SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)
A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket kifejező fényképek esetén a becslés pontos.
A személyészlelés pontossága - 2 Hasonlóság, különbözőség szerepe A kapcsolat szerepe: barát, ismeretlen Empátiás készség szerepe Pszichológiai képzettség szerepe (negatív korreláció) • Hangulat hatása (emelkedett hangulatban több pozitív jegyet észlelünk) • • • •
A szociális észlelés jellemzői
• Sztereotípia pontosság (csoport) • Differencia pontosság (egyén) • Szelektivitás és következetesség
Burkolt személyiségelméletek • Definíció: felhalmozott hipotézisek és elvárások összessége arról, hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások. 1.Személyes (megismerési) konstruktumok , szerep repertoár teszt (G. Kelly) 2. A személyiség kulturális elméletei • Norman dimenziók: extroverzió, szeretetreméltóság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás 3. Tipizálás: személy prototípusok, mentális sémák A tipizálás visszamenőlegesen is torzíthatja a személyészlelést. (Snyder: Betty K. életrajz kísérlet)
Benyomás kialakítása 1 • Gestalt elmélet: alakok észlelése • S. Asch központi vonás elmélete • Aritmetikai modellek (kognitív algebra) – összegezési modell (Fischbein) – átlagolási modell (Anderson) • A fizikai környezet hatása
Benyomás kialakítása 2 • Holdudvarhatások (pl. vonzó külső, mosoly, elterjedt név, egyedi siker stb.) • Elsőbbségi - újdonsági hatás – jelentésasszimiláció (S. Asch) – feladatmegoldás kísérlet (romló, ill. javuló teljesítmény hatása) – szünet beiktatásával az elsőbbségi hatás eltűnik.
Benyomás kialakítása 3 • Sztereotipizálás és osztályozási torzítások – fényképek alapján tulajdonságok követéses megítélése a nevekkel összefüggésben (Razran kísérlet) – elvárásoknak tulajdonítható torzítások (Owen kísérlet: Nancy életrajz) – torzítás negatív irányban (negatív első benyomás hatása erősebb, mint pozitív első benyomásé) – elnéző torzítások (negatív információ hiányában pozitív benyomás alakul ki)
Attribúció elméletek 1. Az attribúció logikai modellje (Heider) • Külső / belső / képesség / erőfeszítés • Alapkérdések: belső diszpozíció-e a cselekvés oka? Szándékos volt-e a cselekvés?
2. Egymásnak megfelelő (korrespondáló) következtetések modellje (Jones és Davis) • Szándékosság: érdekei ellen, külső körülmények nyomása elleni cselekvés
Attribúció elméletek 3. Többdimenziós attribúciós modell (Kelly) • Dimenziók: helyzet, cél, cselekvők • A megfigyelő észlelése: állandóság, disztinktivitás (megkülönböztetettség), konszenzus (Miért nevetett Mary az éjszakai lokál komikusán tegnap éjjel?)
Attribúciós helyzetek 1. A siker és kudarc attribúciója (Weiner) • Dimenziók: külső / belső / állandó / időszakos
2. A gazdagság / szegénység attribúciói • Függ: nemtől, etnikai hovatartozástól, megfigyelő politikai kötődéseitől, jövedelemtől (Forgas)
3. A felelősség attribúciója
• Piaget: 7 éves kor alatt a felelősség megállapítása nem a szándékoltságtól, hanem az objektíve okozott kár mértékétől függ. • Függ: az okozott kár mértékétől (Walster), a megfigyelőhöz való hasonlóságtól (Sharver), a külső megjelenéstől (Sigall)
Az attribúció torzításai 1 1. Torzítás belső irányba • Olyankor is belső okokat tulajdonítunk, ha az okok nyilvánvalóan külsőek.
2. Cselekvő - megfigyelő torzítás • Mi azért teszünk valamit, mert a helyzet megköveteli, mások pedig azért, mert szándékosan teszik.
3. Láthatósági torzítások • A cselekvőket leköti a helyzet, amellyel megbirkóznak.
Az attribúció torzításai 2 4. A konszenzusra vonatkozó információk torzítása
• Nincs valódi konszenzus a mögött, amelyről ezt tételezzük.
5. Önkiszolgáló torzítások
• A saját sikernek és a mások kudarcának belső okokat tulajdonítunk.
6. Hamis konszenzusok alapuló torzítás • Pl. politikai pártok túlbecsülik támogatottságukat. 7. Az igazságos világ feltevése • A kudarcok belső okra való visszavezetésével fenntartjuk az igazságos világba vetett hitünket.
Én attribúciók 1
• Az én-re vonatkozó tudás gyakran nem "belül"ről, belső folyamataink észleléséből, hanem "kívül"-ről, saját viselkedésünk megfigyeléséből és értelmezéséből származik.
Én attribúciók 2 • Bem önészlelési elmélete: nem az attitűd alakítja a viselkedést, hanem a viselkedés az attitűdöt. • Önkárosító stratégiák: lehetővé teszik az esetleges kudarcok külső okokra való hárítását. • Tanult tehetetlenség: ha az ember tartósan kudarcokat szenved, és azt tapasztalja, hogy nincs befolyása az eseményekre, akkor felad minden kísérletet arra, hogy ellenőrizze a kimenetelt, passzivitásba vonul.
Én attribúciók 3 • Pszichológiai ellenállás: a cselekvési szabadság elvesztésének veszélyekor megnövekedik a motiváció és aktiváció az elveszített kontroll visszaszerzése érdekében. • Tipizálás (személy prototípusok, mentális sémák)
