SZÉLIRÁNY
Az MSZIT szélipari hírlevele
2012 XI-X szám
Hazai hírek: • Égető szükség lesz a szélenergiára • Energia multi vonul ki Magyarországról? • Beruházástámogatás a szélerőműveknek • Hazai szabályozás aktualitásai
Hírek a világból: • 30000 Ír szeles munkahely • IKEA még zöldebbre vált • PWC : van és drága az éghajlatváltozás • A szélenergia nemzetbiztonsági kérdés
Technológia: • Függőleges tengelyű szélturbinák
Égető szükség lesz a szélenergiára Közel 1000 MW kapaciás fog hiányozni 1-2 éven belül. Az atomerőművi beruházások pedig még ha reálisak lennének sem fognak megvalósulni az elkövetkező 10 évben. A MAVIR kapacitástervei alapján látszik, hogy a közeljövőben 900 MW kiesik, így a következő egy-két évben 1000 MW-nyi új erőművi kapacitásra lesz szükség. E nélkül tovább növekszik a most is 15-30 %-os áramimport aránya. A villamosenergia-rendszer szabályozása - azaz a termelés és fogyasztás egyensúlyi helyzetének fenntartása - az egyes blokkok terhelésének változtatásával történik. A szabályozhatóság szempontjából tehát fontos tényező az adott időben rendelkezésre álló hazai erőművi kapacitás. A MAVIR szerint fontos a határkeresztező kapacitások bővítése, az áramtőzsde fejlődése, és az utóbbi időben folyamatosan szaporodó kiserőművek is könnyen bevonhatóak a rendszerszabályozásba, A Magyar Kapcsolt Energia Társaság szerint azonban a hő- és villamos energia együttes előállítására képes berendezések közel 80 százaléka teljesen kiesik a termelésből, vagy csak minimális óraszámban üzemel majd a jövőben az új jogszabályi előírásoknak és termelői távhőáraknak köszönhetően. Emiatt akár 2000 gigawattóra hazai termelésű áram is eltűnhet a rendszerből. Ez végső soron növeli az ország földgázigényét és az importfüggőséget, ami ráadásul ellentétes az energiastratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel is. A hazai erőműpark legmodernebb elemeinek száműzésével a magyar energiatermelés színvonala egy évtizedet lép vissza az időben. >>> Magyarországon lassan érvényesülő trend, hogy a jövőben a fogyasztók maguk is a rendszert "szabályzókká" válhatnak azáltal, hogy tudatosan, a jelenleginél sokkal egyenletesebben fogyasztanak áramot. Ennek alapját az úgynevezett okos mérők teremtik majd meg. Ennek azonban - valamennyi ország esetében - meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeit is.>>> Mindez azonban hosszútávon nem segít, hiszen az erőműpark elöregszik, új kapacitások pedig lassan, vagy nem épülnek. A magyar (energia)politika egyik örök vesszőparipája az atomerőmű építés nem tűnik gazdasági realitásnak. Több szervezet, és az elmúlt évtizedek beruházási trendjei szerint is mítosz az olcsó atomenergia, és a demokratikus országokból fokozatosan kiszorul – ahogyan az Ökopolisz Alapítvány konferenciáján elhangzott. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség divizióvezetője Varró László bemutatta, milyen drasztikus költség- és beruházási időtúllépések történtek a két épülő európai reaktorprojektben is. A köztudottan korrupciómentes és fejlett Finnországban most tartanak az eredeti költség duplájánál, miközben a beruházást 2009 májusára át kellett volna adniuk. Az atomfellegvárnak számító Franciaország projektje szintén 50%- os költség- és 4 éves beruházási időtúllépésben van. Ez annál is inkább drámai, mivel Varró szerint egy kétéves csúszás és húsz százalékos költségtúllépés a befektetési érték 90%-át eliminálja – ezek a projektek tehát hosszú élettartamuk alatt soha nem válhatnak így jövedelmezővé. Felsmann Balázs, a budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezetője a nemzetközi és hazai költségadatok ismertetése után pedig kijelentette: a paksi bővítési projekt ma Magyarországon egyszerűen nem finanszírozható. Mindez nem marad el a tőzsdei mutatókról sem: a világ atomcégeinek részvény-árfolyamai az elmúlt években 88%-95%-os esést könyvelhettek el. A hitelminősítő cégek a bóvli-kötvény kategóriába vagy a köré sorolják ezeket a vállalatokat: így került bóvli kategoriába az európai atomipar zászlóshajója, a francia Areva is.
