SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, KATA, EVA, EKHO,CÉGAUTÓADÓ 2015. évi változásai 2014. évi LXXIV. törvény (MK. 161.száma)
Lepsényi Mária NAV Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási Főosztály
Családi kedvezmény • Családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs (pl. a nevelőszülő és a gyám házastársa) jogosultnak minősül már évközben is az adóelőleg nyilatkozat megtételekor. • Családi kedvezményre jogosulttal (pl. a rokkanttal) közös háztartásban élő hozzátartozó (pl. a rokkant testvére) a házastársával, élettársával megoszthatja az év végén a kedvezmény összegét, amennyiben azt a rokkant nem tudta , vagy nem akarta igénybe venni . • A 2015-ös bevallásban, munkáltatói elszámolásban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni, természetes azonosítókat nem lehet szerepeltetni. • Adóazonosító jelet a 2016. január 1-jétől megtett adóelőleg nyilatkozatban kell szerepeltetni. Ez a szabály vonatkozik a külföldön élő gyermekre is, ha a Magyarországon akarnak családi kedvezményt érvényesíteni a szülők.
• A 2015-ös évről készült adóbevallásban,
A 20A 2015-ös évről készült adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban az eltartottak2 adóazonosító jelét fel kell tüntetni, vagyis a természetes azonosítók már
Családi kedvezmény 2015 • Kedvezmény mértéke nem változik 2015-re. • Kedvezmény érvényesítésével kapcsolatosan nyilatkozni kell a jogosultság jogcíméről [29/A. § (3) bek.] adóbevallás, munkáltatói elszámolás esetén (jogcímek:családi pótlékra jogosult, várandós, saját jogán jogosult, rokkantsági járadékban részesül). • Rendszeres bevételt juttatónak is lehet nyilatkozni a kedvezmény érvényesítéséről (pl. rendszeres megbízási díj, bérleti díj, személyesen közreműködő). • CSJK elszámolása az szja terhére történik, amennyiben adózó visszaigénylő pozícióban van.
3
Családi kedvezmény 2016-tól A 2. gyermek után • 2016-ban 78 125 ft. • 2017-ben 93 750 ft. • 2018-ban 109 375 ft. • 2019-ben és az azt követő években 125 000 ft.
4
Első házasok kedvezménye 29/C. § • • • • • •
• • • •
2014. december 31-ét követően kötött házaspárokra vonatkozik. A családi kedvezményt megelőzi. Mértéke havi 31 250 ft., amely havi 5 000 ft. adót jelent. Feltétel, hogy legalább az egyék fél első házasságát kösse. Az első jogosultsági hónap a házasságkötést követő hónap. A kedvezmény 24 hónapig érvényesíthető, de legfeljebb addig, amíg családi kedvezményre jogosulttá vállnak a leendő közös gyermekre tekintettel ( a nevelt gyermeket figyelmen kívül kell hagyni). Családi kedvezménnyel együtt is előfordulhat (pl. az egyik fél előző házasságból hozza a gyermekét, a másik félnek pedig ez az első házassága). Megosztással is érvényesíthető, ideértve az adóelőleg nyilatkozatot is és a bevallás kitöltésekor ezen a döntésen változtathatnak. Rendszeres jövedelem esetén is érvényesíthető. A kedvezményt az adóelőleg megállapítására kötelezett magánszemély is érvényesítheti. 5
Nem önálló és önálló tevékenység • Kiküldetési rendelvény (zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is megfelel). • Iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás esetében a szolgáltatás fogadója minősül munkáltatónak. • Egyszerűsített foglalkoztatás – az adómentes éves keretösszegnél nemcsak a minimálbér 85 %a, hanem - akinek jár - annál a garantált bérminimum 87 %-át kell figyelembe venni. visszamenőleges szabály 6
Kifizetőt terhelő adó 69.§ Kifizetőt terhelő adó mellett adható (70. és a 71. § szerint) juttatások • Jövedelemnek a juttatás értéke minősül. • Ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetén a szokásos piaci értékből az a rész minősül jövedelemnek, amit nem térített meg a magánszemély. • Juttatás közterhének (szja és eho) alapja a jövedelem 1.19szerese (nincs 1.53). Szja:16 % Eho: 14 % az éves és az egyedi értékhatárnak megfelelő éves keretösszeg (200 000 ft. ) és a rekreációs kereten ( 450 000 ) belül, felette 27 % 7
Egyes meghatározott juttatásnak minősül •
•
•
az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja (pl. 10 000 ft. Erzsébet utalványt ad a 8 000 ft. helyett, akkor a 2 000 ft után 27 % az eho); a 71. § szerinti juttatások közül a SZÉP kártya nélkül adott juttatás megfelel az egyedi értékhatároknak, de több mint az éves keretösszeg, azaz 200 000 ft. (pl. helyi bérlet 12 X 10 500 + Erzsébet utalvány 12 X 8000 ft. = 222 000 ft, melyből 22 000 ft. a 70. § szerinti juttatás, tehát 22 000 ft után 27 % az eho); az adóévi keretösszeget és az egyedi értékhatárokat meg nem haladóan , valamint a SZÉP kártyán adott juttatás egyedi értékhatárát meg nem haladóan adott juttatás, ha a rekreációs keretösszegnél (450 000 ft.-nál) a kettő együtt több (pl. Erzsébet utalvány 96 000 ft + munkáltatói hozzájárulás egészségpénztárba 100 000 ft + Szép kártya vendéglátás alszámla 150 000 ft.+ szálláshely alszámla 200 000 ft = 546 000 ft, ebből 96. 000 ft. a 70. § szerinti juttatás, tehát ez után 27 % az eho; 8
Éves keretösszeg megállapítása • évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; • a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
• évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.
