Az egyes megyékben kimutatott havi átlagos összevont jövedelem összege és változása Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35,1%-a, 3.076,3 Mrd Ft.
Személyi jövedelemadó 2015. évi változásai
Az átlagos havi jövedelmek országos szinten 3,3%-kal emelkedtek.
A legmagasabb dinamika Tolna Megyében volt 7,1%-kal, a legalacsonyabb Nógrád Megyében 0,2%-kal, ahol az országban egyedüliként csökkent az átlagos havi jövedelem.
Legmagasabb: Főváros: 228.941 Ft/fő
Országos átlag: 171.590 Ft/fő
Legalacsonyabb: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye: 132.309 Ft/fő
Családi kedvezmény (1/2) adókedvezmény ↔ adóalap-kedvezmény 2015-ben maradtak az értékhatárok: 1 és 2 gyermek esetén 62.500,- Ft/eltartott 3 gyermektől 206.250,- Ft/eltartott Elérhető adómegtakarítás 10.000,-/33.000,- eltartottanként. Ha nincs elég szja alap, akkor a fel nem használt adómegtakarítás járulékkedvezményként figyelembe vehető! Sorrend: 1. természetbeni egészségbiztosítási járulékra (4 %), 2. pénzbeli egészségbiztosítási járulékra (3 %), 3. nyugdíjjárulékra (10 %). 2015-től kiegészül a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre. Már év közben lehetőség lesz a közös érvényesítés a nevelőszülő és családi pótlékra egyébként nem jogosult vele közös háztartásban élő házastársa között. Eddig csak az adóbevallásban lehetett érvényesíteni a megosztást.
Családi kedvezmény (2/2) Nyilatkozat az érvényesítéshez továbbra is szükséges Majd a 2015-ös adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban (a magzat kivételével) a kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét is fel kell tüntetni! Kinek adható nyilatkozat: Munkáltató részére Rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek (rendszeres megbízási díj)
2016-tól a két kedvezményezett eltartott esetén fokozatosan duplájára növekszik az adóalap-kedvezmény: 2016-ban: 78.125,2017-ben: 93.750,2018-ban: 109.375,2019-ben 125.000,-
Első házasok kedvezménye (2/2) Amennyiben 24 hónapon belül a házassági életközösségben bármelyik fél jogosulttá válik családi kedvezményre (nevelt gyermek kivételével) megszűnik az első házasok kedvezménye. DE a jogosultság megmarad, amennyiben az egyik fél a házasságkötéskor már jogosult családi kedvezményre ☺ A házasság 24 hónapon belüli felbomlása megszüntetni a jogosultságot.
Nyilatkozat ellenében lehet igénybe venni, melynek során megosztás lehetséges! (mint a családi kedvezménynél) Megosztás az is, ha a jogosultak közül csak az egyik fél veszi igénybe!!! Bevallásban is érvényesíthető.
Első házasok kedvezménye (1/2) Új adóalap-kedvezmény! (és nem adókedvezmény!) Megelőzi a családi kedvezményt! Az a házaspár veheti igénybe, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti. Adóalap-kedvezmény: 31.250,- Ft/hó (mely 5.000,- Ft-tal csökkenti a fizetendő szja-t) A házasságkötés hónapját követő hónaptól vehető igénybe 24 hónapon keresztül! (így max 120.000,- Ft)
A rekreáció jelentése : feltöltődés.
Béren kívüli juttatások 2015-től két féle keretösszeg: Általános keretösszeg: 200.000,- Ft / év Rekreációs keretösszeg: 450.000,- Ft / év DE a kettő együtt max 450.000,- Ft / év
Emlékeztetőül: az általános keretösszegbe csak a béren kívüli juttatásként (35,7 %) adóztatandó érték számít, tehát havi 10.000,- Erzsébet utalványból csak 8000 számít bele a 200 e Ftos értékhatárba. Korábban az 500 e Ft feletti rész utáni 27 % eho-t a következő év május havi kötelezettségként a májusi 08-as bevallásban kellett teljesíteni!
Adózásban minden marad a régi: Keretösszegen és egyéni keretösszegig 35,7 % Keretösszegen és egyéni keretösszeg felett 51,17 % Az éves és egyedi keretösszeg feletti rész után a 27 %-os EHO-t a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani!
Béren kívüli juttatások Általános keretösszegbe tartozó juttatások (évi max 200 e Ft) Üdülési szolgáltatás (MB/fő) Munkahelyi étkezde és/vagy Erzsébet utalvány (12.500/8.000) Iskolakezdési támogatás (MB 30 %-a) Helyi utazási bérlet (mikor adjuk oda !!!) ☺ Iskolarendszerű képzés (MB x 2,5) Szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás (MB 50 %-a) Önkéntes (egészség/nyugdíj), önsegélyező pénztári + foglalkoztató nyugd.szolg.int. támogatás (MB 30 %-a / MB 50 %-a) Rekreációs keretösszegbe tartozó juttatások (évi max. 450 e Ft) SZÉP kártya: évi 450.000,- Ft Három zsebe: 225 e / 150 e / 75 e
+ az évi összevont 450 e Ft-os kereten felül Önkéntes pénztárba célzott szolgáltatásra fizetett munkáltatói adomány MB/fő/év
A biztosítások adókötelezettsége Kockázati biztosítások Életbiztosítás
Egészségbiztosítás balesetbiztosítás, betegségbiztosítás
A díj havi összege a minimálbér 30%-ig adómentes, afölött a kifizető fizeti az adót és ehot ( 51,17%)
A szolgáltatás Adómentes, kivéve napi 15 ezer forint felett a jövedelempótló szolgáltatás (adó 16%, eho 27%, a biztosító levonja)
A biztosítások adókötelezettsége Megtakarítási biztosítások Életbiztosítás
A kifizetés adómentes, a hozam kamatként adóköteles
Nyugdíjbiztosítás Járadékbiztosítás Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező befektetési egységhez kötött életbiztosítás (whole life) WL biztosítások
A biztosítás díja adóköteles, a kifizető fizeti (adó és eho, 51,17 % )
A kifizetés adómentes (10 éves feltétel!) , a feltételeknek meg nem felelő kifizetés kamatként adóköteles
A biztosítás rendszeres díja adómentes. A nem rendszeres díj után a kifizető fizeti az adót, ehot (51,17%)
A haláleseti szolgáltatás adómentes, a visszavásárlás a magánszemélynél adó és eho köteles
Nyugdíjbiztosítás 2014-ben
Jelenleg az Szja tv. 1. sz. mell. 6.9. és 9.6. pontok szerint a rendszeres díj adómentes juttatás Csupán a havi 08-as bevallásban (1408M-06-os lap 457-459-es sorok) kell adatot szolgáltatni. Visszavásárláskor egyéb jövedelem
2018. január 1-től megszűnik az adómentesség a kifizető által rendszeresen fizetett WL biztosítások díja esetén és egyes meghatározott juttatás lesz! Ezután kamatjövedelem keletkezik majd A 2017. 12. 31-ig fizetett és visszavásárolt rész továbbra is egyéb jövedelem
Díj-nemfizetés kezelése (díj szüneteltetés, díjmentesítés) Erre az időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj! Adómentesen csak 2017. 12. 31-ig
Nyugdíjbiztosítás 2015-ös pontosításai
Magyar, vagy EGT tagállamban letelepedett üzleti biztosítóval kötött biztosítási szerződés 2015-től kötelező A biztosító teljesítése kizárólag a következő esetben lehet: tartalmi elemei a biztosított személy halála, tb. nyugellátásra való jogosultság megszerzése, legalább 40 %-os egészség károsodás, a szerződéskori törvényes nyugdíjkorhatár elérése.
WL biztosítások
szerződésnek! A kötelező elemeken kívül más kockázatra a biztosítás nem terjedhet ki !!!
Keletkezett hozam kamatadó mentességet élvez Befizetett összeg 20 %-a de max. évi 130 e Ft rendelkezés az adóról kedvezményként érvényesíthető
Külföldi biztosítónál kötött nyugdíjbiztosítás esetén NAV által közzétett kibővített tartalmú igazolás szükséges (mivel a külföldi nem köteles adatszolgáltatásra a NAV felé). Több biztosítás esetén 2015-től arányosan
Amennyiben a nyugdíjcél nem teljesül (nem történik nyugdíjszolgáltatás, átalakítják a szerződést), akkor a korábbi kedvezményeket 20 %-kal növelten kell visszafizetni
A szerződés kedvezményezettje kizárólag a biztosított lehet (a halál kivételével) A biztosító teljesítésére a 10 éves kötelező várakozási idő elteltével kerülhet sor. Kivéve: a biztosított halála, egészségkárosodás esetén. Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás – függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet –, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is) Járadékszolgáltatásnál is 10 éves kötelező várakozási idő: A 10.000,- Ft/hó alatti járadéknál nem kell 10 évig várni ☺ és egy összegben is teljesíthető. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási díjában a kockázati díjrész nem haladja meg a 10 %-ot, akkor a teljes biztosítási díjra jár a kedvezmény! → példa Amennyiben a biztosítási díj nem Ft-ban kerül befizetésre → dec 31-i MNB árfolyam
Magánszemély 2 db nyugdíjbiztosítással rendelkezik. 2015-ben a kiegészítő biztosításokkal együtt az éves biztosítási díj 200.000,- Ft/biztosítás.
1. Biztosításnál a kiegészítő kockázati rész 8 % Befizetett díj: 200.000,Ebből a kockázati rész: 16.000,Adókedvezmény alapja: mivel nem haladja meg a kockázati rész a 10 %-ot, ezért 200.000,Adókedvezmény: 200 e x 0,2 = 40.000,- Ft
2. Biztosításnál a kiegészítő kockázati rész 14 % Befizetett díj: 200.000,Ebből a kockázati rész: 28.000,Adókedvezmény alapja: mivel meghaladja a kockázati rész a 10 %ot, ezért 172.000,Adókedvezmény: 172 e x 0,2 = 34.400,- Ft
A kapott kedvezményeket 20 %-kal növelten kell visszafizetni Minden olyan vagyoni érték nyugdíjbiztosításból történő kivonása, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak: szerződés visszavásárlása, részvisszavásárlása, kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolása, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatás.
Nyugdíjbiztosítási adókedvezmény Befizetett összeg 20 %-a, max. 130.000,- Ft Több biztosítás esetén a díjfizetés arányában utalják vissza a biztosításokba! A keresztbe kedvezményezés megszűntetése miatt!!!
Magánszemély kapja meg a kedvezményt: ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép nyugdíjcélú kifizetés mellett, ha a szerződés nyugdíjcélú szolgáltatás mellett szűnik meg, ha a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból szűnik meg (pl a biztosító megszűnik) és ezt a NAV felé igazolja.
Azért arányos a visszafizetés, hogy ne lehessen csak az egyikbe visszakérni a pénzt, majd a másikat megszüntetni anélkül, hogy 20 %-kal növelten vissza kellene fizetni a korábbi kedvezményt!!!
Kifizetők által kötött felelősségbiztosítás Új Ptk. szabályaira hivatkozással Nem keletkezik bevétel: a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő (a díjat fizető tevékenységét szolgáló) magánszemély feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.
Ilyenek lehetnek pl.: szakmai felelősségbiztosítás, általános felelősségbiztosítás, vezetői felelősségbiztosítás, munkavállalói felelősségbiztosítás.
