SZEMLE Kastélyról kastélyra avagy kié a művészet? Nyomozó-sétánk első — persze képzeletbeli — színhelye, indokolt csalódására mindazoknak, akiknek a cím elegáns környezetet ígért, ko rántsem kastély. Sőt. Mentségemül szolgáljon, hogy olykor ott találko zunk a művészettel, ahol a legkevésbé vártuk, s ahol — tartunk tőle — oly esetlenül-szánalmasan csetlik-botlik majd, mint Baudelaire albatrosza a hajó padozatán. De ha az albatrosz megtanul a matrózoktól járni? Vagy — s ez lenne a legszebb — megtanítaná őket fenségesen repülni? Valami ilyesmit látott Dosztojevszkij szibériai börtönében, a h o g y ő nevezte: „ A holtak házában". Így történt: a fensőbbség m e g e n g e d t e a raboknak, hogy színielőadást tartsanak. Miért is ne? A kultúra műveli a lelket, finomítja az érzéseket. Nosza hozzálátott ez a nem mindennapi műkedvelő társulat szerepet tanulni, színpadot ácsolni, díszletet festeni, függönyt varrni. A z előadás sikere felülmúlt minden várakozást. A „színészek" remekeltek, kettő közülük bármely hivatásos színpadon m e g állta volna a helyét. A fogékony, hálás közönség kiadós tapssal jutal mazta az előadást. A színészek boldogan jöttek ki újra s újra függöny elé, se vége, se hossza nem volt a meghajlásoknak. Akárcsak az igazi színházban. A különbség mindössze annyi volt, hogy szereplők és nézők kezén-lábán nehéz vasak csörömpöltek. Minél lelkesebb volt a taps, minél mélyebbek a hajlongások, annál csikorgóbb volt a bilincs-csörgés. Lehet-e taps és játék annyira önfeledt, hogy viselői megfeledkezzenek láncaikról? Dosztojevszkij nem feledkezett meg róluk, bizonyság rá, hogy megírta őket. Á m tanúsít mást is ez a hátborzongatóan felemelő spektákulum: csak a művészeket meg a közönséget lehet bilincsbe v e r n i . Magát a művészetet nem. Hogy miért n e m ? Azért — s ez a címbeli kérdésre az első válasz — , mert mindenkié. A rabé is, ha művész. A művészé, akkor is, ha rab. M i több: a rabtartóé is lehet, s nem akkor és attól, hogy hatalmában tartja a m ű vészben a rabot, hanem amikor méltányolja a rabban a művészt. Ez a legmeghatóbb. Többen feljegyezték, hogy a F e l j e g y z é s e k a h o l t a k h á z á b ó l olvasásakor maga a cár is könnyezett. Én el is hiszem. Hiszek a krokodilkönnyek őszinteségében. Hiszem a mondát is, mely szerint Orfeusz megszelídítette énekével az állatokat. Persze, csak átmenetileg. A dal elhangzott, az erdő-mező vadjai pedig erőt vettek megindultságukon, s ki-ki folytatta a maga mesterségét. Ars longa, vita brevis. A z oroszlán tüstént rávetette magát az őzre, a cár meg nem kegyelmezett
meg Dosztojevszkijnek. Élni kell. Mert az ember — és persze az állat — halandó. Csak a művészet halhatatlan. Hogy Dosztojevszkij és a műkedvelő színész-rabok a művészetnek hódoltak — nem kétséges De mi ríkatta meg a hatalma láthatatlan bilincseiben élő cárt? A művészet-e valóban? Vagy a rabság? Vagy hogy a két világ, a magasztos és a lealacsonyított összemosódott a szeme előtt, s a szabadságot sóvárgó ember emberfelettivé nőtt sóvárgásában a szépségre? Örök titka ez egy örök evidenciának, melynek n e v e a művészet egyetemes hatalma. A z omszki fegyenctelepről a cári palotába jutottunk rabság és sza badság művészi útjain, melyek most tovább vezetnek, egy középkorvégi spanyol kastélyba. Feudális kastélyba, természetesen. Gazdája ugyancsak él hűbérúri — tehát korlátlan — jogaival. Mulatság közepébe érkezünk. A kastély gáláns ura éppen egy parasztmenyegző násznépét látja ven dégül. A legparttalanabb realizmus hullámain hányódva sem érezzük kevésbé fantasztikusnak Kafka K a s t é l y á n a k eseményeinél azt, hogy Don Giovanni kastélyában parasztok mulatnak! Hát még amikor előlép a délceg házigazda, és vendégeinek előbb félénk, majd nekibátorodó ka rától visszhangzó szóval azt énekli: „Aperta tutti quanti: viva la L i berta!", vagyis „Legyetek készen mindnyájan: éljen a szabadság!" K é szen? Mire? Ha egy kastélyban a szabadságot éltetik, valami kétségtelenül ké szül. 1788-at mutat a naptár, amikor a friss művet Prágában bemutat ják, ebben a művelt városban, ahol a zenét és a szabadságot egyaránt szeretik. Ne feledjük, hogy a bűvöletes zengésű „Viva la liberta"-t, ezt a csodálatos mozarti szabadsághimnuszt nyilván csak főrangú személy dalolhatja világgá a X V I I I . századi operaszínpadon: Don Giovanni, aki nek úgyis mindent szabad, s aki épp arra készül, hogy elcsábítsa a pór menyasszonyt, Zerlinettát. De vele énekelnek paraszt vendégei, test vérei azoknak a francia plebejusoknak, akik egy éven belül, meghívás nélkül törnek majd be a Ça ira-t dalolva, a kastélyokba. Egymást kizáró szabadságok, egymásnak ellentmondó érdekek egyetlen himnikus szárnyalású melódiában találkoznak: ilyen pillanatokat csak a művészet képes felmutatni. Éppen mert mindenkié. Ezt hangsúlyoznom kell, úgy érzem, hiszen Mozart muzsikájának élvezéséhez nem elengedhetetlenül szükséges a történelmi osztályszemlélet. Hogy kinek mit mond a Don Giovanni e g é s z e vagy egyes részletei, elválasztható ugyanis attól, hogy mikor s hol mutatták be az operát, mint ahogy a művész szándéka és a mű hatása nem egyszer tér el egymástól, a társítások és értelmezések lehetősége gyakorlatilag kime ríthetetlen. Ettől egyetemes és halhatatlan az alkotás, s ezért van, hogy mindenkinek meg lehet a maga Mozartja, a maga Don Giovannija, hogy a mű szépségét nem árnyékolja be, ha valaki nem érti, d e fényét tovább ragyogtatja minden hirtelen felismerés, melyet kiváltott, a bele érzés, még a belemagyarázás is, hiszen ilyen szubjektív kapcsolat nélkül n i n c s is maradéktalan személyes élmény. A következő kastély felé vezető utunk kitérőjeként vegyünk szem ügyre egy ilyen termékeny belemagyarázást. Claude Mauriac az „ ú j regény" egyik jeles művelője és teoretikusa nemrég közzétette annak idején nagy feltűnést keltett L ' a l i t t e r a t u r e c o n t e m p o r a i n e című köny-
vének folytatását: ez a D e la litterature á l'alliterature, melyet egyik kritikusa szellemesen irodalmi genetikának nevez. Mauriac Samuel Beckettben felismerni véli a X V I I . századi Scarron szellemi örökösét; Nathalie Sarrauthe-ot Marivaux-ra vezeti vissza, az írónő kedvelt eljá rása, a „sous-conversation", a „társalgás-alattiság" előzményét keresve; Retz bíborost a strukturalista Julia Kristeva elődjeként tünteti fel a francia értekező prózában. Sorolhatnók még az ifjabb Mauriac irodalmi családfájának ágait, de talán ennyi is elég, hogy feltegyük a kérdést: mi ez az eljárás, ha nem kísérlet arra, hogy az ú j , a szokatlannak tűnő ismerősként mutatkozzék be, hogy az ismerkedésből felismerés legyen? Újak és régiek találkozásában az egyik rangot nyer, a másik ifjúságot. A klasszikusoktól így kap tekintélyt az irodalmi avantgarde, s így virrad ú j reneszánsz az inkább tisztelt, mint olvasott régiekre. Ezen a vállal kozáson csak nyerhet mindenki. A folytonosság kimutatása, úgy látszik, örök-eleven, emberi szükséglet: a valahova-tartozásé, a valahonnan-eredésé. Különben, ha nem kapcsolnók össze időben is az értékeket, ha nem tennénk úgy, mintha a hagyományos értékek holmi finalista folya matban törekednének az ú j értékek világrajöttét elősegíteni (akarják vagy sem: azt teszik!), úgy éreznők magunkat, mint az ijedt gyermek, aki hirtelen eleresztvén szülei kezét, velük együtt elveszti a világban való kedvező fogadtatás naív, de oly szükséges biztonságát. Egy ú j realiz mus előhírnökei lennének ezek a jelek? A z otthonosság visszahódításának kísérletei? Akárcsak a klassszikus stílbútoroknak meg az ősi, népi kéz művesség termékeinek egyre terjedő kultusza? Impozáns barokk-palotában, melyet luxusszállodává „demokratizált" az üzleti szellem, gépiesen szórakozik vagy diszkréten unatkozik egy maroknyi férfi és nő. A stílszerűen dekorált színházteremben zenét vagy prózát hallgatnak, anélkül, hogy hallanák; üres arccal, érzéketlenül és céltalanul bolyonganak a végtelen folyosók pompás frízei alatt, múzeális értékű bútorok között, műkincsszámba menő szőnyegeken. A ridegségében is lenyűgöző tájat olyan mozdulatlannak mutatja a kamera, amilyen né a közönyös sétálók tekintete dermeszti. Évszázadok ízlése, munkája létrehozott egy nagy kultúrát, melyet örökösei nem élveznek, talán nem is érzékelnek többé. Kié hát ez a művészet? A T a v a l y , M a r i e n b a d b a n című, Alain Robbe-Grillet regényéből készült Resnais-film megérteti azzal is, aki számára ez a fogalom mind ez ideig elvont tudományos műszó volt csupán, mi is az az elidegenedés. Ebbe az élettelen világba, ebbe a luxusbörtönbe, melyet rácsoknál, őröknél biztosabban őriz min den vágy, remény teljes hiánya, betör s makacsul jogait követeli egy elementáris szenvedély: a szerelem. Természetességében eszelősnek tűnik itt, ahol minden diszkréten, kulturáltan, esztétikusan abnormális. Dosztojevszkij szibériai börtönében létezhetett művészet, mert éhes, tudatlan, megalázott emberek sóvárogtak a szépre, s megbecsülték leg szerényebb megnyilatkozásában is. Robbe-Grillet—Resnais modern, ele gáns, rezignált rabjai számára a szép használati tárgy, fogyasztási cikk, egy gépies mozdulatokból és sztereotip frázisokból komponált ritus sem leges háttere. Mi hát a megoldás? Le a Kastéllyal? Éljen a Börtön? Nem! A börtön nem válhat kastéllyá. De börtön lehet a kastély is. Dosztojevszkij börtönfeljegyzései azért zseniálisak, mert pőrén mutatják meg az embert,
legnyomorúságosabb állapotában, melyben — épp ezért — méltósága maradékának leghalványabb fellobbanása is az örök tüzet táplálja, az elolthatatlant. Resnais remekművet alkotott, mert dermesztő fényben villantja fel azt a világot, ahol már-már kialszik a fény: a művészet már senkié sem, valóban öncéllá lesz, először történetében. Hiszen akik élvezni tudnák, azokat szegénység és tudatlanság kettős rácsa rekeszti el tőle. Akik meg birtokában vannak, azokat eltompította a konvenció és a jólét. A művészet — ha úgy tetszik — kastély, mely meghódításra vár. Titok, mely alig várja, hogy megfejtsék. Csak azoknak tagadja meg magát, akik önelégülten vakok és süketek iránta. Mert nemcsak az a barbár, aki elpusztítja a műkincseket, kiirtja a művészeket. Barbár az is, aki a Kastély kulcsát feneketlen kútba veti, s addig hangoztatja megközelíthetetlenségének hazug mítoszát, amíg a hozzá vezető ösvé nyeket lassan belepi a fű. A k i bennrekedt, örökre bennmarad, s elfelejt örülni. A k i meg kívülmaradt, már nem is tudja, hogy a Kastélyt neki emelték.
Balázs Segesvár
Péter:
Politológia és szociológia a román tudományban A p o l i t i k a t u d o m á n y és a s z o c i o l ó g i a v i s z o n y á n a k kérdése r é g ó t a f o g l a l k o z t a t j a a f i l o z ó f u s o k a t . K ü l ö n féle f o r m á k b a n e p r o b l é m a a hazai s z a k i r o d a l o m b a n is jelentkezett. Ezért k í v á n j u k m o s t f e l v á z o l n i a r o mán s z o c i o l ó g i a h á r o m j e l e s k é p v i s e l ő j e — D i m i t r i e Gusti, P e t r e A n d r e i és M i h a i R a l e a — e r r ő l a k é r désről v a l l o t t nézeteit. B á r e g y i k ü k s e m e m e l k e d e t t a t ö r t é n e l m i mate rialista f e l f o g á s szintjére, s n e m é r t h e t t e m e g a tár sadalmi d e t e r m i n i z m u s t a m a g a t e l j e s s é g é b e n , az e m lített g o n d o l k o d ó k n a k sikerült ( b i z o n y o s , n é h a csu pán á r n y a l a t n y i eltéréssel) m e g r a g a d n i u k , ha csak k ö v e t k e z e t l e n é s r é s z l e g e s m ó d o n is, a g a z d a s á g i , tár sadalmi, politikai t é n y e z ő k és a m e g f e l e l ő t u d o m á n y ágak természetes összefüggéseit. É r d e m ü k , h o g y m e g értették és j a v a r é s z b e n m e g m a g y a r á z t á k a társada l o m t u d o m á n y o k keletkezési f o l y a m a t á t hazánkban, szétválásukat a t ü k r ö z ö t t t á r s a d a l m i v a l ó s á g b o n y o lultságától, d i n a m i z m u s á t ó l f ü g g ő e n . A m a i b u r z s o á i r o d a l o m e g y e s szkeptikus e l m é l e teivel e l l e n t é t b e n , a m e l y e k a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l o m tudományi ágak elhatárolásának lehetőségére, ezek fejlődőképességére, a társadalomtudományi kutatá s o k n a k és e l m é l e t e k n e k t u d o m á n y o s j e l l e g e t b i z t o s í t ó sajátos m ó d s z e r e k és m ó d s z e r t a n o k m e g t e r e m t é s é r e v o n a t k o z n a k , az említett r o m á n s z o c i o l ó g u s o k o p t i mista s z e l l e m b e n n y i l a t k o z t a k e k é r d é s e k r ő l , m e g t a lálták a z o k szerteágazásait, és sikerült m e g é r t e n i ü k az e l j ö v e n d ő f e j l ő d é s i távlatokat. A z e g y ü t t m ű k ö d é s , az e g y é n i k u t a t á s e r e d m é n y e k k ö l c s ö n ö s átvétele, a minél árnyaltabb, minél differenciáltabb s így minél s o k o l d a l ú b b és m é l y e b b t ü k r ö z é s v é g e t t kifejtett k ö zös t e v é k e n y s é g — e z a z e s z m é n y r a j z o l ó d i k ki az idézett g o n d o l k o d ó k m u n k á s s á g á b ó l . D i m i t r i e Gusti m e g g y ő z ő d é s e szerint p é l d á u l a t á r s a d a l o m gazdasági s z e r k e z e t é r e é p ü l a t á r s a d a l m i élet e g é s z e . A p o l i t i k a i t ü k r ö z é s szintjén — h a n g o z tatja — értékelő, f e l m é r ő f o l y a m a t t a l v a n d o l g u n k , mivel „ . . . a politikai n o r m a alkalmazása révén a p o litika az e g y é n i t á r s a d a l m i é r t é k e k a n a l i t i k u s m e g v a lósulását jelzi, m í g a z etika p é l d á u l az a b s z o l ú t ér tékeket és n o r m á k a t állapítja m e g . M á s s z a v a k k a l : a p o l i t i k a és az etika é r t é k í t é l e t e k k e l d o l g o z i k , m e l y e k e g y b i z o n y o s értékelést f e j e z n e k ki" ( S o c i o l o g i a militans. B u c u r e ş t i , 1935). E l m é l e t é b e n s z o c i o l ó g i a , politika, etika s z i g o r ú a n l o g i k u s sort alkot, m i n d e g y i k t u d o m á n y az őt m e g e l ő z ő t u d o m á n y o k l o g i k u s következménye, mint ahogyan mindegyik megelőző t u d o m á n y m ó d s z e r t a n i feltétele az őt k ö v e t ő n e k . Következésképpen a szociológia a társadalomtudo m á n y o k , a p o l i t i k a és az etika p e d i g a s z o c i o l ó g i a és általában a társadalomtudományok természetes k ö v e t k e z m é n y e . A s z o c i o l ó g i a f e l h a s z n á l j a a t ö b b i tu dományág eredményeit, a politika pedig a szo ciológiára és a többi társadalomtudományra épül, s így a részleges társadalomtudományok
krónika Hasznos és szép kísérlet: Balázs Péter kolozsvári festőművész kiállítást rendezett szülőfalujában. A művelődési ház két szobáját foglalják el a vásznak, s megindult Magyarfenes apraja-nagyja, hogy a képeken önmagával találkoz zék. „Nagyon tetszet a kiállí tás, fel elevenedett elöttünk a falunk" — írja rossz helyes írással, de tiszta szívvel egy öreg ács, s a vendégalbumban jelentkezik az innen elszárma zott, hazalátogató orvos is kurta üzenetével: „Az első magyarfenesi képkiállításról szív ből gratulálok!" Egyaránt érdekes az, ami egy ilyen „visszacsatolás" után akár a falu, akár a művész gondolkozásában végbemegy. A magyarfenesi lakosok több nyire kőművesek, akik mun kára a városokba és építőte lepekre rajzanak szét, otthon azonban csak a templom kö zépkori Krisztus-freskói jelent hettek számukra művészi em léket. Most eljön közéjük a vérükből való vér, s az ő tájuk, az ő patakuk s az ő mezei vagy építőállványi mun kájuk képét bontja elébük. De tanulságos lehet a szembesítés a művész számára is, aki itt láthatja, mit is alkotott, ami például az ő legközvetlenebb kisvilágát is gazdagabbá teszi. Szolnay Sándor és Ziffer Sándor tanítványaként kezdte, s a tompa színek, az egyszerű sítő szemlélet, a megdöbbentő mélaság meg is őrzött ebből az iskolából valamit, ama pla kátszerűség ellenére, melyet — újabb bélyegként — egy át meneti kor mállasztott szemlé letén. Van azonban egy har madik Balázs Péter is, aki — talán Incze János hatásá ra — látni mer már szabály talant és játékosat is. és mind ezt napfényben. Úgy gondolvaló dialógusban igazi élményt, juk, ez az, ami a szülőfaluval
krónika újra való felemelkedést ered ményezhet. Tar Károly, a megyei nép művelő és a Magyarjenesen élő Gyulai Pál muzeológus a kiál lítás kezdeményezésével utat tört. Máris szó van itt egy ka lotaszegi tárgykörű textilés kerámiai, valamint helytörté neti kiállításról. Az idei nyáron előtérbe került a folklór. A bukaresti Köztársasági Stadionban au gusztus 26-án ünnepélyes se regszemlével kezdődött (beszé det mondott Pompiliu Macovei, a Művelődésés Művé szetügyi Állami Bizottság el nöke, Dumitru Popa főpolgár mester, William Eteki-Mboumoua, az UNESCO XV. ülés szakának elnöke és Mihai Pop. az Akadémia Néprajzi Intéze tének igazgatója) és a Köztár sasági Palota nagytermében szeptember 6-án — a közélet és művészeti élet kiemelkedő képviselőinek jelenlétében — díszelőadással ért véget három földrész 16 országa 21 együt tesének folklórfesztiválja, az első hazai nemzetközi néprajzi seregszemle a népek művé szete külcsönös megismerésé nek szolgálatában. A folklórfesztivál keretében a Scînteia-ház márványter mében nemzetközi népművé szeti kiállítás, a Herăstrăuparkban népművészeti vásár nyílt meg. Az események lát ványosságát a külföldi együtte sek s a fővárosba a romániai folklór napjára sereglett to vábbi hazai csoportok nagy szabású jelvonulása tetőzte be. Kiemelte a fesztivál jelentő ségét a szeptember 1—3-a kö zött megtartott nemzetközi tu dományos ülésszak — a hazai akon kívül négy világrész 52 külföldi előadójával és számos résztvevőjével. A műsorban szereplő (A n é p i alkotás a m a i t á r s a d a l o m b a n tárgykörű) több mint 90 előadás közül 3 a ma gyar néprajz köréből hangzott
