SZÉLIRÁNY
Az MSZIT szélipari hírlevele
2013 január-február
Hazai hírek: • Az energetikai szakma felelősségéről • Szélipar 600 millió IPA • Felülvizsgálják az NCST-t • Nyitáskor elfogytak az EU pénzek • MAVIR: 1000 MW –ra van szükség
Hírek a világból: • Nincsenek 2030-as EU célok • EU energiapiaci: szl az első háromban • EWEA 2013-as konferencia
Külföld: • Németország: szél lenyomja az árakat • Dánia: helyi jövedelem • Írországa: szélenergia export GB-ba • Japán: atom helyett szél Fukushimában • Olaszország: a mafia is megújulóba fektet • Belgium: akkumlátor sziget
Az energetikai szakma felelőssége Tévhitek és félreinformáltság dominálják az energetikai döntéshozók szélenergiával kapcsolatos nyilatkozatait. Minden gazdasági és társadalmi logika szerint szükség van a szélenergiára. A szélbe szívesen ruháznak be –nem a forráshiány az akadály. 2006 óta mintegy 100 milliárdos nagyságrendű szélenergia beruházástól esett el az ország. Itt nem lehet csak a politikára mutogatni, az energetikai szakmának is óriási a feleőssége. Az üzleti érdekek, szakmai meggyőződés mentén történő eszmecsere és vita természetes és előremutató. Ugyanakkor ha a szélenergia kerül szóba, Magyarországon a szakmai vita sajnálatos módon nagyon alacsony szinvonalú, amiben az energetikai szakmának óriási felelőssége van. A szélenergia ipar fejlődéséből Magyarország nagyon keveset tud majd kihasználni, ha a magyar döntéshozók és magasszintű tanácsadók még mindig elavult adatokat használnak, félre vannak informálva. Jó példa a lassú, de szakmai alapú fejlődésre a MAVIR kiszabályozási koncepciója. A kiszabályozási energiának a mindenkori havi igény feletti részét a HUPX-on fogja beszerzeni a MAVIR. Mivel alapvetően havi beszerzést folytat, ezzel az eszközzel csökkentheti a beszerzési költségét. Ez a fejlődés példája annak, hogy amennyiben a szereplők között van párbeszéd, lehet értelmes megoldást találni problémákra. Bár ez rendszer szinten jó hír, még mindig nem hárult el a veszélye annak, hogy – a világon egyedülálló módon – a megújulókkal fizettessék meg a kiszabályozási költséget. Fejlett és fejlődő országok, és maga az EU sem pusztán környezetvédelmi, hanem gazdasági okokból is szorgalmazza és támogatja a megújulókat. Tény, hogy a szélenergia mára kiforrott, műszaki és befektetési szempontból is biztonságos, megtérülés után rendkívül alacsony költséggel termelő technológia. „Ellentétben a fosszilis és főleg nukleáris technológiákkal a szélenergia projektek időre, és az eredeti költségvetés szerint épülnek meg” – fogalmazott az egyik résztvevő az MSZIT 2012 decemberi üzleti reggelijén. Elrettentő, és sajnos általános ugyanakkor, hogy az MTA, BME, ETE, MET szakmai műhelyek energetikai “nagy öregjei” sok konferencián olyan szakmai tévedéseket, elavult számokat és szándékos torzításokat ismételgetnek, amelyek nemcsak a szakmai hitelességüket kérdőjelezik meg, de társadalmi kárt is okoznak, mert visszaköszönnek a médiában és a döntéshozói nyilatkozatokban. Például a szélerőműveknek 15-20 %-os rendelkezésre állását hangoztatni még mindig szokás. Holott ez mindig 20 % feletti (22-27 %), másrészt teljesen felesleges nézni, hiszen ez csak a befektetőt érdekli. Múltbeli trendek bemutatása elavult, a befektetési adatok 4 évesek, tehát nem veszik figyelembe a fejlődést. Valótlan állítás, hogy szélenergiának állami támogatás kellene, mert csak fix átvételi ár kell, amiért cserébe megtérülés után a szélerőművek csökkentik a fogyasztói árat. A sort lehetne folytatni. „Az természtes, hogy különböző szereplőknek különbözőek az érdekeik, mely érdekeket szakmai alapon ütköztetünk. Az azonban nagyon szomorú, hogy az energetikai szakma nagy öregjei még mindig megengedheti magának, hogy hamis üzeneteket közvetítsen a szélenergiáról. Ugyanígy szomorú, hogy a szakma egy jelentős része ezt el is fogadja. Az MSZIT egyik fő célja éppen ezért az, hogy kellő mennyiségű – természetesen a szélipar szempontjait és érdekeit tükröző – információval lássa el a közvéleményt, a döntéshozókat. Elemezéseink, közleményeink, rendezvényeink, üzleti reggelijeink azt a célt szolgálják, hogy nyílvános szakmai párbeszéd legyen, ennek színvonala fejlődjön, és a sajtó képviselői is tájékozódhassanak a szélenergia nyújtotta lehetőségekről, és természetesen a problémákról is. Ez azért kulcsfontosságú, mert a társadalom és a döntéshozók nem hitek és elavult információk, hanem korrek adatok alapján kell, hogy meghozzák döntéseiket” – mondta Dr. Hoffmann László az MSZIT elnöke.
