SZEMLE. Kastélyról kastélyra avagy kié a művészet?

SZEMLE Kastélyról kastélyra avagy kié a művészet? Nyomozó-sétánk első — persze képzeletbeli — színhelye, indokolt csalódására mindazoknak, akiknek a cím elegáns környezetet ígért, ko­ rántsem kastély. Sőt. Mentségemül szolgáljon, hogy olykor ott találko­ zunk a művészettel, ahol a legkevésbé vártuk, s ahol — tartunk tőle — oly esetlenül-szánalmasan csetlik-botlik majd, mint Baudelaire albatrosza a hajó padozatán. De ha az albatrosz megtanul a matrózoktól járni? Vagy — s ez lenne a legszebb — megtanítaná őket fenségesen repülni? Valami ilyesmit látott Dosztojevszkij szibériai börtönében, a h o g y ő nevezte: „ A holtak házában". Így történt: a fensőbbség m e g e n g e d t e a raboknak, hogy színielőadást tartsanak. Miért is ne? A kultúra műveli a lelket, finomítja az érzéseket. Nosza hozzálátott ez a nem mindennapi műkedvelő társulat szerepet tanulni, színpadot ácsolni, díszletet festeni, függönyt varrni. A z előadás sikere felülmúlt minden várakozást. A „színészek" remekeltek, kettő közülük bármely hivatásos színpadon m e g ­ állta volna a helyét. A fogékony, hálás közönség kiadós tapssal jutal­ mazta az előadást. A színészek boldogan jöttek ki újra s újra függöny elé, se vége, se hossza nem volt a meghajlásoknak. Akárcsak az igazi színházban. A különbség mindössze annyi volt, hogy szereplők és nézők kezén-lábán nehéz vasak csörömpöltek. Minél lelkesebb volt a taps, minél mélyebbek a hajlongások, annál csikorgóbb volt a bilincs-csörgés. Lehet-e taps és játék annyira önfeledt, hogy viselői megfeledkezzenek láncaikról? Dosztojevszkij nem feledkezett meg róluk, bizonyság rá, hogy megírta őket. Á m tanúsít mást is ez a hátborzongatóan felemelő spektákulum: csak a művészeket meg a közönséget lehet bilincsbe v e r n i . Magát a művészetet nem. Hogy miért n e m ? Azért — s ez a címbeli kérdésre az első válasz — , mert mindenkié. A rabé is, ha művész. A művészé, akkor is, ha rab. M i több: a rabtartóé is lehet, s nem akkor és attól, hogy hatalmában tartja a m ű ­ vészben a rabot, hanem amikor méltányolja a rabban a művészt. Ez a legmeghatóbb. Többen feljegyezték, hogy a F e l j e g y z é s e k a h o l t a k h á z á ­ b ó l olvasásakor maga a cár is könnyezett. Én el is hiszem. Hiszek a krokodilkönnyek őszinteségében. Hiszem a mondát is, mely szerint Orfeusz megszelídítette énekével az állatokat. Persze, csak átmenetileg. A dal elhangzott, az erdő-mező vadjai pedig erőt vettek megindultságukon, s ki-ki folytatta a maga mesterségét. Ars longa, vita brevis. A z oroszlán tüstént rávetette magát az őzre, a cár meg nem kegyelmezett

meg Dosztojevszkijnek. Élni kell. Mert az ember — és persze az állat — halandó. Csak a művészet halhatatlan. Hogy Dosztojevszkij és a műkedvelő színész-rabok a művészetnek hódoltak — nem kétséges De mi ríkatta meg a hatalma láthatatlan bilincseiben élő cárt? A művészet-e valóban? Vagy a rabság? Vagy hogy a két világ, a magasztos és a lealacsonyított összemosódott a szeme előtt, s a szabadságot sóvárgó ember emberfelettivé nőtt sóvárgásában a szépségre? Örök titka ez egy örök evidenciának, melynek n e v e a művészet egyetemes hatalma. A z omszki fegyenctelepről a cári palotába jutottunk rabság és sza­ badság művészi útjain, melyek most tovább vezetnek, egy középkorvégi spanyol kastélyba. Feudális kastélyba, természetesen. Gazdája ugyancsak él hűbérúri — tehát korlátlan — jogaival. Mulatság közepébe érkezünk. A kastély gáláns ura éppen egy parasztmenyegző násznépét látja ven­ dégül. A legparttalanabb realizmus hullámain hányódva sem érezzük kevésbé fantasztikusnak Kafka K a s t é l y á n a k eseményeinél azt, hogy Don Giovanni kastélyában parasztok mulatnak! Hát még amikor előlép a délceg házigazda, és vendégeinek előbb félénk, majd nekibátorodó ka­ rától visszhangzó szóval azt énekli: „Aperta tutti quanti: viva la L i ­ berta!", vagyis „Legyetek készen mindnyájan: éljen a szabadság!" K é ­ szen? Mire? Ha egy kastélyban a szabadságot éltetik, valami kétségtelenül ké­ szül. 1788-at mutat a naptár, amikor a friss művet Prágában bemutat­ ják, ebben a művelt városban, ahol a zenét és a szabadságot egyaránt szeretik. Ne feledjük, hogy a bűvöletes zengésű „Viva la liberta"-t, ezt a csodálatos mozarti szabadsághimnuszt nyilván csak főrangú személy dalolhatja világgá a X V I I I . századi operaszínpadon: Don Giovanni, aki­ nek úgyis mindent szabad, s aki épp arra készül, hogy elcsábítsa a pór menyasszonyt, Zerlinettát. De vele énekelnek paraszt vendégei, test­ vérei azoknak a francia plebejusoknak, akik egy éven belül, meghívás nélkül törnek majd be a Ça ira-t dalolva, a kastélyokba. Egymást kizáró szabadságok, egymásnak ellentmondó érdekek egyetlen himnikus szárnyalású melódiában találkoznak: ilyen pillanatokat csak a művészet képes felmutatni. Éppen mert mindenkié. Ezt hangsúlyoznom kell, úgy érzem, hiszen Mozart muzsikájának élvezéséhez nem elengedhetetlenül szükséges a történelmi osztályszemlélet. Hogy kinek mit mond a Don Giovanni e g é s z e vagy egyes részletei, elválasztható ugyanis attól, hogy mikor s hol mutatták be az operát, mint ahogy a művész szándéka és a mű hatása nem egyszer tér el egymástól, a társítások és értelmezések lehetősége gyakorlatilag kime­ ríthetetlen. Ettől egyetemes és halhatatlan az alkotás, s ezért van, hogy mindenkinek meg lehet a maga Mozartja, a maga Don Giovannija, hogy a mű szépségét nem árnyékolja be, ha valaki nem érti, d e fényét tovább ragyogtatja minden hirtelen felismerés, melyet kiváltott, a bele­ érzés, még a belemagyarázás is, hiszen ilyen szubjektív kapcsolat nélkül n i n c s is maradéktalan személyes élmény. A következő kastély felé vezető utunk kitérőjeként vegyünk szem­ ügyre egy ilyen termékeny belemagyarázást. Claude Mauriac az „ ú j regény" egyik jeles művelője és teoretikusa nemrég közzétette annak idején nagy feltűnést keltett L ' a l i t t e r a t u r e c o n t e m p o r a i n e című köny-

vének folytatását: ez a D e la litterature á l'alliterature, melyet egyik kritikusa szellemesen irodalmi genetikának nevez. Mauriac Samuel Beckettben felismerni véli a X V I I . századi Scarron szellemi örökösét; Nathalie Sarrauthe-ot Marivaux-ra vezeti vissza, az írónő kedvelt eljá­ rása, a „sous-conversation", a „társalgás-alattiság" előzményét keresve; Retz bíborost a strukturalista Julia Kristeva elődjeként tünteti fel a francia értekező prózában. Sorolhatnók még az ifjabb Mauriac irodalmi családfájának ágait, de talán ennyi is elég, hogy feltegyük a kérdést: mi ez az eljárás, ha nem kísérlet arra, hogy az ú j , a szokatlannak tűnő ismerősként mutatkozzék be, hogy az ismerkedésből felismerés legyen? Újak és régiek találkozásában az egyik rangot nyer, a másik ifjúságot. A klasszikusoktól így kap tekintélyt az irodalmi avantgarde, s így virrad ú j reneszánsz az inkább tisztelt, mint olvasott régiekre. Ezen a vállal­ kozáson csak nyerhet mindenki. A folytonosság kimutatása, úgy látszik, örök-eleven, emberi szükséglet: a valahova-tartozásé, a valahonnan-eredésé. Különben, ha nem kapcsolnók össze időben is az értékeket, ha nem tennénk úgy, mintha a hagyományos értékek holmi finalista folya­ matban törekednének az ú j értékek világrajöttét elősegíteni (akarják vagy sem: azt teszik!), úgy éreznők magunkat, mint az ijedt gyermek, aki hirtelen eleresztvén szülei kezét, velük együtt elveszti a világban való kedvező fogadtatás naív, de oly szükséges biztonságát. Egy ú j realiz­ mus előhírnökei lennének ezek a jelek? A z otthonosság visszahódításának kísérletei? Akárcsak a klassszikus stílbútoroknak meg az ősi, népi kéz­ művesség termékeinek egyre terjedő kultusza? Impozáns barokk-palotában, melyet luxusszállodává „demokratizált" az üzleti szellem, gépiesen szórakozik vagy diszkréten unatkozik egy maroknyi férfi és nő. A stílszerűen dekorált színházteremben zenét vagy prózát hallgatnak, anélkül, hogy hallanák; üres arccal, érzéketlenül és céltalanul bolyonganak a végtelen folyosók pompás frízei alatt, múzeális értékű bútorok között, műkincsszámba menő szőnyegeken. A ridegségében is lenyűgöző tájat olyan mozdulatlannak mutatja a kamera, amilyen­ né a közönyös sétálók tekintete dermeszti. Évszázadok ízlése, munkája létrehozott egy nagy kultúrát, melyet örökösei nem élveznek, talán nem is érzékelnek többé. Kié hát ez a művészet? A T a v a l y , M a r i e n b a d b a n című, Alain Robbe-Grillet regényéből készült Resnais-film megérteti azzal is, aki számára ez a fogalom mind ez ideig elvont tudományos műszó volt csupán, mi is az az elidegenedés. Ebbe az élettelen világba, ebbe a luxusbörtönbe, melyet rácsoknál, őröknél biztosabban őriz min­ den vágy, remény teljes hiánya, betör s makacsul jogait követeli egy elementáris szenvedély: a szerelem. Természetességében eszelősnek tűnik itt, ahol minden diszkréten, kulturáltan, esztétikusan abnormális. Dosztojevszkij szibériai börtönében létezhetett művészet, mert éhes, tudatlan, megalázott emberek sóvárogtak a szépre, s megbecsülték leg­ szerényebb megnyilatkozásában is. Robbe-Grillet—Resnais modern, ele­ gáns, rezignált rabjai számára a szép használati tárgy, fogyasztási cikk, egy gépies mozdulatokból és sztereotip frázisokból komponált ritus sem­ leges háttere. Mi hát a megoldás? Le a Kastéllyal? Éljen a Börtön? Nem! A börtön nem válhat kastéllyá. De börtön lehet a kastély is. Dosztojevszkij börtönfeljegyzései azért zseniálisak, mert pőrén mutatják meg az embert,

legnyomorúságosabb állapotában, melyben — épp ezért — méltósága maradékának leghalványabb fellobbanása is az örök tüzet táplálja, az elolthatatlant. Resnais remekművet alkotott, mert dermesztő fényben villantja fel azt a világot, ahol már-már kialszik a fény: a művészet már senkié sem, valóban öncéllá lesz, először történetében. Hiszen akik élvezni tudnák, azokat szegénység és tudatlanság kettős rácsa rekeszti el tőle. Akik meg birtokában vannak, azokat eltompította a konvenció és a jólét. A művészet — ha úgy tetszik — kastély, mely meghódításra vár. Titok, mely alig várja, hogy megfejtsék. Csak azoknak tagadja meg magát, akik önelégülten vakok és süketek iránta. Mert nemcsak az a barbár, aki elpusztítja a műkincseket, kiirtja a művészeket. Barbár az is, aki a Kastély kulcsát feneketlen kútba veti, s addig hangoztatja megközelíthetetlenségének hazug mítoszát, amíg a hozzá vezető ösvé­ nyeket lassan belepi a fű. A k i bennrekedt, örökre bennmarad, s elfelejt örülni. A k i meg kívülmaradt, már nem is tudja, hogy a Kastélyt neki emelték.

Balázs Segesvár

Péter:

Politológia és szociológia a román tudományban A p o l i t i k a t u d o m á n y és a s z o c i o l ó g i a v i s z o n y á n a k kérdése r é g ó t a f o g l a l k o z t a t j a a f i l o z ó f u s o k a t . K ü l ö n ­ féle f o r m á k b a n e p r o b l é m a a hazai s z a k i r o d a l o m b a n is jelentkezett. Ezért k í v á n j u k m o s t f e l v á z o l n i a r o ­ mán s z o c i o l ó g i a h á r o m j e l e s k é p v i s e l ő j e — D i m i t r i e Gusti, P e t r e A n d r e i és M i h a i R a l e a — e r r ő l a k é r ­ désről v a l l o t t nézeteit. B á r e g y i k ü k s e m e m e l k e d e t t a t ö r t é n e l m i mate­ rialista f e l f o g á s szintjére, s n e m é r t h e t t e m e g a tár­ sadalmi d e t e r m i n i z m u s t a m a g a t e l j e s s é g é b e n , az e m ­ lített g o n d o l k o d ó k n a k sikerült ( b i z o n y o s , n é h a csu­ pán á r n y a l a t n y i eltéréssel) m e g r a g a d n i u k , ha csak k ö v e t k e z e t l e n é s r é s z l e g e s m ó d o n is, a g a z d a s á g i , tár­ sadalmi, politikai t é n y e z ő k és a m e g f e l e l ő t u d o m á n y ­ ágak természetes összefüggéseit. É r d e m ü k , h o g y m e g ­ értették és j a v a r é s z b e n m e g m a g y a r á z t á k a társada­ l o m t u d o m á n y o k keletkezési f o l y a m a t á t hazánkban, szétválásukat a t ü k r ö z ö t t t á r s a d a l m i v a l ó s á g b o n y o ­ lultságától, d i n a m i z m u s á t ó l f ü g g ő e n . A m a i b u r z s o á i r o d a l o m e g y e s szkeptikus e l m é l e ­ teivel e l l e n t é t b e n , a m e l y e k a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l o m ­ tudományi ágak elhatárolásának lehetőségére, ezek fejlődőképességére, a társadalomtudományi kutatá­ s o k n a k és e l m é l e t e k n e k t u d o m á n y o s j e l l e g e t b i z t o s í t ó sajátos m ó d s z e r e k és m ó d s z e r t a n o k m e g t e r e m t é s é r e v o n a t k o z n a k , az említett r o m á n s z o c i o l ó g u s o k o p t i ­ mista s z e l l e m b e n n y i l a t k o z t a k e k é r d é s e k r ő l , m e g t a ­ lálták a z o k szerteágazásait, és sikerült m e g é r t e n i ü k az e l j ö v e n d ő f e j l ő d é s i távlatokat. A z e g y ü t t m ű k ö d é s , az e g y é n i k u t a t á s e r e d m é n y e k k ö l c s ö n ö s átvétele, a minél árnyaltabb, minél differenciáltabb s így minél s o k o l d a l ú b b és m é l y e b b t ü k r ö z é s v é g e t t kifejtett k ö ­ zös t e v é k e n y s é g — e z a z e s z m é n y r a j z o l ó d i k ki az idézett g o n d o l k o d ó k m u n k á s s á g á b ó l . D i m i t r i e Gusti m e g g y ő z ő d é s e szerint p é l d á u l a t á r s a d a l o m gazdasági s z e r k e z e t é r e é p ü l a t á r s a d a l m i élet e g é s z e . A p o l i t i k a i t ü k r ö z é s szintjén — h a n g o z ­ tatja — értékelő, f e l m é r ő f o l y a m a t t a l v a n d o l g u n k , mivel „ . . . a politikai n o r m a alkalmazása révén a p o ­ litika az e g y é n i t á r s a d a l m i é r t é k e k a n a l i t i k u s m e g v a ­ lósulását jelzi, m í g a z etika p é l d á u l az a b s z o l ú t ér­ tékeket és n o r m á k a t állapítja m e g . M á s s z a v a k k a l : a p o l i t i k a és az etika é r t é k í t é l e t e k k e l d o l g o z i k , m e ­ l y e k e g y b i z o n y o s értékelést f e j e z n e k ki" ( S o c i o l o g i a militans. B u c u r e ş t i , 1935). E l m é l e t é b e n s z o c i o l ó g i a , politika, etika s z i g o r ú a n l o g i k u s sort alkot, m i n d ­ e g y i k t u d o m á n y az őt m e g e l ő z ő t u d o m á n y o k l o g i k u s következménye, mint ahogyan mindegyik megelőző t u d o m á n y m ó d s z e r t a n i feltétele az őt k ö v e t ő n e k . Következésképpen a szociológia a társadalomtudo­ m á n y o k , a p o l i t i k a és az etika p e d i g a s z o c i o l ó g i a és általában a társadalomtudományok természetes k ö ­ v e t k e z m é n y e . A s z o c i o l ó g i a f e l h a s z n á l j a a t ö b b i tu­ dományág eredményeit, a politika pedig a szo­ ciológiára és a többi társadalomtudományra épül, s így a részleges társadalomtudományok

krónika Hasznos és szép kísérlet: Balázs Péter kolozsvári festőművész kiállítást rendezett szülőfalujában. A művelődési ház két szobáját foglalják el a vásznak, s megindult Magyarfenes apraja-nagyja, hogy a képeken önmagával találkoz­ zék. „Nagyon tetszet a kiállí­ tás, fel elevenedett elöttünk a falunk" — írja rossz helyes­ írással, de tiszta szívvel egy öreg ács, s a vendégalbumban jelentkezik az innen elszárma­ zott, hazalátogató orvos is kurta üzenetével: „Az első magyarfenesi képkiállításról szív­ ből gratulálok!" Egyaránt érdekes az, ami egy ilyen „visszacsatolás" után akár a falu, akár a művész gondolkozásában végbemegy. A magyarfenesi lakosok több­ nyire kőművesek, akik mun­ kára a városokba és építőte­ lepekre rajzanak szét, otthon azonban csak a templom kö­ zépkori Krisztus-freskói jelent­ hettek számukra művészi em­ léket. Most eljön közéjük a vérükből való vér, s az ő tájuk, az ő patakuk s az ő mezei vagy építőállványi mun­ kájuk képét bontja elébük. De tanulságos lehet a szembesítés a művész számára is, aki itt láthatja, mit is alkotott, ami például az ő legközvetlenebb kisvilágát is gazdagabbá teszi. Szolnay Sándor és Ziffer Sándor tanítványaként kezdte, s a tompa színek, az egyszerű­ sítő szemlélet, a megdöbbentő mélaság meg is őrzött ebből az iskolából valamit, ama pla­ kátszerűség ellenére, melyet — újabb bélyegként — egy át­ meneti kor mállasztott szemlé­ letén. Van azonban egy har­ madik Balázs Péter is, aki — talán Incze János hatásá­ ra — látni mer már szabály­ talant és játékosat is. és mind­ ezt napfényben. Úgy gondolvaló dialógusban igazi élményt, juk, ez az, ami a szülőfaluval

krónika újra való felemelkedést ered­ ményezhet. Tar Károly, a megyei nép­ művelő és a Magyarjenesen élő Gyulai Pál muzeológus a kiál­ lítás kezdeményezésével utat tört. Máris szó van itt egy ka­ lotaszegi tárgykörű textilés kerámiai, valamint helytörté­ neti kiállításról. Az idei nyáron előtérbe került a folklór. A bukaresti Köztársasági Stadionban au­ gusztus 26-án ünnepélyes se­ regszemlével kezdődött (beszé­ det mondott Pompiliu Macovei, a Művelődésés Művé­ szetügyi Állami Bizottság el­ nöke, Dumitru Popa főpolgár­ mester, William Eteki-Mboumoua, az UNESCO XV. ülés­ szakának elnöke és Mihai Pop. az Akadémia Néprajzi Intéze­ tének igazgatója) és a Köztár­ sasági Palota nagytermében szeptember 6-án — a közélet és művészeti élet kiemelkedő képviselőinek jelenlétében — díszelőadással ért véget három földrész 16 országa 21 együt­ tesének folklórfesztiválja, az első hazai nemzetközi néprajzi seregszemle a népek művé­ szete külcsönös megismerésé­ nek szolgálatában. A folklórfesztivál keretében a Scînteia-ház márványter­ mében nemzetközi népművé­ szeti kiállítás, a Herăstrăuparkban népművészeti vásár nyílt meg. Az események lát­ ványosságát a külföldi együtte­ sek s a fővárosba a romániai folklór napjára sereglett to­ vábbi hazai csoportok nagy­ szabású jelvonulása tetőzte be. Kiemelte a fesztivál jelentő­ ségét a szeptember 1—3-a kö­ zött megtartott nemzetközi tu­ dományos ülésszak — a hazai­ akon kívül négy világrész 52 külföldi előadójával és számos résztvevőjével. A műsorban szereplő (A n é p i alkotás a m a i t á r s a d a l o m b a n tárgykörű) több mint 90 előadás közül 3 a ma­ gyar néprajz köréből hangzott