és a s z o c i o l ó g i a szükséges k i e g é s z í t ő j ü k r e talál n a k a p o l i t i k á b a n . Gusti k ö v e t k e z e t e s e n v a l l j a : „ M i n d e n t u d o m á n y n a k m e g v a n a m a g a rendeltetése, és n e m szándékunk egyikük életképességét vagy létjogo sultságát s e m tagadni. Á m e g y i k t u d o m á n y s e m l é p het túl saját természetes rendeltetésén, határain, m e l y e k e n b e l ü l kialakult, s a m e l y e k k e r e t é b e n t e v é k e n y ségét kifejti" (Cunoaştere şi acţiune în serviciul na ţiunii). I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t Gusti ú g y v é l i , h o g y „ a részleges t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k s z a b á l y s z e r ű e n m e g maradnak bizonyos társadalmi aspektusok tanulmá n y o z á s á n á l anélkül, h o g y a z e g é s z r ő l s z á m o t a d h a t n á n a k . A n y a g u k és e r e d m é n y e i k az e g é s z t a n u l m á n y o z á s á b a n is felhasználhatók, d e ez a z e g y b e h a n g o l ó és szintetizáló t e v é k e n y s é g e g y i k ü k n e k s e m sa j á t j a . . . A m ó d s z e r n e k a kutatott v a l ó s á g r é t e g sajá t o s s á g á b ó l kell e r e d n i e . " A t á r s a d a l o m kutatása a m a g a v a l ó s á g á b a n , a t é n y e k m e g á l l a p í t á s a és m e g m a g y a r á z á s a , m i n d e n e g y é b j e l l e g ű é r d e k l ő d é s t ki zárva, alkotja v é l e m é n y e szerint a s z o c i o l ó g i a t u d o m á n y á t . „ H a . . . m i n ő s í t j ü k ezt a v a l ó s á g o t , és a t á r s a d a l m i e s z m é n y h e z v i s z o n y í t v a ítéljük m e g , arra t ö r e k e d v e , h o g y n e ú g y á b r á z o l j u k , a m i l y e n n e k adott p i l l a n a t b a n látjuk, h a n e m úgy, a m i l y e n n e k l e n n i e k e l l e n e , az etika t u d o m á n y á h o z j u t u n k . V é g ü l , ha a z o k a t az e s z k ö z ö k e t t a n u l m á n y o z z u k , m e l y e k segít ségével a társadalom megvalósíthatja a társadalmi eszményt, a politikatudományhoz jutunk." Gusti, a j e l e n t ő s s z o c i o l ó g u s , a k i r e természetesen hatással v o l t az a tény, h o g y az ún. s z o c i o c e n t r i k u s s z á z a d b a n élt, o l y a n a d o t t s á g o k k a l r u h á z t a fel a s z o ciológiát mint „a nemzet tudományát", amelyek révén az hozzájárulhatott m á s t u d o m á n y á g a k f e j l ő d é s é h e z , sőt létrejöttéhez. „ A N e m z e t T u d o m á n y a határozza m a j d m e g az Etikát és a N e m z e t Politikáját, e n n e k r é v é n a n e m z e t m e g t a l á l j a m a j d igazi ö n m e g v a l ó sításának útját." M e g g y ő z ő d é s e , h o g y a s z o c i o l ó g i á n a k n e m kell a n e m z e t t ö r t é n e l m i m o z g á s i r á n y á t ó l v a l ó eltávolodást, elidegenedést jelentenie, h a n e m a n e m zet összes természetes l e h e t ő s é g e i n e k m a x i m á l i s v a l ó r a váltását kell szolgálnia. U g y a n i l y e n m é r t é k b e n fogja m e g a l a p o z n i a t e r m é s z e t t u d o m á n y is a n e m z e t politikáját, v a g y i s a z o k n a k az e s z k ö z ö k n e k a t u d o m á nyát, m e l y e k s e g í t s é g é v e l a n e m z e t m e g v a l ó s í t h a t j a nemzeti eszményét. Gusti f e l f o g á s a é r t e l m é b e n a s z o c i o l ó g i a a n e m z e t t u d o m á n y á n a k tekinthető, m i v e l e s z m é n y e i e g y b e f o nódnak a nemzet eszményeivel, pontosabban a szo c i o l ó g i a e l m é l e t i s í k o n fejezi ki azokat. „ Í m e — v a l l ja — , a n e m z e t t u d o m á n y a , a m e l y a n e m z e t i v a l ó s á g o t t a n u l m á n y o z z a , h o g y a n k a p c s o l ó d i k s z e r v e s e n az általa m e g a l a p o z o t t e t i k á h o z és a n e m z e t p o l i t i k á j á h o z . A n e m z e t t u d o m á n y a n e m c s u p á n azt m u tatja m e g . a m i létezik, h a n e m útat nyit afelé, a m i n e k m e g k e l l e n e v a l ó s u l n i a , az e s z m é n y csúcsai felé, és feltárja az e z e k e l é r é s é h e z szükséges e s z k ö z ö k e t is. A nemzet t u d o m á n y a megmutatja a nemzet azon alkotó erőit, m e l y e k e t h a l a d é k t a l a n u l m o z g ó s í t a n i a kell a nemzeti küldetés megvalósításáért." A Gusti m e g f o g a l m a z t a s z e m p o n t o k n a g y része P e t r e A n d r e i m ű v é b e n is fellelhető. M i v e l ez a l k a l o m m a l n e m v i z s g á l j u k az e s z e m p o n t o k közötti
különbségeket, árnyalati eltéréseket, elsősorban azokra a h a s o n l ó tézisekre utalunk, a m e l y e k a f e l vetett p r o b l é m a k ö r r e v o n a t k o z n a k . P é l d á u l Petre A n d r e i a n é l k ü l , h o g y t a g a d n á az e g y a z o n társa d a l o m t u d o m á n y i törzset ( v a g y a h o g y Gusti n e v e z te: „ t á r s a d a l m i egészet") a l k o t ó á g a k sajátosságát v a g y a z o k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k szükségességét, ki mutatja, h o g y az e m p i r i k u s o k s á g o n a l a p u l ó s z o c i o l ó g i a é s a t ö b b i ág k ö z ö t t s o k o l d a l ú e g y ü t t m ű k ö d é s áll f e n n . A k á r c s a k G u s t i n á l : „ A s z o c i o l ó g i a a társadalmat általában v é v e tanulmányozza, fel fedi, h o g y a n a l a k u l t ki, m i l y e n szerkezetű, m e l y e k a f u n k c i ó i és h o g y a n f e j l ő d i k " (Probleme de socio logie; Bucureşti, 1927). A s z o c i o l ó g i a t á r g y á t te kintve eltér tehát m i n d e n m á s t á r s a d a l o m t u d o m á n y tól, m e l y e k a t á r s a d a l m i f e l é p í t m é n y n e k c s u p á n e g y i k vagy másik oldalával foglalkoznak, n e m pedig az zal, a m i m i n d a n n y i u k „ k ö z ö s v o n á s a , n e m a tár s a d a l o m m a l általában". U g y a n e b b e n a művében megállapítja, h o g y a s z o c i o l ó g i a „ n o h a a társadal m a t v i z s g á l j a , az e g y é n n e l is f o g l a l k o z i k m i n t s z o ciusszal, m i n t a t á r s a d a l m i c s o p o r t tagjával és a fejlődési f o l y a m a t t e v é k e n y r é s z t v e v ő j é v e l . " A s z o c i o l ó g i a feladatául tűzi ki, h o g y v á l a s z o l j o n arra, m i l y e n e n n e k a t e r m é s z e t e é s f e j l ő d é s e , felépítése és m e l y e k a f u n k c i ó i .
krónika el. Számunkra külön elégtételt jelent, hogy az előadók között több régi munkatársunk (Fa ragó József, Pavel Apostol), és egy szerkesztőnk (Könczei
Ádám) is
szerepelt.
Az előadások hatásosságát fokozta a korszerű technika, az egyidejű ötnyelvű (román, angol, francia, német, orosz) fordítás, az összehangolt zenei és képi szemléltetés. Az elő adások rövidesen megjelennek rgy gyűjteményes kötetben. Közvetlenül az ülésszak előtt tartották meg Bukarestben a — jóval szűkebb sajtóvisszhangú, de tudományos szem pontból nem kevésbé jelentős — V . nemzetközi népmese kongresszust is
A z „egész tudományá-tól, a szociológiától elté rően, a t ö b b i ág u g y a n a z o n t á r s a d a l m i v a l ó s á g n a k c s u p á n e g y e s aspektusait, részeit ragadja meg. A k á r c s a k Gusti, A n d r e i is h a n g s ú l y o z z a ezt az e g é s z és a rész közötti v i s z o n y t . T e r m é s z e t e s e n — szfé rájukat t e k i n t v e — n e m k i z á r ó l a g a s z o c i o l ó g i a és a határtudományok között tapasztalható különbség, hasonló különbség van a többi társadalomtudomá n y o k k ö z ö t t is. P e t r e A n d r e i m é g t o v á b b m e g y . A m i a s z o c i o l ó g i a és a t ö r t é n e l e m összefüggését illeti, kimutatja, h o g y n e m c s a k a s z o c i o l ó g i a , a p o l i t i k a tudomány, valamint a magyarázó empirikus tudo mányként felfogott történelem között figyelhető m e g h a s o n l ó k a p c s o l a t , h a n e m a t á r s a d a l o m álta lános t u d o m á n y a és a t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i a k ö z ö t t is. Ö s s z e f ü g g é s ü k , e g y s é g ü k u g y a n i s h a s o n l ó s á g o k a t és k ü l ö n b s é g e k e t e g y a r á n t feltételez. „ A t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i a a t á r s a d a l m i élet s p e k u l a t í v o l d a l á v a l f o g l a l k o z i k , kutatja a t ö r t é n e l m i j e l e n s é g e k f e j l ő d é s é n e k értékét, a s z o c i o l ó g i a m e g a t á r s a d a l m i v a l ó s á g o t t a n u l m á n y o z z a , leírja, e l e m z i a társadalmi tényezőket, társadalomtípusokat határoz m e g , anél kül, h o g y é r t é k e l n é őket." A t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i á n a k mint á l t a l á n o s í t ó t u d o m á n y n a k , s p e k u l a t í v e l m é l e t i hivatását f e l v á z o l v a , A n d r e i c s a t l a k o z i k Gusti azon véleményéhez, h o g y a szociológia leíró, magyarázó t u d o m á n y és n e m é r d e k l i a távlat, a j ö v ő . A p o l i t o l ó g i a és a s z o c i o l ó g i a v i s z o n y á n a k M i h a i R a l e a is n a g y j e l e n t ő s é g e t tulajdonított. Ő is f e l ismerte e g y m á s r a g y a k o r o l t hatásukat, u g y a n a k k o r i g y e k e z e t t elhatárolni tárgyukat, kutatási szféráju kat é s v é g s ő c é l j u k a t . A p o l i t i k a t u d o m á n y e r e d e t e R a l e a v é l e m é n y e szerint (s g o n d o l o m , e v é l e m é n y t mi is e l f o g a d h a t j u k ) s o k k a l m e s s z e b b r e n y ú l i k v i s z sza az i d ő b e n ; b i z o n y o s , természetesen n e m e l é g g é k ö v e t k e z e t e s m e g á l l a p í t á s o k r a , d i s z t i n k c i ó k r a e té ren m á r az ó k o r b a n is sor került, a s z o c i o l ó g i a m i n t
Kósa-Huba
Ferenc
szobra
téka I. Popescu-Puţuri — Goldberger — A. Deac N. Copoiu
N. —
În sprijinul Republicei Ungare a Sfaturilor
A bukaresti párttörténeti in tézet munkaközössége gazdag gyűjteményt állított össze az 1919-es Magyar Tanácsköztár saságot támogató román mun kástörekvések dokumentumai ból. ,,A Magyar Tanácsköztár saság kormányának megerősö dését érdeklődéssel kísérte, s minden esetben kiemelte a ro mán szocialista sajtó" — közli a bevezető cikk, s a közzétett 92 adalék legtöbbje a Socia l i s m u l s más egykorú román munkáslapok rokonszenvét fe jezi ki a magyar kommün iránt. Érdekesek a román szo lidaritás-mozgalom veteránjai nak, így T. Constantinescu-Iaşi professzornak egykorú baráti nyilatkozatai, s a Vörös Had sereg harcaiban részt vett Köblös Elek, Lobstein Imre, Salamon László, Gheorghe Timofi és mások visszaemléke zései. A kötet tudományos re ferense Bányai László profeszszor. (Editura p o l i t i c ă , 1969.)
Illyés Kháron
Gyula ladikján
Illyés Gyula könyvnapi köte tének több részlete már meg jelent az Új Írás előző szá maiban. Az öregedés tüneteit, az öregséget és az öreg embe reket jellemző írásai így együttesen többet adnak a részletekből már megismert gondolatoknál, noha az írói szándék nem összefüggő tabló kép, nem is valami átfogó gon dolati rendszer megalkotása. Egy-egy realitásában is tipikus,
t u d o m á n y a z o n b a n s o k k a l k é s ő b b i keletű, c s u p á n C o m t e óta b e s z é l h e t ü n k róla. N e m c s a k h o g y é r i n t kezési p o n t o k v a n n a k e d i s z c i p l í n á k között, d e m a ga a s z o c i o l ó g i a m e g s z ü l e t é s e is c s a k a p o l i t i k a t u d o m á n y testéből v a l ó „ k i v á l á s a " r é v é n vált l e hetségessé. „ A s z o c i o l ó g i a l a s s a n k é n t alakult ki, a politikai t u d o m á n y b ó l k i v á l v a " (Introducere în so ciologie, Bucureşti, 1944). K i v á l á s a után saját k u t a tási s z e m p o n t o t , sajátos o p t i k á t alakított ki általá nos, ö s s z e h a s o n l í t ó t u d o m á n y i m i n ő s é g é b e n . A s z o c i o l ó g i a k i a l a k u l á s a során a z „ e g é s z " tudománya ként, a „ t á r s a d a l m i élet összes megnyilvánulásai n a k " t ü k r ö z é s e k é n t t á m a s z r a talál a t ö b b i határtu dományban, mint amilyen a politikai gazdaság tan, a t ö r t é n e l e m , az e t n o g r á f i a . „ A p o l i t i k a t u d o m á n y a d a l é k a i t kiegészítik a p o l i t i k a i gazdaságta néi, m e l y e g y e s k ö v e t k e z t e t é s e i r é v é n a k a r a t l a n u l is s z o c i o l ó g i a i i g a z s á g o k h o z j u t el." A szociológusok közvetlen elődei — vélte Ralea — csakis a fiziokrata k ö z g a z d á s z o k lehettek. É r d e m ü k , h o g y m e g f i g y e l t é k : a gazdasági j e l e n s é g e k h e z hasonlóan, a társadalmi jelenségek is „rendszer j e l l e g ű e k , o b j e k t í v l e f o l y á s ú a k " , az e m b e r a k a r a t á tól függetlenek. A rész t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k ö s s z e f ü g g é s e és e g y m á s b a v a l ó átcsapása R a l e a szerint (s h a s o n l ó nézeteket v a l l Gusti és A n d r e i is) a t ü k r ö z e n d ő v a lóság pluralitásának természetes következménye. S a r k i g a z s á g n a k tekinti azt a tényt, h o g y v a l a m e l y t u d o m á n y á g b á r m e n n y i r e j ó l m e g a l a p o z o t t is, te hetetlen a t á r s a d a l m i egésszel s z e m b e n ; h o g y a tár sadalomtudományok rendszerének bármely diszcipp l í n á j a hivatását c s u p á n m i n d e g y i k v a g y l e g a l á b b i s j e l e n t ő s s z á m ú t u d o m á n y egyesített erőfeszítései r é v é n teljesítheti. I l y e n é r t e l e m b e n „ a t ö r t é n é s z c s u pán egyetlen társadalom helyi jelenségeit tanulmá n y o z h a t j a . N y o m o n k ö v e t i a s z o c i o l ó g u s , aki ö s z szegyűjti a k ü l ö n b ö z ő t ö r t é n é s z e k k u t a t á s a i n a k e r e d m é n y e i t , láthatárt nyit, és t e k i n t e t é v e l f e l m é r i az összes k o r o k t á r s a d a l m a i t " . R a l e a m i n d e n t á r s a d a l o m t u d o m á n y i ágat ú g y é r t e l m e z m i n t a k ü l ö n b ö z ő s é g b e n m e g n y i l v á n u l ó egységet, m i n t az összes t u d o m á n y o k f e j l ő d é s é n e k e g y i k m o z z a n a t á t és a t o v á b b f e j l ő d é s ö s z t ö n z ő j é t . H a az e g y i k e r e j e k i m e rül, a m á s i k siet segítségére. P é l d á u l „ a h o l a j o g t u d o m á n y m e g á l l , a s z o c i o l ó g i a kiegészíti m á s t u d o m á n y á g a k k a l , a gazdaságtörténettel, a statisztiká val . . . , kölcsönösen kiegészítve egymással a tudo mányágakat". A társadalomtudomány mint egész feloszlana tehát t ö b b t u d o m á n y á g r a , kutatási ágra, melyek m i n d e g y i k e sajátos m ó d o n i g y e k s z i k m e g i s m e r n i az „ e g é s z e t " , j ó l elhatárolt, sajátos e s z k ö z ö k segítsé g é v e l . R a l e a szerint: „ M i n d e g y i k ö n á l l ó a n t a n u l mányozza a hatáskörébe tartozó jelenségeket. A z összehasonlítást v é g z ő általános s z o c i o l ó g i a az e g y i k adatait kiegészíti a m á s i k a d a t a i v a l . A z a m a g y a rázat p é l d á u l , m e l l y e l a t u l a j d o n r a vonatkozóan szolgál, h i á n y o s , e g y o l d a l ú , szűk l á t ó k ö r ű l e n n e , h a n e m e g é s z ü l n e ki a gazdasági v a g y p o l i t i k a i s z o c i o l ó g i a nyújtotta magyarázattal." A kutatók együtt működése e felfogásban tagadhatatlan szükségsze rűség, a t á r s a d a l m i t é n y e k k u t a t ó i n a k és é r t e l m e -
zőinek tevékenysége objektív m ó d o n kölcsönösen összefügg. K ö v e t k e z é s k é p p e n e l m o n d h a t j u k , h o g y az e g y korú belső folyamatok visszhangjaként, valamint a k ü l f ö l d i s z a k i r o d a l o m b a n s z é l e s k ö r ű e n tárgyait p o litológiai p r o b l e m a t i k a hatására e r o m á n gondol k o d ó k értékes és eredeti e l m é l e t i m u n k á s s á g a h o z zákapcsolódik a külföldi politológusok, szociológu sok, történészek, j o g á s z o k és k ö z g a z d á s z o k t e v é k e n y ségéhez, m e l y n e k c é l j a a r é g e b b i és ú j a b b keletű t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k p o n t o s elhatárolása, b e l e é r t v e e g y m á s h o z f ű z ő d ő k a p c s o l a t a i k felfedését és m e g m a g y a r á z á s á t is. A z említett n é z e t e k n y i l v á n részjellegűek, néha korlátozottak, mindamellett tagad hatatlan n é h á n y u k m é l y r e h a t ó , e r e d e t i v o l t a . T e r m é k e n y t ö p r e n g é s e k t a n ú b i z o n y s á g a i , és s o k t e k i n tetben ú t m u t a t ó u l s z o l g á l h a t n a k a mai v i t á k szá mára. Marin Voiculescu
Figyelemre méltó örökrész A romániai magyarság irodalmi termése m a már e g é s z é b e n a m a r x i — l e n i n i kutatás és ú j r a k i a d á s tár gya, t u d o m á n y és k ö z v é l e m é n y e g y a r á n t ö s s z e f o g l a l ó a n t u d j a áttekinteni és m e g v á l o g a t n i az e l m ú l t ö t v e n é v s z é p í r ó i hagyatékát. B e l e l a p o z t u n k m á r v a l a m e l y e s t a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k és a történet írás h á t r a h a g y o t t é r t é k e i b e is. U g y a n e n n e k a fél s z á z a d n a k p o l i t i k a i és j o g i t e r m é s z e t ű anyagára a z o n b a n m é g k e v é s b é f i g y e l t ü n k fel. Jelentős l é p é s v o l t e téren G á l l Ernő f o l y ó i r a t u n k idei 7. s z á m á ban megjelent tanulmánya, m e l y Társadalomtudo mányi hagyományaink és az önismeret c í m alatt egy e d d i g e l h a n y a g o l t ö r ö k r é s z , az ún. „ k i s e b b s é g i s z o c i o l ó g i a " h a s z n á l h a t ó a n y a g á t választotta el a felesleges tehertől. A z idézett f o r r á s o k k ö z t b u k kant fel a Magyar Kisebbség, m e l y n e k 1922-től 1942-ig t e r j e d ő X X I é v f o l y a m a m i n d m á i g n e m r é szesült m e g f e l e l ő e l e m z é s b e n . M i u t á n h a s á b j a i n k o n kellő i d ő b e n f o g l a l k o z t u n k az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Múzeum évfolyamaival, átvehető kincsükkel gazdagítva a folytonosságunkban képviselt materia lista szellemi é s p r o l e t á r o s z t á l y f o r r a d a l m i h a g y a t é kot, é r d e m e s m o s t s z e m b e n é z n ü n k ezzel az annyi e s z t e n d ő n át k é t h e t e n k é n t L u g o s o n m e g j e l e n t és k ö tetei c í m l a p j á n K ó s K á r o l y r ö g t ö r ő s z é k e l y m u n k á sával j e l k é p e z e t t „ n e m z e t p o l i t i k a i s z e m l é " - v e l is. A f o l y ó i r a t a l a p í t ó j a és m i n d e n k o r i f ő s z e r k e s z t ő j e , J a k a b f f y E l e m é r , a régi T i s z a - f é l e M u n k a p á r t k é p v i s e l ő j e k é n t s z á m o s k o n z e r v a t í v é s liberális v o n á s t őrzött m e g f e l f o g á s á b a n 1918 után is, d e á t n é z v e írásait s n y o m o n k ö v e t v e p á l y á j a alakulását, azt a n e m z e t i s é g i politikust lehet tisztelnünk b e n n e , aki a romániai magyar közélet törvényszerűségeit fel ismerte, l e g j o b b m u n k a t á r s a i v a l , S p e c t a t o r r a l , B a logh Artúrral, Szentimrei Jenővel, Bitay Árpáddal, H e g e d ű s N á n d o r r a l , P a á l Á r p á d d a l együtt az O r szágos M a g y a r P á r t r e f o r m s z á r n y á t k é p v i s e l t e és s z ű k ö s k l i k k e k e n túl e g y e t e m e s n é p s z o l g á l a t r a t ö r e kedett. F ó r u m m á e m e l t e folyóiratát, értékes d i a l ó -
téka már-már szimbolikus alak raj za jeledhetetlen alátámasztást ad a sokszor szabálytalanul, is mételten felvetődő gondolatok nak az öregségről, melyet leg inkább az én átformálásában, a személyiség határozott és tudatos körvonalainak szétoldásában marasztal el a költő, s melyben az élet és halál folyamatos kapcsolatának csu pán egy — és nem egyetlen — periódusát látja. A kötetet egészséges humor hatja át, ami Illyés szerint az öregkor egyik legjobb sajátsága, velejárója is. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969.)