Lakáshoz kapcsolódó adómentességek 2014-től a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez adott munkáltatói lakáscélú támogatás is teljes adómentességet kap. 2015-től a lakáscélú felhasználásnál az akadálymentesítés is adómentességet élvez. Feltételek: Támogatást hitelintézet, vagy kincstár útján lehet adni. Max. a vételár, vagy építési ktg. 30 %-ig, de 5 év alatt max. 5 M Ft-ig. Ne haladja meg a méltányolható lakásigényt (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet), újraszabályozva a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet alapján Mi a méltányolható lakásigény? A folyósítás évét követő év május 31-ig kell Beköltözők létszáma: rendelkeznie a munkáltatónak a miniszteri rendelet szerinti igazolásokkal. Lakásépítés, bővítés, korszerűsítés 1-2 fő esetén 1-3 lakószoba között, támogatása esetén a határidő + 1 év. 3 fő esetén 1,5-3,5 lakószoba között, Ha a fenti határidőben a munkáltató nem rendelkezik a 4 fő esetén 2-4 lakószoba között szükséges igazolásokkal, a támogatás 20%-kal minden újabb beköltöző + 0,5 lakószoba megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme. E Lakásérték már nem kötelező jövedelem megszerzésének időpontja a fenti határidő, Méltányolható lakásigény bizonyítása tehát a folyósítás évét követő (második) év május 31!!! Hitelintézet/MÁK, vagy a munkáltató által Munkavállaló együttműködése szükséges az adatok biztosítása miatt
Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos 2015-ös változások Jövedelem- (nyereség-) minimum esetén már NEM csökkentő tétel: ELÁBÉ Eladott közvetített szolgáltatások értéke
Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. (2014-ben még a mulasztás tényleges napjával) Külföldi pénznemben felmerült bevétel és kiadás átszámítása az áfa alany egyéni vállalkozó esetén azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az Áfa alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz. Elhatárolt veszteség (ua. mint Tao esetén): 2015-től 5 éves korlát. 2014-ig keletkezett esetén 2025-ig lehet figyelembe venni.
Ingyenesen szerzett tárgyi eszköz esetén nincs ÉCS lehetőség! Az alkalmazottra kötött személybiztosítás (ahol nem az EV a kedvezményezett) díj költségnek minősül.
KATA
Egyéb változások
A bejelentkezésnél TAJ szám megadása kötelező. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása, vagyis a biztosított jogviszonya a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre. EV szünetelése esetén nem kell havonta megtenni a nemleges bejelentést Az adóalanyiság megszűnik a rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot (és nem a negyedév utolsó napjával) Új (hetedik) vélelem a munkaviszony megdöntésére:
KATA-s osztalék kisadózóként be nem jelentett személy részére: osztalékként adózik (2014-ben még egyéb jövedelem) NA de mi a KATA-s esetén az osztalék???
Kiküldetési rendelvény: Elektronikus úton is előállítható, amennyiben az adatok megfelelnek a papír alapúnál megfogalmazottaknak és a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek.
Amennyiben a kisadózónak van máshol főállású munkaviszonya, vagy főállású társas vállalkozó és ezért nem főállású kisadózó, továbbá a bevételének több mint 50 %-át ne attól a cégtől szerezze, ahol munkaviszonyban áll, vagy ahol főállású társas vállalkozó.
Külföldi művészek egyszerűsített adóztatása
A külföldiek számára akár adóelőnnyel is járhat.
Külföldi művészek egyszerűsített adóztatása • A kettős adóztatást kizáró egyezmények szerint a külföldi előadóművészek Magyarországon is adóztathatók! • 2014-től ezért bevezetik az egyszerűsített eljárást! • Bármely 12 hónapban 183 napnál kevesebb Mo-i tartózkodás • FEOR szerinti tevékenységekre: – – – – –
Ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a mentesítés módszerét alkalmazza, akkor külföldön már nem adóztatható.
Ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a beszámítás módszerét alkalmazza, akkor Magyarországon megfizetett adót le kell vonni a külföldi adóból.
• • • • • • •
2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes, 2726 Színész, bábművész, 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész, 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, vagy 3711 Segédszínész, statiszta.
200 e Ft-os bevételig adómentesség, felette a teljes összeg után adóköteles Bevétel 70 %-a jövedelem (30 % ktg. vélelmezve) Csak 16 % szja kötelezettség Semmilyen kedvezmény nem érvényesíthető! Nem keletkezik Tbj. szerinti biztosítási jogviszony, így nincs más közteher Bevallás (egyszerűsített módon angol-magyar nyelven) és adó befizetés az elutazásig (53INT) 2015-től viszont 14 %-os EHO kötelezettség is keletkezik a 450.000,- Ft-os határig!
JÁRULÉKOK Rendszeres jövedelmet juttató kifizető családi járulékkedvezmény megállapítása Nem eshet kedvezményes adózás alá semmilyen juttatás, ha a megszerzés körülményei alapján megállapítható, hogy azt a magánszemély valójában a tevékenység (munkája) ellenértékeként kapja.
A juttatások tekintetében a kirendelés helye minősül munkáltatónak
A külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem járulékalapot képez (pontosítás) Nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járuléka
A belföldi kölcsönvevő teljesíti az szja és tb. kötelezettségeket
Szociális hozzájárulási adó
Egészségügyi szolgáltatási járulék 2014-ben havi 6.810,- Ft (napi 227,- Ft) 2015-től havi 6.930,- Ft (napi 231,- Ft) Kérelemre a NAV visszamenőleg törli a külföldön élő személyek kötelezettségét (2014. 11. 27-től) amennyiben: Hitelt érdemlően igazolja (tartózkodást, egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirat), hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.
Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni amennyiben:
Szocho kedvezmények
Szocho kedvezmény korlátozása
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén nincs arányosítás a Gyed, gyes, gyet után, ill. gyed, gyes, gyet mellett munkába visszatérők foglalkoztatása esetén adható kedvezménynél
Költségvetési szervnek minősülő kifizető nem érvényesítheti a következő szocho kedvezményeket:
A foglalkoztató az első 2 évében a havi munkabér, de legfeljebb havi 100.000 forint után 27 % szocho adókedvezmény, a foglalkoztatás 3. évében pedig, 14,5 % szocho adókedvezményt vehet igénybe. Ha az ellátások után jön vissza dolgozni, akkor max 45 hónapig jár a kedvezmény, melyet az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól kell számítani. Az ellátások megszűnéséről, vagy folyósításáról igazolást szükséges. 2014-től (GYED extra keretében) a 3 vagy több gyermeket nevelő szülő foglalkoztatása esetén 3 ! + 2 év (69 hónapon belül)
Magyarországon kiküldetésben foglalkoztatottak 3. országban biztosítási jogviszonnyal rendelkezik Magyarországon dolgozik: kiküldetés, kirendelés, munkaerő kölcsönzés keretében.
2 évig nem keletkezik biztosítási jogviszonya, mely 2 évet 2013. január 1-től kellett számítani. 2015-től a 2 évet 2013. 07. 01-től kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. 07. 01-el jöhet létre Még akkor is, ha a kiküldetés, kirendelés, kölcsönzés 2013. 07. 01-je előtt kezdődött.
ÁFA változásai
A teljesítés időpontja a számvitelben és az áfa tv. szerint
A teljesítés időpontja a számvitelben és az áfa tv. szerint a fizetendő adót a teljesítéskor kell megállapítani, ha az áfa törvény másként nem rendelkezik.
Általános szabály:
Főszabály: Szt. szerint
=
Ptk. szerinti
=
A valóságban a teljesítés időpontja az áfa törvény szerint gyakran eltér a számviteli törvény teljesítési időpontjától. Szt. szerint
=
Ptk. szerinti
=
Egyéb esetek
Áfa tv. szerint
Áfa tv. szerint
A számlán ebben az estben fel kell tüntetni az Szt. szerinti teljesítési időpontot is. Ha a teljesítési időpontok eltérő áfa bevallási időszakot érintenek, akkor az áfa összegét egyéb követelésként, illetve egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a könyvelésben.
Ha az ügylet természetben osztható, akkor a részteljesítés időpontja Ha a díjat bíróság (hatóság) állapítja meg a közlés (kézbesítés) napja Határozott időre szóló elszámolás esetén a fizetés esedékességének napja, de legkésőbb a 12. hónap utolsó napja (változás lesz!) Előleg: pénz esetén a kézhezvétel, a jóváírás napja, egyéb estben a vagyoni előny megszerzésekor keletkezik Zártvégű lízing esetén az átadás napja Számla teljesítés nélküli kibocsátása esetén az 55. § (2) bekezdés szerint
A teljesítés időpontja a számvitelben és az áfa tv. szerint
Időszakos elszámolású ügyletek
Az adófizetési kötelezettség és a teljesítési időpont eltér egymástól Ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy időszakonkénti fizetésben állapodnak meg, Ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a 3 eset közül az, amelyik korábban következik be: a számla kézhezvétele az ellenérték megfizetése a teljesítést követő hónap 15. napja
VAGY a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. Példa időszakonkénti elszámolásra: fuvarozási szolgáltatások során a felek havonta számolnak el
Közösségen belüli értékesítés, beszerzés esetén: a számla kibocsátásának napja a teljesítést követő hónap 15. napja
Példa időszakonkénti fizetésre: lízingügylet, amelynek során a fizetéssel érintett időszak az egyes díjrészletek esedékessége közötti időszak Példa az ellenérték meghatározott időszakra történő megállapítására: átalánydíjas tanácsadási szolgáltatás
Időszakos elszámolású ügyletek
Időszakos elszámolású ügyletek
Példa adómentes közösségi értékesítésre
Ha az időszak meghaladja a 12 hónapot, a 12. hónap utolsó napjával részteljesítés valósul meg.
Elszámolási időszak: február 15-től március 14-ig. Fizetési határidő: április 5.-e. Első részidőszakról kiállított számla kelte: március 6. Második részidőszakról kiállított számla kelte: március 21. Melyik időszaki bevallásban és összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni az ügyletet?
Közösségi adómentes értékesítés és termékbeszerzés esetén, ha az elszámolási időszak túlnyúlik egy naptári hónapon, akkor részteljesítésként teljesítési időpont a naptári hónap utolsó napja is.
Ez azonban nem írja felül a közösségi adómentes értékesítésre vonatkozó adókötelezettség keletkezésének időpontját. (A számla kelte, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napja)
Megoldás Elszámolási időszak II. 15
III. 14.
II. 28. Részszámla II. 28. teljesítéssel
Fizetési határidő IV. 05.
Részszámla IV. 5. teljesítéssel
Mindkét ügyletet a március havi bevallásban
Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja (58. § (1) bek. és 58/A. §.)
Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja [58. § (1a) bek. a.) és b.) pont]
FŐSZABÁLY
ELTÉRŐ SZABÁLY
Ellenérték megtérítésének esedékessége
Elszámolási időszak utolsó napja
Hatályba lépés
Fokozatos bevezetés!
a számla, nyugta kibocsátásának időpontja, ha a bizonylat kibocsátása és a fizetés esedékessége is az időszak vége előtt van.
2016. 01. 01. de 2015. 07. 01. a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadói szolgáltatás esetén
Átmeneti szabály (296. §, 297. §) 2015. június 30.-át, illetve 2015. december 31.-ét követően kezdődő időszakra kell alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30.-át, illetve 2015. december 31.-ét követő időpont.
Elszámolási időszak
Számla kelte a teljesítés időpontja
Fizetés esedékessége
Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja [58. § (1a) bek. a.) és b.) pont] ELTÉRŐ SZABÁLY
Példák Gazdasági esemény
a fizetés esedékessége, de legkésőbb az időszak végétől számított 30. nap, ha
2015. június havi könyvelési díj* 2015. július havi könyvelési díj*
a fizetés esedékessége az elszámolási időszak vége utánra esik. 30 nap
Elszámolási időszak
A teljesítés időpontja
1. Fizetés esedékessége a teljesítés időpontja
2. Fizetés esedékessége
2016. február havi bérleti díj
Fizetés esedékessége
Számla kelte
2016. 2016. 2016. 2016. 2016.
