József-tájban nyitunk, utána metszünk és karőzunk, Uj szőlőt ietepHünk. A méhesben a kasok alját tisztogatjuk, a rőplyukakat kinyitjuk. Kezdődik a fiasHós.

Hiszek egy Istenen, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni ml igazságban, Hiszek Miiyarerszág foitámaiásában. Amfin.

Április

Jegyzetek HETI N A P T A R V 1 8 15 22 29

H 2 9 16 23 30

K 3 10 17 24

Sz 4 11 18 25

Cs 5 12 19 26

Nap

P 6 13 20 27

hónapra

MEGNEVEZÉS

K

Sz 7 14 21 28

A NAP

Bevétel | f

Kiadás K

! f

• ll '

hossza 1-én 12 óra 43 p., a hó végéig nő 1 óra 37 perccel IDŐJÁRÁS A hó eleje enyhe, 6—9. szeles és változó ; 10-ike után kiderül. 14-től meleg idő jön. 19-ike után ismét változó a hó vége felé égiháborukkal.

IZRAELITA NAPTAR 15. Passzah í n a p

16.

„

2 „

21.

„

7

22. 28. 1. 5. 12.

„

Ápr. 1

„

2 7

8 „

8

S. Semini Ijar, R. Kh. Sab. Thaszi S. A k h a r i M.

14 17 21 28

Összesen A JÓ G A Z D A : Csonkamagyarország nem ország, Égése Magyarország mennyország!

minden vetőmagot földbe juttatni igyekszik. A gyümölcsösben oltogat, a fák tövét porhanyitja. A konyhakertben a melegágyakat szellőzteti. Káposztát, karalábét, zellert, salátát s hagymát a szabadba ülteti ki. Répa, retek, salátamagot vet szabad földbe. A szőlőben tisztogat, válogat, gyökerez, szénkénegez. Á méhesben a gyűjtés segítésére műlépeket tesz a kaptárakba.

Jegyzetek Nap

lVldjUS hónapra Május

MEGNEVEZÉS

HETI NAPTAR Cs! p i Sz

A NAP hossza május 1-én 14 ó. 23 perc, a hó végéig nő l óm 14 perccel

IDŐJÁRÁS A hó eleje szép tavaszi napokkai köszönt be. 6-ika körül meleg nappalok mellett hűs éjszak á k il-ike tájban záporesők s égi háborúk várhatók. í 5-ike után az éjszakák igen hűvösek, nappal viharok következnek, mig végre 23-tól az idő kitisztul és felmelegszik. IZRAELITA NAPTÁR 18. 19. 26. í. 3. 4. 5. 6. 7. 11.

Máj. Lag. beomer 4 S. Emor 5 S. Behár 12 Szíván 16 Selos j. h. 18 S . B a m . Selos j.h. 19 Selos j. h. 20 Sabuoth I. nap 21 „ II. nap 22 S. Nassza 26

Összesen

A JÓ

GAZDA:

bevégzi s tavaszi vetési. Amint a kapások kellően megnőttek, kapáltat. A gyümölcskertben letisztogatja a fattyuhajtásokat. A szemzések hajtásait a csonkokhoz kötözi, hogy egyenesen nőjjön. Irtja a cserebogarat. A konyhakertben gyomlál, kapál, öntöz. A melegágyban nevelt plántákat kiülteti. A dinnyét, ugorkát heréli. Szabadta vet dinnyét és ugorkát. A méhesbea befogja a rajokat, műlépeket tesz a keretekbe. Akácmézet perget.

Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában.

Jegyzetek t í U F l l l i S HETI N A P T Á R H ! K

V

Sz

Cs 1

3 4! 5 6 7 10 11 12 13 ! 14 17 18; 19 20 21 24 25|26 27 | 28

P

Nap

hónapra Kiadás

Bevétel MEGNEVEZÉS

K

S-z

f

K

f

1 2 8 9 15 16 22 23 29 30

A NAP

i

junius 1-én 15 óra 35 p. hosszú, 20-ig nő 18 percet. azután a hó végéig fogy 3 percet.

-

j

IDŐJÁRÁS A hó eleje derült, 4-ike után igen termékeny idő, 9-ike tájban gyakori égiháboruk, pásztás esővel, 13—21-ig kellemes nyári napok. 21 tájban nagy viharok s igen nagy meleg, a hó vége esős.

i

V-

IZRAELITA NAPTÁR 18. 25. 30. 1. 2. 9. 16.

S. Behaoth S. Slakh Ros Khodes Tham. R. Khod. S. K o r a k h S. K h u k k a t h S. B a l a k h

Jun. 2 9 14 15 16 23 30

•

L t

•

; •• Összesen A JÓ GAZDA r Csonkamagyaror szág nem ország, Egész Magyarország mennyország!

kaszál, gyújt s szénáját be is hordja, meri sok eső íferteh A gyümölcsösben az ollványok mellékhajtásait vissf-acsipjük. Kapálunk, gyomot írtunk, száraz ágakat nyesünk. A csontórosokat most nyessük először. A konyhakertben gyomlálunk, kapálunk, öntözgetünk. ritkítunk, kötözünk. Teli ugorkát vetünk. Paszulyt, paradicsomot karózunk. A méhesben'vigyázunk, hogy sok utóraj ne legyen. A gyengéket egyesitjük, léppel és költéssel erősítjük.

!

Jegyzetek Nap

Julius hónapra

MEGNEVEZÉS

Bevétel | Kiadás K

f

K

f

HETI N A P T Á R V; 1 8 15 22 29

H 2 9 16 23 30

K|Sz 3 4 10 11 17 18 24 25 31

Cs P Sz 5 6 7 12 13 14 19 20 21 26 27 28

A NAP hossza julius 1-én 15 ó. 54 perc, a hó végéig fogy 54 perccel. IDŐJÁRÁS A hó eleje szeles, hűs éjszakákkal, 4-ike után csendes, 8-tól a meleg egyre növekszik s a zivatarok gyakoriak lesznek. 13-ika után pásztás esők. 16-tól gyönyörű nyári napok folyton növekvő hőséggel, 23-ika után déli szél zivatarokkal és nagy záporesőkkel. A hó vége meleg.

IZRAELITA NAPTAR

i

17. 23. 1. 8. 9. 10.

Templ. elf. böjt S. Pinkhász Ab. S . M . R. Kh. S. Debarim Jeruzs. elp. böjt S. Voetkhan

Jul. 1 7 14 21 22 28

Össz esen

1

A JÓ

GAZDA:

serényen neki lát az aratásnak s a kereszteket nem sokáig számolgatja, hane«u«w)n igyekszik, hogy terménye mielőbb asztagban legyen s tűz ellen biztosítva. A gyümölcsösben a tavaszi oltványok oldalcsapjait eltávolítjuk. Alvfe szexnzéshez készítjük elő a fácskákat. Hígított trágyalével segítjük a iövo évi termőrügyek kifejlődését. A konyhakertben kapálás, gyomlálás, öntözés. A betakarított termény-ágyaiba salátát s retket vetünk. A méhesben a további rajzást meg keH akadályozni. A kasokat tisztogassuk. . A 1 szőlőben hónaljozunk, kaccsolunk, harmadszor kapálunk. A tűlnotf hajtásokat visszacsípjük.

Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Amen.

Jegyzetek HETI N A P T Á R V

H

K

5 6 7 12 13 14 19 20 21 26 27 28

Sz 1 8 15 22 29

Cs 2 9 16 23 30

P 3 10 17 24 31

Augusztus hónapra Nap

MEGNEVEZÉS

Bevétel jí Kiadás K

Sz 4 11 18 25

£

K

A NAP hossza aug. 1-én 14 óra 53 perc, a hó végéig fogy 1 óra 31 percet. IDŐJÁRÁS Kellemes nyári napok után 6-ika körül a hőség tikkasztóvá válik. Szárazság. 19-ike körül zivataros esők. 23-tól hűvösre és esősre fordul.

IZRAELITA NAPTÁR 22. 29. 30. I. 6. 13.

Sab. Ekev S. Reev Ros Khodes Elul R. Kh. S. Softim S. K i Theze

Aug. 4 11 12 13 18 25

Összesen A JÓ G A Z D A : Csonkamagyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország!

cséplés után rögtön rendezi fizetni valóit s külön félreteszi a vetőmagnak valót. A gyümölcsösben a túlterhelt ágakat támogatja, a selejtes gyümölcsöt lerázza. A konyhakertben az érett magvakat összegyűjti, a paradicsom további virágzását megakadályozza, öntöz, kapál. A szőlőben, ha kell, kapál és permetez. A korai csemegefajtókat megszedi. A méhesben védekezünk a rablóméhek és molypillék ellen.

Jegyzetek Nap

Szeptember hónapra

MEGNEVEZÉS

Bevétel I K

fl

Kiadás K

f

HETI N A P T A R V 2 9 16 23 30

H 3 10 17 24

K 4 11 18 25

Sz 5 12 19 26

Cs P Sz 6 7 8 13 14 15 20 21 22 27 28 29

A NAP hossza szeptember 1-én 13 óra 24 perc, a hó végéig 1 óra 39 perccel fogy. IDŐJÁRÁS A hó eleje kellemes meleg, szélcsendes, 5-ike után hűvös éjszakák mellett szélcsendes, felhős napok. 12—18-ig kellemetlen borús napok s nagy esők. 19—26-ig változó idő, 26-ika után igen termékeny meleg, csak az éjszakák hűvösek.

I IZRAELITA NAPTÁR 20. 27. 1. 2. 3. 5. 10. 12. 15. 15. 19.

Szept. S. Ki T h e v a 1 S. Nezavim 8 Thisri, 5634. 11 Ros Hasono II. 12 Gedaljah böjt 13 S. Vajelekh 15 Jom K i p p u r 20 S. H a n z i n u ' 22 Szukk. I. n a p 25 Szukk. II. n a p 26 Sab. 29

Összesen A JÓ

GAZDA:

a homokos földekbe a rozsot siet elvetni az őszi szeles idő előtt, kötöttebb földben a vetést a hó végére hagyja. Kamaráit, vermeit rendbehozza az őszi betakarításhoz. A gyümölcsösben megkezdi az alvó szemzést. Az ősszel ültetendő fák gödreit kihányja. Gyümölcsöt szed és vállogat téli elvelésre. A konyhakertben a veteményeket betakarítjuk. Téli salátát és kelt még vethetünk. A zellert kapáljuk. A szőlőben, ha gazos, még egyszer kapálunk. Az érelt csemegeszőlőt s a hó vége felé a korai érésű borszőlőt is szedjük. A szüretelő eszközöket rendbeszedjük. A méhesben az anyátlan családokat anyával látjuk el. A gyékénykasok mézszüretét megkezdjük, a gyenge családokat mézzel ellátjuk. A többiből pergetünk.

Hiszek egy Istenien, Hiszek egy hazátlan, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föítámarfásában.

Jegyzetek O k í O O C F HETI N A P T Á R

v 7 14 21 28

H 1 8 15 22 29

K 2 9 16 23 30

Sz 3 10 17 24 31

Cs 4 11 18 25

Nap

P 5 12 19 26

hónapra

MEGNEVEZÉS

Bevété! K

Sz 6 13 20 27

f

KiadSs K

1

A NAP hossza e hó elsején 11 óra 42 perc, a hó végéig fogy 1 ó. 39 perccel

IDŐJÁRÁS A hó eleje hűvös, 6-től nagy szél, egyébként pedig változó idő. 14-21ig szélcsendes, éjjeli dérrel. 21—25-ig országos esők. 26-tól a végéig derült, kellemes napok.

IZRAELITA NAPTÁR 21. 22. 23. 26. 30. 1. 3. 5. 8. 10. 12. 17.

Hosanah rab. Semini szer. Szimkath th. S. Beresith Ros. Khodes Markh. R. Kh. S. Noakh Seni böjt Khamisi böjt S. Lekh-lekh Seni böjt S. V a j é r a

Okt. 1 2 3 6 10 11 13 15 18 20 22 27

Összesen A JÓ G A Z D A :

Csonkamagyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország!

az őszi vetéssel és betakarítással nem várja be az esőzéseket. A gyümölcsösben az alvó szemzések kötéseit kioldjuk. Levélhullás után a fákat állandó helyére ültetjük. Gyümölcsszedés és konzerválás. A szőlőben szüret, homlítás, karók összegyűjtése és takarás az e havi munka. A konyhakertben folytatjuk a veteménymagvak gyűjtését és a betakarítást. A karókat összeszedjük. A méhesben a röplyukak megszűkítésével zárjuk ki a méhek ellenségeit. A kirepűlést, meddig az idő engedi, ne akadályozzuk.

Jegyzetek N o V e i t l b C F Bevétel Nap

MEGNEVEZES K

f

hónapra

Kiadás K

HETI N A P T Á R

f

H

V

K

Sz Cs 1

4 11 18 25

5 6 7 8 12 13 14 15 19 20 21 22 26 27 28 29

P 2 9 16 23 30

Sz 3 10 17 24

A NAP hossza november 1-én 10 óra, a hó végéig fogy

1 óra 14 percet

IDŐJÁRÁS A hó eleje kellemetlen esős, 5—13-ig nappal enyhe, de a reggelek igen zordak, sokszor eső is jön. 14—21 mérsékelt hideg, ködös reggelekkel. 22-ike tájban viharos. A hó vége mérsékelten hideg és esős.

-I IZRAELITA NAPTÁR 24. 1. 2. 9. 16.

Nov. S. Khuje Sz. 3 Kiszlev R. Khod. 9 S. Toldoth 10 S. V a j e z e 17 S. Vajislakh 24

Összesen

A JÓ GAZDA gondosan rendbehozza az istállót, hogy jószágainak telelóhelye egészséges legyen. A szénafélét porciózza s előbb a kevésbbé állandót eteti. A gyümölcsösben földet forgat, fákat ültet, trágyáz. A fiatal fákat bekötözi a rágcsálók ellen. Az elszáradt ágakat letisztogatjuk. A konyhakertben a téli zöldségeket elverme*ttk. A földmunkákat folytatjuk, míg az idő engedi. A szőlőben homlítunk, iskolát létesítünk * most már múlhatatlanul fedezünk is. A méhesben a családokat beteleltetjük. A hideg eHen védelmezzük.

Hiszek egy istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.

Jegyzetek HETI N A P T Á R H

2 9 16 23 30

K

Sz Cs

Nap

P

3 4 5 6 7 10 11 12 13 14 17 18 19 20 21 24 25 26 27 28 31

MEGNEVEZÉS

Bevétel K

c/> N

V

December hónapra M

Kiadás K

l

1 8 15 22 29

A NAP hossza december 1-én 8 óra 43 perc; a hó 22-ig fogy 21 percet. Ettől a hó végéig nő 4 percet. IDŐJÁRÁS A hó eleje szép, télies, 6-ika körül esősre fordul, • 11-ike után komor, havas, 17-ikétől erős fagyok, 22-ike tájban igen viharos, utána enyhe. 27-től viharos, nagy hideggel.

•

IZRAELITA NAPTÁR 23. 25. 30. 1. 2. 7. 10. 14. 19. 21.

Dec. S. Vajesev 1 Khanuk k. 3 S. Mikh. R. Kh. 8 Thebet, R. Kh. 9 Sz. Kh. Khan. v. 10 S. Vajigas 15 Jer. ostr. b. 18 S. V a j e k h i 22 Sebebim b. 27 S. Semoth 29

<

Összesen A JÓ G A Z D A : Csonkamagyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország!

elkészíti évi számadásait, rendbehozza tartozásait és gondot fordít a házi eszközök jókarba helyezésére. A gyümölcsösben dugványokat és ollóvesszőket vág s azokat elvermeli. írtja a száraz fáka! s ha az idő engedi, i u ztí'ja a hernyófészkeket. A konyhakertben az elrakott gyöknövényeket átválogatja, szellőzteti. Melegágyba retket és fejes salátát vethetünk. Melegágykereteket, ablakokat és hadzsurákat készítünk. A szőlőbe, ha IfeHét, trágyát hordunk, karókat készítünk s a hibásakat rendbehozzuk. A méhesben a nyugalomra ügyeljünk.

Az egyházi év. Kortani ismertető jelek

f

a görög egyház rendszerében alkalmazva a Gergely-naptárhoz. Az 1922. év korszámításunk szerint Ádám teremtésétől a . . .. »„ 7431-ik, a javított számitásn XV. ind. . . 23. éve. Napkör 28 Holdk'r ., .. 5 Epatka, vagy holdkulcs . . 14 Husvétmotató X Vasárnapi betű január, február F Vasárnipi betű márciustól G A r . k . egyházban indikciószám 6 Vasárnapi betű egész évten G Az egyház év kezdete a görög katolikusoknál szeptember 1., a rí maiaknál advent első vasárnapja: 1922, december 3. illetőleg 1923. dec. 2.

Állandó ünnepek. /Ezek minden évben ugyanazon hónapok ugyanegy napján ünnepeltetnik meg.) S. kathi Rém. kath. ¿i n. 1. Jan. 1. Jézus kfirülraret. Jan-. 6; Jan. 6. Vízkereszt Jan. 30. Három tőpap Febr. 2. Fel*. 2. Gyertyaszentelő Márc. 25. Márc. S5. SyBmölcsoltó B. A. Ápr. 23. Szent György vt. Jon. 24. Ker. Sz Jancfs Jun. 29. Jon. 29. Sz. Pé'er és Pál Jul. 20. Sz. Illés próféta Aug. 6. Urunk színváltozása Alig. 15. Aug. 15, Nagyboldogasszony Aug. 20. Aug. 20. Szent István király Ker. János fölvétele Aug. 29. Szept, 8. Szept, 8. M í r a születése Szept. 14. A sz. Kt reszt felmagasít. Okt. 1. B. A. 01 alma Nov, 1. Mindszenttk finnepe Nov. 8. Sz M hály főangyal 21. Mária bf mutatása Dee. 6. Sz. Miklós pk. Dec. 8. Dec. 8. Mária fogantatása Dec. 25. Dec. 25. Karácsony De =- 26. Szűz Mária emléke Dec. 27. Déc. 26. Is'.váa vértanú

Változó

ünnepek.

Ezek nrm esnek mind g ugyanizon hónap l, gy»nrzon napján, hamm a huivéihoz végy legalább a heti raplmz dkalmazkodnak.)

Gör. kath. Rém. kath. Jan. 21. TriodkezdS vasárnap. Jsn. 28. Jan. 28. Hetvenedvasárnap. Febr. 4-. Hu?h«gyó vasárnap.. Febr. 11. Vajhagyó vasárnsp» Febr, 14. Hamvazó szerda. Márc. 4. Kereszt-vasárnap. Márc. 14. Bönh. h'idolások.. Márc. 17. Segítő Szűzanya. Márc. 23. Fájdalmas B. A . Máre.'SO. Márc. 30. Nagypéntek. Ápr. 1. Apr. 1. Húsvét. Apr. 18. Sz. József oltalma Máj. 10. Máj. 10. Áldozó cslt. Máj, 31. Űrnapja. Jun. 8 Jézos Szive. Jul. 15. Szent Atyák v. Okt. 1. Sz. atyák eml. Dec. 16. Ószöv atyák. Dec. 23. Istenősök eml. Dec. 30. Jézus rokonai. A protestánsok (református és lateráíus^megünneplik az újévet, vízkeresztet, nagy. pénteket, husvé'ot, áldozó eslltöriököt, pünkösdöt és karácsonyt Külön ünnepük október 31-én a reformáció emlékünnepe.

Törvénykezési szünnapok. Minden nyilvános és nem fel é lenül sürgős bírósági müköoés szünetel a vasárnapokon s a rí m. kath. tnnepeken, (1868. LIV. tc. 19 §) Sürgős esetek-.t kivéve senki sem idézhető meg saját vallásínak ünnepéo. (1868. LIV. tc. ICO. §). Váltf törvényszék elölt az ily idézé3 erőtlen (1840 XV. tc. 202. § ) Végrehajtást vezetni valaki ellen valHsának ünnepén nem szabad (Ugyanott 204. §). t'a valamely fizetési kötelezetts% határnapja vasárnapra, Vrgy r. kath. ünnepre esik, az. az esedékes-ég a következő hétköznapra megy át < 15-75. XXXVft. tc 329. §) Ugyanez áll a váltókra nézve is (1881. LX. tc. j03. §> Biztositási végrehijtást azonban ilven napokon is lehet eszközölni ( W . LX. 22. §). Az ünnephez szímittatik április 11-ikesaugasztus 20-ika is, mint nemzeti ünnepek. Ha valaki saját ünnepén lett beidézve, elmaradását a biróság nem rója hátrány ra, de. jelentenie kell, hogy mi okból marad el-

Zsidókat szombatra m°gi4 s 19—2 .) pünkösdjükén (junius 2—:), Jeruzsálem. pusztulása napján (augusztus ?) újévkor (szeptember 23—24.) engeszMás nap án (október 2) sá'oros ünneukor (október 7 8), tőrvénvöröm anoepéa (októuer 15.) MWÍ

1 j.11.H izJjS ic fL .brTÛ ntírtl!

Böjtök. .'A g ö r ö g k a t h o l i k u s

egyházban.

S z á r a z b ö j t ö k . Midőa semmiféle zs'raJé iot sem sza >ad használói: Vízkereszt vigiliája : januír 5. Nag}péntek: márc. 30. Kcre ztelő Szent. János fővét-le: aüg. 29. Szeotkereszt film ga*ztilási: sz^pt. 14. Kirócsony előeséye: december 24-ike. B ö j t i napok, m'kor olajjal készült ele lelekk 1 élhalünk azoiban napjában csak egy•sz t délben vagy e.te szibad teljes jólaká•. 3;g ennünk: 1. Vajhag,'ót61 nagypéntekig minden hétfő, te d szerda, csüiörtok éi péatek. 2. Mind zen'ekoek vasárnapjától Sz. Péter - és Pál ünnepéig nirdea szerda éi réntek. 3. Auû-ztus 1 tői Szűz Mária elhunyta ünnepéig miadea sierda éj péntek. 4. Karacsoay böjtjében minden hétfő, -szerda és péntek. 5. Nagyszombat: mire. 31. Megtartóztatási napok, midőn a tejes, vajas tojásos és zsiros eledelek tiltva vanaak : 1. Az éven t minden ¡-zerda és péntek, melyről Valam ;ly pont másként nem intézkedik. 2. A nagyböjt szómbatai és vasárnapjai. 3. A PéierPál, Muia és ku\csoayi böj• tök fel nem sorolt napjain. Vajas héten, február 5—10) zsírral készült eledelt élvezni nem szabad, a tej, vaj és to.áj élvezete $zooban e héten mindennap meg van engedve. Szabad napok alatt azon szerda és péntek nipokat értjük, mikor mindenféle eledel, tehát a húsevés s meg van eogeüva : Ilyenek : !. A triodkezdő vasárnapot követő szerda és pénb-k: j
Ünnepi felmentések. Ra vaiamely ünnep vagy nagyobb szentnek emléke e»ik böjti vagy megtartóztatási napra, az a böjtöt eny. hi'i vagy fel is oldlialja így vízkereszt, gyertyaszentelő, gítimolciolt^, Sz. János születése, Péter és Pál, Urunk szinváltoz iss, lügybo'.dogasszony, Kisasszony napja, Szent F ü b p nipja, (dov. 14.) a szerzeteseknek, (kik ősi szigorú fegyelmük szerint huseledel'el csak a nsgy ünnepeken élnek) megengedik a halevést, a többi ünnepeken élnek) meg. engedik a halevést, a többi ünnepek s a nagiobb szentek emléknapjai a bor és olaj élvezetét. A világiak enjhébb böjti fegyelme' egy fokkal többet enged meg, vagyis az említett ünnepeken megengedi mindenféte eledel é'vezítéV a kiseba ünnepeken pedig a lnl, tojás s általábaa az úgynevezett fehér' eledeleket. Akinek sz itt előadottak nem leliet kötelessége

szerint

böjtölni

felmentést kérni. Felmentéiért egy két héttel a böjti idő beálta előct, mindenkinek s a j á t lelkészéhez kell fordulnia, gyónásban, vagy gyónás cm kivúl az oknak megjelölésével, mely miatt a kérelmező a böjtöt megtartani nem képes. Felmentést nyerhetnek: 1. A gyengélkedők. 2. Akik igea nehéz te?ti mankát végeznek. 3. Akik nem saját háztartásukban, hanem másnál étkeznek. 4- Akik szegénység vagy más ok foljtán böjtös eledelekkel magukát kellőleg ellátni nem képesek. 5. Akinek vidékünkön használt napraforgóolaj áriáim(S h itásunak mutatkozik, finomabb éíelolajat pedig nem tudnak beszerezni.

Kérelem n é l k ü l fel vannak mentve a böjt és megtartóztatás alól: 1. A hét éven alu'i gyermekek. 2. A fekvő betegek, vagy akiknek az orvoJ húsos eledeleket ir elő. 3. A nehézkes és szoptató anyák. 4. Aik utazás közben böjtös eledelekhez nem juthatnak. 5. Aki oly csalidnál érkezik, akár mint munkás, akár mint vendég, hol felmentéssel birnak vjgy a böjtöt egyéb oknál fogva nem tartják. Huszadik életévének betöltése előtt s hatvanadik événtk betöltése előtt s hatvanadik évnek betöltése után a böjti napokra előirt eledelekkel tetszés szerinti mennyiségbea lehet élni. Böj i és megíartf z'a'ási napokon zajos mulatságban részt venni tilos. (Böjti napokon menyegzőt ne taits')

2S' A r ó m a i kaiholikus egyházban. I . Szigorú böjti napok (rapttrcnlian t é t vörös kereszttel ++), vígyis am-ljeken tilos a húsfélék élvezése és csak fgyszerszab i d jóllakni, a következők : hamvazó szeida, a nagyböjt minden péntekje; s kántorböjtök péntekje; karácsony, pünkösd és Nagyi oldogasszony vigiliája. I I . E n y h í t e t t b ö j t i n a p o k (két fekete kereszt e\ tt>> vagyis amelyeken szabad ugyan délben húst enni, de a többszöri jól'akás tilos: A nsgytőjt többi napjai a (nagyböjt vasárnapjain többszöri jólhkás és húsevés mindent inek meg van engedve ; a kántor őj i szerdák és szombatok; mindszent vigiliája. I I I . M e g t a r l ó z t a t á s i n a p o k (fgy ^örős kereszttel f), melyeken csupán a hú?ételek élvezése tilos: az évnek mioden péntekje. 1Y. Kivételes felmentvényben részesülnek a tilalom alól: 1. Az összes hivek valahányszor val mely parancsolt ünnej nap megtartózta'ási napra esik a nagyi öjli időn livDl. 2. Eg; es községek, midőn bútsunapra vagy országos vásár megtartc ztatási napra esik. 3. Egyes személyek : AJ MiDden böjti Dapon — kivéve a nagypénteket, Karácsony és Pünkösd viîliáját, a hústilalom alól felmentetnek: a)a gyáiimunkások és bányászok; b) kik a vendég'öben kénytelenfk étkfzni vagy az ételeket a vendéglőből hozatni, amennyiben böjti eledelt — nehezen kapnak. B) Minden hústilalom alól — kivéve a nagypénteket, felmentetnek a) a vasúti vonatoion szolgálatot tevő személyek, b) mii flakon utasok, l i k vasúti vendéglőben vagy gőzhajón kénytelenek étkezni; c) kik egészségük helyreálli ása végett fürdőhelj eken tartózkodnak kíséretükkel együtt; d) a k m i z m a b ó l elő szegények és a cselédek, ha urai böjti eledelt nekik nem adnak.;.

A farsang a görfg kithoülusoknál t?rt

római katholitus tgvháíbtn január hó 6 tol február hó 13-ig, tehát 38 nap'g.

Izraelita naptár. Február 15. Fák ünn i pe. Március 1. Eszter-böjt. Március 2. Purim. .Április 1—8. Peszach (Húsvét). Május ? 1—22. Sebuoth (Pünkösd> Julius 1. Templom elfrglalása, J u i c s 52. Jeruzsálem pusztulása. Szeptember 11. Újév, 5684. Szeptember 12. Ros Hasohnó II. Szeptember 20. Jom Rippur. Szeptimber 25—í 6. Sátoros ünnepekOktóber 2. Semini szereih. Ottóber 3. Szimkith th. Oktíber 18. Kham. böjt, December ?. Kanul ha. December 13 Jeruzsálem ostroma (Bőjt)a December 27. Setebim I őjt.

Budapesti útmutató. Miniszterelnökség. I S t ent György tér 1. . Beliigyminisxler. 1. Ors á^ház-ut 30. Keresk. m i n i s z t e r . V. 0 szágház-'ér 11. Földmivelé ü g y i m i n i s z t e r . V. Ors? ág-

Jegyzet. 1. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata meg van engedve.

ház-tér 11. szám.

2- Nagyszcmíat nagyböjt.

V. Hold utca 16.

délután'án

mcgszüDik a

a) K á n t o r b ö j t ö k . Tavaszi, február 21., 24. Nyári május 23., 25., 26. ö s n szept. 19 , 21., 22. Téli december 19., 21., 22.

*>) Elöesti böjtök. Pünkösd vigiliájának böjtje május 19. Nagyboldogasszony vigiliájának böjtje augusztus 11. Miidenszentek vigiliájának böjtje okt. 31. Nagykarácsony vigiliájának böjtje dec. 24. c) Más p a r a n c s o l t b ö j t ö k . 1. Nagy'ő^t, lliamvazó szerdától — húsvét vasárnapig a âsárnapok kivételével, minden n- p) február 14 -töl n á r d u s 31-én dé ig. 2-Pénteken tilos a húseledel (1, a böjti rend).

vizkereszt ün-

nepétől hú-hagjó vasarnap:g, v gyis január 6 tói feb uár 4 ig, taitama tthát 5 8 nap. Éa>

Vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i

miniszter.»

M . k i r . K ú r i a . V. Országház-tér 10. G ö r ö g k a t l i o l i k u s t e m p l o m . VIL Szegényház-tér. G ö r ö g k a i h o l i k u s lelkészi h i v a t a l . VIL. Rot!enb)ller-utia b. síám, II. em. 2. ajtó. B( l g y ó g y á s z a t i k l i n i k á k . Vllt. S í e n t Királyi utca 4 i . éi "VIII Ludoviceum-ntca 2, Szemészeti k l i n i k á k . V11L Mária-u'ca 39. es VIII. Sz gony-utca 36. Gye: m e k g y ó g j á s z á t . VIII G'lya-u. 48. J í ö g » ó g y á s z a t . VIII. Baross-utca 27. és> VIII. Cllö, ut 78 a.- • Orr- és g é g e k l i n i k a . VIII. Baross u. 49„

-30

Az 1923. év. 76 >4. a Septuaginta—-korszám'lás szerint. 7411. a g i r ó g egyhiz számítása szerint Á l im óta. 6636. a Julias fé'e korszámítás szerint. •5681. a zsidó kjrszámitás szerint. £702. az első olympia versenytől. 3673. R ó n a alapításától. 4923. J é z u s K r i s z t u s sznle'ésétől. »4873. az első jeruzsálemi apostoli /sínat óta. 1371. a pipái széi Rómába hd/ezése óta. 1858. a Néró féle első keresztényüldözés kezdete óta. Ü-&56. Szent Péter és PA! hilá'a óta. ¡1853. Jeruzsálem pusztalása óta. 1610. N.gy Sz. Konstantin császár és a ¡keresztények fegyveres üld iztetéién ek megszüntetése óta 1598. a niceii első zs'mt ót». 3570. Attila hun király uralkodása óta. J 5 I t . Nagf Szent B u t i halála óta. 1516. Aranyszájú Szent J á n o s u k , m seitmidságaink szerkőjének halála ó a. I 3 t l . a törik éíszáaiitis szerint M j h i m e l Mekkába futási óta. 1171. a p i p i i állam ke'etieiése óta. 1155. a Photius féle egyhizsza'ialás ót». 1017. a mag/ar honfoglalás óta, 922. a magyar királyság megi'apitása óta. 869. a girögie'.eti egyhá: elszakadása (a schizma) óta.

8íJ, a Szent Lásdő korabeli szabjlcsi zsinat óta. .8 24. az első keresztes haljárat óta. "701, az aranybulla kibo.-sátása ó a. -682. a tatárjárás óta. •6 4. a lyoai egházegvesitő kisé-let óta. 5 <3. a munkács-csernekh'gyi bazilita »eeadh.iz alapítása óta. 481. a görJg és r ó m d kath ilikus egyház .egyes iilésa óta a fórenoi zsinaton. 4S3. a könvvnyo ntatás fel alálása óta. •431. Amerika felfedezése ót». -496. L ither Márton s a htujitás kezd ;te íta 396. a mohácsi vész óta.

395. a Habsb argók migyaôrszigi u.almának állandósulása óta. 37J. Erdély kormányzatának önállósulása óta. 378. a tridenti zs'nat összeh visa óta. 311. a Ge-g ily-féle naptárjavitás óta. 329. a leagyelorszigi, Dreszti unió óta. 277. a magyarországi rusz : nok ungvári uniója óla. 224. a gőzgép feltalása óta. 223. a m igyarországi oláhoknak a kath. egyházzal való egyesülése óta. 200. a Habsburg-e jalá \ le in y ági örökösödésének (pra^nntiki saaetió) tirvinybeiktatása óta. 151. a munkácsi gör. kath. püspökség törvényesítése óta. l t ö . a munkácsi püspökség sz tkhslyénes Ua 0 'virra való áthelyezése óta. 146. a kőröii gör. katholikus ; püspökség mea'aUpitása óta. 131;. a nag/ francia forralalom kezdete óta. 116. a vasúti mozlony s a gőzhajó föltalálása óta. 87. az eperjesi püspökség a'apitása óta. 85. a távíró ölta'álása óta. 72. a magyar szibadságharc kezleta óta, 46. a telefon ieltalálása óta. 15. a repilőgép feltalálása ó l a . 11. aliai tudorod püspökség alapítása óta. 10. Miklósy Islván első "ígörőgkaiholikus magyar püspök tróafoglalása és tölszentelése óta. 9. a hajladorogi püspök székhelyének Nyíregyházira való áthelyezése óta. 9. a nigy világitiooru kezjate ó a . 5. a Károlyi Mihály-féta ősz rózsás forradalom óta. 4. a 102 napos k immúnis ta rérau ralom ót i 3. Magyarországnak a triáaoni békeszerződés áltat történt gyászos felosztása óta. 2. a Magyar Görögkathstikusok Országos Szjvetségeoek megalakuás» és az els5 görögkatholikus kongresszus óta.

A helyi idő és a zónaidő közötti különbség. Naptárunkban az égi'estek keltea vasutaknál '¿ia iználtz ina vagy közép urópai idő szerint van feltüntetve. Ha ezt a lakóhelyünk aiataihoz vi zonyitjuk, azt !át,uk, ho„'v minél keletebbi részén vagyunk az orszignak, annál nagyobb az égitestek keltének valódi és mptári ideje közti .különbség. Az 'gi'eslek n d i i n y perccel előbb ikelnek és ayujszanak, mint a aaptár zónaídő szerint mutatja. Ha a naptárban közölt adagokat saját helyi időnkre akarjuk álszámitan', ile kell vonni az adatokból: Bulapestin .. ., 16 percet Debrecz?nben ... ... 26 ,,

Eperjesen .. 25 percet Kassán 25 „ 38 „ Marosvásárhely en . . Munkácson 31 „ Nagykárolyban 30 „ Nyire,'yhizán 27 „ Szatmárnémetiben 32 „ Tokajba a 26 „ Ungvárott 29 „ Ekként, ha a hold kelte pld. 17-31 re van a naptárban kiirva, a pontos zónaórával biró tokaji ember rnir előbb, 17 óra 8 perckor megláthatja a kelő holdat.

POSTAI

DIJSZABAS.

I . LEVÉLPOSTA. Levéldii Súly,

gr20 40 60 80 ICO 120

Helyi forgalomban

Belföldre

A közelebbi államok

Külföldre

4 — 5 — 6-7-— 8 — 9-—

5-— •6-7'— 8" 9 — 10 —

40 — 65 — 90.115— 140 — i 90'—

50-75 — 103125 -150"— 175 —

Sü'y,

gr. 50 100 150 200 250 300

Belföldre

Külföldre

r— 2-— 3'4 — 5' — 6 -

10 — 20'— 3040 — 50-— 60 —

minden további

minden további

20

Nyomtatvány

koronákban

!•—

1

j 25"-

25 — |

50

10 —

Levelező-lap bérmentesítési dija bel'öldön 2 K, a szomszéd>s államikba 22 korona, i iilfóldre 30 K, — a m. kir. pósta'áltil kiadott levelező-lapok ára 50 fillérrel tlbb. — Z á r t levelező l a p dija a ie/éllel egyenlő. A pó3ta által kibocsátjtt zirt levelezőlapok ára 50 fillérrel több Terjedelme 9 X 1 4 cm. nél nagyobb és 7X10 cm.-nél kisebb nem lehet. A s z o m s z é d « á l l a m o k b a szóló kedvezményes díjtételek érvényesek: Ausztria, Cseh-Szlovák'a, Lengyelország, Néme'orszáj, Olaszírszig és gyarmatai CBenaiir, Erylhrea, Lybia) és R j m á n u területére. Cseh Szlovákiába a küldimények teljesen bérmente iitendők. Hivatalos levelek dija 100 grammonként 5 korom. Ajánlási d i j a rendes portón felül 50 korona Express d i j 100 korona. T é r t i vevény feladáskor kérve t2 korona, utólag kérve 24 korona Térfogat és s ú l y h a t á r . Le-eleknél, nyom'ásványoknál, üzleti papirosoknál 2000 gramm, (ei'jede'mük meg nem haladhatja a 45 cm.-t. Tekercsalaku küldemények hossza 75 •cm, átmérője 10 c n. lehet. — Árumintáinál a megengedett legnagyobb hosszúság 30, szélesség 20, vastagság 10 cm. — Tekercsalaka küldemények hossza 30, átmérője 15 cm lehet. Aramintáknál a súlyhatár 500 g-. — Levelezőlipok 7 X 1 0 cm.-nél kisebbik, 9 X 1 * 't: ai.-nél nagyobbak nem lehetnek. Nyomtatványok k á r t y a a l a k b a n 10 grammon alul a belföldre 1 koronás bélyeggel küldendők. — Vakok részére domborművű nyomtatványok balfildre és a szomszédos államokba 100 grammig 50 fillér, 1 kg.-ig 1 koron i, 2 kg.-i^ 2 korona, 3 kg. ig 3 korona. Súlyhatár 3 k)ron\ Express nem küldheti Bulgáriába, Romániába, G Jrö0'-, Spanyol- és Törökországba. Bepiilő postán Becsbe, Slras-burgba, Parisba, vagy azon tálra szóló küldemények : kü dhetők. Ezek dija rendes exp.eii díjon és p irton felül: 20 gr.-ig 12 koro ia 130 jfr.-ig 22 korom s továob megk »zdett 100 gram nőnként még 10 ko oaa, Levelezőlapok után 8 korona. — Nyomtatványok után 150 gr. i* 6 korona, minden további megkezdett 103 gr. «Ián még 4 korona. Feladhatók Bárhol. A repölőposta Budapestről reggel 5 órakor indul. Utánvétel A rendes ajánlott levél diján felül 2.50 korona. A címzett as u ánvéte!ett összegen fe'ül a rendes utalványozási dijat is fueti (lásd az utalványdijszabist) és még ?-ö0 koronát. Utánvételezhető legmagasabb összeg 53.033 korona. I I . POSTAUTALVÁNYOK. 1. B e l f ö l d r e : Rózsaszínű, fehér, vagr zöld utalvinyürlapon feladható 50.033 ko'ro! -iag terjedő öss eg. — Uta'ványozisí dij: 200 korináig 2 ko:oia, 100 »koronáig 5 korona l ább m i n i e a 1j> V megkezdett 1030 korona után még 5 korom. KifizetUi értesítés dija kű'öa 12 korona. — Express utalvány dja a rendesen felül a kéíbesi'5 h vatal székhelyére címzett utalványoknál 24 korona, a külső kézbesítési területre s tolóknál 103 kiróna. — A t V l r S W u t a l f á n r dija a rendes utalvánvdijon éi t i v i n t i síódijaton felül 11 korona 2 ) iillér. Ehhez a kals3 kézbesítési területekre szóló uUlványo'xaál még 100 korona kézbesítési dg is s;ámittatik. Az ntalvány sze'véiyére csa'c a : ö szeg rendelte'ését s¡ab 11 rö/iden feljegy ;zni. . ftiV, , 2 - Külföldre sárga űrlapon, legfeljebb 50.030 koroia küldhető, d j a megkezdett koronánként 10 korona. A szelvényre csak a2 összeg rendeltetése jegyeshető föl. — a Jienkaba s.ólö utalványok szelvény-ire semmit s e j s:a'oai irttl ü t J áayti/irat l i j i k i i -

32 földre a rendes u'alvány és fávirali d j c n ki\il I.EO kiróna. Külföldre ízóló utalványck a rendeltetési ország pénzében áüilandók l í , de magyar loronákban fizetendők be a postahivatal áts2ánitási kulcsa szerint. I I I . ÉRTÉKLEVELEK. Súlyhatár 2C00 gr. Értéknyilvánitás korlátlan. Terjedelem, mint leveleké. D i j u k belföldre a megfelelő sulyu ajánlott levél diján felül 150.000 korona értékig: fO korcna, minden 'odábbi megkezdett 15.CC0 korosa etán még 5 korona. — Olvasva, feladott (csskis o0,CC0 koronán felü'i) pénzeslevdtké.t az értéktij kétszerese jár. A t adtainat a toritfkon íészletezní kel). Javítás, i akarás ugy a c'mten, mint az értékben tilos.. Ertékleiélb n a küldenc'ny célját jeb ö lövid tisérí iraton livül minden raás Írásbeli kö ••. leaény tilos. — Fxpress dij a postahivatal szél helyére 24 kerora, ktlső kézbesítő terű letére ¡00 korona. _ _ _ _ _ Ausztriába az ajánlott levél diján kivül minden megkezdett 90X00 korona után :-0 korona. Németországba 4o koióca. Egyéb k ü l f ö l d i á l l a m o k b a 60 koiona. Tértivevény bárhová 12 kerona. Express dij 24 korona. Legkisebb értékdíj báihová 60 korona. — Olaszorsságra és S>ájera a német taiifa érvénye?, Finnországra és Norvégiára a díjtétel. 90.0C0 magyar koronánként 105 korona. _ _ _ _ P o s t a u t a l v á n y jelenleg csak?s Fániába, ranzijba. Németorságba, a Saar-vidélre, Norvégiába és Svájcba küldhető. — Pénzeslcvél zárlan küldhető Ausitriába, Németországba , Belgiumba, Dáliába, FiDnorszr gba, Franc'aországta, Luxemiurgba, Nagybri tán iába, Kémstalföldie, Norvégiába, Olasz-, Spanyol- és Svédországba, Portugáliába és Svájcba. IT. B E L F Ö L D I CSOMAGOK.

