Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskola. Pedagógiai program

Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskola

Pedagógiai program 2013

LEGUTOLSÓ ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁS: 2015.DECEMBER 12-ÉN

TARTALOM JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ...................................................................................................................... 4 HELYI TANTERV ...................................................................................................................................... 5 1 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ............................................................................................................................ 5

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 2

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULMÁNYI ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSI ELVEI.................................................................... 11

2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 3 4 5

Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................. 31 Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ......................................................... 32 Az iskola környezeti nevelési elvei ......................................................................... 33

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................... 35 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI .. 37

7.1 7.2 7.3 7.4 8

Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái ....................................................................................................................... 11 Az ismeretellenőrzés általános formái ..................................................................... 12 A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái ................................... 15 Az értékelés formái .................................................................................................. 15 Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái ................................................. 16 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .............................. 30

A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE ....................................... 30 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................. 30 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ............................................... 31

5.1 5.2 5.3 6 7

A pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai ................................................. 5 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 8 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai:........... 8 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése .................................................... 8 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei, az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez alkalmazott követelmények ........... 10 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 10

A magatartás értékelésének elvei ............................................................................. 37 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ............................................................. 38 A jutalmazás iskolai elvei ........................................................................................ 39 A fegyelmezés iskolai elvei ..................................................................................... 40

EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK................................... 40

8.1

Kötelezettségvállalás ............................................................................................... 40

9 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS SZABÁLYAI ........................................................................................ 41 10 VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK ................................................................................................. 42 SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................... 49 11 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A SZAKMAI PROGRAMHOZ ............................................................... 49 12 ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS .............................................................................................. 49 13 A SZAKMAI KÉPZÉS INGYENESSÉGE.............................................................................................. 49 14 FELVÉTEL RENDJE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA .......................................................................... 50 15 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL/ BESOROLÁS ELVEI ........................................... 51 16 SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYOK KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI ...................................................................... 51 17 SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMA ............................................................................................ 51 18 A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TÁRGYAT OKTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK.. 52 19 HIÁNYZÁSOK KEZELÉSE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON ............................................................ 52

19.1 19.2 20 21 22

Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ..................................... 52 Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ................................. 52

ELŐZETES TUDÁS BESZÁMÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON ......................... 53 FELNŐTTOKTATÁS ........................................................................................................................ 53 FELNŐTTKÉPZÉS ........................................................................................................................... 54

2

23 24 25 26

2013 SZEPTEMBERE ELŐTT INDULT ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSEKRŐL: ........................... 55 AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK: ......................................... 55 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ÁGAZATONKÉNT ......................................... 55 EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK................................... 55

26.1 26.2 26.3 26.4 26.5 27 28 29 30

Kötelezettségvállalás ............................................................................................... 55 Tantárgyi tudás értékelésének módja ....................................................................... 55 Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: ........................ 55 Munkaruha, munkavédelmi cipő: ............................................................................ 56 Pályázatok: ............................................................................................................... 57

SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK LISTÁJA .......................................................................... 58 1.SZ. SZP MELLÉKLET: SZAKMAI ÓRAHÁLÓK ............................................................................... 59 2.SZ. SZP MELLÉKLET: ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS ÓRAHÁLÓI ................................. 74 3.SZ. SZP MELLÉKLET: ÁTJÁRHATÓSÁG....................................................................................... 78

Záró rendelkezések ...........................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET

                 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 2001. évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról.) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

4

HELYI TANTERV 1

A NEMZETI

ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK

HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és megszilárdítása. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.

1.1

A pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai

a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként városi szintű ünneplésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is foglalkozunk a témával. c) állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanulási folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez. Fontos, hogy tanulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm 5

d)

e)

f)

g) h)

i)

j)

cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése. a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése, a családi szerepekre való felkészítés, a családtervezés fontosságának megismertetése osztályfőnöki órákon. a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. fenntarthatóság, környezettudatosság: A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos magatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi – gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó 6

kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. k) médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. l) a tanulás tanítása: la) mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; lb) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, lc) a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; ld) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; le) fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; m) a mindennapos testnevelés: ma) a mindennapos testnevelést a 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára megszervezzük heti öt testnevelési órával, a mindennapos testnevelést. mb) Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik a heti öt testnevelési órán való részvétel kötelezettsége (azaz kifutó rendszerben) intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. mc) Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében 2013. szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát. md) Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között fo7

lyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. 1.2

A választott kerettanterv megnevezése

Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára” alapján a választott kerettantervet a nevelőtestület, amelynek részletes ismertetése a 10. pontban található. 1.3

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai:

A pedagógusválasztás szabályai a) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. b) A tanulók választanak a kínálatból, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, öszszehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. c) Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, áthelyezés útján gyakorolható, – ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – az Igazgatóhoz benyújtott kérelem pozitív elbírálása után. d) A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. Választható:  emelt szintű érettségire felkészítő órák  az adott tanévben meghirdetett szakkörök  az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák

1.4

Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

(1) Kifutó rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján az érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. a) A tanulók az iskola által felkínált tantárgyakból választhatnak, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 8

d) c) d)

e)

3. matematika 4. idegen nyelv 5. kötelezően választandó vizsgatárgy A tanuló köteles ötödik vizsgatárgyat választani, melyet a mindenkori hatályos jogszabályok szerint választhat. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. A tanuló joga, hogy megválassza a vizsga szintjét függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgafelkészítésben részesült.

(2) 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy c) Intézményünk szakközépiskola, így a mindenkor érvényes jogszabály értelmében a 2013. szeptember 1-től beiratkozó tanulóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, összehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. f) A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. g) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.

9

1.5

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei, az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez alkalmazott követelmények

A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények részletes meghatározása a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló mindenkori rendelet alapján tantervi programjainkban található. 1.6

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

(1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nem csak egyféle tankönyv íródik. (2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai: a) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. b) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. d) A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. e) Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. f) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. 10

(3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai: a) Az iskola helyi tanterve alapján a tagintézmények munkaközösségei meghatározzák az adott évfolyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket. b) A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk. c) A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. d) A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, felépítése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek. e) Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egyszerű és érthető. f) Tartalma legyen korszerű. g) A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék lehetővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását. h) Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára való készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tankönyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni. (4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző hetekben. (5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.

AZ

2

ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETEL-

MÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULMÁNYI ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSI ELVEI

2.1

Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei:

a) A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minősége visszahat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló személyére. b) Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tájékoztat a készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szánunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés elsősorban a nevelőtestület joga, feladata, kötelessége 11

c) Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak. Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelő mértékben tanítottunk. d) A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár folyamatosan ellenőrzi. e) A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szóban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket. f) A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerülne a számonkérésre, osztályozásra. g) Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon belül is változatos legyen. h) Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát nehéz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők. i) Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszédkultúrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését. j) A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. k) Az értékelési renddel szembeni követelmények: ka) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, kb) objektív, kc) legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, kd) biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, ke) jelezze a sikert és a kudarcot is, kf)részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, kg) jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.

2.2

Az ismeretellenőrzés általános formái

(1) Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan, mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket. (2) Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát. Értékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos. (3) Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szaktanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek másként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző órán, mert nem témakört ölel fel. (4) Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írásbeli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtartama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tanórával előbb kell bejelenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A 12

témazárók mennyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal számít a félévi és év végi osztályzatot illetően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük). (5) Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat. Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos időpontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg. Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenkori aktuális érettségi követelményekhez igazodik. (6) Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a tanulókkal. (7)

Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek.

(8)

Érdemjeggyel értékelhető még: tanórai teljesítmény gyűjtőmunka kiselőadás megtartása kiállítás készítése TDK vagy egyéb pályázat írása versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján. tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel.

a) b) c) d) e) f) g)

A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyeztetett időpontban. A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a ellenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel. Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók teljesítményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értékeléssel az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitartásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük.

13

A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított módon. A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési rendszert: az ellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket, az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megállapításakor, az ellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját, az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét, az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka), az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének módját, az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját, a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét. Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg: Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyamatosságát az intézmény-vezető ellenőrzi Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a kiosztást követő egy héten belül. Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérlegelheti az alábbiakat: a tanuló tanórai munkája, a házi feladatok elkészítése, egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztályzatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t. Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem osztályozható az adott időszakban.

Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont) A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése. 14

2.3

A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái Alapelvek

A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.) Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi követelményeket kell irányadónak tekinteni. A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hozza a tanulók tudomására. 2.4

Az értékelés formái

A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív. a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezik-e a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dolgozat, vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga. Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van

Az értékelés fajtája

ideje

A tanulási folyamat kezdete folyamata vége diagnosztikus formatív fejlesz- szummatív mitő, nőségi értékelés, feltárja az előzetes ismeretek szintjét, önfejlesztést segítő a tanulási időt zárja le feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás estén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén.

időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében

félév, év vége

tanév váltáskor 15

célja

visszajelzés tanár, diák, szülő számára

formája

rövid dolgozat a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki

tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése röpdolgozat,

összegzés, minősítés, értékelés

szóbeli feleletek

szóbeli – írásbeli feleltetés

témazáró,

JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. (Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés elengedhetetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg.

2.5

Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái Az értékelésnél használt dokumentumok: félévkor

ellenőrző könyv napló

év végén bizonyítvány napló törzslap

Az értékelés szakterületenkénti elvei: A szaktanár a szakterületenként megadott százalékos minősítéstől pedagógiai okokból eltérhet lefele maximum 10 százalékponttal, erről év elején tájékoztatja a tanulókat. Társadalomtudományi szakterület Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból érdemjeggyel értékelhető még a memoriter is.

16

Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel összhangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyesírást is. Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év elején a szaktanárok tájékoztatják. Az írásbeli munkák százalékos minősítése: 85 – 100 % 70 – 84 % 55 – 69 % 40 - 54 % 0 – 39 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Idegen nyelvi szakterület Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem különíthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történnie. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanulói teljesítmények mérésénél is. A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgozat: egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat.

írásbeli ellenőrzés: 90 78 63 50 0

-100% - 89% - 77% - 62% - 49%


90 80 70 60 0

-100% - 89% - 79% - 69% - 59%


85 70

-100% - 84%

jeles jó

szódolgozat:

évfolyammérés:

17

50 35 0

közepes elégséges elégtelen

- 69% - 49% - 34%

Matematika, fizika szakterület írásbeli munka : %-tól 85 70 50 35 0

%-ig 100 84 69 49 34

érdemjegy jeles jó közepes elégséges elégtelen

Természettudományi szakterület Az értékelés módja: Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik. Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig írásbeli. A ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű. A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi ill. az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak. Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján. A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott feladattípusokat. A pontok átszámítása érdemjegyekre: 85 70 55 40 0

-100 % - 84 % - 69 % - 54 % - 39 %


Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött határidőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető másként egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző feladatmegoldás sem. Informatikai szakterület Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól 85

%-ig 100

érdemjegy jeles 18

70 55 40 0

84 69 54 39

jó közepes elégséges elégtelen

A gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik.

Közgazdasági, kereskedelmi, turisztikai és pedagógiai szakterület A 1/13. és 2/14. évfolyam szakképző évfolyamain érvényes értékelési határok a következők: 90 – 100 % jeles 80 – 89 % jó 65 – 79 % közepes 50 - 64 % elégséges 0 – 49 % elégtelen A 9-12. évfolyamon, és az idegen nyelvi előkészítő osztály 13. évfolyamán érvényes értékelési határok a következők: 85 70 55 40 0

– 100 % – 84 % – 69 % - 54 % – 39 %


A gépírás tantárgyra, valamint a gépírást is értékelő tantárgyaknál (jelenleg: levelezési gyakorlat, ügyviteli gyakorlat) a következő értékelési határok vonatkoznak (a leütés szám hibaszázalékának függvényében): 0 0,2 0,4 0,5 0,6 % -

– 0,2 % – 0,4 % – 0,5 % – 0,6 %


Kifutó rendszerben (a 2015/2016 tanévben: a 12. évfolyamon) a szakmacsoportos alapozó tantárgyat - mely több résztantárgyból tevődik össze - a féléves ill. az év végi egy darab érdemjegy megállapítása az alábbi szabályok szerint történik: - Az osztályzat a résztantárgyak, matematikai kerekítés szabályai szerint számított átlagából adódik, ha az átlag 5 tizedre végződik, a magasabb óraszámú résztárgy eredménye felé kerekítünk. - Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelenminősítést kap, a szakmacsoportos alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. - Az elégséges eredmény eléréséhez 2,00 átlag szükséges. 19

20

Testnevelés szakterület

9. évfolyam SORSZÁM 1. 2.

3.

4.

SPORTÁG GIMNASZTIKA KÖTÉLMÁSZÁS

TORNA

SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező

KÖVETELMÉNY 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, híd, tarkóállás, mérlegállás, homorított felugrás, hintalépés feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen ho2. UGRÁS: morított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kismacska” bemutatása kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés 3. GERENDA támadóállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - kötelező elemek bemutatása 4. GYŰRŰ - alaplendület - lebegőfüggés - homorított leugrás KOSÁRLABDA - hosszú indulással végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása RÖPLABDA

- kosárérintés bemutatása - alkarérintés bemutatása

TANÉV I. FÉLÉV II. FÉLÉV X X X X

-

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X 1 jegy

-

X

-

X 1 jegy

-

X

X

-

-

X

2 jegy 1 jegy

21

9. évfolyam SORSZÁM

5.

SPORTÁG

ATLÉTIKA

KÖVETELMÉNY

KÜZDŐSPORT

7.

ÚSZÁS

ÉRTÉKELÉS

FUTÁSOK

futóiskola gyakorlati közül három bemutatása

X

-

UGRÁSOK

átlépő magasugrás bemutatása, helyből távolugrás (második félév)

X

-

-

X

1 jegy

-

X

-

X

X

DOBÁSOK

6.

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV

- medicinlabda dobás hátra - súlylökő mozdulat bemutatása helyből támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy, hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét -

gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel hátúszás kar-lábtempó differenciált módon fejesugrás

1 jegy

1 jegy

1 jegy

22


SPORTÁG

KÖVETELMÉNY

1. 2.

GIMNASZTIKA KÖTÉLMÁSZÁS

48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, fejállás, mérlegállás, öszszekötő elemek feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen 2. UGRÁS: homorított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kismacska” bemutatása kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés 3. GERENDA támadóállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés,

3.

TORNA

homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X X X X

-

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X 1 jegy

-

-

X

X 1 jegy

-

X

23


SPORTÁG

KÖVETELMÉNY KOSÁRLABDA

4.


RÖPLABDA FUTÁSOK

5.

6.

ATLÉTIKA

KÜZDŐSPORT

NÉPTÁNC 7.

- labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás - 5 büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban vagy falra - alkarérintés helyből fej fölé futóiskola gyakorlatai közül három bemutatása - térdelőrajt bemutatása

UGRÁSOK

átlépő magasugrás bemutatása

DOBÁSOK

oldalt felállásból (helyből) súlylökő technika végrehajtása támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét

-

nyugati táncdialektus (első félév) középső táncdialektus

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X

-

-

X

X

-

X

-

ÉRTÉKELÉS

2 jegy 1 jegy 1 jegy

1 jegy

-

X

1 jegy

-

X

-

X

X

1 jegy

24


SPORTÁG

TANÉV

KÖVETELMÉNY

I. FÉLÉV 1.

2.

KÖTÉLMÁSZÁS

TORNA

64 ütemű gyakorlatsorozat bemutatása lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás fiúk: függeszkedéssel végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás, repülő 1. TALAJ: gurulóátfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 2. UGRÁS: - 5 részes keresztben felállított szekrényen fiúk-lányok guggolóátugrás végrehajtása kötelező elemek, gerendára való felugrás, hinta3. GERENDA lépés, támadóállás, mérlegállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat bemutatása

X X X

II. FÉLÉV X X X

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X -

1 jegy

-

X

-

X

1 jegy -

X

25

11. évfolyam KOSÁRLABDA

3.

