Szent áldását adja ránk, Kisdedével Szűz Anyánk! MÁRIAPÚCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS MELYNEK TARTAMA 365 NAP. KIADJA:

Szent áldását adja ránk, Kisdedével Szűz Anyánk!

MÁRIAPÚCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSÉTŐL

SZÁMÍTOTT

KÖZÖNSÉGES ESZTENDŐRE, MELYNEK TARTAMA 365 NAP.

E L S Ő

É V F O L Y A M .

KIADJA:

A MAGYAR GÖRÖGKATHOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (MAGOSZ) SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA.

~

A „ M A G O S Z " TAGJAI

TAGSÁGI ILLETMÉNYÜL KAPJÁK

V 7

NYÍREGYHÁZA, JÓBA ELEK KÖNYVNYOMBÁJA

1882-1921.

Dicsőség Jézus Krisztusnak! Az uj időszámítás.

Az 1922. év. K ö z ö n s é g e s é v , mely 3 6 5 n a p b ó l , azaz 52 hétből és 1 n a p b ó l áll.

Szökő év lesz, 366

1924.

nappal:

Csillagászati évszakok. T a v a s z kezdete : márc. 2 1 . d. u . 14 ó. N y á r k e z d e t e : j u n . 2 2 . este 1 8 . 2 7 p. Ö s z kezdete: szept. 2 3 . este 2 1 . 1 0 p. T é l kezdete: dec 2 2 . d. u . 1 5 . 1 7 p.

1921. junius 1-től nálunk is életbelépett a külföldön már régen használatban levő 24 órás időszámítás, mi abból áll, hogy déli 12 óra után az f rákat nem kezdjük ismét elölről az 1 tol számítani, hanem tovább folytatjuk a számítást: 13, 14, 15, egész éjpéli 24 óráig. Éjfél után pedig, míg a mutató az 1 et el nem éii, csak perceket mondunk. Az uj időszámításnak a régivel való könnyed összehasonlítására szolgál az átigazitott óralap, melyen a római számok a délelőtti órákat mutatják, a közönséges — arab — számok a délutáni órákat.

Természeti évszakok a magyarországi éghajlat

alatt.

T e l : december 24-től 62 napig. T é l u t ó : február 24-től 2 4 napig. T a v a s z : március 19 tői 58 napig. N y á r e l ő : m á j u 3 16-tól 23 napig. N y á r : j u n i u s 8-tól 7 3 nap. N y á r u t ó : augusztus 20 tói 32 napig. Ő s z : szeptember 21 tői 51 napig. T é l e l ö : november 11-től 4 3 nspig. A z év közepe j u l i u s 2 á n déli U r a l k o d ó bolygó

1922-ben a

12

óra.

Hold.

Jelmagyarázat. © Ujh. Újhold. 3 En.-Első negyed.

( g HtöltjHoldtölte, ( Q Un.-Utolsó negyed.

Az állalkör (zodiacus) jelei: Tavasziak : Kos -

fögf/í Bika. Ikrek.

Ősziek : Mérleg. Skorpió. féc Nyilas.

Nyáriak : Rák..

Téliek : vsX Bak.

Oroszlán

^

Vizöntő.

Szűz.

35

Halak.

Egy-egy csillagképletben a N a p egy napot, a Hold 3 — 4 napot időzik.

hó-

Jó szerencsédet nem a plánéták állása határozza meg, hanem Isten mindenható akarata. Benne legyen bizodalmad.

Nap- és holdfogyatkozások. N a p f o g y a t k o z á s úgy keletkezik, hogy az újhold, mely mint tudjuk, nappal ké1, égf útjában egy magasságba jut a Nappal és egy i d ' r e eltakarja szemeink elől. Ha az egészet eltakarja, a napfogyatkozást teljesnek mondjuk, ha pedig csak egy" részét, akkor a fogyatkozás részleges. Igen szép égi tünemény az úgynevezett gyűrűs napfogyatkozás, m i d i n a naptányér közepe sötétedik el, szélei azonban köröskörül meglátszanak. A napfogyatkozást a tanulatlan emberek babonás félelme rosszra szokta magyarázni, de ezeknek ne higyjünk. Bár ritka, de m 4 gis csak egyszerű égi je1 ns°g az, melyet a csillagászok évekkel előre megjövendölnek egészen percnyi pontossággá1. 1922-ben lesz : 1. M á r c . 28-án g y ű r ű s n a p f o g y a t k o z á s , mely általában 11 óra 1 perctől 15 óra 9 percig tart. Budapesten a fogyatkozás kezdete 14 ó. 29 p. legnagyobb kiterjedésében a naptányérnak négytized részét fedi el 15,36-kor, vége lesz 16.38-kor.

£ 3 "3 O 1

2 3 4 5

6 7

& 9

10 11 12 13 14 15

16 17

18 19

20 21

22 23 24 25

26 27

28 29 30 31

1

2 3 4 5

6 7

8 9

10

11 12 13 14 15

16 17

18 19

20 21

22 23 24 25

26 27

28 29 30 31

vianuar Nap Hold kel nyugsz. kel nyugsz. d. p. o. p. o. p. o. p. 7.50 16.17 9.26 19.51 7.49 16.18 9.53 20.52 7.49 16.19 10.18 20.54 7.49 16.20 10.49 22.55 7.49 16.21 11.05 23.57 7.49 16.22 11.29 d. e. 7.49 16.23 11.56 1.01 7.49 16.24 12.26 2.05 7.48 16.25 13.02 3.11 7.48 16.27 13.45 4.17 7.48 16.28 14.37 5.21 7.47 16.30 15.59 6.21 7.47 16.31 16.49 7.14 7.47 16.32 18.05 8.7.46 16.33 19.21 8.39 7.45 16.35 20.43 9.13 7.44 16.36 22.01 9.44 7.43 16.37 23.16 10.14 7.43 16.38 d61e. 10.44 7.42 16.39 —.29 11.15 7.41 16.41 1.39 11.48 7.40 16.43 2.46 12.25 7.39 16.45 3.48 13.07 7.38 16.46 4.45 13.54 7.37 16.47 5.15 14.46 7.36 16.49 6.18 15.42 7.35 16.51 6.56 16.51 7.34 16.52 7.28 17.41 7.33 16.54 7.57 18.42 7.32 16.55 8.23 19.43 7,31 16.57 8.47 20.42

r auruar Hold Nap k£l nyugtz. k41 nyugsz. o. p. d. p. o. p. 6. p. 9.10 21.45 7.30 16.58 7.28 16.59 9.34 22.48 7.27 17.01 1 0 . - 23.51 7.26 17.03 10.25 d. e. 7.24 17.05 11.— - . 5 4 7.22 17.06 11.38 1.58 7.21 17.07 12.23 3.01 7.20 17.09 13.18 4.02 7.19 17.11 14.22 4.58 7.17 17.13 15.37 5.47 7.15 17.14 16.53 6.30 7.14 17.15 18.14 7.08 7.12 17.17 19.35 7.42 7.10 17.18 20.54 8.14 7.09 17.20 22.12 8.45 7.07 17.22 23.25 9.16 7.05 17.23 d. e. 9.5G 7.04 17.25 —.35 10.26 7.02 17.26 1.40 11.07 7.2.39 11.53 17.28 3.32 12.43 6.59 17.30 4.17 13.37 6.57 17.32 4.56 14.35 6.55 17.33 6.53 17.34 5.30 15.34 6.52 17.36 6 . - 16.34 6.50 17.37 6.27 17.35 6.52 18.37 6.48 17.39 6.46 17.40 7.16 19.38

iviai i#iua Hold Nap k41 nyugsz. k<51 inyugsz. o. p. 6. p. 6. p. 6. p. 7.40 20.40 6.44 17.41 8.05 21.42 6.42 17.43 8.32 22.15 6.40 17.45 9.02 d. e. 6.38 17.46 9.37 d. e. 6.36 17.48 6.34 17.49 10.18 - . 4 9 6.32 17.51 11.07 1.49 6.30 17.52 12.04 2.45 3.36 6.28 17.54 13.10 4.20 6.26 17.55 14.23 6.24 17.57 15.41 4.59 6.22 17.59 17.02 5.35 6.20 1 8 . - 18.23 6.03 6.18 18.01 19.43 6.40 6.16 18.02 21.01 7.12 6.14 18.04 22.16 7.46 6.12 18.06 23.26 8.23 9.03 6.10 18.07 d. e. 9.43 6.08 18.08 —.29 6.06 18.10 1.25 10.38 2.14 1.1.32 6.04 18.12 2.56 12.29 6.02 18.13 3.32 13.27 6,— 18.14 5.58 18.16 4.03 14.27 5.56 i a i 7 4.31 15.28 5.54 18.18 4.56 16.29 5.52 18.20 5.20 17.30 5.50 18.22 5.44 18.32 5.48 18.23 6.09 19.35 5.46 18.24 6.36 20.38 5.44 18.26 7.05 21.41

4.04 4.03 4.03 4.03 4.03 4.03 4.03 4.03 4.03 4.03 4.03 4.03 4.03

Junius 19.47 10.07 19.48 11.21 19.49 12.36 19.50 13.51 19.51 15.06 19.51 17.20 19.51 17.32 19.52 18.40 19.53 19.42 19.54 20.37 19.55 21.24 19.56 22.03 19.56 22.36 19.57 23.05 19.57 23.32 19.58 23.56 19.59 d. e. 19.59 0.20 19.59 0.44 20.— 1.09 20.1.38 20.2.11

4.03 20.—

2.49

d. e. 0.08 0.38 L08 1.38 2.09 2.43 3.21 4.05 4,55 5.50 6.49 7.50 8.52 953 10 55 1156 1258 17 59 1504 16.08 17 12

4.03 4.04

20.20.-

3.35 4.30

19.14 20 08

5.42 5.40 5.38 5.36 5.34 5.32 5 30 5.28 5.26 5.24 5.22 5.20 5.18 5.16 5.14 5.12 5.10 5.09 5.07 5.05 5.03 5.01

Aprilis 18.27 7.38 18.27 7.38 18.29 9.02 18.31 9.55 18.33 10.55 18.34 12.04 1&35 13.17 18.37 14.34 18.38 15.53 18.39 17.12 18.41 18.31 18.43 19.49 18.44 21.03 18.45 22.12 18.46 23.13 18.48 d. e. 18.49 0.07 1851 0.53 18.52 1.31 18.54 2.04 18.55 2.33 18.58 2.59

3.24 15.20

4.46 4.44 4.42 4.40 4.40 4.38 436 4.34 4.33 4.32 4.30 4.28 4.27 4.26 4.25 4.24 4.23 4.22 4.19 4.19 4.'8 4.17

M&jus 19.10 7.51 19.11 8.49 19.12 9.54 19.13 11.04 19.14 12.18 19.16 13.33 19.17 14.49 19.18 16.06 19.20 17.23 19.22 18.39 19.23 19.51 19.24 20.57 19.25 21.55 19.27 22.46 19.28 23.28 19.29 d. e. 19.30 0.04 19.31 0.35 19.34 1.03 19.34 1.28 19.35 1.52 19.36 2.16

19.37

2.41

23.27 d. e. 0.14 0.55 1.31 2.04 2.35 3.05 3.36 4.— 4.46 5.28 6.15 7.07 8.04 9.04 10.05 11.06 12.07 13.08 14.10 15.12

4.08 4.07 4.07 4.06 4.05 4.05 4.05

4.59 18.58

22.43 22.43 d. e. 0.38 1.29 2.15 2.55 3.31 4.04 4.35 5.07 5.10 6.15 6.55 7.39 8.28 9.22 10.19 11.18 12.18 13.18 14.19

4.58 4.56

19. 19.01

3.48 4.12

16.22 17.25

4.15 4.14

19.38 19.39

3.08 3.38

17.19 18.24

f^i 4-5? 4 Al 4.49 4.48

Jn^ 19.04 io'iY7 19.07 19.08

4 38

' 5.07 1?« 6.16 7.-

l a 2 8

19.32 20.36 21.37 22.35

4.'6

4

-13 4.12 4.11 4.11 4.10 4.09

19

-41 19.42 19.43 19.44 19.45 19.46

16.15

4.14 19.27 4.55 20.28 5.44 21.24 6.42 22.14 ,7.46 22.57 8.55 23.35

4.04 4.04

4.04 20. 4.04 2 0 . 4.05 2 0 . 4.05 2 0 . 4.06 2 0 —

iai5

5.32 20.55 6.41 21.36 7.55 22.12 9 10 22 44 1026 23 14

3 a

; 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

wu IIU9 Nap Hold kél inyugsz. kél nyugsz. ó. p. ó. p. ó. p. 0. p>

""aNap kél nyugsz. o. p. ó. p.

4.07 4.07 4.08 4.08 4.09 4.09 4.10 4.11 4.11 4.12 4.13 4.14 4.15 4.16 417 4.18 4.19 4.20 4.21 4.22 4.23 4.24 4.25 4.27 4.28 4.29 4.30 4.32 4.33 4.34 4.35

4.36 4.37 4.39 4.40 4.42 4.43 4.44 4.46 4.47 4.48 4.49 4.50 4.52 4.53 4.54 4.56 4.57 4.58 5.— 5.02 5.03 5.0i 5.06 5J07 5.08 5.10 5.11 5.12 5.14 5.15 5.16

20. 19.59 19.59 19.59 19.58 19.58 19.57 19.57 19.57 19.56 19.56 19.55 19.55 19.54 1953 19.53 19.52 19.50 19.49 19.48 19.47 19.46 19.45 19.44 19.43 19.42 19.40 19.39 19.38 19.37 19.36

11.41 23.43 12.56 d. e. 14.09 0.13 15.20 0.45 1.21 16.28 17.31 2.01 18.28 2.47 19.18 3.39 20.4.36 20.36 5.36 21.07 6.38 7.40 21.35 22.— 8.42 22.24 9.44 22.48 10.45 23.12 11.46 23.39 12.48 d. e. 13,51 0.09 14.54 0.44 15.57 1.26 16.53 2.16 17.55 3.14 18.46 4.21 1931 5.34 20.11 6.51 20.46 8.09 21.17 9.27 21.47 10.44 22.17 11.59 22.49 13.11 23.24

Október 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

31

5.59 6.6.01 6.02 6.04 6.05 6.06 6.08 6.10 6.11 6.12 6.14 6.15 6.17 6.18 6.19 6.21. 6.23 6.24 6.25 6.27 6.29 6.30 6.32 6.33 6.35 6.37 6.39 6.40 6.41 6.42

17.40 17.38 1736 17.34 1732 1730 17.28 17.26 17.24 17.22 17.20 17.18 17.16 17.14 17.12 17.10 17.09 17.07 17.05 17.03 17.01 17 — 16.58 16.56 16.54 16.52 16.51 16.49 16.47 16.46 16.44

15.44 16.12 16.38 17.02 17.26 17.50 18.17 18.46 19.19 19.57 20.41 21.33 22.32 23.38 d. e. 0.50 2.05 3.23 4.43 6.04 7.23 8.39 9.50 10.54 11.49 12.35 13.14 13.47 14.16 14.42 15.06

19.34 19.33 19.31 19.30 19.29 19.27 19.25 19.24 19.22 19.20 19.19 19.17 19.16 19.14 19.12 19.11 19.09 19.07 19.05 19.04 19.02 19.— 18.59 18.57 18.55 18.53 18.51 18.49 18.47 18.45 18.43

Hold kél nyugsz. ó. p. ó. p. 14.20 15.24 16.23 17.14 17.58 18.36 19.09 19.38 20.04 20.29 20.52 21.16 21.42 22.10 22.42 23.20 d. e. 0.04 0.57 1.59 3.09 4.24 5.43 7.03 8.23 9.42 10.58 12.09 13.16 14.17 15.11

d. e. 0.02 0.46 1.35 2.29 3.27 4.28 5.29 6.31 7.33 8.34 9.35 10.36 11.38 12.40 13.42 14.42 15.40 16.33 17.21 18.03 18.41 19.15 19.47 20.18 20.50 21.25 22.03 22.45 23.33 d. e.

Map Kél nyugsz. ó. p. o. p. 5.18 5.19 5.19 5.21 5.23 5.24 5.26 5.27 5.28 5.30 531 5.32 5.34 5.35 5.36 538 5.39 5.40 5.42 5.43 5.44 5.46 5.47 5.49 5.50 5.52 5.53 5.54 5.56 5.57

18.41 18.39 18.37 18.35 18.33 18.51 18.19 18.27 18.25 18.23 18.21 18.19 18.17 18.15 18.13 18.11 1809 18.07 18.05 18.03 18.01 17.59 17.57 17.55 17.52 17.50 17.48 17.46 17.44 17.42

7.27 7.28 7.29 730 731 7.32 7.33 7.35 7.36 7.37 7.38 7.39 7.40 7.41 7.42 7.43 7.44 7.45 7.46 7.46 7.47 7.47 7.48 7.48 7.48 7.48 7.49 7.49 7.49 7.50 7.50

16.10 16.10

6.43 6.45 6.47 6.48 6.50 6.51 6.53 6.55 6.56 657 6.59 7.— 7.02 7.03 7.05 7.06 7.08 7.09 7.10 7.12 7.14 7.15 7.16 7.18 7.19 7.21 7.22 7.24 7.25 7.26

16.42 16.41 16.39 16.38 16.36 16.35 16.34 16.32 16.31 16.29 16.28 16.27 16.26 16.25 16.24 16.23 16.21 16.20 16.19 16.18

16,17

16.16 16.15 16.14 16.14 16.13 16.12 16.11

16.11 16.11

15.30 15.54 16.20 16.48 17.20 17.56 18.39 19.28 20.25 21.28 22.36 23.47 d . e. 1.02 2.18 2.36 4.54

6.12 7.26 8.35 9.36 10.28 11.11 11.47 12.18 12.45 13.10 13.34 13.58 14.23

15.57 16.37 17.11 17.41 18.08 18.33 18.57 19.21 19.48 20.13 20.43 21.18 21.58 22.46 23.42 d. e. 0.46 1.57 3.14 433 5.54 7.15 8.34 9.51 11.03 12.08 13.06 13.55 14.37 15.13

0.25 1.22 2.21 3.22 4.23 5.24. 6.367.27 8.28 9.29 10.30 11.31 12.31 13.28 14.21 15.10 15.54 16.33 17.09 17.42 18.14 18.47 19.21 19.59 20.41 21.28 22.20 23.16 d. e. 0.14

December

November 1.15 2.16 3.17 4.18 5.19 6.21 7.22 8.23 9.24 10.24 11.22 12.16 13.05 13.49 14.23 15.04 15.37 16.09 16.41 17.14 17.51 18.32 19.18 20.09 21.05 22.04 23.05 d. e. 0.07 1.03 2.09

Hold kél nyugsz. o. p. 0. p.

3.10 4.12 5.14 6.15 7.17 8.18 9.17

10.12 11.03 11.49 12.29 13.05 13.37 14.08 14.38 15.09 15.43 16.21 17.04 17.54 18.49 19.48 20.50 21.53 22.56 23.58

d. e.

0.59 2.— 3.02

16.09 16.03 16.08 16.07 16.07 16.07 16.07 16.07 16.07 16.08 16.08 16.08 16.08 16.08 16.08 16.08 16.08 16.09 16.09 16.09 16.10 16.11 16.11 16.11 16.13 16.13 16.14 16.15 16.16

14.50 15.20 15.55 16.35 17.23 18.18 19.20 20.27 21.37 23.50 d. e. 0.04 1.19 2.34 3.49 5.04 6.15 7.19

8.16

9.05 9.46 10.19 10.48 11.14 11.39 12.02 12.36 12.52 13.20 13.53 14.30

4.04 5.06 6.09 7.10

8.08 9.01 9.46 10.32

ouLuuaAoo^uiii muH. Télhó 31 nap Napok

j n i M u n n Görögkatholikus

Róm

2 Hétfő 3 Kedd 4 Szerda

Sikert aratsz s üdvösséget.

kath.

Vizk. e. vas. 8. hang. Reggel 11. ft.e\í. Misén ap. v. Tim. II. 4. 5-8. és ü. Kol. 8-12. Ev. Alirk I. 1-6 Jmos a pusztában Luk. 2.20-21, 40-52. Jéz. gyermeke.

\ Vas.

I0IVIUIVI nvi.H wc. «ÍJ vfvtf

Naplójegyzetek

Vk. e. v. Jéz. korúim.Bazil.fp Újesztendő Vizk. eü. Szilveszter főp. Jézus neve Malakiás pr. Gordius vt. Genovéva V. eü. 70 ap. Teoktiszt a. Titusz

iS » é k 7 Szomb. Vk. u. sz. Ker. sz. János pr.

Lucián vt.

Vizk. u. vas. 1. hang. Reg. ev. I. ft. Misén ap. Efez. 4. 7-13 Ev. Máté 4 12-17. jézus Galileába megv.

8 -ras— 9 10 11 12 13 14

Hélfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

-vr

György és Emil Vk. uü. Polieukt vt. Vk. uü. Gerg. pk. Doméc fp. Vk. uü. Teodóz rem. Vk. uü Taciána vtnő Vk. Herrn, és Sztrat. vt. Vk. ünnepz. Sinai vt. a.

Szever. Julián vt. Vilmos pk. Higin pk. Árkád vt. Veronika Vidor pk.

P5.ak. u. 30. vas. 2. hang. R. eű. 2. ft. Misén ap. Kol. 5. 13-16. Ev Luk. 1S-27. Nehéz a gazdagnak üdvözölni.

ítr vas. 16 17 18 19

Hétfő Kedd Szerda Csü*. Pintek ¿zomb

- - j a , a, ei.

22

11.08

-1 •-J>

11.42 12.12 12.32 13.11 13.42 14.16 14.55 15.41 16.33 17.30 18.32 19.35 20.39 21.43 22.45 23.47 d. e. 0.48 1.49 2.51 3.53 4.55

24 25

26 27 28

Vdb.

P.

U.

30

János és Pál rem. Péter apostol bilincsei Antal remete Atanáz és Cirill főp. Makár a. Eufrozina vtnő Euíhim atya © Maxim a. hv. Neofit. vt.

A. 2.

D.,

Pal rem Marcell pk. Antal rem. Piroska sz. Kanut kir. Fábián Seb. Ágnes sz.

. ¿. hang. Reggeli ev. f. ft. Misén ap. Tim. I. 1. 12-17. Ev. Luk. 1G. 35-43. jézus vakot gyógyít L , .'3 ! „ A—í

Tim. ap. Anasz>. a. vt. Hétfő Kelemen fpví. Agatangel vt. Kedd Xénia anya Szerda Nazian. Gergely főp. Csüt. Xenofon a. Tivadar a. Péntek Aranysz. János főp. erekly. Szomb Sziriai Efrém szerz. a.

Vince d B.-A. eljegyz Timót pk. Pál ap. megt. Polikárp Ar. János Flávián "

Pünk. u. 32. vas. ev. 4. 1U ft. «"öcii Misén ap. ap. Tim. ' i 410 írt hang r ^ Reggeli i,®» nm. I. 4, 9-15, Ev Liiir lá-rno jsr ir.o_zi__ -uk. 19. t_in 1-10. Jézus Zakeus ..a. vámszedő házában. . *

29 V a s — Znkt'N .. , , ' -r^-— 33| Hétfő Három főpap. ¡gn/c vt. *-SzaI. R 1 T | * Ipoly fvt. j Maríonka 31 Kedd Cirus és János vt. orvosok) N. Péter hv. A jó gazda rendbehozza és lezárja mult évi számadásait s a tapasztaltak alapján megfontolja mit tegyen vagy hagyjon az idén.

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország!

ZSIDÓ NAPTÁR. d a n . l-l. T e b e t h . 5 6 8 3 . 2-2. Szot. K a h n . 7-7. Sab. Vajigas. 10-10. J e r u z s . ostr. b. 14-14. S . V a j e k k i . 21. K. 21 S a b . S e m o t h . 2 8 - 2 8 . Sabb. Vaera. 30-1. S e b a t . Ros. K h o d e s .

HOXDVÁLTOZÁSOK Elsőnegyed 6-an 11 ó.*3A p. Derült hideggel. Holdtölte 13-án 21 ó. 37 p. Havas viharos. © Utolsónegyed 20-án 7 ó. 4 p-kor. Fagy, köd. © Ujhold28-án 0.48 p. Hideg, hóesés. IDŐJÁRÁS. A hó eleje többnyire hideg, ködös, hóval és esővel. 7-ikétől szeles, hideg idő, I3-ikától enyhébb hóeséssel; í'l-től enyhe, derült idő erős éjjeli fagyokkal. A hó vége hideg,

A nappal hossza: e hó 1-én 8 óra 27 perc. A hó végéig 59 percet nő.

BGJTELÖ HAVA. Télutó, 28 nap. Napok

P P R D T T TD r D D n U i l I f Görögkathoükus

A

"

0o

MLÍatiz^muíVtsz

egyre.

"KS£ ¡"SSta

R ó m . kath.

Ignác pk. vt. Gyertysz. BA2 Csüt. Jézus Kr. bemutatása. 3 Péntek Gysz. utü. Simeon és Anna Balázs pk. 4 Szomb. Gysz. uó. Szidor atya. Jádor Korz. András

1 Szerda Gyszent. elő. Trifon vért.

Naplójegyzetek

Triodkezdő vas. 5. hang. Regg. ev. 5. ft. Misén ap. Tim. II. 3.10-15. Evang. Luk. 18, iO-14. A farizeus és vámos imádsága.

5 |Vas. 6 Hétfő 7 Kedd Szerda Csüt. 10 Péntek 11 Szomb.

í

E. 33. Gy. uü. Ágota vt. .3) Gysz. uü. Bukói pk. vt. Gy. uü. Pártén pk. Luk. a. Gysz. u. Tivad. vt. Zak. a. Gysz. ünnepz. Nicefor vt. Karalamp vért. Balázs fszvt"

A. 5. Ágota Dorottya Romuald ap M. János A. Cirill Skolasztika Sz. Sziv. m.

P. u. 34. vas. 6. hang; Regg. ev, 6. ft. Misén ap. Kor. L 6. 12-20. Evang. Luk. ,5. 11-32. A tékozló fiúról.

ZSIDÓ NAPTÁR. Febr. 1-3. Sebat.

Hetvenedvas- 4-6. Sab. Bo 1. 11-13. Sab. Besbal. R. Katalin 13-15. Fák ünnepe. Bálint vt. 18. K. 2 0 . S Jethró. Fausztin vt 2 5 - 2 7 . S. Mispatim. Juliánná sz. 2 8 - 3 0 . Ros Khodes. Donát vért Simeon pk. HOLDVÁLTOZÁSOK. Pfiuk. u. 35. vas. 7. hang. Reggeli ev. 7. felt. Misén apóst. Kor. I. f. K-13. CX Elsőnegyed 5-én, 5. Evang. Máté 25. 31-45. Az ulolsó Ítéletről. 52 reg. hideg, havas idő. Húshagyó. Árkipp ap. Hatvanadvas. 19 Vas. £ Holdtölte 12-én, 2. 20 Hétfő Eleutér pk. L e ó püspök. 18. p. éj. Borult, viha21 Kedd Szeverián Tímót aty. Eusztát aty. ros idő. 22 Szerda Eugénia vtk. er. Péter r. Péter székf. (0 Utolsónegyed 18 án, 23 Csüt. Polikárp pk. vt. Dam Péter 19. 18 este enyhe idővel. 24 Péntek Ker. Ján. fejének I. megt. Mátyás ap. © Újhold 2fr-án, 19,48. 25 Szomb. Vezeklő atyák. Taráz pk. Géza vt. szeles, utóbb derült i. 12 13 14 15 16

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. 17 Péntek 18 Szomb.

E. Tékozló f. Meléc pk. ® Márton sz. atya. Auxenc a. Cirill főp. Onézim apostol. Pámfil és társai vtk. Tivadar nvért. Halottak emlk Leó páp. (P

Vajhagyó vas. 8. hang Regg. ev. 8. felt. Misén apóst. Róm. 11 11-14. Evang. Máté 5. 14-21. A helyes böjtölésről.

26 Vas. 27 Hétfő 28 Kedd

Vajhagyó vas. Porfir pk. ® Farsangvas. Leánder pk. Prokóp hitvalló Román ap. Vazul hv. Kasszián atya

A jó gazda: 15-ig befizeti Hiszek egy Istenben, első negyedévi adóját, ha építkeznie kell, enge- Hiszek egy hazában, délyt kér a főszolgabí- Hiszek egy Isteni rói hivataltól; szénáját Örök igazságban: okosan porciózza ; tava- Hiszek Magyarország szi vetőmagról gondos- Föltámadásában! kodik.

IDŐJÁRÁS. A hó eleje borult, h ' eséses, 9-töl sok szél s erős hideg, reggelenként nagv köd. 18-26 derült, enyhe, hó vége szeles.

A nappal hossza: a hó 1. napján 9 óra 28 perc. A hó végéig 1 óra 26 percet nő.

C U ü l M A O

MÁRCIUS

IJAVA.

Tavaszelő 31 nap. Napok

Szerda 2 Csüt. 3 Péntek 4 Szomb. 1

Görögkatholikus

Eudocia vértnő. Teodót pk vt. Eutrop és t. vt. Tivadar (Kolliva) Gerázim

Róm.

|

Igy kezdve lesz hasznos a tavaszi szántás

kath.

Hamvazó sz. Szimplicius Kunigunda Lázmér

Naplójegyzetek

Böjt. 1. va>. Regg. ev. 9. ft. 1. hang. Misén ap. Zsid. 11. 24-2', 32-40, és 12. r, 1-2. Evang. Ján. 1. 43-51. Jézus apostolokat választ.

5 6 7 8 9 10 11

F 1. Képtiszt. Kónon vt. Vas. Tódor és tsai. vért. Hétfő Bazil és tsai vértk. Kedd Szerda Theofilaktus pk. hv. Szebasztéi 40 vért. Csüt. Péntek Quadrát és tsai vtk. Szomb Halottak eml. Szofrón főp.

A 1. Invocab. Perpetua, Fel. Aqu.Tam. ea. Ist Ján. Kánt, R. Franciska S. 40 vt. Szilárd hv.

B ö j t 2..vas. 2. hang Reggeli ev. felt Misén ap Zsid. 1. 10-14. 2. r. 1-14, Márk. 2. 1-.2, Jézus megbocsátja egy inaszakadt bűneit.

12 13 14 15 16 17 18

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 2. Teofán a. Gergely ff Nicefor főp. C Benedek a. Sándor vt. Agáp és tsai vt. Szabin vt. Sándor fvt. Elek atya Halottak eml. Cirill fp.

Ev.

A.2,Reminisc Szabin ZSIDÓ NAPTAR. Matild Márc. l-l. Adar. R. Khod. 4-4. Tab. Theruma. Longin vt. Il-ll. S . T h e z a v é Heribert pk. 13-13. E s z t e r b ö j t j e . Patrik pk. 14-14. P u r i m . Cirill pk. 15-15. S u s . P u r i m .

B ö j t 3. vas. 3. hang. Reggeli ev. 11, felt Misén ap. Zsid. 4. 14-16. és 5. 1-6 Ev. Márk. 8. 34-39. Keresztünk viseléséről.

19 20 21 22 23 24 25 Böjt

26 27 28 29 30 31

18-18. S . K h i T h l z a . 2 5 - 2 5 . S. vaj. Pek. 31-1. N i z á n .

A 3. Oculi Joákim HOLD VÁLTOZÁSOK. Benedek apát Q) Első negyed 6-án, Oktávián 20.22 kor, langyos idővel. Fidél ® Holdtölte 13-án, 12 Gábor főangy, © Utolsó negyed20-án, Gyüm.-olto 9.43, zord, borult napok. 4 vas. 3, hang. Reggeli evang: 1. felt. Misén ap. Zsid. 6. 13-20. Evang. © Újhold 28-án, 14.03 Márk: 9. 16-30, Jézus siketnéma lelket űz ki. p. csendes idővel. F. 4. KI. János Gábor főa. A. 4. Laetare Vas. Matróna vt nő D. János Hétfő IDŐJÁRÁS. Hilár és István aty. @ K. János Kedd A hó eleje enyhe, olvadásos, körül kevés hó, utána zord, borús Szerda Márk. pk. vt. (Hódolások) Cirill vt idő. 13-tól 20-ig változó, 21. után Krét. András. János atya kitisztul és kellemes tavaszi napok Quirin Csüt. Tavasz kezdete 21-én, 9 éra 43 Péntek Hipát atya Ámosz pr. perckor. Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb.

Kereszthód. Kriz. és D. vtk. Szabbáskolost. vt. a-k. © Jakab pk. hv. Vazul vt. Izsák atya Győző és tsai vt. Gy. o. BA. eü. Zakariás pr. Jézus Krisztus fogantatasa

A jó gazda serényen rendbehozza eszközeit s a tavaszi szántáshoz lát. Kiülteti a beoltott csemetéket előkészíti a zöldséges kertet, szöllőjét nyitja, a méhkasok alját tisztogatja.

Mindeif munkád, mit kellő időben s szorgalommal teljesítesz, hazánk boldogulását, elszakított részeinek visszaszerzését segiti elő, Dolgozzál léhát, hogy boldog hazának boldog lakója lehess.

A nappal hossza: 1-én 10 óra 57 perc, a hó végéig növekedik 1 óra 45 perccel.

SZENT 6YÖRGY HAVA. Tavaszhó 30 nap. Napok

ÁPRILIS

Görögkatholikus

Róm.

a természet tavasza vlrit, íj N K Ö S D Lelked kertjében virul-e a hit? Tavaszutó 31 nap. Künn

Napok

kath.

1 Szomb. Szűz Már, akaft. Egy. Mária j Hugó

Naplójegyzetek

1 2 3 4 5 6

Böjt 5. vas. 4. hang. Reggeli ev. 2. felt Misén apostol Zsid. 9.11-14 v 321 sz. Miséi ev. Márk: 10. 32-45. v. 47. sz. Zebedeus fiaink nagyravágyása,

2 3 4 5 6 7 8

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

i-.d. tgy. Maria Titusza? Nicetász hitvalló József és György aty. Teodót és Agathopód vt. Evtik főpap György főpap Lázár föltám. Heródion.

A. 5. Judika Rikárd Izidor Ferr. Vince Cölesztin Fájd. Szűz Dénes

Vas. Jézus bev. Jeruzsálembe Hétfő Nagyhétfő. Eupszik vt. Kedd Nagykedd. Terenc. vt. Szerda Nagysz. Vazul pk. hitv. Jézus Kr. elfogatása l i Pcnlek Jézus keresztMIala 15 Szomb. Jézus Kr. siri nyugvása

H

Virágvasárn. Ezekiel Leó pápa Gyula pk. Nagycsüt. Nagypéntek ZSIDÓ NAPTÁR. Nagyszombat Á p r . 1-3. S. V a j i k r a .

Húsvét. Misén ap. Csel. I. r. 1. sz. 1-8. v. Evang. János 1. r. 1. sz. 1-17. v. Kezdetben vala . . . Vecs. ev. Ján. 20. r. 65. sz. 19-2 í. v.

16 17 18 19 20 21 22

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Jézus Krisztus feltámadása Jézus feltámadása és megi. Jézus az emmauszi uton Hus. 4. n. János remete (0 Husv. Trich. Tivadar atya Husv. Január és t. vtk. Husv. 7. n. Szik. Tivadar

Husvétvas. Húsvéthétfő Apollónia Timon vt. Tivadar hitv. Anzelm Szótér

Husv. u. 2. vas. Reggeli ev. 1. felt. Misén ap. Csel. 5. r. 14. sz. 12-20. v. és Ján, 15. r. 5?. sz. 17-27, s 16. 1-2. v. Jézus követőinek gyűlölete.

23 24 25 26 27 28 29

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 2. Tamás v. uyörgy nv. Szabbás vértanú Márk evangélista Bazil vértanú Simon vértanú © Jázon ap. Maxim vért. Kyzik. vtk. Memmon atya

A. 1. Quasim György nvt. Márk. ev. Klétusz Zita sz Ker. Pál. Péter vért.

Hus. u. 3. vas. 2. hang. Reggeli ev. 3. felt. Misén ap. Csel. 6. r, 16. sz. 1-6. v. és 12. r. 29. sz, 1-11. v. Ev. Márk: 15, r, 69. sz. 43-47 s 16. 1-8. v. A kenethozókról, s Márk 1. r. 3. sz. 16-229, v. Zebedeus fiainak meghívása.

30 [Vas.

F. 3. Kenethozó, Jakab ap. A. 2. Miseric

A j ó g a z d a siet befejezni a tavaszi vetést, g y ü m ö l c s f á k a t olt, szellőzteti n a p o n k é n t a m e l e g á g y a k a t és p l á n t á l . A m é h e k n e k lépkezdéseket, ke-

Föltámadt Krisztus, éneklik a jámbor hivők. De vájjon gondolják-e, hogy oly hittestvéreink is vannak, kiket oláh é s cseh szuronyok zárnak el anyaegyházuk tem-

Május

Görögkatholikus

Róm.

kath.

Fülöp ap. Athanáz József olt. Flórián vt. Piusz p. 01. f. János

Jeremiás próféta Nagy Athanáz főpap Timót és Maura vt. Pelágia vt.nő Irén vt.-nő Béketűrő Jób próf.

Hozzád sir e nemzet, [felzokog a bánat. Boldogasszony Anyánk, [add vissza hazánkati

Naplójegyzetek

Húsvét u. 4. vas. 3, hang. Reggeli ev. 4. felt. Misén ap. Csel. 9. r. 23. 22-42. v. Ev. Ján. 5. r. 14. sz. 1-15. v. Jéz. a fürdőtónál inaszakadtat gyógyit

Böjt. 6. vas. Reggeli ev. Máté: 21. 1-11 és 15-17. 83. sz. Misén ap. Fii. 4. 4-9. v. 247. sz. Ev. Ján. 12. 1-18. v. 41. sz. Hat nappal húsvét előtt.

9 10 11 12

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

HAVA.

8-10. Seb. Zav. 13-15. P e s z á k h I. n. 14-16. P e s z á k h II. 15-16. S . S a b . 19-21. P e s z á k h V I I . 2 0 - 2 2 Peszákh VIII. 2 2 - 2 4 . S. S e m . I. Per. 29-1. I j á r . S. T h a s z .

HOLDVÁLTOZASOK. Elsőnegyed 5-n 6.46 enyhe csendes idővel. ® Holdtölte. 11-én, 21 ó. 44. p. Enyhe idő. (0 Utolsó negyed 19 én. 1.54. Derült időt hoz. @ Újhold 27-én, 6.04 p. esős hűvös idővel. IDŐJÁRÁS. A hó eleje szeies, de elég meleg, 8-tól enyhe szép idő. 12-től nappal meleg, éjente változó, 22. után változó, de kellemes idő egy ke vés esővel.

A nappal hossza: 1-én 12 óra 45 perc. A hó végéig nő 1 óra ne „„„„„Í

6

8 9 10 11 12 13

Vas. • Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 3. Sz. ker. megj.Ákosvt. Sz. János ap. Arzén atya Izaiás pr. Kristóf vt. Az ötvened fele Simon ap. Móciusz vt. Epifán és Germán főp. Glicéria vt.nő

A. 2. Jubilate Mihály f. m. N Gergely Antonin Mammert ZSIDÓ NAPTAR. Pongrác M á j . 6 - 8 . Ijar. S . Abari Szervác pk. 8-10. Seni böjt.

Húsvét u. 5. vas. 4. hang. Reggsli ev. 7. felt. Misén ap. Csel. 11. r. 2<. sz. 19-30 v. Ev. Ján. 4. r. 12. sz. 5-4í. v. Jézus Jákób kútjánál.

14 15 16 17 18 ]9 20

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 5. Szamariai v. Szidor vt. Pakhóm atya Ötvened uü. Tivadar atya Andronik ap. és tsai. Teodót és tsai vtk © Patrik vt. Találeusz és tsai. vt.

A. 4. Cantate S. János Nap. János Paszkál hv. Venánc vt. Cölesztin Bernardin

11-13. K h a m i s i böjt. 13-15. S. E m o r . 4 . P e r e k . 15-17. Seni-bőjt. 2 0 - 2 2 . S. B e h a r . 5. V i g . 28-1. Sziván. 30-3. S e l o s a h . 31-4. J e m e B a g .

HOLDVÁLTOZÁSOK. 3 Elsőnegyed4-én, 13. 56-kor, csendes idővel. Húsvét u. 6. vas. 5. haug. Reggeli ev, 8. felt. Misén ap. Csel. 16. r. 38. sz. 16-34. v, és Csel, 26. r. 49. sz. 1. s 12-20. v. Ev, Ján. 9. r. 34 sz, A vakonHoldtölte 11-n, 7.06 szü.etettről és Ján. 10. 36. sz. 1-9. v. A jó pásztorról. r. többnyire meleg napok. (Q Ut. negyed 18-án, F. 6. Vakgyógy. Konstantin A. 5. Rogate 2 1 Vas. 19.17 hűvös, borult, Baziliszk vt. 22 Hétfő utóbb tiszta idővel. Mihály pk. hítvalló Dezső 1 . K e n 23 Kedd © Újhold 26-án, 19. Husv. ünnepzár. Simeon atya 24 Szerda Zsuzs.l J aro 04-kor, borult, reggeJ. menybem. János f.megí. Áldozócs. 2 5 Csüt. lenként szeles s néha 26 Péntek Kárpusz ap. Áld. uü. © Neri Fülöp igen hűvös idővel. 27 Szomb. Áld. uü Terapont vt. Béda et. Húsvét u. 7. vas. 6, hang. Regjeli ev. 10. felt. Misén ap. Csel. 20. 16-3S. v. 44. sz, Ev. Ján. 17. 1-13. 56. sz. Jéz, imája tanítványaiért.

Sz. aty. Nicet. pk. Eut. vt. A. 6 Exaudi Vas. P. Magdolna Áld. uü Teodózia vtnő 29 Hétfő Sz. Istv. j. k. Áld. uü. Izsák atya 30 Kedd Angyalka 31 Szerda Áld. uü. Herirnász ap. 28

A jó gazda 15-ig befizeti a II. negyedévi adót, kapál, cserebogarat irt, a melegágyi plántákat kiülteti, a méhrajzásra ügyel

Felvidékünk illatos erdeit Európa jött-mentjei pusztítják és — gyáván törjük. Merlriin ?

IDŐJÁRÁS. A hó eleje többnyire meleg, 6-! 3. égiháboruk s hűvös éjszakák, 13-19-ig enyhe meleg napok, de borultak, 20-tól szeles és esős időjárás, mely a hó vége felé enyhülni kezd.

A nap hossza: 1-én 14 óra 24 perc. A hó végéig nő 1 óra 13 percet.

o l t n i i v h n nHYH,

Nyárelő 30 nap. Napok

Görögkatholikus

Róm.

" í " „ Ä

Fv

4 5 6 7 8 9 10

Ián

7 r 37-51 c ft 19 .. 1

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

A. Szentlélek eljövetele Szentháromság. Ptink. uü. Pünk. uü. Besszárion a. Theodót pk. vt. P. uü. Tivadar nvt. P. uü. Alex. Cirill főp. D P. ünnepz. Timót pk.

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb

F.l.Mindsz. Bert.ésBar.ap Onufriusz a. Péter a. Böjt k. Aquillina vt.nő Trifill pk. Ehzeus pr. Matód főp. Oltárisz. ünn. Arnos pr. Tikon főpap Mánuel és tsai. vt. (0

P. u. 2. vas. 1. hang. Reggeli ev. 2. felt. Misén ap. Ront. 82. sz. 2. r. 13-16. v. Ev. Máié: 9. sz. 4. 18-23. Az apostolok meghívásáról.

18 19 20 21 22 23 24

Vas. Héífő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 2 Leonciusz vt. Júda apostol Melhód főpap Gyula vértanú Özséb pk. vértanú Agripgina vértanunő Ker. Sz. János születése

A. 2. Efrém Gyárfás vt. Szilvér pk. Alajos Paulin pk. Jézus Szive Ker. János

P. u. 2. vas. 2. hang. Reggeli ev. 3. felt. Misén ap. Rom. 83. sz. 5. 1-10. Ev. Máté 18 sz. 6. 22-33. v. A gondviselő Istenről.

25 26 27 28 29 30

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek

F. 3. Febrónia vt.nő f Dávid atya Sámson atya Cirus és János i. orv. Szent Péter és Pál apk. A 12 apostol emléke

A. 3. Vilmos János és Pál László kir. Leó pápa Péter, Pál Pál eml.

[Isten, Hogy a z ember velük [máson is segítsen,.

kath.

Naplójegyzetek

= =

1 szomb.

Kozma és Dem, ingy. orv.3 | Jézus sz. vére

Pünk. « . 4. vas. Regg. ev. 4. felt. Misén ap. Rom. 93. sz. 6. 18-23. és Zsid. 320. sz. r. 1-7. v. Evang. Máté: 25. sz. 8. r. 5-13. v. Akafarnaumi századosról. és Luk. 4. sz. Mária látog. Erzsébetnél.

Pünk. vas. Pünk. hétfő Norbert pk. Róbert Kánt, Medárd Előd ZSIDÓ NAPTAR. Ilin 1 ^ Gjjir űpi ; Margit Jun. 1-0. b z i v . b e i . J.

A. 1 Sz.hár. Kolozs Pád. Antal N. Sz. Bazil Űrnapja Reg. Ferenc Rajner

Róm.

Görögkatholikus

Napok

Naplójegyzetek

65. sz. Misén ap. Csel. 2.1-11. v. 3. sz. SZ. Az íinnpn ntnleíS nacrv nanián

P. u. 1. vas. 8. hang. Reggeli ev. 1. felt. Misén ap. Zsid. 330. sz. 11. r. 53-40. s 12. q-2. V. és Csel. 2S. sz. 11. r. 19-30. v. Ev. Máté 3«. sz. összeállítva a 10. r. 32. 33. 37. 38. és a 19. r. 27-30. v-ből. Krisztus követéséről; és Luk. 51 sz. 10. r. 16-21. v. Jéz. tanítványainak hatalmat ad.

11 12 13 14 15 16 17

s . w . J l í i M 31 «ap.

kath.

Jusztin és tsai vt. Pámfil vt. Péntek Menybem. üz. Nicef. pk. Qj Erazmus Szomb. i Halottak eml. Lucillián Klotild P ü n k ö s d . Reggeli ev. Ján. 20. 19-23.

JULIUS

" " " K i i s í " ' ' • » « > » » ' •

ÍUNIUS

2 Vas. 3 Hétfő 4 Kedd 5 Szerda 6 Csűt. 7 Péntek 8 Szomb.

F. 4. Mária palástja Jácint vt. Anatol pk. Kr. András fp. Márta a. Cirill és Metód ap. Szizoesz atya Tamás és Ákos a. Prokóp nvt.

A

- 4 Sarl.BA. Kornél Ulrik Z. Antal Izaiás pr. Cir. Metód Erzsébet k.

h a a p h Pünk. u. 5. vas. 4. hang. Reggeli ev. 5. felt. Misén ap. Rom. 103. sz. ILI. 1-10. liageo s , 8 . 2!-34. 9. 1. v. Jéz. egy légió ördögöt üz ki. E M á l 2 - 6 . S a b u o t h I. n a p . 3 - 7 . S a b u o t h II. n. 10-14. S a b . N a s s a . I. p e r . 17-21. S . B e h a l o t h 2 . p e r . 2 4 - 2 8 . S. Sl. Lekh. 26-30. R o s . K h o d e s . 27-1. T h a m .

F. 5. Pongrác pk. vt. ü A. 5. Anatól 9 Vas. Amália sz. Nikáp. 40 vt. Antal atya 10 Hétfő Pius pápa Eufémia vértanunő 11 Kedd Izabella 12 Szerda Prokl. Hil. vt. Mihály a. ZSIDÓ NAPTÁR. Anaklét pk. Gábor főangy. István a. 13 Csüt. J u l . 1-5. T h . S . K o r a k k . Bonaventura 8-12. S. Khuk. 5. Per. 14 Péntek Aquilas apostol HOLDVÁLTOZASOK. 13-17. T e m p l o m elf. b . Henrik 15 Szomb. 15-19. S . P i n k . p e r . Elsonegyed 2-an 1 _ pü„k. u. 6. vas. 5. hang. Regg ev. 6. felt. Misén ap. Rom. 110. sz. 12. r. 6-14. 2 2 - 2 6 . S . M a t o t h . I. p e r . ID-knr s z e l e t és esőts Tit. 302. 3. r. 8-15. Ev. Mát. 2J. sz. 9. r. 1-8. Jézus inaszakadtat gyógyít. ,

,7

.,,,

,

Máté 11. sz. 5. r. 14-20. Ti vagytok a világ világossága.

hoz kesobb jo idot. — Í> Holdtölte 9 én, 16.16 58-kor kellemetlen hüvösl 7 időt hoz. 18 © Utolsónegyed 17-én, 19 13.05 kor, meleg s z e l e t - 0 és esőt hoz. 21 Újhold 25-én, 5.2022

A. 6. Kármelh, Elek hv. HOLDVÁLTOZÁSOK. Frigyes vk. 0 Elsőnegyed 1-én,. Páli Vince 23.52, tiszta és kelleIllés pr. mes idővel. Dániel pr. -D Holdtölte 9-én, 4.07' Magdolna r. meleg napok. r . é g i h á b o r u k a t h o z p á S Z - P ü n k . u. 7. vas. 6. hang Regg. ev. 7. felt. Misén ap. Rom. 116. sz. 15. r. 1-7. (P Utolsó negyed 17-énv tás esővel végefelé verő- Ev.Máté 35. sz. 9. 27-35. Jézus két vakot gyógyít meg. 6 ó. 11 p. száraz idővel. A. 7. Apollon fényes i d ő t . 231 Vas. F. 7. Trolim és t. vt f ) Újhold 24-én, 13. 24 Hétfő Krisztina vértanunő @ Krisztina 47, égiháboruval és ziJakab ap. IDŐJÁRÁS. | 25 Kedd Szent Anna elhunyta vatarral A h1» eleje tiszta, 6-tól boruItas,26 Szerda Hermoláusz vt. Piroska a. Anna assz. 3 Első negyed 31-én. éjszakánként széllel, 11-től derült, r , 7 n Pantaleon Pantáleon ingy. orv. vt. meleg, néha égihábruval, 22. táj- ' CSUt. 5 ó. 22 p. derült meban viharos szelek és zápor esők, OR P p r i t p l e Ince p. Prókor vt Ince p. leggel. helyenként jéggel, a hó végén csen- J ™ ! c l i L e t v des termékeny idő. 29 SzOITlb Márta sz. Kallinik vt. Nyár kezdete 22-én 18 óra 27 p. = Pünk. u. 8. vas. 7. hang. Regg. ev. felt. Misén ap. Kor. I. 124. sz. 1. r. 10-13. IDŐJÁRÁS. F. 6. Sz. atyák Athenog. vt. Marina (Margit) vtnő. © Jácint és Emil vt. Makrina anya Dius a. Illés próféta Simon és J. atya Ezekiel Mária Magdolna

Evang. Máté 58. 14. 14-22. A kenyérszaporítás csodája.

A jó gazda az oltott cseEgyetértés gyarapítja a kicsini eték vadhajtásait visszanyeket is, viszálykodás legyengiti metszi. szénáját idején behordatja, a szőlőt per- az erőseket. — Legyünk egy akarametezi, a méhesben az ton, hogy erőnk megnövekedvén, viszutórajok kevesbitésére szaszerezhessük azt, amit a viügyel. szálykodasban elvesztettünk,

26-1. A b . R o s . K h o d . 29-4. S . D é d á r . 2. p .