Szélirány A szélerőművek tulajdonosai 2012-ben 460 millió forint helyi iparűzési adót (IPA) fizettek a településeknek. Az MSZIT 2013 február 27-én, Győrben tartott rendezvényén a polgármesterek példákon keresztül mutatták be a szélenergia helyi fejlesztő hatásait. A szélerőművek tulajdonosai 2012-ben 460 millió forint helyi iparűzési adót (IPA) fizettek a településeknek. A szélipart sújtó korlátozó szabályozás miatt az önkormányzatok eddig 600 millió forint szél-IPA-tól estek el. A lakosság és a önkormányzatok, azok hasznát látva egyértelműen támogatják a szélenergia terjedését és újabb szélerőművek telepítését. A szélipar és helyi közösségek ezért együtt sürgetik az országos szintű korlátok feloldását. A jelenleg működő 330 MW-nyi szélenergia kapacitás az adóforintokon keresztül minden megtermelt kWh áram hálózatra adásával közvetlenül járul hozzá a helyi fejlődéshez, munkahelyek megtartásához. Ezek a pozitív hatások sokkal nagyobbak lennének, ha a szélipar 2006 óta tartó adminisztratív korlátozását feloldanák, és a Magyar Energia Hivatal újra adna ki termelési engedélyeket. Szélenergia tekintetében Magyarország ma nem használja ki lehetőségeit. Adminisztratív korlátok nélkül a jelenlegi 330 MW-nál legalább másfélszer több kapacitás működhetne már az országban. A 2010-ben kitűzött megújulós célszámokhoz képest is jelentős elmaradásban van az ország. A Megújulós Cselekvési Terv szerint 2013-ban már 552 MW szélerőműnek kellene üzemelnie. Ehhez képest az energetikai kormányzat 2006-óta 330 MW-on bekorlátozta a beruházások engedélyezését. Ez a nem megépült 223 MW szélerőmű kapacitás önmagában évi több mint 300 millió forint, a mai napig legalább 760 millió forint tiszta vesztesége az önkormányzatoknak az IPA kieséséből fakadóan.
Page 2 of 7 Az MSZIT és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara önkormányzatok számára „Helyi munka, helyi adóbevétel – a szélenergia hozzájárulása a helyi növekedéshez” címmel rendezett üzleti reggelijén az iparág és önkormányzati vezetők jelentek meg. A felszólaló polgármesterek kiemelték a szélipar pozítív helyi hatásait. A bemutatott példák szerint a szél-IPA iskolák, óvodák megtartásához, fejlesztéséhez, önkormányzati hitelképesség javításhoz, fejlesztések önrészéhez, sok esetben a működőképesség fenntartásához volt kulcseszköz. Az önkormányzati képviselők egyértelműen úgy látták, hogy a helyi közösségek, a választók az előnyöket látva minden korábbi ellenérzéstől megszabadultak, és támogatják a szélipar fejlődését. A szélerőművek által fizetett helyi iparűzési adó az egyik legfontosabb forrás az önkormányzatoknak. Ezek a befizetések folyamatosak, biztosak, szabadon felhasználhatóak, ezért a befizetések forint értékénél is többet jelentenek. Önkormányzatok pályázatainak önrészét biztosítják, hitelképességet javítanak, így a támogatások lehívásához elengedhetetlen. A szélipar által 2009-2013 között óta befizetett közel 2 milliárd forint helyi adó több mint 10 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását tette így lehetővé. Dr. Hoffmann László elnök szerint „lassan azért kezd a döntéshozók számára is nyílvánvalóvá válni, hogy a szélipar környezetvédelmi és importfüggőség csökkentési hozadékkal jár, és az egyéb megújuló energetikai beruházások elmaradása miatt lassan egyetlen eszköze a témában vállalt Európai Uniós kötelezettségünk teljesítésének.” A befektetők továbbra is készek a szélerőmű beruházások megvalósítására. Ezért ha a szélipar szabályozása kimozdulna a jelenlegi befagyasztott állapotából, és az állam újra adna ki engedélyeket, a szélipar még nagyobb mértékben tudna a helyi közösségek fejlődéséhez hozzájárulni.