és a s z o c i o l ó g i a szükséges k i e g é s z í t ő j ü k r e talál­ n a k a p o l i t i k á b a n . Gusti k ö v e t k e z e t e s e n v a l l j a : „ M i n ­ d e n t u d o m á n y n a k m e g v a n a m a g a rendeltetése, és n e m szándékunk egyikük életképességét vagy létjogo­ sultságát s e m tagadni. Á m e g y i k t u d o m á n y s e m l é p ­ het túl saját természetes rendeltetésén, határain, m e ­ l y e k e n b e l ü l kialakult, s a m e l y e k k e r e t é b e n t e v é k e n y ­ ségét kifejti" (Cunoaştere şi acţiune în serviciul na­ ţiunii). I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t Gusti ú g y v é l i , h o g y „ a részleges t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k s z a b á l y s z e r ű e n m e g ­ maradnak bizonyos társadalmi aspektusok tanulmá­ n y o z á s á n á l anélkül, h o g y a z e g é s z r ő l s z á m o t a d h a t ­ n á n a k . A n y a g u k és e r e d m é n y e i k az e g é s z t a n u l m á ­ n y o z á s á b a n is felhasználhatók, d e ez a z e g y b e h a n ­ g o l ó és szintetizáló t e v é k e n y s é g e g y i k ü k n e k s e m sa­ j á t j a . . . A m ó d s z e r n e k a kutatott v a l ó s á g r é t e g sajá­ t o s s á g á b ó l kell e r e d n i e . " A t á r s a d a l o m kutatása a m a g a v a l ó s á g á b a n , a t é n y e k m e g á l l a p í t á s a és m e g ­ m a g y a r á z á s a , m i n d e n e g y é b j e l l e g ű é r d e k l ő d é s t ki­ zárva, alkotja v é l e m é n y e szerint a s z o c i o l ó g i a t u d o ­ m á n y á t . „ H a . . . m i n ő s í t j ü k ezt a v a l ó s á g o t , és a t á r s a d a l m i e s z m é n y h e z v i s z o n y í t v a ítéljük m e g , arra t ö r e k e d v e , h o g y n e ú g y á b r á z o l j u k , a m i l y e n n e k adott p i l l a n a t b a n látjuk, h a n e m úgy, a m i l y e n n e k l e n n i e k e l l e n e , az etika t u d o m á n y á h o z j u t u n k . V é g ü l , ha a z o k a t az e s z k ö z ö k e t t a n u l m á n y o z z u k , m e l y e k segít­ ségével a társadalom megvalósíthatja a társadalmi eszményt, a politikatudományhoz jutunk." Gusti, a j e l e n t ő s s z o c i o l ó g u s , a k i r e természetesen hatással v o l t az a tény, h o g y az ún. s z o c i o c e n t r i k u s s z á z a d b a n élt, o l y a n a d o t t s á g o k k a l r u h á z t a fel a s z o ­ ciológiát mint „a nemzet tudományát", amelyek révén az hozzájárulhatott m á s t u d o m á n y á g a k f e j l ő d é s é h e z , sőt létrejöttéhez. „ A N e m z e t T u d o m á n y a határozza m a j d m e g az Etikát és a N e m z e t Politikáját, e n n e k r é v é n a n e m z e t m e g t a l á l j a m a j d igazi ö n m e g v a l ó ­ sításának útját." M e g g y ő z ő d é s e , h o g y a s z o c i o l ó g i á n a k n e m kell a n e m z e t t ö r t é n e l m i m o z g á s i r á n y á t ó l v a l ó eltávolodást, elidegenedést jelentenie, h a n e m a n e m ­ zet összes természetes l e h e t ő s é g e i n e k m a x i m á l i s v a ­ l ó r a váltását kell szolgálnia. U g y a n i l y e n m é r t é k b e n fogja m e g a l a p o z n i a t e r m é s z e t t u d o m á n y is a n e m z e t politikáját, v a g y i s a z o k n a k az e s z k ö z ö k n e k a t u d o m á ­ nyát, m e l y e k s e g í t s é g é v e l a n e m z e t m e g v a l ó s í t h a t j a nemzeti eszményét. Gusti f e l f o g á s a é r t e l m é b e n a s z o c i o l ó g i a a n e m z e t t u d o m á n y á n a k tekinthető, m i v e l e s z m é n y e i e g y b e f o ­ nódnak a nemzet eszményeivel, pontosabban a szo­ c i o l ó g i a e l m é l e t i s í k o n fejezi ki azokat. „ Í m e — v a l l ­ ja — , a n e m z e t t u d o m á n y a , a m e l y a n e m z e t i v a l ó s á ­ g o t t a n u l m á n y o z z a , h o g y a n k a p c s o l ó d i k s z e r v e s e n az általa m e g a l a p o z o t t e t i k á h o z és a n e m z e t p o l i t i k á ­ j á h o z . A n e m z e t t u d o m á n y a n e m c s u p á n azt m u ­ tatja m e g . a m i létezik, h a n e m útat nyit afelé, a m i n e k m e g k e l l e n e v a l ó s u l n i a , az e s z m é n y csúcsai felé, és feltárja az e z e k e l é r é s é h e z szükséges e s z k ö z ö k e t is. A nemzet t u d o m á n y a megmutatja a nemzet azon alkotó erőit, m e l y e k e t h a l a d é k t a l a n u l m o z g ó s í t a n i a kell a nemzeti küldetés megvalósításáért." A Gusti m e g f o g a l m a z t a s z e m p o n t o k n a g y része P e t r e A n d r e i m ű v é b e n is fellelhető. M i v e l ez a l ­ k a l o m m a l n e m v i z s g á l j u k az e s z e m p o n t o k közötti

különbségeket, árnyalati eltéréseket, elsősorban azokra a h a s o n l ó tézisekre utalunk, a m e l y e k a f e l ­ vetett p r o b l é m a k ö r r e v o n a t k o z n a k . P é l d á u l Petre A n d r e i a n é l k ü l , h o g y t a g a d n á az e g y a z o n társa­ d a l o m t u d o m á n y i törzset ( v a g y a h o g y Gusti n e v e z ­ te: „ t á r s a d a l m i egészet") a l k o t ó á g a k sajátosságát v a g y a z o k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k szükségességét, ki­ mutatja, h o g y az e m p i r i k u s o k s á g o n a l a p u l ó s z o ­ c i o l ó g i a é s a t ö b b i ág k ö z ö t t s o k o l d a l ú e g y ü t t m ű ­ k ö d é s áll f e n n . A k á r c s a k G u s t i n á l : „ A s z o c i o l ó g i a a társadalmat általában v é v e tanulmányozza, fel­ fedi, h o g y a n a l a k u l t ki, m i l y e n szerkezetű, m e l y e k a f u n k c i ó i és h o g y a n f e j l ő d i k " (Probleme de socio­ logie; Bucureşti, 1927). A s z o c i o l ó g i a t á r g y á t te­ kintve eltér tehát m i n d e n m á s t á r s a d a l o m t u d o m á n y ­ tól, m e l y e k a t á r s a d a l m i f e l é p í t m é n y n e k c s u p á n e g y i k vagy másik oldalával foglalkoznak, n e m pedig az­ zal, a m i m i n d a n n y i u k „ k ö z ö s v o n á s a , n e m a tár­ s a d a l o m m a l általában". U g y a n e b b e n a művében megállapítja, h o g y a s z o c i o l ó g i a „ n o h a a társadal­ m a t v i z s g á l j a , az e g y é n n e l is f o g l a l k o z i k m i n t s z o ciusszal, m i n t a t á r s a d a l m i c s o p o r t tagjával és a fejlődési f o l y a m a t t e v é k e n y r é s z t v e v ő j é v e l . " A s z o ­ c i o l ó g i a feladatául tűzi ki, h o g y v á l a s z o l j o n arra, m i l y e n e n n e k a t e r m é s z e t e é s f e j l ő d é s e , felépítése és m e l y e k a f u n k c i ó i .

krónika el. Számunkra külön elégtételt jelent, hogy az előadók között több régi munkatársunk (Fa­ ragó József, Pavel Apostol), és egy szerkesztőnk (Könczei

Ádám) is

szerepelt.

Az előadások hatásosságát fokozta a korszerű technika, az egyidejű ötnyelvű (román, angol, francia, német, orosz) fordítás, az összehangolt zenei és képi szemléltetés. Az elő­ adások rövidesen megjelennek rgy gyűjteményes kötetben. Közvetlenül az ülésszak előtt tartották meg Bukarestben a — jóval szűkebb sajtóvisszhangú, de tudományos szem­ pontból nem kevésbé jelentős — V . nemzetközi népmese­ kongresszust is

A z „egész tudományá-tól, a szociológiától elté­ rően, a t ö b b i ág u g y a n a z o n t á r s a d a l m i v a l ó s á g n a k c s u p á n e g y e s aspektusait, részeit ragadja meg. A k á r c s a k Gusti, A n d r e i is h a n g s ú l y o z z a ezt az e g é s z és a rész közötti v i s z o n y t . T e r m é s z e t e s e n — szfé­ rájukat t e k i n t v e — n e m k i z á r ó l a g a s z o c i o l ó g i a és a határtudományok között tapasztalható különbség, hasonló különbség van a többi társadalomtudomá­ n y o k k ö z ö t t is. P e t r e A n d r e i m é g t o v á b b m e g y . A m i a s z o c i o l ó g i a és a t ö r t é n e l e m összefüggését illeti, kimutatja, h o g y n e m c s a k a s z o c i o l ó g i a , a p o l i t i k a ­ tudomány, valamint a magyarázó empirikus tudo­ mányként felfogott történelem között figyelhető m e g h a s o n l ó k a p c s o l a t , h a n e m a t á r s a d a l o m álta­ lános t u d o m á n y a és a t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i a k ö z ö t t is. Ö s s z e f ü g g é s ü k , e g y s é g ü k u g y a n i s h a s o n l ó s á g o k a t és k ü l ö n b s é g e k e t e g y a r á n t feltételez. „ A t ö r t é n e ­ l e m f i l o z ó f i a a t á r s a d a l m i élet s p e k u l a t í v o l d a l á v a l f o g l a l k o z i k , kutatja a t ö r t é n e l m i j e l e n s é g e k f e j l ő ­ d é s é n e k értékét, a s z o c i o l ó g i a m e g a t á r s a d a l m i v a ­ l ó s á g o t t a n u l m á n y o z z a , leírja, e l e m z i a társadalmi tényezőket, társadalomtípusokat határoz m e g , anél­ kül, h o g y é r t é k e l n é őket." A t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i á n a k mint á l t a l á n o s í t ó t u d o m á n y n a k , s p e k u l a t í v e l m é l e t i hivatását f e l v á z o l v a , A n d r e i c s a t l a k o z i k Gusti azon véleményéhez, h o g y a szociológia leíró, magyarázó t u d o m á n y és n e m é r d e k l i a távlat, a j ö v ő . A p o l i t o l ó g i a és a s z o c i o l ó g i a v i s z o n y á n a k M i h a i R a l e a is n a g y j e l e n t ő s é g e t tulajdonított. Ő is f e l ­ ismerte e g y m á s r a g y a k o r o l t hatásukat, u g y a n a k k o r i g y e k e z e t t elhatárolni tárgyukat, kutatási szféráju­ kat é s v é g s ő c é l j u k a t . A p o l i t i k a t u d o m á n y e r e d e t e R a l e a v é l e m é n y e szerint (s g o n d o l o m , e v é l e m é n y t mi is e l f o g a d h a t j u k ) s o k k a l m e s s z e b b r e n y ú l i k v i s z sza az i d ő b e n ; b i z o n y o s , természetesen n e m e l é g g é k ö v e t k e z e t e s m e g á l l a p í t á s o k r a , d i s z t i n k c i ó k r a e té­ ren m á r az ó k o r b a n is sor került, a s z o c i o l ó g i a m i n t

Kósa-Huba

Ferenc

szobra

téka I. Popescu-Puţuri — Goldberger — A. Deac N. Copoiu

N. —

În sprijinul Republicei Ungare a Sfaturilor

A bukaresti párttörténeti in­ tézet munkaközössége gazdag gyűjteményt állított össze az 1919-es Magyar Tanácsköztár­ saságot támogató román mun­ kástörekvések dokumentumai­ ból. ,,A Magyar Tanácsköztár­ saság kormányának megerősö­ dését érdeklődéssel kísérte, s minden esetben kiemelte a ro­ mán szocialista sajtó" — közli a bevezető cikk, s a közzétett 92 adalék legtöbbje a Socia­ l i s m u l s más egykorú román munkáslapok rokonszenvét fe­ jezi ki a magyar kommün iránt. Érdekesek a román szo­ lidaritás-mozgalom veteránjai­ nak, így T. Constantinescu-Iaşi professzornak egykorú baráti nyilatkozatai, s a Vörös Had­ sereg harcaiban részt vett Köblös Elek, Lobstein Imre, Salamon László, Gheorghe Timofi és mások visszaemléke­ zései. A kötet tudományos re­ ferense Bányai László profeszszor. (Editura p o l i t i c ă , 1969.)

Illyés Kháron

Gyula ladikján

Illyés Gyula könyvnapi köte­ tének több részlete már meg­ jelent az Új Írás előző szá­ maiban. Az öregedés tüneteit, az öregséget és az öreg embe­ reket jellemző írásai így együttesen többet adnak a részletekből már megismert gondolatoknál, noha az írói szándék nem összefüggő tabló­ kép, nem is valami átfogó gon­ dolati rendszer megalkotása. Egy-egy realitásában is tipikus,

t u d o m á n y a z o n b a n s o k k a l k é s ő b b i keletű, c s u p á n C o m t e óta b e s z é l h e t ü n k róla. N e m c s a k h o g y é r i n t ­ kezési p o n t o k v a n n a k e d i s z c i p l í n á k között, d e m a ­ ga a s z o c i o l ó g i a m e g s z ü l e t é s e is c s a k a p o l i t i k a ­ t u d o m á n y testéből v a l ó „ k i v á l á s a " r é v é n vált l e ­ hetségessé. „ A s z o c i o l ó g i a l a s s a n k é n t alakult ki, a politikai t u d o m á n y b ó l k i v á l v a " (Introducere în so­ ciologie, Bucureşti, 1944). K i v á l á s a után saját k u t a ­ tási s z e m p o n t o t , sajátos o p t i k á t alakított ki általá­ nos, ö s s z e h a s o n l í t ó t u d o m á n y i m i n ő s é g é b e n . A s z o ­ c i o l ó g i a k i a l a k u l á s a során a z „ e g é s z " tudománya­ ként, a „ t á r s a d a l m i élet összes megnyilvánulásai­ n a k " t ü k r ö z é s e k é n t t á m a s z r a talál a t ö b b i határtu­ dományban, mint amilyen a politikai gazdaság­ tan, a t ö r t é n e l e m , az e t n o g r á f i a . „ A p o l i t i k a t u d o ­ m á n y a d a l é k a i t kiegészítik a p o l i t i k a i gazdaságta­ néi, m e l y e g y e s k ö v e t k e z t e t é s e i r é v é n a k a r a t l a n u l is s z o c i o l ó g i a i i g a z s á g o k h o z j u t el." A szociológusok közvetlen elődei — vélte Ralea — csakis a fiziokrata k ö z g a z d á s z o k lehettek. É r d e ­ m ü k , h o g y m e g f i g y e l t é k : a gazdasági j e l e n s é g e k h e z hasonlóan, a társadalmi jelenségek is „rendszer j e l l e g ű e k , o b j e k t í v l e f o l y á s ú a k " , az e m b e r a k a r a t á ­ tól függetlenek. A rész t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k ö s s z e f ü g g é s e és e g y m á s b a v a l ó átcsapása R a l e a szerint (s h a s o n l ó nézeteket v a l l Gusti és A n d r e i is) a t ü k r ö z e n d ő v a ­ lóság pluralitásának természetes következménye. S a r k i g a z s á g n a k tekinti azt a tényt, h o g y v a l a m e l y t u d o m á n y á g b á r m e n n y i r e j ó l m e g a l a p o z o t t is, te­ hetetlen a t á r s a d a l m i egésszel s z e m b e n ; h o g y a tár­ sadalomtudományok rendszerének bármely diszcipp l í n á j a hivatását c s u p á n m i n d e g y i k v a g y l e g a l á b b i s j e l e n t ő s s z á m ú t u d o m á n y egyesített erőfeszítései r é ­ v é n teljesítheti. I l y e n é r t e l e m b e n „ a t ö r t é n é s z c s u ­ pán egyetlen társadalom helyi jelenségeit tanulmá­ n y o z h a t j a . N y o m o n k ö v e t i a s z o c i o l ó g u s , aki ö s z szegyűjti a k ü l ö n b ö z ő t ö r t é n é s z e k k u t a t á s a i n a k e r e d ­ m é n y e i t , láthatárt nyit, és t e k i n t e t é v e l f e l m é r i az összes k o r o k t á r s a d a l m a i t " . R a l e a m i n d e n t á r s a d a ­ l o m t u d o m á n y i ágat ú g y é r t e l m e z m i n t a k ü l ö n b ö ­ z ő s é g b e n m e g n y i l v á n u l ó egységet, m i n t az összes t u d o m á n y o k f e j l ő d é s é n e k e g y i k m o z z a n a t á t és a t o ­ v á b b f e j l ő d é s ö s z t ö n z ő j é t . H a az e g y i k e r e j e k i m e ­ rül, a m á s i k siet segítségére. P é l d á u l „ a h o l a j o g t u ­ d o m á n y m e g á l l , a s z o c i o l ó g i a kiegészíti m á s t u d o ­ m á n y á g a k k a l , a gazdaságtörténettel, a statisztiká­ val . . . , kölcsönösen kiegészítve egymással a tudo­ mányágakat". A társadalomtudomány mint egész feloszlana tehát t ö b b t u d o m á n y á g r a , kutatási ágra, melyek m i n d e g y i k e sajátos m ó d o n i g y e k s z i k m e g i s m e r n i az „ e g é s z e t " , j ó l elhatárolt, sajátos e s z k ö z ö k segítsé­ g é v e l . R a l e a szerint: „ M i n d e g y i k ö n á l l ó a n t a n u l ­ mányozza a hatáskörébe tartozó jelenségeket. A z összehasonlítást v é g z ő általános s z o c i o l ó g i a az e g y i k adatait kiegészíti a m á s i k a d a t a i v a l . A z a m a g y a ­ rázat p é l d á u l , m e l l y e l a t u l a j d o n r a vonatkozóan szolgál, h i á n y o s , e g y o l d a l ú , szűk l á t ó k ö r ű l e n n e , h a n e m e g é s z ü l n e ki a gazdasági v a g y p o l i t i k a i s z o c i o ­ l ó g i a nyújtotta magyarázattal." A kutatók együtt­ működése e felfogásban tagadhatatlan szükségsze­ rűség, a t á r s a d a l m i t é n y e k k u t a t ó i n a k és é r t e l m e -

zőinek tevékenysége objektív m ó d o n kölcsönösen összefügg. K ö v e t k e z é s k é p p e n e l m o n d h a t j u k , h o g y az e g y ­ korú belső folyamatok visszhangjaként, valamint a k ü l f ö l d i s z a k i r o d a l o m b a n s z é l e s k ö r ű e n tárgyait p o ­ litológiai p r o b l e m a t i k a hatására e r o m á n gondol­ k o d ó k értékes és eredeti e l m é l e t i m u n k á s s á g a h o z ­ zákapcsolódik a külföldi politológusok, szociológu­ sok, történészek, j o g á s z o k és k ö z g a z d á s z o k t e v é k e n y ­ ségéhez, m e l y n e k c é l j a a r é g e b b i és ú j a b b keletű t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k p o n t o s elhatárolása, b e l e é r t ­ v e e g y m á s h o z f ű z ő d ő k a p c s o l a t a i k felfedését és m e g ­ m a g y a r á z á s á t is. A z említett n é z e t e k n y i l v á n részjellegűek, néha korlátozottak, mindamellett tagad­ hatatlan n é h á n y u k m é l y r e h a t ó , e r e d e t i v o l t a . T e r ­ m é k e n y t ö p r e n g é s e k t a n ú b i z o n y s á g a i , és s o k t e k i n ­ tetben ú t m u t a t ó u l s z o l g á l h a t n a k a mai v i t á k szá­ mára. Marin Voiculescu