9
Rekreációs keretösszeg • évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; • a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
• évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.
10
Kifizetőt terhelő adó megfizetésének időpontja • a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megfizetni az értékhatárt meghaladó rész utáni adót (ez a szabály vonatkozik az egyedi értékhatárokra és a keretösszegekre is) ; • egyesület, alapítvány stb. az adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként; • 2014-re még a régi szabályokat kell alkalmazni az 500 000 ft. feletti részre 2015 májusában; • jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész(ek) után a már teljesített közteher beszámításával ( + 13 százalékot jelent legfeljebb, ha a 71. § szerinti juttatásokat adta a munkáltató);
11
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye • kedvezményezett – biztosított halát kivéve - a biztosított lehet; • 10 éves felhalmozási/várakozási idő kezdete a szerződés ügyfél által történő aláírásának napja; • a 10 év felhalmozási idő nem szükséges a 40 %-ban történt egészségkárosodás vagy a biztosított halála esetén ; • Járadékszolgáltatás: 10. év végéig (biztosított haláláig) kell a járadékszolgáltatást teljesíteni (ha a 6. évben lesz nyugdíjas, akkor 4 évig kell fizetni); • 10 000 ft. alatti havi járadékszolgáltatás esetén a 10. éven belül egyösszegben is teljesíthető a szolgáltatás; 12
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye • Rendelkezni továbbra is a 2013. december 31.-ét követően megkötött szerződés esetén lehetséges. • Értékhatár: Rendelkezés alapjául szolgáló összeg 20 százaléka, de legfeljebb 130 000 forint, - 280 000 forintos korlátra figyelni kell (ÖPT + NYESZ-R+Nyugd.bizt). • Több nyugdíjbiztosítás esetén a rendelkezés szerinti összeg kiutalása a befizetéssel arányosan történhet. • Rendelkezni az első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésig, de legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig fizetett díj alapján lehet. (Nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak az egészségkárosodás miatti részteljesítés.) • Ha az alapbiztosításon belül 10 százalékot meghaladja a kockázati biztosítás, akkor nem tehető rendelkező nyilatkozat a kockázati részre. 13
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye Biztosítási események • A biztosított halála • Öregségi nyugdíjkorhatár elérése • Nyugdíjba vonulás • 40 % mértékű egészségkárosodás
14
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye Kiegészítő biztosítás fogalma pontosításra került. • Külön szerződési feltétele van. • Díja elkülönül a nyugdíjbiztosítás díjától számvitelileg is. • Nem szolgál a rendelkezés alapjául.
15
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye • Nem forintban fizetett biztosítási díjakat az adóév utolsó napja szerinti MNB árfolyamon kell átszámolni, vagy ha nem jegyzik, akkor az euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni (visszamenőleges rendelkezés 2014. évre). • Több biztosítót is meg lehet jelölni (eddig egyet lehetett). • Rendelkezni igazolás alapján lehet. • Átutalás - köztartozás hiányában. 16
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye • A rendelkező nyilatkozat megtételére az a magánszemély jogosult, aki nyilatkozattétel időpontjában rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel. • Nyilatkozatot tehet továbbá az a magánszemély is, aki a a nyilatkozattétel időpontjában a következő okok miatt nem rendelkezik már ilyen szerződéssel: - a szerződésben egy másik személy lépett a helyébe, (és visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem volt) - a szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg - a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (pl. a biztosító felszámolása miatt) szűnt meg. 17
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye • Más EGT államban letelepedett biztosító is köteles a kedvezmény alapjául szolgáló igazolás kiadására. • Az igazoláson a biztosító saját adatait is szerepelten kell a beazonosítás miatt. • Önadózás keretében érvényesíthető a kedvezmény.