P. P.
Panaitescu
I n t r o d u c e r e la istoria culturii r o m â n e ş t i A nemrég elhunyt neves tör ténész és szlavista életművét koronázta meg ez a könyv, mely felvázolja a román tör ténelem és kultúra eredetét, fejlődési szakaszait és fonto sabb állomásait az ókortól egé szen a fejlett középkorig. Fel használja régebbi tanulmá nyait, de történetírásunk leg újabb eredményeit is. Elsősor ban azokat a problémákat veti fel, amelyek kulcsfontosságúak a román történelem számára. A mű összefoglaló és egyéni konklúzió-jellegénél fogva tör ténetírásunk kiemelkedő ered ményének számít: alátámaszt vagy megkérdőjelez, védelmez vagy cáfol véleményeket, hoz záértéssel tárgyal meg nem ol dott problémákat, s mindezt mai haladó történetírásunk szellemében. Hasznos olvas mány bárki számára, aki ér deklődik a román történelem alapvető kérdései iránt. (Edi tura ştiinţifică, 1969.)
téka Roger
Garaudy
Marxismul secolului X X . A közismert francia marxis ta gondolkodó és kommunista politikus könyvének megjele nése román nyelven fontos esemény filozófiai életünkben. A munka azt mutatja be, hogy a marxizmus mennyire élő és hatékony szellemi erő száza dunkban. Nem a marxi tan valamilyen „megújítását" vagy „túlhaladását" tűzte feladatául, éppen ellenkezőleg — igazsá gainak mélyreható feltárásával harcba száll mindenféle revi zionista vagy dogmatizáló kí sérlet ellen, és igazolja való ságkifejező, átütő erejét. Arra törekszik, hogy Marx száz év vel ezelőtt tett felfedezésének aktuális voltát hangsúlyozza, külön kiemelve azt az egy szerű, de nem mindig eléggé tudatosított igazságot, hogy a marxi materializmus a szó leg következetesebb értelmében dialektikus, a tudományos szo cializmus pedig nem okoskodó utópia vagy képzelgő illúzió, hanem gondolati útmutató nap jainkban is a társadalom át alakításáért folytatott gyakor lati harcban. (Editura p o l i t i c ă , 1969.)
Vasile
Cucu
România ghid Az útikalauz első részében országunk legfontosabb turisz tikai útvonalairól számol be. Kilenc fontosabb, gépkocsival bejárható útirányt ír le s fel sorolja a leglátogatottabb, vas úton megközelíthető idegen forgalmi helyeket. A vízitúrá zók számára is részletes leírást ad a Duna különböző szaka szairól. A második részben a legfontosabb idegenforgalmi területekről olvashatunk: a
g u s o k és p o l é m i á k k e r e s z t t ü z é b e n k e r e s v e e s z m é n y k é p é t : a b é k e és m e g é r t é s e m b e r s é g é t . A m i k o r r ö v i d d e l halála előtt f e l k e r e s t ü k S z a t m á r o n , j ó l látta, hogy tevékenységének haladó ága szükségképpen a m i szocialista h u m á n u m u n k b a torkollt. A Magyar Kisebbség és m e l l é k l a p j a i , a r o m á n Glasul Minorităţilor, a n é m e t Die Stimme der Min derheiten és a francia La Voix des Minorités, az e g y k o r ú R o m á n i a b e l - és k ü l p o l i t i k á j á n a k o l y a n b ő t e m a t i k á j á t f o g j á k át, h o g y itt és m o s t c s a k n a g y vonásokban rajzolhatjuk ki m a g a t a r t á s k é p ü k e t . A Korunk eredeti írói k ö r e s o h a s e m tartozott m u n k a társaik k ö z é ( k e r e s z t e z ő d é s e k c s a k a fiatalság ú t k e resése f o l y t á n a d ó d h a t t a k ) , s a h e l y e s m a r x i — l e n i n i kritika m i n d v é g i g f e l m é r h e t i a m é l y e l v i s e z e k b ő l k ö v e t k e z ő tartalmi, f e l f o g á s b e l i és g y a k o r l a t i kü l ö n b s é g e k e t . H a a z o n b a n ú g y tesszük fel a kérdést, h o g y ki ellen, mi ellen h a r c o l t a „ k i s e b b s é g i " l a p csokor, akkor hamar kiderül, hogy ellenségeink t ö b b n y i r e a z o n o s a k v o l t a k . A lugosi f o l y ó i r a t f ő v o n a l á b a n h e v e s e n visszautasította az antiszemitizmust, a r a s s z i z m u s és e r ő s z a k o s a s s z i m i l á c i ó v a g y d i s s z i m i l á c i ó m i n d e n fajtáját, a n a c i o n a l i z m u s t , a f a s i z must és a h á b o r ú t , s m i n d e z e k k e l s z e m b e n — a m a g a idealista-utópista m ó d j á n — a r o m á n n é p p e l v a l ó testvéri megértést, az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k e g y e n l ő s é g e n a l a p u l ó hazafiságát, a p o l g á r i d e m o k ráciát, m i n d e n h a l a d ó erő p a r l a m e n t á r i s ö s s z e f o g á sát hirdette. M a g a a szép s z ó b e l i s é g n e m v o l n a számunkra elég, hiszen i s m e r j ü k a r e a k c i ó s i r á n y z a t o k ama praktikáját, h o g y a z e m b e r t e l e n c é l o k a t h u m a n i s t a j e l s z a v a k alá rejtik, ami a z o n b a n a régi é r t é k e k felismerésénél döntő, az Jakabffyék gyakorlati k ö v e t k e z e t e s s é g e . V e g y ü k p é l d á u l az e g y k o r ú „ z s i d ó k é r d é s " változatait. A l a p kétfronti v i t á b a száll e g y f e l ő l a z s i d ó s á g o t kiválasztani a k a r ó cionistákkal, másfelől a zsidó származásúakat kizáró antiszemi tákkal, e g y b e n szolidaritást v á l l a l a v i l á g ü l d ö z ö t t z s i d ó s á g á v a l , s m é g a k k o r is, a m i k o r m á r c s a k a f a s i z m u s korlátai k ö z t lehet m e g n y i l a t k o z n i a , s o r s társként f o g l a l k o z i k a zsidóság p r o b l é m á i v a l . U g y a n ez a l o g i k a i h ű s é g j e l l e m z i a l a p o t az e u r ó p a i n e m zeti k i s e b b s é g e k k é r d é s e i n e k m e g í t é l é s é b e n . M í g a magyarpárti vezetőség a spanyol polgárháború i d e j é n semlegességet, a j o b b s z á r n y Franco-barátságot s u g a l m a z , a Magyar Kisebbség a k a t a l á n és b a s z k á l l á s p o n t o t osztja, s í g y a fasizmussal s z e m b e k e r ü l . U g y a n e z áll M u s s o l i n i e g y i k s z l á v e l l e n e s b e o l v a s z t ó r e n d e l k e z é s é v e l k a p c s o l a t b a n is: m a g a a főszer kesztő szögezi l e : „ A k i a k i s e b b s é g i j o g o k tisztelet b e n t a r t á s á t az e u r ó p a i b é k e e g y i k f e l t é t e l é n e k v a l l ja, a l e g n a g y o b b m e g ü t k ö z é s s e l v e h e t t u d o m á s t e r r ő l a fasiszta r e n d e l k e z é s r ő l " (1926. 6). A szerb, z s i d ó , l e n g y e l k i s e b b s é g e k sorsa fordítja s z e m b e a l a p o t H i t l e r u r a l m á v a l , és a l a p e g y f r o n t r a kerül az antifasisztákkal a D u n a v ö l g y e n a g y n é m e t v e s z é l y e z tetettsége k é r d é s é b e n . N e m v é l e t l e n , h o g y a l a p m a g á v é v á teszi W e s s e l é n y i M i k l ó s és C s e k e y I s t v á n Budapesten ekkoriban megjelent Hitler-ellenes m u n káit, v a g y h o g y n y í l t s a j t ó v i t á b a k e z d h o l a Kron städter Zeitung sovinisztáival, h o l a b á n s á g i G a u l e i terrel, l e s z ö g e z v e , h o g y „ A n é p e k m a r a d n a k , a n é p e k
élete ö r ö k és az e g y m á s s a l élő n é p e k e g y m á s r a u t a l t sága m e g v a n a k k o r is, ha ezt a k á r itt, a k á r ott tagadni a k a r n á k " (1940. 24). B á r m e n n y i r e e l i s m e r e n d ő is a p o l g á r i d e m o k r á cia antirasszista é s antifasiszta m a g a t a r t á s a s z e m b e n az e g y r e t ü r e l m e t l e n e b b j o b b o l d a l i i r á n y z a t o k kal, az a tény, h o g y a hazai t ö m e g e k k e l és n é p m o z g a l m a k k a l v a l ó s z ö v e t k e z é s helyett a Magyar Ki sebbség élcsoportja jogi fikciókba, diplomáciai köz j á t é k o k b a , a kapitalista n a g y h a t a l m a k létesítette i n t é z m é n y e k b e k a p a s z k o d o t t , semlegesítette ö n m a g u k ban h e l y e s e l k é p z e l é s e i n e k k ö z ü g y i h a t é k o n y s á g á t . Jakabffy E l e m é r és társai f e l i s m e r i k u g y a n a két világháború között a nemzeti kérdés megoldatlansá gát a p o l g á r i v i l á g b a n , s é r i n t k e z é s b e l é p n e k k ü l ö n böző o r s z á g o k t ö b b é - k e v é s b é j e l e n t ő s n e m z e t i s é g e i vel, k e z d v e a s o k m i l l i ó n y i l e n g y e l o r s z á g i u k r á n k i sebbségtől e g é s z e n a f r a n c i a o r s z á g i b r e t o n o k i g v a g y a még kisebb számú svájci rétorománokig, a nép töredékek sorsában feszülő energiákat azonban n e m tudják az o k t ó b e r i f o r r a d a l o m b ó l sarjadó lenini n o r m á k i g e l v e z e t n i (bár n e m e g y e s e t b e n t u d o m á sul v e s z i k a S z o v j e t u n i ó n e m z e t i s é g e i n e k f e j l ő d é s é t ) . Inkább a nevetségesen csengő „Világ kisebbségei, egyesüljetek!" jelszóval egy időnként ülésező n e m zetközi k o n g r e s s z u s t támogatnak, mely eszményi határozataival a genfi N é p s z ö v e t s é g e t o s t r o m o l j a . . . M a g á r ó l a k o n g r e s s z u s r ó l a fasizálódás ü t e m é b e n r e n d r e e l m a r a d h o l ez, h o l az a k é p v i s e l e t , a h i r hedt N é p s z ö v e t s é g p e d i g , m e l y n e k munkásságával k a p c s o l a t b a n a l a p m á r 1924-ben b l ö f f ö t e m l e g e t , a második világháború kitörésekor semmivé fosz lott. M á r f o l y n a k a h a d m ű v e l e t e k , a m i k o r J a k a b f f y E l e m é r kis l a p j á b a n megrendülten felkiált: „Azt r e m é l t ü k , h o g y a v i t á k a t az e m b e r i i g a z s á g é r z e t ítélete r e n d e z i és d ö n t i el, és e h h e z n e m kell száz e z r e k pusztulása, m ű é r t é k e k m e g s e m m i s ü l é s e , ártat lan n é p e k l e i g á z á s a és í g y új v i t á k létrehozása. R e ményünkben csalódottan, a j ö v ő v e l szemben bizal matlanul látjuk a t é n y e k b o r z a l m a s sorozatát, az e m b e r i s é g t r a g i k u s v é g z e t é n e k ú j a b b beteljesülését" (1940. 11—12). A z ábrándos kisebbségesdi fiaskójával szemben ott t a l á l u n k a l a p b a n i g a z i értékeket, ahol b e l t e r j e s honi munkáról van szó, a romániai magyar kultu rális ö n ö s s z e s z e d é s n e k a h a l a d ó r o m á n e r ő k b i z a l mát is m e g n y e r ő kísérleteiről. M i n d a z , a m i a r o m á niai m a g y a r s á g j ó z a n , i l l ú z i ó m e n t e s ö n t u d a t á t s z o l gálta, az i r r e d e n t i z m u s elutasítása, a c s e l e k v ő b e k a p c s o l ó d á s az o r s z á g k ö z é l e t é b e , k é r d é s e i n k társa d a l o m t u d o m á n y i s z e m l é l e t e , a statisztikai és katasz teri ö n f e l m é r é s , e g y e l f o g u l a t l a n u l teljes t é m a - b i b liográfia, a v u l t t ö r t é n e l m i e l ő í t é l e t e k l e v e d l é s e és a román néppel közös hagyományok felderítése ( t ö b b e k k ö z t T e l e k i L á s z l ó 1848-as r o m á n b a r á t m e g n y i l a t k o z á s a i n a k n y i l v á n o s s á g r a hozatala) n e m c s a k e g y ú j , r e á l i s a b b k ö z f e l f o g á s és j o g é r z e t k i a l a k u l á sát segítette elő, h a n e m k e d v e z ő v i s s z h a n g o t v á l t o t t ki a h a l a d ó r o m á n k ö z v é l e m é n y b e n is. N e m e g y s z e r t a l á l k o z u n k a l a p h a s á b j a i n N i c o l a e Iorga, P e t r u G r o z a , V i c t o r Cheresteşiu, C. R ă d u l e s c u - M o t r u , N i c o l a e T i t u l e s c u , T e o d o r e s c u - B r a n i ş t e , V i c t o r Eftimiu, Silviu Dragomir magyarbarát nyilatkozatainak idé-
téka Kárpátokról, a tengerpartról, a Duna deltájáról. A harma dikban országunk legfonto sabb turisztikai központjait (városokat, gyógyfürdőket, üdü lőhelyeket) ismerteti. A törté neti adatokat a műemlékek le írásával és az elszállásolási le hetőségek feltüntetésével egé szíti ki. A színes nyomású szintetikus turista-térkép a legfrissebb felmérések ered ményeit tartalmazza; szintvo nal nélküli tradicionális szín fokozatos á b r á z o l á s b a n adja a hegyrajzot, alapszíne érthetően és világosan fogadja be az értékes és sokatmondó turisz tikai adatokat. Könnyen kezel hető, formailag és nyomdatechnikailag is sikerült. (Me r i d i a n e . 1968.)
Roman
Jakobson
Hang — jel — vers Az egyik legjelentősebb, leg termékenyebb, ma is alkotó nyelvésznek, a több mint het venéves Roman Jakobsonnak életművéből ad válogatást ez a kötet. Összeállítói, Fónagy Iván és Szépe György, nagy gonddal és sikeresen válasz tották ki a neves tudós szemé lyére, tevékenységére legjel lemzőbb tanulmányokat. A ki választott dolgozatok valóban tükrözik Jakobson fő tevé kenységi területeit: a hang tant és fonológiát, a szeman tikát és grammatikát, az ál talános nyelvészetet és a poé tikát meg stilisztikát, valamint a folklórt. A kötet gondozói arra is ügyeltek, hogy olyan munkákat válasszanak ki és fordíttassanak magyarra, ame lyeket nemcsak a nyelvész szakemberek hasznosíthatnak, hanem a nagyközönség is megért. Aki a nyelvtudomány mai állásáról akar tájékozódni, ha szonnal forgathatja Jakobson nak ezt a magyar nyelvű ta nulmánykötetét. Jól tükröződik
téka benne ugyanis életműve, az a kivételesen szerencsés pálya, amely összekapcsolja a XX. század legjelentősebb nyelvé szeti irányzatait: a moszkvai és prágai iskolát a skandinávokéval és az amerikaival. ( G o n d o l a t , 1969.)