Szélirány
Page 2 of 6
A atomiparág drámai visszaesése nem politikai okokra vezethető vissza, hanem az atomenergia gazdasági és technológiai sajátosságai állnak mögötte. Rossz hír tehát az éghajlatváltozás megfékezése szempontjából is, hogy nincs többé „olcsó” és „biztonságos” atomenergia. >>>
„Külföldi szélpiaci helyzetkép” A világ egyik meghatározó áramszolgáltatója, a spanyol Iberdrola csoport az elmúlt héten javuló eredményekről adott számot az idei év első kilenc hónapja tekintetében, azonban a társaság az európai, és ezen belül is a spanyol válságból fakadóan új stratégia meghirdetésére kényszerült a társasági finanszírozási helyzetének javítása érdekében. A világ, és Magyarország legnagyobb szélenergia-termelője a következők években jelentős eszközértékesítésekbe kezd annak érdekében, hogy adósságállománya csökkentése révén javítsa finanszírozási pozícióját, adta tudtul az Iberdrola vezérigazgatója egy londoni sajtótájékoztatón. A társaság tervei szerint 2014-ig a beruházásokra szánt összeg 59%-át fordítják átviteli és elosztóhálózatokba, 25%-át megújuló erőforrások hasznosításába, 13%-os energiatermelési projektbe. Az anyaország mellett a társaság az Egyesült Királyságban, Brazíliában, az Egyesült Államokban és Mexikóban tervez beruházásokat. Ezeken belül is kiemelt figyelem fordítódik majd az Egyesült Királyságra és Brazíliára, ahova a társaság a beruházásokra szánt összeg 42, illetve 23 százalékát tervezi allokálni.
Az Iberdrola Magyarország legnagyobb szélenergetikai befektetője, a társaság öt szélparkjával (158 MW) jelenleg a hazai beépített szélkapacitás közel felét uralja. A magyar eszközök esetleges értékesítésével összefüggésben eddig még nem jelent meg hír. A magyar és lengyel eszközök közötti hasonlóságok okán (méret, földrajzi elhelyezkedés, EBRD-résztulajdon) nem zárható ki, hogy az Iberdrola magyar eszközei is eladósorba kerülhetnek a közeljövőben, főként, ha számításban vesszük az elmúlt egy-két évben megnövekedett hazai szabályozási kockázatokat, ideértve például a máig bizonytalan időre elhalasztott új széltendert is, amivel egyébéként a magyar piac még mindig elmaradna a lengyel szélpiac nyújtotta növekedési lehetőségektől. Egy bizonyos, az Iberdrola vezetősége által legutóbb prezentált stratégiai célkitűzések között nem szerepelt a régió egyetlen országa sem, így az erőforrásait egyre inkább a tengerentúlra összpontosító Iberdrola szépen lassan kihúzódhat KeletKözép-Európából.(portfolio.hu). >>>
Beruházás-támogatás a háztartási méretű szélerőműveknek Társadalmi véleményzésre nyilvánossá tették a Környezet Energia Operatív Program (KEOP) energetikai pályázatait. A KEOP 4.1.0 konstrukciók közül többen lehet pályázni háztartási méretű szélerőművekre. >>>
Hazai szabályozás aktualitásai Bár továbbra is komoly probléma, hogy a szabályozók és hatóságok teljesen elzárkóznak a szabályozottakkal való egyeztetéstől, áttételesen azért számos kérdésben folyik a szélenergia iparban a szabályozás átalakításáról konzultáció. A MAVIR ismét frissítette és nyilvánossá tette KÁT-módosítási koncepcióját és a szélipart érintő üzletszabályzatmódosítási tervét is. Az MSZIT a tagság véleményét összegyűjtve mind a két tervezetet véleményezte. Örömmel tapasztaljuk, hogy több ponton a dokumentumok késöbbi változatai számos észrevételünket figyeleme veszi.