2016. 2016. 2016. 2016. 2016.
02. 28. 02. 05. 02. 05. 03. 05. 04. 05.
Számla kelte
Teljesítés időpontja
2015. 06. 15.
2015. 06. 02.
2015. 06. 15.
2015. 07. 15.
2015. 06. 30.
2015. 07. 15.
2015. 06. 25.
2015. 06. 20.
2015. 06. 25.
2015. 07. 10.
2015. 07. 05.
2015. 07. 05.
2015. 08. 10.
2015. 08. 05.
2015. 08. 10.
2015. 07. 10.
2015. 07. 15.
2015. 07. 15.
2015. 07. 10.
2015. 08. 05.
2015. 07. 31.
2015. 09. 10.
2015. 09. 05.
2015. 08. 30.
2015. 07. 31.
2015. 07. 25.
2015. 07. 31.
*A könyvelési díj a könyvelő által júniusban, illetve júliusban végzett munkáért járó ellenérték, függetlenül attól, hogy a könyvelő mely időszak adatait dolgozza fel!
Előleg
Példák Gazdasági esemény
Fizetés esedékessége
02. 01. 02. 02. 02.
25. 30. 01. 15. 25.
Teljesítés időpontja
2016. 02. 28. 2016. 01. 30. 2016. 02. 01. 2016. 03. 05. 2016. 03. 30.
Ha az áfa szerinti teljesítést megelőzően az ellenértékben beszámítható vagyoni előnyt juttatunk (Csere is) Az áfa törvénynek saját előleg fogalma van. Ez független a polgári jogi, vagy a felek által alkalmazott elnevezéstől Az adófizetési kötelezettség a pénz kézhezvételekor, jóváírásakor, egyéb estben a vagyoni előny megszerzésekor keletkezik Szerződésen vagy jogszabályon alapuló kötelezettség alapozza meg ÁFA szempontjából nem minősül előlegnek, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja. Nem kell előlegszámlát kiállítani a közösségi adómentes értékesítéshez átvett, megszerzett előlegről. A pénzmozgás dokumentálásához számviteli bizonylat is elegendő. A bevallásban sem kell szerepeltetni.
Előleg
Előleg
Mikor keletkezik előleg címén adókötelezettség? Régi szabály
Foglaló
Új szabály 2012-től
ha az adó fizetése a teljesítésre kötelezett adóalanyt terheli
Az áfa bevallásban és az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell A feltételnek megfelelő átvett előlegről is számlát kell kibocsátani, de ez nem eredményez áfa fizetési kötelezettséget Magyar adóalany nyújt külföldi adóalanynak szolgáltatást, amelynek teljesítési helye a 37. § alapján külföld
az előleg adófizetési kötelezettséget keletkeztet akkor is, ha
a külföldről igénybe vett, 37. § hatálya alá tartozó szolgáltatások után a vevő az adófizetésre kötelezett
Az előleg ebben az esetben nem tartalmazza az áfát, azt az előleg összegére kell felszámítani!
Adómentesség
Polgári jogilag nem tekinthető előlegnek, az áfa szempontjából igen: a foglaló a teljesítést megelőzően esedékes, amelyet később az ügylet vételárában beszámítanak.
Ajánlati biztosíték (bánatpénz) Ügyvédi letét
Előleg annál a félnél, aki a pályázatot megnyeri, de csak attól a naptól, amelyen a nyerés ténye kiderül. Az ajánlati biztosíték a nyertes félnél számít be az ellenértékbe. A többiek a pénzt visszakapják, tehát nem válik az ellenérték részévé. Az ügyvédi letétből előleg akkor lesz, ha azt az ügyvéd átadja a teljesítésre kötelezettnek.
Ptk. Szerinti „valódi” bánatpénz
Nem előleg, hanem teljesítés ellenértéke. A bánatpénzt kapó fél szolgáltatást nyújt a bánatpénzt fizető félnek azzal, hogy a szerződésszegés jogkövetkezményeit nem érvényesíti.
Óvadék (kaució)
Csak akkor minősül előlegnek, ha a felek a megállapodásuk alapján az ügylet ellenértékében be fogják számítani.
Portfólió kezelés EU Bíróság C-44/11 sz. ítélete alapján történt módosítás
A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel
Közszolgáltató fogalmában beletartoznak az önkormányzatok és a társulások is az általuk ellátott tevékenységek tekintetében (pontosítás) [85. § (4) bek. a.) pont] A szerencsejáték szervezésére vonatkozó koncessziós jog átengedése [86. § (1) bek. i) pont]
A tevékenység speciális jellegére tekintettel
Haditechnikai eszközök nemzetközi megállapodáson alapuló beszerzése [86. § (1) bek. m) pont] Marad az adómentesség az ún. „kollektív” befektetések kezelése esetén. [86. § (1) bek. g) pont és (3) bek.]
A portfólió kezelés 2015. január 1-től az egyéni ügyfelek esetén nem lesz adómentes Adómentes marad: a befektetési és kockázati tőkealap kezelés, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió kezelése, magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió kezelés (kollektív pénzek befektetése kezelése)
Amennyiben a portfólió kezelést időszakos elszámolású ügyletként nyújtják, akkor azon időszakokra vonatkozóan kell az adókötelezettséget először alkalmazni, amelyek 2014. december 31-ét követően kezdődnek.
Levonási jog Motorbenzin áfa-ja [125. § (2) bek. j) pont] Adószám törlése [137. § (3) bek.] Lakóingatlan beszerzés áfa-ja [125. § (2) bek. d) pont]
Viszonteladók jogosultsága [222. § (1) bek. a) pont]
Motorbenzin áfa-ja [125. § (2) bek. j) pont] Kísérleti fejlesztés keretében környezetet kímélő motorok technológiai fejlesztéséhez használja. Amennyiben a benzint közvetlenül úgy használják fel, hogy az anyagjellegű ráfordításként egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be! Az üzemanyagból egy másik termék lesz. Például: motorbenzinnek nem minősülő üzemanyag gyártásához motorbenzint vásárol és használ fel.
Hatályba lépés: 2014. november 27., de elévülési időn belül visszamenőlegesen is alkalmazható!
Adószám törlése [137. § (3) bek.]
Lakóingatlan beszerzés áfa-ja [125. § (2) bek. d) pont]
Az adólevonási jog elenyészik akkor is, ha az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törlik.
Levonható, ha
Az adólevonási jog az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozik, a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette. (hivatkozás változás)
Viszonteladók jogosultsága [222. § (1) bek. a) pont] Régi szabály
Új szabály
a) előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
a) a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez – ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is – importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
Lakóingatlanhoz kapcsolódó adókötelezettség alóli kijelentkezés Adókötelessé tétel esetén 5 évig nincs kilépési lehetőség. Bejelentkezés értékesítésre és hasznosításra. A lakáspiac fellendülése érdekében: 2015. 02. 28-ig az 5 éven belül is ki lehet jelentkezni az adókötelesség alól. Az adómentesség ebben az esetben 2015. január 1-től alkalmazandó!
A változás lényege: csak a beszerzéshez kapcsolódó input áfa nem vonható le, az egyéb input áfa viszont az általános szabályok szerint igen. (példa szgk.)
Arányos áfa kötelezettség van az ingatlan áfa mentes eladása során, amennyiben korábban az áfa levonásra került.
Fordított adózás
Fordított adózás
Az adófizetési kötelezettség és a teljesítési időpont eltér egymástól
Ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a 3 eset közül az, amelyik korábban következik be: a számla kézhezvétele az ellenérték megfizetése a teljesítést követő hónap 15. napja Közösségen belüli értékesítés, beszerzés esetén: a számla kibocsátásának napja a teljesítést követő hónap 15. napja
Építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan értékesítésére (Áfa tv. 10. § d) pont) átadásánál : 139. § Munkaerő kölcsönzésre (Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pont) Egyes vas- és acélipari termékek értékesítésére (Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pont, 6/B. melléklet)
Fordított adózás
Fordított adózás
Építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan (Áfa tv. 10. § d) pont) értékesítése : 139. § A termékértékesítésnek minősülő, építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanátadások esetében abban az esetben is a fordított adózás szabálya alkalmazandó, ha az értékesítő belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, feltéve, hogy a beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany.
Munkaerő kölcsönzésre (Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pont)
Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz: munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében. (munkaerő-közvetítés)
2015. január 1-től hatályos módosítás
Bevallás változásai
Fordított adózás Egyes vas- és acélipari termékek értékesítésére (Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pont, 6/B. melléklet) Az adót a termék beszerzője fizeti az Áfa tv. 6/B. mellékletében felsorolt termékek (vasak, csövek), amennyiben azok nem tartoznak az Áfa tv. használt ingóságokra vonatkozó hatálya alá. Akkortól, amikor az ügylet teljesítés időpontja 2015. 01. 01. utáni. Adatszolgáltatási kötelezettség az adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásban (Art. 31/A. §) Eladó vevő adószáma teljesítés napja Vámtarifaszám szerinti bontásban (E Ft-ban, kg-ban)
Belföldi összesítő jelentés (Art. 31/B. §, 169. § d) pont, dc) alpont, 293. §) A bevallás gyakoriságának változása [Art. 1. sz. melléklet I. B. 3. pont ac) és an) és b) alpont)]
Vevő eladó adószáma teljesítés napja Vámtarifaszám szerinti bontásban (E Ft-ban, kg-ban)
Összesítő nyilatkozat gyakorisága (új szabály) (Art. 8. sz. melléklet I. C. pont)
Bevallás változásai
Bevallás változásai
Belföldi összesítő jelentés (Art. 31/B. §, 169. § d) pont, dc) alpont, 293. §)
A bevallás gyakoriságának változása [Art. 1. sz. melléklet I. B. 3. pont ac), an) és b) alpont)]
2014-ben 2 M Ft-os értékhatár 2015-től 1 M Ft-os értékhatár lesz. Változik a számla tartalmi követelménye (adószám!) Választás alapján ☺ akár az 1 M Ft alatti számlákról is készíthető összesítő jelentés. Olyanokról is, amelyeken nem szerepel a vevő adószáma. 2014-ben 2015. évi teljesítés időponttal kibocsátott 2 millió forint alatti áfa tartalmú számla alapján a levonási jog gyakorolható akkor is, ha azon a vevő adószáma nem szerepel.
Az éves bevallásra kötelezett, ha a 2 évvel korábbi termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó adó nélküli bevétele az 50 M Ft-ot eléri vagy meghaladja, negyedéves bevalló lesz. Jogelőd nélkül alakuló adóalany a bejelentkezés évében és az azt követő évben havi bevallásra kötelezett!!! Átalakulással létrejövő adózó a jogelőd áfa bevallási gyakorisága szerint, több jogelőd esetén a gyakoribb bevallásra kötelezett szerint tesz eleget bevallási kötelezettségének.
Bevallás változásai
A teljesítés helye a számvitelben termékértékesítésnél
Összesítő nyilatkozat gyakorisága (új szabály) (Art. 8. sz. melléklet I. C. pont)
A számvitelben nincs definiálva a teljesítés helye.
Változás előtt Az összesítő nyilatkozatadási kötelezettség a bevallás gyakoriságához igazodik. Azonban ha az adóalany negyedéves bevalló, de a Közösségen belüli adómentes értékesítése a negyedévben meghaladja a megadott 50.000 eurónak megfelelő pénzösszeg küszöbértékét, akkor az összesítő nyilatkozatát havonta kell benyújtania.
