Személyre szabott orvoslás jelene és jövője Németh György Molnár Mária Judit Aradi Ildikó Nagy Krisztián Sversits Zsófia GNTP Személyre Szabott Orvoslás Munkacsoport 2009. szeptember 9.
Személyre szabott orvoslás munkacsoport Munkacsoport‐vezető: Dr. Németh György, Orvostudományi Igazgató, Richter Gedeon Koordinátor: Dr. Molnár Mária Judit, Elnök, Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság A munkacsoport feladatai: ‐ A biotech‐ és gyógyszeripar igényeinek harmonizálása a népegészségügyi, klinikai és akadémiai szféra érdekeivel és lehetőségeivel, szolgálva ezzel a transzlációs medicina kialakulását, így az akadémiai és ipari kutatások eredményei hasznosulhatnak az orvoslás diagnosztikai és gyógyító ágában ‐ Előkészíti a GNTP tagszerveinek bekapcsolódását a transzlációs medicina európai hálózatába, projektekbe történő bekapcsolódását ‐ Kapcsolatfelvétel a személyre szabott orvoslás meghonosításában érdekelt gyógyszergyártó‐, biotechnológiai cégekkel, klinikusokkal és betegképviseleti csoportokkal ‐ Jövőkép alkotása a személyre szabott orvoslás magyarországi megjelenéséről
Személyre szabott orvoslás fogalma Vitaindító meghatározás szerint: „ A személyre szabott terápia a betegség kezelése során az egyes egyének klinikumát, genetikáját, genomikáját és a rá ható környezeti tényezők összességét integrálja. A betegségek molekuláris alapjainak megértésével segíti elő az egészségügyi ellátás, a gyógyszeres kezelési stratégia optimalizálását. Célja az egyes betegek egyéni jellegzetességeinek megfelelő, individualizált kezelési és prevenciós stratégia felállítása.”
A fogalom meghatározása a kérdőívek alapján A személyre szabott terápia a betegség kezelése során az egyes egyének klinikumát, genetikáját, genomikáját és a rá ható környezeti tényezők összességét, valamint a betegsége egyedi jellemzőit integrálja. A betegségek molekuláris alapjainak megértésével, beteg‐alcsoportok, és azok bizonyos betegségekre való hajlamuk meghatározásával segíti elő a megelőzés, az egészségügyi ellátás, a gyógyszeres kezelési stratégia optimalizálását, a kezelés várható eredményének, továbbá a mellékhatások ismeretében . Célja az egyes betegek egyéni jellegzetességeinek megfelelő, individualizált kezelési és prevenciós stratégia felállítása.
Globális kitekintés: Lehetőségek és korlátok a személyre szabott orvoslás kapcsán
A gyógyszeripari kutatás megháromszorozódott az elmúlt 25 évben: 2006-ben 75 md USD volt 8000 7000 6000
1985-ben 531, 2005-ben 1629 cég folytatott K+F-et
5000 4000 3000 2000 1000 0 1980
1993
2006
Termékek száma a fejlesztésben
És az eredmény…
FDA approvals 80 Biotechnology drugs Drug-drug combinations Classic NMEs
40
20
2005
2000
1995
1990
1985
0 1980
A bs. N o.
60
Az originális gyógyszer K+F legfőbb gondja Mrd USD
60 50
Éves K+F kiadás vs. új regisztrált gyógyszerek száma Költség
40 30 20 10 0
Regisztráció #
High
Orig Personalized medicineBiological driven?
NCE light Implant, inhaler, patch
Modified / sustained release
Ac pr cel of er it ati l o ng ss
Competition / price pressure
Low
Új alternatívak feltűnése: a gyógyszeripar eddigi válasza NCE‘s Biosimilars
Combinations
Device driven
Formulation API driven driven products
Manufacturing driven
Hormons,cytostatics, steriles, antibiotics Stability, polimorphs, salts …
Commodity generics Low
Attrition / risk of ROI
High
Kimerítették-e az eddigi válaszok a lehetőségeket?
A blockbuster és tömegpiaci fejlesztések egyre kisebb megtérülési rátát hoz az innovatív cégeknek egyre nagyobb kockázatok mellett.
Egyre kevesebb gyógyszer nyereséges, (ca. 65%) emelkedő befektetési költségek mellett.
A válaszok:
Egy része nem tömegpiaci igényeket elégít ki, hanem csak szűk beteg csoportok kezelésére alkalmasak
nichebuster gyógyszerek irányába való elmozdulás
részben útkeresés jellegűek a célzott terápiák (főként biotech terápiák) illetve a személyre szabott terápiák előretörése megkezdődött.