Felülvizsgálják az NCST-t, tovább tolódik a METÁR bevezetése A Magyar Közlönyben 2012 november 13-án kihirdetett kormányhatározat felszólította a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy vizsgálja felül a 2011-ben elfogadott a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet (NCsT), aminek természetes következményeként az iparág által várt újjászületés is várat magára. A feladat határidejét tekintve a következő uniós tájékoztatási határidőt jelöli ki a jogszabály, aminek tükrében meglehetősen kérdéses, hogy milyen tagállami jelentést közöl majd hazánk, ha addigra csak az NCsT felülvizsgálata, illetve az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatok készülnek el. Az NCST-vel kapcsolatos következő jelentési határidő 2013. December 31-e. Eddig tehát nincsen külső kényszer, nem lehet tudni, hogy mikorra történik meg a felülvizsgálat, ennek less e hatása a szélenergia kapacitások kiosztására.
Page 3 of 7
Szélirány
A VER szabályozási és kapacitási problémáit erősíti, hogy a kapcsolt erőművek 80 %-a eshet ki a termelésből. A hő- és villamos energia együttes előállítására képes berendezések közel 80 százaléka teljesen kiesik a termelésből, vagy csak minimális óraszámban üzemel majd a jövőben az új jogszabályi előírásoknak és termelői távhőáraknak köszönhetően. Emiatt akár 2000 gigawattóra hazai termelésű áram is eltűnhet a rendszerből. Ez végső soron növeli az ország földgázigényét és az importfüggőséget, ami ráadásul ellentétes az energiastratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel is. "Úgy tűnik, hogy az ígéretekkel ellentétben a kormány a pillanatnyi előnyökért teljesen ellehetetleníti a rendelkezésére álló, hazai kapcsolt energiatermelő kapacitásokat" - foglalja össze az új szabályozás alapján levonható tapasztalatokat Rudolf Viktor, a társaság elnöke közleményében. A távhőtermelők számára meghatározott támogatások megvonásával a kapcsolt energiatermelők versenyképtelenné váltak a kazános hőtermeléssel szemben. Ezzel ugyan a hőellátás nem kerül veszélybe, és a lakosságnak sem kell áremelkedéstől tartania, de az ország és a nemzetgazdaság jelentős veszteségeket szenved el, teszi hozzá. Az előzetes becslések szerint a villamos energiát és a távhőszolgáltatás számára ezzel párhuzamosan hőt is termelő berendezések akár 80 százaléka is leállhat vagy csak minimális egy-kétezer órát üzemel majd jövőre. Ezzel viszont akár 2000 gigawattóra hazai termelésű áram is hiányozhat a rendszerből. "2008-ban még 7800 gigawattóra áramot termeltek a hazai kapcsolt erőművek, tavaly már csak 5900-at. Ez várhatóan további 1500-2000 gigawattórával csökken a jövőben" - ismerteti a várható hatásokat a tagvállalatok visszajelzése alapján Rudolf Viktor. (portfolio.hu 2012.11.09) Szükség van új kapacitásokra A MAVIR szerint már az idén több áramtermelő is kiesik a rendszerből: tavasszal leállt az AES Tiszai Erőművének négy, összesen 900 megawatt teljesítményű blokkja, az év végén pedig a Dunamenti Erőmű F blokkjai is befejezik a termelést. Ez azt jelenti, hogy az idei évhez képest további mintegy 900 megawattal lesz kevesebb a beépített nagyerőművi kapacitás. Tekintetbe véve a fogyasztás bővülését is, a következő egy-két évben 1000 megawatt körüli többlet teljesítményre lesz szükség. Bertalan Zsolt, a MAVIR Zrt. vezérigazgatója szerint az eddig jelzett tervek alapján 2015 előtt nem várható, hogy jelentősebb nagyerőművi beruházás induljon Magyarországon, ez figyelembe véve a kapacitások és a szükségletek alakulását - szükségszerűen az import növekedését eredményezheti. Megjegyezte: jelenleg is 10 és 30 százalék között alakul az import a pillanatnyi igényektől - napszaktól, időjárástól - függően, és jelenleg az prognosztizálható, hogy ez a sáv szélesedik. Bertalan Zsolt kifejtette: a villamosenergia-rendszer szabályozása - azaz a termelés és fogyasztás egyensúlyi helyzetének fenntartása - az egyes blokkok terhelésének változtatásával történik. A szabályozhatóság szempontjából tehát fontos tényező az adott időben rendelkezésre álló hazai erőművi kapacitás. Ugyanakkor leszögezte, hogy az utóbbi időben folyamatosan szaporodó kiserőművek is könnyen bevonhatóak a rendszerszabályozásba.(…)
“…a következő 1-2 évben 1000 MW körüli új kapacitásra lesz szükség....”