Figyelemre méltó örökrész A romániai magyarság irodalmi termése m a már e g é s z é b e n a m a r x i — l e n i n i kutatás és ú j r a k i a d á s tár­ gya, t u d o m á n y és k ö z v é l e m é n y e g y a r á n t ö s s z e f o g ­ l a l ó a n t u d j a áttekinteni és m e g v á l o g a t n i az e l m ú l t ö t v e n é v s z é p í r ó i hagyatékát. B e l e l a p o z t u n k m á r v a l a m e l y e s t a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k és a történet­ írás h á t r a h a g y o t t é r t é k e i b e is. U g y a n e n n e k a fél s z á z a d n a k p o l i t i k a i és j o g i t e r m é s z e t ű anyagára a z o n b a n m é g k e v é s b é f i g y e l t ü n k fel. Jelentős l é p é s v o l t e téren G á l l Ernő f o l y ó i r a t u n k idei 7. s z á m á ­ ban megjelent tanulmánya, m e l y Társadalomtudo­ mányi hagyományaink és az önismeret c í m alatt egy e d d i g e l h a n y a g o l t ö r ö k r é s z , az ún. „ k i s e b b s é g i s z o c i o l ó g i a " h a s z n á l h a t ó a n y a g á t választotta el a felesleges tehertől. A z idézett f o r r á s o k k ö z t b u k ­ kant fel a Magyar Kisebbség, m e l y n e k 1922-től 1942-ig t e r j e d ő X X I é v f o l y a m a m i n d m á i g n e m r é ­ szesült m e g f e l e l ő e l e m z é s b e n . M i u t á n h a s á b j a i n k o n kellő i d ő b e n f o g l a l k o z t u n k az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Múzeum évfolyamaival, átvehető kincsükkel gazdagítva a folytonosságunkban képviselt materia­ lista szellemi é s p r o l e t á r o s z t á l y f o r r a d a l m i h a g y a t é ­ kot, é r d e m e s m o s t s z e m b e n é z n ü n k ezzel az annyi e s z t e n d ő n át k é t h e t e n k é n t L u g o s o n m e g j e l e n t és k ö ­ tetei c í m l a p j á n K ó s K á r o l y r ö g t ö r ő s z é k e l y m u n k á ­ sával j e l k é p e z e t t „ n e m z e t p o l i t i k a i s z e m l é " - v e l is. A f o l y ó i r a t a l a p í t ó j a és m i n d e n k o r i f ő s z e r k e s z t ő j e , J a k a b f f y E l e m é r , a régi T i s z a - f é l e M u n k a p á r t k é p ­ v i s e l ő j e k é n t s z á m o s k o n z e r v a t í v é s liberális v o n á s t őrzött m e g f e l f o g á s á b a n 1918 után is, d e á t n é z v e írásait s n y o m o n k ö v e t v e p á l y á j a alakulását, azt a n e m z e t i s é g i politikust lehet tisztelnünk b e n n e , aki a romániai magyar közélet törvényszerűségeit fel­ ismerte, l e g j o b b m u n k a t á r s a i v a l , S p e c t a t o r r a l , B a ­ logh Artúrral, Szentimrei Jenővel, Bitay Árpáddal, H e g e d ű s N á n d o r r a l , P a á l Á r p á d d a l együtt az O r ­ szágos M a g y a r P á r t r e f o r m s z á r n y á t k é p v i s e l t e és s z ű k ö s k l i k k e k e n túl e g y e t e m e s n é p s z o l g á l a t r a t ö r e ­ kedett. F ó r u m m á e m e l t e folyóiratát, értékes d i a l ó -

téka már-már szimbolikus alak raj­ za jeledhetetlen alátámasztást ad a sokszor szabálytalanul, is­ mételten felvetődő gondolatok­ nak az öregségről, melyet leg­ inkább az én átformálásában, a személyiség határozott és tudatos körvonalainak szétoldásában marasztal el a költő, s melyben az élet és halál folyamatos kapcsolatának csu­ pán egy — és nem egyetlen — periódusát látja. A kötetet egészséges humor hatja át, ami Illyés szerint az öregkor egyik legjobb sajátsága, velejárója is. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969.)

P. P.

Panaitescu

I n t r o d u c e r e la istoria culturii r o m â n e ş t i A nemrég elhunyt neves tör­ ténész és szlavista életművét koronázta meg ez a könyv, mely felvázolja a román tör­ ténelem és kultúra eredetét, fejlődési szakaszait és fonto­ sabb állomásait az ókortól egé­ szen a fejlett középkorig. Fel­ használja régebbi tanulmá­ nyait, de történetírásunk leg­ újabb eredményeit is. Elsősor­ ban azokat a problémákat veti fel, amelyek kulcsfontosságúak a román történelem számára. A mű összefoglaló és egyéni konklúzió-jellegénél fogva tör­ ténetírásunk kiemelkedő ered­ ményének számít: alátámaszt vagy megkérdőjelez, védelmez vagy cáfol véleményeket, hoz­ záértéssel tárgyal meg nem ol­ dott problémákat, s mindezt mai haladó történetírásunk szellemében. Hasznos olvas­ mány bárki számára, aki ér­ deklődik a román történelem alapvető kérdései iránt. (Edi­ tura ştiinţifică, 1969.)

téka Roger

Garaudy

Marxismul secolului X X . A közismert francia marxis­ ta gondolkodó és kommunista politikus könyvének megjele­ nése román nyelven fontos esemény filozófiai életünkben. A munka azt mutatja be, hogy a marxizmus mennyire élő és hatékony szellemi erő száza­ dunkban. Nem a marxi tan valamilyen „megújítását" vagy „túlhaladását" tűzte feladatául, éppen ellenkezőleg — igazsá­ gainak mélyreható feltárásával harcba száll mindenféle revi­ zionista vagy dogmatizáló kí­ sérlet ellen, és igazolja való­ ságkifejező, átütő erejét. Arra törekszik, hogy Marx száz év­ vel ezelőtt tett felfedezésének aktuális voltát hangsúlyozza, külön kiemelve azt az egy­ szerű, de nem mindig eléggé tudatosított igazságot, hogy a marxi materializmus a szó leg­ következetesebb értelmében dialektikus, a tudományos szo­ cializmus pedig nem okoskodó utópia vagy képzelgő illúzió, hanem gondolati útmutató nap­ jainkban is a társadalom át­ alakításáért folytatott gyakor­ lati harcban. (Editura p o l i t i c ă , 1969.)

Vasile

Cucu

România ghid Az útikalauz első részében országunk legfontosabb turisz­ tikai útvonalairól számol be. Kilenc fontosabb, gépkocsival bejárható útirányt ír le s fel­ sorolja a leglátogatottabb, vas­ úton megközelíthető idegen­ forgalmi helyeket. A vízitúrá­ zók számára is részletes leírást ad a Duna különböző szaka­ szairól. A második részben a legfontosabb idegenforgalmi területekről olvashatunk: a

g u s o k és p o l é m i á k k e r e s z t t ü z é b e n k e r e s v e e s z m é n y ­ k é p é t : a b é k e és m e g é r t é s e m b e r s é g é t . A m i k o r r ö ­ v i d d e l halála előtt f e l k e r e s t ü k S z a t m á r o n , j ó l látta, hogy tevékenységének haladó ága szükségképpen a m i szocialista h u m á n u m u n k b a torkollt. A Magyar Kisebbség és m e l l é k l a p j a i , a r o m á n Glasul Minorităţilor, a n é m e t Die Stimme der Min­ derheiten és a francia La Voix des Minorités, az e g y k o r ú R o m á n i a b e l - és k ü l p o l i t i k á j á n a k o l y a n b ő t e m a t i k á j á t f o g j á k át, h o g y itt és m o s t c s a k n a g y vonásokban rajzolhatjuk ki m a g a t a r t á s k é p ü k e t . A Korunk eredeti írói k ö r e s o h a s e m tartozott m u n k a ­ társaik k ö z é ( k e r e s z t e z ő d é s e k c s a k a fiatalság ú t k e ­ resése f o l y t á n a d ó d h a t t a k ) , s a h e l y e s m a r x i — l e n i n i kritika m i n d v é g i g f e l m é r h e t i a m é l y e l v i s e z e k b ő l k ö v e t k e z ő tartalmi, f e l f o g á s b e l i és g y a k o r l a t i kü­ l ö n b s é g e k e t . H a a z o n b a n ú g y tesszük fel a kérdést, h o g y ki ellen, mi ellen h a r c o l t a „ k i s e b b s é g i " l a p ­ csokor, akkor hamar kiderül, hogy ellenségeink t ö b b ­ n y i r e a z o n o s a k v o l t a k . A lugosi f o l y ó i r a t f ő v o n a l á ­ b a n h e v e s e n visszautasította az antiszemitizmust, a r a s s z i z m u s és e r ő s z a k o s a s s z i m i l á c i ó v a g y d i s s z i m i l á c i ó m i n d e n fajtáját, a n a c i o n a l i z m u s t , a f a s i z ­ must és a h á b o r ú t , s m i n d e z e k k e l s z e m b e n — a m a g a idealista-utópista m ó d j á n — a r o m á n n é p p e l v a l ó testvéri megértést, az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k e g y e n l ő s é g e n a l a p u l ó hazafiságát, a p o l g á r i d e m o k ­ ráciát, m i n d e n h a l a d ó erő p a r l a m e n t á r i s ö s s z e f o g á ­ sát hirdette. M a g a a szép s z ó b e l i s é g n e m v o l n a számunkra elég, hiszen i s m e r j ü k a r e a k c i ó s i r á n y z a t o k ama praktikáját, h o g y a z e m b e r t e l e n c é l o k a t h u m a n i s t a j e l s z a v a k alá rejtik, ami a z o n b a n a régi é r t é k e k felismerésénél döntő, az Jakabffyék gyakorlati k ö ­ v e t k e z e t e s s é g e . V e g y ü k p é l d á u l az e g y k o r ú „ z s i d ó ­ k é r d é s " változatait. A l a p kétfronti v i t á b a száll e g y ­ f e l ő l a z s i d ó s á g o t kiválasztani a k a r ó cionistákkal, másfelől a zsidó származásúakat kizáró antiszemi­ tákkal, e g y b e n szolidaritást v á l l a l a v i l á g ü l d ö z ö t t z s i d ó s á g á v a l , s m é g a k k o r is, a m i k o r m á r c s a k a f a s i z m u s korlátai k ö z t lehet m e g n y i l a t k o z n i a , s o r s ­ társként f o g l a l k o z i k a zsidóság p r o b l é m á i v a l . U g y a n ­ ez a l o g i k a i h ű s é g j e l l e m z i a l a p o t az e u r ó p a i n e m ­ zeti k i s e b b s é g e k k é r d é s e i n e k m e g í t é l é s é b e n . M í g a magyarpárti vezetőség a spanyol polgárháború i d e ­ j é n semlegességet, a j o b b s z á r n y Franco-barátságot s u g a l m a z , a Magyar Kisebbség a k a t a l á n és b a s z k á l l á s p o n t o t osztja, s í g y a fasizmussal s z e m b e k e r ü l . U g y a n e z áll M u s s o l i n i e g y i k s z l á v e l l e n e s b e o l v a s z t ó r e n d e l k e z é s é v e l k a p c s o l a t b a n is: m a g a a főszer­ kesztő szögezi l e : „ A k i a k i s e b b s é g i j o g o k tisztelet­ b e n t a r t á s á t az e u r ó p a i b é k e e g y i k f e l t é t e l é n e k v a l l ­ ja, a l e g n a g y o b b m e g ü t k ö z é s s e l v e h e t t u d o m á s t e r r ő l a fasiszta r e n d e l k e z é s r ő l " (1926. 6). A szerb, z s i d ó , l e n g y e l k i s e b b s é g e k sorsa fordítja s z e m b e a l a p o t H i t l e r u r a l m á v a l , és a l a p e g y f r o n t r a kerül az antifasisztákkal a D u n a v ö l g y e n a g y n é m e t v e s z é l y e z ­ tetettsége k é r d é s é b e n . N e m v é l e t l e n , h o g y a l a p m a g á v é v á teszi W e s s e l é n y i M i k l ó s és C s e k e y I s t v á n Budapesten ekkoriban megjelent Hitler-ellenes m u n ­ káit, v a g y h o g y n y í l t s a j t ó v i t á b a k e z d h o l a Kron­ städter Zeitung sovinisztáival, h o l a b á n s á g i G a u l e i terrel, l e s z ö g e z v e , h o g y „ A n é p e k m a r a d n a k , a n é p e k

élete ö r ö k és az e g y m á s s a l élő n é p e k e g y m á s r a u t a l t ­ sága m e g v a n a k k o r is, ha ezt a k á r itt, a k á r ott tagadni a k a r n á k " (1940. 24). B á r m e n n y i r e e l i s m e r e n d ő is a p o l g á r i d e m o k r á ­ cia antirasszista é s antifasiszta m a g a t a r t á s a s z e m ­ b e n az e g y r e t ü r e l m e t l e n e b b j o b b o l d a l i i r á n y z a t o k ­ kal, az a tény, h o g y a hazai t ö m e g e k k e l és n é p m o z ­ g a l m a k k a l v a l ó s z ö v e t k e z é s helyett a Magyar Ki­ sebbség élcsoportja jogi fikciókba, diplomáciai köz­ j á t é k o k b a , a kapitalista n a g y h a t a l m a k létesítette i n ­ t é z m é n y e k b e k a p a s z k o d o t t , semlegesítette ö n m a g u k ­ ban h e l y e s e l k é p z e l é s e i n e k k ö z ü g y i h a t é k o n y s á g á t . Jakabffy E l e m é r és társai f e l i s m e r i k u g y a n a két világháború között a nemzeti kérdés megoldatlansá­ gát a p o l g á r i v i l á g b a n , s é r i n t k e z é s b e l é p n e k k ü l ö n ­ böző o r s z á g o k t ö b b é - k e v é s b é j e l e n t ő s n e m z e t i s é g e i ­ vel, k e z d v e a s o k m i l l i ó n y i l e n g y e l o r s z á g i u k r á n k i ­ sebbségtől e g é s z e n a f r a n c i a o r s z á g i b r e t o n o k i g v a g y a még kisebb számú svájci rétorománokig, a nép­ töredékek sorsában feszülő energiákat azonban n e m tudják az o k t ó b e r i f o r r a d a l o m b ó l sarjadó lenini n o r m á k i g e l v e z e t n i (bár n e m e g y e s e t b e n t u d o m á ­ sul v e s z i k a S z o v j e t u n i ó n e m z e t i s é g e i n e k f e j l ő d é s é t ) . Inkább a nevetségesen csengő „Világ kisebbségei, egyesüljetek!" jelszóval egy időnként ülésező n e m ­ zetközi k o n g r e s s z u s t támogatnak, mely eszményi határozataival a genfi N é p s z ö v e t s é g e t o s t r o m o l j a . . . M a g á r ó l a k o n g r e s s z u s r ó l a fasizálódás ü t e m é b e n r e n d r e e l m a r a d h o l ez, h o l az a k é p v i s e l e t , a h i r ­ hedt N é p s z ö v e t s é g p e d i g , m e l y n e k munkásságával k a p c s o l a t b a n a l a p m á r 1924-ben b l ö f f ö t e m l e g e t , a második világháború kitörésekor semmivé fosz­ lott. M á r f o l y n a k a h a d m ű v e l e t e k , a m i k o r J a k a b f f y E l e m é r kis l a p j á b a n megrendülten felkiált: „Azt r e m é l t ü k , h o g y a v i t á k a t az e m b e r i i g a z s á g é r z e t ítélete r e n d e z i és d ö n t i el, és e h h e z n e m kell száz­ e z r e k pusztulása, m ű é r t é k e k m e g s e m m i s ü l é s e , ártat­ lan n é p e k l e i g á z á s a és í g y új v i t á k létrehozása. R e ­ ményünkben csalódottan, a j ö v ő v e l szemben bizal­ matlanul látjuk a t é n y e k b o r z a l m a s sorozatát, az e m b e r i s é g t r a g i k u s v é g z e t é n e k ú j a b b beteljesülését" (1940. 11—12). A z ábrándos kisebbségesdi fiaskójával szemben ott t a l á l u n k a l a p b a n i g a z i értékeket, ahol b e l t e r j e s honi munkáról van szó, a romániai magyar kultu­ rális ö n ö s s z e s z e d é s n e k a h a l a d ó r o m á n e r ő k b i z a l ­ mát is m e g n y e r ő kísérleteiről. M i n d a z , a m i a r o m á ­ niai m a g y a r s á g j ó z a n , i l l ú z i ó m e n t e s ö n t u d a t á t s z o l ­ gálta, az i r r e d e n t i z m u s elutasítása, a c s e l e k v ő b e ­ k a p c s o l ó d á s az o r s z á g k ö z é l e t é b e , k é r d é s e i n k társa­ d a l o m t u d o m á n y i s z e m l é l e t e , a statisztikai és katasz­ teri ö n f e l m é r é s , e g y e l f o g u l a t l a n u l teljes t é m a - b i b ­ liográfia, a v u l t t ö r t é n e l m i e l ő í t é l e t e k l e v e d l é s e és a román néppel közös hagyományok felderítése ( t ö b b e k k ö z t T e l e k i L á s z l ó 1848-as r o m á n b a r á t m e g ­ n y i l a t k o z á s a i n a k n y i l v á n o s s á g r a hozatala) n e m c s a k e g y ú j , r e á l i s a b b k ö z f e l f o g á s és j o g é r z e t k i a l a k u l á ­ sát segítette elő, h a n e m k e d v e z ő v i s s z h a n g o t v á l t o t t ki a h a l a d ó r o m á n k ö z v é l e m é n y b e n is. N e m e g y s z e r t a l á l k o z u n k a l a p h a s á b j a i n N i c o l a e Iorga, P e t r u G r o z a , V i c t o r Cheresteşiu, C. R ă d u l e s c u - M o t r u , N i ­ c o l a e T i t u l e s c u , T e o d o r e s c u - B r a n i ş t e , V i c t o r Eftimiu, Silviu Dragomir magyarbarát nyilatkozatainak idé-

téka Kárpátokról, a tengerpartról, a Duna deltájáról. A harma­ dikban országunk legfonto­ sabb turisztikai központjait (városokat, gyógyfürdőket, üdü­ lőhelyeket) ismerteti. A törté­ neti adatokat a műemlékek le­ írásával és az elszállásolási le­ hetőségek feltüntetésével egé­ szíti ki. A színes nyomású szintetikus turista-térkép a legfrissebb felmérések ered­ ményeit tartalmazza; szintvo­ nal nélküli tradicionális szín­ fokozatos á b r á z o l á s b a n adja a hegyrajzot, alapszíne érthetően és világosan fogadja be az értékes és sokatmondó turisz­ tikai adatokat. Könnyen kezel­ hető, formailag és nyomdatechnikailag is sikerült. (Me­ r i d i a n e . 1968.)

Roman

Jakobson

Hang — jel — vers Az egyik legjelentősebb, leg­ termékenyebb, ma is alkotó nyelvésznek, a több mint het­ venéves Roman Jakobsonnak életművéből ad válogatást ez a kötet. Összeállítói, Fónagy Iván és Szépe György, nagy gonddal és sikeresen válasz­ tották ki a neves tudós szemé­ lyére, tevékenységére legjel­ lemzőbb tanulmányokat. A ki­ választott dolgozatok valóban tükrözik Jakobson fő tevé­ kenységi területeit: a hang­ tant és fonológiát, a szeman­ tikát és grammatikát, az ál­ talános nyelvészetet és a poé­ tikát meg stilisztikát, valamint a folklórt. A kötet gondozói arra is ügyeltek, hogy olyan munkákat válasszanak ki és fordíttassanak magyarra, ame­ lyeket nemcsak a nyelvész­ szakemberek hasznosíthatnak, hanem a nagyközönség is megért. Aki a nyelvtudomány mai állásáról akar tájékozódni, ha­ szonnal forgathatja Jakobson­ nak ezt a magyar nyelvű ta­ nulmánykötetét. Jól tükröződik

téka benne ugyanis életműve, az a kivételesen szerencsés pálya, amely összekapcsolja a XX. század legjelentősebb nyelvé­ szeti irányzatait: a moszkvai és prágai iskolát a skandinávokéval és az amerikaival. ( G o n d o l a t , 1969.)

