A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I O A T I O N E S B 1 B L I O T H E C A E AOADEMIAE SOIENTIARUM H U N G A R I C A E 29.
BÜKY
BÉLA
SZÉKELY BERTALAN HAGYATÉKA A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A KÖNYVTÁRÁNAK KÉZIRATTÁRÁBAN B E R T A L A N S Z É K E L Y S S O H R I F T L I C H E R NACHLASS IN D E R HANDSCHRIFTENABTEILUNG DER BIBLIOTHEK DER UNGARISCHEN A K A D E M I E D E R WISSENSCHAFTEN
B U D A P E S T 1962
A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I PUBLICATIONES B I B L I O T H E C A E ACADEMIAE SCIENTIARUM I I U N G A R I C A E 29.
BÜKY
BÉLA
S Z É K E L Y BERTALAN HAGYATÉKA A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A KÖNYVTÁRÁNAK KÉZIRATTÁRÁBAN B E R T A L A N S Z É K E L Y S S C H R I F T L I O H E R NACHLASS IN DER I I A N D S C I I R I F T E N A B T E I L U N G D E I l B I B L I O T H E K D E R U N G A R I S C H E N A K A D E M I E D E R WISSENSCHAFTEN
BUDAPEST 1902
Lektorálta DÁVID
KATALIN
és FCI.ÖPNÉ
Büky
CSANAK
DÓRA
Béla Székely B e r t a l a n hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia K ö n y v t á r á n a k K é z i r a t t á r á b a n . •— Bertalan Székelys schriftlicher Nachlass in der Handschriftenabteilung der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Bp. 1962. 24 p. 24 cm. (A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r á n a k Közleményei. — Publicationes Bibliotheoae Academiae Scientiarum Hungaricae. 29.) ETO 091.5 Székely B.: 027.2 (439.151)
(c) MTA
könyvtára,
1962
Ha irodalomtörténész olvasná az Akadémiai K ö n y v t á r kézirattárának növedéknaplójét, szome talán a k a r a t l a n u l is olsiklana néhány olyan a d a t felett, ami a művészettörténész érdeklődésót minden bizonnyal megragadja. 1956. áprilisi kelettel a következő bejegyzést találjuk i t t : „Székely Bertalan vázlatkönyvei. 11 kötet. E l a d ó : ö z v . Lándor Ti v a d a m é . " 1956. május 30-i kelettela következő bejegyzés áll u g y a n i t t : „Székely Bertalan vázlatfüzetei -j- analecta-téka. 38 kötet + 1 doboz. Előkerült egy régi főtitkári szekrényből és a lebontott folyosói felső polcokról 1956 f e b r u á r j á b a n . " 1956 júliusában ismét ú j a b b gyarapodásról számol be a növedók-napló: „Székely Bertalan kéziratai, vázlatrajzai, hozzá írt levelek, újságkivágatok s t b . 4 csomag. E l a d ó : ö z v . Lándor Tivadarné." Utoljára 1961 decemberében gyarapodott a kézirattár állománya Székely-anyaggal. Az eladó ismét ö z v . Lándor Tivadarné volt, aki ezúttal h a t á r o z o t t a n kijelentette, hogy nála semmiféle további Székely-anyag nincs. Az említett beszerzések révén az Akadémiai K ö n y v t á r olyan mennyiségű Székelydokumentumhoz j u t o t t , hogy ezt már n e m nevezhetjük egyszerűen Székely-anyagnak vagy Székely-kéziratoknak, hanem joggal a l k a l m a z h a t j u k rá a címben használt Székelyhagyaték kifejezést. Hasonló hagyatéki anyagot találunk a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályán, illetőleg a d a t t á r á b a n is; az akadémiai a n y a g mindamellett olyan jellegű, hogy szervesen egészíti ki mindazt, ami Székelyre vonatkozólag a Nemzeti Galériában található. — Meg kell jegyezni, hogy a K ö n y v t á r n a k e gyarapodások előtt is volt m á r n é h á n y Székely-kézirata. 1 U t a l u n k még arra, hogy e d o k u m e n t u m o k o n kívül még n é h á n y Székely által készített arckép is van az Akadémia birtokában. 2 Azokat a „ v á z l a t f ü z e t e k e t " és „vázlatkönyveket", melyekről az említett növedéknaplóban szó volt, helyesebb meghatározással élve jegyzetkönyveknek nevezhetjük, mivel ezek kisebb számban t a r t a l m a z n a k vázlatokat és jóval nagyobb számban jegyzeteket. Ezek egy része, m i n t t u d j u k , a Lándor-családtól került hozzánk, másik része (38 db) viszont a Főtitkári H i v a t a l szekrényéből került elő. Bizonyára ezen utóbbival kapcsolatban írja Z Á D O R A N N A a következőket: „ A felszabadulás u t á n megdöbbenve értesültem arról, hogy minden (Székely-)anyag, ami az Akadémián volt, elpusztult . . . Mai Akadémiánk lelkiismeretessége azonban t o v á b b f o l y t a t t a a keresést, és k b . 