Suly kg.

1 5 10 15 20

Élelmiszerek és tartályai

Egyéb tar'almn csomagok

rendes

terjed.

rendes

terjed.

10.15.35.— 55.— 70.—

2?.50 52.50 82.60 105.—

20.— 30.— 55.80.— 100.—

30.45.— 82.50 120.— 150.—

U t á n v é t e l csak 50.000 k o r o n á i g . Diját lásd a levélpostánál' É r t é k n y i l v á n i t á s dija minden megkezdett 15.000 koiona után 5 korcna s ezenfelül darabonként 30 k»rooa. Express-lézbesités a kéztesilő hivatal székhelyére ; 0 korona, külterületre ICC' k orona. Sürgős csomag dija az express dijon felül (mely p. r. escmagoknál mellőztetik) aj rendes dij három szorosa. Sürgős csomag értékbiztositással nem küldhető. Terjedelmesnek tekintendők a csomagok, melyek egyik irányban az 1 méteit, sí másik irányban az 50 cm.-t meghaladják vagy bármely irány) an sz 1.50 m.-t. Ide tartozr nak mindazok is, melyek alakjuknál, törékenységüknél sth fogva a kezelésnél különös vigyázaíot igényelnek. Y. TÁVIRATOK. B e l f ö l d r e : Minden szó 40 fillér, de legalább is táviratonként 40 korona. A u s z t r i á b a , cseh, rcmán és szeib területre szavanként 20 korona, de le£alább is S00 korona. V a s á r n a p és szent István király ünnepén a rendes d'jak híromszorosit kell fizetni. Sürgős távirat dija a rendesnek háromszorosa. Jele: D, Belföldi t*>irat bírme'y nyehen föladható, Csehszlovákiába, Romániába s a szerb királys gla ír agyarul és a magyarországi nemzetiségi nyelveken lehet telegrafólni. Dijnyugta 5 korcna. Küldöncdij 100 korona.

VI. Bélyeg- és illetéktábla az 1920. évi X X I V . t. c. értelmében. II. fok. (Nyugta)

I. fok. (Váltó) K

Éri ékig 100 100— 260 2 5 0 - 500 500 750 750-1000 1000—1250 1250-1500 1500-1750 1750—20ü0 2000-2500 2500-3000 3u00—3500 3500 4000 4000-6000 Tovább 1000 K-ként

.30 -.75 1.50 2.25 3. i 3.75 4.50!

a

7.50 9.10.50 12. 15.3.-

Értékig

—.50 h 2.4.6.— 8.— 10.— 15. r 20.25. 30.35.— 40.50.10.-

K

Értékig

K

50 5 0 - 100 1 0 0 - 200 200— 400 400 - 600 600 - 800 800-1000 1000-1500 1500-2000 2000 - 2500 2500- 3000 3000-3500 3500- 4000 4000- 5000 Tovább 1000 K-ként

Számlailleték

III. fok. (Szerződés)

50 50— 100 100— 200 200— 400 400 - 600 6 0 0 - 800 800-1000 1000-1500 1500-2000 2000-2500 2500 - 3000 3000-3500 3500-4000 4000-5000 Tovább 1000 K-ként

K

Értékig

1.— 20 2.20— 100 4.100— 500 8.500 - 1000 12.1000- 10000 16.— 10000- 50000 20.50000 100000 30.— 100000 - 500000 500000 40.5 0 . - koronán felül 60.ivenként 70.— 80.— 100.-

-.02 -.10 -.20 -.50 1.— 2.— 3.— 5.—

10.—

20.—

Minden megkezdett ezer korona illetékügyben egésznek számit.

A háziállatok vemhességének naptára. kezdete Január Február Március Április Március Junius Julius Augusztus Szeptember Október November December

A

g Ló 1 11 21 1 11 21 1 11

21 1 11 21

1

11 21

1

11 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21

December Január Február Március Április Május Junius Július Augusztus Szeptember Október November

v á r á n

d

Ó s s á

6 16 26 6 16 26 3 13 23 6 16 26 5 15 25 6 16 26 5 15 25 6 16 26 6 16 26 5 15 25 6 16 26 5 15 25

Október November December

Január Február Március Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október

g

n

a p j a

Juh, kecske

Tehén

12 Junius 22 1 12 Julius 22 2 10 Augusztus 20 30 10 Szeptember 20 30 9 Október 19 1 12 November 22 1 11 December 21 1 | 12 Január 22

1

12 22 1 12 22

1

12 22 1 11 21

1

Február Március Április Május

|

Sertés

3 13 23

Április Május

14 24 1

Junius

30 10 20 31 10 20 28 8 18 19 29

11 Julius

21

1

11 1 21 Augysztus 1 11 21 Szeptember 1 11 21 Október 1 11 21 November 1 11 21 December 1 11 21 Január 3 13 23 Február 3 13 23 Március 3 13 23 Április

A közbeesőket hozzáadás vagy levonás által könnyedén kiszámíthatjuk. Gyengébb állatok pár nappal előbb szaporodnak. A hímet az anya pár tovább hordozza, mint a nőstényt.

8

18 28

7

18 28 8 18 28 7 18 28 8 19

29

8 18 28

7

18 28 10 20 30 9

nappal

3

A százesztendős jövendőmondó. Nosza atyafiali! a könyv ki van nyitva, Mélyből olvasom, hogy mi a jövő titka, A bűvös kör is már meg ragyon csinálva, S a bagoly liuliog, a halálfejen állva, A varázsmécses is terjeszti világát, Megvilágítva az ó-év éjszakáját. Halljuk hát, Saturnusz, idei planétánk, Milyen időjárást s évet hozand reánk.

A tél.

Veteményezés. Ki idején teszi meg munkáját, annak Jó dolga is lészen, de nem a hanyagnak Mert ki kezeit a műnk 4ól kíméli, És életét csupa henyeségben éli, Annak nem gyarapul soha gazdasága, De lassankint elfut házi boldogsága. Azért hát idején fogjál a munkához, És állj derült kedvvel az eke szarvához.

Ezen esztendőben szigorú lesz a tél, Boldog ember csak az, aki tőle nem fél. Ez idén a farsang nagyon is vig leend, Sok özvegy menyecske és lány férjhez menend. Tehát a hízóról jókor gondoskodjál, Vendégről, ha tort adsz, éppen ne aggódjál.

Az idén gyümölcsöd bőven fog teremni, A városban ebből szép hasznot fogsz venni. Lesz alma, barack és körte, szilva annyi, Hogy jó pénzért sokat el is lehet adni.

A tavasz.

Bor.

A tavasz enyhe lesz s a kerti munkával Jókor foglalkozhatsz ásóval, kapával; A fürj hamar szólal majd meg réteiden, A süldő nyul búvót talál földeiden. Fáidról a hernyót vágd le idejében, Hogy kárt ne tegyen majd fáid gyümölcsében. A tavaszi repce nyereséggel kínál, Mert magasra felnőtt virága dúsan áll.

Ez az, mi magyarnak való a gyomrába, Ha mértékkel issza, nem száll az agyába. Pedig az idén lesz sok bor, hát hordódat Jó előre készítsd, hogy drága mustodat Bele szüretelhesd, adhasd a vevőknek, Ha a külföldről majd azok hozzád jönnek. Mert sok fog teremni és ritkít ¡a párját, Tőle összeveri mindenki bokáját

A nyár. Az enyhe tavaszt a forró nyár váltja fel, Melynek izzó napja mindent majd megérlel, Bő lészen a széna-, sarju-kaszálásunk, Valamint sok szemet adó aratásunk.

Az ősz. Amilyen volt a nyár, olyan lesz az ősz is, Tele lesz gyümölccsel a szőlő, és kert is. Kukorica s krumpli teremni fog bőven, Mindennek jó ára lesz ez esztendőben. S mivel hosszú lesz a vénasszonyok nyara, Soká legelhet künn a juh és a marha. Az őszi vetést is szépen megtehetjük, És a magot száraz földünkbe vethetjük, S mire az esőzés az idén beálland, Földünk beretve 'és boronáloa álland, És majd esvén a hó, szépen beborítja, Alatta a vetés télálmát alussza.

Gyümölcs.

Szél, záporeső,

fergeteg.

A forró nyári nap hozand fergeteget, S a sűrű mennydörgés sokakat rettegetAzonban ez mind csak javunkra szolgálhat, És egy-egy jó zápor nem is sokat árthat

Nyavalyák. Nem félhetünk idén semmi döghaláltól, 8 a nagyon rettegett, dühös kolerától; Mert annak is tudják már elejét venni, Mivel mértéken tul nem kell inni, enni. A doktort, patikát csak az lótja-futja, Ki mértéken túlhág s mi elég, nem tudja. — Ezek volnának hát ez évre jóslatim, Melyeket bevégzek ezúttal barátim. És most Isten velünk majd a jövő énig, Éljenek kelmetek boldogságban addig!

36

Szűz Mária az anyák mintaképe. Az anyai hivatás a legszebb, legfontosabb és legmagasz• tosabb feladatokkal és kötelességekkel van egybekötve. Lehet-e szebb, fontosabb és fenségesebb élethivatást elképzelni, mint midőn az anya világra hozza, táplálja, gondozza, neveli s végre az élet útjára engedi gyermekét. Mily szerencséseknek, boldogoknak és kiváltságosoknak érezhetik magukat különösen azok az anyák, kik valamely hírneves férfiúval, világhírű tudóssal, vagy egyéb tekintetben kiváló egyénnel ajándékozták meg az emberi társadalmat. A B. Szűz Mária azonban messze felülmúlja ezeket a kiváltságos anyákat, mert Jézus Krisztust, a világ megváltóját és üdvözítőjét, az emberiség legnagyobb jótevőjét szülte a világra. Mily szentnek, szeplőtelennek, erényesnek'és tökéletesnek kellett lennie annak, akit Isten az összes nők között azzal a legnagyobb méltósággal tüntetett ki, hogy egyszülött Fiának édesanyjává lett. Vajjen választhatnak-e tehát az anyák megfelelőbb, kiválóbb és tökéletesebb mintaképet, mint Szűz Máriát, Jézus Krisztus édesanyját, hogy anyai hivatásukban őt kövessék és az ő nyomdokain haladjanak. 1. Szűz Anyánk mintaképül szolgál mindenekelőtt az anyai hivatás teljesítésében. A jó anya, aki fönséges hivatásának tudatában van, örvend és boldognak érzi magát, hogy az anyák közé soroztatott. így fogta fel az anyai hivatás magasztosságát a B. Szűz is. Amikor Gábor angyal köszöntése után Erzsébet nagynénje e szavakkal íidvözlé őt: Áldott vagy te az asszonyok között es áldott a te méhednek gyümölcse", elragadtatva az anyai érzés túláradó boldogságától, így válaszolt neki: ,Magasztalja az én lelkem az Urat és örvendez lelkem az én üdvözítő Istenemben, ime mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedékTehát magasztalá Istent, végtelenül örvendezett és fölötte boldognak érezte magát azért, mert Isten őt az anyai méltóságra emelte. így kell örvendenie s ily boldognak kell tartania magát az istenfélő keresztény szellemű nőnek is, midőn a házasság szent kötelékében anyai méltóságának tudatára ébred. Hálatelt szívvel kell köszönetet mondania Istennek, hogy a házasság szentségét megáldotta s gondosan el kell hárítania minden akadályt a közeledő örvendetes családi esemény útja elől. Ó h ! de vájjon így van-e ez általánosan és minden esetben, vájjon a házastársak kivétel nélkül

37

örvendenek-e Isten áldásának, születendő gyermeküknek? Sajnos, az élet tapasztalatai sok esetben az elenkezőt igazolják. Vannak anyák, vannak szülők, akik szentségtelen kezekkel, erőszakos eszközökkel megakadályozzák Isten áldását, a természet rendjének érvényesülését, a házasélet legfontosabb hivatásának betöltését. Mily nagy, égbekiáltó vétek terheli ezeknek lelkiismeretét, mily súlyos felelősséggel tartoznak ezek Istennek, az emberiségnek, nevüknek, családjuknak, nemzetüknek. Isten sokszor már e földön rettenetesen sújtja az ily szülőket azáltal, hogy elvesztik „egyetlenegy" gyermeküket, félve őrzött kincsüket s már nincsenek többé abban a helyzetben, hogy pótolhatnák nagy veszteségüket. Jó anyák! távol legyen tőletek az ily erkölcstelen szülők vétkes gondolkodása és eljárása. A Szűz Mária példája szerint tekintsétek inkább örvendetes eseménynek és felülről jövő áldásnak, ha Isten magzattal áld meg titeket. Ne aggódjatok, ne töprengjetek azon, hogy miképen fogjátok fölnevelni gyermekeiteket; csak ajánljátok őket szüntelenül Isten szeretetébe és kegyelmébe és a jóságos menyei Atya meg fog titeket segíteni, hogy gyermekeitekkel szemben lelkiismeretesen teljesíthessétek szülői kötelességeteket. 2 A B. Szűztől példát vehetnek az anyák gyermekeik önzetlen és helyes szeretetében Az anyai szeretet legnagyobb, legerősebb, legállandóbb. Nem önzésből, önérdekből ered, hanem az önzetlenségnek, áldozatkészségnek bő forrásából táplálkozik s azért soha ki nem apad. Nem szalmaláng az, mely hamar fellobban és hamar kialszik; hanem izzó tűz, melynek parázsa a sirig jótékony meleget áraszt. Az anyai szeretet változatlan, mely soha nem csökken; megmarad az anyaság boldog perceiben éppúgy, mint az anyai szenvedések nehéz óráiban. Ilyen határtalan, állandó és változatlan volt az istenszülő Szűz szeretete szent Fia iránt. A Szűz anya határtalanul szerette isteni magzatát az anyai örömök boldog óráiban. Kimondhatatlanul boldog volt, midőn először megpillantá szent Fiát, hallotta elröppenni az első szót ártatlan ajkairól s látta, mint növekszik szeretett gyermeke napról-napra okosságban és bölcseségben. Határtalan anyai örömöket érzett akkor is, amikor hallotta, mily sok jót tett, mennyi -sok csodát müveit szent Fia, vagy amikor értesült arról, mily nagy dicsőségnek örvend Jézus Krisztus, akit a nagy néptömeg királyának kiáltott ki s igy dicsőilett ünnepélyes diadalmenetben: „Hosánna! áldott, ki az Ür

38

nevében jő, Izrael királya." Mindazonáltal az Istenszülő S Z Ű K a boldogság ezen perceiben mérsékelte örömérzetét s nem» bizakodott el nagy boldogságában, hanem az idők és viszonyok változandóságára gondolt, szüntelenül emlékezetébere tartva az agg Simeonnak ezen jövendölését: „a te telkedet is tőr járja át." Hasonlóan határtalan volt a Szűz anya szeretete sz. Fia iránt az ő kinszenvecése alkalmával, amidőn anyai szive egészen átérezte Üdvözitőnknek kimondhatatlan kinjait. Lehetetlen el is képzelni azokat a rettenetes fájdalmakat, melyeket: Szűz Mária átélt Jézus Krisztus kínszenvedésének óráiban. Ki; volna képes leirni azt a metsző fájdalmat, amely eltölté a B. Szűz anyai szivét akkor, amidőn látta, hogy sz. Fiát kegyetlenül megostorozták, durván ütötték, verték és tövissel koszorúzták, vagy amikor látta, hogy sz. Fia roskadozva vitte vállain a keresztet, melynek súlya alatt háromszor elesett Legszivszakgatóbb volt azonban az ő fájdalma akkor, amikor közvetlen közelből látta, mint feszitették keresztre a világ Megváltóját, mint ömlött patakokban az ő szent vére kezeiből és lábaiból s mint adta ki szent lelkét a legborzasztóbb kinok között. A szűz Anya szeretete sz. Fia iránt ekkor érte .el legmagasabb fokát, az anyai fájdalmak e legborzasztóbb perceiben A forrón szerető anya jelenlétével nemcsak megosztotta szenvedő Fiának fájdalmait, akit e válságos időben még tanítványai is cserbenhagytak, hanem kész lett volna saját életének feláldozásával is megmenteni az isteni Megváltónak drága: életét. De a megróbáltatás e nehéz perceiben sem esett kétségbe és nem nyitá ajkait zugolódásra, hanem angyali türelemmé), hősies kitartással viselte e rettenetes kínokat, Istennek ajánlva szenvedéseit s tőle kérve erőt azok elviselésére. Mindenesetre nagyban csillapitá az ő fájdalmát az a tudat, hogy édes Üdvözítőnk ártatlanul szenvedett és önként áldozta fel magát az emberi nemért, hogy azt megváltsa és üdvözítse s ennek meggondolása balzsamként hatott az ő lelki sebeire. Keresztény anyák! ti is igy szeressétek gyermekeiteket sigy viselkedjetek az anyaság örömeiben és bánatában. Ne csak akkor szeressétek gyermekeiteket, mikor azok látása, birása, örömet, boldogságot szerez nektek s mikor azok jólétnek, dicsőségnek és hírnévnek örvendenek, hanem akkor is, midőn gyermekeitek szenvednek, súlyos betegségben sínylődnek vagy igazságtalanul üldöztetnek és rágalmaztatnak. S valamint egyrészt az anyai örömök közepett nem szabad5 elbizakodnotok, hanem mindig arra kell gondolnotok,, hogy

az öröm perceire a bánat napjai következhetnek; ugy másrészt az anyai fájdalmak idejében, melyeket gyermekeitek testi és lelki szenvedéseinek alkalmával éreztek, sem szabad Isten ellen zúgolódnotok és kétségbe esnetek, hanem meg kell nyugodnotok Isten szent akaratában. Még akkor is, midőn a kérlelhetetlen halál kiragadja családi körötökből legkedvesebb gyermeketeket, ezt mondjátok a béketűrő Jobbal: „Az Úr adta, az Úr elvette; amint az Úrnak tetszett, úgy lön, legyen áldott az Úr neve." 3. Szűz Mária példányképül szolgál az anyáknak gyermekeik gondos nevelésében. Amily határtalanul szerette a Szűz Anya egyszülött gyermekét, épp oly nagy gonddal, béketűréssel, odaadással és Istennek tetsző módon nevelte őt. Nagyon szerény, szegényes volt az ő isteni magzatának születése, de ezt a szegénységet kárpótolta az ő anyai gondossága, aki nagy szeretettel és gonddal jászolba fektette és pólyákba.takarta szent Fiát és azután is állandóan éber figyelemmel őrködött egészsége és drága élete fölött. Amint boldogságtól eltelve örvendett ártatlan gyermekének napról-napra való fejlődésében, Isten angyala váratlanul azt a lesújtó hirt kczölte sz. Józseffel, hogy a kegyetlen Heródes meg akarja öletni a kisded Jézust. Á gyermek életéért reszkető anya e hir hallatára azonnal még éjnek idején elhagyta tartózkodási helyét s az angyal parancsa szerint útra kelt Egyptomba. Nem riadt vissza a fáradságos, hosszú, körülbelül 750 kilométert kitevő úttól, előtte csak egy cél lebegett: hogy ártatlan magzatának életét megmentse. Midőn pedig Heródes halála után visszatért szülőföldére Názáretbe, minden lehetőt megtett, hogy anyai hivatásának legteljesebb mértékben megfeleljen, hogy gyermekét lelkiismeretesen ápolja, gondozza, nevelje s óvja minden bajtól és veszedelemtől. Azonban nemcsak testi ápolásáról gondoskodott, hanem vallásos szellemben, Istennek tetsző módon nevelte szent Fiát. Azért már 12 éves korában elvitte a kis Jézust az Úr hajlékába, a távol fekvő jeruzsálemi templomba. Ez alkalommal ismét az a szomorúság érte őt, hogy visszatértében sehol sem találta az uti társaságban szeretett gyermekét. S bár ekkor sz. Józseffel már egy napi utat tettek meg, minden habozás nélkül sietve visszatértek Jeruzsálembe s nagy örömükre meg is találták a kis Jézust a templomban, amint beszélgetett a zsidó Írástudókkal és főpapokkal, akik mindnyájan csodálkoztak az ő nagy okosságán és bölcseségén. Keresztény anyák! A Szűz Mária példájára ti is lelkiismerete-

40

sen s Istennek tetsző módon gondozzátok és neveljétek gyermekeiteket. Óvjátok őket mindentől, ami testi épségükre, egészségükre nézve káros és veszedelmes és gondoskodjatok mindazon eszközök és kellékek megszerzéséről, melyek egészségük, életük fenntartására s földi jólétük biztosítására szükségesek. De neveljétek gyermekeiteket egyszersmind keresztény szellemben, erkölcsösen és vallásos buzgóságban. Tanítsátok őket korán istenfélelemre, Isten tiszteletére és szeretetére, a felebaráti szeretetre, keresztény áhítatra és mély vallásosságra. Szoktassátok őket a mindennapi imák ájtatos elvégzésére, az istentisztéletek szorgalmas látogatására és vallásos kötelmeiknek buzgó teljesítésére. Éber figyelemmel őrködjetek tiszta, szeplőtelen erkölcsük fölött s tartsátok őket távol mindazon alkalmaktól és társaságoktól, melyek erkölcsiségükre károsak lehetnek. Gyermekeiteknek legféltettebb kincse a szeplőtlen tisztaság: ne engedjétek, hogy az ő hófehér ártatlanságukat valame y szennyfolt bemocskolja. Gondoljátok meg, hogy gyermekeiteknek nemcsak halandó teste, hanem halhatatlan lelke is van s hogy e rövid földi életen kivül a síron tul egy örökkétartó élet áll előttünk. Kövessetek el tehát mindent, hogy gyermekeitek jó keresztények legyenek és erényes életet folytassanak, mert csak így biztosithatjátok lelkűknek örök üdvösségét. Ha igy fogjátok nevelni gyermekeiteket, akkor azok e földön megelégedettek, a siron tul pedig örökké boldogok lesznek. 4. Szűz Mária az anyák mintaképe, az erények gyakorlásában. A B. Szűz malaszttalteljes volt, az isteni kegyelmek teljességét birta s igy soha semminemű vétket nem követett el, hanem az összes erényeket állandóan a legteljesebb mértékben gyakorolta. Erényei közül csak e hármat, mint legfőbbeket és Isten előtt legkedvesebbeket emeljük ki: az ő szivtisztaságát, engedelmességét és alázatosságát. Az istenszülő Szűz csodálatos módon szeplőtelen, tiszta volt szülése előtt, szülésében és szülése után. Szeplőtelen, szűz volt szülése előtt, szive, lelke oly tiszta, ártatlan volt, annyira ment volt még a vétkes testi kívánságoktól és gondolatoktól is, hogy Isten az összes hajadonok között őt választá a világ Megváltójának édes anyjává De csodálatos módon, Istennek különös kegyelméből szűz, hajadon maradt szülésében és szülése után is, mert nem a természet megszokott rendje szerint, hanem természetfölötti módon szülte Jézus Krisztust. Szüzességét, hajadonságát akkor is megőrizte,

41

mikor sz. József, az ő öreg rokona feleségül vette őt, mert vele egész életében szűzies házasságban élt. A keresztény anyáknak és házastársaknak is legszebb, legértékesebb erénye és ékessége a szivtisztaság, az erkölcsösség és a tisztességes házasélet. A keresztény anya, a házastárs gondolja meg, hogy a házasság szentségében esküt tett Istennek, hogy férjéhez hűséges lesz, őt soha el nem hagyja s a házasság sient kötelékéi hűtlenséggel meg nem szentségteleniti. Erkölcstelen, hűtlen esküszegő lenne az a házastárs, aki életében csak egyetlen egyszer is megcsalná hitvestársát. A tükör, ha egyszer eltörik, soha nem lesz ép, egész; igy a házasság szentségén is örökös szégyenfolt, biinfolt marad, ha csak egyetlenegyszer csorbát szenved annak sérthetetlensége. Az erkölcsös, hűséges, istenfélő keresztény nőnek — s természetesen a férjnek is — még gondolatban sem szabad vétkeznie a házasság szentsége ellen, hanem ellenkezőleg, legfontosabb élethivatásának tartsa házastársa irámi hűségének minden körülmények között való legszigorúbb megtartását A B. Szűz kitűnt az engedelmesség erényének gyakorlásában is. Mikor Isten angyala kijelenté előtte, hogy ő fogja szülni Jézust a Magasságbelinek Fiát, egy pillanatra félelmes aggály szállta meg lelkét; de midőn megértette, hogy ez •csodálatos módon, szűzies ártatlanságának sérelme nélkül fog történni, minden habozás nélkül engedelmeskedett, igy szólván: „íme az Úr szolgálója, legyen nekem a te igéd szerint." Készséggel engedelmeskedett továbbá az ószövetségi törvényeknek. Szülése után a 40-ik napon megjelent a járuzsálemi templomban, áldozatot mutatott be istennek és felajánlotta szent Fiát az Úrnak, bár nem volt köteles alávetni magát a tisztulás törvényének, minthogy csodálatos módon, tisztaságának sérelme nélkül szülte Jézus Krisztust. Mindazonáltal megtartotta a mózesi törvényeket, hogy példát adjon az engedelmesség gyakorlásában. A keresztény anyák is kész örömmel tegyenek eleget az anyaszentegyház törvényeinek. Az egyház törvénye szerint ma is tartoznak az anyák szülésük után a megjelölt időben Isten házába menni s az avatási szertartáson megjelenni. Ne essék ez nekik terhökre, hanem inkább örvendjenek, hogy e szép szertartáson jelen lehetnek, mert hisz avatás alkalmával az áldozó pap éppen az anyának és a kisdednek javára és lelki üdvére mondja az előirt szép imákat. Miként ezen törvényt, ugy Istennek és az anyaszentegyháznak összes parancsait lelkiismeretesen teljesítsék az

«2

anyák, tudva azt, hogy az engedelmesség Isten előtt legkedvesebb áldozat, Sámuel főpapnak Dávid királyhoz intézett ezen szavai szerint: „Jobb az engedelmesség, mint az áldozat és jobb szót fogadni, mint juhokat áldozatul bemutatni." Szűz Mária az alázatosság erényének gyakorlásában utolérhetetlen volt.

is

Habár királyi vérből, Dávid király nemzetségéből származott, szivét nem tőlté el a gőg, a büszkeség, nem nézte le, nem vetette meg felebarátait, hanem készséges, leereszkedő, alázatos volt mindenkivel szemben. Bár mint istenanya a földön a legnagyobb méltóságnak és rangnak örvendett az emberek között, mindazonáltal nem volt nagyravágyó, nem kívánkozott fényes palotában élni, fényűző életmédot folytatni;; hanem egyszerűségben, alázatosságban élt názáreti kis házacskájában, állandóan buzgó imádságban és hasznos munkásságban töltve napjait. Midőn Isten angyala tudtára adta, hogy a világ Megváltójának édes anyjává lesz s midőn ez angyali jelenés után Erzsébet nagynénje áldottnak és az ö Ura anyjának nevezte öt, tehát ebben a legnagyobb méltóságában és kitüntetésében a legmélyebb alázatossággal volt eltelve; mert szerényen az Úr szolgálóleányának nevezte magát, aki megtekintette az ő alázatosságát. Mikor a nép ünnepelte, magasztalta Jézus Krisztust, ő mint anya nem vette ki részét sz. Fiadicsőségéből ; mikor azonban Üdvözítőnket a Golgota hegyére vitték, hogy ott keresztre feszítsék, állandóan mellette volt,, hogy mint résztvevő anya sz Fiával együtt mélyen megalázza magát és megossza vele a gyalázatot és szenvedéseket, melyeket Jézus Krisztusnak, a v lág bűneiért el kellett viselnie. Kövessétek ti is keresztény anyák a Boldogságos Szűz Máriát mély alázatosságában. Legyetek alázatos szivüek Isten iránt. Ne feledjétek, hogy minden javaitok, testi és lelki jó tulajdonaitok, egészsége ek, épségetek és életetek Istentől van; naponkint alázatos szivvel adjatok tehát hálát Istennek a vett jókért és készséggel hódoljatok, szolgáljatok neki. Legyetek alázatosak felebarátaitokkal szemben is. Jólétetekben és gazdagságotokban ne nézzétek le, ne vessétek meg a szegénysorsuakat; mert a földi javak mulandók és változók és a gazdagságra gyakran a szükség nehéz napjai következnek. Ifjúságotokban, viruló szépségetekben ne legyetek kevélyek és felfuvalkodottak s ne nevessétek, ne gúnyoljátok ki a testi htbákban szenvedőket, vagy az aggkor fogyatkozásaival küzdőket, mert nemsokára a ti ifjúságotokat is az öregség napjai

45P

fogják felváltani s akkor a ti rózsás arcotokon is mély barázdát fog szántani az idő vasfoga. Keresztény anyák! e sorokban követendő mintaképül állítottam elétek a Boldogságos Szűz Máriát, a legszentebb., legjobb édes anyát. Legyetek hű követői az istenszülő Szűz anyának az élet minden viszonyai és körülményei között, az anyai hivatás örömeiben és szenvedéseiben, gyermekeitek határtalan szeretetében és istenfélő nevelésében, a megelégedés és boldogság napjaiban épp ugy, mint az üldözés és megaláztatás idejében, végre az összes erényekben és jó tulajdonságokban. S ha Szűz Máriának, a legjobb anyának nyomdokain fogtok haladni, akkor anyai hivatásotok teljesítése megelégedéssel és boldogsággal fogja eltölteni sziveiteket, akkor örömötök lesz gyermekeitekben s remélhetitek, hogy öreg napjaitokban gyermekeitek tisztelettel és szeretettel fognak titeket körülvenni., gondozni és ápolni. Bányay

Karácsony

ünnepén.

1. Ünnep van, ünnep van, jertek hivek, jertek! Örömmel vár rátok az isteni Gyermek; Üdvösség forrása az a szegény jászol, Hol a szeretetnek örök tüze lángol. 2. Ki az öröklétnek hónába nem fére, Magába zárá öt a Szűz tiszta méhe; A mindéhség Ura, az igazság napja Magát a világnak oly szegényen adja! 3. Nyomornak képében, rongyban jött a földre: Az álbölcsek tana igy lön összetörve! Emberek lelkében uj bölcseség támad, Uj bölcseség, melynek szent neve', alázat. 4. Jöjjetek bűnösök, eltévedett lelkek! Megigazulásra csak Ö nála leltek; 5 mely a töredelmet éleszti táplálja, Élő hit, szeretet vezessen Hozzája!

Jenőt

5. Kiket föld porába sújtott le a vétek, Kik szolgák valátok, — gyermekek levétek; Elhal az Ur ajkán a dörgő ítélet . . . Kegyelmet nyertetek, az Ige testté lett. 6. Szegény lett értetek, hogy gazdaggá tégyen. S részesek legyetek égi kegyelmében; Az isteni kisded epedve vár rátok, Oly kedves, oly szelíd: Jertek, imádjátok ! 7. S ti, kiket a földön igazság vezérel, Jertek Hozzá a szív égő szerelmével! Mert öröktől fogva Nála van letéve, A szentség jutalma, igaz élet bére. 8. Isteni kebele ím felétek tárul', önmagát ígérte erény jutalmául . . . Lábatok e földön sok tövisre hága, De küzdéstek vége: mennyeknek országa.

—

9. Az angyalok ajkán megzendül az ének: Hangos bizonysága az ég örömének Es a vigasságnak nincs hossza, nincs vége: ,,Dicsőség Istennek, embereknek béke!" 10. Az Ur parancsára fényes angyal jö le — A jámbor pásztorok megijednek tőle — : „Mit féltek? ég és föld örömét jelentem'. Megváltó született kicsiny Betlehemben!" 11. S alig lebben tova szárnyain az angyal, Betlehembe futnak, sietnek azonnal, Hogy hol megtestesült az örök Ighzság, Ök is hirdethessék, ök is imádhassák . . . 12.

Amul minden élő, ámul a természet, Mi nagy csoda érte az emberiséget, Megfoghatlan csoda földön és az égen : Köztünk van az Isten egy kisded képében!

.13. Szeplőtlen szűz anyja boldogságot érez: Remegve szorítja dobogó kebléhez; Menyből az angyalok kara néz reája: Ö a fiu anyja, Szentlélek arája! Petrásovszky

Leo.

4>

Látogatásom XI. Pius pápa Oszentségénél. Irta:

Dr.

I L L É S

J Ó Z S E F ,

a „Magosz" világi elnöke, egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselőd

A mult év „január havában Rómába utaztam, ahol XV, Benedek pápa Őszentsége előtt jelenhettem meg kihallgatáson és Őszentségét informálhattam a magyarországi görög katholikusok helyzetéről. Őszentsége a görög katholikusok iránti szeretetének és atyai jóindulatának számos jelét adta az elmúlt esztendőben, ez vitt engem ez évben is Rómába. Ott tartózkodásom első napjaiban ért XV. Benedek pápa váratlan halála, amely megrenditette az egész keresztény világot. Mindnyájunkat az a kérdés foglalkoztatott most, e rendkívüli időkben, hogy ki lesz az utóda annnak a nagy egyházfejedelemnek, aki a háborúk és forradalmak rettenetes viharai közepette is meg tudta őrizni a pápaság legmagasabb erkölcsi tekintélyét és akire a nemzetek és népek ugy tekintettek fel, mint a világ felett álló egyetlen szilárd pontra. * Az egész katholikus világ a legnagyobb érdeklődéssel várta a bíboros kollégium választásának eredményét. Napokon keresztül százezerek tolongtak a Vatikán előtt. Időm nagy részét magam is ott töltöttem s bár tudtam, hogy a kollégiumot a választásnál csakis a legmagasabb szempontok vezetik, kíváncsian lestem, hogy a legtöbbet emlegetett három bíboros közül ki lesz XV. Benedek pápa Őszentsége utóda. Végre feltűnt a Vatikánon a választás befejezését jelző fehér füst. A loggiákon megjelentek a testőrök és leeresztették a pápai szőnyeget. Feszült várakozás, mély csend közepette hirdette ki Bisletti biboros az eredményt Midőn a tömeg meghallotta, hogy a biboros kollégium Ratti milanói érseket választotta pápává, leírhatatlan öröm fogta el, melyet fokozott még a hetven esztendő óta nem tapasztalt ama körülmény, hogy az újonnan megválasztott pápa megjelent a külső loggián és onnét osztotta áldását a Szent Péter téren levőkre és az egész világra. Az áldás bevégeztével a nép hatalmas Éljen! kiáltásokkal adott örömének ismét kifejezést Az uj pápa trónralépésének legnevezetesebb része a pápa koronázása. Hogy fogalmat alkothassunk a Szent Péter bazi-

46

likának, a világ legnagyobb templomának nagyságáról, kiemelem, hogy a templomban 50000 nél több ember volt. A mise legkimagaslóbb jelenete a pápa áldozása. Az evangéliumot Őszentsége olvasta és pedig nemcsak latinul, hanem görögül is, amivel kifejezésre juttatta, hogy e mi görög szertartásunk a latinnnl egyenrangú. A mise bevégeztével, midőn megtörtént a koronázás, Oszentségét az úgynevezett „sede gastatorián" a bazilika középső részére, — ahol Szent Péter sirja fekszik, — vitték; itt osztotta áldását. A tömeg oly csendben Tiallgatta, hogy az áldás latin szavait egészen jól lehetett hallani. Fenséges jelenet volt Őszentsége kivonulása a templomból 52 biboros kíséretében XI. Pius pápa magánkihallgatásait koronázása után, február 14-én kezdte el Február hó 15-én, a kihallgatások második napján a palermói, formói, sorrentói érsekeket, több főpapot, egy Niesel nevü dán polgárt és engemet fogadott; tehát én voltam a második polgár és az első magyar gör. katholikus, aki e nagy kegyben részesült. A fogadás a régibb megelőző szokásoktól eltérően nem a nagy-, hanem a kisteremben történt. Őszentsége a gyönyörűen bútorozott szobában, Íróasztala mellett állva fogadott és a szokásos üdvözlés és térdhajlás után közölte velem, hogy körülbelül harminc év előtt meglátogatta a budapesti egyetemet is. Hogy a pápa Őszentsége mennyire ismeri hazai viszonyainkat, erre nézve jellemző az, hogy midőn megtudta, hogy mármarosi származású vagyok, azt válaszolta, hogy ott a háború ideje alatt egy fogolytábor is volt. Teljes érdeklődést tanúsított minden iránt, ami hazánkat és vallásunkat illeti. Beszédét megkapó közvetlenség és melegség jellemzi. Gyönyörű kiejtéssel beszéli a francia nyelvet, hasonlókép beszél németül is. Milánóban német hitszónok volt. A közel fél órai kihallgatásból azt a benyomást szereztem, hogy a pápa Őszentsége országunk és gör. katholikus vallásunk iránt atyai szeretettel viseltetik és miként elődje, ő is a béke embere, hisz, amint mondá, ezért is választotta a Pius (béke) nevet. Vigasztalásunkul szolgálhat tehát, hogy a mai rendkívül időkben egy olyan főpásztor ül a Vatikán trónián, aki meleg szívvel és szerető lélekkel ápolja a vallás és erkölcsi életet biztosító békét.

47

Szonett

XI

Piushoz.

Sugárzó álmok testesült valóján Pius, Sionnak ormán köszöntelek . . , Te vagy a hitnek s égi üzenetnek Földi fáklyája, e föld mutatóján Te vagy az ut... e föld elébed tárja Szűzi valóját. . . születendő hitét, S a bánatot, bűnt, a rútat, feketét Szive mélyébe rejti és elzárja . . . Mert vágya csak egy: az üdvözülés, És Jézusban, egy megtestesülés! Hogy örökéletet nyerjen lelkének; És égi szót küld az Ég Istenének — Ez égi szót, majd te add tovább kérünk, Pius, reményünk, védő-menedékünk! Ifj. R a d v á n y i

Sándor.