Selected american

verse

Maria Bogdan és Sever Trifu egyetemi lektorok az alig 150 éves múltra visszate­ kintő észak-amerikai angol költészet legjelentősebb 50 képviselőjének műveiből válogattak össze egy kötetre valót. A hazai közönség az amerikai prózát és drámairodalmat jól ismeri, annál kevesebb alkal­ ma nyílik az „új" földrész köl­ tészetének ízlelgetésére. H. W. Longfellow és R. W. Emerson neve ismerősen cseng, de köl­ tészetük még inkább az euró­ pai romantika folytatása. Poe és Whitman az első ízig-vérig amerikai költök. Poe rafinált álomvilágba burkolódzik; Whitman szabadverse nyers szókimondásával ébreszt — s közben szakít a romantikával. Mellettük gazdag érzelemvilá­ got tükröző lírai miniatűrjeivel alig vették észre az első jelen­ tős modern költőnőt, Emily Dickinsont. Ebből a triászból levezethető az amerikai költé­ szet legtöbb irányzata. Ma mégsem ők a „nemzeti" köl­ tők. Nemzeti klasszikusnak az utóbbi években elhunyt Ro­ bert Frostot és Carl Sandbur•got tekintik. Frost az ameri­ kaiak Petőfije. Mellettük és utánuk egész nemzedék nevel­ kedett. Talán a legtöbbre T. S. Eliotot és a ma is élő Ezra Poundot tartják. A fiatalok körében népszerűséget ví­ vott ki magának a beat-költé­ szet. Képviselőjüket, Allen Ginsberget már világviszony­ latban is számon tartják. Az

zésével, s n e m é r t h e t ő félre a z a tisztelet, m e l l y e l a szerkesztőség S e x t i l P u ş c a r i u Cultura, Ion C l o p o ­ ţel Societate de Mâine v a g y E m i l S o c o r A. B. C. c í m ű folyóiratát fogadja (mint ahogyan köszönti a D i e n e s L á s z l ó k e z d e m é n y e z t e Korunk megindulását, s idézi is G a á l G á b o r lapját, v a g y a h o g y a n A r a d i V i k t o r A Jövő Társadalma c í m ű folyóiratára reagál). Egy máig tanulságos eszmei dialógus bontakozik ki e l ő t t ü n k o l y a n e r ő k között, m e l y e k m é l t ó s z i n t é ­ zisével m a a szocialista h u m a n i z m u s b a n találko­ zunk. A Spectator követelte kisebbségi magyar ka­ tarzis, ez a megtisztulás a régi úrhatnámságtól, akárcsak a Szentimrei Jenő hirdette népművelő m u n k a kötelességtudása, a B a l o g h A r t ú r t a n u l m á ­ n y a i b a n lefektetett j o g i s m e r e t , az e r d é l y i szárma­ zású A s z t a l o s M i k l ó s realista t ö r t é n e l e m b í r á l a t a és kiállása a k i s e b b s é g i t á r s a d a l o m t u d o m á n y é r t egysé­ g e s etikai m a g a t a r t á s s á f o r m á l ó d i k , s ezt a l e g v i l á ­ g o s a b b a n P a á l Á r p á d fejezi ki Erkölcsi szempontok a népkisebbségi jogban c í m ű t a n u l m á n y á b a n (1935. 11): „ . . . a kis e g y s é g e k k ü l ö n f é l e s é g e i n e k nagy v á l t o z a t a i b a n tud f ö l d e r ü l n i az e m b e r i s é g életsza­ b a d s á g a . A kis e g y s é g e k előtt tehát n a g y h i v a t á s áll, h o g y az e m b e r i s é g e r k ö l c s i f e j l ő d é s é n e k a k i ­ dolgozói legyenek". K o n k r é t t á v l a t o k r a u g y a n n e m telt kellő i d e o l ó ­ giai felkészültség és k o r s z e r ű s é g h i á n y á b a n , az á l t a ­ l á n o s e r k ö l c s i m o d e l l a z o n b a n arra elégséges v o l t , h o g y a Magyar Kisebbség a maga nemzedéki foly­ tonosságát biztosítsa. A l a p o t j e g y z ő „ l u g o s i t r i u m ­ v i r á t u s " e g y i k tagja, S u l y o k I s t v á n u g y a n j o b b f e l é tűnt el a n é v t e l e n s é g b e n , a h a r m a d i k szerkesztő a z o n b a n , W i l l e r József, j o g g y a k o r l a t i e m b e r , s Ja­ k a b f f y o l d a l á n h a s z n o s a n j á r u l h o z z á e g y új r o m á ­ niai m a g y a r j o g á s z n e m z e d é k f e l n e v e l é s é h e z . A z Er­ délyi Fiatalok mozgalmával megindult szociográfiai törekvés így kap a lapban megfelelő párhuzamot e g y fiatalok szerkesztette „ K i s e b b s é g i J o g é l e t " c í m ű mellékletben, melynek munkatársai közül Asztalos S á n d o r és M i k ó I m r e j o g t u d á s u k k a l a f e l s z a b a d u l á s után is e l i s m e r é s r e találnak. A l a p — h a f e n n t a r t á ­ s o k k a l is— v á l l a l j a a V á s á r h e l y i T a l á l k o z ó t , az ú j , népkutató írónemzedékkel együttérez s a bécsi dik­ t á t u m után t e r m é s z e t e s e r ő f o r r á s a i t ó l e l s z a k a d t r o ­ mániai magyarság újraélesztésekor — a parancsura­ l o m m a l és a h á b o r ú s p o l i t i k á v a l v a l ó n y í l t s z e m b e ­ szállást k é n y s z e r ű „ h a r m a d i k u t a s " t a k t i k á v a l m e g ­ k e r ü l v e ( a k á r c s a k e b b e n az i d ő b e n K o l o z s v á r t a Termés) — általános társadalomismereti lappá szé­ lesül. E k k o r k a p c s o l ó d i k b e i s k o l a ü g y i t a n u l m á n y ­ nyal K a c s ó Sándor. A z új, nehéz helyzetben a fő­ szerkesztő főleg a fiatal é r t e l m i s é g e t v o n j a m a g a k ö r é , s e falukutató, n é p m ű v e l ő „ m á s o d i k n e m z e ­ d é k " s o r á b ó l is n e m e g y i s m e r ő s s z á m u n k r a , mint aki e b b ő l az i s k o l á b ó l v á l t b e a m i új v i l á g u n k b a n : K e c s k é s József, K u b á n E n d r e , T a k á c s L a j o s , V i t a Z s i g m o n d és m á s o k . É p p e n az ö n i s m e r e t i t é m a k ö r és a n e v e k v i s s z a t é ­ rése s z o c i a l i s t a k ö z é l e t ü n k k e d v e z ő áttételeiben teszi szükségessé, h o g y f o r r á s v i d é k ü n k kutatását kiter­ j e s s z ü k a lugosi f o l y ó i r a t é r t é k e i n e k kiválogatására és feltárására. Balogh Edgár

A Bethlen Könyvtár helyismereti katalógusa Négy évtizeddel ezelőtt a Székely Nemzeti M ú ­ z e u m 50 é v e s j u b i l e u m á r a k i a d o t t Emlékkönyv (Sep­ siszentgyörgy, 1929) a t a n u l m á n y o k után k ö z ö l t e a Székelyföldre vonatkozó fontosabb szakirodalom bibliográfiáját is. U g y a n e b b e n az é v b e n v a g y v a l a ­ m i v e l e l ő b b k ü l ö n k ö t e t b e n a d t á k ki D o b r u d z s a és a Bánság bibliográfiáját (Greavu Dunăre: Bibliogra­ fia Dobrogei. Bucureşti, 1928; B u g a r i u Vicinţiu: Bibliografia Banatului, Analele Banatului, 1929). A helytörténet f e j l ő d é s e f o l y a m á n u g y a n a b b a n az i d ő ­ ben m i n d e n f e l é r á é b r e d t e k arra, h o g y e t u d o m á n y eredményes műveléséhez sokoldalúan összeállított, egy-egy vidék minden kérdésére kiterjedő bibliográ­ fiákra v a n szükség. A h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k tu­ d o m á n y o s és g y a k o r l a t i h a s z n a és j e l e n t ő s é g e a z o n ­ ban c s a k az u t ó b b i húsz é v b e n tűnt ki, a m i k o r f o ­ kozottabb mértékben fordult a figyelem a helytör­ ténet, a kulturális es n é p i h a g y o m á n y o k felé, és m e g i n d u l t a v á r o s i es falusi m o n o g r á f i á k k é r d é s é ­ n e k megvitatása. H a a t ö r t é n e l e m k e r e t é b e n é p p e n a s z ü l ő f ö l d is­ m e r e t e tölti b e „ e m b e r - és h o n p o l g á r - n e v e l ő h i v a ­ tását", a m i n t azt I m r e h I s t v á n irta a Korunk 1969. 4. s z á m á b a n , a k k o r a n n a k s e g é d e s z k ö z é t , a h e l y i s ­ mereti b i b l i o g r á f i á t is á l t a l á n o s k ö z ö s s é g i s z e m p o n t ­ ból k e l l é r t é k e l n ü n k és m e g b e c s ü l n ü n k . A t u d o m á ­ n y o s é s n e v e l ő f e l a d a t e b b e n az e s e t b e n tehát ö s s z e f o n ó d i k , és e g y m á s t e r ő s í t v e j e l e n t k e z i k , ez azonban a kérdés megoldását sokszor n e m könnyíti, h a n e m é p p e n b o n y o l u l t a b b á teszi. É p p e n a k é r d é s bonyolultsága követeli meg, hogy n e csupán egyes s z a k e m b e r e k f o g l a l k o z z a n a k v e l e kutatásaik f o l y a ­ mán, h a n e m könyvtári munkaközösségek is. E z e k is csak h o s s z ú ideig tartó, t e r v s z e r ű és rendszeres m u n k á v a l é r h e t i k el, h o g y e g y h e l y n e k , e g y tájnak, e g y vidéknek a bibliográfiáját legalább nagy v o n a ­ l a k b a n összeállítsák. A h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k összeállítása a n a ­ g y o b b m e g y e i , illetőleg t u d o m á n y o s j e l l e g ű k ö n y v t á ­ rak feladata. Ilyennek tekinthetjük elsősorban a k o l o z s v á r i E g y e t e m i K ö n y v t á r mellett a régi k o l o z s ­ vári, marosvásárhelyi vagy brassói tartományi k ö n y v t á r a t , t o v á b b á a T e l e k i - és a B o l y a i - t é k á t , az enyedi B e t h l e n Könyvtárat, a nagyszebeni Bruk e n t h a l - k ö n y v t á r a t . A h e l y i sajtó részletes f e l d o l g o ­ zása n é l k ü l a z o n b a n lehetetlen az e g y k o r i v a g y m a i megyei s z é k h e l y e k t ö r t é n e t é t és t á r s a d a l m i életét m e g i s m e r n i , a régi m e g y e i ú j s á g o k a z o n b a n l e g t ö b b k ö n y v t á r u n k b ó l h i á n y o z n a k , és í g y az 1950-es é v e k folyamán ilyen jellegű m u n k a csak néhány n a g y o b b könyvtárunkban indulhatott meg. M i n t e g y másfél é v t i z e d e c s e n d b e n , szinte é s z r e ­ vétlenül f o l y i k a h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k a n y a g á t gyűjtő munka a kolozsvári, marosvásárhelyi és brassói k ö n y v t á r b a n , és 1957-ben e l k e z d ő d ö t t az e n y e d i B e t h l e n K ö n y v t á r b a n is D a n k a n i t s Á d á m

téka antológiát a középiskolák és egyetemek diákjainak szánták, ezért rövid életrajzokat, an­ gol—román szótárt és a tulaj­ donnevek kiejtését tartalmazó jegyzéket csatoltak hozzá. A kötet közepes angol nyelvtu­ dással is élvezhető. (Editura d i d a c t i c ă şi p e d a g o g i c ă , 1969.)

Teherán, Jalta, Potsdam Dokumentumgyűjtemény Az emberiség történetének legborzalmasabb háborúját ki­ robbantó hitlerista Németor­ szág és szövetségesei felett végső győzelmet arató Koalíció három nagyhatalma — a Szov­ jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — vezetői­ nek teheráni, jaltai és pots­ dami konferenciáin a legfon­ tosabb nemzetközi kérdések kerültek megvitatásra: a há­ ború mielőbbi befejezése, a háború utáni rendezés, a jó­ vátétel, a háborús bűnösök fe­ lelősségre vonása. A megbe­ széléseken nem készült össze­ hangolt jegyzőkönyv vagy gyorsírásos összefoglaló, mind­ egyik küldöttség önállóan ké­ szítette feljegyzéseit. A szov­ jet delegáció anyagát a Mezsdunarodnaja z s i z n y című fo­ lyóirat 1961—1962-ben folyta­ tólagosan közölte. A most ma­ gyarul is megjelent könyv az ennek alapján 1967-ben ki­ adott orosz nyelvű gyűjtemé­ nyes kötet fordítása. (Kossuth K ö n y v k i a d ó , 1969.)

Charles Memorii

de de

Gaulle război

Az évszázad egyik legszíne­ sebb — és kétségtelenül: egyik legjelentősebb — világpoliti­ kai egyénisége emlékezéseinek első kötete (Chemarea. 1940— 1942) olyan történelmi esemé­ nyek krónikája, amelyet fő-

téka szereplőjük írt, az átélés hite­ lével (s egyben gyakran meg­ tévesztő szubjektivitásával). Szó esik a tengerentúli terü­ leteken végrehajtott első náci­ ellenes akciókról s a francia­ országi ellenállási mozgalom első szakaszáról. A tábornok kitűnő stiliszta; ezt nemcsak a higgadtan fogalmazott me­ moár tanúsítja, hanem — he­ lyenként — a kötet függelékeként közölt dokumentum­ anyag is, amelyet pedig — azon frissiben — lázas akciók közben hevenyészett, látszólag igénytelen szolgálati modor­ ban. (Editura politică, 1969.) Déry A

Tibor

kéthangú

kiáltás

Ez a Déry-kötet az író négy korai kisregényét foglalja ma­ gába. Mind a Befejezetlen m o n d a t előtt születtek. Sajá­ tos világukban érdekesen ta­ lálkoznak össze Déry életmű­ vének későbbi leglényegesebb jellemzői. A bukott Tanács­ köztársaság utáni otthontalan­ ság, a háborús évek hozta ki­ ürült, felzaklatott tudatvilág szervesen illeszkedik az író polarizáló, az abszurd felé hajló látás- és szerkesztésmód­ jába. Az egyszerű, valóságos­ ságukban megragadott környe­ zetek, történetek az emberi in­ dulatoktól, élményektől válnak kísértetiessé ( A k é t h a n g ú kiál­ tás, O r s z á g ú t o n ) . A Pesti f e l ­ h ő j á t é k és a főként a Szemtől s z e m b e már a Befejezetlen m o n d a t Déryjét mutatják. A társadalmi tartalom előtérbe hozza a stílus egyértelműségé­ nek, a szerkezet hagyományosságának követelményét. A négy kisregény tanúsítja, hogy az íróban már indulásakor megvoltak későbbi nagy al­ kotó periódusainak jellemzői: a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdő emberi indulat, és a valós elemekből új — egy

k e z d e m é n y e z é s é r e . A z o l v a s ó k , az e g y s z e r ű é r d e k ­ l ő d ő k , a m a g u k r a h a g y a t o t t m ű k e d v e l ő történészek, a falujuk monográfiáján dolgozó pedagógusok és a s z a k e m b e r e k , a t u d o m á n y o s k u t a t ó k az é v e k f o l y a ­ m á n s z á m t a l a n e s e t b e n nézték m e g a k ö n y v t á r b i b ­ liográfiai céduláit, felvilágosítást k é r t e k a k ö n y v t á ­ r o s o k t ó l , és í g y k ö n n y e n é s b i z t o s a n t á j é k o z ó d t a k a számukra fontos kérdésekben. Bár a helyismereti b i b l i o g r á f i a eszerint n e m is létezik a n y i l v á n o s s á g előtt, m é g i s él, f o l y t o n l o m b o s o d i k , és hatása f e l ­ f e l b u k k a n t a n á r o k tanításában, k u t a t ó k m u n k á i b a n , szakvizsgai d o l g o z a t o k b a n , és színezi, f o k o z a t o s a n tudatosítja a t a n u l ó k ismereteit és m ű v e l t s é g é t is. A helyismereti bibliográfia munkálatainak kez­ detén e l s ő s o r b a n az a k é r d é s m e r ü l t fel, mit n e ­ vezzünk ebből a szempontból „hely"-nek. Sem N a g y e n y e d ö n m a g á b a n , s e m a régi m e g y e v a g y ra­ j o n területe n e m felelhetett m e g teljesen a n n a k az é r d e k l ő d é s n e k , a m e l l y e l az e n y e d i k ö n y v t á r b i b l i o g ­ ráfiai m u n k á j a f o l y a m á n s z á m o l n i kellett. A k ö z ­ igazgatási h a t á r o k a z e l m ú l t két é v t i z e d b e n t ö b b í z b e n változtak, a bibliográfiai m u n k á n a k ezzel s z e m b e n az á l l a n d ó b b j e l l e g ű gazdasági, kulturális és táji e g y s é g e t kell s z e m előtt tartania. N a g y e n y e d k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é n k í v ü l eszerint m i n d i g g o n ­ d o l n i kellett G y u l a f e h é r v á r r a , az a b r u d b á n y a i b á ­ n y a v i d é k r e , v a l a m i n t a régi A r a n y o s s z é k n e k N a g y ­ e n y e d gazdasági és kulturális h a t á s á b a n élő k ö z s é ­ geire (Torockó, Felvinc). A z említett esetekben in­ k á b b o l y a n a j á n l ó b i b l i o g r á f i á r a v o l t szükség, a m e l y a népi ipar, a n é p m ű v é s z e t , a gazdasági élet és a m ű e m l é k e k m e g i s m e r é s é h e z ad segítséget. A t o r o c kói n é p m ű v é s z e t , a g y u l a f e h é r v á r i s z é k e s e g y h á z é s a v á r története iránt é r d e k l ő d ő tanár v a g y k i r á n ­ d u l ó e b b e n a b i b l i o g r á f i á b a n n e m c s a k puszta a d a t o ­ kat, h a n e m k ö n n y e n h o z z á f é r h e t ő k é p e k e t , illető­ leg r e á j u k v o n a t k o z ó c é d u l á k a t is találhatott, é s ezt s o k a n fel is használták. N e m feledkezhettünk m e g a r r ó l s e m , h o g y N a g y e n y e d turisztikai k ö z ­ p o n t , és h o g y a természetrajzi múzeum érdeklődé­ s é b e esik n e m c s a k a M a r o s m e n t e , h a n e m az e g é s z Erdélyi É r c h e g y s é g , f ő k é n t a S z é k e l y k ő , a Pilis, a Csáklya, a Kecskekő vonulata, ahol Herepei K á ­ r o l y g y ű j t ő m u n k á t végzett, és a h o v á a k o l l é g i u m i t a n á r o k az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n s z á m o s k i r á n d u l á s t vezettek. M i n d e z e k után h a n g s ú l y o z n u n k kell, h o g y a n a g y enyedi Bethlen Könyvtárban folyó bibliográfiai m u n k á b a n e l s ő s o r b a n a v á r o s r a és a k o l l é g i u m r a v o n a t k o z ó f o r r á s m u n k á k r a kellett g o n d o l n i , és a t o v á b b i gyűjtést is e b b e n a z i r á n y b a n kell f o l y ­ tatni. A z Alsó-Fehér vármegye monográfiája című m ű hosszas e l ő k é s z ü l e t e k után az 1900-as é v e k b e n é p p e n a t ö r t é n e l m i rész m e g í r á s a f o l y a m á n szakadt f é l b e , í g y tehát a k u t a t ó k a mai n a p i g a l a p v e t ő és t u d o m á n y o s é r t é k ű g e o l ó g i a i , f ö l d r a j z i és t e r m é s z e t ­ rajzi kötet mellett c s a k a régészeti, a z 1848-as é s a s o k t e k i n t e t b e n m á r e l a v u l t és h i á n y o s n é p r a j z i k ö t e t e k e t használhatják. A m o n o g r á f i a a n y a g á t f ő ­ k é n t a m u z e o l ó g u s o k á l l a n d ó é r d e k l ő d é s e miatt k e l ­ lett kiegészíteni a l e g f o n t o s a b b s z a k f o l y ó i r a t o k l e ­ h e t ő l e g teljes f e l d o l g o z á s á v a l . Nagyenyed város történetére vonatkozólag csak