A nap hossza :

J ^ Vas. Hétfő

I F. 8. Szillás és tsai ap. Sz. Ker. Eudokim a.

a hó 1 -én 15 óra 39 perc, A jó gazda kazlait biztosítja, 20-ig 18 percet nő, aztán a beért konyha kerti vetemények helyére későieket, 3 percet fogy. vet, gondoskodik, hogy több méhraja ne legyen.

A. 8 Judit Loyola Ignác

Felvidéki testvéreink ugyan hol aratnak? Kaszájuk vig pengésétöl tesz-e még hangos a macyar r ó r a ? — Lennie Kell!

A hó elején szíp tiszta idő n ö vekedő hőséggel, 12. után zivataros, 6-tól a hőség egyre nő, 27. körül pásztás esők.

A nappal hossza: 1-én 15 óra 53 perc, a hóvégéig fogy 52 percei.

Ü U U U 5 Z T U 5

Nyárutó 31 nap, Napok

1 Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Görögkatholikus

kath.

Róm,

Sz. ker. körm. Makkab. vtk. István első vért. er. Izsák, Dalmát atya Efezusi 7 ifjú vt. Előü. Euszigniusz vt.

[no légy, Lelki szegényeknek van [Ígérve az

Vas. Péter Lig. Alfonz István vt. Domonkos Havi B. Assz.

Urunk színváltozása Hétfő Ursz. uü. Doméciusz a. vt. Uii Emil pk. hv Kedd Szerda Uü. Mátyás apostol Uü. Lőrinc vértanú Csüt. Péntek Uü. Euplusz vértanú Szomb. Uü. Fóc. és Anicet.

7 8

9 10 11 12

13 Vas.

F Ursz. ünnepzárása Ipoly NBA. eü. Mjkeás pr. Maria menybemerretele q Nagy* BA. Joákhim 36 Szerda Uü. J. képe Dioméd vt. Uü. Miron vértanú Liberát ap. 17 Csüt. Ilona 18 Péntek Uü. Flórusz és Laurusz T. Lajos 19 Szomb. Uü. András és tsai. vt.

%»

HAYA.

SZEPTEMBER

Görögkatholikus

Róm.

[cséért, Az embert becsülikjótettéért

kath.

Naplójegyzetek

Farkas 1 Péntek Indikció k. Simon a. 2 | Szomb. B. János pk. Mamant vt. Jusztusz Pünk. u. 13. vas. 4. hang. Reggeli ev. 2. felt. Misén ap. Kor. I. 166. sz. 16. 13-24. Ev. Máté 87. sz. 21. 33-42. A gonosz szőlőmüvesekrol.

A- 9 Urszinv, Kajetán hv. Cirjék vt. Román vt. Lőrinc vt. Zsuzsanna ZSIDÓ NAPTÁR. Klára A u g . 3 - 9 . J e r . elp.

íPünk. u, 10. vas. 1. hang. Reggeli ev. 10. felt. Misén ap. Kor. 1. 131. sz. 4. 9-16. Ev. Máté 72. sz. 17. 14-22. Jézus holdkórost gyógyit.

fflltlALI

Napok

Naplójegyzetek

íPfink, u, 9. vas. Reggeli ev. Luk. 45. sz. 9. r. 28-36. Misén ap. Pét. 11. 65. sz. 1. r. 10-19. Ev. Máté 70. sz. 17. 1-9. Jézus színváltozásáról.

€ Vas.

SItNI

göszelő 30 nap.

5-11 S . voet. 3 . p e r . 12-18. S . E k e v . 4 . P e r . 1 9 - 2 5 . S. R e á h . 5 . P e r . 24-30. R . K h o d e s . 25-1. E l u l R K h . 26-2. S. SDfth. 6. P .

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 13. Antim vt. Teoktiszt. ! a 13 Mans. Babilasz vt. Mózes pr. Rozália Zakariás próféta Viktor Mihály főangyal © Zakariás K. eü. Szózon vértanú Kassai 3 vt. Mária születése i Kisasszony Kisassz. uü.Joák.Anna Kf.e. KI. Péter "

"Pünk. u. 14. vas. 5. hang. Reggeli ev. 3. felelt. Misén ap. Kor. II. 170. sz. 1. 21-28 2.-t. 1-4. és Gal. 215. sz. 6. 11-18. Ev. Máté 89. 22. 1-14. A királyi menyegzőről és Ján. 9. sz. 3. r. 13-17. jéz. felmagasztalásáról.

F. 14. K f m a g . e.v.Minodora Uü. Tivadarka anya Ünnepz. Autonóm vt. Kfm. eü. Sz. sir templ. sz. Kereszt fölmagasztalás (D Uü. Nicetász vt. Kfm. u. Eufém nvt.

A. 14/T.Miki

jácint' vt. Mária neve. Amát pk. Ker. felmag. Nikodém Edit

ZSIDÓ NAPTÁR. S z . 2 - 9 . KI T h e . 2 . P e r . 9-16 S . K I T h o . 3 . p e r e k . 16-23. S . N e z a v 5 . 6 . P e r , 23-1. T h i s r i 5 6 8 4 . 2 4 - 2 . Ujeszt. 2. napja. 25-3. G e d a l j a h b ö j t . 3 0 - 8 . S. Haaszinu.

HOLDVÁLTOZÁSOK. © Holdtölte 6-án, 8. HOLDVÁLTOZÁSOK. 47 regg. hűvös szelet Holritölle 7-én 1 7Pünk. u. 15. vas. 6. hang. Regg. ev. 4. felt. Misén ap. Kor. II. 176. 4.6-15. Gal. hoz felhős, de utóbb i i u i u i u n c i c u , 1 ' 203. sz. 2. r. 10-20. v. Evang. Máté 92. sz. 22. 34-46. A főparancs. Márk 37. 19-kor meleg napoka sz. 8. r. 31-39. v, Krisztus megvallásáról. szép idővel. hoz égiháborukkal vé (0 Utolsó negyed 14-én :Pünk. u. II. vas. 2. hang. Reggeli ev. 2. felt. Misén ap. Kor. I. 141. sz. 2-1?. B F. 15. Kfmag. u v. Zsófia vt. A. 15. Lamb. 11 ó. 20 p. előbb viha•és Ga!. 200. sz. 1. U-K Ev. Máté 77. sz. 18. 23-35. Az adósságelengedő király- g gül forrósággal. ról. Ján. 36. 10. 1-9. Aki nem az ajtón megyen be. Kup. József Uü. Eumén atya C Utolsó negyed 15-érj° ros, később derült, me1. 11. István kiraiy.SámueI" A. 11. Istv. k. 20 Vas. Január vt. Uü. Trófim és t. vtk 21.46, hűs szél és or-^Q leg napokkal. Euszl. Kánt Uü. Eusztát és t. vtk. Hétfő NBA. uü. Tádé ap. Bernát apát 21 Máté ap. ] Ünnepz. Quadrat ap. © .22 Kedd Uü. Agatonik és t. vtk. © Tiniót vt. Újhold 22-én, 21.54,2 r. változó hűvös, utóbb Móric Fókász vt. Jónás pr. .23 Szerda NBA. ünnepz. Farkas vt. B. Fülöp este, nappal többnyire23 szép őszi napokkal. Tekla sz. Szomb. Ker. János fogant. .24 Csüt. Eutik vérlanú Berlalan meleg idő, éjente szeles == Első negyed 28-án, 1Sl v a s é s llÜVÖS Pünk. hang. Reggeli ev. 5. felt Misén ap. Kor. II. 181. sz. 6. 25 Péntek Bertalan és Titusz vt. Lajos király r. 1-10. Ev. Máté 105. sz. 25. 14-30. A talentumokról. 23.40 viharos, nedves Izsó 26 Szomb. Adorján és Nat. vtk. Első negyed 29-c:i,^T idővel. A. 16. Gellért F. 16. Tekla vértanúnő Vas. Pünk. u. 12. vas. 3. hang. Reggeli ev. 1. felt. Misén ap. Kor. I. 158. sz. 15. r. 12.55. éjjelenként szc 1-11. Evang. Máté 7J. SZ. 19. 16-26. Nehéz a gazdagnak üdvözülni. Kleofás 25 Hétfő Eufrozia anya les idők. IDŐJÁRÁS. Ciprián vt. János apostol elhunyta 2I\ Vas:—i F. 12. 26 Kedd / -Kal.Józs. Pásztoj atya A hó eleje kissé hűs, azonban Kozma vt. Kallisztrát és t. vtk. 27 Szerda ban derült és kellemes; 6-tól válÁgoston IDŐJÁRÁS. tozó később ismét meleg; 14, után Vencel Karitón hitv. a. 1) .edd Csüt. r á nmc F e s t ő n P k 0 3 A hó eleje derült, meleg, 4-13 28 o r i Ján. fejevét. reggelenként köd, nappal szép idő, zivataros, 6. után nagy hőség, 11-' Mihály ark. Cirjék remete Péntek néha kevés szél is. 20-tól szép es's idő, 18-tól meleg napok z..a J u .30 Szerda Sándor, János, Pál főpap. L. Róza napok, de hideg éjszakák jönnek. Jeromos Örm. Gergely főpap Szomb. tarral. Rajmond 31 Csüt. Mária övének elh. A jó gazda a szőlő hajtásait kurtitja, kezdi a szüreti edények rendbe»íiozását, a méheket óvja a kártevőktől.

Minden szem mit megtakarítunk

búza,

s pénzzé tehetünk,

nemcsak saját vagyonunkat növeli, h a nem

a

közvagyonosodást

s

ekként

közvetve a z ország épségének helyreállítását is előmozdítja.

A nappal hossza : 1-én 14 Óra 58 perc,

A j ó g a z d a 16-ig b e j e l e n t i , hogy borterméséből mennyit tart m e g saját h a s z n á l a t á r a . a Gyűjti a gyümölcsmagvakat.

Az érett csemegeszőlőt lehó végéig fogy 1 óra szedi. Mézszüretnél vigyáz, hogy a megmaradt családok 31 percet. telelőképesek legyenek.

Mindenét elvesztheti gyermeked, csak azt nem amit szivébe vésett. N e a törvény szigora miatt járasd gyermekedet iskolába, hanem saját jövendője é r dekében, mert a jövöben a tudatlan nem tog boldogulni. Az a nép, mely művelődni n e m akar, n e m érdemli, hogy szabad é s boldog legyen.

A nap hossza: 1-én 13 óra 23 perc, a hó végéig fogy 1 óra 38 perccel. Ősz kezdete: 23-án este 21 óra l t p.

>3

Ú

i w w i. w Ii i

Ii n i

OKTOBER

Oszhó 31 nap. Napok

Görögkatholikus

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 17. B. A. oltalma Ciprián v. Jusztinia v. Dénes vérianú Hierót vértanú Karitina vértanúnő Tamás apostol Szergiusz és Bakh. vt.

a

t

e

n

Naplójegyzetek

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 18. Pelágia anya Jakab apostol Eulámpius és Eulámpia Fülöp ap. Teofán hv. Próbusz és t. vtk. Kárpusz és papilasz vt. (0 Nazár vt. Piroska a.

A. 17. Rózsaf Őrangyalok Kandid vt. As. Ferenc Piacid, vt, Brúnó Amália

15 16 17 18 19 20 21

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 18. A hetedik e. zsinat Longin vértanú Ozeás pr. András vt. Lukács evangelista Joél pr. Várusz vt. Artém nvt. © Vidor atya

A. 19. Teréz Gál apostol Hedvig Lukács ev. A. Péter Vendel Orsolya

P ü n k . u. 20. vas. 3. hang. Reggeli ev. 9. felt. Misénap. Gal.200. sz. 1.11-19. Ev. Luk. 30. ÍZ. 7. lt-16. A nairai ifjú feltámasztásáról.

22 23 24 25 26 27 :28

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 20. Aberc. pk. Ef. vtk. A. 20. Kord. Ignác patr. Jakab apostol Ráfaél ark. Aretász és t. vtk. Al. Margit Marcián és Mátis vt. Dömötör vt. Demeter vértanú Nesztor vértanú 3 Szabina Neonilas Simon és János

"Pünk. u. 21 vas. 4. hang. Reggeli ev. 10. felt. Misén ap. Oal. 203. sz. 2. r. 10-20, v. Ev. Luk. 35. sz. 8. 5-15. és 8. v. A magvetőről.

F. 21. Anasztázia, Ábrám Zenóbiusz, Zenóbia vt. Sztákisz és t. ap. A jó gazda az alvó szemzések kötéseit kioldja, levélhullás után a csemetéket állandó helyükre ülteti át. Szüret után a szöllőt homlitja.

A. 21. Zénó Alfonz Farkas

Saját erdeink fáját drága pénzen kell megvenni országunk megrablóitól. Mig őket ki nem űzzük, hiába fáradunk; keresetünk javát r a b l i n k teszik zsebre.

IIELD. r

NOVEMBER

Görögkatholikus

Róm

[hullása, Emlékeztessen a biztos [elmúlásra.

kath.

Kozma és Demj. ingy. orv. Mindensz. Halottak e. Acindin és t. vtk. Acepsz és t. vtk. György vt. Győző Joannik a. Nikander vt - B. Károly

Naplójegyzetek

Pünk. u. 22. vas. 5. hang. Reggeli ev. 11. felt. Misén ap. Gal. 215. sz. 6. r. 11-18. v. Ev. Luk. 83. sz. 16. r. 19-31. A dúzgazdag és a szegény Lázár.

A. 18. M. NA. Ar. Dénes B. Ferenc ZSIDÓ NAPTÁR. Piacidia Okt. 2-10. Jom Kippur. 7-15. Szukk. I. napja. Miksa vt. 8-16. Szukk. 2. nap. Kálmán 13-21. Hos Rabbah. Kalliszt 14-22. Semini az.

P ü n k . u. 19. vas. 2. hang. Reggeli ev. 8. felt. Misén ap. Kor. II. 194. sz. 11. r. 31-33. 12. r. 1-9. és Tit 3. r. a-65. v. Ev. Luk. 26. sz. 6. 31-36. Az ellenség szeretetéről. Máté 11. sz. 5. r. 14-21. Ti vagytok a világ világossága.

30

Szerda Csüt. Péntek Szomb.

P ü n k . u. 18, vas. I. hang. Reggeli ev. 7. felt. Misén ap. Kor. II. 188. sz. 9. r. 6-11. v. Ev. Luk. 17. sz. 5. 1-11. A csodálatos halfogásról.

S 9 10 11 12 13 14

i Hiiunfto RHIM,

Napok

Róm. kath.

P ü n k u. 17. vas. 8 hang. Reggeli ev. ünn. Luk 4. sz. I. r. 39-49. és 56 v JWisén ap. Kor. II. 182. 6. r. 16-18. 7. r. 1. és Zsid. 320. sz. 9. r. 1-7. Evang .Mát. 62. 15. 21-28. A kánánei asszonyról. Luk. 54. sz. 10.38-42. Márta és Mária

1 2 3 4 5 6 7

_

Boldogabb jövőre csak igy ÖcZUtÓ [nyerhetsz r e m é n ) " "

5 6 7 8 9 10 11

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 22. Galaktion, Episzt vt. Pál pk. hitvalló Hieron vt. Lázár atya Mihály főangyal Onez es Porf. vt. Matr. anya Frászt és t. apóst. Vince, Viktor vt. Tivadar a.

A. 22. Imre Lénárd Rezső Gottfried Tivadar Av. András Márton pk.

Pünk. u. 23. vas. 6. hang. Reggeli ev. 1. felt. Misén ap. Ef. 220. sz. 2. 4-10. Ev. Luk, 38. sz. 26-39. Jézus a gadarénusoknál.

F. 23. Ján. pk. Nilus atya © Áranysz. János főpap Fülöp apostol Húshagyó Guriász és t. vtk. Böjt k. Máté ap. evangelista Gergely püspök Piáló és Román vtk.

A. 23.Már. p Szaniszló Jozafát vt. Lipót Ödön Gergely Oda apát

HOLDVÁLTOZÁSOK. @ Holdtölte 6-án, 1 58-kor, nagy széllel é esővel. © Utolsónegyed 13-ái 22.10 borús, zord, vé gül esős idő. @ Újhold 20-án, 14 46 pkor. szeles későbi Pünk, csendes, derült. Q) Első negyed 27-én 26 Vas. F. 25. Alip remete Q) 14.26 többnyire derül 27 Hétfő Jakab vértanú, Pallád atya 28 Kedd idővel. István a. Irén árk. vt. 291 Szerda Paramón vértanú 30! Csüt. András apostol IDŐJÁRÁS.

A. 25.János Virgil pk. Rufusz Szaturin András ap

15-23. Törvényöröm ünn. 21-29. S. Beresith. 23-1. Markb. Ros Khod. 28-6. S. Noáh. 30 8. Seni böjt.

12 13 14 15 16 17 18

Vas. Héttő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Pünk.

A hó elején szép nappalok s h deg éjszakák. 8 után sok szél bi rus, reggelenként igen zord A hó végefelé verőfén .es nappalo éjente dérrel.

ZSIDÓ NAPTAR. Nov. 2-11. Kham. böjt. 4-13. S. Lekh-Lekh. 6-15. Seni böjt. 11-20. Vajere. 18-27. S. Khaje Sz. 21-1. Kiszlev RKh. 25-5. S. Teldeth.

HOLDVÁLTOZÁSOK. ® Holdtölte 4-én, ,19. u. 24. vas. 7. hang. Reggeli ev. 2. ft. Misén ap. Ef. 224. sz. 2. 14-22. Ev. Luk. 39. sz. 8. 41-56. Jairus leányának meggyógyítása. 35- kor változó idővel. Utolsó negyed 12 én F. 24. Abd. pr.Barlám vt. @ A. 24. Erzs. 3.53 reggel, jó lágy naJolán Eü. Gergely főpap BA. assz. f. a. pokkal. Mária fölajánlása Újhold 19-ikén 1. Cecilia Uü. Filemon és t. ap. 06-kor, nagy esőt: hoz. Kelemen Uü. Gerg. és Amfilók főp. 3 Első negyed 26-án, Uü. Kelemen p. Péter főp. K. János 9 ó. 15 p. derült s többKatalin Ünnepzárás Katalin vtnő nyire hideg és szeles u. 25. vas, 8. hang. Reggeli ev. 3. ft. Misén ap. Ef. 224. sz. 4. r. 2-6, Ev. Luk, 53. sz. 10. 25-37. Az irgalmas szamaritánusról. idővel.

A jó gazda takarmányát okosan porciózza, a kazlat nem tépi, hanem kaszával vágja, minden A nappal hossza: télire eltett dolgot utána 1-én 11 óra 41 perc, vizsgál. A kertet trágyázza hó végéig fogy 1 ót és fel is ássa. 39 percet.

Aki keveset tud, lásson tanuláshoz, aki többet tanult, képezze magát tovább, mert csak művelt ország lehet boldog ország. Határainkat azért szabdalta meg igy a békekonferencia, rwert ellenségeink elhitették a tanácskozókkal, hogy mi műveletlen nemzet vagyunk.

IDŐJÁRÁS. A hó elején szeles s a legtöbbnyire esős az idő. 10 után megenyhül, de 16-tól országos eső áll be, 22-25-től a hó végéig csendes, de ködös és hideg az idő.

A nappal hossza: 1-én 9 óra 59 perc, a hó végéig fogy 1 óra 14 percet.

I

Telelő 31 nap. Napok

Görögkatholikus

1 Péntek Náhum próféta 2 Szomb. Habakuk próféta

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 26. Szofóniás próféta Borbála vt D. János a. | Szabbás atya Miklós püspök Ambrus püspök Mária szeplőtelen fog. Anna assz. Patáp szerz.

Elig pk. Bibiána vt.

A. 1. Urjövet. Borbála Szabbás Miklós pk. Ambrus pk. BA. fogant. F. Péter

Pünk. u. 27. vas. 2. hang. Reggeli ev. 5. ft. Misén ap. Ef. 233. 6.10-17. Ev. Luk. 71. 13. 10-17. jézus beteg asszonyt gyógyít.

10 11 12 13 14 15 16

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb.

F. 27. Menász és tsai vt. Dániel remete Spiridon pk. hitv. Jenő és t. vt. Luca vtnő. Tirzus és t vértanú Eleutér vt. Pál a. Aggeusz próféta

A 2. Menyh. Damáz pk. Szinéz Luca sz. Nikáz Valérián Albina sz.

Pünk. u. 28. vas. 3. hang. Reggeli ev. 6. ft. Misén ap. 29. vas. Kol. 257. sz. 3. r. 4-11. Ev. 28. vas. Luk. 76. 14. 16-24. A király vacsorájáról.

17 18 19 20 21 22 23

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

F. 28. Osaty. Dániel pr Sebestyén és t. vtk. i Bonitác vértanú Karács, eü Ignác vt. Eü. Julianna vértanúnő Órák. Anasztázia vtnő, Eü. Kar. e sz. 10 vt

A. 3. Lázár Grácián Orbán pk. Theof. Kánt. Tamás ap. Zenő vt. Viktória

Karács, e. vas. 4. hang. Reggeli ev. 7. ft. Misén ap. Zsid. 328. sz. 11. r. 9. és 32-40. v. Ev. Máté 1. sz. 1. 1-25. Jézus nemzetségkönyve és fogantatása.

24 25 26 27 28 29 30

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Naplójegyzetek Kortan! ismertető jelek a görög egyház rendszerében alkalmazva a Gergely-naptárhoz. Előzetes megjegyzés. Egyházunk 1916. junius 24-től kezdve felhagyott a hibás számitásokon alapuló Julián naptár használatával s az egész keresztény világ által használt Gergely-féle naptár szerint ünnepel. Ennek következtében a változó ünnepek rendjét feltüntető indikció-táb • lázatban 40 éves ugrás következett be, vagyis a f kortani jelek 1916. óta oly sorrendben követik egymást (néhány kivétellel), mint a Julián-nap— — — — — — — t á r használata mellett 1956. után következtek vo]na ZSIDÓ NAPTÁR. - Hyeténkép az 1922. évet a XIV. indikció n, i oo o u • 514. éve helyett a XV. indikció 22. évének kell Dec. 2-22. S. Vajezze vennünk 9-19. S. Vajislakh. Az 1922. év korszámításunk szerint Ádám 15-25. Khanuk kezd. teremtésétől a 7430-ik, 16-26 S. Vajasev. a javitott számitásu XV. ind. 22. éve. 20-1. Thebet. RKhod. Napkör 27 22-3 Kham. vége. Holdkör 4 23-4 S. Mikez. Epatka, vagy holdkulcs 11 29 10. Jer. ostr. böjt. Husvétmutató XXVI 30-11. S. Tajigas. Vasárnapi betű január, február E betű márciustól F HOLDVÁLTOZÁSOK. Vasárnapi A r. k. egyházban indikciószám 5 Holdtölte 4 én, 12 Vasárnapi betű egész évben A

f

d é l b e n nedves, enyhe; mpoyp tiirlpcr n a n o k Az e g y h á z i ev kezdete a görög kathohku^ , soknál szeptember 1., a rómaiaknál ádvent első (Q U t o l s o negyed 1 l-ei. vasárnapja: 1921. november -27, illetőleg 1922. 17.41, h o z havat és esoí december 3. köddel

Állandó ünnepek. ® Újhold 18-án 13 20 kor, tartós hidegei Ezek minden évben ugyanazon hónapok hoz kevés havazással. ugyanegy napján ünnepeltetnek meg. Első negyed 26-án fr53 r. mérsékelten hi' G. kath. Róm. kath. deg borús idő. hőziva- j an , 6 Vízkereszt Ja Három főpap tarokkal. n- 30.'

F. Szent atyák Eug vtnő. A. 4. Ád. Éva Jézus születése Karácsony Mária emléke István vt. 3 István első vértanú János pk. Aprószentek 2000 vértanú Tamás Aprószentek IDŐJÁRÁS. Aniz Kar. uü. sz. Anizia vtnő

Kar. e. és Vlz. e. vas. 5. hang. Reggeli ev. 8. ff. Misén ap. Gal. 200. és Tim. II. 298. 4. 5 - 8. Evang. Máté 4. sz. 2. 13—23. Heródes üldözi a gyermek Jézust; Márk 1. 1—8. János a pusztában tanít és keresztel.

31 Vas.

Az egyházi év.

Róm. kath.

Pünk. u. 26. vas. 1. hang. Reggeli ev. 4. ft. Misén ap. Ef. 229. sz. 5. 9-19. Ev. Luk. 66. sz' 12. 10. 21. Az elbizakodott gazdagról.

3 4 5 6 7 8 9

|a*. ciuuerneK bek«

J ó kezdetű évnek, [hál'adás a vége.

F. Jéz. rokonai. Ünnepz.

A jó gazda összeállítja évi számadásait s ehhez képest alkot terveket a a jövőre.

i A. Szilveszt.

És jönni fog, mert jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán,

2.

Márc. 25. 23. jellegi •ápr. j A hó eleje borult, téli és jelié« J uu nn . 24. ell^á JUE 8-tól havazás többnyire keliero, j u n _ 29. len zord idővel. 17. titán eros a 20. • esos - ' ido, M l28-i« t ó P AJul. fagy, 21. utan 6. rüTérős hózivatarok. „„.„•. , u £Tél kezd. 22-én 15 óra o7 P f ^ . A u g . 15. — Aug. 20. Aug. 29. A nappal hossza 8.

1-én 8 óra 43 P e £ ; hó 22-ig fogy 21 PerC ,okt. aztán a hó végéig Nov. pereet no.

u

i

8.

Febr. 2. Márc. 25.

Gyertyaszentelő Gyümölcsoltó B. A. Szent György vt. Ker. Sz. János Jun. 29. Sz. Péter és P^l Sz. Illés próféta Urunk színváltozása Aug. 15. N agy boldogasszony Aug. 2 a Szent István király Ker. János fövétele Szept. 8. Mária születése A sz. Kereszt felmagaszt. B. A. Oltalma Nov. 1. Mindszentek ünnepe Sz. Mihály főangyal

Nov. Dec. Dec. Dec. Dec. Dec.

21. 6. 8. 25. 26. 27.

Dec. 8. Dec. 25. ' Dec 27.

Mária bemutatása Sz. Miklós pk. Mária fogantatása Karácsony Szűz Mária emléke István vértanú

Változó ünneped. Gör. kath. R, kath. Febr. 5. Febr. 12. Febr. 12. Febr. 19. Febr. 26. Márc. 1. Márc. 19. Márc. 29. Apr. 1. Apriiis 14. Április 16-tól Május 25. Junius 4—5 Jun. 15. Jul. 16. Okt. 8. Dec. 17. Dec. 24. Dec. 31.

Triodkezdő vasárnap Hetvenedvasárnap Húshagyó vasárnap Vajhagyó vasárnap Hamvazószerda Kereszthódoló vasárnap Bűnbánati hódolás Segitő Szűzanya Nagypéntek Húsvét Áldozó csütörtök Pünköst Űrnapja Szent Atyák vas. Szent Atyák emléke Ószöv. atyák Istenősök vas. Szent József

A reformátusok és lutheránusok ünneplik az ujesztendőt, vízkeresztet, nagypénteket, húsvétot, áldozó csütörtököt, pünköstöt, karácsonyt. Külön ünnepük október 31-én a reformáció kezdetének évfordulója.

Izraelita naptár. Január Február Március Március Április

„

10. 13. 13. 14. 13. 14. 19-

20-

Junius 2—3 Julius 13. Augusztus 3. Szeptember 23. Szeptember 24. Október 2. Október 7-8 Október 14. Október 15. November 2. December 15. December

Jeruzsálem ostr. b ö j t . Fák ünnepe Eszter-böjtje Pürim Peszakh (Húsvét) Peszakh II. Peszakh VII. Peszakh vége Sebouth Templom elfoglalása Jeruzsálem pusztulása Tisri, 56S4. Újév Újév II. napja Jom Kippur Szukkosz 1. és II, nap Szem, Szereth Törvényöröm- ünnepe Khámiszi böjt Kanukha Jeruzsálem ostr. böjt.

2

A görögkatholikus egyházban. S z á r a z b ö j t ö k . Midőn semmiféle zsiradékot sem szabad használni: Vízkereszt vigiliája: január 5. Nagypéntek : április 14. Keresztelő Szent János fővétele: augusztus 29. Szentkereszt felmagasztalása: szeptember 14. Karácsony előestélye: december 24-ike az idén csak megtartóztatási nap lesz (lásd alább) a szigorú böjtöt előtte való pénteken, dec. 22-én kell megtartani. B ö j t i n a p o k , mikor olajjal készült eledelekkel élhetünk, azontan napjában csak egyszer délben vagy este szabad teljes jólakásig ennünk.: 1. Vajh»gyótól nagypéntekig minden hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek. 2. Mindszenteknek vasárnapjától Sz. Péter és Pál ünnepéig minden szerda és péntek. 3. Augusztus 1 -töt Szűz Mária elhunyta ünnepéig minden szerda és péntek. 4. Karácsony böjtjében minden hétfő, szerda és péntek. 5. Nagyszombat: április 15. Megtartóztatási n a p o k , midőn a tejes, vajas, tojájos és zsiros eledelek tiltva vannak: 1. Az éven át minden szerda és péntek, melyről valamely pont másként nem intézkedik. 2. A nagyböjt szombat ai és vasárnapjai. 3. A Peter-Pál, Mária és karácsonyi böjtök fel nem sorolt napjai. V a j a s h é t e n , (február 20—25) zsirral készült eledelt élvezni nem szabad, a tej, vaj és tojás élvezete azonban e heten mÍDdennap meg van engedve. S z a b a d n a p o k alatt azon szerda és péntek napokat értjük, mikor mindenféle eledel, tehát a húsevés is meg van engedve: Ilyenek : 1. A triodkezdő vasárnapot követő szerda és péntek : február 15 és 17. 2. Húsvét fényes hetének szerdája és péntekje : április 19. és 21. 3. Pünkösd hetének szerdája és péntekje: junius 7. és 9. 4. Karácsomtól vízkereszt előestéjéig minden szerda és péntek : január 4., december 27 es 29. Ü n n e p i f e l m e n t é s e k . Ha valamely ünnep vagy nagyobb szentnet eudéke esik böjti vagy megtartóztatási napra, az a böjtöt enyhiti vagy fel is oldhatja. így vízkereszt, gyertyaszentelő, gyümölcsoltó, Sz. János születése,. Péter és Pál, Urunk színváltozása, Nagyboldogasszony, Kisasszony napja, Sz>nt Fülöp napja, (nov. 14.) a szerzeteseknek, (kik ősi szigorú fegyelmok szerint huseledellel csak a nagy ünnepeken élnek) megengedik a hale«ést, a többi ünnepek s a nagyobb szentek emléknapjai a bor és olaj élvezetét. A világiak enyhébb böjti fegyelme egy fokkal többet enged míg, vagyis az említett ünnepeken megengedi mindenféle eledel élveze-

Akinek az itt előadottak szerint böjtölni nenfV. M i n d e n f é l e eledellel lehet kötelessége : ,

felmentést kérni.

szabadon

élhet-

1. Az összes hivők, ha parancsolt ünnep esik 3 j ü n a p r a a nagyböjtön kívül.

Törvénykezési szünnapok.

Felmentésért egy két héttel a böjti idő beállt Egyes községek, ha búcsú vagy nagyvásár előtt, mindenkinek s a j á t l e l k é s z é h e z ke ak b ö J u n a P r a fordulnia, gvonásban, vagy gyónáson kívül, a „ _ ,, , , » , , oknak megjelölésével, mely miatt a kérelmez,V. E g y e s s z e m é l y e k is fel vannak mentve a böjtöt nSgtartani nem képes. F e l m e n t é s t n y e r g e n kérelem nélkül ha a következd pontok hetnek : * >'amelyike reájuk vonatkozik: 1. A gyengélkedők. 1. A hústilalom alól felmentve vannak kivéve 2. Akik igen nehéz testi muukát végeznehgypénteket, karácsony és pünkösd víüiliáját a) 3. Akik nem saját háztartásukban, haner/á'i munkások és bánjászok, b) akik állanmásnál étkeznek. fan vendéglőben, vagy vendéglőből etkeznek, 4. Akik szegenység vagy más ok fotytán bö/i bőjtös eledeleket nehezen kaphatnának. tös eledelekkel magukat kellőleg ellátni neii 2. Csakis nagi pénteken kötelesek a hústilalképesek. a t megtartani: a) akik vasúti vonalokon tesz5. Akinek vidékünkön használt n a p r a f o r g ó szolgálatot, b) akik vasúti vendéglőben olaj ártalmas hatásúnak mutatkozik, finomaDl,gy } l a j, n kenvttlenek étkezni, c) akik egészételolajat pedig nem tudnak beszerezni. , g ük h-.Iyreállitása végett fürdőhelyeken tartózídnak, vagy ilyenek kíséretéhez tartoznak, d) _ :eléd<-k, kknek uraik böjtöt nem tartanak, e) Fel vannak mentve ük alamizsnából élnek.

Minden nyilvános és nem feltétlenül sürgős birésági működés szünetel a vasárnapokon s a róm. kaih. ünnepeken, (1868. LIV. tc 19. §). Sürgős eseteket kivéve senki sem idézhető meg saját vallásának ünnepén. (1868. LIV. tc. 100 §). Valtótörvényszék előtt az ily idézés erőtlen (1840. XV. tc. 202. §). Végrehajtást vezetni valaki ellen vallásának ünnepén nem szabad (Ugyanott 204. §). Ha valamely fizetési köte'ezettseg határnapja vasáruapra, vagy r. kath. ünnepre esik, az esedékesség a köv-etkező hétköznapra megy át f i 875. XXXVII. te. 329. §). Ugyanez áll a váltokra nézve is (1876. X X V I I . tc. 103 §). Biztositasi végrehajtást azonban ilyen napokon is lehet eszközölni (1881. L X . 22. §). Az ünnepekhez számíttatik ápri is 11-ike s augusz us 20-ika is, mint nemzeti ünnepek. Ha valaki saj t ünnepén lett beidézve, elmaradását a bíróság nem rója hátrányára, de jelentenie kell, hogy mi okból marad el.

minden kérelem nélkül a böjt és megtartóztatá Z s í r r a l k é s z í t e n i az -eledeleket n indenkor alól: abad. 1. A hét éven aluli gyermekek. 2. A fekvő betegek, vagy akiknek az orvo _ , húsos eledeleket ír elő. Parancsolt DOjtÖk. 3. A nehézkes és szoptató anyák. 4. Akik utazás közben bőjtös eledelekhez nen 1. K á n t o r b ő j t ö k . (Felajánlva az anvaszentjuthatnak. ;yház jö kormányzatáért s főleg azért, hogy 5. Aki oly családnál étkezik, akár mint mun: ez időtájt szentelt uj papokból jó panok válkás, akár m i i t vendég, hol felmentéssel birnatnak.) Tavaszi: március 6., 10., 11. Nyáriak; vagy a böjtöt egyéb oknál fogva nem tartjáknius 7., 9., 10. Ősziek : szeptember 20., 22., Huszadik életévének betöltése előtt s hatvaj. Téliek: december 20., 22., 23. nádik évének hetöltese után a böjti napokn előirt eledelekkel tetszés szerinti mennyiségbei I I . E l ő e s i i b ö j t ö k : 1. Pünkösd vigiliája lehet élni. nius 3., Nsgyboldogasszony előestélye auguszt. — k, 3- Mindszentek elöbőjtje október 3i., 4. Böjti és megtartóztatási napokon zajos mulakrácsony előestéje decemDer 24. (Ezévben kiságban részt venni tilos. (Böjti napokon menyeik, mert vasárnap) zőt ne tarts!) I I I . I d ő s z a k i b ö j t A nagyböjt, liamvazó erdátol nagyszombaton délig. Ezidén március A római katholikus egyházban, töl ápriiis i s

Zsidókat szombatra megidézni nem szabad. Nem szabad megidézni még: purimkor (március 14—15), a húsvét első es utolsó két nanján (ápri is 13—14 s 19—20). pünkösdjükön (junius 2—3), Jeruzsálem pusztulása napján (augusztus 3), újévkor (szeptember 23—24.', engesztelés napján (október 2), sátoros ünnepkor (október7—8), törvényörom ünnepén (október 15)

lg.

I. S z i g o r ú b ö j t ö k , mikor tilos a húsevés csak a napjában egyszeri jóllakás van megci gedve: hamvazó szerda (március 1.), a nag) böjtben minden péntek, a kántorbőjtök péntekjf (március 10., junius 9., szeptember 22., decea ber 22.) pünkösd vigiliája (jun. 3), Nagyboldoj asszony előestéje (augusztus ¡4) és karácsol vigiliája (december 24). görög katholikusoknál tart vízkereszt ünnepé-

A farsang

II. E n y h í t e t t b ö j t i n a p o k , melyeken c s u p á ^ ® ^ « * 0 vasárnapig vagyis január 6-tól. egyszer szabad jóllakui de .léiben húseledelc|í™^' t e h a t 4 4 nap. A rónia, ket is szabad enni a nag\bőjt többi h é t k ö z n a p " J * n u a r ö-tol lenruar 2S-,g. jai, a kántorbőjtök szerdái és szombatjai (már P »• 8 , 11., junius 7., 10., szeptember 20., 23. a Mindszentnek előestéje: október 31. H l . M e g t a r t ó z t a t á s i n a p o k , mikor tilos húsétel, de meg van engedve a többszöri jóll' kás is: minden péntek, mely a fenti I. p0< alá nem esik.

Budapesti utmutató M i n i s z t e r elnökség. I. Szent György-tér 1. H e l ü g y m i n i s z t e r . I. Országház-ut 30. K e r e s k e d e l m i m i n . V. Országház-tér 11. F ö l d m ű v e l é s i m i n i s z t e r . V. Országház-tír 11. sz. V a l l á s és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t e r . V. Hold utca 16. M . k i r . k ú r i a . V. Országház-tér 10. G ö r ö g k a t h o l i k u s t e m p l o m . VII. Szegényház-tér. G ö r ö g k a t h o l i k u s l e l k é s z i h i v a t a l . VII. Rottenbiller-utca 5. b szám, II. emelet 2. ajtó. B e l g y ó g y á - z a t i k l i n i k á k . VIII. Szent Királyi utca 41 és VIII Ludoviceum utca 2. S z e m é s z e t i k l i n i k á k . VIII. Mária-utca 39. és VIII. Szigony utca 36. G y e r m e k g y ó g y á s z a t VIII. Gólya-utca 48. N ő g y ó g y á s z a t . VIII. Baross utca 27. és VIII. Uilöi ut 78. a. Orr- és g é g e k l i n i k a . VIII. Baross-utca 49,

2*

II. Levélpostai küldemény*k.

Az 1922. esztendő.

A1 Belföld, Ausztria, Németország (Danzig és Memellel) és Bulgária

Ajánlva minden küldemény dija 2 K 5 0 f - r e l t ő i k .

B) Minden más ország Nyomtatvány,

7653. a sepíuaginta számitás szerint. 7430. a görög egyházi számitás szerint. 6635. a Július korszámítás szerint. 5688. a zsidó korszámítás szerint. 2701, az első olympiai versenytől. 2672. Róma alapításától. 1922. Jézus Krisztus születésétől. 1872. az első jeruzsálemi apostoli zsinat óta. 1870. A pápai szék Rómába helyezésétől. 1858. a Néró féle első keresztény üldözés kezdetétől. 1855. Szent Péter halála óta. 1852. Jeruzsálem pusztulása óta. 1609. a keresztények fegyveres üldöztetésének megszüntetése, illetve Nagy Sz. Konstantin óta. 1597. a niceai első zsinat óta, 1569. Attila hun király óta. 1543. Nagy Szent Bazil elhunytától. 1515. Aranyszájú Szent János, miseimádságainli irója halálától. 1340. a török évszámítás szerint Mohamed Mekkába futása óla. 1170. A pápai állam keletkezésétől. 1155. a Photius féle egyházszakadás óta. 1026, a magyar honfoglalás óta921. a magyar királyság megalapítása óta. 86h. a görög keleti egyház elszakadása óta. 830. a Szent László idejebeli szabolcsi zsinat óta. 823. az első keresztes hadjárattól. 700. az aranybulla kiadásától. 6S1. a tatárjárástól. 643. a lyoni uniókisérlet óta. 562. a munkács—csernekhegyi bazilita rendház alapítása Ma. 483. a görög és lómai katholikus egyház «gyesülése óta a tlórenci zsinaton. 482. a könyvnyomtatás leitalálásától. 430. Amerika felfedezésétől.

!

Levél Nyom- Üjtleti Levél üzleti papir 405, Luther Márton s a hitújítás kezdete Suly tatvány papir 395. a mohácsi vész óta. Suly Dij Dij Suly gr-ig Dij Suly K-ban gr.-ig K-ban gr.-ig díj koronában 394. a Habsurgok magyarországi állat gr -'S K-ban uralkodásának kezdete óta. 20 2.50 50 - . 2 0 2.50 1.20 a) Csak 378. Erdély kormányzatának önáltósúlása 4.— nyomtatvány 40 100 - . 4 0 2.50 1.20 40 377, a tridenti zsinat összehívása óta. 60 5.50 1.40 60 150 - . 6 0 2.50 50 | —.50 340. a Gergely-fé'e naptárjavitás óta. 7.80 1.60 80 200 -.80 2.50 100 i 1 . 328- a lengyelországi breszti egyesülés 100 Utánvétel csak belföldre kíván100 8.50 1.Í 1.— 2.50 150 | 1.50 276. a magyaországi ruszinok ungvári u i ^ ^ q g.^ként 250 ható 10.000 kor.-ig és Német300 1.20 3 . - stb. 20 g.-ként országba 3200 Márkáig. Díja a óta. még ¡ 1.50 b) Nyomtathasonló sulyu ajánlott lp. külde" més I —.20 350 1.40 3.50 vány és üzleti mény dija és 1 kor. előmu'tatűsi a gőzgép feltalálása óta. 400 1.60 4 . Áruminta dij, mely szintén a feladásnál 222. a magyarországi oláhoknak a kathol: Áruminta papír rovandó le. A kézbesítés alkal450 1.80 4.50 2.50 1.250 100 mával belföldi küldeménynél a 1.— 100 egyházhoz való csatlakozása Ma. 500 2. 5.— postahivatal a címzettől az 3.300 1.50 150 1.50 199, a Habsburg család leányági örökösi 150 550 2.20 5.50 utánvételi dijon felül 1 K 50 f 3.50 350 200 2.— 200 2 . beszedési dijat és az utánvéti sének (pragmatlca sanctio* törvénybeiktatása 600 2.40 6. 400 4.— Összeg utáni utalványdijat is 250 2.50 250 2.50 150. a munkácsi görög katholikus püspöi 650 2.60 6.50 beszedi. Az utánvételi lapon a 450 4.50 törvényesítése óta. feladónak a teljes utánvételi Levelező-lap 700 2.80 7.— Levelező-lap összeg küldetik meg. 145. a munkácsi püspökség székhel stb. 50 g.-ként stb. 50 gr.-ként egyszerű: 1.— K egyszerű: —.60 K Express-kézbesités külsn dija: Ungvárra helyezésétől. válaszos : 1.20 K még | - . 2 0 | - .50válaszos: 2.— K még I —.50 10 korona; belföldön a külső 145. a körösi püspökség alapításától. kézbesítési kerületben 30 kor. Kézbesítési értesítő dija: 2 K 50 f. 133. a Irancia lorradalom kezdete óta. 115. a vasúti mozdony s a gőzhajó feli III. Csomagok Belföldre, Ausztriába, és Németországba. lása óta. Értéknyiivánitás: korlátlan. Minden csomaghoz klilön szállítólevél k e l l ! 86. az eperjesi püspökség alapítása óta;l u l y b a t á r : 2 0 0 kg. 84, a telegráf feltalálása óta. I. B E L F Ö L D Nyilvánított 71. a magyar szabadságharc kezdete ót A) Élelmiszert*) tartalmazó érték 45. a telefon leltalálása óta. B) Egyéb tartalmú vagy ezek szállításához szükséges üres tartályból álló 14. a repü'őgép feltalálása óta. Koronákban 10. a hajdudorogi püspökség a'apitása csomag dija (frankókényszer) K és f-ben kilogrammig nyilvánítandó 9. Miklóssy István első görög kathol 20 . 1 1 5 1 10 i 15 1 1 5 1 10 1 15 1 20 magyar püspök trónralépése óta. I. Értéknyiivánitás nélkül ( N B ! A tartalom a csomag burkolatára nem jegyzendő fel!) 8. a püspöki székhelynek Nyiregyháj Rendes terjedelem I 5.— | 10.— I 20.— I 30.— I 40.— I 10.— | 15.— i 30.— 45— 60— való áthelyezése t ta. 90.— Terjedelmes | 7.50 | 15.— 30.— | 45.— 60.- | 15.— | 22.50 | 45.— 67.50 8. a nagy világháború kezdete óta. II. Értéknyilvánitással (suly- és értékdij együtt!) 4. a Károlyi Mihály-féle őszirózsás 3b Az értéket és a tartalmat a csomag burkolatára csakis akkor szabad feljegyezni, ha az érték 3000 K-nál több dalom óta. a) r e n d e s terjedelem: 3. a 102 napos kommunista rémuralom 73— 58.— 28— 43— 10000 K-ig 23— 18— 53— 43.— 23— 33.76— 61— 46— 2. Magyarország leiosztása óta a tiiai 26— 31— 21— 56— 20000 „ 26— 36— 46— 79— 49— 64— 34— 29— 2 4 59— 49— 29— 39— 30000 , békeokmány által. 82—

A helyi idő és a zónaidő közötti különbség Naptárunkban az égites'ek kelte a vasútaknái használt ztna vagy középeun'pai idő szerint van feltüntetve. Ha ezt a lakóhelyünk adataihoz viszonyítjuk, azt látjuk, hog minél keletebbi részén vagyunk az országnak, annál nagyobb az égitestek keltének val* di és naptári ideje közti különbség. Az égitestek néhány perccel előbb kelnek s nyugszanak, mint a naptár zónaidő szerint mutatja. Ha a naptárban közölt adatokat saját helyi időnkre akarjuk 'átszámítani, le kell -vonni az adatokbd: Budapesten 16 percet. Debreczenben 26 ,

Egyéb tudnivalók: Terjedelem és suly: a) leveleknél nincs korlátozva; b) levelezőlapoknál:9Xl4 cm.-nél nagyobb és 7 X 1 0 cm.-nél kisebb nem lehet; c) nyomtatványoknál és üzleti papíroknál a terjedelem 45X45 cm., tekercsalakban 45X10 cm.; a suly 2 kg.

Eperjesen 25 pero Kassán 25 Marosvásárhelyen 38 Munkácson 31 Nagykárolyban . . 3» Nyiregyházán . . 27 Szatmárnémetiben 32 Tokájban 26 Ungvárott. 29 Ekként, ha a hold kelte pld. 17-34 re vs

40000 , 50000 „ stb. 10.000 K-ként még: 3 K. 10000 K-ig 20000 „ 30000 „ 40000 „ 50000 . stb. 10.000 K-ként még: 3 K.

27— 30—

20.50 23.50 26.50 29.50 32.50

52— 37— 62— 32— 32— 52— 42— 85— 70— 55— 65— 35— 40— 35— 45— 55.— b) t e r j e d e l m e s c s o m a g o k 80.50 103.— sa35,50 28— 58— 73— 28— 43— 83.50 106.— 38.50 61 — 76— 3131— 46— 61— 109— 86.50 64— 41.50 34— 79— 34— 64— 49— 112— 67.89.50 44.50 82— 37— 67— 37— 52— 115— 70— 9250 47.50 40— 85— 70— • 40— 55.— *) Levél a csomaghoz nem csatolható.

IV. Postautalványok bel- és külföldre. Utalványo- Belföld Utalványozott összeg zott összeg K-ig I K-'g dij K

Ausz- ! Némettría I ország

dij K 200 1— 100 1. 500 2— 200 2— 1000 4— 400 3— 1500 6— 600 4.— 8— 2000 800 5— 10.2500 1000 6.— , a pontos zonaoravai J » u a m v a i o k : postautalványok ezidő szerint csak BeiS z á g a kü tokaji e m t e r m á r előbb, 17 óra 8 rperckor a?/t^lM ? 'dhetők Belföldre rózsaszínű , ,„ - , , . ' vagy zold, küllőidre sárga űrlap használandó. — Egv lathatja a kelo holdat. utalvánnyal Belföldre legfeljebb 1000 K, Németországba

3200 Márka küldhető.- A belföldi postautalványt bármeíy postahivatalnál, a külföldre szólót csakis a kincstári, továbbá a távírdával vagy távbeszélővel egyesített nera kincstári postahivataloknál lehet feladni. A Németországba szóló utalványt Márka értékre kell kiállítani, de az összeg befizetése koronaértékben történik amit a felvevő postanivataíok, a velők időközönként közölt átszámítási kulcs alapján állapítanak meg és jegyeznek fel az utalványra. A díjazás is koronaértékben befizetett összeg alapján történik. Az utalvány szelvényére csak az utalványozott összeg rendeltetésére vonatkozó rövid feljegyzés irható. Mellékműveletek. Kifizetési értesítés dija 2 K 50 f., Express-kézbesités dija 10 K, a külső kézbesítési kerületbe 30 K. Budapestre express-utalvány nem küldhető. Háznál való kitízetési díj: 1000 K-ig 1 K, nagyobb összegnél 2 K.

V. Bélyeg- és illetéktábla az

100 —,30j 100 - 2 5 0 2 5 0 - 500 5 0 0 - 750 750—1000 1000-1250 1250-1500 1500-1750 1750-2000 2 0 0 0 - 2500 2500 - 3000 3000—3500 3500 - 4000 4000-5000 Tovább 1000 K - k é n t

L5Ö 2.25 3. 3.75 4.50 5.25

50 5 0 - 100 1 0 0 - 200 2 0 0 - 400 4 0 0 - 600 6 0 0 — 800 800-1000 1000-1500 1500 2000! 2000—2500! 2500-3000 3000—3500,

800 - 1000 1000—1500 1500 - 2 0 0 0 2000 - 2 5 0 0 2500—3000 3000-3500 3500-4000 4000-5000

6.

7.50 9 io.5q

12.— 16.20.30.40.— 50.— 60.—

A százesztendős jövendőmondó.

20 100— 500—

4 — 8.-

1000-

1,

10000— 50000 50000-100000 100000 500000 500000 i k o r o n á n felül ivenként

3500-4000 80. 15-— 4 0 0 0 - 5 0 0 0 100.— Tovább Tovább I 1000 K - k é n t ; 1 0 . 1000 K - k é n t , 2 0 . — M i n d e n megkezdett ezer korona, illetékügyben, egésznek

3.—

Tél. számit.

A háziállatok vemhességének naptára. A

vemhesség kezdete

v á r a n d ó s s á g Ló

1

Január

1

Március

21 1

Április

21 1

Január

11

Február

11

Március

11

Junius

21 1 Április 11 21 1 Május

Julius

21 1

11

Szeptember

Október

November

Junius

11 21

1 Julius

11 21

Október

26 6 16 26 3 13 23

6

November

December

Január

16 26

5 15

Február

25

Március

6 16 26 5

Április

25

Május

15 6

16

26

1

Augusztus

11 21

Junius

6

16

1

Szeptember

11 21

1

Október

11

21 ; December

6 16

Február

Augusztus

Tehén

December

11 21

Május

'¿ÍJliitu magyarsag, Isten kedves népe, •Járuljátok ide a jósló elébe: 5Fohászkodjatok fel az Egek Urához. Aki jót vagy rosszat az emberre rához, Kine'i éltünk útján vezérelő karja — ICLíld-e, sujt-e — mindig csak javad akarja: Mit ád az újévben ? — meghallgatni jertek: S fogadja meg szavam férfi, asszony, gyermek.