Nagyjaink emlékezete. — Emlékbeszéd

—

A budapesti gör. kath. egyházközség 1922. október 29-iki közgyűlésén elmondta Répássy Miklós dr. h. államtitkár. Tisztelt Egyházközségi Közgyűlés! Ha egymást szerető emberek hosszabb ideig nem voltak •együtt, amikor ismét összegyűlnek, önkét körül jár tekintetük: ott van-e köztük mindenki? A mi egyházközségünk is egymást szerető emberekből áll, hisz a krisztusi szeretet az a kapocs, mely egymáshoz fűz bennünket; — mi is rég, — hosszú nehéz 5 év óta nem gyüitünk már egybe, méltán nézünk tehát szorongó szívvel sorainkon szét: kik azok, akik hiányzanak közülünk? Bizony sokan vannak! A világháború vérzivatarja sok ifjú sudár fát tört ketté, a rettenetes esztendők sorvasztó szele sok erőteljes törzset döntött ki amúgy sem dus erdőnkből. Bizonyára mindnyájunk legkegyeletesebt>

48

érzésének adok kifejezést, ha arra kérem a tisztelt egyházközségi közgyűlést, áldozzunk az időközben elhunyt hittestvéreink emlékének egy pillanatot s kérjük mindenhatót: adjon nékik boldog nyugodalmat! Azok pedig, akiknek szivéhez az: elköltözötteket a családi kötelék is fűzte, fogadják fájdalmuk némi enyhítésére hittestvéri szeretetünk legőszintébb részvétét! De akkor, amikor eltávozott hittestvéreink emlékét általánosságban felidézem, engedjék meg, hogy néhány szóval: külön is megemlékezzem hitközségünk négy oszlopos tagjáról, akiknek kidőlte valóban pótolhatatlan veszteséget jelent számunkra. Ezek között van, sajnos, Istenben boldogult első elnökünk: dr. Púsztélyi Jenő is. Egy negyedszázadon át állott hitközségünk élén, mint annak világi feje Az ő nevéhez fűződnek egyházközségünk alapvető munkái: sikeresen küzdve a kezdet szinte legyőzhetetlennek látszó nehézségeivel, megalapozta és betetőzte itt, az ország szivében, az ország fővárosában a görög katholikusok otthonát. Minden kezdet nehéz De mennyi nehézséget kellett egy félreismert, a közfelfogásban az idegen nemzetiség ne éppen rokonszenves mezében jelentkező felekezetnek a magyar fővárosban legyőznie, hogy érvényesülhessen, azt csak az tudhatja, aki a nehéz munkában részt vett. Pásztélyi Jenő nemcsak részt vett abban, de ő vezette azt. Nála alkalmasabb emberre nem is igen találhatott volna az egyházközség. Családi származása magyar nemzeti mivoltát minden kételyen felül emelte 1858-ban születet* Munkácson, ahol édesatyja neves ügyvéd volt mint ilyent, az ottani kerület országgyűlési képviselőjévé is választotta. így került fel a család Budapestre, ahol Pásztélyi Jenő középiskolai és jogi egyetemi tanulmányait is végezte. A fővárcs lett igazi otthonává Szerette azt a nemes veretű társas életet, amelyre itt oly bő alkalom volt. Részt vett már az akkori ifjúság minden mozgalmában is; elnöke volt az egyetemi jogászsegitő egyesületnek s tagja többek között annak a küldöttségnek, amelv az oroszok ellen győzelmesen harcoló török vezérnek, Abdui Kérimnek diszkardot vitt. Az ügyvédi vizsga letétele után 1884 ben megnősült s boldog családi életet él. 1891 ben pedig már az Országos Kaszinó választmányi tagja. 1895-ben történt a budapesti gk. egyházközség világi elnökévé való megválasztása. Az elnökséget azzal a tudattal és meggyőződéssel vállalta,

49

hogy minden biztosíték meg van az uj egyházközség kizárólagos magyar jel egére. Ez volt aztán az egész működésének vezérlő gondolata. A székesfőváros társadalmában oly előkelő szerepet játszó kiváló egyéniségének és nagyszerű jogi képzettségének, amellyel jogos igényeinket érvényesíteni tudta, oroszlán része volt abban, hogy a főváros szeretettel ölelt bennünket keblére s 1898-ban kegyurasága jótéteményeibe fogadta és azokban tartja ma is hitközségünket Hitéleti tevékenységének mérföldkövei, hogy a Görögkatholikus Magyarok Országos Bizottságának már megalakulásakor, 1898 ban alelnöke lett, 1897-ben a katholikus autonómiát előkészítő kongresszus világi képviselője, 1919-től kezdve pedig az országos katholikus kongruatanács tagja volt. Reánk nézve oly gazdag tevékenységű élete még teljes férfi erejében, váratlanul szakadt meg a mult év őszén, gyászba borítva mindnyájunkat Az egyházközség kegyelettel adta meg a végtisztességet nagyérdemű vezetőjének ugy a temetésen, mint a halálát követő első képviselőtestületi közgyűlésen, ahol Melles Emil apátplébános urunk, akivel a legközvetlenebbül dolgozott együtt, méltatta az elhunytnak nemes jellemét s részletezte nagyarányú tevékenységét. Álljon előttünk követendő példának első elnökünk fáradhatatlan munkássága, fenkölt magyar szelleme, szilárd hithűsége! Az ő alapvető tevékenysége örök hálára kötelezi ennek az egyházközségnek minden egyes tagját. Emlékét hirdeti plébániánk, templomunk; ezt az emléket kell hogy tiszteljék késő unokáink is! Itt hagyott bennünket nagy kort megérve, de lélekben örökké ifjúnak maradva: Viski Illés Jenő is, a m. kir. kúriának nyugalmazott tanácselnöke Leglelkesebb magyar hittestvéreink egyikét vesztettük el benne. Az az ifjúi hév, amely szinte még gyermekkorában a lengyel szabadságharcban való részvételre hajtotta, olthatatlanul égett szivében késő aggkorában is. Azzal a lángoló hévvel vett részt a görögkatholikus magyarság országos mozgalmaiban, és a budapesti hitközség minden ténykedésében. A Görögkatholikus Magyarok Országos Bizottságában kezdet óta mint társelnök működött, egyháztanácsunknak pedig egyik legbuzgóbb tagja volt. Vegyen róla példát az ifjabb nemzedék, valamennyien pedig szeretettel áldjuk nemes emlékét! Kidőlt sorainkból Garancsy. Mihály is, a Közmunkák Tanácsának neves alelnöke. ízig-vérig a munka embere volt, aki szegény sorsból küzdötte fel magát, tisztán a saját szorgalma, tudása révén a közszolgálat oly fényes és előkelő polcára. 4

50

Mint egyháztanácsunk s az Országos Bizottság elnökségénk tagja az ő nyugodt, megfontolt s szinte csalhatatlan itéletü megnyilatkozásaival mindig a legkészségesebb és hathatós támogatója volt nemcsak a budapesti, de az egész ország görögkatholikus magyarsága minden ügyének. Disze volt hitközségünknek, kegyelettel, hálával őrizzük meg emlékét! Végül emlékezem meg Őróla, akinek a neve a görögkatholikus magyarság számára fogalommá lett: Szabó Jenőről, Legutóljára hagyott itt bennünket, hosszú szenvedés után, — mintha neki esett volna a legnehezebben a megválás tevékeny életének reá nézve, de reánk nézve is legjelentősebb szinteréről. Valóban hiu gondolat volna, hogy itt azt részletezzem: ki volt Szabó Jenő!? Tudja azt minden görögkatholikus magyar. 1843-ban született az ugocsamegyei Fancsikán, ahol atyja görögkatholikus lelkész volt. A gimnáziumot Ungvárott, az Egyetemet Budapesten végezte, — küzdve, mint annyi sok ifjú hittestvérünk, minden görögkatholikus közös bajával: a szegénységgel. De nagyszerű szellemi képességei korán meghozták igyekezetének, szorgalmának gyümölcsét. 1868-ban az akkori közmunka és közlekedésügyi minisztériumban kapott hivatalt. Itt emelkedett aztán fokról-fokra, mig 1887-ben miniszteri tanácsos lett. E- minisztériumban a vasúti ü^yek vezetése körül országos jelentőségű tevékenységet fejtett ki. Amikor pedig 1893-ban működésének ezt a szinterét érdemei elismerésének számos külső jelével elhagyta, az ország iegnagyobb közgazdasági szervezetei igyekeztek munkáját s tehetségét a maguk számára megnyerni. 1896-ban a főrendiház tagjává nevezték ki s mint a Pesti Migyar Kereskedelmi Bank igazgatója fejezte be nagymunkáju életét. A görögkatholikus magyarság küzdelmeinek vezetését a legválságosabb időben vqtte kezébe; akkor, amikor avatatlan kezek szinte minden addigi eredményt kockára tettek. Megalakította a Görögkatholikus Magyarok Országos Bizottságát s megszervezte mint e bizottság elnöke, az 1900. szent évi hires, emlékezetes római zarándoklatot s ezzel a görögkatho likus magyarság ügyét a jog, törvény és igazság útjára terelte! A görögkatholikus magyarság eme történelmi jelentőségű tényét Szabó Jenő az „Emlékkönyv" áldozatkész kiadásával örökitette meg Hivatottabb ember Szabó Jenőnél nem is állhatott volna a görögkatholikus magyarság élére. O már akkor közgazdasági tevékenysége révén országos nevet vivott ki magának;

az első görögkatholikus világi volt, akit a király a főrendek sorába iktatott. Neki a görögkatholikus magyarság nem adhatott már semmit, annál többet szolgálhatott Ő e magyarságnak. Tette is azt a legteljesebb önzetlensöggel. 1898-tól kezdve, amikor az Országos Bizottság közfelkiáltással elnökévé választotta, Szabó Jenő neve jelentette a görögkatholikus magyarság ügyét. Amidőn elnöki megnyitójában az életét betöltő nagy célt meghatározza: „Fentartani és megerősíteni a magyar nyelv használatát a görögkatholikus istentiszteleteknél", szinte prófétai meglátással teszi hozzá: „És ezáltal idejében feltartóztatni azt a visszafejlődési folyamatot, amelynek sikere csakis egyházunk és nemzetünk közös ellenségeinek válnék javára." Soha több ellenségünk nem volt, mint most s bizonybizony nagy az ő igyekezetök a „Visszafejlődési folyamat" megindítására ! — Szabó Jenő emléke adjon erőt nekünk, hogy igyekezetüket meddővé tehessük. Olvassa az emlék felidézésére minden hittestvérünk minél többet az ő működését oly elevenen feltáró s megint csak az ő áldozatkészségéről tanúskodó kötetet: „A görögkatholikus magyarság utolsó kálváriás-utját \" Abban a nehéz „Kálvária-járásos" küzdelemben a kitűzött nagy célért, Szabó Jenő a budapesti görögkatholikus egyházközséget minden szerető gonddal vette körül s annak különös misszióját hirdette. Egyik legfőbb eszköznek tartotta annak az előítéletnek megszüntetésére, hogy aki görögkatholikus, az nem is lehet magyar! Szabó Jenő providenciális fellépésének s működésének egyik legnagyobb eredménye éppen az, hogy ma már mint magyarok is nemcsak vallhatjuk, de büszkén vallhatjuk magunkat görögkatholikusoknak í Őrnaga egész élete, fáradhatatlan tevékenysége igazolta legmegdönthetetlenebbül, hogy — az ő saját szavait idézve — „Görögkatholikus magyarság — igenis — van, volt és lesz mindenkor.

GLÜCK JENŐ

b ú t o r á r u h á z á b a n

N Y Í R E G Y H Á Z A , V A Y Á D Á M - U . 8. S Z . A L A T T M é l y e n leszállitott á r o n vásárolhat modern háló, e b é d l ő stb. b e r e n d e z é s t és k ü l ö n f é l e b ú t o r o k a t . 4*

SS

Ennek az igazságnak elismertetésére állította szolgálatban élete jobbik felét: áldozva anyagi javakat, pazarolva szellemi kincseket. Az egyházközségünk céljaira tett nagyszerű alap tványai ma is egyedülállóak. Neki mindene volt a görögkatholikus magyarság, — a görögkatholikus magyarságnak pedig mindene volt Szabó Jenő! Tisztelt Egyházközségi Közgyűlés! Ezek a hithű férfiak, akikről itt most megemlékeztünk,, mind a négyen törhetetlen megalkuvást nem ismerő képviselői és ha kellett, harcosai voltak a görögkatholikusságot a magyarsággal egyesitő nagy gondolatnak; annak a gondolatnak, amely a budapesti egyházközségnek is éltető lelke. Reánk maradt örökül, hogy működésük, tevékenységük egész életük példája után indulva, tovább ápoljuk és kiépítsük e gondolatot. Vezérlő csillagok ők a görögkatholikus magyarság egén:: ragyog mindannyiunknak, melegit s lelkesít e csillagok fénye tovább mindnyájunkat, ha ők meg is váltak a földi léttől,, mert Ő róluk is elmondhatjuk a nagy költővel: »Nem hal meg az, ki milliókra költi Dus élete kincsét, ámbár napja mul; Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé finomul. Mely fennmarad s nőttön-nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik«. Mi ís imádkozzunk, reájuk — gondolva óhajaink betel— jesedéséért, — és mi is reméljük, hisszük, hogy az a hitközség, amely ilyen fiakat ölelhetett keblére, tovább fog fejlődni, virágzani s be fogja tölteni nagy hivatását Istennek s az embereknek tetsző módon. Ez a mi vigasztalásunk s megboldogultak elvesztése felett érzett nagy fájdalmunkban. Áldassék az Ő emlékezetük!

53

Az ukránok liarca a nemzeti egyházért és az unio. Irta: Dr. Bonkáló Sándor egyetemi tanár. A görög egyház istenitisztelete a népnyelv használatát követeli «neg. A görög egyház kezdettől fogva nemzeti egyház volt s ezért -a Bizáncból küldött hittéritők munkájuk megkezdése előtt mindenekelőtt a bibliának és a szerkönyveknek a megtéritendő nép nyelvére való lefordításáról gondoskodtak. így jártak el a szlávok apostolai is. Konstantin (szerzetesi nevén Szt. Cirill) és Szt. Metód a legszükségesebb szövegeket a ma óbolgárnak, vagy egyházi ószlávnak nevezett nyelvre fordittották le. Mikor azután a X . század •végén (988.) a keleti szlávok Kievben megkeresztelkedtek, a könyveket készen kapták Bulgáriából, de saját nyelvük hangalakjá'nak s kiejtésének megfelelően olvasták s igy nem volt szükség uj .fordításra. Ezt az eredeti óbolgár nyelvet azután fokozatosan oroszositottták, mig végre a X V I I . sz. közepe táján Moszkvában mai alakját vette föl. így keletkezett a mai napig is használatos orosz szerkesztésű egyházi szláv nyelv, mely az oroszokon kivül az ukránoknak s a Ruténeknek is az egyházi nyelve. (A munkácsi és eperjesi êgyházmegyék liturgikus nyelve sem az eredeti ó-egyházi szláv, hanem az orosz szerkestésü egyh. szláv.) Az ukránoknak és a rutéíneknek tehát rokon ugyan, de mégis alig érthető, idegen liturgikus nyelve van, ami nem felel meg a görög egyház szellemének. A z ukránok szerettek volna segíteni ezen a visszás állapoton, de a cárizmus idejében az orosz egyház politikai okokból ragaszkodott a közös liturgikus nyelvhez. Ezzel szorosabbá akarta fűzni a kapfesot az oroszok és az ukránok között s az avatatlanok előtt ezzel akarta bizonyítani, hogy az orosz és az ukrán egy nemzetet alkodn a k . Ezért szüntették meg az ukránok egyházi autonómiáját s előbb a moszkvai patriarcha, majd Nagy Péter cár alatt a patriarchálisí •helyébe állított Szent Szinodus fennhatósága alá rendelték. A z

A I^R Í T T ^ R . 1O R R ^ • J - V l [ í r i U c ) v U U , tatni, forduljon bizalommal az ezüst éremmel és oklevéllel kitüntetett uri

NYÍREGYHÁZA,

legdivatosabb és jó szaruhát óhajt csinál-

básu

J Ó Z S © f d i v a t s z a b ó h o z

V A Y Á D Á M - U T C A 7. S Z Á M .

54

oroszok attól tartottak, hogy egyházi autonómia esetén az ukránoki Rómával fognak egyesülni s hogy a vallási elszakadást azután a politikai fogja követni. Hogy sejtelmük nem volt alaptalan, azt a mai eseményeken kivül a mult tapasztalatai is igazolják. Az orosz egyház bölcsője Kiev, itt keresztelkedtek ,meg a keleti szlávok 988-ban. Mikor Cerularius elszakadt Rómától, a kievi metropolia nem követte példáját, hanem továbbra is közösségben maradt Rómával. Ezért az időközben megüresedett metropolitai széket választással töltötte be, mig addig a metropolitákat a konstantinápolyi patriarcha nevezte ki. Körülbelül 6 évtizeddel később Kiev is követte Bizánc példáját, az időközben szerzett jogait azonban megőrizte, metropolitáit továbbra is maga választotta s a bizánci patriarcha csak névleges fennhatóságot gyakorolt fölötte. f Kiev bukása után (1246.) az akkori metropolita Moszkvába helyezte át székhelyét, de igényt tartott az »összes orosz földekre«. A délorosz (mai terminológiával : ukrán) püspökök és papok nem ismerték el a moszkvai patriarcha fennhatóságát, hanem uj metrdipolitát választottak Halics székhellyel. Ukrániának Lengyelország gal történt egyesítése után a halicsi metropolita Kievbe tette át székhelyét. Vagyis a XV. században két, egymástól független, önálló keleti szláv egyház volt: a moszkvai, mely (mai terminológiával élve) az oroszokat s a kievi, mely (mai temrinologia szerint) az ukránokat egyesitette magában. Időközben a moszkvai metropolita teljesen elszakadt Bizánctól s (1585—91.) felvette a patriarcha cimet s a kievi metropolitát saját fennhatósága alá akarta helyezni, ez a kísérlete azonban az ukránok ellentállása miatt meghiusult. Teljesen külön életet élt a két egyház. A moszkvai teljesen elzárkózott minden nyugati befolyás elől, saját magát tartotta az egyetlen igaz egyháznak s a kath. (fegyházat pogánynak nevezte, viszont a kievi érintkezésben maradt nyugattal s több izben közeledett Rómához. Már a halicsi metropoliták a latin kongregációknak teljes mozgási és cselekvési szabadságot adtak területükön s ezt a kievi metropoliták sem vonták meg tőlük. Mikor a X f l í . században felmerült a latin s a görög egyház /egyesülésének a terve, rokonszenvesen fogadták azt s csak Román fejedelem halála s az azt követő több évtizedes politikai zavarokon mult, hogy a délorosz: (mai elnevezéssel : ukrán) egyház nem egyesült Rómával. Az unió gondolata azon>ban tovább is ott élt a lelkekben s a kievi metropolita az 1415. és 1439. zsinatokra is elküldte képviselőit, amiért Moszkva, — mely nem fogadta el a meghívást — az igaz hittől való elpártolással és*

55

eretnekséggel vádolta meg. Hogy az unió ekkor sem jöhetett létre, annak politikai okai voltak. Mikor Ukrániát Lengyelországhoz csatolták, a lengyel püspökök látván az ukrán papság szimpátiáját Róma iránt, abban a balhitben ringatták magukat, hogy az unió meghiúsulása esetén az ukránok a latin szert. kath. hitre fognak áttérni. Csakf akkor látták be tévedésüket, amikor már késő volt, amikor a 'lengyelek és az ukránok között kitört a nemzetiségi harc s amikor a pra^ voszláviát a nemzetiséggel kezdték azonosítani. Ennek tulajdonítandó, hogy az 1596. évi breszti uniót már csak néhány egyházmegye fogadta el, a többi !pedig Szembehelyezkedett vele, mert a lengyel jezsuiták kelepcéjének tartotta. Elkeseredést szült az is, hogy az unitus papokat ezután sem tartották a latin papokkal egy en rangúaknak. Ilyenek voltak a viszonyok, mikor Ukránia balparti része Kiev városával az 1654. évi perejaszlavi szerződés alapján Muszkaországgal egyesült. A kievi metropoliát a szerződés biztosította, hogy 1. továbbra is a konstantinápolyi patriarcha fennhatósága alatt marad, tehát nem kerül a moszkvai fennhatóság alá ; 2. hogy eddigi területén továbbra is a kievi metropolita fogja gyakorolni az: egyházfejedelmi jogokat, s végül, hogy 3. belső szervezetét változatlanul megtartja, vagyis maga fogja választani metropolitáit s püspökeit. Moszkva azonban hamarosan megszegte a szerződést. A kievi metropolitát egy ukázzal 1685-ben a moszkvai patriarcha alá rendelte s egy tollvonással megszüntette a kievi metropolia autonómiáját. Ezután kezdetét vette az ukrán egyház eloroszositása. Az ukrán papokat Észak-Oroszországba helyezték át s az ukrán községekbe muszka papokat küldtek. Lengyelország feloszlatása után igy jártak el a jobbparti Ukrániában is. Az unitus püspököket právoszláv püspökökkel cserélték ki s néhány évtized alatt a gör. kath. egyház hiveit erőszakkal a právoszláv egyház kebelébe terelték. Néhány kisebb unitus sziget azonban mind a mai napig fennmaradt s az unió iránti szimpátia is él még helyenként a nép szivében. A' cárizmus bukása után az ukránok kimondták az orosz egyháztól való elszakadást. Az oroszok a Szent Szinodust eltörölték s ismét betöltötték a moszkvai patriarchai széket, mire a Kievben székelő ukrán egyháztanács Elek volt novgorodi érsek vezetése alatt utasította az ukrán papságot, hogy miséiben ne emlitse a moszkvai patriarcha nevét s egyben tudatta, hogy az egyházi autonomiák rendezése céljából összehívják az ukrán zsinatot. Elek érsek mindjárt a

56

forradalom kezdetén (1917.) nemzeti irányt adott a mozgalomnak. A bibiiát már a mult század második felében leofrdította ukrán nyelvre Kulyis (részben Leviczkij, a zsoltárokat pedig Pulyuj), ami igen megkönnyítette Elek és hivei munkáját, mert már tapasztalatból tudták, hogy az ukrán bibliát szívesen olvassa a nép, mig az orosz szerkesztésű egyházi szlávnyelvü bibliát nem szereti, mert nem érti s ezért ¡arra a gondolatra jöttek, hogy a görög egyház szellemének megfelelően a templomba is beviszik a nép nyelvét. Az ukránnyelvü istenitiszteletet általános lelkesedéssel fogadták a hivők, Kiev ukrán templomai mindig megteltek, mig az orosz templomok tátongtak az ürességtől. Parthenius, az uj kievi metropolita szintén lelkes hive az ukrán liturgikus nyelvnek, amely rohamosan terjed Ukrániában. A kievi orosz püspök 1921. tavaszán, egyházi átokkal s kiközösítéssel fenyegette meg emiatt Partheniust s híveit, de a mozgalom terjedését meggátolni nem tudta. Eretnekséggel vádolta meg az ukrán egyházat s azt állította, hogy a független ukrán egyház római intrikának a müve s célja az unió előkép szitése. A mai nehéz viszonyok közt nem tudjuk kellő figyelemmel kifeérni az orosz és az ukrán egyház közötti harc egyes fázisait s azért azt sem tudjuk megállapítani, hogy a nemzeti érzésen s történeti ha ¡gyományokon kivül miféle más okok késztették az ukránokat az orosz egyháztól való elszakadásra, annyi azonban bizonyos, hogy h a sikerül az ukránoknak a teljes egyházi önállóságot biztosítani, az unió kilátásai lényegesen javulni fognak. A galíciai unitus püspökökre szép hivatás vár e téren. , A galíciai ukránok között is felmerült az az óhaj, hogy a z orosz szerkesztésű egy'n. szláv nyelv helyett az ukránt emeljék liturgikus nyelvvé, le is fordították az összes egyházi könyveket, a lengyel hatóságok azonban az ukránnyelvü egyházi könyveket elkobozták. E sorokat azok okulására irtam, akik még ma is abban a hiedelemben vannak, hogy a görög egyházban is egységes liturgikus nyelvnek kell lenni s ezért nem nagy rokonszenvvel fogadják ¡az élő nyelv bevezetését a templomba. Az ukránok példája is azt bizonyítja, hogy a görög fegyház szelleme a nemzeti nyelv használatát követeli meg s egyben rámutat a fejlődés útjára is. Minden nép es nemzet, amely keletről kapta a kereszténységet, legyen az egyesült nagy szakadár, idővel az oltár előtt is saját anyanyelvén fogja dicsérni az Urat.

üauasz. II.

i. A

villogó tavaszi

Betévedt titkon S

illattal

töltve meg

Szivembe'

Az én szivem bizony

pompa

Hiú

ablakomba

be

könnyen

Minden

támad.

tavasz

újból

gyarló, hajló,

A szenvedést könnyen

szobámat,

lágy visszhangja

ábrándra

felejti, megejti.

III. Egy kis sugár

derült

egébűl

S lelkem csodás gyönyörbe S ha kis madár Az is megindít,

szédül;

rak enyhe fészket, dalra

késztet, X.

IV. Egy

szál

virág,

Mely utamon Madárdal, Mind-lángra

vagy egy tekintet,

virágot

napfény,

hintett,

telve büszke sirni volna

S bár annyit

édes illat.

gyújt, mámorba

Csordultig Kacagni,

ringat.

Megölelném

lelkem,

kedvem

űzött, annyit e nagy

bántott,

világot. Ifj. L e g e z a P á l .

SZÍJGYÁRTÓ- ÉS NYERGES-ÜZLET

Fábián János

s z í j g y á r t ó és

nyerges

Nyíregyháza, Rákóczi ut Készítek

mindennemű

kocsizó és igás lószerszámot a

legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig.

^

tartok kész szerszámokat, melyeket a vásárló

Raktáron közönség

nagybecsű figyelmébe ajánlok, aia Javításokat ugy lószerszámok, mint bőrdíszművekben a legolcsóbban vállalok.

58

Magánügy-e a vallás? — Gondolatok a töiténetfilozófia köréből. — Ha sűrített lényegét kivánnám adni annak a gigantikus küzdelemnek, mely összes erkölcsi, gazdasági és társadalmi következményeivel egyetemben az u. n. keresztény világnézletet a nem keresztény világnézlettől elválasztja, azt mondhatnám, hogy az egész kérdés azon ugrik: magánügynek tartjuk-e a vallást, vagy sem? Mert ha a vallás az ember magánügye, amelybe senkinek, sem egyesnek, sem pedig az államhatalomnak beleszólása nincs, az elveszti kapcsolatát mindazzal, ami egyetemes, ami politikum s kinek-kinek az ő privát étete velejárójává zsugorodik össze. Mig ha a vallás mindenkit érintő közügy, akkor, mint a vérereknek kell keresztül-kasul járnia a vallásos világnézletnek az állami és társadalmi élet minden megnyilvánulását s minthogy a nyugati kultura kiválóan keresztény kultura, ennek a világnézletnek minden vonatkozásban kereszténynek kell lenni. __ Igen sokan vannak, akik, amidőn szóba kerül, magánügy-e a vallás, vagy sem, nem tudnak megszabadulni annak a megállapításától, hogy ezt a kérdést a szabad vizsgálódás és lelkiismereti szabadság proklamálásával voltakép a protestantizmus iktatta be az emberiség kulturfejlődésének történelmébe. Ha nem is olyan brüszk módon, mint ahogy ellenfelei állitják, de lényegében ennek adott kifejezést Münchenben a nemzetközi katholikus nagygyűlésen Székesfehérvár nagynevű püspöke is. A magam részéről ezt a felfogást túlzottnak tartom, mert a protestantizmus — legalább elméletben — mindenkor a biblia és valláserkölcsi meggyőződés elvi alapján állt s ez a kérdés sokkal később a francia enciklopédisták, majd Spinoza Baruch, Marx, Bébel, Haeckel stb. tanításai nyomán csúszott csak le a közfelfogásba, gyakorlati jelentőséget pedig csak a szociáldemokraták erfurti programjának 6-ik pontja által nyert. Messzire vezetne, ha mindezeket tüzetesen kivánnám részletezni. Éppen azért elegendőnek tartom, ha e részben csakis arra utalok,^ hogy a francia enciklopédisták guerilla támadásai után, amely támadások lényege abban volna összegezhető, hogy miután a pozitív vallások a valláserkölcsi irányelvekkel súlyos terheket rónak az egyén vállára s nagymértékben befolyásolják az egyéni s ezzel a társadalmi életet, azokkal szemben csak az az egy ut van a szabadulásra, ha a vallást kinek-kinek az ő magánügyeként kezelik s azt,, mint ilyet, a közügyekből kirekesztik. Spinoza Baruch az, aki Tractatus theologico-politicus cimü művének 7-ik fejezetében legelőször foglalkozik rendszeresen e kérdéssel s arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a vallás „nullius iuris, nec auctoritatis publicae est."1) Azaz, hogy a vallás magánögy. Annak tartalmát ki-ki maga szabja meg magának, s a vallásnak a közügyekhez, a nyilvánossághoz semmi köze. Azonban bármennyire előrevetette is a francia enciklopédisták Sem joggal, sem nyilvános tekintéllyel nem bir.

59

tanításai nyomán a kulturharc az árnyékát és bármilyen nagy hatással volt is Spinoza Baruch megállapítása korára, gyakorlati jelentőséget a kérdés csakis akkor nyert, amikor Bebel, Marx és Engels nyomán a szociáldemokraták politikai programjukká tették a kérdést és az emiitett erfurti programm 6-ik pontjában kimondották, hogy a vallásfelekezetek magántársaságok önkormányzati joggal, amelyhez az államhatalomnak semmi köze. Azóta ez a jelszó soha és sehol nem maradt ki a szociáldemokrácia csatakiáltásai közül. A kérdés elmélyült. A harc kiélesedett, jött egy vérvörös világháború és egy még vérvörösebb forradalom. S amikor most a romok közt botorkálva ujabb és ujabb lökéseit érezzük ennek a szellemi rengésnek, nem lesz minden időszerűség és haszon nélküli, ha e lapok hasábjain is szeme közé nézünk ennek a kérdésnek. A kérdés ismertetésénél — miután az isteni kinyilatkoztatás elvi alapján állok — ki akarom kapcsolni Herbert Spencer a Szociologia alapelvei cimü művének a „Megismerhető és meg nem ismerhetőről" irt nagybecsű fejtegetéseit, melyben a vallásról, mint egyik szociális tényezőről elmélkedvén, arra a végső következtetésre jut, hogy a vallás és tudomány egymással ellentétben nem állhatnak, mert egyik is, másik is csak más megvilágítása ugyanazon dolgoknak. Hogy céljuk: az emberi boldogság megvalósítása egy és csak az eszközeik mások. S ha Spencer nem az isteni kinyilatkoztatás ténye gyanánt fogja is fel a vallást, mégis bátran és félremagyarázhatatlanul állapítja meg, hogy bolond ember az, aki azt hiszi, hogy a vallást csak az emberi kedély szülte, vagy pláne a papok csinálták s másrészt, hogy aki a vallás létét és szükségességét tagadja, éppen ugy tesz, mint aki tagadja a nap létét és szükségességét, holott látja, hogy minden reggel felkél s áldását ontja a főidre. Teljesen kikapcsolom Kant Immánuelnek, a königsbergi fülemülének kategorikus imporativusait is, amelyek az Isten létét és a vallásos kultuszt minden idők és minden népek feltétlen eszmei követelményének állítják be. Nem idézem Du Bois Reymond — ignorabimusait. A hét világ rejtélyt. Egyszerűen utalok az írásra: az Ó- és Újszövetség tanításaira. A szentatyákra. Élő hitünkre, a Jézus Krisztusra. Aki a türelem, megértés és az emberszerető Istenember volt mindhalálig s rövid summáját adva mindannak, amit ilyként leszűrhetek, végső következtetményként annak adok kifejezést, hogy nincs joga senkinek, se az egyes embernek, sem az államhatalomnak a másik embertársának meggyőződésén erőszakot elkövetni, abba belenyúlni és

Hartos Lajos gyapjuszövetáruháza Különlegességek szövetekben és

kézmüdrukban

Nyíregyháza, Vay Ádám-utca. Takarékpalota

-60

meggyőződését kikényszeríteni. Ennyiben tehát az, hogy ki és mit hisz, kinek-kinek a magánügye. Nagyon téved azonban az, aki a kérdést ezzel elintézettnek véli, vagy pedig ebből azt a következtetést vonja le, hogy ahoz tehát a köznek semmi köze. E részben mindenekelőtt arra utalok, hogy amikor ugy teszszük fel a kérdést: magánügy-e a vallás, vagy sem? —- voltakép nem is helyesen tesszük azt fel. S amikor minden vizsgálódás nélkül csak a jelszavak meqszokottságával dobja oda valaki a választ, hogy a válasz magánügy, voltakép teljesen megfontolás nélkül jár el, mert az összefüggő tények összeségéből csak egy szempontot ragad ki s ebből von következtetést az összeségre. Messzire vezetne, ha rendszeresen és összeségükben kívánnám előadni az idevonatkozó kapcsolatos tényeket. Éppen azért a következőkben csakis a sűrített lényeget ismertetem. Akár az isteni kinyilatkoztatás tényén nyugvónak tekintjük is a vallást, ami az egyház tanítása s minden igaz hitű keresztény ember vallásos meggyőződésének sarkköve, — akár a történelmi fejlődés eredményének, mint azt egyes gondolkodók teszik, annyi kétségtelen tény, hogy vallással az ember kulturfejlődésének minden korszakában találkozunk. Sőt mi több, azt látjuk, hogy a vallás mindenkor és mindenütt a legszorosabb kapcsolatban állott ugy az egyéni, mint társadalmi élet összes vonatkozásaival. Még az u. n. francia separaciós törvények s a kommün vérlázító cselekményei sem voltak képesek ezt a kapcsolatot megszüntetni s a moszkvai metropolita a szellemerkölcsiek terén hazájában ma nagyobb hatalom, mint volt. Az állam és az egyház szétválasztásának klasszikus .hazája, az Északamerikai Egyesült Államok pedig oly intenzív valláserkölcsi életet él, mely követendő például szolgálhat sok olyan kontinentális államnak, ahol a vallás már nem államvallás, de még nem magánügy. Már most: mit bizonyít ez a tény? először is azt, aminek Herbert Spencerrel kapcsolatban már kifejezést adtam, hogy még a fejlődéstani elmélet szempontjából teljesen megfontolatlan s tudománytalan álláspont az, mely azt tanitja, hogy a vallás emberi találmány és hogy az egyén szempontjából a vallás nem más, mint idegállapot, amolyan bolygó illat, hervadó virágon! Mert a valóság az, hogy a vallás úgyis mint hitbeli meggyőződés, úgyis mint kultusz, egyaránt társadalmi valóság, ép ugy, mint bármely más társadalmi jelenség. És mert van, szükségletet elégít ki, amiből viszont okszerűen következik, hogy mint ilyennek a léte még az evolúció tana szempontjából is indokolt és pozitív. És ez természetes is. Mert akármelyik oldaláról vizsgáljuk is a kérdést, az kétségtelen tény, hogy az ember lelkivilága és meggyőződése, mely benne akár a makro-, akár a mikrokozmoszról — a világegyetemről s a lelkivilágról — kialakul, nem marad meg egyéni elzárkózottságában, hanem kilép annak köréből és embert úgy szűkebb, mint távolabbi körökben annak megfelelő magatartásra és cselekedetre készteti. Ez a magatartása azonban a társas együttélés rendje érdekében szigorú jogi és etikai formák által van meghatározva. Maga is hat. de rá is siratnak. Érzései, gondolatai. és cselekedetei a legkülönbözőbb és

61

legkomplikáltabb mozdító erők eredője. Es bármennyire akarná is, hogy kivonja magát a környezet hatása alól, a szülői ház, az iskola, a templom, a könyv, az újság, a társaság, az intézmények, — szóval az emberi társadalom egész felépitménye a bölcsőtől a sirig nyomon követi s rányomja a maga bélyegét. Már most, ha mindez igaz, kérdem: ki lehet-e ragadni a szellemi és anyagi létnek ebből az óriási egészéből a vallást s azt mondani, hogy az — magánügy ? . . . S ha mégis magánügy, miért nem tiltakozik egyesek jogérzéke akkor is, amikor a kamatláb, élelmezés, házasság, vagy mondjuk a részvényjog terén állit fel az állam szabályokat.? Megmondom. Mert ez a tétel ma már nem elvi kérdés, hanem — politika. A kérdést különben, mint már emlitém, az u. n. történelmi materializmus fejlesztette idáig. S mint magának ennek a történetfilozófiai iránynak, ugy a kérdés ilyetén való beállításának és eldöntésének is az a legnagyobb hibája, hogy a társadalmi problémák megítélésénél vizsgálódása köréből teljesen kizárja a lelki élet velejáróit és történelmi előzményeit s feledi, hogy hacsak mint egy kártyavár egész belső szerkezetében összeomlani nem akar, a vallást, mint a társadalmi élet fundamentumát, mint valami ócska, divatja mult nyakkendőt, magától el nem dobhatja, mert az ugy belső igazságainál fogva, mint természetére nézve egyrészt Krisztus Urunk, szavaira, másrészt az emberi természet és a történelmi fejlődés kősziklájára van felépítve, ez a három pillér pedig olyan fundamentum, melyet a poklok kapui sem fognak megdönteni! A keresztény világnézlet tehát mehet bátran előre a maga utján . Szilánk.

Magyarok. Egy fényes, napkeleti éjen: Emese álma valóra válott . . . Titkokat látott, csodákat látott-, Egy fényes napkeleti éjen . . . És elindultak, ezernégyen . . . Szivükben álom, égő vágy lakott, Zengtek a kürtök s egy uj, szebb hazáért Elindultak a kóbor magyarok . . . Csillagporos volt országuk utja, Amely keletet hosszában futja!

«62

Szivökben titkos muzsika dalolt . . . Harcias kedvök reitenthetlen volt! Hazát szereztek . . . s mi az utódok: Hazánk testén csak lekopott fótok, Nézzük a rablók nagy pusztítását . . . 5 érezzük arcunk „pir* -pirulását! Szégyen,

gyalázat!

Nincs magyarázat!

. . . Ifj. Radványi S á n d o r .

A keleti egyházból származó római pápák. /

Egy hatalom van a földön, melyet se idő, se idegen hdditók meg nem dönthetnek. Ennek a hatalo nnak nincsenek határai. Kiterjed az egész világra. Ezt a világhatalmat ecclesiának, anyaszentegyháznak nevezzük Törvényadója, uralkodója maga Jézus Krisztus. 0 vetette meg az alapjait és gondját viseli a világ végezetéig. Fö'di helytartójául szent Pétert és az ö utódait a római pápákat tette meg: „Te Péter vagy és e kőszálon épitem anyaszentegyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta . . Elmenvén tanítsatok minden nemzeteket, megkeresztelvén őket az Atyának es Fiúnak és Szentléleknek nevében; tanitván őket megtartani mind, amik-t parancsoltam nektek; és ime én veletek vagyok mindennap

a világ végezetéig

Krisztus urunk az anyaszentegyházat felruházta mindazon kellékekkel. melyek kormányzásához szükségesek: legelsősorban meghatározta a kormányformáját. Ebben a kcrmányformában egyesítette a monarchikus, az aristokratikus és a demokratikus kormányformák eszményi elemeit s elhagyott mindent, ami ezen korinányformákban fogyatékosság, emberi tökéletlenség van. S e-en csodálatos egyesülésből született m^g az eddig ismeretlen kormányforma, „mely egy és változatlan, mint a monarchia, sima és SZÍVÓS, mint az aristokracia, tevékeny és élénk, mint a demokrácia", neve szent kormányzat: hierarchia. Ebben a hierarchikus szervezetben találkoznak népek, nemzetek, szegények gazdagok, uralkodók, fejedelmek, ügyefogyottak és minden ember, aki lelke üdvét munkálni akarja S mig a történelem színpadán hatalmas népek, nemzetek, Nagy Sándorok, Caesarok, Napoleonok s bölrsek merülnek fel és enyészaek el, addig az anyaszentegyház alapjai birják az evezredes ostromokat s csak egyetlenegy korona száll főrolfőre megszakithatlan láncolatban, a szentséges atyának tiarájn.