A MAVIR adatai szerint Magyarországon a beépített erőművi kapacitás 2011 végén több mint 10 ezer megawatt volt. A hazai erőművek bruttó termelése tavaly 35 984 gigawattórát tett ki, 1387 gigawattórával kevesebbet az előző évinél. A bruttó hazai fogyasztás meghaladta tavaly a 42 600 gigawattórát, az export-import szaldó tavaly 6643 gigawattóra volt 14 664 gigawattóra import és 8021 gigawattóra export eredőjeként. (energiainfo.hu 2012.11.12)
Meghirdetéskor elfogytak az energetikai beruházástámogatások Más országokkal ellentétben Magyarországon nincsen központi- vagy helyi költségvetésből finanszírozott energiahatékonyság és megújuló energia támogatás sem a lakosság, sem a vállalkozások, sem az önkormányzatok számára. Minden fenntarható energetikai támogatás az Európai Uniótól jön. A legnagyobb forrás a Környezet Energia Operatív Program (KEOP). 2012 márciusban röppent fel a hír, hogy egyéb – nem felhasználható – források átcsoportosításával 160 milliárd forintot kaphat a KEOP. A döntés meg is született, hatalmas várakozás előzte meg a KEOP távfűtésre, energiahatékonyságra és megújuló energiaforrások támogatására fordítható pályázati kiírásainak 2012 nyara óta halogatott megjelenését. 2013 februárban megjelent pályázatok azonnal felfüggesztésre kerültek.
Az energiahatékonyságiak (KEOP 2012-5.5.0/B) már a megjelenés napján. Ugyenez történt a megújulós pályázati kerettel (KEOP 2012 4.10.0/C) február 19-én. A lakosság számára korábban elérhető volt az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR). A keretek azonban itt is kimerültek. 2012 végén Magyarország ismét eladott széndioxid kvótát, mely bevételt – a korábbiakhoz hasonlóan – elvileg lakossági energiahatékonysági és megújulós beruházások támogatásra lehet fordítani. Elvileg 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Kiírás még nem született, ezért nem lehet tudni, hogy mikortól, mennyi és milyen rendszerben pályázható. A ZBR-t a korábban az Energia Központ Nkft, illetve jogutódja a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nkft (www.nkek.hu) kezelte.
Szélirány
Page 4 of 7 EU energia piac
Uniós energia miniszterek ülése – egyenlőre nincsenek 2030-as célok Az EU energiaügyi miniszterek tanácsának decemberi ülésén egyelőre nem tűztek ki 2030-as kötelező megújulós célszámokat. Jelenleg csak 2020-ig vannak kötelező célszámok, márpedig a megújulós iparág fejlődéséhez, a már kitűzött 2050-es célok eléréséhez fontos, hogy a közbeeső időszakban is legyenek jogilag kötelező célszámok. Az ezzel foglalkozó szeptemberi ciprusi és decemberi brüsszeli miniszteri ülésen Magyarországról sem miniszter, sem államtitkár nem ment el. A kormány részéről a képviselt magyar álláspontról nyilatozatot nem adtak ki, így nem lehet tudni, hogy a jövőbeli vállalások és az ezekkel összefüggő támogatások kapcsán mit várhatunk. A brüsszeli miniszteri tárgyaláson hazánkat Várhelyi Olivér a magyar állandó EU-képviselet helyettes vezetője képviselte. Az álláspont alapvetően óvatos "Nézzük meg, hogyan teljesítjük a 2020-ig szóló célokat. Amikor ennek a periódusnak a vége felé tartunk, akkor már lesz rálátásunk arra, hogy véget ért-e a gazdasági válság, illetve valóban versenyképes-e a megújuló energia termelése" – összegezte a portfolio.hu-nak. Az európai árampiacon az alacsony árszintek jelenleg nem kedveznek az erőművi beruházások számára, miközben az egyetlen stabil szegmensnek tűnő megújulók térnyerése is lassulni látszik a bizonytalan szabályozási környezet miatt. A földgáziparban dolgozó szakemberek szerint Európa számára megkerülhetetlenek