Selected american
verse
Maria Bogdan és Sever Trifu egyetemi lektorok az alig 150 éves múltra visszate kintő észak-amerikai angol költészet legjelentősebb 50 képviselőjének műveiből válogattak össze egy kötetre valót. A hazai közönség az amerikai prózát és drámairodalmat jól ismeri, annál kevesebb alkal ma nyílik az „új" földrész köl tészetének ízlelgetésére. H. W. Longfellow és R. W. Emerson neve ismerősen cseng, de köl tészetük még inkább az euró pai romantika folytatása. Poe és Whitman az első ízig-vérig amerikai költök. Poe rafinált álomvilágba burkolódzik; Whitman szabadverse nyers szókimondásával ébreszt — s közben szakít a romantikával. Mellettük gazdag érzelemvilá got tükröző lírai miniatűrjeivel alig vették észre az első jelen tős modern költőnőt, Emily Dickinsont. Ebből a triászból levezethető az amerikai költé szet legtöbb irányzata. Ma mégsem ők a „nemzeti" köl tők. Nemzeti klasszikusnak az utóbbi években elhunyt Ro bert Frostot és Carl Sandbur•got tekintik. Frost az ameri kaiak Petőfije. Mellettük és utánuk egész nemzedék nevel kedett. Talán a legtöbbre T. S. Eliotot és a ma is élő Ezra Poundot tartják. A fiatalok körében népszerűséget ví vott ki magának a beat-költé szet. Képviselőjüket, Allen Ginsberget már világviszony latban is számon tartják. Az
zésével, s n e m é r t h e t ő félre a z a tisztelet, m e l l y e l a szerkesztőség S e x t i l P u ş c a r i u Cultura, Ion C l o p o ţel Societate de Mâine v a g y E m i l S o c o r A. B. C. c í m ű folyóiratát fogadja (mint ahogyan köszönti a D i e n e s L á s z l ó k e z d e m é n y e z t e Korunk megindulását, s idézi is G a á l G á b o r lapját, v a g y a h o g y a n A r a d i V i k t o r A Jövő Társadalma c í m ű folyóiratára reagál). Egy máig tanulságos eszmei dialógus bontakozik ki e l ő t t ü n k o l y a n e r ő k között, m e l y e k m é l t ó s z i n t é zisével m a a szocialista h u m a n i z m u s b a n találko zunk. A Spectator követelte kisebbségi magyar ka tarzis, ez a megtisztulás a régi úrhatnámságtól, akárcsak a Szentimrei Jenő hirdette népművelő m u n k a kötelességtudása, a B a l o g h A r t ú r t a n u l m á n y a i b a n lefektetett j o g i s m e r e t , az e r d é l y i szárma zású A s z t a l o s M i k l ó s realista t ö r t é n e l e m b í r á l a t a és kiállása a k i s e b b s é g i t á r s a d a l o m t u d o m á n y é r t egysé g e s etikai m a g a t a r t á s s á f o r m á l ó d i k , s ezt a l e g v i l á g o s a b b a n P a á l Á r p á d fejezi ki Erkölcsi szempontok a népkisebbségi jogban c í m ű t a n u l m á n y á b a n (1935. 11): „ . . . a kis e g y s é g e k k ü l ö n f é l e s é g e i n e k nagy v á l t o z a t a i b a n tud f ö l d e r ü l n i az e m b e r i s é g életsza b a d s á g a . A kis e g y s é g e k előtt tehát n a g y h i v a t á s áll, h o g y az e m b e r i s é g e r k ö l c s i f e j l ő d é s é n e k a k i dolgozói legyenek". K o n k r é t t á v l a t o k r a u g y a n n e m telt kellő i d e o l ó giai felkészültség és k o r s z e r ű s é g h i á n y á b a n , az á l t a l á n o s e r k ö l c s i m o d e l l a z o n b a n arra elégséges v o l t , h o g y a Magyar Kisebbség a maga nemzedéki foly tonosságát biztosítsa. A l a p o t j e g y z ő „ l u g o s i t r i u m v i r á t u s " e g y i k tagja, S u l y o k I s t v á n u g y a n j o b b f e l é tűnt el a n é v t e l e n s é g b e n , a h a r m a d i k szerkesztő a z o n b a n , W i l l e r József, j o g g y a k o r l a t i e m b e r , s Ja k a b f f y o l d a l á n h a s z n o s a n j á r u l h o z z á e g y új r o m á niai m a g y a r j o g á s z n e m z e d é k f e l n e v e l é s é h e z . A z Er délyi Fiatalok mozgalmával megindult szociográfiai törekvés így kap a lapban megfelelő párhuzamot e g y fiatalok szerkesztette „ K i s e b b s é g i J o g é l e t " c í m ű mellékletben, melynek munkatársai közül Asztalos S á n d o r és M i k ó I m r e j o g t u d á s u k k a l a f e l s z a b a d u l á s után is e l i s m e r é s r e találnak. A l a p — h a f e n n t a r t á s o k k a l is— v á l l a l j a a V á s á r h e l y i T a l á l k o z ó t , az ú j , népkutató írónemzedékkel együttérez s a bécsi dik t á t u m után t e r m é s z e t e s e r ő f o r r á s a i t ó l e l s z a k a d t r o mániai magyarság újraélesztésekor — a parancsura l o m m a l és a h á b o r ú s p o l i t i k á v a l v a l ó n y í l t s z e m b e szállást k é n y s z e r ű „ h a r m a d i k u t a s " t a k t i k á v a l m e g k e r ü l v e ( a k á r c s a k e b b e n az i d ő b e n K o l o z s v á r t a Termés) — általános társadalomismereti lappá szé lesül. E k k o r k a p c s o l ó d i k b e i s k o l a ü g y i t a n u l m á n y nyal K a c s ó Sándor. A z új, nehéz helyzetben a fő szerkesztő főleg a fiatal é r t e l m i s é g e t v o n j a m a g a k ö r é , s e falukutató, n é p m ű v e l ő „ m á s o d i k n e m z e d é k " s o r á b ó l is n e m e g y i s m e r ő s s z á m u n k r a , mint aki e b b ő l az i s k o l á b ó l v á l t b e a m i új v i l á g u n k b a n : K e c s k é s József, K u b á n E n d r e , T a k á c s L a j o s , V i t a Z s i g m o n d és m á s o k . É p p e n az ö n i s m e r e t i t é m a k ö r és a n e v e k v i s s z a t é rése s z o c i a l i s t a k ö z é l e t ü n k k e d v e z ő áttételeiben teszi szükségessé, h o g y f o r r á s v i d é k ü n k kutatását kiter j e s s z ü k a lugosi f o l y ó i r a t é r t é k e i n e k kiválogatására és feltárására. Balogh Edgár
A Bethlen Könyvtár helyismereti katalógusa Négy évtizeddel ezelőtt a Székely Nemzeti M ú z e u m 50 é v e s j u b i l e u m á r a k i a d o t t Emlékkönyv (Sep siszentgyörgy, 1929) a t a n u l m á n y o k után k ö z ö l t e a Székelyföldre vonatkozó fontosabb szakirodalom bibliográfiáját is. U g y a n e b b e n az é v b e n v a g y v a l a m i v e l e l ő b b k ü l ö n k ö t e t b e n a d t á k ki D o b r u d z s a és a Bánság bibliográfiáját (Greavu Dunăre: Bibliogra fia Dobrogei. Bucureşti, 1928; B u g a r i u Vicinţiu: Bibliografia Banatului, Analele Banatului, 1929). A helytörténet f e j l ő d é s e f o l y a m á n u g y a n a b b a n az i d ő ben m i n d e n f e l é r á é b r e d t e k arra, h o g y e t u d o m á n y eredményes műveléséhez sokoldalúan összeállított, egy-egy vidék minden kérdésére kiterjedő bibliográ fiákra v a n szükség. A h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k tu d o m á n y o s és g y a k o r l a t i h a s z n a és j e l e n t ő s é g e a z o n ban c s a k az u t ó b b i húsz é v b e n tűnt ki, a m i k o r f o kozottabb mértékben fordult a figyelem a helytör ténet, a kulturális es n é p i h a g y o m á n y o k felé, és m e g i n d u l t a v á r o s i es falusi m o n o g r á f i á k k é r d é s é n e k megvitatása. H a a t ö r t é n e l e m k e r e t é b e n é p p e n a s z ü l ő f ö l d is m e r e t e tölti b e „ e m b e r - és h o n p o l g á r - n e v e l ő h i v a tását", a m i n t azt I m r e h I s t v á n irta a Korunk 1969. 4. s z á m á b a n , a k k o r a n n a k s e g é d e s z k ö z é t , a h e l y i s mereti b i b l i o g r á f i á t is á l t a l á n o s k ö z ö s s é g i s z e m p o n t ból k e l l é r t é k e l n ü n k és m e g b e c s ü l n ü n k . A t u d o m á n y o s é s n e v e l ő f e l a d a t e b b e n az e s e t b e n tehát ö s s z e f o n ó d i k , és e g y m á s t e r ő s í t v e j e l e n t k e z i k , ez azonban a kérdés megoldását sokszor n e m könnyíti, h a n e m é p p e n b o n y o l u l t a b b á teszi. É p p e n a k é r d é s bonyolultsága követeli meg, hogy n e csupán egyes s z a k e m b e r e k f o g l a l k o z z a n a k v e l e kutatásaik f o l y a mán, h a n e m könyvtári munkaközösségek is. E z e k is csak h o s s z ú ideig tartó, t e r v s z e r ű és rendszeres m u n k á v a l é r h e t i k el, h o g y e g y h e l y n e k , e g y tájnak, e g y vidéknek a bibliográfiáját legalább nagy v o n a l a k b a n összeállítsák. A h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k összeállítása a n a g y o b b m e g y e i , illetőleg t u d o m á n y o s j e l l e g ű k ö n y v t á rak feladata. Ilyennek tekinthetjük elsősorban a k o l o z s v á r i E g y e t e m i K ö n y v t á r mellett a régi k o l o z s vári, marosvásárhelyi vagy brassói tartományi k ö n y v t á r a t , t o v á b b á a T e l e k i - és a B o l y a i - t é k á t , az enyedi B e t h l e n Könyvtárat, a nagyszebeni Bruk e n t h a l - k ö n y v t á r a t . A h e l y i sajtó részletes f e l d o l g o zása n é l k ü l a z o n b a n lehetetlen az e g y k o r i v a g y m a i megyei s z é k h e l y e k t ö r t é n e t é t és t á r s a d a l m i életét m e g i s m e r n i , a régi m e g y e i ú j s á g o k a z o n b a n l e g t ö b b k ö n y v t á r u n k b ó l h i á n y o z n a k , és í g y az 1950-es é v e k folyamán ilyen jellegű m u n k a csak néhány n a g y o b b könyvtárunkban indulhatott meg. M i n t e g y másfél é v t i z e d e c s e n d b e n , szinte é s z r e vétlenül f o l y i k a h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k a n y a g á t gyűjtő munka a kolozsvári, marosvásárhelyi és brassói k ö n y v t á r b a n , és 1957-ben e l k e z d ő d ö t t az e n y e d i B e t h l e n K ö n y v t á r b a n is D a n k a n i t s Á d á m
téka antológiát a középiskolák és egyetemek diákjainak szánták, ezért rövid életrajzokat, an gol—román szótárt és a tulaj donnevek kiejtését tartalmazó jegyzéket csatoltak hozzá. A kötet közepes angol nyelvtu dással is élvezhető. (Editura d i d a c t i c ă şi p e d a g o g i c ă , 1969.)
Teherán, Jalta, Potsdam Dokumentumgyűjtemény Az emberiség történetének legborzalmasabb háborúját ki robbantó hitlerista Németor szág és szövetségesei felett végső győzelmet arató Koalíció három nagyhatalma — a Szov jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — vezetői nek teheráni, jaltai és pots dami konferenciáin a legfon tosabb nemzetközi kérdések kerültek megvitatásra: a há ború mielőbbi befejezése, a háború utáni rendezés, a jó vátétel, a háborús bűnösök fe lelősségre vonása. A megbe széléseken nem készült össze hangolt jegyzőkönyv vagy gyorsírásos összefoglaló, mind egyik küldöttség önállóan ké szítette feljegyzéseit. A szov jet delegáció anyagát a Mezsdunarodnaja z s i z n y című fo lyóirat 1961—1962-ben folyta tólagosan közölte. A most ma gyarul is megjelent könyv az ennek alapján 1967-ben ki adott orosz nyelvű gyűjtemé nyes kötet fordítása. (Kossuth K ö n y v k i a d ó , 1969.)
Charles Memorii
de de
Gaulle război
Az évszázad egyik legszíne sebb — és kétségtelenül: egyik legjelentősebb — világpoliti kai egyénisége emlékezéseinek első kötete (Chemarea. 1940— 1942) olyan történelmi esemé nyek krónikája, amelyet fő-
téka szereplőjük írt, az átélés hite lével (s egyben gyakran meg tévesztő szubjektivitásával). Szó esik a tengerentúli terü leteken végrehajtott első náci ellenes akciókról s a francia országi ellenállási mozgalom első szakaszáról. A tábornok kitűnő stiliszta; ezt nemcsak a higgadtan fogalmazott me moár tanúsítja, hanem — he lyenként — a kötet függelékeként közölt dokumentum anyag is, amelyet pedig — azon frissiben — lázas akciók közben hevenyészett, látszólag igénytelen szolgálati modor ban. (Editura politică, 1969.) Déry A
Tibor
kéthangú
kiáltás
Ez a Déry-kötet az író négy korai kisregényét foglalja ma gába. Mind a Befejezetlen m o n d a t előtt születtek. Sajá tos világukban érdekesen ta lálkoznak össze Déry életmű vének későbbi leglényegesebb jellemzői. A bukott Tanács köztársaság utáni otthontalan ság, a háborús évek hozta ki ürült, felzaklatott tudatvilág szervesen illeszkedik az író polarizáló, az abszurd felé hajló látás- és szerkesztésmód jába. Az egyszerű, valóságos ságukban megragadott környe zetek, történetek az emberi in dulatoktól, élményektől válnak kísértetiessé ( A k é t h a n g ú kiál tás, O r s z á g ú t o n ) . A Pesti f e l h ő j á t é k és a főként a Szemtől s z e m b e már a Befejezetlen m o n d a t Déryjét mutatják. A társadalmi tartalom előtérbe hozza a stílus egyértelműségé nek, a szerkezet hagyományosságának követelményét. A négy kisregény tanúsítja, hogy az íróban már indulásakor megvoltak későbbi nagy al kotó periódusainak jellemzői: a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdő emberi indulat, és a valós elemekből új — egy
k e z d e m é n y e z é s é r e . A z o l v a s ó k , az e g y s z e r ű é r d e k l ő d ő k , a m a g u k r a h a g y a t o t t m ű k e d v e l ő történészek, a falujuk monográfiáján dolgozó pedagógusok és a s z a k e m b e r e k , a t u d o m á n y o s k u t a t ó k az é v e k f o l y a m á n s z á m t a l a n e s e t b e n nézték m e g a k ö n y v t á r b i b liográfiai céduláit, felvilágosítást k é r t e k a k ö n y v t á r o s o k t ó l , és í g y k ö n n y e n é s b i z t o s a n t á j é k o z ó d t a k a számukra fontos kérdésekben. Bár a helyismereti b i b l i o g r á f i a eszerint n e m is létezik a n y i l v á n o s s á g előtt, m é g i s él, f o l y t o n l o m b o s o d i k , és hatása f e l f e l b u k k a n t a n á r o k tanításában, k u t a t ó k m u n k á i b a n , szakvizsgai d o l g o z a t o k b a n , és színezi, f o k o z a t o s a n tudatosítja a t a n u l ó k ismereteit és m ű v e l t s é g é t is. A helyismereti bibliográfia munkálatainak kez detén e l s ő s o r b a n az a k é r d é s m e r ü l t fel, mit n e vezzünk ebből a szempontból „hely"-nek. Sem N a g y e n y e d ö n m a g á b a n , s e m a régi m e g y e v a g y ra j o n területe n e m felelhetett m e g teljesen a n n a k az é r d e k l ő d é s n e k , a m e l l y e l az e n y e d i k ö n y v t á r b i b l i o g ráfiai m u n k á j a f o l y a m á n s z á m o l n i kellett. A k ö z igazgatási h a t á r o k a z e l m ú l t két é v t i z e d b e n t ö b b í z b e n változtak, a bibliográfiai m u n k á n a k ezzel s z e m b e n az á l l a n d ó b b j e l l e g ű gazdasági, kulturális és táji e g y s é g e t kell s z e m előtt tartania. N a g y e n y e d k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é n k í v ü l eszerint m i n d i g g o n d o l n i kellett G y u l a f e h é r v á r r a , az a b r u d b á n y a i b á n y a v i d é k r e , v a l a m i n t a régi A r a n y o s s z é k n e k N a g y e n y e d gazdasági és kulturális h a t á s á b a n élő k ö z s é geire (Torockó, Felvinc). A z említett esetekben in k á b b o l y a n a j á n l ó b i b l i o g r á f i á r a v o l t szükség, a m e l y a népi ipar, a n é p m ű v é s z e t , a gazdasági élet és a m ű e m l é k e k m e g i s m e r é s é h e z ad segítséget. A t o r o c kói n é p m ű v é s z e t , a g y u l a f e h é r v á r i s z é k e s e g y h á z é s a v á r története iránt é r d e k l ő d ő tanár v a g y k i r á n d u l ó e b b e n a b i b l i o g r á f i á b a n n e m c s a k puszta a d a t o kat, h a n e m k ö n n y e n h o z z á f é r h e t ő k é p e k e t , illető leg r e á j u k v o n a t k o z ó c é d u l á k a t is találhatott, é s ezt s o k a n fel is használták. N e m feledkezhettünk m e g a r r ó l s e m , h o g y N a g y e n y e d turisztikai k ö z p o n t , és h o g y a természetrajzi múzeum érdeklődé s é b e esik n e m c s a k a M a r o s m e n t e , h a n e m az e g é s z Erdélyi É r c h e g y s é g , f ő k é n t a S z é k e l y k ő , a Pilis, a Csáklya, a Kecskekő vonulata, ahol Herepei K á r o l y g y ű j t ő m u n k á t végzett, és a h o v á a k o l l é g i u m i t a n á r o k az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n s z á m o s k i r á n d u l á s t vezettek. M i n d e z e k után h a n g s ú l y o z n u n k kell, h o g y a n a g y enyedi Bethlen Könyvtárban folyó bibliográfiai m u n k á b a n e l s ő s o r b a n a v á r o s r a és a k o l l é g i u m r a v o n a t k o z ó f o r r á s m u n k á k r a kellett g o n d o l n i , és a t o v á b b i gyűjtést is e b b e n a z i r á n y b a n kell f o l y tatni. A z Alsó-Fehér vármegye monográfiája című m ű hosszas e l ő k é s z ü l e t e k után az 1900-as é v e k b e n é p p e n a t ö r t é n e l m i rész m e g í r á s a f o l y a m á n szakadt f é l b e , í g y tehát a k u t a t ó k a mai n a p i g a l a p v e t ő és t u d o m á n y o s é r t é k ű g e o l ó g i a i , f ö l d r a j z i és t e r m é s z e t rajzi kötet mellett c s a k a régészeti, a z 1848-as é s a s o k t e k i n t e t b e n m á r e l a v u l t és h i á n y o s n é p r a j z i k ö t e t e k e t használhatják. A m o n o g r á f i a a n y a g á t f ő k é n t a m u z e o l ó g u s o k á l l a n d ó é r d e k l ő d é s e miatt k e l lett kiegészíteni a l e g f o n t o s a b b s z a k f o l y ó i r a t o k l e h e t ő l e g teljes f e l d o l g o z á s á v a l . Nagyenyed város történetére vonatkozólag csak
Musnai László Aiud-Nagyenyed és református egy háza c í m ű ( A i u d - N a g y e n y e d , 1936) m u n k á j a ad ö s z szefoglaló, d e természtesen e g y o l d a l ú , a t á r s a d a l m i fejlődést n e m t ü k r ö z ő képet. S z i n t e c s o d á l a t o s , h o g y a kollégium történelemtanárai a X I X . században megkísérelték ugyan összegyűjteni a kollégiumra vonatkozó dokumentumokat, de a város történeté nek kérdését e g é s z e n e l h a n y a g o l t á k , é s c s a k e g y e t len e n y e d i t a n á r n a k , L á z á r I s t v á n n a k jutott e s z é b e , hogy e g y n a g y e n y e d i i p a r á g m u n k á j á t é r d e m e s f e l dolgozni (A tímárok Nagy Enyeden. Közérdek, 1898; A bőrcserzés Nagy Enyeden. Néprajzi Értesítő, 1900). A helyismereti bibliográfia számára kezdetben nagyon k e v é s ö n á l l ó m u n k a állott tehát r e n d e l k e zésünkre, ezért l e g s ü r g ő s e b b f e l a d a t n a k látszott a helyi s a j t ó t e r m é k e k , ö n á l l ó k i a d v á n y o k és i d ő s z a k i lapok s z á m b a v é t e l e és ezután r e n d s z e r e s b i b l i o g r á fiai f e l d o l g o z á s a . E n n e k a m u n k á n a k első e r e d m é nyei k ö z é t a r t o z i k D a n k a n i t s Á d á m két d o l g o z a t a a f e l e n y e d i p a p í r m a l o m t ö r t é n e t é r ő l (Magyar Könyv szemle, 1959) és a X V I I I . századi n a g y e n y e d i n y o m dáról (Nyelvés Irodalomtudományi Közlemények, 1960). A X I X . századi e n y e d i n y o m d á k története művelődéstörténeti szempontból már nem látszik olyan é r d e k e s n e k . 1882-ben i n d u l t m e g E n y e d e n az első politikai lap, a Közérdek, a m e l y n e k az 1900-as é v e k b e n v e r senytársa lett a 48-as p á r t h i v a t a l o s lapja, az Alsó fehér. Ez a két l a p m i n t e g y n e g y e d f é l é v t i z e d alatt olyan h a t a l m a s és s o k s z o r j e l l e m z ő , d o k u m e n t u m értékű c i k k a n y a g o t k ö z ö l t N a g y e n y e d történetéről, kulturális, p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i és gazdasági é l e t é ről, h o g y a n n a k f e l d o l g o z á s á r a t ö b b é v i m u n k á m r a volt szükség. Itt j e l e n t e k m e g t ö b b e k k ö z ö t t a G á s pár J á n o s életére v o n a t k o z ó c i k k e k , t o v á b b á S o l y mosi Elek, F e n i c h e l S á m u e l , Fogarasi A l b e r t , W i n k ler A l b e r t t ö r t é n e l m i , n é p r a j z i és e g é s z s é g ü g y i c i k kei. K é s ő b b p e d i g Á p r i l y L a j o s , B e r d e M á r i a , S z e n t imrei J e n ő első versei (az Alsófehérben). I n n e n is merhettük m e g a különböző enyedi egyesületek, így például a N a g y e n y e d i I p a r o s ö n k é p z ő k ö r , a D a l o s kör, a G y ü m ö l c s é s z e t i Egylet, az ö n k é n t e s t ű z o l t ó ság, a s p o r t e g y e s ü l e t e k m u n k á j á t , az e n y e d i k ó r h á z építésének történetét, az ismeretterjesztő és n é p m ű velő t ö r e k v é s e k e t a X X . század első é v t i z e d e i b e n . A z erdélyi v á n d o r színtársulatok rendszeresen m e g ismétlődő e n y e d i kiszállásairól, m ű k e d v e l ő e l ő a d á sokról, s z í n v o n a l a s hangversenyekről olvashatunk e z e k b e n a l a p o k b a n . A zenei élet j e l l e m z é s é r e c s a k kiragadjuk Liszt F e r e n c (1846) és R e m é n y i Ede (1891) e n y e d i h a n g v e r s e n y e i t v a g y p e d i g a N a g y enyedi D a l o s k ö r h a n g v e r s e n y e i t , a m e l y e k e n B e e t h o ven, H a y d n , V e r d i , M o z a r t , S c h u b e r t e g y - e g y m ű vét, o l y k o r e g é s z s z i m f ó n i á j á t a d t á k elő. Ez a kis v á r o s n e m élt t á v o l a kultúra v é r k e r i n g é s é t ő l , és téves azt h i n n ü n k , h o g y a v á r o s i p o l g á r s á g m i n d i g üres, tespedt életet élt.