Számviteli szempontból a termékexport, illetve a termékimport vonatkozásában a fő rendező elv az, hogy a külföldiek és a belföldiek közötti termékforgalom Magyarország államhatárát átlépi-e vagy sem. Az ellenérték elszámolásának pénzneme a megítélést nem befolyásolja.
A teljesítés helye az áfában termékértékesítésnél Változás után Akkor is havonta kell az összesítő nyilatkozatot benyújtani, ha a Közösségen belüli termékbeszerzése áfa nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a fenti összeget.
Általános szabály
Különös szabályok
Speciális szabály
Ahol a termék a teljesítéskor van, ….
Láncügyletek…..
Fel- vagy összeszerelés tárgya, …..
A teljesítés helye a számvitelben szolgáltatásnyújtásnál A szolgáltatás külföldivel való kapcsolatának megítélése alapján történik a besorolás. A fő rendező elv tehát az, hogy a szolgáltatásnyújtás külföldiek és belföldiek között történik-e vagy sem. Ennek alapján döntünk arról, hogy export vagy belföldi az értékesítés. A beszerzés tekintetében az Szt-ben nincs ilyen érdemi megkülönböztetés. Az ellenérték elszámolásának pénzneme a megítélést nem befolyásolja. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van.
A teljesítés helye az áfában szolgáltatásnyújtásnál Fő szabály Ahol a szolgáltatást igénybevevő gazdasági célú letelepedése van
Ahol a szolgáltatást nyújtó székhelye van, nem adóalany igénybevevő esetén
Különös szabályok Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások, ……
2015-ös változás a távolról is nyújtható szolgáltatások esetén (1/2) Választható adóbevallási formák: Általános szabály: ahogy eddig is, regisztrálás és helyi adószám alatt bevallás az érintett államban. Különös szabály: (MOSS – Mini Egyablakos Rendszer) Nincs letelepedés abban az államban, ahol a szolgáltatást a nem adóalany igénybe veszi. A székhely szerinti államban történik a másik államba a nyilvántartásba vétel.
Bejelentkezés, regisztráció és bevallás a MOSS portálon: https://moss.nav.gov.hu/ ügyfélkapus bejelentkezéssel
2015-ös változás a távolról is nyújtható szolgáltatások esetén A 1042/2013/EU végrehajtási rendelet alapján A távolról is nyújtható szolgáltatásokra: távközlési szolgáltatás, műsorszolgáltatás, elektronikus szolgáltatás.
A változás a B2C esetet érinti (egyszerűsítés)
Teljesítési hely B2B esetén főszabály (37. §) fordított adózás B2C esetén, ha az igénybe vevő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye EU-ban van, akkor ez a lakóhely, vagy szokásos tartózkodási hely B2C esetén, ha az igénybe vevő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye EU-n kívül van, akkor a szolgáltatás nyújtó székhelye.
2015-től bevallás a különös szabály választása esetén (2/2) Nem kell országonként bevallást benyújtani, hanem minden teljesítési helyre vonatkozóan egy összevont bevallás kerül benyújtásra. A bevallás benyújtása negyedévente (követő hónap 20. napjáig) Ezeket a bevallási adatokat a NAV továbbítani fogja mindazon tagállamok részére, amelyek a bevallásában feltűntetésre kerültek.
Minden állam saját adómértékét Adó befizetése: Nem kell országonként befizetni A székhely szerinti országban kell a befizetést teljesíteni EUR-ban Az EUR-ra történő átszámítás (ahol nem EUR van) az Európai Központi Bank árfolyama alapján történik
„Önellenőrzés”: a bevallás adatait a benyújtás határidejétől számított 3 éven belül lehet helyesbíteni! Levonási jog a bevallásban NEM érvényesíthető !!! Azt külön visszatéríttetési eljárásban (ELEKÁFA)
Tehát a különös szabályok esetén a feladatok: Tisztázni, hogy a végzett tevékenység beletartozik-e a távolról is nyújtható szolgáltatások közé? Ezeket a szolgáltatásokat nyújtjuk-e más tagállamban lévő nem adóalanyok részére? Megismerni ezen országok áfa fizetésével kapcsolatos szabályokat. Bejelentkezni az érintett államba, vagy regisztrálni a MOSS rendszeren keresztül. Bevallásokat elkészíteni és az áfa befizetéseket teljesíteni.
ELEKÁFA
3 havonta, de így a visszatérítéssel érintett héa nem lehet kevesebb 400 €-nál. Évente, de így a visszatérítéssel érintett héa nem lehet kevesebb 50 €-nál.
Benyújtási határidő: max. a visszatérítéssel érintett időszakot követő év szeptember 30-ig! Benyújtás a NAV felé Esetenként szkenelve csatolni a bizonylatot is! (számla, vagy nyugta?)
Azon adóalanyok használhatják, akik az EU valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetését kezdeményezik. xxELEKÁFA – kötegelt nyomtatvány Pl.: üzemanyag, szállás, taxi, stb. Olyan ügyletek, ahol a származási ország elve szerint történt a számlázás. Tagállamonként külön nyomtatvány Számlánként, bizonylatonként
5 %-os adómérték
(2/2)
Visszatérítési időszak és érték:
Nincs jogosulatlan visszaigénylés ☺
ELEKÁFA (1/2)
Áfa tv. 295. § és a 3. sz. melléklet I. 25-48. pont
Újabb húsfélék adóznak 5 %-os áfa mértékkel A köztes terméknek minősülő nagy testű állatok: szarvasmarha, juh, kecske.
Milyen formában: élő állatként, egyben, félben, frissen, vagy hűtve.
Kezelőszemélyzet nélküli automata A kezelőszemélyzet nélküli automatából történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében az ellenérték megtérítését követően 15 napos ésszerű időn belül kell számlát kibocsátani a vevő kérésére. Élelmiszerértékesítő automaták bejelentése: 30 e Ft-os igazgatási díj Első alkalommal 2015. 01. 01-03. 31. között, majd az értékesítést megelőző napon, de legkésőbb az értékesítés megkezdésekor bejelentési kötelezettség. A megszüntetést is be kell jelenteni.
NETA 2015 ALKOHOLOS ITAL ADÓKÖTELEZETTSÉGE MÉZESKALÁCS MENTESSÉGE ÁTMENETI SZABÁLY
Az áfa raktárra vonatkozó szabályozás A külföldi adóalany mentesül a bejelentkezés alól, ha: az adóraktározási eljárás hatálya alá tartozó terméket közösségen belül értékesítik és az adókötelezettséget helyette az adóraktár üzemeltetője teljesíti Feltétel: írásos meghatalmazás
ALKOHOLOS ITAL ADÓKÖTELEZETTSÉGE
Jöt. szerinti alkoholtermék, kivéve - Jöt szerint mentes italok [Jöt 68. § (1)] (pl. gyógyszernek minősülő ital) - gyümölcspárlat [110/2008 EK rendelet II. melléklet 6. és 9.] - adalékanyagot nem tartalmazó legalább 7 féle gyógynövényből készített alkoholos ital
Adómérték sávosan differenciált 20 forinttól 900 forintig
ÁTMENETI SZABÁLY MÉZESKALÁCS MENTESSÉGE
nem tartozik a hatálya alá, a nem cukrozott készítmény
Neta kötelezettség
legalább 20%-nyi méz legfeljebb 40% cukortartalom
a szabadforgalomba bocsátáskor a szabadforgalomba bocsátó
Környezetvédelmi termékdíj Bővül a termékdíj köteles termékek köre 2015.01.01-től: • egyéb műanyag termék (pl.: művirág, ……….) • egyéb vegyipari termék (pl.: szappanok, ……..) • irodai papír (pl.: fénymásoló papír, ………..)
Kibővül az elektronikai termékek, berendezések alá tartozó termékek köre (pl.: ipari méretű berendezések) Mentesül a belföldön külföldi vevő részére történő raklap értékesítés
Társasági adó 2015. évi változásai
Adóalanyokban bekövetkezett változás Új adóalany: 2014. 03. 15-től: a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon A kezelt vagyon mint elkülönült személy a belföldi adóalany. Mivel belföldi illetőségű adóalany, ezért a társaságiadó-kötelezettsége teljes körű, vagyis a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed!
Nem adóalany: 2014. 09. 16-tól: 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap. az Országos Betétbiztosítási Alap és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény
Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység (pontosítás) 2014-ben: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztés tevékenység közvetlen költsége is;
2015-től: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve
Fogalmi változások Kapcsolt vállalkozás eddig:
2015-től kiegészül:
Szavazati jogok többségével való rendelkezés közvetlen, vagy közvetett formában
Az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg (közös ügyvezető)!
Jogosultság a vezető tisztségviselők többségének megválasztására.
Azt kell tehát nézni, hogy ki rendelkezik önálló aláírási joggal mindkét cég ügyeivel kapcsolatban – áttekinteni a cégkivonatokat!!!
Bejelentési kötelezettség Art. 23. § (4) b) pont alapján az első szerződéskötést követő 15 napon belül a NAV felé (xxT201T nyomtatványon)
Más jogszabályok hivatkozása a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokra (az adóalap meghatározása miatt fontos): Helyi adó, Reklámadó
Jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározása 2015-től szigorodik az adóalap meghatározás a csökkentő tételek közül kikerül az ELÁBÉ és az eladott közvetített szolgáltatások értéke
az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység;
A módosítás tartalmi változást nem jelent, csupán pontosítást
2014. 03. 15-től a kezelt vagyonra (bizalmi vagyonkezelés esetén) nem kell alkalmazni a jövedelem- (nyereség-) minimum szabályokat! (nyilatkozattétel sem kell) De csak a vagyon mentesül, a vagyonkezelő, vagyonrendelő, kedvezményezett, ha Tao alany, akkor ő nem!
Példa
Nyereségminimumra vonatkozóan egy kis statisztika 2013-ban
Feltételezzük, hogy az AEE és az adóalap közül a magasabb nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot. Összes bevétel: 25.000 E Ft ELÁBÉ: 18.000 E Ft Eladott közvetített szolgáltatások érték 1.000 E Ft Tagi kölcsön átlagos állománya 6.000 E Ft Tagi kölcsön előző évi záró állománya 3.000 E Ft
Adóbevallást benyújtók száma (tao.)
400.540
Nyereségminimum szerint adózók száma
130.727
Költségvetés többletbevétele a minimum adóból millió forintban
4.709
A nyereségminimum szerint adózókból 123.333 adózó mikrovállalkozás.
Megállapítás: szeretünk adózni!
Megoldás 2014-ben
25.000 E Ft - 18.000 E Ft - 1.000 E Ft + 1.500 E Ft (6000-3000) 50 %-a 7.500 E Ft Adóalap:150 e Ft (7.500 e x 0,02)
2015-ben
25.000 E Ft
Adóalap módosító tételek Felsőoktatás támogatása
Vezteségelhatárolás
+ 1.500 E Ft (6000-3000) 50 %-a 26.500 E Ft Adóalap 530 e Ft (26.500 e x 0,02)
Értékcsökkenési leírás
Felsőoktatási támogatási megállapodás (már 2014. 11. 27-től) Fogalma: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás Adóalap módosító tétel, mint a magasabb kedvezménnyel rendelkező adományok esetén! AEE csökkentő tétel a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének az 50 %-a! Szükséges az igazolás, mely tartalmazza a két fél adatain túl a támogatás, juttatás összegét, célját. AEE növelő tétel a korábbi csökkentő tétel 100 %-a ha a támogatási megállapodásban vállaltak nem teljesülnek, vagy a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette. AEE növelő tétel a korábbi csökkentő tétel 200 %-a ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően.