18
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye Ha a nyilatkozat teljesítésekor a magánszemély már nem szerződője a biztosításnak: • és a helyébe egy másik személy lép, akkor a biztosító jóváírja a szerződésen az átutalt összeget, feltéve, hogy nem keletkezett visszafizetési kötelezettség; • nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnés esetén a (volt) szerződőnek átutalja; • más esetekben az adóhatóságnak visszautalja; Az adóhatóság – kérelem alapján – a magánszemélynek kiutalja, ha bizonyított, hogy a magánszemélynek fel nem róható okból szűnt meg a szerződés (felszámolás). 19
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye • Ha a biztosítás nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy a szerződés módosítása miatt már nem minősül nyugdíjbiztosításnak, akkor az adóból átutalt összeget 20%-kal növelten vissza kell fizetni. • 2015. évtől fennáll a visszafizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor, függetlenül attól, hogy a szerződés megszűnik-e vagy sem. Az aktuális szerződőnek a korábbi szerződők rendelkezései alapján kiutalt összegeket is vissza kell fizetnie. • A visszafizetendő összeget a biztosító állapítja meg és vonja le. Ha kifizető vagy elegendő fedezet hiányában a levonás nem lehetséges, akkor azt a bevallási határidőig a magánszemélynek kell megfizetni.
20
Teljes életre szóló biztosítások • 2018. január 1-jét követően nem mentes a befizetéskor, hanem egyes meghatározott juttatás lesz a rendszeresen fizetett díj (70.§); • a hozam után a kamat jövedelmekre vonatkozó rendelkezések szerint kell adózni; • 2017 december 31.-éig befizetett összeg egyéb jövedelem lesz pénzkivonás esetén;
21
Biztosításokkal kapcsolatos változás • Szerződőváltás: nem keletkezik adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a más személy (kifizető) által kötött biztosítási szerződésben az eredeti szerződő helyébe lép függetlenül attól, hogy a korábban fizetett díjat megtéríti-e vagy sem. • Nem alkalmazható a fenti szabály kockázati biztosítás esetén, ha a biztosító teljesítésére eredetileg a szerződő kifizető volt jogosult, és a szerződőváltást követően a biztosított vagy más magánszemély válik jogosulttá, és a korábbi díjakat nem téríti meg (9. § (3a). • Ilyen esetben a korábban befizetett díjak után azon a napon keletkezik – egyes meghatározott juttatás címén – adókötelezettség, amely napon a biztosító teljesítésére való jogosultságot a magánszemély megszerzi.
22
Kifizető által kötött felelősségbiztosítás • A 2014. március 15-től hatályos Ptk. 6:541. §-a szerint a jogi személy vezető tisztségviselője az e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel. • Az Szja tv. 4. § (2a) módosított rendelkezése szerint nem keletkezik bevétel a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának fizetésével. A rendelkezés bármely korábbi évre is alkalmazható! 23
Munkavállalói értékpapír-juttatási program (77/C. §) • A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20-áig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program résztvevőinek kiadott tájékoztató másolatát. • A törvényszöveg pontosításával egyértelművé válik, hogy opciós programok esetében is évi 1 millió forint értékű értékpapír juttatható kedvezményesen. • Új előírások a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének esetére ( a program szervezőjének át kell adnia az adatokat a másik vállalkozásnak az adókötelezettség teljesítése miatt). • Elismert programokra vonatkozó átmeneti rendelkezés (Szja tv. 84/Y. §) kiegészítése (aki később lépett be a programba, az is értékpapírt szerző). 24
Egyéni vállalkozókra és őstermelőkre vonatkozó közös szabályok Veszteségelhatárolás • következő 5 adóév bevételével szemben • átmeneti rendelkezés szerint a 2014. december 31-éig keletkezett veszteség összege 2025-ben számolható el utoljára; Ültetvény fogalma: a földforgalmi törvényben foglaltakkal azonos (szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetméter, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetméter, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében 500 négyzetméter); Ingó, ingatlan ingyenes megszerzése esetén értékcsökkenési leírás nem számolható el. 25