Page 3 of 6
Szelesvilág
A MAVIR üzletszabályzat: • A MAVIR karbantartási szerződést köt a mérőberendezések ellenőrzésére, így azok pontatlan méréséért a rendszerhasználó nem felelős, tehát – mint minden más szolgáltató esetén – itt sem a rendszerhasználónak kellene a mérőóra cserét megfizetnie. • Késedelmi kamat vetítési alapja 365 nap kell legyen, nem –a tervezet szerinti 360 –nap. • Pótdíjra ne vessen ki biztosíték-adási kötelezettséget a MAVIR, hiszen – amennyiben ilyen előfordulna – a pótdíjat a következő havi termelési ellenértékből egyszerűen levonhatja. Felesleges, MAVIR számára érdemi előnyt nem jelentő, a termelő számára viszont jelentős anyagi teher lenne a biztosítékadás. • Felek közötti kapcsolattartásnál a hivatalos levezésnél szokásos eljárást kellene alkalmazni, összhangban kell legyen a feladási-kézbesítés könyvelési dátum a szabályozásnál. A véleményhez >>> KÁT koncepció • Jelentős visszalépés az INTRADAY menetrendadás lehetőségének visszavonása, melynek segítségével – a döntéshozók korábbi szándékainak megfelelően – a termelők a technikai lehetőségeiken belül javították a menetrendadást. • Kiegyenlítő energia költségének áthárítása a KÁT értékesítőre: Mivel a kiegyenlítő energia keletkezése és költségének mértéke a termelőktől független, mértéke termelőnként korrekt módon nem kiszámítható, a magyar rendszerhez hasonlóan működő országokban sem vezették be, hiszen éppen a KÁT rendszer alapgondolatával ütközik. A MAVIR szándéka itt nem egyértelmű, de biztos, hogy ezzel a büntető módszerrel sem lehet elérni a menetrendadás pontosságának javulását. Egy jutalmazó rendszer sokkal eredményesebb lenne. >>>
“Pótdíj jellegű büntetés helyett egy jutalmazásos rendszer hatékonyabban fejlesztené a menetrend adást és tartást....”