1950-ben (?) arról értesített, hogy Székely-anyagot talált eddig számba n e m v e t t i r a t t á r b a n . E z a megtalált anyag részben a gépírásos másolat mintegy száz oldal terjedelmű részéből állt . . . részben egy n a g y o b b csomagban őrzött eredeti notesz-anyagból, amely sérült ós rongált állapotban ugyan, de mégis a h a g y a t é k egy részét képviselte. Ez az anyag . . . restaurálás-konzerválás u t á n most már a k u t a t ó k rendelkezésére áll. H a mindehhez hozzávesszük a múzeumi anyagot, valamint a Lándor-hagyatékból előkerült töredékeket , azt kell m o n d a n u n k , hogy mégsem veszett el a teljes írásbeli h a g y a t é k . " 3 E jegyzetkönyvek nagysága változó, 10 cm és 20 cm között ingadozik. Legtöbb bejegyzés ceruzával t ö r t é n t , de sok helyen b a r n a , ill. fekete t i n t á v a l írt részeket találunk. Elvétve egy-két vízfestókkel készített színvázlatot is találunk bennük. A k ö t e t e k , restaurálás u t á n , bordó vászonborítást k a p t a k . ( S A S V Á R I D E Z S Ő iparművész m i m k á j a . ) Az i t t levő Székely-anyag legértékesebb részét ezek a jegyzetkönyvek a l k o t j á k . Mit t a r t a l m a z n a k ezek? É p p e n e kérdés megválaszolása igen nehéz, mivel e könyvecskék Székely sokrétű érdeklődésének olyan kaleidoszkópját n y ú j t j á k , amire olyan valaki, aki még nem v e t t kezébe egyet som e kötetek közül, nem is gondolna. A továbbiakban megkíséreljük az említett d o k u m e n t u m o k t a r t a l m á n a k vázlatos ismertetését: a t é m a szerinti csoportosítás elvét fogjuk alkalmazni, és egy-egy kiragadott d o k u m e n t u m közlésével megpróbáljuk érzékeltetni, hogy a b b a n a megadott t é m a k ö r b e n milyenféle kéziratok 1
Pl. egy Tolily Ferenchez Írott levél s t b . - VO. DIVALD KORNÉL: A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a p a l o t á j a és g y ű j t e m é n y e i . 54.. 56. 3 Vita Székelv Bertalan m ű v é s z e t é n e k történelmi helyéről, összeáll.: Z.toOR ANNA. Művészettörténeti ílrtesítfi. 5/1956. 71.
3
lehetnek még. Az ismertetés során leggyakrabban a jegyzet könyvekre fogunk hivatkozni, d e t e k i n t e t b e vesszük Székely különálló kéziratait, leveleit is. Székely egyike azoknak a magyar festőknek, kivel kapcsolatosan viszonylag kevés i r o d a l o m áll rendelkezésünkre. 1945 előtt foglalkozott vele P A L Á G Y I M E N Y H É R T , P E T R O V I C S E L E K , L Á N D O R T I V A D A R , G E R L Ő T E Y J E N Ő stb. — A felszabadulás u t á n gazdag kiállítást rendeztek műveiből a Műcsarnokban (1955). Akiállítás, úgy látszik, felé fordította a k u t a t ó k figyelmét, és megjelent n é h á n y t a n u l m á n y vele kapcsolatban; e tanulmányok a n y a g á r ó l megfelelő t á j é k o z t a t á s t n y ú j t a 22. lapon levő bibliográfia. Sajnálatos tény, h o g y a Székellyel foglalkozó szerzők, kevés kivételtől eltekintve, t a n u l m á n y a i k b a n csak a művész képeire, falfestményeire stb. t á m a s z k o d n a k , levéltári vagy kézirattári a n y a g h a s z n á l a t á r a nem gondolnak, sokszor a z t sem t u d j á k , hogy hol kellene az ilyen anyagot keresni. Sokszor még azokkal a szerzőkkel szemben is kifogásokat t á m a s z t h a t u n k , akik h a s z n á l t a k kéziratos anyagot Székely-tanulmányaikban : gyakran csak a rendelkezésre álló a n y a g töredékét vizsgálták át, és ennek segítségével a k a r t a k minden kérdésre kimerítően válaszolni. D O B A I J Á N O S például gyakran hivatkozik kéziratos anyagra Székely-tanulmányában, 4 de e kézirat elsősorban az