4.

5.


ATLÉTIKA

KÜZDŐSPORT fiúk, lányok

6. ÚSZÁS

FUTÁSOK

- irányváltoztatással, labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása, - 10 db büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban, vagy falra - alkarérintés folyamatosan párokban vagy falra - nyitás választott technikával - állórajt - térdelőrajt bemutatása (egy választása kötelező)

UGRÁSOK

flop magasugró technika bemutatása

X

DOBÁSOK

- oldalt felállásból becsúszó technika végrehajtása - súlylökő mozdulat bemutatása helyből

-

esés állásból technika elem végrehajtása

X

-

1 jegy

X

X

1 jegy

RÖPLABDA

-

gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel hátúszás kar-lábtempó differenciált módon fejesugrás

X

X

-

2 jegy

X

1 jegy

X

-

-

1 jegy

X

1 jegy

26


SPORTÁG

1.

GIMNASZTIKA

2.

KÖTÉLMÁSZÁS

KÖVETELMÉNY

1. TALAJ:

2. UGRÁS:

3.

TORNA 3. GERENDA lányok

4. GYŰRŰ

64 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás fiúk: függeszkedés (jó technikával teljes magasságig) kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás,repülőguruló átfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása fiúk: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása (minimum) 5 részes hosszában felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása kötelező elemek: gerendán való felugrás, leugrás, hintalépés, támadóállás, mérlegállás, egyéb összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó lefüggés, homorított leugrás, leterpesztés, vállátfordulás előre. feladat: A részben kötelező elemekből összeállított gyakorlatsorozat

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X X X

X

-

X

-

X

-

X

ÉRTÉKELÉS

1 jegy

1 jegy

-

X

-

X

27

12. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG

4.

SPORTJÁTÉKOK 2 labdajáték választása kötelező

KÖVETELMÉNY

KOSÁRLABDA fiúk-lányok

RÖPLABDA fiúk-lányok

5.

FUTÁSOK 6.

ATLÉTIKA fiúk-lányok

UGRÁSOK DOBÁSOK

7.

KÜZDŐSPORT fiúk-lányok

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). - A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. - 3-3 kísérlet. Büntető dobás, vagy tempó dobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - alkarérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - nyitás választott technikával térdelőrajt bemutatása flop magasugró technika végrehajtása becsúszó súlylökő technika végrehajtása dzsúdó gurulás előre bemutatása

X

ÉRTÉKELÉS

-

1 jegy

-

X

1 jegy

X

X

-

X

X

-

X

-

1 jegy

-

X

-

28

9. évf.: Kézilabda:

1. Kapura lövés kitámasztással 2. Kapura lövés visszakapott labdával.

Labdarúgás: 1.szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, 2. kapura lövés labdavezetésből 10. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés felugrással 2. Kapura lövés visszakapott labdával felugrással Labdarúgás: 1. szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, oda-vissza bóják között 2. kapura lövés labdavezetésből párokban 11. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés beugrással labdavezetésből 2. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés Labdarúgás: 1 .Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5 db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Labdaemelgetés váltott lábbal folyamatosan 12.évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés 2. Büntető dobás- egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra Labdarúgás: 1. Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Összetett gyakorlat- félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. Leigazolt sportolók úszás és néptánc helyett edzéslátogatási szorgalmi jegyet kapnak első és második félévben is. Tanári döntés alapján kaphat az órai munkára jegyet teljesítményétől függően. A tárgyi feltételek hiánya miatt az adott műveltségterületre más formában kap osztályzatot. Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár szakértelmére van bízva. A NET FIT felmérésnél az egyéni fejlődést vesszük figyelembe.

29

2.6

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

(1) Az órakeret adta lehetőségekhez mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, informatikát, matematikát, szakmai gyakorlati tantárgyakat és a 9. évfolyamon a nyelvtant. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. (2) A választott tárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít.

3

A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése az alábbi formában biztosítjuk; (1) Tanórán kívüli tevékenység (szakkör) formájában biztosítjuk. (2) idegen nyelvi oktatás során (3) A történelem tanórákon a megfelelő témakörökhöz kapcsolódva (4) a 11. évfolyamon az etika tantárgy tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk a rosszindulatú faji, etnikai megkülönböztetés tilalmára.

4

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK I. Intézményünk, a 9-12. évfolyamos tanulóinak fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. II. Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: a) a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki b) a tudományos kritériumoknak megfelel c) nemzetközileg összehasonlítható d) egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel e) az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: ea) állóképességet eb) erőt ec) izom állóképességet ed) testösszetételt III. A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. IV. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0 - 20 pont igen gyenge 21 - 40 pont gyenge 41 - 60 pont elfogadható 61 - 80 pont közepes 81 - 100 pont jó 101 - 120 pont kiváló 30

121 - 140 pont extra V. A mérések célja: a) A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. aa) Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. ab) Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása. b) A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése. c) A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése. d) A mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI

5 5.1

Az iskola egészségnevelési elvei

(1) A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). (2) A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. (3) Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó kortárs – segítő képzéseken. (4) Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. (5) Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével kérjük kialakítani. (6) A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását. (7) Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. (8) Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel ( ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. (9) Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítésére őket e magatartásforma megtartásában. (10) Legfontosabb alapelveink: 1. Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségmagatartás kapcsán. 2. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét 31

3. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását (11) Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: a) Évente kétszer az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13. évfolyamon. b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. c) Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt: pályaalkalmassági orvosi vizsgálatok. d) Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatok, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. e) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. (12) Az alapelvek megvalósítását segítő programok: a) Beszélgetések, b) Előadások, c) Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.), d) Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.), e) Sportprogramok, f) Vetélkedők, g) Részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, h) Foto- és rajzpályázatokon való részvétel, i) Szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások. 5.2

Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok

(1) Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása: a) személyi higiénére nevelés, b) táplálkozás higiénéjének kialakítása, c) öltözködés higiénéjére nevelés, d) a baleset megelőzése, e) testtartásjavítás, f) testi nevelés és sport, g) környezeti higiéné biztosítása, h) szabadidő helyes eltöltésére nevelés, i) szexuális nevelés. (2) A következő tevékenységek elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzéshez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz: a) a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele, b) önképzés, c) a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató d) filmekkel, CD-vel, e) kortárssegítő-képzés. (3) A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok: A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. (4) Ennek érdekében feladatunk: a) elősegíteni az érzelmi fejlődést, b) elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást, 32

c) fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget, d) önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását, e) szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése. (5) Iskola feladata a) hozzásegíteni a tanulót a hatékonyabb, örömtelibb élethez, b) szociális szükségletek kielégítése (tanár - diák-szülők kapcsolat), c) mindennapi feladatok sikeres ellátásának segítése, d) konfliktusok, életvezetési problémák megoldásának segítése, e) érzelmi zavarok, lelki sérülések kialakulásának elhárítása, f) segíteni a tanulót, problémái megoldására, alternatívák felismerésére, g) pedagógusok részére szupervízió. (6) Módszerek: a) jutalmazás-büntetés (reális énkép), b) közösségi helyzet kialakítása, c) követelés (feladatokban realizálódik), d) meggyőzés (szemléletformálás), e) alternatív feladatok, f) példamutatás, g) egyéni, csoportos foglalkozások. (7) A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. (8) Drogprevenciós stratégia a) Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. b) Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal és segítséget kérnek tőlünk (9) A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai védőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget. Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. 5.3

Az iskola környezeti nevelési elvei

(1) Jellemzői: a) A program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, b) A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, c) Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, d) A pedagógusok között új együttműködésre késztet, e) Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, f) Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. 33

(2) Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. a) az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, b) természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, c) a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, d) a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, e) s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, f) fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, g) rendszerszemléletre való nevelés, h) holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, i) proaktív magatartás kialakítása, j) tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, k) a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, l) az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, m) az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, n) helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, o) globális összefüggések megértése, p) a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, q) létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, r) a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. (3) Helyi célok, értékek: a) Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, b) Helyi értékek és problémák feltérképezése, c) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), d) Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, e) Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, f) Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, g) A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel. (4) Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. (5) Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ártalmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályázat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére. (6) A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a Kutató Diákok Körében. Környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőt szervezünk a tanulóknak. (7) Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Környezetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület, stb.). (8) Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. (9) Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra. 34

6

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK (1) Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési –oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. (2) Céljaink: a) az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, b) az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, c) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, d) a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása, e) a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése, f) az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása, g) megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, h) az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, i) együttműködés a szülői házzal. (3) A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. (4) A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési Tanácsadó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását. (5) Nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolyamon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképezzük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok pótlására korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a mindenkori tanmenet kiegészítő részét képezik. (6) Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól képzett szakember(ek) segítségével tanulás módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben. (7) Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is.