Az Ír Szélenergia Ipari Társaság szerint 2020-ig 30 000 munkahelyet teremthetne a szélipar Írországban Az IWEA szerint 6 000 MW-nyi szélkapacitást lehetne az Egyesült Királyságba exportálni. Ez kb 15 átlagos méretű hagyományos erőmű teljesítménye. A tanulmány szerint ezzel az összesen 18 milliárd eurónyi befektetéssel szélerőmű építőket is a szigetországba vonzana, és összességében kb 30 000 munkahelyet teremtene. Az IWEA szerint fontos, hogy a 2020-as célokon túl tekintsen az ország. Az exportlehetőség nagyon fontos, és valós, hiszen az Egyesült Királyságnak - ahhoz, hogy az uniós vállalásait teljesítse - kb 18 000 MW megújulós kapacitásra lesz 2020-ig szüksége. Az ír szélipar ezt a lehetőséget használhatná ki.(renewablesbiz.com) >>>
IKEA még zöldebbre vált Az IKEA több mint 2 milliárd dollárra, duplájára emeli szél és napenergia termelő kapacitásokba történő befektetéseit, ezzel 2015-re 70 %-ban megújulókból fogja ellátni magát. A világ legnagyobb bútor kereskedő cégcsoportja a megújulókba törtőnő befektetéssel kívánja költségeit csökkenteni, illetve az energiahorodozó árak volatilitása által okozott kockázattól függetleníteni magát. A svéd vállalatóriás így 2015-re 70 %-ban, 2020-ra pedig 100 %-ban nap és szélenergiával fogja kielegíteni energiaigényét. Az IKEÁ-hoz hasonlóan több cég (pl. PUMA, Pepsi) is a megújulók felé fordult, és az elmúlt időszakban tapasztalható költségcsökkenési hullámot lovagolják meg, hiszen a szélturbinák ára 23 %-kal esett az elmúlt három évben, a napelemeké pedig 50 %-kal zuhant az elmúlt 2 évben. Ezek a cégek tehát nem csak a fogyasztókért folytatott verseny egyik eszközét látják a megújulókban, hanem tényleges, és rövid távon érvényesülő gazdasági hasznot is várnak. >>>
Szélirány
Page 4 of 6
A szél összehozott bennünket: az MSZIT támogatta a 2. Zebegényi Sárkányfesztivált A Magyar Szélenergia Ipari Társaság, a szélenergia népszerűsítési programja keretében támogatta a 2. Zebegényi Sárkányfesztivált (2012. szeptember 28-30).A Sárkányfesztivált gyönyörű környezetben, a Dunakanyarban rendezte meg a zebegényi közösség. A település lelkes lakói, önkéntensként szervezte meg a háromnapos családi rendezvényt. Becslések szerint 7-8000 ember látogatta meg a fesztivált, csak szombaton több kb 7000-en. Volt olyan időszak, amikor több mint 400 sárkány lebegett a levegőben. Az MSZIT anyagilag és szakmailag is támogatta a rendezvényt. 2011 decemberében rendezett fotókiállításunk helyezettjeiből készült vándorkiállítást került bemutatásra.>>>
PWC: Éghajlatváltozás márpedig van, és drága... “ A PWC szerint az
éghajlatváltozás miatt a hosszútávú infrastruktúra beruházóknak pesszimistább forgatókönyvekkel számolniuk ’”
PricewaterhouseCoopers, a világ legnagyobb tanácsadó cége nem éppen arról híres, hogy ijeszteget. Éppen ezért érdemes odafigyelni a legutolsó éves "alacsony szénintenzitású gazdaság" indexére. A visszafogott nyelvezet ellenére, a tanulmány az éghajlatváltozás elleni radikális fellépés hiányában egy katasztrófális jövőképet fest fel. Leo Johnson (partner) szerint: "Egy biztos, vállalatoknak, kormányoknak és közösségeknek, az egész világon egy melegebb világra kell felkészülniük - nem 2, hanem 4 de lehet, hogy 6 fokkal melegebbb világra". Ezen elkeseredett figyelmeztetést az váltotta ki, hogy a világ egyszerűen nem tud még csak közelébe sem kerülni egy olyan megegyezésnek, amely a hőmérsékletemelkedés megállításához szükséges lenne. A PWC tanulmánya azt mutatja, hogy a korábbi 2 C-os maximális átlaghőmérséklet-cél eléréséhez 2050-ig szükséges éves karbonintenzitás csökkentési szükséglet 5,1 %-kal növekedett. Eközben a javulás 2011-ben mindössze 0,7 %-volt. Még ha most megdupláznánk is a dekarbonizálási rátát, akkor is 6 fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet az évszázad végére. Mára egyértelmű, hogy a mostani 2 C-os célszám is irreális. 4-5 fokos felmelegedés esetén D-Európa, ÉAfrika és Közel-Kelet teljesen lakhatatlanná válik. 5-6 fokos emelkedés esetén az átlaghőmérséklet magasabb lesz mint bármikor az elmúlt 50 millió év során. A tengerszint olyan gyorsan fog emelkedni, hogy a tengerparti területeket környezetimenekültek millió fogják elhagyni. Ha 6 foknál nagyobb a hőmérséklet emelkedés, akkor a fajok akár 90 %-a is kihalhat.