Egyéni vállalkozókra vonatkozó további szabályok • Elvárt adóalap a bevétel 2 %-a (eladásra beszerzett árú és az eladott közvetített szolgáltatás értéke nem csökkenti a bevételt). • Átalányadó választása - a Katv. hatálya alóli áttérés esetén; • Átalányadózás megszűnése – mulasztási bírság kiszabása esetén a határozat jogerőre emelkedésének időpontja; • Bevétel és kifizetett költség átszámítása külföldi pénznemben kifejezett áfa alap esetén ; • De minimis támogatások; • Csoportmentességi támogatások; • Az alkalmazottra tekintettel csak a személybiztosítás díja számolható el költségként. 26
Őstermelőkre vonatkozó további szabályok Közös őstermelői tevékenység • közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége; • közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is); Halászoknak önálló de minimis rendelete van és az őstermelői kedvezmény nekik is jár (717/2014/EU rendelet). 27
De minimis szabályok Mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás 1408/2013 /EU - Nehéz helyzetben lévő vállalkozást nem zárja ki - Egy és ugyanazon vállalkozásnál három egymást követő adóévben 15 000 euró lehet (7 500 euró volt korábban) Halászok 717/2014/EU rendelet) 30 000 euró/3 év
28
De minimis 1407/2013/EU- általános rendelet • Változás, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások nincsenek már kizárva. • Maradt a 200 000 euró/ 3 év. • Kereskedelmi árufuvarozásnál is maradt a 100 000 euró/3 év. • Vegyes tevékenységnél - ha elkülöníthető - 200 000 euró, de ezen belül az áruszállítás 100 000 euró lehet. • Teherszállító járművek esetében továbbra sem érvényesíthető (de a csoportmentességibe mehet, mint beruházás, ha belefér a támogatási intenzitásba, akkor a kisváll. kedv. érvényesíthető). Az általános, a mezőgazdasági és a halászati támogatást egybe kell számolni, 200 000 euró/3 év
29
De minimis • A Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítóinak a vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerint adómentesen kifizetett összeg után az Szja tv. 8. § szerint megállapított és meg nem fizetett személyi jövedelemadó a mezőgazdasági termelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. • A Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által kapott, az előzőek szerint kiszámított adó összege csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. 30
De minimis A csekély összegű, adórendszeren kívüli támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.
31
Csoportmentességi rendelet 651/2014/EU Támogatási intenzitás 2014. 07. 01-től (353/2012 Korm. rend.) • a) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban 50%, • b) a Közép-Dunántúl régióban 35%, • c) a Nyugat-Dunántúl régióban 25%,
32
Csoportmentességi rendelet Kis és középvállalkozások vehetik igénybe 651/2014/EU
• d) a Közép-Magyarország régióban •
•
da) Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu, Valkó, Vámosmikola, Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken 35%, valamint db) Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár és Solymár településeken 20%.
Agrár csoportmenteségi rendelet 702/2014/EU 33
Adómentes bevételek • lakáscélú munkáltatói támogatás adható akadálymentesítésre is; • termőföld értékesítés mentessége - az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja;
34
Lakáscélú munkáltatói támogatás 15/2014 (IV.3) NGM rendelet (Mk. 50. szám) Csak a munkavállalónak adható Célja - lakáscélú felhasználás (lakás vásárlása, építése, korszerűsítése) - a lakáscélra felvett banki hitel visszafizetése - volt munkáltatótól felvett hitel visszafizetése - munkáltató által adott lakáscélú kölcsön elengedése
35
Lakáscélú munkáltatói támogatás Az adómentesség feltételei (főszabály szerint a munkáltató vizsgálja a mentesség feltételeit, de megállapodhat a pénzintézettel, vagy a kincstárral) • a támogatás több munkáltatótól egymást követően kapott juttatás esetében sem lehet több 5 év alatt 5 millió forintnál; • a támogatás nem lehet több a lakás vételárának, építési költségének 30 százalékánál; • a lakás szobaszámának meg kell felelnie a méltányolható lakásigény kormányrendeletben szabályozott mértékének; • a támogatást hitelintézeten vagy a kincstáron keresztül kell folyósítani; • a munkáltató rendelkezik az NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal, bizonylatokkal.
