Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
2015 Elfogadva: 2015. augusztus 24. Hatályba lép: 2015. szeptember 1.
Tartalom BEMUTATKOZÁS .................................................................................................................................... 6 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: .................................................................................................................. 8 I. FEJEZET: NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................... 9
I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................. 10 I.1.1. Célok .................................................................................................................. 10 I.1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok ................................................. 11 I.1.3. A fenti célok megvalósításának stratégiája: ....................................................... 11 I.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ........................................................ 12 I.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 12 I.2.1. Pedagógiai célok ................................................................................................ 12 I.2.2. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: ....................................... 13 I.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok....................................... 14 I.3.1. Az egészségfejlesztés általános elvei ................................................................. 14 I.3.2. Az egészségnevelés fontos területei: .................................................................. 16 I.3.3. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés ............................................ 16 I.3.4. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata. .................. 16 I.3.5. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok ..................................... 17 I.3.6. Drogprevenciós stratégia .................................................................................... 18 I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 18 I.4.1. A közösségfejlesztés feladatai ............................................................................ 18 I.4.2. Együttműködési formák ..................................................................................... 20 I.4.3. Iskolánk együttműködési formái: ....................................................................... 20 I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................................................................... 21 I.5.1. A pedagógus feladatai ........................................................................................ 21 I.5.2. A pedagógusok helyi feladatai ........................................................................... 22 I.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma ...................................................................... 23 I.5.4. Az osztályfőnök feladatai: .................................................................................. 24 I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 25 I.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .............................. 25 I.6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 26 I.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program................. 27 I.6.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................ 27 I.6.5. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................... 28 I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ............................................................................................................ 31 I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 32 I.8.1. A szülők részvétele a nevelési folyamatban ....................................................... 32 I.8.2. Szülői szervezet .................................................................................................. 32 I.8.3. A pedagógusok és a szülők ................................................................................ 32 I.8.4. Diákönkormányzat ............................................................................................. 33 I.8.5. A pedagógusok és a tanulók ............................................................................... 33 2
I.8.6. Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái .......................................... 34 I.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabálya, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei ................................... 35 I.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai ................................................................. 35 I.9.2. Osztályozó vizsga ............................................................................................... 35 I.9.3. Különbözeti vizsga ............................................................................................. 35 I.9.4. Pótló vizsga ........................................................................................................ 35 I.9.5. Javítóvizsga ........................................................................................................ 36 I.9.6. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................. 36 I.9.7. Az alkalmassági vizsga szabályai ....................Hiba! A könyvjelző nem létezik. I.9.8. A szóbeli felvételi vizsga követelményei .........Hiba! A könyvjelző nem létezik. I.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései......................... 37 I.10.1. Felvétel a kilencedik évfolyamra .................................................................... 37 I.10.2. Átvétel más iskolából ..................................................................................... 38 I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ...... 38 II.
FEJEZET: HELYI TANTERV ................................................................................................. 40
II.1. A választott kerettanterv megnevezése .................................................................. 41 II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszám 42 II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei (figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét) ............................................................................................. 43 II.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....................................................................................................................... 44 II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ........................ 47 II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai............................................................................................... 47 II.7. Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát .................................................................................................................... 48 II.7.1. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ............................................. 48 II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei .... 49 II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit ..................................................................... 49 II.9.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei ......................................................... 49 II.9.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: .............................................................. 50 II.9.3. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái .............................. 52 II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................ 68 II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. (Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit.) ................................................................................. 68 II.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................. 68 II.12.1. Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................... 68 3
II.12.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ............................................. 69 II.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................ 71 II.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 72 II.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................... 74 II.14.1. A magatartás értékelésének elvei ................................................................... 75 II.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ................................................... 75 II.14.3. A jutalmazás iskolai elvei ............................................................................... 76 II.14.4. A fegyelmezés iskolai elvei ............................................................................ 77 II.15. Egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .......................... 77 II.15.1. Kötelezettségvállalás ...................................................................................... 77 II.15.2. Az otthoni felkészülés szabályai ..................................................................... 78 II.15.3. Iskolánk hagyományaiból adódó versenyek, rendezvények: ......................... 79 II.16. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján: ............... 79 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája ..................................... 80 egyesített közismereti + szakmai órahálók: ......................................................................... 80 XIII. INFORMATIKA ágazathoz .................................................................................... 81 XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz ........................................................................................... 82 XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz ............................................................................ 83 XXXV. FÖLDMÉRÉS ágazathoz .................................................................................... 84 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája ..................................... 85 részletes tantárgyi programok: ............................................................................................. 85 III. FEJEZET: SZAKMAI PROGRAM ......................................................................................... 86
III.1. Általános információk ............................................................................................ 87 III.2. Elméleti és gyakorlati képzés:................................................................................ 87 III.2.1. Elméleti képzés ............................................................................................... 87 III.2.2. Gyakorlati képzés ........................................................................................... 87 III.3. A szakmai képzés ingyenessége: ........................................................................... 87 III.4. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra ................................................................ 88 III.5. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei ........................................ 89 III.6. Szakképző osztályok kialakításának elvei ............................................................. 89 III.7. Szakképzési évfolyamok száma ............................................................................. 89 III.8. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények .... 90 III.9. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon .................................................. 90 III.9.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ........................... 90 III.9.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ........................ 90 III.10. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon ....................... 91 III.11. Felnőttoktatás ......................................................................................................... 91 III.12. Felnőttképzés ......................................................................................................... 92 III.13. 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről: ........................ 92 III.14. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek: ...................................... 92 III.15. A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként.......................................... 93 III.16. Átjárhatóság ........................................................................................................... 93 III.16.1. 9-12. évfolyamon: ........................................................................................... 93 III.16.2. 13-14. évfolyamon: ......................................................................................... 93 III.17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek .................................... 93 III.17.1. Kötelezettségvállalás ...................................................................................... 93 III.17.2. Tantárgyi tudás értékelésének módja ............................................................. 94 4
III.17.3. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: ............... 94 III.17.4. Munkaruha, munkavédelmi cipő: ................................................................... 94 III.17.5. Pályázatok:...................................................................................................... 96 III.17.6. Szakmai Program mellékleteinek listája......................................................... 96 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája ..................................... 97 szakmai órahálók: ................................................................................................................. 97 Informatikai rendszergazda .............................................................................................. 99 Gazdasági informatikus .................................................................................................. 102 Magasépítő technikus ..................................................................................................... 104 Mélyépítő technikus ....................................................................................................... 106 Útépítő és –fenntartó technikus ...................................................................................... 108 Vasútépítő és –fenntartó technikus ................................................................................ 110 Hídépítő és –fenntartó technikus .................................................................................... 113 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus ........................................................... 115 Vízépítő technikus .......................................................................................................... 117 FELNŐTTOKTATÁS (ESTI) ........................................................................................... 118 Magasépítő technikus (esti) ............................................................................................ 118 Mélyépítő technikus (esti) .............................................................................................. 120 Útépítő és –fenntartó technikus (esti)............................................................................. 121 Vasútépítő és –fenntartó technikus (esti) ....................................................................... 122 Hídépítő és –fenntartó technikus (esti) ........................................................................... 123 Vízépítő technikus (esti)................................................................................................. 124 Informatikai rendszergazda (esti) ................................................................................... 125 Gazdasági informatikus (esti)......................................................................................... 126 FELNŐTTKÉPZÉS ........................................................................................................... 127 Magasépítő technikus (felnőtt) ....................................................................................... 127 Mélyépítő technikus (felnőtt) ......................................................................................... 128 Útépítő és –fenntartó technikus (felnőtt) ........................................................................ 129 Vasútépítő és –fenntartó technikus (felnőtt) .................................................................. 130 Hídépítő és –fenntartó technikus (felnőtt) ...................................................................... 131 Vízépítő technikus (felnőtt) ............................................................................................ 132 Informatikai rendszergazda (felnőtt) .............................................................................. 133 Gazdasági informatikus (felnőtt) .................................................................................... 134 Gépírás tanterv ................................................................................................................... 135 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................................... 137
5
Bemutatkozás Iskolánk hatvanöt éves, az épület már csaknem száz: történetük csak 1951 szeptemberében kapcsolódott össze. A közel egy évszázados múltra visszatekintő épületben a középiskolai oktatást ugyanis hat évtizeden át megelőzte a népiskolai: a főépület falai egykor 6–12 éves kisiskolásoknak adtak otthont. A századfordulón – az egykori „Pirosalma huszárlaktanya” helyén – emelt iskolaépület eklektikus ornamentikáját már csak a tervrajzok és az emlékezet őrzik. A második világháború romba döntötte a Deák Ferenc utcai elemi iskolát: a várost ért bombatámadás 1944 októberében romhalmazzá változtatta, csak kiégett falai maradtak meg. Újjáépítését követően 1951 szeptemberében népesült be ismét az épület, de nem csak a középiskolai tanulmányaikat akkor kezdő elsőévesekkel. A velük együtt érkező másodévesek 1950-ben még az Ady Endre utcai Ybl Miklós Gimnázium épületében a leánygimnáziummal közös igazgatás alatt kezdték meg tanulmányaikat, mint a 10. számú Építőipari Gimnázium tanulói. 2007. november elején az Oktatási Bizottság két TISZK felállítása mellett döntött. Iskolánk ebben az előterjesztésben még abban a csoportban szerepelt, melynek iskoláiban túlnyomórészt szakmunkásképzés folyt, de szakmailag nem azonos szakmák oktatása. Egyhangú volt a döntése a tantestületnek. Javasoltuk a másik csoportba történő átkerülésünket, ahol érettségit és szakképesítést adó iskolák voltak. Így kerültünk abba a TISZK-be, ahová 2015. június 30-ig tartoztunk: I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Középiskola, Bugát Pál Egészségügyi és Környezetvédelmi Szakképző Iskola, Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola, Jáky József Műszaki Szakközépiskola. „Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 302/2008. (VI. 19.) sz. határozata alapján a Jáky József Műszaki Szakközépiskola megszüntető okirata A megszűnő intézmény neve: Jáky József Műszaki Szakközépiskola Székhely: 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc utca 11. A megszűnés időpontja: 2008. július 31. Jogutód intézmény: Belvárosi I. István Középiskola A megszűnő intézmény Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 302/2008. (VI- 19.) sz. határozata alapján a Belvárosi I. István Középiskola tagintézményévé válik.” 2015. július 1-től felbomlik a korábbi TISZK, valamint fenntartóváltás következik, aminek eredményeként a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolájaként folytatjuk immár 65 éves tevékenységünket: Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges ismeretek, kompetenciák. Iskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. Intézményünkben 6
az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Ezekről a szakterületekről pedagógiai programunk részét képező szakmai programban található részletes leírás. Mindemellett ellátja az iskola a kötelező közösségi szolgálat elvégzéséhez szükséges jogszabályban előírt kötelezettségeket. 9-12. évfolyamon az érettségi vizsgára felkészítő általános és szakmai orientációs és szakmai alapozó képzés folyik építészeti, közlekedésépítő, földmérés és informatikai szakágazatokon. A 13-14. évfolyamon az OKJ-s szakképzések elvégzésével közlekedésépítő technikus (útépítő, vasútépítő és hídépítő elágazással), magasépítő technikus, mélyépítő technikus és informatikus végzettség szerezhető. Felnőtt oktatás a 9-12. évfolyamon érettségire való felkészítés illetve építészeti szakmai alapismeretek oktatása folyik. Az iskolánkban a tanulók rendelkezésére áll: 21 tanterem, 3 laboratórium. 7 tanműhely 7 számítógépterem Internet-hozzáféréssel Multimédiás nyelvi labor Tornacsarnok, sportpálya Kultúrterem színpaddal 15.000 kötetes könyvtár. Az iskola közszolgálatot lát el, társadalmi, regionális, megyei, járási és városi igényeket elégít ki. A közszolgálati feladatok mellett azonban megőrizzük a hagyományos értékközvetítő szerepet is. A régió, a megye, járás és a város igénye az iskolával szemben az, hogy olyan tanulókat képezzen, akik képesek beilleszkedni a társadalmi munkamegosztás rendszerébe, ismerik az erkölcsi értékeket, ezeket nem csupán megőrzik, hanem képesek továbbfejleszteni is őket. Ismerik a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit. Kialakítják magukban az önművelés igényét, embertársaikat tisztelik, a haza szeretetét fontosnak tartják. A dinamikusan fejlődő régió munkaerő-szükségletét konvertálható szaktudású fiatalokkal kell kielégíteni, tovább kell erősíteni a tanulók kötődését az iskolához, a városhoz, járáshoz a megyéhez, a régióhoz. A munkahelyek szakmailag jól felkészült, számítógépes ismeretekkel, biztos idegennyelv-tudással rendelkező, csapatmunkára alkalmas, a közösség érdekeihez alkalmazkodni tudó, a kulturált magatartás formáit ismerő munkaerőt várnak tőlünk. A szülők és a tanulók érdeke az, hogy az iskola készítsen fel az érettségi és a szakmai vizsgákra, adjon esélyt a felsőfokú továbbtanuláshoz, a minél sikeresebb felvételi vizsgához. A színvonalas oktatómunka mellett igénylik az iskola nevelőmunkáját is, a tanulók személyiségének fejlesztését.
7
Jogszabályi környezet: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról Szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek o NGM - 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet (az előző módosítása) o NFM – 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet o VM – 41/2013. (V. 28.) VM rendelet
8
I.
FEJEZET: NEVELÉSI PROGRAM
(2011. évi CXC. törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. §; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. §)
9
Az intézmény pedagógiai hitvallása: Intézményünk célja, hogy fiatal tanulóinkból olyan elhivatott szakembereket képezzünk, akik képesek szakmai tudásukat a társadalom érdekébe állítani, azt önállóan alkalmazni. Hozzásegítjük őket, hogy szakmai ismereteiket úgy gyarapíthassák, hogy közben élvezzék az alkotás örömét, szakmai ismereteiket önállóan alkalmazhassák, ismereteikre támaszkodva újat és különlegeset hozhassak létre. Iskolánk végzett tanulói felismerik a tudás gyarapításának és a folyamatos tanulásnak a fontosságát, képesek ismereteiket önállóan, élethosszig tartóan is megújítani.
I.1.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
I.1.1. Célok Iskolánk célja elősegíteni a tanulók harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni. Kiemelt célunk a nevelésoktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskola oktatási célrendszerének középpontjába a magas színvonalú közismereti képzést, majd az erre épített szakmai képzést állítjuk. A tananyag átadása közben hozzásegítjük tanítványainkat, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok iránt, hogy azokat kritikusan megvizsgálva beépítsék addigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel elősegítve a későbbi folyamatos fejlődést, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére. Hozzásegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja. Elengedhetetlen, hogy ebben a folyamatban a megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), felismerjék, megbecsüljék és megszeressék. Célunk felfedeztetni diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. Tanulóink képességeit és adottságait mérlegeljük, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit alkalmazzuk. A lehetőség szerint egységes tartalmú és követelményrendszerű közismereti képzés a következő célok elérését szolgálja: biztosítani az általános műveltséget jelentő tananyag elsajátítását; felkészíteni az érettségi vizsgára; megalapozni a közismereti tárgyak mellett a szakágazatos alapozó tárgyakkal a szakképző évfolyamon tanítandó szakmai tantárgyakat; átadni piacképes szakmai ismereteket; színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztást, továbbtanulást (kiemelten a szakirányú továbbtanulás); biztosítani az átjárás lehetőségét más iskolába; 10
segíteni a személyiség teljes körű kibontakoztatását (tehetséggondozás felzárkóztatás); továbbfejleszteni a tanulók készségeit és jártasságait; biztosítani az esélyegyenlőséget; gyermekközpontúságot kialakítani az oktató-nevelő munkánk során; klasszikus értékeket közvetíteni a műveltség és az erkölcs területén; elfogadtatni a tudatos életvitelt, harmonikus személyiségfejlesztést; egészséges életmódra és tudatos környezetvédelemre nevelni;
és
I.1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok A tanuló személyiségének átfogó fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépíthető tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével: Az értelem kiművelése: a megismerő képességek és az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, a tanulási módszertár kiépítése, a tanulási motiváció, a tanulás, mint életprogram elfogadásának segítése, a kognitív kompetencia rutinjainak kialakítása. Szociális kompetencia fejlesztése: a szociális attitűdök és értékrend megszilárdítása, a szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Személyes kompetencia fejlesztése: egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szuverenitás és önértékelés képességeinek kialakítása, az egészséges éntudat fejlődésének segítése. Speciális kompetenciák kialakítása: a szakmai képzés alapozásához szükséges alkotóképesség fejlesztése, pályaorientáció, pályaalkalmasság felmérése, tudatosítása, a tehetség kibontakozásának segítése, valamint a digitális és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. I.1.3.