"803

A római pápák sorozatából jelen történeti dolgozatunkban azokat a római pápákat emeljük ki, akik származásuknál fogva a keleti egyházzal szorosabb vonatkozásban vannak. Szent Evaristus 112—121=ig. Hadiián és Traján császárok alatt szt. Kelemen után szt Evaristus került a pápai trónra. Született Betlehemben görög szülőktől. Fiatal korában Rómába ment, hogy a tudómányokban képezze magát. Kiváló tudományos képzettségével és jámborságával korának tudományos és előkelő köreinek tiszteletét vivta ki magának. Majd a legmagasabb polcra, a pápai székbe emelkedett. Több üdvös intézkedéseiből kiemeljük a következőket: Első cselekedete volt, hogy a hitélet előmozdítása végett Rómát több lelkészségre osztotta fel. Ezeket a lelkészségeket címeknek nevezte el. Minden ilyen cim élére áldozárt rendelt. Az akkor gombamódra szaporodó eretnekségek túlkapásainak meggátlására, nehogy valakinek kedve legyen valamely püspököt tévtanitással megvádolni, elrendelte, hogy valahányszor egy püspök prédikál, hét diákonus állja körül, hogy prédikációjának tanúi legyenek. Különös gondja volt arra, hogy a szertartásokat minél ékesebbekké tegye. A püspöki tekintély emelése végett az istentiszteletnél segédletet ir elő a püspök mellé, majd egyik levelében költői szavakkal az egyház különös szeretetébe ajánlja a püspököket, tőlük pedig szigorúan megkívánja, hogy egyházmegyéjüket fölötte fontos ok nélkül ue hagyják el. A hadriani keresztény üldözésben igen sokan vértanúságot szenvedtek. Szt t Ignác, Antióchia püspöke ezen keresztényekről a következőket irja : „Ök a valódi erények példányképei, kik erkölcseik szentségénél, tanaik tisztaságánál és szeretetöknél fogva, mely őket a hitben elválaszthatatlanul összeköti, minden szakadástól irtózva, méltán állíttathatnak fel követendő példányokul a többi egyházak híveinek." Ha a juhokról a pásztorra vonunk következtetést, S7t. Evaristust ezen erények magaslatán fogjuk látni, mert nemcsak atyja, hanem példányképe is volt egyházának Nemcsak az igét buzgón hirdette, hanem a felebaráti szeretet gyakorlásában is első volt. Meglátogatta, vigasztalta a betegeket, bátorította az üldözötieket és foglyokat, atyai gyöngédséggel és szeretettel segítette az özvegyeket, árvákat és szegényeket Ö imagát szigorú élettel fegyelmezte. Erélyesen küzdött az arrasi eretnekség: a gnosztikusok ellen. Megadatott neki, hogy Jézusért, kiért élt, vértanúi halált hallhatott. 121 október 26-án a Hadrián-féle üldözésben őt is kivégezték. Szt. Péter mellé temették el. Szt. Telesphorus 142—154-ig. Antonius Pius a Hadrián-féle keresztényüldöző törvényeket hatályon kivül helyezte s igy ezen jóakaratú uralkodó alatt a Szentszék is legalább egyelőre ment volt az üldözésektől. De ott volt egy másik veszedelem, mellyel szembe kellett szállania A gnosztikusok tévtana erősen szedte áldozatait. Ebből a tévtanból később a dokéták, a sethiták és az ophiták tévtana keletkezett és erősen kezdtek terjedni a gyönge lelkűek között. Ilyen körülmények között kerüit a pápai székbe szt. Telesphorus.

"803

Születeti a mai Calabríaban: Terra-Nuovában görög szülőktől. Tanulmányai végeztével remetévé, anachoretává lett, vagyis a világtól elvonulva Istennek szentelt szigorú életet éít Mint remete Rómába zarándokolt, hol 1. Sixtus halála után őt választották meg pápának. Szt. Telesphorus fáradhatatlanul küzdött a felburjánzott eretnekségek ellen és éberen őrködött a hit tisztasága fölött. Az üldözések alattelhanyagolt nagyböjtöt rendezte és annak ünnepélyes megtartására szólította fel az egyháziakat és a világiakat, Az istentiszteletet fejlesztette. Ő hozta be a szertartásba a »Dicsőség a magasságban Istennek« kezdetű magasztos éneket. Szt. Irén és Özséb tanúsága szerint vértanúi halált szenvedett 154.. év, január 5-én a prokonzul parancsa folytán. Szt. Péter mellé a Vatikánban temették el. II. Szt. Sixtus 260-261.. Nehéz fellegek tornyosultak ebben az időben a római birodalomra.. A meghódított népek lázongtak, döngették Róma kapuit. Mindenki érezte*, hogy a nagy pogány birodalom rothadt teste nemsokára össze fog omlani. Az elégedetlenséget csak szították az egymást követő elemi csapások, Pestis, éhség, .«zárazság és mindenféle nyavalyák tizedelték a népetA pogányok mindezekért a keresztényeket okolták. Azért megtiltják az istenitiszteletek megtartását. Mindenféle aljas ígéretekkel hitszakadásra csábítják a püspököket és papokat. S mive! arra nem voltak kaphatók, ujabb rendelettel száműzetésbe küldték őket. A nép nem hagyta el pásztorait, inkább megosztotta velük a száműzetés keserű kenyerét. Majd kínzással próbáltak eredményt elérni. Hasztalan volt minden erőlködés.. Valérián császár belátva azt, hogy az eddigi rendeletek nem bizonyultak eléggé hatékonyaknak, 268 augusztus havában ujabb rendeletet adott ki, mely szerint minden püspököt, papot meg kell ölni, a keresztény szenátorokat, lovagokat és főhivatalnokokat meg kell fosztani méltóságuktól, hivatalaiktól és vagyonuktól s ha ennek ellenére is rsgaszkodnak hitükhöz, ki kell őket végezni. A láva megindult. A levegőt a vértanuk ezreinek szent éneke és halálhörgése töltötte be. Ilyen állapotok voltak akkor, mikor a pápai trónra II. szt. Sixtus került. Sixtus, vagy Xystos görög szülőktől származott. Athaenei filozofus volt s Rufinus szerint a görög sententiák szerzőjével: Sextussal azonos személy. II. Szt. Sixtus rövid uralkodása alatt nagy érdemeket szerzett. Az üldözések nem félemlítették meg apostoli munkáiában. Az ő idejében nagy viszály dult az egyes egyházak között az eretnekek által kiszolgáltatott keresztség szentsége körül. Sixtus bölcs és tapintatos intézkedésével a viszályt hamarosan elsimította és békét teremtett a viszálykodó egyházak között. Sikerrel küzdött a Sebellius-féle tévtanitás ellen. Az üldözések és tévelyek elleni küzdelemben azonban nem feledkezett meg a kereszténység külső terjesztéséről sem. A mai Franciaország területére több kiváló munkást küldött az Ur szöllőjébe, kik közül többek a szentek között foglalnak helyett. Rövid pápasága alatt két körlevelet adott ki. Elsőben a Szentháromság titkáról ad bő tanítást, másikban az egyházfők üldözése miatt kesereg. Ez a pápa különös gondot fordított az Oltári szentség kultuszára.. Gyakran intette a híveket, hogy minél többször járuljanak a szent áldó-

65 záshoz.

Ebben

a korban csak két szin alatti áldozás

volt

gyakorlatban.

A pap az Ur Jézus leslét, a diakónus a vérét osztotta ki az áldozóknak. Valérian üldözése II. szt. Sixtust is elérte. A szent férfiú érezte, hogy nem sokáig hagyják őt békében s legelső gondja volt, hogy szt. Péter és Pál ereklyéit nagyobb biztonság kedvéért katakombába rejtse el, mely hely egyben az istentisztelet céljára is szolgált. Azután magához kérette szt. Lőrinc kedves fődiákonusát és rábizta az egyház feletti felügyeletet. Augusztus 8-án elfogták négy diákonusával együtt s midőn a vesztőhelyre vitték szt. Lőrinc igy könyörgött neki: „Atyám hová mégy fiad nélkül ? Miben hibáztam én ellened ? Te még soha sem mutattad be az áldozatot, hogy én melletted ne lettem volna ! Miáltal érdemlettem meg bizalmatlanságodat, vagy mjkor találtál engem hűtlennek hivatalomban ?l< A szent aggastyán erre igy vigasztalta őt: „én nem hagylak el téged édes fiam, rád nehezebb küzdelem vár. Három nap múlva követni fogsz engem. Őrizd meg az egyház kincseit és gondoskodjál a szegényekről." Ezek után Sixtust a Kallixt temetőbe hurcoltak négy diakónusával együtt s olt egyesek szerint lefejezték, mások szerint keresztre feszitették és ugyanott temették is el őket. A pápa kivégzése után a helytartó megrohanta szt. Lőrincet és követelte tőle az egyházi kincseket. Szt. Lőrinc a pénzsóvár helytartónak igy válaszolt: „jöjj, látni fogod, hogy a mi egyházunk nagyobb kincsekkel bir, mint maga a császár." Azután eléje vezette a szegényeket, mondván: „ime a mi aranjunk és ezüstünk" s az özvegyeket ¿s szüzeket e szavakkal: „a mi gyöngyeink és drága köveink". A helytartó haragra lobbant és a szt. pápa szavai beteljesültek, mert csakugyan három nap múlva szt. Lőrinc követte őt a vértanúi halálban A pogányok rostélyon élve megsütötték. Szt. Dionysius (Dénes) 261—272-ig. II. Szt. Sixtus halála után a heves keresztényüldözések miatt az apostoli szék közel egy évig betöltetlen maradt. 261 juiius 22-én töltötték be szt. Dionysiussal. Szt. Dionysius görög szülők gyermeke volt. Mielőtt a pápai trónra felemelkeeeít volna, Ralábriában remete életet élt Tudományosságával és kiváló erényeivel nagy tiszteletre tett szert az akkori nagynevű, tudós férfiak előtt. Uralkodása alatt a nyilt üldözések szüneteltek Igy az egyes egyházközségek lassan fejlődni kezetek, különösen az ő bölcs és atyai gondoskodása folytán. Az egykorú források azt irják róla: „felszentelt papoknak templomokat és temetőket adott és parochiákat és egyházmegyéket

RUZSONYI

PÁL

Díszműáru, utazó, sport- és játékszerek

vadászati raktára.

N Y Í R E G Y H Á Z A , LUTHER-UTCA 3. SZÁM. tsassa

M. K I R .

T e l e f o n s z á m :

Vadászfegyverek és revolverekből, töltött és üres patronokból állandó raktár

2

11.

LÖPORÁRUDA

5

"803

rendelt." Ezen rendelkezései a pápai hatalom erősödése mellett szólnak. Abban a korban Rómában már 23 parochia volt. Mindegyiknek az élén egy-egy pap és egy-egy társ (s. lelkész), összesen 46 felszentelt papja volt már ekkor Rómának. Dionysius pápa idejében hitvita támadt Dénes alexandriai püspök és Sabellius tévtanitó közt a Szentháromság tana felett, valamint Jézus természete fölött. Ilyen mély teologiai vitában, nem csoda, hogy a kifejezések megválasztásában Dénes püspök is tévedett, hiszen akkori világban az egyes kifejezések még nem voltak kellőleg meghatározva. A pápa ennélfogva felszólította névrokonát, hogy állításait világosaabban fejtse ki. Ö maga pedig a kérdés tisztázására „Anatrope" cimü terjedelmes iratát bocsátotta közre és 262-ben zsinatot hívott össze. Alexandriai Dénes meghódolt a pápa határozata előtt. Sabellius pedig bele merült tévtanitásába. Ezen vita eredménye lett az „egylényegü" kifejezés, mi később a hitvallásba is fel lett véve. Még egy iratot küldött a pápa a sabelliánusokhoz, egy másikat a kappadociaí Caesareába a barbároktól szorongatott keresztényekhez. Ezen utóbbiról N. szt. Vazul irataiban is említés történik: „Mi tudjuk emlékezetünk folytán atyáinktól s a levelekből, melyek még nálunk fentartattak, hogy Dionysius ama legáldottabb püspök, ki nálatok valamint ígazhitüsége, ugy egyéb erényei által is kitüntette magát, egyházunkat Caesareában irataival felkereste s atyáinkat leveleiveí megvigasztalta és embereket küldött, kik az elfogott testvéreket kiváltották " Ebben az időben terjesztette Jézus istenségét tagadó tévelveit Samozatai Pál püspök is Szíriában. Samozatai Pált tévtanaiért kérdőre vonták és evégből több zsinatot is tartottak. Végre a ravasz tévtanitót, kinek a viták során kétértelmű kifejezéseivel többször sikerült egérutat találni, egy Malechion nevü hires szónok és filozófus-híttudós annyira sarokba szorította, hogy végre a nép dühe elől menekülnie kellett és püspöki székét is át kellett adnia Samozatai Pál egy ideig vonakodott a püspöki székét átadni s talált is magának pártfogót Zenóbia királynőben, kinek kedvence volt. Zenóbia azonban Aurélián császártól megveretvén, vele együtt a tévtanitó is elérte méltó sorsát. Auréliáa a megüresedett püspöki széket ezen nevezetes intézkedésével töltötte be: ,,Az legyen a püspök, ki... a rómaival közösségben van." Érdekes, mit mond, Melchion egyik synodalis levelében erről a tévtanitóról. íme egy kis részlet: ,,Ezen ember eredetére nézve szegény, ki templomrablásokkal, zsarolásokkal s csalásokkal akar gazdagságra jutni... Nála a hit jövedelmes kincsforrás. Hiu és felfuvalkodott... Az egyházi gyülekezetekben mint valami bohóc tűnik fel, hogy magát nevezetessé tegye s a gondolkodni nem tudókat elámítsa, megvakítsa... Nyíltszívű és egyenes lelkű férfiakat, kik nem hízelegnek és hazudnak, kiengesztelhetetlenül gyűlöli, ki beszédét nem bámulja, tapsokkal nem kiséri s rabszolgailag nem hódol neki, mint női s udvaroncai teszik, azt gyalázza, pirongatja... A Krisztus dicsőítésére irott egyházi éuekeket elnyomja s azok helyett saját dicsőítésére másokat készíttet, melyeket jámbor ember füle pirulás nélkül nem hallgathat meg..." Elég ennyi is ! Ezt csak azért jegyezzük ide, hogy lássuk, minő erkölcsüek azok többnyire, kik az egy szent, katholikus

kikelnek.

és apostoli

egyház

tanai

ellen

67

Set. Díonisius kétszer tartott papszentelést és hét püspököt, 12 ál•-dozárt és 6 diákonust adott az Ur szülőjének. Szí Dionysius pápasága utolsó- éveiben Claudius, az uj császár keresztényüldözést kezdett, a pápa azonban természetes halállal mult ki 268. december 26 án. A Callistusi katakombában temették el. Naptárunk terjedelme nem engedi, hogy egyelőre több életrajzot közöljünk, de Isten segítségével a következő naptárakban folytatni fogjuk a keleti egyházból származó pápák leírását, hogy egyházunk régi -.-dicsőségét ezzel is felidézzük emlékezetünkben. Dr. Krajnyák G á b o r .

Karácsonyi mese. Irta: Urr György. Ezelőtt

kettőezer

esztendővel

. . .

Kint hideg szél süvített. Ameddig a szem ellátott, mindenütt fehérség csillámlott az esti szürkületben. A házak apró ablakai, mint a mécsesek a siron, ugy világították be a mindinkább fekete köpönyeget felvevő falu'. Nagy sürgés forgás volt mindenütt, de hiszen nem is csoda, nagy ünnepre készült a falu apraja-nagyja. A kis Jézust várta agg, fiatal, íérfi és nő egyaránt. Mindegyik kimondhatatlan örömet érzett. Ugy érezte mindegyik, hngy ma egy pillanatra mennyország lesz a sira lomvölgve és angyalok lesznek a gyarlö emberek. Csak nagy Pál földszintes háza volt sötét és csendes ott, a falu közepén. Nagy Pál a falu öreg kegyelmes ura, egyedül álló, zár krzott ember volt, amióta a felesége meghalt. Nem volt senkije, csak az Istennek és a könyveinek élt! Qyakran látták ott, az oltár lépcsőiénél reggelenkint, -»mint révedező, barna szemeivel feltört a magasságbeliek Urához, miután egyesült vele. Csekély 78 év nyomta a vállát Az öreg ur. aki valamikor ország-világ sorsát iniézte, most ott élt mindenkitői elhagyatva, A sors szeszélye folytán nemcsak azt vesztette el, aki hozzá legközelebb állt, de azokat, akik azelőtt előszobájában lestél a koncot és igyekeztek kedvébe járni egy-egv aláírásáért egy rongyom papírdarabra, amely aláírás nekik egy egész élet boldogságát jelentette Es most a szeretet ünnepén, nem volt a tanítványok közül egy sem & Zsákok, és

ponyvák,

mindenfajta

legolcsóbban

lópokrócok szőnyegek

beszerezhetők:

|

H O F F M A N N szőnyeg

és

NYIREGTHÁZA,

A R T Ú R

kárpitos

ZRÍNYI

üzletében]

I-U. 2. j 5*

S8

mesternél. Elfelejtették, mert földit most már nem adhatott, csat lelkit. Paii bácsi ott ült koromsetétben Íróasztala mellett. A kandallóban sziporkázott a lüz és ő sokatmondó szemeivel mélyen nézett a különös lángnyelvekbe. Az íróasztalán két kép állt. Mindkettő aranykeretbe foglalva. Egy idősebb és egy fiatalabb nőnek a fotográfiája. Dörrenés hallatszott. A falu kisbirája passziózott ma a kis Jézus tisztetetére és dicsőségére Az öreg ur megremegett. Hirtelen valami kimondhatatlan érzés futott végig a testén, V sszaidézte a multat, a 60 év előtti időt, amikor ugyanis e falu mellett az oláh patrul utána lőtt. Akkor nem törődött semmivel, csak tört előre, vágtatott árkon-bokron.. ezer veszélyben. Mert akkor rabok voltunk saját hazánkban. A golyó nem talált... £z Isten nem engedte meg, hogy az emberi ész áthúzza az isteni akaratot. Csend lett... az öreg ur lefeküdt a díványra. Algához vette az enyja és a felesége és a felesége arcképét, boldogan a szivére szorította és elaludt. Tizenkettőre járt az idő. Az öreg János komornyik egészen megteledkezetf a kegyelmes úrról, hogy az még nem is vacsorázott. De hisz' igaz, vigasztalta magát János, a Pali bácsi karácsony éjszaka csak éjféli mise után szokott vacsorázni. Bement, hogy felkeltse az öreg urat. Pali bácsi ott feküdt arcán a boldogság mosolyával a díványon, de lelke már rég ott volt fent, tul a kékes fellegeken. A hi: szolga nem vette észre, hogy Pali bácsi örökre elaludt. Illendően megrázta az öreg urat, hogy itt EZ idő az éjféli misére való menetelre. De Pali bácsi csak nem mozdult! Ő már fent volt és találkozott azokkal, akiket olyan nagyon szeretett. Most egy megtisztultabb légkürben élvezte a boldog, örök viszontlátás első perceit. A templomban pedig megkondult az éjféli harangszó és... megszületett a Megváltó Betlehemben.

Karácsonyé]. i. Álmos a kandalló, pislogat a mécses, Ulinlha csak mondanák: mára tán elég l e s z ! Bús lelkem szárnya I s elcsüggedt, kifáradt, Szempillám is nehéz, torkom is kiszáradt.

ií. Márt is nem vagyok én olyan, mint a többi í ' f Hej, mért Is nem tudom lelkem láncra k ö t n i ? Mért csatangol mindég idegen világba? Hisz' úgyis hasztalan, hisz' úgyis hiába.

III. Minden fényes ábránd, minden szines álom Csalóka lidércfény sötét ingoványon; Ringatja a lelket, viszi messze-messze, Hogy bent az örvényben aztán felébressze.

IV. Kuszáit gondolatok — szent karácsonyestén; — Be a biztos láb se jár mindég a mesgyén, Egyszer jobbra lép ki, másszor balra tér le, — Sagy ritka, amelyik sohasem lép félrs,

V. Mily csendes az ünnep, mily nyugodt az éje. Mindenütt melegség, szeretet és béke, Csak a lelkem üres, csak a lelkem fázik: Valami hiányzik,, . , valami hiányzik, . ,

Ifj. Legeza Pál

"803

Mária tisztelete a katakombákban és napjainkban. Irta: Kiss Andor tolcsvai esperes-lelkész. Ama boldog pillanattól kezdve, melyben Szűz Mária az U r Jézus anyjává lőn, eme kitüntető méltóság mellett teljes jogot kapott arra is, hogy e világnak királynője legyen s hogy őt minden teremtmény kiválóan tisztelje és szeresse. Ugy is lőn Amit Ő Erzsébet rokonánál tett látogatása alkalmával a Szentlélektől ihletve zengett: „íme, mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék, mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, kinek szent az . neve" — szórói-szóra beteljesedett. Kezdve szent Erzsébettől, ki Máriát e szavakkal üdvözölte: „Áldott vagy Te az asszonyok között" s az apostoloktól, kik sohasem feledkeztek el a szent Szűzben isteni Mesterök édes anyját tisztelni, nem volt idő, melyben megtagadták volna Máriától a magas méltóságot megillető tiszteletet. Ennek beigazolására századról-századra hivatkozhatnék a szent atyák tanúbizonyságára, gyönyörű koszorút fonhatnék szeretettől lángoló szavaikból Mária tiszteletére, idézhetném Aranyszájú Szent Jánost, Szent Ágostont. Kétségkívül háladatos munkát teljesítenék, de nem teszem. Én csak a katakombák tanúbizonyságát akarom rövid néhány képben bemutatni. Mindenekelőtt az a kérdés : mik azok a katakombák ? Katakombák alatt azokat a földalatti sirokat és üregeket értjük, hová az őskeresztények temetkeztek és ahol a háromszázados véres üldözések idején nemcsak az istenitiszteleteket tartották, hanem laktak is. Szálljunk le tehát a kereszténységnek eme elrejtett kincstárába, nézzük meg falainak festményeit, üvegedényeit, feliratait . . . s azt fogjuk találni, hogy azok a Mária-képek, melyek templomainkat, lakásainkat jelenleg díszítik, a katakombák szentélyét 18 század előtt már ékesítették s hogy Máriának minden szentek felett való tisztelete már ott a katakombákban, az apostolok idején kezdődött. *

*

*

Lebocsátkozva a katakombák mélyébe, a sötét földalatti lakok szűk, hosszú folyosók, emeletes sirok, ez iszonyú szenvedések emlékei először .bizonyos félelmet keltenek bennünk.

"803

De ha mindig tovább és tovább vizsgáljuk az oly szép, otyr megindító festményeket s olvassuk a sirok szivhez szóló feliratait: a félelem lassankint elenyészik. Valóban alig van a katakombákban folyosó, terem, melynek falai ne volnának, festményekkel, vallásos érzést keltő feliratokkal diszitve, mégpedig oly régiekkel, hogy műértők szerint a legtöbbnek eredetét a Krisztus utáni 1. és II. századba lehet visszavezetnie A katakombák festményeiben és felirataiban a szentírásnak számos részletét, hitünknek csaknem valamennyi ágazatát: feltaláljuk. Meg van ott az egy Istenben, Krisztus-Jézus istenségében és a Szentháromságban váló hit; ott van a teremtés,_ Ádám év Éva bűnbeesése, Ábrahám, Izsák és Jákob, Jónás és Dániel próféták története. E falakon láthatók továbbá Jézus megkereszteltetése, a vakon szülöttnek csodálatos meggyógyítása, Lázár- feltámasztása stb. Azonban legszebbek és legmeghatóbbak a Mária-képek. Ifjúság, élet, üdeség, ragyogó remény sugárzik le róluk; minden vonás, minden szín a festő mély érzelmérél, magas ihletségéről, szent áhítatáról tesz tanúbizonyságot. A katakombákban talált Mária-képeket általában két nagy osztályba sorozhatjuk. Vannak olyanok, amelyek Isten anyját: s az ő szent életének egyes eseményeit tüntetik fel, másrészről pedig vannak olyanok, melyek mint szeplőtelen Szüzet: ábzázolják, ki érettünk a mennyei Atyánál esedezik. Mária-képekben a leggazdagabb a szent Priseilláról nevezett katakomba, melyet a benne talált számos Mária-kép« miatt némelyek Mária sírboltjának neveztek el. Ami itt mindjárt magára vonja az ember figyelmét, egyik legrégibb képf. az „Angyali üdvözlet" képe Pompásan elkészített és díszített alapon, öt sor drágakőből alakított körben két alak tűnik fel. Mária széken ül, tőle bizonyos távolságban áll egy fiatal alakr, ki vele beszélgetni látszik: a Szűz hallgatja, jobb kezét a. szék karján nyugtatva, balkezét kissé előre nyújtva, mint aki ellenvetést tesz. A fiatal egyén kezével köntöse fölé helyezett köpenyét tartja, a másikat a Szűz felé terjeszti, mint aki rábeszélni akar. Szemei mennyei tűzzel ragyognak. A kép négy:szögletében egy-egy galamb lebeg. A két egyén tartása, ruháik elrendezése, az egyiknek szerénysége, a másiknak tekintélyes fellépése a legnagyobb hatást keltik a szemlélőben. Priscillának eme régisége miatt oly híres temetőjében van egy másik kép is, mely valamennyi közt a legrégibb s legszebb is. Előtte áll egy köpenybe öltözött férfiú, kinek ba! kezében könyv van s jobb kezével Mária karjai által átölelt:

"803

kisded felett megjelenő csillagra mutat. íme a legszentebb Szűz és Izaiás próféta, ki a Messiásnak egy Szűztől való születését és a pogányok sötétségét elűző mystikus csillag fölragyogását megjövendölte. A Priscilla katakombákhoz tartozó s görög feliratairól „görög kápolnának" nevezett szentély még több Mária-képet rejt magában. Ott találjuk a Szent Szüzet a kis Jézussal, amint a keleti bölcsek ajándékait elfogadja, egy másik helyen ismét Izaiás tűnik fel, amint egy három tagból álló társaságra mutyt; ez a szent család jelenete a jeruzsálemi templomban azon időből, mikor Jézus 12 éves volt. íme csak egy helyen, egy katakombában mennyi Máriakép van fölhalmozva. A katakombák számos termeiben a Szent Szűz a menyezet közepét foglalja el, mig körülötte ószövetségi személyek állanak, másutt ismét Szt. Péter és Pál között látható ; azonban mindezek bővebb ismertetése meszszire vezetne el. Ennek dacára mégsem szabad figyelmünket megvonni a katakombák igen nevezetes emlékeitől, az üvegedényektől sem, A legtöbbnyire pohár vagy kupaalaku s különböző szinü üvegedényeket a keresztények a szeretetlakomáknál használták; ezeknek érdekességet az kölcsönöz, hogy alapjokon egy felirat, vagy bibliai jelenetet ábrázoló kép ékeskedik. Némely tudós kutató azt jegyzi fel róluk, hogy készítésük csupán Rómában dívott s pedig már a III. században. A Mária-képek idetartozói között egyik legfigyelemreméltóbb az, mely jelenleg a vatikáni könyvtárban őriztetik. A Boldogságos Szűz e képen imára terjeszti ki kezeit, dicskoszorus fejéhez közel két olajfaágon jobbról és balról két galamb ül. E fák és galambok a paradicsomnak, a tisztaságnak, mennyei békének és szelídségnek jelképei. Ezekből tehát nyilvánvaló, hogy még az üvegedények is fényes bizonyítékot nyújtanak Mária kultuszáról. Ezek a római föld mélyének kincsei; nem arany, ezüst; Földmérést, parcellázást, tagosítást, tervezéseket, út, vasútépítést és bárminő mérnöki megbízást vállal:

V I D A

S Z Ű C S

I M R E

oki. mérnök, oki. közgazdasági mérnök, tagosításra jogosított földmérő, a nyiregvházi kir. törvényszék mérnöki és földmérői hites szakértője.

H y i r e g y l i á z a ,

Y i r á g - u t c a

18.

s z á r a .

"803

nem drágakő, hanem Jézus és Mária régi szentképei és domborművei. Mindezek hallgatag ékesszólással hirdetik Nagyasszonyunk örökös dicsőségét. Ott vannak örökös szüzességének, isteni anyaságának, Isten előtt való hatalmas közbenjárásának bizonyítékai S ezek mind vagy az apostoli korból vagy a II. és III századból valók. E képek oly művésziességge! vannak megalkotva, hogyha e freskók Raphael korában nem lettek volna föld alá rejtve, megesküdnénk reá, hogy ő azokat látta s élénk emléküket lelkébe szivta — irja a nagynevű lavali püspök: Bougaud. Valóban egy hitetlen régiségbuvár e képekben nem lát többet, mint azt, hogy az első keresztények földalatti menhelyeiket igyekeztek minél vonzóbbá, barátságosabbá tenni. De ezzel egy keresztény-katolikus ember nem elégedhetik meg. Egy keresztény-katolikus jól tudja hogy az első keresztények azért festették e képeket, hogy Mária, mint Isten anyja iránt érzett kitűnő tiszteletüknek és hódolatuknak kifejezést adjanak, hogy Máriát, mint a tökéletességnek mintaképét folyton szemük előtt lássák és életének követésére buzduljanak ; hogy hitök megvallásához s ha kell a vértanúi halálhoz tőle buzgó elszántságot, erőt, bátorságot kérjenek. A katakombák eme bizonyítékaiból eléggé világos, hogy az első századok keresztényei a Boldogságos Szűz Máriát kezdettől fogva mindig a tisztelet legnagyobb fokával illették. De valamint kora tavasszal eleinte csak a puszta rózsatőt látjuk ágakkal és tövisekkel, majd aztán a leveleket és a bimbókat, de magát az ékes rózsát még nem; teljes szépségében és illatában az csak idők multán pompázik, éppen ugy Mária tiszteletének az Anyaszentegyház kertjébe üttetett rózsafája is kezdetben igénytelenségében még nem tünt fel, csak későbben jött el a virágzás ideje, mikor aztán tökéletesen kibontakozott a szép rózsa s kellemes illatával betölti az Anyaszentegyház nagy kertjét. Az Egyháznak e szép rózsafája ugy látszik éppen most díszlik teljes pompájában, mert manapság már számtalan, a Boldogságos Szűzanya emlékére épült szebbnél-szebb templom, apátság, prépostság és monostor hirdeti nevének tiszteletét. Tiszteletét hirdetik a dicsőítésére és magasztalására re ndelt ünnepek. Az egyház ugyanis fogantatása pillán atától kezdve kísér bennünket élete egész folyamán; minden egyes alkalommal egy-egy kiváló sajátságát, tulajdonát, erényét tárva

"803

elénk, mig végre elvisz bennünket halálos ágyához, hogy a a keresztény élet magasztos befejezését, a boldog halált nekünk megmutassa. Tiszteletét zengik a szebbnél-szebb imák, dicsőítő énekek és szertartások. Ha különféle szertartásainkat nézzük, nem akadunk olyanra, melyben ne dicsőíttetnék e fényesen tündöklő hajnalcsillag. A szent Szűz tiszteletét hirdetik uton-utfélen virágokkal ékesített képei, kápolnái. De egyúttal minden kereszténykatholikus háznak is legszebb ékessége ma a szent Szűz képe. Némely magyar vidéken, mint a sopronmegyei Rábaközben a keresztények szent köszöntését ekképen egészui ki a Mária kegyelet: „Dicsértessék Jézus, Mária. Mindörökké. Ámen." Több mint kétszázmillió katholikus a világ minden táján imigyen köszönti naponkint a szent Szüzet: „Üdvözlégy Mária." Anyai jóságának és hatalmának csodáit főleg Istentől megáldott kegyhelyein az u. n. bucsujáróhelyeken, irgalmasságának eme választott trónusai gyakorolja. Hazánkban is több ilyen kiválasztott kegyelemhelye van a Boldogságos Szűznek s mindenütt szemlélhető nyomait találjuk a hivek bizodalmának s a Boldogságos Szűz segítő oltalmának. Ne menjünk messzire, keressük fel édes magyar hazánk és egyházmegyénk dicső Nagyasszonyának: a Boldogságos szent Szűznek hegyhelyét a tőlünk nem is olyan távol fekvő Máriapócson! S/-űz Anyánk három ízben is éreztette velünk e szent helyen anyai jóságos szivét, három izben is éreztette velünk nagy irgalmát s ama gyöngéd anyai szeretetét, hogy ő el nem hagy, csak mi se hagyjuk el Őt, mi se hagyjuk el szent hitünket és ősi szép szertartásunkat. Ez idő óta kedves nekünk Máriapócs, honnan földi javakban szegény, de vallásos híveink ezrei és ezrei lelki javakban gazdagon térnek vissza.

Férfi ruhák! Bőrkabátok! Szőrmés bekecsek! legjobban

beszerezhetők

az e l i s m e r t

jóhirnevü

cégnél

S Z É K E L Y , G Y Ő R I ÉS M O R V Á I N Á L N Y Í R E G Y H Á Z A ,

VAY

Á D Á M - U T C Z A

5.

SZÁM.

"803

Látogatott kegyhelye volt ez népünknek mindenkor, de főleg az volt az elmúlt év október 1-én, a Szűzanya oltalmának ünnepén, midőn magyar görögkatholskus létünk öntudatára ébredve megalakítottuk a „Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségét". Itt, a hajdudorogi egyházmegyének e féltve őrzött kegyhelyén tartottunk mi görögkatholikus magyarok szeretett főpásztorunk elnökletével első nagygyűlésünket. Vezetésére, pártfogására és oltalmára ajánlván magunkat annak a Szűzanyának, ki eddig is védett, gyámolított, segített bennünket. „A Máriapócsi képnek csodálatos könyezései csak elsőgyöngyei voltak azon dicső malasztkoszorunak, mellyel Isten az ő anyját megkoronázta". A többi számtalan csodás kegyelmekről bizonyságot tesznek a kegytemplom belső falain kifüggesztett tárgyak, hálaemlékek és ajándékok Hálájuk szenti emléke gyanánt hagyták itt azok, kik testi-lelki nyomorúságukban kérték és nyerték meg a Szűzanya közbenjáró segítségét. Nincs az a keserűség, fájdalom, és elhagyatottság, melyben a Boldogságos Szűzanya ne segíthetne. Nincs az a nagy bűnös, ki ha igaz lélekkel fordul Hozzá, számára a megigazuló kegyelmét meg ne szerezhetné. Valóban, amily szépen, éppen olyan igazán mondja Krétai Szent András: „Öh dicső Szűz az egész világ közös kiengesztelésnek mond Téged!"' Minden szükségünkben tehát, akár valami jót kivánunk Istentől elnyerni, akár valami gonoszat akarunk elhárítani,, gyermeki szeretettel forduljunk a boldogságos Szűzanyához, kinek oly nagy befolyása van isteni Fia szent szivére, hogy egyetlen szavára megadja mindazt, amit a jó anya lelki gyer^ mekei számára kér. Isteni Megváltónk az Ur Jézus Krisztus a keresztfán függve kevéssel halála előtt szeretett tanítványához Szent Jánoshoz eme szavakat intézte: „íme a te anyád". A szentatyák egybehangzó tanitása szerint itt, mint az anyaszentegyház minden gyermekének élőképe állott és Jézus eme szavaival az apostol személyében minden keresztény-katholikus hívőnek Máriát rendelte anyjává. „Téged rendelt jó anyánknak az Isten Fia: Azért áldunk örvendezve óh Szűz Mária! Te hajnalcsillag vagy éltünk hajnalán, Hogy kövessünk annak egész folyamán.

"803

És ha elközelgett éltünk alkonya, Te vagy vigaszteljes esti csillaga.8 Beszéljenek tehát korunk felvilágosodottsággal kérkedő fiai bármit is, mi keresztény-katholikusok érezzük, tudjuk és biztosan megvagyunk győződve arról, hogy anyaszentegyházunknak legszebb, legmeghatóbb, legdrágább kultusza éppen Jézus szentséges anyjának: a Boldogságos Szűzanyának gyöngéd és szép kultusza. Ez a szilárd hit lelkesítette hitőseinket már az első három században is, ez a szilárd hit és meggyőződés lebegett a kereszténység első három századának művészei előtt, midőn a Szűz alakját varázsolták elő, hogy így a vérengző római császárok alatt kegyetlen módon kínzott hitőseink gondoljanak mindig Máriára s hozzá forduljanak oltalomért. „Hozzád sóhajtunk fel mi is óh szűzek-Szűze, angyalok királynéja, Jézus Krisztusnak Anyja! Hozzád tekintünk fel óh tenger csillaga! Hallgasd meg könyörgésünket, óh irgalmas, óh kegyes, óh édes Szűz Mária."

Megnyugvás. Vándorhajlékunkban Szűz Mária képe, Előtte kis lányom . . . keze összetéve . . . Pici ajka remeg . . . s bizalommal néz fel Az ö jó Anyjához, akit szeret hévvel . . . Este is, reggel is elmerengve nézem, Hogy kéri jó Anyját, bús sorunkban, értem . . . Letérdelek én is s halkan fohászkodom: „ Hallgasd meg imáját kegyes Nagyasszonyom . . Hisz' az ártatlan szív bízó imádsága Nem kérhet, nem esdhet sohasem hiába! . . ." S lelkembe béke száll, szemem könnybe lábad: „Kicsim, nem hiába kérted jó Anyádat!11 Dr, Szémán István,

"803

Tar Mihályékról. I r t a : Torna István. Tar Mihály szive bizony odanőtt a szőlőhöz. Azzal a forró szerelemmel, amellyel a magyar paraszt szereti a földjét. A falusi kunyhóból hozta ezt a rajongó érzelmet magával : vérében. Ősei évszázadokon át paraszti sorban túrták a földet, vetették, aratták a gabonát. A föld volt a kenyéradójuk és bizony Mitiály is ezt míve'te volna egész életén át, ha gyermekkorában meg nem perdül a dob a fö'dek végén. De a dob megperdült s ő, az ökölnyi gyerek, mesterségre került. Barázdák helyett a bőrt, a szép sárgára festett juhbőröket hasogatta ködmönőknek. Igyekezettel tette, néha lázzal, szaporán, szivében a föld után való öntudatlan, forró vággyal. Csak néha-néha gondolt rá határozott, világos formában, amikor a felségével, az „édes"-sel ott ült a műhely mellett a segédek közt s rajzolta a rózsákat, tulipánokat, a soklevelü rozmaringot a sárgás-barnás ködmöndarabokra. Ilyenkor a levelek, a virágok közé belerajzolta lelkével azt a kis hajlékot, mely az övé lesz s azt a szőlőt, amelynek mmden tőkéjét ő fogja nyesegetni, tisztítani a gono z kacsoktál, vadhajtásoktól. Ilyenkor olyan puhán, gyönyörűséggel vezette a rajztollat a sárga bőrön, mintha a gyermekei selymes haját cirógatta volna. Ha a felesége ott ült a műhely asztala mellett s szép kis kezeivel varrta a virágokat, egy egy nyájas pillantással körülcirogatta annak is az arcát s belefoglalta azt is az álmodozásai, a tervei közé. El-elmosolyodott ilyenkor. Élvezte azt a pillanatot, amikor az aszszonyt bevezeti a szőlőbe először Végigjárják a gátakat, a sorokat, ismergetik a tőkéset. Munkálkodnak egymás mellett a napsütéses nyári délutánonként s élvezni fogják a munka után az uzsonnát a szilvás fái alatt, a virágos fű között. A fülemile is ott csattog majd a szilvás meredekén, valamelyik bokorban s a szőlő alatt elfutó kis hegyi patak csörgedezésével elringatja lelküket. A gyerekek pedig ott játszadoznak a patak pariján. Mogyorófavesszőből csinál nekik vízimalmot s nevetnek nagyokat ha valamelyik kis kíváncsi lába belecsúszik a patak hideg vizébe. Ilyen s más kedves képek tüzelték akaratát a munkára Ezek a képek és sok más gyönyörűség élesztgette benne, azt az öntudatlan, atavisztikus érzést, vágyódást a föld utáni öntudatos érzéssé, vágyakozó, forró szerelemmé. Mielőtt megszerezte volna, már megszerette a földjét. És amint gyűlt a pénze, egyre erősebb lett a vágyakozása. Ez a forrongó vágy vasárnaponként kiűzte a hegyek közé a zsolyomkai szőlők útjára. Egyszer magával vitte a feleségét s négy apró gyermekét ís. Gyönyörű augusztusi délután volt. A nap ott járt a Koporsóhegy fölött. Rézsútos sugaraival égette a melegoldali kőgátas szőlők sziklás földjét s élénk zöldre festette a szépen felkötözött szőlőbokrokat. A Kopaszka s a szőlők közt ej futó árnyas, köves utakon nem járt senki. A csalitokban a kőszáli verebek s a fülemilék versenyeztek. A gyerekek előre futottak s kacagva, rikoltozva űzték a szitakötőt s a hegyi pillangókat. A felesége a kis Böskével előtte járt s csokorba szaggatták a parti bőrvélyt és a vad lóherét. Ö hátul ment. Egyik karján az uzsonnás kosarat vitte. Szemével pedig nézegette a szőlőket, melyek a patak medrén tul fürödtek a napsugárban. A fqrdulónál egy ujabb szőlőrészlet tárult szeme elé s meg-

77'

gyorsította lépteit. Arcán valami felvillanó elevenséggel nézett egy pontra. Ott volt a szcilő, melyet kiválasztott a maga számára. A parttól felnyúlt majdnem az erdő széléig. A sietségben utóiérte feleségét Megszólította : — Édes! Az asszony visszafordult. Egyik kezében a csokor volt, a másikban a kalapját tartotta. — Nézd fiam, ez az! — és lelkesen mutatott a szőlő felé. Az asszony melléje állt. A gyerekek a mogyoróbokrokat bújták. Látod, ezt gondolom én. Ezt vennők meg Az asszony pihegve állott mellette. — Ez a Porhajoséké — mondotta — és nézte a szőlőt, okosr fürge szemekkel. — Az! — De eladó-e ? — Porhajos az ungvári leányához készül. Talán még az ősszel. — De drága lesz. — Szép szőlőt olcsón nem kapunk. — Az is igaz ! És leültek az ut szélén egy kis tisztásra. A hegyszakadék májusfa feokrai árnyat borítottak rájuk. — Qyönyörü fekvése van — folytatta a férfi. Egy kissé rendetlep. Itt-őtt elmulasztották a homlitást, de mi rendbehoznánk két év alatt. És nézték boldog, gyönyörűségből átitatott tekintettel a szőlőt, melyet egész özönével árasztott el a napfény. Az asszony öntudatlanul is a férfi kezéhez nyúlt. — Milyen gyönyörű a szilvása. A füvén megélne egy tehén. — Igazad van! Látod, a szőlővel egy tehén is kerülne. — Én fejném. — Nem kellene azt a rossz tejet venni. Az inasok hazahordanák a füvet, a szénát. — Alatta folyik a patak — A gyermekek ott játszadoznának. Szemük pedig egyre a szőlőt járta, Végigbarangoíták minden árkát, minden sorát, miközben egymáshoz húzódtak. Az asszony feje a férfi vállát érte. A gyerekek az erdőben szaladgáltak Kacagtak, sikongtak. A hegyi patak halk csobogással futott tova. A feketehegyi erdőben bagoly huhogott. A nap akkor bukott a hegyek mögé. A szilvásban egy fülemile dalba kezdett. Az asszony átfogta a férfi vállát s csöndes, forró gyönyörűséggel mondta: — Ez is a miénk lesz.