Bizonyíték, biztonság szükségessége és szerepe a gyógyszerek használatánál Bizonyítékokon alapuló orvoslás / bizonyítékokon alapuló gyógyszerhasználat („evidenced based medicine”)
Személyre szabott / individualizált orvoslás („personalized medicine”)
Személyre szabott gyógyszerek indukálta változások
Elérhető árbevétel alacsonyabb lehet, mint a blockbuster esetében, de kisebbek klinikai fejlesztési költségek és betegszám
Gyorsított törzskönyvezési eljárás.
Nagyobb K+F sikerráta lehetősége: a betegség fenotípusa helyett a kutatások a betegség mechanizmusának genomikai megközelítésén alapulnak
Több terápiás terület különböző fenotípusú, de hasonló vagy azonos genotípusú betegségek esetén pl. rheumatoid artritis, non‐Hodgkin, CLL: rituximab esetében.
A betegek genotípusának meghatározásával a még ki nem alakult betegség is felismerhető és kezelhetővé válik → a hagyományos betegség állapot menedzsmenttel szemben a „betegség” életútja menedzselhető → hosszabb ideig szedik a gyógyszert
Személyre szabott gyógyszerek indukálta változások
A rendelkezésre álló terápiás paletta nem elégséges→ jelentős „unmet medical need”→ finanszírozók is hajlandóak magasabb árat fizetni a tömegpiaci termékekhez képest Gyártási/előállítási modell: nem egy hatóanyagból kell nagy mennyiséget gazdaságosan gyártani, hanem sok kisebb mennyiségű (részben biológiai) hatóanyagot.
Gyógyszeripari marketing: jól körülírható vagy diagnosztizálható a betegcsoport illetve az őket gyógyító orvos populáció az orvosok és betegcentrumok specializált → kisebb létszámú látogatói csapattal elérhetőek. A magas beteg‐ orvos arány illetve a betegcsoportra jellemző magas válaszadási arány miatt gyors piaci penetráció érhető el.
Zömében biológia hatóanyagok → mind az originális mind a biosimilarisgyógyszerek esetében döntően jellemző, hogy a már terápiában részesülő betegek a terápia végéig az először alkalmazott szert kapják → a generikus árerózió szerepe is kisebb jelentőségű, mint a hagyományos gyógyszerek esetében
A személyre szabott orvoslás hatása az egészségügyi kiadásokra Növekvő egészségügyi kiadások • Magasabb gyógyszerárak • A személyre szabott gyógyszerek „célközönségének” bővülése • Komplex farmakovigilancia, szignálképzés, risk management • Kiterjesztett szabadalom‐ védelem • Megkövetelt diagnosztikai vizsgálatok
Csökkenő egészségügyi kiadások
• A kezelésre nem reagálók esetében elkerülhető a drága gyógyszerek alkalmazása • Megkímélni a betegeket az elkerülhető nem kívánt eseményektől • Kevesebb indirekt költség • Hatékonyságjavítás révén a rendszer költségeinek kompenzálása
SZSZO hatása a K+F-re
Revenue
Innovation networks between academia and industry Historic blockbuster model
Own market revenue
Internal R&D costs
Cost
Current blockbuster model
Own market revenue
•Short product life •Crowded ‘me too’ products •Generic pricing pressure •Lack of differentation (threshold of innovation)
Internal R&D costs
Collaborative innovation model Sales, divestitures health economic
Spin‐offs Licencing Own market revenue Internal R&D costs
•Large clinical trials •More late‐ stage failures •Increased regulatory hurdles
Collaborative R&D Costs
The current economically unsustainable model for producing innovation and a possible new approach
17
Pharmacogenomics
Klinikai kutatási idő és költség csökkentése korreláció a kezelésre reagálók, szükséges betegszám, vizsgálati költségek és vizsgálati idő között
Responders %
Össz beteg szám
Költségek $
Bevonási idö hónap
10%
7000
34 M
12-18
20%
1800
9M
6-9
30%
800
4M
3-6
50%
300
1.5 M
3
70%
150
750,000
2
90%
87
450,000
1.5
Veszélyek • • •
•
• • • •