November

,1 21

1

LIÍÍÍÍPÍmÍ. í"? "' Eyeog6bb állatok par nappal

26 1 5 15 25

6

16 26 5 15 25

1

Julius

Auguszlus

Szeptember

Október

Juh 12 22 1 12 22 2 10 20 30 10 20 30 9 19 1 12 22 1 11 21 1 12 22 1 12 22! 2 12 i 22 1 12 | 22 i: ii; 21 í \

napja kecske

Junius

Julius

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Január

Február

Március

Április

Május

3 13 23 4 14 24 1 11 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21 3 13 23 3 13 23 3 13 23

-Oláh és cseh rabló bir/a bár a fátok, Hidegen köszönt be mégis a tél rátok. Dideregni, fázni fogunk eleinte, De mint miskor, Isten mindig ránk tekinte, ™Enyhíteni fogja a zord időt hamar. Bár a mezőn mindent fehér szőnyeg takar.

He ha késlekedel szántással, Ha hetekig hever takarmányod Mig mások az Isten áldását Fölkopik az állad s jószágod

vetéssel. széjjel, élvezik, éhezik.

Allatok. Káros betegségek az idén is l'sznek, Száj- é* körömfájás elég nagy kárt tesznek, Itt-ott a sertésnek is elközelg a vésze, Derű után ború a gazdának része. Atn van egy tanácsom: orvosságnál több ez; Kevesebbet vészit, ki mindent jól rendez. Tisztán tartsd az ólat, jól gondozd jószágod S a büntető ostor elkerül, meglátod.

Betegség.

Sertés Április Május

Tavasz. Korán ölt a mező zöld ruhát magára, S teljes pompában lesz húsvét hajnalára, \Gyilmölcsfa-virágok fehér tengerétien, 'Májusi jó idők tiszta kellemében Jobb jövőnk reménye zálogát találja: Emberé a munka s a jó Isten áldja.

Junius

Julius

1 j

Augusztus

Szeptember

Október

Nyár.

Bír meleg napokban túlsekat. lesz részünk, 1 Egy-két hűvös éjtől mégis jó lesz félnünk .Lesz mennydörgés, villám, zivatar is bőven, Lesz részünk növelő áldásos esőkben, \Amit Isten adott békén arathatjuk, •Ile is hordogatfuk, asztagba is rakjuk ö ki kész arra, hogy imjd segít sok szegényen, ¡Annak kamrájában üres hely nem lészen.

November , December

Január

Február

Ősz.

' Végével a forró, zivataros nyárnak, A gazdira ujabb örömnapok várnak: , Annyi tengerije, burgonyája terem. •Hogy gond fogja ölni: vele mit is tegyen? Lesz bora is L&ven, csak hordóval győzze . . . J Az még nem volt, amit Isten ád most őszre. ' Persze aki rest, ragy gonosz, istentelen, j Áldást remélleni ' ne is igen merjen.

Gazdálkodás.

Március Vtt

Április

l 0nás íltal kíanyedén kiszámíthatjuk. 1 " előbb szaporodnak. t hlmtt a ; anya p á r nappal tovább hordozza, mint a nlstényt.

Ú

ezt t a r t Ai,?' M arat> Ja a mondás, AMast az Isten ad, mondja a Szentírás. Mejen tedd azért minden dolgod rendre, fcfl^tt aztán a többit rá a jó Istenre.

Betegség is jön ránk, kire Isten méri, De járványos nem lesz, attól nem kell félni. Tisztán tartott testben tiszta szie és lélek, Ettől én az idén sok jókat remélek. Ámde élj erkölcscsel, részeg ne légy soha, Mert az oly embernek jövője mostoha: Züllik gazdasága, rák módjára halad, Mig elfogy végtére a betevő falat; Ember megutálja, Isten eltaszítja, Betegségek rágják s nem térhet már vissza, Túlkorám, nyeli el a sir sötét szája, Ördög lesz a társa, pokol a hazája.

Erkölcs. Es, hogy helyes útra gyermeked vezéreld, Iskolába járasd, imádságra neveld ; Erkölcstelen szót ő tetőled ne halljon, Istent s magyar hasát szeretettel valljon, Akkor áldást ad a Mindenható reánk, Naggyá lesz egyházunk, boldoggá lesz hazánk, Jólét virul köztünk, a világon béke, Es az élet után lelkünk üdvössége.

Egységben

az

erő.

De ha mind e sok jót elérni akarod, Feszíts vállt a vállhoz, fiiad karba a karói. Aki jót s nemest mond. hirdet s tár elédoe, Lépj aszal örökös, erős szö> etségbe . . . Ősatyáid kincsét: hitét igy őrzöd meg Iay nyilvánítod ki, hngy magyar nemzeted, Nem aftéle ,,gyüttment" vagy e haza földjén: Őseidnek vére hullott annak zöldjén. Köss naqy szövetséget, mutasd a világnak, Hogy erős oszlopa vagy e szép hazának, M ár i a h o n á n a k, Megtépett, gyalázott kis Magyarországnak.

Krisztus közöttünk! Görögkatholikus szentegyházunk ez ősi köszöntésével üdvözlöm a Máriapócsi Naptár kedves olvasóit. Kisztus közöttünk van és lesz is, mert úgy igérte, hogy ahol az Ő nevében ketten-hárman összejönnek, ott ő közöttünk lesz. Mi pedig görögkatholikus maradék magyarok tollforgatói, bár nem is valamennyien vagyunk itt, Jézus szent nevében sorakozunk itt össze, hogy Írásainkkal bátorítsuk, buzdítsuk, lelkesítsük egymást arra a nagyszerű épitő munkára, amely életünket s fejlődésünket biztosítani van hivatva. Mikor az ő dicsőségére, szent Egyháza erősítésére fogunk össze: hogyne lenne akkor közöttünk Krisztus? A Máriapócsi Naptár cimének évekkel ezelőtt becsületet szerzett Melles Emil. Mikor mi ugyanezt a cimet írjuk fel naptárunk homlokzatára, éppenséggel nem a benne rejlő erkölcsi tőkének könnyedén való kisajátítására gondolunk, hanem inkább csak azt a jegecesedési pontot óhajtjuk megjelölni, mely köré jövendőnk érdekében csoportosulnunk kell. Egyházmegyénk helyzete egészen különleges. Csonka-Magyarországnak egyetlenegy görögkatholikus egyházmegyéje ez, a volt nyolc közül s a legifjabb, legszegényebb. Alapítását nem előzték meg főúri hagyományozások, nem követték dustartalmu királyi adománylevelek, hogy az ekként nyert anyagi javakból az egyházmegye központján létesülhessenek az élethez és fejlődéshez elkerülhetetlenül szükséges intézmények. Egy boldog Magyarország kormánya vállalt ugyan némi kötelezettségeket egyházmegyénk iránt annak alapításakor, mikor a magyar korona 105 svájci szantimot ért, mikor a Kárpátok erdői, szene, vasa és aranya a mieink voltak, — de kérdem: mikor fogja

azt teljesíthetni a mai koldussá nyomorított Magyarország kormánya megfosztva minden természeti kincstől, az V* svájci szantimri leromlott koronaérték mellett s az ezer sebtől vérző ország talpra állításának őrjítő gondjai között? Magunk erejére vagyunk utalva s a magunk erőit csak úgy bír juk kihasználni, ha az életre, fejlődésre való szervezkedésben bizo nyos decentralizációt hozunk létre. Egyházmegyénk nem kör, mely nek sugarai egy középpontból indulva egyenlő erőt nyújtanak a ke rület minden egyes pontjának, hanem ellipszis; középpontja a nyír egyházai püspöki főhatóság és a székeskáptalan, ez adja az össze tartó erőt, a fényt, a meleget, vezető sugarai azonban a kerület egye; pontjait részint az anyagi tömegével ható Hajduboroghoz, részint ős kegyhelyünkhöz, Máriapócshoz kötik, mely utóbbi főleg a hitéle szervezése terén vezető szerepre a leghivatottabb. Más hasonlatta élve: Máriapócs képviseli a mozgató erőt, mely egyházunk hajójá előre vinni hivatott, Hajdudorog pedig azt az eleven erőt, mely í mozgásba hozott tömeget egyenletes haladásra kényszeríti saját törne gének nagyságánál fogva. Nyíregyháza, helyesebben maga a püspök ség és káptalan pedig az irányításra hivatott kormány, mely az indití és továbbvivő erőt és energiát a helyes és célszerű irányba tereli

ország szentelt földjén éppen a görögkatholikus

vallás az ó, a leg-

régibb az összes keresztény felekezetek között. Luther és Kálvin előtt Magyarország tiszta katholikus volt: minden szakadástól és eretnekségtől megkímélt virágos kertje a jó Istennek. Közönségesen Szent István királynak tulajdonitják az ország katholikussá lételét s ez igaz is, amennyiben vallási életünknek a rendes formáját ő adta meg. De más oldalról az is kétségbevonhatatlan tény, hogy amikor 6 997-ben fejedelemmé lett, a magyarság jelentékeny része már keleti szertartású keresztény, görögkatholikus volt. Csak egynéhány adatot idézek ennek igazolására.

Őseink lebédiai vándorutjokban ismerték meg a keresztény vallást sőt a krimi félszigeten téritő Szent Cirillel és Metóddal érintkeztek is. Valószínű, hogy a nemes érzésekre fogékony s bár pogány, de nem bálványimádó ősök közül egyesek már itt keresztény vallásra tértek, görögkatholikusokká lettek. Viszont az is tény, hogy a mai Magyarország dunántuli részeiben, Pannoniában már 830 körül több mint 30 templom állott, melyek Szent Metódnak, mit Pannónia görögkatholikus érsekének voltak alárendelve. A hóditó magyar nép az itt legyőzött keresztény szlávok vallását nem bántotta, sőt azzal maga is megbarátkozott, minek eredményeként valószínűleg Erre a maroknyi görögkatholikus magyarságra ugyanis sok és ismét sokan lettek görögkatholikusokká. Ezek józan föltevések. nagy feladat vár. A szerény lappangás: »bocsánatot kérek, hogj Az azonban már nem föltevés, hanem történelmileg igazolt vaélek« politikája helyett emelt fővel kell kilépnünk az élet küzdő lóság, hogy Bulcsu vezérünk 943-ban, Gyula vezérünk 950 körül terére és kikövetelni magunknak a minket joggal megillető meg Konstantinápolyban a görögkatholikus egyházba vétettek fel s onnan becsülést. Eddig túlszerények voltunk. Annak is örvendtünk, ha senk görögkatholikus hittéritőket hivtak az országba, kik között volt a sem bántott. Ha pedig valaki kegyesen észre is vett, sőt vállunkrí később Magyarország püspökévé szentelt Hierothesz is. Akiket ezek veregetett, már elolvadtunk a boldogságtól. És ez hova vezetett: megtérítettek s a görögkatholikus egyházba bevezettek, azok sem Oda, hogy az előrehaladás minden feltételét elvonva tőlünk, lassí oroszok nem voltak, sem oláhok, azok a honfoglaló magyarok fiai kimúlásra szántak bennünket, mint idegen elemet. Elneveztek ben és unokái voltak s a görögkatholikus vallás felvétele után is azok nünket oláhnak, orosznak s mi türtük azt akkor is, mikor ezek a; maradtak, — akik azelőtt: magyarok. Görögkatholikus volt Sarolta elnevezések minden másnak orcájába kergethették a vért. Hallgatag is, Géza fejedelem felesége, Szent István első királyunk anyja, ki a lemondottunk a magyarsághoz való jussunkról, elfogadtuk, hog) már említett Gyula vezér leánya volt. Szent István alatt a beözönlött idegenek vagyunk saját honunkban s ahelyett, hogy a bennünke német papok bizonyára sok görög szertartású magyart átvittek a latin megillető jogokat kiköveteltük volna, maradtunk türtjei a hazának szertartásra, de még mindig elegen maradtak a görögkatholikusok is, kiket — minthogy már régebben ismeretes volt szertartásuk — elPedig imádságos könyveink címlapján ott díszeleg az „óhitű' neveztek utóbb óhitűeknek. - És ha vannak is köztünk bevándorlott jelző. Tudjuk-e mindnyájan s volté reá gondunk, hogy mások ií ruszinok s oláhok utódai, ha akadnak görögkatholikus testvéreink, megtudják: mit jelent ez ? Fontolóra vettük-e: mily erősségünk ez t kik jövevények a honi földön, ez vissza nem tarthat bennünket attól, szó ? Hiszen ennek nem kisebb a jelentősége, mint az, hogy Magyar-

hogy mi, az ország belsejében lakó görögkatholikusok, kik itt születtünk s őseink örökét birjuk, büszkén ne vallhatnók magunkat a honfoglaló ősmagyarok ivadékainak. Hogy elhomályosult az ősi származás dicsősége rajtunk, az talán | mem is pusztán elődeink hibája, mint inkább a folyton nyugat fele tekintő hatalmasok bűne, kik hatalmuk erősítése végett idegened kedvét keresték s nem egyszer legszentebb kincsünket, a vallást is politikai tényezővé alacsonyították. Mi, akik megmaradtunk az ó hitben, elhagyatottak maradtunk, csak akkor vettek számba bennünket, ha mint ellenséget uszíthatták visszamaradt s félrevezetett népünkéi saját testvéreik ellen. Azonban már ébredünk. A görögkatholikus magyarok országos bizottsága más szerveinkkel egyetemben sokat fáradozott s tett abban az irányban, hogy magyar eredetünket elismertesse. Mi ebben követni fogjuk. Évtizedek folyamán megalapozott művét betetőzni, hosszú s fáradságos munkájuk gyümölcseit megérlelni, s az eddig is tekinté lyes szervezet mögé a görögkatholikus magyarság százezrét felsorakoztatni: ez a m i célunk. Pártoknak, érdekcsoportoknak lenniök nem szabad. Egyek akarunk lenni magyarságunkban és görögkatholikus vallásunkban. És nem várva senki ingyen kegyelmére, munkához látunk, hogy az óhitű jelzőnek, mint ősi nemesi levelünknek tiszte letet szerezzünk. Összeforrasztjuk, egy szivvé-Iélekké tesszük a görögkatholikus magyarságot. Máriapócs lesz az a központ, honnan a hiterkölcsi élet folyama fog táplálkozni, Hajdudorog fog vezetni az anyagi erők nemescélu összpontosításában s mindkettőt vonzó körében összeköti az egyházmegye központjában, Nyíregyházán, nem kikunyorált kegyből, hanem saját erőinkből saját akaratunk szerint emelt kultúrintézményektől körülvett püspökség. Ez a gondolat szülte meg országos szövetségünk szervezőbizottságát 1921. május 19-én, Máriapócson, ez hívta uj életre a Máriapócsi Naptárt, melyet, mint lelki nagyratörésünk első jelenségét, egyesülésünk első bizonyítékát nyujtunk át olvasóinknak. Máriapócsi könnyező Szűzanyánk bizonyára örömkönnyeket sir majd, ha látja égi hónából, hogy mindannyian észrevettük a temploma felől diadalmasan kelő Napot s áldó kezeivel nyújtja Szent István koronáját a közös erővel újraépített magyar haza s életerejének tudatára ébredt óhitű magyarságunk fölé. Kozma János.

iy

ZíJV

fot

Üzenet Máriapócsra. Küldi: Prohászka Ottokár.

;

:j ,i j Í; • íj

| j : |

Világégésekben, amilyen ez a mostani is, nemcsak hitre van szükségünk: Istenben, hanem szükség van törhetetlen összetartásra és hűséges s kitartá közreműködésre. Erre a hármas lelkületre első sorban nekünk, magyaroknak ke>l szert tennünk, kik a megnyomoritott Csonka-Magyarországon úgy szorongunk, mint a hajótöröttek a hajóroncson s nézzük s lessük, hogy ugyan, hol, merre gyul ki sötét éjszakánkban a hajnali tűz, — hol, merre nyilik biztató kilátás. Nem akarok itt politizálni s nem akarom helyzetünknek képét sem biztató meleg, sem lehangoló hideg színekkel megfesteni. Tán nem is voln& igazam, bármint festeném is azt meg; abban azonban, tudom, hogy igazam lesz, ha mondom, hogy ne áltassuk magunkat s ne bizzunk senkiben, hanem hajótörésünk után fogjunk össze, fogjuk le hajónk szétszakadt, s szélben kalimpázó vitorláit, szegezzük össze hajónk szétkivánkozó palánkjait, markoljuk meg a kormányrudat s aztán meredjünk bele a sötét éjszakába s nézzük, ki magunk számára abban is azt a biztató csillagot, mely hiv s bátorit s mely? mifelénk sugározza azt, hogy „előre". Ezt kiáltom görögkathoükus testvéreink felé is: szervezkedjenek s fogjanak velünk latin katholikusokkal kezet! Értsük meg először egymást, hogy azután keresztény szeretetben s hazafias lelkesedésben egyesüljünk mindenkivel mással, aki a keresztény Magyarországot hazájának, s magát fiának vallja £ Erre az egységes frontra azért van szükség, mert manapság nem anynyira vesztett háborúról s nemcsak Magyarország megcsonkításáról, hanem> kulturkorszakunknak végzetéről s talán végéről van szó. A keresztény kultúrával szemben áll az antikrisztusi kultura — ha ugyan e hóbort: ez a szabadosság s ez az erkölcsi züllés megérdemli a kultura nevét — mely legjellemzőbben, mint logikus végkifejlődésben a bolsevizmusban mutatkozott be A. keresztény alapról letért nyugateurópai kultura legazdálkodott s csődöt mondott. A magyarság ezzel szemben az általános zűrzavarban a legszebben viselkedett, mikor ráütött kardjára s kijelentette, hogy a kereszténységet, a nemzeti létet tagadó áramlattal szemben pajzsra emeli a keresztény, történeti magyarságot s annak követel érvényesülést. Mi magyarok s keresztények vagyunk; akár görög, akár latin legyen a rítusunk, testvérek vagyunk s azok: maradunk. Ez a leglovagiasabb szó, mely Európában elhangzott s legelszántabb tett, melyet a történelem följegyez s lehetséges, hogy az Isten ilyen tettért s szóért előlegez s engedélyez a nemzetnek életet. Tudom, hogy az elszántságra rákényszeritett minket saját szenvedésünk s rettenetes s szégyenteljes megaláztatásunk is, mikor az országot idegen iajuralom igája alá hajtva láttuk; de azért az érdem érdem marad s nekünk ez erkölcsi szintájról senki kedvéért lelépnünk nem szabad. E r z i k e ezt F " > értik-e ezt ott keleten görög szertartású kath. testvéreink? trzik-e a kötelességet, hogy e lovagias szóból programm kell, hogy legyen,, melyet ne csak ajkon hordjunk, hanem tettben is kiváltsunk?! Ha nem értik s ha nem érzik, akkor végünk lesz s velük nekünk is. Ha az elzsidósodás, mely természetesen se nem keresztény, se nem magyar, ezentúl is igy halad, mint ahogy eddig haladott, akkor az ország elpusztul s nem árnyékot, hanem éjszakát borit a magyar címerre a Mogendoved. , Ismétlem, magyarok, keresztények, ne feledjétek, hogy végetekről van szo! Magyar, keresztény részről most is félreverik a harangot, hogy figyel-

csöitsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen Jeged''. Enteged dicsőítettelek meztessenek a végveszedelemre. Ha a harangszót fületek mellett elment földön" (Ián. 27. 1—4.) Minket is Isten dicsoitesere buzdított, ezt mondj engeauek, akkor csenditéssé vékonyodik . . . . akkor nektek húzzák a léiéig hegyi beszédében: „Úgy világoskodjék a ti világosságtok az emberek előtt, harangot. Tartsunk ki hiven az intranzigens keresztény, magyar irányzat mellett

Jézus Krisztus amipéldányképünli Mély megilletó'déssel irom e sorokat, midó'n Jézus Krisztust, az Isten embert a valóságos Istent és legtökéletesebb embert állitom az olvasó el követendő példányképül. Ho! van a toll, mely tökéletes rajzot ad az ő ter mészetfölötti lényéről, hol van a művészi ecset, mely hű képet fest az isteni fönségéről, hol vannak a hangzatos szavak, melyek méltóan zengik a «ő nagy dicsőségét? Kérdezhetné azonban valaki: vájjon lehet-e, szabad-i nem vakmerőség-e nekünk, gyarló halandóknak, kik telve vagyunk mindenfé! hibákkal és gyarlóságokkal, kik hajlandók vagyunk minden rosszra és vétekri eszményképül választanunk Jézus Krisztust, a legszentebbet, az utólérhetet \Ient: hogy őt kövessük, utánozzuk éa hozzá mindenben hasonlók legyünk E kérdésre megnyugtató választ nyerünk a szentírásban, ha Krisztus Urun ezen igéire gondolunk: „Ha ki engem akar követni, tagadja meg önmagát i vegye fel keresztjét és kövessen engem." (Márk VIII. v. 37. sz.) — „Legyek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes". E szavakkal ugyanis mag 'Üdvözítőnk szólit fel minket arra, hogy haladjunk az ő nyomdokain s köves sük, utánozzuk őt és hogy igyekezzünk oly tökéletesek lenni, mint az í .mennyei Atyja Szemle jük tehát közelebbről Jézus Krisztusnak, a mi legtőké letesebb eszményképünknek isteni fönségét, legalább főbb vonásokban, hal vány rajzokban. Jézus Krisztusnak, a világ Megváltójának karakterét, személyes jellem /vonását általánosságban így domboríthatjuk ki: mig egyrészt az összes eré nyeket legteljesebb mértékben egyesité magában, addig másrészt ment vol minden emberi gyarlóságtól, hibáktól és fogyatkozásoktól, sőt a bűnnek mé[ árnyékától is. (Isten iránti szeretete.) Mindenekelőtt határtalan, végtelen volt benni Isten iránti, mennyei Atyja iránti szeretete Azt tanította, hogy az első és leg főbb parancs az Isten iránti szeretet, mely igy hangzik; „Szeresd a te Urada Istenedet teljes szivedből és teljes lelkedből és teljes elmédből." (Máté 12. 37 <És ő maga legtökéletesebb módon teljesité a parancsot. Szerette Istent telje; szivéből és teljes lelkéből, mert minden gondolata Istenre irányult. Szüntele nül mennyei Atyjával társalgott, élete a bu?gó, áhitatteijes imázásoknak sza fkadatlan láncolata volt. Már 12 éves korában buzgó imádságok között töltőt el három napot a jeruzsálemi templomban, mikor pedig megkeresztelkedett í Jordánban, a pusztába vonult és 40 napon át szüntelenül imádkozott. Mielőt' -valamely csodát művelt volna, áhítatos imával fordult mennyei Atyjához ' általában minden fontosabb aktus előtt hosszasan imádkozott. Színében valc csodálatos átváltozása alkalmával is mély imádságba volt elmerülve a Táboi •hegyén. A kínszenvedése előtti éjjelt buzgó imádságban tölté az Olajfák hegyén s utolsó fohásza is a keresztfán mennyei Atyjához emelkedett midó'f •igy szólalt fel: „Atyám! a te kezeidbe ajánlom lelkemet". (Luk. 23. 46.) Minden cselekedetével, egész életével Isten dicsőségét munkálta. Már szüleIOgy lássák jó cselekedeteiteket és dicsőítsék Atyátokat, ki mennyekben van". •télékor a mennyei angyalok ezen éneke: „Dicsőség a magasságban Istennek"jviáté 5. 16) — Minden törekvése arra irányult, hogy mennyei Atyja iránti •előre jelezte, hogy Isten dicsőítése lesz legfőbb hivatása. Ezt hangoztatta <Sng0ló szeretetből az ő akaratát teljesítse. Egész életében készséggel vetette (maga is búcsúbeszédében, illetőleg főpapi imájában e szavakkal: „Atyám1

magát alá Isten törvényeinek és sohasem helyezkedett szembe az ő szent a^ette volna őket, mennyei Atyjától bocsánatot esdett részökre igy fohászratával. Ezért mondá: „Nem keresem az én akaratomat, hanem annak aka0dván fel: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekesznek", tát, aki engem küldött". (Ján. 5. 30.1 Halála előtt így imádkozott a Oetszem_uk. 23. 34.) Ti gyűlölködők, haragtartók, bosszúállók, akik égtek a vágytól, kertben: „Atyám, ha lehetséges múljék el e pohár tőlem, mindazonáltal n0gy a vett sérelmeket százszorosan megtoroljátok s akik azt hangoztatjátok, amint én akarom, hanem amint te". (Máté 26. 39 ) Nekünk is meghagyta, ho0gy nem vagytok képesek ellenségeiteknek megbocsátani s velük kibékülni, állandóan isten akaratát teljesítsük s azért mondatja velünk mindennsjjetek Jézus Krisztushoz, a szeretet istenéhez és tanuljátok meg tőle: miimánkban: „Mi Atyánk! . . . legyen meg a te akaratod". Szóval mindentéppen kell az ellenségszeretet parancsát betölteni. mennyei Atyjának akarata szerint cselekedett s azért mondja róla Pál ap (Alázatossága.) Minél magasabb rangban vagy méltóságban van valaki, tol: „Engedelmes volt egész a kereszt haláláig". (Fii. 2. 8.) nnál szembetűnőbb az ő szerénysége, ha nem büszke, nem gőgös, hanem (Felebaráti szeretete.) Amily végtelenül szerette Jézus Krisztus mennjázatos szivü. Jézus Krisztus isteni fölségével és méltóságával messze felülAtyját, oly határtalan szeretettel ölelte keblére az egész emberi nemet, aladta az emberek legkimagaslóbb alakjait, a föld összes nagyságait és hatalisteni szeretet után a legfőbb parancsnak mondá a felebaráti szeretetet, másságait s dacára ennek minden szava, minden tette az alázatosság erényét e szavakban foglaltatik: „szeressed felebarátodat, mint tennen magadat" Jkrözi vissza. Élete a jászolytól a keresztig az alázatosság útja volt. Porig parancs megtartásában a legszebb példát adta nekünk. Szeretetét egyariegalázta magát már akkor, midőn mint Isten Fia, a Szentháromság második kiterjesztő mindenkire, szegényre és gazdagra, hű követőire és ellensége^emélye, emberi alakot öltött magára. Bár a föld Ura és királya volt, nem betegekre és szenvedőkre, igazakra és megtérő bűnösökre, zsidókra és prályi palotában született, hanem egyszerű istállóban. Anyja és nevelő atyja gányokra: szeretetéből senkit sem zárt ki. Emberbaráti szeretete tetőponfcegény sorsuak voltak s e szegény szülők házában tölté gyermekkorát és érte el azáltal, hogy önként és készséggel áldozta fel életét az emberisjuságát. Hogy tanítványait az alázatosságra serkentse, az utolsó vacsorán üdvéért. Erre maga is hivatkozik, midőn búcsúbeszédében ezt mondja: megmosta az ő lábaikat" Mint Isten Fia, megalázta magát a bűnös emberek az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeiőii, engedte, hogy elfogják, megkötözzék, a főpap és Pilátus elé hurcolják, Nagyobb szeretete senkinek sincs ennél, mintha valaki életét adja barátaiétzlá\ra Ítéljék, kigúnyolják s a szégyenteljes keresztfára feszítsék. Valóban (Ján. 15. 12.) — Páratlan szivjóságával vigasztalta a szomorúakat, segitettdálóan mondja róla sz. Pál apostol: „Megalázta magát mindhalálig, és pedig szűkölködőket és szenvedőket. „Jöjjetek hozzám — úgymond — mindnyáj keresztnek haláláig(Fii. 2. 8) Nyíltan kijelenté, hogy az alázatosság útját kik fáradoztok és terhelve vagytok és én megnyugtatlak titeket,'. (Máté 11. lílasztotta s ezt ajánlja nekünk is, midőn igy szól hozzánk: „Tanuljatok tőlem, Midőn a népsokaság egyik beszédének hallgatása közben megéhezett, ert szelid vagyok és alázatos szivü.'L (Máté 11. 29.) Amily nagyra becsüli az alákenyeret és két halat csodálatos módon annyira megszaporitott, hogy azatosságot, oly szigorúan ostorozza a kevélységet ezen kijelentésével: „Aki ból több mint 5000 ember csillapitá éhségét Legnagyobb részvéttel visel agát felmagasztalja, megaláztatik és aki magát megalázza, felmagasztaltatik". tett a naimi özvegynek, Jairus főpapnak és Lázár nővéreinek mély gyáuik. 14. 11.) iránt, akik drága halottaikat siratták s isteni mindenható erejével feltámas; Szeretett Megváltónk mély alázatossága törje meg a kevély emberek és visszaadta nekik elvesztett gyermekeiket, illetve fivérüket. Készséggel mölyfösségét. Ha a gazdagság, rang, kiváló lelki tehetségek vagy egyéb jó gyógyitá a kafarnaumi pogány százados beteg szolgáját s megszabaditáilajdonok büszke és gőgös gondolatokat támasztanak bennünk s ennek kananei pogány asszony leányát az ördög megszállásától. Ahol megjelövetkeztében egyben vagy másban fogyatékos felebarátainkat lenézzük, megmindenütt jót tett, betegeket gyógyított, halottakat támasztott s azért monetjük; gondoljunk isteni példányképünkre, szeretett Megváltónkra, aki szaróla a szentírás: „Körüljárt, jóltevén és meggyógyítván mindazokat, kiken úval és tetteivel annyira felmagasztalta az alázatosság erényét. ördög hatalmat vett". — Határtalan jóindulattal, könyörületességgel viseltet (Önmegtagadása.) Jézus Krisztus legtökéletesebb példányképül szolgál a megtérő bűnösök iránt. A bűnbánó Mária Magdolnát, aki a legmélyeekünk az önmegtagadás szép, de nehéz erényében is. Az önmegtagadás bánat sürü könyeivel áztatta szent lábait és hajával törölgette azokat, isteényét legteljesebb mértékben gyakorolta, mert nerrcsak egyes dolgokban kegyelmébe fogadta és megbocsátott neki, igy szólván hozzá: „Megbocsa egyes alkalmakkor volt önmegtagadó, hanem mindenkor, minden szavaitatnak neked bűneid, a te hited megszabadított téged; menj békével". (Luk. Vin és tetteiben. Mint a természet hatalmas Ura és Istené, szabadon rendel48—50. Zakeusnak, a bűnös vámosnak, aki annak hatása alatt, hogy Jéz:zett a földi élet minden javaival és örömeivel, de nem vette azokat igénybe Krisztus meglátogatta őt, magába szállva kijelenté, miszerint. „vagyonúmnem önként lemondott azokról s oly szigorú önmegtagadó életet folytatott' felét a szegényeknek adja s ha valakit megcsalt, négyszer annyit ad visszay szegény sorsban élt, hogy nem volt hova fejét lehajtsa. Résztvett a kánai» mennyei üdvöt igért e szavakkal: „Ma lett üdvössége e háznak, mert enyekzőn s megjelent a tiszteletére adott dús lakomákon, de nem abból a emberfia azt jött keresni és üdvözíteni, ami elveszett vala." (Luk. XIX. 9—lilból, hogy a földi javakban részesüljön, hanem, hogy példát adjon a mérA jobboldali gonosztevőnek, aki utolsó órájában megtért a keresztfán, menkletességben s hogy még ily alkalmakkor is a mennyei javakra irányítsa az nyei paradicsomot igért, azt mondván neki: „Bizony mondom neked, ma ve/inberek figyelmét. — Bár az ég és föld királya volt, akkor, midőn a csodáleszesz a paradicsomban". (Lák. 23—43.) — Szeretetének jóteményei mios kenyérszaporítás után a néptömeg királyivá akarta őt választani, kitért ellenségeire is kiárasztá. Ezt az uj, nehéz parancsot adta az emberiségneten óhajuk elől és eltávozott körükből. Jeruzsálembe való ünnepélyes be„Szeressétek ellenségeiteket, jót tegyetek azokkal, kik titeket gyűlölnek, imádkú^ulása alkalmával elfogadta ugyan a népnek ezen üdvözletét és dicsőítését: zatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek atyátoknak, ki mennyekben vagyon". (Mtfosánna! áldott ki az Ur nevében jön Izrael királya", de csak azért, mert 5. 15.) De lehetővé, könnyűvé tette e parancs megtartását azáltal, hogy dta, hogy ez a diadalút néhány nap múlva a kínszenvedés útjára, a Golmaga legteljesebben eleget tett annak. Akkor, amikor ádáz ellenségei halálára fogja őt vezetni. — Csodálatos volt önuralma és önmérséklete az élet ítélték, keresztre feszitették, gúnyoltak és kicsúfolták őt, ahelyett, hogy iste'nden viszonyai között. A durva sérelmeket, bántalmakat és igazságtalanmindenható erejével lesújtott volna rájok s megérdemlett büntetésben részgokat sohasem torolta meg és sohasem indult fel vagy fakadt ki azok

miatt, hanem béketűréssel viselte vagy pedig ártatlansaganak tudataban me A zs idók, az ő ellenségei, akik halálra keresték őt, semmiféle bünt nem ságteljesen utasította vissza azokat. Midőn a gonosz lelek, kísértéséi kozl^tak képesek benne találni s azért kénytelenek voltak hamis tanukhoz folyaarra a határtalan vakmerőségre vetemedett, hogy azt mondta neki, miszeildrli ( M á t é > 2 6. 59) Pilátus, aki őt halálra Ítélte, semmi vétséget nem látott odaadja a föld minden kincseit, ha leborulva imádandja ot, isteni méltósággá s ő t ártatlannak, igaznak nevezte és tartotta őt és azért: „vizet vévén s minden felindulás nélkül igy utasitá őt el: „Távozzál sátán, mert írva ?mosú kezeit a nép előtt, mondván: Én ártatlan vagyok ezen igaznak vérétől" gyon: a te Uradat Istenedet imádjad és csak neki szolgálj". (Mate 4. 1—fás, a hálátlan tanitvány, aki hűtlenül elárulta Jézus Krisztust, nyiltan bevallá* Midőn a farizeusok hitetlenségükben azt mondták, hogy Jézus Krisztus ő ártatlanságát e szavakkal: „vétkeztem, elárulván az igaz vért" és kétségbeördögök fejedelmének, Belzebubnak hatalmával művel csodákat, meggyozo!séberi) lelkiismereti furdalástól gyötörtetve, felakasztotta magát — A világ de nagy lelki nyugalommal ezzel a válaszával cáfolta és szegyenitette n?y tudósai, bölcselői és hatalmasai elragadtatással szólnak Jézus isteni őket: „Ha sátán sátánt üz, ki maga ellen meghasonlott, mikep all fonn bégéről, éietszentségéről és utólérhetetlen tökéletességérői. Kant „az erkölaz ő országa". (Máté 12 16.) Midőn pedig Annás főpap előtt egy p o r o t ^ legnagyobb ideáljának" nevezi őt. Napoleon igy nyilatkozott felőledurván arcul üté Jézust, Ő ahelyett, hogy megtorolta volna e durva es ismerem az embereket és azt mondom, hogy Jézus nem csupán ember" ságtalan támadást, szeliden csak ezt mondá neki: „Ha rosszul szolottam,bisszó összehasonlítva Jézus Krisztust Szokrátesszel, a nagy bölccsel erre a nyitsd be a rosszat, ha pedig jól, miért versz engem?" (Ján. 18 23.) Sz < ö v e t k e z t e t é s r e j u t . Rióban, ha Sokrates élete és tettei bölcset jeleznek Péter apostol az ő példátlanul álló önmérsékletet e szavakkal emeli <{0r Krisztus élete és halála Istent mutatnak". Strausz szintén nyiltan meg„Midőn szidalmaztatott, nem szidalmazott; midőn szenvedett, nem fenyegetőd^ hogy: „jézus Krisztus az erkölcsi nagyságnak soha el nem érhető soha hanem átadta magát az igazságtalan bírónak." (I. Pét. 2. 23.) Maga Udv&j/ nem muiható mintaképe". Ha tekintetbe vesszük, ho^y ezek a nyilatkotőnk annyira szükségesnek tartotta mindazok részére az önmegtagadas e0k n e m egyházi, hanem világi egyének ajkairól hangzottak el láthatjuk nyének gyakorlását, akik az ő nyomdokain akarnak haladni, miszerint e s|y általános volt a világ Megváltójának bünnélküliségében való hit és megvakkal: „Ha ki engem akar követni, tagadja meg önmagát'1 nyíltan kijeleigződés. hogy csaK az képes és méltó az ő követésére, aki hozzá hasonlóan önm Előttünk áll tehát Jézus Krisztusnak ideális fönsége, aki egyrészt egyetagadó életet folytat. 5 magában az összes erényeket, másrészt pedig ment volt minden bűntől A mondottakból megygyőződést szerezhettünk arról, hogy az emli emberi gyarlóságtól, erényeket Üdvözitőnk a legtökéletesebb módon egyesité magában. Elszá a nagy fejedelmek, kiváló egyházi férfiak, hírneves tudósok, művészek lálhatnók a többi erényeket is és Jézus Krisztusnak szavaiból, tetteiboi eköltők s általában mindazok, akik arra törekszenek, hogy hivatásukat minél szentírás alapján bebizonyithatnók, hogy mindazok legmagasabb fokban téletesebben betöltsék, az életből vagy a történelemből a legjelesebb egyédöklöttek az ő isteni személyéten. Ezt azonban mellőzzük, mert hisz a <et szokták utánzandó mintaképül választani. Mi keresztények Jézus Kriszhozott erények a legnagyobbak, legfőbbek, melyek lényegileg es véger
rtf

í

/

m

m

.

3*

40könyörgései és énekei a búcsú idején éjjel-nappal szünetlenül hangzott**- Éhínség járványos betegségek tizedelik meg a népet és az.autonómia , u i fíi„i o rett, amit nekik igertek, statanum es katonai diktatúra alatt nyögnek. Idel mánapocsi templomban annak falai korul? A szörnyű háború es után bekövetkezett még s z ö r n y ű s é g e s e b b e s e m ? , ">e " , ukrán keletealiciai Keietganciai és es oroszországi oroszországi hivatalnokok nivatainoKOK eaész egesz sereae serege odlk r a t u k e s m e r t n e m o h e t t e k I e arattll a , , t u d n a k d r a a é n z e n 18 s z a k í t o t t á k el testvéreinket tőlünk; azokat, akikkel annyi sok száz é v e n . J J J < S S P és balsorsban, egymást támogatva együtt éltünk. Az erőszak és a rava? „ J, . , . .. . . ... „ , , ., k istenteen munkája volt ez é f nem azakaratuk. Őket nem kérdezték meg t a tUenetes f f ' a ez, amit nekik járni kell! De barm.lyen nagy a meg] nem hallgatták meg. H i á h l l a s ' am.h.ttestveremkosi va lasukhoz menekulnek és onnét mennem nak lejönni a hegyekről* e r o t a J o v o r e jöhetnek el kozibenk Manapocsra, itt vannak zánk nem eresztik őket i n k 'élekben é s m i halljuk az ő keserves könyörgésüket és mi velük ittott titokban és lopva i,ött é s é r t ü k fohászkodunk Boldogságos Szűzanyánkhoz, hogy hallgassa nak el egyesek hozzánk- i m á n k a t é s segítsen, ugy amint segitett sok száz éven át minden nyoElmondom nektek a Rútságunkban. El fog jönni még az idő, amidőn ismét itt láthatjuk régi föld elszakitásának szoyéreinket és hálát adhatunk, hogy a megpróbáltatásnak vége. és igaz történetét. Dr. Illés József A rettenetes háború egyetemi ny. r. tanár, a m. tud. akadémia tagja. felé, még 1918-ban megi a cseh munka Amerik; Nagy népszavazást rend a magyarországi rutt sorsa felett távol Ame-ik az Egyesült-Államokban szavaztattak hatszázezer bert, csehet ukránt, tóté p u j t a j kavarta a havat a szél. De nem is szél volt az, hanem rohanó,

R kunyhó világából.

részt'már"amerika^áflS 10, SÜVÍtŐ o r k á n - A h á " k a , j a i t ' a z u t c á k a t e I t o r l a s z o l t a h<>val. A forgalom gárokat s ezeknek szavt^1* a vasúti vonalakon, országutakon. A városban is keserves nekihajlással val megállapították, hojkodtak céljuk felé az emberek Ítéletidő volt. A szobák pattogó, meleget magyarországi ruthénekírzó kályhái mellett csöndes megelégedettséggel ültek az emberek s elvétve hászlovákiához akarnakjon-ó szánalommal gondoltak azokra, akiket a vihar útban ért. A szoba íisT'b^ekonferenda^kf 8 h a n § u , a t a i b a n . a z emlékek támadása közt mindenki lelkében felelevenedett dotta határozatát, hog)' e ^ á t é l t kellemetlen téli kaland ; s az emberek hirtelen összerázkódtak. gyarországnak kárpátalj De jó is ilyenkor elüldögélni a fűlött szobában, hallgatva a tüz dudolását thénségét a cseh áh lélek beszédét a múltról. Figyelni a vágyak csendes sarjadzását és nézni a kebelezi. Nem a magyar«* misztikus tükrözését, melyben reménységeink valóraválásának halavány fe vidéki hittestvereinkeL u Í7t „ tn . m , dezték hát meg, hanem"' ^ ^ " f m e l e § ' s z e l e s boldogsággal. geneket, megvásárolt bér U e a h o ' n e m fű' a kályha s a rozoga ablakokon, talán a gyalulatlan vezetése a att és ami a'kaajtó rovátkáin is hordja be a havat és hideget a szél, a rohanó szél, ott rettenetesebb, ráfogták emberek megdermedt tagjaikat összehúzva, keserű gondolatokat forgatnak hűséges, jó ruszin népikben az életről. Erről a szeszélyes, tovarohanó folyóról, mely egyik helyen ^ilágos^lehetf t ü k r ö z é s s el, lágy, sejtelemszerii dalolással ömlik tova, másutt meg vad Északmagyarország. denki előtt, hogy az arTny'^sse' ragad el az embertől minden örömet s piszkos, vastag iszapjával nagy szavazás nem fejezhette ki a magyarországi ruthének akaratát, l e l családot, boldogságot, kialakuló terveket, kelő reményeket, hogy szikkadó hatszázezer ruthén él Magyarországon és azok nem lehettek kint mir.d'ban uj életet fakasszon kénye-kedvére. Így lesz azután ez a titokzatos hatarikában. Mindezzel nem törődtek, elszakították tőlünk őket és a cseh némelyek szemében édes, gyönyörűséges érzéssé, másoknál pedig csattogó csatolták, akikkel soha semmiféle összeköttetesük nem volt s akiktol ti, t-ar„nf?(, , . *, . .i - i •• „»ti- t i t i t és völgyek egész sorozata tökéletesen elválasztja. Nem értik a csehek'' ™ P Ó S b e s t ává > ™ely vad kegyetlenseggel önmagát falja fel folyton, vét, sem a csehek gondolkodását, mert más vallásúak, más nyelvűek, te D D a n a k's kunyhóban, mely a gyárakon és a városon messze túl gubbaszidegenek. És azóta a mi szegény hittestvéreinknek a sorsa mindig szonA a hómezők kietlenében nem füstöl a kémény. Pedig emberek lakják, és rettenetesebb lett. Azóta üldözik a ruthén nép nyelvét, mert még azom ember reszket sárból épült, redves falai között. De milyen három ember Iában is ukránul vagy nagyorosz nyelven Jamtanak, ^ ^ ^ ^ í 5 ^ ^ Nyomoru!t, elaszott testüket elnyűtt, darabonként összeszedegetett rongyok

takarják. Arcukat elapasztotta a nyomor. Karikás üregekben ülő szemüknek,je a hólyag minden tuiajaonsagai maganuuiuia. U1 CO * u n . kiszívta az éhség. Féregrágta gyökerei annak a nagy fának, melyet ugy hitsző volt az a jóságos butaság, mely az észnélküli, testi munkára született okos, tudományos nyelven : emberiség. nberek jótékony tulajdonsága. A felfogóképességük hiánya megmenti az ilyeEbben az odúban a kór lakik, melyet hárman képviselnek. Gémber J»ket az érzékeny benyomásoktól s a szen -edéstől is. Nagy, karikás szemével férfi, Fáni az asszony és Gémber Péter a kilenc éves öreg gyerek. jndolatok nélkül nézett maga elé a gyerek. Az asszony pedig keserves gondoGémber Jób az ágyon fekszik, mely váljogkockákra fektetett deszltokat forgatott a lelkében, dobott szalmazsák. Nyüvött és piszkos. Testét egy piros csíkos dunna mele; Ezek a gondolatok igen rövidek, de igen terhesek voltak. A „ma" fájdalAz egész emberből az arca látszik, mert a fején egy kopott báránybőr ján túl csak annjiban terjedtek, hogy belevesztek abba a sötétségbe, mely a tartja a meleget. Az arca fehér, mint a hó, melyet az ajtó résein hord ívőt fekete, gyászos árnyalataival távlatok nélkül rajzolta az asszony szeme elé. szél. Az elaszott vékony bőrön kiverődnek a halánték elváltozott sz'nú erei. bben a sötét, alaktalan birodalomban sehol sem volt egy világos pont, egy a lapos, összeroggyant erek, melyekben bágyadt sétálással cammog a szalalványan derengő sugár, mely lelkét felvidámitotta volna. Igy szomorú jövőjéfélben levő, életet hordó vér. A szempillái aláestek s elvékonyodott orrciek minden fájdalmát a lassan folyó percek mindegyikében átszenvedte Ez a vékonyan fújja a szuszt az a roncsolt maradéktüdő, mely a dunyha alatt )mpa, fájdalmas érzés a betegségét is előre vitte s benne is szárította az egészAz ágy mellett ül az asszony. Az ágy végében a dunyha és nyűtt ég jótékony, erőtadó nedveit, rócba burkolva a fiu. A szoba sötét, mert apró ablakait papírral ragasz: A gyerek képtelen volt ilyen szenvedésekre. Ö csak — ahogy elérkeztek be. A világosság inkább az ajtó hasadékain szűrődik a szobába. teli napok hidegségébe — a test szenvedéseit tűrte. Az ellea védekezett. EleGémber Jób napszámos volt a lengyárban. Vele dolgozott az asite azzal, hogy bejárt az iskolába. Ott a meleg szobában, amint dermedt tagis. Jól ment a dolguk. De a boldogság nem állandó vendég a szegény eiiban engedett a hideg, jóleső, szinte boldogságérzéssel helyezkedett el. Ökleire nél. Jön, elhelyezkedik, enni kér. Igen falánk állat. Munkát, verejtéket esziajtotta fejét és szuiyókált. Kellemes félálomban hallgatta a tanitó beszédét, a aztán egyszer megroggyan a szegény ember ina s nem táplálhatja, kiszökilyerekek felekteit, melyek a nyári dongó egyhangú zugásaként érintették hallását, rtvétltn. Gémbernéi is igy történt. A sok por, a kiadott verejték a tüdejéé a karácsonyi vakáció ettől a boldogságtól is megfosztotta. Odahaza csak madta meg. Egy napon kibuggyant a vér az ajkára. Megcsóválta a fejét ésgyszer fűtőitek napjában, amikor apjának egy kis levest vagy egy tojást főzött a talyigát, a talyigán a csepüt, amelyből kötelet gyártanak. Sirásó kötelet iz anyja. Olyankor odahúzódott a tűzhely mellé, kigombolta mellén a ruháját kor. De erre nem gondolt Gémber Jób. Az asszonya akkor már nem dolgS valóságos állati gyönyörrel, mosolytól széles arccal élvezte a tűz testébe A veséje vándorolt, azért kellett neki veszteg maradni s vigyázni arra a ¡¡radó melegét. Kenyeret piritott a tüzes vaslapon. A pirított kenyér, ritkán egy másán mozgó husdarabra. Egyszer, amint nekihajolva Ulta a talyigát, s!is zsírral megkenve volt az ebédje, vacsorája. Az anyja rántott leveséből is érzett. Szédülés fogta el. Felszedték igavonó társai s az orvoshoz vittékapott egy keveset s ilyenkor hálásan, vidáman nézett szükire, de azok szenorvos hazavitette s megtiltotta neki a munkát. Az igaz, hogy finoman esetéséből nem értett semmit dett, mert ép ugy megtilthatta volna neki az életet is. Hiszen a csepütalyig Ma még nem is fűtöttek. Spirituszon melegített az asszony egy kis tejet, 1 fá uk a munka a kenyér, meg az élet volt. Í elfogyott. Éppen ma, amikor kint oly Ítéletidő van. Reggeltől várták, Nekifeküdt tehát Gémber Jób az ágynak. Igen keserves érzelmek közf°8y elül a szél. Ilyen irtózatban nem küldhették rőzséért a gyermeket az erdőre, lekedte meg, melyek közt nem volt az utolsó vad félelme nem a haláltól, h Kint ordított a szél hosszan, elnyujtottan. Az asszony látta, hogy a beteg a rászakadó nyomorúságtól. Néha el-elfulladt. Lopva levetette Ködmönkéjét s az ágyra terítette. A Amint ott feküdt a párnán hanyattfekve s a sarokban meg Péter fejé férfi észrevette. Meghatott hangon, de erélyesen utasította vissza, ben tartva sírdogált csendes dünnyögéssel az asszony: számvetést végzett. Ne Fáni! Ne. Nekem nem kell. Vedd csak föl. Nekem már nem használ. Es Van kétszáz forintom. Tavasz van. Télire elvégzem. Addig felélünk í lehunyta szemét. Verejték verte ki homlokát s az arcát pillanatokig hatvan forintot. Marad temetésre meg az asszonynak száznegyven. 'futotta a vér. Az Fakó, elérzékenyült arcán lassú egymásutánban meg csak gördül a asszony magára vette a ködmönt, de a szeme az urán volt. meibe kiülő könycseppek egész sora. — Rosszul vagy ? — A temetést — folytatta szomorú számadását — olcsón kellene — Elmúlik... Hallod ezt a vihart? csinálni, igy több marad az asszonynak. A pap, az jó ember. A szegény Tovább is akart beszélni, de csak az ajka mozgott, J van szive. A harangozásból elég lesz egy. A város ad koporsót. A gyárt ó b ! Jób az Istenért ? a be1e vállukon kivisznek. Ez tehát meglesz egy-két forintból. g nem felelt A melle zilált csak hangosan. Az Az asszony azalatt a fia fejét simogatta. Jó gyerek volt, szifogadó. asszony ijedt arccal feléje borult. A férfi alig hallhatóan suttogta : iskolában jól viselkedett. De a tudomány nem ment a fejébe. Nagy, hólyag' ~~ Megtérek.., Az Istenhez. Irgalom...