A fenti célok megvalósításának stratégiája: a tananyagot magas szinten átadni valamennyi képzési szakaszban; megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi értékeket; erősíteni a közösségi érzést, hazaszeretetet, a humanizmust; kialakítani a másik ember iránti tiszteletet; kialakítani a tanulókban a felelősségérzetet, a felelősségvállalást; megismertetni az egyetemes kultúrát és kialakítani az európai azonosságtudatot; megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, a hagyományok továbbvitelére; megismertetni őket a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjával; kialakítani bennük a környezet, a természet védelmének, szeretetének fontosságát; megismertetni őket az egészséges életvitel jelentőségével, az önpusztító magatartás következményeivel (felvilágosítani a tanulókat a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól), az élet szeretetére nevelni; megismertetni a különböző családmodelleket; felkészíteni a családi szerepekre; megismertetni a családtervezés fontosságát; nevelni az örök emberi, erkölcsi értékek megbecsülésére. 11
I.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. Eszközök és eljárások alkalmazása: előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; használják az infokommunikációs eszközöket; a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket (tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, tantárgytömbösítés); a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy az segítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon törekszünk arra, hogy alkalmazzuk az egyén nevelésében és oktatásában az együttműködő (kooperatív) tanulástechnikákat és formákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; az sajátos nevelési igényű tanulók esetében specifikus fejlesztést, egyéni haladási ütemet alkalmazunk; tanításunk fő elve és teendője a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; a tanítási-tanulási helyzeteknek, a tanulásszervezési módoknak és értékelési eljárásoknak alkalmazkodniuk kell az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, hogy azok támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; a különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítanunk mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.
I.2.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
I.2.1. Pedagógiai célok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során 12
az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Ennek érdekében szervezzük iskolánkban a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók számára. Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalomnak az válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagógiai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult – jórészt másutt és más körülmények között kialakult – egyéniséggel érkeznek a középiskolába. Így első feladatunk a tanulók személyiségének megismerése, a középiskola életébe való integrálása, és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésünknek tartania kell. I.2.2. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: Választott szakma szeretetére nevelés: Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a szakma megszerettetésére és a színvonalas szakmai oktatásra. Ezzel összhangban tanulóinknak el kell érniük, hogy a szakma műveléséhez szükséges precizitást és etikus magatartási normákat elsajátítsák. Az emberi méltóság tiszteletére nevelést: célunk, hogy tanítványaink tiszteljék embertársaikat, az egyének autonómiáját, képesek legyenek a másság elfogadására, és legyen önismeretből fakadó önbecsülésük. A konfliktusok megoldására nevelést: célunk, hogy képesek legyenek együttműködésre, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el az érdekérvényesítés társadalmilag elfogadott technikáit. Konfliktushelyzetben döntésük alapja az ismereteikből leszűrt, értelmileg és érzelmileg elfogadott szilárd értékrend, erkölcsi meggyőződés legyen. Az egyéni kiválóságra nevelést: célunk, hogy a tanulók folyamatos önképzésre törekedjenek. Korunk követelménye a permanens ismeretszerzés, az önálló tanulás hatékony módszerének elsajátítása. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, ismerjék fel az emberi minőség és az életvitel minősége közötti összefüggéseket. A becsületre nevelést: célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a becsületes munka, a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. Becsületes életvitelükkel legyenek igényesek saját becsületükre, de másokét is segítsék megőrizni. Tudjanak erőszak nélkül a jóért, az igazért, a nemes célokért küzdeni. Világossá kell tenni számukra, hogy milyen nagy értéke van mások önzetlen szolgálatának, hiszen enélkül nem létezhetne család, nemzet, emberiség.
13
Célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. A fenti célok elérése érdekében az oktató-nevelő munka folyamatában kialakítandó készségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe: Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik. A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és műveltség alapfeltétele az oktatási célok elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának. A regenerálódás képessége a kulturált életformának és az egészséges életmódnak szükségletté válását jelenti. A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek, melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beilleszkedést. szakmai programokon való részvétel, pl.: Építők napja, Konstruma kiállítás és egyéb, a szakma által szervezett rendezvényen történő részvétel. Ez a személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a játék és a munka változatos formáinak. A szabadidő igényes, kulturált eltöltési formáinak megmutatása, szembeállítása a kommersz tömegszórakoztatással a tanulók helyes értékrendjének kialakítását segíti elő. Ezek lehetnek a következők: természetjárás és országismeret (tanulmányi szemlék); színház-, kiállítás- és múzeumlátogatás; iskolai könyvtár használata; az iskola által szervezett kulturális programokon való részvétel; szakkörökön való részvétel; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztőinek közösségében való munkálkodás; kézműves tevékenység; a sportprogramokon való részvétel. Mindezek a foglalkozások tanévenként – igény szerint – a pedagógusok, a diákönkormányzat és a szülők segítségével megszervezésre kerülhetnek.
I.3.
A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
I.3.1. Az egészségfejlesztés általános elvei A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon, honlapokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk).
14
A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. Az iskola diákönkormányzata segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó segítő képzéseken. Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak és az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. Az iskolai büfé kínálatát az figyelembevételével javasoljuk kialakítani.
egészséges
életmód,
korszerű
táplálkozás
A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük a mentálhigiénés prevenció megvalósulását. Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egészséges életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Legfontosabb alapelveink: Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára az egészséges életmód kapcsán. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását. Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13. évfolyamon. Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrőés általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt a tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálatokon vesznek részt. Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatokon vesznek részt, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. 15
Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. Kilencedik évfolyamra csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a kötelezően előírt pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt. Az alapelvek megvalósítását segítő programok: beszélgetések; előadások; szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.); írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.); sportprogramok; vetélkedők; részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken; fotó- és rajzpályázatokon való részvétel; szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások. I.3.2.
Az egészségnevelés fontos területei: személyi higiénére nevelés; táplálkozás higiénéjének kialakítása; a baleset megelőzése; testtartásjavítás; testi nevelés; környezeti higiéné biztosítása; szabadidő helyes eltöltésére nevelés; szexuális nevelés.
I.3.3. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára kötelező megszervezni a heti öt testnevelési órával a mindennapos testnevelést. Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik ez a törvény, intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben, szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. I.3.4. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki; a tudományos kritériumoknak megfelel; 16
nemzetközileg összehasonlítható; egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel; Az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: o kardio-respiratorikus állóképességet; o erőt; o izom állóképességet; o testösszetételt. A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0-20 pont igen gyenge 21-40 pont gyenge 41-60 pont elfogadható 61-80 pont közepes 81-100 pont jó 101-120 pont kiváló 121-140 pont extra A mérések célja: A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása. A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése. I.3.5. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. Ennek érdekében feladatunk: elősegíteni az érzelmi fejlődést; elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást; fejleszteni az akaraterőt; fenntartani a harmonikus egyensúlyt önmaga és a környezete között; felismerni a szocializációs zavarokat, elősegíteni a beilleszkedést. Módszerek: jutalmazás-büntetés (reális énkép); közösségi helyzet kialakítása; 17
követelés (feladatokban realizálódik); meggyőzés (szemléletformálás); alternatív feladatok; példamutatás; egyéni, csoportos foglalkozások.
A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. I.3.6. Drogprevenciós stratégia Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak formálása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal, hogy segítséget kérhessenek tőlük. A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusoknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógusnak, iskolai diákönkormányzat tagjainak és az iskolai védőnőnek a bevonásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget, a témakört érintő cikkeket, szórólapokat helyezünk el a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is.
I.4.
A közösségfejlesztéssel, kapcsolatos feladatok
az
iskola
szereplőinek
együttműködésével
I.4.1. A közösségfejlesztés feladatai A közösségfejlesztés feladata az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének főbb elemei a következők: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, múltját, értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ez az ismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a 18
hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek, elfogadóak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, népek, vallások, a másság iránt. Alakuljon ki a tanulókban pozitív hozzáállás a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrejött eredményeket, s ebben Magyarország szerepét. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében. Tanulóinkat aktív állampolgárrá kell nevelni. Fel kell készíteni őket arra, hogy a közéletben, a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, a kulturális közösség életében erőszakmentesen, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartásával, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásával hatékonyan, építő módon vegyenek részt. A tanulókban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Ki kell alakítani a tudatos fogyasztói szokásokat. Fejleszteni kell a tanulók kommunikációs kultúráját, amely részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megismerésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés és véleményformálás áll. Mindezek az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják, de idetartozik a metakommunikáció alkalmazásának ismerete is. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon felhasználó fiatalokat kell nevelni. Fontos cél az egészséges életmódra nevelés. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Szükséges foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is. Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
A közösségfejlesztésre megragadunk minden alkalmat, amelyet a tanórai, tanórán kívüli foglalkozások adnak. Ennek elsődleges színtere az osztályfőnöki óra, az osztálykirándulás, ahol a tanulók megismerkednek az iskolai szokásokkal, elvárásokkal. Célunk, hogy a diákok tanulják meg az együttműködés képességét, a csoport és az osztály érdekében. Tegyenek szert megfelelő önismeretre, sajátítsák el az önértékelés módját. Kihasználjuk az iskolai rendezvények összetartó erejét. Tanulóink legyenek aktív résztvevői az iskolai rendezvényeknek, házigazdái a nyílt napoknak, a pályaválasztási 19
kiállításnak, ahol megtanulják a szervezés és lebonyolítás aprólékos munkája mellett azt is, hogyan kell képviselni az iskolát. Szeretnénk még jobban erősíteni a közösségi tudatot, tanulóink legyenek büszkék az iskolájukra. Arra törekszünk, hogy legyen lehetőségük tenni az iskoláért, éljék meg az azonosulás örömét. Az iskolánk pedagógiai programjában rögzíti, mely évfolyamokon szervezi meg a közösségi szolgálatot és mely tevékenységi körökben: lehetőség szerint 9. évfolyamon évi 5+5, 10. évfolyamon évi 20 és 11. évfolyamon évi 15+5 óra szolgálatot vállaljanak a tanulók. A választható tevékenységi területek a következők: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi. I.4.2. Együttműködési formák Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség, valamint a szakmával való együttműködés. Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermek személyiségének kedvező fejlődése. I.4.3. Iskolánk együttműködési formái: A vezetőség és a szakma képviselőinek (szakmai kamarák, cégvezetők, stb.) együttműködésének formái: -
-
Az összefüggő szakmai gyakorlat a cégek, az iskola és a Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével valósul meg. Célunk, hogy az összefüggő szakmai gyakorlat során a tanulók az iparba kikerülve olyan feladatokkal és problémákkal találkozzanak, amely segíti a szakmai fejlődésüket. Az együttműködés további formái, hogy az iskola szakmai rendezvényekhez helyszínt és kooperatív részvételt biztosít.
A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola tagintézmény-vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola tagintézmény-vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola tagintézmény-vezetőjával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: 20
szülői értekezlet; fogadó óra; nyílt tanítási nap; írásbeli és elektronikus tájékoztató; előadások szervezése; pályaválasztási tanácsadás.
A szülők részéről a következőkre számítunk: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken; ötletnyújtás az előadások (nevelési, közösségi stb.) témáihoz; őszinte véleménynyilvánítás; együttműködő magatartás; nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés; szponzori segítségnyújtás; közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.
I.5.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
I.5.1. A pedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben feladata: nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét; a tanulók motiválása különböző módszerek alkalmazásával, ezek egyik hatékony típusa a tanuló sikerélményhez juttatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse; segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat; előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására; egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat; a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről; 21
a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával; a tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon; az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét; a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját; részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát; tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa; a jogszabályokban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse; pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken; a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel; koordinátorként, megbízás alapján közreműködik az ötven óra közösségi szolgálat iskolai és külső feladatainak ellátásában. I.5.2.
A pedagógusok helyi feladatai a tanítási órák megtartása; a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása; osztályfőnöki feladatok ellátása; iskolai sportköri foglalkozások; szakkörök vezetése; differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.); könyvtárosi feladatok; a tanulók munkájának rendszeres értékelése; érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása; kísérletek összeállítása; a tanulmányi versenyek lebonyolítása; tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése; a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; 22
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése; iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, és ezeken való felügyelet ellátása; részvétel a munkaközösségi értekezleteken; tanítás nélküli munkanapon az tagintézmény-vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében; szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása; osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása; helyettesítő tanári feladatok ellátása; részvétel a közösségi szolgálat dokumentálásában; a tagintézmény-vezetői utasításra a tanulók kíséretének ellátása; a diákmozgalom tevékenységének segítése; a pályaválasztási tevékenység, pályaorientáció segítése. I.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök pedagógiai munkája során céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődésből adódó kötelezettségek elvégzése, megtartása. A tanulók megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: adminisztrációs teendők ellátása; szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása; közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen színtere. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők is, és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a 23
tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök – akinek célja a tanuló sokoldalú megismerése és fejlesztése – élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a tanulók autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a tanulóknak, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyanoknak, amilyenek, hisz élettapasztalatukat, mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekednünk kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a „kényes” témákban is. I.5.4.
Az osztályfőnök feladatai: együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti az osztályközösség kialakulását; koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját; aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógus); az osztályfőnök kapcsolatot tart az osztályában tanító kollégákkal az osztály egészének és az osztály egyes tagjainak előrehaladása érdekében figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére; minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége, majd a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján, vagy esetleg elektronikus formában, fogadóórán rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről; ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat; figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát; tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére; részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét; megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit, felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz; felelős az osztály termének dekorációjáért, arra törekszik, hogy a terem megjelenése legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel; figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulókat;
24
közreműködik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv megvalósításában; rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
I.6.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
Kiemelt cél a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű tanuló; ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló; ac) kiemelten tehetséges tanuló; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. I.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Kiemelten tehetséges tanuló az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az iskolai oktatás feladata: a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése; az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése; a reális önértékelés kialakítása; a szorongás feloldása. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során a tanulók személyiségfejlesztésének, az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelésének hatékonyabbá, eredményesebbé tételét szolgálják más, tanórán kívüli tevékenységek. Mindez az iskolai életet színesebbé, mozgalmasabbá teszi, erősíti a diákok iskolához, a városhoz tartozásának érzését. Ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciált foglalkozásokra, a tehetség még hatékonyabb kibontakoztatására. Ilyenek lehetnek a szaktárgyakhoz kapcsolódó szintfelmérések; diákkörök, szakkörök; sport- és tanulmányi versenyek; nemzetközi pályázati munkában való részvétel. Ezek lehetőséget adnak a tantervi ismeretanyag kibővítésére, a tehetségkutatásra, tehetséggondozásra, az országos versenyeken való részvételre, egyetemi, főiskolai tanulmányokra való előkészítésre. A kiemelkedő képességek felszínre törését, kibontakozását szolgálják igény szerint: a szakkör; a diákszínpad, énekkar; 25
az iskolai kulturális, szakmai és sportversenyei; a diákgála; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztése; az iskolán kívüli kulturális, tudományos, sportrendezvények; lehetőség szerint a SÉTA program.