Szolgáltatás iránti indokolatlan igény „túlreklámozás” – a genetikai kódoltságra és elsődlegességre irányítja a figyelmet A farmakogenomikára alapuló személyre szabott orvoslás „jövendőmondó” értéke elterelheti a figyelmet a lakosság egészségügyi állapotának javítását szolgáló egyéb intézkedésekről Hiányos ismeretek miatt az orvosok és fizetők valódi károkat tudnak okozni a betegeknek ‐ pontatlan vizsgálati eredmények ‐ szegényes orvosi javaslatok (nem képes a vizsgálati eredmények megfelelő értelmezésére) ‐ az egészségügyi szereplők által jóvá nem hagyott szakpolitikai szabályozások, irányelvek Diszkriminációs potenciál Személyiségi jogi és titkossági kérdések Genetikailag homogén csoportok kevesebb biztonsági adatot eredményeznek A magasabb gyógyszer‐költségek a hozzáférés gátjává válhatnak
Mikorra válhat a személyre szabott orvoslás a betegek részére széles körben hozzáférhetővé? • Ha a személyre szabott orvoslás érdekeltjeinek koordinált együttműködése lehetséges • Ha a vizsgálatok eleget tesznek a megfelelő analitikai, klinikai validálási előírásoknak, valamint ha a vizsgálati eredmények pontosak és értelmezhetőek • Ha az egyén biztosítása a terápiát és a diagnosztikát is fedezi (preventív therápiák finanszírozhatósága) • Ha a diszkrimináció lehetősége kizárható
Személyre szabott orvoslás több érdekelt koordinációját kívánja meg Akadémiai intézmények
Kormányzati szervek
Gyógyszeripari vállalatok
Génekkel foglalkozó vállalatok (adatbányászat , technológiai vállalatok, stb.
Diagnosztikai cégek
Gyártók
PM
Fogyasztók
Betegek és egészségügyi fogyasztók Etikusok, Törvényhozók
Finanszírozók Egészségügyi Szakemberek
Managed Care
Hogyan?
Kulcsszereplők helyzete Magyarországon
Ellátók, orvosok • A genomika terén kevésbé jártasak • A finanszírozó irányába erősödő nyomást gyakorolhatnának a bizonyíték‐alapú gyakorlat és a genomikai K+F lemaradása miatt • Az orvosok információ hiánya, „hogyan kezeljük” a személyre szabott orvoslást, specializáció vagy alapellátás • A személyre szabott orvoslás problematikája; a finanszírozás üteme megfelelő a cél eléréséhez?
Gyógyszeripari termékek és ellátások fejlesztői • Hiányzó üzleti körülmények megteremtése, melyet a vásárlók maguk nem hoznának létre • Az információk összegzésének hiánya • A terápia és diagnosztika közötti kapcsolat nincs jelen • Nem kielégítő részvétel a technológiai fejlesztés, fejlődés terén, valamint a modell‐szabályozásban. • Magyarország a külföldi gyógyszeripar többsége számára csak piac, ország‐specifikus szempontok mellőzése jellemzi
Szakpolitika – ami hiányzik Nemzeti szintű koncepció Proaktív egészségügyi politika folytatása Minisztériumi infrastruktúra keretek A „haladó” munkák megfelelő finanszírozása IT fejlesztések ösztönzése, IP és genomikai agenda összehangolása • A korai bio‐etikai párbeszéd elősegítése
• • • • •
Betegek, „fogyasztók” • Külön kell választani a betegeket, a többi ‐ potenciálisan veszélyeztetett ‐ csoporttól, (eltérő, ám egyenlő komolyságú megközelítést igényelnek) • PM szemléletmód szerinti gondolkodás „megkezdése” • Megbízható információk, hozzáférés a választási lehetőségekre • Aggodalom az egészségügyi információk, adatvédelem (munkahely, biztosítás) miatt
A jövő ? Jelleg
United States Departmentof Genetic Identity ISSUE DATE 0 2 -0 5 -2 0 0 1
IDENT IFICATION NUMBER JQ - 8 5 3 - 6 4 3 - 8 4 9 3 - 2 3 0 7
Holographic Sequence Data
Louis Cipher 12230 Pacific Ave. Los Angeles, CA 90024 This card required for all medical services: t ampering voids Nat ional Healt h Coverage
• D3 polymorphizmus: EPS fokozott hajlam • COMT funkcionális polymorphismus: prefrontalis cognitio csökkenés
Rizikó
szkizofrénia 2x Dopamin receptor D4.2+ artritis >65év 18% szívelégtelenség 22% magasvérnyomás 8% tüdőrák 27% prosztatarák 12% vastagbélrák 10% leukémia 7% bőrrák 4% Emlő/petefészek rák 0% öngyilkosság 6% IQ A+B-C0D*...Q+…Z23a (stb.)