A juttatott összeg elismert ráfordításnak minősül (mint az adomány) és mint ilyen nincs AEE módosító tétel a ráfordításként történő elszámolás miatt.
Veszteségelhatárolás 2015-től újra időkorlát: 5 év! A 2014-ben, vagy azt megelőzően keletkezett és csökkentő tételként még figyelembe nem vett elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025-ös adóévről készült bevallásban lehet érvényesíteni. Az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 %-os korlátja megmaradt. Elhatárolt veszteség továbbra is csak az AEE-ből számított negatív adóalap lehet, a jövedelem- (nyereség-) minimumból számított negatív adóalap NEM !!!
Átalakulás során átvett veszteségelhatárolás Pontosítás: Eddig csupán „átalakulás” fogalmat említettek, de 2014. 11. 27-től „átalakulás, egyesülés, szétválás” fogalom használandó. Eddig az átalakulás során átvett lehatárolt veszteség elszámolásának a feltétele volt:
Átalakulást követően olyan tag szerez többségi befolyást a jogutód társaságban, amely az átalakulás előtt ugyanilyen befolyással rendelkezett a jogelődben és a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd tevékenységéből legalább egyből árbevételt szerez.
ÁRBEVÉTEL: mennyit??? ☺ Ezért kiegészítésként 2015-től a jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutódtársaságnál a jogelőd által folytatott tevékenységfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Itt is érvényes az 5 éves és 50 %-os korlát. Nincs olyan átmeneti rendelkezés, mely szerint csak a 2015-ös átalakulásra kellene ezt az új szabályt alkalmazni! Ugyan ezek a szabályok vonatkoznak a cégfelvásárlás (többségi befolyásszerzés) esetén is.
Korábbi feltételek megmaradtak, vagyis ha az átalakulás, egyesülés, szétválás követően olyan tag szerez többségi befolyást a jogutód társaságban, amely az átalakulás, egyesülés, szétválás előtt ugyanilyen befolyással rendelkezett a jogelődben és a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd tevékenységéből legalább egyből árbevételt szerez. Viszont 2013-tól nem kell ezeket feltételeket teljesíteni, ha az adózó az átalakulás, egyesülés, szétválás követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.
Példa Jogelődnek (beolvadó cég) a jogutód által továbbvitt tevékenységéből származó árbevétel adatai: Átalakulás mínusz 1. év: 6.000.000,- Ft Átlagos bevétel: Átalakulás mínusz 2. év: 6.300.000,- Ft 6.400.000,- Ft Átalakulás mínusz 3. év: 6.900.000,- Ft Átalakulás során a jogelőd által a jogutód részére átadható elhatárolt vesztesége: 4.500.000,- Ft
Jogutódnak a jogelődtől átvett elhatárolt veszteségének a figyelembe vétele: Elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap: 8.000.000,- Ft Ezt max. 4.000.000,- Ft elhatárolt veszteséggel lehetne csökkenteni
Továbbvitt tevékenységből származó árbevétel: 4.800.000,- Ft Így a bevétel, árbevétel arány 75 % (4800e/6400e) a jogelőd 3 éves átlagához képest
Az átvett elhatárolt veszteségből maximálisan figyelembe vehető a tárgyévben 3.375.000,- Ft (4500e*0,75) Marad még 1.125.000,- Ft jogelődtől átvett elhatárolható veszteség
Értékcsökkenési leírás
Példa
Jogelődnek (beolvadó cég) a jogutód által továbbvitt tevékenységéből származó árbevétel adatai: Átalakulás mínusz 1. év: 6.000.000,- Ft Átlagos bevétel: Átalakulás mínusz 2. év: 6.300.000,- Ft 6.400.000,- Ft Átalakulás mínusz 3. év: 6.900.000,- Ft Átalakulás során a jogelőd által a jogutód részére átadható elhatárolt vesztesége: 4.500.000,- Ft
Jogutódnak a jogelődtől átvett elhatárolt veszteségének a figyelembe vétele (ha a tárgyévi adóalap kevesebb!!!) Elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap: 6.000.000,- Ft Ezt max. 3.000.000,- Ft elhatárolt veszteséggel lehetne csökkenteni
Továbbvitt tevékenységből származó árbevétel: 4.800.000,- Ft Így a bevétel, árbevétel arány 75 % (4800e/6400e) a jogelőd 3 éves átlagához képest
Az átvett elhatárolt veszteségből maximálisan figyelembe vehető tárgyévben 3.375.000,- Ft (4500e*0,75), de az 50 %-os korlát miatt csak 3.000.000,- Ft Marad még 1.500.000,- Ft jogelődtől átvett elhatárolható veszteség
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
(3. sz. mell. A))
Üzleti vagy cégérték esetén: A Tao. tv. szerint 10 %-os mértékű écs számolható el AEE csökkentő tételként. Feltétel: adóbevallásában nyilatkozni kell arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.
2014-ben a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére
2015-től a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére
Reklámköltség, mint el nem ismert költség 2014. a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett.
Reklámköltség, mint el nem ismert költség 2015. a reklámadóról szóló törvény (a továbbiakban e pont alkalmazásában: Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és a)
b)
c)
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény 2014-ben legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
2014. 11. 27-től megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek megrendelője kérte és a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján reklámadó alanyairól közzétett nyilvántartásban.
Így a 2009. előtti, illetve az új minősítési rendszer szerint megváltozott munkaképesség személyek után is igénybe vehető a kedvezmény. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény értelmében megváltozott munkaképesség személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követen munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.
NAV sajtótájékoztatója alapján
Adókedvezmények alakulása a kedvezmények típusa szerint 2012-2013. (Mrd Ft)
Rendelkezés az adóról (újdonság) 1/4 Előadó-művészeti szervezetek, filmgyártás és látványcsapatsport támogatása: Dönteni kell, hogy adókedvezmény, vagy rendelkezés az adóról Kettő együtt nem lehetséges
Nem a bevallás során kapható adókedvezményről van szó, hanem a ténylegesen előírt és teljesített adóelőleg, feltöltés és adókötelezettség egy részének a célzott felhasználásáról lehet rendelkezni, melyért cserébe adójóváírás formájában szerezhető adóelőny. Nincs tényleges adóvisszatérítés! A NAV az adófolyószámlán csökkentő tételként írja elő az adóelőnyt, amit egyéb bevételként kell elszámolni, mely AEE csökkentő tétel is egyben.
Rendelkezés az adóról 2/4 A felajánlás összege: Havi, negyedéves adóelőleg összegének max az 50 %-a, melyet az előlegkötelezettség teljesítésének a határidejét követő 15 napon belül a NAV átutal a jogosultnak. A felajánlásról szóló nyilatkozat beküldési határideje: az előlegfizetés teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napja.
Amennyiben az előlegeknél nincs nyilatkozat, vagy a felajánlott összeg nem éri az adó 80 %-át, akkor a tényleges társasági adó bevallás esetén a fizetendő adó max 80 %-a, melyet az bevallási a határidőket követő 15 napon belül a NAV átutal a jogosultnak. A felajánlásról az előleg-kiegészítésről szóló és a tényleges adóról szóló bevallásban is lehet rendelkezni. De amit az előleg(eknél) már felajánlottunk, arról még egyszer már nem lehet rendelkezni.
A felajánlott összeget (adóelőleg, kiegészítés, adó) befizetett adónak tekintik! Rendelkező nyilatkozatot csak olyan adóalany tehet, akinek nincs a nyilatkozat megtétele időpontjában nettó módon számított, 100 e Ft-ot meghaladó végrehajtható adótartozása.
Rendelkezés az adóról 3/4 Milyen célra adható? Filmgyártást; Előadó művészeti szervezetet (előző évi jegyárbevétel 80 %-ig) Látvány-csapatsport (konkrét cél megjelölése mellett)
A támogatásért cserébe a támogatott részéről nem jár ellenszolgáltatás!!! Az ellentétes kikötés semmis! Ha mégis járna ellenszolgáltatás a NAV felé tett felajánlás nem minősül felajánlásnak.
A látvány-csapatsportág részére tett felajánlás 12,5 %-a kiegészítő támogatásnak minősül, melyért cserébe már járhat ellenszolgáltatás, de nem jár utána adóelőny (jóváírás). Ezt a 12,5 %-os részt + még 1 %-ot a célzott szervezetnek és a koordináló szervezetnek átutalja.
Rendelkezés az adóról
Példa előadó művészeti szervezet támogatására
4/4
Elérhető adóelőny (adófolyószámlán történő jóváírás): adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de max a fizetendő adó 80 %-ának a 7,5 %-a továbbá fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 %-ának a 2,5%-a. A jóváírás alapjába nem számít bele a 12,5 %-os kiegészítő sportfejlesztési támogatás + 1 %.
A jóváírást a NAV a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre.
A társaság negyedéves előlegfizetésre és feltöltésre kötelezett. Élni kíván a maximális felajánlással. 2015. I. né 600.000,- melynek a felajánlható része 300.000,2015. II. né 600.000,- melynek a felajánlható része 300.000,2015. III. né 700.000,- melynek a felajánlható része 350.000,2015. decemberi feltöltésnél a várható társasági adó 3 M, így a IV. né-i 700.000,- Ft-os adóelőleghez feltöltési kötelezettségként még fizetendő 400.000,- Ft, melyeknek a felajánlható része: (max. a várható éves adó 80 %-a, mely 3 M * 0,8 = 2,4 M) de max. az előleg+feltöltés 50 %-a: 550.000,Adóbevallásban feltüntetett társasági adó: 3.100.000,- és így még fizetendő adó 100.000,A maximálisan felajánlható adó összege: (3,1 M * 0,8) 2.480.000,Bevallással egyidejűleg még felajánlható rész (2.480e-300e-300e-350e-550e)=1.295.000,980.000 NAV által teljesített jóváírás: 145.000,- Ft 138 e Ft 980 e
Fejlesztési adókedvezmény 2014-es évközi változásai
(300e+300e+350e+550e) * 0,075 = 113 e Ft 1.295 e * 0,025 = 32 e Ft 25 e ft
Fejlesztési támogatások 2014. július 1-től
Fogalmak: induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az az induló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek
Kedvezmény mértéke 2014. június 30-ig
Kedvezmény mértéke 2014. július 1-től
Közép-Magyarország
30%
0%
Budapest
10%
0%
Közép-Dunántúl
40%
35%
Nyugat-Dunántúl
30%
25%
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl
50%
50%
Régió
A Közép-Magyarország régióban a kivételek közé tartozik pl.: • Cegléd, Érd, Gödöllő, Kiskunlacháza, Maglód, Szigetszentmiklós, Pécel, Ráckeve, Vác, Vecsés 35 %-os támogatási intenzitás. • Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Solymár 20 %-os támogatási intenzitás.