Musnai László Aiud-Nagyenyed és református egy­ háza c í m ű ( A i u d - N a g y e n y e d , 1936) m u n k á j a ad ö s z szefoglaló, d e természtesen e g y o l d a l ú , a t á r s a d a l m i fejlődést n e m t ü k r ö z ő képet. S z i n t e c s o d á l a t o s , h o g y a kollégium történelemtanárai a X I X . században megkísérelték ugyan összegyűjteni a kollégiumra vonatkozó dokumentumokat, de a város történeté­ nek kérdését e g é s z e n e l h a n y a g o l t á k , é s c s a k e g y e t ­ len e n y e d i t a n á r n a k , L á z á r I s t v á n n a k jutott e s z é b e , hogy e g y n a g y e n y e d i i p a r á g m u n k á j á t é r d e m e s f e l ­ dolgozni (A tímárok Nagy Enyeden. Közérdek, 1898; A bőrcserzés Nagy Enyeden. Néprajzi Értesítő, 1900). A helyismereti bibliográfia számára kezdetben nagyon k e v é s ö n á l l ó m u n k a állott tehát r e n d e l k e ­ zésünkre, ezért l e g s ü r g ő s e b b f e l a d a t n a k látszott a helyi s a j t ó t e r m é k e k , ö n á l l ó k i a d v á n y o k és i d ő s z a k i lapok s z á m b a v é t e l e és ezután r e n d s z e r e s b i b l i o g r á ­ fiai f e l d o l g o z á s a . E n n e k a m u n k á n a k első e r e d m é ­ nyei k ö z é t a r t o z i k D a n k a n i t s Á d á m két d o l g o z a t a a f e l e n y e d i p a p í r m a l o m t ö r t é n e t é r ő l (Magyar Könyv­ szemle, 1959) és a X V I I I . századi n a g y e n y e d i n y o m ­ dáról (Nyelvés Irodalomtudományi Közlemények, 1960). A X I X . századi e n y e d i n y o m d á k története művelődéstörténeti szempontból már nem látszik olyan é r d e k e s n e k . 1882-ben i n d u l t m e g E n y e d e n az első politikai lap, a Közérdek, a m e l y n e k az 1900-as é v e k b e n v e r ­ senytársa lett a 48-as p á r t h i v a t a l o s lapja, az Alsó­ fehér. Ez a két l a p m i n t e g y n e g y e d f é l é v t i z e d alatt olyan h a t a l m a s és s o k s z o r j e l l e m z ő , d o k u m e n t u m ­ értékű c i k k a n y a g o t k ö z ö l t N a g y e n y e d történetéről, kulturális, p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i és gazdasági é l e t é ­ ről, h o g y a n n a k f e l d o l g o z á s á r a t ö b b é v i m u n k á m r a volt szükség. Itt j e l e n t e k m e g t ö b b e k k ö z ö t t a G á s ­ pár J á n o s életére v o n a t k o z ó c i k k e k , t o v á b b á S o l y mosi Elek, F e n i c h e l S á m u e l , Fogarasi A l b e r t , W i n k ­ ler A l b e r t t ö r t é n e l m i , n é p r a j z i és e g é s z s é g ü g y i c i k ­ kei. K é s ő b b p e d i g Á p r i l y L a j o s , B e r d e M á r i a , S z e n t ­ imrei J e n ő első versei (az Alsófehérben). I n n e n is­ merhettük m e g a különböző enyedi egyesületek, így például a N a g y e n y e d i I p a r o s ö n k é p z ő k ö r , a D a l o s ­ kör, a G y ü m ö l c s é s z e t i Egylet, az ö n k é n t e s t ű z o l t ó ­ ság, a s p o r t e g y e s ü l e t e k m u n k á j á t , az e n y e d i k ó r h á z építésének történetét, az ismeretterjesztő és n é p m ű ­ velő t ö r e k v é s e k e t a X X . század első é v t i z e d e i b e n . A z erdélyi v á n d o r színtársulatok rendszeresen m e g ­ ismétlődő e n y e d i kiszállásairól, m ű k e d v e l ő e l ő a d á ­ sokról, s z í n v o n a l a s hangversenyekről olvashatunk e z e k b e n a l a p o k b a n . A zenei élet j e l l e m z é s é r e c s a k kiragadjuk Liszt F e r e n c (1846) és R e m é n y i Ede (1891) e n y e d i h a n g v e r s e n y e i t v a g y p e d i g a N a g y ­ enyedi D a l o s k ö r h a n g v e r s e n y e i t , a m e l y e k e n B e e t h o ­ ven, H a y d n , V e r d i , M o z a r t , S c h u b e r t e g y - e g y m ű ­ vét, o l y k o r e g é s z s z i m f ó n i á j á t a d t á k elő. Ez a kis v á r o s n e m élt t á v o l a kultúra v é r k e r i n g é s é t ő l , és téves azt h i n n ü n k , h o g y a v á r o s i p o l g á r s á g m i n d i g üres, tespedt életet élt.

téka absztrakt gondolati rendszer­ hez igazodó — világot teremtő készség. Ez utóbbi a modern filozófiai regény nagyszerű eredményeit adta a magyar irodalomnak Déry Tibor késői regényeiben. (Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó , 1969.) Catherine Valogne Étienne Hajdu Les champs

—

clos

Zárt m e z ő k a címe az ele­ gáns és titokzatos, finom for­ mátumú könyvecskének, mely­ nek merített lapjain egy szá­ munkra eddig ismeretlen köl­ tőnő versei és az annál is­ mertebb — mert hazánkfia és világhírű — szobrász tusrajzai váltogatják egymást. Hogy melyik) illusztrálja a másikat — arra nehéz lenne felelni. Talán nem is fontos, hiszen a címet meghazudtoló nyitott világot alkot ebben a kötet­ ben szín, szó és forma, szabad utat engedve képzeletünknek. Mindkét művész feltűnő élve­ zettel — melyben az olvasó­ néző is osztozik — engedi ér­ vényesülni anyagát: a muzsi­ káló nyelvet, a franciát, mely­ nek minden árnyalatot kife­ jezni képes pompás hajlékony­ sága nem is tudni, mit dicsér inkább, önmagát vagy a te­ remtő költőt — meg az idioma universale-t, ez esetben a vízfestékengedékenységű, áttet­ sző, színes tust, melynek sze­ szélyes formáiban úgy gyö­ nyörködik a szem, mint gyer­ mekkorunk tekintete a felhők játékában, s ha van neve, így hívják: szabadság, fantázia, ( I m p r i m é e n B e l g i q u e , 1966.)

Lukács György A helyi l a p o k s o k f o n t o s n a g y e n y e d i kérdéssel foglalkoztak ugyan, de a kollégium, a város v a g y A z esztétikum sajátossága a k ö r n y e z ő f a l v a k és k ö z e l i v á r o s o k t ö r t é n e t é n e k c s a k az utolsó é v s z á z a d á h o z n y ú j t h a t n a k b ő s é g e s Az óriási terjedelmű, kétkö­ adalékokat. Ezért s z ü k s é g e s n e k látszott a k ü l ö n b ö z ő tetes munka az olvasók széles é v k ö n y v e k mellett a k ö n y v t á r r é g e b b i e r d é l y i v o n a t - rétegeihez nehezen jut el, ezért

téka a Lukács-tanítvány Fehér Fe­ renc szerkesztésében, a szerző személyes ellenőrzése alatt ké­ szült, körülbelül negyven szá­ zalékra csökkentett, de így is közel 800 lapra rúgó rövidített kiadás tömören összefoglalja a mű eszméinek alapvető ré­ szét. A központi mondanivaló megmaradt, és a gondos szer­ kesztés biztosította a részek összefüggését. Ez a változat méltóképpen reprezentálja a művet mint a marxizmus első nagyszabású esztétikai össze­ foglalását. ( M a g v e t ő , 1969.)

Korolenko A

multani

vérvád

A kis könyv az olvasót óha­ tatlanul a Dreyfus-ügyben fel­ lépő Zolára és a tiszaeszlári vérvád áldozatai mellett ki­ álló Eötvös Károlyra emlékez­ teti. A nagy orosz író éppen olyan elszántan és hatékonyan állott ki azok mellett a mul­ tani votják parasztok mel­ lett, akiket mint frissen megtérített pravoszlávokat po­ gány szokásaik miatt egy öreg koldus rituális meggyilkolásá­ val vádoltak, akárcsak Zola, az igazságtalanul meghurcolt, hazaárulással vádolt francia vezérkari tiszt mellett, vagy Eötvös a tiszamenti szegény falusi zsidók mellett. Mikó Imre válogatása, fordítása, összegező kommentárjai az ol­ vasó elé tárják Korolenko publicisztikai kampányának legszebb, legmegindítóbb da­ rabjait, írói és védőügyvédi munkájának dokumentumait, amelyek végül is a már két­ szer elítélt multaniak felmen­ téséhez, az ellenük emelt igaz­ ságtalan vádak összeomlásá­ hoz vezettek. A kötetet Korolenkónak a kijevi Beilis-pörről szóló írásai egészítik ki, amelyeket a fekete százak inszcenálta vérvádat visszaverő

k o z á s ú f o l y ó i r a t a i n a k és politikai l a p j a i n a k b i b l i o g ­ ráfiai f e l d o l g o z á s a is. Ö r ö m m e l á l l a p í t h a t j u k m e g , h o g y a Hadi és Más Nevezetes Történetek, az Er­ délyi Híradó, az Erdélyi Protestáns Közlöny, a Pro­ testáns Egyházi és Iskolai Lapok, a Sárospataki Lapok, a Vasárnapi Újság, a Református Szemle, az Erdélyi Múzeum hasábjain számos olyan oklevél, l e ­ v é l - , n a p l ó - , e m l é k i r a t - és a d a t k ö z l é s t v a g y p e d i g írói életrajzot találtunk, a m e l y e k m i n k e t k ö z e l e b b ­ ről é r d e k e l n e k , é s r é g e b b e n n e m h a s z n á l t á k fel őket. E h h e z j á r u l t a k a hazai r o m á n , m a g y a r és n é m e t folyóiratok, amelyekben sok tudományos dolgozat világított rá a v i d é k t á r s a d a l m i m o z g a l m a i r a v a g y népi h a g y o m á n y a i r a (főként az Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, Studii, Studii şi cercetări de istorie artei és a Revista de folclor tanulmányai). Ha ebben a bibliográfiában nemcsak egyes taná­ rok és diákok munkásságára, h a n e m a kollégiumi művelődési törekvésekre, a környező társadalom­ m a l v a l ó k a p c s o l a t a i r a és t á r s a d a l m i hatására, az új e s z m é k t e r j e d é s é r e v o n a t k o z ó a n y a g o t keressük, a k k o r a régi k o l l é g i u m - t ö r t é n e t e k (P. S z a t h m á r y K á r o l y , V á r ó F e r e n c ) n a g y h i á n y a i a z o n n a l ki f o g ­ n a k tűnni, é s az e g é s z k o l l é g i u m i élet s o k k a l g a z d a ­ g a b b a n b o n t a k o z i k ki előttünk. G o n d o l j u n k c s a k az ifjúság külső szerepléseire, a színjátszásra, a XIX. század eleji z e n é s ü n n e p é l y e k r e , a m e l y e k r ő l s o k á i g s e m m i t s e m o l v a s t u n k . A z t is a b i b l i o g r á f i a k é s z í ­ tése k ö z b e n t u d t u k m e g , h o g y B e n k ő F e r e n c , B e n k e M i h á l y é s H e r e p e i Á d á m m á r 1790-ben m a g y a r u l kezdett el tanítani. H o g y a latin m e l l e t t 1800 után, a l e g n a g y o b b e l n y o m a t á s é v e i b e n is v o l t a k m a g y a r n y e l v ű e l ő a d á s o k , t ö b b kéziratos k u r z u s b i z o n y í t j a . B e n k e M i h á l y p é l d á u l 1805-ben m a g y a r u l a d t a elő a filozófiát, é s m á r K ö t e l e s S á m u e l előtt sűrűn h i ­ v a t k o z o t t K a n t r a . Ez c s a k a k o l l é g i u m i v e z e t ő s é g és a f ő k o n z i s z t ó r i u m h a l l g a t ó l a g o s b e l e e g y e z é s é v e l tör­ ténhetett, és ezért t é v e s n e k t a r t j u k H a j ó s J ó z s e f n e k azt az állítását, h o g y B e n k ő F e r e n c f i z e t é s é n e k e g y részét m a g y a r előadásai m i a t t tartották v i s s z a „ f ő ­ r a n g ú felettesei". Ez 1811-ben, ú g y látszik, egészen m á s o k o k m i a t t történt, és a f i z e t é s é b ő l l e v o n t ö s z szeget 1815-ben vissza is a d t á k . A z 1960-as é v e k b e n a m ű e m l é k e i n k i r á n t f o k o ­ z ó d ó é r d e k l ő d é s , és k ü l ö n ö s k é p p e n a nagyenyedi t e m p l o m e r ő d r e s t a u r á l á s á r a v o n a t k o z ó t e r v e k miatt a b i b l i o g r á f i á t e b b e n az i r á n y b a n kellett k i b ő v í t e n i . Ez v e z e t e t t t ö b b e k k ö z ö t t az e n y e d i és E n y e d k ö r ­ nyéki régebbi v a g y mai kiadványok képanyagának pontos számbavételére. A megyében levő fontosabb k ö z é p k o r i m ű e m l é k e i n k e t a z Archaeológiai Közlemé­ nyek, a Vasárnapi Újság és n é h á n y ú j a b b f o l y ó i r a t c i k k e i m e l l e t t a z o n b a n , sajnos, alig m u t a t j á k b e m a is f e l h a s z n á l h a t ó , hiteles k é p e k . A k ö n y v t á r k é p b i b l i o g r á f i á j a í g y is s o k e s e t b e n nyújtott segítséget m i n d a k u t a t ó m u n k á b a n , m i n d a tanításban, m e r t k ö n n y e n felhasználható szemléltető a n y a g o t kínált a t a n á r o k n a k ( B o d P é t e r , A r a n k a G y ö r g y , Szász Károly, Áprily Lajos képei). Külföldi tapasztalatok alapján a helyismereti b i b ­ liográfiát á l t a l á b a n h á r o m részre s z o k t u k felosztani. E z e k : 1. szakrendszeri rósz, 2. h e l y s é g r e n d i rész, amelyben a községek betűrendben vannak elhelyez-

ve, 3. életrajzi rész. E b b e n k ü l ö n v á l a s z t o t t u k a k o l ­ légiumi t a n á r o k és d i á k o k n e v é t a z o k t ó l az e n y e d i Írókétól, a k i k n e m N a g y e n y e d e n tanultak, és eset­ leg c s a k á t m e n e t i l e g d o l g o z t a k itt ( p é l d á u l Turnowsky Sándor). K ü l ö n fejezetet alkot a Bethlen és leleplező szándékkal vetett Gábor-bibliográfia. papírra. (Irodalmi Könyvki­ Kétségtelen, h o g y a l e g n a g y o b b é r d e k l ő d é s t é p p e n a d ó , 1969.) a b i b l i o g r á f i a életrajzi része keltette m i n d a t a n á ­ rok, m i n d a k u t a t ó k k ö r é b e n . H a b á r a teljességet nem lehetett elérni, m é g i s e l m o n d h a t j u k , h o g y az ismertebb n a g y e n y e d i t a n á r o k (Pápai P á r i z F e r e n c , Jaan Kross Benkő F e r e n c , Szász K á r o l y , Z e y k M i k l ó s . G á s p á r János) és d i á k o k m i n d e n f o n t o s a b b m u n k á j a m e l ­ lett a r e á j u k v o n a t k o z ó s z e m é l y i k ö z l e m é n y e k e t , A z észt irodalom története életrajzi a d a t o k a t is sikerült ö s s z e g y ű j t e n ü n k . Így tisztázhattuk s o k n a g y e n y e d i d i á k k ü l f ö l d i t a n u l ­ Közkézen forgó világiroda­ mányútjainak p o n t o s i d ő p o n t j á t v a g y azt, h o g y m i ­ Babits és kor iratkoztak b e e g y k ü l f ö l d i e g y e t e m r e , és azután lom-történeteink, Szerb Antal könyvei mit sem hová kerültek. szólnak nyelvrokonaink, az A N a g y e n y e d r ő l e l k e r ü l t t a n á r o k é s í r ó k k é s ő b b észtek írásművészetéről. Lydia is m e l e g e n r a g a s z k o d t a k a k o l l é g i u m h o z , és m u n ­ Koidula, Juhan Liiv, Gustav káikban b e m u t a t t á k a v á r o s életét. N a g y e n y e d l é ­ Suits, Heiti Talvik költészete n y e g é b e n a m ú l t század k ö z e p é n hatolt b e az i r o d a ­ és Eduard Vilde, A. H. Tamml o m b a P. S z a t h m á r y K á r o l y , Szász K á r o l y és J ó k a i saare, August Jakobson és a Mór m u n k á i v a l , d e az „ E n y e d az i r o d a l o m b a n " c í m ű többiek prózája a múltban a témakörben m a megtaláljuk Á p r i l y Lajos, Berde magyar irodalmi horizont szé­ Mária, N a g y István, S i p o s D o m o k o s , M a k k a i S á n ­ Pedig kiváló al­ dor és S z e n t i m r e i J e n ő n e v é t is. V o l t a k , a k i k c s a k lére szorult. ál­ átutaztak E n y e d e n , de í g y is j e l l e m z ő k é p e t a d t a k kotók sajátos törekvéseket, meg eredeti róla (Jókai, M ó r i c z ) , v o l t a k , a k i k á t é l t é k és ú j r a t e ­ mokat örökítettek műveikben. Mint remtették a s o k é v s z á z a d o s e n y e d i életet, és a táj hangulatú kis nép művészete, levegőjét b e l e v i t t é k a z o k b a a m ű v e i k b e is, a m e l y e ­ minden így az észteké is ket e g é s z e n m á s k ö r n y e z e t b e n e h e l y t ő l e l s z a k a d v a irodalma, részt vett a nemzeti tudatért írtak ( Á p r i l y ) . és létért vívott nagyszerű év­ A szakrendszeri r é s z b e n , e g y e l ő r e ú g y látszik, f e ­ százados harcban. Ezért érez­ leslegesen s o k h e l y e t f o g l a l el a régi p o l i t i k a i és zük minden megszólalásukban közigazgatási életet t ü k r ö z ő i r o d a l o m . A p o l i t i k a i a helytállás szilárdságát s azt cikkek c í m e i t i d ő r e n d b e n h e l y e z t ü k le m i n d e n j e g y ­ a gyötrelmes igyekezetet, hogy zetelés n é l k ü l , ezzel s z e m b e n a s o k k a l f o n t o s a b b bebizonyítsák: létezésük célja kulturális és t á r s a d a l m i k é r d é s e k k e l f o g l a l k o z ó c i k ­ az észt nép, a nyelv és kul­ keknél s z ü k s é g e s n e k látszik a b ő s é g e s j e g y z e t e l é s túra megtartása, erősítése. Az is, h o g y a kutatás m u n k á j á t megkönnyítsük. Ez irodalomtörténész Jaan Kross a z o n b a n n e m m i n d i g lehetséges. U g y a n c s a k f o n t o s ­ szerkesztésében megjelent nak látszik a történeti, g e o l ó g i a i , f ö l d r a j z i , t e r m é ­ is­ szetrajzi és a n é p i élettel k a p c s o l a t o s rész (népi tán­ „ k i s t ü k ö r " a közbeiktatott szövegekkel teszi ért­ cok és n é p k ö l t é s z e t ) , m e r t az i n t é z m é n y e k e n ( m ű v e ­ mertető és élvezetessé a képző­ lődési ház, m ú z e u m o k ) k í v ü l az a k a d é m i a i kutatók, hetővé alkotásokkal, írói tanárok, turisták, s z a k v i z s g á z ó d i á k o k és t a n u l ó k is művészeti arcképekkel illusztrált irodal­ állandóan é r d e k l ő d t e k eziránt. mi sétát. ( E u r ó p a K ö n y v k i a d ó , A helyismereti katalógus több ezer c é d u l á j á v a l 1969.) állandóan g y a r a p o d i k , és j ó l l e h e t m a m á r olyan r é s z l e t k é r d é s e k b e n (piaci árak, üzletek, k ö n y v k ö t ő k ) is tájékoztat, a m e l y e k r e m á s b i b l i o g r á f i á k b a n s e h o l sem t a l á l u n k m é g utalást s e m , m é g i s m i n d i g b e f e ­ Kardos G. György jezetlen a p e r i o d i k á k g y o r s s z a p o r o d á s a miatt, m á s ­ részt p e d i g azért, m e r t m é g az e n y e d i és m a r o s ú j ­ vári p e r i o d i k á k is c s a k h i á n y o s a n v a n n a k m e g a Avraham Bogatir hét napja

téka

könyvtárban. A helyismereti bibliográfia anyagá­ hoz h o z z á k e l l e n e s z á m í t a n u n k a p l a k á t o k a t , m e g ­ „Ha ezt a gyereket nem hívókat, sőt a gyászjelentéseket, ezeket á l t a l á b a n tottam volna magamnál, é v e n k é n t és e z e n b e l ü l b e t ű r e n d b e n s z o k t u k c s o p o r ­ úgy élhetnék, mint egy tosítani. ceg! De mikor éltem én

tar­ most her­ úgy,

téka mint egy herceg..." — sóhajt fel Avraham Bogatir, amikor nem találja Dávidot, a kisko­ rú „harcost" a narancsosában, ahol elrejtette. Jól tudja, mi vár rá, mert az angolok, kik egész hadsereget tartanak 1947ben Palesztinában, hogy a mandátumukat e területen to­ vábbra is fenntartsák, ember­ telen kegyetlenséggel nyomnak el minden olyan kísérletet, amely a további bevándorlást segítené elő. Pedig akkor a Földközi-tengert környező partvidékekről, a fasiszta ha­ láltáborokból megmenekült zsidók alig várták, hogy Pa­ lesztina födjére léphessenek. Avraham Bogatir még az el­ ső világháború előtt Harkovból vándorolt be fiatalon Pa­ lesztinába, ahol egy mezőgaz­ dasági szövetkezetben kapott otthont és munkát. Bogatir hét napjába a kis­ regény belesűríti a Bogatirok elszigeteltségét, azokét, akik sem testileg, sem lelkileg nem érzik magukat jelszabadultnak. Családi élete is szerencsétlen: nagyobbik fiát egy ott felej­ tett angol akna tépi szét és ez megtébolyítja a kisebbik fiát, kinek bátyja volt az eszmény­ képe. Bogatir lelkileg még mindig orosz. Csodálja a szov­ jetek eredményeit és még enynyi hosszú év után is gyönyö­ rű oroszsággal idéz Krilovtól. A kisregény megkapóan teste­ síti meg Bogatir személyében azokat a palesztinai zsidókat, akik testvéri egyetértésben akarnának élni az arabokkal. Ezért irtózik mindennemű so­ vinizmustól. Bogatir a „fekete százak" véres progromjai elöl menekült Palesztinába, és hiá­ ba vágyódik arra, hogy az „ígéret szent földjén" úgy él­ jenek az emberek egymás mel­ lett, ahogyan ő és a többi Bo­ gatir szeretné, ahogy az ott élő népek érdeke kívánja. ( M a g v e t ő , 1969.)