36
Lakáscélú munkáltatói támogatás Az összeg felhasználását igazoló okirat • a lakás megvételét igazoló adásvételi szerződés, tulajdoni lap, a vételár átadásáról szóló átvételi elismervény • építkezésről szóló számla • fennálló lakáshitel visszafizetéséhez adott támogatás esetén folyószámla-kivonat vagy banki igazolás bizonyíthat.
37
Lakáscélú munkáltatói támogatás Az igazolások beszerzésének határideje • vásárlás esetén a támogatás folyósításának évét követő év május 31. napja, • lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén ez az időpont egy évvel kitolódik. Igazolás hiánya • A támogatás 20 százalékkal növelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. • A jövedelem megszerzésének időpontja főszabály szerint a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez stb. adott támogatás esetén azonban egy évvel későbbi időpont. • A jövedelem után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és egyéni járulékokat, a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. • A jövedelem akkor is munkaviszonyból származik, ha a magánszemély munkaviszonya időközben megszűnik.
38
Lakáscélú munkáltatói támogatás 1. 2.
3. 4.
a munkáltatónak a támogatás folyósítását megelőzően nyilatkoznia kell a saját hitelintézete felé arról, hogy támogatást nyújt; a munkáltatónak a saját hitelintézetén keresztül a magánszemély számlájára (akár a folyószámlájára) kell a támogatást utalnia; a hitelintézetnek az adóévet követően január 31-éig igazolást kell kiadnia a munkáltatónak és adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak; 2014-es támogatás esetén a magánszemélynek 2015. április 15-éig (vagy május 31-éig) a munkáltatónak át kell adnia egyrészt a lakás szobaszámáról és az előző munkáltató által adott támogatás összegéről szóló nyilatkozatát, másrészt a lakásban lakó családtagok lakcímkártyájának másolatát, harmadrészt a lakás megvételéről szóló adásvételi szerződés és a hitelszerződés másolatát, folyószámla kivonatot,
39
Lakáscélú munkáltatói támogatás • A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigény mértéke • - egy-két személy esetében a lakás legfeljebb három lakószobás, • - három személy esetében legfeljebb három és fél lakószobás, • - négy személy esetében legfeljebb négy lakószobás lehet. • A vizsgálatkor a lakás szobaszámát és az együttköltöző családtagok számát kell a munkáltatónak megállapítania, bekerülési értéknek a 2-s korlát miatt nincs jelentősége. • Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát pedig a családtagok lakcímkártyának másolata igazolja. • Ha a méltányolható lakásigény feltételét már bármely korábbi időpontban vizsgálták, akkor a méltányolhatóság a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható.
40
Egyéb változások • Osztalék jövedelem lesz katások esetében a társaság nyereségéből a kültagnak kifizetett összeg • Külföldi előadóművész- távozás előtt, vagy meghatalmazott esetében a távozást követő 90 napon belül kell az szja-t megfizetni és eho-t is kell fizetni (nem kifizetőtől származik a bevétel); • 2015. évtől minden Kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj adómentes. • Nem kell bevételként figyelembe venni a hitelintézetekről szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által megvásárolt követelés elengedett összegét. 41
Kisadózó vállalkozások tételes adója • Tartozások vizsgálata az adóév utolsó napján – 100 000 ft-ot nem haladhatja meg; • Kisadózó bejelentése - TAJ számot is be kell jelenteni; • Kisadózó nyilatkozata - biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre; • Munkaviszonytól való elhatárolás – megdöl a vélelem, ha nem minősül főállásúnak és bevételének több mint 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel nem áll a főfoglalkozása keretében jogviszonyban; • Szünetelő havi bejelentési kötelezettsége megszűnik; • Eva hatálya alá történő áttérés esetén sem kell leadózni a kata hatálya alá történő bejelentkezéskor nyilvántartásba vett készlet értékét;
42
Cégautóadó • A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja . • Mentes az adó alól az a személygépkocsi amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át. 43
Cégautóadó • Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. • A mentes személygépkocsi adóját nem megállapítani, arról nem kell bevallást adni .
kell
44
EVA • Adóalanyiság választása lehetséges 1 000 ft. köztartozás alatt is • Az osztalék utáni adót kiváltó adó bevallása KIVA-ból EVA-ba való áttérés esetén - az adózó az üzleti évre vonatkozó kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vallja be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg. 45
EKHO ???? (Saláta törvény tervezetében van) Bevételi értékhatár emelkedések 25 millió helyett 60 millió 50 millió helyett 125 millió ( ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) 100 millió helyett 125 millió (ha a magánszemély az adóévben az
országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója)
46
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
47