a hosszú távú ellátási szerződések, miközben az IEA igazgatója szerint most különleges alkalom mutatkozik arra, hogy Európa valódi gázpiacot építsen ki magának - hangzott el a KPMG Global Power & Utilities Conference 2012 rendezvényen, Bécsben. A megújuló erőforrásokkal kapcsolatos panelbeszélgetés elindítása során Andy Cox, a KPMG partnere rámutatott, hogy a megújuló piacot számos tényező nehezítette az elmúlt években, de ennek ellenére jó hír, hogy továbbra is érdemi számú M&A tranzakció mutatkozik a területen. A panelbeszélgetés résztvevői egyértelműen kiemelték az iparágat körülölelő regulációs kockázatokat. Liam O'Keeffe a Credit Agricole projektfinanszírozási vezetője kiemelte, hogy a bankok számára szinte teljesen mellékes, hogy átviteli támogatással vagy zöldbizonyítványokkal ösztönöznek egy
adott piacon, a lényeg az, hogy sziklaszilárd elkötelezettség mutatkozzon a szabályozói oldalon az alkalmazott rendszer mellett. Kiemelte, hogy részint ezen okokra visszavezethetően is, de igen kevés jó minőségű projekt van jelenleg a piacon. Tom Murley, a HgCapital megújulópiaci vezetője szerint az európai energiapiacon évtizedes távlatokban mérhető az energetikai beruházások szükséges szintekhez viszonyított elmaradása, mind az erőművek, mind a hálózatok tekintetében, így teljesen mindegy, hogy milyen megoldást választanak a kormányok, az biztos, hogy drágább szolgáltatást fog eredményezni. Ennek következtében tehát felesleges a megújulókra mutogatni, hogy azok drágítják az energiaellátást. Liam O'Keeffe a zöld finanszírozások tekintetében megemlítette, hogy az európai piacon érezhető, hogy a kínai projektfinanszírozók elkezdtek pozíciókat kiépíteni maguknak, ami a várakozási szerint komoly változást hozhat az öreg kontinensen. (portfolio.hu 2012.11.19)
EWEA (Európai Szélenergia Társaság) – 2013-as konferencia Közép-és Kelet Európa volt a központi témája az Európai Szélenergia Társaság 2013-as bécsi konferenciájának. Írországot miniszter, Magyarországot senki nem képviselte. 2012-ig Lengyelországban nyolcszor, Romániában hatszor, Bulgáriában kétszer annyi szélenergia kapacitást engedtek telepíteni mint Magyarországon. Stabil szabályozás nélkül elmaradnak a beruházások. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) múlt héten, bécsben megrendezett 2013-as éves konferenciáján adta ki „Keleti szél” c. kiadványát, ami Közép-és Kelet Európával foglalkozik. A konferencián 60 országból, napi 8000 résztvevő látogató vitatta meg a szélipar európai helyzetét. „Míg 2005-ben az új kapacitások 2 %-át, addig 2011-ben már 12,5 %-át telepítették az új csatlakozó országokban” –mondta Jacopo Moccia, az EWEA vezető politika elemzője. Lengyelországban 2012-re 2 497 MW kapacitást telepítettek. 2020-ra 6 650 MW-ot terveznek. Hasonlóan jelentős a fejlődés Romániában, ahol 2012-re 1 905 MW állt munkába, 2020-ra viszont 4 000 MW-ot akarnak elérni. Egyik nagy kedvenc Törökország, ahol már 2 312 MW szélerőmű működik, de 2023-ra 20 0000 MW-ot akarnak. Ehhez képest Magyarországon 2006-ban adták ki az utolsó engedélyt, jelenleg 330 MW-nál több nem működhet, és 2020-ra is csak 750 MW szerepel a tervekben. A szélipar növekedése igen jelentős volt az EU-ban, és a térség számos országában. 2000 óta telepített új villamoskapacitások 27,6 %-a szél, 23,6 %-a egyéb megújuló, kb. 40 %-a földgáz alapú, és mindössze 8,8 %-a épül egyéb energiaforrásra. 2012-ben Uniós szinten 44,6 GW új kapacitás települt, ebből 31 GW megújuló alapú. Az EU egészét nézve 2012-re minden 100 MW-ból 11,3 MW szél (2011-ben 10,4 volt).