A PWC ezek alapján a hosszútávú infrastruktúra beruházók számára azt tanácsolja, hogy pesszimistább forgatókönyvekkel számoljanak. Ez különösen igaz az infrastruktúra beruházásásokra alacsonyan fekvő területeken. Olyan szektoroknak amelyek élelmiszer, víz, energia, környezeti forrásokra épülnek, erőteljesen és kritikusan kell megvizsgálniuk az ellátó láncaikat.(the guardian) >>>
A szélenergia nemzetbiztonsági kérdés Legalábbis az USA-ban. Szélfarm fejlesztő kínai vállalatok beperelik Obamát, a légierő pedig újabb két szélerőművet épített. Az energia soha nem lesz teljesen piaci termék. Mindig is lesznek nemzetbiztonsági megfontolások, amelyek ban vagy kevésbé, államtól és erőforrástól függően különböző mértékig állami figyelmet, vagy beavatkozást váltanak ki. Az USA-ban - ahol 2012-re 50 GW szélkapacitás települt - egy kínai cég beperelte Barak Obama elnököt, mert az elnök nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva megakadályozta négy Oregon államban található szélfarm értékesítését. A Ralls Corp cég - az elnöki határozat szerint nem vásárolhatja meg a négy szélfarmont, mert azok túl közel vannak a haditengerészet orgoni fegyverrendszer tréning központjához. A kínai tulajdonú cég vitatja a döntést, mert szerintük "önkényes, és átláthatatlan". (renewablesbiz.com) >>>
Page 5 of 6
Szelesvilág
Ugyanakkor a Cape Codban (Massachussets állam) található légierő bázis két újabb szélturbinát állított munkába. Érdekesség, hogy az USA Légierje 2025-re 25 %-ban megújuló energiával kívánja energiaigényét kielégíteni. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint a Légierő a Védelmi Minisztérium (DOD) legnagyobb, a szövetségi szint 2. legnagyobb, az egész USA 18. legnagyobb zöld energia vásárlója. A két turbina megtérülési ideje 12 év. A két turbina megtérülés után ingyen látja el a légibázis (PAVE - tengerről indított interkontinentális rakéták radaros figyelő rendszere). >>>
Függőleges tengelyű szélturbinák Magyarországon is egyre nagyobb az igény a kisebb méretű szélerőművek iránt, mind a háztartások és vállalkozások, mind a döntéshozók részéről. A motiváció nem csak az, hogy környezetbarát energiát használjunk, hanem az is, hogy a beruházásoknak általában nem kedvező, elhúzódó válság egyik lehetséges pozitív mellékhatásaként sok fogyasztó keresi a lehetőséget az energiaköltségek csökkentésére. A szélenergia használata nagyon kézenfekvő, ugyanakkor a technológia jellemzőiből következik, hogy általában még a relatíve kis teljesítményű generátorok is csak korlátozottan telepíthetőek településeken. A városi környezetben leginkább használható technológia a jelenleg terjedő függőleges tengelyű szélturbina. Bár ezen technológia ipari méretekben nem használható, kiváló lehet háztartási méretben. A függőleges tengelyű szélturbina azért különleges, mert a gyakran változó széllel együttműködve képes energiát előállítani, viszonylag alacsony indulási szélsebességet igényel, működése csendes, így ideális családi házak és egyéb épületek (üzletek, irodák, raktárak, stb) kiegészítő energiaellátására. Bejáratott gyártó az amerikai Urban Green Energy Ltd., melynek magyarországi partnere a 2010 óta működő Omega Energy Kft (www.omegaenergy.hu). A terméklistán a függőleges tengelyű szélturbináknak több típusa megtalálható 600 W-tól egészen 9 kW-ig, valamint a kereslet igényeinek megfelelve a készülékek hibrid rendszerben, kiegészítő szolár panelekkel is kaphatók.>>>