I.6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolába járó tanulók közül sokan olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyek nehezítik, akadályozzák az egészséges életvitelt, illetőleg az információ átadását. Azok a diákok, akik – úgy érzik, és úgy viselkednek, mintha kirekesztenék őket az osztályközösségből; nem szeretik az iskolai tevékenységeket; feltűnően sokat hiányoznak, csavarognak; súlyosabb tanulmányi és viselkedési gondjaik vannak; sok iskolai kudarc éri őket; feltétlenül a szaktanárok, az osztályfőnökök figyelmére, sajátos gondoskodására szorulnak. Az iskolába belépő tanulók osztályfőnökei erre vonatkozó tapasztalataikat folyamatosan jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógusnak. A szülőkkel való problémafeltárás és megoldás az osztályfőnök feladata is. Ennek érdekében a szülőt kell megkeresni. Amennyiben erőfeszítéseik kudarccal járnak, a tanuló az iskolapszichológushoz irányítható. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy szervi eredetű problémák akadályozzák a tanulást. Az ilyen jellegű problémákra vonatkozóan az osztályfőnököknek az első félévben szülői értekezletek alkalmával kell információt gyűjteni. Ezekre a diákokra minden pedagógusnak fokozottan kell figyelni. A tanulók év eleji, illetve egész évi folyamatos megfigyelésével kiszűrjük a magatartászavaros tanulókat. Tanulmányozzuk, információt gyűjtünk a családi háttérről, baráti kapcsolatokról, lehetőség szerint a szülő bevonásával. Magatartási zavarok adódhatnak a hagyományos családi keretek felbomlásából és a helytelen családi nevelésből. Fontos feladatunk, hogy az okokat feltárjuk, majd ezeket megismerve, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógus a szülőket tájékoztassa a megfelelő nevelési módszerekről. Nevelési nehézség származhat abból is, ha a tanár és a tanuló közötti viszony nem megfelelő. A pedagógus fontos feladata, hogy az ilyen esetekre odafigyeljen, és a konfliktust feloldja. Mentális okok miatt is lehet a tanulónak tanulási, magatartási zavara. A pedagógusnak fel kell figyelnie ennek testi és lelki jeleire. Az ilyen tanulók nevelésében legfontosabb a kiváltó ok megismerése, megértése, a diák támogatása, súlyosabb esetben iskolapszichológus segítségének kérése. Elsősorban a pozitív magatartási formák megerősítésével, és nem az elmarasztalási módszerekkel nevelünk.
26
I.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése a 9. évfolyamosok felmérésével kezdődik a tanév elején. A képességek felmérése az iskola mérési rendjének megfelelően történik. Az osztályfőnökök és a szaktanárok megismerik a tanulók tanulási szokásait, segítséget nyújtanak a helyes tanulási módok kialakításában, alkalmazásában. A szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, probléma esetén megbeszélést kezdeményeznek a szülővel. A szülő az ellenőrzőn keresztül értesül a tanuló tanulmányi előmeneteléről. Az osztályfőnök gondok esetén megbeszélést kezdeményezhet a szaktanár és szülő között. A kiszűrt tanulók felzárkóztatásának lehetőségei: tanórákon: differenciált foglalkoztatás, egyéni motiválás; csoportbontás; az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése; tanulási technikák megismertetése a tanulóval, ezek minél szélesebb körű alkalmaztatása; megfelelő dokumentumok alapján mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól. A tanórákon kívül: felzárkóztatás; tanulás-módszertani tanácsadás; egyéni foglalkozások; továbbtanulás segítése, irányítása. Iskolán kívüli lehetőségek: a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása. Szakértői vélemény alapján egészségi, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanuló számára az tagintézmény-vezető a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja, hogy magántanulóként folytathassa tanulmányait. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatát figyelembe véve, a tanuló egyéni problémáját mérlegelve az tagintézmény-vezető dönt a felmentésekről. I.6.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőtlenségét kívánjuk mérsékelni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész információk meglétét, ezért rendszeresen felhasználjuk a gyermekvédelmi rendszerünk működésének eredményeit, folyamatos megfigyeléseket végzünk, tájékozódunk a tanulók körülményeiről. A szociális hátrányok enyhítését segítő legfontosabb tevékenységeink: Ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy egyéb alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására.
27
Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg, és éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de intézményünk biztosítani tud. Az átlagosnál többet vállalunk át a családok feladataiból az alábbi területeken: o pályaválasztás előkészítése és lebonyolítása, o a helyi, regionális és országos támogatások felhasználásával ösztöndíjak elnyerése, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, o a pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében (felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartása, tehetséggondozó foglalkozások indítása, próbavizsga). Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése. Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről. o A szociálisan rászoruló családok gyermekük tankönyveinek beszerzéséhez állami támogatásból származó anyagi hozzájárulást kapnak. o A menzai térítési díjak esetében a törvény alapján meghatározott kedvezményeket alkalmazzuk. Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel. Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése. I.6.5. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben folyó pedagógiai munkával szemben alapkövetelmény, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, megteremtse a lehetőségeket tehetségének kibontakoztatásához, segítsen leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelemben való közreműködés minden pedagógus alapvető feladata és kötelessége. Az intézményben folyó ifjúságvédelmi munkát az tagintézmény-vezető közvetlen irányítása alatt az intézményben dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógus szervezi, fogja össze szorosan együttműködve az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Az iskola a mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó törvények alapján működik, jár el. Az iskola a probléma-észlelőrendszer egyik tagjaként köteles együttműködni az észlelőrendszer többi tagjával: az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos és a házi gyermekorvos; a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat; a nevelési tanácsadó; a rendőrség; az ügyészség; a bíróság; a pártfogói felügyelő szolgálat; az áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek; 28
a menekülteket befogadó állomás; a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek: tankötelezettség biztosítása; egészségnevelés; drogmegelőzés; bűnmegelőzés; szabadidős programok; hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szűrése, nyilvántartása. Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák: feltárás (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, magatartási, beilleszkedési és tanulási nehézségek); foglalkozások szervezése (felzárkóztatás, fejlesztő felkészítés); szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával. Megelőzési feladatok Időben fel kell ismerni a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulására utaló jeleket. Ezek tünetei és okai egyrészt a tanuló szocializációjának környezeti feltételeiből, másrészt viselkedési zavaraiból állapíthatók meg. Megelőzési tevékenységek az iskolában:
felzárkóztató foglalkozások; diákkörök szervezése; szabadidős tevékenységek biztosítása; egészségnevelési programok bevezetése, fejlesztése; drogprevenció; bűnmegelőzési programok szervezése; ösztöndíjprogramokban való részvétel támogatása; szükség esetén (a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógus jelzésére) az iskola tagintézmény-vezetője kérheti a tanuló kollégiumi felvételét.
A pedagógus feladatai a megelőzésben A pedagógusnak nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét, fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, amit megkönnyít a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Fontos, hogy megtörténjen a tanítási folyamatban észlelt, és a napi oktatómunkában nem megfelelően fejleszthető, a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, képességés jártassághiányok felismerése és jelzése a szülőnek és a megfelelő szakembereknek: tanulási és teljesítményzavarok esetén iskolapszichológusnak, ill. Nevelési Tanácsadónak, beilleszkedési és magatartási zavarok esetén iskolapszichológusnak; a családi élet funkciózavarai vagy a gyermek elhanyagoltsága esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógusnak. Az osztályfőnöknek kiemelt szerepe van a megelőzésben. Feladata a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése. Fontos, hogy az osztályfőnöki órákon megismerje a 29
tanulók társas kapcsolatait, viszonyait, segítse a társas beilleszkedési képességek javítását, folyamatosan figyelemmel kísérje a rábízott tanulók iskolai teljesítményét és egyéb iskolai tevékenységét. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Törekedni kell a tanulók családi helyzetének megismerésére: biztosítottak-e a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek (lakhatás, étkezés, ruházattal való ellátás). Tájékoztatni kell a szülőket azokról az eljárásokról, amelyek elősegítik gyermeke nevelését. Ezzel is hozzájárulva, hogy a gyermek szüleitől kapja meg azt a segítséget, ami az iskolába járáshoz, és az eredményes felkészüléshez szükséges (osztályfőnöknek jelző szerepe van a gyermek- és ifjúságvédő számára). Osztályfőnöki órákon meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy melyek a fejlődésükre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségüket károsító szerek veszélyei. A felvilágosító munka színvonalának emelése érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógus és a téma iránt fogékony tanulók és tanárok továbbképzéseken vesznek részt. Foglalkozásokat kell tartani az aktuális témákban. A továbbképzésen részt vevő tanulók felkészülésük után társaik körében végeznek egészségvédelmi megelőző munkát osztályfőnöki órákon. A felkészített tanárok kollégáiknak adják tovább az ismereteiket. Az osztályfőnöki órákon alkalmanként meghívott szakemberek tartanak előadást saját szakterületükről (rendőr, pszichológus, védőnő, orvos, környezetvédelmi szakember) ezzel is segítve a felvilágosító tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők megléte esetén jelezni kell a további beavatkozás szükségességét a megfelelő intézményeknek, és folyamatos kapcsolattartás útján figyelemmel kell kísérni az esetet annak megoldásáig. Az osztályfőnökök felmérik a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a potenciálisan veszélyeztetett tanulókat és a törvényes előírások alapján járnak el. Ha a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Ha a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Nevelési Tanácsadó véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarok felmerülésének gyanúja esetén a tanulót a Nevelési Tanácsadó szakemberéhez irányítja az osztályfőnök. Amennyiben a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján a tanuló beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzd, a kijelölt pedagógus fejlesztési tervet dolgoz ki gondozására a Nevelési Tanácsadó által meghatározottak alapján. A Nevelési Tanácsadó és az iskola között kapcsolattartó működik. Ha a családban átmeneti vagy tartós válsághelyzet alakul ki, akkor a pedagógus 30
behívja a szülőket az osztályfőnökkel együttműködve; jelez az önkormányzatok Gyermekjóléti Szolgálatának és a Családsegítő Központjának; kollégiumi elhelyezést kér a tanulónak a szükséges ideig, vagy vészhelyzetben családból való kiemelést javasol; pedagógiai jellemzést, környezettanulmányt készít a gyermekjóléti szolgálatnak; szükség esetén a szülők beleegyezésével a tanulót terápiás kezelésre irányítja. Az osztályfőnök aktívan szerepet vállal abban, hogy a rászoruló családok anyagi helyzetüktől függően kérelmükre étkezési és tankönyvtámogatásban részesüljenek. Az osztályfőnök szerepet vállal abban, hogy az arra jogosult tanulók ösztöndíj elnyerésének lehetőségéről, alapítványok által kiírt pályázati lehetőségekről értesüljenek, és pályázatukat helyes formában határidőre benyújtsák. Súlyos magatartási problémák esetén ai tagintézmény-vezető kezdeményezi a Gyámhivatalnál a magatartási szabályok előírását, pártfogó kirendelését vagy más hatósági eljárást. Ha a tanuló mellé pártfogói felügyeletet rendeltek el, az osztályfőnök együttműködik a pártfogóval. A veszélyeztetettség tartós fennállása esetén kötelező a gyermekjóléti szolgálattal történő együttműködés. Ekkor a beavatkozások kezdeményezése elsősorban a gyermekjóléti szolgálat kompetencia és felelősségi körébe tartozik, az osztályfőnök pedig a folyamatban együttműködő partnerként vesz részt.
I.7.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
Iskolánkban tanuló valamennyi diák joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő iskolai döntések meghozatalában, jogszabályban meghatározottak szerint. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskoláját érintő alapdokumentumok pl. Házirend, PP, SZMSZ elkészítésekor, módosításakor a jogszabály adta diákjogokat (véleményezési jog) úgy gyakorolja az intézmény diákönkormányzata, hogy ők a véglegesítés előtt két héttel az átvett dokumentumot megismerve, véleményükkel, állásfoglalásukkal képviselik intézményük diákjait. Aláírási joga a diákok által választott egy tanulónak van. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét kikérjük az alábbi ügyekben: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; az iskolai DSE működési rendjének megállapításához; az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához; a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; az intézményi SZMSZ-ben meghatározott esetekben. 31
I.8.
A szülő, a tanuló, a kapcsolattartásának formái
pedagógus
és
az
intézmény
partnerei
I.8.1. A szülők részvétele a nevelési folyamatban Az iskola szülői közössége szorosan együttműködik a nevelőtestülettel a diákok eredményes nevelése és tanítása érdekében. A kapcsolatok klasszikus formáin túl – szülői értekezlet, fogadóóra – a szülők a tanárokkal bármikor találkozhatnak előzetes egyeztetés alapján. A szülők az iskolai rendezvények, ünnepélyek résztvevői, a kapcsolatbővítés lehetőségeit e téren abban látjuk, hogy a végzős osztályok szalagavató ünnepségeit olyan helyszínre szervezzük, ahol a szülők is részt vehetnek. Az iskolát választani szándékozó tanulóknak és szüleiknek a hagyományoknak megfelelően nyílt napokat tartunk. Itt ismertetjük meg az iskola működésének jellegzetességeit. Részt veszünk a pályaválasztási kiállításokon, kérésre tájékoztatót tartunk az általános iskolákban szervezett pályaválasztási szülői értekezleten. I.8.2. Szülői szervezet Iskolánkban önálló szülői munkaközösség (a továbbiakban szülői szervezet) működik. Ezen szervezetek jogait törvény szabályozza. Az intézményben működő szülői szervezettel az tagintézmény-vezető tartja a kapcsolatot. A szülői szervezet megkeresésére az tagintézmény-vezető a szükséges tájékoztatást, információt köteles megadni. A szülői szervezet képviselőit meg kell hívni azon testületi ülésekre, értekezletekre, ahol jogszabály szerint egyetértési vagy véleményezési jogosultságuk van. I.8.3. A pedagógusok és a szülők Az intézmény életéről, az aktuális feladatokról az tagintézmény-vezető és a szülői szervezet választmányi ülésein és az intézmények hirdető tábláin keresztül, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket. Az tagintézmény-vezető tájékoztató szülői értekezletet tart június hónapban a 9. évfolyamra felvett tanulók szüleinek. Valamennyi szülő írásban kézhez kapja az iskola házirendjét. A szülői értekezleten ismertetni kell a pedagógiai program legfontosabb elemeit. Így lehetővé válik, hogy a tanulók és szülők még a tanulói jogviszony létesítése előtt megismerjék a házirendet. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek; fogadó órák; nyílt napok; írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel. 32
I.8.4. Diákönkormányzat Iskolánkban önálló diákszervezet működik. A kérdésekben ők gyakorolják a diákokat megillető jogokat.
jogszabályban
meghatározott
Az intézmény biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen, az iskola munkarendjének betartásával használhatja, továbbá a saját maguk által kialakított, berendezett helyiséget, az ún. Jákuckót bármikor, a nap bármely szakában használhatják. Az intézmény a diákönkormányzat programjait – munkatervük ismeretében – anyagilag támogatja, a támogatás összege évenként, a munkaterv alapján kerül meghatározásra. A diákönkormányzat és az intézmény vezetőinek kapcsolattartását, a tanulók rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáit a Házirend tartalmazza. A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. Az erre vonatkozó igényt a titkárságon kell bejelenteni. A diákvezetők, és a diákönkormányzat munkáját segítő tanár, előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. Az igazgató részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen. I.8.5. A pedagógusok és a tanulók Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról az tagintézmény-vezető a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, a diákközgyűlésen, a hirdetőtáblán, honlapon, iskolarádión, iskolagyűléseken keresztül valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a tanulókat. A diákközgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény tagintézmény-vezetője kezdeményezheti. A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A tanulók a- diákközgyűlések közötti időszakban – kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.
33
I.8.6. Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái Az iskolát a külső kapcsolatokban az tagintézmény-vezető képviseli. Az tagintézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. A fenntartó előtt az intézmény tagintézmény-vezetője képviseli az iskolát. A fenntartóval való munkakapcsolat a Székesfehérvári Szakképzési Centrumon keresztül valósul meg. Ezen kívül az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a kollégiummal; a szülői szervezettel; az iskolát támogató intézményekkel, jogi személyekkel; a kamarákkal; a gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvossal; az oktatási intézményekkel; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel; a közösségi szolgálat külső helyszíneivel; a szakmai gyakorlati helyekkel. MÁV Központi Igazgatóságával.