Page 5 of 7
Szélirány
A számos ígéretes jel ellenére, a térség országaira különösen jellemző a szabályozás kiszámíthatatlansága, ami a befektetések legnagyobb ellensége. Ebben a befektetők, és az egyre inkább a megújulós iparág felé forduló nemzetközi fejlesztési bankok (EBRD, EIB) is egyetértenek. Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza szerint „ha a szabályozási változások csak annyira lennének előre jelezhetőek, mint a szél, nyert ügyünk lenne”. A technológiai fejlődéssel a szélipar egyre versenyképésebbé válik. Az egyik legnagyobb akadályt továbbra is a fosszilis energiahordozóknak nyújtott – az IEA szerint évente 500 milliárd dollárnyi - piactorzító támogatás jelenti. Ha ezek a torzító támogatások eltűnnének, fair versenyhelyzetben a szél biztosan megnyerné a versenyt. Összehasonlításképpen a megújulós ipar mindössze 88 millárdot, ezen belül a szél 21 milliárdot kap. Magyarországon az elavult Vértesi Erőműnek több támogatás jut, mint az egész megújulós iparágnak. Magyarország a megújulókban rejlő hatalmas üzleti lehetőségeket korlátozó hozzáállásával erősen lemarad a régió országai között. Jól szimbolizálja a szabályozás szempontjából a hovatartozásunkat, hogy a mára 160 országból álló Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségbe (IRENA) az Uraltól nyugatra fekvő országok közül csak Oroszország, Ukrajna és Magyarország nem lépett be. Magyarország így a hasonló méretű országokat tekintve a szintén nem tag Laos, Surinam, Malawi országcsoportba tartozik. Az iparág azonban bízik a döntéshozók racionalitásában. Amennnyiben a szabályozás engedékenyebbre változik, akkor a befektetők a többi feladatot már elvégzik.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, mely nem tagja Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségnek
Németország. Lenyomta az árakat a szél-, a nap- és a biomassza-energia a német áramtőzsdén, ahol a nagybani fogyasztók vásárolnak. Az árcsökkenés viszont nem feltétlenül jelenik meg a fogyasztók számláin. (origo.hu 2013.02.19) A villanyáram nagybani ára utoljára nyolc éve volt ilyen alacsony Németországban. A gondot az okozza, hogy megújulós erőművek gyors elterjedése miatt lement az áram ára az energiatőzsdén, csökkentve a szolgáltatók bevételeit, viszont a hagyományos hőerőművekhez szükséges szén és gáz drága maradt. A német kormányok hosszú évek óta jelentős támogatást biztosítanak a megújuló energiatermelés elterjedéséhez. Ennek köszönhetően 2008 és 2012 között megkétszereződött a szél-, a nap-, a biomassza- és a kisméretű vízerőművek kapacitása. A megújuló források beépített kapacitása már 80 GW-ra rúg, vagyis elméletileg fedezné a 82 GW-os összfogyasztást Németországban - tudósít a Reuters. Azonban a megújulós erőművek rendszerint a beépített kapacitásuk legtöbb egyharmadát tudják a gyakorlatban megtermelni, így átlagosan a német átlagfogyasztás 25 százalékát fedezik szélből, napból, biomasszából és vízből. A fogyasztók számlája viszont nem csökkent, mert az áram fogyasztói árába beépülnek az állami támogatások. "Ha nem történik valamilyen gyökeres változás, akkor a német áramelosztó hálózat csődbe megy" - idéz a Macquarie pénzügyi elemzőcég januári összegzéséből a Reuters. Az áramtőzsde szereplői egyre rövidebb időtávokra kötnek üzleteket, mert így reagálnak a változásokra és a bizonytalan jövőre - mondta Steffen Koehler, az European Energy Exchange (EEX) energiatőzsde üzemeltetési igazgatója a Reutersnek. Olaszország. A drogok és a szemét-biznisz már lejárt lemez – a nagyra törő olasz maffiózók számára most a megújuló energia a legnagyobb üzlet. (laknijo.hu 2012.03.31) Legalábbis ezt állítja Anthony Faiola, a Washington Post riportere, aki nemrég megjelent cikkében azt vizsgálta, milyen szerepet töltött be a la Cosa Nostra az olasz energiaszektor virágzásában. „A fiaink iránti szeretet miatt nagyon fontos a megújuló energia. Olyan üzlet, amiből meg tudnánk élni.” – mondta a lehallgatott üzletember, Angelo Salvatore a Gimbellina bűnszövetkezet 79 éves fejének, Vincenzo Funari-nak. Mindez a múlt hónapban került napvilágra, amikor is az olasz hatóságok egész Szicíliában razziákat tartottak. Faiola szerint az akció felfedte, hogy mekkora hatást gyakoroltak a megújuló energiák ágazatára az ország gyors ütemben modernizálódó bűnszövetkezetei. Elsőre talán furcsán hangzik, de ha jobban belegondolunk, egyáltalán nem meglepő a dolog. Az olasz szél- és napenergia-szektor ugyanis szó szerint szárnyalt, mielőtt megfeneklett volna a közelmúltban bekövetkezett gazdasági válság hatására. A fellendülés pedig elsősorban a több milliárd eurós kormányzati ösztönzéseknek volt köszönhető. Az ezután következő események kitalálhatóak: az állami támogatást villámgyorsan követte az egész országot lefedő korrupció. A legerősebben talán Szicíliában jelentkezett, ugyanis a régió több bűnszövetkezetnek és maffia-családnak is otthont ad. Faiola szerint a hatósági közbelépés során a sziget harminc szélerőműparkjának közel az egyharmadát, és több naperőművet is lefoglalták a hatóságok. Miközben Olaszország próbál kikecmeregni a kiterjedt gazdasági zűrzavarból, az ehhez hasonló leleplezések nem vonzzák a talpraálláshoz szükséges befektetéseket. Az újbóli fellendüléshez ugyanis teljesen meg kellene szabadulni a szektort jellemző korrupciótól.