téka absztrakt gondolati rendszer hez igazodó — világot teremtő készség. Ez utóbbi a modern filozófiai regény nagyszerű eredményeit adta a magyar irodalomnak Déry Tibor késői regényeiben. (Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó , 1969.) Catherine Valogne Étienne Hajdu Les champs
—
clos
Zárt m e z ő k a címe az ele gáns és titokzatos, finom for mátumú könyvecskének, mely nek merített lapjain egy szá munkra eddig ismeretlen köl tőnő versei és az annál is mertebb — mert hazánkfia és világhírű — szobrász tusrajzai váltogatják egymást. Hogy melyik) illusztrálja a másikat — arra nehéz lenne felelni. Talán nem is fontos, hiszen a címet meghazudtoló nyitott világot alkot ebben a kötet ben szín, szó és forma, szabad utat engedve képzeletünknek. Mindkét művész feltűnő élve zettel — melyben az olvasó néző is osztozik — engedi ér vényesülni anyagát: a muzsi káló nyelvet, a franciát, mely nek minden árnyalatot kife jezni képes pompás hajlékony sága nem is tudni, mit dicsér inkább, önmagát vagy a te remtő költőt — meg az idioma universale-t, ez esetben a vízfestékengedékenységű, áttet sző, színes tust, melynek sze szélyes formáiban úgy gyö nyörködik a szem, mint gyer mekkorunk tekintete a felhők játékában, s ha van neve, így hívják: szabadság, fantázia, ( I m p r i m é e n B e l g i q u e , 1966.)
Lukács György A helyi l a p o k s o k f o n t o s n a g y e n y e d i kérdéssel foglalkoztak ugyan, de a kollégium, a város v a g y A z esztétikum sajátossága a k ö r n y e z ő f a l v a k és k ö z e l i v á r o s o k t ö r t é n e t é n e k c s a k az utolsó é v s z á z a d á h o z n y ú j t h a t n a k b ő s é g e s Az óriási terjedelmű, kétkö adalékokat. Ezért s z ü k s é g e s n e k látszott a k ü l ö n b ö z ő tetes munka az olvasók széles é v k ö n y v e k mellett a k ö n y v t á r r é g e b b i e r d é l y i v o n a t - rétegeihez nehezen jut el, ezért
téka a Lukács-tanítvány Fehér Fe renc szerkesztésében, a szerző személyes ellenőrzése alatt ké szült, körülbelül negyven szá zalékra csökkentett, de így is közel 800 lapra rúgó rövidített kiadás tömören összefoglalja a mű eszméinek alapvető ré szét. A központi mondanivaló megmaradt, és a gondos szer kesztés biztosította a részek összefüggését. Ez a változat méltóképpen reprezentálja a művet mint a marxizmus első nagyszabású esztétikai össze foglalását. ( M a g v e t ő , 1969.)
Korolenko A
multani
vérvád
A kis könyv az olvasót óha tatlanul a Dreyfus-ügyben fel lépő Zolára és a tiszaeszlári vérvád áldozatai mellett ki álló Eötvös Károlyra emlékez teti. A nagy orosz író éppen olyan elszántan és hatékonyan állott ki azok mellett a mul tani votják parasztok mel lett, akiket mint frissen megtérített pravoszlávokat po gány szokásaik miatt egy öreg koldus rituális meggyilkolásá val vádoltak, akárcsak Zola, az igazságtalanul meghurcolt, hazaárulással vádolt francia vezérkari tiszt mellett, vagy Eötvös a tiszamenti szegény falusi zsidók mellett. Mikó Imre válogatása, fordítása, összegező kommentárjai az ol vasó elé tárják Korolenko publicisztikai kampányának legszebb, legmegindítóbb da rabjait, írói és védőügyvédi munkájának dokumentumait, amelyek végül is a már két szer elítélt multaniak felmen téséhez, az ellenük emelt igaz ságtalan vádak összeomlásá hoz vezettek. A kötetet Korolenkónak a kijevi Beilis-pörről szóló írásai egészítik ki, amelyeket a fekete százak inszcenálta vérvádat visszaverő
k o z á s ú f o l y ó i r a t a i n a k és politikai l a p j a i n a k b i b l i o g ráfiai f e l d o l g o z á s a is. Ö r ö m m e l á l l a p í t h a t j u k m e g , h o g y a Hadi és Más Nevezetes Történetek, az Er délyi Híradó, az Erdélyi Protestáns Közlöny, a Pro testáns Egyházi és Iskolai Lapok, a Sárospataki Lapok, a Vasárnapi Újság, a Református Szemle, az Erdélyi Múzeum hasábjain számos olyan oklevél, l e v é l - , n a p l ó - , e m l é k i r a t - és a d a t k ö z l é s t v a g y p e d i g írói életrajzot találtunk, a m e l y e k m i n k e t k ö z e l e b b ről é r d e k e l n e k , é s r é g e b b e n n e m h a s z n á l t á k fel őket. E h h e z j á r u l t a k a hazai r o m á n , m a g y a r és n é m e t folyóiratok, amelyekben sok tudományos dolgozat világított rá a v i d é k t á r s a d a l m i m o z g a l m a i r a v a g y népi h a g y o m á n y a i r a (főként az Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, Studii, Studii şi cercetări de istorie artei és a Revista de folclor tanulmányai). Ha ebben a bibliográfiában nemcsak egyes taná rok és diákok munkásságára, h a n e m a kollégiumi művelődési törekvésekre, a környező társadalom m a l v a l ó k a p c s o l a t a i r a és t á r s a d a l m i hatására, az új e s z m é k t e r j e d é s é r e v o n a t k o z ó a n y a g o t keressük, a k k o r a régi k o l l é g i u m - t ö r t é n e t e k (P. S z a t h m á r y K á r o l y , V á r ó F e r e n c ) n a g y h i á n y a i a z o n n a l ki f o g n a k tűnni, é s az e g é s z k o l l é g i u m i élet s o k k a l g a z d a g a b b a n b o n t a k o z i k ki előttünk. G o n d o l j u n k c s a k az ifjúság külső szerepléseire, a színjátszásra, a XIX. század eleji z e n é s ü n n e p é l y e k r e , a m e l y e k r ő l s o k á i g s e m m i t s e m o l v a s t u n k . A z t is a b i b l i o g r á f i a k é s z í tése k ö z b e n t u d t u k m e g , h o g y B e n k ő F e r e n c , B e n k e M i h á l y é s H e r e p e i Á d á m m á r 1790-ben m a g y a r u l kezdett el tanítani. H o g y a latin m e l l e t t 1800 után, a l e g n a g y o b b e l n y o m a t á s é v e i b e n is v o l t a k m a g y a r n y e l v ű e l ő a d á s o k , t ö b b kéziratos k u r z u s b i z o n y í t j a . B e n k e M i h á l y p é l d á u l 1805-ben m a g y a r u l a d t a elő a filozófiát, é s m á r K ö t e l e s S á m u e l előtt sűrűn h i v a t k o z o t t K a n t r a . Ez c s a k a k o l l é g i u m i v e z e t ő s é g és a f ő k o n z i s z t ó r i u m h a l l g a t ó l a g o s b e l e e g y e z é s é v e l tör ténhetett, és ezért t é v e s n e k t a r t j u k H a j ó s J ó z s e f n e k azt az állítását, h o g y B e n k ő F e r e n c f i z e t é s é n e k e g y részét m a g y a r előadásai m i a t t tartották v i s s z a „ f ő r a n g ú felettesei". Ez 1811-ben, ú g y látszik, egészen m á s o k o k m i a t t történt, és a f i z e t é s é b ő l l e v o n t ö s z szeget 1815-ben vissza is a d t á k . A z 1960-as é v e k b e n a m ű e m l é k e i n k i r á n t f o k o z ó d ó é r d e k l ő d é s , és k ü l ö n ö s k é p p e n a nagyenyedi t e m p l o m e r ő d r e s t a u r á l á s á r a v o n a t k o z ó t e r v e k miatt a b i b l i o g r á f i á t e b b e n az i r á n y b a n kellett k i b ő v í t e n i . Ez v e z e t e t t t ö b b e k k ö z ö t t az e n y e d i és E n y e d k ö r nyéki régebbi v a g y mai kiadványok képanyagának pontos számbavételére. A megyében levő fontosabb k ö z é p k o r i m ű e m l é k e i n k e t a z Archaeológiai Közlemé nyek, a Vasárnapi Újság és n é h á n y ú j a b b f o l y ó i r a t c i k k e i m e l l e t t a z o n b a n , sajnos, alig m u t a t j á k b e m a is f e l h a s z n á l h a t ó , hiteles k é p e k . A k ö n y v t á r k é p b i b l i o g r á f i á j a í g y is s o k e s e t b e n nyújtott segítséget m i n d a k u t a t ó m u n k á b a n , m i n d a tanításban, m e r t k ö n n y e n felhasználható szemléltető a n y a g o t kínált a t a n á r o k n a k ( B o d P é t e r , A r a n k a G y ö r g y , Szász Károly, Áprily Lajos képei). Külföldi tapasztalatok alapján a helyismereti b i b liográfiát á l t a l á b a n h á r o m részre s z o k t u k felosztani. E z e k : 1. szakrendszeri rósz, 2. h e l y s é g r e n d i rész, amelyben a községek betűrendben vannak elhelyez-
ve, 3. életrajzi rész. E b b e n k ü l ö n v á l a s z t o t t u k a k o l légiumi t a n á r o k és d i á k o k n e v é t a z o k t ó l az e n y e d i Írókétól, a k i k n e m N a g y e n y e d e n tanultak, és eset leg c s a k á t m e n e t i l e g d o l g o z t a k itt ( p é l d á u l Turnowsky Sándor). K ü l ö n fejezetet alkot a Bethlen és leleplező szándékkal vetett Gábor-bibliográfia. papírra. (Irodalmi Könyvki Kétségtelen, h o g y a l e g n a g y o b b é r d e k l ő d é s t é p p e n a d ó , 1969.) a b i b l i o g r á f i a életrajzi része keltette m i n d a t a n á rok, m i n d a k u t a t ó k k ö r é b e n . H a b á r a teljességet nem lehetett elérni, m é g i s e l m o n d h a t j u k , h o g y az ismertebb n a g y e n y e d i t a n á r o k (Pápai P á r i z F e r e n c , Jaan Kross Benkő F e r e n c , Szász K á r o l y , Z e y k M i k l ó s . G á s p á r János) és d i á k o k m i n d e n f o n t o s a b b m u n k á j a m e l lett a r e á j u k v o n a t k o z ó s z e m é l y i k ö z l e m é n y e k e t , A z észt irodalom története életrajzi a d a t o k a t is sikerült ö s s z e g y ű j t e n ü n k . Így tisztázhattuk s o k n a g y e n y e d i d i á k k ü l f ö l d i t a n u l Közkézen forgó világiroda mányútjainak p o n t o s i d ő p o n t j á t v a g y azt, h o g y m i Babits és kor iratkoztak b e e g y k ü l f ö l d i e g y e t e m r e , és azután lom-történeteink, Szerb Antal könyvei mit sem hová kerültek. szólnak nyelvrokonaink, az A N a g y e n y e d r ő l e l k e r ü l t t a n á r o k é s í r ó k k é s ő b b észtek írásművészetéről. Lydia is m e l e g e n r a g a s z k o d t a k a k o l l é g i u m h o z , és m u n Koidula, Juhan Liiv, Gustav káikban b e m u t a t t á k a v á r o s életét. N a g y e n y e d l é Suits, Heiti Talvik költészete n y e g é b e n a m ú l t század k ö z e p é n hatolt b e az i r o d a és Eduard Vilde, A. H. Tamml o m b a P. S z a t h m á r y K á r o l y , Szász K á r o l y és J ó k a i saare, August Jakobson és a Mór m u n k á i v a l , d e az „ E n y e d az i r o d a l o m b a n " c í m ű többiek prózája a múltban a témakörben m a megtaláljuk Á p r i l y Lajos, Berde magyar irodalmi horizont szé Mária, N a g y István, S i p o s D o m o k o s , M a k k a i S á n Pedig kiváló al dor és S z e n t i m r e i J e n ő n e v é t is. V o l t a k , a k i k c s a k lére szorult. ál átutaztak E n y e d e n , de í g y is j e l l e m z ő k é p e t a d t a k kotók sajátos törekvéseket, meg eredeti róla (Jókai, M ó r i c z ) , v o l t a k , a k i k á t é l t é k és ú j r a t e mokat örökítettek műveikben. Mint remtették a s o k é v s z á z a d o s e n y e d i életet, és a táj hangulatú kis nép művészete, levegőjét b e l e v i t t é k a z o k b a a m ű v e i k b e is, a m e l y e minden így az észteké is ket e g é s z e n m á s k ö r n y e z e t b e n e h e l y t ő l e l s z a k a d v a irodalma, részt vett a nemzeti tudatért írtak ( Á p r i l y ) . és létért vívott nagyszerű év A szakrendszeri r é s z b e n , e g y e l ő r e ú g y látszik, f e százados harcban. Ezért érez leslegesen s o k h e l y e t f o g l a l el a régi p o l i t i k a i és zük minden megszólalásukban közigazgatási életet t ü k r ö z ő i r o d a l o m . A p o l i t i k a i a helytállás szilárdságát s azt cikkek c í m e i t i d ő r e n d b e n h e l y e z t ü k le m i n d e n j e g y a gyötrelmes igyekezetet, hogy zetelés n é l k ü l , ezzel s z e m b e n a s o k k a l f o n t o s a b b bebizonyítsák: létezésük célja kulturális és t á r s a d a l m i k é r d é s e k k e l f o g l a l k o z ó c i k az észt nép, a nyelv és kul keknél s z ü k s é g e s n e k látszik a b ő s é g e s j e g y z e t e l é s túra megtartása, erősítése. Az is, h o g y a kutatás m u n k á j á t megkönnyítsük. Ez irodalomtörténész Jaan Kross a z o n b a n n e m m i n d i g lehetséges. U g y a n c s a k f o n t o s szerkesztésében megjelent nak látszik a történeti, g e o l ó g i a i , f ö l d r a j z i , t e r m é is szetrajzi és a n é p i élettel k a p c s o l a t o s rész (népi tán „ k i s t ü k ö r " a közbeiktatott szövegekkel teszi ért cok és n é p k ö l t é s z e t ) , m e r t az i n t é z m é n y e k e n ( m ű v e mertető és élvezetessé a képző lődési ház, m ú z e u m o k ) k í v ü l az a k a d é m i a i kutatók, hetővé alkotásokkal, írói tanárok, turisták, s z a k v i z s g á z ó d i á k o k és t a n u l ó k is művészeti arcképekkel illusztrált irodal állandóan é r d e k l ő d t e k eziránt. mi sétát. ( E u r ó p a K ö n y v k i a d ó , A helyismereti katalógus több ezer c é d u l á j á v a l 1969.) állandóan g y a r a p o d i k , és j ó l l e h e t m a m á r olyan r é s z l e t k é r d é s e k b e n (piaci árak, üzletek, k ö n y v k ö t ő k ) is tájékoztat, a m e l y e k r e m á s b i b l i o g r á f i á k b a n s e h o l sem t a l á l u n k m é g utalást s e m , m é g i s m i n d i g b e f e Kardos G. György jezetlen a p e r i o d i k á k g y o r s s z a p o r o d á s a miatt, m á s részt p e d i g azért, m e r t m é g az e n y e d i és m a r o s ú j vári p e r i o d i k á k is c s a k h i á n y o s a n v a n n a k m e g a Avraham Bogatir hét napja
téka
könyvtárban. A helyismereti bibliográfia anyagá hoz h o z z á k e l l e n e s z á m í t a n u n k a p l a k á t o k a t , m e g „Ha ezt a gyereket nem hívókat, sőt a gyászjelentéseket, ezeket á l t a l á b a n tottam volna magamnál, é v e n k é n t és e z e n b e l ü l b e t ű r e n d b e n s z o k t u k c s o p o r úgy élhetnék, mint egy tosítani. ceg! De mikor éltem én
tar most her úgy,
téka mint egy herceg..." — sóhajt fel Avraham Bogatir, amikor nem találja Dávidot, a kisko rú „harcost" a narancsosában, ahol elrejtette. Jól tudja, mi vár rá, mert az angolok, kik egész hadsereget tartanak 1947ben Palesztinában, hogy a mandátumukat e területen to vábbra is fenntartsák, ember telen kegyetlenséggel nyomnak el minden olyan kísérletet, amely a további bevándorlást segítené elő. Pedig akkor a Földközi-tengert környező partvidékekről, a fasiszta ha láltáborokból megmenekült zsidók alig várták, hogy Pa lesztina födjére léphessenek. Avraham Bogatir még az el ső világháború előtt Harkovból vándorolt be fiatalon Pa lesztinába, ahol egy mezőgaz dasági szövetkezetben kapott otthont és munkát. Bogatir hét napjába a kis regény belesűríti a Bogatirok elszigeteltségét, azokét, akik sem testileg, sem lelkileg nem érzik magukat jelszabadultnak. Családi élete is szerencsétlen: nagyobbik fiát egy ott felej tett angol akna tépi szét és ez megtébolyítja a kisebbik fiát, kinek bátyja volt az eszmény képe. Bogatir lelkileg még mindig orosz. Csodálja a szov jetek eredményeit és még enynyi hosszú év után is gyönyö rű oroszsággal idéz Krilovtól. A kisregény megkapóan teste síti meg Bogatir személyében azokat a palesztinai zsidókat, akik testvéri egyetértésben akarnának élni az arabokkal. Ezért irtózik mindennemű so vinizmustól. Bogatir a „fekete százak" véres progromjai elöl menekült Palesztinába, és hiá ba vágyódik arra, hogy az „ígéret szent földjén" úgy él jenek az emberek egymás mel lett, ahogyan ő és a többi Bo gatir szeretné, ahogy az ott élő népek érdeke kívánja. ( M a g v e t ő , 1969.)