A h e l y i s m e r e t i katalógus iránti é r d e k l ő d é s o l y k o r egészen elhalkult, m á s k o r e r ő s e b b e n jelentkezett, és b e f o l y á s o l t a is a m u n k á t . T í z - t i z e n ö t é v r e v i s s z a t e ­ k i n t v e láttuk, h o g y e g y s z e r , a k o l l é g i u m t ö r t é n e t é ­ n e k v a l a m e l y i k szakasza (a r e f o r m k o r ) , a k ü l ö n ­ b ö z ő t a n t á r g y a k tanítása, a t a n u l ó k s z á r m a z á s a és i r o d a l m i m u n k á i , m á s k o r az e n y e d i sport, a g a z d a ­ sági élet, a szőlészet m ú l t j a és f e j l ő d é s e iránt n y i l ­ vánult m e g érdeklődés. K ö n n y e n előfordulhat, h o g y olyan kérdésekkel jönnek a kutatók, amelyekre a b i b l i o g r á f u s m u n k a k ö z b e n n e m g o n d o l t , ez teszi i n d o k o l t t á , h o g y a régi p e r i o d i k á k k i s e b b k ö z l e m é ­ n y e i r e , h í r e i r e is kiterjesszük a f i g y e l m ü n k e t . Így például a múlt században az e l ő f i z e t ő k j e g y z é k e v a g y e g y üzlet n y i t á s a is j e l l e m z ő l e h e t a gazdasági és t á r s a d a l m i életre. A z első e r d é l y i k ö n y v k e r e s k e ­ dések hirdetéseiből a könyvkereskedelem fejlődését, a francia és n é m e t k ö n y v e k E r d é l y b e n v a l ó elter­ jedését ismerhettük meg. Ezek az enyedi művelő­ dést, a k o l l é g i u m i ifjúság törekvéseit is k ö z e l r ő l érintették. Ezzel s z e m b e n e l h a n y a g o l h a t ó n a k látszik a m ú l t század v é g i politikai c s a t á r o z á s o k a p r ó l é k o s számontartása. A z e n y e d i h e l y i s m e r e t i k a t a l ó g u s segítségére l e h e ­ tett a n e v e l ő m u n k á n a k , és á l l a n d ó a n hozzásegíti a tanulóifjúságot, h o g y azt az intézetet, a m e l y b e n ta­ nul, azt a tájat, a m e l y b e n él, t u d a t o s a b b a n m e g i s ­ m e r j e , és é r t é k e l n i is t u d j a a z ott f o l y ó m u n k á t . Vita Z s i g m o n d

Lélektani iskoláktól a lélektan felé...

A Korunk hasábjain felbukkanó témák közt a l é l e k t a n e g y r e g y a k o r i b b j e l e n t k e z é s e hűségesen t ü k ­ rözi azt a f o l y a m a t o t , a m e l y szerte a v i l á g o n v é g b e ­ m e g y . A l é l e k t a n e g y ü t t nő é s i z m o s ó d i k m a g á v a l az e r ő s ö d ő t u d o m á n y o s s á g g a l , a m o d e r n e m b e r l e ­ küzdhetetlen, k o r s z e r ű i g é n y e s s é g é v e l . E g y r e s z a p o ­ r o d n a k a pályaválasztási t a n á c s a d ó k , az ü z e m i k é ­ p e s s é g v i z s g á l ó i n t é z e t e k ; klinikai p s z i c h o l ó g u s i á l l á ­ s o k ; teret h ó d í t az e g y e t e m i o k t a t á s b a n részben m i n t ö n á l l ó p s z i c h o l ó g u s - k é p z é s , r é s z b e n az a l k a l m a ­ zott p s z i c h o l ó g i a á g a i b a n a g y ó g y p e d a g ó g i á t ó l a m é r ­ n ö k - p s z i c h o l ó g i á i g . A l e g k ü l ö n b ö z ő b b k i a d ó k listáján p e d i g e g y r e t ö b b é s i z g a l m a s a b b k i a d v á n y csábítja a s z a k e m b e r t és az e g y s z e r ű o l v a s ó t a l é l e k t a n b e r ­ keibe: minél többet megtudni önmagunkról és e m ­ bertársainkról.

A m e n n y i s é g i g y a r a p o d á s mellett a m i n ő s é g i f e j ­ lődés illusztrálására r a g a d j u n k ki e k i a d v á n y o k k ö z ü l egy s z e r é n y c í m ű kötetet, m e l y B u d a p e s t e n j e l e n t m e g m a g y a r f o r d í t á s b a n a kísérleti p s z i c h o l ó g i a m ó d ­ szereiről*. S z e r z ő j e h á r o m francia p s z i c h o l ó g u s : Jean Piaget, P a u l Fraisse és M a u r i c e R e u c h l i n . A két első szerző a S o r b o n n e p r o f e s s z o r a , é s k ö z ü l ü k is az első a f r a n c i a lélektan n a g y ö r e g j e , aki C l a p a r è d e után a genfi J. J. R o u s s e a u Intézet v e z e t ő j e v o l t , s n e m z e t k ö z i tekintélyét b i z o n y í t j a , h o g y 1966-ban ő volt a m o s z k v a i n e m z e t k ö z i lélektani k o n g r e s s z u s e l ­ nöke. Paul Fraisse s z i g o r ú francia r a c i o n a l i z m u s s a l , l é n y e g r e t a p i n t ó a n e m e l i ki a z o k a t a m o z z a n a t o k a t a t u d o m á n y o k ( f ő k é n t a filozófia, o r v o s t u d o m á n y , f i z i o ­ lógia, fizika, m a t e m a t i k a , b i o l ó g i a , n e u r o f i z i o l ó g i a , kísérleti lélektan) t ö r t é n e t é b ő l , a m e l y e k a lélektani iskolák m e g s z ü l e t é s é h e z v e z e t t e k . Ezen a k a n y a r g ó s úton a t u d o m á n y o s határterületek, o r s z á g o k és t ö r t é ­ nelemszabta sajátosságok k ü l ö n b ö z ő lélektani iskolá­ kat h o z t a k létre. A z e m b e r i l é l e k m e g i s m e r é s é n e k ezek a r e g i o n á l i s útjai a z o n b a n m a m á r e g y r e é l e ­ s e b b k a n y a r r a l f o r d u l n a k m i n d e g y e t l e n n a g y , széles út: a lélektan felé. A h a n g s ú l y m á r s o k k a l i n k á b b azon v a n , h o g y a m a g u k k ü l ö n i g a z s á g á n a k h a n g ­ s ú l y o z á s a helyett a k ö z ö s n a g y i g a z s á g o t keressék. K é t m o z z a n a t o t e m e l j ü n k c s a k ki, a m i t a m o d e r n lélektan a s o k f é l e ö r ö k s é g b ő l m a g á b a olvasztott. A z e g y i k a kísérleti m ó d s z e r e k d i a d a l m a s b e v o n u l á s a a lélektanba. É r d e k e s e n m u t a t j a ki Fraisse a z idő m e g é r é s é t a kísérleti lélektan m e g s z ü l e t é s é h e z a ter­ m é s z e t t u d o m á n y o k e r e d m é n y e i n e k és k u d a r c a i n a k v e g y ü l é k é b ő l : „ . . . a z első p s z i c h o l ó g u s o k — k é p e s í t é ­ süket t e k i n t v e — g y a k r a n f i z i o l ó g u s o k ( W u n d t , Binet, P a v l o v ) , n é h a f i z i k u s o k (Fechner, H e l m h o l t z ) v o l ­ t a k . . . s z o k á s u k k á vált, h o g y a l á v e s s é k m a g u k a t a tények meggyőző e r e j é n e k . . . Végül rendelkeztek bi­ z o n y o s m ó d s z e r e k k e l és f o g á s o k k a l , sőt n é h a m ű s z e ­ r e k k e l is, . . . h a pedig n e m volt ilyen műszerük, k ö n n y e n szerkesztettek." A k ü l ö n b ö z ő n é m e t i s k o l á k késhegyre menő harcából győztesen maga a kísérle­ tezés k e r ü l t ki, az e l m é l e t e k e l é v ü l t e k . A kísérleti p s z i c h o l ó g i a k e z d e t e i a z o n b a n szinte a n é m e t o r s z á ­ gival e g y i d ő b e n , b á r sajátságos s z í n e k k e l r a j z o l ó d n a k ki A n g l i á b a n , F r a n c i a o r s z á g b a n , O r o s z o r s z á g b a n és A m e r i k á b a n is. A sajátos n e m z e t i s z í n e k k ö z ü l v é g ü l is l e g e r ő s e b b e n m a g a a kísérletező i g é n y m i n t m o ­ dern tudományos törekvés válik uralkodó jellegűvé. A m á s i k k ö z ö s m o z z a n a t a k i a l a k u l ó új l é l e k t a n ­ ban az, a m i t Fraisse szerint a „ b e h a v i o r i s t a f o r r a d a ­ l o m " hozott. Itt is e l i s m e r i a z a m e r i k a i k e z d e m é n y e ­ zést, ha d á t u m h o z és h e l y h e z a k a r j u k kötni a „ f o r r a ­ d a l m a t " ( W a t s o n c i k k e 1913-ban) — m i n t a h o g y

téka D.

Omlomijevszkij

Francuzszkij klasszicizm A szerző célja felszámolni azokat az egyoldalú nézőpon­ tokat, amelyek a romantikus írók és kritikusok támadásai nyomán a francia klassziciz­ must csupán a Boileau-féle költészeti szabályok merev kö­ vetésének tekintették, Belinszkij csalhatatlanságában bízva figyelmen kívül hagyták az irányzat különböző fejlődési szakaszait, vagy Saint-Beuve és Taine, Brunetiére és Lanson, Plehanov és Fricse véle­ ményéből kiindulva kizárólag az abszolút monarchia szelle­ mi vetületét látták benne. A kötet fő érdeme, hogy harcol ama „kultúrtörténeti" iskola hatása ellen, mely a vulgárszociológia túlzásai során csak azt vizsgálta, hogy a klasszi­ cizmus mennyiben fejezi ki a nemesség vagy a polgársá,g ideológiáját, esztétikai oldalát pedig elhanyagolta. Oblomijevszkij, Lunacsarszkij és más szovjet kutatók (Grib, Vipper, Balasov, Szigal) észrevételeit szintetizálva, sokoldalúan és differenciáltan tárgyalja a francia klasszicizmus szerepét és fejlődését a XVII. és XVIII. században, viszonyát a reneszánszhoz, a felvilágoso­ dáshoz, a realizmushoz, és elemzi az irányzat Boileau nyújtotta értelmezését, eszmei és műfaji problémáit. Bár hiá­ nyoljuk a klasszicista művé­ szetre utalás elmaradását, a könyv egészében véve jelentős hozzájárulás a világirodalom fejlődése e fontos láncszemé­ nek alaposabb megismerésé­ hez. (Izdatyelsztvo Nauka, 1969.) Tökei

Ferenc

Antikvitás és feudalizmus * Jean Piaget — Paul Fraisse — Maurice Reuchlin: A nemzetközi tekintélyű A kísérleti pszichológia módszerei. Fordította Sem- marxista történelemfilozófus lyén András. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967. munkásságának tárgyául kez-

téka dettől fogva lényegében a tár­ sadalmi formák fejlődésének elméletét választotta. Cikkei, rövidebb írásai mellett főleg A z „ázsiai t e r m e l é s i m ó d " k é r ­ d é s é h e z és A t á r s a d a l m i f o r ­ m á k e l m é l e t é h e z című terje­ delmes tanulmányai hívták jel rá a szakkörök figyelmét vi­ lágviszonylatban is. Most meg­ jelent munkája az utóbbinak közvetlen folytatása. Az a ter­ melés és a tulajdon alapfor­ máinak strukturális bázisát és ezen alapuló dinamikáját vá­ zolta fel, ez a könyv az egyik alapformából a másikba való történelmi átmenetet, valamint egy-egy alapforma — neveze­ tesen az antik, illetve a „ger­ mán forma" — kialakulását s konkrét kiteljesedésének, szer­ kezeti beérésének döntő vonat­ kozásait írja le. A szerző mun­ káját — mint a megelőzőt is — a kísérletsorozat folyta­ tásának tartja, nem befejezés­ nek. (Kossuth Könyvkiadó, 1969.) Benedek

Marcell

Világirodalom II. Felvilágosodás, romantika, realizmus

W u n d t kísérleti l a b o r a t ó r i u m a L i p c s é h e z és 1 8 7 9 - h e z köti a kísérleti l é l e k t a n születését — , d e n e m z e t k ö z i t á v l a t o k a t és összefüggéseket v á z o l fel. „ H a a p s z i c h o ­ l ó g u s o k k ö z ö t t P a v l o v az első, aki a v i s e l k e d é s t ö r ­ v é n y e i t m e n t a l i s z t i k u s f o g a l m a k felhasználása n é l k ü l t a n u l m á n y o z z a , a k k o r H e n r i P i e r o n az első, aki t ö ­ kéletes szabatossággal f o g a l m a z z a m e g a v i s e l k e d é s p s z i c h o l ó g i á j á n a k á l l á s p o n t j á t . . . " Ha e b b e n a k é r ­ d é s b e n is g o m b a m ó d r a s z a p o r o d n a k é s v i t a t k o z n a k az iskolák, g y ő z n i i s m é t a z f o g , ami k ö z ö s , a m i a k o r és a korszerű tudomány igénye: „a pszichológus az általa m e g f i g y e l t h e l y z e t e k és v á l a s z o k k a p c s o l a t a i t kutatja". H o g y e z a k a p c s o l a t m i l y e n k o m p l e x és h o g y a n m a g y a r á z h a t ó , é s h o g y egyáltalán a k a r j a - e a k u t a t ó a m e g n e m figyelhető, m é r h e t ő , i s m é t e l h e t ő , kontrollálható mögöttes valóságot magyarázni, az m á r ismét f e l f o g á s és „ i s k o l á k " , d o l g a , d e h o g y a l é l e k t a n e l s ő s o r b a n afelé f o r d u l , a m i t m e g f i g y e l h e t — az t ö b b é n e m kétséges. A z utolsó é v e k fejlődése egyre i n k á b b a törekvé­ sek k o n v e r g e n c i á j á t b i z o n y l t j a . A technikai t ö k é l e t e ­ sedés az a g y m ű k ö d é s o l y a n titkait tárja fel, az i n f o r ­ m á c i ó e l m é l e t és k i b e r n e t i k a o l y a n új t á v l a t o k a t n y i ­ tottak a l é l e k t a n b a n is, h o g y a v a l ó s á g m e g i s m e r é s e egyre izgalmasabb közös témává válik minden kutató számára. A t e c h n i z á l ó d á s v e s z é l y é t a z o n b a n é r d e k e s m ó d o n e l l e n s ú l y o z z a az e g y r e i n k á b b e r ő s ö d ő sajá­ tosan l é l e k t a n i s z e m p o n t é r v é n y e s ü l é s e : „ A mai p s z i ­ c h o l ó g u s o k — b á r m i l y e n t e r m i n o l ó g i á t is a l k a l m a z ­ nak — mind egyetértenek abban, hogy a viselkedésről c s a k a k k o r n y e r h e t ü n k hű képet, ha a helyzet válto­ zásain k í v ü l o l y a n k ö z b e n s ő v á l t o z á s o k a t , azaz a s z e ­ m é l y i s é g h e z k ö t ö t t v á l t o z á s o k a t is f e l v e s s z ü k , a m e ­ l y e k b i z o n y o s é r t e l e m b e n latens, strukturált és h i e rarchizált r e a k c i ó m ó d o k . "

M í g a f e j l ő d é s első s z a k a s z á b a n i n k á b b m a g a az ingerre válaszoló viselkedés volt a téma, ma inkább a kognitív viselkedés, az inger feldolgozása, a k ö z ­ A 3 részre tervezett zseb­ b e n s ő v á l t o z ó szerepe, a s z e m é l y i s é g l é p e l ő t é r b e . könyv-sorozatnak a múlt év­ A szóhasználat m é g k o r á n t s e m e g y s é g e s . Viselkedés, ben napvilágot látott. A z e l s ő magatartás, beállítódás — m i n t h a a t e r m i n o l ó g i a is n a g y k o r s z a k o k alcímet viselő e g y r e j o b b a n a m é l y f ú r á s i r á n y á t j e l e z n é . bevezető kötete néhány alap­ K í s é r l e t e z i k a lélektan, d e a kísérlet f o g a l m a é s fogalom tisztázása után a klasszikus görög és latin szer­ tárháza m a m á r n a g y o n g a z d a g ( k o r á n t s e m c s u p á n zőktől a középkor századain át m ű s z e r e s kísérlet); m e g f i g y e l a lélektan, d e o l y a n a barokk kor ismertetéséig ju­ b o n y o l u l t k é r d é s e k m e g é r t é s é t , é r t e l m e z é s é t tűzi ki A legősibb speku­ tott el, tehát harmadfél évez­ célul, m i n t p é l d á u l a motiváció. red kultúrtörténetét vázolta. latív p r o b l é m á k k e r ü l n e k terítékre, í g y az „ e m b e r i A posztumusz újabb kötet két s z e l l e m " , d e m á r a t u d o m á n y m e r é s z és s z i g o r ú évszázadot ölel fel, s azt vizs­ m ó d s z e r e i n e k éles r e f l e k t o r f é n y é b e n . gálja, hogyan nyilvánult meg A k ö n y v m á s o d i k n a g y f e j e z e t é b e n P a u l Fraisse a XVIII. századi felvilágoso­ dás s a XIX. századi roman­ e n n e k a két k ö z p o n t i f o g a l o m n a k , a v i s e l k e d é s m e g ­ tika és realizmus a különböző f i g y e l é s é n e k és a f e l m e r ü l ő p r o b l é m á k kísérleti tisz­ tázásának módszertani kérdéseivel foglalkozik. Fejte­ európai országok és részben getései e l v i s í k o n m o z o g n a k . A k ö n y v n e m k é z i k ö n y v , Amerika irodalmában. A leg­ m e l y b ő l a z a n k é t o k , p r ó b á k , k í s é r l e t e k m a m á r r e n d ­ fontosabb áramlatokat, írókat k í v ü l g a z d a g tárházát m e g i s m e r h e t i a z o l v a s ó (ilyen és műveket röviden, tömören, k é z i k ö n y v r o m á n és m a g y a r n y e l v e n , eredeti ö s s z e -