Szélirány
Page 6 of 7
Dánia. A dánok áramszükségletének immáron 30 százalékát képes szélenergiából kielégíteni az ország. Mindez annak az ambiciózus kormányzati célnak az eredményeként jött létre, hogy 2020-ra Dánia áramszükségletének felét fedezze a szélenergia felhasználásával – emlékeztet a cleantechica.com szakportál. Mintegy 25 ezer embert foglalkoztat az országban a szélenergia-ipar, ez utóbbi méretét tekintve jelenleg a legnagyobb a világon. A szélből nyert áram egy részét exportálják: Németország, Norvégia és Svédország is vásárolnak dán áramot. Dán családok tízezrei részesednek – többek között szövetkezeti tagként – szélenergetikai létesítményekben. (tisztajovo.hu 2013.02.01)
Írország. Írország és az Egyesült Királyság az ír szélenergia szállítására és kereskedelmére vonatkozó megállapodást írt alá. 5000 MW szárazföldi és 1100 MW tengeri szélenergia kapacitás juthat így a britt piacra (gov.uk 2013.01.24) "Az ír és a brit hálózatok nagyobb integrációjával növelhető az import fosszilis energiától való függetlenség, a nagyobb verseny hatására csökkenhetnek az árak, és több nulla karbon kibocsátású szélenergia jut el a piacokra."
A két ország közötti megállapodást mind a közös sajtónyilatkozat, mind az EWEA úgy kommentálta, hogy egy hatalmas lépés nem csak a pán-európai hálózat megteremtése felé, de mintául szolgálhat más országok számára is. "Az ír és a brit hálózatok nagyobb integrációjával növelhető az import fosszilis energiától való függetlenség, a nagyobb verseny hatására csökkenhetnek az árak, és több nulla karbon kibocsátású szélenergia jut el a piacokra." - mondta Justin Wilkes, az EWEA energiapolitikai igazgatója. "Ezek azok a típusú nyerő-nyerő megoldások, amikor a brit és ír fogyasztók és a szélipar is nyer azon, hogy az európai hálózatok integráltabbá válnak. A szélenergia az egyik kulcs tényezője a nagyonis szükséges hálózati integrációnak." - tette hozzá. A közelmúltban nyilvánosságra hozott energia törvény lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyság közvetlenül környező EU tagállamokból importáljon megújuló alapú villamosenergiát. Írország egyértelművé tette, hogy támogatja a szélenergia alapú villamosenergia exportját. Az EWEA ugyanakkor sürgeti, hogy a két kormány minél előbb konkrét tervet is készítsen arról, hogy ezen megállapodás stabil jogszabályokba is átültesére kerüljön. Emlékeztetőül: Írországban jelenleg óriási mennyiségű szélkapaciátás kiépítése folyik, amiből 5000 MW-nyi szárazföldi, és 1100 MW-nyi tengeri tudna kapcsolódni brit nyugati partvidékhez
Japán. Atom helyett szél Fukushimában. Júliusban kezdik építeni Fukushima partjai előtt a világ egyik legnagyobb szélparkját. (rt.com 2013.01.23) Az 1 GW-os szélfarm a tervek szerint 2020-ra fog elkészülni.A 2011 márciusi földrengés és tsunami által a Fukushima Daiichi erőműben okozott nukleáris katasztrófa helyszínétől kb 16 kilóméterre tervezik felépíteni a szélfarmot.Az erőmű 143 db, 200 méter magas, úszó szigetekre épített turbinából fog állni. A projekt része az új Japán energiapolitikának, amely a fukushimai tragédia után a megújuló energiák nagyobb arányú használata mellett döntött.A tervezők úgy gondolják, hogy a szélfarmot a terület szejzmikus aktivitása nem fogja veszélyeztetni. Tájfunra, tsunamira, és földrengésre is számos tesztet végeztek, és minden extrém időjárási eseményt figyelembe vettek a tervezésnél.