35

(8) A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. (9) A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. (10) Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerőpiaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt oktató szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell segítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intézményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerő piacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy gyakorlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, előadások megszervezésével. (11) A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az ifjúság-és gyermekvédelmi felelős, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osztályfőnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. (12) A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertessük a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz elkészítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékenységek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is. (13) A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tájékoztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gyakorlati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek ez gondot jelent. (14) A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében. (15) A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. (16) Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon.

36

(17) Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. (18) A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulásának anyanyelvi környezetben való gyakorlására és más országok kultúrájának, életének megismerésére. (19) A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott információkkal, az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a szociális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a pályázati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt. (20) Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is. (21) Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják. (22) Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakemberhez irányítjuk az érintett tanulót. (23) Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenység elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, aki munkáját a (tag)intézményvezetővel, szaktanárokkal és a szülőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakemberek segítségét kéri.

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI

7

(1) A magatartás és szorgalom jegyeket félévkor és év végén osztályozó konferencián döntik el az osztályban tanító szaktanárok. Az értékelésre az osztályfőnök tesz javaslatot, miután osztályfőnöki órán meghallgatta a tanuló és az osztály véleményét. (2) Az értékelés alapelvei: a) segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését b) segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is c) az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon d) mindig személyre szabott legyen (3) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. 7.1

A magatartás értékelésének elvei

(1) A magatartás osztályzat értékeli: a) a tanuló viselkedését az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken, az adott osztályban illetve közösségben b) a házirend, az iskolai szabályok betartását c) a tanuló részvételét a közösség és egyéb tanulócsoportok érdekérvényesítésében d) nyitottságát az új értékek befogadására (2) Az értékelés módja: (3) Példás magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanórákon, iskolai foglakozásokon, rendezvényeken, aktívan részt vesz b) bekapcsolódik az osztály, az iskola életébe, 37

c) részt vesz a DÖK, diákkör, szakkörök, sportkör munkájában, az iskola életét érintő döntések meghozatalában (alkotó véleménye van), d) segítőkész, e) ismeri jogait, kötelességeit betartja, f) megjelenése, beszédmodora példamutató-társaira jó hatással van, g) felszerelését nem felejti otthon, h) tanulmányi versenyeken jó helyezésével öregbíti az iskola jó hírnevét, i) tanulmányi kötelezettségének minden tantárgyból eleget tesz. (4) Jó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) részt vesz a közösségi életben, b) nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi, c) fegyelmezett, órákon dolgozik, d) megjelenése, beszédmodora megfelel a közösség elvárásainak, e) néha vállal beszámolót aktuális kérdésekben. (5) Változó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tudatosan nem árt a közösségnek, b) a követelményeket csak részben teljesíti, c) viselkedése változó – időnként diáktársaival és tanáraival szemben is udvariatlan, tiszteletlen. (6) Rossz magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak, b) órákon rendetlen, zavarja mások munkáját, c) a szabályokat megszegi, d) durvaság, gorombaság, megengedhetetlen viselkedés és beszédmodor jellemzi, e) nem becsüli, ami a másé, f) viselkedése agresszív, nincs önuralma, g) igazolatlanul hiányzott, h) diáktársait anyagilag megkárosítja, i) balesetveszélyt előidéző viselkedés. 7.2

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

(1) A szorgalom osztályzat értékeli: a) a tanulók motiváltságát, b) a tudás megszerzésének igényét és az egyéni képességnek megfelelő teljesítményt, c) a kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzést, d) fegyelmezett, aktív tanórai tevékenységet. (2) Példás a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, b) céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját, c) munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, esetenként többletfeladatot is vállal, d) aktív a tanítási órákon, e) rendszeresen készül az órákra, érdeklődő, többletet nyújt a kötelező feladatokon felül, f) szaktanári, tantárgyi dicsérete van. (3) Jó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) figyel az órán, 38

b) házi feladatait elvégzi, c) lelkiismeretesen készül az órákra, d) rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, eredményei a képességei miatt nem mindig ezt tükrözik, e) képes arra, hogy megfelelő bátorításra rendszeresen dolgozzon, f) kihasználja az iskola nyújtotta tanulási lehetőségeket, azokon rendszeresen dolgozik, (4) Változó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, b) nem dolgozik rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan, c) munkájában nem önálló, csak akkor dolgozik, ha arra felszólítják, d) nem ellenőrzi önmagát, e) órákon passzív, f) felszerelését rendszeresen otthon felejti, g) egy tárgyból bukik. (5) Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, b) figyelmetlen, feladatait nem végzi el, c) többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó dolgozni, d) érdektelen, közönyös a munka iránt, e) több tantárgyból elégtelen osztályzata van. 7.3

A jutalmazás iskolai elvei

(1) Jutalomban részesülhetnek azok a tanulók, akik az iskolai élet valamelyik területén kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, jó eredményeket érnek el, az iskola jó hírnevének növeléséhez hozzájárulnak. Jutalmazásra javasolhat a tantestület bármely tagja, és a diákönkormányzat. a) Szaktanári dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával kitűnt társai közül, tanulmányi versenyeken, pályázatokon jó eredménnyel szerepelt. b) Osztályfőnöki dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett. c) igazgatói dicsérettel részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett, és/vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el. d) Igazgatói dicsérő oklevél és emellé jutalomkönyv adható a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján jeles (4,51-től) vagy kitűnő eredményt ért el. e) Nevelőtestületi dicséretben, oklevélben és könyv- illetve tárgyjutalomban lehet részesíteni azt a tanulót, aki országos, területi, megyei tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első – tizedik helyezést ért el. f) Általános dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi vagy év végi osztályozáskor több tantárgyi dicsérettel rendelkezik. Az osztályozó konferencián az osztályfőnök felterjesztheti általános dicséretre, melyet a tantestület elfogad vagy nem fogad el. (2) Az iskolánk hagyományából eredő egyéb jutalmazási formák (pl. I. István alapítványi ösztöndíj, tanév végén az „év diákja” elismerés, győztes TDK dolgozatok tárgyi jutalmazása)

39

7.4

A fegyelmezés iskolai elvei

(1) Ha a tanuló az iskola házirendjét, a tanítási órák rendjét, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó előírásokat és egyéb kötelességeit - nem vétkesen és/vagy súlyosan – megsérti, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén a tanulót fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fegyelmi eljárás lefolytatására a Közoktatási Törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmező intézkedések illetve a fegyelmi büntetések alkalmazásakor a fokozatosság elvét be kell tartani. (2) A fegyelmező intézkedések formái: a) Szaktanári 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) b) Osztályfőnöki 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) c) Igazgatói 1. figyelmeztetés (írásbeli) 2. intő (írásbeli) (2) A szaktanár írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét, nem hozza el felszerelését, taneszközeit, ill. tanárával tiszteletlenül viselkedik. (3) Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki a tanév során több mint kettő szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. akkor, ha az osztályfőnöki figyelmeztető, ill. intő adását több szaktanár is javasolja. (4) Igazolatlan mulasztások esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló a 4. igazolatlan óra elérése után, osztályfőnöki intésben részesül a 10. igazolatlan óra elérése után, igazgatói intésben részesül a 20. igazolatlan óra elérése után. (5) Ha a tanuló tanköteles és az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30 órát, ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (6) A hiányzásra vonatkozó további rendelkezések a Házirendben találhatók. (7) A tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül, ha osztályfőnöki intőben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (8) A tanuló igazgatói intőben részesül, ha igazgatói figyelmeztetésben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé.

EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK

8 8.1

Kötelezettségvállalás

(1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor az Igazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az intézmény igazgatója dönt.

40

9

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS SZABÁLYAI 1) Az otthoni munka fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek, képességek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a tanórára. Mindezek elsajátításához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás. 2) Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is. 3) A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják az ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak. 4) Az otthoni munka formái és céljai: formája megtanulandó anyag írásbeli házi feladat elkészítése

házi dolgozat írása

kötelező olvasmány elolvasása kiselőadásokra felkészülés érettségi témakörök, tételek ismétlése szorgalmi feladatok memoriterek

célja a szükséges ismeretek megjegyzése, bevésése az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása, átismétlése az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása, megfelelő formájú dolgozat szerkesztése, elmélyült, hosszabb időt igénylő munka kipróbálása, kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, rajzok (tantárgy-specifikus feladatok) általános műveltség fejlesztése, szókincs fejlesztése, előkészület az órai munkára az önálló ismeretszerzés gyakorlása, könyvtári és internetes kutatómunka az érettségire való felkészülés közvetlen segítése a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók tudásának elmélyítése önkéntes módon a memória hosszú távú fejlesztése

5) A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára történjen. 6) A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, a szakrajzok elkészítése, tételek ismétlése és a kötelező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok kiadását úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára. 7) A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét. 8) Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük. 9) A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók. 10) Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írásban történik. 11) Az írásbeli feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A feladatok ellenőrzése egyes tantárgyak esetében rendszeresen, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konkrét módja az egyes tantárgyak tantervében kerül rögzítésre. 12) Az otthonra adott feladat a tanórán számon kérhető, és az eredmény értékelhető. Az írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik. 41

13) A szorgalmi feladatok és kiselőadások vállalása minden esetben önkéntes, a tanulónak nem származik hátránya, ha nem vállal ilyen munkát. Ezek a következők lehetnek: anyaggyűjtés, kiállítás rendezése, külön feladat megoldása, versenyen való részvétel, stb. A jól elkészített szorgalmi munkát a szaktanár érdemjeggyel jutalmazhatja.

10 VÁLASZTOTT

KERETTANTERVEK

Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben. a) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára” alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek (Vizuális kultúra; Ének-zene) Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 3 3

10. évf. 4 3 3

2

2

3

2 2

2 1 2 1 7 1

1

5 1 4 36

2 6 1 5 1 4 35

11. évf. 12. évf. 4 4 3 3 3 3 1 3

2

1

8

11

5 1 4 35

5 1 4 35

42

b) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Második idegen nyelv Nyelvi előkészítő Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Változat alap alap alap alap B alap alap

Fizika

alap

Kémia

alap

Biológia - egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

alap alap szakmai kerettantervek szerint

alap alap alap saját program

c) A „Magyar nyelv és irodalom” tantárgy óraszámának bontása Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelvtan Irodalom

9. évf. 2 2

10. évf. 1 3

11. évf. 1 3

12. évf. csoportbontás 1 9. évf. 3

43

Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskolája Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3+1 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2+1 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+2 9-10. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2. idegen nyelv 0+2 0+2 11-12. évf. Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

44

szakirány:

IV. PEDAGÓGIA ágazathoz

érvényességi ideje:

2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia összesen elmélet ill. gyakorlat: összesen:

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 4 2 4 3 4 1 3 3 3 2 2 1 2 1 2 2 2 1 1 2 2 5 5 5 1 1 1 Szakmai tantárgyak 0,5 2 3,5 1 1 2,5 2,5 34 1 35 1 0 35 36

11. gy ögy

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 4 2 4 3

1

ELM: 9-10. évf. 5 1

3

0

12. e gy

4 2

4

3 33 2 35

3 31 4 35

0

GYAK*: 9-12. évf.

* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

45

szakirány:

XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz



Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

3 3 2 1 2 1 1 2 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy ögy

e

4 4 2 4 1 3 1

4 4 2 4

2

1

5 1

5 1

12. gy

csoportbontás


3

ELM: 9-10. évf.

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 3 4,5 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 Általános statisztika 1 Statisztika gyakorlat 1 Pénzügyi alapismeretek 3 Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek 2 Számvitel gyakorlat 33,5 2,5 33 2 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32,5 2,5 0 0 0 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf. 1 1

GYAK*: 11-12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1 4

GYAK*: 12. évf.

2 1 3 31 35

46

szakirány:

XXVI. KERESKEDELEM ágazathoz



Tantárgy


évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 4 2 4 3 4 1 3 3 3 2 2 1 2 1 2 2 2 1 1 2 2 5 5 5 1 1 1

11. gy ögy

12. e gy

csoportbontás


4 4 2 4 3

1

ELM: 9-10. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 A marketing alapjai 1 2 Marketing a gyakorlatban 20 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2 3 3 3 Vezetési ismeretek 1 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 2 2 2 60 Áruforgalom 1,5 2 1 1 Áruforgalom gyakorlata 70 105 1 60 2 34 2 32 3 31 összesen elmélet ill. gyakorlat: 33 70 105 140 összesen: 35 36 35 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

2

GYAK*: 12. évf.

1

GYAK*: 9-12. évf.

1 4

GYAK*: 11-12. évf.

47

XXVIII. TURISZTIKA ágazathoz

szakirány: érvényességi ideje: Tantárgy


2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben évfolyam 9. 10. 11. 12. e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 4 3 4 4 1 3 3 3 3 2 2 1 2 1 2 2 1 2 1 1 2 2 5 5 5 5 1 1 1 1

csoportbontás


ELM: 9-10. évf.

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás- és szálláshelyismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat összesen elmélet ill. gyakorlat: összesen:

0,5 2,5 2

2 1,5 1 1

GYAK*: 9-11. évf.

1 1

1

1

1

GYAK*: 11-12. évf.

1 0,5

3

5

GYAK*: 12. évf.

2

GYAK*: 12. évf. GYAK*: 12. évf.

2

34

1 35

0

1 2

34 36

0

1 1 31 5 35

0

31 7 35

* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot

48

SZAKMAI PROGRAM

11 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A SZAKMAI PROGRAMHOZ (1) Intézményünk 9-12. évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. (2) Intézményünk a 9-12. évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. (3) Intézményünk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre.

12 ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS Elméleti képzés: (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik. (2) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. Gyakorlati képzés: (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – gyakorlati képzés nem szervezhető. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. (4) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.

13 A SZAKMAI KÉPZÉS INGYENESSÉGE (1) Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben – a szakképzési törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes. a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, 49

b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév, d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga, e) a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló vizsga, f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótló vizsga. (1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótló vizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. (1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. (2) Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. (6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. (7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés.

14 FELVÉTEL RENDJE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA (1) Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. (2) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. 50

(3) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán.

15 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL/ BESOROLÁS ELVEI (1) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez az intézményünk 12. évfolyamon végzett tanulója. (2) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez a szakközépiskolai ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgával rendelkező jelentkező. (3) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élveznek azok, akiknek a Szülei vagy Rokonai intézményünk tanulója volt. (4) A szakválasztás tanulmányi eredmény alapján történik. (5) Egy adott szakra történő túljelentkezés esetén, a tanulmányi eredmény alapján rangsorba állított jelentkezőkből az indítani tervezett osztályba be nem fért tanulók részére felajánljuk intézményünk másik, párhuzamosan indítani tervezett szakképző osztályába történő felvételt. (6) Figyelembe véve a diák tudásszintjét, beállítottságát és az induló osztályok kapacitását, intézményünk fenntartja a jogot, hogy túljelentkezés esetén más szakmát felajánl.

16 SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYOK KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI (1) Intézményünk törekszik a jelentkezők igényeinek megfelelően szakképző osztályokat indítani. (2) Fenntartói engedély alapján rokon szakmák egy osztályban való indítását is felvállalják a Tagintézmények.