állításban é s f o r d í t á s b a n t ö b b f é l e is áll r e n d e l k e ­ zésünkre), h a n e m é p p e n az e l j á r á s o k s o k f é l e s é g e i n ­ dokolja, h o g y tisztázzuk a z o k j e l e n t ő s é g é n e k , s z e r e ­ pének, b i z o n y í t ó e r e j é n e k , a l k a l m a z h a t ó s á g á n a k k ö r ü l ­ ményeit, korlátait. A l é l e k t a n sajátos szempontjai a m e g f i g y e l é s és kísérletezés sajátos m ó d s z e r e i t k í ­ vánják. „ A s z e m é l y i s é g e t v é g e r e d m é n y b e n v i s e l k e d é ­ sén keresztül l e h e t m e g r a g a d n i " — írja a szerző, v a g y í g y n y i l a t k o z i k : „A p s z i c h o l ó g i a i t é n y v é g e r e d ­ ményben valamilyen viselkedés."

téka

plasztikusan jellemzi, érzékel­ tetve „az emberi természet végtelenségét s az emberi tár­ sadalmak életének történeti változatait, amelyeknek kife­ jezője az irodalom (Minerva, A v i s e l k e d é s m a t e m a t i z á l t m o d e l l j é v e l m á r talál­ 1969.) koztunk Z ö r g ő B e n j á m i n c i k k é b e n a Korunk 1968. 10. s z á m á b a n a m o t i v á c i ó v a l k a p c s o l a t b a n . A függet­ T. Voronţova Bolocan len v á l t o z ó , a m i t a kísérletező k e z e l : a helyzet, a Gh. kiváltó inger, a függő v á l t o z ó , a m e g f i g y e l t v i s e l k e d é s , a kapott válasz, de k e t t ő j ü k v i s z o n y á t r e n d k í v ü l b o ­ Dicţionar frazeologic nyolult f ü g g v é n y b e n szabja m e g a s z e m é l y i s é g , „ a rus—român sokrétűen b o n y o l u l t lelki k a u z a l i t á s n a k " ez a t é n y e ­ zője, m e l y e t ö n m a g á b a n is c s a k ú g y tekinthetünk, Elméleti és gyakorlati jelen­ mint „ a h e l y z e t e k és a m a g a t a r t á s o k közti k a p c s o l a ­ tőségű szakkönyv: az összeha­ tok c s o m ó p o n t j á t " . A t é n y e z ő k v a r i á l á s a , f a k t o r t e r ­ sonlító nyelvészet művelői és vek készítése, a kísérletezés g a z d a s á g o s s á g a , haté­ a fordítók egyaránt haszonnal konysága, t é v e d é s e k , e r e d m é n y e k f e l d o l g o z á s a , m a ­ forgathatják. A szerzőknek gyarázatok, általánosítások, h i p o t é z i s e k j o g o s u l t s á g a , munkájuk során még nem állt szükségszerűsége m e g a n n y i szigorú, n e h é z kérdés, rendelkezésére A. I. Molotkomellyel a p s z i c h o l ó g u s n a k s z e m b e kell n é z n i e . „ M i n ­ va időközben megjelent egy­ denki tudja, h o g y a v a l ó s á g b o n y o l u l t s á g á t l e e g y s z e ­ nyelvű frazeológiai szótára, rűsíti a l a b o r a t ó r i u m " , d e „ a m e r é s z ó v a t o s s á g l e h e ­ ezért kiindulópontul csak a tővé teszi, h o g y a g y a k o r l a t és a t u d o m á n y lassan D. N. Usakov, V. Dal és má­ egymásra találjon". sok szerkesztette értelmező szó­ tárak anyagára támaszkodhat­ A l é l e k t a n b a n ez a Fraisse k ö v e t e l t e e g y m á s r a ­ tak, de könyvük így is érté­ találás m é g c s a k alig n é h á n y p o n t o n történt m e g ( p á ­ kes tagja a kétnyelvű frazeo­ lyaválasztási t a n á c s a d á s , a z ü z e m i p s z i c h o l ó g i a , a lógiai szótárak nem túl népes g y ó g y p e d a g ó g i a esetei). Fiatal m é g az e g é s z t u d o m á n y , családjának. Az orosz szöve­ egyelőre mai r o h a m o s f e j l ő d é s e s e m érezteti m é g geket magyarra átültetöknek gyakorlati é l e t ü n k b e n k e l l ő e n a hatását. E n n e k e g y i k is segítségére lehet, mert sok oka talán a m o s t k i a l a k u l ó b a n l é v ő s z a k n y e l v tisztá­ olyan kifejezés fordítására ad zatlansága, d e f ő k é n t e g y r e f o k o z ó d ó b o n y o l u l t s á g a . útmutatást, amelyeket a ha­ Egy átlagos g y a k o r l ó p e d a g ó g u s b i z o n y n é h a alig-alig sonló rendeltetésű orosz—ma­ érti m e g e g y i g é n y e s e b b lélektani s z a k k ö n y v t e r m i n o ­ gyar összehasonlító munkák 5000 orosz lógiáját, k ü l ö n ö s e n , h a n e m c s a k képzett p e d a g ó g u ­ ( R u s s z i c i z m u s o k . és kifejezés, szerkesz­ sokra, h a n e m m i n d e n hivatásos p e d a g ó g u s r a — p é l ­ szólás Keszthelyi Ernő, Terra, dául a s z ü l ő k r e is — g o n d o l u n k . A z e g y r e n e h e z e d ő tette s z a k z s a r g o n h o z m é g a f o k o z ó d ó m a t e m a t i z á l á s is h o z ­ 1961; N e m z e d é k r ő l n e m z e d é k ­ orosz—magyar köz­ zájárul. K o r r e l á c i ó s z á m í t á s , s z ó r ó d á s i statisztika m á r r e ; Ezer és szólásmondás, régóta e l e n g e d h e t e t l e n e k a l é l e k t a n b a n , e h h e z j á r u l ­ mondás és jeldolgozta Dr. nak m é g m a n a p s á g a k i b e r n e t i k a és az i n f o r m á c i ó ­ gyűjtötte Ferenc, Művelt Nép, elmélettel ö s s z e k a p c s o l t e n t r ó p i a és m á s fizikai f o g a l ­ Rákos 1955) nem tartalmaznak. (Edi­ mak is, g a z d a g í t v a , d e e g y b e n n e h e z í t v e is az i s m e ­ tura ştiinţifică, 1968.) reteket. P e d i g ha a f i z i k u s o k n e m teszik t ö n k r e ezt a szép-csúf v i l á g o t , b o l d o g g á a p s z i c h o l ó g u s o k f o g j á k tenni! D e e h h e z m i n d e n k i n e k p s z i c h o l ó g u s s á kell v á l ­ M a g y a r életrajzi l e x i k o n nia, s b i z o n y e h h e z m e g e g y r e t ö b b m a t e m a t i k á t kell I—II megtanulni. Ez is e g y i k furcsa p a r a d o x o n a k o r u n k ­ nak. Az elmúlt hat évtized szük­ A g o n d o l a t a i n k ü r ü g y é ü l s z o l g á l ó k ö n y v b e n M a u ­ ségessé tette egy modern szem­ rice R e u c h l i n k ü l ö n fejezetet ír e r r ő l a k é r d é s r ő l A pontok szerint összeállított mérés a pszichológiában c í m m e l . M e g s e m kíséreljük életrajzi lexikon megjelente­ ezzel k a p c s o l a t b a n a n é p s z e r ű s í t ő ismertetést, elég, tését. A MÉL nemcsak azok­ ha n é h á n y f e j e z e t c í m e t s o r o l u n k f e l : N o m i n á l i s ská­ ról akar képet nyújtani, akik lák; O r d i n á l i s s k á l á k ; I n t e r v a l l u m - s k á l á k ; V i s z o n y - nyomtatott írásművekkel tet-

téka ték emlékezetessé nevüket, ha­ nem „a legszélesebb értelem­ ben vett magyar művelődés­ történet" minden kiemelkedő alakjának főbb adatait feljegy­ zi. Mint a MÉL főszerkesztője, Kenyeres Agnes kifejti, szá­ mos nehézségbe ütközött a lexikonszerkesztés, mert a szaktudományok által még fel nem térképezett területeket kellett átkutatniok, elfelejtett életműveket újraértékelniök. Adataik pontosak, aránylag kevés a megkérdőjelezett, eset­ leg tévesen közölt évszám. Kár, hogy a megszabott két kötetes terjedelem miatt csak kb. 11 000 lezárt életművű ne­ vezetes embert tudtak felvenni a MÉL-be, így a még alakuló életpályák egyelőre homály­ ban maradnak, pedig ez utób­ biakról sokszor igen nehéz pontos adatokat találni. (Aka­ d é m i a i K i a d ó , 1969.)

Lukács

György

M ű v é s z e t és t á r s a d a l o m A Lukács György Válogatott Művei I. kötetében közölt, 1910 és 1960 között írt tanul­ mányok a gondolkodó egyéni fejlődésén túlmenően annak a fél évszázadnak a bonyolult problémáit is tükrözik, amely létrejöttük hátteréül szolgált. A szerző önálló tanulmány­ számba menő előszava koráb­ bi és érettebb „kísérleteiről" szólva azt is megvilágítja: „mi­ lyen koráramlatokkal harcol­ va, melyeket elfogad,va vagy továbbfejlesztve, melyeket ta­ gadva jöttek létre a bennük kijejezésre jutó szempontok". A tanulmánygyűjteményben a tendencia és a pártosság, a művészet és az objektív igaz­ ság, a tragikum, az avantgardizmus világnézeti alapjai és más elméleti kérdések mellett az eposz és a regény, a riport, az elbeszélés és a leírás műfaji,

skálák; Derivált s k á l á k . . . Ezek ismerete szükséges és e l e n g e d h e t e t l e n , d e a m i k o r é r t e l m e z n i a k a r j u k a m é r é s e k e r e d m é n y é t , a k k o r j ö n n e k c s a k az igazi nehézségek, mert „ k ö z b e l é p n e k bizonyos változók, m e l y e k e t n e m lehet o l y a n e x p l i c i t m ó d o n definiálni, mint a szóban forgó mérési eljárások alapján nyert változókat", ezek pedig „sokszor olyan tapasztalatok­ kal f ű z ő d n e k , v a g y l á t s z a n a k f ű z ő d n i a m é r t v á l t o ­ z ó k h o z , a m e l y e k e t n e m lehet m i n d i g v a l a m i l y e n n u ­ m e r i k u s i n d e x s z e l kifejezni". R e u c h l i n s z e r é n y e n b e ­ vallja, h o g y „ a m é r é s c s a k e g y fázisa a n n a k a f o k o ­ zatos m e g k ö z e l í t ő f o l y a m a t n a k , a m e l y által i s m e r e ­ t e i n k g a z d a g o d n a k és s z e r v e z ő d n e k . Ez a fázis ö s s z e ­ függ a m e g e l ő z ő és k ö v e t k e z ő f á z i s o k k a l , ezektől e l ­ s z a k í t v a n e m definiálható. M i n d e n fázist magával r a g a d a f o l y t o n o s ú j j á s z e r v e z ő d é s m o z g á s a , és e b b e n a m o z g á s b a n m i n d e g y i k e g y s z e r r e e s z k ö z is és t á r g y is". A lélek „megfoghatatlanságának" sarkalatos kér­ d é s e v e t ő d i k fel a b b a n a r é s z b e n , m e l y e t u t o l j á r a hagytunk, bár a k ö n y v b e n n e m a végén szerepel. É p p e n a n a g y tekintély, Jean P i a g e t n y ú l a h h o z a kényes kérdéshez, a pszichofiziológiai paralelizmushoz, a m e l y é v e z r e d e k óta f o g l a l k o z t a t j a a g o n d o l k o z ó , ö n m a g á r a e s z m é l ő s ezen az e s z m é l é s e n e l c s o d á l k o z ó e m b e r t . T a n u l m á n y á n a k c í m e : A pszichológiai tények magyarázata és a pszichofiziológiai paralelizmus. Érdekes, h o g y a m a g y a r á z a t és a p a r a l e l i z m u s p r o b l é m á j á h o z P i a g e t é p p e n m i n t kísérletező k u t a t ó j u t el, m e r t szerinte „ m i n d e n a u t o n ó m és s p o n t á n kutatás e g y m á s t k ö v e t ő f o k o z a t o k o n át é p ü l f e l , és azok a fokok, amelyek bizonyos szinvonalat megha­ l a d n a k , a t u d o m á n y b a n r e n d s z e r i n t a m a g y a r á z ó hi­ potézis igazolásának nevezett mozzanatnak felelnek m e g " . É r d e k e s e m l é k e z t e t n i itt C l a u d e B e r n a r d j e l e s francia f i z i o l ó g u s n a k a kísérletezés m ó d s z e r é r ő l s z ó l ó m ű v e e g y i k kitételére: „ E g y t é n y ö n m a g á b a n s e m m i t s e m ér. E g y t é n y t l é n y e g é b e n azért i d é z n e k fel v a g y elő, h o g y a kísérletező által felállított hipotézist i g a ­ zolja." A kutatóelme a felbukkanó tényekből kísérlete­ zéssel v o n j a ki a t ö r v é n y s z e r ű s é g e t , m a j d a k ö z b e n a d ó d ó p r o b l é m á k s e z e k kísérleti tisztázása e g y r e t o v á b b és m é l y e b b r e v i s z i k a v a l ó s á g f e l t á r á s á b a n . T ö r v é n y s z e r ű s é g e k t ő l v a l ó d i t ö r v é n y h e z jutni, a t ö r ­ v é n y m a g y a r á z a t á t m e g k e r e s n i , m e l y szerint a j e ­ lenség s z ü k s é g k é p p e n k ö v e t k e z i k b e a d o t t k ö r ü l m é ­ n y e k között, v a g y i s kauzális m a g y a r á z a t o t keresni a j e l e n s é g e k r e — ez a l é l e k t a n n a k is i g é n y e , m i n t m i n ­ d e n t u d o m á n y n a k . H o g y az é v e z r e d e k f i l o z ó f i a i , m a j d a m o d e r n i d ő k l é l e k t a n i iskolái a n n y i e l a v u l t e l m é ­ letet állítottak fel a lelki j e l e n s é g e k m a g y a r á z a t á r a , ez P i a g e t szerint a b b ó l s z á r m a z i k , h o g y a kauzalitás klasszikus (fizikai) f o g a l m a n e m a l k a l m a z h a t ó a tu­ datra. M i u t á n s o r r a veszi a k ü l ö n b ö z ő m a g y a r á z a ­ tokat — a m e l y e k a l é l e k t a n sajátos természetéből k ö v e t k e z ő e n o l y a n „ s a j n á l a t o s a n s o k f é l é k " — , eljut a paralelizmus problémájának modern fogalmazásá­ h o z , m e l y t ö b b é m á r n e m a s z e l l e m é s a test, h a n e m k i z á r ó l a g „ a tudat és a z a l a p u l s z o l g á l ó fiziológiai struktúrák p r o b l é m á j a " . „ M i tehát a t e r m é s z e t e a f i z i o l ó g i a i k a p c s o l a t o k és a r a j t u k n y u g v ó tudatos ítéletek k a p c s o l a t á n a k ? "

— kérdezi. A f o g a l m a z á s b e l i k ü l ö n b ö z ő s é g e k e n túl, a verbális vitát m e l l ő z v e , v é g ü l a k ö v e t k e z ő két m e g o l ­ dásra r e d u k á l j a a s z ó b a j ö h e t ő j a v a s l a t o k a t : „ V a g y kölcsönhatás v a n a tudat é s a m e g f e l e l ő idegi f o l y a ­ mat között, v a g y két p á r h u z a m o s j e l e n s é g s o r r ó l v a n szó, a m e l y e k h e t e r o g e n i t á s a e l e v e kizárja, h o g y e g y ­ másra hatással l e g y e n e k . " A k ö l c s ö n h a t á s tapaszta­ lati t é n y é n e k m i b e n l é t é t m e g é r t e n i a z o n b a n n e m l e ­ het a fizikai kauzalitás a l a p j á n . A k á r „ p s z i c h i k u s energiát" tételezünk fel, s e n n e k v a g y u n k k é n y t e ­ lenek b i z o n y o s fizikai t u l a j d o n s á g o k a t tulajdonítani (ami m á r n e m p s z i c h o l ó g i a ) a s z o m a t i k u s hatás m e g ­ indításánál, a k á r m e g m a r a d u n k c s u p á n a tudattal járó i d e g m ű k ö d é s n é l , é p p e n azért, m e r t a t u d a t által kívánt i d e g m ű k ö d é s n e m a z o n o s a t u d a t n é l k ü l v é g ­ b e m e n ő v e l — a hogyan kérdésébe mindig beleütkö­ zünk. Ezért j u t el a l e g t ö b b szerző a paralelista m e g o l d á s h o z , a z z a l a fenntartással, h o g y m i n d e n tu­ datállapotnak megfelel egy idegfolyamat, de fordítva már n e m igaz a tétel. A p a r a l e l i z m u s dualista válfajai k ö z ü l a m o d e r n idők G e s t a l t - e l m é l e t e i z o m o r f i z m u s r ó l b e s z é l , a k ü ­ lönböző p s z i c h i k u s és n e m p s z i c h i k u s s t r u k t ú r á k m e g ­ feleléséről. A m o n i s t a t ö r e k v é s ű paralelisták „ a két sorozatban u g y a n a n n a k a v a l ó s á g n a k két a r c u l a t á t látják: b e l ü l r ő l (tudat) v a g y k í v ü l r ő l (fiziológia) ra­ gadva m e g " . A t u d a t a z o n b a n „ s o k f é l e t ö r v é n y n e k e n g e d e l m e s k e d i k " , és szerepét ö n á l l ó , e g y r e b o n y o ­ lultabb f u n k c i ó j á t m i n d az e g y é n , m i n d a t á r s a d a l o m életében a t u d o m á n y o k e g é s z t ö r t é n e t e tanúsítja. S z e r z ő n k é r v e l é s e során v é g ü l a n n a k a m e g á l l a p í ­ tásához j u t el, h o g y a t u d a t „ e r e d e t i és s p e c i f i k u s kategóriákhoz tartozik, a m e l y e k r ő l az a n y a g i t é n y e k önmagukban n e m vesznek tudomást". A tudatállapo­ tok m i n d i g v a l a m i jelentést h o r d a n a k , s e z e k a j e ­ lentések — a k á r k o g n i t í v a k , v a l a m e l y állításban rejlő igaz v a g y n e m igaz f e l i s m e r é s é r e t ö r e k e d v e , a k á r értékelőek, p é l d á u l a c é l s z e r ű s é g v a g y e r k ö l c s i k ö t e ­ lezettség s z e m p o n t j á b ó l — o l y a n m ó d o n k a p c s o l ó d n a k e g y m á s h o z , h o g y a puszta kauzalitás u g y a n n e m meríti ki őket, d e m é g i s létező e g y m á s b ó l k ö v e t k e z é ­ süket i n k á b b i m p l i k á c i ó n a k l e h e t n e v e z n i . A z i m p l i katív k a p c s o l a t o k b i r t o k á b a n P i a g e t v é g ü l felállítja hipotézisét a p s z i c h o f i z i o l ó g i a i p a r a l e l i z m u s r ó l , m e l y így h a n g z i k : „ A t u d a t á l l a p o t o k és a m e g f e l e l ő f i z i o l ó ­ giai f o l y a m a t o k p a r a l e l i z m u s a l é n y e g é b e n a t á g a b b é r t e l e m b e n vett i m p l i k á c i ó s r e n d s z e r e k és a kauzali­ tás k ö r é b e t a r t o z ó r e n d s z e r e k i z o m o r f i z m u s á n a l a p ­ szik." A z e g é s z k ö n y v értékelése során c s á b í t ó a n t ó d u l ­ nak fel é r t é k e l ő c í m k é k , m e l y e k e t a k ü l ö n b ö z ő l é l e k ­ tani i s k o l á k s a r á j u k j e l l e m z ő v i l á g n é z e t e k a m a ­ guk harcai során k o v á c s o l t a k f e g y v e r r é . Úgy é r e z z ü k , m é l t ó b b d o l o g e n n e k a c í m k é z é s n e k ellenállni és helyette, a k á r e l f o g a d v a , a k á r e l v e t v e a hipotézist, elgondolkozni a felvetett kérdéseken.

téka tartalmi és formai problémái is helyet kapnak, s találhatunk benne részleteket A történelmi r e g é n y , A k ü l ö n ö s s é g és A z e s z t é t i k u m sajátossága című, nagyobb lélegzetű művekből is. A kötet értékét növeli a ta­ nulmányok forrásainak felso­ rolása, valamint a részletes tárgyés névmutató. (Gondo­ lat, 1968.) Balogh József

László Attila

Sikerült olyan szuggesztív erejű portrét rajzolni a köl­ tőről, mely a tájékozatlanabb versolvasó számára is ismerős­ sé teszi ezt az arcot, egysze­ riben barátjának, sorstársának, küzdőtársának érezheti a köl­ tőt. És mégsem sikkadnak el e könyvben az irodalomtörté­ net, a szigorú irodalmi elemzés szempontjai. Az életmű sza­ kaszolása, a legjelentősebb versek elemzései a megértés, az együttgondolkodás és együtt küzdés vágyát ébresztik ben­ nünk. Különösen nagyszerű József Attila kapcsolatainak és magáramaradottságának sokoldalú elemzése: a marxiz­ mus és a freudizmus hatásá­ nak kimutatása es az a vonal­ vezetés, mely ezzel szoros öszszefüggésben a költő kettős harcát mutatja be; a külső harcot, a politikai fasizmus és dogmatizmus ellen, a társadal­ mi viszonyok megváltoztatásá­ ért, a szocializmus gondolatá­ ért, a Duna-völgyi népek egy­ ségéért, a kisemmizett tö­ megekért; a belső harcot ön­ magáért, a személyiség bom­ lása ellen a személyiség meg­ maradásáért.