A Gyermekjóléti Szolgálattal elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus tartja a kapcsolatot. A kapcsolat felvételének szükségességét az osztályfőnök jelzi az gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusnak, aki a szükséges lépéseket megteszi. Ha a tanulónak személyes adottságai, állapota miatt különleges gondozásra van szüksége, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben kaphat segítséget. Ehhez igénybe veheti osztályfőnöke illetve az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus támogatását, vagy közvetlenül fordulhat az intézményhez, melynek nevét, címét, telefonszámát az iskola hirdetőtábláján megtalálja. Rendszeres munkakapcsolatban vagyunk a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával (pályázatok, munkaerő gazdálkodási információk, szakmai versenyek, stb.), a NSZFH-val, valamint az iskola szakmai profiljába eső tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel, szakmai szervezetekkel. Ennek formái: szakmai bemutatók tartása, továbbképzések szervezése, stb. Tanítványaink nevelésében együttműködünk a Nemes Nagy Ágnes Középiskolai Leánykollégium, valamint a József Attila Középiskolai Fiúkollégium nevelőtestületével. Az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a városi Ifjúságorvosi rendelő szakszemélyzete végzi. (Székesfehérvár, Jancsár u. 1.) A belgyógyászati, szemészeti, fogászati szűrővizsgálatokat évente egyszer egyeztetett időpontban végzik. A belgyógyászati szűrővizsgálathoz a feltételeket az iskola biztosítja. A tanulók fizikai állapotának felmérése évente két alkalommal a testnevelési óra keretében történik. 34
Európai mobilitási programokat lebonyolító alapítvány. Amennyiben a tanulók - fiatalkorú tanuló esetén szülői engedéllyel - igénylik az államilag elismert egyházak hitoktatói által szervezett fakultatív hittan-oktatást, akkor az tagintézményvezetőval való egyeztetés után megfelelő helyiséget és időt biztosít az iskola.
I.9.
A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabálya, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei
I.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai Tanulmányok alatti vizsga körébe tartozik az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, valamint a pótló és javítóvizsga. I.9.2. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. Az tagintézmény-vezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Tanköteles tanuló esetén, ha egy tantárgyból harminc százaléknál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Osztályozó vizsgán vesz részt a tanuló, ha a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben, január 3-15. és április 1-30. között, illetve augusztus 15-31. között kell megszervezni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Osztályozó vizsgát a tanuló az iskola tagintézmény-vezetőjének írásban benyújtott kérelme alapján is tehet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A magántanulónak félév végén, illetve tanév végén osztályozóvizsgát kell szervezni. I.9.3. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz a tanuló abban az esetben, ha az iskola tagintézmény-vezetője átvételéről döntött, és előző iskolájában nem teljesítette helyi tantervünkben meghatározott egy adott tantárgy, adott évfolyamának követelményeit. A különbözeti vizsgát a beiratkozás napjától számított hatodik-nyolcadik hét között lehet megszervezni. A tanulót a vizsga tananyagáról a beiratkozás előtt a szaktanárnak tájékoztatnia kell. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. I.9.4. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A tanulónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a tanuló szándékos vagy gondatlan magatartására. Az tagintézmény-vezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy 35
a tanuló és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a tanuló pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A tanuló kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. I.9.5. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsgát az iskola tagintézmény-vezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban lehet megszervezni. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezte. I.9.6. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgakor az tagintézmény-vezető engedélyezheti, hogy a tanuló az eddig meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek tagja két olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az tagintézmény-vezető bízza meg. A vizsgabizottság feladatainak ellátásakor az érvényes jogszabályok szerint jár el. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit az iskolánk által alkalmazott kerettantervi (helyi tantervi) törzsanyag tantárgyra és évfolyamra érvényes elvárásainak megfelelően állapítjuk meg. A vizsga tantárgytól függően írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészből áll. A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. Az értékelési renddel szembeni követelmények: o legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, o objektív, o legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, o biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, o jelezze a sikert és a kudarcot is, o részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, o jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Egy vizsganapon egy tanuló vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Az iskola tagintézmény-vezetője az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Egy tanulónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.
36
A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Ezekről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
I.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései A felvételről vagy átvételről az iskola tagintézmény-vezetője dönt. I.10.1. Felvétel a kilencedik évfolyamra Iskolánkba a felvételi kérelmet az Oktatási Hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését a meghatározott felvételi követelményeinek teljesítéséhez köti. Az intézmény az adott tanév felvételi követelményét és időpontját a felvételi tájékoztatóban a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. Iskolánkban a felvételi követelmények a következők 1. Központi írásbeli vizsga 2. Építőipari tagozaton szóbeli és alkalmassági vizsga, a többi tagozaton szóbeli vizsga Az alkalmassági vizsga szabályai Rajz alkalmassági az építőipari szakágazaton. Elsősorban szabadkézi rajz, amelyet egy 8. osztályos gyermek ismerhet (pl. tárgy rajzolása). A szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulóval szóbeli elbeszélgetés, melynek során az elvárásaink: -
A tanuló képes legyen magáról, tanulmányairól és hobbijáról összefüggően és értelmesen beszélni tegyen említést arról, mi motiválja arra, hogy iskolánkban folytasson tanulmányokat ismeri-e a szakmát (család, barát kötődése a szakmához…)
Az iskola a tanulói jogviszony létesítését a meghatározott felvételi követelményeinek teljesítéséhez köti. Az intézmény az adott tanév felvételi követelményét és időpontját a felvételi tájékoztatóban a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra.
37
A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, akinek felső tagozatos átlageredménye jobb, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. Sajátos helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha hátrányos helyzetű; a tanuló testvére jogviszonyban áll vagy állt az intézménnyel; a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője az iskola jelenlegi alkalmazottja; vagy alkalmazottja, tanulója volt; a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője pedagógus, vagy pedagógus volt a város valamelyik oktatási intézményében. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a gyakorlati képzés kivételével az tagintézmény-vezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanuló a középiskola felvételi pontszámításának részét képező tantárgyból kapott mentesítést általános iskolában az értékelés és minősítés alól, az adott tantárgy(ak) helyett a felvételi eljárás során a tanuló választása alapján más, nem készségtárgy(ak) osztályzata(i) vehető(k) figyelembe. I.10.2. Átvétel más iskolából Más iskolából való átvételről – a megfelelő jogszabályi keretek között – az tagintézmény-vezető dönt. Az átvételi eljárást a szülő és a tanuló közös írásbeli kérvénye alapján kell megindítani, a kérelmet a tagintézmény-vezetőhöz kell benyújtani. Ha a jelentkező tanuló lényegesen más tartalmú tanterv alapján tanult, mint az az osztály, amelyben tanulmányait folytatni kívánja, akkor az tagintézmény-vezető – a szakmai munkaközösség véleménye alapján – különbözeti vizsga letételét írhatja elő. Szakképzési évfolyamra (13., 14. évf.) átvétel különbözeti vizsga letételével lehetséges. Ha a tanulót tanév közben vesszük át, akkor az adott félévben addig elért érdemjegyeit és – az iskola által beszedett – írásbeli munkáit meg kell kérni az előző iskolájától. Iskolánk minden évfolyamára csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt.
I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély-nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást.
38
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája minden tanulója számára - azon évben, amikor a biológia tantárgy tanulását kezdi - a tanév első félévében tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében felkészítést szervez az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása érdekében. A felkészítés elméleti és gyakorlati ismeretek átadásából áll. Az elméleti felkészítés osztályfőnöki óra és biológia óra keretében történik az elsősegélynyújtás alapjainak feldolgozásával. A gyakorlati képzés tanórán kívüli foglalkozás formájában történik, ahol a gyakorlati oktatásra megállapított létszámban vesznek részt a tanulók. A gyakorlati felkészítést elsősegély-nyújtási ismeretek harmincórás tanfolyamát végzett kollégák vezetik. Az oktatásra osztályonként elméletre 2-2 óra, gyakorlatra 4 óra időt állapít meg az iskola. Lehetővé tesszük diákjaink számára, hogy elsősegélynyújtó szakkörön vegyenek részt, lehetőség szerint ennek keretében országos elsősegélynyújtó versenyre is felkészítjük az érdeklődő tanulókat.
39
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu
II. FEJEZET: HELYI TANTERV (2011. évi CXC. törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. §; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. §)
II.1. A választott kerettanterv megnevezése (1) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára” alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek (Vizuális kultúra; Ének-zene) Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf. 4 3 3
10. évf. 4 3 3
11. évf. 4 3 3 1
12. évf. 4 3 3
2
2
3
3
2 2
2 1 2 1 7 1
1
5 1 4 36
2 6 1 5 1 4 35
2
1
8
11
5 1 4 35
5 1 4 35
(2) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom alap Idegen nyelv alap Matematika B Etika alap Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek alap Fizika B Kémia alap Biológia - egészségtan alap Földrajz alap szakmai program szerint, a Szakmai tárgyak szakmai kerettantervek figyelembe vételével Vizuális kultúra alap Informatika alap Testnevelés alap 41
Osztályfőnöki
saját program
(3) A „Magyar nyelv és irodalom” tantárgy óraszámának bontása: Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelvtan 2 1 1 1 Irodalom 2 3 3 3
csoportbontás 9. évf.
II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszám (1) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) Az egyesített közismereti+szakágazati órahálók az 1. számú HT mellékletben találhatók. (3) A részletes közismereti tantervi programok az 2. számú HT melléklet-ben találhatók. (4) A részletes szakmai tantervi programok a Szakmai programban (Pedagógiai Program III. fejezete) és annak mellékleteiben találhatók. (5) A 13. és felsőbb szakképzési évfolyamok órahálóját a Szakmai program (Pedagógiai Program III. fejezete) tartalmazza. (6) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak* Művészetek (Vizuális kultúra) Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Maradék szabadon tervezhető órakeret
9. évf. 4 3+1 3+1
10. évf. 4 3+1 3
11. évf. 4 3+1 3 1
12. évf. 4 3+1 3+1
2+1
2
3
3+1
2 2
1+1
0+1
2
1
8
11
1+1 5 1
2 1 2 1 7 1 0+3 5 1
0+2 5 1
5 1
0
0
0
0
2 6
csoportbontás nyelvtan 9. évf. 9-12. évf. 9-12. évf.
9-11. évf.
42
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).
II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei (figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét) (1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nem csak egyféle tankönyv íródik. (2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai: a) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. b) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. d) A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. e) Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. f) Az iskola tagintézmény-vezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. 43
(3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai: a) Az iskola helyi tanterve alapján az intézmények munkaközösségei meghatározzák az adott évfolyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket. b) A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk. c) A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. d) A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, felépítése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek. e) Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egyszerű és érthető. f) Tartalma legyen korszerű. g) A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék lehetővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását. h) Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára való készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tankönyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni. (4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző hetekben. (5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az tagintézmény-vezető az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.
II.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása (1) Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és megszilárdítása. (2) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. (3) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai: a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. 44
b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként városi szintű ünneplésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is foglalkozunk a témával. c) állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanulási folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez. Fontos, hogy tanulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. d) az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése. e) a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése, a családi szerepekre való felkészítés, a családtervezés fontosságának megismertetése osztályfőnöki órákon. f) a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. g) felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. h) fenntarthatóság, környezettudatosság: A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos 45
i)
j)
k)
l)
magatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi – gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. a tanulás tanítása: la) mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
46
lb) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, lc) a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; ld) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; le) fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja (1) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a hatályos köznevelési törvény vonatkozó része szerint szervezzük meg a következő módon: a) A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára megszervezzük heti öt testnevelési órával, a mindennapos testnevelést. b) Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik a heti öt testnevelési órán való részvétel kötelezettsége (azaz kifutó rendszerben) intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. c) Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében 2013. szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát. (2) Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése.
II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai (1) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. (2) A tanulók választanak a kínálatból, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. (3) Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, áthelyezés útján gyakorolható, – ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – az Tagintézményvezetőhoz benyújtott kérelem pozitív elbírálása után. (4) A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. (5) Választható: a) emelt szintű érettségire felkészítő órák b) az adott tanévben meghirdetett szakkörök c) az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák 47
II.7. Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát II.7.1. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése (1) Kifutó rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján az érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) A tanulók az iskola által felkínált tantárgyakból választhatnak, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. c) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. kötelezően választandó vizsgatárgy d) A tanuló köteles ötödik vizsgatárgyat választani, melyet a mindenkori hatályos jogszabályok szerint választhat. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A tanuló joga, hogy megválassza a vizsga szintjét függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgafelkészítésben részesült. (2) 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy c) Intézményünk szakközépiskola, így a mindenkor érvényes jogszabály értelmében a 2013. szeptember 1-től beiratkozó tanulóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, 48
szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. f) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.
II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei (1) A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint.
II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit II.9.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei (1) A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minősége visszahat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló személyére. (2) Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tájékoztat a készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szánunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés elsősorban a nevelőtestület joga, feladata, kötelessége. (3) Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak. Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelő mértékben tanítottunk. (4) A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár folyamatosan ellenőrzi. (5) A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szóban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket. (6) A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerülne a számonkérésre, osztályozásra. (7) Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon belül is változatos legyen. (8) Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát nehéz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők. (9) Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszédkultúrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését. (10) A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. (11) Az értékelési renddel szembeni követelmények: a) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, 49
b) c) d) e) f) g)
objektív, legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, jelezze a sikert és a kudarcot is, részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.
II.9.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: (1) Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan, mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket. (2) Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát. Értékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos. (3) Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szaktanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek másként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző órán, mert nem témakört ölel fel. (4) Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írásbeli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtartama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tanórával előbb kell bejelenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A témazárók mennyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal számít a félévi és év végi osztályzatot illetően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük). (5) Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat. Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos időpontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg. Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenkori aktuális érettségi követelményekhez igazodik. (6) Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a tanulókkal. (7)
Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek.
(8)
Érdemjeggyel értékelhető még: 50
a) b) c) d) e) f) g)
tanórai teljesítmény gyűjtőmunka kiselőadás megtartása kiállítás készítése TDK vagy egyéb pályázat írása versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján. tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel.
A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyeztetett időpontban. A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a ellenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel. Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók teljesítményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értékeléssel az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitartásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított módon. A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési rendszert: az ellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket, az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megállapításakor, az ellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját, az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét, az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka), az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének módját, az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját, a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét. Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg: -
Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyamatosságát az tagintézmény-vezető ellenőrzi 51
Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a kiosztást követő egy héten belül. Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérlegelheti az alábbiakat: a tanuló tanórai munkája, a házi feladatok elkészítése, egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztályzatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t. Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem osztályozható az adott időszakban. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont) A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése. II.9.3. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái II.9.3.1. Alapelvek A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.) Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi követelményeket kell irányadónak tekinteni. A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hozza a tanulók tudomására.
52
II.9.3.2. Az értékelés formái: A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív. a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezike a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dolgozat, vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga. Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van A tanulási folyamat Az értékelés kezdete fajtája diagnosztikus
vége fejlesztő, szummatív minőségi értékelés, feltárja az előzetes önfejlesztést segítő a tanulási időt zárja le ismeretek szintjét,
ideje
célja
formája
feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás estén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén.
folyamata formatív
időben rendszeresen félév, év vége elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében
tanév váltáskor visszajelzés tanár, diák, tanulás és értékelés összegzés, minősítés, szülő számára kölcsönhatásának értékelés érvényesítése rövid dolgozat röpdolgozat, témazáró, a teljesítményt szóbeli feleletek pontban, vagy százalékban fejezi ki
szóbeli – feleltetés
írásbeli
JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. (Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés 53
elengedhetetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg. II.9.3.3.
Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái
Az értékelésnél használt dokumentumok: félévkor ellenőrző könyv napló
II.9.3.4.
év végén bizonyítvány napló törzslap
Az értékelés szakterületenkénti elvei:
A szaktanár a szakterületenként megadott százalékos minősítéstől pedagógiai okokból eltérhet lefele maximum 10 százalékponttal, erről év elején tájékoztatja a tanulókat.
II.9.3.4.1.
Társadalomtudományi szakterület
Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból érdemjeggyel értékelhető még a memoriter is. Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel összhangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyesírást is. Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év elején a szaktanárok tájékoztatják. Az írásbeli munkák százalékos minősítése: 85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 40 - 54 % elégséges 0 – 39 % elégtelen II.9.3.4.2.
Idegen nyelvi szakterület
54
Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem különíthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történnie. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanulói teljesítmények mérésénél is. A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgozat: egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat. Írásbeli ellenőrzés: 90 - 100% 78 - 89% 63 - 77% 50 - 62% 0 - 49%
jeles jó közepes elégséges elégtelen
Szódolgozat: 90 - 100% 80 - 89% 70 - 79% 60 - 69% 0 - 59%
jeles jó közepes elégséges elégtelen
Évfolyammérés: 85 - 100% 70 - 84% 50 - 69% 35 - 49% 0 - 34% II.9.3.4.3.
jeles jó közepes elégséges elégtelen
Matematika, fizika szakterület
Írásbeli munka : %-tól 85 70 50 35 0
II.9.3.4.4.