B Ü L L E S B A C H PÉTEROVEG-, PORCZELLÁN- LÁMPA- ÉS DÍSZMŰÁRU

RAKTÁRA

NYÍREGYHÁZA G (TAKARÉK-PALOTA)

A férfi elmosolyodott: — Minden a miénk lesz ! Az asszony alkaihoz emelte a férfi dolgos, fáradt kezét, megcsókolta s úgy susogta : — Mihály . . . *

Került, fordult az idő, A gyerekek megszaporodtak és felnőttek. Tarék bizony öregedő emberek lettek. A munka, a betegség, a csapások megviselték őket. Pista kék, Laci fekete reverendában járogattak haza vakációra a szemináriumból: Esztergom, Egerből Péter a mesterséget vitte. A leányok hosszabb-rövidebb szoknyában jártak az iskolába. A mesterségből, a szőlőből, a két kéz becsületes, szorgalmas munkájából nevelődtek, fejlődtek lassan emberekké. De az is 'gaz, hogy olyan rendes szőlősgazda sem volt ám a hegyen, mint Tar Mihály Értette a szőlőnek minden csinját-binját. Nemcsak a kezével, a szemével is ápolta a szőlőt Azok a kérges, öreg tőkék meg mintha megértették volna a Tar Mihály hozzájuk való sze retetét, minden évben csodálkozásra, irigykedésre hivták gazdagságukkal az egész vidéket. — Mit tesz maga szőlővel Tar bácsi, hogy ugy ontja a termést ? Az öreg Tar elmosolyodott az ilyen kérdésekre s vállat vonva feleite : — Ápolom, szeretem és . . . azt kü'önben nem mondom. És faggatták sokszor, százszor is elhallgatott gondolatot, mig végre sejteni kezdték. Az öreg Tar ugyanis, mielőtt a munkához kezdett, az első naptól kezdve az első ároknál mindig levette a kalapját és imádkozott. A munka után ugyanigy tett. Nem szokásból. Az a bensőséges érzés késztette erre, mely a lelkét, munkáját megszentelte, mely minden érzését megnemesitette és mekütönböztette a többi emberek lelkétől, munkájától, érzéseitől. Az öreg sohasem prédikált másoknak, sohasem törődött másokkal. Ő a maga utján ment. A maga lelke és felfogása szerint élt. Beletemetkezett a munkájába s mindenki látta, hogy a munka neki gyönyörűség volt. No, de ez nem is tartozik ide. Egy napon, augusztus vége felé, az öreg gazda nem jött ki a szőlőbe A fia járta végig a sorokat. Mindenkinek feltűnt. A szőlőt az öreg nélkül már el sem tudták már képzelni. Szinte megkívánták, hogy ott pepecseljen a tőkék között. A szomszéd, a városi pénztárnok, meg is kérdezte: — Tar ur, hát az apa hol van ? — Beteg szegény. Már napok óta gyengélkedik, de ma már nem eresztettük ki. Akkora odakerült a másik szomszéd is. A fiu tovament a sorokon. A két szomszéd pedig elbusult: « — Ejnye, ejnye, ez már nem jól van. — Napok óta lehetett rajta látni a gnöngeséget, De persze titkolta. — Húzta őt a szőlő. -— Pedig ha már ki nem jött, nagy baj lehet. És tényleg nagy volt a baj. Az orvosok se tudták, hogy micsoda, •de az öreg étvágytalan volt s napról-napra gyöngült, Nem feküdt le. Azok közé tartozott, kikkel egyszerre bánik el a halál. Az augusztus

"803

<elmult. A szepte-nberl napok enyhe melegénél puhultak a szőlőszemek. A pásztor kereplővel járta a hegyeket s lövésekkel riasztotta a pákosz madarakat. A szőlősgazda ilyenkor dobogó szivvel, gyönyörködő sze.mekkel járja a szőlőt, amikor a fürtök hamvas szemeikkel sokatigérően mosolyognak. Es Tar Mihály még most sem jött Pedig százszor is akart. Nem engedték. Egy napon valamejeskét kezdett javulni. Erősödött. A család remélni" kezdett. Ő pedig ideges volt Valami nagy nyugtalanság bántotta. Végigjárta a szobákat Le-leült a székekre, a díványokra, tovább ment. Ismét leült. De most az íróasztal mellé. Kinyitotta a középső fickót s rendet csinált a papirosok közt. Ami felesleges "volt, kidobálta. Végül egy elavult, sárga papirost vett elő. Kibontogatta. Adás-vételi szerződés volt a szőlőről. Elmerengett fölötte. Valami benső indulat "fogta el. Szinte remegett a nyomása alatt. Betolta a fiókot s fölálh. "Vette a botját, a szekrény tetejéről egy kulcsot csúsztatott a zsebébe s megindult kifelé. Senki se állotta útját. Az udvarból az utcára, az utcákon át a hegyek felé: a zsolyomkára. Olt volt a szőlője, Minden utcasarkon megpihent. Mikor a zsolyomkai partokiak indult neki, fulladozott, remegett a lába. Meg-megállt. Azután •csak tolta magát a botjával előre. Az emberek köszöntötték. A szőlőműves asszonyok, akik majd mind dolgoztak nála, utána mondták nagy részvéttel: — Ez a jó ember sem húzza sokáig ! A szőlője kapujánál megállott. Lehorgasztott fejjel. Zihált. A kis patak vize hangos csobogással futott tova. Amig hallgatta, kipihente magát. Nekiindult a dombnak. Terhesen ment fölfelé. Egyre gyorsabban. A domb tetején kezdődött ez ő szőlője. A melle zihált. A lábai remegtek. Kevés vére mind a fejébe szökött, arcán az ittasultság deliriuma látszót'. Aztán megingott. A bot kiesett a kezéből s arccal előrebukott a szőlő göröngyeire. A rög meghorzsolta a homlokát. Ö pedig kiterjesztett karokkal ölelte a földet, hozzásimult és csókolta. A könnyei megmeredtek s hullottak a rögre A rög meg itta szaporán. — istenem! . . . Istenem! . . . A domb alól törtetés zaja hallatszott. Az ifjú Tat alakja tűnt fel. Amikor meglátta az apját, megszaporította lépteit s gyöngéden föléje hajolva, kétségbeeséssel súgta : — Apám . . Az öreg Tar fölemelte fejét. — Mi történt édes apám ? — Fiam, búcsúztam . . . A szőlőmtől búcsúztam. Alapíttatott 1863.

Telefon 160-94.

Hazánk örvendő,

legrégibb egyházi

és l e g j o b b

szerek

hírnévnek

és z á s z l ó k

gyára

OBERBAUER A. UTÓDA, BUDAPEST IV., VÁCZI-UTCA 41. SZÁM.

^ ^

Elismert megbízhatóság, pontos kiszolgálás!

"803

A fia gyöngéden fölemelte. Megsimogatta poros homlokát. Érezte, hogy apja egész testében remeg. Maga mellé ültette. Szembe a szőlővel. Ette szemeivel a szőlőt. A földjét, a tőkéjét, a levelét, hamvas, dtís. fürtjeit A csalitban fölsikitott a fülemile s utána halk áriákat kezdett. Az öreg Tar lehajtotta fejét. — Fiam szeresd . . . ezt a szőlőt . . . Anyáddal vettük . . . A fejem alá földjéből tegyetek . . . A fülemile énekébe beleszólt a tücskök ciripelése. Megindultak hazafelé. A fiu szinte vitte az apját. A dombocska derekán még egyszer visszafordult. Nézte a szőlője ormát . . . a büszkeségét... a felső árkot. Tekintetében odatapadt a lelke a szőlő töveihez. Erőtlenül a fia vállára borult. — Fiam, ápold ezt a szőlőt. . . Fájdalmas, creg arcán a könnyek sűrűn peregtek alá . . .

Haladjunk! Haladásunk főkeilékei: iskola és apácarend. Amerikai templomainkban a megszokott, rendszeres'perselyen kivül, szokásos az istenitiszteletek alatt a néhatájban előforduló alkalmi kollekta is. Ilyent hirdetett egy helyütt a pap a pogányok, a hitetlenek megtéritésére. Büszke sikerrel járta a gyűjtést a napos kurátor, mignem egy későn érkezett, idegen kinézésű testvérhez érkezik, aki kényelmes üléséből kissé előrehajolva, nagy titokzatosan azt súgja a perselyt szedő kurátor fülébe, hogy templomokra sosem szokott adakozni. Mivelhogy az amerikai kollektornak hitközsége érdekében nemcsak ügyes koldusnak, de jó diplomatának is kell lennie, derék kurátorunk rögtön feltalálta magát és szintén bizalmasan, de jóval hangosabban visszasugja: markolj be a kosárba testvér s végy onnét magadnak néhány tallért, mert e mostani gyűjtést amúgy is a hitetlenek számára szedjük! Ez igazán ügyes felelet volt a mindent markoló, de semmire sem adakozó szűkmarkúságnak! Efajta kurátori leleményesség, templomához való gavallériasság jellemzi az amerikai magyart általában, de főleg ismertető jegye ez az amerikai magyar görögkatholikusságnak! A hazából kivándorolt, jóérzésű gazda legtöbbnyire Amerika oly városába telepszik, ahol egy-két földi is akad. Itt már talál templomot, belép az életbiztosítással, betegsegéllyel foglalkozó hitközségi egyletbe, templomát anyagilag támo-

"803

gatja , . . mondhatni lelkileg aklimatizálédik. Ott, hol templom, egylet nincsen, hamarosan tcmörülrek és megalakítják az egyházközséget, templomot építenek, paplakot vesznek és papot szereznek. Mindez azonban tulajdonkép csak kezdete az öntudatos görögkaiholicizmus haladásának. Ennél a pontnál megállani, — ami pedig nálunk sok esetben megtörtént, — valóságos öngyilkosság! Feltétlenül haladnunk kell a továbbfejlődés terén; a haladás elemi lépcsőfokozata az iskoláztatás ! Dacára annak, hogy amerikai modern világban vagyunk, a kéményseprő zsebének sötétségében élünk. Felcseréltük ugyan a paszomántos nadrágot, a cifra pitykés mellényt, a a pántlikás árvalányhajas kalapot itten dívó viselettel, de a belső, szellemi változások bizonyos fokánál megakadtunk, mintha hitéletünk kályuba ragadt szekerének kereke tovább nem lenne képes haladni! Való tény, hogy szünidei — juliusaugusztusi — „kényszer'-iskoláinkon kivül, gyermekeinket hitünk ősi szertartásában, apái zengzetes anyanyelvének grammatikai ismereteiben kellőleg nem oktathatjuk; iskolai képeztetésük pedig az évközbeni állami iskolákban teljesen egyoldalú, mert itt az értelmet fejlesztik ugyan, de nem a szivet, a hitet. Oly ifjúságra van szükségünk, melynek ne csak értelme, világias képzettsége legyen, hanem buzgó görög szertartásához görcsösen ragaszkodó szive, mely mindenkép alkalmas legyen arra, hogy ne csupán állandósítsa azokat a vallásos intézményeket, melyeket a Hazából kivándorolt öregek alapoztak, de képes legyen a tulajdonkép csak megkezdett munka folytatására: a görögkaiholicizmus további megerősítésére és bizonyos tekintetben való fejlesztésére. Ehhez hit és értelem kell! E jelentkező nagy munkánk részbeni megoldásában irányt mutatott a dorogi egyházmegye görögkatholikussága akkor, amikor egy tekintélyes szövetségbe tömörült és lapot alapított; ezen életre való eszmét, határozottan józan modernségre valló lépést — ha nem akarunk belefulladni az idegen vallások tengerébe — nekünk, amerikai görögkatholikus magyaroknak is követnünk kell. Ez lenne megerősödésünk, továbbhaladásunk első lépése. A második pedig, mely a dorogi egyházmegyében is bizonyára rövidesen bekövetkezik, egy görögkatholikus apácarend létesítése. Szerzetesnővérek vezetése mellett feltétlenül fejleszthetíiők iskoláinkat s igy alkalmat nyújthatnánk fiatalságunknak, hogy saját iskoláinkban nevelkedjenek, nőjenek fel; hogy 6

"803

idegen egyetemek elvégzése után visszatérhessenek hozzánk, mint nyelvünket, szertartásunkat, szokásainkat ismerő papjaink, orvosaink, tanitóink, ügyvédeink, üzletembereink, intelligenciánk! Ebben a mindenféle vallású világrészben, latin szertartású hittestvéreink főkép iskoláikat odaadással vezető apácáiknak köszönhetik azt az előhaladást, hitbeli disciplinât, melyről az itteni latin szertartású katholikusok méltán nevezetesek. Iskolákra van tehát felkiáltó szükségünk; leendő edukácionális intézményeinkkel párhuzamosan: apácákra. Hogy azonban céljainkat elérhessük, tanulságosan és és praktice lelkesednünk kell a dorogi egyházmegyének nemcsak előretörtető példáján, de szükségünk van az ottani egyházi főhatóság jóakaratára, hittestvéri támogatására. Módját kellene lelni, hogy az ottani egyházmegye belekapcsolódjék az itteni magyar görögkatholicizmus vallási érdekkörébe, mert igy valóban biztosíttatnék az, hogy megüresedő parochiáink magyar papokkal lennének betöltve, hogy kántortanitói javadalmakra megfelelő egyének választatnának, továbbá, igy hamarébb kaphatnánk apácákat, kik mint Krisztus hitbuzga, képzett, munkáslányai, magukhoz vonzanák az eltávolodó, atyáik szertartásától lassankint idegenedő ifjúságunkat. Végül, ezen nemesebb értelemben vett érdektestvériesülés magával hozná a hazai és itteni görögkatholikusok között erősbödő, egyetértőbb viszonyt, mely tulajdonkép csak más faja a tömörülésnek. Vonjuk tehát ímigy össze, szűkebbre, azt az ürt, mely a hazai és amerikai görögkatholikusok között idáig mintha létezett volna; ismerkedjünk és segítsük egymást! Rövidesen és nagyjában vázolhattam csak a hit terén való előhaladásunk feltételeit. Ezeknek a praktikai életbe hozatalával lehetetlen itt meg nem gyökeredznünk s előre nem haladnunk, kiváltkép, mert magyar görögkatholikusaink — kevés kivétellel — józanul gondolkodó, katholikus hitéhez, ősi szertartásához erősen ragaszkodó nép, kik büszkén vallják és tartják a magukét ebben az uj hazában is. Amiként a hajdan megszorult angol király egy hátas lóért birodalmát adta volna, ugy nekünk, amerikai görögkatholikusoknak sem szabad visszariadnunk bárminő áldozattól, hogy szertartásunkbeli — parochiális — iskolákat létesítsünk és azokat fentartsuk. Hisz' végelemzésben csak bal zsebünkből markolunk, hogy jobb zsebünket gazdagítsuk; önmagunknak, gyermekeinknek, utódainknak adunk! Iskolákat tehát és apácákat, mert ha valaha, ugy ebben

83

az esetben fogjuk ám tapasztalni az írás mondásának jő gyümölcsöt hozó következményeit: „as you sow so you shall reap," — ut sementen feceris, ita metes, — ami ez esetben azt jelenti: ha iskolákat vetünk, öntudatos, erős görögkathoaikusokat aratunk! Szabó Miklós a Szt. Illés hitközség papja, Homestead, Pa., U. S. A.

6sie. Irta:

üartallyné

S.

Ilona.

Temetőben járok, A szellő sem lebben, Bűbájos szép estén Madárdalt sem hallok. S mintha 'suttognátok, Korhadt fakeresztek, Jeltelen sírhantok . . . Meséljetek nékem: Szebb volt e az élet, Mint a túlvilágon Hosszú álmodástok?! De ti csak hallgattok: Korhadi fakeresztek, Jeltelen sírhantok. ALAPÍTVA 1892. ÉVBEN.

ALAPÍTVA 1892. É V B ü N .

K Á R O L Y I J Ó Z S E F ÉS FIAI F A K P O R S Ó G Y A R A ÉS FAMEGMUNKÁLÓ VÁLLALATA NYÍREGYHÁZA, Á L L A N D Ó NAGY RAKTÁR.

EPR£SKERT-UTCA

25.

SZÁM

ÁRJEGYZÉK

INGYEN. 6*

"803

Az igazi antiszemitizmus. Minden kornak vannak irányiíó eszméi. Ha korunk vezéreszméit szemléljük, ugy látjuk, hogy a keresztény ébredéstermészetes következménye: a zsidóellenesség, az antiszemitizmus. Mi is az antiszemitizmus ? Zsidóüldözés ? — Nem. Törvényellenes fellépés a zsidóság ellen ? — Nem. Az antiszemitizmus— bármily ellentmondásnak lássék is — keresztény védekezés, a nagyszámú keresztény nép védekezése egy kicsi, de mohó s falánktermészetü nép: a zsidóság ellen. Az antiszemitizmus a szabadon élni akaró keresztény népfaj szabadulni akarása: a hatalomra törő zsidóságnak rabságot parancsoló karjaiból. Nagyérdemű Bartha Miklós a: „Kazárföldön" cimümunkájában mondja, hogy a zsidóság: „terjeszkedik miként a fecskefonál a lóherésben. Körülfonja, behálózza, rátapad, kiszívja s mikor elpusztult a megtámadott növény, akkor tovább kúszik az élősdi ujabb áldozat után . . . Ahová lép, amihez nyul minden elpusztul . . E pusztulást tapasztaltuk a múltban nemzetünk testén. Pusztult a nemzeti vagyon, pusztult a hit és 1919-ben megértük, hogy a becsületes magyar faj nem lelte „honját a hazában", üldözött vad, akasztófavirág lett az, ki nyíltan kimondta, hogy a zsidóság hatalmát nem helyesli. Csodálkozhatik-e valaki azon, hogy a keresztény magyar faj élni akar? Van-e abban rosszalni való, ha a magyar faj a maga jogait védi és nem akarja magát tovább kizsákmányoltál™? Nem helyes-e a védekezés, amikor a legnagyobb zsidó egyesület az „Alliance Israelité" megalapítója Cremieuex igy kérkedik: „Az alkalom közel van, mikor a világ kincseit mi fogjuk bírni!" És alig volt idejük az embereknek e kijelentésen gondolkodni s a dolog már valóra vált, mert az eszközeiben nem válogatós zsidóság a vagyon jórészét magához kaparitotta. Elitélendő-e hát a magyar faj azért, mert élni akar és zsidó járomból a nyakát ki akarja venni? Minden józanul gondolkodó csak azt mondhatja, hogy nem, Hisz' az édes Üdvözitő is amikor a kapzsi, pénzsóvár zsidók áruikkal a templomot megszentségtelenítették s vásárt rendeztek, korbácsot ragadott és kikergette őket. A magyar fajnak nemcsak joga, de kötelessége is a zsidóság elleni védekezés. A sikeres védekezés feltételei: a keresztény összetartásatanult vezetőembereink megbecsülése s feltétlen bizalom irá~

"803

í-nyukban, a népnevelés fejlesztése, szövetkezetek létesítése s ezzel kapcsolatban a népnek a kereskedelemre való nevelése. Régi igazság, hogy fegyverekkel szemben csak hasonló fegyverekkel küzdhetünk eredményesen. A zsidóság hatalmát elsősorban az összetartásának köszönheti. Fő elvük: „Azegész Izrael szavatol egyért." Ha egy zsidó bajban van az összsidóság pártolja. Mi pedig a legtöbbször az egyenetlenségben, a civódásban leltük örömünket. Mi keresztények háborúskodtunk, véreztünk, addig a zsidóság kivétel nélkül szaporodott és vagyonosodott. Az Ur Jézus mondotta egy gazdag ifjúnak : „Ha pedig az életre be akarsz menni, tartsd meg a parancsolatokat." (Máté 19. 17.) Ha édes hazánkban otthon akarunk lenni, ugy segítsük egymást és rendületlenül tartsunk össze. Soha az életben nem iáttam és nem is hallottam, hogy egy zsidó keresztényhez ment volna tanácsért. Ha bajban van, mindig hitsorsosához fut és attól kér tanácsot. A keresztények között mit látunk ? Hiába van a faluban pap, tanitó, jegyző vagy más tanult ember, a bajba jutott atyafi a legtöbbször nem ezekhez megy tanácsért, hanem a korcsmároshoz. A nép Jórésze bizalmatlan vezetőivel szemben. Bizalmatlan, mert az a falusi zsidó belebeszéli, hogy az a keresztény előljáró az: ,,ur", ellensége a népnek, belebeszéli azért, hogy a nép idegenkedjék vezetőitől s az ő dolga: a nép becsapása, ki€izsorázása annál könnyebb A népnek az összetartás révén meg kell tanulnia, hogy keresztény kereszténynek ellensége -nem lehet! Bízzunk egymásban! Közismert valóság, hogy ahol a nép tanultabb, oda a .zsidóság nem vágyik menni. A székelység, Dunántulnak művelt falvai, s sváb községek úgyszólván zsidómentesek! Miért? Azért, mert az értelmesebb népnek nem kell a pálinka, ott így nincs „vásár", nincs kereset. Oktassuk, neveljük a népet. Miként az oltás védelem a himlő ellen, ugy a tudás védőoltás a zsidó terjeszkedés ellen és megértetője, hogy a tanult

TELEFONJ MEZEY KÁLMÁN TELEFQN 3~49É P Ü L E T , G É P L A K A T O S , ÉS VIZVEZETÉKSZERELŐ

FÜRDŐMESTER

NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 3.

"803

ember a munkással egy közös faj: testvér, nem ellenség, hanem jóbarát. E jóbarátság csalhatatlan jelei a különböző szövetkezetek, melyek éppen a nép vezetőinek buzgólkodása. következtében védik a nép érdekeit s határt szabnak a zsidó pénzintézetek és kereskedők határtalan kizsákmányolásának. A szövetkezetek a zsidóság elleni élethalálharcban nagyszerű hivatást teljesítenek És hivatásuk tetőpontját abban látnám, ha megtudnák kedveltetni a néppel a kereskedelmet. A zsidókérdésnek ez az Achilles-sarka. Ha van elég keresztény kereskedőnk a szatócstól a nagykereskedőig, a zsidókérdés, az antiszemitizmus simán és gyökeresen meg van oldva. Mihelyt megdől sokakban az a tévhit, hogy zsidó nélkül nem élhetünk és beleneveljük magunkba, hogy kereskedni is tudunk, mert eredményt látunk, akkor a zsidóság is belátja, hogy itt többé nem lehet rablógazdálkodást csinálni^ akkor odébb áll. Épp ugy, mint a sáskahad, mely egy helyen már elpusztított minden növényzetet, a létfentartás miatt más vidékre vándorol, ugy a zsidóság is a könnyebb megélhetés végett oly nép krzé vegyül, ahol a kereskedői hajlam még gyenge, ahol könnyen lehet gazdagodni. Igaz, hogy mi nagyon szeretjük a földet. Élünk-halunk érte. Boldogságunk netovábbja. De a föld, ha egyik kézbői a másikba is vándorol, csak egyenlő földterület marad állandóan. A nép szaporodik. Megélhetése nehéz Szükséges, hogy a nép megélhetésére uj utakat mutassunk. Ez uj ut a kereskedelem minden ágának: bolt, korcsma, terményüzletnek a meghódítása, itt nem keresztényeket szorítunk ki, hanem nekünk nem kellemes és kívánatos fajt: a zsidót. Ezért szükséges, hogy a kereskedelem terére lépjünk, mert addig, mig: nincs keresztény kereskedő, addig mindig zsidó lesz az samíg zsidó lesz, addig a zsidókérdés is mindig lesz. A háború sok keserű tapasztalatot szerzett nekünk, de egy haszon mégis lett belőle. Sokan, főleg kik az orosz pokolban küzdöttek életük puszta fentartásáért, megtanulták, hogy kereskedni igen is hasznos és nem megvetendő foglalkozásés hazajőve a kereskedelemhez fogtak. Nagy áron tanulták: meg, de hála Istennek, hogy megtanulták, mert a tőlünk elrhóditott földet csak ezúton hódithatjuk vissza s tehetjük boldoggá hazánkat. Egyesek : a kételkedők, szorongó érzéssel kérdik önmaguktól, hogy minek ez a gazdasági harc, minek ez a faji; összetartás a zsidó fajjal szemben, hiszen azok is emberekTiszteljük őket, mint embereket, de akkor, amikor a család-

"803

apa nem tudja eltartani családját, a megkeresett kenyeret nem idegennek adja, hanem hazaviszi gyermekeinek. Nagy a nyomorúság vagyonban és hitben ! Ha kérdezzük, ki fosztotta ki vagyonából a magyarságot, ki taposta és tapostatta sárba a krisztusi hitet, ki daraboltatta széjjel drága hazánkat, ki hozott gyilkos rémuralmat nyakunkra, erre csak azt felelhetjük — a zsidóság jórésze. Es ha ez igaz, amint igaz, ugy jogos az önvédelem, helyes a gazdasági antiszemitizmus. Hiszem, hogy az a nagy lecke, melyben a közelmúltban volt részünk, egy táborba hoz bennünket a keresztény nagy Magyarországért dolgozók táborába. . . . Hiszem, hogy a mai antiszemitizmushan a magyarság kirobbant jajkiáltása megérteti velünk, hogy fajunkat, hazánkat, hitünket védenünk szent kötelességünk. Hiszem, hogy az életnek megvesztegethetetlen, aranycsengéssel el nem csábitható igazsága a zsidósággal szemben is diadalra fog jutni, hiszem, mert: „La verité esten marche", az igazság már útban. Szuvák József.

Szonett

Aphroditéhoz.

A pázsit selymes füvén irok neked halódó csöndes esti árnyban; mikor a lélek sir a fákban . . . e hűs italt talán ajkadhoz veszed. A tömjénfüstöm talán átnyalábol, e legdrágább illatokkal telt, mit tavasszal gyémántkésem szelt a nárcisbokrok bóditó aljából . . . S te jössz és végiglépdelsz arcom szőnyegén foszlik a zaj, a hold vigyázban áll szegény s gitárok zengnek nászindulót . . . Most ünneplik a szépet, Egy titkos kéz remegőn és. . . és rólad álmodik

ünneplik virágokat a csönd.

...

a jót. önt: .. Urr Ida.

"803

Szövetkezeteink helyes vezetése. Országunk kátyúba esett szekerét ugy emelhetjük ki, ha gazdaságilag, kereskedelmileg függetlenítjük nemzetünket. A kereskedelemnek a gazdasági forrásoknak tiszta fajmagyar kezekbe kell kerülniök, ez legelső kelléke, feltétele függetlenségünknek, boldogulásunknak s jövendő nagyságunknak. Amig gazdasági erőforrásaink nemzetközi, a magyarsággal nem érző idegen fajnak kezében lesznek, addig független, boldog s nagy Magyarországról hiába álmodozunk. SZÍVÓS, kitartó munkával ki kell ragadnunk az ideegen faj kezéből első sorban a pénzforrásokat, mert ahol a pénz, ott a hatalom, Ezt csakis eg/üttműkődéssel, szövetkezéssel érhetjük el. E nemes célt szolgálja hazánk két hatalmas szövetkezeti központja t. i. az,.Országos Központi Hitelszövetkezet" és a „Hangya" az ő fiókjaival. E szövetkezetek megerősödésétől, hatalmassá, naggyá tételétől hazánk nagyságát, boldogulását, felvirágzását, népünk önállósítását, minden idegen befolyástól való függetlenitését várjuk Éppen ezért hazánk, nemzetünk, népünk iránti szent köteleségünk szövetkezeteinket minden erőnkkel támogatni, felvirágoztatni, a helyes irányba vezetni, amihez igazi magyar fajszeretet, önzetlenség s kitartó, szívós munkálkodás szükséges. Aki egy szövetkezet vezetésére vállalkozik, annak izzigvérig telítve kell lennie magyar fajának szeretetétől. Egy szövetkezet olyan vezetése, hogy az ténylegesen megfeleljen annak a nemes célnak, amiért létesítve lett, sok, nagyon sok munkát, türelmet igényel, amire csak egy faját igazán szerető magyar lélek képes. Felvenni a versenyt a magyar fajon élősködő idegen faj mindenféle üzleti furfangjával és népünk indolenciájával szemben, ehhez igen sok munkára, igen sok türelemre van szükség. Aki egy szövetkezet vezetésére vállalkozik, annak számolnia kell azzal, hogy azok, kiknek a magyar faj gazdasági megerősödése nem kívánatos, mindent elkövetnek, hogy őt munkájában megakadályozzák, személyében megrágalmazzák. Éppen ezért, aki egy szövetkezet vezetésére vállalkozik, annak teljesen korrekt, intakt egyénnek kell lennie, akiről a rágalomnak minden nyila kell, hogy a rágalmazóra visszapattanjon és az a nép, mely —• sajnos! — még ma is engedi magát fajunk megrontóitól vezettetni, a szövetkezeti vezetőben egy ideált lásson, akire hallgatnia, akit követnie mindig szent kötelességének tartsa A szövetkezetek helyes vezetéséhez teljes önzetlenségre

"803

van szükség. Aki dus keresetet vél találni a szövetkezetek vezetéséből, az álljon félre a szövetkezet vezetésétől. A szövetkezet vezetése ad sok gondot és munkát a vezetőnek, de hasznot minél kevesebbet. Amikor mi fajunk védelmére szövetkezünk egy olyan fajjal szemben, amely temérdek pénzzel és furfanggal rendelkezik a mi terveink keresztezéséhez, akkor, ha célt akarunk érni, nekünk a még csak most erőre kapó szövetkezeteinket minden fö'ösleges és nélkülözhető kiadásoktól mentesítenünk kell s éppen azért szövetkezeteinket a vezetőknek adandó nagy honoráriumokkal nem terhelhetjük meg. Ne feledjük, hogy elleneink kik saját tőkéjükkel dolgoznak, nem tartanak, nem fizetnek ügyvezetőt, pénztárnokot, könyvelőt, — itt főleg a falusi konkurrensekre gondolok, — s ha mi szövetkezeti vezetőinket túlságos honoráriumokkal dijjazzuk, akkor könnyen versenyképtelenné tesszük szövetkezeteinket, ami népünkben bizajmatlanságot, elhidegülést szül a szövetkezettel szemben. Éppen ezért egy szövetkezetet jól vezetni csakis önzetlen emberekkei lehet, akik megértik a szövetkezeti eszme nemes voltát és semmi fáradságot, semmi munkát nem sokainak, amit díjtalanul, esetleg kevés díjazásért a szövetkezetek érdekében kifejtenek. Az igazi szövetkezeti vezető sohasem azért dolgozik, mert a szövetkezettől bőséges jutalékra van esetleg kilátása, de azért, hogy a szövetkezeti eszme ápolásával fajunkat, népünket függetlenítse az idegen faj igája alól, aminek elérése minden fáradságot, minden munkát megér. A szövetkezetek helyes vezetése sok és kitartó munkát igényel, azért azok, akik szövetkezetek vezetésére vállalkoznak, számoljanak azzal a körülménnyel, hogy sok munkával, kevés anyagi, de annál több erkölcsi haszonnal járó kötelességet vesznek nyakukba. Aki a munkát kevésbé szereti, vagy felületesen szeret munkálkodni, az a szövetkezeteknél vezető sze írepre ne vállalkozzék. Egy hadjáratot csak elsőrangú kiváló s elszánt vezérekkel lehet megnyerni. Mi a szövetkezeti eszmék harcosai fajunk fentartásáért küzdünk, harcolunk. Ez a harc hosszúnak Ígérkezik, mert ellenfeleink rendelkeznek a győzelmes harchoz szükséges minden eszközzel, csupán az erkölcsi erő hiányával vannak. Az erkölcsi erő a mi oldalunkon van, ha ezt a birtokunkban levő erkölcsi erőt önzetlenül s kitartó munkával szolgáljuk, a diadal részünkről el nem maradhat. Véghseő Dániel.

jöjj

vissza 1.

Nagy, pusztító vihar dalt a világon, Az életfán sok ág, virág letört; A boldogság meghalt: csak röpke álom, Magyarnak kínok völgye lett a föld... Ki életünk első zsengéje voltál Az ifja boldogság óráiban, Se szélvészben, ki tőlünk elszakadtál, Jöjj vissza, jöjj, édes fiam ! A szörnyű harcok vérzivatarába Élted midőn belésodortaték, Piros véred hullását nem kívánta — E szent hazának földjeért — az ég; Hol a pergőtűz irtó pokla égett S társaid közül elhulltak annyian, Nem hős halál: rabsors jutott tenéked... Jöjj vissza, j ö j j , édes fiam ! Elmúlt sok nyár, sok ősz, sok tél azóta, Lombbal, virággal jött sok kikelet, Dalos légben hiába szólt a nóta : Te még mindig rabláncod csörgeted... Megváltanánk bár szívünk vére árán, Könyünk folyása mind, mind hasztalan ! Kínban vergődünk, szárnyszegetten, árván... Jöjj vissza, j ö j j , % édes fiam / Elénk merednek a Szarmáta-sikság S Szibéria mérhetlen tájai... Szeretteid mindkét szemök' kisírják, Hogy hírt se tudnak rólad hallani; Szorongva kérdjük : hol tanyád, ha élsz még S ha meghaltál, sírhalmocl merre van ? Gyilkos kézzel markol belénk a kétség... Jöjj vissza, j ö j j , édes fiam ! Emlékezem... te még bölcsőbe voltál S mi álmot láttunk — jó anyád, meg Láttunk rohanni harci riadóknál Földrengető viszályok idején,

én:

"803

5 Világomlásból, hogy' betelt a mérték, Megtérni cserfaággal, boldogan... Nem jóslátás volt ez csaló reménység... Jöjj vissza, j ö j j , édes fiam / Hogy elmentél a harci síkra, bátran, Egy nagy, dicső hazát hagytál te itt, S most egy feldúlt, megcsonkított hazában Várnak reád aggó szeretteid... Ha élsz s majd sejted, hogy börtönkilincsed Szabadító, áldott kezekbe1 van, Törd, zúzd, vágjad szilánkká rabbilincsed! ! Siess haza, édes fiam !

Petrásovszhy Leo.

Ahajdudorogi egyházmegye első tíz éve 1922. június hó 8-án múlt tíz esztendeje, hogy X. Piusz római pápa, mostani szentséges főpásztorunk második elődje a Christifideles Graeci (Azok a Krisztushű görögök) szavakkal kezdődő örök emlékezetül kibocsátott rendeletével a hajdudorogi görögkatholikus egyházmegyét megalapította. November hó 17-én múlt tíz esztendeje, hogy az akkori bécsi apostoli nuncius a római szentszék megbízásából a pápai bullát végrehajtotta. Ettől a naptól kezdődik az új egyházmegye külön élete egyelőre még saját főpásztor nélkül Papp Antal munkácsi püspök apostoli adminisztrációja alatt. A jövő évi október hó 5-én lesz tizedik évfordulója annak, hogy a hajdudorogi székesegyházban fölszenteltetett és főpásztori trónjára emeltetett az új egyházmegye első püspöke: Miklósy István Őméltósága. Tíz esztendő elég jelentékeny lehet egy ember életében, hisz a csecsemőből gyermek, a gyermekből ifjú, az ifjúból férfi, a férfiből aggastyán válik tíz év alatt. Százados koncepciójú intézmények életében azonban pillanatnál semmivel sem több Mit várjon az ember egy pillanattól ? Mégis nagy reményekkel teltünk el az első decennium iránt, mikor elején voltunk s eredményei után kutatunk, mikor a végére érkeztünk, így hozza ezt az emberi gyarlóság, melytől nem menekedhetünk : az ember arasszal szeretné mérni a csillagtávolságokat is. *

-32

,,Kezdetben vala az Ige..." A gondolat, az eszme, mely szíveket dobogtatott, leikeket forralt. A vágy, mely ég felé szárnyalt, hogy amint a zsidó zsidóú!, a török törökül, a görög görögül, az orosz oroszul, az oláh oiáhúl imádja Istenét, mi görögkatholikus vallású magyarok is elismertessük természetes jogunkat magyarul mutatni be mennyei Atyánknak a dicséret áldozatát. Talán még Bulcsu meg Gyula vezérek hozták magukkal e gondolatot a messze Bizáncból, talán benne élt rejtve a lelkünkben már akkor, amikor Hadúr oltára helyén a legelső igazi oltárt építettük, — nem tudom. De ennek a dobbanását érzem az első magyar nyelvemlék, a Xí. évszázadból fennmaradt halotti könyörgésből, melynek szövege a mi temetési szertartásunk sorimájának kezdetleges, de határozottan jól felismerhető fordítása. Ez a szívdobbanás hatott el a II. lateráni zsinathoz is, mely régi vágyaink szellemében gondoskodni kíván a tiszamenti görög szertartású magyarokról. Mi vo!t az oka, hogy e vágy csak vágy maradt ezer év multán is ? De élő vágy volt. A bátrabbak valósítani is próbálták. Akiket mi úttörőknek tartunk, már tört ösvényeken keresték a nyomokat: az előttök haladt ősök nyomdokait. Hiszen már De Camelis Józssf püspöksége alatt (1690 — 1706) magyar ének zengett templomainkban, 1795-ből teljes magyar misefordításunk, 1825-ből énekeskönyvünk van. Csak természetes, hogy a nemzeti újjáéledés ezt a vágyat mind erősebben szította s csak természetes, hogy e szívdobbanat onnan hangzott a legerősebben, ahol egyszerre 8—10.000

szív dobbant meg e szóra: magyar

oltári

nyelv.

De mikor e szót kimondták, már volt ellensége is. Sok! Mert az erőtői'félni szokás. És e szóban erő rejlett. A magyar nyelv dallamos zengése egybeolvadva a görög szertartás ragyogásával, — hódító erő. A magyarság acélja ötvözve a keleti szertartású katholikusság aranyával, törhetetlenebb valami a legkitűnőbb damaszkuszi pengénél. Az pedig félelmetes, Voltak, kik a magyarságot monopolizálni szeretnék, ezek elhitették a legilletékesebbekkel, hogy a magyar szertartási nyelv engedélyezése megzavarná a latin szertartásos egyház belnyugalmát. Mert nekik jobb volt bennünket hontalanoknak tudni e hazában. A Habsburg-politikával kövérre hizlalt országbontó oláhság terjeszkedésének gátját látta benne. Persze, hogy mindent elkövetett ellene. És valljuk meg őszintén: az útak megtalálásában, az alkalmak kihasználásában sokkal ügyesebbek voltak, mint mi. És megindúlt a küzdelem a hajdudorogi püspökségért.