..

n.ii*

&

J W,

""

"S J

o ^ - w i n i i w Iit/^jg

tnogoil. AZ

assiuilj

cnujiuiiciii

r

Ö

-aj--

az apjára, anyjára. g g y o r s a bb leit. A pap ott ült már ágya fejénél. Fejét a karjában tartotta s Az asszony megragadta kezét és szinte lerántotta az ágyról. Srölgette homlokáról a verejtéket. Egyszerre csak magasra emelte a kezébe — Fiam... Péterkém... Jaj Istenem... menj a papért... d o l t feszületet s uto'só erejével felhördült: Qémbernek felvillant a szeme, de azután kialudt belőle a tiz. Jézus — Ebben az időben... csak... nem jön az öreg pap... L e l i t e elszállt. A szél vadul megrázta az ajtót. A pap lefogta a szemét s De az asszony már akkor bebugyolálta a fiu fejét s útnak inditotta. negreridült lélekkel suttogta: szél a nyitott ajtón beverte a hulló havat a szobába. Egy raj a beteg honi _ Boldog nyugalmat és örök emléket, kára ragadt. Megrázkódik a hideg hótól. A z assz0 ny fölsikoltott. Odaborult a halottra. — Rettenetes... még elvész... az a fiu. A z ö r e g lelkész rakosgatni kezdte a kegyszereket. A nyomor a szeme elé Az asszony megijedt erre a szóra. Kiugrott a tornác elé. A gyerek leállt. Minden sarokból kiabált rá Most lát;a csak a szobát. Az ablakot, az nyarult a domboldalon az országútra Derékig járt a hófúvásban... Egy hófelqtót, az ágyat, aszta t, a falakat. A hideg tűzhelyet Szive elfacsarodott. A eln elte y ;unyhcban fölismerte e betlehemi nyomort... Szemeit ez égre meresztet'e. Egész Egész lelkében remegve lépett a szobába. Az ura a takaró fölé ralegfgben remegett összekulcsolt kezét. Olyan volt, mint egy kiterített halott. Arcán a kimerülts Fölemelte a kis selyem tarsolyt. A bundája után akart nyúlni. Elakadt mellett a halálraválók fénye ragyogott. Összeszedte az erejét. élekzettel megállott fölötte. Beleburkolózva, összehúzódva aludt benne a kisfiú. — Fáni!... Isten veled. Az Ur hiv. ^ a g y hólyag feje bebugyolázva, öregecske arcán a boldogságról álmodók moNem nézett az asszonyra, de hideg kezével az asszony keze után nyu!tsolya játszott. A meleg bundában elveszett a teste. — Megszorítom a kezed... Jó asszony keze volt. A vánkosom alatt vat Az öreg pap lenyelte a szivéből fölfakadó fájdalmat és meghatottságot, pénz. Százhetven forint. Ketten kapartuk... Ne költs a temetésemre... A ptábujhegyen megfordult, kisurrant a kunyhóból. az életre kell... _ A bundát — szólott a kocs s és ugrani akart utána. Az asszony már akkor keservesen sirt. Szabad kezével törölgette könyei a pap föltürte télikabátja gallérját és súgva, de erélyesen rászólt a mintha szivét vagdosták vo na. ugy fájt a beteg, öreg sziv. íocsisra: Az ember elhallgatott. Felszakadó sóhajai és fáradt, elnyújtott ásítás _ Vágj a lovak közé!... Fát és ételt hozol s majd a bundát elkéred... beleolvadtak a dúdoló szélbe, mely olykor-olykor félelmetesen rázta a rozoi A Szél vágtatva rohant a hómezők fölött. Zörgette a kunyhó ajtaját, melyajtót. Belemerült a végtelenbe. Az élet éppen csak pislákolt benne. ben némán, hidegen feküdt egy férfi, mosolyogva aludt egy ostobácska árva és Sokáig volt távol a lelke. Az asszony ránézett. Nem merte megszólitamély bánatába temetkezve keservesen zokogott egy összetört asszony, kinek a Valahogy kiszabadította a kezét. Feléje hajolt és kitörő sirás közt hosszan, foférje halotti párnája alatt százhetven forintja volt... rón megcsókolta homlokát. Torna István. — A pap... — suttogta — A pap... a Krisztus... Az asszony észretért. Ijedten készítette elő a cölöpölt asztalt. Künt rohant a szél s halk csengetyüszót hozott a szobába. _ * « «? Itt van... a pap... s föl akart emelkedni Visszahanyatlott. Hideg szél rontott be az ajtón, mel nek nyílásában megjelent a pap. . Me|,es E m j | k a t h < apátp iébános. — Béke e háznak. Vállán hóval beesett posztóbunda volt. A sarokban leejtette magáról A jól és célelőirányosan kiépített szer- sült, mint ma. A mostani időkben szerí -ij kt , . . vezet nemcsak ptrvstpppssp tpszi az epves vezkednek az erősek, szervezkednek a földre. Nyomaba jött a gyerek. Künt a pap szánjának lovai prüszköltek. emberek a S s i S S gyengék, szervezkednek a jók, szervezA pap ore-, ejustos hajú ember, nagy tisztelettel az asztalra helyezte m e g j s sokszorozza. Az a régi példa- kednek a gonoszak, mert be van biSzentséget s a beteghez lépett. beszéd, a mely szerint a haldokló ki- zonvitva, hogv az egységben az erő. r — No, jó Gémber barátom, eljöttünk ám. % gyermekeinek összefűzött vesszőA Csonkamagyarországon élő, szinOémber hálásan emelte szemét a papra Igen meg volt hatva, de már flfjW"* adott át, hogy meggyőzze tiszta magyar, görögkathohkusok mint ö tudott szólani \ nan »imnn^t u l, . V ket, hogy amig együtt maradnak, addig lyenek, csak alig par eve szakadtak Szemé két íanvrín . í í ^ " ^ ' ^ förhetetl!nek lfsznek, - viszont szét- el a más nyelvű és más nemzetiségű Ket Konycsepp csurrant ki s alig eszrev-hetoen megütötte a mellét... esve éppúgy izekretörhetőkké válnak, egyházi szervezetektől, a melyek már Kinyitotta az ajtót s behívta az asszonyt és a gyereket. Megkente mint az egyes vesszőszálak, — soha évszázados mult után, évszázados munolajjal és imádkozott fölötte Hosszan, áhitattal. Néha emelt hangon a bei Í°bban a gyakorlatban nem érvénye- kával megszerzett intézményekkel vol-

Eggségben az cro

tak felruházva. A régi szervezetek a régi intézményekből, nekünk magyaroknak, semmit sem adtak, mintha a mi munkánk, a mi filléreink nem járultak volna hozzá azoknak megalapozásához, felépítéséhez, felvirágoztatásához. Ha még bizonyítani kellett volna, ez a ridegség, amelylyel utunkra bocsátottak, a legfényesebben mutathatja mindenkinek, aki még nem tudhatta meg, hogy mi gör. kath. magyarok a régi gör. kath. egyházi szervezetekben csak mostohatestvérek módjára voltunk kezelve, a kiknek az ősi szerzeményekhez jussuk nincs. Magunkra maradtunk tehát és semmi nélkül. De azért kétségbeesnünk nem szabad A kik most itt együtt vagyunk, már mint görögkatholikusok és mind magyarok, tehát édes testvérek vagyunk. Legyünk tehát egyek, mint a kötegbe lüzött vesszőszálak és akkor sem szétszedni, sem összetörni bennünket nem lehet. Az élő, működő szervezeteknek egy igen szép és követendő példája nálunk a mi egyházközségi önkormányzatunk. Minden egyházközségnek van nálunk önkoimányzala, szervezete Ennek a szervezetnek élén áll a lelkész, aki a főhatóságnak megbízottja, mellette van a főgondnok és az egyháztanács, az iskolaszék, mint a hivek egyetemének és azok bizalmának képviselői. Minden lelkészeinek, minden parochiának sorsa azon fordul meg, milyen a papja, milyen a kurátora. Majdnem félszázados lelkipásztori működésem alatt több helyen fordultam meg, de hogy egy jó kurátor mit tehet, sehol jobban nem láttam, nem tapasztaltam, mint Szatmárnémetiben töltött éveim alatt. Sokat kellett ott tenni, a mi sok áldo?atot, sok pénzt igényelt. A jó Isten az ottani egyházközségi önkormányzat megszervezésével egyidejűleg megajándékozott bennünket azzal, hogy az egyházközség világi elnökévé a hivek egyhangú lelkesedéssel megválasztották néhai Somlyay Kálmán városi főerdészt. Ez volt sikereinknek alapja. Kegyelettel gondolok vissza a tisztes öreg úrra, aki fáradhatatlanságával, önzetlenségével, áldozatkészségével, minden meggyanu-

sitáson felül álló becsületességével v lóban mintaképe volt a jó „kurátoro nak, a jó főgondnokoknak Ö ment el és a hivek mint egy ember követk őt és rövid idő alatt uj templom, paplak, segédlelkészi lakás épült megujult az egész parochia és hozzá mikor a hét év leteltével Szatmámém tiből eltávoztam ; már adósságunk se; volt. Az egyházközségi szervezet, az eg kázközségi önkormányzat, mint a mej szervezett hivek tömörülése az életbe a legfényesebben beválik, csak helyé legyen a vezetők esze és szive, csa legyen minden parochiának jó pap és jó kurátora. A helyi önkormányzatot, a leik szet beligazgatását kell tehát eh sorban jól kiépíteni, jól megsze vezni, abban a bizalmat, a megbizhi tóságot, az önzetlenséget kifejleszter. és ha ez meglesz, akkor megalapoi hatjuk a gör. kath. magyarság orszi gos megszervezését, szövetségét. A róm. kath. hiveknek Nagy-Ma gyarországon volt egy ilyen intézmf nye; az Erdélyi egyházmegyei rón kath. Status, amely abban az időbe keletkezett még, midőn Erdélyben katholikus vallás üldöztetve élt és papságnak, a hiveknek össze kellel fogniok, hogy egyházuk jogait, szélit mi és anyagi javait, életét megvéd hessék, fenntarthassák. És sikerül mindent elérniök, mert szenvedte! mert egységben az erő. Ehhez hasonló szervezetre kelleni is törekednünk. Ma még hazánk tör vényei egy ilyen egyházmegyei hiva tásos szervezet létesítésére nem nyu( tanak módot, mert a kath. Autonomia a kath Egyház Önkormányzati jogáé szabadsága még most sincsen törvény be iktatva. De reméljük, hogy nemso kára meg lesz az is De nekünk addif sem szabad tétlenül maradnunk, ne künk nincs időnk várni, mert ismét lem, a gör. kath. magyarság egyete mének nincsen semmije, nincs egyet len intézménye semCsonka-Magyarországon van körül' belül 100 gör. kath. magyar paroch^ Ha ezek a parochiák jól meg vanna>

szervezve otthon, ha azok helyi önkormányzata jól működik, akkor a hazánkbeli görög katholikusság összességét átvitt értelemben lehet olyan parochiához hasonlítani, amelynek van 100 jómódú, tisztességes, vallásos, becsületes gazdahive. Van azok között egész telkes, fél telkes, negyedes, sőt esetleg zsellér is, de azért mind ur a maga portáján, megél a maga erejéből, sőt annyi amennyi feleslege is van, amiből jótékonyságot is gyakorolhat. Ennek a 100 gazdának, ennek a 100 erkölcsi testületnek, mint ilyennek és azonkívül minden tehetősebb, jobbmódu egyénnek kell mostan társadalmi uton szervezkedni, egy nagy, országos parochiát teremteni, papot, kurátort, egyháztanácsot választani, vagyis megalkotni a görögkath. magyarok országos szövetségét. De mire lesz az j ó ? Egyenes felelet helyett felkérem hittestvéreimet, nézzenek át a református, az evangelikus atyafiak szomszédos portájára vagy amiről már szóltam, az erdélyi róm. kath. status területére. teruietere. Azoknál az ilyen országos szervezetek n , ó r régóta .-¿rrAto nországos «rir^ínwpV már törvények által altal rc7ó»nc védve és támogatva működnek és bámulatos sikereket értek el. Minden állami támogatás nélkül létesítettek árvaházakat, nyugdíjintézményeket, középiskolákat, főiskolákat és hatalmas alap tványaik vannak a szegeny szegény egy aiap tvanyaik egyUA — |. j . ü ii-i— házak és iskolák támogatására. Szóval v g j ü M b u n minden i i i i i i u ^ u szükségletéről o ^ u n o ^ g u i v . i v / 1 tudnak egyházuk gondoskodni a maguk emberségéből, a maguk erejéből. Evekkel ezelőtt a kezemben volt a pesti református eklézsia évkönyve, amelyben fel volt jegyezve minden önálló egyházközségi tag neve mellett, hogy évente mennyit ad az otthoni eklézsiának es és mennyit az országos szer lezsianaK szer1_ XT M 1 vezetnek. Nem voltak ezek az összegek nagyok, sőt a legtöbb esetben alig tettek pár koronát. De azok összegyűjtve „ „

..J

ö

—

—

mégis milliókká nőttek és éltetik, táplálják az illető vallásfelekezet országos, egyetemes, minden parochiának közös tulajdonához tartozó intézményeit. Az állami támogatásra mi igenis igényt tartunk és biztosak vagyunk benne, hogy amit a többi egyházak és felekezet, mi is megkapjuk a nekünk járuló részt, d í ez a mai körülmények között vajmi kevés lesz. Hisz az állam már most is annyira el van adósodva, hogy annak terheit nem birja. Ha pedig még reánk zudul a háborús jóvátétel vizözöne, akkor a mi szegény államunknak nem lesz semmije. És mi mégis ily körülmények között sem mondhatunk le az életről. Nincs senki, akitől valamit remélhetnénk, de nem szabad elveszteni önbizalmunkat. A felhozott példák mutatják, hogy még ellenséges földön, üldöztetéseknek kitéve sem vesztették el buzgalmukat, önbizalmukat azok, akik egész lélekkel ragaszkodnak egyházi intézményeikhez. Ezt a példát kövessük mi vessu* un is. Hosszú nua^u ut ui áll előttünk. Sokat kell dolgoznunk. ö Sokat kell al rinrnnnk. De az Ur Jézus lézus mondotta doznunk. mondotta, hogy az adományozó keze még soha sem maradt üresen. És hozzá, amit egyházunknak adunk, azt magunknak adjuk, azt az Isten kezeibe teszszük le. Ha reiwi tehát eljut hozzánk
Aki e világ javaival bir és látja szűkölködni felebarátját és b e z á r j a szivét előtte: m i k é p m a r a d m e g abban a z Isten szeretete?

i

üemplomban.

Üres a templom. Benne hangtalan nesz titkosan susog. A misztikus homályba belé merednek, szines ruháju glóriás szentek és remegve sóhajt a setét sarok. Én elfáradt Betámolygok.

Szent áhitat. Tiszta, imádságból szőtt csodás illat lebegve szálldos szerte széjjel s a bús Jézus sebhelyes kezével, átdöfött vérző szivére mutat. Ó már látom A Te utad.

Ezüst feszület. Rajta behunyt szemmel a szenvedő Isten. Az örök-mécs lángja pirosan lobog, megcsillan a kelyhen és ott ragyog a lágyan omló dus fehér selymeken. Bevilágolja Árva lelkem.

künn a Világ Profán, kegyetlen, hangos és frivol. Moraja elhal, amig ide ér s bűnös fényét az ablak peremén letompítja térdelő apostol Nem hallom, ha Megátkozol.

Lila virág. Milljó apró kelyhéböl nehéz illat árját a tömjénfüst fátyolába ontja. Fehéren úszik, összefonódva és körülöleli a Máriát. Érzem, hogy ő A szivbe lát.

Minden csöndes És most megüti valaki az orgonát. A hang zengve búg, szárnyra két s oltárlépcső piros szőnyegén leborulva térdel egy barát. Forró szám éri A föld porát. Tartallyné Stima Ilona.

A mi máriapócsi kegyképünk hiteles története. Irta: Dr. Hodinka Antal egyetemi tanár.

Pócs ezelőtt 225 évvel apró kis uradalmi falu volt. Az akkori kuruc-labanc világban az egyszerű földműves nép kint a falvakon nem éppen igen nagy bátorságban élt. Pócs is tócsák között, sűrű cserjével benőtten húzódott meg, mint valami kis fészek ott a Nyirségen. De már volt Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt kis fatemploma, mely még 1715-ben is állott s csak Olsavszky Mihály épitett helyébe kőtemplomot. Ennek a fatemplomocskának képállványához vo t szeggel odaerősítve, mint az alsó sor négy képének egyike, a Boldogságos Szűz Máriának fárafestett mai kegykepe, mely oda még bizonyára a templom építésekor kerü t. Ki és mikor festette, nem tudjuk Sokáig állott-e a mondott helyen, szintén nem tudni, mert nem lehet kideríteni, hogy mikor épült a kis fatemplom, mely ezt a nevezetessé lett Mária-képet magában rejtette. Mert 1696-ig semmi rendkivüli nevezetesség sem történt vele. Függött ott, ki tudná mióta, mint más Mária-képek Éppen 225

évvel ezelőtt, 1696-ban, november hó 4-én, mely éppen vasárnapra esett, történt az a csodálatos eset, mely ezt az azelőtt jelentéktelen, fárafestett, kis Mária-képet előttünk görögkatholikusok előtt, kegyképpé avatta, ezt az apró falucskát búcsújáró hellyé tette, hová immár 225 esztendeje messze vidékekről zarándokolnak mindazok, akik Máriában, az ő vigaszt, megnyugvást és további hitet adó erejében hisznek. Elmondom röviden : mi történt akkor Pócson és hogy történt? Az emiitett napon éppen szent mise volt a pócsi görögkatholikus templomban. Mise közben az ötvenéves Eőry Mihály pócsi földműves látta meg legelőször, hogy a Boldogságos Szűz Mária képén mindkét szemindkét szemméből hullani ből könyek hula könyeket. lanak. Nem Ennek a csoakart hinni a dálatos könyszemének háthullásnak, daha rosszúl látja, cára, hogy amit látni vél. Pócs eldugott Mindjárt figyelkis falucska meztette a kövolt, gyorsan rülötte álló hire ment a Molnár János, környéken. A Molnár Simon nép mindenfeés Mészáros lől özönlött Mátyás pócsi Pócsra, a pócsi lakosokat kis fatemplom(mindannyian ba, hogy sze40 évesek), kik mélyesen lássa szintén látták a a rendkívüli Boldogságos eseményt HiA máriapócsi csodás kegykép. Szűz Anyának szen bizonyára hallották és tudták — mert az ilyen esetnek hamar hire megy — hogy valami 50 évvel azelőtt a zemplénvármegyei Klokocsón is, az ottani kis fatemplomocskában, a képállványhoz erősített, szintén fára festett Mária-kép szemeiből hullottak a könyek. Ennek az akkor még másutt sehol elő nem fordult esetnek a hire eljutott Rákóczi fejedelem sárospataki udvarába is, ki legazonnal egy jezsuita atyát küldött ki, hogy a hir valódiságáról ott Klokocsón meggyőződjék. Amikor ez a csodás könyhullás beigazolódott, a fejedelem a képet lemásoltatta s a másolatot Klokocsón hagyván, az eredetit egész udvarával Borsitól (Sátoraljaújhely mellett) gyalog Munkácsra kisérte és ott a vártemplom

50-

főoltárára állította. A pócsi kis faképen görög modorban festett, karján a kis Jézust magához ölelő Boldogságos Szűzanya szemeiből a könyek akkor első izben 1696 november 4-től egész 14 napon át november 19-ig szakadatlanul hullottak. És pedig nemcsak egyenként, hanem olyan sűrűn, hogy a bámulatba esett nép selyem és gyolcs kendőket tartott a kép alá s úgy fogta fel a kristálytiszta, fénylő könycseppeket, amelyektől a kendők egészen átnedvesedtek. így a nép a klokocsói szokatlan, de az emberek emlékezetéből még ki nem veszett esetet Pócson ismétlődni látta, sőt amint a híre tovább és tovább terjedt, egyre csodásabbnak tűnt föl előtte. Ekkor már nemcsak a nép tódult mindenfelől Pócsra, hanem az úri renden levők is. Legelőször megjelent a Kálióban tartózkodó gróf Corbelli János András tábornok, a tiszamelléki katonai főparancsnok s vele összes ottlevő tisztjei. De megjött Krucsay az akkori alispán is. A mi gör. kath. püspökünk, akihez a pócsi gör. kath. hitközség tartozott, a görög származású tudós bazilita De Camillis János volt. De nem az ő, hanem az akkori egri róm. kath. püspök, a híres Fenessy rendeletére adta ki a Pócsra küldött Csehre József egri kanonok, szabolcsi róm. kath. főesperes és Damiani András tokaji róm. kath. plébános tanúkihallgatásai alapján a csodálatos könyezésről felvett jegyzőkönyvet 1698. január 2-án Egerben, Pettes András egri prépost. Ezt a pócsi képet I. Lipót akkori német császár és magyar király parancsára Bécsbe vitték s ahogy ma közönségesen hiszik, most is ott van a Sz. István vértanúról nevezett hires főtemplom főoltárán. Az eredeti könyező Mária-képről útközben az abaujmegyei Bárcza faluban három ugyanolyan, fárafestett másolatot készítettek. Az egyiket a jezsuita atyák kassai templomában függesztették ki, a másikat a sárosmegyei Kisfalu kápolnájában, a harmadikat pedig visszavitték Pócsra. Az eredetit aztán állítólag tovább vitték Bécsbe hol mégegyszer lemásolták s ez előtt a a másolat előtt imádkozik most is ott a nép. Azért mondtam, hogy állítólag az eredetit vitték Bécsbe, mert eddig úgy hittük. De csodálatos dolog, hogy sem ez a közhit szerint Bécsbe került eredeti sem pedig a kassai és kisfalui másolatok többé nem könyeztek. Ellenben a Pócsra viszszavitt állítólagos másolat 1715 augusztus havában és legutóbb 1905-ben is könyezett; Pócson tehát kétszer is megismétlődött a csodálatos könyhullatás. Az 1715-iki csodás esetről a Kiss János egri római kath.

nagyprépost rendeletére Pócsra küldött Lőrinczffy György mádi és Francz Mátyás tállyai róm. kath. plébánosoknak a helyszinen fölvett tanúkihallgatásairól készült jelentésök alapján, mely 1715 augusztus 18-án kelt, adták ki Egerben ugyanazon év augusztus 25-én ugyanazon Kiss János nagyprépost és Kiss János Antal róm. kath. olvasókanonok a nyilatkozatot. Ezek a helyszínén taitott tanúkihallgatások s az azokról Egerbe felterjesztett jelentések alapján engedte meg gróf Erdődy Antal akkori egri róm. kath. püspök a Boldogságos Szűz máriapócsi képének nagyobb tiszteletét. Erről a második, 1715-iki könyezésről ugyanakkor értesült Bizanczy György, a munkácsi püspökség akkori egyik helynöke, ki régóta Kállóban székelt. Őt a mi Szűzanyánk könyhullatása annyira meghatotta, hogy a templom mellett épületet kezdett magának emelni. Ő és utódai: Blazsovszky, de különösen 01savszky Mihály püspökök folyton buzgólkodtak, hogy a könyező Boldogságos Szűznek méltó hajlékot emeljenek. Mindez a nevezett püspök által Pócson letelepített gör. kath Szent Bazilrendnek hosszas fáradozás és kitartó munka után sikerült is. Ma áll a fényes templom s mellette a bazilita atyák monostora. így lett az egykori kis Pócs falu egyszerű kis templomocskája a magyar és ruszin görögkatholikusok nagyhírű zarándokhelyévé, melynek könyhullató kegyképéhez a haza romlását sirató magyarok ezentúl még buzgóbban fognak eljárni s mert a Boldogságos Szűz a sanyargatottaknak, a vigasztkeresőknek anyja, aki benne bizó gyermekeit nem hagyja oltalom nélkül, búcsújáróink száma egyre nőni fog és a megvigasztaltak egyre többen lesznek.

Reményeink, feladataink. Szemem előtt lebeg a közelmúlt évek minden gyásza, iszapja, szégyene amik a világháború után a forradalmak alatt Magyar országot is elöntötték. És mégis, bár ezeréves hazánk kifos'ztva, letiporva fekszik, a súlyos eltévelyedések után a keresztény nemzeti eszme uralomrajutása erős reménnyel tölt el. Bizom benne, hogy a megpróbáltatások közt megedződve fennmaradunk. Mai válságos helyzetünkből kiemelkedve élni fogunk. A kiállott szenvedések elviselése életrevalóságunkat igazolja. Igen, megérdemeljük az életet, pnnállóságra, haladásra képes nép vágjunk. Ebbe a keretbe állitom be a sokat szenvedett s egymástól szétszakított görögkatolikus magyarságot, amelynek élete, kálváriája kicsiben ugyanaz, mint az egész magyar társadalomé. Mit várhat ez

a hivő társadalom a jövőtől ? Hogyan menekedhetik meg a megsemmisüléstől, minő kötelességek teljesítése vár reá ? Erőt meritek abból a történelmi tényből, hogy hazánkban a görög szertartás oly régi, mint maga a magyar nemzet. Csak Szent István koronájára és palástjára tekintek. Ezek kiállításából s a rajtuk olvasható feljegyzésekből elém ragyog a magyarországi görög egyház ősisége. Kezdettől fogva nemcsak a nemzetiségek, hanem a szinmagyarok között is teret hódított a görög ritusu kereszténység. Emellett bizonyitanak többek közt a Hierotheos görög szerzetes erdélyi hittérítő munkájáról maradt följegyzések, a görög nyelv, kmtura és szertartás befolyása a magyar nyelv, irodalom művészet, politika és társadalmi berendezkedésére. A száva-szentdemeteri s a veszprémvölgyi apátság és több más egyházi intézmény mutatja az ősi görög egyház erejét nemcsak itt, a Tíszánítulp hanem Pannóniában is. A X. és XI. században a konstantinápolyi hittéritőkkel együtt sok görög család telepedett le nálunk, különösen II. Géza és III. Béla hellenofil királyok idejében. Ezek a telepesek a magyarsággal egybeolvadtak, de szertartásukat megtartották. A tatárdulás s a török háborúk a tősgyökeres magyar fajt csaknem egészen kiirtották. Ezen a bajon királyaink germán és szláv népek betelepítésével segítettek. Az uj polgárok a megmaradt kevés magyarral nagy részben összetestvériesedtek, az államalkotó nép nyelvét, szokásait elsajátították és szívben, érzésben jó magyarokká váltak. Igen természetes, hogy ily változáson a görög szertartású magyarság is keresztülment. A szomszédságában, vagy vele együtt görögök örmények, szlávok és románok egy részét elmagyarositotta s velők vallási közösségbe lépett. Sajnos, de tény, hogy mig a magyar egyházi, politikai és társadalmi életben nemzeti nyelvünk a latinnal szemben háttérbe szorult, addig a rutének és oláhok egyházi téren is saját nyelvökkel éltek. Az idegen származású és szellemű uralkodók a mohácsi vész után a magyarság erejét megbénítani s ennek gyöngítésére a nemzetiségeket erősíteni törekedtek. Ily módon a gör. kat. magyar nép, mivel rutén és oláh egyházi főhatóságok alá került s az 1649. évi ungvári unió alkalmával nyelvének liturgiái használatát kikötni elmulasztotta, abba a ferde helyzetbe jutott, hogy templomaiban a vele együtt élő, ugyanegy hitű és szertartású nemzetiségek nyelvét kellett használnia. Ez természetesen sok görög örmény és ősmagyar eredetű magyar ajkú és szellemű gör. kat. hivő elszlávosodását s eloláhosodását vonta maga után. Többen, hogy a rítusuk után rájuk sütött »orosz« és »oláh« jelzőtől megmenekedjenek, nemzeti érzületükben mélyen sértve s lealázva otthagyták őseik szertartását s,inkább ellatinosodtak, semhogy azt a megbélyegezést elviselték volna. Emiatt számunk erősen megfogyatkozott ugyan, de azért életben maradtunk. Az a bennünk levő szikra, amelynek életrevalóság a neve, keresztültört az ellenséges akadályokon és halad, vezet a megérdemlett érvényrejutás felé. A régi magyar családok eredete után kutatva, legtöbször idegenből bevándorolt ősökre akadunk. Szent István korabeli magyar

család alig van ; hiszen, amint már jeleztem, ezek legnagyobb része a folytonos háborúskodásokban pusztult el. Az »orosz« és »oláh« elnevezés tehát még azokra nézve sem jogosult, akiknek elődei tényleg ama népekhez tartoztak, vagy akiknek görög, örmény származású családjai régebben, a mult századok magyarellenes politikájának hatása alatt ruténeknek, tótoknak, oláhoknak, rácoknak vallották magukat. A családi nevek idegen hangzása sem bizonyítja valakinek idegenségét. Nem a származás, nem a név, hanem a családi nevelés, a szellem a fő. A Petrovics-családból kisarjadhatott egy Petőfi Sándor, mert abban magyar nyelv, magyar honszeretet uralkodott. Az aradi vértanuk legtöbbje német és szláv nevü s eredető család gyermeke volt és mégis ki merné ezeket idegeneknek tartani. Viszont hány zamatos magyar hangzású név viselője él, akiben egy szikrányi magyar érzés sincs ; sőt gyűlöli, gúnyolja, gáncsolja jogos törekvéseinket. Avagy óvatosságból talán hallgat, idegen érzelmeit palástolgatja, de mégis elárulja magát azáltal, hogy a magyarság jogos érdekei iránt érzéketlen, ezek érvényesitéséért semmit sem tesz, sem másoknak tenni nem enged, bár módjában állana és kötelessége is volna. Áldozatokról pedig hallani sem akar. Az ilyen hideglelkü világpolgár nem igazi magyar még akkor sem, ha őseinek sorozatát talán egészen a honfoglalásig tudná visszavezetni. Ismétlem, a szellem, a lélek iránya a fő. — Székesfehérvár nagynevű püspökének, aki a nemzetiségekből származott jó magyar családokkal szemben táplált alaptalan ellenszenvre célozva egyik beszédjében ezeket mondotta : »Ki tagadná, hogy van a társadalomban még sok-sok idegenség ; van sokféle taszitó és elszigetelőérzés. Bele van az keverve vérünkbe ; meg van merevítve intézményeinkben és szokásainkban«. Sokat tanulhatnánk az idegen nemzetektől, volt ellenségeinktől is, akik még a zuávokat, négereket,, hindukat is keblökre ölelik, ha ezek részéről nyelvük, nemzeti hagyományaik és aspirációik megbecsülését tapasztalják. A magyar nyelv és kultura térhódítását nem kicsinyes ellenszenvvel, nem a hazát kisajátítani akarók rövidlátó önzésével, irigykedésével, hanem szeretettel és lelkesedéssel kell fogadni. Meg kell becsülni és testvériesen támogatni azokat, akik ugyanazon egy anyának, a magyar földnek hűséges gyermeke. Hogy pedig kicsoda ilyen, annak elbírálásánál tartsuk szem előtt az Üdvözitő szavait: »Gyümölcseikről ismeritek meg őket«. Aki a magyar jövőért, respective a görög katholikus magyar népért szívesen dolgozik s ha kell nélkülöz, szenved is, annak juttassunk vezérszerepet. A lanyhaság, tétlenség, részvétlenség ellenben rendszerint a lélek idegenségének a jele és következménye. Akit egyházunk jövője legfeljebb csak annyiban érdekel, hogy tőle egyéni törekvéseinek teljesülését várja, de érte a legcsekélyebb lemondás, fáradság áldozatát sem hajlandó meghozni, az nem közülünk való. Az Ur Jézus figyelmeztetése : »Ahol kincsetek vagyon, ott vagyon szivetek is« — lebegjen szemünk előtt. Ez az elv irányitson bennünket, amikor vezetőket választunk. Tántoríthatatlan katolikus hithüség, becsületesség, gyökeres magyar szellem, szertartás-szeretet, — ezek azok a kiválóságok, amelyek minden hittestvérünkben kell, hogy tündököljenek. Mindezt megkoronázza a Szeretet, összetartás és a kitartás, amik nélkül siker nincs. 4

Nagy feladatok megoldása vár reánk, súlyos akadályokat kell elhárítanunk, hogy megerősödhessünk. Kevesen vagyunk. Az 1910, évi népszámlálás szerint akkor egész Magyarországon 304322 gör. kath. magyar élt. Nagy részöket elszakította tőlünk a trianoni parancs-béke ugy, hogy most ebben a megcsonkított országban körülbelül csak százhatvanezren vagyunk. A magyar nyelv oltárraemeléséért folytatott küzdelmeinket csak csekély részben jutalmazta siker. A hajdudorogi egyházmegye alapításakor az Apostoli Szentszék liturgikus nyelvül az egynázi ó-görögöt irta elő. Tehát nem értünk egészen célt, de azért megnyugszunk. Amikor az oltárról az evangéliumok s Aranyszájú Szent János tiszteletreméltó nyelvén görög szavakba burkolt titkos igéket hallunk, juttassa ez eszünkbe a hittitkok mélysége mellett az apostolok korát, az első századok hitbuzgóságát, egyházunk hajdani fénykorát. A magyar énekek, imák, mellékszertartások továbbra is megmaradnak. Igyekezzünk ezeket minél jobban kifejleszteni. A magyar liturgikus nyelvhasználat engedélyezése iránti kérelmünk 1900. óta a Római Szentszék előtt áll. Bízunk az isteni Gondviselésben s a pápai trón bölcsességében. A gör. kath. magyar nép — amellett, hogy a magyar nyelv teljes, vagy részleges oltári használatának szentesítését várva-várja — katholikus hitéhez szilárdan ragaszkodik és jogos reményeit csak egyenes uton megengedett eszközökkel kívánja megvalósítani. — ¡Történelmünkben fordulópont a hajdudorogi egyházmegye felállítása. Erős vár ez az intézmény. Hitünket, szertartásunkat, magyarságunkat meg fogja védeni és szervezve, szorosan egymáshoz kapcsol. SDdvös reform a Gergely naptár meghonosítása. Most már nem kell attól tartani, hogy híveink nagy részét az együttes ünneplés vágya tőlünk elidegeníti és más szertartásra, vagy vallásra viszi át. Amíg régi a görög egyház, époly fiatal és kezdetleges a nagy világháború küszöbén született s azóta folyton a háborús nyomor terheivel küzködő egyházmegyénk. Szervezkedjünk, dolgozzunk, az alkotásokra kedvező alkalmakat el ne szalasszuk, mert különben talán örökké a jóvátehetetlenség súlyos vádja fog terhelni bennünket. Az előhaladásban erősen gátol a vesztett háború nyomasztó terhe, híveink szegénysége, egyházmegyénk teljes vagyontalansága. Emiatt a szükséges intézményeket megalkotni nem tudjuk. A szegénység azonban nemcsak ok, hanem következmény is : évtizedes, sőt évszázados testvérharcok, széthúzás, tétlenség,, vagy rendszertelen, céliránytalan munkálkodás szomorú eredménye. Ha az erőket egyesítve egy közös szövetségbe tömörülünk, mindenünk meglesz, amire szükségünk van. A hitélet mélyítéséhez kivánt erkölcsi és anyagi áldozatokat könnyen meg tudjuk majd hozni, a népnevelés fejlesztésével híveink szellemi színvonalát emelhetjük és lassankint megalkothatjuk azokat az intézeteket és intézményeket, amelyek hiányában most úgyszólván csak vegetálunk. A szervezkedésnek meglesz az a nagy hajsza, hogy céljaink elérése érdekében minden munkabíró tagot csatasorba állit, minden tehetségnek, tanult főnek,, nemes szívnek munkás karnak kellő munkakört biztosítva alkalmat nyújt a most még csak szunnyadó erők kifejtésére, üdvös érvényesítésére. Joggal remélhetünk, de ne várjunk mindent kívülről. sorban a saját erőforrásainkat igyekezzünk kiaknázni s a

Elsőköz

OD

javára felhasználni. Akkor a külső tényezők támogatása sem fog sokáig késni. Minden egyes görög katholikus magyarnak, azoknak is, akik a régi magyar földön egyelőre még ellenséges hatalmak rabigája alatt szenvednek s akik az Atlanti oceánon tul élnek, — részt kell venni az épités nagy munkájában. E tekintetben nagy. szerep vár a világi értelmiségre. Ha intelligens híveink a másvallásnak szép példáját követve, az egyház ügyei iránt állandóan érdeklődnek, ha szeretik a templomot s az isteni tiszteletek fényének emelésében a lelkészek segítségére vannak ; ha bárhol, bárki előtt görög katholikus magyaroknak vallják magukat és gyengébb, szegényebb hitsorsosaikat támogatják, megerősödésünk biztosítva van. Ezt a meggyőződést különösen a német, az amerikai s az írországi katolicizmus története fényesen igazolja. Egy-egy Windhorstra, O Connelre s mellettünk kisebb szerepeket betöltő lelkes világiakra époly szükség van, mint hivatásszerető, képzett,, munkás papságra. Mindenkinek a munkája értékes. A házépítésnél époly nélkülözhetetlen a kőműves, mint a tervező mérnök, pedig munkakörük, tanultságuk lényegesen különbözik egymástól. Az egyik felvilágosító, előadásokat tartson a falu népének a helyes keresztény életről, a rendszeres földmüvelésről stb. A másik az ipar és kereskedelem megbecsülését vésse a nép lelkébe s fiainkat ezekre a pályákra ösztönözze. A harmadik bankot alapítson, jótékony szövetkezeteket létesítsen. A negyedik valláserkölcsi alapon álló egyesületeket szervezzen. Az ötödik érdekeinket hírlapírással védje, fejlessze. És így tovább. Mindenki tegyen valamit tehetsége s anyagi helyzetéhez képest. Akkor haladásunk biztosítva van. A papság arra törekedjék, hogy a hívek a mi templomainkban szertartásunk keretében találják meg összes vallási, hitbuzgalmi igényeik kielégítését. Ezért kell ájtatos társulatokat alapítani, vezetn,, mert különben legértékesebb hitsorsosaink elhidegülnek tőlünk és másutt keresnek lelki vigaszt. Tartsuk meg a görög ritust a maga eredeti szépségében. — Ezért pl. szorosan a latin szertartáshoz tartozó, bármily fönséges imákat és énekeket a mi nyilvános isteni tiszteleteinkbe közbeiktatni nem szabad. A rítusok keverését az Apostoli Szentszék is szigorúan tiltja. Ez az elv azonban a liturgikus haladást nem akadályozza. A görög szertartás kezelése ne legyen merev, meg^ •csontosodott, fejlődésképtelen, mert akkor híveinket elveszítjük. Csak a hit és erkölcsi igazságok változhatatlanok. Az egyház által megállapított isteni tiszteleteket sem szabad önkényesen megmásítani. A templom eredeti lényeges beosztásához és felszereléséhez is ragaszkodni kell stb. De a templom, az oltár díszítése, a szent énekek előadása folyton fejlődhetik, sőt fejlődnie, nemesednie kell, hogy a legműveltebb hivő áhítatának és helyes Ízlésének is megfelelhessenek. Vannak keresztény magyar énekek, kivált a Boldogságos Szűz dicsőítésére, amelyek a vallásossággal megszentelt magyar hazaszeretet alkotásai. Ezek az egész magyar kereszténység közkincsei és kizárólag az övéi. Ide tartoznaka máriapócsi kegyhelyen megihletett költői lelkek müvei. Az ily énekek a nyilvános isteni tiszteleteken kívül állanak, tehát rituskeverést nem okozhatnak. Itt a példa kedvéért kitérek az egyházi zene, az orgona haszná4*

latára. Oly érvényes görög kánont, amely ezt eltiltotta volna, senki sem ismer. Sőt az egyháztörténelem tanúsága szerint az első orgo-. nát nyugatra Konstantinápolyból küldték ? Konstantin Koproním ;.. görög császár ajándékozta azt Kis Pipin frank fejedelemnek a VIIL század végén s a másodikat a IX. század elején Rhangabe Mihály adta Nagy Károly császárnak. De jött Arábiából a VII. században keletkezett izlám s ez lassankint az egykor virágzó keleti egyházat sivataggá változtatta. Mohamed követői, miután a keletrómai csá,szárságot leigázták, a görög egyház életét teljesen megbénították. A legszebb templomokat elrabolták s képeitől, ékességeitől megfosztva mecsetekké alakították át. A müéneket s a kezdődő egyházi zenét csirájukban elfojtották. Még a harangok és csengők használa.tát sem tűrték, mert az izlámmal ez is ellenkezett. Csak a különböző | tévtanokat, egyházszakadásokat, belviszályokat,, testvérharcokat engedtek meg, sőt élesztették, hogy a keresztény vallást teljesen kiirtsák. Az izlám állította meg tehát a görög szertartású egyház haladását. Az izlám gátolta a görög egyházi zene kifejlődését. Az ily zsarnoki hatalom alatt kényszerűségből kialakult gyakorlatra, mint egyházunk szellemére hivatkozni nem lehet. Az egyházi zene a rendes, szabályos éneklés biztosítására, a hivek áhítatának,, a szertartá- j sok fényének emelésére igenis szükséges. Az éneket nem pótolhatja, 1 de segítheti, szabályozhatja. A fő az emberi hang, a hivek közreműködése. A hosszabb énekek vezetésénél hasznos szolgálatot tesz a zenei kiséret, a kar rövid feleleteinél azonban ezt mellőzhetjük. Ott, ahol szakképzett karmester irányítása mellett rendes müénekkar működik, a zene alkalmazását könnyen nélkülözhetjük. A népéneknél ellenben nagy szükség van rá főképen azért, hogy az éneklés egyönte tüségét, rendjét biztosítsa s az esetleges disszonánciát eltüntesse. Gondoljuk csak meg, hogy a protestantizmus úgyszólván; mindért szertartást elvetett, ami a római egyházra emlékeztet; de a templomi zenét, az orgonát a hivek buzgóságának ápolására mégis megtartotta. Mi a latin szertartásainkkal együtt ugyanegy anyának,, az egyetemes katolikus Egyháznak gyermekei vagyunk. Abban tehát minden esetre egyezhetünk velők a szertartások végzésének külső formájánál is, amiben a katholikusok. Híveink gyakori templomlátogatását, a szertartások megkedvelését főleg intelligens hiveinknél csak ugy biztosithatjuk, ha az egyes isteni szolgálatokat minél rendszeresebb, élvezetesebb és müvésziesebb formákba öntjük. Ezért mielőtt ez a gyakorlat általánosan meghonosodik, elsősorban az énekek zenei lehangjegyzésére, azután zeneileg képzett kántorokra s végül a hivek énekoktatására van szükség. És most a jövőbe tekintek reménnyel és bizalommal. Előre látom Összes templomaink szépségét, az isteni szolgálatok áhítatra hangoló rendjét, fényét, tiszteletreméltó egyöntetűségét. Látom & hivek^ ezreinek öntudatos vallásosságát, a családoknak Isten félelmén buzgósággal és szorgalmas munkával fölépített boldogságát. Látom a hazai népoktatás felvirágzásával karöltve hiveink haladását, intelligenciánk növekedését, erős gör. katholikus magyar iparos és kereskedő tábor kialakulását, kivált pedig várva-várt jótékony intézményeinket, amelyek sok Özvegy, árva és szegény, nyomorán fognál*

segíteni. Remélem folytatódni fog megkezdett szervezkedésünk, amely számarányunknak megfelelő társadalmi és politikai súlyt ad nekünk. Erős lesz még egykor a magyarság és benne a mi népünk, egyházunk is. Be fog nálunk is igazolódni Bismarck herceg mondása, hogy »akiket meg nem öl a háború, azokat még egészségesebbekké teszi«. A rend, kultura és a munka Isten segítségével szép jövőt ígér. Melles Géza.

üöredelem. Hadd öltsék szőrcsuhát, Uram, Mely szúr, mely éget folyton, Amig csak testem vad tüzét El nem oltom.

Boruljon arccm — mit a könnyem Csinált a porból: sárba . . . . . . Hogy adja meg lelkem világát. Mely olyan árva!. . .

Fejemre hamvát hinthessem Epedő, szent alázatoknak, Mig elhalnak a büszke gondok Amik •elfognak.

És föl ne bírjak kelni addig Oltárod zsámolyától, Mig kéjleső romlott lelkem ott Tiszta nem lett a bűn porától.

Hadd sírjak térdrehullva én !. .. Oh, hadd omoljak porba, Hangtalan szent imában sirva És gyászolva.

Mig büszke lelkem összetörve El nem ismer majd Istenének, És föl nem zsong majd húrjain nagy, Bűnbánati szent zsoltárének.

És tépjem ki a lelkem mélyén Lakó rossz álmok képét, Hogy lelkem csak a menny hónából Kérhesse részét.

. . . És akkor add meg álmaimnak Vágyát: hogy oltárodhoz lépve, A szent Titoknak szolgálata Legyen kezembe téve ...

••

í..»«..®

Addig, Uram, adj szőrcsuhát csak, Addig csak sújts, csak büntess folyton: Mig lelkem Hozzád méltó nem lesz, Mig testem tüzét el nem oltom!.. . Zombori Iván.

Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetsége. (MAGOSZ.) Nem lehetetlen, hogy a cím olvasása nem egy hittestvérben vegyes érzelmeket kelt. Annyira megszoktuk már a dolgokat ugy venni, amint adódnak s talán nem is mertünk, kényelemszeretetből nem is akartunk életjelt adni magunkról. Pedig a világ halad, mozog, él ; hát csak mi aludjunk, mi tespedjünk ? ? ? Talán nekünk mát íiincs semmi vágyunk, semmi óhajunk, semmi igényünk ? ? ? ! Meg vagyunk, vagy meg lehetünk elégedve sorsunkkal ? Vagy a világpusz-

«AJ

tulás bennünket nem érintett ? Szegény hazánk romjai között talán csak mi maradtunk épségben ? Csupa kérdés, melyekre — fájdalom — kedvező választ nem adhatunk ! Igen, a világ halad, mozog, é l ; nekünk is meg kell mozdulnunk, hogy jogos vágyaink, igényeink kielégítést nyerjenek. Meg kell mozdulnunk, össze kell fognunk, hogy megépítsük a magyar görög katholikusok hatalmas szervezetét és ezáltal biztosithassuk a hitélet, társadalmi és gazdasági fejlődésünk alapjait. Ezen riémésTcel híegvalősitasa erdekében 1921. évi május hó 19-én Máriapócson tartott értekezleten megindult a mozgalom és. pedig azzal a magasztos gondolattal, hogy Máriapócs az a gócpont, mely körül nekünk tömörülni kell. Hiszen a máriapódsi Szent Szűz vezetett, védett, pártfogolt eddig,, hogyan is gondolhatnánk más vezetőre és védelmezőre ! Máriapócs fogalom előttünk, mely annyira összenőtt népünk lelki világával és életével, hogy attól sem elválnunk, sem azt mellőznünk nem lehet! A máriapócsi értekezlet vetette meg annak az eszményi és. áldozatos munkának az alapját, melyen egy szebb, boldogabb jövőt biztosithatunk magunknak. Az értekezlet lefolyását kivonatosan a következőkben adjuk : Hosszú, küzdelmes évtizedek munkája, sok fáradhatatlan harcos szinte végkimerülésig kifejtett tevékenysége hozta létra a hajdudorogi egyházmegyét. Midőn az első távirati értesítés megérkezett Rómából, hogy b. e,_J>C Pius pápa az uj egyházmegyét kanonizálta, kitörő öröm, őszinte Telkesectes töltötte be szivünket, hisz régi álmunk megvalósulását láttuk benne. Azt hittük, hogy csak a kezdet volt nehéz, a többi magától jön : internátusok, középiskola^ szeminárium, nyugdíjintézetek, egyesületek,, jótékony intézmények stb. Ügy jártunk azonban, mint a felszabadult segéd, önállók lettünk, megszereztük a szabaduló levelet s üres zsebbel és üres tarisznyával útnak bocsátottak minket. Csodálatos várakozásban éltünk, mintha a sült galambot vártuk volna kitátött szánkba. Sőt jmost is csak várunk, várunk ! De mit várunk tovább ? Hiszen e hosszú id őalatt rájöhettünk a további várakozás meddőségére E Nincs értelme, hogy továbbra is tántorogva haladjunk előre vagy ami még rosszabb, stagnáljunk ! Gyönyörű, minden időkre szóló ideák várnak megvalósításra,, természetesen a régi utakon, a régi irányokban, mert az utak és irányok Krisztus óta adva vannak ! Azoktól el nem térhetünk, amint Krisztustól sem térhetünk el t Népünk hitélete a háború és forradalmak következtében teljesen romokban hever," ezer sebből vérzik: mindenütt gaz és bojtorján tenyészik, fekély éktelenkedik. A magvetőkre és orvosokra sürgős feladat vár! Romokat takarítani, a gyomot irtani és sürgősen vetni, hogy későn ne legyen. Az orvosok gyógyítsanak s ha kell operáljanak ! Természetes, hogy e munkának elengedhetetlen feltétele, hogy; az orvosok előbb önmagukat is gyógyítsák ! Egyházj^egyházmegyei, társadalmi intézményeink nincsenek 1 Avolt lEgyhazmegyenKkel való osztozkodás,"elszámolás" — amint látjuk — utópia. Az a bizonyos sült galamb (az állami segítség) sehol nem jelentkezik. Az alapozást tehát meg kell kezdenünk. Nem

kell hozzá egyéb, csak őszinte, becsületes törekvés,, kevés jóakarat, egyetértés és áldozat, mert áldozat nélkül soha nem lesz semmink ! Ha magunk jó példával járunk elől, akkor a hatás nem marad el. Mindezek megvalósításához a jelen körülmények közQtt csak egyetlen egy eszköz kínálkozik és pedigszerrczkedés! Előttünk állanak a példák : á''destrTf6ci?5?^^ szervezettsége országokat, államokat pusztított el. Ha azt az energiát, amit a rombolás igénybe vett, építésre fordítja, ma — még a háború pusztításai után is — valószínűleg boldog volna az emberiség. A mi szervezkedésünk is, mely kizáróan építésre létesül, kétségtelenül eredményre fog vezetni! Meg kell szervezni először önmagunkat és azután a gondjainkra bizott nyájat. Kerüljön már egyszer lomtárba az a sokat csépelt frázis : Graeci sicut scopae dissolutae . . . Ne legyünk többé oldott kéve ! Túlontúl sok okunk van a megbonthatatlan öszszetartásra ! Ajszervezkedés fogalma.magával, hozza bizonyos szervezet, létesités^tTTíovetKezésképen a fegyelmet, mely- felfele ei 1 efelé -egyaránt~minden kedvezmény igénylése nélkül gyakorolandó. — Fegyelmezzük önmagunkat, ha másokat fegyelmezni akarunk. Ilyen alapon és ilyen értelemben létrehozott szervezet numerikusan nem is, mert kevesen vagyunk görög katholikusok Csonkamagyarországon, de erkölcsileg imponáló és ponderábilis lesz. Célunk tehát az, hogy saját speciális közérdekeinket az általános keresztény katholikus érdekekbe "bekapcsolva, állapítsuk meg a módját annak, mikép gondoljuk megvalósítani mindazon elodázhatatlan és sürgős ideákat, melyektől hitéletünk fellendülését és nél1 külözött'mtézményeinklptpdtp^ várjuk " Miután a szervezettségben rejlő tömegerő az emberi lelkekre bátoritólag hat és egyesült erővel a kitűzött cél elérése százalékokban ki sem fejezhető könnyebbséggel jár : szükségesnek tartjuk megalakítani a magyar görög "katholikusok országos szövetségét. As zövets é g céljait eh át az összes magyar görö^_J^atholikusQ.l> egy táborba vatű~gyu|tese, hogy a vallásos élet, a népnevelés, kulMurálís es gazdásági fejlődés intézményes támogatásban részesüljön és"~Kögy hiveink"égyházmegyei intézményeink létesítéséhez, melyek közvetve és közvetlenül az ő érdekeiket is szolgálják, hozzájárulhassanak. A szövetség' elsőrendű célja a vallásos érzés ápolása és fejlesztése. EnneíTfontosságát kiemelni nem szükséges. Mindenki latja, érzi, tudja, hogy a hitélet terén óriási elcsuszamlások történtek. Az elmúlt hat esztendő rombolását el sem lehet sorolni. Az emberek ez idő alatt annyi bünt, kegyetlenséget, jogtalanságot láttak és csináltak maguk is, hogy ez éppen elég volt a lelkiismeretek elhallgattatására, Hány hivő ember jött vissza mint hitetlen, istentagadó ; hányan felejtették el az imádságot, a templomot, a kereső munkát ? Mennyi munkakerülő, naplopó lézeng minden faluban és városban ? ! Az erkölcsi züllésről, melyet az utolsó évek odakint és idebent előidéztek, csak annak lehet fogalma, ki a múltban is foglalkozott a lelkek gondozásával. Itt van a tizenkettedik óra, hogy minden erővel a lelkek megmentéséhez fogjunk. A szövetség ezen munkában elsőrendű támogatást nyújthat. Szervezi a missiókat,

vallásos estéket, karitatív é spietikus egyesületeket. buzdítja, támogatja.