%-ig 100 84 69 49 34
érdemjegy jeles jó közepes elégséges elégtelen
Természettudományi szakterület 55
Az értékelés módja: Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik. Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig írásbeli. A ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű. A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi ill. az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak. Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján. A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott feladattípusokat. A pontok átszámítása érdemjegyekre: 85 - 100 % jeles 70 - 84 % jó 55 - 69 % közepes 40 - 54 % elégséges 0 - 39 % elégtelen Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött határidőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető másként egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző feladatmegoldás sem. II.9.3.4.5.
Informatikai szakterület
9-12. osztály, informatika szakmai tárgyak Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól %-ig érdemjegy 85 100 jeles 70 84 jó 55 69 közepes 40 54 elégséges 0 39 elégtelen Kifutó rendszerben a 2015-2016 tanévben a 12. évfolyam: A szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyakban, eltérő óraszámban, több tanár közreműködésével történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyát félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük, a következő szabályok szerint: Az osztályzat a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott, matematikai kerekítés szabályait figyelembe vevő átlagából adódik. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez legalább 2,0 átlag szükséges.
56
A gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik. 9-12. osztály, közismereti informatika: A gyakorlati ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik. 13. és 14. évfolyam Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól %-ig érdemjegy 90 100 jeles 80 89 jó 65 79 közepes 51 64 elégséges 0 50 elégtelen Gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. II.9.3.4.6.
Építészet szakterület
A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi, szóbeli és gyakorlati teljesítményét rendszeresen érdemjegy adásával minősíti. Rajzi munkák értékelési elve: A külalak, a formai követelmények és a műszaki tartalom alapján történik. Gyakorlati munkák értékelése: Az elkészített munka napló (műszaki tartalom, formai követelmények, önálló szakmai szövegalkotás) és az órai munka (produktum, előkészítő és utómunkák) alapján történik. Kifutó rendszerben a 2015-2016 tanévben a 12. évfolyam: A szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyakban, eltérő óraszámban, több tanár közreműködésével történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyát félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük, a következő szabályok szerint: Az osztályzat a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott, matematikai kerekítés szabályait figyelembe vevő átlagából adódik. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez legalább 2,0 átlag szükséges.
57
Elméleti tantárgyak teljesítményének értékelése: 9.-12. évfolyam: 85%-tól 70%-tól 55%-tól 40%-tól
- 100% - 84% - 69% - 54% - 39%-ig
13. és 14. évfolyam: 88%-tól - 100%-ig 75%-tól - 87%-ig 63%-tól - 74%-ig 51%-tól - 62%-ig - 50%-ig
jeles jó közepes elégséges elégtelen
jeles jó közepes elégséges elégtelen
14. évfolyam 54 582 05 Útépítő és - fenntartó technikus szakképzésben Útépítés szakmai gyakorlat tantárgy területei: Részvétel az útépítés kivitelezésében Útépítés rajztermi gyakorlat, helyszíne rajzterem Útépítés rajztermi gyakorlat, CAD gépterem Részfeladatok az üzemeltetés és fenntartás során A tantárgy rész területeinek munkavégzési helyszínei eltérnek egymástól, illetve másmás kolléga tanítja a diákokat. Az egyes rész területeken kapott érdemjegyek számtani átlaga a féléves (év végi) osztályzat. Ha valamely részterület érdemjegye elégtelen, akkor az útépítési szakmai gyakorlat érdemjegye elégtelen. 14. évfolyam 54 582 03 Magasépítő technikus szakképzésben Záró dolgozat készítése tantárgyi követelmény az Építésszervezés gyakorlat, Magasépítéstan és a Műszaki informatika gyakorlat tantárgyakból. Az elkészített záró dolgozat a komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgatevékenységének része és értékelési súlyaránya ezen belül 10%. A tanuló a tanév során köteles bemutatni a záró dolgozat feladat részeit az oktatók által meghatározott határidőre, amit az oktató aláírásával hitelesít. Az a tanuló, aki nem teljesíti a záró dolgozat követelményeit (nem adja be vagy elégtelen a minősítése) a magasépítő technikusi vizsgára nem bocsátható.
58
II.9.3.4.7.
Testnevelés munkaközösség
9. évfolyam SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
1. 2.
GIMNASZTIKA KÖTÉLMÁSZÁS
48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, híd, tarkóállás, mérlegállás, homorított felugrás, hintalépés feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen homorított felugrás 2. UGRÁS: - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kismacska” fiúk-lányok bemutatása
3.
II. FÉLÉV X X
-
X
ÉRTÉKELÉS 1 jegy
1 jegy -
X
-
X
TORNA 3. GERENDA lányok
4. GYŰRŰ
KOSÁRLABDA
4.
TANÉV I. FÉLÉV X X
SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező
RÖPLABDA
kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés támadóállás, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon gyakorlatsorozat végrehajtása - kötelező elemek bemutatása - alaplendület - lebegőfüggés - homorított leugrás - hosszú indulással végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása - kosárérintés bemutatása - alkarérintés bemutatása
összeállított
1 jegy -
X 2 jegy
X
-
-
X
1 jegy
59
9. évfolyam SORSZÁM
5.
SPORTÁG
ATLÉTIKA
KÖVETELMÉNY
KÜZDŐSPORT
7.
ÚSZÁS
II. FÉLÉV
FUTÁSOK
futóiskola gyakorlati közül három bemutatása
X
-
UGRÁSOK
átlépő magasugrás bemutatása, helyből távolugrás (második félév)
X
-
-
X
-
X
X
X
DOBÁSOK
6.
TANÉV I. FÉLÉV
-
medicinlabda dobás hátra súlylökő mozdulat bemutatása helyből
támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy, hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét -
gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel hátúszás kar-lábtempó differenciált módon fejesugrás
ÉRTÉKELÉS
1 jegy
1 jegy
1 jegy -
1 jegy
60
10. évfolyam SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
1. 2.
GIMNASZTIKA KÖTÉLMÁSZÁS
48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, fejállás, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 5 részes keresztben felállított szekrényen 2. UGRÁS: homorított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kismacska” bemutatása
3.
TORNA 3. GERENDA lányok
4. GYŰRŰ
kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés támadóállás, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat végrehajtása
összeállított
TANÉV I. FÉLÉV X X
II. FÉLÉV X X
-
X
1 jegy
1 jegy -
-
X
X
1 jegy -
szabadon
ÉRTÉKELÉS
X
összeállított
61
10. évfolyam SORSZÁM
SPORTÁG
KOSÁRLABDA SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező
4.
5.
6.
ATLÉTIKA
KÜZDŐSPORT
NÉPTÁNC 7.
TANÉV I. FÉLÉV
KÖVETELMÉNY
ÉRTÉKELÉS II. FÉLÉV
- labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás - 5 büntetődobás végrehajtása
X
RÖPLABDA
- kosárérintés folyamatosan párokban vagy falra - alkarérintés helyből fej fölé
-
X
FUTÁSOK
futóiskola gyakorlatai közül három bemutatása - térdelőrajt bemutatása
X
-
UGRÁSOK
átlépő magasugrás bemutatása
DOBÁSOK
oldalt felállásból (helyből) súlylökő technika végrehajtása
támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét
-
nyugati táncdialektus (első félév) középső táncdialektus
X
-
-
2 jegy
1 jegy
1 jegy
1 jegy
-
X
1 jegy
-
X
-
X
X
1 jegy
62
11. évfolyam SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY 64 ütemű gyakorlatsorozat bemutatása
KÖTÉLMÁSZÁS
1.
2.
TORNA
lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás fiúk: függeszkedéssel végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás, repülő gurulóátfordulás 1. TALAJ: előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 2. UGRÁS: 5 részes keresztben felállított szekrényen fiúk-lányok guggolóátugrás végrehajtása kötelező elemek, gerendára való felugrás, hintalépés, támadóállás, 3. GERENDA mérlegállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat bemutatása
TANÉV I. FÉLÉV X X X
ÉRTÉKELÉS II. FÉLÉV X X X
1 jegy
X -
1 jegy
-
X
-
X 1 jegy
-
X
63
11. évfolyam KOSÁRLABDA
SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező
3.
RÖPLABDA
- irányváltoztatással, labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása, - 10 db büntetődobás végrehajtása -
FUTÁSOK
4.
5.
ATLÉTIKA
KÜZDŐSPORT fiúk, lányok
6. ÚSZÁS
kosárérintés folyamatosan párokban, vagy falra alkarérintés folyamatosan párokban vagy falra nyitás választott technikával állórajt - térdelőrajt bemutatása (egy választása kötelező)
UGRÁSOK
flop magasugró technika bemutatása
DOBÁSOK
-
oldalt felállásból becsúszó technika végrehajtása súlylökő mozdulat bemutatása helyből
esés állásból technika elem végrehajtása
-
gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel hátúszás kar-lábtempó differenciált módon fejesugrás
X
-
2 jegy
X
1 jegy
X
-
-
1 jegy
X
1 jegy
X
-
1 jegy
X
X
1 jegy
-
X
X
-
64
12. évfolyam SORSZÁM
SPORTÁG
1.
GIMNASZTIKA
2.
KÖTÉLMÁSZÁS
KÖVETELMÉNY
1. TALAJ:
2. UGRÁS:
3.
TORNA
3. GERENDA lányok
4. GYŰRŰ
64 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás fiúk: függeszkedés (jó technikával teljes magasságig) kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás,repülőguruló átfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása fiúk: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása (minimum) 5 részes hosszában felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása kötelező elemek: gerendán való felugrás, leugrás, hintalépés, támadóállás, mérlegállás, egyéb összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó lefüggés, homorított leugrás, leterpesztés, vállátfordulás előre. feladat: A részben kötelező elemekből összeállított gyakorlatsorozat
TANÉV I. FÉLÉV X
II. FÉLÉV X
X
X
-
X
-
X
-
X
-
X
-
X
ÉRTÉKELÉS
1 jegy
1 jegy
65
12. évfolyam SORSZÁM
4.
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
SPORTJÁTÉ KOSÁRLABDA KOK fiúk-lányok 2 labdajáték választása kötelező RÖPLABDA fiúk-lányok
5.
FUTÁSOK 6.
ATLÉTIKA fiúk-lányok
UGRÁSOK DOBÁSOK
7.
KÜZDŐSPO RT fiúk-lányok
TANÉV I. FÉLÉV
II. FÉLÉV
ÉRTÉKELÉS
-
1 jegy
X
1 jegy
X
-
X
X
-
X
-
1 jegy
-
X
-
- félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett X dobás („C” elfutás). - A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. - 3-3 kísérlet. Büntető dobás, vagy tempó dobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - alkarérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - nyitás választott technikával térdelőrajt bemutatása X flop magasugró technika végrehajtása becsúszó súlylökő technika végrehajtása dzsúdó gurulás előre bemutatása
66
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu
9. évf.: Kézilabda:
1. Kapura lövés kitámasztással 2. Kapura lövés visszakapott labdával.
Labdarúgás: 1.szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, 2. kapura lövés labdavezetésből 10. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés felugrással 2. Kapura lövés visszakapott labdával felugrással Labdarúgás: 1. szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, oda-vissza bóják között 2. kapura lövés labdavezetésből párokban 11. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés beugrással labdavezetésből 2. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés Labdarúgás: 1 .Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5 db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Labdaemelgetés váltott lábbal folyamatosan 12.évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés 2. Büntető dobás- egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra Labdarúgás: 1. Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Összetett gyakorlat- félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása.
67
Leigazolt sportolók úszás és néptánc helyett edzéslátogatási szorgalmi jegyet kapnak első és második félévben is. Tanári döntés alapján kaphat az órai munkára jegyet teljesítményétől függően. A tárgyi feltételek hiánya miatt az adott műveltségterületre más formában kap osztályzatot. Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár szakértelmére van bízva. A NET FIT felmérésnél az egyéni fejlődést vesszük figyelembe.
II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei (1) Az órakeret adta lehetőségekhez mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, informatikát, matematikát és a 9. évfolyamon a nyelvtant. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. (2) A választott tárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít.
II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. (Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit.) (1) Tanórán kívüli tevékenység (szakkör) formájában biztosítjuk. (2) Az osztályfőnöki tanórák tanmenetébe építve, lehetőség szerint a nemzetiséghez tartozó vendégelőadók önkéntes közreműködésével szervezzük meg. A tananyag összeállítása az osztályfőnök (és a vendégelőadó) együttes döntése alapján, – kötelező elvárásként kiemelve a rosszindulatú faji, etnikai megkülönböztetés tilalmát – szervezzük.
II.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek II.12.1. Az iskola egészségnevelési elvei (1) A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). (2) A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. (3) Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó kortárs – segítő képzéseken. (4) Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. (5) Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével kérjük kialakítani. (6) A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógus segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását. (7) Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. (8) Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. 68
(9) Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítésére őket e magatartásforma megtartásában. (10) Legfontosabb alapelveink: 1. Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségmagatartás kapcsán. 2. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét 3. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását (11) Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: a) Évente kétszer az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13. évfolyamon. b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. c) Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt: pályaalkalmassági orvosi vizsgálatok. d) Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatok, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. e) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. (12) Az alapelvek megvalósítását segítő programok: a) Beszélgetések, b) Előadások, c) Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.), d) Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.), e) Sportprogramok, f) Vetélkedők, g) Részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, h) Foto- és rajzpályázatokon való részvétel, i) Szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások. II.12.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok (1) Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása: a) személyi higiénére nevelés, b) táplálkozás higiénéjének kialakítása, c) öltözködés higiénéjére nevelés, d) a baleset megelőzése, e) testtartásjavítás, f) testi nevelés és sport, g) környezeti higiéné biztosítása, h) szabadidő helyes eltöltésére nevelés, i) szexuális nevelés. (2) A következő tevékenységek elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzéshez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz: a) a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele, b) önképzés, c) a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató d) filmekkel, CD-vel, 69
e) kortárssegítő-képzés. (3) A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok: A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. (4) Ennek érdekében feladatunk: a) elősegíteni az érzelmi fejlődést, b) elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást, c) fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget, d) önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását, e) szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése. (5) Iskola feladata a) hozzásegíteni a tanulót a hatékonyabb, örömtelibb élethez, b) szociális szükségletek kielégítése (tanár - diák-szülők kapcsolat), c) mindennapi feladatok sikeres ellátásának segítése, d) konfliktusok, életvezetési problémák megoldásának segítése, e) érzelmi zavarok, lelki sérülések kialakulásának elhárítása, f) segíteni a tanulót, problémái megoldására, alternatívák felismerésére, g) pedagógusok részére szupervízió. (6) Módszerek: a) jutalmazás-büntetés (reális énkép), b) közösségi helyzet kialakítása, c) követelés (feladatokban realizálódik), d) meggyőzés (szemléletformálás), e) alternatív feladatok, f) példamutatás, g) egyéni, csoportos foglalkozások. (7) A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. (8) Drogprevenciós stratégia a) Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. b) Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal és segítséget kérnek tőlünk (9) A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógusok, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai védőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget. Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is.
70
(10) A Jáky József Középiskolában a 9. évfolyamon 4 órás egészséges életmódra nevelő foglalkozást tart minden tanévben az akkreditált továbbképzést eredményesen elvégző pedagógus csoport külső szakember bevonásával. II.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei (1) Jellemzői a) A program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, b) A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, c) Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, d) A pedagógusok között új együttműködésre késztet, e) Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, f) Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. (2) Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. a) az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, b) természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, c) a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, d) a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, e) s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, f) fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, g) rendszerszemléletre való nevelés, h) holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, i) proaktív magatartás kialakítása, j) tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, k) a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, l) az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, m) az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, n) helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, o) globális összefüggések megértése, p) a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, q) létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, r) a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. (3) Helyi célok, értékek a) Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, b) Helyi értékek és problémák feltérképezése, c) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), d) Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, e) Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, f) Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, g) A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel. (4) Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. 71
(5) Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ártalmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályázat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére. (6) A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a Kutató Diákok Körében. Környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőt szervezünk a tanulóknak. (7) Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Környezetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület, stb.). (8) Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. (9) Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra.