Jól vázolja a folyamatot a „proletár és a parasztsors" vállalásától az „értelmiségi sors" vállalásáig és a politikai hovatartozás tudatának állan­ dóságát. Az önmaga szuvere­ nitásáért folytatott harcát és a küzdelmet a „kis és nagy csa­ való tartozásért, az V á r ó n é T o m o r i V i o l a ládhoz"

téka

Sóhajt a fenyves (Levél Herédi

Gusztávnak)

otthonért. Politikai és szerelmi vívódását a halálig, s végül a K e d v e s Guszti! nagy keresést, hogy találjon Figyelem m a g a m : miért jöttem zavarba új valami „bizonyosabbat, mint a k ö n y v e d o l v a s á s a k o r ? kocka". (Akadémiai Kiadó. A z ö n f i g y e l é s e r e d m é n y e : n e m tetszik a Sóhajt 1969.) a fenyves c í m ű n o v e l l a g y ű j t e m é n y e d * : az i g é n y t e l e n m o n d a n i v a l ó , az í r á s o k e g y h a n g ú m e g f o r m á l á s a t o r ­ zító t ü k ö r k é n t mutat T é g e d , az írót. T o r z í t ó t ü k ö r ­ Jerzy J. Wiatr ként mutat, m o n d o m , m e r t a l e g j o b b i g y e k e z e t t e l sem találom bennük a valóságos, a hús-vér Herédit; A z „ideológia alkonya"? s z ó k i m o n d á s o d , őszinteséged, ú j r a t ö r e k v é s e d . Szor­ g a l m a s a n számítgatva, tizenöt é v e k ö v e t e m é r d e k l ő ­ déssel m u n k á s s á g o d a t , riportjaid, n o v e l l á i d s z á m t a ­ Vitairat, amelyben a neves lanszor m e g ö r v e n d e z t e t t e k . M a g á v a l ragadott h a r c o s lengyel szociológus korunk kiállásod, igazságszereteted, fantáziád frissesége, és szellemi és politikai életének azt h i s z e m , m o s t é p p ez a v e s z t e m : túlzott m a g a ­ egyik alapvető problémáját biztossággal, b i z a l o m m a l k ö z e l e d t e m e h h e z a k ö n y ­ tárgyalja: a mai polgári tár­ v e d h e z . Persze, f e l e l ő s s é g r e v o n h a t a t l a n u l h a l l g a t h a t ­ sadalomelméletek, szociológiai nék, é l h e t n é k a klasszikus, s o k a k g y a k o r o l t a e l v s z e ­ vizsgálatok ideológiaellenessé­ rint: b a r á t u n k m ű v é r ő l v a g y j ó t v a g y s e m m i t . . . gének gyökerét és tényleges T u d o m , j ó i d e i g r e s t e l l n é m a h a l l g a t á s o m ; magam tartalmát. A szerző bebizo­ előtt is, előtted is. nyítja, hogy az „ideológia al­ H a d d k ö v e t k e z z é k hát a v é l e m é n y e m : konya" jelszó a burzsoá teore­ Lássuk e l ő b b a kötet n o v e l l á n a k n e v e z e t t , de tikusoknak az ún. ipari társa­ kisregény terjedelmű d a r a b j á t , a Kecskés bácsit. dalomról szóló nézeteiből fa­ K e c s k é s b á c s i régi i s m e r ő s ö m ; az Igaz Szó 1965. kad, s a kapitalizmus és szo­ februári s z á m á b ó l t u d o m a történetét: k e z d e t b e n cializmus egyazon irányú fej­ h a d i á r v a b á d o g o s inas, c s a l á d f e n n t a r t ó l á z a d ó fiú, lődését, kiegyenlítődését és k é s ő b b b o l d o g t a l a n , f a l v a k o n k ó b o r l ó i p a r o s , ki e g y integrálódását hivatott elmé­ adott p i l l a n a t b a n felismeri, h o g y a n y j a és t o l l a s o d ó letileg alátámasztani. Tehát testvérei s z á m á r a ő c s u p á n s z é g y e l l n i v a l ó a n e l h a n y a ­ osztályérdekeket hangsúlyoz és golt, kihasználható, j á m b o r k e n y é r k e r e s ő . D ü h é b e n érvényesít — végső fokon az feleségül veszi a v i d é k i útjain m e g k e d v e l t s z e r e t ő ­ elkötelezettség ideológiai állás­ jét, a szép h á b o r ú s ö z v e g y A m á l i t . Házassága s i k e r e s ­ pontjára helyezkedik. A szer­ n e k látszik e g é s z e n a d d i g , a m í g fel n e m é b r e d b e n ­ ző polémikus jellegű esszéjé­ ne a g y e r e k utáni v á g y . Eleinte ó v a t o s a n , t a p i n t a ­ ben sokoldalúan vizsgálja az tosan kéri feleségét, m e n j e n o r v o s h o z , vizsgáltassa ideológia továbbélését a leg­ m e g magát, mi az o k a m e d d ő s é g é n e k . A m á l i s z e ­ fejlettebb tőkés országokban, m é r m e s , m a k a c s u l elhárítja e m b e r e óhaját, m i r e az de ilyen irányú kutatását ki­ az italban keres vigasztalódást, és r e n d s z e r e s e n v e r n i terjeszti a szocialista világ­ k e z d i . E g y r e m é l y e b b r e s ü l l y e d , szadistává, p e r v e r z z é rendszerre is, bár itt a len­ züllik, s az a s s z o n y , m e g l e p ő e n , intelligens l e v e l e t gyelországi helyzet felmérése h a g y v a a lakásban, eltűnik. K e c s k é s b á c s i m á s o d s z o r indokolatlanul túlsúlyban van. is m e g n ő s ü l , e z a házassága is k i t ű n ő e n indul, d e . . . Elemzés tárgyává teszi az ide­ n i n c s és n i n c s g y e r e k . Ezt a z élettársát is n y a g g a t ­ ológia fogalmát, és tanulságo­ j a : m e n j e n o r v o s h o z . A feleség ellenállása k i h o z z a kat, következtetéseket von le a s o d r á b ó l , felszínre c s a p ó d i k s z a d i s t a - p e r v e r z t e r ­ a különböző meghatározási tí­ mészete, és a z o n k a p j a magát, ez az a s s z o n y is f a ­ pusokból. Érdekesek és gya­ k é p n é l hagyta. T e r m é s z e t e s e n l e v é l — a s z i t u á c i ó ­ korlati szempontból is meg­ hoz, a f i g u r á k k u l t ú r s z í n v o n a l á h o z v i s z o n y í t v a , h i ­ szívlelendők azok a megjegy­ hetetlenül intelligens l e v é l — m a r a d utána. Í m e : m i n d e n t kellett v o l n a n e k e d e l m o n d a n o m , d e zései, amelyek a tömegek ideo­ „ S o k lógiai elkötelezettsége és a tör­ n e m v o l t h o z z á lelki e r ő m . T u d d m e g v é g r e , h o g y ténelmük átalakítása közötti e l m e n t e m az o r v o s h o z , n e m is e g y h e z , de m i n d azt kölcsönös összefüggésre és visszahatásra vonatkoznak. * Herédi Gusztáv: Sóhajt a fenyves. Irodalmi ( K o s s u t h K ö n y v k i a d ó , 1969.) Könyvkiadó, Bukarest, 1969.

mondta, n e k e m az é g v i l á g á n s e m m i b a j o m . Ér­ ted? Én tehát r é g ó t a t u d o m , h o g y n e m lesz g y e r ­ m e k ü n k s b e l e n y u g o d t a m , v á l l a l t a m í g y is m e l l e t ­ ted az életet, m e r t szeretlek. M i k o r a z o n b a n láttam, hogy te n e m tudsz m e g b é k é l n i a helyzettel, kétség­ beesett l é p é s r e s z á n t a m el m a g a m : ú g y a h o g y , de legyen g y e r m e k ü n k . É r t e d ? T e a z o n b a n c s a k ütsz, versz, h o l o t t m á r v á r a n d ó s v a g y o k . Itt kellett hát hagyjalak, h o g y é p s é g b e n k i v i s e l h e s s e m a g y e r m e ­ ket. B o c s á s s m e g ezért. Én is m e g b o c s á t o k n e k e d . " Kecskés bácsit megdöbbentik ezek a sorok, de a leg­ k é n y e l m e s e b b m e g o l d á s t választja: hátat f o r d í t a m u n k á n a k , m i n d e n é t ( l a k b e r e n d e z é s é t , hosszú é v e ­ kig g o n d o s a n á p o l g a t o t t kertjét) italra váltja, és b ú ­ sul. K ó r h á z b a kerül, m e g g y ó g y í t j á k és i s m é t a s z szony kell neki ; első feleségénél, Egeresen t e r e m . . . Ez l e n n e a k i s r e g é n y első része, az általad hol Pistának, hol J ó s k á n a k hívott f ő h ő s k á l v á r i á j á n a k a vége. Ekkor éppen befejeződik a második világ­ háború, é s ettől k e z d v e K e c s k é s b á c s i n a k zsírozott c s a p á g y a k o n g ö r d ü l e l ő r e a z élete. A visszaszerzett A m á l i v a l tölti, m a g t a l a n s á g á b a ú g y - a h o g y b e l e n y u ­ godva, h á t r a l é v ő napjait, a h o g y esik, ú g y p u f f a n gondolattal i l l e s z k e d i k az o r s z á g é p í t é s b e , és i g é n y t e ­ lensége, m a r a d i s á g a a k k o r éri el c s ú c s p o n t j á t , a m i ­ kor e l m a r a s z t a l j a a z o k a t a ( b á d o g o s ) szakikat, a k i k j o b b munkakörülményeket, t ö b b megbecsülést igé­ nyeltek a s z o c i a l i z m u s t ó l . M e g e l é g e d é s é r e , e z e k e t f é l ­ reállították, m e r t ú g y m o n d , senki s e m pótolhatatlan. „Ma m e g n e m értett z s e n i k — m o n d j a K e c s k é s b á ­ csi —, g ő g ö s - b á n t o t t a n sétálgatnak a S é t a t é r fái alatt, a k á r c s a k e g y k o r N a p ó l e o n S z e n t I l o n a szigetén." A z Igaz S z ó - b e l i K e c s k é s b á c s i r ó l V e r e s s Z o l t á n jóságos-megbocsátó bírálatot közölt, úgy vélte: „ . . . a K e c s k é s bácsi p i l l a n a t n y i m e g t o r p a n á s t j e l e n t ő f é l ­ sikere e l l e n é r e is lehetetlen n e m látnunk, m e k k o r a s z o r g a l o m m a l , m i l y e n b e c s ü l e t e s e n küzd H e r é d i az e g y r e n a g y o b b szépírói f e l a d a t o k k a l , a m e l y e k e t ő m a g a vállal." T a l á n é p p e n V e r e s s Z o l t á n v é l e m é n y é ­ n e k tulajdonítható, h o g y a l a p o s a n á t d o l g o z t a d , kis­ r e g é n y - m é r e t ű v é írtad e l b e s z é l é s e d e t . A j ó h i s z e m ű tettnek t ö b b e r e d m é n y e v a n ; m e g s z ű n t a m ű v á z ­ latszerűsége, t ö k é l e t e s e d e t t az á b r á z o l á s , és h a t á r o ­ zottan s z é p , az í r ó tehetségét b i z o n y í t ó részek k e r ü l ­ tek e l ő t é r b e , p é l d á u l a k é p z e l t v i t á k Pirossal (a m á ­ s o d i k f e l e s é g g e l ) háztetőn, v o n a t o n , á g y b a n . És m é ­ g i s . . . a k i s r e g é n y h i á n y é r z e t e t kelt az o l v a s ó b a n , ami v é l e m é n y e m szerint a z i d e j é t m ú l t koncepció­ nak, a n y e l v e z e t j e l l e g t e l e n s é g é n e k a k ö v e t k e z m é n y e . T e — g o n d o l o m , a k a r a t l a n u l — azt a rég l e j á ­ ratott i r o d a l o m p o l i t i k a i felfogást p r o p a g á l o d , m i s z e ­ rint a m ú l t c s u p a s z e n n y és g y ö t r ő d é s , a j e l e n m e g m a k u l á t l a n tisztaság, v i d á m s á g , b ö l c s tisztánlátás foglalata. Írás k ö z b e n m e g l e h e t ő s e n siethettél, m e r t a tömörségre törekvés ürügyén ilyen jellemzést adsz A m á l i r ó l : „ J ó k i á l l á s ú szépszál f e h é r n é p v o l t , tatárkoponya, amilyent csak Kalotaszegen látni." A Szorongás című novelládban hasonlóképpen jársz el: „Magányos, zord asszony volt Herlicskáné. Valami­ kor b e l v á r o s i l a k o s , palota, szállító vállalat, gazdag­ ság." ( K i e m e l é s e k t ő l e m : P. J.) V i s s z a k a n y a r o d v a K e c s k é s b á c s i h o z , m u s z á j e l m o n d a n o m még, h o g y m e g l e p ő e n b ö l c s e m b e r , á l l a n d ó a n oktatja a z írót és

téka Georg

Lukács

Specificul literaturii al esteticului

şi

A válogatott művek német­ ből románra fordított gyűjte­ ménye kettős célnak felel meg: ízelítőt ad mind az esszéíró, mind a teoretikus Lukács György munkásságából. Ezért a Lessing, Goethe, Stendhal, Bal­ zac, Tolsztoj, Thomas Mann alkotásával foglalkozó tanul­ mányok mellett részleteket tartalmaz két szintetizáló el­ méleti műből: a Történelmi r e g é n y és t ö r t é n e l m i dráma című fejezetet A történelmi r e g é n y b ő l és három szemelvényt Lukács esztétikai rendszerének illusztrálására Az esztétikum sajátosságából (Az ember mint mag vagy héj; A művészet vi­ lágszerűségének feltételei; A műalkotás mint önmagáért lé­ tező). N. Tertulian bevezető tanulmánya átfogó képet nyújt „korunk marxista kultúrája legkiválóbb egyéniségének" szellemi fejlődéséről. (Editura p e n t r u literatură universală, 1969.)

Kériné

Sós

Tanárok élete és

Júlia munkája

Az értelmiségi réteg szám­ ban és hatásban jelentős cso­ portjáról, a tanárokról szól ez a szociológiai felmérés. Szer­ zője — az időközben elhunyt K. Sós Júlia — a tények nyel­ vén ír napjaink pedagógusai­ nak életmódjáról, munkájuk sajátos területeiről, e kettő kölcsönhatásáról. A kétszáz esettanulmányt feldolgozó ér­ tekezés jellegzetes típusokat sorakoztat fel; ilyen a tudós, a tanítás módszerét fejlesztő, a szervező, az egyéni kapcsola­ tokat teremtő tanár; végül pe­ dig ezek nevelői hatását elem­ zi száz diák emlékezése alap­ ján. Utóbbiak tanulsága, vég-

téka ső kicsengése ez: a gyerekek kegyetlenül őszinték és igazsáságszeretők. A diákokat — akár világnézetről, akár szak­ mai kérdésekről essék szó az órán — becsapni, félrevezetni nem szabad. (Akadémiai Ki­ a d ó , 1969.)

Manipuláció (A tudatiparról) A jelenkori tőkés társada­ lom fejlett országaiban új „ipar" — a tudatipar — jött létre. A gondolkodás manipu­ lálása, „megdolgozása" szerves tartozéka az állammonopolista kapitalizmusnak, és arra szol­ gál, hogy az embereket olyan lényekké formálja, akik enge­ delmesen és pontosan azt te­ szik, amit az állam, illetve a monopóliumok akarnak tőlük. A M a n i p u l á c i ó szerzői kollek­ tíva műve, s tavaly jelent meg a Német Demokratikus Köztársaságban. A munka töb­ bek között olyan alapvető problémákat tárgyal, mint: ideológia és politika; mit je­ lent a tudat manipulálása; az ideológiai modell; az imperia­ lista gondolkodás modellje: a közvélemény kipuhatolása és formálása; a tömegkommuni­ kációs eszközök monopóliuma; a tömegkultúra a manipuláció szolgálatában; az eszmények elhasználódása és újraterme­ lése; a tudományos-műszaki forradalom és a szellemi élet. A szerzők — annak hangsú­ lyozása mellett, hogy a mani­ pulálás többé-kevésbé vala­ mennyi kapitalista országban kifejlődött, s legtökéletesebb f o r m á i t az USA-ban érte el — helyzetük révén példáikat fő­ ként Németország Szövetségi Köztársaságából veszik. (Kos­ suth K ö n y v k i a d ó , 1969.)

az o l v a s ó t , m e g m a g y a r á z z a : r é g e n a b é r e s az istál­ lóban aludt „egy olyan jászol fölé tákolt priccsfélén." És i l y e n — ú j b e k e z d é s e s — felkiáltásai v a n ­ nak: „Micsoda bódulat!" meg „Nagynyavalya!" Igaz­ ságtalan l e n n é k viszont, h a n e m e m l í t e n é m m e g a mellbevágóan kitűnő sorokat: „kihalt volt a határ, c s a k az e g e r e k v i g y o r o g t a k r á m ü r e g e i k o l t a l m á ­ b ó l " , v a g y ezt: „ . . . m i k o r m e g este lefeküdtünk, h o z z á m sütötte tüzes, fiatal t e s t é t . . . " Abban a reményben olvastam tovább a novel­ láidat, h o g y hátha f e l f e d e z e m b e n n ü k a n e k e m tet­ sző, i g é n y e s H e r é d i t , ú g y , a h o g y én őt a z é l e t b e n i s m e r e m . Ez c s a k r é s z b e n sikerült. A z Irigység, ab­ szolút p r o v i n c i á l i s , a Sóhajt a fenyves az irodalom­ ban sémává merevedett módszerrel sablonos há­ zastársi v i s z o n y t tárgyal, a Szorongás kezdete szür­ ke, d e s z e r e n c s é r e a b e f e j e z é s e k á r p ó t o l : g y ö n y ö r ű . S z e r e t n é m , e l v á r n á m , h o g y a Maradék, a Jutalom, a Mi célt kövessek? a Szorongás színvonalát elérje; a Koncepció és a Szépség i n k á b b riport, m i n t n o ­ v e l l a , d e a Magány, a k ö t e t z á r ó írás — az é r z e l g ő s részeket l e s z á m í t v a — n a g y o n s z é p . E b b e n a n o v e l ­ ládban bizonyítottál; bebizonyítottad, hogy az ed­ digieknél sokkal többre vagy képes. Ha n e m veszed rossznéven, van pár tanácsom: 1. S z o k j le a b e (be = d e ) s z ó használatáról, l e ­ g a l á b b ott, a h o l n e m a h ő s ö k k e l m o n d a t o d . A be túlzott a l k a l m a z á s a s e l y p í t é s n e k t ű n i k a m i s o k t e ­ k i n t e t b e n férfias p r ó z á n k b a n . 2. A z o l y a n m o d e r n h a n g v é t e l ű novellákban, m i n t a Jutalom, k e r ü l d a f ö l d r e r á n t ó szavakat. P é l ­ d á u l : nétené. E szó jelenlétét a n o v e l l a főalakjának mezőgazdász volta s e m indokolja. 3. N e erőltess m ű v e i d r e s z i m p l i f i k á l t , o b l i g á t ­ optimista befejezést, mint ahogy a jelen kötetedben tetted. H a t a l m a s é l e t t a p a s z t a l a t o d i s m e r e t é b e n m e ­ r e m állítani: T e t u d o d a l e g j o b b a n , m e n n y i r e s i m o gatóbb-kegyetlenebb, jóságosabb-gonoszabb, felma­ gasztalóbb-porbasújtóbb a valóság, s ezt r e m é l e m , manapság senki kulturált halandó n e m tagadja. Őszinte Pusztai

híved : János.