A h e l y i s m e r e t i katalógus iránti é r d e k l ő d é s o l y k o r egészen elhalkult, m á s k o r e r ő s e b b e n jelentkezett, és b e f o l y á s o l t a is a m u n k á t . T í z - t i z e n ö t é v r e v i s s z a t e k i n t v e láttuk, h o g y e g y s z e r , a k o l l é g i u m t ö r t é n e t é n e k v a l a m e l y i k szakasza (a r e f o r m k o r ) , a k ü l ö n b ö z ő t a n t á r g y a k tanítása, a t a n u l ó k s z á r m a z á s a és i r o d a l m i m u n k á i , m á s k o r az e n y e d i sport, a g a z d a sági élet, a szőlészet m ú l t j a és f e j l ő d é s e iránt n y i l vánult m e g érdeklődés. K ö n n y e n előfordulhat, h o g y olyan kérdésekkel jönnek a kutatók, amelyekre a b i b l i o g r á f u s m u n k a k ö z b e n n e m g o n d o l t , ez teszi i n d o k o l t t á , h o g y a régi p e r i o d i k á k k i s e b b k ö z l e m é n y e i r e , h í r e i r e is kiterjesszük a f i g y e l m ü n k e t . Így például a múlt században az e l ő f i z e t ő k j e g y z é k e v a g y e g y üzlet n y i t á s a is j e l l e m z ő l e h e t a gazdasági és t á r s a d a l m i életre. A z első e r d é l y i k ö n y v k e r e s k e dések hirdetéseiből a könyvkereskedelem fejlődését, a francia és n é m e t k ö n y v e k E r d é l y b e n v a l ó elter jedését ismerhettük meg. Ezek az enyedi művelő dést, a k o l l é g i u m i ifjúság törekvéseit is k ö z e l r ő l érintették. Ezzel s z e m b e n e l h a n y a g o l h a t ó n a k látszik a m ú l t század v é g i politikai c s a t á r o z á s o k a p r ó l é k o s számontartása. A z e n y e d i h e l y i s m e r e t i k a t a l ó g u s segítségére l e h e tett a n e v e l ő m u n k á n a k , és á l l a n d ó a n hozzásegíti a tanulóifjúságot, h o g y azt az intézetet, a m e l y b e n ta nul, azt a tájat, a m e l y b e n él, t u d a t o s a b b a n m e g i s m e r j e , és é r t é k e l n i is t u d j a a z ott f o l y ó m u n k á t . Vita Z s i g m o n d
Lélektani iskoláktól a lélektan felé...
A Korunk hasábjain felbukkanó témák közt a l é l e k t a n e g y r e g y a k o r i b b j e l e n t k e z é s e hűségesen t ü k rözi azt a f o l y a m a t o t , a m e l y szerte a v i l á g o n v é g b e m e g y . A l é l e k t a n e g y ü t t nő é s i z m o s ó d i k m a g á v a l az e r ő s ö d ő t u d o m á n y o s s á g g a l , a m o d e r n e m b e r l e küzdhetetlen, k o r s z e r ű i g é n y e s s é g é v e l . E g y r e s z a p o r o d n a k a pályaválasztási t a n á c s a d ó k , az ü z e m i k é p e s s é g v i z s g á l ó i n t é z e t e k ; klinikai p s z i c h o l ó g u s i á l l á s o k ; teret h ó d í t az e g y e t e m i o k t a t á s b a n részben m i n t ö n á l l ó p s z i c h o l ó g u s - k é p z é s , r é s z b e n az a l k a l m a zott p s z i c h o l ó g i a á g a i b a n a g y ó g y p e d a g ó g i á t ó l a m é r n ö k - p s z i c h o l ó g i á i g . A l e g k ü l ö n b ö z ő b b k i a d ó k listáján p e d i g e g y r e t ö b b é s i z g a l m a s a b b k i a d v á n y csábítja a s z a k e m b e r t és az e g y s z e r ű o l v a s ó t a l é l e k t a n b e r keibe: minél többet megtudni önmagunkról és e m bertársainkról.
A m e n n y i s é g i g y a r a p o d á s mellett a m i n ő s é g i f e j lődés illusztrálására r a g a d j u n k ki e k i a d v á n y o k k ö z ü l egy s z e r é n y c í m ű kötetet, m e l y B u d a p e s t e n j e l e n t m e g m a g y a r f o r d í t á s b a n a kísérleti p s z i c h o l ó g i a m ó d szereiről*. S z e r z ő j e h á r o m francia p s z i c h o l ó g u s : Jean Piaget, P a u l Fraisse és M a u r i c e R e u c h l i n . A két első szerző a S o r b o n n e p r o f e s s z o r a , é s k ö z ü l ü k is az első a f r a n c i a lélektan n a g y ö r e g j e , aki C l a p a r è d e után a genfi J. J. R o u s s e a u Intézet v e z e t ő j e v o l t , s n e m z e t k ö z i tekintélyét b i z o n y í t j a , h o g y 1966-ban ő volt a m o s z k v a i n e m z e t k ö z i lélektani k o n g r e s s z u s e l nöke. Paul Fraisse s z i g o r ú francia r a c i o n a l i z m u s s a l , l é n y e g r e t a p i n t ó a n e m e l i ki a z o k a t a m o z z a n a t o k a t a t u d o m á n y o k ( f ő k é n t a filozófia, o r v o s t u d o m á n y , f i z i o lógia, fizika, m a t e m a t i k a , b i o l ó g i a , n e u r o f i z i o l ó g i a , kísérleti lélektan) t ö r t é n e t é b ő l , a m e l y e k a lélektani iskolák m e g s z ü l e t é s é h e z v e z e t t e k . Ezen a k a n y a r g ó s úton a t u d o m á n y o s határterületek, o r s z á g o k és t ö r t é nelemszabta sajátosságok k ü l ö n b ö z ő lélektani iskolá kat h o z t a k létre. A z e m b e r i l é l e k m e g i s m e r é s é n e k ezek a r e g i o n á l i s útjai a z o n b a n m a m á r e g y r e é l e s e b b k a n y a r r a l f o r d u l n a k m i n d e g y e t l e n n a g y , széles út: a lélektan felé. A h a n g s ú l y m á r s o k k a l i n k á b b azon v a n , h o g y a m a g u k k ü l ö n i g a z s á g á n a k h a n g s ú l y o z á s a helyett a k ö z ö s n a g y i g a z s á g o t keressék. K é t m o z z a n a t o t e m e l j ü n k c s a k ki, a m i t a m o d e r n lélektan a s o k f é l e ö r ö k s é g b ő l m a g á b a olvasztott. A z e g y i k a kísérleti m ó d s z e r e k d i a d a l m a s b e v o n u l á s a a lélektanba. É r d e k e s e n m u t a t j a ki Fraisse a z idő m e g é r é s é t a kísérleti lélektan m e g s z ü l e t é s é h e z a ter m é s z e t t u d o m á n y o k e r e d m é n y e i n e k és k u d a r c a i n a k v e g y ü l é k é b ő l : „ . . . a z első p s z i c h o l ó g u s o k — k é p e s í t é süket t e k i n t v e — g y a k r a n f i z i o l ó g u s o k ( W u n d t , Binet, P a v l o v ) , n é h a f i z i k u s o k (Fechner, H e l m h o l t z ) v o l t a k . . . s z o k á s u k k á vált, h o g y a l á v e s s é k m a g u k a t a tények meggyőző e r e j é n e k . . . Végül rendelkeztek bi z o n y o s m ó d s z e r e k k e l és f o g á s o k k a l , sőt n é h a m ű s z e r e k k e l is, . . . h a pedig n e m volt ilyen műszerük, k ö n n y e n szerkesztettek." A k ü l ö n b ö z ő n é m e t i s k o l á k késhegyre menő harcából győztesen maga a kísérle tezés k e r ü l t ki, az e l m é l e t e k e l é v ü l t e k . A kísérleti p s z i c h o l ó g i a k e z d e t e i a z o n b a n szinte a n é m e t o r s z á gival e g y i d ő b e n , b á r sajátságos s z í n e k k e l r a j z o l ó d n a k ki A n g l i á b a n , F r a n c i a o r s z á g b a n , O r o s z o r s z á g b a n és A m e r i k á b a n is. A sajátos n e m z e t i s z í n e k k ö z ü l v é g ü l is l e g e r ő s e b b e n m a g a a kísérletező i g é n y m i n t m o dern tudományos törekvés válik uralkodó jellegűvé. A m á s i k k ö z ö s m o z z a n a t a k i a l a k u l ó új l é l e k t a n ban az, a m i t Fraisse szerint a „ b e h a v i o r i s t a f o r r a d a l o m " hozott. Itt is e l i s m e r i a z a m e r i k a i k e z d e m é n y e zést, ha d á t u m h o z és h e l y h e z a k a r j u k kötni a „ f o r r a d a l m a t " ( W a t s o n c i k k e 1913-ban) — m i n t a h o g y
téka D.
Omlomijevszkij
Francuzszkij klasszicizm A szerző célja felszámolni azokat az egyoldalú nézőpon tokat, amelyek a romantikus írók és kritikusok támadásai nyomán a francia klassziciz must csupán a Boileau-féle költészeti szabályok merev kö vetésének tekintették, Belinszkij csalhatatlanságában bízva figyelmen kívül hagyták az irányzat különböző fejlődési szakaszait, vagy Saint-Beuve és Taine, Brunetiére és Lanson, Plehanov és Fricse véle ményéből kiindulva kizárólag az abszolút monarchia szelle mi vetületét látták benne. A kötet fő érdeme, hogy harcol ama „kultúrtörténeti" iskola hatása ellen, mely a vulgárszociológia túlzásai során csak azt vizsgálta, hogy a klasszi cizmus mennyiben fejezi ki a nemesség vagy a polgársá,g ideológiáját, esztétikai oldalát pedig elhanyagolta. Oblomijevszkij, Lunacsarszkij és más szovjet kutatók (Grib, Vipper, Balasov, Szigal) észrevételeit szintetizálva, sokoldalúan és differenciáltan tárgyalja a francia klasszicizmus szerepét és fejlődését a XVII. és XVIII. században, viszonyát a reneszánszhoz, a felvilágoso dáshoz, a realizmushoz, és elemzi az irányzat Boileau nyújtotta értelmezését, eszmei és műfaji problémáit. Bár hiá nyoljuk a klasszicista művé szetre utalás elmaradását, a könyv egészében véve jelentős hozzájárulás a világirodalom fejlődése e fontos láncszemé nek alaposabb megismerésé hez. (Izdatyelsztvo Nauka, 1969.) Tökei
Ferenc
Antikvitás és feudalizmus * Jean Piaget — Paul Fraisse — Maurice Reuchlin: A nemzetközi tekintélyű A kísérleti pszichológia módszerei. Fordította Sem- marxista történelemfilozófus lyén András. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967. munkásságának tárgyául kez-
téka dettől fogva lényegében a tár sadalmi formák fejlődésének elméletét választotta. Cikkei, rövidebb írásai mellett főleg A z „ázsiai t e r m e l é s i m ó d " k é r d é s é h e z és A t á r s a d a l m i f o r m á k e l m é l e t é h e z című terje delmes tanulmányai hívták jel rá a szakkörök figyelmét vi lágviszonylatban is. Most meg jelent munkája az utóbbinak közvetlen folytatása. Az a ter melés és a tulajdon alapfor máinak strukturális bázisát és ezen alapuló dinamikáját vá zolta fel, ez a könyv az egyik alapformából a másikba való történelmi átmenetet, valamint egy-egy alapforma — neveze tesen az antik, illetve a „ger mán forma" — kialakulását s konkrét kiteljesedésének, szer kezeti beérésének döntő vonat kozásait írja le. A szerző mun káját — mint a megelőzőt is — a kísérletsorozat folyta tásának tartja, nem befejezés nek. (Kossuth Könyvkiadó, 1969.) Benedek
Marcell
Világirodalom II. Felvilágosodás, romantika, realizmus
W u n d t kísérleti l a b o r a t ó r i u m a L i p c s é h e z és 1 8 7 9 - h e z köti a kísérleti l é l e k t a n születését — , d e n e m z e t k ö z i t á v l a t o k a t és összefüggéseket v á z o l fel. „ H a a p s z i c h o l ó g u s o k k ö z ö t t P a v l o v az első, aki a v i s e l k e d é s t ö r v é n y e i t m e n t a l i s z t i k u s f o g a l m a k felhasználása n é l k ü l t a n u l m á n y o z z a , a k k o r H e n r i P i e r o n az első, aki t ö kéletes szabatossággal f o g a l m a z z a m e g a v i s e l k e d é s p s z i c h o l ó g i á j á n a k á l l á s p o n t j á t . . . " Ha e b b e n a k é r d é s b e n is g o m b a m ó d r a s z a p o r o d n a k é s v i t a t k o z n a k az iskolák, g y ő z n i i s m é t a z f o g , ami k ö z ö s , a m i a k o r és a korszerű tudomány igénye: „a pszichológus az általa m e g f i g y e l t h e l y z e t e k és v á l a s z o k k a p c s o l a t a i t kutatja". H o g y e z a k a p c s o l a t m i l y e n k o m p l e x és h o g y a n m a g y a r á z h a t ó , é s h o g y egyáltalán a k a r j a - e a k u t a t ó a m e g n e m figyelhető, m é r h e t ő , i s m é t e l h e t ő , kontrollálható mögöttes valóságot magyarázni, az m á r ismét f e l f o g á s és „ i s k o l á k " , d o l g a , d e h o g y a l é l e k t a n e l s ő s o r b a n afelé f o r d u l , a m i t m e g f i g y e l h e t — az t ö b b é n e m kétséges. A z utolsó é v e k fejlődése egyre i n k á b b a törekvé sek k o n v e r g e n c i á j á t b i z o n y l t j a . A technikai t ö k é l e t e sedés az a g y m ű k ö d é s o l y a n titkait tárja fel, az i n f o r m á c i ó e l m é l e t és k i b e r n e t i k a o l y a n új t á v l a t o k a t n y i tottak a l é l e k t a n b a n is, h o g y a v a l ó s á g m e g i s m e r é s e egyre izgalmasabb közös témává válik minden kutató számára. A t e c h n i z á l ó d á s v e s z é l y é t a z o n b a n é r d e k e s m ó d o n e l l e n s ú l y o z z a az e g y r e i n k á b b e r ő s ö d ő sajá tosan l é l e k t a n i s z e m p o n t é r v é n y e s ü l é s e : „ A mai p s z i c h o l ó g u s o k — b á r m i l y e n t e r m i n o l ó g i á t is a l k a l m a z nak — mind egyetértenek abban, hogy a viselkedésről c s a k a k k o r n y e r h e t ü n k hű képet, ha a helyzet válto zásain k í v ü l o l y a n k ö z b e n s ő v á l t o z á s o k a t , azaz a s z e m é l y i s é g h e z k ö t ö t t v á l t o z á s o k a t is f e l v e s s z ü k , a m e l y e k b i z o n y o s é r t e l e m b e n latens, strukturált és h i e rarchizált r e a k c i ó m ó d o k . "
M í g a f e j l ő d é s első s z a k a s z á b a n i n k á b b m a g a az ingerre válaszoló viselkedés volt a téma, ma inkább a kognitív viselkedés, az inger feldolgozása, a k ö z A 3 részre tervezett zseb b e n s ő v á l t o z ó szerepe, a s z e m é l y i s é g l é p e l ő t é r b e . könyv-sorozatnak a múlt év A szóhasználat m é g k o r á n t s e m e g y s é g e s . Viselkedés, ben napvilágot látott. A z e l s ő magatartás, beállítódás — m i n t h a a t e r m i n o l ó g i a is n a g y k o r s z a k o k alcímet viselő e g y r e j o b b a n a m é l y f ú r á s i r á n y á t j e l e z n é . bevezető kötete néhány alap K í s é r l e t e z i k a lélektan, d e a kísérlet f o g a l m a é s fogalom tisztázása után a klasszikus görög és latin szer tárháza m a m á r n a g y o n g a z d a g ( k o r á n t s e m c s u p á n zőktől a középkor századain át m ű s z e r e s kísérlet); m e g f i g y e l a lélektan, d e o l y a n a barokk kor ismertetéséig ju b o n y o l u l t k é r d é s e k m e g é r t é s é t , é r t e l m e z é s é t tűzi ki A legősibb speku tott el, tehát harmadfél évez célul, m i n t p é l d á u l a motiváció. red kultúrtörténetét vázolta. latív p r o b l é m á k k e r ü l n e k terítékre, í g y az „ e m b e r i A posztumusz újabb kötet két s z e l l e m " , d e m á r a t u d o m á n y m e r é s z és s z i g o r ú évszázadot ölel fel, s azt vizs m ó d s z e r e i n e k éles r e f l e k t o r f é n y é b e n . gálja, hogyan nyilvánult meg A k ö n y v m á s o d i k n a g y f e j e z e t é b e n P a u l Fraisse a XVIII. századi felvilágoso dás s a XIX. századi roman e n n e k a két k ö z p o n t i f o g a l o m n a k , a v i s e l k e d é s m e g tika és realizmus a különböző f i g y e l é s é n e k és a f e l m e r ü l ő p r o b l é m á k kísérleti tisz tázásának módszertani kérdéseivel foglalkozik. Fejte európai országok és részben getései e l v i s í k o n m o z o g n a k . A k ö n y v n e m k é z i k ö n y v , Amerika irodalmában. A leg m e l y b ő l a z a n k é t o k , p r ó b á k , k í s é r l e t e k m a m á r r e n d fontosabb áramlatokat, írókat k í v ü l g a z d a g tárházát m e g i s m e r h e t i a z o l v a s ó (ilyen és műveket röviden, tömören, k é z i k ö n y v r o m á n és m a g y a r n y e l v e n , eredeti ö s s z e -
állításban é s f o r d í t á s b a n t ö b b f é l e is áll r e n d e l k e zésünkre), h a n e m é p p e n az e l j á r á s o k s o k f é l e s é g e i n dokolja, h o g y tisztázzuk a z o k j e l e n t ő s é g é n e k , s z e r e pének, b i z o n y í t ó e r e j é n e k , a l k a l m a z h a t ó s á g á n a k k ö r ü l ményeit, korlátait. A l é l e k t a n sajátos szempontjai a m e g f i g y e l é s és kísérletezés sajátos m ó d s z e r e i t k í vánják. „ A s z e m é l y i s é g e t v é g e r e d m é n y b e n v i s e l k e d é sén keresztül l e h e t m e g r a g a d n i " — írja a szerző, v a g y í g y n y i l a t k o z i k : „A p s z i c h o l ó g i a i t é n y v é g e r e d ményben valamilyen viselkedés."