Fejlesztési adókedvezmény 2014-es évközi változásai Megszűnt 100 M Ft összegű beruházási kedvezmény: - a széles sávú internet szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházásnál - az energiahatékonyságot szolgáló beruházásnál DE ehelyett van az önálló környezetvédelmi beruházás kedvezménye
A munkahelyteremtést szolgáló beruházás értékhatár nélküli lett! Az adókedvezmény igénybevételének a feltétele az EB engedélyén alapuló kormány-határozat: KKV által a Közép-Magyarország régióban megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
Az adózás rendjének változásai 2015. Feltételes adó-megállapítás és felügyeleti eljárás változásai
Áfa-csalások visszaszorítása, feketegazdaság elleni küzdelem, EKÁER Adóigazgatási eljárást érintő egyéb változások
Nagyberuházások (100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb költségű beruházás)
Feltételes adó-megállapítás és felügyeleti eljárás változásai Feltételes adó-megállapítással kapcsolatos pontosítások Áfa megosztására alkalmazandó módszer megállapítása Január 1-jétől, Jogügyletre vonatkozó kérelemmel együtt nem terjeszthető elő Folyamatos teljesítésű ügylet kategóriája csak áfa adónemet érintően értelmezhető Tartós feltételes adó-megállapítás Hatályos: benyújtása adóévében és az azt követő két adóévben Új: kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre vagy a kérelem benyújtását követő három adóévre
Feltételes adó-megállapítás és felügyeleti eljárás változásai Feltételes adó-megállapítás Kötőerő elvesztése Hatályos: érdemben érintő jogszabály, tényállásváltozás esetén Új: a nemzetközi jogi kötelezettség változás esetén sem – pl.: OECD Modellegyezmény és Kommentár Átmeneti: 2015. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell Kötőerő határidőhöz kötése Jogértelmezésben bekövetkezett változások Korlátlan helyett a kiadmányozást követő ötödik adóév utolsó napjáig tart Tartós feltételes esetén nem alkalmazható Átmeneti: 2015. január 1-jét megelőzően kiadott határozatok (időbeli hatály, alkalmazhatóság is) esetén 2015. jan. 1-jétől számított öt év
Feltételes adó-megállapítás és felügyeleti eljárás változásai Feltételes adómegállapítás Ügyintézési határidő Nő: 75 napról 90 napra, amely 60 nappal továbbra is meghosszabbítható sürgősségi esetén 45 napról 60 napra, amely továbbra is 30 nappal meghosszabbítható Hiánypótlás esetén újraindul Személyes konzultáció díja emelkedik (100e Ft-ról 500e Ft-ra) Nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettség: Jan. 1-jétől hatályba nem lépett, de kihirdetett jogszabályok alapján nem adható ki.
Feltételes adó-megállapítás és felügyeleti eljárás változásai Felügyeleti intézkedést érintő változások Költségmentességi kérelem Hatályos: elbírálására az elsőfokú adóhatóság jogosult, a már folyamatban lévő hatósági eljárás lefolytatását nem érinti. Jogerős elutasítása esetén, az eljárás illetékét az adózónak utólag meg kell fizetnie. 2014. július 15-től hatályos: a miniszter előtt zajló felügyeleti eljárás felfüggesztésére kerül sor az elsőfokú adóhatóság jogerős elbírálásáig Képviselet igazolása Hatályos: miniszter előtt kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el. Képviselet hiányos, akkor hiánypótlásra lettek felszólítva. 2015. január 1-jétől: a miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az adózó az Art. szerinti képviseletről nem gondoskodik.
Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER)
Áfa-csalások visszaszorítása, feketegazdaság elleni küzdelem, EKÁER Tájékoztató levél cél: körbeszámlázásos áfa csalások visszaszorítása, prevenció, jogkövetők számára figyelemfelhívás ellenőrzés során (bármilyen) több adózót – egymással összefüggő módon – érintő szerződéses vagy egyéb kapcsolat, mellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít érintett adózót (Y Kft.) a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja: Y Kft. a következő számlázási láncolatban érintett, a láncolatban érintett termékek megnevezése, láncolatban érintett felek felsorolása, ezek közül pl. X Kft. esetén egyes adókötelezettségek elmaradtak
Komplex rendszer Valós idejű árukövetés Árueredet biztosított Bejelentett e-adatok alapján kockázat elemzés alapjául szolgál Szervezett ellenőrzés
Cél: Közúti árumozgással kapcsolatos áfa visszaélések visszaszorítása Jogkövető piaci szereplők pozíciójának előmozdítása
Működése: Bejelentés → EKAER szám megállapítása → EKAER szám közlése a fuvarozóval → Fuvarozás lebonyolítás → megérkezéskor szintén bejelentés (nem minden esetben) → EKAER szám érvényességét veszti (15 nap) Jogszabályi háttér: Art, és 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet.
EKÁER
EKÁER Adócsomag - 2015
Bejelentés
Bejelentés
Ügyfélkapun keresztül Jelszó + Felhasználónév A bejelentést teljesíti az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja), az, aki részére az adózó jelszót és felhasználó nevet igényelt - Vélelem: adózó nevében megtett nyilatkozatnak minősül
Megjegyzés: a bejelentésre kötelezettek körében a fuvarozók nincsenek benne, de lehetőség van arra, hogy bizonyos jogosultságokat kapjanak, akár bejelentést tegyenek. A bejelentés az eredeti kötelezett által benyújtott jognyilatkozatnak minősül.
Nem terjed ki a bejelentési kötelezettség (nem teljes körű lásd: Art.) magánszemélyre, ha saját szükségletének kielégítésére rendel Alanyi mentes adóalanyra Kompenzációs felárat alkalmazó őstermelőre Belföldi fuvar esetén a nem termékértékesítési célú árumozgatásra Harmadik országba történő kivitelre Harmadik országból történő behozatalra Tranzit fuvarra Magyar Honvédség járműveire Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat járműveire Segélyszállítmányt végző járműre Súly- és értékhatár alatti termékekre Meghatározott termékek (jövedéki adós, Uniós vámjog alatt álló, fémkereskedelmi engedélyköteles)
EKÁER
EKÁER
Súlyhatárok, értékhatárok a bejelentési kötelezettségre vonatkozóan
Az áruk valós útjának nyomon követése Bejelentési kötelezettséggel érintett közúti árufuvarozás EU más tagállama → Magyarország termékbeszerzés / egyéb célú behozatal
A tranzit fuvar nem bejelentés-köteles
Magyarország → EU más tagállama termékértékesítés / egyéb célú kivitel
Saját áru mozgatásának bejelentési kötelezettsége:
Belföldi forgalomban - nem végfelhasználó részére – első adóköteles értékesítés
közösségi viszonylatban igen belföldi fuvar esetén nem
Adóköteles termékértékesítés: egyenes adós, fordított adós Nem adóköteles termékértékesítés: kompenzációs feláras, alanyi adómentes
Gépjármű Termék
Nem kockázatos termék
Útdíj köteles (3,5t)
Nem útdíj köteles
2500 kg / 2 millió Ft 5 millió Ft
Mindkettő alatta Bármelyik fölötte
Nincs bejelentés Van bejelentés
Nincs bejelentés Nincs bejelentés
Kockázatos élelmiszer
200 kg / 250 ezer Ft
Mindkettő alatta Bármelyik fölötte
Nincs bejelentés Van bejelentés + biztosíték
Nincs bejelentés Van bejelentés + biztosíték
Más kockázatos termék
500 kg / 1 millió Ft
Mindkettő alatta Bármelyik fölötte
Nincs bejelentés Van bejelentés + biztosíték
Nincs bejelentés Van bejelentés + biztosíték
500 kg/ 1 millió forint
EKÁER
EKÁER
Szankció
Kockázati biztosíték:
EU-s Beszerzés/Nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítés Beszerzést / értékesítést megvalósító Fedezetet nyújt, keret jellegű
Mulasztási bírság:
Változás! Kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. március 11-től kell nyújtani!
Mentesül Minősített adózó vagy Legalább két éve működő köztartozás mentes adózó, és aki a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés alatt
Bejelentési kötelezettség elmulasztásakor Vélelem (igazolatlan eredetű) Max. áru értéke 40 %-ig
Biztosítékként történő termék lefoglalás: Mulasztási bírság összegéig Kivéve romlandó áru, élő állat
2015. február 28. – Átmeneti szabály
EKÁER
EKÁER
EKÁER szám (néhány példa)
EKÁER szám (néhány példa)
Belföldi ügylet esetén az első áfa köteles termékértékesítés - Külföldről származó áru, csak kereskedelem EU-s eladó
Igen
A Kft.
Igen
B Kft.
Nem
Melyik a fuvarozással járó termékértékesítés? Arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amelynek során a terméket elfuvarozzák. Az teszi meg a bejelentést, aki fuvaroz vagy fuvaroztat.
C Kft.
Belföldi gyártó
- Belföldről származó áru, feldolgozás (más lesz a vtsz) Belföldi gyártó
Igen
Kereskedő
Nem
Feldolgozó
Igen
Ha a fuvarozó a gyártó: a gyártó jelent be. Feladó a gyártó, címzett a Kereskedő 1, kirakodás címe Kereskedő 2.
Kereskedő
Ha a fuvarozó a Kereskedő 1: a Kereskedő 1 jelent be. feladó a kereskedő 1, címzett az Kereskedő 2, felrakodás címe a gyártó.
Fuvar
Kereskedő 1
Kereskedő 2
Ha a fuvarozó a Kereskedő 2: a Kereskedő 2 jelent be. Feladó a Kereskedő 1, címzett a Kereskedő 2, felrakodás címe a gyártó.
EKÁER
EKÁER
EKÁER szám (néhány példa)
EKÁER szám (néhány példa)
Belföldi ügylet esetén az első áfa köteles termékértékesítés - Mezőgazdasági termény
A háromszögügylet (három különböző Eu-s adóalany)
Termelő kompfelár
Nem
Termelő kompfelár
Nem
Kereskedő
Kereskedő
Igen
Igen
Feldolgozó
Feldolgozó
Igen
Igen
- Egy belföldi Kereskedő
Kereskedő
Legalább olyan részben, amilyen rész bejelentés köteles.
Termelő áfa köteles
Külföld
A
B Ha „B” a belföldi nincs EKAER.
Ha „C” a belföldi EKAER köteles. „C” jelenti be, feladó „B” lesz.
Fuvarozás
EKÁER
EKÁER
EKÁER szám (néhány példa)
EKÁER szám (néhány példa)
Két belföldi és egy Eu-s adóalany
Két belföldi és egy Eu-s adóalany
B „B” és „C” között nincs fuvarozással járó belföldi termékértékesítés.
A
Ha „A” a belföldi EKAER köteles. „A” jelenti be, címzett „B” lesz.
Fuvarozás
„B” és „C” a belföldi. „B” jelenti be. Feladó: „A” Címzett: „B” Kirakodás helye: „C”
C
„A” és „B” a belföldi. „B” jelenti be. Feladó: „B” Címzett: „C” Felrakodás helye: „A”
A
C
B
Külföld
„A” és „B” között nincs fuvarozással járó belföldi termékértékesítés Fuvarozás
C
Adóigazgatási eljárást érintő egyéb változások
Adóigazgatási eljárást érintő egyéb változások
Automatikus információcsere
Mulasztási bírság esetkörei változnak Hatályos: az ellenőrzés, üzletlezárás, végrehajtási eljárás akadályozásáért
2011/16/EU irányelv átültetése előzetes megkeresés nélküli rendszeres információ információ rendelkezésre állását követő év június 30-ig
Msz. esetén max. 200 E Ft, más adózó esetén max. 500 E Ft Új: hatósági eljárás akadályoztatásáért is, sőt akár ismételten is Magánszemély esetén max. 200 ezer Ft/ 500 ezer Ft, más adózó esetén max. 500 ezer Ft/ 1 millió Ft
Jövedelemkategóriák: Nyugdíj (ONYF – NAV – jan. 31-ig) Vezető tisztségviselő díjazása (art. 31. § (2) bek.) Életbiztosításból származó kifizetés (art. 31. § (2) bek.) Ingatlan feletti rendelkezési joggyakorlásból (art. 31. § (2) bek.) Termőföld haszonbérbeadás (jegyző- NAV)
Elévülés adó megállapításához való jog elévülése a jelenlegi 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg új eljárás esetén
havi adó- és járulékbevallás
Adóigazgatási eljárást érintő egyéb változások Munkáltatói adó-megállapítás változása Május 20.-a helyett a munkáltató az adót és az adóalapot április 30.-ig állapítja meg. Az adóévet követő május 20.-ig kell továbbítania az adóhatósághoz június 10.-e helyett
Kisadózó vállalkozások tételes adója •
2015-ben már alkalmazni kell! Örökös tájékoztatása Az örökös kérelmére a közjegyző tájékoztatást kérhet az örökhagyó folyószámla adatairól Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosítások - Bt., Kkt. is jogi személy, de pénzügyi képviselő csak Rt. és Kft. lehet - Adózónak kell tekinteni a kezelt vagyont - Közeli hozzátartozó (a mindenkor hatályos Ptk.-ra való hivatkozás)
•
Az adóalanyiság megszűnése 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt a naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén megszűnés időpontja: határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja Az adóhatóság határozata az adóalanyiság megszűnéséről
Kisadózó vállalkozások tételes adója Bejelentési szabályok a TAJ szám bejelentési kötelezettsége nyilatkozat a kisadózóként történő bejelentkezéssel létrejövő biztosítási jogviszonyról az egyéni vállalkozó szünetelése
• •
•
Kisadózó vállalkozások tételes adója A munkaviszony létrejötte vélelme megdőlésének új körülménye azért nem főállású kiadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas-vállalkozó, a bevétel több mint felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó. A nyilvántartott készletérték kezelése akkor sem kell leadózni, ha áttér az Eva tv. hatálya alá.