Ezeket ellenőrzi

alapjára felajánlott és befizetett adományok, melyeknek összege az És miután a papság magában a megkívánt eredményt el nem első napokban felülhaladta a 30,000 koronát. Az első adakozók neveit Máriapócs ¡érheti, »messis multa, operarii pauci« — a munkáshiányt pótolni kell az utókor számára ideiktatjuk : Sz. Bazil-rendi zárda, azzal, hogy civil intelligenciánkat a szövetségnek minden körülmé- 10,000 K, Rákóczi-egyesület Budapest 10,000 K, Fedák Miklós Levenyek között megnyerjük. Nagy segítség rejlik abban, ha csak lek 1000 K, Hodinka Antal Bpest 500 K, Dr. Illés József Budapest példaadásukkal is előljárnak, hátha még tevékenyen közreműködnek! 500 K, Kocsis János Szabolcsveresmart 1000 K, Kozma János Csegöld A szövetség célja a népnevelés előmozdítása. Ezért minden erő- 1000 K, Kriskó Elek Kállósemjén 1000 K, Mitró János Porcsalma vei törekszlk^á^ugas~iiépszeiusitésere'ánaIfábétaTanfolyamok, gaz- 1000 K, Molnár István Napkor 2000 K, Mosolygó Sándor Nyirgyudasági oktatás, népakadémiák rendezésével. Nagy érdek, hogy laj 1000 K, Oláh Kornél Hajdudorog 100 K, Papp György Nyirhíveink felvilágosodott, értelmes, használható egyénekké legyenek. vasvári 1000 K, Rojkovich Pál Kisléta 1000 K, Tóth György NyirA szövetség egyik főgondját képezze a tagok és általában a hivek pazony 100 K, Turzán József Hodász 1000 K, Véghseő Dániel Nyirtársadalmi és ga^asági érrényesülése. Ezért a szövetség megbakta 1000 K. alapozza és fejleszti^ az ifjúsági egyesületeket^ teljes erejével és És most Hittestvérek előre ! 1 ! Fel a szivekkel!! Lássunk munerkölcsi sulyávat" támogatja az aTtrüisüi_j^zda^ kához ! ! Egy pillanatig se habozzunk, mert a. késlekedés maga a veszedelem ! ! < mint aminők a Hángyá é i . Hit elszaw:-tk©zeJL. Az egyházmegyei intézmények létesítéséhez gyűjtésekkel hozzájárul. A Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetsége szervezőbizottsága nevében ; A szövetség teljes erejével törekszik a görög katholikusok társadalmi érvényesülésére ; minden eszközt felhasznál arra, hogy Fedák Miklós. elleneink" Fészeror^söksTőr^ajkbiggyesztő gúnnyal bennünket ért lekicsinylő elnevezések és gyanakvó kiszólások elnémittassanak. — Követeljük, hogy mindenki ismerje el kipróbált magyar-nemzeti Jiazafiui érzelmeinknek őszinteségét. Ezeket mi honfoglaló őseinktől örököltükTíhert történetffittény, hogy az első magyar keresztények görög szertartásuak voltak. Ne nevezzen azért bennünket senki se orosznak, se oláhnak, se tótnak. Voltunk és vagyunk mindig olyan magyarok, mint bárki e hazában, aki büszkén annak vallja magát 1 Azért minden hazájához és hitéhez hűséges görög katholikus I magyar tagja legyen a szövetségnek, melynek vezérelve, hogy a Szívesen irok erről az égetően lelki és testi szenvedései s társadalmi megértés, ! egymás támogatása és megbecsülése testvéri szent köfontos kérdésről, — sokszor irok és bajaink is meggyógyulhatnak. Olvassa telesség beszélek is róla, mert mint pap és el s tegye próbára ki ki a sz. Sziv A létesítendő szövetség ideáinak, céljainak megvalósitására, az mint ember is tapasztaltam, hogy ígéreteit s meg fog győződni arról, állandó érintkezés fenntartására : »Máriapócs« cimen hitbuzgalmi Jézus sz. Szive tiszteletének áldásai hogy hü az Ur az ő Ígéreteiben. havi folyóiratot létesítünk, mely a címében kifejezett vallásos érzés — az a bizonyos mentő deszka, De most nem erről akarok írni, ápolása és fejlesztése mellett a szövetség minden propagandáját amelyen a szenvedések viharzó ten- mert a meggyőződés kinek-kinek ellátná és a tagok illetménye gyanánt szolgálna. Ezzel kapcsolatban gerén hányódó emberiség még a módjában áll, hanem arról, hogy naptár és népiratok kiadását is eszközölné a szövetség. megnyugvás, a boldogság biztos ré- vájjon a mi görög szertartásunkkal vébe juthat. Az ertekézlet a megállapítandó szövetség minél sürgősebbben összhangba hozható-e ezen ájtatosmegvalósítandó céljai közé felvette internátusok létesítését, a nőA sz. Sziv az a csodálatos bet- ság — meg van-e alapja abban is. nevelés intenzív biztosítására apácák alkaTmazasatT^físzfan görög szaidai fürdő, amely meggyógyít Erre is van okom. katholikus jellegű bank alapítását és szövetségi nyomda létesítését. „minden betegséget és nyavalyát." Nem régen egy jámbor hivő paEzek azok a fenséges eszmék, melyeknek megvalósításáért semCsodálatos az isteni Qondviseks naszkodott, hogy miért vagyunk mi mi munka, semmi áldozat nem sok ! Egyesíteni az annyira szétszórt működése, minden szenvedésre a görög katholikusok kizárva azokból a görög katholikusokat s azökat a tettekkel tényezők sorába emelni oly maga idejében küld gyógyitó bal- nagy kegyelmekből, amelyek a Jézus cél, mely minden görög katholikust áldozatkészségre, nemes buzgasz. Szive tiszteletéből fakadnak . . . zsamot. lomra s tettekre kell hogy serkentsen ! Most, amikor az emberek lelke és Tévedés ! Tehát elérkeztünk végre a tettek mezejére ! ! Nem vagyunk kizárva . . . csak teste egyaránt beteg a nagy világmagunkat zárjuk ki azáltal, hogy égés után, — a Jézus szentséges Ez a naptár is, melyet hittestvéri szeretettel ezennel1 átnyujtunk, XT Szivének tiszteletéből fakadó áldá- nálunk még szórványosan van elterílső kézzel fogható bizonyítéka meprnnyriiiiáoi.«^—<.n/4A * " sokban, az ő ígéreteiben, oly gyó- jedve ez az ájtatosság — s hogy gyító balzsamot helyezett számunkra szertartásunk — legalább még itt kilátásba, amelytől édes mindnyájunk hazánkban nem (Galíciában igen)

& „Jézus sz. Szive tisztelet" és a görög szertartás.

62-

A iövő munkája.

szerkesztett külső formát ezen ájta- „Jézus, ki Szivedből számomra miírtossághoz De hogy szertartásunk is den kegyelmek forrását nyitottól Legeza Pál miniszteri tanácsos, nemzetgyűlési képvtselo. helyesnek és fontosnak találta ezt meg add, hogy szivem ne akarj<S Irta: az ájtatosságot, az kitűnik abból, mást ismerni, csak téged felfeszittH « ^ hanp « ^ ^ ¿ S t e S hogy 1915. január 1-én mind a három Jézusom" JCÍU5UI1I (L. mcucs, Melles, L/Itsci Dicséret C1áldozat^ aiuuía« A háború és forradalom lunou»'" nemcsak. íiíAO)püspökünk elrendelte, hogy híveink 242. old) A sz. kérésziről S z J f f l _ r f * a ^ „ 0 k b a n tettek rettenetes P U ^ t a s . hane magukat és hazánkat a sz. Sziv ir- akathist kánonjában pedig igy eTkölcseit is is nagy kánoniában pedig igy éneké ének ""jjjgát, S fflcseit nagy mértékben megmetelyeztek. galmába és oltalmába ajánlják. (II. é ének) : „Szived nyitva vaj Amd'e az orkán, pusztito Eperjesen azóta meg is alakult a üdvözítő, s mindnyájunkon könyó fásában itt még nem ért Társulat s ószláv nyelven meg is rülni akarsz, akik hozzád menekülünl v £ g e t : a trianoni békeszerjelent egy kis tájékoztató füzet, amely nagyirgalmu" Ugyanezen akathií z ö § é s m i n den emberi jog egy, Jézus sz. Szivéről szóló aka- záró i ¡iájában igy könyörgünk : „0: é s igazság ellenére, kegyetthiston és imákon kívül az ájtatosság Jézus, kinek Szive tárva van, ad j e n ü ) darabokra szaggatta ismertetését is tartalmazza s amely- kegyelmedet nekem bűnösnek." Szent István birodalmát és nek magyar fordítását a „Békesség" Sok ilyen helyet lehetne még fel annak több mint háromnec. lap szándékozott kiadni, egyöntetű sorolni a mi szent szertartási könyv ^ részét idegen uralom szervezésről azonban nincs tudo- veinkből, de a hivő léleknek ennyi ^ foeiyezte. másunk. i s e!é S leszElszakították tőlünk millió A legfőbb kifogás, amellyel a szerMég egyházunk nagy tanítóját: m a g y a r vérünket, mestersetartásunkbeliek húzódoznak eltol az aranyszáju sz. Jánost akarom vége' g e s „¿tat emeltek köztünk ájtatosságtól az, hogy ez?n ájta- zetül felhozni, aki sok helyen beszél | g a hűséges, becsületes rutosság a mi szertartásunkban nincs a sz. Szivről irataiban, egy helyet ^ német, vend testvémeg. azonban a sz. Szivet az össze? ^ között, az úgynevezett Kifejlett külső formájában nincs, szentségek alapjának nevezi azt. Ezek utódállamok' szorító gyűrűje mint ahogy a latin szertartásban is alapján ne huzódozzunk, hanem te-l v e s z j körül Csonka-Magyarujabban keletkeztek á reá vonatkozó gyünk, dolgozzunk mi is k. testvé- 0rsz ág 0 t és igy akarják utájtatosságok, — alapjában, lényegé- reim, hogy a sz. Sziv tisztelete a p a i ( :'n(ütani államiságának, ben azonban ősidőktől fogva megvan mi gör szertartású katholikus hiveinl| gazdasá-aorvarországon mindenki az egész világ népei is lássák, hogy Csonka-Magyarországon mindenki a Az Urunk szenvedéséről szóló jövőbe vetett fanatikus hittel, Krisztus Urunk örökéletű evangéliumának akathist 9. ikoszában igy könyörög : Dr. Szémán István. szellemében, küzd és dolgozik a hazáján ejtett sebek gyógyításáért ésazért a szent célért, hogy a velünk szemben elkövetett igazságtalanságok

minél hamarább megszűnjenek és országunk ezeréves határai visszaállít. Minek köszöni a sajtó ezt a páratlan hatalmát ? Mindenekelőtt annak, tassanak. houv az embereket ott fogja meg, ahol a legmegközelithetőbbek : a kiván-

«lényeinkben fgen szegények vagyunk A hajdudorogi egyhSm giéne ¿ b e n maga előtt lássa az egész világot ? S a modern sajtó oly széle nincs sem pap,- sem kántortanító képzője, pedig erre á hiSet szemnon [mértékben ielel meg ennek az emberi tudvágynak Kimé étlen furkeszessel jaból, valamint ősi szertartásunk épségének megóvása célZóis e l S rántja szét a leplet mindenről; belenéz az emberek yesejébe s nemcsak a h a n e m i n d i t ó o k a i k a t is k i f f i é l e t l e n u l fel á r a a kivá cs hetetlen szükség van. Papjaink nősülhetnek. Majdnem S cS l " 'í az ég ég alatt. A néma papiroson, r í ' negyedórák, oj pit és gyermekeit, bizony verejtékes gonddal neielteti Öreg n a S a oS e l ö t t T á í é k o z t a t mindenről az e r c e k a!att és mindenki. cdig u g mi var rá ? Néhány korona nyugdij és felesége, felesége ha özveevséerl hl Ppercek a l a t t megelevenedik megelevenedik e l ő t t ü n k minden es minuen«. Kapunk benne özvegységre iutl valami siralmasan csekély kegydijat kapJ (E szomorú h e l y z e t m e S t e ° l c s ó P é n z e n bölcseletet, államtudományt, háborút és elbeszelest megrázó tésére az első komoly lépés már megtörtént a püspök ur Oméltósfia álá eseményeket s bohókás tréfaságot, t a n ü g y e t és beture^venyt, országgyűlési 1921. aug, 2-ára, Nyíregyházára összehívott e g y h L m ^ udösi.ást és szépségápolásra tanácsokat, tőzsde, ügyeket é ^ p r é h ^ s ^ egyházmegyei értekezleten mely a hajdudorogegyházmegye nyugdij- és gyámalapot megszer hogyne menne lépre a tudvágyó közönség ? S ha egyszer sikerült az vezte. Szerk.) újságkiadónak lekötni tíz- és százezrek érdeklődését, mily könnyű akkor E kérdések rendezése, másfelől _ „ . . » . „ „ „ ^ n u v ^ u i m i c m c v c i , Kul- ne és különösen népünk lelkével kul- '?' a n n yi . észrevétlen szellemi irányítást adni be olvasóinak, amennyit túrájával, szociális érdekeivel akar való beható kisé- csak akar! . iqííí foglalkozás;- figyelemmel r:—, .'..". rése és meggátlása _ mindannak, ami a keresztény Magyarország békéi S mily gyorsan tesz eleget az újság ennek a feladatának ! Mig a egyetértő munkáját zavarhatná, kifelé pedig az elszakított görög kltholikus közönség álmában szendereg, azalatt a szerkesztőségekben sercegnek a bar ruténnyelvu, helyzetben is ' " ' • -í i fpctirát-0,°nlrlrnl . de, av mai elnyomott ..-v-w^.i ffVftr P r 7 f >il m ..nix 1 I _ i J... _ i - iö óriási többségében ma- tollak, kopognak az Írógépek. Telefon- és táviratjelentések egymást érik ; gyar • f j f ! ™ .testvéreinkkel való kapcsolat ápolása ; megfelelő állásfogla- a tengeren tuli események hirei szinte ugyanoly gyorsasággal érkeznek lás vallasi faji .„j. es „„ egyéb y^jyyj .imijrunuaii luucno elnyomatások emyomatasoK ellen, ellen — mind- meg, legalább béke idején, mint a legközelebbiek Az újságot 3-4 óra iranyokoan történő ezek{ a feladatoké gegée^éé l eálethpvá^aV b VágÓak arra h0g ^var J r t ^ S L f l 1! f ' y megvalósításukat a ma-I alatt megírják, ugyanannyi idő alatt kiszedik, öntik, nyomják néhány óra gyar görög kathohkus tarsadalom egyeteme kézbe vegye alatt szétröpitik s eladják az ország minden táján. S amint te a kezedbe Karoljuk fel népünket becsületes őszinteséggel: a nemes demokrácia veszed, ugy veszi kezébe ugyanakkor száz és ezer más: miniszter és utcamelegségével; keressük fel szerény otthonában; mutassuk meg n^ki mi- seprő, a gróf és lakája, a fiákkeres a bakon s a mosónő teknője mellett. a 0 eéletben; i e t D e n ; tatanüíuk meg lyen az a keresztény erkölcs és szeretet templomon kivüMs^ imádkozni* h a * Vvaló ' nüsuk Micsoda láthatatlan, millióágu csatornázat ez, mely az újságok kiadónárll/Ywni m tnnr. , , . meg . öaj szor aiomban i_ tudatban, — Magyarország feltámadó ' & > keresztény ön-| hivatalaiból szerte az országba, százezrek agyáig, szivéig elhatol. Ha élet £ j aaasaert. • és igazság árad ezeken a csatornákon át, mily áldás akkor a sajtó ; s mily átok és rombolás, ha mérget szállit a csillogó burok alatt. S az újság ezt a hatalmát tudatosan gyakorolja is. Ugy viselkedik, mintha minden tudásnak, igazságnak és bölcseségnek letéteményese volna. Mindenhez hozzászól, mindenhez ért, mindent birál, mindenről véleményt ad, még pedig szellemesen, csillogón, fölényes bátorsággal, bizton és megtévesztő csalatkozhatatlansággal. S nemcsak mindent tud, hanem ami fő, _ UO a közönség el is hiszi neki, hogy mindent tud. Kevés ember van olyan okos, mint Bismarck, ki feltűnő nyomatékkal használt parlamenti beszédeiben is ilyen kitételeket: ,,Vannak dolgok, miket az újságok is megírnak s amik mégis igazak." S még akik tudják is ezt, azok is kénytelenek irta: Bangha Béla jézustársasági atya. számolni az újság szörnyű hatalmával s azzal a súlyával, melyet neki a Miért sürgetjük a sajtót és mindenekelőtt a sajtót ? Miért valljuk csalhatatlanságába vetett közhit kölcsönöz. A sajtó hatalma azonban igazán félelmetessé csak folytonossága szent meggyőrődéssel, hogy a keresztény magyarság száz égető feladata között egy sincs olyan életbevágó, mint a keresztény hírlapirodalom nagy- által válik Az egyszeri, kétszeri dicséret, támadás, kipellengérezés talán arányú felvirágoztatása ? Miért ? » érne. célt, de a mindennapi, a rendszeresen megismétlődő, okvetlenül nem e eredménnyel jár. Az a sajtó mely 20 éven át mindennap beviszi egy A sajtó a gondolat kényura, az a mindenható, mindenütt jelenlevő, erős ®?" a mindent befolyásoló és irányító tényező, melynek szavára mindenki hallgat, családba . .1 a maga romlott világfelfogását, osztálygyülöletre, vallásmegvetésie c é l z ó a® agitációjának apró fulánkszurásait, az 20 év alatt kiforgatna a az is — és az leginkább — aki ezt lepkevéshhé «»¡h mani-xi »6« j valójából, hitéből egy vértanunemzedéket is. Ennek a hatásnak ellenállani a 7 < szerint, « «"uuuja, ktilturemberiseg egész szellemi *életének Jr„ az úgynevezett életenek tetszés tetszés szerinti tartalmat adó lelke. a z é r t s e m lehet, mert észrevétlen.

Miért van szükség keresztény hírlapokra ?

128 Az újság nagyhatalmi helyzetének nem utolsó oka a névtelenség sem. Az újság hasábjain nem azt nézik, hogy ki irta, hanem hogy a lap| irta, és ez elég. Ez éltet és öl. Egy senki, egy fizetett firkász, egy éhbéren| dolgoztatott kezdő tohrágó egy éjszaka kivégezhet egy államférfit, müvésztl tudóst, főpapot Megteszi tehetségtelennek, jellemtelennek, balkezünek ésj. valami mindig ragad. Egy nagy szerkesztőségből bármelyik mini ztert? bármely zsidógyerek azonnal a telefonhoz kényszeríthet: a nagy ur, ha senkit sem fogad is, az újságírót fogadja, telefonon is, sokszor éjjel is, mert fél tőle, mert érzi, hogy a névtelen tollhegy tőrhegy is lehet. A sajtóra éppen ezért korán rávetette magát z üzlet. Iparcikké, közkereseti vállalkozássá lett maga az újság 'S. Az újság — leszámítva itt a hatásában is jelenté cenyen kisebb pártos irányjajlót — abból az üzletből él, amelyet a hirdetési terével csinál magának. A szerkesztői rési: a hírszolgálat, vezércikk, tárca, mind csak arravalók, hogy az újság hirdetéseinek közönséget teremtsenek. „Látja, aram, — mondotta egyszer egy nagy bécsi napilap tu ajdonos szerkesztője -egy gazdag embernek, aki valamit el akart helyezni a lapban — látja, •uram, ezt a három szót (a lap cimet mutatta) Neu; Freie Presse; ennek a három szónak meg kell maradnia. A többi készpénzfizetés ellenében rendelkezésére áll." A közönség legnagyobb része nem tudja ezt s a lígnaivabb hittel van eltelve újságjának sokszor és ügyesen hangoztatott komoly és eszményi törekvései iránt. A modern újságnak ezen ipari és üzleti jellege igen komoly veszedelem. Mint pénzért mindenre kapaató hatalmi tényező, kétségkívül részes volt a sajtó egy része a világháború felidézésében s megfizetett újságok s újságírók nélkül a forradalom sem jött volna létre. A felelőtlen sajtónak a háború előidézésében való bűnösségét illetően érdekes nyilatkozatot tett Jules Combon volt berlini francia nagykövet, midőn 1914-ben a berlini .„Localanzeiger" tudósítójának ezt mondta : „A kormányok mindig megtalálják a módját annak, hogy kiegyezzenek, amíg a sajtó el nem mérgezi a közvéleményt." A háború előtti sajtó s jórészt a mai is, erkölcsi szempontból és a kereszténység szemszögéből tekintve, romboló, mételyező, jáiványt rjesztő hatású volt. Ez a saitó nemcsak azért nem keresztény, mert az újságkiadók 95% a európaszerte zsidó, hanem azért sem, mert az üzletsajtonak szinte természetrajzához tartozik, hogy keresztény-ellenes legyen. Először, mert ezen minden uton-módon csak nyerni akaró üzleti erkölcsnek a kereszténység mint élő s összetartó tényező áll előtte, mely sokban ugyancsak zavarhatja zsákmányolási szándékát. Rendkívül tágas az a tér, melyen a sajtó a kereszténység ellen támadó fegyvereit felállíthatja. Ma egy pap kihágásait — hamisakat vagy igazakat — teszi szÓYá, holnap nyomatékkal rámutat az Egyház egy-egy intézményének, gyakorlatának, eljárásának kényesebb oldalaira, holnapután egy civil katholikust jelent ki tehetségtelennek s megakadályozza, hogy a közbizalom vállaira vegye. Majd egy keresztény szertartast, majd egy tant, majd egy intézményt tesz guny, vagy kedélyes tréfa tárgyává. Nem is szükséges, hogy egyenesen támadjon, elég, ha a keresztény tudósokat, művészeket s intézményeket agyonhallgatja, vagy csak akkor teszi szóvá, ha kifogásolni valót talál rajtuk. És bár a lélek bensejében lejátszódó események szövedékét a legnehezebb ellenőrizni, mégis nagyon sok esetben -c7Ínta l-ú-z r*ccáíTiTnl mpflr lf*Vipt állíinitííni hncrv pffvpíplr és

67egész községek, társadalmi kötök és néposztályok elfordulása a hittől s a kereszténység gyakorlatától arra a folytonos aknamunkára vezethető vissza, tnely a sajtó névtelen diktátorai és napszámosai részéről éri a gyanútlan újságolvasó lelkeket. *

Hogy a keresztényellenes sajtó rombolásaival szemben semmi sem nyújthat hatásos védelmet, mint megfelelően erős és versenyképes keresztény sajtó azt legrövidebben s kifejezőbben Xlll Leó pápa mondta ki, az ő „scriptis sripta opponenda" (sajtóval sajtót kell szembeállítani) jelszavával. Bizonyos, hogy ott, ahol az ellenfél már régen elhelyezkedett, s ' állásait megerősítette, nehéz felvennünk a küzdelmet, ez azonban nem ok arra. hogy a siker reményét feladjuk. Az a sziklaszilárd hit kell ide, hogy a kereszténységnek a tömegek lelkében elvesznie nem szabad és éppezért tneg kell tisztitanunk a közvéleményt a fertőző bacillusoktól. Nem szabad lemondanunk az életről, a szabadságról, fejlődésünkről, amik mind fenyegetve vannak, mindaddig, amíg a sajtó s a közgondolkozás terén nem teremtünk elsőrangú védelmi és hóditó pozíciókat. Át kell éreznünk, hogy rö idlátá.-ira, kicsinyes érzéktelenségre vall, ha ma, mikor a sajtó terén dőlnek el a legfőbb kérdések, s a sajtó terén állunk legerősebb ellenfelekkel szemben, éppen a sajtót nem karoljuk fel kellően. S főleg ott, ahol erkölcsi érzékeinken kivül Egyházunk közjogi és anyagi helyzete is fenyegetve van, nem lehet eléggé ismételni a tételt, hogy ha kiszámítjuk, javaink megvédelmezésének is, nagy feladataink elvégzésének is legkönnyebb s legolcsóbb módja a hatalmas, közvéleményirányitó sajtó teremtése és folytonos erősítése. Ezzel mínde t elérhetünk, enélkül mindent elveszíthetünk. De hatalmas sajtóról van szó. Ezen van a hangsúly. A gyenge sajtó nagy érdemeket jelenthet fenntartói és munkásai részére, de a versenyben eleve lemarad. A nem erős sajtó : semmi sajtó. A lapok terén Magyarországon oly nagy a túltengés és a verseny, hogy a közvélemény irányításában csak az a sajtó jöhet számításba, mely első helyet vívott ki magának. Második sorban maradni itt már annyi, mint eltapostatni. Főleg keresztény lapokat a mai olvasóközönség csak akkor fog venni és járatni, ha azok az ujságirási tökéletesség legmagasabb fokán állanak, ha egyszerűen a legjobbat nyújtják valamennyi lap között. Ez tehát csakugyan nagy, igen nagy feladat, melyre csak ugy lesz elegendő erőnk, ha a keresztény magyar társadalom felső és alsó rétegei egyaránt, egy tán a keresztes hadjáratok ideje óta példátlan nagyarányú erőfeszítésre vállalkoznak s minden szellemi és anyagi erejükkel sietnek a még mindig nem elég hatalmas, bár ma tagadhatatlanul vezető szerepet vivő keresztény sajtó támogatására. Az az impozáns megmozdulás, mely az utóbbi években e téren észlelhető volt s melynek számottevő eredményei már is mint hatalmas erőtényezők hatnak az újjászülető ország lelkületére, a legszebb reményekre jogosít. A magyar katholicizmus már megmutatta erejét, mikor a forndalom hu'lámaiból diadallal került ki, hisszük, hogy sajtója által erősödve kivívott helyét nemcsak megtartja, hanem mielőbb az antikrísztiánizmus, keresztényeílenesség fölötti teljes diadalával segit lerakni újjáépülő hazánk aj ezerévre szóló sziklaalapjait. A s z e r e t e t evő. Aki csak maaára Gondol és maaának él. az azt mutatla. hoav

^

I Petőfi.

1

Régi dicsőségünk csillaga, ha kél fel: Hol van, aki neved méltó dalba szője ?! Dalolni ki tudna oly lelkesedéssel, Mint te, Magyarország csalogánya, hőse! Ki, mint üstökös szállsz, át a mindenségen. — Magyar ifjak! esküt tegyetek egy szálig! Könybeborult szemmel érzem szegénységem, Hogy neve ajkamon, fogalommá válik! Összetörték hazánk, rab-bilincsbe vertek! Tárogatónk rozzant, elvérzett a Turul . . . Csaba utján ma már villámok nem járnak, Magyar harsonák közt: az ég is beborul! Trombita riad a sötét éjszakában . . . Megölői leszünk uj hitű mámornak; S leborulva, törten himnuszokat zengünk: A nagy poétának, Petőfi Sándornak! ifj. R a d v á n y i Sándor.

ECCLKSIA

I

EGYHÁZMŰVÉSZETI ÉS ÁRUFORGALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV. IRÁNYI-UTCA 27. Készit ikonosztázionokat, oltárokat, szószékeket templompadokat stb. stb, minden stylben művészek eredeti tervei után. Elvállalja templomok belső kifestését festett üvegablakok, harangok szállítását, uj orgonák felállítását, régiek javítását. Állandó nagy raktár minden igénynek megfelelő egyházi berendezési és felszerelési cikkekben. Hazánk legnagyobb ily intézete. Munkája az egyházművészeti bizottság és a m kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyházművészeti előadójának állandó felügyelete alatt ál. Faárugyárában készit szoba és irodabútorokat és mindenféle faáru tömegcikket Textil- és vegyesáru osztálya szállít a főtisztelendő lelkész urak, internátusok stb. részére szövetet, vásznat, kész ruhát, harisnyát, fehérneműt, cipőt stb. stb. Saját szabóüzemében készit reverendát, mérték utáni ruhát, internátusi, árvaházi ruhákat Jogügyi osztálya felvilágosítást ad jogi ügyekben egyházi személyeknek és intézményeknek.

69-

A szerzetesi élet történeti fejlődése és a Nagy Szent Yazul rendje. A szerzetesi élet megalapítója maga Jézus Krisztus volt. ő hirdette az evangéliumi tanácsokat, melyeken a szerzetesi élet felépült. Az első keresztények mélységes vallásos buzgósága már az első századokban sokakat vonzott a magányba, hogy elvonulva a zajos élettől szigorú, önmegtagadó élet által, lelkük üdvösségét munkálhassák. — Amint a keresztény egyházközségek egyre szaporodtak és erősödtek, a pogányok és a zsidók gyűlöletét és féltékenységét annál inkább maguk ellen hivták ki. A 300 éves véres: üldözések még jobban megérttették az emberekkel a földi élet sivárságát, rövidségét és megérlelték a lelkekben azt, hogy mily fönséges, magasztos dolog küzdeni, szenvedni — ha kell meg is halni azért az életért, melyet Krisztus igért s mely felé megmutatta az utat: az örök boldogságért. Sokan a sivatagokba, a pusztákba, a Vörös tenger, a Nilus és a Jordán partjaira vonultak. E magányok néma csendjét csakhamar betöltötték a remeték — az anakharéták — zsoltárainak és más szent énekeinek magasztos hangjai. Legelső ismert remete thébai szent Pál volt 250 körül. Az ő mintaképei Illés próféta és Keresztelő Szent János voltak. Jelenleg remetéket találunk még Macedóniában. Földmiveléssel foglalkoznak, igen szigorú életet élnek, sokat böjtölnek, hust sohasem esznek. A tébai pusztából a remete élet Szíriába és Kisázsiába hatott át. Itt találjuk a 300. év körül remete Szent Antalt, akit kiváló szent 'életéért és a remetei élet megszervezése körül kifejtett lankadatlan buagóságáért a remeték atyjának nevezünk. Szt. Antal 305 táján a köréje gyűlt remeték számára közös lakóhelyet létesített. Ez volt a »laura« — szerzetes szövetség — a mai zárdának első alakja. Szabályzatot nem irt remetéi számára, életének példája szolgált nekik szabályzatul. Meghalt 105 éves korában, melyből 85 évet a pusztában töltött. Szerzete jelenleg csak a Szinai hegyen, a Libánonon és a Vörös tenger partjain létezik még. Nagy lendületet vett a szerzetesi intézmény fejlődése Nagy. Szent Pakhómius alatt. — Kezdetben Maximianus hadseregében katonáskodott. Azonban látva császárának kegyetlenkedéseit, mit főleg a keresztények üldözésében fejtett ki, megundorodott a cifra élettől. Théba vidékén megismerkedett a keresztényekkel és bámulatba ejtették őt ezek tiszta erkölcsei. Maximianus hadserege szétszóratván, Pakhómius hazatért, megkeresztelkedett, majd rövid idő múlva a pusztába vonult, hol egy Palemon nevü jámbor remetéhez szegődött tanítványnak. Isteni sugallat folytán, hozzájuk csatlakozott János nevü testvér bátyjával a Nilus folyóban levő Tabena szigetére vonult. Később mások is követték s kolostort és templomot építettek ott. Remetéi számára cella rendszert honosított meg. — Ezeket a cellákat »mandra«-nak nevezték. Minden ilyen kolostor élén főnök — apát vagy arkhimandrita — állott. Kesőhh Pm-ho«

70melynek első főnöknője saját nővére volt. Szerzetesei számára szabályzatot is alkotott. Ez volt az első szerzetes-szabályzat. — Célja az volt vele, hogy minden házban egyforma életmódot éljenek a szerzetesek. Halálakor hétezer szerzetes volt kolostoraiban. Szent Nagy Pakhómius müvét Egyptomban a két Makárius testvér, ' Palesztinában szent Hilarion terjesztette. Szerzete a XI. században még virágzott. A szerzetesi életet a mai magas tökélyre nagy szent Vazul,& kappadóciai Caesárea érseke emelte. Valóban szentek családjából származott. Okszülői, nagyszülői és szülei a szentek közé vannak iktatva. Született 330-ban Cezáreában, meghalt 379-ben ugyanott. Kiváló, gondos nevelésben részesült. Legjobb barátja Nazianzi szt. Gergely volt. Tanulmányai befejeztével ügyvéd lett, de csakhamar belátta, hogy nem neki való az ügyvédi pálya. Bejárta az egész szent földet, tanulmányozta a szerzetesi intézményt. Csodálta a szerzetesek jámbor, munkás, önmegtagadó életét. Papi pályára lépett,, majd mint fölszentelt diakónus a pusztába vonult, hol igen szigorú életet élt. Példáját követte özvegy édesanyja Emmelia és nővére Makrina. Egyelőre Pakhómius szerzetesi intézményét terjesztette mindenütt. Később mint fölszentelt pap és érsek a szerzetesi intézményt kifejlesztette. Legelső gondja az volt, hogy szerzetesi iskolát alapított mindkét nemű ifjúság számára. Iskolájának nagyon jó hirevolt. Innen kerültek ki szerzetesi növendékei is. Nagy Szent Vazul elévülhetetlen nagy érdeme, hogy a Pakhómius-féle szerzetesi szabályzatból tökéletes Nagyszabályzatot (Regula) alkotott. Eredeti nagy regula összesen három van : Szt. N. Vazulé, Szt. Ágostoné és Szt. Benedeké. Ezek közt Szt. N. Vazul regulája a legelső. Tökéletessége mellett mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Loyolai Szt. Ignác az általa alapított Jézus-Társaság szabályzatául az ö nagy reguláját vette. Nagy Szt. Vazul regulája két részből áll. Az első bővebb 53 szabályt, a másik rövidebb 313 szabályt tartalmaz. Ide tartoznak' még : 92 kánonja, 34 szerzetesi konstituciója és 60 büntető határozata, valamint többi más munkái is forrásul szolgálnak. A keleti egyház szerzetesi élete csekély kivétellel ezen nagy 6zent regulája szerint van berendezve. Szerzeteseit bazilitáknak nevezik. N. Szt. Vazul rendje megalapítása után csakhamar elterjedt a Keleten és a Nyugaton. Leghíresebb kolostorok : 1. Görögországban az Áthos hegyi kolostor, 681-ben az áthoshegyi Szt. Péter buzgólkodása folytán létesült. Valóságos kolostortelep. A hegy mindkét oldalán összesen husz nagy kolostor terül el. Legrégibb ezek között a »Laura« 950—969 között Athanázius szerzetes Romanus Flávius és Fokas görög császárok alatt épült. A hegy közepén lévő kolostor főnöke a »Protos« az összes többi kolostorok felett gyakorolta a joghatóságot. Ő volt az Athos hegy szerzetes pátriárkája. Joghatóságát egyenesen a konstantinápolyi pátriárkától nyerte. A XVII. században ezen tényleges hatalma megszűnt, azóta csak pátriárkái cime van. Jelenleg a kormányzást egy-egy évre közösen választott négy előljáró végzi. A husz nagy kolostoron kivül van ¡még 290 kisebb kolostor és 11 eremita kolostor a hegyen. Akeleti

71egyháznak ezen nagy erőssége még a nagy keleti egyházszakadás után is körülbelül egy fél századig dacolt a skizmatikus mozgalmakkal s csak 1200 körül sikerült a skizmatikusoknak lépésről-lépésre hatalmukba keríteni az egész hegyet. Oroszország területén félezernél több fényesebbnél-fényesebb kolostort találunk. Leghíresebb a kievi »laura«. Szt. Antal szerzetes alkotása a 5(1. század első feléből. A női zárdák közül apoliczkihires. Itt volt abbatissa — főnöknő — Szt. Páránkévá — Piroska, — aki 1239-ben Rómába menekült a tatárok elől és ott szentül meghalt. 1279-ben X. Gergely pápa a szentek közé iktatta. — Oroszország a nagy skizma után legalább egy századig még megmaradt az egységben, katholikus volt és így az ősi kolostorok is mind kath. alapitásuak. Reméljük, hogy a bolsevista vihar után ismét friss, egészséges élet fog fejlődni a sok vértől áztatott orosz földből és a kath. unió teljes győzelmet fog aratni. Lengyelországba hires a novopocsajevi zárda. A gör kath. ukrainisták legerősebb vára volt egészen Lengyelország 1832-ben történt felosztásáig. Akkor az oroszok tüzzel-vassal kiüldözték a gör. katholikusokat és a templomokat, zárdákat, köztük ezt is hatalmukba kerítették. Jelenleg több igen virágzó szerzet házuk van a galíciai ruthén bazilitáknak. Ilyenek többek között a lembergi, a zsokvai s a legutóbb Braziliában alapított több zárdájuk. Szt. Jozafát szellemében megbecsülhetetlen munkát fejtenek ki az orosz pravoszlávia túlkapásai és előretörései ellen. A keleti egyház uniójának egész záloga az ő kezükben van letéve. Franciaországban, Spanyolországban is voltak görög kolostorok. ¡Hosszú életük nem lehetett az időközben fellépett latin szert, szerzetesek miatt. Franciaországban 1822-ben Ánonay-ban a forradalom alatt kipusztult bazilita szerzetesek visszatelepítése végett köFostort alapítottak. Olaszországban a X. században szt. Nílus alapított kolostort a Róma melletti Grotta-Ferratában. A kolostort jelenleg is kiválóan képzett görög szerzetesek lakják. Legutóbb a szentszék a római görög kath. szeminárium vezetését is reájuk bízta. A románok nem sokat törődnek a szerzetesi intézménnyel. Szerzetházaik inkább aggok háza jellegű, mint vallásos intézmény. — Régi kiváló kolostoraikat kaszárnyáknak s más profán célokra használják. A szerbek, bulgárok több virágzó kolostorral rendelkeznek. Hires a karlóczai szerb kolostor, hol pátriárkájuk is székel. Fájdalom, ezen nemzetek fiai jelenleg csekély kivétellel skizmatikusok. Messze Keleten a különböző szertartású keresztényeknek szintén vannak virágzó szerzetesi intézményeik, de azok az ottani zavaros és a keresztényekre egyáltalán nem előnyös politikai viszonyok miatt nem fejlődhetnek kellőleg. A melkhitáknál az 1875-ben létesült és az Üdvözítőről elnevezett kolostor nyert nevezetességet, ehhez később a Libanonon még két uj kolostor járult. Hazánk területén már a honfoglalás idején voltak görög szertartású kolostorok. A magyarok első téritői görög szerzetesek voltak. Történelmileg négy kolostor alapítását ismerjük. A legelsőt Ajtony vezér alapította Maroson. A kolostort később szt. Gellért Oroszlánosra helyezte át. A XIII. század végén pusztult el. A veszprém-

72völgyi bazilissza zárdát maga Szt. István alapitotta. Hagyomány szerint a koronázó palástot ennek a zárdának az apácái hímezték ; m i nem más, mint gör. kath. miseruha s a hímzés rajta templomunk ikonostázionja. Ismeretlen okból a XIII. században latin szertartású szerzetesnők foglalták el e kolostort. A visegrádi kolostorba 1221ben III. Honorius pápa II. Endre kérelmére latin szerzeteseket telepitett. A száva szent demeter-i kolostor ős idők óta létezett. 1334-ben a görög szerzetesek helyét bencések foglalták el. — Ezeken kivül hazánk területén még igen sok kolostornak kellett léteznie. Ezt bizonyítja Imre királynak III. Ince pápához 1204-ben intézett levele, melyben a király püspököt kér az itteni görög katholikusoh számára. A pápa a levélre adott válaszában azt mondja, hogy mig Magyarországon csak egy latin szert, kolostor van, addig igen sok a görög kolostor. És hogy mindezek a nagy multu kolostorok nyomtalanul kipusztultak, annak oka az, hogy nem volt szerv, mi őket összetartotta volna. Nem volt apátjuk, vagy püspökük. A latin szertartás általános térhódításával szemben nem őrizhették meg fejlődésüket, — egyszerűen kihaltak, vagy kimentek 1 az országból. * ' ti A kihalt görög szerzetesek után a ruthének letelepítésével bazilita ruthén szerzetesek telepedtek meg hazánk északkeleti részén. A legrégibb a munkács—csernekhegyi és a körtvélyesi kolostor. Az előbbit maga Korjatovics Tódor, Podolia fejedelme, a ruthének vezére alapitotta 1360-ban. Nevezetes kolostoraink a máriapócsi, ahol a híres könnyező Szűz Mária kegykép őriztetik. Az ungvári zárda, mely a város legmodernebb épülete. Kisebb zárdák : a kisbereznai, a krasznabródi, a miszticei és a bikszádi zárda. Csonkamagyarországon — fájdalom — ezek közül csak a máriapócsi zárda maradt. A többi — hisszük — nem marad tőlünk elszakítva. Ezen futólagos történeti áttekintésből a Nagy Szt. Vazul rendje dicső múltjainak halvány kis sugara világított felénk. Hogy dicsőségét némileg számokban is kifejezve láthassuk, íme ezen rend adott a katholikus anyaszentegyháznak 14 római pápát, közel 2000 érseket—püspököt, megállapithatólag több, mint 11,000 hitvallót, vértanút, szüzet és megszámlálhatatlan hittudóst A világ nagy bajait csak az ősi vallásossághoz való visszatérés fogja megszüntetni. A vallásos buzgóság fellendítésében a bazilitáknak mindig nagy szerepük volt. Segítse a máriapócsi könnyező Szűz Mária a magyar bazilitákat is, hogy Nagy Szt. Vazul szellemében magasztos hivatásuk betöltését minél nagyobb siker koronázza l Dr. Krajnyák Gábor. A A A A A A A A / W A A A A A A A A A A A / W V W W V A A / W W W W V A A ^ A A ^ V V A A A A / V

A Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségéből egyetlen hittestvérnek sem szabad hiányoznia, mert csak egyesitett erővel szerez-

Hajdudorog. E név a magyar görögkatholiimsok előtt fogalom. Hajdudorog egyértelmű a „magyar görögkatholikus" névvel. A hajdudorogi templomban hangzott el először magyar liturgia. A hajdudorogi templomból indult hódító útjára a dallamos görög szertartásnak áhítatos magyar éneke. Sok nehézség, leküzdhetetlennek látszó akadályok állottak a Hajdudorogról kiinduló évtizedes küzdelmek elé, de az isteni kegyelemmel párosult kitartás meghozta a kivánt sikert: a magyar görögkatholikus egyházmegyét, mely éppen Hajdudorog e küzdelemben kifejtett nagy munkájának jutalmazásaként ,,Hajdudorogi"-nak lett elnevezve. Hajdudorog a magyar görögkatholikusságnak eme metropolisa, Hajduvármegyében fekszik, több mint 11.000 lakost számol, kikből 10.000 nél több a görögkatholikusok száma. Hajdudorog egyike a Bocskay által alapított hajdú városoknak. Hajdudorognak gyönyörű román stilü temploma van, mely székesegyháza a hajdudorogi egyházmegyének. E székesegyházban lett felszentelve 1913. október 5-ikén az első hajdudorogi püspök. A templommal szemben van az impozáns vikáriusi lak. E házban laktak a hajdudorogi vikáriusok. E lak most a hajdudorogi püspök tulajdona, ki azt az újonnan lété-

ét. A templomtér északnyugati szögletében foglal helyet a modern lelkészi lak, mit a város — mint kegyúr — bőkezűséggel emelt 1913-ban a kor igényeinek megfelelően s mit 1913 október 5-ikén szentelt fel az első hajdudorogi püspök. Van még Hajdudorognak két modern segédlelkészi lakja, tizenkét tanteremmel biró impozáns elemi iskolája, keresztény alapokra fektetett bankja. A lelki élet mélyítésére van virágzó R ízsafüzértársulat, Oltáregylet. A katholikus öntudat fejlesztése és a társadalmi érvényesülés előmozdítására van Hajdudorognak katholikus köre. Hajdudorog népe, a mi görögkatholikus magyarjaink, buzgó, áhítatos katholikusok, kik rajongó szeretettel ragaszkodnak hitükhöz, szertartásukhoz. Áldozatos lelkek, kik a magyar görögkatholikus érdekekért áldozni tudnak és akarnak. Ha valaki felfrissülni akar, menjen el Nagyboldogasszony napján Hajdudorogra, nézze meg a Máriapócsról hazaérkező s bevonuló hajdudorogi búcsusokat és szivét, lelkét lelkesedés, buzgóság fogja megszállni. Aki ott volt az első hajdudorogi püspök felszentelésén 1913 október 5-én Hajdudorogon s látta azt a pompát, azt a fénvt, azt a lel-

74tett, lehetetlen, hogy valaha elfelejtse. Hajdudorog a görögkatholikus magyarok Rómája. Minden nemesen gondolkozó, minden igaz görögkatholikus magyarnak oda kell törekednie, hogy Hajdudorog minél magasabbra fejlődjék. A szivós kitartás, mellyel Hajdudorog a magyar görögkatholicizmusért küzdött, az az áldozatkész hivő sereg

gondozást, felkarolást érdemel s ha Hajdudorogon nem lüktet ma még olyan nivós görögkatholikus élet, milyent tőle, mint a magyar görögkatholikusság egyetlen hitközségétől, metropolisától joggal elvárhatnánk, annak okát önmagunkban keressük, mert nem igyekeztünk Hajdudorogot azzá tenni, amivé tenni kellett volna. Véghseő DánieL

Az öreg Nádasiné babonája. Fehér volt és világított a tél. A karácsonyi fenyó'illatból még volt valami a házakban, az ünnep jósága ott húzódott a szentképek szelidségében, de már megérződött a farsang. Virulva bontakozott a lányok arcán, az emberi jókedvben s a tánc frissesége is ott lappangott a falu felnyüzsgő életében. Igazán szép januári nap volt Az ünnep meglátszott, a vasárnap tisztaságillata lengett az uj ruhákon, az imádságos könyveken, melyeket kézbevittek a templomba igyekvők. Még nem volt mise-idő, de a meszszebb lakók összegyűltek egy közeli házban s terefere közt várták az utolsó harangozást. Lebegó'sék is ott laktak a templom közelében. A kis ház tele volt füsttel és kihallatszott a beszélgetők zaja. Lebegősné pedig a tiszta szobában az ünneplősöket szedegette Nyitva volt a nagy karos láda fedele s ott rakosgatott gonddal, rendjivel. — Ez itt az öregé — motyogta, elővéve egy zsinóros ujjast, mintha a szavak lágyságával az ura kopaszodó fejét simogatná. — Ez meg a Gáborkáé . . . hogy szereti a szentem . . . — s egy kis, cifra lajbit tett a szék karjára Ugyanekkor a Gáborka hangja hallatszott az udvarról, a csikókat itatta. Nekieresztette gyenge kis hangját, hogy tekintélye legyen a két kis rakoncátlan állat előtt Lebegősné kipillantott és sóhajtva hajtotta fejét a láda felé: — Gyerge még ez a gyermek . . . gyenge . . . Istenem . . . az a vén boszorkány, az a Nádasiné . . . — s belefenyegetett a levegőbe — lenne most nékem nagy erős ember-fiam, menyem . . . — és törülgette a két szemét a kötője szélébe. Lezárta a ládát és ráült. Gondolatai, a könnyei sós izén át visszaszálltak a múltba, mikor még itthon volt a Károly, a nagy erős fiu . . . Aztán elment... ki tudja, hová ? . . . Egy szót sem irt azóta, csak itthagyta a házban a szomoruságos csendet, meg az öregséget, mint az átkot. Mindenen rajta ül a Károly helye, mint valami kérdező kiabálás. De legalább irt volna . . . A könny . . . O az ki nem fogyott a Lebegősné két szeméből, meg a sóhajtás a szivéből Az van 1 Ha a Gáborka nem lenne, már elemésztődött volna a^bánattól. Jó, hogy van a kis gyenge hajiás, késői, mint az őszi virág.