téka
plasztikusan jellemzi, érzékel tetve „az emberi természet végtelenségét s az emberi tár sadalmak életének történeti változatait, amelyeknek kife jezője az irodalom (Minerva, A v i s e l k e d é s m a t e m a t i z á l t m o d e l l j é v e l m á r talál 1969.) koztunk Z ö r g ő B e n j á m i n c i k k é b e n a Korunk 1968. 10. s z á m á b a n a m o t i v á c i ó v a l k a p c s o l a t b a n . A függet T. Voronţova Bolocan len v á l t o z ó , a m i t a kísérletező k e z e l : a helyzet, a Gh. kiváltó inger, a függő v á l t o z ó , a m e g f i g y e l t v i s e l k e d é s , a kapott válasz, de k e t t ő j ü k v i s z o n y á t r e n d k í v ü l b o Dicţionar frazeologic nyolult f ü g g v é n y b e n szabja m e g a s z e m é l y i s é g , „ a rus—român sokrétűen b o n y o l u l t lelki k a u z a l i t á s n a k " ez a t é n y e zője, m e l y e t ö n m a g á b a n is c s a k ú g y tekinthetünk, Elméleti és gyakorlati jelen mint „ a h e l y z e t e k és a m a g a t a r t á s o k közti k a p c s o l a tőségű szakkönyv: az összeha tok c s o m ó p o n t j á t " . A t é n y e z ő k v a r i á l á s a , f a k t o r t e r sonlító nyelvészet művelői és vek készítése, a kísérletezés g a z d a s á g o s s á g a , haté a fordítók egyaránt haszonnal konysága, t é v e d é s e k , e r e d m é n y e k f e l d o l g o z á s a , m a forgathatják. A szerzőknek gyarázatok, általánosítások, h i p o t é z i s e k j o g o s u l t s á g a , munkájuk során még nem állt szükségszerűsége m e g a n n y i szigorú, n e h é z kérdés, rendelkezésére A. I. Molotkomellyel a p s z i c h o l ó g u s n a k s z e m b e kell n é z n i e . „ M i n va időközben megjelent egy denki tudja, h o g y a v a l ó s á g b o n y o l u l t s á g á t l e e g y s z e nyelvű frazeológiai szótára, rűsíti a l a b o r a t ó r i u m " , d e „ a m e r é s z ó v a t o s s á g l e h e ezért kiindulópontul csak a tővé teszi, h o g y a g y a k o r l a t és a t u d o m á n y lassan D. N. Usakov, V. Dal és má egymásra találjon". sok szerkesztette értelmező szó tárak anyagára támaszkodhat A l é l e k t a n b a n ez a Fraisse k ö v e t e l t e e g y m á s r a tak, de könyvük így is érté találás m é g c s a k alig n é h á n y p o n t o n történt m e g ( p á kes tagja a kétnyelvű frazeo lyaválasztási t a n á c s a d á s , a z ü z e m i p s z i c h o l ó g i a , a lógiai szótárak nem túl népes g y ó g y p e d a g ó g i a esetei). Fiatal m é g az e g é s z t u d o m á n y , családjának. Az orosz szöve egyelőre mai r o h a m o s f e j l ő d é s e s e m érezteti m é g geket magyarra átültetöknek gyakorlati é l e t ü n k b e n k e l l ő e n a hatását. E n n e k e g y i k is segítségére lehet, mert sok oka talán a m o s t k i a l a k u l ó b a n l é v ő s z a k n y e l v tisztá olyan kifejezés fordítására ad zatlansága, d e f ő k é n t e g y r e f o k o z ó d ó b o n y o l u l t s á g a . útmutatást, amelyeket a ha Egy átlagos g y a k o r l ó p e d a g ó g u s b i z o n y n é h a alig-alig sonló rendeltetésű orosz—ma érti m e g e g y i g é n y e s e b b lélektani s z a k k ö n y v t e r m i n o gyar összehasonlító munkák 5000 orosz lógiáját, k ü l ö n ö s e n , h a n e m c s a k képzett p e d a g ó g u ( R u s s z i c i z m u s o k . és kifejezés, szerkesz sokra, h a n e m m i n d e n hivatásos p e d a g ó g u s r a — p é l szólás Keszthelyi Ernő, Terra, dául a s z ü l ő k r e is — g o n d o l u n k . A z e g y r e n e h e z e d ő tette s z a k z s a r g o n h o z m é g a f o k o z ó d ó m a t e m a t i z á l á s is h o z 1961; N e m z e d é k r ő l n e m z e d é k orosz—magyar köz zájárul. K o r r e l á c i ó s z á m í t á s , s z ó r ó d á s i statisztika m á r r e ; Ezer és szólásmondás, régóta e l e n g e d h e t e t l e n e k a l é l e k t a n b a n , e h h e z j á r u l mondás és jeldolgozta Dr. nak m é g m a n a p s á g a k i b e r n e t i k a és az i n f o r m á c i ó gyűjtötte Ferenc, Művelt Nép, elmélettel ö s s z e k a p c s o l t e n t r ó p i a és m á s fizikai f o g a l Rákos 1955) nem tartalmaznak. (Edi mak is, g a z d a g í t v a , d e e g y b e n n e h e z í t v e is az i s m e tura ştiinţifică, 1968.) reteket. P e d i g ha a f i z i k u s o k n e m teszik t ö n k r e ezt a szép-csúf v i l á g o t , b o l d o g g á a p s z i c h o l ó g u s o k f o g j á k tenni! D e e h h e z m i n d e n k i n e k p s z i c h o l ó g u s s á kell v á l M a g y a r életrajzi l e x i k o n nia, s b i z o n y e h h e z m e g e g y r e t ö b b m a t e m a t i k á t kell I—II megtanulni. Ez is e g y i k furcsa p a r a d o x o n a k o r u n k nak. Az elmúlt hat évtized szük A g o n d o l a t a i n k ü r ü g y é ü l s z o l g á l ó k ö n y v b e n M a u ségessé tette egy modern szem rice R e u c h l i n k ü l ö n fejezetet ír e r r ő l a k é r d é s r ő l A pontok szerint összeállított mérés a pszichológiában c í m m e l . M e g s e m kíséreljük életrajzi lexikon megjelente ezzel k a p c s o l a t b a n a n é p s z e r ű s í t ő ismertetést, elég, tését. A MÉL nemcsak azok ha n é h á n y f e j e z e t c í m e t s o r o l u n k f e l : N o m i n á l i s ská ról akar képet nyújtani, akik lák; O r d i n á l i s s k á l á k ; I n t e r v a l l u m - s k á l á k ; V i s z o n y - nyomtatott írásművekkel tet-
téka ték emlékezetessé nevüket, ha nem „a legszélesebb értelem ben vett magyar művelődés történet" minden kiemelkedő alakjának főbb adatait feljegy zi. Mint a MÉL főszerkesztője, Kenyeres Agnes kifejti, szá mos nehézségbe ütközött a lexikonszerkesztés, mert a szaktudományok által még fel nem térképezett területeket kellett átkutatniok, elfelejtett életműveket újraértékelniök. Adataik pontosak, aránylag kevés a megkérdőjelezett, eset leg tévesen közölt évszám. Kár, hogy a megszabott két kötetes terjedelem miatt csak kb. 11 000 lezárt életművű ne vezetes embert tudtak felvenni a MÉL-be, így a még alakuló életpályák egyelőre homály ban maradnak, pedig ez utób biakról sokszor igen nehéz pontos adatokat találni. (Aka d é m i a i K i a d ó , 1969.)
Lukács
György
M ű v é s z e t és t á r s a d a l o m A Lukács György Válogatott Művei I. kötetében közölt, 1910 és 1960 között írt tanul mányok a gondolkodó egyéni fejlődésén túlmenően annak a fél évszázadnak a bonyolult problémáit is tükrözik, amely létrejöttük hátteréül szolgált. A szerző önálló tanulmány számba menő előszava koráb bi és érettebb „kísérleteiről" szólva azt is megvilágítja: „mi lyen koráramlatokkal harcol va, melyeket elfogad,va vagy továbbfejlesztve, melyeket ta gadva jöttek létre a bennük kijejezésre jutó szempontok". A tanulmánygyűjteményben a tendencia és a pártosság, a művészet és az objektív igaz ság, a tragikum, az avantgardizmus világnézeti alapjai és más elméleti kérdések mellett az eposz és a regény, a riport, az elbeszélés és a leírás műfaji,
skálák; Derivált s k á l á k . . . Ezek ismerete szükséges és e l e n g e d h e t e t l e n , d e a m i k o r é r t e l m e z n i a k a r j u k a m é r é s e k e r e d m é n y é t , a k k o r j ö n n e k c s a k az igazi nehézségek, mert „ k ö z b e l é p n e k bizonyos változók, m e l y e k e t n e m lehet o l y a n e x p l i c i t m ó d o n definiálni, mint a szóban forgó mérési eljárások alapján nyert változókat", ezek pedig „sokszor olyan tapasztalatok kal f ű z ő d n e k , v a g y l á t s z a n a k f ű z ő d n i a m é r t v á l t o z ó k h o z , a m e l y e k e t n e m lehet m i n d i g v a l a m i l y e n n u m e r i k u s i n d e x s z e l kifejezni". R e u c h l i n s z e r é n y e n b e vallja, h o g y „ a m é r é s c s a k e g y fázisa a n n a k a f o k o zatos m e g k ö z e l í t ő f o l y a m a t n a k , a m e l y által i s m e r e t e i n k g a z d a g o d n a k és s z e r v e z ő d n e k . Ez a fázis ö s s z e függ a m e g e l ő z ő és k ö v e t k e z ő f á z i s o k k a l , ezektől e l s z a k í t v a n e m definiálható. M i n d e n fázist magával r a g a d a f o l y t o n o s ú j j á s z e r v e z ő d é s m o z g á s a , és e b b e n a m o z g á s b a n m i n d e g y i k e g y s z e r r e e s z k ö z is és t á r g y is". A lélek „megfoghatatlanságának" sarkalatos kér d é s e v e t ő d i k fel a b b a n a r é s z b e n , m e l y e t u t o l j á r a hagytunk, bár a k ö n y v b e n n e m a végén szerepel. É p p e n a n a g y tekintély, Jean P i a g e t n y ú l a h h o z a kényes kérdéshez, a pszichofiziológiai paralelizmushoz, a m e l y é v e z r e d e k óta f o g l a l k o z t a t j a a g o n d o l k o z ó , ö n m a g á r a e s z m é l ő s ezen az e s z m é l é s e n e l c s o d á l k o z ó e m b e r t . T a n u l m á n y á n a k c í m e : A pszichológiai tények magyarázata és a pszichofiziológiai paralelizmus. Érdekes, h o g y a m a g y a r á z a t és a p a r a l e l i z m u s p r o b l é m á j á h o z P i a g e t é p p e n m i n t kísérletező k u t a t ó j u t el, m e r t szerinte „ m i n d e n a u t o n ó m és s p o n t á n kutatás e g y m á s t k ö v e t ő f o k o z a t o k o n át é p ü l f e l , és azok a fokok, amelyek bizonyos szinvonalat megha l a d n a k , a t u d o m á n y b a n r e n d s z e r i n t a m a g y a r á z ó hi potézis igazolásának nevezett mozzanatnak felelnek m e g " . É r d e k e s e m l é k e z t e t n i itt C l a u d e B e r n a r d j e l e s francia f i z i o l ó g u s n a k a kísérletezés m ó d s z e r é r ő l s z ó l ó m ű v e e g y i k kitételére: „ E g y t é n y ö n m a g á b a n s e m m i t s e m ér. E g y t é n y t l é n y e g é b e n azért i d é z n e k fel v a g y elő, h o g y a kísérletező által felállított hipotézist i g a zolja." A kutatóelme a felbukkanó tényekből kísérlete zéssel v o n j a ki a t ö r v é n y s z e r ű s é g e t , m a j d a k ö z b e n a d ó d ó p r o b l é m á k s e z e k kísérleti tisztázása e g y r e t o v á b b és m é l y e b b r e v i s z i k a v a l ó s á g f e l t á r á s á b a n . T ö r v é n y s z e r ű s é g e k t ő l v a l ó d i t ö r v é n y h e z jutni, a t ö r v é n y m a g y a r á z a t á t m e g k e r e s n i , m e l y szerint a j e lenség s z ü k s é g k é p p e n k ö v e t k e z i k b e a d o t t k ö r ü l m é n y e k között, v a g y i s kauzális m a g y a r á z a t o t keresni a j e l e n s é g e k r e — ez a l é l e k t a n n a k is i g é n y e , m i n t m i n d e n t u d o m á n y n a k . H o g y az é v e z r e d e k f i l o z ó f i a i , m a j d a m o d e r n i d ő k l é l e k t a n i iskolái a n n y i e l a v u l t e l m é letet állítottak fel a lelki j e l e n s é g e k m a g y a r á z a t á r a , ez P i a g e t szerint a b b ó l s z á r m a z i k , h o g y a kauzalitás klasszikus (fizikai) f o g a l m a n e m a l k a l m a z h a t ó a tu datra. M i u t á n s o r r a veszi a k ü l ö n b ö z ő m a g y a r á z a tokat — a m e l y e k a l é l e k t a n sajátos természetéből k ö v e t k e z ő e n o l y a n „ s a j n á l a t o s a n s o k f é l é k " — , eljut a paralelizmus problémájának modern fogalmazásá h o z , m e l y t ö b b é m á r n e m a s z e l l e m é s a test, h a n e m k i z á r ó l a g „ a tudat és a z a l a p u l s z o l g á l ó fiziológiai struktúrák p r o b l é m á j a " . „ M i tehát a t e r m é s z e t e a f i z i o l ó g i a i k a p c s o l a t o k és a r a j t u k n y u g v ó tudatos ítéletek k a p c s o l a t á n a k ? "
— kérdezi. A f o g a l m a z á s b e l i k ü l ö n b ö z ő s é g e k e n túl, a verbális vitát m e l l ő z v e , v é g ü l a k ö v e t k e z ő két m e g o l dásra r e d u k á l j a a s z ó b a j ö h e t ő j a v a s l a t o k a t : „ V a g y kölcsönhatás v a n a tudat é s a m e g f e l e l ő idegi f o l y a mat között, v a g y két p á r h u z a m o s j e l e n s é g s o r r ó l v a n szó, a m e l y e k h e t e r o g e n i t á s a e l e v e kizárja, h o g y e g y másra hatással l e g y e n e k . " A k ö l c s ö n h a t á s tapaszta lati t é n y é n e k m i b e n l é t é t m e g é r t e n i a z o n b a n n e m l e het a fizikai kauzalitás a l a p j á n . A k á r „ p s z i c h i k u s energiát" tételezünk fel, s e n n e k v a g y u n k k é n y t e lenek b i z o n y o s fizikai t u l a j d o n s á g o k a t tulajdonítani (ami m á r n e m p s z i c h o l ó g i a ) a s z o m a t i k u s hatás m e g indításánál, a k á r m e g m a r a d u n k c s u p á n a tudattal járó i d e g m ű k ö d é s n é l , é p p e n azért, m e r t a t u d a t által kívánt i d e g m ű k ö d é s n e m a z o n o s a t u d a t n é l k ü l v é g b e m e n ő v e l — a hogyan kérdésébe mindig beleütkö zünk. Ezért j u t el a l e g t ö b b szerző a paralelista m e g o l d á s h o z , a z z a l a fenntartással, h o g y m i n d e n tu datállapotnak megfelel egy idegfolyamat, de fordítva már n e m igaz a tétel. A p a r a l e l i z m u s dualista válfajai k ö z ü l a m o d e r n idők G e s t a l t - e l m é l e t e i z o m o r f i z m u s r ó l b e s z é l , a k ü lönböző p s z i c h i k u s és n e m p s z i c h i k u s s t r u k t ú r á k m e g feleléséről. A m o n i s t a t ö r e k v é s ű paralelisták „ a két sorozatban u g y a n a n n a k a v a l ó s á g n a k két a r c u l a t á t látják: b e l ü l r ő l (tudat) v a g y k í v ü l r ő l (fiziológia) ra gadva m e g " . A t u d a t a z o n b a n „ s o k f é l e t ö r v é n y n e k e n g e d e l m e s k e d i k " , és szerepét ö n á l l ó , e g y r e b o n y o lultabb f u n k c i ó j á t m i n d az e g y é n , m i n d a t á r s a d a l o m életében a t u d o m á n y o k e g é s z t ö r t é n e t e tanúsítja. S z e r z ő n k é r v e l é s e során v é g ü l a n n a k a m e g á l l a p í tásához j u t el, h o g y a t u d a t „ e r e d e t i és s p e c i f i k u s kategóriákhoz tartozik, a m e l y e k r ő l az a n y a g i t é n y e k önmagukban n e m vesznek tudomást". A tudatállapo tok m i n d i g v a l a m i jelentést h o r d a n a k , s e z e k a j e lentések — a k á r k o g n i t í v a k , v a l a m e l y állításban rejlő igaz v a g y n e m igaz f e l i s m e r é s é r e t ö r e k e d v e , a k á r értékelőek, p é l d á u l a c é l s z e r ű s é g v a g y e r k ö l c s i k ö t e lezettség s z e m p o n t j á b ó l — o l y a n m ó d o n k a p c s o l ó d n a k e g y m á s h o z , h o g y a puszta kauzalitás u g y a n n e m meríti ki őket, d e m é g i s létező e g y m á s b ó l k ö v e t k e z é süket i n k á b b i m p l i k á c i ó n a k l e h e t n e v e z n i . A z i m p l i katív k a p c s o l a t o k b i r t o k á b a n P i a g e t v é g ü l felállítja hipotézisét a p s z i c h o f i z i o l ó g i a i p a r a l e l i z m u s r ó l , m e l y így h a n g z i k : „ A t u d a t á l l a p o t o k és a m e g f e l e l ő f i z i o l ó giai f o l y a m a t o k p a r a l e l i z m u s a l é n y e g é b e n a t á g a b b é r t e l e m b e n vett i m p l i k á c i ó s r e n d s z e r e k és a kauzali tás k ö r é b e t a r t o z ó r e n d s z e r e k i z o m o r f i z m u s á n a l a p szik." A z e g é s z k ö n y v értékelése során c s á b í t ó a n t ó d u l nak fel é r t é k e l ő c í m k é k , m e l y e k e t a k ü l ö n b ö z ő l é l e k tani i s k o l á k s a r á j u k j e l l e m z ő v i l á g n é z e t e k a m a guk harcai során k o v á c s o l t a k f e g y v e r r é . Úgy é r e z z ü k , m é l t ó b b d o l o g e n n e k a c í m k é z é s n e k ellenállni és helyette, a k á r e l f o g a d v a , a k á r e l v e t v e a hipotézist, elgondolkozni a felvetett kérdéseken.
téka tartalmi és formai problémái is helyet kapnak, s találhatunk benne részleteket A történelmi r e g é n y , A k ü l ö n ö s s é g és A z e s z t é t i k u m sajátossága című, nagyobb lélegzetű művekből is. A kötet értékét növeli a ta nulmányok forrásainak felso rolása, valamint a részletes tárgyés névmutató. (Gondo lat, 1968.) Balogh József
László Attila
Sikerült olyan szuggesztív erejű portrét rajzolni a köl tőről, mely a tájékozatlanabb versolvasó számára is ismerős sé teszi ezt az arcot, egysze riben barátjának, sorstársának, küzdőtársának érezheti a köl tőt. És mégsem sikkadnak el e könyvben az irodalomtörté net, a szigorú irodalmi elemzés szempontjai. Az életmű sza kaszolása, a legjelentősebb versek elemzései a megértés, az együttgondolkodás és együtt küzdés vágyát ébresztik ben nünk. Különösen nagyszerű József Attila kapcsolatainak és magáramaradottságának sokoldalú elemzése: a marxiz mus és a freudizmus hatásá nak kimutatása es az a vonal vezetés, mely ezzel szoros öszszefüggésben a költő kettős harcát mutatja be; a külső harcot, a politikai fasizmus és dogmatizmus ellen, a társadal mi viszonyok megváltoztatásá ért, a szocializmus gondolatá ért, a Duna-völgyi népek egy ségéért, a kisemmizett tö megekért; a belső harcot ön magáért, a személyiség bom lása ellen a személyiség meg maradásáért.