KIVA ADÓELŐLEG ●
●
2015.01.01-től változás Egységesen mindenki negyedévente készít bevallást (havi gyakoriság megszűnik)
●
15KIVA nyomtatványon, elektronikusan
●
Negyedévet követő 20-ig
●
Adóelőleg alapja: legalább a Tbj szerint járulékalapot képező összes jövedelem
TELEPÜLÉSI ADÓ, KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK ADÓALAPJA, IPARŰZÉSI ADÓMENTESSÉG, ADÓALAP, HELYI JÖVEDÉKI ADÓ
HELYI ADÓK 2015
TELEPÜLÉSI ADÓ
TELEKADÓ
„Kiteljesedő”adószabadság
MŰVELÉS ALATT ÁLLÓ TELEK ADÓMENTESSÉGE
Korlátok
Hatályos szabály
amire nem vonatkozik közteher (amit nem tilt vagy amire nem terjed ki a törvény hatálya) nem lehet alanya: állam, önkormányzat, szervezet, vállalkozó csak a Htv. 1. § (1) (rendeletalkotás); 42/B. § (adatszolgáltatás); 43. § (3) (eljárási szabályalkotás lehetősége, ha nincs szabály az Art-ban) alkalmazható
Eljárási kérdések az Art-nak azon rendelkezését kell alkalmazni, amely vonatkoztatható a települési adóra (nyilvántartás, megfizetés, adó-megállapítás módja, ellenőrzés, végrehajtás)
Rendeletalkotás
Módosítás nem tekinthető művelésnek: ha csak gyommentesítés, kaszálás zajlik
szabályozni kell: adókötelezettség (adótárgy); adóalany; adóalap; adómérték; bevallás/bejelentés és befizetés határnapja) szabályozni lehet: adóelőny (adómentesség, adókedvezmény)
IPARŰZÉSI ADÓ
ADATSZOLGÁLTATÁS A KINCSTÁRHOZ
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK ADÓALAPSZABÁLYA, ADÓMENTESSÉG kapcsolt vállalkozás adóalap-elemeinek időarányos figyelembe vétele, ha a kapcsolt időszak nem teljes évben áll fenn
adómentesség a beszerző, értékesítő szövetkezetnek a nettó árbevétel 95%-a a termelőknek való értékesítésből vagy a termelők terményeinek értékesítéséből ered
dohány-kiskereskedelmi levonhatóság korlátozása
belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett, ha teljes területe mezőgazdasági művelés alatt áll az adóévben és e tényt, még ez évben igazolja a NAK
ellátóra
nem
vonatkozik
az
elábé
BŐVÜLŐ ADATKÖR Települési adóról szóló adatok átadása bevezetésének napja az adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény szövege a rendelkezések hatálybalépésének napja a települési adó befizetésére szolgáló pénzforgalmi jelzőszám
Új helyi adó adatok az adott helyi adónem befizetésére szolgáló pénzforgalmi jelzőszám Adatszolgáltatás véghatárideje a bevezetés/módosítás hatálybalépését megelőző hónap 5. napjáig
HELYI JÖVEDÉKI ADÓ A SZABÁLYOZÁS TARTALMA Adóköteles a magánfőzés párlat előállítása a magánfőző lakóhelyén, gyümölcsösében legfeljebb 50 liter mennyiségig [Jöt. 63. § (2) 11. pont] évi 1000 forint adó [Jöt. 64. § (6)] függetlenül a mennyiségtől a párlat csak saját fogyasztást vagy adóraktárnak való értékesítést szolgálhat
Bejelentés, bevallás bejelentés a desztillálóberendezés tulajdonszerzéséről: magánfőző, neve, adatai, berendezés tulajdonszerzése, tárolás, használat helye, űrtartalma) 15 napon belül és meglévő berendezésről 2015. január 15-ig bevallás és adófizetés a magánfőzésről a főzés évét követő január 15-ig (első ízben: 2016. január 15.)
K-CSERE, CSERÉT PÓTLÓ VÉTEL A hatályos szabály az illetékalap magánszemély lakásszerző esetén a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete, ha a vétel és az eladás között legfeljebb1 év telt el, ha a vétel korábbi, akkor a kiszabott illetéket meg kell fizetni, majd vissza lehet téríttetni
Változás kérelemre lehet halasztást kérni a másik lakás eladásáig, max. 12 hónapig a hatóság felfüggeszti az eljárást, az illetékalapot megállapítja ha nem adja el lakását, akkor a vételtől számítva pótilleték (kétszeres késedelmi pótlék)
K-CSERE FIZETÉSI HALASZTÁS, KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS MENTESSÉGE, PÉNZÜGYI LÍZINGCÉG SZERZÉSE, ILLETÉKFIZETÉS UTALÁSSAL
ILLETÉKEK 2015
VÁLLALKOZÁSOK ILLETÉKEZÉSE Bizalmi vagyonkezelés a kedvezményezett illeték-kötelezettsége vagyonszerzéskor (nem a szerződés aláírásakor)
Kapcsolt vállalkozások visszterhes illeték-mentesség [Itv. 26. § (1) t)] ingatlanra, ingatlant tartó cég vagyoni betétjének megszerzésére kapcsoltak közt, csak akkor, ha a kapcsoltság nem az ügyvezetés azonossága miatt jön létre kapcsolt vállalkozásnak való eladással nem lehet teljesíteni az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény feltételét (ez a hatályos szöveg tartalma is)
Zárt végű pénzügyi lízing igazolása tulajdonjog fenntartással való eladás feljegyzése helyett pénzügyi lízing bejegyzés+szerződés
Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma az eszközök között (kivéve pénz, követelés új: aktív időbeli elhatárolás, kölcsön) több, mint 75% az ingatlan értéke
ILLETÉKFIZETÉS MÓDJA Közigazgatási eljárási illeték utalással is megfizethető (az illetékbélyeg is marad) a hatóság felhívást ad ki a felhívás alapján lehet utalni az ügyszámra hivatkozással a gazdálkodási számlára vagy bélyeget ragasztani a válaszra
Bírósági eljárási illeték 500 e Ft-nál nagyobb illeték, 31 napnál hosszabb keresetindítás E-bevallást kell tenni (fizetésig önellenőrizhető) a kapott ügyszámra hivatkozással fizetni, adószám feltüntetésével a bevallás benyújtását követő napon az adóhatóság 8 napon belül papíralapú igazolást ad ki a bevallott összegről és a bíróságot is értesíti ha nem indít eljárást a megfizetett illeték visszatéríttethető, ha van bíróságtól igazolás 10 000 Ft felett továbbra is lehet kiszabás alapján, az ügyszámot az adóhatóság felvezeti az iratra, határozatot a bíróságnak megküldi
MEGRENDELŐ ADÓKÖTELEZETTSÉGE 2015-TŐL
MEGRENDELŐ ADÓKÖTELEZETTSÉGÉNEK KIMENTÉSE, NAV ADATBÁZIS
REKLÁMADÓ 2015
NYILVÁNTARTÁS A KÖZZÉTEVŐKRŐL kérelemre ha rendben teljesíti bevallási, adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségét nincs reklám-adófizetési kötelezettsége és erről nyilatkozik
ha van nyilatkozat a közzétevőtől (hatályos szabály) ha a közzétevő a megrendelés időpontjában a NAV által közzétett nyilvántartásban szerepel ha a megrendelő (igazoltan) kérte a nyilatkozatot, de nem kapott és a számla kézhezvételét követő 10 napon belül az adóhatósághoz e tényt, a közzétevő nevét és a közzététel ellenértékét
bejelentette
2014. december 1-jétől lehet kérelemmel élni Az adóhatóság havonta „frissíti” a közzétett adatbázist, első ízben 2015. január 1-jétől teszi közzé az adóhatóság törli a nyilvántartásból a közzétevőt például: kérelmére elmulasztja adókötelezettségét ha nyilatkozott arról, hogy nincs adófizetési kötelezettsége, de mégis lett és nem teljesítette azt az adóalany tartozása a 100 000 forintot meghaladja
ADÓ ALÓL MENTES TÉNYÁLLÁSOK sportszövetség nemzeti válogatott működtetésével kapcsolatban amatőr versenyrendszer szervezésével kapcsolatban utánpótlás-neveléssel összefüggésben
sportszervezet (egyesület, vállalkozás), sportiskola, alapítvány amatőr versenyrendszerben való részvétel utánpótlás-neveléssel összefüggésben
EGYÉB VÁLTOZÁSOK 12 hónapnál rövidebb adóév az adóalapot évesíteni kell adót számítani az adótábla szerint a számított adót visszaarányosítani
méltányosabb szabály a kapcsolt vállalkozásokra a kapcsolt vállalkozás adóalapjának kapcsolt időszakkal arányos részét kell hozzáadni a saját adóalaphoz
pontosítás illetőségtől független adóalanyiság közzététel az is, ha a felek rögzítik a reklám helyét, idejét
ÁTMENETI ADÓÉV a naptári évtől eltérő üzleti éves számára mert 2014. évi adóéve a naptári évhez igazodott (2014. december 31-ig tartott), kivéve, ha 2015.08.15-ét követően naptári évtől eltérő üzleti évesként jött létre cél: az üzleti év szerinti adózás beállítása
az átmeneti adóév: 2015.01.01-2014. évi üzleti év utolsó napja átmeneti adóév adója: az időszak adóalapja, adószámítás, bevallás főszabály szerint átmeneti adóév előlege: 2014. évi „adóalap” adója időarányosan adómegállapítás 2015. 01. 15-ig, előleg-fizetés két részletben 01.15-ig, átmeneti adóév utolsó napjáig feltöltési kötelezettség (főszabály szerint)
A forgalmazó és a befektetési alap különadójának új szabályai Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (Különadó tv.) A külföldi befektetési értékpapírok forgalmazóját továbbá a befektetési jegyek alapkezelőit terhelik. Adó alapja: értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett értéke, mely után a fizetendő adót a forgalmazó állapítja meg, vallja be és fizeti meg (önadózással). a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó, eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, mely után fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és – a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót – fizeti meg (adóbeszedéssel).