75Akkor is a farsang kezdó'dését élték Borókfalván. Kéki Eszter menyasszonyi ruhát vásárolt, erre hajtottak el a csengős szekéren, akkor mondta Lebegősné a fiának: — Károly... látod, neked is ez kéne. Egy menyasszony... A tiszta szobában laknátok... Az öreg is beleszólt: — A' kéne hát... Károly nem szólt semmit, de kiment a házból. Lehorgasztott feje nagy szomorúságot árult el. Lebegősné utána nézett, de nem hivta vissza Majd bejön, majd szól, ha lesz mondani valója... Be is jött Károly egy félóra múlva. — Igaza van anyáméknak — mondja lassú hangon és az asztalkendő rojtjait morzsolgatta — házasodni kéne nekem is... A Nádasi Terkát venném... — Megőrültél? — kiáltott rá Lebegősné és olyan arcot vágott, mint akinek a haját nyüvik. Azt a... azt a falu cifráját vennéd?... azt a koldus ivadékot? Mig én élek, addig semmi sem lesz abból! — Én szeretem, nekem jó... két éve kerülgetem a házok táját... Hosszú volna elmondani, hogy mennyi szóbeszéd, mennyi rábeszélés kellett ahhoz, mig Károlyt elidegenítették a Terkától. Jóakaratú szomszédasszonyok, solorgása. Es ahogy odaértek Nádasiné elé, az elébök szórta a köténye tartalmát. — Az én áldásom kísérjen — kiáltotta s befutott a házba. Megállt a násznép, mint a varázsszóra. Az asszonyok sikoltottak, a lányok visszahúzódtak. Néhány férfi a házba akart rohanni, hogy megbosszulja a vén asszonyt. Mert hiszen világos, hogy babonaság, rontás volt, amit eléjük szórt. De másra lettek figyelmesek: Láng Julcsa kivált a lányok közül, halvány volt, mint a mécsvilág s mondta könnyes szóval: — Hát c^ak vegye el Lebeg ős Károly a régi szeretőjét, ne fogjon engem az átok... és otthagyta a megdöbbent násznépet A lányok egymásra néztek, a pityókos férfiak kiitiák a maradék pálinkát, az asszonyok összedugták a fejüket egy kis szint adni a furcsa esetnek s azután mindenki otthagyta az árva vőlegényt. Ott marta a szégyen, ennek a napv. c.suf komédiának a szépvene Haza sem ment aztán, azóta nem

76Ma eszébe jutott minden Lebegősnének. A könyei a Gáborka ünneplőjére hullottak: — Én... én voltam az oka... Láng Julcsa férjhez ment még ízon tavaszon valami szomszéd falubelihez, Nádasi Terka meg kiment Amerikába. Őt sem hagyta nyugton a szégyen. Most furcsa, bizonytalan motoszkálás hallatszott a pitvarból. Olyan, mintha gyermekcipőcskék ide-oda tipegése lenne Elvágta a nesz a Lebegősné gondolatait. Odasietett az ajtóhoz és kinyitotta. Hát az ajtó előtt egy pöttömnyi gyerek állott s nagy, kék szemeit Lebegősnére meresztette, aztán körülnézett és nagy, hangos sirásra fakadt. — Hát ez mi? Kié ez a csöpp teremtés?! — Az enyém, az enyem... a mienk! És jött egy hatalmas férfi, örömös arccal, mellette fehér arcú, uras ruháju asszony. — Károlyi... Károly... fiam! Zokogva borultak össze s egybefolyt a könyük. A pöttyöm ni gyermek elhallgatott s csodálva nézte a furcsa jelenetet. — Hát mi ez... fiam? Miért nem irtál? Miért? — Nagy szomorúság volt az nekem édes anyám, én magára haragudtam. Mert, hogy maga tiltotta el tőlem a Terkát. Nem is volt élet az én életem ott a messzi idegenben, ugy húzott a falu, a ház, a föld, a minden egyszerű szép, ami itthon van. A könyem sózta a kenyeremet. Hanem ni Ő is kijött Amerikába... a Terka. Ó hozott belém életet... és ő hozott most haza. Itt meg a kis fiunk, a Pistuka... — Oszt nem irtál fiam, nem irtál nekem ! — Azt hittem haragszik rám anyám, meg oszt — a Terkára. A falu cifrájára... a koldus ivadékra... — Terka ott állt még mindig az ajtóban, lesütötte a szemét. — Fiam, fiam... rosszul mondtam talan... akkor sem volt igaz... — Jó asszony a Terka, ne haragudjon rá édes anyám ! — Dehogy haragszom, dehogy... és megölelte a fiatal asszonyt, a gyereket is összecsókolta. — Köszönj nagymamának. Pistuka — szólt valaki az ajtó felől. Nádasiné volt. — Hogy csinálta kedves nászasszony azt a babonaságot? — kérdezte tőle Lebegősné, miután köszöntötték egymást. — Hát csak nem gondolja lelkem, hogy boszorkány vagyok — kacagta — egy kis tiszta hamut vettem a kötőmbe, hogy megbánásra intsem ezt a rossz fiút a Terka miatt. Mert, hogy sorvadásig sirta magát ez a jány... oszt én adtam pénzt a Károlynak, hogy menjen Amerikába — Hát igy... hát igy... mondta Lebegősné és kiszólította az öregjét a pipafüstös szobából. — Csörgött a szarka az eperfán, apjok ? Jött az öreg Leoegős is a nagy öröm izét megkóstolni. Odakinn szép fehér világosság vo.t, Lebegősék a legszebb ünnepet élték: a viszontlátás ünnepét. Tartallyné Stima Ilona.

77-

A szövetkezetek szerepe a népjólét emelésében. Irta: Dr. Torna László. A zivataros, pusztitó világháború véget ért. Népek milliói vesztek •d forgatagában, királyi trónok, országok, nemzetek semmisültek meg vérzivataraiban. Ezeréves hazánk is csonkán, megkisebbítve, természetes eró'forrásaitól megfosztva került ki e vérfürdó'bó'l. Csonkamagyarország most már független, szabad nemzet, de a béke hajnalpirjai szegénységben, megtörve, kifosztva ragyogják be a régi •dicsőséget, hatal/nat s Nagymagyarországot jelképező budai királyi várat, mely várja királyi urát s e letiport, elárult nemzet dicső talpraállását, feltámadását. E szent cél eléréséhez sok ut vezet, hogy hazánk ismét nagy, erős és gazdag legyen. Egyik ut a szövetkezetek áldásos egységre, egyesitett, szervezett munkálkodásra nevelő hivatása, működése. A közelmúltban szomorúan láttuk hazátlan, vallástalan népámitók véres, gyászos rombolásait. Kik nemcsak a nagyvárosok gyári, iparos munkásait, hanem a falvak becsületes, templomos gazdáit s földmivelőit is a rombolás, a pusztítás szellemében szerették volna megszervezni s hatalmukba kerítve, a nemzetköziség és istentelenség harci jelvényeit akarták kitűzni az oltár felé is s a templomokból mozit, mulatót, sztrájktanyát akartak csinálni. Ezekkel szemben a szövetkezeti eszme, intézmények sorozata a legbiztosabb védőbástya, melyeknek keretében a falu, a nép hivatott vezérei céltudatos, szociális munkálkodást folytathatnak s megszüntetik vagy legalább is kevesbítik azokat a bajokat, melyek a nép lelkén s gazdasági életén rágódnak s igy lelkületét izgatják, elégedetlenségét táplálják. A hamis próféták, a csaló elvtársak által hirdetett sok földi jó mily megvalósithatlan s elérhetetlen, a szomorú vörös uralom s a halódó szovjetrendszer beigazolta. Jöttek e nagyhangú izgatók, Ígértek földet — ingyen, kevés munkát, földi paradicsomot s itt hagyták a nyomort pusztulást, zűrzavart, rrunkanélküliséget, éhínséget. Népünk — sajnos — könnyen hevült, beugrott e népámitóknak, de jött a rettenetes kijózanodás, itt a szomorú való, a pusztulás, mibe e népcsalók döntötték országunkat, a világot, a nemzeteket. Ezt a nagy kijózanodást, ezt a keserű felébredést ki kell használnunk s meggyőznünk a falu népét, a városok éhező, csalódott munkásságát, hogy lássa, tapasztalja, kik igazi jóakarói s önzetlen barátai. Szövetkezetekben kell tömöritenünk a falu népét, a városok munkásosztályait s itt vezetnünk, oktatnunk kell, hogy ne csak szóban hallják, hanem tettekben lássák, hogy minden jogos, helyes kívánságuk teljesülhet a szövetkezetek nevelő, termelő, segítő munkája révén s hogy minden becsületes törekvésük megvalósulhat, mi csak elérhető egyenes uton, vállvetett munka mellett. A szövetkezetek bevált munkája s a pusztulás napjaiban beigazolt erős, fegyelmező nevelése s példái igazolják be hasznos munkálkodásuk révén, hogy nem okvetlen szükséges, sőt káros a társadalmi forradalom ahhoz, hogy a szegény ember megelégedett lehessen. Éppen a szövetkezetek hasznos, áldásos munkálkodásában talál a magárahagyott, vergődő ember orvosságot gazdasági bajaira, érzi, hogy nem elhagyatott s látja, tapasztalja, hogy a szövetkezetek s ezek

78intézményeinek oltalma alatt segítséget nyer, biztatást, bátorítást, sőt anyagi előnyt, támogatást. A szövetkezetek nevelő hatása, erősitő, segitő munkája legalkalmasabb ma arra, hogy beigazolhassuk a félrevezetett s csalódását lassan felismerő tömegek «lőtt mily nagy az ellentét a hamis próféták, lázitó elvtársak mindent igérő s csak rombolást, pusztulást eszközlő tanai, mtg a csendben munkálkodó szövetkezetek között. Igaz, hogy a szövetkezeti eszme munkásai is rombolnak, de csak azt rombolják le, ami útjában áll a nép boldogulásának, lerombolják a felebaráti szeretet szekercéivel az embereket, társadalmi osztályokat elválasztó mesterséges falakat, lerombolják a nemes célok érdekében megindított munkával a gyűlölködés, irigység által épitett sziklafalakat s e roncsok helyén építenek, alkot ak intézményeket, melynek mirden kövét a szeretet, a kölcsönös segítés rakta le s mely mindenki részére tárva,* nyitva, kit a becsületes munka, a hazafias érzés vezet és irányit. Be van bizonyítva, hosszú évtizedek tapasztalatai igazolják, hogy a társadalmi ellentétek letompitására, kiküszöbölésére legmegfelelőbb a szövetkezetek mindenkit felölelő munkálkodása. Gazdasági téren mit értek el a szövetkezetek, mily bámulatos eredményeket valósit< ttak meg rövid, pár évtizedes multjuk alatt, az alábbi számok fényesen igazolják. Csak a hitelszövetkezetek keretén belül 700,000 egyén tömörült, kik 600 millió koronával 3000 hitelszövetkezetben s 8000 községre kiterjedve segítik egymást. E hitelszövetkezetek érdeme, hogy a falvak sokaságából kiirtották az uzsorát s van olcsó hitel, hol a gazda bizalommal szerezheti be a tőkét, melyre gazdasága rendbehozatalára, a háborúban s az ellenséges megszállások alatt szenvedett károk, hiányok pótlására van szüksége. S most itt a kiismert, régi, jó segítőtárs — a hitelszövetkezet. Aki szövetkezetet vezetett, ezek működését megfigyelte, tudja már, mit jelent, mikor a „nincstelen", „földnélküli János" első talpalattnyi földjét megszerezheti a szövetkezet révén s mikor első szükséges gazdasági felszerelését beszerezheti, hogy meginduljon a gazdasági sze-ző, termelő munka, mely a magyar ugart te'mékenyiti s a magyar gyermekek dolgozó, de sokszor nélkülöző szájába adja, szerzi meg a mindennapi kenyeret. A szövetkezetek — tejtermelő, beszerzési, földbérlő szövetkezetek — célja fokról fokra emelni, segiteni, gazdaságilag oktatni s nevelni a népet s előreveze'ni a toldogulás utjain. A szövetkezeteknek s ezek révén a falu hivatott vezetőinek — a lelkészek, tanítóknak, kik eddig is dicséretre s minden eli.-merésre méltóan teljesítettek ezen fenkölt hivatásukat — feladata a kisgazda, földműves s kisiparosok haladását előmozdítani, támogatni s már látom előre is — a mai állapotok is igazolják — mint fognak a kisemberek közül a támogatás és nevelés alapján a tehetségesebbek feljebb emelkedni a magasabb rétegekbe. Kötelességünk e nemzeterősitő munkát folytatnunk, a népet gazdaságilag oktítnunk; hivatásunk: szervezett együttműködésre tanítani, nevelni, mert ma hiába lángész, hiába fényes képesség, ma minden téren, irányban a szervezettség, a fegyelem, az egyesült erő győz. S ezekre tanit meg, ezekre neveli reá a falu népét a szövetkezet lassú, csendes, de állandóan fejlődést mutató munkája. Csak a hitelszövetkezetek vezetőségében 26000 egyén működik a népjólét emelésén, — köztíik

lplkp«7

I M S

tanitn

7fl

m m n í i

H c n ^ H a

1«7fiO

a

tiitpl-

79szükséglet kielégítésén s fáradozik a nemzeti kultura, a társadalmi együvétartozás gondo'atának istápolásán. Az a sok millió korona, mely a szövetkezetek révén a szegényebb sorsú, kis vagyonú emberek megtakarított filléreiből gyűlt össze, az az erkölcsi tőke, mely a szövetkezeti munkálkodás folytán képződik, erősebb biztositéka az ország jövőjének, mint a hadsereg, a katonai hatalom, mely ántántmissziók által is leszerelhető s a legvitézebb hadsereg, is legyőzhető, de vagyonos, szorgalmas s művelt népet leigázni csak ugy lehet, ha erkölcseit megmételyeznék s ha előbb koldussá tennék. Sok községben, hol a szövetkezeti munka áldásait már ismerik szövetkezeti munkálkodásuk szerint osztályozzák az embereket. S a ma szociális társadalmi állapotok mellett a pap, tanitó, ha azt akarja, hogy becsüljék, hogy népének szellemi, társadalmi veretése ki ne csússzon kezei közül s hogy falujában vezetó'szerepe legyen, úgy nemcsak eszes vagyona által kell kiemelkednie, hanem azáltal is, hogy a szociális közmunkának ő legyen a legszorgalmasabb napszámosa s a ízövetkezeti intézményeknek ő legyen a leglelkesebb vezető munkása. Fejtegetéseim befejezése előtt röviden rá kell mutatnom arra a munkára, melyet a szövetkezetek révén az eltiport lengyel nemzet ért el Pózenben s ez igazolni fogja hegy micsoda nemesitő erő, a népnevelésnek minő lebiihatatlan hatalma van a szövetkezeti eszmében. Közismert, hogy a hatalmas porosz szellem, az elsőrendűen szervezett porosz közigazgatás mennyire ráfeküdt a szétdarabolt lengyel tartományokra, hogy elfojtsa, elnémítsa a lengyel érzést, a lengyel szellemet. Az: elnyomott, visszaszorított lengyelség azonban reá vezette népét a szövetkezeti eszmére, szervezetre s mint vezetőik bevallották, de a mai tények is bizonyítják, sikerült ezek erejével, munkálkodásával a lengyel népet oly munkássá, takarékossá s összetartóvá tenni, miről azelőtt álmodni sem mertek volna. Most mi is a lengyelek szomorú sorsára jutottunk. A belső harcokelvadulása folytán addig szidtuk, becsméreltük egymást, nagyjainkat s oly divat lett évtizedeken át minden hibát, bajt a gyűlölet bántó vi'ágitásába helyezni, a mások által munkált jót elhallgatni s annyira nemzeti átokká vált nálunk is az önbecsmérlés, a tekintélyek lerombolása, a nemzeti érzés kigunyolása s a faji önludat kiirtása, megszégyenítése, hogy a vásári veszekedés, civódás zajába fulladt a komoly, dolgozó,, hatalmas magyar állam s itt van Csonkamagyarország. Fel tehát szervezni a szövetkezeteket s nevelni bennök, általok népünket az egységre, összetartásra, egjmás megbecsülésére. A mi köznépünk az a bőséges, gazdag forrás, amelyből erőt kell merítenünk az uj Magyarország megalkotására, felta'maszlására. Az elgyengült középosztály már nem bírja egyedül megvívni az élet-halál harcot, növelni, gyarapítani kell a nemzetfentartó elemeket a földműves, kisgazda-osztály szellemi, erkölcsi erejének emelésévej, egységes szervezésével, hogy öntudatos harcosok legyenek a nemzeti célok, törekvések diadalmas küzdelmeiben. Minden erőnkkel bele kell állanunk nemzetünk újjászervezésébe s a szövetkezetek áldásos munkája révén közreműködnünk a nemzetfentartó széles néprétegek szellemi és anyagi jóléte gyors, biztos^ fellendítésében. Most uj küzdelmek, uj harcok várnaí< a magyarságra t A csaták zaja elnémult, most korszakalkotó, békés munkában kell meg-

80

81-

mink sokkal magasabb színvonalra, a nemzeti újjáépítés magasztos hiva- I katholikusokra nézve sem volt indo- mus ügye iránt. A cél kezdetben az tását kell betöltenünk és a komoly dolgozó, lélekben, érzésben is egy- í kolt, annál kevésbbé a tiszta magyar volt, hogy a magyar vidékeken anyanyelvű görög katholikusokra régóta használatba vett magyar séges magyarság összhangzatos alkotó munkadala fogja hirdetni az ; nézve. És ez a köztudatba átment nyelvű liturgiát a Szentszékkel elegész világnak Csonkamagyarország dicsőséges feltámadását. ' ferde felfogás ólomsullyal nehezedett ismertessék a meglévő egyházmegyék gör. kath. egyházi és világi életünkre. határain belül. Ennek érdekében Emellett még a magyar liturgikus megalakult , A G(ir^Kqth^Magyqrok ± tixelv kivívása érdekében évtizedeken Oiszápos Bizottsága." Elnöke Szabd keresztül húzódó mozgalom valami Jenő leti. Ez a bizottság 1900-ban . nagy eredményeket sem tudott fel- országos zarándoklatot szervez Rómáj mutatni. Hiányzott a mozgalomból ba Dr. Vályi János eperjesi és

Szabó Jenő 1843—1921.

A magyar görögkatholicizmusnak nagy gyásza van. Egyik főoszlopos tagja, irány'tó,- vezető tényezője: Szabó Jenő meghalt. Mint egy évszázados tölgy, mely mikor kidől, ürességet, az elmúlás bánatos érzetét kelti fel, az ő halála is ürességet, bánatot, az elmúlás keserűségét hagyta szivünkben. Lelkünk elmereng életének nagy perspektívája fölött. Mert ő volt a magyar gör. katholikusok az a hatalmas tölgye, mely felfogta a vihar csapásait s ezzel védte, fejlődni engedte a generációkat. Hatalmas volt ő, mert tudott (dacolni az élet viszontagságaival, ,aagy volt, mert lankadatlan, szinte fanatikus küzdelmeit mocsok nem érte, de siker koronázta. Az élet küzdelmeiben azonban ő sem kerülhette el a közös sorsot. Hajlott, 78 éves korában a túlfeszített munka megőrölte élete energiáját. Hosszú betegség ágyba fektette. Szenvedéseitől csak az augusztus 24 én bekövetkezett halála váltotta meg. Idézzük emlékét lelkünkbe és rójjuk le kegyeletünk és hálánk adóját 1 Szabó Jenő főrendiházi tag szül. Fancsikán (Ugocsa vm.) 1843. szept. 30-án gör. kath. papi «zülőktől. A gimnáziumot Ungváron, az egyetemet Pesten végezte kitűnő eredménnyel. 1868-ban az akkori közmunka és közlekedésügyi minisztériumban kaoott alkalmazást. Nem-

ahol 1874-ben osztálytanácsos, majd nemsokára min. tanácsos lett. 1893-ig az összes vasutállamositási ügyek előadója volt. Az ő nevéhez fűződik az összes magyar vasutak kárbiztositásí szövetkezetének a megalakítása. A magyar-román vasúti csatlakozási szerződés megkötésére őt küldte ki a király. 1893-ban nyugalomba vonult. MegKapta a Lipót- és Vaskorona-rend III. osztályú, illetve kis keresztjét és a román Koronarend nagy tiszti jelvényét. „Baross Gábor müvei és rendszere" és „Vasúti politikánk történetéhez" című szakmunkája nagy feltűnést keltettek akkoriban. 1893-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja lett és az ennek a banknak érdekeltségéhez tartozó helyi érdekű vasutak ügyeit vezette egészen a forradalmak idejéig. 1896 ban a főrendek közé került. Ettől kezdve mint a magyar gör.katholikusok lankadatlan munkása és vezére tűnik fel. Vas energiájával küzd a magyar liturgia kivívásáért. Munkás életének itt kezdődik a második fejezete. Elismert szakember volt közgazdasági tevékenységében, nagy ember volt a gör. kath. magyarság ügyei intézésében. Az az átkos, szerencsétlen előítélet, mely a „gör. kath." elnevezést tisztán nemzetiségi m e g k ü l ö n b ö z t e tésre sajátította ki, még a tiszta

az a férfiú, aki a fenti felftgással bátran szembeszállt volna és a magyar politikai faktorok figyelmét ráirányította volna erre a nemzeti szempontból is elsőrangú kérdésre. Szabó Jenő régi hírnevét s nagy összeköttetéseit ennek a mozgalomnak érdekköreibe kapcsolta. Őneki sikerült elérnie azt, hogy felköltötte a politikai élet vezetőinek

Firczák Gyula munkácsi püspökök vezetése alatt. Kézzelfogható közeli eredménye ennek a zarándoklatnak sem volt. Az egyházi és politikai faktorok belátták, hogy külön önálló egyházmegye nélkül a magyar liturgikus nyelvet kivívní soha sem fogják. S ezért az országos bizottság programjába vette egy külön magyar

• .82 Az isteni gondviselés megáldotta a fáradozók munkáját, mert sok •küzdelem után végre 1912-ben a Szentszék felállította a külön hajdudorogi magyar egyházmegyét és ezzel, bizonyos korlátozással utjyan, a magyar nyelv használatát is megengedte. Ez a nagy alkotás a világiak közül első sorban Szabó Jenő lankadatlan buzgóságát és elévülhetetlen -érdemeit dicséri. A naptáregyesitési mozgalmakban egy gör. kath internátus felállítása ögvében és sok-sok szegény görög kath szegény ember érdekében kiíejtttt önzetlen és áldozatos munkáját sokak hálája és kegyelete őrzi szivében. Ezen, a magyar gör. katholicizmus érdekében kitejtett hosszú küzdelmes harcait, dolgozatait, zsurnalisztikus, publicisztikai értekezés it „a görög kathuli*us magyarok utolsó ká'vária utja" c. munkájában adta kö/re. A világháború s ezzel ránk szakadt nemzeti szerencsé'lensegünk fiatal egyházmegyénke' természetes fejlődéseben — ki tudja meddig — •e ette vissza ? Szabó Jenő nagy lépésekkel szereiett haladni etóre. Az utolsó evekben is sokat, nagyon

sokat akart: látni akarta egyházmegyéiét intézményekkel felszerelten. Ideális lelke nem tudott megbarátkozni a kegyetlen sors realizmusával. Nem prtette meg a változott idők szellemét s ez is vitte a sirba. Szabó Jenő tipusa volt a valódi göröi» kath. intelligenciának Közéleti elfoglaltsága mellett állandóan egyháza érdekeit szolgálta. Tudott lelkesedni a görög egyházatyák példáin. Mint a régi keresztény főúrik, kik intenzive részt vettek az egyházi életben, olyan volt ő is. És ezt nemcsak szóval, de cselekedettel, a vallásos élet teljes gyakorlásával tette Sírjára letesszük kegyeletünk éj hálánk koszorúját. Gyászba borait szerető csaladjával együtt gyászol a mi szivünk is. O a mi halottunk, 0 az egész görög katholicizmus kedves halottja! Közös drága kincsünkért, a görög kath. egyház felvirágoztatásáért küzdött Szabó Jenő egész életén át! Legyen emléke áldott, örvendezzen lelke azok bo'dogságában, akiknek az Ur Jézus megígérte : „Aki engem megvall az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, ki menynyekben vagyon!" Dr. Krajnyák Gábor.

Vasvári P á l emléke. (1827—1849.*) 1823. szeptemberében egy 16 éves szerény, halvány diák lépett a pesti egyetem polgárai sorába — Fejér Pál, a nyírvasvárii gör. kath. lelkész fia. Mint szegény, vidéki „félénk papfiu" — „formaiatlan ifjú" indul utjának s rövid idő multán — tündöklő példáját adva, miképen győzi le a tetterő, a szilárd akarat a legn.ostohább sorsot is — már közéieti vezetőszerepet játszik, az ifjúság, a pesti közönség kedvence, szónoka, olvaHalálának hetvenedik évfordulója mellett nyomtalanul haladtunk e l ; a kommün -dühöngése s az olah elnyomatás alatt m e g nem emleke/hettünk a mi márciusi if' junkról Legyenek e sorok kiengesztelői a r e í n k kényszeritett kegyetlenségnek nagy

83sott irója, kinek „Kossuthoz mérik ékesszólását, erélyét, szervezőképességét, emberekkel bánni tudását és alapos készültségét." Vasvári néven kezd irogatni, szerepelni. Már egyetemi (bölcseleti és jogi) tanulmányai alatt számtalanszor kitűnik nagy tudásával és ékesszólásával. „Fiatal jogvégzett volt: ifjú athlétai termet, szép római arcéllel, erős vonásokkal, merész orral és szelid kék szemekkel ... Mikor beszélt, orcája lángra gyuladt..." irja róla Jókai, akivel, valamint Petőfivel baráti viszonyban volt s hármuk nevét együtt találjuk a 48 as események minden mozzanatában. Március 15-nek ő a főmozgatója. Midőn reggel, a Pillvax kávé-

Vasvári Pál

házban Jókai felolvassa a proklamációt és a 12 pontot, Petőfi első izben szavalja el a „Talpra magyar !"-t, — Vasvári gyújtó beszédet mond Ez volt az első forradalmi megmozdulás. Ez a jelenet ismétlődik a tudom nyés műegyetemen, Vasvári szavaira tomboló lelkesedéssel tódul ki az ifjúság az utcára, a város polgárságának tömegeivel megszaporodva, lefoglalják a Heckenast nyomdát, szabaddá teszik a sajtót. A többi események (a muzeumkerti délutáni tüntetés, Táncsics kiszabadítása, az esti nemzeti színházi tüntetés stb.) már rohamosan peregnek le — Vasvári mindenütt elől.

84Pesten, a város polgársága nevében üdvözli a Bécsből érkező első kinevezett felelős magyar minisztereket. Csakhamar Kossuth Lajos bizalmasa, futárja lesz s minisztériumának titoknoka. Itt, a központban dolgozva találja őt a. szabadságharc kitörése is, amikor egy méltatlan megtámadtatása folytán, fellobban sértett önérzete, sereget toboroz, a Rákóczi-sereget s mint annak, őrnagya, az erdélyi hadsereggel együtt az oláhok ellen vonul. Itt éri tragikusvégzete 1849. jul. 13-a táján, alig 22 éves korában — a funtinellai szorosban, a gyalui havasok között, ahol a mócbandák, egy ágyú visszaszerzésére hátramaradt kis csapatát megkövezték és felkoncolták. A legszebb remények megvalósítására hivatott nemes ifjú „mellét egy Tógyer Gavrilla nevü paraszt hitvány dárdával szúrta át"..., hogy hősi halálával pecsételhesse meg magyar hazájáért való fanatikus rajongását s a hős 48-as gör. kath. papfiuk élén fájdalmas tanúbizonyságát szolgáltassa annak, hogy ffhol a magyar történelemben küzdeni, életet áldozni kellett: a gör. kath. magyarságot mindenkor a legelső helyen találjuk. Vasvári szokásos, fogyatékos jellemzése azonban egyáltalában nem tekint valódi, benső karakterére. Az ünnepelt, kedvenc „népszónok," a „48-as események főszakácsa," „a hős papfiu," a hazájáért fegyverrel, vérével küzdő Vasvári Pál hirneve teljesen elhomályositja az igazi, a kifejlődésében megakadályozott Vasvári Pált. Vasvári nem csak ez volt; nem a francia Desmoulin-ek, hanem sokkal inkább a Körösi Csorna Sándor magafeláldozása volt az ő fanatizmusa és vértanusága. Ha végigkísérjük diákságát, átlapozzuk naplóit, kötetekre menő jegyzeteit, első munkáit s fáradhatatlan tudásvágyát, önnevelő akaraterejét, kitartó energiáját látjuk: akkor érezhetjük csak át igazán, mekkora csapásvolt reánk ily fiatalon való elveszte. Mindig első eminens volt. Noha, mint szegény fiúnak, nevelősködnie kellett, emellett saját szorgalmából megtanul németül, franciául, buzgón fordítgat, elsajátítja az akkor még alig ismert (a Taylor-féle) gyorsírást s gyorsirókör alakításán fáradozik; minden szabad idejét olvasással, könyvtárak, levéltárak fóliánsainak tanulmányozásaivei tölti, feláldozva néha még egyetemi előadásait is. Ha egy kevés pénzt megtakarít, azonnal könyveket vásárol rajta. A hirneves Horváth István történeti iskolájának legkiválóbb tanítványa volt. Amilyen kitűnő vívó, époly gyakorlott vitatkozó s a szónoklásban valósággal mesterré fejleszti ki magát. Uj irányt visz bele a történetírásba. A modern francia, szociálisztikus, világpolgárias irány bámulatosan egyesül benne horvátistvános, rajongó magyarságával. Már legelső, kiforratlan munkái azt látszanak igazolni, hogy erősen fejlődő filozofus és politikus szociológust is vesztettünk el benne. Életrajzokban, az önnevelés gyakorlati célzatával tanitja s ezáltal elevenné teszi a száraz történelmet. Előadásai, melyeket mint a gr. Teleki Blanka nőiskolájának tanára tart, elbűvölik még gyermektanitványait is. Széles látókörével, olvasottságával, korához mérten szokatlanul nagy tudásával annyira kitűnik, hogy már egyetemi tanárrá választását sürgetik. Könyv volt kezében állandóan, a» csatatéren is, utolsó napjáig.— Pályája kibontakozása legelején, a tanulás, az alapvetés munkájában dőlt ki; — tudományágának természetéből folyólag még annyi eredmény elérhetése sem adatott meg neki, mint Petőfinek. A tudomány, a toll fegyverének forgatására volt valójában predesztinálva. Ezt erősitik meg naplójának baljóslatú sorai is, melyekben csodálatosan — akárcsak Petőfi — megjövendöli sorsát: „Én is ott járok a vih a r o s eseménvek közt. — iria - mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűz-

85kornak leírja... s mig az utókorról gondoskodott, a lávatömeg öt eltemette." Ez volt az igazi Vasvári Pál s ezért oly fájdalmas tragikuma. *

Négy évtized előtt mozgalom indult meg a gör. kath. magyarság körében Vasvári emlékének szoborral való megörökítésére, de sikertelenül. Most azonban minden ércnél maradandóbb, értékesebb emléket készül állítani neki az a lelkes kis gárda, mely dr. Krajnyák Gábor segédlelkész, igazgató elnök és Mankovich Jenő orvosjelölt, ifjúsági elnök buzgó fáradozásainak eredményeképen, a régi, a háború kitörése után megszűnt „gör. kath. magy. egy. ifjúság Vasvári Pál köré"-t, a tervezett gör. kath. diákinternátus magvát újjászervezte és a köri életet a családi összetartozás ápolására temérdek nehézségek között megindította. Vasvári Pál a legigazibb példaképe minden magyar tanulóifjunak, a görögkatholikus magyar ifjakból azonban egyenesen kötelességünk megannyi Vasvári Pált nevelnünk. Lángra kell gyujtanunk azt a szunnyadó, izzó szövétneket 1 Módot, alkalmat kell nyujtanunk Vasvári Pál véreinek, hogy az ő csüggedést nem ismerő vasenergiájától ihletve léphessenek nyomdokaiba, s folytathassák országunk lesújtó helyzetében az ő megszakított honfiúi munkásságát, szegény hazánk dicsőségére, s minden gör. kath. magyar büszkeségére! Ez lesz Vasvári Pál legszebb emlékjele 1 Melles Ernő.

9Tc0j.it:>!

%e

cBoznlj

sziv&h,

mcy

j- méy

ey\jszez, ccj-y-

®Vizáyot ¿1 clo

s z i n ,

a

£1

mehj-

v i z á y ,

i l l a t a

is

a szivem

fccj szel>£> „emléh"

i,

siz,

is

jellézen

csohzohl>a is

m i n d e n

csalt-

való... a

zéyi,

-illatozih,

szeyémy messze,

a

ho

t a v a s z á n .

c l h á j o l ó .

a

álom,

is

most

oixj

zcy

felvezet:

lec^szelsls

most

szóz...

QVLinden Qsak

méy

zeám...

me/ci/y&et,

szivem

m á j u s j a ,

vazázsa,

snttoyón

á l m o t ,

ahhoz,

¿1

-ím^ájos

multl>a

üldözött.,, messze

szállott, öltözött... i-i—i..i

86-

Az igazi házasságról. Újságaink és folyóirataink a holland anyák dicséretével vannak telve. Nem fogynak ki a magasztalásból, mert az ős kereszténység szelleme leng a tenger szine alatt fekvő ország fölött; partjairól a langyos szellő a szeretet melegét leheli felénk : a magyar gyermek arca a holland anyák ölelésétől pirul. ~ ^Mindenki beszél róluk, mindenki dicséri őket és senkinek sem jut eszébe, hogv ez nem az az ismeretes keresztény szeretet csupán, hanem több. Ez a keresztény családi élet diadalmas boldogsága mely ujjongó szerelmét el nem birja, hanem kénytelen osztogatni az idegen és mégis drága magyar gyermekeknek is. A gyermek nézése olyan, mint a puha bársony, kacagása mint a tavaszi napsugár, beszéde mint a langyos levegő. Nagyon szeretetreméltók. M i é r t van hát, hogy nem tudjuk őket ugy szeretni, mint a jő hollandi mamák ? Miért szeretnek ők ugy, mint senki más ? Azért mert ott a család a boldogság szigete, az a mesebeli tűzhely, melynek tüze ki nem alszik, melege el nem illan, hanem nőttön nő, felmelegíti a házakat... az utcát . . . még a köveket is. Magához formál mindent és mindenkit és pezsditő elevenséget visz be az állam életébe. Most már a vén Európát tanítgatja arra a rég elfelejtett igazságra: adjatok a világnak boldog anyákat és boldog lesz a világ.,. Boldog anyákat csak a boldog házasság ad. Nem tagadja senki, hogy a házasság kezdetén a bo'dogságot a szeretet előlegezi, de az is bizonyos, hogy ennek a boldogságnak is a sziklaerős alapja az a megnyugtató érzés, hogy ezt a kapcsolatot az Isten hozta létre s nincs emberi törvény, mely boldogságunkat tőlünk elválassza. Mihelyt a válás gondolata odatolakodik, megszűnt az a tökéletes elégedettség, melyet a boldogság fogalma okvetlen magában foglal. Ezért mondja az egyház : amit Isten egybekötött, ember el ne válassza. Nem parancsol ujat, csupán azt foglalta törvénybe, amit az emberi természet követel. Ugyan ki mond le arról, akit igazán és végtelenül szeret ? Inkább jöjjön a halál! mondják m;ssze földről hazatérő hadifoglyaink, kikben sem a hosszú évek nyomorúsága, sem az idegen arcok szépsége, sem Szibéria hidege nem fagyasztotta meg azt a szent tüzet, melyet Isten gyújtott bennük. Az elvált asszony sokat vészit előttünk értékéből és huzódozunk az elvált férfiaktól. Mi ez, ha nem a természet ösztönszerű idegenkedése azoktól, kik nem követik a természet törvényeit. Az emberi társadalom és a népek élete elleni bűnök, amilyenek a gyilkosság és gyermekgyilkosság vagy pláne a „gyermektől" való irtózás, nemcsak az erkölcstelen élet szomorú járulékai, hanem a házassági elválásoknak intő következményei is. Mennél több a válás, annál kevesebb a gyermek. Akik kényök-kedvök szerint akarják kötni és bontani a házasságokat, nem szeretik, ha őket ebben a szülői érzelmek megakadályozzák, ha gyermek áll az utjokban. Mennél jobban meglazítják a házassági kötelékeket, annál hamarább jutunk oda, ahová a pogány görög város, Athén sülyedt: hogy formálisan kényszeríteni kellett az embereket, hogy házasságot kössenek s hogy gyermekeket neveljenek. De el is pusztult, Q r>i,07t,ilnsnalr indult minden

87•állam, ahol a keresztény szigorúságot sirbatették. Tehát a felbonthatatlan-ságot követeli a népek és nemzetek élete is. Nem is igaz házasság az, amit fel lehet bontani. Nevezhetjük szerződésnek vagy állami intézménynek, de nem Isten ajándékának, boldogságunk és társadalmi létünk alapjának, melyet Jézus Krisztus szentséggé és igv örök üdvösségünk elnyerésének eszközévé tett. Ilyen házasságot pedig, amit nem lehet felbontani, csak a Icatholikus egyház színe elölt köthet két ember, akik egymásra találva, k é n y s z e r nélkül. Istenben bizva, Isten szándéka és saját szivük szerint mondják el a holtomiglan és holtodiglant. Ebből a szempontból kell nézni a vegyes házasságokat Senki sem •ellensége az ilyen házasságnak, csak nyújtsa mindazt, amit a tisztán katholikus házasság. Nyújtsa azt a megelégedettséget, biztosságot, szilárdságot. melyet elvárunk egy oly kapcsolattól, melyre egy egész nemzet boldogsága, szilárdsága és erőssége épitve van. Nyújtsa azt a megértést és világnézeti egységet, mely szükséges egyrészt a gyermekek neveléséhez, -másrészt önmaguk és az egész család lelki üdvének célirányos munkálásához. Meg kell állapitanunk, hogy ezekre garanciát még az a vegyes házasság sem nyújt, amelyet katholikus pap előtt kötnek. A nem katholikus fél ugyanis a világi törvények szerint könnyen elválhat a katholikus féltől s uj házasságot köthet, mig az elhagyott katholikus fél többé házasságra nem léphet. Az olyan vegyes házasságot pedig, amit nem katholikus pap előtt kötöttek, az uj egyházi törvénykönyv (Codex Juris Canonici) egyáltalán aem ismeri el érvényesnek. Az ilyen esetben tehát ha a protestáns fél elválik, a katholikus fél még az eskü szentségét sem juttathatja az eszébe, hiszen nem esküdött érvényesen. Igaz, hogy ebbsn az esetben a katholikus fél is köthet uj házasságot. Dehát igen jó almának kell lennie, amelyet a földről fel vesz az ember. Érezték a jó hollandusok is, hogy mihelyt nem katholikus szemüvegen •nézzük a házasságot, azonnal nem biztos. Ezért az egyik vegyes vallású plébánián egyáltalán nem kötnek vegyes házasságokat, még reverzálissal sem. No és nem maradnak a lányok pártában? Sző sincs róla, mert Hollandiában, hála az Istennek, a család 8-10 gyermeknél kezdődik s 12-14-16 gyermek nem rilkáság. Az igazán vallásos protestánsok éppúgy irtóznak az elválás lehetőségétől, akár a legbuzgóbb katholikusok. Emellett bizonyos, hogy istenfélő -emberek között a világnézet szempontjából többnyire csak árnyalati külömbségek találhatók, nincs tehát kizárva a lehetősége egy boldog vegyes házasságnak sem. De törékeny edényben hordozzuk erényeinket; kívánságainkat, mint a nádszálat hajlitgatja a szél, erős elhatározásainkat sokszor keresztülhúzza állhatatlanságunk. Egy meggondolatlan perc szétszakíthatja a házasság arany láncát, ha az egyház kemény keze nem mutatja szigorúan az utat. A tisztán katholikus házasság azonban nincs kitéve egy üres perc játszi kedvének. Sziklára épült, mint maga az egyház. A világ törvényeit kikezdi és elfelejti az idő. az egyház törvényei ellen pedig hiába fog [•össze a pokcl minden gonoszsága. Bennünket pusztulásra szánt az egész világ. A magyarság hattyúdala édes zene lenne ellenségeink emésztő gyűlöletének. A mi dalunk azonban i aem a halálraszántak siralmas éneke, hanem diadalkiáltás, melytől még a

89

88 süllyedjenek, de akikben van életerő, örökre ébredjenek.-' Népek élete a családok életéből nő ki. Gyászmagyarok lennénk, ha ezt az életadó gyökeret, melyhez nem tud hozzáférkőzni a köröskörül leskelődő átok ereje, önmagunk nyesnénk ki drága hazánk hervadó fája alól Ébredjünk tehát és adjunk ennek a hazának boldog anyákat. Bihon István.

Uj élet. Az élet szövőszékén lázas munka folyik. Minden idő beleszövi tarkabarka, kisebb-nagvobb mintáit az élet vásznába. Ha mi, görög katholikusok nézzük életünk vásznát. bizony az egyszerű fehér, mert az idők figyelmeztető szavával nem törődünk, a mintáknak, a cifraságoknak a beszövését: tehernek, fárasztónak, feleslegesnek tartottuk. Az a csendes nemtörődömség, mellyel a kor minden eszméjével szemben állást foglaltunk, csak ürességet, szintelenséget hagyott maga után. Tanult embereink, de sokan az értelmes köznép közül is, látva elmaradottságunkat, szégyelték hitüket és jóllehet papjaink szorgalmasan prédikáltak s végezték teendőiket, arra ébredtünk, hogy híveinkkel a kapocs megszakadt s tátongó ür keletkezett közöttünk. Papjaink tanitói és vezetői a népnek a templomban, de a közéletben már nem irányitók. Az irni-olvasni nem tudók tudatlanságuk miatt, az irni-olvasni tudók pedig a zsidó újságok és egyéb szennyiratok tanítása következtében elhidegültek a lelki vézértől, aminek a következménye, hogy a templomi lelkipásztorkodás sem hozhatta meg a megfelelő lelki eredményeket, amennyiben a templomban elhintett magot nem volt aki a templomon kivül védje és gondozza s igy a jó madarak

szorosan összefügg, ha a kettő között az összefüggést nem csináljuk meg, akkor szomorú időknek nézünk elébe s munkánk eredménytelenségén ne csodálkozzunk. Lelkészeinkre ma óriási feladat vár. A háború s a forradalmak pusztitó tüzében megperzselt lelkek és tönkretett életek meggyógyítása és megújítása nagy és kemény munka. De erre ki vállalkozhatnék nagyobb sikerrel, mint a lelkipásztor. Hisz a kiélezett társadalmi ellentétek között ki lehet az, ki a krisztusi tanitás szerint hirdetheti a szegény és gazdag közötti társadalmi békét — senki más, mint a lelkipásztor. Ki szedheti ki a nép s?ivéből a közelmúlt gonosz és mérges tanítását ? — a lelkipásztor. Ki az, ki egészségügyi s egyéb művelődési ismereteket nyújthat a népnek ? — a lelkipásztor. Ki ismerheti leginkább a nép lelki s anyagi szükségleteit? — csakis a lelkipásztor A kérdések egész sorozatát vethetnők még fel, melyek mindegyikére ugyanezt a feleletet kapnók és pedig azért, mert a pásztornak kötelessége a nyáját megfelelő táplálékkal ellátni s az idő s egyéb viszontagságok kellemetlenségeitől megőrizni. Egy-egy vasár- s ünnepnap délután az összehívott hívekkel való beszélgetésünk de sok pénzt takarítana meg egy-egy családnak t_—

InnnP

séget, mily sok örömet vihetne bele életünkbe s bizony sok szép, mondhatni remek színezésű min Iákat szőhetnénk bele életünk vásznába. Összetartásra neveinők híveinket s ismeretkörük is nagyon tágulna. Ez pedig érdeke az egyháznak, érdeke a lelkipásztornak. A vallásos élet a társadalmi élettel szerves kapcsolatban lenne s így azt hiszem, nem akadna hite miatt szégyenkező hivő, mert látná, hogy az idők jelét megértjük s J nem maradunk el a haladó kortól. Lehetnek ugyan, akik még ma is azt mondják, hogy a nép szociális nevelése: teher és sok mun1 kát ró a lelkipásztorra s hangj súlyozva mondják,# hogy a sok munka, a sokoldalú lekötöttség tönkre teszi őket úgyannyira, hogy majd a szorosan vett lelkipásztorkodás! sem lesznek képesek elvégezni s épen ezért jobb a csendes, szemlélődő élet, miért is abban a régi jó mozdulatlanságban és merevségben maradjon minden. Ezeknek Brunetiérevel felelek: „Élnünk kell mindenekelőtt s az élet nem elmélkedés, nem eszmélkedés, hanem cselekedet" A cselekedet pedig fáradságot, munkát,

önmegtagadást követel. Hiszen mi lett volna az Ur Jézus tanításából, ha egy szent István a megköveztetésekor, egy szt. Pál a börtönben, egy szt. Péter keresztre feszítése előtt megtagadja Krisztust, megtagadja a keresztény hitet ? Áldozat nélkül haladás, fejlődés nincs. Mindenkinek mindene kell hogy legyünk, mert ez lelkipásztori kötelesség. A lelkipásztornak és a híveknek egy nagy családot kell alkotnia, melyben a családfői, a vezéri tisztet a lelkipásztor tölti be. Az apának, a vezérnek családjáért dolgoznia kell s ha a körülmények ugy követelik, a közcélért még önmagát is fel kell tűdni áldozni Nemes felbuzdulás, erős elhatározás, apostoli tüz kellene nekünk, mely megindítsa, felgyújtsa és összehozza a közös munkára: a lelkipásztort és hivőt s akkor nem lesz néma csendesség, nem lesz bántó tétlenség, hanem lesz : eleven életzaj, lesz tett és cselekedet, mely hangosan hirdeti a világnak s nekünk, hogy vagyunk és uj életet élünk. Szuvák József.

K népnyelv szerepe a keresztény vallások kialakulásában. Ha a világ keresztény népeinek vallások szerinti tagoltságát tekintjük, egy különös jelenséget találunk, melyet az idevágó szakirodalom mindezideig kevés figyelemre méltatott. Mi is csupán abból a szempontból foglalkozunk vele, mert vasnal erösebb bizonyítékát adja annak, hogy nyelvünknek oltárnyelvvé való emelése jogos és az emberiség vallásos élete felett uralkodó törvényszerűségnek természetes következménye. A görög szertartásban élő keresztények a sajnálatos szakadás dacára is rnpfrworo^fol/ o ^ - i . _ i . _ - Z

1_

90-

foglalt szertartás kötelékében. Nem tudta azt kikezdeni sem az idő, sem az emberek. Ezzel szemben a latin szertartást követőnépek a protestantizmus fellépése óta nem csak szertartásban, hanem alapvető hittani kérdésekben is csoportokra szakadoztak. Ha tekintetbe vesszük, hogy a latin szertartású népek egy közösfő alatt, földrajzilag egy tömegben, népfajilag rokonn>elvüségben éltek, mig a görögök a nagy szakadás óta szoros értelemben vett egyházifő nélkül, három világrészben szétszórva, fajilag sémiták, árják és turániak között megoszolva tartották fenn magukat, ennek épen ellenkezőleg kellett volna történnie. Miben leli tehát magyarázatát, hogy a latin népfajok, olaszok, franciák, spanyolok stb. katholikusok maradtak, a germán fajok németek, angolok, svédek stb. protestánsokká váltak és hogy a görög szertartásuak fölött nyomtalanul tünt el az egész protestáns mozgalom? Nem a vakvéletlen müve ez, hanem megmásíthatatlan következménye annak az összefüggésnek, melyet a népnyelv a vallásos élet kifejlődésére gyakorol. Bármit is mondjanak a liturgikus történetírók, tény az, hogy

a görög egyház az apostoli időktől kezdve mindig a nép nyelvét használta a szertartásoknál és azt a törekvését megtartotta mindmai napig. Hogy némely népfajok időközönkint kihaltak és kialakult liturgikus nyelvük a más nyelven beszélő utódoknál hosszabb-rövidebb ideig mégis használatban maradt, ezzel állításunkat megdönteni nem lehet. Ellenben a latin egyházban kezdettől fogva megállapítható az egynyelvüségre való törekvés. Ez sem a véletlen müve, sem nem különleges apostoli intézkedés, hanem az akkori viszonyoknak természetes folyománya. Egyébként eleinte magában Rómában is a görög nyelvet; használták a szertartásoknál, de nem sokáig, mert a latin kiszorította és átvette egyeduralmát az egész nyugati birodalomban. Ez másképen nem is történhetett. Hiszen a birodalom sokféle népei az évszázados római hatás alatt anyanyelvük mellett: beszéltek latinul is. Tehát az apostolok, a hithirdetők készen kaptak egy nyelvet, melynek segítségével akadálytalanul taníthattak az egész nyugaton. Végeredményében ez nem egyéb, mint a görög álláspont és csak akkor tér el ettől, midőn a latin nyelvből kialakult nemzeti nyelvek mellett is fentartották a latin nyelv általános egyházi használatá. Mig az alakulóban levő nemzeti ésa latin nyelv között oly csekély volt a különbség, hogy kölcsönösen megérthetők voltak, a latin nyelv egyed uralma ellen

91-

merevedett! latin érthetetlenné vált a belőle származó ui nyelveket beszélő hívek előtt, azonnal megkezdődött egv folyamat mely a nyugati egyházban is a görög szokást, a nép nyelvének használatát akarta érvényre juttatni. Ezt a célt szolgálták Szent Ambrus milanói, a spanyolok mozarab és a gallikán misék, melyekről egyébként megállapíthatók, hogy berendezésükben a görög misét követik, A Római Szentszéknek azonban volt ereje ennek a törekvésnek meggátolására, s a nevezett miséknek használatát oly szűk keretek közé korlátozta, hogy voltaképen megszünteknek tekinthetők. Egyébként kimutatható, hogy a latin misét rendező pápák szeme előtt elsősorban az a cél lebegett, hogy a latin nyelv egyetemes használata minden időkre biztosittassék. Hogy a nép nyelvek már eleve feleslegesekké váljanak Nagy sz. Leó, Geláz és Nagy sz. Gergely, kik a latin misének mai formáját megadták a felelgető részeket egyszerűen kihagyták a miséből. Minek következtében a pap és a nép szerepét egymástól elválasztották ugy, hogy a pap minden különösebb nehézség nélkül latinul misézhetik, a nép pedig énekelhet bármilyen más nyelven, a mi a görög egyházban ha nem is lehetetlen, de minden esetre visszatetsző volna. A nagy római birodalom felbomlása és a népvándorlás lezajlása után hosszú évszázadokra volt szükség, mig a megbolyl gatott népek biztos elhelyeződést találtak határaikon belül. Az ezt követő kábultságból modern értelemben vett nemzeti öntudatra először az úgynevezett román népek: franciák, olaszok, spanyolok stb. jutottak. Ez a nemzeti öntudat volt inditó oka annak, hogy nyelvüket oly korán be akarták vinni az egyházba is. Csakhogy törekvésüket Róma a vázolt módon leszerelte. És ez a román népeknél könnyen ment. Nyelvük a latinból fejlődött, tehát a latinban ős anyanyelvüket tanulták szeretni, másrészről pedig a miserendező pápák bölcsesége folytán terük nyilott arra is, hogy hitvallásos népénekeiket a templomba bevigyék. Egyszóval a román népek nem csak hitbelileg, hanem nemzeti önérzetük szempontjából nyelvileg is ki voltak és ki vannak elégitve. Ebben leli magyarázatát az, hogy a protestantizmus a román népeket nem tudta kikezdeni és megosztani. Egészen másképen állott a helyzet másik nagy családjánál a germánoknál. nemzeti öntudat, mely előtt a latinnyelv csak tiszteletre méltó lehetett, nem volt némely nép-énekeit a templomba viheti. nvplvnpk uralmát rlo iKKn

Európa árja-népeinek A fölébredt germán a legjobb esetben is kielégitve azzal, hogy Tűrte tehát a latinu ~ — i — —'l

9É

igazol az a tény,

hogy

attól

a legelső kínálkozó alkalommal

elszakadt. A hitújitók által hirdetett nyelvi szabadság volt az a varázs ige, mely politikai tekintetek nélkül is izzásba tudta hozni a tömeg lelkületét A lobogó nemzeti érzés ebben nemcsak újdonságot, hanem elvitázhatatlanul nagy nyereséget is látott. A nyelvi szabadságot tehát, melyet a hitújitók egyöntetűen hirdettek, a protestantizmus terjedésének elbírálásánál a íőbb döntő tényezők közé kell sorolnunk. Négyszáz éves múltja van már a kérdésnek, melynek tapasztalatait összefoglalva szabályként kimondható, hogy a latinból származó népnyelvü országok katholikusok maradtak, a más nyelvű népek pedig részben, vagy egészben protestánsokká lettek. A hitújitók maguk sem gondolták, hogy tanaik oly gyorsan fognak elterjedni, mint a hogy az megtörtént. Föllépésük után azért azonnal szövetségesek után igyekeztek nézni és figyelmüket a nem egyesült görögökre vetették, kiknek pápagyülöletét jól ismerték. Ezt szerették volna a maguk javára kamatoztatni. Csakhogy a görögökkel szemben minden erőlködésük kudarcot vallott. Kudarcot vallott pedig azért, mert a görög szertartásuaknak sem előnyt, sem nyereséget nem tudtak biztosítani. A nemzeti öntudatra ébredt népek szempontjából — mint már mondottam is — a nyelvi szabadság volt az a nagy vívmány, mely az uj hitnek alapját megvetette Vegyük ehhez a papi nőtlenség eltörlésének tényét ís. Ez a sok rossz akarattal kezelt kérdés temérdek gyalázkodásnak volt szülőanyja. Ha egyéb érvekből kifogytak a hitújitók, a papi nőtlenség kérdésében mindig tápot találtak az izgatásra. A kritika nélküli tömegre ez — mondhatom — nagyobb hatással volt, mint a dogmatikus vitázások, melyeket voltaképen meg sem értettek Egy azonban bizonyos, hogy a hitehagyott papok, mint a jelenben, ugy a múltban is talán mindannyian a coelibatus eltörlése miatt pártoltak át a hitújitók táborához. Ámde a görög szertartású népek között ezekkel eredményt elérni nem lehetett, mert ezek, a nyugaton valóban uj vívmányok, a görög egyházban ősidőktől már megvoltak Nem nyújtott semmi nyereséget a néptömegnek, hiszen az apostoli időktől nyelvi szabadságban éltek, de a papságnak sem adott kedvezést, mert addig is nősülhettek. Ezekben találhatjuk okát, hogy a protestantizmus minden erőfeszítése a görög szertartású népek között minden vonalon kudarcot vallott. Ez a kudarc teljesen tökéletes. A lef^it,* /inn niatt ecrvetlen esv néptörzs sem akadt a görög

93-

Ma aránylagos nyugalom van az egyes vallásfelekezetek között. Csupán egyéni áttérésekről lehet szó. Még ennél is a görög szertartásuak állanak a legerősebb alapon és utána azonnal következnek a latin nyelvből származó róm. kath. népek, ami elvitázhatatlanul azt igazolja, hogy ezek a keresztények hitbelileg és nyelvileg is teljesen ki vannak elégítve. Ez a nem latin nyelvű népekről, tartozzanak bármely vallásfelekezethez is, el nem mondható, mert vagy hitükben vagy nyelvükben nem érzik magukat kielégítve, miért is a vallást cserélők arányszáma sokkal nagyobb náluk, mint az előbb említettek között. Világviszonylatban szólva a görög szertartásról, mint a íHultban nem volt áttérés, ugy a jelenben sincsen. Egyedül hazánkban olyanok az állapotok, hogy emberileg érthető volna, ha az áttérések gyakoriak volnának. Az az abszolút tudatlanság, mellyel magukat művelteknek tartó emberek is kirohannak ellenünk, sok elkeseredést vált ki lelkünkből. Lépten-nyomon érezhető, hogy előítélettel, animozitással kezelnek, hiszen még előkelő vezető embereink között is sokan sem magyarnak, sem katholikusnak nem akarnak ismerni bennünket. Ezeknek dacára is görög egyházunk az áttérésekkel szemben a legszilárdabban áll. A testvér latin egyháznak tiszteletre méltó okai vannak arra, hogy a kihalt latin nyelv egyeduralmát minden időkre biztosította. Azonban ennek dogmatikus indoka nincsen, igy csupán fegyelmi intézkedéssé törpül az a hit alapvető nagy kérdéseiben. A trienti zsinat is azokat kárhoztatja, kik azt mondják, hogy a liturgikus nyelv csak a nép nyelve lehet. Mi ezt nem mondjuk. De az elmúlt 400 év leszüremlett tapasztalata önkénytelenül is arra a végkövetkeztetésre vezet, hogy görög fegyelmi álláspontunk tökéletes, helyes és az élet ezerféle megnyilvánulásának minden vonatkozásában kielégítő, célravezető. Mosolygó József lelkész.