Ausztrália: A Bloomberg New Energy Finance (BNEF) 2013 februári jelentése szerint Ausztráliában a szélenergia olcsóbb mint a szén és gáz alapú villamosenergia. A 2013 február 7-én megjelent elemzés szerint egy új szélfarm 80, egy új szénerőmű 143, míg egy új gázüzemű (alap) erőmű 116 ausztrál dollar áron termel meg egy MWh áramot, ha a széndioxid kibocsátást is figyelembe vesszük. Az igazán érdekes az, hogy a jelentés szerint a kibocsátás figyelembe vétele nélkül is 14-18 %-kal olcsóbb a szél által termelt villamosenergia mint a szén, vagy gáz alapú. 2011 óta a szélenergia termelés költsége 10, a napenergia termelés költsége 29 % -kal csökkent. Az új megújulós kapacitások (ahogyan az új fosszilisok sem) nem tudnak versenyezni a már megtérült, évtizedek óta üzemelő régi fosszilis erőművekkel. Az azonban biztos, hogy “az a nézet, hogy a fosszilis energia olcsó, a megújulók drágák, teljesen idejét múlt” mondta Michael Liebreich a BNEF vezérigazgatója. (Bloomberg.bnef.com 2013.02.07)
Belgium. Elemszigetet épít Belgium a szélturbinák által termelt energia tárolására. Az Északi-tengeren létesítenitendő mesterséges sziget lényegében mint egy tengeri szivattyús-tározós erőmű működne, és tárolná a szélerőművek által termelt energiát. (rt.com 2013.01.21) Belgium egy patkó alakú mesterséges szigetet építene az Északi-tengeren. A tervek szerint nem csak az ország szélfarmjai által termelt villamosenergiát tárolná, de jelentős turista látványosság, és tengeri madarakat vonzó telephely is lenne.A létesítmény része Belgium energiatervének, amely szerint az ország megújuló energiaforrásokkal váltaná ki a jelenlegi 50 %-os atomenergiát, 2025-ig. A meglehetősen ambiciózus tervet a belga Északi-tenger miniszter, Jonan Vande Lanotte mutatta be. A szigetet 5 év alatt építenék meg, 3-4 km-re a Wenduine falu partjaitól. Kb 3 km átmérőjű lenne, és területének nagy részét a víztározó foglalja majd el. Az energiát a tározóba bepumpált tengervíz fogja tárolni, amelyet - igény esetén - a "patkó nyílásánál" elhelyezett erőműveken keresztül engednek vissza a tengerbe.A magasságkülönbséget kihasználó szivattyús-tározós erőművek szárazföldön már a 19. század óta használják, de tengervizet Japánban (Okinawa) az 1999-ben épetett erőműben használtak fel. Belgiumnak 2011-ben 1078 MW telepített szélkapacitása volt, de 2020 kb 4000 MW lesz. A lehetséges partnereket és üzemeltetőket még keresik. Bár finanszírozási részletek még nem ismertek, Lanotte miniszter azt mondta, kb egy szélfarm árával megegyező költségről van szó.
1 2
Page 7 of 7 Megújuló Energia Ipari Társaság -MSZIT-
Kapcsolat: Levelezési cím: Budapest 1518, Pf 65 telefon: +36-30-4381-381 fax: +36-1-577-7147 e-mail:
[email protected] kapcsolat/szerkesztő: Takács Gábor Ügyvezető
[email protected]
Az MSZIT
Szélirány
A Magyar Szélenergia Ipari Társaságot (MSZIT) a magyarországi szélenergiaipar meghatározó gazdasági szereplői alapították 2010-ben azzal a céllal, hogy a tagság és a szélenergia-ipar érdekeit koordináltan, egyedi érdektől mentesen, szakmai alapon és professzionális módon képviselő szervezet jöjjön létre. A társaság tagságának együttes szélenergia kapacitása 248 MW, ezzel a teljes hazai szélerőmű-kapacitás kétharmadát jeleníti meg, és mintegy 130 milliárd forintos magyarországi beruházási értéket képvisel. Az MSZIT célja, hogy a szélenergia a valódi megújulók között megfelelő súllyal megjelenjen, a terület műszaki és jogi szabályozása hosszú távon stabil és kiszámítható legyen.
Csatlakozzon Hozzánk! Az MSZIT a szélenergia ipar fejlődése érdekében tevékenykedik, egyesület formában, így nyitott mindenki számára, aki az iparág fejlődését segíteni kívánja, az MSZIT céljaival egyetért. Az MSZIT sokszínű tagsága jelenleg szélerőmű üzemeltető és fejlesztő cégek, technológia szállítók és gyártók, kivitelezők, pénzintézetek vagy akár magánszemélyek.
Az MSZIT tagságának nincsen jogi formai kötöttsége. Bárki lehet tag, vagy támogató. A belépési feltételekkel és tagsági fokozatokkal kapcsolatban felvilágosítás: Takács Gábor, ügyvezető
[email protected] +36-30-4381-381
MSZIT hírlevél szerkesztés Szeretnénk, ha SZÉLIRÁNY, az MSZIT tagság, és szélipar szereplői közötti kapcsolattartás, a kommunikációt és információáramlást segítő hírlevéllé válna.
Világhálón!
www.mszit.hu
Éppen ezért szívesen veszünk bármilyen formai vagy tartalmi javaslatot, cikkötletet, észrevételt, akár a hírlevél akár a folyamatosan frissülő www.mszit.hu honlap kapcsán.
Ha a továbbiakban nem szeretné meg kapni az MSZIT két havonta megjelenő ingyenes, elektronikus hírlevelét, azt kérjük jelezze az
[email protected] e-mail címen.