Jól vázolja a folyamatot a „proletár és a parasztsors" vállalásától az „értelmiségi sors" vállalásáig és a politikai hovatartozás tudatának állan dóságát. Az önmaga szuvere nitásáért folytatott harcát és a küzdelmet a „kis és nagy csa való tartozásért, az V á r ó n é T o m o r i V i o l a ládhoz"
téka
Sóhajt a fenyves (Levél Herédi
Gusztávnak)
otthonért. Politikai és szerelmi vívódását a halálig, s végül a K e d v e s Guszti! nagy keresést, hogy találjon Figyelem m a g a m : miért jöttem zavarba új valami „bizonyosabbat, mint a k ö n y v e d o l v a s á s a k o r ? kocka". (Akadémiai Kiadó. A z ö n f i g y e l é s e r e d m é n y e : n e m tetszik a Sóhajt 1969.) a fenyves c í m ű n o v e l l a g y ű j t e m é n y e d * : az i g é n y t e l e n m o n d a n i v a l ó , az í r á s o k e g y h a n g ú m e g f o r m á l á s a t o r zító t ü k ö r k é n t mutat T é g e d , az írót. T o r z í t ó t ü k ö r Jerzy J. Wiatr ként mutat, m o n d o m , m e r t a l e g j o b b i g y e k e z e t t e l sem találom bennük a valóságos, a hús-vér Herédit; A z „ideológia alkonya"? s z ó k i m o n d á s o d , őszinteséged, ú j r a t ö r e k v é s e d . Szor g a l m a s a n számítgatva, tizenöt é v e k ö v e t e m é r d e k l ő déssel m u n k á s s á g o d a t , riportjaid, n o v e l l á i d s z á m t a Vitairat, amelyben a neves lanszor m e g ö r v e n d e z t e t t e k . M a g á v a l ragadott h a r c o s lengyel szociológus korunk kiállásod, igazságszereteted, fantáziád frissesége, és szellemi és politikai életének azt h i s z e m , m o s t é p p ez a v e s z t e m : túlzott m a g a egyik alapvető problémáját biztossággal, b i z a l o m m a l k ö z e l e d t e m e h h e z a k ö n y tárgyalja: a mai polgári tár v e d h e z . Persze, f e l e l ő s s é g r e v o n h a t a t l a n u l h a l l g a t h a t sadalomelméletek, szociológiai nék, é l h e t n é k a klasszikus, s o k a k g y a k o r o l t a e l v s z e vizsgálatok ideológiaellenessé rint: b a r á t u n k m ű v é r ő l v a g y j ó t v a g y s e m m i t . . . gének gyökerét és tényleges T u d o m , j ó i d e i g r e s t e l l n é m a h a l l g a t á s o m ; magam tartalmát. A szerző bebizo előtt is, előtted is. nyítja, hogy az „ideológia al H a d d k ö v e t k e z z é k hát a v é l e m é n y e m : konya" jelszó a burzsoá teore Lássuk e l ő b b a kötet n o v e l l á n a k n e v e z e t t , de tikusoknak az ún. ipari társa kisregény terjedelmű d a r a b j á t , a Kecskés bácsit. dalomról szóló nézeteiből fa K e c s k é s b á c s i régi i s m e r ő s ö m ; az Igaz Szó 1965. kad, s a kapitalizmus és szo februári s z á m á b ó l t u d o m a történetét: k e z d e t b e n cializmus egyazon irányú fej h a d i á r v a b á d o g o s inas, c s a l á d f e n n t a r t ó l á z a d ó fiú, lődését, kiegyenlítődését és k é s ő b b b o l d o g t a l a n , f a l v a k o n k ó b o r l ó i p a r o s , ki e g y integrálódását hivatott elmé adott p i l l a n a t b a n felismeri, h o g y a n y j a és t o l l a s o d ó letileg alátámasztani. Tehát testvérei s z á m á r a ő c s u p á n s z é g y e l l n i v a l ó a n e l h a n y a osztályérdekeket hangsúlyoz és golt, kihasználható, j á m b o r k e n y é r k e r e s ő . D ü h é b e n érvényesít — végső fokon az feleségül veszi a v i d é k i útjain m e g k e d v e l t s z e r e t ő elkötelezettség ideológiai állás jét, a szép h á b o r ú s ö z v e g y A m á l i t . Házassága s i k e r e s pontjára helyezkedik. A szer n e k látszik e g é s z e n a d d i g , a m í g fel n e m é b r e d b e n ző polémikus jellegű esszéjé ne a g y e r e k utáni v á g y . Eleinte ó v a t o s a n , t a p i n t a ben sokoldalúan vizsgálja az tosan kéri feleségét, m e n j e n o r v o s h o z , vizsgáltassa ideológia továbbélését a leg m e g magát, mi az o k a m e d d ő s é g é n e k . A m á l i s z e fejlettebb tőkés országokban, m é r m e s , m a k a c s u l elhárítja e m b e r e óhaját, m i r e az de ilyen irányú kutatását ki az italban keres vigasztalódást, és r e n d s z e r e s e n v e r n i terjeszti a szocialista világ k e z d i . E g y r e m é l y e b b r e s ü l l y e d , szadistává, p e r v e r z z é rendszerre is, bár itt a len züllik, s az a s s z o n y , m e g l e p ő e n , intelligens l e v e l e t gyelországi helyzet felmérése h a g y v a a lakásban, eltűnik. K e c s k é s b á c s i m á s o d s z o r indokolatlanul túlsúlyban van. is m e g n ő s ü l , e z a házassága is k i t ű n ő e n indul, d e . . . Elemzés tárgyává teszi az ide n i n c s és n i n c s g y e r e k . Ezt a z élettársát is n y a g g a t ológia fogalmát, és tanulságo j a : m e n j e n o r v o s h o z . A feleség ellenállása k i h o z z a kat, következtetéseket von le a s o d r á b ó l , felszínre c s a p ó d i k s z a d i s t a - p e r v e r z t e r a különböző meghatározási tí mészete, és a z o n k a p j a magát, ez az a s s z o n y is f a pusokból. Érdekesek és gya k é p n é l hagyta. T e r m é s z e t e s e n l e v é l — a s z i t u á c i ó korlati szempontból is meg hoz, a f i g u r á k k u l t ú r s z í n v o n a l á h o z v i s z o n y í t v a , h i szívlelendők azok a megjegy hetetlenül intelligens l e v é l — m a r a d utána. Í m e : m i n d e n t kellett v o l n a n e k e d e l m o n d a n o m , d e zései, amelyek a tömegek ideo „ S o k lógiai elkötelezettsége és a tör n e m v o l t h o z z á lelki e r ő m . T u d d m e g v é g r e , h o g y ténelmük átalakítása közötti e l m e n t e m az o r v o s h o z , n e m is e g y h e z , de m i n d azt kölcsönös összefüggésre és visszahatásra vonatkoznak. * Herédi Gusztáv: Sóhajt a fenyves. Irodalmi ( K o s s u t h K ö n y v k i a d ó , 1969.) Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
mondta, n e k e m az é g v i l á g á n s e m m i b a j o m . Ér ted? Én tehát r é g ó t a t u d o m , h o g y n e m lesz g y e r m e k ü n k s b e l e n y u g o d t a m , v á l l a l t a m í g y is m e l l e t ted az életet, m e r t szeretlek. M i k o r a z o n b a n láttam, hogy te n e m tudsz m e g b é k é l n i a helyzettel, kétség beesett l é p é s r e s z á n t a m el m a g a m : ú g y a h o g y , de legyen g y e r m e k ü n k . É r t e d ? T e a z o n b a n c s a k ütsz, versz, h o l o t t m á r v á r a n d ó s v a g y o k . Itt kellett hát hagyjalak, h o g y é p s é g b e n k i v i s e l h e s s e m a g y e r m e ket. B o c s á s s m e g ezért. Én is m e g b o c s á t o k n e k e d . " Kecskés bácsit megdöbbentik ezek a sorok, de a leg k é n y e l m e s e b b m e g o l d á s t választja: hátat f o r d í t a m u n k á n a k , m i n d e n é t ( l a k b e r e n d e z é s é t , hosszú é v e kig g o n d o s a n á p o l g a t o t t kertjét) italra váltja, és b ú sul. K ó r h á z b a kerül, m e g g y ó g y í t j á k és i s m é t a s z szony kell neki ; első feleségénél, Egeresen t e r e m . . . Ez l e n n e a k i s r e g é n y első része, az általad hol Pistának, hol J ó s k á n a k hívott f ő h ő s k á l v á r i á j á n a k a vége. Ekkor éppen befejeződik a második világ háború, é s ettől k e z d v e K e c s k é s b á c s i n a k zsírozott c s a p á g y a k o n g ö r d ü l e l ő r e a z élete. A visszaszerzett A m á l i v a l tölti, m a g t a l a n s á g á b a ú g y - a h o g y b e l e n y u godva, h á t r a l é v ő napjait, a h o g y esik, ú g y p u f f a n gondolattal i l l e s z k e d i k az o r s z á g é p í t é s b e , és i g é n y t e lensége, m a r a d i s á g a a k k o r éri el c s ú c s p o n t j á t , a m i kor e l m a r a s z t a l j a a z o k a t a ( b á d o g o s ) szakikat, a k i k j o b b munkakörülményeket, t ö b b megbecsülést igé nyeltek a s z o c i a l i z m u s t ó l . M e g e l é g e d é s é r e , e z e k e t f é l reállították, m e r t ú g y m o n d , senki s e m pótolhatatlan. „Ma m e g n e m értett z s e n i k — m o n d j a K e c s k é s b á csi —, g ő g ö s - b á n t o t t a n sétálgatnak a S é t a t é r fái alatt, a k á r c s a k e g y k o r N a p ó l e o n S z e n t I l o n a szigetén." A z Igaz S z ó - b e l i K e c s k é s b á c s i r ó l V e r e s s Z o l t á n jóságos-megbocsátó bírálatot közölt, úgy vélte: „ . . . a K e c s k é s bácsi p i l l a n a t n y i m e g t o r p a n á s t j e l e n t ő f é l sikere e l l e n é r e is lehetetlen n e m látnunk, m e k k o r a s z o r g a l o m m a l , m i l y e n b e c s ü l e t e s e n küzd H e r é d i az e g y r e n a g y o b b szépírói f e l a d a t o k k a l , a m e l y e k e t ő m a g a vállal." T a l á n é p p e n V e r e s s Z o l t á n v é l e m é n y é n e k tulajdonítható, h o g y a l a p o s a n á t d o l g o z t a d , kis r e g é n y - m é r e t ű v é írtad e l b e s z é l é s e d e t . A j ó h i s z e m ű tettnek t ö b b e r e d m é n y e v a n ; m e g s z ű n t a m ű v á z latszerűsége, t ö k é l e t e s e d e t t az á b r á z o l á s , és h a t á r o zottan s z é p , az í r ó tehetségét b i z o n y í t ó részek k e r ü l tek e l ő t é r b e , p é l d á u l a k é p z e l t v i t á k Pirossal (a m á s o d i k f e l e s é g g e l ) háztetőn, v o n a t o n , á g y b a n . És m é g i s . . . a k i s r e g é n y h i á n y é r z e t e t kelt az o l v a s ó b a n , ami v é l e m é n y e m szerint a z i d e j é t m ú l t koncepció nak, a n y e l v e z e t j e l l e g t e l e n s é g é n e k a k ö v e t k e z m é n y e . T e — g o n d o l o m , a k a r a t l a n u l — azt a rég l e j á ratott i r o d a l o m p o l i t i k a i felfogást p r o p a g á l o d , m i s z e rint a m ú l t c s u p a s z e n n y és g y ö t r ő d é s , a j e l e n m e g m a k u l á t l a n tisztaság, v i d á m s á g , b ö l c s tisztánlátás foglalata. Írás k ö z b e n m e g l e h e t ő s e n siethettél, m e r t a tömörségre törekvés ürügyén ilyen jellemzést adsz A m á l i r ó l : „ J ó k i á l l á s ú szépszál f e h é r n é p v o l t , tatárkoponya, amilyent csak Kalotaszegen látni." A Szorongás című novelládban hasonlóképpen jársz el: „Magányos, zord asszony volt Herlicskáné. Valami kor b e l v á r o s i l a k o s , palota, szállító vállalat, gazdag ság." ( K i e m e l é s e k t ő l e m : P. J.) V i s s z a k a n y a r o d v a K e c s k é s b á c s i h o z , m u s z á j e l m o n d a n o m még, h o g y m e g l e p ő e n b ö l c s e m b e r , á l l a n d ó a n oktatja a z írót és
téka Georg
Lukács
Specificul literaturii al esteticului
şi
A válogatott művek német ből románra fordított gyűjte ménye kettős célnak felel meg: ízelítőt ad mind az esszéíró, mind a teoretikus Lukács György munkásságából. Ezért a Lessing, Goethe, Stendhal, Bal zac, Tolsztoj, Thomas Mann alkotásával foglalkozó tanul mányok mellett részleteket tartalmaz két szintetizáló el méleti műből: a Történelmi r e g é n y és t ö r t é n e l m i dráma című fejezetet A történelmi r e g é n y b ő l és három szemelvényt Lukács esztétikai rendszerének illusztrálására Az esztétikum sajátosságából (Az ember mint mag vagy héj; A művészet vi lágszerűségének feltételei; A műalkotás mint önmagáért lé tező). N. Tertulian bevezető tanulmánya átfogó képet nyújt „korunk marxista kultúrája legkiválóbb egyéniségének" szellemi fejlődéséről. (Editura p e n t r u literatură universală, 1969.)
Kériné
Sós
Tanárok élete és
Júlia munkája
Az értelmiségi réteg szám ban és hatásban jelentős cso portjáról, a tanárokról szól ez a szociológiai felmérés. Szer zője — az időközben elhunyt K. Sós Júlia — a tények nyel vén ír napjaink pedagógusai nak életmódjáról, munkájuk sajátos területeiről, e kettő kölcsönhatásáról. A kétszáz esettanulmányt feldolgozó ér tekezés jellegzetes típusokat sorakoztat fel; ilyen a tudós, a tanítás módszerét fejlesztő, a szervező, az egyéni kapcsola tokat teremtő tanár; végül pe dig ezek nevelői hatását elem zi száz diák emlékezése alap ján. Utóbbiak tanulsága, vég-
téka ső kicsengése ez: a gyerekek kegyetlenül őszinték és igazsáságszeretők. A diákokat — akár világnézetről, akár szak mai kérdésekről essék szó az órán — becsapni, félrevezetni nem szabad. (Akadémiai Ki a d ó , 1969.)
Manipuláció (A tudatiparról) A jelenkori tőkés társada lom fejlett országaiban új „ipar" — a tudatipar — jött létre. A gondolkodás manipu lálása, „megdolgozása" szerves tartozéka az állammonopolista kapitalizmusnak, és arra szol gál, hogy az embereket olyan lényekké formálja, akik enge delmesen és pontosan azt te szik, amit az állam, illetve a monopóliumok akarnak tőlük. A M a n i p u l á c i ó szerzői kollek tíva műve, s tavaly jelent meg a Német Demokratikus Köztársaságban. A munka töb bek között olyan alapvető problémákat tárgyal, mint: ideológia és politika; mit je lent a tudat manipulálása; az ideológiai modell; az imperia lista gondolkodás modellje: a közvélemény kipuhatolása és formálása; a tömegkommuni kációs eszközök monopóliuma; a tömegkultúra a manipuláció szolgálatában; az eszmények elhasználódása és újraterme lése; a tudományos-műszaki forradalom és a szellemi élet. A szerzők — annak hangsú lyozása mellett, hogy a mani pulálás többé-kevésbé vala mennyi kapitalista országban kifejlődött, s legtökéletesebb f o r m á i t az USA-ban érte el — helyzetük révén példáikat fő ként Németország Szövetségi Köztársaságából veszik. (Kos suth K ö n y v k i a d ó , 1969.)
az o l v a s ó t , m e g m a g y a r á z z a : r é g e n a b é r e s az istál lóban aludt „egy olyan jászol fölé tákolt priccsfélén." És i l y e n — ú j b e k e z d é s e s — felkiáltásai v a n nak: „Micsoda bódulat!" meg „Nagynyavalya!" Igaz ságtalan l e n n é k viszont, h a n e m e m l í t e n é m m e g a mellbevágóan kitűnő sorokat: „kihalt volt a határ, c s a k az e g e r e k v i g y o r o g t a k r á m ü r e g e i k o l t a l m á b ó l " , v a g y ezt: „ . . . m i k o r m e g este lefeküdtünk, h o z z á m sütötte tüzes, fiatal t e s t é t . . . " Abban a reményben olvastam tovább a novel láidat, h o g y hátha f e l f e d e z e m b e n n ü k a n e k e m tet sző, i g é n y e s H e r é d i t , ú g y , a h o g y én őt a z é l e t b e n i s m e r e m . Ez c s a k r é s z b e n sikerült. A z Irigység, ab szolút p r o v i n c i á l i s , a Sóhajt a fenyves az irodalom ban sémává merevedett módszerrel sablonos há zastársi v i s z o n y t tárgyal, a Szorongás kezdete szür ke, d e s z e r e n c s é r e a b e f e j e z é s e k á r p ó t o l : g y ö n y ö r ű . S z e r e t n é m , e l v á r n á m , h o g y a Maradék, a Jutalom, a Mi célt kövessek? a Szorongás színvonalát elérje; a Koncepció és a Szépség i n k á b b riport, m i n t n o v e l l a , d e a Magány, a k ö t e t z á r ó írás — az é r z e l g ő s részeket l e s z á m í t v a — n a g y o n s z é p . E b b e n a n o v e l ládban bizonyítottál; bebizonyítottad, hogy az ed digieknél sokkal többre vagy képes. Ha n e m veszed rossznéven, van pár tanácsom: 1. S z o k j le a b e (be = d e ) s z ó használatáról, l e g a l á b b ott, a h o l n e m a h ő s ö k k e l m o n d a t o d . A be túlzott a l k a l m a z á s a s e l y p í t é s n e k t ű n i k a m i s o k t e k i n t e t b e n férfias p r ó z á n k b a n . 2. A z o l y a n m o d e r n h a n g v é t e l ű novellákban, m i n t a Jutalom, k e r ü l d a f ö l d r e r á n t ó szavakat. P é l d á u l : nétené. E szó jelenlétét a n o v e l l a főalakjának mezőgazdász volta s e m indokolja. 3. N e erőltess m ű v e i d r e s z i m p l i f i k á l t , o b l i g á t optimista befejezést, mint ahogy a jelen kötetedben tetted. H a t a l m a s é l e t t a p a s z t a l a t o d i s m e r e t é b e n m e r e m állítani: T e t u d o d a l e g j o b b a n , m e n n y i r e s i m o gatóbb-kegyetlenebb, jóságosabb-gonoszabb, felma gasztalóbb-porbasújtóbb a valóság, s ezt r e m é l e m , manapság senki kulturált halandó n e m tagadja. Őszinte Pusztai
híved : János.