Majd, ha kompakt egyházmegyében együtt lesz a görögkatholikus magyarság, nem lesz öt egyházmegyébe szétszórva, még erősebben dobban meg a szíve... Meghallják majd azt Rómában is és apostoli tekintéllyel is megerősítik a lelkünk hevületében századokon át fokozatosan már oltárra emelt magyar nyelvű istentiszteletet. Megindúlt a küzdelem. Folyt a harc. Vajha tudtuk volna, mit is ér egy jólrendezett hadsor: acies bene ordinata! *

„Az Ige testté lőn!" ...A hajdudorogi egyházmegye valósággá vált. Megnyílt az út eszméink valósítására. Vájjon megnyílt-e ? *

A Christifideles bulla megjelenésekor bennünket is elfogott a magyar átok: a széthúzás. Már előbb is voltak csatározások. A bulla megjelenése csak szította az elégedetlenséget azok között, akiknek semmi sem jó, amit más csinál. A bulla a~ magyar nyelvnek javára tett ugyan engedményeket Hivatalos oltári nyelvűi azonban a görög egyházi nyelvet írta elő. Ez volt a békételenség — ürügye. Hozzájött a székhely-kérdés: hol legyen a püspökség? Míg a belső forrongás tartott, ellenségeinknek épen elegendő idejük volt aknamunkájuk folytatására. Megpróbáltak üszköt vetni közénk: íme, be kell vinni a templomba egy olyan nyelvet, amit senki sem ért; öreg papotok, kántorotok most tanuljon görögül. A szatmármegyei,. bihari és erdélyi gör kath. magyar parókiákat az évtizedek folyamán a legerősebb oláh érzésű papokkal és tanítókkal árasztották el. És ezek alapos munkát végeztek. Mikor az. alapító hulla megjelent, egyházi értelemben vett „felelőtlen elemek", oláh ügyvédek, tanárok slb. könnyen el tudták hitetni a.már megdolgozott néppel, hogy az oláh nyelvvel együtt vallásukat is elveszik tőlük, leveszik templomaikról a

&

TsSjGSS]

Legolcsóbb bevásárlási forrás Ékszerekben, órákban.

Prékopa Lajos órás

és

ékszerésznél

Nyíregyháza, Kossuth L.-tér 13 Kisköre na-épület.

(sasa

"803

' keresztet, kidobják a képeket s református-magyar vallásra térítik őket. Papp Antal apostoli adminisztrátor püspököt aztán az a kellemetlen meglepetés érte 1912 őszén, hogy beköszöntő körlevelét az oláh zsoldban álló volt Nagyvárad egyházmegyei papok felbontatlan küldték vissza. Hosszú harc kezdődött újból. Az engedetlenek ellen erősebb eszközökhöz kellett nyúlni. Az apostoli adminisztrátor nem akart a legerősebb módszerhez folyamodni s ezen az izgatók csak vérszemet kaptak. Jaczkovics Mihályt, az utolsó hajdudorogi vikáriust, ki a püspök képviseletében az idegen egyházmegyékből idecsatolt parókiák látogatására indúlt, Kismajtényban és vidékén tettleg is inzultálták. Mindenütt az oláh ágensek, a nagyváradi egyházmegyéből átcsatolt papok voltak az ellenállás szervezői. Vizsgálat indúlt meg, pörök folytak s az igazságszolgáltatás lesújtani készült a bűnösökre. Ezalatt megtörtént az egyházmegyére nézve legfontosabb kérdésben a döntés: Miklósy Istvánnak, Zemplén vármegye főesperesének hajdudorogi püspökké való kinevezése. A püspök egyénisége szerencsés keveréke az eréíynek és jószívűségnek. Míg egyrészt legelső nyilatkozataiban elárúlta amaz elhatározását, hogy egyházmegyéje kormányzatában vaskövetkezetességgel fog a helyesnek ítélt úton, a jog és igazság útján haladni, addig másrészt minden eddigi ellentálló törekvésből és ellenséges indúlatból tabula rasat akart csinálni s lekötelező modorával, me eg szeretetével megnyerni igyekezett azokat, kik előbb oiy súlyosan vétettek az engedelmesség ellen az apostoli adminisztrátorral szemben. Úgy látszott, hogy minden jóra fordúl s megindúlhat a békés alkotó munka. De az ántánt diplomácia boszorkánykonyháján már kotyvasztották a világháborúra irányúló terveket. Az első dördülés nemsokára el is hangzott: 1914 február hó 23 án a debreczeni püspöki irodában egy Csernoviczban (Bukovina) postára tett oláh pokolgép robbant föl. A püspöknek szánták, őt, s vele együtt az előttük magyar volta miatt véghetetlenül gyűlöletes hajdudorogi egyházmegyét akarták elpúsztítani, de az isteni kegyelem más martiriumot szánt neki. A bombarobbanásnak Jaczkovics Mihály volt püspöki külhelynök, most már Miklósy püspök általános helynöke, Slepkóvszky János püspöki titkár és Csatth Sándor dr. ügyvéd, az egyházmegye ügyésze estek áldozatúl. Súlyos sérüléseket szenvedtek Kriskó Elek püspöki levéltáros (most kállósemjéni Jelkész) és Bihon Miklós e. m. írnok (jelenleg nyírderzsi lelkész).

"803

A gálád merénylet mindenütt mély megdöbbenést keltett. Annál nagyobb volt az öröm, hogy a megyés főpásztort sértetlenül őrizte meg az isteni Gondviselés Alig hangzott el az utolsó énekhang a merénylet áldozatainak temetésén, a főpásztor már törhetetlen erélyével a kormányzat rendes mederbe tereléséről és a szervezési munkák folytatásáról kezdett gondoskodni. Sajnos, csak kezdett. Mert négy hónappal utóbb a szerajevói gyilkosság — Ferenc Ferdinánd és Zsófia hercegnő meggyilkoltatása nyomán nyílt szinen kezdídott meg a politikai fondorlatok játéka, mely az öt éves világháborún át a forradalmakhoz és a mai nyomorúsághoz vezetett. A világháború minden erőt lekötött. Minden alkotó munka megakadt. A püspöknek be kellett érnie azzal, hogv Debreczenből Nyíregyházára áttett székhelyén (1914 szept. 23) nyugodtan intézhette a halaszthatatlan adminisztratív ügyeket s a központot — amennyire a viszonyok engedték - megszervezte. A bombamerénylet után a püspöki hivatalt újjá kellett szerveznie A püspöki iroda élére Melles Géza munkácsegyház megyei püspöki irodaigazgatót hívta meg, a tanügyi kormányzat élére Bányay Jenő máramarosszigeti gör. kath. hittanárt á lította. Még 1914 júniusában 24 tagu szentszéket szervezett, mely 1914 június 30 án tartotta els 3 ű ését a debreczeni görögkatholikus iskolában Ugyanakkor három kanonok kinevezésére tett előterjesztést az apostol' királynak Az egyházmegye három első kanonokja: Damjanovich Tivadar volt kökényesdi, Bányay Jenő e. m. főtanfelügyető és Mitrovich Elek volt nagykárolyi lelkészek 1914 augusztusában tették le az esküt. Utóbb megtörtént az egyházkerületek végleges beosztása s öt főesperesség szervezése. Az öt közül kettő volt román egyházmegyebeli pappal lett betöltve, mert a főpásztor minden tekintetben gondosan ügyelt arra, hogy minden jogos igény, ha csak látszatra is, ki legyen elégítve. A kettő közül egyik, Marcíiis Romelus nagykárolyi lelkész volt az első, ki az 1918 évi őszi forradalomkor pártot ütött az egyházmegye ellen s magát Nagykároly piacán népvikáriusnak kiáltatta ki. A másik, Hubán Gyula székelyföldi püspöki külhelynök (egykor szatmári román pap) annyi viszontagság és megpróbáltatások között is hű maradt törvényes főpásztorának tett esküjéhez s ma a biharmegyei Pocsaj község lelkésze. Megérdemli mindnyájunk becsülését. Olyan jelek is kezdtek már mutatkozni, hogy a szegényeseti megállapított állami járandóság mellett a püspökhöz méltó

"803

jövedelem is biztosítva lesz a főpásztor részére. Pásztory Árkád, egy szatmármegyei pap-földesúr, jogot nyervén szabadon rendelkezhetni, Bikszád közelében fekvő nagy birtokát a püspökségre hagyta a királyi adományozásu javakkal egyenlő elbánás alá eső törzsvagyon gyanánt. Amint a kissé elhanyagolt birtok rendbehozása előre kezdett haladni s a vitás kérdések kedvező elintézése kilátásban volt, már előre vetették sugaraikat azok a fényes tervek, melyek a főpásztor gondolkodásában — egyházmegyéje javára — fogamzottak. De hiába. A körülfogó háborús gyűrű, minden törekvésnek, ami anyagi erőt követelt,, gátat vetett. Egy nagy lépést mégis megtett a főpásztor, mikor 1916. junius 24-ikén egyházmegyéjét átvezette az elavult vilián naptár helyett a Gergely-naptár használatára. Mennyi gúnytól, kényelmetlenségtől, kellemetlen zavartól mentette meg ezzel a görögkatholikus magyarságot, sok volna most elbeszélni. Hiszen az órát, ha késik, utána viszik a jól járó órának s hiába bizonykodom, hogy még csak déli 12 óra van, ha odakünn már alkonyodik: a természet lecáfol. A Julián naptárt pedig a természet már régesrég lecáfolta. A magyar görögkatholikusság örökre hálás lesz a íőpásztornak, ki bátor kézzel vitte utána a nagy világórának, a Gergely pápa naptárának, a 13 napot késett Julián naptárt. Többet nem tehetett. Olyan volt, mint egy világhordozó Atlasz, kinek kezei kötve voltak. Megkötötte a háború Aztán égszakadás, földindulás: jött a forradalom és a kommün. Elfoglalták a püspöki lakot, el kellett bocsátania legszűkebb környezetét, udvari papjait is. A kommünt az oláh megszállás borzalmai váltották fel s a főpásztort katonák kisérték át Debrecenbe egy oláh tábornok elé, hogy lemondassák az oláhok által visszakövetelt parókiákról. Négy napig erőlködött a pakulár vitéz,' hogy kinyerje Miklóssy püspöktői a felsőbbsége részéről kivánt nyilatkozatot. Mit felelt a püspök ? — nem tudni. A lapokban hasábnyi fehér folt jelezte, hogy szavai nem igen kedvesek lehettek az oláhoknak Tény, hogy a tábornok ostroma megtört a püspök erős akaratán, jellemszilárdságán. Ennek dacára ellenségeinknek sikerült keresztülvinni^ hogy az oláhok által visszakövetelt parókiák a nagyváradi püspök joghatósága alá visszajutottak. Radu Demeter nagyváradi oláh püspök már a megszállás alatt maradt többi parókiák után is nyújtogatta kezét, midőn elérte Isten boszszuálló keze: a bukaresti szenátus termében történt bomba-

97

robbanásnak lett áldozata. Beleesett abba a verembe, melyet öt évvel előbb áruló társai a magyar püspöknek ástak. A forradalmak lezajlása s az oláhok visszavonulása után a püspök ismét hozzálátott a szervező munkához. Sajnos, most még lehetetlenebb akadályok támadtak előtte. Az ország teljesen tönkretéve, a püspöki törzsvagyon oláh prédálás alatt. v A pusztulás, lelki romlás utálatossága mindenfelől. És ilyen körülmények között sem veszítette kedvét, energiáját. Megszervezte a papi nyugdijintézefet, uj mugyar misekönyvet adott ki. És ma is több fontos dolog valósitásán fáradozik. Készül a magyar nagy evangéliumos könyv, a teljes kiadású szerkönyv és szorgalmazza a saját papnevelő házat. Ez a püspök. De hát a hívei ? *

Mi, szerény közkatonák, mi is dolgozunk. Együtt dobban szivünk a szeretett főpásztorral, együtt érezzük vele a kor nyomorúságát, együtt a velünk szemben megnyilatkozó méltatlanságokat. És zászlaja alatt fölvettük a harcot. Az egyházmegye fennállásának kilencedik évében megalakítottuk a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségét. Ez lesz a mi jövőnk megingathatatlan alapja, ez lesz erős várunk a kívülről jövő támadások ellen. Főpásztorunkkal együtt meggyőződtünk, hogy Isten után csak saját erőnkben bizakodhatunk. Ez a nagy kézfogás, a MAGOSz kebelében, ez az erő - központosítás, a görögkatholikus magyarságnak a püspök mögé való fölsorakozása olyan eredménye az első decenniumnak, melyre a görögkatholikus magyarság, főpásztorával együtt, akkor is büszke lehetne, ha semmi egyébre rámutatni nem tudna. A nép, főpásztorával élén, készen áll az új decenniumban saját erejéből valósítani meg azt, amit az első decennium mostohasága, kormányférfiak érzéketlensége megtagadott. Kozma János. KOSSUTH-TÉR

13 Kiskorona épület

VERESS JÓZSEF K A L A P R A K T Á R A

KOSSUTH-TÉR

13 Kiskorona épület

N Y Í R E G Y H Á Z A

Kalapujdonságok és sapkák nagy raktára. Ugyanott kalaptisztitások jutányos árak mellett, gyorsan eszközöltetnek. 5

"803

Taciána. Irta: Dr Szémán István. I. Amikor a hervadó őszi tájon járok s a hideg szél végig sivit atarlók felett, szinte ott képzelem magam Rómának egy városszéli utcáján, amelyen a 218 esztendő szokatlan hideg őszén, köpenyegükbe burkoltan siettek dolgukra az emberek. A hideg miatt, még a különben éber őrség sem igen törődött kötelességével, nem igen szimatolta a keresztényeket. A siető emberek között egy ilyen hidag reggelen egy hosszú palástba burkolt nő is tova igyekezett s óvatosan kikerülve az őrszemeket, egy szük kapuban tünt el. A ház udvarán már akkor sürgött az élet, de a rabszolgák nem törődtek s jövevénnyel, mert uruk házában gyakran változtak a szegény külvárosi lakók, akiket megismerni is alig volt idejük. így jutott el Taciána szerencsésen a vén Cassidora szobájáig, ahova nesztelenül lépett be, nehogy felébressze, ha még aludni találna a szegény asszony. Az asztalon égő mécs bágyadt, sárga fénnyel vonta be a szoba falait s megnyújtotta a szegényes bútorok árnyékát. Az ajtó nyílására a beteg, összetöpörödött asszony erőlködve támasztott fel a fejét s szemeit megdörzsölve suttogta: — Az Isten küldött, Taciána, megint csak ő küldhetett. — Sohse hálálkodj, jó asszony. Félix presbyter mondta, hogy a cudar idő megint ágyba döntött, azért siettem, hogy megelőzzem jő testvéreinket, akik közül ma is bizonyára sokan keresnek majd fel... Egy k s ételt hoztam, láss csak hozzá... Az asszony szeme megcsillant, látszott rajta, hogy a betegség mellett a gyér táplálkozás is sorvasztja. Örömmel nyúlt a kosárhoz. De, hogy az étel meg ne ártson neki, Taciána egy kis borral kináita: — Igyál, jó falernumi, ezt atyám küldte. — Atyád, a gazdag patrícius, nekem?? Őh Istenem, mégis igaza van Félix presbyternek, hogy mindnyájan egyforma gyermekei vagyunk a keresztények Istenének s egymásnak testvérei. Az erősítő étel s az üditő ital jótékonvt?n hatott a beteg testre, Cassidora elszunyadt és még álmában is. köszönötet motyogott Taciánának aki ezalatt már isiiét a szük utcára ért, hogy a reggeli ködben észrevétlenül surranjon haza. A szük utcán csakugyan baj nélkül jutott keresztül, de amint a piactérre jutott, az őrség parancsnoka megszólította, mert feltűnő volt, hogy egy patrícius leány olyan korán mutatkozzék az utcán. — Cassidoránál voltam, — felelte nyíltan az őrök kérdésére, — Igen, talán neked is varázs szert készített, pedig Jupiterre mon. d o m , semaii szükséged sincs rá, — szemtelenkedett az őrparancsnok, az őrök pedig vihogva helyeseltek. — Cassidora nem bűbájos asszony, ő az igaz hit szolgája, ne gúnyoljátok. — Ügy?? No lám, még talán előbb-utóbb te is kereszténnyé lészesz, ha gyakran járogatsz hozzá... Majd gondunk lesz rá, hogy meg ne rontson, — gúnyolódott tovább az őr.

99

— Teljesen fölösleges, Cassidora csak jóra oktatna, ha nem volnék íán is az ő testvére, — felelte Taciána nemes hévvel. — Ejnye, de homályosan beszélsz, talán bizony mindketten keresztények vagytok??!! No fickók, ugy látszik jó fogást csináltunk, — fordult társaihoz a gúnyolódó. — Ha a praefectus meglátja, kijár érte néhány -szüst íestertius. S ezzel a katonák körülfogták Táciánát, hogy meg ne szökjék, amikor a praefectushoz kisérik. Pedig neki eszébe se jutott. Az óhajtott vértanúság elérkezte teljesen lebilincselte egész valóját s lelkében már látta a tövises kereszt utat, amelynek végében a mennyei Jeruzsálem kapui nyílnak... II. A praefectus szemei megvillantak amikor Taciánát meglátta. A hiúz úgy szokott tekinteni prédájára. A praefectus azonban tévedett. Azt hitte, hogy buja pillantásai s mézes szavaival felkelti Taciánában a nemtelen vágyak ördögét. Taciána szépségét is csak érzéki szépségnek hitte, pedig az ő gyönyörűen szabályos vonásain, a Teremtő müvészkeze nyomain kívül ott volt a Megszentelőnek égi bájt kölcsönző ihlete, a kegyelem is, amely undorral üz el magától minden aljas támadást. A praefectus talán már tizedszer is ismételte ajánlatát: — Légy az enyém s a kínzás helyett fejedelmi pompa és fény -vesz körül. Taciána még csak nem is felelt szavaira. Szeme valahol a levegőben egy ponton nyugodott, mintha ott látná azt. aki kísértésekben <-erősiten;, védeni szokta az ártatlanokat. De mennél bevehetetlentbb a -vár, annál erősebben támadják az ostromlók. A praefectus is, mint akinek a szenvedély az eszét vette, vakmerően közeledett a szűz felé. A támadás azonban oly erőt adott a szűznek, hogy félretaszította az elvakult embert. Erre mintha a szenvedély tüze kialudt volna a praefectus szemében s helyébe a bosszú vad tekintete iövelt a szűzre. — Most már azért is az enyém leszel... Atyád fog nekem adni törvényes uton s ha nem, — ugy szemeláttára kivégeztetlek... Nem tudom, mi lesz neki kedvesebb, az-e, hogy a lánya a praefectus neje legyen, vagy, hogy téged a család örök szégyenére megkorbácsoltassalak. — Talán örök dicsőségére?? — Bizonyára így akartad mondani!! Atyámnál azonban hiába kopogtatsz, azt hiszed, hogy bármit is titkolok előtte?? — felelt nyugodt önérzettel a szűz. — Ugy, tehát atyád is hazaáruló, keresztény — \ vallatás után egy pinceszerű sötét helyre vezették Taciánát, Amíg ő ott az örökkévalóság boldogságáról s égi jegyeséről elmélkedett, atyját is elfogták és a praefectus elé hurcoltak. A praefectus eleinte ugy beszélt vele, mint ahogy római nemessé! szemben illett. Ahogy azonban nála is kudarcot val ott, tehetetlen dühében maga lökte ki az ajtón A katonák még jobban kitöltötték rajta bosszu'jukat, mert elestek a várt jutalomtól, amely Taciána meghódítása után bőven kijutott volna nekik. Bár a praefectus minden reménye füstbe ment, mégis ujabb ostromra készült, de már most ugy, mint a felbőszült hadvezér, aki el van szánva, hogy élőkön és holtakon keresztül gázol, ha nem adja meg a agat sz ellenfél. 7*

16* Másnap reggel megint magához hivatía Taciánát s azzal fogadta; hogy miután apja megkötötte vele a házassági szerződést s így ö már' az övé, önkényt szánja rá magát arra, amire a törvény erejével is kényszeritheti. — Atyám nem adhatott el, de ha eladott volna is, — felelte a S2üz az undortól egész testében remegve, — van-e rá hatalmad, hogy a magadévá tégy, ha égi jegyesem nem akarja s én sem akarom? — Égi jegyesed?-?!! Igazán pompás! No megállj, embereim majd egy kicsit gondjukba vesznek s nem tudom, kellesz- e majd akkor annak az égi jegyesnek?? Még egyszer jól gondold meg, mert a pallost csak az »igen" szócska lávolitja el nyakadról, — fenyegetőzött a praefectus. De hiába. — Testemet megölheted, de szivemet nem veheted el attól, aki már régen birtokába vette Mit vársz még?? Az igent?? Igazán hiába várod ! — felelte határozottan. — No én meg senkivel sem akarok O S Z Í O Z D Í rajtad, légy tehát égi jegyeseddé, de előbb megjegyeztetlek, hogy rádismerjen, — tajtékzott a praefectus s embereit szóli'otta, akik parancsára ott előtte oltották ki Tac;ánának mind a két szemevilágát. Nemes arca egy percre eltorzult, de csak addig, amig a test fájdalmán felülkerekedett a lélek erőssége,, A praefectus is megborzadt tettétől. Érezte, hogy egy gyönge nő legyőzte s porig megalázta. Főidre sütötte szemét, hogy ne lássa azt a két véres szemgödröt, amelyből íjiég nem régen két égi fénnyel vonző szem sugárzott... Aztán durván támadt a katonákra, hogy miért nem viszik már szeme előt Taciánát a tőkéhez, ahol a hóhérnak megint sok dolga akad. A szűz imbolyogva, két katonától támogatva lépdelt a börtön udvarára. A kíváncsi tömeg megborzongott, amint a vak szüzet meglátta s néhány jobbérzésü pogány észrevétlenül haza surrant, mert nem hihette el többé a keresztényekre fogott hazugságot, hogy veszélyesek, hazaárulók volnának... Ezek a szende szüzek, ártatlan gyermekek??... Nem lehet!!... Alig csillapult le az első meglepetés, máris ujabb jelenet izgatta fel a tömeget. Az elitéltek közül egy nemes arcú ősz patrícius rohant a vak leány felé, mohón megölelte s szeretettel csókolta meg a szeméből patakzó vért. — Atyám! — suttogta a szűz. — Hála Istennek, hogy e földön még egyszer és itt találkoztunk, — Leányom, Taciána... — zokogta az öreg, de a hóhér nem engedte tovább beszélni, mert őrá került a sor, szemes feje a következő pillanatban már legurult az udvar homokjába. Taciána érezte, hogy mi történik atjjávai s lelke ujjongó örömben úszott, hogy most már egy uj vértanú, az ő atyja könyörög érte égi jegyesénél. Az ő ideje is elérkezett... Fejét az ég felé emelte... s a mennyország boldogságáért epedő vágyakozása csodálatos varázslattal vonta be halvány, megcsonkított arcát... A hóhér őt is megragadta s nemsokára az ő Istenéért lángoló vére is jóillatu áldozat gyanánt, párologva szállott az ég felé... azor a borongó, hideg őszi napon... *

1*1 Krisztus földi jegyese, az egyház pedig a hős lelkű szűz nevét örök emlékezetül véste be az ő aranykönyvébe, a mariyrologiumba... .3 a mi ősi görög szertartásunk minden év január hő 12-én zsolozsmájában róla kegyelettel igy énekel: tisztaságos báránynak és pásztornak nyomdokain járiál Taciána, te ártatlan bárány s nem féltél az eszes vadállatoktól, hanen a szent kereszt jelével végkép legyőzted őket s bevonultál a mennyei édenkertbe, ahol is emlékezzél meg rólunk, Krisztusnak csodákkal ékes vértanú szüze.«

Zöldéi

már

a fa

(Vobolsk, Szibéria

Zöldéi már a fa levele Messze nap nyugaton, De mit ér, ha zöldelését Ismét nem láthatom ... Ugy kesereg árva lelkem Ha arra gondolok, Mily szép lehet az akácnak Suttogó lombja ott. . . Milyen boldog lehet, aki Bolyonghat alatta, És akinek leány csóktól ..Édesül az ajka . . .

levele . . .

1916. ápr. 9.)

Hej! ha én is ott lehetnék Most a Tisza partján, Nem lenne a földön senki Tőlem boldogabb tán . . . Zöldelő akácok alatt Az a szőke kisleány, Karjaimban aludna el A lomb suttogásán . . . Én meg szerelmem tüzével Virrasztnék mellette, S lelkemnek lobogó lángját Csókolnám lelkébe . . . Rugnók Imre.

Az öreg Katrinyák karácsonya. Irta: Tartallyné S. Hona. A vén ház olyan volt, mint egy behorpadt mell ; rozzant ajtajából -sgy álmos kutya vakkantott néha. Egyébként csönd volt e helyen, csak a ház túlsó végéből zördült fel olykor valami mély, rendszertelen hang; ialán nevetés, vagy ének. Olyan kongó, nehéz hang, mint fájós torok erőlködése. Az éjszaka kéken terült mindenre és imádságos halkan; a csillagok éles sugarakkal tűztek bele, mint táncos fényű, remegő gyémántok. A ház üres volt, csak egyetlen szobájából dobbant ki az élet siváran, semmit mondón; ahol az öreg Katrinyák lakott. A többiek ott hagyják a viskót ünneplésre kimosdva, elvitték szegény kis életüket éjféli misére. Karácsony van. Az éjféli misén nagy tiszta fehérséget lehet magunkba álmodni. Valami szép, ártatlan muzsikáját az éjnek: Jézus gyermek-arcát s ünnepi ritmusokat, melyekben meglehet fürödni.

"803

Az öreg Katrinyák nem ment. Ha akart volna sem tudott. Nyomorult, rozoga csontok kínlódtak a lábaiban s a keze csúnyán reszketett. Gonosz arcú gyermekek vihogása volt már a két keze, melyre rácsufoltak és csúnya szitkok ömlöttek olyankor a vén ember ráncos szájából. Ha néha jó volt hozzá valaki, annak elmondta, hogy mióta reszket a keze: három éve. Néha öt évet mondott, néha tizet. Ahogy jött. Egy gazda kegyéből lakott a kis ^házban s a szomszéd konyhák maradék ételeit csipegette: igy élt. Évek előtt vetődött ide, senki sem tudta honnan, de sokan emlékeztek rá, hogy fiatal korában kocsis volt a grófi udvarban. Most itt élt, aféle hányódó lom volt, vén, reszketős ember emlék. És ki tudja, hol járt, mig ide nem jött. Vájjon hol élte ki az erejét és hol rontott belé a nyavalya ? ! Az emberek nem sokat törődtek ezzel, de -néha mégis megszánta egy-egy szomszéd asszony és kimosta rongyos, piszkos culáját. És most eljött a karácsony. Eljött .az emberekhez és egy véletlen gondolat halványságával benézett az öreg Katrinyákhoz is. Ott ült az öreg az ágya szélén és belenézett a füstölgő tűzbe, melyben feketén senyvedett néhány nedves fadarab. A gondolatait nem gondolta tulajdonképen, csak bamba rágódással tépegette, mint avult szivü rongy darabokat. Karácsony van . . . Kis jézus . . . kalács . . . vacsora . . . asszonyok . . . nevető gyerekek . . . Templom . . . öröm . . . Minden eszébe jutott. Furcsán, kuszáitan. Az Isten ? . . . Talán nem is! Mert az öreg Katrinyák nem tudta érezni az Istent. Nem is emlékszik rá. hogy miképen imádkozott valaha. Gonoszságokat élt. Csúnya, maró italok mámorát élvezte. Bűnöket, szennyes pénzeket. És nem érezte meg soha a rossznak undorító szagát és a jóságot sem. Katrinyák lopott^ hogy enni és inni tudjon; és evett, ivott, hogy másnap újra lopni bírjon. Csapszékek rossz szaga és börtönök sötétsége égett benne feketén; mint szörnyű, vicsorgó emlékezés — A kis Jézus . . . az Isten . . . mind a másé . . . A jóké. — gondolta és az ablak felé fordult. Mintha beneszelt volna valami. Talán a kutya. De nem! Kopogtatnak. — Ki az ? ! — szólt mordul. -- Én vagyok, Katrinyák bácsi! Nyissa ki az ajtót f Engem itthon hagytak, nem vittek a templomba. Félek egyedül. — Hát csak gyere be Gyuri, nyitva van az ajtó. Minek is VÓR zárva — dohogta lassan. Gyurika bejött. Piros, egészséges gyermek, lehetett nyolc éves. Hevenyében fölvett néhány ruhadarab volt rajta s két kis lába mezítelenül, rózsaszínen a földhöz tapadt, ahogy lépett. — Dicsértessék a Jézus Krisztus Katrinyák bácsi. Hallottam, hogy énekelt valamit az előbb. Talán a pásztorokról, vagy Betlehemről. — Káromkodtam Gyurka, káromkodtam! Az Isten nem tér be az ilyen vén csonthoz, mint én vagyok. Az Isten is a fiatalságot szereti^, akár csak az ember. Jobb lett vón' nékem is mán valahun az árokbadűlni. A kis fiu nagy kerek szemekkel bámult a vén ember torz arcába.Az ártatlansága fájt benne az istentelen beszédre. — Isten mindenütt van — mondta aztán csendesen, de igen bátran. A maga kezét is megtudná gyógyítani. — Meg-e ? ! — nevetett az öreg, mint akinek tetszik a beszéd.

"803

— Meg — mondta a kis fiu buzgón. — Reggelre meggyógyulna, ha imádkozna Katrinyák bácsi. — Buta vagy fiam. — És elfordította a fejét. Valami hirtelen felvetődött az emlékezetébe. Talán az anyja, vagy más. Ö is ilyen kis emberke volt és imádkozni tanították. Összetették a kezét és tartották egész idő alatt. Almosán beszélt a beszélő után és valami szép volt a szókban s valami nagyon jóleső az elalvásban. Talán az imádság adta . . . Ezalatt egészen mellékuporodott a kis fiu, meleg áradt a testéből és hozzátapadt a vén ember didergős testéhez. Ő már majdnem megfeledkezett arról, hogy a gyermekhez szólni kellene. Nem is tudott mit mondani, csak dünyögöt valamit, majd a szennyes, csikós dunyhát simogatta. Ugy érezte, mintha a kis fiu fejét szeretné megsimogatni, de nem merte. Csak várta, hogy mondjon még valamit a gyermek. Talán valami mesét, melytől elaludna. Mert az öreg Katrinyák évek óta nem aludt igazán, csak olyan törődött, rosz állomlátásokban. És most újra megszólalt a kis fiu: — Angyalok is vannak Katrinyák bácsi. Maga nem is tudta? — Nem — szólt nyersen. Pedig szelíden és szépen szeretett volna szólni. Ugy gondolta. De mire kiért belőle a szó, feketére duszitotta a lelke. Gonoszra, mint az átkot. — És igazán nem tud imádkozni? — Nem, ha mondom 1 — Én . . . megtanítanám magát. — Menj kölyök a vackodba 1 — Félek. És imádkozni szeretnék. De csak ugy, jó, ha imádkozik velem valaki. Reggel kalácsot, meg tejet hozok magának, csak imádkozzon velem. — De ha nem tudok! Hagyjál mán! — Akkor énekeljünk. — Még mit nem 1 Azt még ugy sem tudok. — No mutassa a kezét Katrinyák bácsi. — És meg fogta a két vén kezét A reszketős ujjak engedetlenül ugráltak a kis kézben, de ő szépen tett ujjat-ujj mellé, mig lassan összefonta. A két kéz ujjai egybe remegtek s az öreg ember tiltakozott ugyan, de örült nerti, mint a teljesült kívánságnak. Gyurika kipirult a nagy munkában és ragyogó szemmel nézte a vén embert, mint valami uj teremtményt. — Hát most oszt' mondja Katrinyák bácsi utánam: Atyának . . . Fiúnak . . . Szentléleknek . . . nevében . . . ámen. A vén ember mondta utána, mintha tréfából tenné s recsegős hangjában szelíd árnyék támadt: — Miatyánk . . . ki vagy a menyekben . . . — Miatyánk . . . — mondta az öreg is. Végig mondták az imát. A kis fiu ledül a csikós dunyhára és mondta : — Most már elalszom. Majd értem jön az anyám, ha előjön a templomból. — Aludj — mondta az öreg révedezve és folyton a két összetett kezére bámult, mint valami nagy csodára, mely az élete végén köszöntött be hozzá. Mintha valami nagy fehérség övezte volna, mely bevilágított a sötét lelkébe. Olyan jó volt igy. Isten . . . megérezte az ő

"803

nagy hatalmát . . . Szelid, boldog álmosság fogta el. A kis fiu már aludt, kipirult arcocskája a kezén pihent. Az öreg Katrinyák szerette volna újra megsimogatni. De nem tette, mert szét kellett volna vennie a kezét s igy jó volt nagyon, összetett kezekkel. Ha mindég igy lehetne. Lassan lediilt ő is a kis fiu mellé fejét az ágyfának támasztva s érezte, hogy jó, könnyű álom jön hozzá. Jöttek az éjféli miséről. Szent énekek jóságát hozták magukkal, mint valamely nagy gazdagságot a kis házak szegénységébe. Olyan boldogok voltak valamennyien. De a Gyurika anyja nagyot sikoltott, ahogy meggyújtotta a lámpát. A kis fiu nem volt az ágyban. Pedig otthagyta, Össze futott néhány szomszéd asszony és találgatták, hogy hol lehet a kis fiu, mig egynek eszébe jutott az öreg Katrinyák. Bementek. És ott találták az alvó gyermeket és összekulcsolt kezekkel az öreg Katrinyákot. A kezei nem rezkettek többé. Halott volt.

Vágyódás. Szeretnék lenni halk muzsikaszó, Kesergő nóta, messziről hangzó. Ébresztenélek bíbor hajnalon, Tehozzád szállva drága angyalom, Vagy futó-rózsa házatok falán, Mely bebólogat s jó reggelt kiván, Ruha, mely rád simul szerelmesen. Had' lássalak mindig Szerelmesem! Harmat, hogy mosd vele arcodat, Tükör, hogy lásd benne magadat. Ital, tüzes, mely éget szüntelen S szivet ad annak is, aki szívtelen. Álom, mely reád száll ebéd után, Hoz szines álmokat tüzes paripán. Vagy a boldog ébredés legyek én, Ha pihentél már tündérek ölén. Lennék bársonyos puha pázsit ágy, Ha azon feküdni elfog a vágy. Illat, melyet a szél hozzád visz el. Virág, melyet ajkadhoz viszel. Kósza szél, mely fürtöd kuszálja (Csókpárás lesz annak minden szála).

Fűszál, mely meghajlik lépted alatt, Büszke lesz Urára, ki felette haladt. Üditő forrás a sétád után. Könyv, mit olvasol hosszú délután, Egyre növekvő, hallgatag árnyék, Mindig körötted, melletted járnék. Oyöngynyakék. mikor az estélyre mégy, Hófehér nyakadra, hogy engem végy. Reád boruló nyári éjszaka, Csak nézni téged lenne csillaga. S ha elpihentél újra legyek Én, Ki vérző lábbal jár az ut kövén. Vezekel azért, mit nappal vétkezett, S nyújt ég felé két reszkető kezet, Zokogva mond el szépséges imát : Óh add neki inni a boldogság borát, S csapást ha szántál neki, add énnekem, Zengve dicsér majd akkor énekem, Úgy szeresd Uram, úgy ahogy én, Halálmesgyén járó bús legény. Azt add még Uram, hogy meg ne vessen, Hogy egy kicsikét Ö is szeressen.

Pataky István.

Csonkamagyarország nem ország I Egész Magyarország mennyországi

10S

A többtermelésről. Közli egy falusi öreg gazda.

Ha egy községnek a határán keresztül megyünk és a szemünk előtt elterülő szántóföldek terményeit vizsgáljuk, a szomszédos földek vetései között sokszor feltűnő különbséget látunk. Az egyik vetés olyan sürü, hogy kedvező időjárás mellett megdől; a megdőlt gabona kalászaiból a gazda silány, összeaszott szemet kap ; a silány gabona vetőmagnak nem való és mert liszttartalma nagyon csekély, a piacon is értéktelen. Viszont a másik földön annyira ritka a vetés, hogy azt gazdája bátran megkapálhatná A ritka vetés elgazosodik, a túlhatalmas dudva elöli azt és legjobb esetben is csak féltermést ad. Aratáskor az egyik gazdának a telkén sürü keresztsorokat találunk, a másik holdankint alig arat 16 keresztet. Végeredményben az egyik gazda kicsépel holdankint 12 méíermázsát, a másiknak be kell elégednie 6 métermázsa gazos búzával, Pedig a gazdák szomszédosak, földjeik talaja ugyanaz és az időjárás is ugyanaz volt felettünk. Ha pedig a külföld termésátlagát hasonlítjuk össze a hazaival, kitűnik, hogy egyik-másik ország, hasonló éghajlati viszonyok között 25—30 százalékkal kedvezőbb eredményt ér el, mint mi. Ennek az oka pedig nem egyéb, mint az, hogy a legtöbb magyarországi kisgazda nem tudja földjét okosan kihasználni, mint mondani szokás: nem tud okszerűen gazdálkodni. Az okszerű gazdálkodásnak alapja a helyes talajmüvelés vagyis a jól végzett szántás. Merem állítani, hogy sok kisgazdának fogalma sincs arról, hogyan kell szántania különböző esetekben. Tavaszkor beigazítja ekéjét és ezzel a beigazitással szánt egész éven át. Pedig a szántás mélysége — céljának megfelelően — esetről-

POÓR

PÁL

¡^HBBBBanaBHHHMBBnaBaBDBa

ANGOL

ÉS F R A N C I A

NŐI SZABÓ

ÜZLETE

NYÍREGYHÁZA, SZÉCHENYI-TÉR 6. SZ.

106^

esetre változik. Általában 3 féle szántást különböztetünk meg. Van sekély szántás, középmély szántás és mélyítő szántás. Sekélyen akkor szántunk, ha az eke 5—10 cm. mélyen jár. Ezt a szántást a tarlószántásnál alkalmazzuk. A tarlószántást sok sok gazda elhanyagolja. Nem siet vele. Aratás után tarlóját kiteszi a nap hevének, földje kiszárad, felső része megkeményedik az esőviz lefut rólla. Ha aztán nagy szárazság következik: a túlkemény földet felszántani nem képes; ha az esőt várja: sokszor elkésik a munkájával, ha pedig erőszakolja a dolgot: tökéletlen, rossz munkát végez. Ellenben, ha a gazda aratás után lehetőleg azonnal, sekélyen feltöri az a tarlót: a szántás folytán az altalaj vékony földtakarót kap ; ez a földtakaró az alsó réteget hűvösen tartja és igy megmenti a túlságos kiszáradástól, az esőt mohón elnyeli, a nedvesség következtében az altalaj átporhanyul, beérik és az így kezelt föld későbben a szárazságban is könynyen megmunkálható. De nem szabad a tarlót mélyen alábuktatni azért semr hogy földünk a különféle gyomoktól megtisztulhasson. Tudjuk, hogy a gyom magvak aratáskor kiperegnek. Ha aratás után a tarlót sekélyen feltörjük és a szántást megboronáljuk, a sekélyen alászántott gyommagvak az altalaj nedvessége következtében azonnal csírázásnak indulnak, hamarosan kikelnek, szántásunk kizöldül és ha az okos gazda kellő időben, a gyomok elvirágzása előtt, alászántja azokat : megtiszíitja földjét a dudváktól, megszabadul a gabonafélék legnagyobb ellenségeitől. Ha ellenben a gazda tarlóját mélyen szántja alá: ezek a gyommagvak a vastag földtakaró alatt valósággal el lesznek temetve, levegő hiányában nem fognak kicsirázni, de nem is pusztulnak el, mert hűvös helyen csiraképességüket éveken keresztül is megtartják és ha későbben a szántás által a mélyről a felsőbb rétegbe jutnak, tavaszkor a vetéssel együtt szépen kizöldülnek. A szegény gazda pedig boszankodik, sehogysem tudja megérteni, hiszen ő őszkor kirostált, tiszta magot vetett földjébe és mégis gabonája tele van vadrepcével,, vadborsóval, konkollyal és egyebb ártalmas dudvákkal. Igen,, mert a tarlószántás szabályait megnem tartotta, talán nem isismerte ! Középmély szántásnak nevezzük azt a szántást, amikor az eke 10- 15 cm. mélységű barázdát hasit A 10 cm. mélységű szántást alkalmazzuk a keveröszántásnál, — 15 cm.