Megújuló energetikai rendezvények 2012 November 20 Energia Beruházási Nap Magyarországon (ingyenes) NKEK Budapest, XIII. Budapest, Váci út 45. D épület - 7. emelet, 701 regisztráció 2012 November 21 Megújuló Energia Szakmai Nap Lurdy Ház Budapest IX. ker. Könyves Kálmán körút 12-14 regisztráció 2012 November 23 Fenntartható fejlődés és zöld gondolatok a vállalatok vezetésében - Energiahatékonysági és megújuló-energia alkalmazási példák menedzsereknek (5.000 Ft+ÁFA) MTA Budapest, Vörösmarty Terem. Szervező: Menedzserek Országos Szövetsége regisztráció:
[email protected] 2012 November 27 Zöld Gázvagyon- Biogáz-hasznosítás Magyorországon Hotel Griff, Budapest regisztráció 2012 November 29 Városok hőszivattyús fűtése Magyar Elektrotechnikai Múzeum (VII. kerület, Kazinczy u. 21.). Internet: www.ete-net.hu
1 2
Az MSZIT Megújuló Energia Ipari Társaság -MSZIT-
Kapcsolat: Levelezési cím: Budapest 1518, Pf 65 telefon: +36-30-4381-381 fax: +36-1-577-7147 e-mail:
[email protected] kapcsolat/szerkesztő: Takács Gábor Ügyvezető
[email protected]
A Magyar Szélenergia Ipari Társaságot (MSZIT) a magyarországi szélenergia-ipar meghatározó gazdasági szereplői alapították 2010-ben azzal a céllal, hogy a tagság és a szélenergia-ipar érdekeit koordináltan, egyedi érdektől mentesen, szakmai alapon és professzionális módon képviselő szervezet jöjjön létre. A társaság tagságának együttes szélenergia kapacitása 248 MW, ezzel a teljes hazai szélerőmű-kapacitás kétharmadát jeleníti meg, és mintegy 130 milliárd forintos magyarországi beruházási értéket képvisel. Az MSZIT célja, hogy a szélenergia a valódi megújulók között megfelelő súllyal megjelenjen, a terület műszaki és jogi szabályozása hosszú távon stabil és kiszámítható legyen.
Csatlakozzon Hozzánk! Az MSZIT a szélenergia ipar fejlődése érdekében tevékenykedik, egyesület formában, így nyitott mindenki számára, aki az iparág fejlődését segíteni kívánja, az MSZIT céljaival egyetért. Az MSZIT sokszínű tagsága jelenleg szélerőmű üzemeltető és fejlesztő cégek, technológia szállítók és gyártók, kivitelezők, pénzintézetek vagy akár magánszemélyek.
Az MSZIT tagságának nincsen jogi formai kötöttsége. Bárki lehet tag, vagy támogató. A belépési feltételekkel és tagsági fokozatokkal kapcsolatban felvilágosítás: Takács Gábor, ügyvezető
[email protected] +36-30-4381-381
MSZIT hírlevél szerkesztés Szeretnénk, ha SZÉLIRÁNY, az MSZIT tagság, és szélipar szereplői közötti kapcsolattartás, a kommunikációt és információáramlást segítő hírlevéllé válna.
Világhálón!
www.mszit.hu
Éppen ezért szívesen veszünk bármilyen formai vagy tartalmi javaslatot, cikk-
ötletet, észrevételt, akár a hírlevél akár a folyamatosan frissülő www.mszit.hu honlap kapcsán.
Ha a továbbiakban nem szeretné meg kapni az MSZIT két havonta megjelenő ingyenes, elektronikus hírlevelét, azt kérjük jelezze az
[email protected] e-mail címen.