17 SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMA (1) Intézményünk 13. (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (2) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a 13-14. (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola 9-12. évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A 13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. (4) Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (2)–(3) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. (5) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14. (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (6) Ha a tanuló a (5) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (7) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi vég-

51

zettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (7) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (8) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki – figyelembe véve a (5)–(6) bekezdésben foglaltakat – teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. (9) Bekapcsolódhatnak a ráépülő képzéseinkbe azok, az iskolánkban szakképző évfolyamon végzett tanulók is, akik az előfeltételként szereplő szakmai képzést sikeresen befejezték, azzal a feltétellel, hogy a képzést lezáró szakmai vizsgát legkésőbb november utolsó napjáig teljesítik.

18 A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TÁRGYAT OKTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK (1) A mindenkor hatályos Köznevelési törvény és Szakképzési törvény, valamint az adott szakképzés szakképzési kerettantervében meghatározottaknak megfelelően.

19 HIÁNYZÁSOK KEZELÉSE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON 19.1

Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:

(1) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc (30) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (2) A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt. 19.2

Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:

(1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a 52

szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az öszszefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.

20 ELŐZETES TUDÁS BESZÁMÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON (1) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (2) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (3) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – beszámítható.

21 FELNŐTTOKTATÁS (1) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. (Szt.34/A (4)) (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévét betölti. (4) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben. 53

(5) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. (6) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. (7) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az alábbi módon: (8) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka (60%), a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka (20%). (9) Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot (50%). (10) Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (11) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (12) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát (50%), levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát (10%) el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában.

22 FELNŐTTKÉPZÉS (1) Intézményünk felnőttképzési tevékenysége külön iskolai dokumentumban kerül szabályozásra. (2) Intézményünk Felnőttképzési nyilvántartási száma: 00332-2011. (3) Intézményünk intézményakkreditációs lajstromszáma: AL-2649. (4) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető. (5) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. (6) Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

54

23 2013 SZEPTEMBERE ELŐTT INDULT ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSEKRŐL: (1) Az átmeneti időszakban, azaz akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tízedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik a szakközépiskolában, ők csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhatnak be a tizenharmadik évfolyamon.

24 AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK: (1) Az intézményünk szakmai alapdokumentumában megjelölt összes szakképzés mindenkor hatályos szakképzési kerettantervei szerint.

25 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ÁGAZATONKÉNT (1) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) A részletes szakmai tantervi programok külön mellékletben találhatók. (3) Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/ 2002 OM rendelet nem tartalmazza a szakképzési kerettantervi ajánláshoz kapcsolódó szakmai érettségi témaköröket. A rendelet módosítását követően a kerettantervet felül kell vizsgálni! (4) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek.

26 EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK 26.1

Kötelezettségvállalás

(3) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott szakképzési kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori Igazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (4) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Igazgatóján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges. (5) A Szakmai Program különálló mellékletében található a szakképzéssel kapcsolatos költségek tételes jegyzéke, ill. a költségigényes szakmai programok listái. 26.2

Tantárgyi tudás értékelésének módja

(1) A szakképzési kerettantervekben az adott tantárgyak esetében előirányzott értékelési módokat alkalmazzuk. (2) Amennyiben a szakképzési kerettanterv máshogyan nem rendelkezik, úgy a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 26.3

Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények:

A szakmai rendezvények költségigényét minden esetben a Fenntartó felé jelezzük engedélyeztetésre. (1) OSZTV és SZÉTV versenyeken történő részvétel (2) szakmai versenyeken elért kiemelkedő eredmény díjazása (könyvjutalom, oklevél, plakett, emlékérem) 55

(3) részvétel a pályaválasztási EXPO-n (4) nyílt napok rendezése 26.4

Munkaruha, munkavédelmi cipő:

(1) A „Munkavédelmi törvény” értelmében: a) Minden munkavállaló részére biztosítani kell a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. (2) A „A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet” szerint a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körébe tartozik: a) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz. (3) A „Szakképzési törvény” értelmében: a) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. b) A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. (4) Az „Iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló rendelet” értelmében: a) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. b) A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. c) A b) pontban meghatározott juttatásról – a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik. d) A munkaruha kihordási ideje két év. (A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat.) e) A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. f) Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. g) A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége, de a d) pontban megjelölt okiratok ettől eltérően is rendelkezhetnek. (5) Intézményünk helyi munkaruha szabályzata: a) A tanulóink az alábbi iskolarendszerű évfolyamokon kapnak munkaruhát: aa) 9. évfolyamon ab) 11. évfolyamon ac) 13. évfolyamon, azaz a szakképző évfolyamok első évében ad) a szakképzés-ráépülés évfolyamon, amennyiben így a szakképzés teljes időtartama meghaladja a 2 évet b) A Felnőttképzés keretében történő szakképzés esetében az intézményünk megszervezi a szükséges munkaruha beszerzését, azonban ennek vételárát a képzés díjába be kell építeni. Munkaruha nélkül a képzésbe belépés nem engedélyezhető. 56

c) Ha a munka-, védőruha a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, a ruházat leselejtezhető, a ruházat pótlását az intézmény Fenntartója engedélyezheti. Amennyiben viszont a tanulónak felróhatóan rongálódott meg, vagy válik használhatatlanná a munka-, védőruházat, abban az esetben annak pótlásáról a tanuló a saját költségén kell, hogy gondoskodjon. d) Amennyiben a tanulói jogviszony a kihordási időn belül (2 év) szűnik meg, az intézményünk a munkaruhát az érintett diákoktól kitisztított állapotban visszaszedi, és azt a követő évfolyamokon újra használatba helyezi. Amennyiben a diák meg kívánja tartani, úgy köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. e) A 2013. szeptember 1. előtt indult, azaz az összes korábbi OKJ-k szerinti képzéseink, melyeket az intézményünk szakmai alapdokumentuma kifutó rendszerű képzésként még tartalmaz, a korábbi iskolai dokumentumokban lefektetett szabályzatok érvényesek kifutó rendszerben. Ezek vonatkozó részei az utolsó érintett évfolyam kifutását követően vesztik hatályukat. f) Intézményünk szakképzéseivel összefüggésben az alábbi Tagintézményeink alábbi szakképzésein van szükség munkaruha biztosítására a 2013. szeptember 1. után induló képzések esetén felmenő rendszerben:

26.5

Pályázatok:

(1) Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi pályázatok kiírását. (2) Intézményünk törekszik a pályázatokon való eredményes részvételre. (3) Intézményünk minden esetben időben bejelenti és engedélyezteti a pályázaton való részvételi szándékát a Fenntartónál. (4) Törekszünk arra, hogy a pályázott tevékenységek a résztvevő tanulók tanulmányaiba beszámíthatók legyenek (Pl. Erasmus +).

57

27 SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK LISTÁJA

Szakmai órahálók - 1. melléklet Iskolarendszerű felnőttoktatás órahálói – 2. melléklet Átjárhatóság – 3. melléklet

A Szakmai programmal egységben kezelt további dokumentumok: a. Adott tanév szakmai tantárgyainak mindenkori tantervei. b. Adott tanév pályázatainak a tanév tantervében történő beszámításáról készült mindenkori dokumentumok. c. Közzétételi lista elemei.

58

28 1.SZ. SZP MELLÉKLET: SZAKMAI ÓRAHÁLÓK Szakmai órahálók:

9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf.

Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben. (A kifutó rendszerű órahálók az intézmény korábbi dokumentumaiban megtalálhatók.) IV. PEADGÓGIA ágazat: 54 140 02 OKJ számú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazat: 54 344 01 OKJ számú Pénzügyi- számviteli ügyintéző 54 344 02 OKJ számú Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 OKJ számú Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző XXIV. KERESKEDELEM ágazat: 54 345 01 OKJ számú Logisztikai ügyintéző XXVIII. TURISZTIKA ágazat: 54 812 01 OKJ számú Idegenvezető 54 812 03 OKJ számú Turisztikai szervező, értékesítő

59

Székesfehérvári Szakképzési centrum I. István Középiskolája IV. PEDAGÓGIA ágazathoz 54 140 02 OKJ számú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs: (9.–10.-11.-12.-5/13.) évfolyam érvényességi ideje: 2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben

11500-12 11499-12 11498-12 11464-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia

11467-12

11468-12

11469-12

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy


ögy


0,5 2 1,5+0,5

3+0,5 1

3

70

2+0,5

1

4

105

2+0,5

1+1

140

3

3+1 3

Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata Családtan Kommunikáció, kapcsolatépítés Kommunikáció a gyakorlatban Családpedagógia Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata

összes óra Heti óraszám

5/13. heti óraszám e gy

3,5+1 3 6 2 1 3+1 4 3+1 4+1

1 6

70

5+1

1 7

105

6

1+1 8

140

7

3+1 11

3+1 12+2

19+2 35

60

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok 11467-12 Oktatási tevékenység 11468-12 Kapcsolat a családokkal 11469-12 Családpedagógiai gondozás Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40%) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 836 672 1508 59,31 587 448 1035 40,69

61

Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskolája XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz 54 344 01 OKJ számú Pénzügyi- számviteli ügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

11504 -12

10147-12 11505-12 10149-12 11506-12

11501-12 11502-12

SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus utolsó közismeret nélkül évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Számvitel Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata



ögy


ögy


ögy


0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5 2 2

2+1

3,5+1

5,5+1

2,5

2,5

1

6

1

1

2

1

1

2+1

2

2 4+1

1 1

1 1,5+1

1 2

2+1

1 4,5+1

1

1 3,5 4 6+2 2+1 1 3+1 2 2 2 2

2,5+1

2,5 6

0

3,5+1

2,5 7

0

5+1

2 8

0

6+1

4 11

20+4 11 35

0

1 10

21+4 35

62

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (70 % / 30 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):



Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1260 1120 2380 100 864 800 1664 69,92 396 320 716 30,08

63

Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskolája XXIV.KÖZGAZDASÁG ágazathoz 54 344 02 OKJ számú Vállalkozási és bérügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

11500-12 11499-12 11498-12

11504 -12

10152-12 10153-12

11506-12

10154-12 10151-12 10155-12

SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus utolsó közismeret nélkül évf.



Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalom-biztosítás TB gyakorlat



ögy


ögy


ögy


0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5 2 2

2+1

3,5+1

5,5+1

2,5

2,5

1

6

1

1

2

1

1

2+1

2

2 4+1

1 1

1 1,5+1

1 2

2+1

1 4,5+1

1

1 2,5 2 4+1 2 2+1 1 3+1 1 3+1 2 2 1 2

2,5+1

2,5 6

0

3,5+1

2,5 7

0

5+1

2 8

0

6+1

4 11

20+4 11 35

0

1 10

21+4 35

64

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 10152-12 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai 10153-12 Könyvvezetési feladatok 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 10154-12 Munkaerő-gazdálkodás 10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása 10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Részletes tantárgyi programok:A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (70 % / 30 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):




65

(5) Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskolája XXIV.KÖZGAZDASÁG ágazathoz 54 344 03 OKJ számú Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

11504-12

10156-12 10157-12 10158-12 10159-12 10160-12 összes óra összes óra

Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Jogi-, adójogi szabályozás keretei Jogi-, adójogi gyakorlat Jövedéki szabályozás Jövedéki gyakorlat Környezetvédelmi termékdíj alapismeret Hulladékgazdálkodás gyakorlata Vámjogi szabályozás Vámjogi gyakorlat Vámtarifa és áruosztályozás Áruosztályozás gyakorlata


ögy


ögy


ögy


1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5

2 2 2+1

3,5+1 2,5

5,5 2,5

1

6

1

1 1

2 1

2+1

2

2 4+2

1 1

1 1,5+2

1 2

2+1

1 4,5

1

1 2 0,5 5 1,5+1 5+0,5 1,5+0,5 5 1,5+1 5

2,5+1 2,5 5+1

0

3,5+1 2,5 6+1

0

5+1

2 7+1

0

6+1 4 10+1

20+4 11 31+4

0

1,5+1 24,5 +0,5 6,5+3,5 31+4

66

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása 10157-12 Jövedéki feladatok ellátása 10158-12 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása 10159-12 Vámjogi feladatok ellátása 10160-12 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (70 % / 30 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):




(5)

67

Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskolája XXIV. KERESKEDELEM ágazathoz 54 345 01 OKJ számú Logisztikai ügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követel-ménymodulok

11500-12 11499-12 11498-12 10032-12

11508-12

11507-12 10034-12

10035-12

10036-12 összes óra összes óra

Ágazati szakképzés közismeret nélkül


9.

10.

heti óraszám Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

e 0,5

ögy

gy

11.

heti óraszám e

ögy

gy

heti óraszám e

ögy

gy

5/13 és 2/14.

12.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e 0,5


ögy

gy

heti óraszám e

gy

0,5+0,5 2+1 1

2

3

20 2

3

3

1+1

1+1

1,5

1+1

2

3

11

1

1

60

1

70

1+1

1 1

105

1

1

20

5+2

80

4

60

5,5+2

60

1

4+1 4+0,5 5+1 7,5 1,5 3

Raktározás Raktározás gyakorlata

3,5 4

1+1 6

70

5

1+1 7

105

7

2+1 8

140

7

3+1 11

21+2

10+2 35

160

19+2

12,5+1,5 35

68

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):




69

Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskolája XXVIII. TURISZTIKA ágazathoz 54 812 01 OKJ számú Idegenvezető: 9.–10.-11.-12.-5/13. évfolyam érvényességi ideje: 2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben

11500-12 11499-12 11498-12 10061-12

10062-12 11503-12

10063-12

10058-12

10059-12 10060-12




Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I. Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat-technikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban



ögy


ögy


ögy


5/13. heti óraszám e gy 0,5 2

2+0,5 1,5+0,5

1+1 1,5 1

1 1

1

1

1 0,5

1

1 2+1

4,5+0,5 1 1+1 2

1 1

1

1,5+0,5 2+1 2 8,5+1,5 1 1,5 7,5+0,5 1

4+1

1 6

70

4+1

2 7

105

3

4+1 8

140

4

6+1 11

3 19+2

12+2 35

70

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása 10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin 10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása 10058-12 Idegenvezetés 10059-12 Idegenvezetés módszertana 10060-12 Idegenvezetői adminisztráció Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):



71

Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskolája XXVIII. TURISZTIKA ágazathoz 54 812 03 OKJ számú Turisztikai szervező, értékesítő : 9.–10.-11.-12.-5/13. évfolyam érvényességi ideje: 2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12 10061-12

10062-12 11503-12

10063-12

10064-12

10065-12



Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat



ögy


ögy


ögy


5/13. heti óraszám e gy 0,5 2

2+0,5 1,5+0,5

1+0,5 1,5+0,5 1 1

1 1

1

1 0,5

1

1 2+1

4,5+0,5 1 1+1 2

1 1

1

1,5+0,5 5+0,5 9,5+1 2,5+0,5 9,5+1

4+1

1 6

70

4+1

2 7

105

3

4+1 8

140

4

6+1 11

12+2

19+2 35

72

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása 10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin 10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása 10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése 10065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):



73

29 2.SZ. SZP MELLÉKLET: ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS ÓRAHÁLÓI

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

10032-12 Marketing

A marketing alapjai

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

1,3

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

1,34 0,6

4,93

Vezetési ismeretek

0,45

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

12

12,6 4,93 0,45

4,2

48

52,2

3,36

Áruforgalom gyakorlata

3,36 2,4

36

38,4 2,17

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás

Heti jelenléti óra összesen Összes kontakt óra elmélet

2,7

2,7

3,6

3,6 3,25

0,65 1,3

0,65 1,3 2,1

10,3

7,2

9,1

17,5

8,4 662

291 259

269

630

560

528 1190 0

Összes egyéni felkészülés Szakmai gyakorlat Mindösszesen

2,1

17,5

371

Összes kontakt óra gyakorlat Összes kontakt óra

2,17

3,25

Raktározás gyakorlata Összesen

1,3

1,34

10034-12 A logisztikai ügy- Logisztika intéző feladatai Készletgazdálkodás gyakorlat

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

Összesen 0,22

0,43

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

Áruforgalom

2/14 gyakorlat 60%

0,22

Marketing a gyakorlatban 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

2/14 elmélet 10 %

Tantárgyak

1/13 gyakorlat 60% Nyári szakmai gyakorlat éves óraszám

Szakmai követelmény modul

1/13 elmélet 10%

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZC I. István Középiskolája OKJ 54 345 01 Logisztikai ügyintéző ISKOLARENDSZERŰ ESTI FELNŐTTOKTATÁS

96

96 630

560

1286

Az összóraszámok 13. évfolyamon évi 36 héttel, 14. évfolyamon évi 32 héttel tervezve Az iskolarendszerű nappali képzés összóraszáma 2540 óra (ebből 160 óra összefüggő szakmai gyakorlat), tanítási óra 2380 óra, 50 %-a 1190 óra

74

Az óraterv a 2011. évi CLXXXVII törvény - a szakképzésről 33.§(5) és a 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 60.§ (8-9) alapján készült.