108^

mélységre pedig a közönséges őszi vetőszántás alkalmával szántunk Megjegyzem azonban, hogy ezen szabály alól lehetnek kivételek is. Hazánk területén vannak vidékek, ahol a szántó földeknek mély a talajuk. Ilyen helyeken a jó gazda 20 cm.-nél mélyebben is leereszti ekéjét. Nagyon helyesen cselekszi. Mert régi igazság, hogy minél porhanyóbb és minél mélyebb a megszántott föld, annál jobban fejlődnek, annál jobban terjednek benne a növények gyökerei, vagyis annál jobb termést ád Hiszen a legtöbb magyar kisgazdának éppen az a baja, hogy bár jó minőségű földben gazdálkodik, de mert gyenge a jószága és rossz az ekéje : a földet rendesen megmivelni nem képes ! Ahol nagyobb uradalmak vannak és a szántás-vetést szakértő gazdatisztek irányítják : az uradalmak mindig nagyobb termésátlagot produkálnak, mint az ottani kisgazdák. Tanuljon tőlük mindenki ! *Mélyítő szántást végzünk, ha a rendesnél mélyebben szántunk. Ennek az a célja, hogy vastagabb termőréteget kapjunk és ezáltal gazdaságunkat függőleges irányban megnagyobbítsuk. A mély mivelés sok előnnyel jár; a mélyebben mivelt föld nagyobb termést ád, a beléje vetett terményeket megvédi a szárazságtól és a sok esőzés káros hatásaitól; nagyon szép jövedelmet hajthat, de csak ott, ahol azt helyesen alkalmazzák. Mert mély mivelésre nem minden föld alkalmas; ott, ahol a föld vadvizes, vagy ahol a földnek altalaja nagyon sovány és nyers, az ilyen földekben mélyítő szántást ne alkalmazzunk. Általában csakis jobb minőségű földjeinket tanácsos mélyen megmivelni. De a mély mivelést itt is nagyon óvatosan kell alkalmazni. Például nagy hibát követne el az a gazda, aki eddig állandóan 15 cm. mélyre szántotta földjét és egyszerre 25 cm. mélységre eresztené le ekéjét. Mert a felülre került sok nyerstalaj (vadföld) nem érne át a vetés idejéig, földjét tehát elrontaná. A mélyítést mindig fokozatosan kell alkalmazni. Első izben legfeljebb 3—5 cm.-nyire mélyítünk és csak pár év múlva eresszük le ekénket ismét néhány cm.-re. Ha valaki a mélyítő szántást megakarja próbálni, azt mindig őszkor és olyan földeken alkalmazza, melyekbe tavaszkor répát, tengerit vagy lucernát szándékozik vetni. Ha az igy megmélyitett földet télen át meg is trágyázza: kedvező időjárás mellett mesés termést remélhet!

"803

Igen, mert a helyes talajmivelés mellett a trágyázást sem nélkülözhetjük, ha szántóföldjeink termésátlagát szaporítani akarjuk. Mindig az a termelő boldogul jobban, az képes többet és szebbet termelni, akinek a földje jó trágyaerőben van. A termések nagysága főképen a kihordott trágya mennyiségétől függ. A kihordandó trágya mennyiséget pedig a trágyának és a földnek a minősége határozza meg. Ha állatainkat jól tápláljuk, ha trágyatelepeinket helyesen kezeljük: jó és értékes trágyát kapunk. A kövér, táperős trágyából — természetesen — kevesebb szükséges, mint az olyan trágyából, amely rosszul — mond' juk tiszta szalmán — tartott állatainkból származik. Minél éretteb a trágya, annál több benne a táperő. Ugyanazon földre tehát az érett trágyából kevesebb, a szalmás trágyából több szükséges. A föld minőségét tekintve, az agyagos talajú földre több trágyát hordhatunk, mint a homoktalajra. Mert az agyag*anynyira megköti a növényi tápanyagokat, hogy az eső nem képes azokat belőle kimosni; — ellenben a homok egyszerre csak kevés tápanyagot köt meg, — igy az eső a tápanyagok nagy részét a laza természetű homok mély rétegébe viszi le, oly mélyre, ahonnét azt a növények gyökerei többé felszívni nem képesek. Az agyagtalaj hidegebb, bomlasztó hatása lassúbb és igy a beléjutott trágyát hosszabb ideig megtartja; ellenben a homok meleg, a nyári hőségben forró, — heves természeténél fogva tehát a trágyát rövid időn át teljesen fölemészti. Ezek alapján megállapítható, hogy az agyagos, kötött talajú földre több, — a heves természetű homokra ellenben kevesebb trágyát kell kiszállítani egyszerre. A középminőségü agyagos földnek elég, ha gazdája minden ötödik évben megtrágyázza, — a homokot minden harmadik évben trágyázni kell. Az agyagos földre középérett, esetleg szalmás trágyát is kihordhatunk, a homok lehetőleg érett, korhadt trágyát igényel Tudnunk kell azt is, hogy mely növények alá trágyázzunk. Általános szabály, hogy a kalászos növény alá trágyázni nem tanácsos. Miért? Azért, mert a trágyával igen sok gyommag kerül a földre, vetésünk tehát gazos lesz, a gyomok vetéseinket elnyomják, vetéseinkkel együtt beérnek, csépléskor magjuk a polyvába kerül, onnét a trágyába és végül ismét a szántóföldünkre. Továbbá, a friss trágyába vetett kalászos

109^

esős években megdől, nagy szárazságban pedig kiég, vagy könnyen hőütést kap. Legjobb, ha kapásnövények alá trágyázunk. A tengeri, répa, mák, kender, tök és dinnye nagyon meghálálják a friss trágyát. Ezenfelül földünk a rendszeres kapálással a gyomoktól megtisztul és ha a következő évben kalászost (esetleg krumplit vagy dohányt) vetünk belé: ezek szépen fognak benne fejlődni, mert a trágyának egy része már felbomlott és a talaj — a kapálással átmunkálva — kedvező összetételekhez jutott. Amikor a Nyírségen tartózkodtam, trágyázott dinnyeföldekbe vetve, gyönyörű rozsvetéseket láttam. Ha azonban mégis kénytelenek lennénk kalászos alá trágyázni: erősen ne trágyázzunk és lehetőleg érett trágyát alkalmazzunk. Jegyezzük meg azt is, hogy a friss trágyázás a borsónak, bükkönynek és a lencseféléknek halálos ellensége. Végezetül, ha azt akarjuk, hogy földjeink az eddiginél több termést hozzanak, hagyjunk fel a régimódi gazdálkodással. — Elmúlt az a boldog idő, amikor az áldott magyar föld valóságos Kánaán volt; amikor a magyar gazdának nem volt egyéb gondja, mint szántani és vetni és a föld. — bár megmivelése nagyon tökéletlen volt, — meghozta termését és biztosította a gazda megélhetését. Földünk — miként az éléskamara — a hosszas rablógazdálkodás következtében kimerült. A mai nehéz viszonyok és súlyos teherviselések között a magyar gazdának, hogy megélhessen, szakinania kell az egyoldalú szemtermeléssel és át kell térnie a váltógazdálkodásra! — Főelvünk legyen: kevesebbet vetni és többet aratni! Osszuk fel földjeinket 4 egyenlő részre; vessünk az egyikbe takarmányt, a másikba őszit, a harmadikba kapást, a negyedik forgóba pedig tavaszi kalászost. A következő években gedig: a takarmány után őszit, az őszi után kapást, a kapás után tavaszit, a tavaszi után pedig takarmányt. Ez a legtökéletesebb vetésforgó. Ha igy gazdálkodnánk: több lenne a takarmányunk, jobban tarthatnánk állatjainkat, jobb és több trágyát termelhetnénk és ami fődolog: földjeink állandóan jó táperőben volnának, Ezt a termelési rendszert azonban a futó, — kizsarolt homokterületeken meghonosítani nem lehet, mert a gyenge minőségű homokon jóformán csak a rozstermelés jár némi haszonnal. A futóhomokot istálló trágyával jó erőbe hozni — nagyon költséges lenne, ugy gondolom, nem is volna érdemes. Hiszen a futóhomokot éppen azért nevezik „futó"-nak,.

"803

mert annyira laza természetű, hogy egy erösebb szélroham a talaj felső részét — tova viszi. Megtörtént például, hogy Péter gazda bevetette a saját homokdombját és az elvetett rozs szomszédjának a lapályos földjén kelt ki. Az ilyen futóhomokot rendszerint ugarnak hagyják és csak minden második évben vetik be többnyire őszi rozzsal. Béke időben a szabolcsi gazdák a futóhomokba csillagfürtöt vetettek, ezt mint zöldtrágyát leszántották és ezzel elérték azt, hogy egyik-másik gazda 3 métermázsa helyett 6 métermázsa rozsot kapott holdankint. Aki azonban ezt költségesnek tartaná, annak azt ajánlom, hogy futóhomokját árkolja fel megfelelő sortávolságban és az árkok hantjait ültesse be — akácfacsemetével. A kötött homokon azonban, valamint az agyagos és televényföldeken rendszeres gazdálkodás gyanánt ajánlom a fentebb ismertetett négyes vetőforgót, azokkal a növényekkel, amelyek a helyi viszonyoknak és a talaj termőképssségének legjobban megfelelnek. Istennel, ésszel és szorgalommal boldogulsz!!

Egyházi énekeink fejlesztése. Mult évi naptárunk 55., 56. és 105. lapjain általánosságban már olvashattunk egyházi énekeinkről. Miután ezen általánosságban tartott fejtegetésekre azóta megnyilvánult vélemények arról tesznek tanúságot, hogy e tárgy érdemére vonatkozólag félreértés forog fenn, ez alkalommal lehetőleg röviden megkísérlem, kissé részletekbe hatolva, megvilágítani az énekfejlesztésre vonatkozó terveket « s törekvéseket. Előre bocsátom azon határozott kijelentésemet, hogy e törekvésektől távol áll még a tendenciája is annak, hogy a hagyományos rítusunkkal összeforott dallamokból egyházi énekeinket kiforgassuk ; ellenkezőleg : célunk az, hogy, ahol még hiányát érezzük őseredeti dallamaiknak, ezeket ott is meghonosítsuk, hogy erejökkel és szépségükkel sokakat Istenhez vezető útra vonzzanak.^ Ez alkalommal a reggeli és a délutáni istenitiszteletek énekeiről, melyek tudvalevőleg a munkácsi egyházmegyéből elterjedt dallamokon énekeltetnek, nem szólunk, hanem csupán a liturgiái összhangzatos és az ünnepi alkalmi népénekeket tárgyaljuk. Amint már a mult r>antárunkban is említve volt, ezen énekeink lejlesztésénél három irányelv vezérel, és pedig: először legyenek énekeink a mieink, vagyis a m i rítusunkból valók, másodszor legyenek magyar énekek, vagyis a magyar nyelv és hangsúlyozásnak megfelelők és harmadszor, zenei érték és előadás tekintetében álljanak a mai kór színvonalán.

"803

Ha a liturgiái énekeinket alaposan és tárgyilagosan elemezve megvizsgáljuk, azon felfedezésre jutunk, hogy azok dallamai az irmologiumban nem találhatók fel és hogy azok, egy pár kivételével, csak mintegy találomra, a szláv recitálás elnyujtása folytán keletkeztek. Az összhangzatos énekeink pedig részben Oroszországból, részben különböző forrásoktól, de semmi esetre sem a mi rítusunk dallamaiból származtak. Megszokás és régi emlék folytán lehetnek ezek sokunknak nagysn kedvesek, ez okból nekem is minden gyarlóságuk mellett is, épülésemre szolgálnak; fel kell vetnünk azonban azon kérdést is, hogy ezek előadását hallva, egy általános értelemben vett, jó ízléssel biró és zeneileg képzett idegen egyén, mit mondana felőlünk. Az ilyenek véleménye is fontos nem csupán azok a dicshimnuszok, melyeket, fejünket a homokba fúrva, mi saját magunkról zengünk egymásnak. Mi sok idegen közt szétszórva, beékelve, csak ugy érvényesülhetünk és nyerhetjük meg mások becsülését és támogatását, ha saját gyarlóságunkat beismerve, igyekszünk a tökéletesedésben lehetőleg előre jutni. Egyházi életünkben már eddig is figyelemre méltó lépés sőt haladás is észlelhető, de ez sajnos főképen a látványosságra szorítkozik, a hallás kielégítése pedig még mindig a programmok legutolsó pontjaként szerepel, pedig az ének képviseli az egyházban legalább is a reklámot, a nagy dobot, mely a figyelmet irányítani van hivatva. Sokan e téren tapasztalt elmaradásunkat ugy igyekeznek segjteni, hogy más egyházaktól vesznek át egyes dallamokat. Én ezt sem tartom ugyan rosznak, de határozottan szükségtelennek vélem, mert nekünk olyan szép dallamaink vannak, hogy ha azokat más vallásfelekezetek zeneértői ismernék, örömmel használnák fel saját templomukban. Liturgiái közénekeink momentán megváltoztatására sem gondolok, hanem a karénekeknek a fentebb jelzett irányú átdolgozásával arra törekszem, hogy ezeket a nép is megkedvelje és fokozatosan, mint régen ismert népénekeket egyszólamulag is használja. Erre már eddig is számos példa van. Sokan ismerjük az Oroszországból importált haimoniákat melyekből a nép, a vezető dallamot átvéve tüntetőleg használja. Az Oroszországból került liturgiái karénekek között kétségkívül sok becses zenei mű ismeretes és ezek közül némelyeket magyar liturgiái szöveghez alkalmazva is használnak. Elvégre én is magamra ölthetem a szomszédomnak legfinomabb öltönyét is, ha testalkatunk egyező, azonban ki merné állítani azt, hogy a szláv és a magyar nyelv hangzása és hangsúlyozása egymáshoz hasonlít ? ! Az orosz karénekek határozottan orosz szövegre vannak illesztve és épitve, ezért a magyar énekszöveget ezekkel nem énekelhetjük, viszont egy zenei tekintetben befejezett tökélyü müvet a szöveg miatt avatatlan kézzel megváltoztatni banálitás volna. Ezek után nem lehet más teendőnk, saját kincstárunkhoz nyúlni és őseredeti dallamainkat szakszerűen felhasználva magyar liturgiái és más énekeink fejlesztésére felhasználni. E célra nagy mennyiségű nemes anyaggal rendelkezünk, mely eléggé elasztikus ahhoz, hogy a magyar nyelv céljára is megfeleljen anélkül, hogy karakterétől és erejéből veszítene, sőt szakszerű

"803

kidolgozás által, rituális jellege világosabban kidomborítható. — Elénk példákat láthatunk egyházi énekeink régi változatai (podobnak*. kánon stb.) során arra vonatkozólag, hogy őseink sok évszázaddal ezelőtt is szükségét érezték a változatosságnak, illetőleg az eredeti dallamoknak változatokká való feldolgozásának. Mi ezen kincseket sok száz éven át hagytuk elásva megrozsdásodni és liturgiái énekeinkhez még mai nap sem igen igyekszünk felhasználni. Az ismeretes nyolc alap hang (dallam) ¡közül egyetlen egy is elegendő volna egész évi istenitiszteletünk szolgálatára. Például az első hangnál a következő változatok ismeretesek: 1) Habár sirod köve . . . 2.) Énekeljük Krisztus . . . 3.) Mennyei rendek . . . 4.) Jóságos Atyánk . . . 5.) Óh dicsőséges csoda . . . 6.) A te győzedelmes . . . 7.) Krisztus születik . . . stb. kezdetű énekek dallamai. Ha a nyolc hang összes változatait figyelembe veszem, ismétlen, hogy ezek közül liturgiái karénekeinkben egyetlen egy motívumot sem tudok felfedezni, ezért arra törekszem, hogy nem csak a liturgiái, hanem összes vallásos énekeink, a magyar nyelv hangsúlyának és a ritus kívánalmainak megfelelően, az őseredeti ismert és gyakorolt dallamok megőrzésével, a mai fejlett zenei tudomány alapján az összhangzattani szabályok szerint összhangositva adassanak elő és hogy egyetlen magyar egyházmegyénkben egy olyan speciális magyar énekmodort honosifsalí meg, amely őseredi és az Irmologionból ismeretes rituális dalamaink stylszerü fejlesztésére volna felépítve. Énekeink alapját képező, birtokunkban levő dallamkincset a gyémánthoz hasonlíthatom, melyet csiszolni lehet és kell is, hogy szépsége érvényesüljön. A gyémántcsiszoláshoz tudvalevőleg gyémántpor és szaktudás szükséges. Gyémántporhoz hasonlíthatom rítusunk dallamainak oly mérvii ismeretét, hogy aki ennek a birtokában van, ennek segítségével képes legyen rítusunk szellemébe hatolni és annak stílusát, karakterét nem csupán a már eddig ismert,. — hanem más változataiban is megérezni, biztosan felismerni és alkalmazni. A szakavatottság alatt természetesen a megfelelő elméleti és gyakorlati zenei, — főképen pedig az összhangzattani ismeretek alapos birását értem. Ezekkel rendelkezve, törekedjünk arra, hogy énekeink dallama változatos legyen. Rövid énekeinknél egy dallamunk eredeti alakjában is jó szolgálatot tesz, ellenben a hosszabb, terjedelmesebb szöveg eléneklésénél, hol egy rövid motivum, az eddigi gyakorlat szerint, néha tizszer egymásután, ugyanazon formában énekeltetik, a változat alkalmazása elkerülhetetlen. A változatok alkalmazásától ősatyáink sem féltették a rítust, sőt, — amint már feljebb is említettem, — szükségesnek is tartották, például a nagyboldogasszonyi ünnepi énekeink között is egy énekversnek nyotc hangon való leéneklésére is adtak utasítást. — Gondoljunk még arra, hogy a »Hiszekegy« ünnepi eléneklése után milyen zúgás marad fejünkben, a sok monoton összhang leharsogása folytán és be kell látnunk, hogy az ilyen nem tartozik a kulturális énekelőadások sorába és lassan-lassan szokjunk le a tercelések és szekundálások által előidézett cigányharmoniától és végül, ismétlem, legyünk tekintettel, kissé az előkelő idegenek füleire és Ízlésére is.

"803

Változatok (variációk, podobnák) alkalmazása nagyon sokféle módon történhetik. Itt a tudás mellett az élénk ötletesség és finom zenei érzék is nagy szerepet játszik. Vegyük például a szombat délutáni prokimen dallamát és alkalmazzuk »Kik a Kerubokat...« kezdetű énekre. Ezen éneket rendszerint három részre osztva szoktuk énekelni; ennélfogva a fentebb emiitett dallamot itt a következőleg variálhatjuk: Az első részben a vezetődallamot a szoprán

XI. PIUS R Ó M A I PÁPA legújabb arcképe.

szólamban, lágy és kemény hangnemben énekeljük, — a második részben egy másik rokon hangnemben modulalva a basszus szólamban, — és a harmadik részben ismét a kezdő hangnemben a tenor szólamban énekeljük a vezető dallamot. A többi szólam eközben, természetesen, folyton szerepel és énekli, a kuntrapont szabályai szerint haladva, a saját kisérő polyphonikus dallamát. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy sok egyforma összhang egymásután ne következzék s ezt, a netán mutatkozó egyhangú menetet, fekvésváltoztatással igyekezzünk kellemetessé tenni. A kisérő dallamok vezetése legyen könnyű és dallamos és egyelőre a 8

"803

komplikált és bevágásos szerkezeteket mellőzzük, hogy a kar tanítása és tanulása ne legyen fárasztó. Az előadás módjára vonatkozólag különösen hangsúlyozom, hogy kezdő énekkarokban az erős éneklést még a »forté« jeleknél sem szabad megengednünk, mert csak ugy alapozhatjuk meg és biztosíthatjuk a tiszta harmóniát. Kívánjuk meg azt, hogy a szótagokat minden éneklő tisztán, határozottan és egyszerre ejtse ki. Kötetekre terjedne, ha mindent felsorolnék, amit a magyar gör. kath. egyházi karének fejlesztésére szükségesnek tartok. Legszükségesebb a jóakarat és annak mérlegelése, hogy már egy husz tagból álló (vegyes) énekkar is egy hitközség hitéletének fontos tényezője lehet. Ha minden tagnak a családban átlag két hozzátartozója, két barátja és két érdeklődő ismerőse van, aki eleintén csak a karének meghallgatása végett megy el templomba, már ez is olyan tekintélyes számot tesz, hogy tisztán tömegének természetes vonzásánál fogva is még sokakat a templom látogatására szoktathat. Ezek után még csak annyit jelentek ki, hogy eddigi ily irányú munkánkat csak első lépcsőnek szántuk és óhajtom, hogy jöjjenek mielőbb azok, akik az első lépcsőre lépve, azt alacsonynak találják, építsék a másodikat és a többit is, míg énekeink a fejlődés oly fokára jutnak, hogy felső jóváhagyással és nyomdafestékkel elláthatók lesznek. De a fejlődésben itt se legyen megállás, mert mások — különösen a protestánsok, - ántánt erővel dolgoznak; dolgozzunk tehát mi is folytonosan, hogy a népek tengerében nyomtalanul megsemmisülve el ne merüljüni<. Többes számban is irok, mert háború előtt többen dolgoztunk mint most. A háború két lelkes munkatársamtól fosztott meg, de most Isten adott helyettük másokat, ujakat. Kedves testvér! »Ha csak viz vagy, igyekezz valamely tengerhez tartozni,» — így szól egy közmondás; ha azonban a most éledezni kezdő g kath. magyar egyházunk fejlődése és jövőjeért lelkes tüz lángol szivedben, tarts velünk ! Ha képzettséged arra képesit, hogy alkoss, akkor érdeklődjél munkánk iránt, alkoss jobbat, kezdd meg a második lépcső építését. Ha zenei képzettséggel nem rendelkezel, ugy mozdíthatod elő anyaszentegyházunk érdekét, ha karéneklés megszervezésére másokat buzdítasz, karének rendszeresítését és fentartását tőledtelhetőleg támogatod. Ehhez nem szükséges semmiféle nagyobb apparátus, alakulás, költség stb., csupán az énekek őszinte szeretete, jóakaratú érdeklődés és egy buzgó tanító. Nem tudok elképzelni oly csekély lélek-

Kresztyankó György épület és műlakatos, képesített puskaműves.

NYÍREGYHÁZA, ÓSZŐLŐ-UTCA

34. S Z Á M .

Vállal: Épületek teljes felszerelését, mindennemű vasmunkát a legművésziesebb kivitelig. írógép és minden rendszerű fegyverjavitást és uj agyak készítését olcsó árakon és a legpontosabban.

"803

számú hitközséget, ahol 4 - 5 iskolás gyermek, vagy nő és vagy íhán®m férfi ne legyen olyan, aki szívesen tanul énekelni. Sajnosan kellett megállapítani, hogy g. kath. magyar egyházmegyénkben sokkal kevesebb hitközségben működik énekkar, mint ¿a ruthén és román egyházmegyékben. Nekünk, magyaroknak, ebben nagyon sok oknál lógva és igen fontos célból, elől kell járni. Mi, akik érezzük, hogy Isten e munkára elhívott, minden utó«gondolat nélkül dolgozzunk, tekintet nélkül arra, hogy munkánk kelt-e jvatlami érdeklődést, vagy nem. Jutalmunkat már eddig is megnyertük <és biztos nyereségre dolgozunk a jövőben is, mert ha nagyon kehesen vagyunk as, bizonyos, hogy Isten velünk. Egressy Péter nyugalmazott g. kath. tanitő.

Húsvét

reggelén.

Ma megszólaltak a harangok; Fehér szent hajnal, zengő ének, Boldogok, kik az égre néznek; .Feltámadunk ! Ma megszólaltak a harangok; A Te arcod világol nékünk, Hogy a jó útról le ne térjünk; Feltámadunk! , Ma megszólaltak a harangok; S mi leborulunk hálaképen, Elomolva a Hit ölében; Feltámadunk! Ma megszólaltak a harangok; Egészen a lelkünkig értek, Most hulljon le rólunk minden vétek: Feltámadunk! Ma megszólaltak a harangok; Öröm zúg át a világon: Ő Isten és Ur a halálon: .Feltámadunk! Tartallyné Stima Hona. 8»

"803

A nagy ígéret. Dávid király minden boldogsága, óriási hatalma és gazdasága közepette is igy sóhajt fel egyik zsoltárában: „Egyet kértem az Úrtól, ismét azért esdekelek, hogy az Ur házábarr lakjam életem teljes napjaiban." (Zsolt. 26. 4.) Ki ne akarna közülünk is ott lakni az Ur örök hajlékában, amelyre gyötrődő lelkünk oly vágyva gondol. S mégis, ha az apostol levele jut eszünkbe, meg kell remegnünk e szavakra: „Ha az igaz is csak alig üdvözül, az Istentelen és a bűnös hol marad meg." (I. Pét. 4. 18) Nem puszta ijesztgetés, de a legkomolyabb intelem tehát sz. Pál szava mindnyájunkhoz: „Félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket," (Filipp. 2. 12.) — vagyis ne könnyelműen halogassuk, vagy épen fölöslegesnek tartsuk a lelkünk ügyével, a jó halál s az örök üdvösség gondolatával való rendszeres foglalkozást s cselekedeteinknek e szerint való irányítását Ha keserű is a halál gondolata, de józan ésszel csakis Jób patriarkával lehet felsóhajtanunk: „Nem tudom meddig leszek és egy kis vártatva nem vesz-e el engem az én Teremtőm. (Jób 32 22.) Milyen jól esikêbben a rettentő komoly s egyedül válságos és örökre kiható helyzetünkben, hogy az Ur Jézus,... szentséges Szivének túláradó szeretetéből, sz. Alakok, Mária Margit által igy szól hozzánk: vSzivem túláradó irgalmából

megígérem, hogy Szivem mindenható szerelme a jó halál kegyelmét megadja mindazoknak, akik kilenc egymásután következő hónap első péntekén megáldoznak; nem halnak meg

szivem kegyelme, valamint szentségeinek vétele nélkül, mivel isteni Szivem ezen utolsó pillanatukban biztos menedékük leend." Ez a nagy igéret, amelyet üdvösségünk boldogító zálogaként mindnyájunknak adott az édes Üdvözitő, hegy viszontszeretetünknek örök jutalmáról előre s félreérthetetlenül biztosítson bennünket. K Hittestvéreim! Végeztetek-e már ilyen nagy kilencedet legalább egyet? Ha nem, — ugy a legelső hónap első péntekén fogjatok hozzá, mert nektek is szól Jób szava: „nem tudjátok meddig lesztek — s mennyi kilenc hónap van még hátra számotokra, hogy üdvösségetek munkáljátok. Mit is tartalmaz ezen igéret? Első része megszabja az igéret teljesülésének föltételét, hogy kilenc, egymásután következő hónap első péntekén az

IIT

isteni Szív tiszteletére méltóan s áhítattal végezzük a szent -áldozást. Tehát ha az Úr Jézus az engesztelés eme napjához kötötte igéretét, igy a főtétel teljesítése részünkről más napra nem halasztható, sem a hónapok sorában megszakítás, mulasztás nem lehetséges, mert a nagy igéret világos szavai ezt nem engedik. Az igéret tartalma: a boldog halál kegyelme. Ez főképen azokra nézve megnyugtató, akik rettegnek attól, hogy a halál súlyos bün állapotában találja őket. Aki tehát a föltételt tel-

KÉT KIRÁLY ÉS EGY KIRÁLYNÉ I..Ferenc József és IV. Károly Magyarország utóbb elhunyt királyai és Zita királyné.

esiti — s az Ur törvényeihez szilárd elhatározással ragaszkodik, de hébe-korba el-elbukik s az örök kárhozat veszedelmében forog is, — ezen igéret alapján bizton remélheti, hogy az Üdvözítő megkönyörül rajta s megadja neki a megtérés kegyelmét, s vagy a végső szentségek felvétele, vagy ha ez (pl. váratlan szerencsétlenségeknél) lehetetlen volna, a tökéletes bánat által biztosítja üdvösségüket. Az igazaknak is nagy vigasztalás ezen igéret, mert a végső állhatatosság kegyelmét s különös vigasztalást nyernek általa a sz. Szívtől. Számtalan példa bizonyítja, hogy a sz. Szív ily buzgó tisztelői feltűnő ¿nódon menekültek meg a hirtelen haláltól, vagy betegségükben

"803

szinte csodás módon jutottak a szentségek felvételéhez. — Nagyobb biztosítékot igazán nem kívánhatunk. Kedves hittestvéreim! Az igéret maga a legszebb buzdítás is! Végezzetek legalább 1—2 méltó nagykilencedet s h& lehet, minden hónap első péntekének bensőséges, engesztel© ünneplésével, egész életeteken át készüljetek az örök boldogság elnyerésére! Bátorítson benneteket az ő szava: „Kik ar. Urat félitek, higyjetek neki és nem marad el jutalmatok." (Sir. 28.) S ne feledjétek el az írás szavát: „Jaj az elcsüggedt szívűeknek, akik nem bíznak az Istenben és azért nem oltalmaztatnak meg tőle. (Sir. 2. 15.) dr. - fi. - b .

VISKI ILLÉS JENŐ, I G M . O B egyik legtevékenyebb tagja, a MAGOSz világi elnökének édes atyja. ( N a g y j a i n k emlékezete c í m ű c i k k ü n k h ö z ) .

ROMANELLI az olasz misszió vezetője, ki a kom mün és az oláh megszáltás alatt e> budapesti polgárság legjobb barátjának blzonyúit. A főváros népe hálából díszkarddal ajándékozta meg»

Az év története. Az 1921. év utolsó hónapjainak izgalmai után a mulfe esztendő minden változatossága mellett is aránylag nyugodtan telt el. A mult év végének izgalmait a volt királynak ÍV. Károlynak váratlan látogatása, illetve a hatalom átvételére irányuló kísérlete okozta. Repülőgépen jött a király és királyné Sopronba s az előbb, a nyugatmagyarországi zavargások miatt odarendelt katonai csapatok oltalma alatt indult Budapest felé. Az ántánt fenyegetéseinek hatása alatt a kormány fegyveresem

"803

állott ellene a trónfoglaló kisérletnek s bekövetkezett az a szomorú eset, hogy a magyar magyarnak ontotta vérét csak azért, hogy az áníánt kis és nagy rablói ne legyenek kénytelenek félteni a karmaik közé jutott koncot. Ugyancsak az ántánt nyomására a magyar nemzetgyűlés kénytelen volt tör-

GARANC3Y MIHÁLY, az Országos Bizottság lelkes tagja. ( N a g y j a i n k emlékezete c í m ű c i k k ü n k h ö z )

vényt hozni, mellyel a Habsburg-Lotharingiai uralkodó családot a magyar tróntól megfosztotta A királytés a királynét egyideig Tihanyban tartották őrizet alatt, majd az ántánt hajóján egy portugál atlantitengeri szigetre Funchalba szállították, hol királyhoz egyáltalán nem méltó ellátásban, majdnem szükölködések között élt családjával, míg el nem jött érte a megváltó hal il 1922 április 1-én.

|

"803

Dacára a trónfosztó törvénynek a nemzetgyűlés s vele az egész ország mélyen meggyászolta Szent István koronájának utolsó viselőjét. Ki lesz az uj király, nagy kérdés, mely talán még sokáig nem lesz eldöntve. A magyar nép egy igen jelentékeny része az 1723-iki örökösödési törvény alapján amellett van, hogy Károly után csakis fia, Ottó következhetik a magyar trónon. Ezek a legitimisták. (Törvényszerüek) Egy nagy párt viszont azt vitatja, hogy Magyarországnak Ausztriától való elválása és az utolsó közös uralkodó elhunyta folytán a nemzetre visszaszállott a szabad királyválasztás joga, következésképen a trónra most

PEDLOV KAPITÁNY az amerikai inségakció vezetője az Ínségesek körében.

senki jogot nem formálhat. A magyar nemzet szabadon ültetheti rá, akit akar. Ez a két felfogás harcolt egymással a mult nyári választásokon A választáson a Bethlen gróf miniszterelnöki programmja alapján alakult u n. egységes párt győzött, melynek többsége szabadkirályválasztó, de sokan vannak benne olyanok is, akik a kétféle felfogást az ország érdekében kiegyeztetni szeretnék. Melyik volna jobb ránk nézve, bajos megmondani. A törvény és jog uralmának helyreállítása és a legfőbb állami méltóság tekintélye érdekében talán a legitimista álláspont győzelme volna kívánatos, viszont ha ráemlékszünk a Habsburgok közel négyszázéves uralmára, sok keserű megaláztatás

"803

emléke tolul a magyar lélek elé, melyet elfeledtetni nagyon nehéz lesz a magyarsággal. Bennünket a választási küzdelemből annyi érint, hogy Országos Szövetségünk elnöke, Illés József dr. egyetemi tanár is mandátumot nyert. Ezáltal szövetségünk a legilletékesebb képviselethez jutott. Mélyen sajnáljuk azonban, hogy győzelme egy másik hittestvérünk Legeza Pál föláldozásával járt, tulaj-

M1SSIONÁR1US PAPOK ITTHON. A két missziós atya a távol kelet pogínyai közt terjeszti az evangélium világosságát

donitható azonban ez annak, hogy a magyar görögkatolikusság nem volt kellően megszervezve a választási küzdelemre. Kiesett a választási küzdelemben egy igen értékes görögkatolikus testvérünk Kutkafalvi Miklós v. államtitkár is, ki az elmúlt nemzetgyűlésen a sátoraljaújhelyi kerület képviselője s a mentelmi bizottság elnöke volt. Reméljük, hogy a jövendőben jobban megértjük egymást s jobban összetartunk önmagunk érdekei mellett. Magas egyéniségekről lévén szó, nem haladtunk el emli-

"803

tés nélkül ama tény mellett, hogy legjelesebb hittestvéreinlc egyike a miniszteri bársonyszéket is elérte a mult évben. Bud János dr. volt ez, a budapesti görögkatholikus egyházközségnek már egy évtized előtt is buzgó képviselőtestületi tagja,, kit a kormányzó ez év novemberében közélelmezési miniszterré nevezett ki. A MAGOSz igazgatósága üdvözlő iratot intézett hittestréreink e jeleséhez, ki mély tudással a gyakorlati szociális érzékkel megáldva e legfontosabb kormányzati ágak egyikére valóban hivatottsággal bir. Naptárunk nyomtatásának befejezése előtt jutott hozánk a hir, hogy Miskolc tvh. város, hol számbelileg a római katholikusok, erőben a reformátusok vezetnek, hol a főbíró, majd meg a polgármester időtlen idők óta mindig református volt. most egyhangúlag Dr. Hodobay Sándor hittestvérünket, a miskolci egyházközség érdemes elnökét emelte a polgármesteri székbe, ki nem afféle anyakönyvi görögkatholikus. hanem tevékeny s hitbuzgó hive egyházunknak. Papjaink közül még 1921. őszén ünnepelte 25 éves jubileumát Szeremi Viktor hosszúpályii lelkész, azon kevesek egyike, kik bár előbb román püspöki fönnhatóság alatt éltek, meg nem mételyeződtek lélekben, hanem hűek maradtak hithez és hazához. Fuhrmann Antal vencsellői lelkész aranymiséjét ünnepelte meg áldozó csütörtökön. Tisztelőinek serege szeretettel vette körül oltárát hálaadó áldozata bemutatásakor a galambősz lelkipásztornak, ki nemes papi tradícióit még gyermekségétől őrizte szivében. Fuhrmann Antal a zemplénmegyei Sztankócon, 1844-ben született s 1872-ben Ungvárott szenteltetett pappá. Négy évig tolcsvai lelkész volt, azóta a szabolcsmegyei Vencsellőn működik, csendesen, zajtalanul, de mélyrehatóan. Ötven éves papi jubileuma alkalmából a megyés főpásztor esperesi vörös övvel tüntette ki őt, ki hosszabb ideig kerületének esperesi teendőit is ellátta. Szeptember 8-án huszonötévi végardól lelfcészkedésének jubileumát ünnepelte Kiss Gyula lelkész is. működése főképen a hitélet emelésére s a 25 év előtt jórészt idegen ajkú végardói görögkatholikusság megmagyarositására irányult. Templomát szépen felszerelte, ikonosztázán magyarságunk dokumentuma, a nemzeti cimer is ott ékeskedik. Iskoláját fejlesztette s a többi vallásfelekezetekkel való békés együttműködést szorgalmazta. Sajnos a vörös uralom alatt a zaklatásokat ő sem kerülhette el. Családjától elszakítva, nehéz lánccal megvasalva vitték el hivei közül, nagy parádéval 12 vörös katona.

123^

szuronya között kisérték végig Sátoraljaújhely utcáin, de éppen ez a meghurcoltatás ábrándította ki a valláshoz mégis csak ragaszkodó népet a vörös bálvány imádatából. Húsz napos fogságát türelemmel viselte, mert érezte, hogy meghurcoltatása már az első ásónyomás a proletárdiktatúra sírjának megásá5 i < j ! !

AZ ÚJ KOR EGY KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZE. Egy tank.

sára. Bűne az volt, hogy a magyar püspöki kar rendeletéhez: híven, sorozatos prédikációban harcolt az iskolai hitoktatás fenntartása mellett. Nem volna teljes az évnek bennünket érintő története, ha meg nem emlékeznénk a MAGOSz egy évi működéséről, 1921. október 1-én történt megalakulása után, melyről mult évi naptárunkban már beszámoltunk, november hóban a kiküldött bizottságok Budapesten nagyszabású programmot

"803

és munkatervet dolgoztak ki, melynek alapján megindult a munka. Első kiadványunkat, az 1922. évre szóló naptárt gyors egymásutánban követték az ifjúsági és rózsafüzértársulati imakönyvek ; a Görögkatolikus Tudósitó előbb kéthetenkint, május óta hetenként megjelenve igyekszik növelni a görögkatholikus hittestvéri öntudatot. Sajnos, ma is vannak, kik a szövetség céljait és a lap hivatását nem képesek kellőleg átérteni s helyi érdekek szolgálatába szeretnék állítani, vagy a személyi érvényesülés lépcsőjéül igyekeznének felhasználni a szövetséget, mivel pedig a szövetség minden személyi érdek s minden helyi vonatkozás nélkül általában a magyar görögkatholikusság egyetemes érdekeiért harcol, nem rokonszenveznek vele. Komoly jeleit látjuk azonban annak, hog a légkör egyre inkább megtisztul s a jó törekvések győzelmet aratnak, a MAGOSz nemes céljai általános megértésre találnak. Ifjuságunk szervezésében a Vasváry Pál Kör felujitása a* nevezetesebb s emlitésreméltóbb események egyike. Az egyre erősödő kör életképességének kiváló jelét adta február hóban egy fényes kulturestély rendezésével, mely Budapest görögkatholikus társadalmát bizalmasabb közelségbe hozta egymással. Külföldön alig játszódott le jelentékenyebb esemény Kemál basa harcainál, melyet a párizsi béke utján könnyű papiros győzelmet aratott görögök ellen vivott ki. Egyébként nyugodt volt minden, legalább látszat szerint. Nagyobb emóciót az olasz fascisták (szocialistaellenes) győzelme sem okozott, mely a hatalmat magához ragadta forradalmi uton, de az államfő jogainak megsértése nélkül. Mozgalmas esztendőnk aránylagos nyugodtsága csak a multakkal szemben figyelemreméltó. A béke nyugalmától még mindig messze vagyunk, de reméljük, el fog következni az is. Erre a békés érzésre gondolva kívánjunk egymásnak az uj év első napján.

Boldog

új esztendőt!

Minden munkád, mit kellő időben s szorgalommal teljesítesz, hazánk boldogulását, elszakított részeinek visszaszerzését segíti elő. Dolgozzál tehát, hogy boldog hazának boldog lakója lehess. Felvidékünk illatos erdeit Európa jött-mentjei pusztítják és mi — gyáván tűrjük, Meddig ?

"803

Adomák. Akár mindjárt is. Fösvény volt a vedéglátó gazda s a vendég nem igen lakottt jól. Az ebéd végén megkérdi a házi ur: — Aztán mikor hívhatom meg újból ebédre, komám uram ? — Most mindjárt is lehetne, — felel rá a gazda.

A hatodikért is. Asszony: Ember, ember, már az ötödik féldecit iszod; hát nem tudod te, hogy otthon hat gyermekünk sir ruha meg kenyér után ? A férfi: No lásd, a hatodikról már majd elfelejtkeztem,. — Hájku, hozzál még egy féldecit!

Kihallgatáson. — Kaphány urnák alásson jelentem, Bende újonc az éjszaka meghalt. — Szemtelenség ilyet tenni, hiszen még ki sem volt: képezve.

Csak finomul. Meghalt a harangozóné. A pap szép temetést rendezett: neki, mégpedig ingyen. A nagy szívesség igen meghatotta a harangozót. És így köszönte meg a papnak: — Igen szépen köszönöm a főtisztelendő úr jóságát«. Adja Isten, hogy minél előbb visszaszolgálhassam.

Orvosság. —- Jaj, jaj, doktor ur, a fiam tentát ivott. Jöjjön hamar hozzá. — Itt egy darab itatós papir, fusson haza s adja be nekL

Udvarias katonák. A gyakorlótér mellett hajtja az ökrét egy paraszt gazda. Az ökör iszonyúan bőg. Az őrmester épen akkor kiált rá egy közlegényre : — Fogja be a száját, maga marha! A paraszt szelíden szól az ökörhöz: Látod csákó, itt: téged is magáznak. Hát igazán hallgass 1

"803

Páciens gyártás. — Mit csinálsz János, kiált a falusi orvos az inasára, aki ugyancsak gyomrozott egy legényt az utcán. — Pácienst a doktor úr számára, — volt a felelet — mert ugy is kevés most a betegünk.