II.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (1) Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési –oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. (2) Céljaink: a) az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, b) az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, c) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, d) a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása, e) a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése, f) az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása, g) megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, h) az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, i) együttműködés a szülői házzal. (3) A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. (4) A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős pedagógus gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési Tanácsadó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását. (5) Nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolyamon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképezzük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok pótlására korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a mindenkori tanmenet kiegészítő részét képezik.
72
(6) Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól képzett szakember(ek) segítségével tanulás módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben. (7) Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. (8) A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. (9) A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. (10) Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerőpiaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt oktató szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell segítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intézményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerő piacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy gyakorlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, előadások megszervezésével. (11) A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az ifjúság-és gyermekvédelmi feladatokkal foglalkozó pedagógus, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osztályfőnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. (12) A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertessük a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz elkészítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékenységek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is. (13) A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tájékoztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gyakorlati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek ez gondot jelent. (14) A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus tanár vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében. 73
(15) A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. (16) Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon. (17) Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. (18) A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulásának anyanyelvi környezetben való gyakorlására és más országok kultúrájának, életének megismerésére. (19) A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógus a szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott információkkal, az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a szociális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal foglalkozó pedagógus a pályázati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt. (20) Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is. (21) Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják. (22) Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakemberhez irányítjuk az érintett tanulót. (23) Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenység elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógus feladata, aki munkáját az tagintézmény-vezetőval, szaktanárokkal és a szülőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakemberek segítségét kéri.
II.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek (1) A magatartás és szorgalom jegyeket félévkor és év végén osztályozó konferencián döntik el az osztályban tanító szaktanárok. Az értékelésre az osztályfőnök tesz javaslatot, miután osztályfőnöki órán meghallgatta a tanuló és az osztály véleményét. (2) Az értékelés alapelvei: a) segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését b) segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is c) az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon d) mindig személyre szabott legyen 74
(3) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. II.14.1.
A magatartás értékelésének elvei
(1) A magatartást osztályzat értékeli: a) a tanuló viselkedését az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken, az adott osztályban illetve közösségben b) a házirend, az iskolai szabályok betartását c) a tanuló részvételét a közösség és egyéb tanulócsoportok érdekérvényesítésében d) nyitottságát az új értékek befogadására (2) Az értékelés módja: (3) Példás magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanórákon, iskolai foglakozásokon, rendezvényeken, aktívan részt vesz b) bekapcsolódik az osztály, az iskola életébe, c) részt vesz a DÖK, diákkör, szakkörök, sportkör munkájában, az iskola életét érintő döntések meghozatalában (alkotó véleménye van), d) segítőkész, e) ismeri jogait, kötelességeit betartja, f) megjelenése, beszédmodora példamutató-társaira jó hatással van, g) felszerelését nem felejti otthon, h) tanulmányi versenyeken jó helyezésével öregbíti az iskola jó hírnevét, i) tanulmányi kötelezettségének minden tantárgyból eleget tesz. (4) Jó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) részt vesz a közösségi életben, b) nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi, c) fegyelmezett, órákon dolgozik, d) megjelenése, beszédmodora megfelel a közösség elvárásainak, e) néha vállal beszámolót aktuális kérdésekben. (5) Változó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tudatosan nem árt a közösségnek, b) a követelményeket csak részben teljesíti, c) viselkedése változó – időnként diáktársaival és tanáraival szemben is udvariatlan, tiszteletlen. (6) Rossz magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak, b) órákon rendetlen, zavarja mások munkáját, c) a szabályokat megszegi, d) durvaság, gorombaság, megengedhetetlen viselkedés és beszédmodor jellemzi, e) nem becsüli, ami a másé, f) viselkedése agresszív, nincs önuralma, g) igazolatlanul hiányzott, h) diáktársait anyagilag megkárosítja, i) balesetveszélyt előidéző viselkedés. II.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei (1) A szorgalom osztályzat értékeli: a) a tanulók motiváltságát, 75
(2)
(3)
(4)
(5)
b) a tudás megszerzésének igényét és az egyéni képességnek megfelelő teljesítményt, c) a kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzést, d) fegyelmezett, aktív tanórai tevékenységet. Példás a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, b) céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját, c) munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, esetenként többletfeladatot is vállal, d) aktív a tanítási órákon, e) rendszeresen készül az órákra, érdeklődő, többletet nyújt a kötelező feladatokon felül, f) szaktanári, tantárgyi dicsérete van. Jó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) figyel az órán, b) házi feladatait elvégzi, c) lelkiismeretesen készül az órákra, d) rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, eredményei a képességei miatt nem mindig ezt tükrözik, e) képes arra, hogy megfelelő bátorításra rendszeresen dolgozzon, f) kihasználja az iskola nyújtotta tanulási lehetőségeket, azokon rendszeresen dolgozik, Változó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, b) nem dolgozik rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan, c) munkájában nem önálló, csak akkor dolgozik, ha arra felszólítják, d) nem ellenőrzi önmagát, e) órákon passzív, f) felszerelését rendszeresen otthon felejti, g) egy tárgyból bukik. Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, b) figyelmetlen, feladatait nem végzi el, c) többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó dolgozni, d) érdektelen, közönyös a munka iránt, e) több tantárgyból elégtelen osztályzata van.
II.14.3. A jutalmazás iskolai elvei (1) Jutalomban részesülhetnek azok a tanulók, akik az iskolai élet valamelyik területén kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, jó eredményeket érnek el, az iskola jó hírnevének növeléséhez hozzájárulnak. Jutalmazásra javasolhat a tantestület bármely tagja, és a diákönkormányzat. a) Szaktanári dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával kitűnt társai közül, tanulmányi versenyeken, pályázatokon jó eredménnyel szerepelt. b) Osztályfőnöki dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett. c) Tagintézmény-vezetői dicsérettel részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett, és/vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el. 76
d) Tagintézmény-vezetői dicsérő oklevél és emellé jutalomkönyv adható a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján jeles (4,51-től) vagy kitűnő eredményt ért el. e) Nevelőtestületi dicséretben, oklevélben és könyv- illetve tárgyjutalomban lehet részesíteni azt a tanulót, aki országos, területi, megyei tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első – tizedik helyezést ért el. f) Általános dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi vagy év végi osztályozáskor több tantárgyi dicsérettel rendelkezik. Az osztályozó konferencián az osztályfőnök felterjesztheti általános dicséretre, melyet a tantestület elfogad vagy nem fogad el. II.14.4. A fegyelmezés iskolai elvei (1) Ha a tanuló az iskola házirendjét, a tanítási órák rendjét, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó előírásokat és egyéb kötelességeit - nem vétkesen és/vagy súlyosan – megsérti, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén a tanulót fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fegyelmi eljárás lefolytatására a Közoktatási Törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmező intézkedések illetve a fegyelmi büntetések alkalmazásakor a fokozatosság elvét be kell tartani. (2) A fegyelmező intézkedések formái: a) Szaktanári 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) b) Osztályfőnöki 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) c) Tagintézmény-vezetői 1. figyelmeztetés (írásbeli) 2. intő (írásbeli) (2) A szaktanár írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét, nem hozza el felszerelését, taneszközeit, ill. tanárával tiszteletlenül viselkedik. (3) Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki a tanév során több mint kettő szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. akkor, ha az osztályfőnöki figyelmeztető, ill. intő adását több szaktanár is javasolja. (4) Igazolatlan mulasztások esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló a 4. igazolatlan óra elérése után, osztályfőnöki intésben részesül a 10. igazolatlan óra elérése után, tagintézmény-vezetői intésben részesül a 20. igazolatlan óra elérése után. (5) Ha a tanuló tanköteles és az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30 órát, ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (6) A hiányzásra vonatkozó további rendelkezések a Házirendben találhatók. (7) A tanuló tagintézmény-vezetői figyelmeztetésben részesül, ha osztályfőnöki intőben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (8) A tanuló tagintézmény-vezetői intőben részesül, ha tagintézmény-vezetői figyelmeztetésben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé.
II.15. Egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek II.15.1. Kötelezettségvállalás (1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető 77
építkezésekhez, stb.), a mindenkori Tagintézmény-vezetőhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Tagintézmény-vezetőján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges. II.15.2. Az otthoni felkészülés szabályai 1) Az otthoni munka fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek, képességek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a tanórára. Mindezek elsajátításához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás. 2) Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is. 3) A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják az ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak. 4) Az otthoni munka formái és céljai: formája célja a szükséges ismeretek megjegyzése, megtanulandó anyag bevésése az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása, írásbeli házi feladat elkészítése átismétlése az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása, megfelelő formájú dolgozat szerkesztése, elmélyült, hosszabb időt igénylő munka házi dolgozat írása kipróbálása, kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, rajzok (tantárgy-specifikus feladatok) általános műveltség fejlesztése, szókincs kötelező olvasmány elolvasása fejlesztése, előkészület az órai munkára az önálló ismeretszerzés gyakorlása, kiselőadásokra felkészülés könyvtári és internetes kutatómunka az érettségire való felkészülés közvetlen érettségi témakörök, tételek ismétlése segítése a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók szorgalmi feladatok tudásának elmélyítése önkéntes módon memoriterek a memória hosszú távú fejlesztése 5) A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára történjen. 6) A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, a szakrajzok elkészítése, tételek ismétlése és a kötelező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok kiadását úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára. 7) A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét. 8) Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük. 9) A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók. 10) Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írásban történik.
78
11) Az írásbeli feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A feladatok ellenőrzése egyes tantárgyak esetében rendszeresen, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konkrét módja az egyes tantárgyak tantervében kerül rögzítésre. 12) Az otthonra adott feladat a tanórán számon kérhető, és az eredmény értékelhető. Az írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik. 13) A szorgalmi feladatok és kiselőadások vállalása minden esetben önkéntes, a tanulónak nem származik hátránya, ha nem vállal ilyen munkát. Ezek a következők lehetnek: anyaggyűjtés, kiállítás rendezése, külön feladat megoldása, versenyen való részvétel, stb. A jól elkészített szorgalmi munkát a szaktanár érdemjeggyel jutalmazhatja. II.15.3. Iskolánk hagyományaiból adódó versenyek, rendezvények: Gólyatábor Mikulás-party Halloween Szalagavató Műszaki hét DÖK-nap
II.16. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján: (1) Részletesen meghatározva a tantervi programokban.
79
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu
1. számú HT melléklet:
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája egyesített közismereti + szakmai órahálók: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.
80
szakirány:
XIII. INFORMATIKA ágazathoz
érvényességi ideje:
2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki
évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 5 1
2 2 1 2 1 1 3 5 1
e
11. gy ögy
e
4 4 3 1 3 2
4 4 4
2
1
2 5 1
5 1
12. gy
csoportbontás
ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.
4 1
ELM: 9-11. évf.
Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok 1 Információtechnológiai gyakorlat 2 70 Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 2 3 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 50 2 70 Hálózati ismeretek I. 1 1 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 55 2 70 1 Gépírás 3 32 4 31 4 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 140 összesen: 34 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.
GYAK*: 9. évf. 1 2
GYAK*: 12. évf.
3
GYAK*: 9-12. évf.
2
GYAK*: 10-12. évf. GYAK*: 9. évf.
1 2
28
7 35
81
szakirány:
XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz
érvényességi ideje:
2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki
4 4 4 3 2 2 2 2 5 1
évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 3 2 2 1 2 1 1 3 5 1 Szakmai tantárgyak
e
11. gy
e
4 4 3 1 3 2
4 4 4
2
1
2 5 1
5 1
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Statika 1 Építési ismeretek 2 2 2 Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek 1 Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat 2 70 2 105 Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria 2 1 Műszaki ábrázolás gyakorlat 1 1 CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem 0,5 3 33 3 32 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32 70 105 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.
csoportbontás
12. ögy
gy ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.
4 1
ELM: 9-11. évf.
2 3 1 1
2
GYAK*: 11. évf. GYAK*: 9-10. évf. GYAK*: 12. évf.
1 1
GYAK*: 9-12. évf. GYAK*: 11-12. évf.
105
1 1 1 3
35 140
31
4 35
82
szakirány:
XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz
érvényességi ideje:
2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki
évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 5 1
2 2 1 2 1 1 3 5 1 Szakmai tantárgyak
e
11. gy ögy
e
4 4 3 1 3 2
4 4 4
2
1
2 5 1
5 1
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Műszaki rajz 1,5 1 Műszaki rajz gyakorlat 1,5 1 Építőanyagok 2,5 Építőanyagok laborgyakorlat 70 Talajmechanika 3 Talajmechanika laborgyakorlat 105 Statika és szilárdságtan 2 2 Közlekedésépítés 3 Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 140 Geodézia alapjai 2 Geodézia alapjai gyakorlat 1 Vasbetonszerkezetek 35 1 34 1 összesen elmélet ill. gyakorlat: 33,5 1,5 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.
12. gy
csoportbontás
ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.
4 1
ELM: 9-11. évf.
GYAK*: 9-10. évf.
3 1 4 3 28
GYAK*: 11-12. évf.
4 35
83
szakirány:
XXXV. FÖLDMÉRÉS ágazathoz
érvényességi ideje:
2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki
4 4 4 3 2 2 2 2 5 1
évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 3 2 2 1 2 1 1 3 5 1 Szakmai tantárgyak
e
11. gy ögy
csoportbontás
12. e
4 4 3 1 3 2
4 4 4
2
1
2 5 1
5 1
gy ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.
4 1
ELM: 9-11. évf.
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Geodézia 1+1 2 2 3+1 Térképismeret 1,5 1 Topográfia 1 Geodézia gyakorlat 2 70 2+1 105 3 140 3 Digitális térképkezelés 1 Fotogrammetria 1 Jogi és ingatlannyilvántartási ismeretek 1 1 Térinformatika 1 1 1 CAD ‐ ismeretek 2 33 3 31 4 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 33 70 105 140 összesen: 35 36 35 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.
GYAK*: 9-11. évf.
GYAK*: 11. évf.
84
2. számú HT melléklet:
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája részletes tantárgyi programok: 9-12. évf. (Tantárgyanként külön-külön dokumentumokban nyilvántartva. Helyi tantervvel egységben kezelendő!) Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.
85
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu
III. FEJEZET: SZAKMAI PROGRAM (2011. évi CXC. törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. §; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. §)
86
III.1. Általános információk (1) Intézményünk 9-12. évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. (2) Intézményünk a 9-12. évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. (3) Intézményünk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre.
III.2. Elméleti és gyakorlati képzés: III.2.1. Elméleti képzés (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik. (2) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. III.2.2. Gyakorlati képzés (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – gyakorlati képzés nem szervezhető. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. (4) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.
III.3. A szakmai képzés ingyenessége: (1) Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben – a szakképzési törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes. a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítésráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév, 87
d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga, e) a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga, f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. (1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. (1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. (2) Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. (6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. (7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés.
III.4. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra (1) Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. (2) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. (3) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán.
88
III.5. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei (1) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez az intézményünk 12. évfolyamon végzett tanulója. (2) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez a szakközépiskolai ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgával rendelkező jelentkező. (3) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élveznek azok, akiknek a Szülei vagy Rokonai intézményünk tanulója volt. (4) A szakválasztás tanulmányi eredmény alapján történik. (5) Egy adott szakra történő túljelentkezés esetén, a tanulmányi eredmény alapján rangsorba állított jelentkezőkből az indítani tervezett osztályba be nem fért tanulók részére felajánljuk intézményünk másik, párhuzamosan indítani tervezett szakképző osztályába történő felvételt. (6) Figyelembe véve a diák tudásszintjét, beállítottságát és az induló osztályok kapacitását, intézményünk fenntartja a jogot, hogy túljelentkezés esetén más szakmát felajánl.
III.6. Szakképző osztályok kialakításának elvei (1) Intézményünk törekszik a jelentkezők igényeinek megfelelően szakképző osztályokat indítani. (2) Fenntartói engedély alapján rokon szakmák egy osztályban való indítását is felvállalják az intézmények.