A szeretet f e l e b a r á t j á b a n m i n d e n jót feltételez, amit csak feltételezhet és m i n d e n rosszat

eltűr,

amit

n e m akadályozhat. *

*

Szeretet ke'reszt nélkül lehetetlen, Kereszt szeretet nélkül elviselhetetlen.

meg

95>

A pócsi kegyhelyen. Könnyeknek Asszonya, nagy a mi bánatunk: Bűneink terhétől szenvedünk, roskadunk, Küldj egy fényes sugárt égi magasodból; Fájdalminkra, édes, enyhitő balzsamul Könnyeknek Asszonya! Könnyeknek Asszonya, be nagyot is estünk, Mikor szent Fiadtól messzetévelyedtünk. Óh vezess hozzája égi oltalmazónk . . . Isten után Te vagy egyetlen pártfogónk: Könnyeknek Asszonya! Könnyeknek Asszonya, oda honunk, hitünk, Ha mellénk nem állasz, mindnyájan elveszünk : Könyörögj szent Fiad égi trónja mellett Vezeklő népednek irgalmat, kegyelmet, Könnyeknek Asszonya ! Anyai szived-t mélyen sérti vétkünk, Keserű könnyeid azért hulltak értünk; Óh bárha vétkünket megsiratnák szívből, Üdvösség fakadna drága könnyeidből, Könnyeknek Asszonya! Könnyeknek Asszonya! adj nekünk könnyeket, Tisztítsuk meg velők megromlott lelkünket; Szent Fiad vérében üdvösségünk lelve Köszönthessünk szívből, szívvel énekelve : Könnyeknek Asszonya! Zombori Iván.

Dr. Illés József egyetemi tanár római utja. Ez év elején dr. Illés József egyetemi tanár Rómába utazott, hogy tudományos kutatásokat végezzen az örök várósban. Rómában hosszabb tartózkodása alkalmat nyújtott neki arra, hogy az egyházi élet számos vezető férfiát és az olasz politikusokat fölvilágosítsa a kifosztott, széttépett magyarságnak állapotáról. XIV. Bene dek pápa Őszentsége engedelmet adott Illés Józsefnek, hogy a vatikáni titkos levéltárnak még magyar embertől soha nem látott részét is megtekinthesse. A falakat díszítő gyönyörű képek között sikerült neki fölfedezni a magyarok első nagy királyának Szent Istvánnak

•SS-

Fölkereste Illés József az egyház nagy vezető bibornokait, igy a spanyol Mery del Val-t, a hollandi Van Rosum-ot, a német Frühwirth-et és más kardinálisokat, akik mind kitüntető szivességgei fogadták és rendkivüli érdeklődést tanúsítottak a megcsonkított Magyarország iránt. Jóindulatukról és támogatásukról a jövőben biztosították. Meglátogatta Illés a gör. kath. kolostort, ahol Papadopulos püspök fogadta, a kolostor melletti Szent Anasztáz templomában pedig misét hallgatott. A bibornok előterjesztésére Illés Józsefet Őszentsége hamvazó szerdán, február 9-én délelőtt külön magán kihallgatáson fogadta. Őszentsége a majd egy óráig tartó kihallgatáson részletesen tájékoztatta magát Magyarország szomorú helyzetéről. Rendkivüli kifcintetésképen íróasztala mellé ültette Illés professzort és benső érdeklődéssel kisérte előadását, különösen a négyfelé szabdalt kathoükus egyházról. Őszentsége kitűnően van értesülve a görög kathoJikusoknak a felvidéken tapasztalható elnyomásáról, sőt üldözéséről és az államilag terjesztett skizmatikus mozgalomról. Illés József meggyőződött arról, hogy Őszentsége apostoli jobbjának védelmét kiterjeszti a szenvedő egyház és hivők felé. A kihallgatás végeztével illést Őszentsége apostoli áldásában részesítette. Február 13-án, vasárnap délután 6 órakor Illés professort Gas-parri bíboros, államtitkár fogadta hosszabb kihallgatáson. Illés professor az olasz királyi Ház miniszterével és számos olasz politikussal való beszélgetése alkalmával meggyőződött arról, hogy az olasz közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel és együttérzéssel kiséri a magyar viszonyokat. Vigasztalásunkul szolgál, hogy a külföldi közvélemény mind tisztábban lát és az ellenünk mesterségesen terjesztett rágalmak és hazugságok lassankint hitelüket vesztik. Őszentsége kegyesen megengedte, hogy Illés professor Szent István megkoronáztatásának gyönyörű képéről fotográfiát készíthessen és azt kedves emlékül magával elhozhassa. Frühwirth bibornok pedig Illés látogatásának emlékére megajándékozta őt XV. Benedek Őszentsége bronz emlékérmével. Illés József dr.-nak Frühwirth bíborosnál tett látogatásáról a -múlt évi máriapócsi bucsu óta egy kedves és biztató apróság forog közszájon, melyet lehetetlen elhallgatnunk. Magyarország s a magyar katholikus egyház helyzetéről folyt a társalgás s Illés dr. igyekezett a nagytekintélyű főpapot mindenről informálni. Kiöntötte magyar szive keserűségét a bíboros előtt, ki mély részvéttel hallgatta előadását. Majd hirtelen ötlettel az .ablakhoz vezette Illést. A Tiberis hullámai fölött a máskor mindig kék olasz ég éppen sűrű felhőkbe volt borulva. — Nézzen oda — szólott jóságosan — borult az ég, de kétségbe azért nem esünk : mi tudjuk, hogy a felhők mögött ott van a nap s az ismét elűzi a borút. Menjen haza s mondja meg otthon, hogy én ezt üzenem a magyaroknak !

97-

Karácsonyi rózsa. — Legenda. — Most, amikor annyi szomorú karácsony éjszakája borult már reánk egymásután, — még jobban áhitozunk a béke, megnyugvó,, boldogság fényes, égi sugarai után, mint valaha. Megint karácsonyt várunk... azt a bűvös ünnepet, melynek varázsa a legkérgesebb szivbe is belelopja a maga melegét. A karácsony a hivő lélek számára a fagyos télben nyiló illatos rózsa, amelynek illatát azonban csak azok érezhetik, akik a kisded Messisfesal tudnak érezni és tenni e napon szenvedő testvéreikért... De szóljon már erről maga az ősi legenda . . . » *

*

Majd kétezer éve, hogy a szenvedő világ fölött egy uj, ragyog© csillag fénye gyúlt ki. A csillag elindult... ment, mig végre megállapodott egy kis városka, Betlehem fölött... Dávid városának felriadt lakói hevesen dobogó szivvel nézték a fényt, amely nera rémitett, mint a rossz idők vészes csillagai, hanem jóleső melegséggel vonzotta őket a városon kivül fekvő barlang istálló felé... El is indultak... A csendes éjben csodálatos ének zendült, mintha minden fűszál hozsannát zengene, s hangjára a zarándokok szivében egy eddig ismeretlen, zsibongó érzés : a mindent átölelő szeretet kezdte bontogatni szárnyait. A siető ember-csoport arcán ihlet, szivében ima s ajkán az angyali ének : »Dicsőség... dicsőség...« Szinte érezték ezek a szegény pásztor emberek, hogy őket az angyali üzenet fejedelmi követekké, a népek képviselőivé tette, hogy az egész emberiség hódolatát vigyék az ujdonszületett Messiásnak. A Kisded-király szemében is az öröm könnye gyul a hódolatra s mosolygó ajkai mintha ezt mondanák:... »Igen, ti érettetek jöttem a földre, akik fáradtak és terhelve vagytok, hogy megenyhítselek benneteket«. A pásztorok eltávoznak s angyali boldogsággal térnek vissza, nyájaikhoz s ott a hozzájok tartozóknak lelkendezve beszélik el, hogy ők már látták Azt, aki küldetett »a pogányok megvilágosítására és dicsőségéül népének Izraelnek«. A gyermek sereg is hallja a nagy csodát... A pici fejekbe nem fért ugyan az Eszme, de ártatlan szivök megdobban, szemök összevillan —£s már tudják, hogy mit fognak tenni: ők is elmennek a Kisdedet imádni. S a betlehemi csendes, fényes éjben nemsokára apró gyermekek, csapatja siet a barlang felé... Egyik gyermek kezében egy pici bárányka, a másikéban egy darab lépesméz, a harmadikéban kenyér. Mind-mind visz valamit a kis Jézuskának. A csapat mögött lesütött szemmel el-elmaradozva tipeg egy szegény kis pásztorleányka is. Kis szivét fájdalmas kin szorongatja : ő semmit sem tud vinni a kis Jézuskának. Olyasvalamit érez, amit eddig még sohasem érzett, — tudatára ébred annak, hogy szegény... és fáj neki, hogy szeeénv

98másokért. — Hogy lépjek elébe, mikor nekem nincs sem báránykám sem mézem ... — sajog szivecskéje és megerednek könnyei... A többiek boldogan futnak, csak ő marad egyre hátrább . . . hátrább . . . Egyszer csak hirtelen égi fény gyul körülötte, mintha a menybolt nyilt volna meg, oly csodás az a fény... A kis leányka riadtan bámulja. Majd egy angyal lép eléje — s oly szépen bátorítja : — Ne félj kis leánykám, csak te is menj bátran, te könnyeidet viheted ajándékba a kis Jézuskának... Nézz hátra, amerre jöttél — s ahová bánatos könnyeid peregtek, — ott mindenütt csupa fehér rózsa nőtt... Csupa fehér rózsa... S az ut porában, hosszasan nyúló sorban csakugyan ott bólongatott a sok fehér rózsa. A leányka még jobban remegett, de az angyal megint bátorította : — Tépj belőlük s menj te is a barlangba s add át a KisdedBek a legszebb, a legértékesebb ajándékot, a szenvedő szeretet könnyrózsáit. S a kis leány, kezében egy marék pompázó fehér róasával, lépett be az Ur hajlékába... Ott voltak még társai is, ajándékaik a jászol előtt hevertek. — Amint a kisleány belépett, az isteni Kisded megmozdult s az ő rózsái felé nyújtotta apró kezecskéit. *

%

*

Kedves testvéreim, a szenvedő szeretet rózsákat fakasztott az! első karácsony éjszakán, hogy azokból azóta mindig téphessenek azok, akik az örök, a szenvedő szeretet nevében enyhítik felebarátaik gyötrő kinjait... Megértitek-e, amit nektek ez ősrégi legenda beszél ? Dr. Szémán István.

MEZEY

KÁLMÁN

©! épület-, géplakatos- és szerelömester műszaki üzlete %

NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 1. VÉGZEK: mindennemű lakatos és vízvezetékszerelési munkákat, írógép, varrógép, kerékpár és permetező javításokat. RAKTÁRON TARTOK: mindennemű gummiárut, villanyfelszerelési és műszaki anyagokat. Permetező gépekben és alkatrészekben nagy választék.

PONTOS ÉS FIGYELMES KISZOLGÁLÁS

100-

Népiskoláink feladata Magyarország újjáépítésében. „Zászlónk szine piros-iehér-zöld, Újra egy lesz a szent magyar föld !"•

A világháború s az utána következő forradalmak az iskolát sem hagyták érintetleaül. A hosszura nyúlt háború alatt, az apai fegyelmet nélkülöző gyermekek, inkább segédkeztek a magára hagyatott édesanyának a gazdálkodásban, de iskolába nem mentek ; — s ahol a tanitó is bevonult, ott már nem is mehettek ; és igy iskola nélkül, az utca durvaságában és szennyében, nevelés, oktatás és fegyelem nélkül nőtt fel a gyermekek nawyobb része, minek beláthatatlan következményei lehetnek, ha nem igyekszünk gyorsan segiteni a bajon. Hozzájárultak ehhez a forradalmak erkölcsrontó jelszavai, példái, amikor a gyermek mindent látott, hallott, cselekedett, csak épen jót nem; mert a forradalomban minden legszebben elképzelt eszme elposványosodott; annak csupán rosszhatásu vívmányai voltak. A második forradalom pedig egyenesen vallástalanná tette az embert, gyermeket. Most már nemcsak az iskolát kerülték a gyermekek, hanem a templomot is, pedig abban az időben nem dolgoztak a nagyok sem, csak szónokolták mindig, hogy dolgozzanak — de mások; ők, az öblöshangu szónokok sohasem jártak elől jó példával. Most, hogy megszületett a béke, a jobb érzésű szülők, a társadalom nagyobb része föleszmélt és felkiáltott : Ez igy nem mehet tovább! Vissza a régi jó útra ! Vissza Istenhez ! Ma már, Istennek legyen hála, az emberiség kiábrándult a jelszavakból és a természetes fejlődés ko.moly utján akarunk célt érni. a tritrffrVüíKnrtit — n mapvar néo

Trianonban ránk kényszeritett békeszerződés páratlanul egységes, évezredes országunkat, Szent István dicső birodalmát feldarabolta, de mi rendületlenül hiszünk az „isteni örök igazságban, hiszünk Magyarország feltámadásában!" Sokat szenvedett nemzetünknek lelkes együttműködésre van szüksége, hogy felfrissült erővel tudjon talpraállani. Pap, tanitó, szülő nem egymás megkerülésével, de közös akarattal gondoskodjanak a jövő uj nemzedék jóváneveléséről, mert ezekre nagy és dicső feladat vár. — Mindenütt tökéletes munkát kell felmutatni, hogy az elszakított területek magyarságába reményt, önbizalmat, erőt tudjunk önteni. Az elemi és továbbképző népiskolától e tekintetben is sokat várunk. A „győztes" antant (franciák, angolok, olaszok stb.) nem fegyverrel vette el országunk kétharmadát, mi sem gyilkos fegyverrel, hanem a kultura nemes fegyverével akarjuk visszaszerezni tulajoon birtokunkat. A mi irredentizmusunk a legszentebb fegyvert választja : kulturális és népjóléti intézkedésekkel fogjuk visszakapni vérünkkel áztatott szent földünket. Kultúránk legfőbb őre a vallásés közoktatásügyi miniszter már is hozzálátott tanügyünk reformálásához. A fundamentumnál, az elemi népiskolánál kezdte. Hogy a néptanító szaktudását tökéletesítse, hat évfolyamra emelte a tanítóképző iskolát és az elemi népiskolai tankötelezettséget megszigoritotta. Az 1921. évi XXX. t.-c. az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról, telies szigorral sujt le a gyermeke

101-

gyámra, ha a gondjaira bizott gyermeket 9 tanéven át nyilvános iskolába és templomba nem járatja. Aki a beiratással késik, vagy nem akarja gyermekét iskolába küldeni, kihágást követ el, mely első alkalommal 600 koronáig terjedő pénzbirsággal, másodszor már ugyanoly összeggel és még egy hónapi elzárással büntettetik. Szigorú büntetést szab a mulasztásokra is. A szegénysorsu gyermekek ingyen tankönyvet és ha telik, ingyen téliruhát is kapnak majd, a makacsok büntetéspénzéből. Most már a tanitó is jobb kedvvel f og tanítani, mert szorgalmas tanítását a későn iratkozottak kedveért nem kell lesz ismét és ismét elölről kezdeni. így már sokkal jobb eredményt tudnak előmutatni. A népiskola szent és magasztos célt teljesít a társadalomban. Neveli, oktatja, tanítja a gyermek sereget, hogy a társadalomban egykor megállják helyüket, hogy érdemes tagjai legyenek egyházunknak és hazánknak. Gyönyörű, nemesítő, de egy úttal nehéz és fáradságos munkát teljesít. Ezt azonban egymaga nem végezheti eredményesen. Támogatók• ra van szüksége, különösen most a háború után. E támogatók a szülők, az elöljáróság és a társadalom. Elsősorban szülők, ti vagytok hiIvatva arra, hogy gyermekeitek nevelését sziveteken viseljétek. Amit az iskolában . megparancsolnak a gyermeknek, a is parancsoljátok meg; amit az iskola megtilt, ti se engedjétek : ne tűrjétek, hogy gyermekeitek tudtotok nélkül kóboroljanak, a korcsma udvarán ólálkodjanak stb. A jó szülő nem elégszik meg azzal, hogy beíratja gyermekét az iskolába és majd elmegy vizsgájára, hanem gyakrabban érdeklődik gyermeke magaviselete és előmenetele felől. Ez szülői kötelesség, amit elmulasztani senkinek sem szabadna. Ne hanyagoljátok el a gyermekek nevelését,

ti vagytok felelősek. S ha gyermekeitek jövendőbeli boldogságával mitsem törődtök, akkor ti sem érdemeltek s nem is remélhettek jobb jövőt. A népiskola részt kér. részt követel Magyarország újjáépítésében. A mi népiskoláinkban, tanítóink lelkében nem kap erőre a csüggedés, mi teljes hittel és erős reménységgel fogunk hozzá honalkotó, nemes munkánkhoz, da a szülők, elöljárók és az egész társadalom támogatására igényt tartunk. A jó tanitó nemcsak az iskolában szerető testi-lelki gondozója a gyermeknek, hanem az iskolán kivtil is. Az iskolában a sok tudomány közlése mellett a test helyes gondozására és a lélek nemesítésére, tökéletesítésére törekszik. Sőt a nevelést fölébe helyezi az oktatásnak, mert mint a közelmúltban szomorúan tapasztaltuk, az iskolábajárt, de nem nevelt egyének csak rombolni tudtak, de alkotni nem. A jó tanitó neveli tanítványait. Beszélget velők a templom mellett, az utcán, meglátogatja őket a szülői háznál és érdeklődik, mint viselkednek tanítványai odahaza. Mindezeket azonban csak akkor teszi meg, ha ugy a gyermek, mint a szülő kiérdemli és nem gátolja ezt. Népiskolánkban a jövőben első és legfontosabb tantárgy a hit- és erkölcstan lesz. Most már nem elégszünk meg azzal, hogy a hitoktató az ő heti 2—3 órájában elvégzi az előirt tananyagot, hanem minden órán, minden percben valláserkölcsös szellemben fogjuk nevelni az ifjúságot. Számonkérjük a növendékektől Isten és az Egyház paran • csainak teljesítését, megismertetjük a jócselekedeket és minden botlást, hibát, mint rossz példát — és minden erényt, mint dicsérendő és követendő példát állítjuk gyermekeink elé. Megtanítjuk tanítványainkat előbb a szent mise. maid az utrenve és

102Ha a kis gyermek meg tud tanulni gyermekeitek is szégyellni fogják majd, 100 apró verset is, akkor biztosan ha felnőnek és megszokják e helyett az megtanulja a főbb egyházi énekeket is. ördögi káromlást. És most az elöljáróknak is szives Az órarend keretébe beillesztjük az Oltáregylet, Rózsafüzér, Parak- figyelmébe ajánljuk a gyermekeket. lisz és Jézus szive társulat megta- Fogadják mindenkor szívesen keresznítására és gyakorlására szánt 1—1 tény köszönésüket és őrködjenek fefélórát is, mert mint szomorúan ész- lettök. Ha korcsmában látnak gyerleljük, a felnőttek mindezeket ridegen mekeket. intsék meg és zavarják fogadják, nem nagyon látogatják, haza; ha cigarettáznak, vegyék el mert nem voltak rá nevelve. Korcs- tőlük ; ha rendetlenkednek valahol, figyelmeztessék, dorgálják, neveljék mába, bálba szivesebben mennek. A Bibliát a jövőben necsak a hit- őket. S ez nemcsak az elöljárók tan órán vegye kezébe a gyermek, kötelessége, hanem minden felnőtté. Ébredjünk fel tétlenségünkből, foghanem az olvasási órán is.* Jézus példabeszédeiből, csodatetteiből egyet junk a nehéz, fáradságos munkához, egyet oly hatásosan lehet olvastatni mely azonban meghozza gyümölcsét. és tárgyaltatni. Uj olvasónkban sok Neveljük az ifjúságot az iskolában ilyen bibliai olvasmány lesz, addig és azonkívül is illemre, alázatosságra, becsülésre, mert csak igy is olvastassunk a Bibliából. Neveljük rá a gyermekeket, hogy lesz munkánk eredményes, hatásos munka előtt és után, étkezés előtt és örökkétartó. és után s minden fontosabb dolog Ha Csonka-Magyarországot ismét kezdetén imádkozzanak és ne károm- egészségessé, naggyá és boldoggá kodjanak soha. A káromkodást a akarjuk tenni, akkor járassuk gyerlegszigorúbban büntessük. Minden mekeinket pontosan iskolába, temiskolás gyermek, a továbbképzőbe- plomba, neveljük őket iskolán kivül liek is „Dicsértessék a Jézus Krisz- is ; mindenkor csak jópéldát mutastus I" vagy „Dicsőség Jézus Krisz- sunk az ifjúságnak, hogy tiszta létusnak !" keresztény köszönéssel üd- lekkel a kultura legmagasabb fokára vözöljék az összes keresztényeket, a emelkedve, résztvegyenek a magyar reformátusokat is, hisz ők is imádják haza talpraállitásában, feltámasztáJézust! Ti szülök, ti felnőttek szin- sában. Ha minden iskola és az egész tén igy köszönjetek 1 Mert ha ti szé- társadalom a fentiek szerint fogja gyellitek Krisztus szt. nevét nyilvá- kezelni a nevelés-oktatás szent ügyét, nosan hirdetni, dicsőíteni, akkor akkor igazán beteljesedik nagy Széchenyink arany mondása, hogy Magyarország *) Pár évtized előtt még a biblián tanulták az olvasást a gyermekek, (Szerk.)

"Templom

nem

volt,

hanem

lesz!

Ivancsó Jenő.

és iskola,

gyógyszertár, hálószoba, ebédlő, szalon, előszoba, iroda, üzletberendezés, portál és épületmunkákat modern kivitelben készit

BERECZ

GÉZA

épület és bútorasztalos, Nyíregyháza, Kossuth Lajos-utca 10. szám. Kőrion knitsémmtést!

a

Levélbeli meakeresésre vidékre is kiutazom.

103-

PL pap és a haramia. — Vallásos népmonda. — __ Mosolyog az öreg nap; kisugárzó melege elárad a földön, a íorróság csaknem tűrhetetlen. A rétnek tarka virágai aléltan csüggesztik le pici fejeiket, a zsongó méhek kedvetlenül szállnak tova a virágok naézes kelyheiből, a legelésző juhnyáj lomhán húzódik az erdő árnyába, a zivatar előhírnökei: a fecskék pedig nyugtalanul űzik zsákmányaikát, léiéül a bekövetkezendő időváltozásnak. Nemsokára sötét felhő boritja be a napnak tüzes arcát; a láthatár elhomályosodik, a lég megmozdul, majd erősebben fúva, megzavarja a föld csendjét és csavaroszlop alakjában emeli ég felé az országút fehér porát. Az erdő fái haragosan rázzák meg koronáikat, az öregbükk recsegve mozditja kemény derekát, a fiatal cserjés pedig földig hajol az erős légáramlat hatalma előtt. A magasban kóválygó felhők hirtelen összecsapnak. Az ég megdördül, csatornái megnyílnak és a zápor kövér cseppekben ömlik alá. Az erdő mélyében sürü bozótok között egy sziklabarlang van. A barlang rejtekében ül lakója: a vidék réme, egy hires haramia, izmos karja kemény fadorongon nyugszik. Arcának komor vonásaiból | leolvashatók bűnös lelkének sötét gondolatai, mig sasszemeiben a vad erőszak szigora nyilvánul. így ül egyideig mozdulatlanul elmerülve a felzaklatott természetnek csodás játékában A zápor zúgása és a rohanó szélnek éles süvöltése rémes ; harmóniába olvadnak, melybe most egy közeledő kocsi tompa dübörgése is vegyül. A kocsi zajára a haramia kilép barlangjából és a sürü bozótokon keresztül törve, az országút mentén egy terebélyes tölgy oldala mellé rejtőzik. A kocsi ezalatt közelebb jő és a következő percben a haramia megragadja a lovak kantárszárát, csapásra emeli föl gyilkoló dorongját és e szót kiáltja: „Megállj!" De ugyanakkor megszólal az ég menydörgő • szava is, a villám végighasitja a levegőt és éles csattanással szétrombolja a hatalmas tölgyet A haramia a vakitó fényben egy jámbor lelkészt lát a szekerenr aki imára kulcsolt kezeiben ]ézus keresztjét tartja. Osszeborzad és [kiejti kezéből dorongját- Az ég Urának e jelekben megnyilatkozó nagy hatalma megtörte lelkének gonosz szándékát és a megtérők igazi útjára terelte a megrögzött gonosztevőt. Leborult és e szavakat mondá: „Atyám, Istennek szolgája, könyörülj rajtam ! Hallgasd meg kérésemet: szabadíts meg engem elkövetett gonoszságaimnak kinos Jterhétől!" A

rií^n lPQ7a11f 1 / o r c i i a r A l

ác

a n t i l^rvo-^ílrl o l/ATAloAnoUrvv.

^ ^

''

105

121 Istenének, segélyül szólitá a Mindenhatónak csodatevő hatalmát és a szikla mellé leszúrva a földbe a haramiának dorongját, e szavakat intézte a megtért bűnöshöz: „Fiam, vésd szivedbe parancsomat, melyet az irgalmas Istennek nevében, elkövetett bűneidért, büntetésképen szabok reád : E sziklából forrás fog fakadni, melynek vize csörgedezve fut majd végig e völgynek ölében. E pataknak vizéből kezeidet megmerítve, öntözni fogod e száraz faágat mindaddig, a a i f ki nem zöldül. És ha majd ágai kivirágoznak és gyümölcsöt teremBek megtudhatod ebből, hogy közel van szabadulásod órája." Ezek után felült kocsijára és tovább haladva, eltűnt az erdőnek fái között. . Évek múlnak. A környék lakói rég elfeledték a rablót és félelem nélkül vonulnak át a sötét erdőn, melynek madárkái vigan csicseregve hirdetik az itt uralkodó békét. A szomjas utas örömmel keresi fel az erdő hüsitő forrását és ilyenkor a jámborabbak alamizsnát is adnak egy ősz remetének, ki sovány kezeiben folyton hordja a vizet és könnyes szemekkel egy száraz faágat öntöz. Egy szép nyárvégi napnak a délutánján az öreg remete, kimerülve fáradalmaiban, lepihent és csakhamar édes álomra szenderült. Fölébredve, a száraz ág helyén egy gyönyörű almafát lát, melynek ágai földig hajolnak a pirosló gyümölcsök súlyától. Kimondhatatlan öröm szállta meg keblét; átkarolta a törzset és csókjaival halmozta el szabadulásának fáját. Azután leborult és — imádkozott. A nap forrón süt; az erdőnek állatai a bokrok hüs árnyában keresnek menedéket. Az útnak a porfellegeiből egy szekér tűnik elő, amelyen egy öreg pap ül szolgájával. Amint a pap megpillantja az almafának érett gyümölcseit, megállítja a kocsit és elküldi szolgáját, hogy égető szomjának enyhítésére hozna belőlük egynéhányat. A szolga engedelmeskedik. Már éppen le akar szakítani egy almát, amikor egy felülről jövő hang ezeket mondja: „Ne nyúlj hozzá! Csak ki e fát ülteté: szakithat gyümölcséből! " Ekkor az öreg papnak lelkében felujulnak a multak emlékei és eszébe jut az e helyen történt esemény minden borzalmaival. Odalép a fához és meghatottan nézi az imádkozó ősz remetét, hallgatja imáját: „Uram, fogadj kegyelmedbe és nyisd meg számomra az irgalmasság ajtaját!" Tovább is fohászkodnék, de a pap megszakítja őt imájában és e szavakkal emeli magához a töredelmes bűnbánót: „Örvendj öreg szolga, Isten meghallgatta könyörgéseideí. íme elérkezett az idő, melyben bűneid meg vannak bocsátva!" E szavakra a remete egy hosszút sóhajtott és örök álomra hunyta le örömtől könytelt szemeit. Beesteledett. A napnak utolsó sugarai is eltűntek. A homály folyton és oly gyorsan növekszik, hogy a tárgyak körvonalait is alig lehet megkülönböztetni. Csönd terül el a vidéken, csak az esti rovarok halk zümmögése és a szellő szárnyán jövő harangszó hallatszik a távoli falvakból. Csillag csillag után gyul ki az égen és egy közülök : a legfényesebb, az almafa irányában tündöklik, körülvéve több apróbb csillagtársaitól. E csillagok a megtért haramiának és az általa meggyilkolt utasoknak boldog lelkei valának. Kiss Gyula, végardói lelkész.

Karénekeinkről. Imádom Istenemet, szeretem vallásomat, annak szertartását, énekeit és mindent ami ezekkel vonatkozásban áll. Ismerem alaposan a római kath. egyház szertartásait és zenéjét, valamint a protestánsokét is, de nekem a gör. kath. vallás cselekményei a legkedvesebbek, mert az enyémek és értékre nézve is valóban felülmúlják az előbbenieket. Énekeinkben több erő, mélyebb érzés rpjlik, mint minden más énekben még akkor is, ha uiisono és az általános értelemben vett jó Ízlésnek megfelelően énekeljük, ka pedig a harmoniális szépségét is érvényesítjük, ugy eddig még nem érzett gyönyörben és még nem tapasztalt h'téleti előhaladásban lehetne részünk. Énekelőadásunk gyarlóságairól most nem akarok megemlékezni, mert azok közismertek, jelen célom csak az, hogy reá mutassak arra, a mink vai, vagyis hogy több szólamu harmoniális énekelőadásainknál nem szorulunk idegen vagy költött dallamokra, csaU arra kell törekednünk, hogy ami saját készletünk van. minél előnyösebben kiaknázzuk. M'ndezek elérésére kívánatos, hogy vallásos énekeink, a magyar nyelv hangsúlyának, a ritus kívánalmainak megfelelően az őseredeti dallamok megőrzésével, a mai fejlett zenei tudomány alapján, az összhangzattani szabályok szerint összhangositva adassanak elő. Énekeink styláris fejlesztésére már sok évszázaddal előbb megadta az irányt Damaszkusi Szent János, aki valóban zseniális zenei munkát vég zett azzal, hogy nyolc alaphangból valóban erős hatású számos különféle dallamot dolgozott ki. Akkoriban ez nagy dolog volt, mert e célra mindössze hat hangból á l l ó és csak háromféle magasságban alkalmazott skála állott rendelkezésre, azonban a magas színvonalra fejlődött zenei rendszer és a kultura más előnyei mellett elmulaszthatatlan kötelességünkké vált egyetlen magyar egyházmegyénkben karénekeinket fejleszteni és egy olyan speciális magyar énekmodort honosítani meg, amely őseredeti s az irmologionból ismeretes rituális dallamaink stylszerü fejlesztésére volna felépítve. Hangsúlyozni szoktuk, hogy Nagymagyarországon a magyar kultura vezet. Hála Istennek ez igaz is, kell tehát, hogy a gör. kath. egyházmegyék közö t a magyar egyházmegye az énekek előadásában is vezető szerepet vállaljon. Legkisebb hitközségünkben is lehetséges legalább két vagy három szólamu énekkart szervezni és állandóan működésben tartani. Nagyobb hitközségekben négyszólamú vegyeskar mindenütt szervezhető, ahol az éneklész az énekeket magáért az azokban található műélvezetért is szereti. Lelkünkben igazi visszhangra csak az olyan harmónia talál, melynek hangjai őseredeti rítusunkban gyökereznek. A karban való éneklés előnyeit nem kell itt fejtegetnem, ez egyházéletünk nélkülözhetetlen szükséglete. Ha egyebet nem is vennénk figyelembe, csupán azon körülmény is megbecsülhetetlenné teszi, hogy a karének okvetlenül több egyén részvételével adható elő s annak folytán a hitéleti mozgalomban mindig több és több egyén részesíthető Tapasztalat szerint a hitközség tagjai ebben igen szívesen óhajtanak részt venni. A fentebb jelzett i r á n y b a n a m u n k a e g y h á z m e g y é n k n é h á n y hitközségében m á r t ö b b m ' n t tíz év előtt megindult, de a közbejött s z o m o r ú ..¿l-r

'

«

*-"

106ismét megindult egyházmegyénkben egyéb kulturmunka mellett a karénekek ez irányú fejlesztése is. Keressük , meg a kegyhelyet minél többször és lelki szükségleteink kielégítése közepette érdeklődjünk ott karénekeink tárgyában is a vezetőknél. Tudomásom szerint régebben éneklészeink közül többen Máriapócson nyertek kiképeztetést; jelen körülményeink közül gondoskodnunk kellene arról is, hogy kántoraink kiképeztetésére Máriapócson tanfolyamokat rendezzünk. Szóval, csak vessünk : az aratás nem fog elmaradni. (—ssy —er.)

Kz uj harang. Irta: Zombori Iván. Vivos voco... Az ének tnesszeszállt a suttogó Tavaszi szellő könnyű szárnyain,... A nép magábaszállt s elmélkedik A szentelő igéknek szavain... A harang, oldalán a Szent Szűz képe — Emelkedik komolyan föl a légbe, A Szüzanya felénk mosolyogva int: (Ah, nem könnyes most tiszta szép szeme !) „Remélve, küzdve jutsz az ég fele!" — „Ember! te lásd : az érctömegnek testét Lehúzza porba a Föld ereje, De győzhet rajta, hogyha egybeforrad Az akarat: a jónak szelleme!... Ne félj azért, ha porba húz a tested, Mint a harang nagy, lomha tömegét, Higyj és akarj, és jót remélő lelked Az égbe száll, föllelni Istenét!... A bűn, mely téged visszavon, ha olykor Repülni vágysz, a földnek ereje, De gyönge lesz, mihelyt a szivednek Van krisztusi, égő szeretete " Ezrek nézik, amig S ezreknek ajkán Csak a szellő jár, Fölfelé törni csak

száll a harang, nincs egy hangnyi hang ; lassú suttogó, az igaz s jó...

107-

Eltűnt már benn a torony ablakán, Nem kisérik a kíváncsi szemek; kiket hagy szólni a megilletés, találgatják : szava milyen lehet ? És várnak, várnak, mig az óra üt, Lassú kongással jelzi a delet, s nyomban rá lassú ünnepélyes hangon az uj harang megkondul... Mint mennydörgés a szava... Reszketett, Aki hallotta, örülve, félve, — Volt egy kis felhő : eltakarodott S előragyogott a napnak fénye... A hivő térdrehullott hálatelten, Kalapot emelt az is, ki hitetlen, A szivekről a kéreg mind lehullt: ... „Im, idefenn a torony magasában Azt hirdetem, ki mindenekfelett; Azt hirdetem, ki minden alkotásban Vezérli az alkotó kezet... Azt hirdetem, ki öröklétű lélek, Azt hirdetem, ki szép, ki jó s kegyes, Azt hirdetem, ki áldást ad hitedre, De hitetlennek nagy, rettenetes! Azt hirdetem, ki fölemeli lelked, Mig alkotója képe rajta van, S ha eltakarja bűneid rozsdája, Csak tűzben tisztult, miként az arany, Ki megjutalmaz minden kézvonásért, Amit honért, hitért tesz a kezed, D e nem felejti, büntetlen nem hagyja, Ki bántani mer hitet s nemzetet!... Ha bárhol is a felhők tornyosulnak, Akik szavára hódolnak az Úrnak, Nem fognak félni — a vihar nem árt, Meghallja az Ur a harang szavát! Fulgura frango... És zengte tovább, hosszan, himnuszát Az érc-szavu büszke harang, És áthatott a rónaság felett A messzibe a diadalmas hang. rv- t-_u__ » • JI i 11

108-

Kongása mintha fátyolosabb lenne, — A régiek szava is belécsendül... Valaki átment az örök életbe: És hiv a harang mindenkit imára... És int a harang: „Ez a léted vége ! — Szegényt vagy dust a sir mind egyként várja ! ...Emlékezz, ember, örök bú vagy béke! így fogok aztán elsiratni sorba Mindenkit, akit magához hiv az Ur, Ha hitt, az Isten fogadja be lelkét, Ha nern — az Ur, óh, irgalmazzon neki, Imádkozzék ma érette mindenki, így fogom eztán minden szólásommal Siratni, aki nem tud hinni — s akar, Hogy minden, aki szólásomat hallja, Jöjjön, segítsen imáival rajta; ...így teszek jót a lelki halottakkal. ...Mortuos plango... Szól a harang, a kongása hol ilyen, Hol meg amolyan, éppen mint az élet: Egyként jelent jót, egyként rosszat is, Csak tetőled függ: attól, ahogy éled ! Fordulj Istenhez a harang szavára, Gondolj magadra és mások javára, Hogy mikor neked kondul utolsóra, Örömed legyen az utolsó óra,... Vivos voco.... Fulgura frango,... Mortuos plango !*

*) A középkorban kedvelt harang-felirás, melynek értelme: „ H i v o m az élőket, rontom a villámokat, siratom a holtakat a felszentelt harangok hármas hivatását tárja • pmipV p7tpfni a híveket Isten iránti kötelességeikre, közös imára hivni fel, ha

109-

A szeretet a nevelésben. Irta: Darabánt András.

A világon legszebb dolog a szere- vágyó, nem keresi a magáét, nem tet s a legcsunyább a gyűlölet, gerjed haragra, nem gondol rosszat, íste« maga a végtelen szeretet s nem örül a hamisságon, hanem az végtelen szeretetéből kifolyólag vál- igazságon örvend ; mindent elvisel, totta meg az emberiséget a bűntől, mindent elhisz, mindent remél és illetőleg a kárhozattól. Az ördög mindent elszenved." csupa gyűlölet, ki az embert a jótól Mit tesz nevelni ? Nevelni annyit elvonja és a bűn ösvényére vezeti. tesz, mint a kicsit naggyá fejleszteni. A szeretet olyan tényező az emberi Kérdés, mikor kezdjük meg a neveéletben, mint a repülőgépnél a csavar, lést ? Egy egyházi irónk azt mondja : Mely a gépet fölfelé emeli. A szere„A nevelést még akkor kell megtetnek van legfontosabb szerepe a kezdenünk, midőn a gyermeknek nevelésben is. Amint ízletes ételt még egy porcikája, sincs meg." só nélkül készíteni lehetetlenség — Hogyan lehet ez ? Óvakodjanak a bárminő fűszert is tegyen az ételbe szülők Isten iránti szeretetből, mina gazdasszony — épen igy ízetlen den rossztól. Ne feledjék el, hogy az a nevelés, melyet a szeretet szava életmódjuk befolyással van a gyernem hat át. mek fejlődő szervezetére. „Ép testben Vannak, akik ma azt hangoztatják, lakik ép lélek" mondja a közmondás. hogy a gyűlöletet be kell vinni az A lélek hangszeie a test. Romlott iskolába. Tanítsuk meg a gyerekeket hangszeren a művész sem tud ját— a románok, csehek — gyülölésére. szani, ép igy nyomorék testben a Szerintük aki gyűlöl, az kész irre- lélek tehetségei sem bontakozhatnak denta. Micsoda rövidlátás! Hiszen ki. Tartózkodjanak a szeszes italok a gyűlöletre való nevelésnek egyál- mértéktelen élvezetétől s az anya — midőn áldott állapotban talán semmi köze nem lehet a különösen hazafisághoz. (Mi itt a leszögezni van — tartózkodjék a haragtól! való.) Tény az, hogy az iskoláinkban A gyermek, egy éves koráig kizánincs kellő nevelés, ha van vala- rólag majdnem csak testi nevelésben milyen az inkább csak elnevelés. részesül, habár a lelki nevelésnek A nevelés tengelye csak a szeretet nem szabad szünetelni az első pillamaradhat s gyűlöletet oda bevinni nattól kezdve. Egy-egy ima elmonnem szabad soha, semmiféle körül- dása a gyermek felett — első naptól mények között. Aki gyűlöletre nevel, kezdve — lelki nevelést jelent. Egy megöli a gyermek lelkét s egyenesen éves korától — sőt esetleg korábban a romboló eszmék martalékául veti is — a gyermek harangszót hallgat, oda, ellenséget nevelvén belőle a szt. képet nézeget, kezecskéit öss?etársadalomnak. teszi stb. — ez a vallásos érzés A nevelés szeretet nélkül, élet ébredése. — Ekkor kezdődhetik a nélküli nevelés. A szeretet az élet szeretetre nevelés. legfőbb tényezője. Olyan valami az A szeretet az, mely a gyermek élet bajaira, mint a sebre az orvosság. szivében a legnagyobb mértékben Kedves szülők és nevelők 1 Halljátok megvan. A gyermek szivében lévő csak, mit mond szt. Pál a szeretetről! szeretet egy nagy körhöz hasonlít„A szeretet tűrő, kegyes, a szeretet ható, amely mindenkit befogad. A nem irigykedik, nem cselekszik rosz- gyermek növésével a kör szűkülni

110csak barátait, rokonait és szüleit. Felnőtt korban a szeretet köre sok embernél annyira szükül, hogy nem hagyja meg benne csak önmagát: ez a legnagyobb fokú önzés, mely ellen küzdeni kell. De van eset reá, hogy már a gyermeknél is található gyűlölet. Szt. Ágoston irja: „Láttam csecsemőt, aki irigykedve nézett szopótársára." A lélek legfőbb tehetségei az ész és akarat. Az ész látó, vezető szerepre hivatott, az akarat vak. A gyermeki életben 5-6 éves korig, (biztos határvonalat nem lehet húzni) az akarat vezet, de kell, hogy a gyermek akaratát a szülők kormányozzák. „Az emberi sziv hajlandó a gonoszra ifjúságától" mondja a Szentírás. Vigyázzunk ami rossz, abban ne engedjünk a gyermeknek, bármily kedves is! Tegyük fére a majomszeretetet 1 A gyermek rosszra hajló akaratát meg kell törni. Ne sajnáljuk néha a vesszőt sem! Hat éves kortól az iskola nevel. Ez volna az az időpont, midőn az intenzivebb lelki nevelés kezdetét vehetné. Sajnos, hogy a mai iskolázási rendszer inkább nyomorít, mint

nevel. Roppant kár, hogy csak a lecketerv elvégzésére fektetik a fősúlyt s egyéb mellékes. Pedig az iskola feladata volna, s csakis az iskola volna képes a gyermekbe a szeretet alapján a humanizmust, az összetartozandóság érzetét s az egymás segélyezésére és védelmére szolgáló társadalmi szervezettség érzését bele nevelni. A tanitónak már kezdettől fogva figyelemmel kellene kisérnie a gyermekek egymáshoz való viszonyát, egyenlitgetni az ellentéteket, összehozni az idegenkedőket, altruista érdekszövetségeket létesíteni közöttük s beleszoktatni, hogy saját érdekeik védelme mellett másoknak is segélyt nyújthassanak. Tisztelettel kérdem, hogy melyik iskola dicsekedhetik ezzel ? A virág a földből veszi táplálékát. A szeretet a szeretetből s a kifogyhatatlan szeretet — maga az Istea — ott vár reánk az oltári szentségben. Ismertessük meg a gyermekekkel, mint a szeretet forrását s vezessük hozzá kicsinyeinket mennél gyakrabban.

A Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetsége megalakult. A mit kevés idővel előbb remélni sem mertünk, a mi után a kétkedők nagy száma dacára annyira vágyakoztunk,^921 október 1-én ¿Wáriapócson végre mégis megvalósult 1 Életre kelt magyar gürögIcathölikus öntudatTTstennek legyen hála, mégsem volt tehát igazuk azoknak, kik a magyar görögkatholikus társadalom megmozdulását lehetetlenségnek tartották. Az ellenkezők, a kétkedők, az óvatosság és bölcs mérséklés mezébe öltözködött gyávák elnémulhatnak, mert a má riapócsi kongresszus egyszer s mindenkorra rájuk cáfolt! Az a lelkesedés, mely ugy a nagygyűlést, mint a megelőző tanácskozmányok lefolyásait jellemezték, örökre feledhetetlen lesz előttünk, de egyúttal záloga a Szövetség eredményes működésének. Ezen megállapítás tárgyilagosságát fényesen igazolja az a körül-

111katholikusai közül a nagygyűlés napjáig beérkezett tudósítások szerint 25.000-nél többen léptek be a szövetség tagjai sorába. Magán a kongrS^Sísón pedig 50 lelkész, 72 község 370 igazolt képviseló'je és töbk mint 15.000 lelkes résztvevő jelent meg, kik között társadalmunk szinejavalgen tekintélyes számmal volt képviselve. Ha ezeket a számokat összevetjük, büszkeséggel állapithatjuk meg, hogy Magyarországon ilyen arányú szervezkedés még nem történt. A példaszó ugy tartja, hogy minden kezdet nehéz. Nem tagadhatjuk, hogy nálunk talán még nehezebb volt! Most azonban annál több bizalommal nézhetünk a jövő elé, mert a nehéz kezdeten már tul vagyunk ! Az alakuló nagygyűlés a gondosan megállapított programm szerint történt: Szeptember 29-én délután 3 órakor a szervező-bizottság utolsó ülését tartotta. Ebben a gyűlésben a kiküldöttek tanácskozmányának anyaga lett véglegesen megállapítva. Szeptember 30 án délelőtt 9 órakor kezdődött a kiküldöttek igazolása. Összesen 370 kiküldött megbizó levelét vette át az igazoló bizottság és pedig: Balsa, Biri, Bodrogkeresztur, Bodrogolaszi, Budapest, Csegöld, Debreczen, Dombrád, Érpatak. Encsencs, Fábiánháza, Felsőzsolcza, Gebe, Hajdúböszörmény, Hajdudorog, Hejőkeresztur, Hodász, Kállósemjén, Kisléta, Kisvárda, Komlóska, Kótaj, Kiskálló, Levelek, Makó, Máriapóc?, Mezó'zombor, Miskolcz, Magy, Nagydobos, Nagykálló, Nagyléta, Napkor, Nyiracsád, Nyiradony, Nyirábrány, Nyirbakta, Nyirbéltek, Nyíregyháza, Nyirgelse, Nyirgyulaj, Nyírkárász, Nyirlugos, Nyirmada, Nyirparasznya, Nyirpazony, Nyírpilis, Nyírtass, Nyirvasvári, Nyírtét, Nyírbogát, Nyircsaholy, Oros,. Ópályi, Penészlek, Petneháza, Piricse, Porcsalma, Révaranycs, Szabolcsveresmart, Szeged, Sajópetri, Szerencs, Tímár, Tiszabüd, Tokaj, Tolcsva,. Tornyospálca, Tiszakanyár, Újfehértó, Végardó és Zemplénagárd községek részéről. Az igazolási eljárás befejeztével Zapotoczky Endre t. kanonok elnöklésével tartatott meg a kiküldöttek első ülése, melyen a szervezőbizottság beszámolt eddigi működéséről s átadta a további intézkedési jogot a gyűlésnek Ugyanezen gyűlés a beterjesztett alapszabályok átvizsgálására és a személyi kérdések megállapítására bizottságokat küldött ki. Ezen bizottságok a délután 3 órakor tartott második összülésben beszámoltak munkájukról s ennek alapján a gyűlés ugy az alapszabályokat, mint a személyi kérdésekben történt megállapodásokat egyhangúlag eltogadta. A nagygyűlés napján, október 1-én délelőtt '/a? órakor tizenötezret meghaladó sokaság gyülekezett össze a Kegytemplom tágas udvarán, a mikor is Újhelyi Andor t. kanonok, korelnök javaslatára tíz tagu küldöttség ment a Püspök ur Őméltóságához, hogy őt a gyűlésre meghívja és az elnöklés elfogadására felkérje. Míg a küldöttség odajárt, a nyíregyházai ktanitó-képző gkatholikus növendékei a hivők sokaságával együtt Oltalmazó Szűz Anyánknak gyönyörű Mária-énekkel dicséretet zengtek. Néhány pillanat múlva érkezett Miklósy István püspök úr kanonokjai kíséretében és elfoglalta az elnöki jzéket. A főpásztor szava,, mellyel a magyar görögkatholikus öntudat életrekeltésének szükségét hangoztatja, ősi szertartásunk megbecsülését a lelkünkre köti, páratlan

112kezés megbecsülhetetlen előnyeire, kijelölte a jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőket, a kongresszust jnegny|toita Ezután a Szövetség megalakítása céljából Fedák Miklós leveleki •lelkész alaposan megokolt határozati javaslatot nyujtoti be, melyhez Maxim Atanáz sz. B r. házfőnök szólt először, előadván a megalakítandó szövetség hitéleti vonatkozásait Dr. Illés József egyetemi tanár a szövetség kulturprogrammját, dr Újhelyi Sándor Máv. osztályfőnök pedig a gazdasági munkatervet fejtegette. A gyönyörű és alapos hozzászólások teljesen megvilágították a kitűzött célt s így érthető, hogy a nagygyűlés kitörő lelkesedéssel fogadta a javaslatot és egyhangúlag hozott határozattal kimondta, hogy megalakítja a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségét. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a nagygyűlés^ a bemutatott alajjszabájvokat, melyeket jóváhagyás végett a m. kir. belügyníTniizteriumhoz felterjeszteni rendelt. A tisztikar és az igazgatóság tagjainak a kijelölő bizottság által raegaTtapíToTTjégyzékét Kaszás György "a" nyíregyházi görögkatholikus egyház főgondnoka, nyíregyházi kiküldött olvasta fel, mire a nagygyűlés egyhangúlag megválasztotta: Elnökökké: Papp János t. kanonok, hajdúböszörményi lelkészt, ár. Illés József budapesti tud. egyetemi tanárt, a Tud. Akadémia tagját. Alelnökökké: Szabó Kornél vezérigazgatót (Budapest), Szabó Miklós esperest (Bököny), Maxim Atanáz házfőnököt (Máriapócs). Ügyvezető igazgatóvá: Fedák Miklós lelkészt (Levelek). Főtitkárrá: Révész Mihály bankigazgatót (Hajdudorog). Titkárrá: Fesztóry Sándor főjegyzőt (Levelek) Ügyésszé: Dr. Lengyel Béia ügyvédet (Debreczen). Pénztárnokká : Kricsfalussy Gyula földbirtokost (Hodász). Ellenőrré : Papp Gyula lelkészt' (Debreczen). Könyvtárossá: Stefkó Mihály tanítót (Máriapócs). Igazgatósági tagokul: Markos György, Dr. Vaszkó Endre, Dr. Ka•csanószky József, Dr. Illés Andor, Dr Újhelyi Sándor Szabó Elemér, Lelesz György, Hegedűs József, Melles Géza, Újhelyi Andor, Schirilla Szolon, Dr. Toma László, Sereghy László, Dr. Krajnyák Gábor, Kozma János és Véghseő Dániel urakat. A választások végeztével Papp János elnök a nagygyűlés közönsége nevében hálás köszönetet mondott a főpásztornak, hogy lehetővé iette a magyar görögkatholikusok régen várt egységének megteremtését, ugyancsak köszönetet mondott ugy a maga, mint a többi megválasztott vezető egyének nevében a nagygyűlés bizalmáért, mellyel őket a Szövetség élére állította. Végül a főpásztor fenkölt és lelkesedéstől hevített szavakkal bezárta a magyar görögkatholikusok első nagygyűlését, mely határköve egy ujabb, fáradhatatlan munkával, lankadatlan szorgalommal és kitartással megteremtendő korszaknak. A csehek által megszállott területeken lakó, felvidéki hittestvéreink vallásuk és magyarságuk miatt sokat szenvednek, de nem csüggednek. Minél nyomasztóbb, minél elviselhetetlenebb helyzetük, annál erősebt>, hevesebb és lángolóbb lesz bennük a vágy, hogy ismét egyesülhessenek az anyaországgal, mely olyan erősen fogja magához ölelni a visszanyert testvéreket, hoffv többé semmi hatalom el nem szakitja

113-

A járlatlevelck illetékéről és az állatforgalmi adóról. Az 1921. évi XXXIX. tc. folyó év szept 1-vel életbe íépett, Melyről alábbiak mindenki által kell, hogy közismertek legyenek, nehogy bárki tudatlanság folytán adócsalással vádolható legyen és tízszeres bírságot fizessen és 2 évig való elzárással büntettessék. Mielőtt az állatforgalmi adó ismertetését Ieirnám, kivánom ismertetni, hogy minő rédia van s minő bélyegü járlatok használandók az egyes jószágokra. Minden egyes öreg vagy fiatal juh vagy bárány után darabonként 2 koronás bélyegü járlatlevél kell. Minden sertés avagy malac után 5 koronás bélyegü járlatlevél kell. Minden két éven aluli csikó vagy borjura 8 koronás bélyegü, míg a 2 éven felüli ló, szarvasmarha után 10 koronás bélyegü járlatlevél' váltandó. Lehetséges több darab jószágra is egy marhalevelet váltani, de akkor a hány darab jószágról szól, fentiek szerint darabonkint a megfelelő illeték okmánybélyegben rovandó le. Több darabra egy járlat váltása nem gazdaságos, mert ha abból eladás történik; ki kell iratni, azonban az uj járlaton a fenti illetéket újból le kell róni. így tehát károsodik az eladó. Egy rédiaürlap előállítási dija 1 korona, annak kiállítási dija szintén 1 korona Az egészségi bizonyítvány megújításáért, valamint kiírásért 40 - 49 fillér fizetendő. Ha valaki egy és ugyanazon helyre hajtja jószágát l t napon belül, ugy irányítani nem kell, ellenben ha más-más helyre hajt, irányítani kell a járlatot Ezek után áttérek az állatforgalmi adóra. A törvény szerint az eladott állat árának 303/o-a adó cimen a vevő' által az átirás alkalmával lefizetendő. Itt hivjuk fel a figyelmét mindenkinek arra, a ki jószágot eladott, a következőkre, hogy soha bajba ne essen. Ha bárki jószágát eladta, ugy a vevővel azonnal és együtt menjen a rédia aláírása végett a kijelölt helyre, vagy irodába. Ott mindenkor a való vételi árat kell bemondani és alá kell irni a vevővel együtt.. Ha a vételár a forgalmi értéknek megfelelő, ugy a becslés mellőztetik, a vételár adóalapnak elfogadtatik s jegyzőkönyv felvétele mellőztetik. Ha az eladó személyesen nyomban megy a vevővel, ugy soha senki sem fog beleesni adócsalás vétségébe és nem éri semmi kellemetlenség. Ez esetben nem fordul elő, hogy átirás nélkül bármely jószág harmad negyed kézre jusson átirás nélkül és a vásári kupecek jövedelmét tiltott módon növeljék. Ha valakit adócsaláson érnek — lévén] rendesen vagyontalanok, az eredeti eladó, ki elmulasztotta a vevővel menni, elmulasztotta a gondosságot, fizeti a rémséges bírságokat, mert mindenki' jól jegyezze meg, hogy az adóért az eladó felelős. Ha a járlatlevél átírásakor az eladó a járlatlevél megfelelő helyén aláirt, ugy nyugodtan távozhat, mert akkor bizonyos hogy tőle a forgalmi adó belesz véve. Ilyenkor a járlatlevél másodpéldánya leszakittatifc. Vigyázzon ugyancsak mindenki a rédiára, annak másodoéldánvát

114

^

*

t

•sem lehet. Az átírt járlat, melyen a nyugta is rajla van a forgalmi adótóI megőrzendő, mert nem tudható mikor szólítják igazolásra. Különösen legyen PZ is óvatos, a ki a saját céljaira, hizlalás, levágásra ad, vagy vesz, mert itt érhet baj oárkit legkönnyebben, mert erre senki sem helyez súlyt, de nem gondol arra sem, hogy birság, jutalékért mennyi feljelentés érhet bárkit. A birság 5 / c - o d részét ugyanis a tettenérő kapja, a ki munka nélkül igy szépen keres, a munkás verejtékes keresetéből. Ha mindenki ily óvatossággal jár el, ugy ezen törvénnyel nem gyűlik meg a baja, nem fog tízszeresen fizetni és még hozzá elzárást is -elszenvedni.

A hajdudorogi egyházmegye papjainak névtára. Megyéspüspök : méltóságos és főtisztelendő Miklósy István ur, Ferencz József rend lovagja. Székeskáptalan. "Nagyprépost : Damjanovics Tivadar. Olvasó kanonok : Bányay Jenő, e. m. főtanfelügyelő. Éneklő kanonok : Ruttkay Gyula szabolcsi főesperes, nyíregyházai parochus. Őrkanonok : Melles Nicefor Géza e. m. irodaigazgató, alapitv. pénztárnok, káptalani jegyző. — Két stallum betöltetlen. Tiszteletbeli kanonok, a) A munkácsi e. m. részéről : Bányay János érd. esp. szerencsi 1., a F. J. r. tisztje, b) A* hajdudorogi székeskáptalanhoz tartozók : kéki és nagygéresi Gönczy Antal szatmárnémetii esp. 1., Újhelyi Andor hajdudorogi 1., Zapotoczky Endre sajópetrii 1., a bulgár polgári érdemr. és a bulgár Sándor rend tulajdonosa, Papp János tb. esp. hajdúböszörményi 1. Boér Artúr nagykászoni esp. 1. Föesperesek. Székesegyházi : — Szabolcsi : Ruttkay Gyula éneklő kanonok, nyíregyházai 1. Szatmári : Márchis Roimtltnr György nagykárolyi 1. Zempléni : Damjanovics Ágoston s.-a ujhelyi 1. Székelyföldi főesperes s egyben püspöki külhelynök : Hubán Gyula marosvásárhelyi 1. Tiszteletbeli apát: Melles Emil Megváltóról eln. szekszárdi •c. apát, budapesti lelkész. Szentszék. Elnök : a megyéspüspök ur Őméltósága. Tagjai: a valóságos és tiszteletbeli kanonokok, a föesperesek és t. apáton kivül : Szabó Miklós bökönyi esp. 1., a F. J. r. lovagja, Fenczik Győző sárospataki esp. 1. Zloczky Demeter orosi esp. 1. Lázár Győző sárospataki esp. 1., Zloczky Demeter orosi esp. 1., Lázár Béla tiszabüdi 1., Papp Gyula debreceni 1., Sereghy László p. titkár, alapitv. ellenőr, Mosolygó Antal nyirgyulaji esp. 1. legyzö .• Sereghy László szsz. ülnök. Házasság- és fogadalomvédő: Melles N. Géza kanonok. Szegények védője : Ruttkay Gyula kanonok. Ügyész: Megyery Pál dr. Orvos : Konthy Gyula dr., o

PűfaiiPT

T A. T n o í

rí

rrin

115tárnok. Titkár : Sereghy László szsz. ülnök, alapitv. ellenőr. — Iktató és levéltáros : BÍhon István hittud. borostyánkoszorus áld. pap. Püspöki huszár és hivatal szolga : Mátvai János. Egyházmegyei tanfelügyelet. E. m. főtanfelügyelő : Bányay Jenő kanonok. Vármegyei főtanfelügyelők és főesperesek. Kerületi tanfelügyelők az esperesek és esp. hivatalvezetők. Bizottságok. 1. Alapitvány-kezelöség. Elnök : Ruttkay Gyula kanonok-főesperes, nyíregyházai lelkész. Pénztáros : Melles Géza kanonok, e. m. irodaigazgató. Ellenőr : Sereghy László szsz. ülnök, püspöki titkár. Ügyész : Megyery Pál dr. 2. Hittanárvizsgáló-bizottság. Elnök : Damjanovics Tivadar nagyprépost. Tagok : Bányay Jenő, Ruttkay Gyula, Melles Géza kanonok, Dr. Torna László érd. esp., makói l.„ Sereghy László sz. ü., pki titkár, áll. tanitóképzőintézeti hittanár. 3. Joghatósági vizsgáló-bizottság. Elnök: Melles N. Géza kanonok, irodáig. Tagjai : Bányay Jenő, Ruttkay Gyula kanonokok,, Zloczk}' Demeter szsz. ü, orosi 1., Sereghy László szsz. ü., püspöki titkár, hittanár. 4. Műszaki bizottság. Elnök : Damjanovics Tivadar nagyprépost. Tagjai : Bányay Jenő kanonok, Papp János t. kanonok, hajdúböszörményi 1., Megyery Pál dr. e. m. ügyész. 5. Könyvbiráló-bizottság. Elnök : Bányay Jenő kanonok, e. m. főtanfelügyelő. Tagok : Ruttkay Gyula kanonok-főesp. 1., Nyíregyháza. Melles N. Géza kanonok, pki irodaigazgató, Zapotoczky Endre t. kanonok, sajópetrii 1., Lázár Béla szsz. ü.,, tiszabüdi 1., Fedái< Miklós szsz. ü., leveleki 1., Máthé Gyula dr. nyiradonyi és Kozma János nyircsászárii lelkész. 6. Kárvtortanitói fegyelmi tanács. Elnök : Ruttkay Gyula kanonok, szabolcsi főesperes. Előadó : Bányay Jenő kanonok, e. m. főtanfelügyelő. Tagok : Melles N. Géza kanonok, irodaigazgató, Papp János t. kanonok, hajdúböszörményi 1., Fedák Miklós szsz. ü., leveleki 1., Tóth György nyíregyházai kántortanító. — Ügyész : Megyerv Pál dr. Jegyző : Tóth György.

Lelkészkedő papság. I. Székesegyházi főesperesség. 1. Hajdudorogi kerület. Esperes : Szabó Miklós bökönyi 1., a F. J.-rend lovagja, szsz. ülnök. Jegyző: Véghseő Mihály érpataki lelkész. — Parókiák. 1. Bököny. Szabó Miklós szsz. ü., a F.\J.-rendi lovagja, esp. 1. 2. Budapest. Melles Emil t. apát, 1. Krajnyák Gábor dr. sl. Mihalovics Sándor középisk. hittanár, Baulovics Zoltán €. m. áldozópap, polg isk. hitoktató. 3. Debrecen. Papp Gyula szsz. ü. 1. Bihon Miklós v. pn. hitoktató. 4. Érpatak. Véghseő Mihály 1. 5. Hajdúböszörmény. Papp János t. kanonok, 1. 6. Hajdudorog. Újhelyi Andor t. kanonok, 1. Pataki István, Orosz Ágoston sl. 7. Nyirábránv. Sereghy János hl. 8. Nyiracsád. Szakszun József í. 9." Tiszabiid. Lázár Béla szsz. ü. 1. 10. IJifphprM th i

1162. Érmelléki kerület. Esperes : — — Jegyző : 1 Baga.mér. Üresedésben. A kerület többi része román impérium s idege«. ~ joghatóság alatt. 3. Nagylétai kerület. Esperes: Mosolygó Dezső a nagylétai I. sz. par. lelkésze, jegyző : Ifj. Volovcsák Miklós a nagylétai Il.ac. par. lelkésze. Parókiák. 1. Álmosd. Lengyel Kornél 1. 2. Hosszupályi. Szeremi Viktor 1. 3. Kókad. Székely Jenő hl. 4. Makó. Tom« László dr. érd. esp. 1., Groholy Jenő sl. 5. Nagyléta. I. MosolygóDezső esp. 1. — sl. 6. Nagyléta. II. Ifj. Volovcsák Miklós 1. 7. Nagyvárad. — Jelenleg román impérium, de még a hajdudorogi püspökség joghatósága aIatt.*Nagyvárad. Dietz Sándori. 9. Poc^aj. Hubáte Gyula érd. főesperes, 1. 10. Vértes. Bodnár Béla hl. II. Szabolcsi föesperesség. 1. Karászi kerület. Esperesi hiv. vezető : Legeza Miklós, ajaki lelkész. Parókiák. 1. Ajak. Legeza Miklós 1. 2. Kisvárda. Tóik János 1. 3. Nyirkarász. Sereghy Jenő 1. 4. Nyirmada. Kriskó Sándor hl. 5. Nyirtass. Szemerszky János id. hl. 6. Révaranyos. Simon György 1. YTornyospálca. Gúthy József lelkész. 2. Máriapóisi kerület. Esperes : Mosolygó Antal szsz. ü., nyirgyulaji lelkész. Jegyző: Véghseő Dániel nyirbaktai 1. — Parókiák. 1. Biri. Rácz Viktor hl. 2. Kállósemjén. Kriskó Elek hl. % Kisléta. Rojkovich Pál hl. Levelek. Fedák Miklós szsz. ÜT 1. £ 7 Máriapócs. Maxim Atanáz Sz. Vazul-rendi házfőnök hl., SzemerszRy Miron Sz. Vazul r. sz., sl. (L Napkor. Molnár István 1. /SÍ^Nyirgyulaj. Mosolygó Antal szsz. ü. esp. 1., Mosolygó Sándorfel. . 3. Nyirbélteki kerület. Esperes : Volosin János nyirbélteki I. Jegyző: Papp György nyirvasvárii lelkész. Parókiák : 1. Nyiradony. | Máthé Gyula dr. 1. — sl. 2. Nyirbéltek. Volosin János esp. 1. 3. Nyirgelse. Szmandray János hl. 4. Nyirlugos. Véghseő István hl. 5. Nyírpilis. Molnár Pál hl. 6. Nyirvasvári. Papp György lelkész, I — sl. 7. Penészlek. Rektor Pál 1. 8. Piricse. Sereghy Pál hl. 4. Nyíregyházi kerület. Esperes : Zloczky Demeter orosi lelkész. J Jegyző: Kohut István kenézlői hl. Parókiák : 1. Balsa. Damjanovics Ödön 1. 2. Buj. Bellovics Gyula 1. 3. Kenézlő. Kohut István hl. 4. Kótaj. Rákovszky Gyula 1. 5. Nagykálló. Hudáky Gyula lelkész, f 1). Nyíregyháza. Ruttkay Gyula kanonok, 1., Sereghy László szsz. ü. f>ki titkár, tképző int. hittanár., Szuchy Elek sl., sz. e. karnagy éa gimn. hitoktató. 7. N^irpazony. Tóth György hl. 8. Oros. Zlocxky Demeter szsz. ü., esp.^1. 9. Timár. Kutka Szidor erd. esp. Vencsellő. Fuhrmann Antal* 1. III. Szatmári föesperesség. 1. Batizvasváríi kerület. — Teljesen román impérium alatt s parókiái az alábbiak kivételével a nagyváradi püspöknek, mint ap. delegátusnak ideiglenesen alárendelve. — 1. Kökényesd. Damjanonovics József 1., Csedregbe kihelyezett szatmárnémetii sí. Illés VMcto». 2. Sárkozuilak. Ulicsák Béla 1. 3. Szárazberek. Neviczky Gyula ItL

1172. Csengeri kerület. Esperes: Matyaczkó György nagypeleskei lelkész. A magyar közigazgatási területen fekvő parókiák és a saárazbereki lelkészet meg nem szállott fiókhitközségeinek esperesi hivatalvezetője : Mitró János porcsalmai hl., ker. jegyző. Parókiák. 1. GsegoJd. 2. Csengerujfalu" SzatJű—János érd. esp. 1. 3. Jánk. Vérdon János 1. 4. Fwcsalma. Mitró János hl., esp. hv. 5. Nag5peleske. — Román impérröm, de a hajdudorogi e. m. joghatós. a. Matyaczkó György esp. 1. — A kerület többi része ideiglenesen a nagyváradi püspök jogh. és román impérium alatt. 3. Nagykárolyi kerület. Esperes : — Jegyző: — Parókiák: I. Nagykároly II. Szócska János érd. esp. 1. — Jelenleg az egész kerület román impérium alatt van s többi parókiái a nagyváradi pk., mint ap. delegátus joghatósága alatt állanak. 4. Nyíri kerület. Esperes: Tivadar Elek fábiánházai 1. Jegyző: Damjanovics Ágoston gebei lelkész. Parókiák : 1. Fábiánháza. Tivadar Elek esp. 1., Sereghy László sl. 2. Gebe. Ifjl Damjanovics Ágoston 1.3. Hodász. Turzán József hír 4. Nagydobos. Mihályovszky Gábor hl. 5. Nyircsászári. Kozma János 1., nyírbátori főgimnáziumi hitoktató 6. Nyirderzs. Borián János hl. T Nyirparasznya. Dobránszky Sándor hl. S^Ópályi. Bellovics Miklós 1. 5. Szatmárnémetíi kerület. Az egész kerület román impérium alatt s az alant fel nem sorolt parókiák a nagyváradi pk.ap.tlelegátusi joghatósága alatt. — Esperes : Gönczy Antal t. kanonok, szatmárnémeti II. lelkész. Jegyző : — Parókiák. 1. Szatmárnémeti. II. Kéki és nagygéresi Gönczy Antal t. kanonok, esperes 1., — sl. A parókia területén tartózkodik s jelenleg állomás nélkül van a szatmárnémetíi I. sz. parókia törvényes lelkésze : kéki és nagygéresi Gönczy Pál, kit a megszálló románok 1919. augusztusban parókiájából erőszakkal elmozdítottak. IV. Zempléni főesperesség. 1. Bodrogközi kerület. — Cseh-szlovák impérium, de a hajdudorogi e. m. joghatósága alatt. — Esperes : Mitrovics István kisdobrai lelkész. Jegyző : Sztankaninecz Endre dámóci 1. — Parókiák. 1. Bodrogmező. Takács Péter 1. — sl. 2. Bodrogszerdahely. Slepkóvszky Sándor 1 . 3 , Cséke. — Ideiglenesen mint magyar közig, alatt álló, a hegyaljai kerületbe osztva. — Legeza Ödön hl. 4. Dápióc. — Ideiglenesen a hegyaljai kerületbe osztva. — Sztankaninecz Endre 1. 5. Kisdobra. Mitrovics István esp. 1. 6. Zemplén. Andor Andor 1. 7. Zemplénagárd. — Ideiglenesen a hegyaljai kerülethez cs. — Csepey Jenő i . 2. Hegyaljai kerület. Esperes : Fenczik Győző szsz. ü. sárospataki lelkész. Jegyző: — Parókiák. 1. Bodrogkeresztúr. Szuvák József hl. 2. Bodrogolaszi. Sztankay Endre hl. — 3. Komlóska. Kerekes Antal 1. 4. Mezőzombor. Bicsánszky János hl. 5. Sárospatak. Fenczik Győző szsz. ü. esp. 1., Szklár Jenő sl. 6. Sátoraljauj- f hely. Damjanovics Ágoston főesp. 1., Oravecz Jurcsó György sl. — hitokt. 7. Szerencs. Bányay János t. kanonok, a F. J . - r . tiszti keresztese, L, Vályi Miklós kis. 1. 8. Tokaj. Mosolygó József 1. 9. Tolcsva. Kiss Andor érd. esp. 1. 10. Végardó. Id. Kiss Gyula.

t^ytJ-M miskolci lelkész. Jegyző : Orosz József görömbölyi 1. Parókiák. 1. Felsőzsolca. Andor Miklós 1. 2. Görömböly. Orosz Józsefi. — sl. 3. Hejőkeresztúr. Rojkóvics Sándor 1. 4. Miskolc. Schirilla SzóIon Andor szsz. ü. esp. 1., ifj. Kiss Gyula hitoktató. 5 Sajópálfala. Spiry Elek 1. — sl. 6. Sajópetri. Zapotoczky Endre t. kanonok, 1. 7. Sajószöged. Szabó Szidor lelkész. V. Székelyföldi töesperesség és külhelynökség. Jelenleg egész területe román impérium alatt áll s ideiglenesen a gyulafehérvár-fogarasi érsekség, mint apostoli delegátus joghatósága alá tartozik. A hajdudorogi egyházmegyéhez eredetileg tartozott parókiák száma volt 163, összesen — 191Ö. évi népszámlálás szerint — 217.640 gör, kath. lakossal. Jelenleg a hajdudorogi püspök tényleges kor^"*mányzata alatt áll 84 parókia 144.281 gör. kath. hivővel. Idegen uralom alá jutott 79 parókia 73.35§ Tiivővel, ezek közül cseh uralom alatt van 4 parókia 5780 hivővel, román uralom alatt 75 parókia 67597 hivővel, kik közül 8 parókiának 13.248 hive fölött megyés- ; püspökünk ma is teljes joghatósággal bir, bár azt politikai okokból nem gyakorolhatja, 67 parókia mintegy 54.331 hivővel ideiglenesen a román püspökségek joghatóságának van alárendelve.

Az eperjesi egyházmegyéből (magyar közigazgatás alatt levő területen működő lelkészek névsora.)

1

Püspöki külhelynök : Vasskovics Antal esperes, mucsonyi leik. Egyházmegyei főtanfelügyelő : Dr. Szémán István, Szuhakálló, Borsod megye. Lelkészkedö papság. 1. Borsodi kerület. Esperes : Ifj. Vasskovics Antal szsz. ülnök, püspköi külhelynök. Parókiák. 1. Abód. — u. p. Szendrő — Gyulay Jenő. 2. Irota. — u. p. Lak. — Gulovics Emil. 3. Mucsony. Ifj. Vasskovics Antal szsz. ülnök, esp. pki helynök. 4. Rakaca. Bobák János. 5. Tornabarakony. — U. p. Szalonna. — 5. Viszló. — U. p. Rakaca. — Bubnó Andor. 2. Szántói herület. Esperes : Zapotoczky Igor Szilárd abaujszántói lelkész. Parókiák. 1. Abaujszántó. Zapotoczky Igor Szilárd esp. 1. 2. Abaujmogyoróska. — U. p. Fony. — Ladomérszky Árpád János. 3. Baskó — U. p. Boldogkőváralja. — Kemény Gusztáv 4. Boldogkőváralja. Ladomérszky Miklós. Ideiglenesen idecsatolva a megszállástól mentes két kassakerületi parókia, u. m. 5. Filkeháza. Tutkovics Bertalan. 6. Mikóháza. Lengyel Gyula. 3. Csereháti kerület. Esperes : Kobulniczky Cirill garadnai 1. Parókiák. 1. Csobád. Krajnyiczky József. 2. Abaujszolnok. — U. p. Selyeb. — Artim Lajos. 3. Garadna. Kubolniczky Cirill esp. 1. 4. Felsővadász. Kovaliczky Elek. 5. Homrogd. Mocsár Endre. 6. Kánv Minrcilí Ftnil 7 Omc^rrnríníj — II n FpIcrWcirlácv Dp-H-rá.

119-

Országos vásárok jegyzéke. ( A kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban felfektetett törzskönyvi adatok alapján.) Használt röviditések : áv. = állatvásár; kv. — kirakóvásár ; e. = előtt; u. = után ; mege. = megelőző ; köv. — követő ; mfogl. — magában foglaló ; v. — vagy; vm. = vármegye.

Abaujszántó (Abauj Tornám.) nagycsüt. e. szerdán, jul. ) 3 , okt. 4. és dec. 6. Apátfalva. ( C s a n á d m ) ápr. 24, jul. 2 6 . , szept. 8. és nov. 25. u szomb. áv., vasárn kv. Aszaló. (Ab. Tornám.) márc. 28., j u n . 22., dec. 31. Balkány (Szabolcsm.) ápr. 1., nov. 1 ét és dec 25. napját megelőző és -aug. 20-át mfogl kedden kv. és áv. Balmazújváros. ( H a j d ú m ) febr. 2., m á j . 25., aug. 14 , nov. 19. napjait mfogl szerdán áv. és kv. Battonya (Csanádm.) Judica v feketevas. e., j u n . 29. u. nov. 5-ike e. péntek napokat mege. szombati napon áv., vasárn. kv. Békéscsaba. (Békésm) márc 1., jul. 1., okt. 26 , dec. 1., mindig 4 napon keresztül Pénteken a szarvasmarha-, juh- és sertésv., szombaton a lóv., vasárnap és hétfőn a kv. Ha a kitűzött határnapok nem vasárnapra esnek, a kv. mege. vasárnap kezdődik. Évenkint ápr. hó 24. luxuslóv. Békéssámson. (Békésm.) Sarlósból dogassz. napját köv. vasárn. v. ha Sar lósboldogassz. vasárn. esik, ugy aznap bucsu kv. Bélaapátfalva (Borsodm.) márc. 19., m á j . 29., aug. 14., nov. 30. Bercel. (Szabolcs.) lásd Tiszabercel. Berencs. (Szabolcsm.) lásd Rétközberencs. Berettyóújfalu.

(Biharm.) ápr. 24., aug. 15 , okt. 9. napjait mege. hét és febr. havának első szerda és csüt. nap iáin.

szerdán

a

inti- ¿0 cortóew

«

Boldogkó'váralja. (Ab. Tornám.) febr. 1 6 , máj. 26., aug. 11., nov. 11. Budapest, márc. 2. vas. máj. u. vas., aug. 3. vas., nov. 1 vasárn. kezdődik s két hétig azaz a 2. hét szombatjáig tart, a marha és lóv. a második vas. és hétfőn tartatnak. A kv. 1. napját mege. szerdai naptól a kv. kedd napjáig bőrirhav. A két k ü l ö n lóv. közül az ápr. 24 ét mfogl. hét vas. e. vas., hétfőn és k e d d e n ; a 2. okt. 1. vasárnapj., hétfőj. és keddj. tartatik. A kv. tartama alatt borv. Az orsz. magyar gazd. egy. a Tattersallban tavasszal két luxuslóv. és egy teny. állatv., ősszel egy luxuslóv. és egy hizottállatvás., azonkívül márc hó 21., 22 , 23. még egy luxuslóv. tart. Büdszentmihály. (Szabolcsm.) j a n . sz. Pál napját mfogl. hétfőn, ápr. 2 3 . mfogl kedden, j u l . Margit és okt. 18 át mfogl. hétfőn kv és állatv. C s e g e . (Hajdúm.) ápr. 12., j u l . 1 ét, szept. 20 át és nov. 15. e. hétf. napokon kv. és áv. Csenger. (Szatmárm) A dec kivételével minden hó 3 ik péntek napj , ha ünnepre esik, akkor előző pénteken. A dec. v. kar. e. pénteken tartatik meg.

Csongrád. (Csongrádm.) márc. 1., máj 1 , aug. 25. és dec 10-ét mege. vas. kv., mege. nap áv. Ha vas. esnek, a vásár e. nap tartatik. Debrecen. A remete Antal, szent György, nagyboldogassz. és Dénes na pókról elnevezett vásárok 9 napon át tartatnak, a vásár az ünnepeket mege. hétan hétfőn kezdődik Nyersterményekre

121

120 Gyula. (Békésm.) Pál ford. meges szombaton és vas. sertésv., vasárnap és j héten szerdától hétfő délig, továbbá héttőn 1 v., a második hétnek hétfő és „Exaudi" vasárnapot, j u l . 22-ét ég. kedd napján pedig marhav. tartatik. A szept. 8 át mege, hetekben szerdától hortobágyi pusztán j u n . 20 át mfogl. hétfő délig. hét. csüt. áv. hajdúböszörmény Hajdúm.) febr. Derecske. (Biharm.) jan. 15., ápr. 3., ápr. 1., j u n . 26., aug. 25. és nov 24., aug. 15. és okt. 15 ét mege. héttői 19. napot mfogl. hétfőn. Ha ünnep, ja napok e. pénteken. Dombrád. (Szabolcsm.) jan. 15., következő hétfőn. Hajdudorog. (Hajdúm.) febr. J ^ ápr. 28., jul. 8. és okt. 8-át mfogl. jul, 29. és nov. 11-ét mfogl. csütörtöhét. hétfőn. k ö n kv. és áv. Eger. (Hevesm.) vizk. u. hétfőn, Hajduhadház. (Hajdúm.) márc. 12„ Pongrác nap hetében hétfőn, Sarlósboljul. 6-át, szept. 21 ét mfog. esürörtidogasszony u. hétfőn, szept. 28 és 2 9 . kön kv. és áv. marhav, 29. és 30. kv. Hajdúnánás. ( H a j d ú m ) márt, I I , , E g y e k . (Hajdúm.) jan. 20-át, ápr. jul. 16., szept. 14., dec^ 4. napokat 25 ét, aug. 20-át s okt. 20-át mege. mfogl. szerdán kv. és áv. hétfőn. Hajdúszoboszló. ( H a j d ú m . ) VirágErdó'bénye. (Zemplénm.) j a n . 28., vasárnap és áldozó csütörtök mfogl, ápr 24.. okt. 28 Ha ünnep, a mege. héten hétfőn, jul. első hétfőjén, Demehétfőn kv. ter-nap hetében, hétfőn Erdőtelek (Hevesm.) ápr. 1 — 2 . , Hajduvámospércs. Hajdúm.) jan. okt. 15 16. Károly, május Zsigmond, aug. Lajos, F e h é r g y a r m a t . (Szatmárm.) febr. 2. nov. Katalin napját mfogl. hetében hétfőn. u. húsvét és pünkösd e. héten jul. 28 át, Hódmezővásárhely. (Csongrádm,) szept. 22 ét mfogl. héten és kar. e. jan. Jézus nevenapja, vasárnap és hétfőn, héten hétfőn. márc. József-napot, Űrnapot, jul. apósF e l s ő v a d á s z . (Abauj-Tornam.) Gyütolok oszlását és okt. Sz. Gál-napot mölcso. Boldogassz. u. hétfőn, j u n . 24., mege. vasárnap és hétfő, mege. szomőrzőangy. vas. köv. hétfőn és okt. 2 6 . baton áv. F o r r ó . (Abiuj-Tornam.) jan. 10., H ó d s á g . (Bácsbodrogm,) ápr. 9,. ápr. 25., aug, 15-ét mfogl. csüt.; ha szept. 29. Ha nem vasárnapra vagy ünnep, mege. szerdán ; okt. 9-én, ha hétfőre esnek, a mege. vas. és héttőn. szombatra esnék, az e. való napon, ha J á n k . (Szatmárm,) május és szept. vasárn. a köv. hétfőn. hó második csütörtökén. F ü z e s a b o n y . (Hevesm.)

márc. 12.,

j u n . 12., szept. 12 , dec. 12., mege. vasárnapon á v , hétfőn áv. Ha e napok nem esnek hétfőre, mege. vasárnap és hétfőn.

Füzesgyarmat. (Békésm.) márc. 29 — 30., j u n . 1 0 — 1 1 . , aug. 2 6 — 2 8 . , okt. 2 4 — 2 5 . Ha nem szombat, vasárnapra esnek, a mege. szombaton szarvasmarha-, juh-, sertés-, vasárnap a kv. és lóv. G y ö n g y ö s . (Hevesm.) febr. 2 — 3 , máj. 25-26., aug. 24—25., nov. 1 9 — 2 0 . Ha e határn. elseje nem esik vasárnapra, ugy mege. vas. és hétfőn,

Kőröstarcsa. (Békésm.)

ápr. 2 3 — 2 4 . , áv., második

Nyirbogdány. (Szabolcsm.) márc. 12., j u n . 24., okt. 4., dec. 6. hetében szerdán.

K ö t e g y á n . (Biharm.) jan 10., jul. 10. M á d (Zemplénm.) febr. 15., május 30., okt. 6., dec. 12. kv.

Nyíregyháza, (Szabolcsm.) Tamás napj. (maic. 7.) mfogl hétfőn és kedden. Pünk. napját mege. hét hétfő és kedden és Kisasszonyn. és Luca napját mfogl. hétfőn és kedden kv. és á v , Med. napj. mfogl. hétfőn lóv. Nyirlugos. (Szabolcsm.) május 1. és jul. 31 ét mfogl. szerdán kv. és áv. Nyirmada. (Szabolcsm.) Virágvas. u. szerdán, Áld.-csüt. mfogl., jul. A n n a napját, Kisassz. és András napját mfogl. szerdán kv. és áv. Polgár. (Szabolcsm.) j a n 4., márc. 15., jun. 14., szept. 20. mfogl. szerdán kv. és áv. Püspökladány. (Hajdúm.) márc. 19.,jul. 13., szept. 2 9 . , nov. 11. hetében csüt. és szept. 29. e. csüt. kv. és áv. Rakamaz. (Szabolcsm.) ápr. 25., aug. második és nov. második hetében hétfőn. Ha ünnep, a köv. napon. Sajószentpéter. (Borsodm.) márc. 12., ápr. 24., jun. 29 , szept. 29. és dec. 6-át mfogl hétfőn és mege. vasárnapon, Ha ünnep, a köv. hétfőn és vasárnapon.

-szept, 1 — 2 . , napon kv.

első

nap

Máriapócs (Szabolcsm.) február 6., máj. 3., aug. 21., Mária napját, dec. S. köv. hétfőn. Mátészalka. (Szatmárm.) jan. 25., márc. 19., ápr. 24., szept. 29-ét mfogl. hét hétfőjén, Mária Magdolna és Erzsébet napot mfogl. hét hétfőién. MegyaszÓ. (Zemplénm.) január 15., m á j u s 10., szept. 29. Mezőberény. (Békésm.) ápr. 8., jul. 12. és okt, 6-át mege. pénteken szarvasmarha-, sertés- és juhv., szombaton ló- és vasárnap kv. Mezőcsát. ( B o r s o d m J márc. 4 , j u n . •S., okt. 10., dec. 30. mege. napon áv. Mezőkeresztes. (Borsodm.) ápr. és aug. első vas. és hétfőjén, szept. 19.. dec. 22-ét mege. vas. és hétfőn, az 1. napon az áv„ a 2. nap kv. Mezőkövesd. (Borsodm.) márc. 19., j u n . 27.. aug. 20., okt. 4-ét mege. hétfőn. A mege. vasárnap áv. Miskolc. Julianna, Orbán, Sámuel, Lukács és Lázár napokat mfogl. hetekben hétfőn, mege. s köv. 3 — 3 nap áv. Nádudvar. ( H a j d ú m . ) jan., ápr. és aug. első hétfőjén, okt. 25-ét mfogl. héten hétfőn. Ha újévre v. ünnepnapra esnék, a köv. napon.

Sajóvárkony.

(Borsodm.) ápr. s okt.

első hétfőjén.

Sárospatak. (Zemplénm.) márc., m á j . , aug. és okt. hónapok első, dec. hónap 2. szerdáján. Ha ünnep, a köv. napon.

Sárvár. (Vasm.) áug. 2. u. köv. hét(Szatmárm.) febr., aug., főn, Simon-Juda napján. Ha ünnep, a okt. és dec hónapok első keddjén. köv.. napon. Nagykálló. (Szabolcsm.) Hush. kedd Sátoraljaújhely. (Zemplénm.) ApolKaba. (Hajxiu.n.) febr. 14-ét, jun. u. csüt., szent György, László király, lonia, Virágvas., j u ' . 2., szept. 2-ika, 21-ét, szept. 8-át és nov. 5-ét mfogl, sz. Mihály és sz. András napját mfogl. nov. 5-ike hetében, Karácsonyt mege. szerdán kv. és áv. hetek csütörtökért. héten hétfőn és kedden, ünnep esetén Karcag. (J -Nk.-Szolnokm.) Mátyás Nagyléta. (Biharm.) jan. 10., ápr csütörtökön és pénteken. nap, pünk., Maigitnap. sz. Mihálynap 19. és okt 2 át mfogl. héten csüt. Szeged, febr. 17., Sz. Donát napját sz. András nap e. vasárnapon és hétfőn, Nagypalád. (Szatmárm.) febr. 14 , mfogl. héten, m á j . 5., jul. 31., okt. 10., vasárnap áv., mindkét nap kv. máj. 9.. aug. 1., okt. 24. Ha ünnep, nov. 30. mfogl. hetekben vasárnaptól Kisvárda. (Szabolcsm.) márc. 17/ az előtte való hétfőn. vasárnapig, megelőző pénteken és szomNyirbakta. (Szábolcsm.) j a n . 27., baton sertésv. máj. 23., j u n . 16., szept. 1. és nov. 1 - ét mfogl. hétfőn és karácsony e. hétfőn..ápr 15., j u l . 5., aug. 21. és nov. 6. i Szeghalom. (Békésm.) febr. 10., máj. 20., jul. 20. és szept. 20. u. hétKőrösladá,ny. (Békésm.) máj. 10., napját mfogl. hétfőn kv. és áv. Nyírbátor. (Szabolcsm.) márc. 25., főn és kedden. jun. 28. és szept, 15. H a vasár- vagy ünnepnap, a mege. két napon. E l s ő ^ F máj 28., szept. 8.. nov. 9. és dec. 6. Széntmihály. (Szabalcsmegye) lásd Nagyecsed.

97Szerencs. (Zemplénm.) jan. 16., ápr 24., aug. 16., nov. 2. S z i k s z ó . (Ab.-Tornm.) febr. 6., máj. 1., jul. 22., szept. 8., nov. 11-ét mfogl. vasárnap és hétfőn. T á l l y a . (Zemplénm.) jan. 2., ápr. 4., j u n . 7 „ okt. 19. Tarcal. (Zemplénm.) febr. 3., márc. 10., máj. 5., aug. 11., szept. 29. és nov. 17. u. köv. hétfőn. Ha ünnep, a mege. hétfőn, Tiszabercel. (Szabolcsm.) febr. 16., j u n . 2., aug. 24., okt. 15. Tiszadob. (Szabolcsm.) jan. 15., ápr. 17-ét, aug. 7-ét és okt. 4 ét meg. hétfőn. Tiszalök. (Szabolcsm.) febr. 14.,

máj. 15„ aug. 21., szept. 25., nov. 2 7 , mfogl. hét csüt. Ha ünnep, akkor szerdán kv. és áv.

Tiszaluc. (Zsmplénm.) jan. 5., ápr. 15., jul. 10. nov. 5. Tokaj. (Zemplénm.) márc. 24., j u n . 23., jul. 22., szept. 22., okt. 27., dec. 22-ét mfogl. hétfőn. Ha ünnep, a köv. hétfőn. Ujfehértó. (Szabolcsm.) Nagy Károly, Medárd, Sámuel és nov. 20-át mfogl, hetek csüt. kv. és áv. Vásárosnamény. (Beregm.) Húshagyó kedd u. eső hétfőn, jun. Medárd napot mfogl. hétfőn, szept. 8. u. hétfőn, dec, Luca napot mfogl. hétfőn kv. és áv, ]

•

Hölgyek figyelmébe! Rokkanlak, hadiözvegyek és tisztviselők családjainak 2 0 % árengedmény!

OLÁH ISTVÁNNÉ ELSŐRANGÚ DIVATÁRUSNŐ NŐI KALAPDIVATTERMÉBEN

ÉR-UTCA 39. SZ. ALATT lehet beszerezni a legolcsóbban női, leányka §

kalapszükségleteit. Átalakítást, festést tetszés szerinti színben a legdivatosabb formák szerint készít. :: Gyászkalapot azonnalra vállal.

98-

(TÖRV BEJ. CÉG.)

NAGY IMRE KERESKEDELMI ÉS I N G A T L A N F O R G A L M I IRODÁJA

N YI R E G YHÁZA, NYIRV1ZPALOTA. IRODAI ÓRÁK: 8-12-IG ÉS 14—19 IG.

•öFOGLALKOZIK: Az „Országos F ö l d b i r t o k r e n d e z ő Bíróság" 1921. évi agusztus hó 12. n a p j á n kelt 2537. O. F. B./I92I. s z á m ú engedélye alapján. Ingatlan osztály : H á z a k , telkek, n y a r a l ó villák, földek, b i r t o k o k , s z ő l l ő k , e r d ő k , malmok, gyárak, éitermek, k á v é h á z a k , szállodák, mindenféle üzletek, v a l a m i n t földbérletek vételével és e l a d á s á v a l .

Kereskedelmi osztály: N y e r s t e r m é n y , t a k a r m á n y , m a g v a k , g y á r i és m e z ő g a z d a s á g i g é p e k , é p ü l e t a n y a g o k , k á v é h á z , v e n d é g l ő és m i n d e n f é l e ü z l e t b e r e n d e z é s e k .

Óvadék: A z iroda á l t a l az 1920 évi X X X V I . t. c. a l a p j á n kiadott 6 0 0 0 0 - 9 2 1 . F ö l d m . M i n . s z á m ú rendelet X I . c. 233. § . é r t e l m é b e n a z „ O r s z á g o s F ö i d b i r t o k r e n d e z ő B i r ó s á g " részére a z O K H.-nál letéve

ső nyíregyházi villanyerőre berendezett márvány, gránit és koipar telep

agy választék : síremlékek mindenféle bel- és külföldi márvány és gránit fajokból, úgyszintén bármilyen rv és rajz szerint faragtatok ugy márványból, mint szürke gránitból saját műhelyemben. — Útszéli ¡resztek és nagy templomi kereszt Krisztus testtel nagy választékban és mindenféle méretben vannak.

Megrendeléseket két héten belül elkészítek. T E L E F O N

m m

* ? N»

M

o o

8 £ ff o

tfl

3

N o O4 8)

H" 0

c/d

ni ?

P

*

B4

3 ^ ® a M>

Ki

5 >

cr> N rr*

o > C/5 N

H > w r* ^ O C/3

C

H d

°o S X) 3 O

2 o

¡s* o zL o S 9 9 p ^ 0 W • M. "

S Z Á M .

3

o 5

Ifl N«

e

219.

D

W

sJ

Költségvetéssel és rajzokkal szívesen szolgálok.

o co •v O

tn H n:

~a > r-

tn 2

§ c Üt

co

c

H O X

XI

a

co C >

Z rn co N

o cn > xi

00 > z

O o c/J O* p, •n O

3 <

cn p*

o< >>

el

p

O cn

O £r Sű p* to ÜT

Varrógépek

Kerékpárok

valamint ezek összes alkatrészei legjutányosabb áron kaphatók

KUHAREK MŰLAKATOSNÁL

FERENC

NYÍREGYHÁZA,

NYIRVIZPALOTA.

Írógépek, vadászfegyverek, kerékpárok és varrógépek javítása pontosan és szakszerűen eszközöltetik. Minden törött géprészt, fémtárgyat jótállás mellett szakszerűen kijavít.

Autogén hegesztési vállalat

LENGYEL NÁNDOR CONFISERIE

• NYÍREGYHÁZA, •

CZUKRÁSZ

TELEFONSZÁM 207.

ÂZ uri kÖZfinSég találkOZÓ '

Naponta elsőrendű friss sütemények, m Teasütemények stb. ® Fagylalt, Parfé, elsőrendű Crém és G r i l i á s különlegességek. ® Ajánlja saját készitményü finom csokoládébonbonjait

Külön terem ÖSZSZEjjj^e. j

LENGYEL-féie

csokoládé crém különlegesség Naponta friss dobosszeletek és torták. ® Elsőrendű csokoládék és cukorkák. ® Rendelések a legizlésesebben lesznek elkészítve. Minden igényt kielégítő pontos kiszolgálás!

Egyike a vidék legelegánsabb és legnagyobb cukrászdáinak

101-

Festékáruk a legjobb minőségben, a legolcsóbb

napi

áron

IZSAY

kaphatók

KÁROLY festéküzletében

Nyíregyháza, Luther-utca 6. szám. (Volt HIBJÁJV-Me festéküzlet.)

Elegáns divatcipőK nagy választékban l e g o l c s ó b b a n

vásárolhatók

HUNGÁRIA CipOárüházlian Interurbán telefon 195. szám

Álland óan újdonságok : Női- és férfi lakk, antilop, bagaria, Chevreaux és box, fél és magascipőkben. — Gyermekcipők minden nagyságban.

»

128

NYÍREGYHÁZI FAMUNKÁSOK TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH-TÉR

10.

SZÁM.

A legkülönbözőbb bútordarabok, keményfa hálók, előszoba bútorok, Íróasztalok és konyhaberendezések minden nagyságban és alakban állandóan raktáron vannak.

BATTA J Ó Z S E F [ü

ruhafestő, végytisztító, gouvrirozó ós plisszérozó intézete 0 NYÍREGYHÁZA, ZÖLDSÉG-TÉR 21 L A K Á S :

BUJTOS

* UTCA

50

sz.

SZÁM.

125-

YOft6Y ® g @ f t E @ l E N I - t H . 7o

ácahesí. áfefcá késsif:

templom- és toronytetőfedéseket és azok javítását és befestését. yD^ggíiratféifii

teéssSí

és

fawí5.

I k M l F l l i r T M T ® ¥ T

19

0 2

r

Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy évek óta fennálló

műköszörűs műhelyemet a kor igényeinek megfelelően modernül átalakítottam, ugy hogy munkáim a legkényesebb igényeknek is megfelelnek. Fölhívom a borbély és fodrász urak figyelmét, hogy borotvákat különös gondossággal és gyorsan köszörülök. — Raktáron tartok mindenféle elsőrendű minőségű

solingeni acélárut u. m. késeket, bárdokat, ollókat a legolcsóbb árban. Postán beküldött munkát három nap alatt portóuentesen küldök vissza. — További b. pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel

Garfimkel M. ftí™""

130-

EMMA

KALAPSZALON Kossutti-utca fi. sz. Párisi és bécsi modellek, kész kalapok hagy raktára.

—

Elvállal

mindenféle kalapmunkát.

Hihetetlen olcsó árak!

Pontos kiszolgálás!

A székesfehérvári országos kiállításon, szatmári, szabolcsi és debreceni k i á l l í t á s o n ezüstéremmel és díszoklevéllel kitüntetve.

«0 _J 'VI a -i o

N «0

«/) o

H Z

o

t.

RdD05ZTfl és JUM5Z épület-mülakaios, kútfúrás-, m e c h a n i k a i és elektrotechnikai v á l l a l a t

NYIREGYHAZA, Zöldség-tér 8. szám. Elvállal villamos Keszit mindennemű rendevaskezéserítéseket, ket, vasvill a n y c s e n g ő felszerelékaput, seket és javításokat; sirm o t o r o k , D y n a m ó k fölrácsoszerelését és j a v í t á s á t . kat és fürdőszoba — írógép, varrógép, berendezést. — Tag r a m o f o n és k e r é k p á r javítást. V i l l a n y csillákaréktüzhelyeket r o k a t és é g ő k e t raktáminden kivitelben ron tartunk, azokat a és raktáron kapnapi áron alul áruhatók. sitiuk.

131-

MÜLAKATOS ÉS MECHANIKUS IDEIGLENESEN: ÓSZŐLLŐ-UTCA 34. SZÁM ALATT.

Elvállal: fegyverjavitást, feketitést, uj agyak készitését, minden rendszerű irógép javitá sát, kerékpárok, permetezők, kutak és mindennemű lakatosmunka javítását és készitését jótállással, jutányos áron, gyors és pontos kiszolgálás mellett.

AUTOGÉN HEGESZTÉS!! „Hattyú" gözmosóda

PAPP LÁSZLÓ ö és vegytisztitó intézete

Női és férfiruhát, kelméket, bármily szinben művésziesen

s

t

és tisztit vegyészeti uton a leggyorsabban és a legszebb kivitelben. G y á s z r u h á k festése 24 óra alatt készül. Fehérneműt, gallért, kézelőt hófehérre és tükörfényesre

Nyirvizpalotával szemben.

NYIREGYHAZA Széchenyi ut 2. szám.

Nyirvizpalotaval onnmkiM

132-

IRSAI» TA R S A VASÖNTÖDE OÉP- ÉS SZIVATTYUGYÁR

N Y Í R E G Y H Á Z A .

Ipari és mezőgazdasági gépek javítása Telefonszám 45.

Telefonszám 45.

PETROVICS LAJOS VILLANYSZERELÉSI |

VÁLLALATA

LAKÁS: CSILLAG-UTCA 39. SZÁM.

Elfogad a villamos szakmába vágó mindenféle szereléseket u. m.:

m o t o r o k , d i n a m ó k , v i l á g í t á s i bevezetések k é s z í t é s é t , v i l l á m h á r í t ó k , h á z i telefon és c s e n g ő b e r e n d e z é s é t és e z e k J a v í t á s á t jótállás mellett. Teljes tisztelettel PetfOViGS LajüS villanyszerelő G Y O R S , P O N T O S ÉS J U T Á N Y O S

KISZOLGÁLÁS!

Bejelentéseket szerelésre és javításra

m e z e y

elfogad:

k á l m á m

műszaki vállalata, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 1.