Megfogta. Lesben ül a tanitó, lövésre jön egy nyúl, de egy lurirozó orrvadász ellövi előle a nyulat. Rákiált hé ! hogy mert az én területemen vadászni! Nem tudja én ki vagyok ? Nem én! Hát én vagyok a bérlő, mik . . .i tanitó. Hiszi a frici. hiszen még csak 3 óra ilyenkor, az iskoláiban a helye.

Ki a felebarát? Magyarázza a szerzetesatya a katekizmusból a felebaráti szeretet parancsát. Azt igyekszik a nebulók fejébe tölcsérezni, hogy a felebaráti szeretet nem ismer személy válogatást. Felebarátunk mindenki, még a zsidó is. — Hî a mi felebarátunk? Pista! — kérdi végül az egyik nebulót. — A zsidó! — volt a szapora válasz. — Az is fiacskám, de még más is. Hát például én nem vagyok neked felebarátod ? — Nem. — feleli az eleveneszü gyermek — a főtisztelendő úr egész barát.

Hadd lássa. Füle fáj a gazdának s orvoshoz megy vele. Az orvos megvizsgálja s nem valami súlyosnak találja a bajt, ami kissé bosszantja a gazdát. — Mit fizessek ? — kérdi, mikor vége a vizsgálatnak. — Kétszáz koronát, — feleli az orvos. Az ember erre kivesz egy száz koronást és az asztalra teszi. Felesége figyelmezteti öt súgva: — Kétszáz koronát kér a doktor. — Tudom, mondja a gazda, de hát hadd higgyje el hogy nem jól hallok.

"803

A megjavult rab. A fegyházvizsgáló nagy úrnak a felügyelő egy rabot tnutatott be, akinek már csak két hónapja volt hátra. — Ez a legjobb viselkedésű rabom. — Aztán szeretnél-e hazamenni? — Nem igen nagyon. Rabviselt embernek kevés otthon -a becsülete. A rab igen megtetszett a nagy úrnak s a két hónap lelelte után megtette a szőllöjében vincellérnek. Dicsekedett is vele a vendégei előtt: — Megtért ez az ember, megjavult egészen. Közben a már kissé megrokkant borház közelében az lir a vincellér előtt ezt találta mondani: — Már ez sem maradhat igy sokáig Meg kell javíttatnom az ősszel. Mire a megtért bűnös közbeszólott. — Nem ér annak a reperáció semmit. Csak biztosittassa be jól az úr, majd én tudom már a többit.

Ki a nagyobb úr. Az egyik Lónyay fogata halad az uton. Szembe jön vele êgy másik úri fogat. Kitérni egyik sem akar. Végre a Lónyay kocsisa — ura parancsára — átkiált a másiknak: — Kit viszel ? — Malonyay nagyságos urat. — No, ha a te urad csak ma Lónyay, akkor te térj ki, mert az én gazdám tegnap is Lónyay volt, meg holnap is lesz.

Jó iskolás fiu — Hé, Jancsi! K e 'j fe' c s a k ! Ég az iskola 1 — A tanitó már elégett?

Minek is az. Megha't a férfi, az özvegy még csinos, fiatal asszony gyászruhát vásárol. — Ezt tessék megtartani, kínálja a boltos, ez nagyon jó kelme Három évig is eltart. — Három évig? Csak nem gondolja, hogy addig mindig gyászolni fogok ?

"803

Uj menyecske főttje. Először főzött az urának az uj asszony. Az anyja megkérdezte : — Nos, mit szólt az urad a főztödre ? — Nem szólt semmit, csak olyan különösen nézett.

Kaszárnyai aranymondások. Hallod-e te bundás, ha te oly^n kövér volnál, mint amilyen ostoba vagy, egy hét alatt sem birna körül szaladni a gyorsvonat. Nézze meg az ember az ügyetlenjét. Hát még akkorát sem tudsz ugrani. Szégyeld magad a saját bolháidtól.

Bizonyíték. Aztán mivel — Hát nem — Nos, hát — Hogyne,

bizonyltod be, hogy szeretsz? elég, hogy veled táncoltam egész bál alatt ? az is jelent valamit ? mikor olyan rosszul táncolsz.

Hasznos orvosság. Uj pap került a faluba, aki nem igen szeretett prédikálni.. Az atyafiak csak vártak egy darabig, de a prédikáció egyre ritkább lett. Egy reggel aztán a pap a faluban mindenfelé nagy hirdetményeket lát kiragasztva ! EGY SZÉP PRÉDIKÁLÓ SZÉK OLCSÓN ELADÓ. A tréfa használt, szentbeszéd.

mert azontúl

soha

sem

maradt el a

Azon dolgozik. Metternich herceg egyszer magához hivatta Kopácsy egykori hercegprímást valami ügyben. A beszélgetés során sz6 esett arról, hogy a kiváló magyar főpapot nem igen jó szemmel nézik a császári udvarnál. — Önnek igen sok irigye van, mondotta a herceg. — Igen, felelte a primás, 30 esztendeje dolgozom azon,,, hogy minél többen legyenek.

Ma ez a legjobb. — — — —

Mi szeretnél lenni fiacskám ? Munkás. És milyen munkás ? Sztrájkoló.

129 5

Uj postai díjszabás Érvényes 1922. nov. 1-től.

1. Levél. 20 gm.-on alul helyben 15 kor., vidékre 25 kor., a szomszédos államokba (Ausztria, Cseh-Szlovákia, Lengyel-, Német- és Olaszországba — ennek gyarmataiba — és Romániába) 40 kor. — más kiil. államba 50 kor. — Ezen felül megkezdett 20 gm.-ónként belföldre még 10 kor., külföldre még 25 kor. — Levelező-lap belföldre helyi 6, vidéki 10 kor. Külföldre, a szomszédos államokba 22, másfelé 30 korona. 2. Hivatalos levél: 100 gm.-ként 25 kor. 3. Tankönyv. 100 gm.-ig 1 kor., 250 gm.-ig 2 kor., 500 gm.-ig 3 kor., 1 kg.-ig 6 kor. Tovább megkezdett kg.-ként 6 kor. (5 kg.-ig.) 4. Nyomtatvány. Belföldre 10 gm.-ig 1 kor., 50 gm.-ig 2 kor., tovább 50 gm.-ként 2 kor. — Külföldre 50 gm.-ként 10 kor. 5. Áruminta. 50 gm.-ként 2 kor, de legalább 15 kor. — Külföldre 50 gm.-ként 10 kor, de legalább 25 kor. 6. Üzleti papír ugyanígy, de legalább is 25, külföldre 50 kor. 7. Vakok nyomtatványa belföldre és a szomszédos államokba 100 g. alul 1 kor., 100 g. felüli megkezdett kg.-ként 2 kor. (3 kgm.-ig) 8. Repülőpostai pótdíj a rendes külföldi express levél diján lelni, levelező-lap 60 kor, levélnél 20 gm.-ig 100 kor, 100 gm.-ig 150 kor. stb., 100 gm.-ként 50 kor. Nyomtatvány, áruminta, üzleti papir 150 gm.-ig 60 kor. stb., megkezdett 100 gm.-ként 40 kor. 9. Ajánlási dij külön 50 kcr. Express dij 100 kor. Térti vevény. 10. Pénzesutalvány drbja 4 kor., szállitö-levél 2 kor., levelezőlap a rányomot, vagy ragasztott bélyegen felül 2 kor, utánvételes szállitó-levél 4 kor., postai megbizási-lap 4 kor., postai mogbizás 2 kor. 11. Postautalvány belföldre 1000 kor.-ig 10 kor., 2500 kor.-ig 20 kor., 5000 kor.-ig 40 kor., azon tul megkezdett 5000 koronánként 20 kor. (50000 koronáig.) Külföldre 2500 kor-ig 25 kor., 5000 kor.-ig 50 kor., tovább megkezdett 5000 koronánként 25 kor. 12. Értéklevél, értékdoboz suly-dij mint az ajánlott levélé, megtoldva az értékdijjal megkezdett 120.000 koronánként zárt feladásnál 40 kor , nyitott (olvasva) feladásnál 80 kor. — Külföldre megkezdett 120.000 koronánként országonként 20 kor 13 Csomag. Élelmiszer belföldre 1 kg.-ig 30 kor., 5 kg.-ig 50 kor , 10 kg.-ig 80 kor., 15 kg.-ig 110 kor , 20 kg.-ig 140 kor. — Egyéb tartalommal 1 kg. ig 40 kor., 5 kg-ig 60 kor., tovább megkezdett 5 kg.-ként 40 kor. — Hivatalos csomagok 20 kg.-mon felül 50 kg.-ig megkezdett 5 kg.-ként 40 kor. — Terjedelmes (vagy törékeny) csomagért másfélszeres dij jár. — Sürgős csomagért háromszoros dij és az express dij s az esetleges egyéb pódijak. — Értéknyilvánitási-dij 8000 kor.-ig 30 kor., 100.000 kor.-ig 50 kor., ezen felül valamint az arany, ezüst, pénz és értékpapír tartalmú csomagoknál ezen aluli értéknél is 100 kor. és még minden megkezdett 30.000 kor után 10 kor.

14. A külföldi csomag-dijszabás nem változott. — Értéknyilv. dij 8000 kor.-ig 25 kor., 100 000 kor ig 100 kor., ezen felül 200 kor. és az eddigi érték-dij. (L. a régi tarifát.)

"803

15. Csekfe-utalvány kifiz, dija 100 koronáig 1 kor., 50000 koronáig 1000 kor-ként 2 kor., ezentúl 100.000 kor.-ig 120 kor. — Nagyobb összegeknél az első 100.000 kor.-ért 120 kor., tovább megkezdett 100.000 kor -ként még 20 kor. 16. Utalvány és pénz házhoz kézbesítése 100 kor. ig 1 kor., 500 kor.-ig 2 kor., 1000 kor.-ig 4 kor., 10.000 kor.-ig 10 kor., ezen felül 20 kor. 17. Elégtelen bérmentesítés esetén a hiány kétszerese, de legalább is 15 kor (Kikerekités felfelé egész koronákra.) 18. Hírlapok. Ausztriába, Lengyel- és Németországba is 100 g.-ig 60 fill, 250 g.-ig l kor., 500 g.-ig 2 kor. Melléklet 25 g.-ként 100 drb-ért 100 kor. Súlyhatár 1 kg — Viszont elárusítóknak a tankönyv díjtétele szerint. 19. Távirat: belföldre szavanként 15 kor., de legalább 150 kor. — Sürgős = D = távirat szavanként 45 kor — Vasárnap és Sz. István király napján a magántáviratokért szavanként 45 kor. jár. ( = D = jelzés nem alkalmazandó.) — Egy űrlap ára 3 kor., szelvényes 5 kor. — Küldönc-díj km-ként nappal 25 kor, éjjel 35 korona. — Ausztriába, Csehországba, Jugoszláviába és Romániába egy szó 30 kor. Német- és Lengyelországba egy sző 50 korona.

EGYETLEN H Á Z B Ó L SEM HIÁNYOZHATÍK EGYETLEN NÉPLAPUNK A

QÖRÖGKATHOLIKUS

TUDÓSÍTÓ Előfizetési ára: félévre negyedévre

600 korona, 300 korona.

Mutatványszámot kívánatra szívesen küld:

a „Gör. Kath. Tudósító" kiadóhivatala Nyíregyháza, Szabolcs-utca 20. szám.

331^

Országos yásárok jegyzéke. \\ kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban felfektetett törzskönyvi adatok alapján. Használt rövidítések: áv.=állatvásár; kv.=kirakó vásár; e.=előtt; u. zûtán; mege.= megelőző; köv. = követő; mfogl. — magában foglaló; v. = vagy; vm. = vármegye.

Abaujszántó (Abauj Tornám.) nagycsüt e. szerdán, jul. 13, okt. 4. és dec. 6. Apátfalva. (Csanádm.) ápr. 24., jul. 26., szept. 8. és nov. 25. u. szomb. áv., vasárn. kv. Aszaló. (Abauj-Tornam.) márc. 28., jun. 22., dec. 31. Balkány. (Szabolcsm.) ápr. 1., nov. 1-ét és dec. 25. napját megelőző és aug. 20-át mfogl. kedden kv. és áv. Balmazújváros. (Hajdumegye) febr 2., máj. 25 , aug. 14 , nov. 19. napjait mfogl szerdán áv és kv. Batt nya (Csanádm.) Judica v, feketevas. e., jun. 29. u., nov. 5 ike e. péntek napokat mege. szombati napon áv., vasárn. kv. Békéscsaba. (Békésm.) már. 1 , jul. 1., okt 26., dec. I , mindig 4 napon keresztül Pénteken a szarvasmarha-. juh- és sertésv, szombaton a lóv., vasárnap és hétfőn a kv. Ha a kitűzött határnapok nem vasárnapra esnek, a kv. mege. vasárnap kezdődik. Évenkint ápr. hó 24. luxuslóvásár. Békéssámson. (Békésm.) Sarlósboldoassz. napját köv. vasárn. v. ha Sarlósboldogasszony vasárnapra esi«, ugy aznap bucsu kv. Bélaapátfalva. (Borsodmegye) már. 19., m á j 29., aug. 14., nov. 30. Bercel. (Szabolcsm.) lásd Tiszabercel Berencs. (Szabolcsm.) lásd Rétközberencs Berettyóújfalu. (Biharm.) ápr. 24. aug. 15 , okt. 9. napjait mege.

hét és febr. havának első szerda és csüt. napjain, szerdán a juh- és sertésv, csütört. a ló- és szarvasmarhav., mindkét napon kv. Boldogkőváralja (Ab.-T,.m J febr 16 , máj. 26., aug 11.,(nov. 11. Budapest. Márc 2 , május u. vas., aug. 3. vas., nov. 1. vas kezdődik s két hétig, azaz a 2. hét szombatjáig tart, a marha- és lóv. a második vas. és hétfőn tartatnak. A kv. 1. napját mege. szerdai naptól a kv. kedd napjáig bőrirhav. A két külön lóv. közül az ápr. 24 ét mfogl. hét vas e. vas., hétfőn és kedden; a 2. okt. 1. vasárn pján, hétfőj. és keddj tartatik. A kv. tartama alatt borv. Az orsz. magyar gazd. egy. a Tattersallban tavasszal két luxuslóv, és egy teny. állatv., ősszel egy luxuslóv. és egy hizottállalvásár, azonkívül márc. hó 21., 22.. 23. még egv luxuslóv. tart. Büdszentmihály. (Szabolcsm ) jan. sz Pál napját mfogl. hétfőn, ápr. 23. mfogl. kedden, jul. Margit és okt. 18 át mfogl. hétfőn kv. és állatvásár. Csege (Hajdúm) ápr. 12., jul. 1-ét, szept 20-át és nov. 15. e. hétfői napokon kv. és áv. Csenger. (Szatmárm.) A dec. kivételével minden hó 3-ik péntek napj , ha ünnepre esik, akkor előző pénteken. A dec v. kar. e. pénteken tartatik meg. Csongrád (Csongrádm.) márc. 1„ máj. i., aug. 25. és dec. 10 ét mege. vas. kv., mege. nap áv. Ha va?. esnek, a vásár e nap tartatik.

"803

Debrecen. A remete Antal, sz. György, nagyboldogassz. és Dénes napokról elnevezett vásárok 9 napon át tartatnak, a vásár az ünnepeket mege. héten hétfőn kezdődik. Nyersterményekre s iparcikkekre nézve az egész 9 nap alatt; első héten csüt. és pénteken juhvásár, szombaton és vas. sertésv., vasárnap és hétfőn lóv , a második hét nek hétfő és kedd napján pedig marhavásár tartatrk. A hortobágyi pusztán jun. 20-át mfogl. hét csütörtökjén áv. Derecske. (Bibarm) jan. 15., ápr. 21.,aug. 15. ésokt. 15-étmege. hétfői napok e. pénteken. D o m b r á d . (Szabolcsm) jan. 15., ápr. 28., jul 8. és okt. 8-át mfogl. hét. hétfőn. Eger. (Hevesm.) vizk. u. hétfőn, Pongrác nap hetében hétfőn Sarlós boldogasszony u. hétfőn, szept. 28. és 29. marhav., 29. és 30. kv. Egyek. (Hajdúm.) jan. 20 át, ápr. 25-ét, aug. 20-át s okt. 20-át mege. hétfőn. Erdőbénye. (Zemplénm.) jan, 28., ápr. 24., okt. 28. Ha ünnep, a mege. hétfőn kv. Erdőtelek. (Hevesm ) ápr. 1-2., okt. 15-16. Fehérgyarmat. (Szatmárm.) febr. 2,, a húsvét és pünkösd e. héten, jul. 28-át, szept. 22-ét mfogl. héten és kar. e. héten hétfőn. Felsővadász. (Abauj-Tornam.) Gyümölcso. Boldogassz. u. hétfőn, jun. 24., őrzőangy. vas. köv. hétfőn és okt. 26. Forró. (Abauj-Tornam )jan, 10., ápr. 25., aug. 15-ét mfogl. csüt.; ha ünnep, mege. szerdán;okt 9-én, ha szombatra esnék az e való napon. ha vasárn., a köv. hétfőn, Füzesabony. (Hevesm.) márc. 12., jun. 12., szept. 12., dec. 12., mege. vasárnapon áv., hétfőn áv. Ha e napok nem esnek hétfőre, mege. vasárnap és hétfőn.

Füzesgyarmat (Békésmegye]í márc. 29—30., jun. 10—11., aug. 26—28., okt. 24—25-én. Ha nem szombat-vasárnapra esnek, a mege, szombaton szarvasmarha-, juh-^, sertésvásár, vasárnap a kv. és lóv.. Gyöngyös. (Hevesm.) február 2—3., maj. 25—26., aug. 24—25 , nov. 19—20. Ha e határn. elseje nem esik vasárnapra, ugy mege, vas. és hétfőn, márc. 25. mege, hétfőn tenyészáv. Gyula. (Békésm.) Pálford mege. héten szerdától hétfő délig, továbbá „Exaudi" vasárnapot, jul. 22-ét és I szept. 8-át mege. hetekben szerdától hétfő délig. H a j d ú b ö s z ö r m é n y . (Hajdúm^ j febr. 3.. ápr. 1., jun. 26., aug. 25. és nov. 19. napot mfogl. hétfőn. Ha ünnep, a következő hétfőn. j Hajdudorog. (Hajdúm) febr. 8.^ jul. 29. és nov. 11-ét mfogl. csü» törtökön kv. és áv. H a j d u h e d h á z (Hajdúm) márc, 12., jul. 6-át, szept. 21 ét mfogl. csütörtökön kv. és áv. Hajdúnánás. (Hajdúm) márc, j 19.. jul. 16., szept. 14., dec. 4. napokat mfogl. szerdán kv. és áv. \ Hajdúszoboszló. (Hajdúm.) Virágvasárnap és áldozócsütörtök mfogl. héten hétfőn, jul. első hétfőjén, Demeter-nap hptében hétfőn. Hajduvámospércs (Hajdúm.)5 jan. Károly, május Zsigmond, aug. Lajos, nov. Katalin napját mfogl,. hetében hétfőn. Hódmezővásárhely. (Csongrfldm.) jan. Jézus ne enapja, vasárnap és hétfőn, márc. Józsefnapot, Űrnapot, jul. apostolok osz> lását és okt. sz. Gál-napot mege. vas. és hétfő, mege. szombaton áv. Hódság. (Bác bodrogm) ápr, . 9„ szept 29, Ha nem vasárnapra vagy hétfőre esnek, a mege. vas. | és hétfőn. Jánk. (Szatmárm) május és szept. hó második csütörtökén.

"803

K a b a . (Hajdúm.) febr. 14-ét, §un. 21-ét., szept. 8-át és nov. 5 ét ínfogl. szerdán kv. és áv. Karcag. (J.-Nagykun-Szoln.-m) Mátyásnap, pünkösd, Margitnap, sz. Mihálynap, sz. Andrásnap e. vasárnapon és hétfőn, vasárnap áv,, mindkét nap kv, Kisvárda. (Szabolcsm.) márc. !7„ máj. 23 , jun 16.. szept. 1. és nov. 1-ét mfogl. hétfőn és karácsony e. hétfőn. Kőrösladány. (Békésm.) máj. 10., jun. 28. és szept 15. Ha vasár- vagy ünnepnap, a mege. két napon. 1. nap áv., 2 napon kv. Kőröstarcsa (Békésm.) ápr. 23—24., szept 1—2., első napon áv., második napon kv. Kötegyán.
Nádudvar. (Hajdúm.) jan., ápr. és aug. első hétfőjén, okt. 25-ét . mfogl. héten hétfőn. Ha újévre *. ünnepnapra esnék, a köv. napoa. Nagyecsed. (Szatmárm.) febr., aug, okt. és dec. hőn. első keddjén. Nagykálló. (Szabolcsm.) Hush. kedd u csüt., sz. György, László király, sz. Mihály és sz András napját mfogl. hetek csütörtökén. Nagyléta. (Biharm.) jan 10., ápr. 19. és okt. 2-át mfogl. héten csütörtökön. Nagypalád (Szatmárm.) febr, 14., ma). 9., aug. 1., okt 24. Ha ünnep, az előtte vald hétfőn. Nyirbakta. (Szabolcsm.) jan. 27., ápr. 15., jul. 5., aug. 21. és nov. 6. napját mfogl. hétfőn kv. és áv. Njirbátor. (Szabolcsm.) márc. 25., máj. 28., szept. 8., nov. 9. és dec. 6. u. köv. csüt. kv. és áv. Nyirbogdány. (Szabolcsm.) =márc. 12. jun. 24., okt. 4., dec. 6. hetében szerdán. Nyiregyhaza. (Szabolcsm.) Ta más napj. (márc. 7.) mfogl. hétfőn és kedden. Pünk. napját mege. hét hétfő és kedden és Kisasszony és Lucanapját mfogl. hétfőn és kedden kv. és áv., Med. n. mfogl. hétfőn ldv. Nyirlugos. (Szabolcsm.) máj. 1. és jul. 31. mfogl. szerdáit kv. és ár. Nyirmada. (Szabolcsm.) Virágvas. u. szerdán. Áld. csüt. mfogl., jül. Anna napi., Kisassz. és András napját mfogl. szerdán kv. és áv. Polgár. (Szabolcsm.) január 4., márc. 15., jun. 14., szept. 20. mfogl. szerdán kv. és áv. P ü pökladány.(Hajdúm) márc. 19., jul. 13., szept. 29. nov. 11. het csüt. és szept 29. e. csüt. kv. és áv. R a k a m a z (Szabolcsm) ápr 25., aug. 2-ik és nov. 2-ik hetében hétfőn. Ha ünnep, a köv. napon. Sajószentpéter. (Borsodm.) — márc. 12., ápr. 24., jun. 29., szept. 29-ét és dec. 6 át mfogl. hétfőn és mege. vasárnapon. Ha ünnep, a köv. hétfőn és vasárnapon.

"803

Sajóvárkony. (Borsodm.) ápr. és okt. első hétfőjén. Sárospatak. (Zemplérm) márc., mái., aug. és okt. htínapok első, dec. hónap második szerdáján. Ha ünnep, a köv. napon. Sárvár. (Vasm.) aug. 2. u. köv. hétfőn, Simon-Juda napján. Ha ünnep, a következő napon. Sátoraljaújhely. (Zemplénm.) Apollonia, Viragvas., jul. 2., szept. 2., nov. 5-ike hetében, Karácsonyt mege. héten hétfőn és kedden, ünnep esetén csütörtökön és pénteken. Szeged, febr. 17., sz. Donát napját mfog1. héten, máj. 5., jul. 31., okt. 10., nov. 30. mfogl. hetekben vasárnaptól vasárnapig, megelőző pénteken és szomb. sertésv. Szeghalom (Békésm.) febr 10., máj. 20., jul. 20. és szept. 20. utáni hétfőn és kedden. S z e n f m i h á l y (Szabolcsmegye) lásd Büdszentmihály. Szerencs. (Zemplénm.) jan. 16., ápr. 24., aug. 16., nov. 2. Szikszó. (Abauj-Tornatn.) febr. 6., máj. 1., jul. 22., szept. 8„ nov. 11 -ét mfogl. vasárnap és hétfőn.

Tálya. (Zemplénm.) január 2.^ ápr. 4., jun. 7., okt. 19. Tarca'. (Zemplénm.) február 3.^márc. 10., máj, 5., aug. 11., szept. 29. és nov. 17. u. köv. hétfőn. Ha ünnep, a mege. hétfőn. Tiszabercel. (Szabolcsm.) febr. 16., jun. 2.. aug. 24., okt. 15. Tiszadob. (Szabolcsm) jan. 15., ápr. 17-ét és okt 4-ét mege. hétfőn. Tiszalök. (Szabolcsm) febr. 14,, mái. 15., aug. 21., szept. 25., nov. 27. mfogl. hét csüt. Ha ünnep, akkor szerdán kv, és. áv. Tiszaluc (Zemplénm.) jan. 5., ápr. 15.. jul. 10., nov. 5. Tokaj (Zemplénm ) márc. 24.,. jun. 23., jul. 22., szept. 22., okt. 27.r dec. 22-ét mfogl. hétfőn. Ha ünnep, a következő héten. Ujfehértó. (Szabolcsm.) Nagy Károly, Medárd, Sámuel és nov. 20-át mfogl. hetek csüt. kv. és áv. Vásárosnamény. (Beregm.) — Húshagyó kedd u. eső hétfőn, jun. Medárd napot mfogl. tétfőn, szept. 8. u. hétfőn, dec. Luca napot mfogl.. hétfőn kv. és áv.

"803

Szabolcsvármegye legelőnyösebb bevásárlási forrása a

Magyar köztisztviselők fogy, term. és ért, szövetkezete Nyíregyháza, Bessenyei-tér 7. sz. Telefonszám 16. Fűszer és gyarmatáruk, lisztfélék, hüvelyesek, konservek, ruházati cikkek, rövid és kötött • h árukban állandó nagy raktár l = Gyors, előzékeny és pontos kiszolgálás I

TÓTH MARIA

kalapszalonja •Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 7. szám.

Leány és női kalapok nagy választékban a legolcsóbb árban szerezhetők be. Női kalapok átformálását, javítását és uj kalapok megrendelés után való készítését a legújabb divat szerint vállalja.

"803

NYÍREGYHÁZA

R. T. V Á R O S

TEMETKEZÉSI INTÉZETE TELEFON 156. * LUTHER-U. 3. * TELEFON

297.

Luxus, elsőrendű polgári és osztályozott temetések rendezését a legmérsékeltebb árak mellett vállalja. Sarkofágok, érc- és fakoporsók egyszerű és diszes kivitelben, sirkoszoruk nagy választékban kaphatók. S z e g é n y s o r s u a k k ü l ö n kedvezményben részesülnek.

NYÍREGYHÁZA R. T. VÁROS

KERTGAZDASÁGA -BAN saját nevelésű üvegházi cserepes virágok, dísznövények, díszfák és cserjék, nemesitett gyümölcsfa csemeték és zöldségfélék kaphatók.

Csokrokat és élövirágkoszorukat

a legjutányosabb

árak

mellett

készítünk. T E L E F O N

1 5 6.

S Z Á M .

"803

Vrabecz Andor Gutyan János kelmefestő és vegytisztitó

ó r á s és ékszerész

Nyiregyhiza, Luther-utca 8. sz. Nyi egyháza, Ó s z 8 M c a 4 . s z .

Fest:

Nagy raktár: mindennemű ébresztő-, fali- és zsebórákban. — Arany-, ezüst- és drágakőékszerek, ezüst evőkészletek és dísztárgyakban!!! :-: :-:

bármilyen szint a legrövidebb idő alatt.

Elismert szolid árak!

Gyászruhákat 24 óra alatt

Javítások pontosan eszközöltetnek.

fest.

László i

ritz

borbély és fodrász

Nyíregyháza, Zrinji!lona-u. 10, (A Kaszinóval szemben.)

Vállal: mindenféle hajmunkákat: paróka, copf, frietteket stb. Rövidesen ugyanott megnyílik külön hölgyfod-

rász és manikűrterem. Vidékre hajmuka megrendeléseket is elfogad. Kihullott és vágott hajat minden szinben megvásárol. — Pontos kiszolgálás!!! :-: :-: :-:

I!

Fábián F á i könyv-, zenemű-, papirés irósêr kereskedése

Nyíregyháza, Bethlen-utca 6. Posta mellett. — Gör, kath. püspöki palota átelellenében. — T e l e f o n 3 6 1 .

A Szent István Társulat könyvkiadványainak bizom. lerakata.

A , Szabo'csi T a n í t ó "

szerkesztősége és kiadóhivatala.

Teljes raktár: bárhol megjelent könyvekből. Iskolakönyvek. Zenemüvek. Hegedűk. Hangszer alkatrészek. Papíráruk. Üzteti könyvek, Irodafelszerelések. Ténta, tus rajzeszközök. Képeslapok. Papírszalvéták Naptárak. Vidéki megrendelések a legpontosabban intéztetnek el.

"803

Uj kocsik készítését, valamint javitásokat szakszerűen és

legjutányosabb

á r o n vállal

:-:

B a r k ó c a !

K á l m á n

kocsigyártó Nyíregyháza, Bethlen-utca 60.

/

/ J

E F

W Cimtáblafestő

Virág-utca 5.

N y i r e f g y

h é z a .

Ónody G é z a Kállai kalapos mester

Nyíregyháza, Zöldség-tér 5.

szűcs műhelye

Nyíregyháza, Zöldség-tér 5.

Saját készitményü gyapjú kalapok eladása és készítése. Mindenféle kalapok

festését

és tisztítását szakszerlien készítek.

Elvállal mindennemű szűcs munkát, vad és juübőr kikészítését. Téli ruhák nyári ése.

"803

'j

Ipari és mezőgazdasági gépek és géprészek forrasztása

Tündér és Blezák épület-, műlakaíos- és autogén-hegesztési vállalat Nyíregyháza,

Viz-uíci

2.

szam.

E= Elvállalunk: épület- és mülakatos-munkákat, autogénforrasztásokat szakszerű kivitelben. Készítünk: víztartályokat, légtartályokat, takaréktüzhelveket. Szakszerűen javitunk: vadászfegyvereket, kerékpárokat, Írógépeket, varrógépeket, úgyszintén elvállalunk mindenféle fémek forrasztását.

3E Telefonszám

LENGYEL NÁNDOR confiserie

NYÍREGYHÁZA

Cukrász

Telefon 207. szám.

Azuri közönség találkozóhelye. Naponta elsőrendű friss sütemények. Teasütemények stb. Fagylalt, Parfé, elsőrendű crém és Griliás különleges ségek. Ajánlja saját készitményü finom csokoládébonbonjait L E N G Y E L - f é l e

csofeolédft crém különlegesség Naponta friss dobosszeletek és torták. Elsőrendű csokoládé és cukorkák. Rendelések a legizlésesebben lesznek elkészítve. Minden igényt kielégítő pontos kiszolgálás!!

=3

Külön t e r e m összejövetelekhez.

330.

Egyike a vidék legelegánsabb és legnagyobb cukrászdáinak.

eket szakszerűen kezelve és szárítva minden mennyiségben a mindenkori legmagasabb napi áron vesz és bevált

KORBA JÓZSEF győgynövénykereskedö és engedélyezett beváltó

NYÍREGYHÁZA,

villanyerőre berendezett asztalos-üzem, f a m e g m u n k á l ó telep

NYÍREGYHÁZA, E P R E S K E R T - U T C A 28. S Z Á M

SZÉCHENYI-TÉR 6. SZÁM (Niirviz palotával szembe.) Sürgönyeim: HERBA. Telefon szám 292.

Főbb cikkek: Hársfa virág Ökörfarkkóró virág Székfü virág Bodza virág Beléndeklevél Csodafalevél Zilicz (mályva) levél Szappangyökér

Zilic (Fehérmályva) gyökér Kfirisbogár Anyarozs Borsos menta Ezerjófü Fehér üröm (fosztva) Tölgy mak

A gyógynövények szakszerű szedésére, begyűjtésére, valamint pontos kezelésére felvilágosítással díjtalanul szolgálok bárkinek. — Nagyobb tételeket a helyszínen veszek át, szállításhoz zsákot adok.

Tartós, csinos egész vidéken

BÚTORAI elismertek.

az —

Mindennemű FAMEGMUNKÁLÁST gyorsan, pontosan és olcsón végez.

"803

A görőgkatholikus hívek rézére ajánljuk az alanti hitbuzgalmi könyveket: Danilovics János görög szertartású általános Egyházi énekkőnyv a hozzávaló imákkal. Sajtó alá rendezte: Dr. Krajnyák Gábor székesfővárosi s.-lelkész. Tizedik bővített kiadás, védő tokban. Ára félvászon kötésben 800 korona. Vászon 1000 korona. Félbür 1200 korona.

RómaiSkatholikus imakönyvek: Cséplő István Üdvösség gyöngyei imádságos könyv kisalakban. Félvászonkötésben 90 korona. Egész vászon 180 korona. Vászonkötés, tokban, aranymetszés 180 korona. Bőrkötésben 320 korona. Dobay Károly Orgonavirágok imádságos és énekeskönyv a legújabb énekekkel pitolva. Fél vászonkötés védőtokban 230 korona. Egész vászon 310 korona. Félbőr kötés 400 korona. A boldogságos Szűz Mária 52 csodáinak szombatja keménykötésben 70 képpel 50 korona. Csodák könyve szent hagyományok és népies mondák, melyekben 150 csoda és legenda foglaltatik 150 képpel díszítve, keménykötésben 80 K.

RÓZSA KÁLMÁN és NEJE könyvkiadó és könyvnyomda r. t.

Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 30. szám.

KASZÁS GYÖRGY bádogos N Y Í R E G Y H Á Z A Debreceni-utca 7.

Atapittatott 1902-ben. Elváltalja mindennemű bádogos munka készítését a legjutányosabb árokon. Iskolai viztartányok nagy raktára. Továbbá készit:

templom- és toronytetőfedéseket és azok javítását és befestését. Úgyszintén készit vizvezetékszerelést és azok javítását gyorsan és pontosan eszközli. Minden tekintetben figyelmes kiszolgálás.

"803

LEHOCZKY JÁNOS szobafestő, fénymázoló és tapétázó

Nyiregyháza, Virág-u. 33. sz. Vállalok minden a festészetbe vágó munkálatokat u. m . : T e m p l o m o k ^ t o r n y o k , külső és belső festését.

Szobák, ajtók, ablakok vashidak és minden más a festészet ágába tartozó munkálatok szakszerű készitését. ::

Vidéki meghívásra kiszállok, költségvetéssel és szakvéleménnyel készséggel szolgálok!

KIRÁhYFflbUl ELEK épület és bútor asztalos

Nyíregyházán, Körte-utca 3. sz.

Vállal és készit: ebédlő, háló és konyha tömör, imitáció, fényezett, matt, fehér és színes, zománcozott és festett bútorokat olcsó és szolid kiszol:: :: gálás mellett. :: ::

"803

Naményi S á n d o r motorerőra modemül berendezett épület és Morasztalos műhelye

Nyíregyháza, Kállói-utca 54. szám. Raktáron tart mindenféle bútorokat. — Vállalja mindennemű famunkának a feldolgozását, úgyszintén uj bútorok és javítások készítését.

Fontos és ízléses munkai S z a b o t t

á r a k !

M a r k o v i c s Jenő szobafestő és mázoló

N y í r e g y h á z a , V i z - u t c a 31. s z á m . Vállal minden, a festőszakmába vágó munkát: u. m. szobafestést, tapétázást, aranyozást, templomfestést és mázolást a legfinomabb kivitelben.

Árajánlattal

dijmentesen

szolgál!!!

Vidéki meghívásra a költségek megtérítésénél kiszáIi

"803

DEMJÁN J Á N O S ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOS

NYÍREGYHÁZA,

Holló-utca 21. szám.

Mindennemű e szakmába vágó asztalos munkát pontosan és lelkiismeretesen — k é s z i t . -— G Ö R Ö G K A T H O L I K U S

CÉG.

BARCSIK és YÁRG ÉPÜLET ÉS DISZMŰ BÁDOGOSOK

NYÍREGYHÁZA, Vay Ádám-u. 5. (Bent az udvarban.)

E L V Á L L A L U N K minden a bádogos szakmába vágó munkákat, úgymint — templomtorony fedéseket, épület fedéseket, csatornák készítését, ezek javítását és festését. Épületekre és tornyokra villámhárító felszerelését. Raktáron tartunk kész bádog árút. Megrendeléseket mindenféle bádogos munkára elfogadunk.

£ 0

O:

0« <0

T

n•s

m

•h a

N

JT 0)

5 » ¡ ¡( Jf i

CO

EX»

5 3 5 S' « fD •c 3 nj

e§ 3 O

3 1» 3 — O* •—i 2" o" " ^ S* g fDÍC -3(t N K: pc sa o 3 — c/i cr 3 CD 2. 3 n> 3" 2T — QfQ SU 3 2. i r*

pc 2 :

cn "-o c* E 3- n> íö, 3 o e Vl 3 o PC PC ja, ÍŰ ?c so

S

•

B

cn

cr Cu N (T (t O K ££ n> íi 5" (ic /a 2. co p*

2- o)

I»««»

3

5? o* — ¡5 PC o

e a 3°

3 a»" \ —

M

® 5! 3 " M

A

®

• *

•o Ei n> w N oo Sf

SS " » s : cd3

ft c«

v ?9 a7 a

.

m

2 ® g" E CB 3

s£r aí *ff oI

•s S • ofi» Tí 89

PC

sa

?w

i PT

(0<

CO

SÍ Gr

TI

O OB

\ Első nyíregyházi Yillanyerőre berendezett márvány, gránit és kőipar telep.

ésjplll^™ á ) í r k © -

r a M & r &

T i Y I R E e Y H Á Z A tiákóczi-ut 5 vi_av

v á l a s z

t é ^ ^ í á K i n d e n f é l e

bel- és külföldi márvány- és gránitfajokból,.úgyszintén bármilyen

Megrendelést kft héten belül eltöritek. T E L E F O N

K l s é j w t t a l és rajzokkal szívesen szolok. 2 1 9 .

S Z Á M .

Ot

{46

r

i

C H R I S Z T

D E Z S Ő

é p ü l e t ü r e g e s és I r é p k e r e t e z ő N Y Í R E G Y H Á Z A , Szarvas-utca 40. szám. V á l l a l j a : Lakóházak, templomok, mindennemű épületek egyszerű, valamint ornament úv egezését helyben és vidéken. Képek keretezése l e g i z l é s e s e b b e n készül egyszerűtől gS ® díszesebb kivitelig. ®

g

PONTOS KISZOLGÁLÁS!

OLCSÓ

ÁRA K !

F l ^ P borona, vetőgép, kapáló eke, rosta, L*lVC9 daráig répavágó, szecskavágó, járgány, kukoricamorzsoló, stb. mezőgazdasági gépek kézi és erőhajtásra nagy választékban, Raktáron továbbá: permetezők, borsajtók, szőlőzuzók, tizedes és százados mérlegek. Gőz- és motorgarniturák a legjobb kivitelben. — Kaphatók

a Mezőgazdasági Gépraktárban Telefon 342 — — —

Nyíregyháza, Vay Adám-utca 9

PALITZ

Tele(on342.

LAJOS

ÉPÜLET- ÉS GÉPLAKATOS

NYÍREGYHÁZA, RÓZSA-UTCA 2. SZÁM. ELVÁLLAL: a vasipar köréhez tartozó mindennemű épület- és géplakatos munkákat és azok javítását.

EGYETLEN, MINDEN ÉRDEKEINKRE KITERJESZKEDŐ EGYESÜLETÜNK A

MÁGDSZ EGYETLEN

LAPUNK

A

H . KATI. TUDÓSÍTÓ AKI NEM

TAGjA

NEK,

NEM

AKI

PUNKNAK, —

EGYESÜLETÜNKELŐFIZETŐJE

LA-

NEM ÉRDEMLI MEG

A GÖR KATH. NEVET, MERT NINCS BENNE

GÖRÖG

KATH.

ÖNTUDAT!

Szent áldását adja ránk, Kisdedével Szűz Anyánk! MÁRIAPOCSI NAPTÁR SZÜLETÉSÉTŐL SZÁMÍTOTT KÖZÖNSÉGES ESZTENDŐRE, MELYNEK TARTAMA 365 NAP

Recommend Documents