III.7. Szakképzési évfolyamok száma (1) Intézményünk 13. (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (2) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a 13-14. (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola 9-12. évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A 13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. (4) Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (2)–(3) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. (5) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14. (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (6) Ha a tanuló a (5) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (7) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (7) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. 89
(8) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki – figyelembe véve a (5)–(6) bekezdésben foglaltakat – teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. (9) Bekapcsolódhatnak a ráépülő képzéseinkbe azok, az iskolánkban szakképző évfolyamon végzett tanulók is, akik az előfeltételként szereplő szakmai képzést sikeresen befejezték, azzal a feltétellel, hogy a képzést lezáró szakmai vizsgát legkésőbb november utolsó napjáig teljesítik.
III.8. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények (1) A mindenkor hatályos Köznevelési törvény és Szakképzési törvény, valamint az adott szakképzés szakképzési kerettantervében meghatározottaknak megfelelően.
III.9. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon III.9.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: (1) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc (30) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (2) A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt. III.9.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, 90
és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.
III.10. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon (1) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola tagintézmény-vezetője határoz. (2) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (3) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – beszámítható.
III.11. Felnőttoktatás (1) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. (Szt.34/A (4)) (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévét betölti. (4) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben. (5) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. (6) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. (7) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az alábbi módon: (8) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan 91
százaléka (60%), a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka (20%). (9) Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot (50%). (10) Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (11) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (12) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerû oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát (50%), levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát (10%) el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. (13) Intézményünk az alábbi formában és létszámadatokkal végezhet felnőttoktatást: - esti munkarend szerint 200 fő - levelező munkarend szerint 100 fő
III.12. Felnőttképzés (1) Intézményünk a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolájaként felnőttképzési tevékenységet folytat a fenntartói igény alapján. (2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető. (3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. (4) Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.
III.13. 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről: (1) Az átmeneti időszakban, azaz akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tizedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik a szakközépiskolában, ők csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhatnak be a tizenharmadik évfolyamon.
III.14. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek: (1) Az intézményünk szakmai alapdokumentumában megjelölt összes szakképzés mindenkor hatályos szakképzési kerettantervei szerint. 92
(1) A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként (2) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. (3) A részletes szakmai tantervi programok külön mellékletben találhatók. (4) Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/ 2002 OM rendelet nem tartalmazza a szakképzési kerettantervi ajánláshoz kapcsolódó szakmai érettségi témaköröket. (5) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek.
III.15. Átjárhatóság III.16.1.
Azonos szakközépiskolai ágazati képzésből azonos szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet. Másik szakközépiskolai ágazati képzésből másik szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel egyéni elbírálás és az Tagintézmény-vezető által hozott határozat alapján történik. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell: o kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok) pótlása o évközi gyakorlati órák pótlása o különbözeti vizsgák letétele
III.16.2.
9-12. évfolyamon:
13-14. évfolyamon:
Azonos OKJ számú szakképzésből azonos OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet. 13. évfolyamon másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon lehetséges, amennyiben a jelentkező azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt 912. évfolyamon. 14. évfolyamon az átvétel az előbb leírt esetben (azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt 9-12. évfolyamon ) egyéni elbírálás és az Tagintézmény-vezető által hozott határozat alapján lehetséges. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell: o kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok) pótlása o évközi gyakorlati órák pótlása o különbözeti vizsgák letétele Másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel nem lehetséges az eltérő tantárgyi elemek miatt.
III.16. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek III.17.1. Kötelezettségvállalás (1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott szakképzési kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori Tagintézmény-vezetőhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba.
93
(2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Tagintézmény-vezetőján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges. III.17.2. Tantárgyi tudás értékelésének módja (1) A szakképzési kerettantervekben az adott tantárgyak esetében előirányzott értékelési módokat alkalmazzuk. (2) Amennyiben a szakképzési kerettanterv máshogyan nem rendelkezik, úgy a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) III.17.3. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: A szakmai rendezvények költségigényét minden esetben a Fenntartó felé jelezzük engedélyeztetésre. (1) OSZTV, SZKTV és SZÉTV versenyeken történő részvétel (2) szakmai versenyeken elért kiemelkedő eredmény díjazása (könyvjutalom, oklevél, plakett, emlékérem) (3) részvétel a pályaválasztási EXPO-n (4) nyílt napok rendezése (5) Megyei Környezetvédelmi és Egészségügyi Vetélkedő (6) Madarak és Fák Napja Vetélkedő (7) Egészségügyi szakmai verseny (8) Szakképzési oklevélátadó ünnepség (9) Szakmai nap (10) Hídépítő verseny, iskolánk diákjai és ezzel együtt az általános iskolák 7-8 osztályos tanulói számára (11) Porta Speciosa Pályázat (12) 3 napos földmérő 5 próba (13) Construma építőipari kiállítás látogatása (14) Építőipari gépkiállítás megtekintése (évente változó helyszín) (15) Műszaki hetek (16) Szakágazat legjobbjai versenyek III.17.4. Munkaruha, munkavédelmi cipő: (1) A „Munkavédelmi törvény” értelmében: a) Minden munkavállaló részére biztosítani kell a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. (2) A „A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló korm. rendelet” szerint a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körébe tartozik: a) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz. (3) A „Szakképzési törvény” értelmében: a) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, 94
útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. b) A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. (4) Az „Iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló rendelet” értelmében: a) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. b) A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. c) A b) pontban meghatározott juttatásról – a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik. d) A munkaruha kihordási ideje két év. (A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat.) e) A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. f) Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. g) A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége, de a d) pontban megjelölt okiratok ettől eltérően is rendelkezhetnek. (5) Intézményünk helyi munkaruha szabályzata: a) A tanulóink az alábbi iskolarendszerű évfolyamokon kapnak munkaruhát: aa) 9. évfolyamon ab) 11. évfolyamon ac) 13. évfolyamon, azaz a szakképző évfolyamok első évében ad) a szakképzés-ráépülés évfolyamon, amennyiben így a szakképzés teljes időtartama meghaladja a 2 évet b) A Felnőttképzés keretében történő szakképzés esetében az intézményünk megszervezi a szükséges munkaruha beszerzését, azonban ennek vételárát a képzés díjába be kell építeni. Munkaruha nélkül a képzésbe belépés nem engedélyezhető. c) Ha a munka-, védőruha a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, a ruházat leselejtezhető, a ruházat pótlását az intézmény Fenntartója engedélyezheti. Amennyiben viszont a tanulónak felróhatóan rongálódott meg, vagy válik használhatatlanná a munka-, védőruházat, abban az esetben annak pótlásáról a tanuló a saját költségén kell, hogy gondoskodjon. d) Amennyiben a tanulói jogviszony a kihordási időn belül (2 év) szűnik meg, az intézményünk a munkaruhát az érintett diákoktól kitisztított állapotban visszaszedi, és azt a követő évfolyamokon újra használatba helyezi. Amennyiben a diák meg kívánja tartani, úgy köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. e) Intézményünk szakképzéseivel összefüggésében az alábbi képzések esetén van szükség munkaruha biztosítására: XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazat: szükséges: munkaruha + munkavédelmi cipő (acélbetétes) 95
54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazat: szükséges: munkaruha + munkavédelmi cipő (acélbetétes) 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS III.17.5. Pályázatok: (1) Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi pályázatok kiírását. (2) Intézményünk törekszik a pályázatokon való eredményes részvételre. (3) Intézményünk minden esetben időben bejelenti és engedélyezteti a pályázaton való részvételi szándékát a Fenntartónál. (4) Törekszünk arra, hogy a pályázott tevékenységek a résztvevő tanulók tanulmányaiba beszámíthatók legyenek (Pl. Erasmus +). Ezekben az esetekben mindig külön tanterv/ tanmenet készül, mely jelen szakmai program mellékletét képezi. III.17.6. Szakmai Program mellékleteinek listája (1) 1. számú SZP melléklet: Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája szakmai órahálói 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf (2) 2. számú SZP melléklet „Gépírás” tantárgy tantárgyi programja (3) A Szakmai programmal egységben kezelt további dokumentumok: a. Adott tanév szakmai tantárgyainak mindenkori tanmenetei. b. Adott tanév pályázatainak a tanév tantervében történő beszámításáról készült mindenkori dokumentumok. c. Közzétételi lista elemei.
96
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu
1. számú SZP melléklet:
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája szakmai órahálók: 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben. XIII. INFORMATIKA ágazat: 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazat: 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazat: 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS XXXV. FÖLDMÉRÉS ágazat: 97
54 581 01
Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus
A kifutó rendszerű órahálók az intézmény korábbi dokumentumaiban megtalálhatók.
98
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai követelmé nymodulo k 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12
10817-12
10827 -12
10828 -12
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Gépírás összes óra
9. heti óraszám e gy 0,5
10. ögy
heti óraszám e gy
11. ögy
heti óraszám e gy
12. ögy
1/13
heti óraszám heti óraszám e gy e gy 0,5
ögy
Szakképesíté s-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2
1
1,5 2
70
2 1 2
0,5
1+1 1
2+1 2
50
1
1 2
70
1 2
55
2 4+2
2+1 2
2
70
50
1
8+2
60
8
50
4 2
5,5+1 7+1 6+1 6 2 2+1 2
0+1 3+1
70
2+1
4
105
3+1
4
140
4
6+1
11+2
20+2
160
16+2
15+2
99
összes óra
6
7
8
11
35
35
100
(1)
(2) (3) (4)
Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10827-12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828-12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A „Gépírás” tantárgy kidolgozott kerettanterve megtalálható jelen dokumentum 5. számú mellékletében. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 452 576 1028 40,42 971 544 1515 59,58
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 468 576 1044 41,10 952 544 1496 58,90
101
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai követelmé nymodulo k 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12
10817-12
10821-12
10822-12
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
9. heti óraszám
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat Gépírás összes óra összes óra
e 0,5
10. ögy
gy
heti óraszám e
11. ögy
gy
heti óraszám e
ögy
gy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e 0,5
ögy
gy
Szakképesítésspec. utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
gy
0,5 2 1
1,5 2
70
2 1 2
0,5
1+1
2+1
1
2
1
50
1
2
2
2+1 2
55
2
2 4+2
70
1
50
1
8+2
60
8
50
4
70
2
6 5 4+1 2+1 1,5 2+1 2+1 4 2 0+1 2
3+1 6
70
2+1
4 7
105
3+1
4 8
140
4
6+1 11
11+2 35
20+2
160
16+2
15+2 35
102
(1)
(2) (3) (4)
Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés 10822-12 Az Informatika alkalmazása Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A „Gépírás” tantárgy kidolgozott kerettanterve megtalálható jelen dokumentum 5. számú mellékletében. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 452 576 1028 40,42 971 544 1515 59,58
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 468 576 1044 41,10 952 544 1496 58,90
103
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12
10107-12
10108-12
10109-12
10106-12
10110-12
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
9. heti óraszám e gy 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Vasbeton-szerkezetek Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítés -specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2
1+1
1 2
1+1
2 3 1
3 7+2 1 1
1 1 2
70
2
105
1 7 2
105 2 1
2
1 3
1
1
1
0+1 1
0+1 1
35
120
0,5
2+2 2
40
0,5 3 4 4+1 1 3+1 8+2 1,5
összes óra összes óra
2+1
3 5+1
70
3+1
3 6+1
105
5
2+1 7+1
140
7
3+1 10+1
17+2 14+2 31+4
160
3 1 23+4 8 31+4
104
(1)
(2) (1) (2)
(4)
Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10107-12 Építész technikusi közös tevékenység 10108-12 Építőanyagok gyártása 10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek 10106-12 Építési technológiák és kivitelezésük 10110-12 Magasépítési ismeretek Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket a 9., 10. és 14. évfolyamon. A 11. és 12. évfolyamon kiosztott szabad időkeret 1-1 órájának felhasználása: Műszaki ábrázolás gyakorlat tantárgy 36+32 óra / 72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés Témakör: Építészeti rajz 36+32 óra / 72 óra Függőleges teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 36 óra/36 óra Vízszintes teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 32 óra/36 óra Íves és ferde teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. Hő-, és hangszigetelések rajzfeladatai. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 60% : 40% Összes Összes 9-12. 5/13. % 1/13. 2/14. % óraszám óraszám Összes óra: 1423 1120 2543 100 1280 1120 2400 100 Elmélet: 656 864 1520 608 864 1472 59,77 61,33 Gyakorlat: 767 256 1023 672 256 928 40,22 38,67
105
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12
10107-12
10108-12
10109-12
10111-12
10112-12
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
9. heti óraszám e gy 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Talajmechanika Műszaki informatika gyakorlat Szilárdságtan Vasbetonszerkezet Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Mélyépítéstan Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítés -specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2
1+1
1 2
1+1
2 3 1
3 7+2 1 1
1 1 2
70
2
105
1 7 2
105 2 1
2
1 3
1
1
1
0+1 1
0+1 1
35
120
0,5
2+2 2
40
0,5 1,5 3 3+1 3 4+1 1 8+2
összes óra összes óra
2+1
3 5+1
70
3+1
3 6+1
105
5
2+1 7+1
140
7
3+1 10+1
17+2 14+2 31+4
160
4 1 23+4 8 31+4
106
(1)
(2) (3) (4)
(5)
Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10107-12 Építész technikusi közös tevékenység 10108-12 Építőanyagok gyártása 10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek 10111-12 Mélyépítési ismeretek 10112-12 Mélyépítési létesítmények és kivitelezésük Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket a 9., 10. és 14. évfolyamon. A 11. és 12. évfolyamon kiosztott szabad időkeret 1-1 órájának felhasználása: Műszaki ábrázolás gyakorlat tantárgy 36+32 óra / 72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés Témakör: Építészeti rajz 36+32 óra / 72 óra Függőleges teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 36 óra/36 óra Vízszintes teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 32 óra/36 óra Íves és ferde teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. Hő-, és hangszigetelések rajzfeladatai. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 60% : 40% Összes Összes 9-12. 5/13. % 1/13. 2/14. % óraszám óraszám Összes óra: 1423 1120 2543 100 1280 1120 2400 100 Elmélet: 656 864 1520 608 864 1472 59,77 61,33 Gyakorlat: 767 256 1023 672 256 928 40,22 38,67
107
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai követelm énymodu lok
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok 10472-12 Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 10473-12 Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Útépítés és fenntartás 10476-12 Útvizsgálatok és minőségbiztosítás Útépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás 10475-12 Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra
9. heti óraszám e gy 0,5
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2
1+0,5
1
2+0,5
1,5
1
2,5
2+0,5
2+0,5 70
70 2+1
2+1 105
2
90 2 3
3
4 6
1
2+1
140 1+1
3
1
4 2+1
5 2+1 7+1 2+0,5 10+2 4 2,5+0,5
3,5+1 1,5 5+1
70
5+1
1 6+1
105
6
1+1 7+1
140
6 +1 4 10+1
20,5+4 10,5 31+4
160
3 13+2
18+2 31+4