Adó mértéke: az adóalap 0,05 %
SZJA
Személyi jövedelemadó
TAO
2016-tól 16 %-ról 15 %-ra csökken
Változások az adózásban
ART
az általános mérték
ÁFA
16 %
zuhanás
Helyi adók
15 % 2015
Valorizálás az adókulcs csökkenése miatt (a kedvezmény adóban kifejezett összege ne változzon) 1. Családi kedvezmény címén az adóalapból levonható összeget érintően kedvezményezett eltartottanként: Egy eltartott esetén 2016-ban
66.670
(62.500)
Két eltartott esetén 2016-ban
83.330
(78.115)
2017-ben
100.000
(93.750)
2018-ban
116.670
(109.375)
2019-ben
133.330
(125.000)
220.000
(206.250)
Három és további eltartottak után 2016-ban
2. Első házasok kedvezménye
33.335
(31.250)
2016
3. 625 százalékról 667 százalékra módosul az a szorzó, amellyel a családi járulékkedvezményt is érvényesítőknek korrigálniuk kell a családi kedvezmény adóalappal szemben érvényesíthető összegét, ha…
„625 %-os” példa Egyedülálló anyuka 2 gyermekét neveli, havi 118.000,- Ft-os jövedelemmel. Így az éves jövedelem 1.416.000,- Ft. Megbízási szerződés alapján az év során 484.000,- Ft megbízási díjból származó jövedelmet is szerzett. Év közben a munkabérrel szemben igénybe vett kedvezmény: Adóalap-kedvezményből marad még 125000 -118000 =7000/hó (erre eső adó: 1120,- Ft/hó Figyelembe vett járulékkedvezmény: TEB-ből 1120,- Ft/hó vagyis éves szinten 13.440,-
„667 %-os” példa Egyedülálló anyuka 2 gyermekét neveli, havi 118.000,- Ft-os jövedelemmel. Így az éves jövedelem 1.416.000,- Ft. Megbízási szerződés alapján az év során 584.000,- Ft megbízási díjból származó jövedelmet is szerzett. Év közben a munkabérrel szemben igénybe vett kedvezmény: Adóalap-kedvezményből marad még 166.660 -118.000 =48.660/hó (erre eső adó: 7.299,- Ft/hó Figyelembe vett járulékkedvezmény: EB-ból 7.299,- Ft/hó vagyis éves szinten 87.588 Ft.
Év végi bevallásban az éves jövedelem 1.900.000,- Ft, melyre az egész évre vonatkozó családi adóalap-kedvezmény összegét (2 x 62500) x 12 = 1.500.000,- Ft-ot csökkenteni kell a családi járulékkedvezmény 625 %-val, tehát 13.440 x 625 % = 84.000,- Ft-tal. Így az összevont adóalap adóját (1.500.000-84.000) 1.416.000,- Ft-tal lehet családi adóalap-kedvezménnyel csökkenteni.
Év végi bevallásban az éves jövedelem 2.00.000,- Ft, melyre az egész évre vonatkozó családi adóalap-kedvezmény összegét 166.660 x 12 = 1.999.920,- Ft-ot csökkenteni kell a családi járulékkedvezmény 667 %-ával, tehát 87.588 x 667 % = 584.212,- Ft-tal. Így az összevont adóalap adóját (1.999.920-584.212) 1.415.708,- Ft-tal lehet családi adóalap-kedvezménnyel csökkenteni.
Szorzók változása a külön adózó jövedelmeknél
Tartós befektetésből származó jövedelemhez kapcsolódó adómérték változás
1,19-ről 1,18-ra, ha a kamatjövedelmet Eho is terheli 1,28-ról 1,27-re változik a szorzó
Kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján juttatott vagyoni érték után [64/A. § (7)] Ha a megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték, (nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény) amelyből az adót nem lehet levonni [65. § (1)] Kamatkedvezményből származó jövedelem után [72. § (2)] Lakás önkormányzatnak történő bérbeadása [74/A. § (5)] Nyereményből (tárgynyeremény) származó jövedelem után [76. § (3)]
15 %, ha magánszemély a lekötést az elhelyezést követő 3 éven belül megszakítja [67/B. § (5)]
Átmeneti szabály a kamatjövedelmeknél
Magánnyugdíjpénztártól visszalépő tag A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnál a tagi kifizetés nem minősül bevételnek.
A 15 %-os mértéket csak a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni! Ha szükséges arányosítani kell.
A fenti összeg önkéntes nyugdíjpénztárba történő utalása esetén az átutalt összeg 20 %-áról, de legfeljebb 300.000 Ft adó visszatérítésről lehet rendelkezni. Tehát a korábbi szabályok!
Hatályos 2016. január 1-jétől, de már 2015 január 1-jétől alkalmazhatóan.
Adómentes jogcímek bővítése Adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára a pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.
Átmeneti rendelkezés alapján már a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.
Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek mellékletének változása (6. számú melléklet B) A fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék. Átmeneti rendelkezés alapján már a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.
Elismert tőzsde fogalmának pontosítása
Társasági adó
A törvény eddig a 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalomra hivatkozott vissza. Pontosítást követően már tartalmazza a fogalmi meghatározást.
Elismert tőzsde fogalmának pontosítása
Az adózó fogalmának módosítása
Jogtechnikai jellegű módosítások
Adózás előtti eredményt módosító tétel változása
Növekedési adóhitel
10/b.48 elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely a) rendszeresen működik, b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák, c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letételhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;
Kettős adózás elkerülésével kapcsolatos szövegpontosítás
Az adózó fogalmának módosítása 4. § 2. adózó: a 2. § (2)-(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével;
4. § 2. adózó: a 2. § (2)-(4), valamint (6) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével;
A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is adóalanynak minősül, ezért a fogalom meghatározásának pontosítására volt szükség.
Adózás előtti eredményt módosító tétel változása 7. § (1) r) r) a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg
r) a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg
Nem csak az elengedés, hanem a visszatérítés is csökkenti az adóalapot.
A 2015. évi adókötelezettség megállapítása során már alkalmazható.
Növekedési adóhitel (fizetési halasztási kedvezmény)
Növekedési adóhitel (fizetési halasztási kedvezmény) A kedvezmény számítása során milyen bevételeket nem szabad figyelembe venni?
Mikor alkalmazható? Ha az adóévi adózás előtti eredmény eléri vagy meghaladja a megelőző adóévi adózás előtti eredmény abszolút értékének az ötszörösét. 2015-ös adóév vonatkozásában is lehet alkalmazni.
Szerencsés eset! Osztalékot, kamatot, valamint a kapcsolt vállalkozástól visszafizetési kötelezettség nélkül kapott juttatásokat.
Milyen feltételeknek kell eleget tenni? - A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődjön. - Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban. - A feltöltés határidejéig (december 20) nyilatkozat a választásról
Hogyan és mikor kell megfizetni a növekedési adóhitelre jutó adó összegét?
Már az adóelőleg feltöltésekor érvényesíthető a kedvezmény.
Mikor nem alkalmazható?
2 év alatt 2 + 6 egyenlő részletben kell megfizetni.
A végelszámolás kezdő napját megelőző nappal és a végelszámolás alatt, továbbá ha a vállalkozás kikerül a törvény hatálya alól.
Példa növekedési adóhitelre
Példa növekedési adóhitelre
Növekedési adóhitel összegének levezetése 1.
2014. adóévi adózás előtti eredmény
2. 3.
A tárgyévet követő 2 évben fizetendő adó és adóelőleg a tárgyévhez kapcsolódóan 3 000
11.
2016. február 20-ig fizetendő adóelőleg (800 × 0,25)/2
0
2015. évi adózás előtti eredmény
15 000
12.
2016. május 20-ig fizetendő adóelőleg (800 × 0,25)/2
0
100
Növekedési adóhitel (15 000 - 3 000)
12 000
13.
Adóbevallásban megállapított még fizetendő adó (7-8)
100
100
1 400
1 400
4.
Felhasználáskor figyelembe nem vehető összeg
4 000
14.
Adóhitelre jutó adó 6 egyenlő részletben negyedévenként
5.
Felhasználható összeg
8 000
15.
6.
Felhasználható összegre jutó adó (10 %)
2015 kötelezettségéhez kapcsolódóan megfizetett összeg
800
Tárgyévi adókötelezettség a növekedési adóhitel nélkül 7.
Tényleges társasági adó
1 400
8.
Decemberben becsült adókötelezettség
1 300
Tárgyévi kötelezettséghez kapcsolódóan fizetendő adó és adóelőleg 9.
Tárgyévben megfizetett adóelőleg
400
400
10.
Adóévben esedékes feltöltés (1 300–400) és (900–800)
900
100
100
600
A növekedési adóhitel adókedvezménye: Az adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg.
Kettős adózás elkerülésével kapcsolatos szövegpontosítás Progresszív mentesítés
A beruházási érték 19 %-a, de legfeljebb a még esedékessé nem vált adó 70 %-a. Más kedvezmény a beruházás után nem érvényesíthető. (még használatba nem vett tárgyi eszköz)
A kettős adózás elkerülésének két módja létezik: a beszámítás és a mentesítés. Beszámítás: a külföldi jövedelem is adóköteles az illetőség országában, de a külföldön fizetett adót be lehet számítani a hazai adókötelezettséggel szemben.
Létszámnövekmény × 10 M Ft Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.
Mentesítés: a kettős adózást úgy kerüli el, hogy a külföldi jövedelmet nem teszi be az adóalapba, cserébe persze a külföldön fizetett, ráfordításként elszámolt adókat is vissza kell tenni az adóalapba.
A mentesítés olyan esetekben, amikor progresszív adóskála szerint történik az adózás, a külföldi jövedelemnél nagyobb összegű jövedelmet mentesít a valóságban, hiszen a mentes jövedelmet a progresszív skála tetejéről veszi le. Ezt a nagyvonalúságot korrigálja a progresszióval történő mentesítés. Ebben az esetben az összes, a külföldi jövedelmet is tartalmazó jövedelemre ki kell számítani az átlagadókulcsot, és az ezzel az átlagadókulccsal kiszámított külföldi jövedelemre eső hipotetikus adót lehet levonni az összjövedelem adójából.
Példa Magyarországi adóalap
600 millió Ft
Külföldi telephelyen keresztül elért vállalkozási jövedelem
200 millió Ft
Összjövedelem:
800 millió Ft Magyar adókötelezettség mentesítéssel: 500 × 0,1 + 100 × 0,19 = 69 M Ft
Magyar adókötelezettség progresszióval történő mentesítés esetén: 500 × 0,1 + 300 × 0,19 = 107 M Ft
Átlagadókulcs: (107/800)= 13,4% Külföldi jövedelemre eső átlagadókulccsal számított hipotetikus magyar adó: 200 M Ft x 13,4% = 26,8 M Ft Fizetendő magyar társasági adó: 107 - 26,8 = 80,2 M Ft. A változás csak a jelentős külföldi jövedelemmel rendelkező nagyadózókat érinti hátrányosan.
„Nem minden kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ad lehetőséget a progresszív mentesítésre, de ha igen, akkor 2016. január 1-jétől a Magyarországra jutó, itt fizetendő adót ezen módszer szerint kell kiszámítani.”
Általános forgalmi adó
Helyi adók
A törvény az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja. (3. számú melléklet I. rész 49.) 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz.
Az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthat a háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, ha az összes árbevételének legalább 80 százaléka származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és az adóalapja nem haladja meg a 20 millió forintot.
Az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.
Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének változása
2015.
2016.
6930 Ft/hó
7050 Ft/hó
231 Ft/nap
235 Ft/nap
"Kísérjen az öröm Kerüljön a bánat Siker koronázza További munkádat.”