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

0,91 2,95 3,6 0,91 1,2

Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Pénzügyi alapismeretek

0,6 1,13 2,5 0,6

Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés Számvitel

1,58

11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése

3,63 0,91

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat

1,82

Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata

Projektfolyamatokkövetése

Összes kontakt óra elmélet Összes kontakt óra gyakorlat Összes kontakt óra

10,9 6,6 17,5 392 238 630


3,63 0,91 0,6 0,6 1,82 1,2

Projekt-finanszírozás gyakorlata

Heti jelenléti óra összesen

2,4

1,2 0,91 1,2 1,2 0,91 0,91 1,2 1,2 10,9 6,6 17,5 349 741 211 449 560 1190 0 0 0 560 1190 0,91

Projekt-finanszírozás

Projekttervezés gyakorlata Összesen

1,58 2,4

Vállalkozás-finanszírozás 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

1,13 0,6 2,5 0,6

0,6

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek

1,2

2,27

Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek

Összesen

0,91

Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

2/14 gyakorlat 60%

0,23

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek

2/14 elmélet 10 %

0,23

Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv

Nyári szakmai gyakorlat éves óraszám

Tantárgyak

1/13 gyakorlat 60%


1/13 elmélet 10%

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZC I. István Középiskolája OKJ 54 344 01 Pénzügyi és számviteli ügyintéző ISKOLARENDSZERŰ ESTI FELNŐTTOKTATÁS

630

Az összóraszámok 13. évfolyamon évi 36 héttel, 14. évfolyamon évi 32 héttel tervezve Az iskolarendszerű nappali képzés összóraszáma 2380 óra, tanítási óra 2380 óra, 50 %-a 1190 óra

75

Az óraterv a 2011. évi CLXXXVII törvény - a szakképzésről 33.§(5) és a 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 60.§ (89) alapján készült.




Foglalkoztatás II.

0,23

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

0,92

10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

0,24

2,82 1,8

30

1,8

48


2,82

2,82 1,2

18

19,2 3,45 2,76

3,45 2,76

1,84

1,84

2,3

12,7

4,8

11,5

17,5

1,2

2,3 1,2

1,2

1,2

3,6

3,6

6

17,5

457


2,82 31,8 2,35 1,18 3,29 49,8

2,35 1,18 3,29

Logisztikai ismeretek Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Szállítmányozási gyakorlat Összesen

Összesen

0,24

Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi- és vámismeretek Szállítmányozási földrajz 10501-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai

2/14 gyakorlat 60%

2/14 elmélet 10 %


Tantárgyak

1/13 elmélet 10%


1/13 gyakorlat 60%

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZC I. István Középiskolája OKJ 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző ISKOLARENDSZERŰ ESTI FELNŐTTOKTATÁS

368

825

192 365 1190 560

173 630

0


96

96 630

560

1286

Az összóraszámok 13. évfolyamon évi 36 héttel, 14. évfolyamon évi 32 héttel tervezve Az iskolarendszerű nappali képzés összóraszáma 2540 óra (ebből 160 óra összefüggő szakmai gyakorlat), tanítási óra 2380 óra, 50 %-a 1190 óra Az óraterv a 2011. évi CLXXXVII törvény - a szakképzésről 33.§(5) és a 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 60.§ (8-9) alapján készült.

76


0,23

Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevé- Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat kenység ellátása Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis- és középvállalkozások gazdálko10152-12 Kis-és középvállalkozá- dás sok gazdálkodási feladatai Üzleti tervkészítés gyakorlata

0,23 0,91 0,91 2,95 3,6 0,91 1,2

1,2

2,27 0,6 1,13

1,13 0,6 2,5 0,6

0,6 2,5 0,6 1,15 1,2

Könyvvezetés

1,84

Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat

1,2

Vállalkozás-finanszírozás

0,92

11506-12 VállalkozásVállalkozás-finanszírozási gyakorlat finanszírozási és adózási feladatok Adózás

0,6

1,84

Bérszámfejtési gyakorlat

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

Bérügyi feladatok

10155-12 Társadalom-biztosítási szakfeladatok ellátása

Társadalom-biztosítás TB-gyakorlat Összesen

1,38


1,38

17,5

6 760

368 238

192

630

560

430 1190 0


0,6

17,5

392


11,5

0,6 1,38

0,6 6,6

1,2 1,38

0,6

10,9

0,6 1,84

1,2

Bérügyi gyakorlat

0,6 1,85

0,6

Munkaerő-gazdálkodás

1,2 0,92

1,85

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 10154-12 Munkaerő-gazdálkodás

Összesen

2/14 gyakorlat 60%



10153-12 Könyvvezetési feladatok

2/14 elmélet 10 %


Tantárgyak

1/13 elmélet 10%


1/13 gyakorlat 60%

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZC I. István Középiskolája OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bér ügyintéző ISKOLARENDSZERŰ ESTI FELNŐTTOKTATÁS

0

0 630

560

1190

Az összóraszámok 13. évfolyamon évi 36 héttel, 14. évfolyamon évi 32 héttel tervezve Az iskolarendszerű nappali képzés összóraszáma 2380 óra, tanítási óra 2380 óra, 50 %-a 1190 óra Az óraterv a 2011. évi CLXXXVII törvény - a szakképzésről 33.§(5) és a 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 60.§ (8-9) alapján készült.

77

Beszámítási táblázat (előzetes tanulmányok, szakmai munkatapasztalat, gyakorlat beszámítása) Név:: …………………………….……………..

Szak: ………………………………………….

Beszámított, elfogadott korábbi tanulmányok, gyakorlatok

…………………… szak moduljai, óraszámai

Modul száma

Modul / tantárgy/ témakör neve

ElméElmélet letigény es gyak.

Gyakorlat

Elmélet

Indoklás, megjegyzés

Elméletigény Gyakorlat es gyak.

Összesen

A táblázat sorai szabadon bővíthetők! Indoklás:

Dátum, aláírás:

30 3.SZ. SZP MELLÉKLET: ÁTJÁRHATÓSÁG.

Átjárhatóság 9-12. évfolyamon:  Azonos szakközépiskolai ágazati képzésből azonos szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet.

78

 Másik szakközépiskolai ágazati képzésből másik szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel egyéni elbírálás és az Igazgató által hozott határozat alapján történik. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell: o kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok) pótlása o évközi gyakorlati órák pótlása o különbözeti vizsgák letétele 13-14. évfolyamon:  Azonos OKJ számú szakképzésből azonos OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet.  13. évfolyamon másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon lehetséges, amennyiben a jelentkező azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt 9-12. évfolyamon. 14. évfolyamon az átvétel az előbb leírt esetben (azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt 9-12. évfolyamon ) egyéni elbírálás és az Igazgató által hozott határozat alapján lehetséges. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell: o kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok) pótlása o évközi gyakorlati órák pótlása o különbözeti vizsgák letétele  Másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel nem lehetséges az eltérő tantárgyi elemek miatt.

79

80

Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskola. Pedagógiai program

Recommend Documents