108
(1)
(2) (3) (4)
Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 10476-12 Útépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1238 1120 2358 100 633 640 1273 53,98 605 480 1085 46,01
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 882 640 1522 59,92 538 480 1018 40,07
109
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai követelmé nymodulo k
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok 10472-12 Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 10473-12 Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Vasútépítés és fenntartás 10477-12 Vasútállomások 11500-12 11499-12 11498-12
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám e gy 0,5
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2
1+0,5
1 1,5
2+0,5 1
2,5
2+0,5
2+0,5 70
70 2+1
2+1 105
2
90 2 3
3
4 6
1
2+1
140 1+1
3
1
4 2+1
5 2+1 7+1 2+0,5
110
10475-12 összes óra összes óra
Szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat
10+2 4 2,5+0,5 3,5+1 1,5 5+1
70
5+1
1 6+1
105
6
1+1 7+1
140
6 +1 4 10+1
20,5+4 10,5 31+4
160
3 18+2 13+2 31+4
111
(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 10477-12 Vasútépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1238 1120 2358 100 633 640 1273 53,98 605 480 1085 46,01
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 882 640 1522 59,92 538 480 1018 40,07
112
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Szakmai követelmé nymodulo k
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz 1+0,5 Műszaki rajz gyakorlat 1,5 Építőanyagok 2+0,5 10472-12 Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 10473-12 Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Hídépítés és fenntartás Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, 10474-12 híd rehabilitáció Hídépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás 10475-12 Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat 3,5+1 1,5 összes óra 5+1 összes óra 11500-12 11499-12 11498-12
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2
1
2+0,5 1
2,5 2+0,5
70
70 2+1
2+1 105
2
90 2 3
3
4 6
1
2+1
140 1+1
3
1
4 2+1
5 2+1 7+1 2+0,5 10+2 4 2,5+0,5
70
5+1
1 6+1
105
6
1+1 7+1
140
6 +1 4 10+1
20,5+4 10,5 31+4
160
18+2
3 13+2 31+4
113
(1)
(2) (3) (4)
Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10474-12 Hídépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1238 1120 2358 100 633 640 1273 53,98 605 480 1085 46,01
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 882 640 1522 59,92 538 480 1018 40,07
114
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XXXV. FÖLDMÉRÉS ágazathoz 54 581 01 OKJ számú Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai követelmé nymodulo k 11500-12 11499-12 11498-12 10986‐12
10987‐12 10988‐12 10989‐12 10990‐12 10991‐12 10992‐12 10993‐12
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Geodézia Térképismeret Topográfia Geodézia gyakorlat Digitális térképkezelés Digitális térkép gyakorlat Fotogrammetria Távérzékelés Jogi és ingatlannyilvántartási ismeretek Ingatlannyilvántartási gyakorlat Térinformatika Térinformatika Gyakorlat Mérnökgeodézia Földmérési adatgyűjtés Mérési gyakorlat CAD ‐ ismeretek összes óra összes óra
9. heti óraszám e gy 0,5
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2
1+1 1,5
2 1 1 2
2
70
2+1
3+1
105
3
140
8+2 2,5 1 3
13+1
1
1
1
1
160 3 5
1
1
2
2 2
1
1
2
1 2+1 2 2,5+2 7+1 3+1
2 5+1
70
4
2+1 6+1
105
1 4
0+1 3+1 7+1
140
7+1 3 10+1
1 0+1 18+2 13+2 31+4
160
16+2 15+2 31+4
115
(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10986‐12 Geodéziaialapismeretek 10987‐12 Digitális térképkezelés 10988‐12 Fotogrammetria feladatai 10989‐12 Az ingatlannyilvántartási ügyintézés feladatai 10990‐12 A térinformatika feladatai 10991‐12 Mérnökgeodézia feladatai 10992‐12 Geodéziai menedzsment ismeretek 10993‐12 CAD‐ismeretek (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
50% : 50% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 688 576 1264 49,71 735 544 1279 50,29
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 720 576 1296 51,02 700 544 1244 48,97
116
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz, 9. Építészet szakmacsoporthoz 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelmény-modulok
11347-12
11348-12
11349-12
Tantárgyak Vízkémia és vízbiológia Vízkémia és vízbiológia gyakorlat Hidrológia, hidraulika Hidrológia, hidraulika gyakorlat Vízgazdálkodás és környezetvédelem Vízépítési létesítmények Vízépítési létesítmények gyakorlat Közműépítés Közműépítés gyakorlat Vízépítési szervezés Vízépítési szervezés gyakorlat Zárófeladat készítése Zárófeladat készítése gyakorlat Összes óra Összes óra
Elméleti heti Gyakorlati óraszám heti óraszám 1 1 4 2 2+1 6,5+0,5 3 3+1 2+1 1 2 1 18,5+ 2,5 31,5+3,5
3 13+1
(1) Szakmai modulok megnevezése: 11347-12 Vízépítési általános ismeretek 11348-12 Vízépítéstan 11349-12 Vízépítő technikus zárófeladat készítése (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (32 héttel számolva): Összes óraszám % Összes óra: 1120 100 Elmélet: 672 60 Gyakorlat: 448 40
117
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Jáky József Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 11. telefon/fax: +36 22 315 012 e-mail:
[email protected]; honlap: www.jaky.hu
FELNŐTTOKTATÁS (ESTI) Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam
Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12
10107-12
10108-12
10109-12
10106-12
10110-12
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Vasbeton-szerkezetek Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra összes óra
1/13 heti óraszám e gy 0,25
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,5 1
1 2 0,5 0,5 1 4 2
120
0,5 1 3 2
40
0,25 1 3 1 1 1 3 0,5 2 6
12 18
160
1 9
6 15
193
118
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Éves óraszám (nappali)
Éves óraszám (esti)
törvényi min.%
valós %
2540 1548 992
1288 504 784
50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)
50,71 % 32,56 % 79,03 %
119
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12
10107-12
10108-12
10109-12
10111-12
10112-12
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Talajmechanika Műszaki informatika gyakorlat Szilárdságtan Vasbetonszerkezet Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Mélyépítéstan Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra összes óra
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
1/13 heti óraszám e gy 0,25
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,5 1
1 2 0,5 0,5 1 4 2
120
0,5 1 3 2
40
0,25 1 2 1 1 1 1 3 3 6
0,5 9
12 18
6 15
193
Éves óraszám (nappali)
Éves óraszám (esti)
törvényi min.%
valós %
2540 1548 992
1288 504 784
50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)
50,71 % 32,56 % 79,03 %
120
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelm énymodul ok 11500-12 11499-12 11498-12
10472-12
10473-12
10476-12
10475-12
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Útépítés és fenntartás Útvizsgálatok és minőségbiztosítás Útépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra összes óra
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,25 0,5
1 2 1 70 1 90 2 3 2 1 3 1,5 2 0,75 7,5 1 1 11
7 18
160
2 9,5
5,5 15
193
Éves óraszám (nappali)
Éves óraszám (esti)
törvényi min.%
valós %
2540 1522 1018
1288 572 716
50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)
50,71 % 37,58 % 70,33 %
121
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelm énymodul ok 11500-12 11499-12 11498-12
10472-12
10473-12
10477-12
10475-12
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Vasútépítés és fenntartás Vasútállomások Szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra összes óra
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,25 0,5
1 2 1 70 1 90 2 3 2 1 3 1,5 2 0,75 7,5 1 1 11
7 18
160
2 9,5
5,5 15
193
Éves óraszám (nappali)
Éves óraszám (esti)
törvényi min.%
valós %
2540 1522 1018
1288 572 716
50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)
50,71 % 37,58 % 70,33 %
122
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelm énymodul ok 11500-12 11499-12 11498-12
10472-12
10473-12
10474-12
10475-12
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Hídépítés és fenntartás Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, híd rehabilitáció Hídépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra összes óra
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
1/13 heti óraszám e gy 0,5
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,25 0,5
1 2 1 70 1 90 2 3 2 1 3 1,5 2 0,75 7,5 1 1 11
7 18
160
2 9,5
5,5 15
193
Éves óraszám (nappali)
Éves óraszám (esti)
törvényi min.%
valós %
2540 1522 1018
1288 572 716
50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)
50,71 % 37,58 % 70,33 %
123
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz, 9. Építészet szakmacsoporthoz 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus (esti) SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelmény-modulok
11347-12
11348-12
11349-12
60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Elméleti heti Gyakorlati óraszám heti óraszám
Tantárgyak Vízkémia és vízbiológia Vízkémia és vízbiológia gyakorlat Hidrológia, hidraulika Hidrológia, hidraulika gyakorlat Vízgazdálkodás és környezetvédelem Vízépítési létesítmények Vízépítési létesítmények gyakorlat Közműépítés Közműépítés gyakorlat Vízépítési szervezés Vízépítési szervezés gyakorlat Zárófeladat készítése Zárófeladat készítése gyakorlat Összes óra Összes óra
0,5 1 1,5 1,5 1 2 2 1,5 2 0,5 1,5 0,5 2 10
7,5 17,5
Éves óraszám (nappali)
Éves óraszám (esti)
törvényi min.%
valós %
1260 756 504
630 270 360
50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)
50 % 35,71 % 71,43 %
124
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam
Szakmai követelmény -modulok 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12
10817-12
10827 -12
10828 -12
40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra összes óra
1/13 heti óraszám e gy 0,25
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,25 1
0,5 1,5
50
0,75 1,5 2 5
60
5
50
1,5 2 4 1,75 3 1 5
13 18
160
2 9
6 15
193
Éves óraszám (nappali)
Éves óraszám (esti)
törvényi min.%
valós %
2540 1044 1496
1288 372 916
50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)
50,71 % 35,63 % 61,23 %
125
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam
Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12
10817-12
10821-12
10822-12
40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat összes óra összes óra összes óra
Ágazati szakképzés Szakképesítésközismeret nélkül spec. utolsó évf. 1/13 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 0,25 0,25 0,75 0,5 1,5 50 0,75 1,5 2 5
60
5
50
1,5 2 3 1,5 1 0,5 1,5 1,5 2 1 5
13 18
160
6
9 15
193
Éves óraszám (nappali)
Éves óraszám (esti)
törvényi min.%
valós %
2540 1044 1496
1288 372 916
50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)
50,71 % 35,63 % 61,23 %
126
FELNŐTTKÉPZÉS Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus (felnőtt) képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS
Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12
10107-12
10108-12
10109-12
10106-12
10110-12
óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Vasbeton-szerkezetek Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra arányszám összes óra
gy
ögy
16 56 24
120
16 16 32 40 64 40 24
24 40 24 24
40
20 40 40 40 16 40 80 20 24 40 576 60
224
160 40
960
127
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus (felnőtt) képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS
Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12
10107-12
10108-12
10109-12
10111-12
10112-12
óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Talajmechanika Műszaki informatika gyakorlat Szilárdságtan Vasbetonszerkezet Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Mélyépítéstan Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra arányszám összes óra
gy
ögy
16 56 24
120
16 16 32 40 64 40 24
24 40 24 24
40
20 32 24 32 32 32 24 92 32 40 576 60
224
160 40
960
128
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus (felnőtt) képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS
Szakmai követelm énymodul ok 11500-12 11499-12 11498-12
10472-12
10473-12
10476-12
10475-12
óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Útépítés és fenntartás Útvizsgálatok és minőségbiztosítás Útépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra arány összes óra
ögy
gy
16 16 32 32 32 32 70 32 90 64 64 32 32 32 32 128 32 96 32 32 576 60
32 224
160 40
960
129
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus (felnőtt) képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS
Szakmai követelm énymodul ok 11500-12 11499-12 11498-12
10472-12
10473-12
10477-12
10475-12
óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Vasútépítés és fenntartás Vasútállomások Szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra arány összes óra
ögy
gy
16 16 32 32 32 32 70 32 90 64 64 32 32 32 32 128 32 96 32 32 576 60
32 224
160 40
960
130
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus (felnőtt) képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS
Szakmai követelm énymodul ok 11500-12 11499-12 11498-12
10472-12
10473-12
10474-12
10475-12
óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Hídépítés és fenntartás Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, híd rehabilitáció Hídépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra arány összes óra
ögy
gy
16 16 32 32 32 32 70 32 90 64 64 32 32 32 32 128 32 96 32 32 576 60
32 224
160 40
960
131
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus (felnőtt) SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ FELNŐTTKÉPZÉS Szakmai követelmény-modulok
11347-12
11348-12
11349-12
Tantárgyak Vízkémia és vízbiológia Vízkémia és vízbiológia gyakorlat Hidrológia, hidraulika Hidrológia, hidraulika gyakorlat Vízgazdálkodás és környezetvédelem Vízépítési létesítmények Vízépítési létesítmények gyakorlat Közműépítés Közműépítés gyakorlat Vízépítési szervezés Vízépítési szervezés gyakorlat Zárófeladat készítése Zárófeladat készítése gyakorlat Összes óra Arány: Összes óra
Elméleti óraszám
Gyakorlati óraszám
32 32 48 32 32 64 32 48 32 32 32 32 32 192 40
288 60 480
132
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda (felnőtt) képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS
Szakmai követelmény -modulok
óraszám Tantárgyak e
11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12
10817-12
10827 -12
10828 -12
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra arány összes óra
gy
ögy
32
35
16 16 32 32 16 64 64 96
50
80
35
32 64 72 80 80 32 384 40
32 456
120 60
960
133
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus (felnőtt) képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS
Szakmai követelmény -modulok
óraszám Tantárgyak e
11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12
10817-12
10821-12
10822-12
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat összes óra arány összes óra
gy
ögy
32
35
16 16 32 32 16 64 64 96
50
80
35
32 64 64 32 48 32 32 32 40 16 384 40
456
120 60
960
134
2. számú SZP melléklet:
Gépírás tanterv 9. évfolyam A tantárgy célja: A gépírás tanításának legfontosabb célja a tanulók munkájának segítése, haszna egész életre szól. A legújabb felmérések szerint ma már minden negyedik meghirdetett álláshely betöltésénél előfeltétel a pályázóval szemben a számítástechnikai alapismeret, és várhatóan ez az arány a jövőben tovább növekszik. Ezért fontos, hogy a tanulók megtanulják a számítógép hatékony kezelését, az adatok gyors gépbe vitelét. A gépírás pontosságra, rendszeretetre nevel. Fejleszti a figyelmet, akaratot, a pszichés és értelmi képességeket, a mozgásügyességet, valamint az esztétikai érzéket. Képzési és nevelési célok: -
-
A tízujjas vakíráson alapuló írástechnika elsajátítása (az egyes betűket csak a meghatározott ujjainkkal ütjük le, s közben nem a billentyűzetet, hanem a másolandó szöveget nézzük). A másolási készség fejlesztése. Az önálló formaalakítás megalapozása. Készítse fel a tanulókat a leggyakrabban előforduló szövegszerkesztői programok kezelésére, gyakorlati alkalmazására. A tanulók helyesírásának javítása.
A tantárgy követelményrendszere: -
A tanulók önállóan kezeljék a számítógépet. Év végén 10 perc alatt legalább 800 leütésnyi terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással, sortartással.
Értékelési szempontok: A tanulók évente 3 dolgozatot írnak, amelyekre a leütés- és hibaszám alapján osztályzatot kapnak.
Dolgozatok: 400, 600, 800 leütés 10 perc alatt.
135
Hibahatár: Jeles: Jó: Közepes: Elégséges: Elégtelen:
0,1 % 0,2 % 0,3 % 0,4 % 0,4 % fölött.
Tantárgyi koncentráció: Informatika Magyar nyelv Óraszám: heti 1 óra évi 36 óra I. Az írás előkészítése 2 óra - Teremhasználati szabályok ismertetése, tűz- és balesetvédelem. - A számítógép működtetése. - A szövegszerkesztő program indításához szükséges ismeretek elsajátítása. - A helyes test-, kar- és kéztartás megalapozása. II. A billentyűzet elsajátítása 20 óra - Az alap-karakterkészlet elsajátítása. Az alaptartásból kiindulva, kötött kéztartással, tízujjas vakírással a betűk, számok, valamint néhány funkcióbillentyű megtanítása. - Mozdulat- és betűkapcsolási gyakorlatok, szavak, sorok írása sortartással - A teljesítménymérés motiváló jellegének biztosítása. III. A másolási készség megalapozása - A másod- és harmadkarakter-készlet elsajátítása. - Mondatok írása, összefüggő szövegek másolása.
8 óra
IV. Dolgozatírás, javítás
6 óra
Javasolt tanítási eszközök: Elbert Gyuláné: Gépírás a betűtanulástól a hivatalos levelekig (Műszaki Kiadó)
136
Záró rendelkezések I.1.
A Pedagógia Program hatálya kiterjed a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky
József Középiskolájának tantestületére, alkalmazotti körére, valamennyi tanulójára, továbbá iskolai ügyekben a szülőket is kötelezi. A Pedagógiai Program nyilvános. Megtekinthető és helyben olvasható az iskola
I.
könyvtárában a könyvtári nyitva tartás ideje alatt, illetve megtalálható az iskola honlapján, vagy tájékoztatás kérhető az intézmény titkárságán, továbbá az tagintézmény-vezetőtól és az tagintézmény-vezetőhelyettesektől. A Pedagógiai Program határozatlan időre szól. A szabályzatot a jogszabályi
II.
változásoknak megfelelően, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni. III.
Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől
felmenő rendszerben vezetheti be. (Tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak.).
Székesfehérvár, 2015. augusztus 24.
Jóváhagyta:
………………………………… Szabóné Szommer Ildikó Székesfehérvári SZC Jáky József Középiskolája Tagintézmény-vezető
Elfogadta: A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolájának Tantestülete a 2015. augusztus 31-n tartott tanévindító tantestületi értekezleten. Ennek hiteléül: ………………………………..…
………………………………………
Korik Péter
Tóth Renáta
szaktanár
szaktanár
137