az ifjúkori napló, a m i t így ír le: „ A Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya a szerző i f j ú k o r i naplóját őrzi, melyet eddig csak Petrovics Elek használt fel, alapvető t a n u l m á n y á b a n több idézetet közölve belőle. . . . A naplót Székely 1856 végétől h a s z n á l t a , ekkor Nagyszebenben ólt. Ugyanitt, 1858 t a v a s z á n kezdte rendszeresen írni, m a j d m a g á v a l vitte Csehországba és Münchenbe, és í r á s á t 1862 tavaszán, m ü n c h e n i t a r t ó z k o d á s a végén hagyta a b b a , bár később is forgatta ós szívesen jegyezgetett beléje." 5 Az Akadémia K ö n y v t á r á b a n őrzött jegyzetkönyvek é p p e n 1862-vel indulnak ! Szervesen kiegészítik t e h á t az ifjúkori naplót. A jegyzetkönyv e k sora az 1903—1904-es évekkel lezárul. Lehet, hogy Székely későbbi keletű jegyzetk ö n y v e i elpusztultak, vagy lappanganak valahol. Lándor Tivadartól származó iratok k ö z ö t t találtunk egy p a p í r d a r a b k á t : remegő kusza írással. Lehetséges, hogy ez Székely utolsó írása, de ennek eldöntése még a jövő feladata. 1. Az említett i r a t o k és jegyzetkönyvek Székely é l e t é n e k s o k i s m e r e t l e n mozzanatát, kellemes vagy kellemetlen eseményét v i l á g í t j á k m e g , de c s a l á d j a , élő és e l h u n y t rokonai is foglalkoztatják. „Székely lényegében egy kérdéssel foglalkozik naplójában: s a j á t művészi fejlődésével — írja DOBAI.6 — Csakis művészi p r o b l é m á i t ítéli megörökítésre méltónak — életének eseményeiről, családjáról, barátairól n e m ír, csakis művészetéről." Ez a megállapítás talán igaz az ifjúkori naplóra vonatkozólag, de semmi esetre sem igaz későbbi jegyzeteivel kapcsolatban. E g y alkalommal „ G a l t o n olvasása u t á n " elhatározza pl., hogy felírja mindazokat az a d a t o k a t , melyeket r o k o n a i v a l ós hozzátartozóival kapcsolatosan t u d . N a g y a p j á v a l kezdi: „Székely Péter Gyulafehérvári protestáns esperes, élt 82 évet, meghalt 1845 t á j á n — fogai mindvégig épek voltak, mindig p i p á z o t t . " ' Majd így f o l y t a t j a oldalakon keresztül, mindenkiről feljegyezve egy-két érdekes jellemvonást. Egy másik kötetben viszont betegségének t ü n e t e i t ós a gyógykezelés legapróbb részleteit í r j a le naplószerűen. N é h á n y kötetből az i f j ú Székely Bertalan, a Piloty-tanítvány képe bukkan elő. Az 1862-ik évben használt jegyzőkönyv 23. sztln. levelén (Ms 5006/2) pl. ezt o l v a s h a t j u k : „ E n h u b c r azt m o n d t a , h o g y az a mód mivel mi pilotisták képeket festünk — egész éven át az atelierbe ülvén és modelleket kopírozván — nem az igazi — nagy kínnal — hosszú idő a l a t t megfestünk egy képet — sok jó v a n benn ugyan de a lélek — a beobachtung, a m o z z a n a t hiányzik. Minden nyarat egy f i a t a l művésznek a r r a kéne szánni hogy kinn a természetben — kószálva m i n d e n t amit csak l á t h a t rajzoljon — g y ű j t s ö n magának egy gondolat kapitálist — a k k o r a componálás vígan fogna menni — a genre festés a létra min a históriai festés e l é r h e t ő . " D O B A I is közöl egy idézetet, amely tanulóéveire, Bécsben t ö l t ö t t idejére vonatkozik. 8 Amint l á t j u k , t a n u l m á n y a i n a k emléke nemegyszer megjelenik e jegyzet könyvek feljegyzése között. Székely ifjúkori n a p l ó j a ós azon egyéb jegyzetei, melyek a Magyar Nemzeti Galéria a d a t t á r á b a n v a n n a k , szintén t a r t a l m a z n a k hasonló a d a t o k a t , úgyhogy életéről és t a n u l m á n y a i r ó l teljes képet csak a két forrás egybevetésével n y e r h e t ü n k . 2. Egyrészt Székely életrajzi jellemzéséhez j u t u n k közelebb, másrészt művészi v a l ó j á n a k megvilágítását k a p j u k akkor, ha a d a t a i n k segítségével b a r á t a i t és 4 DOBAI JÁNOS: Székely Bertalan művészi a r c u l a t á n a k kialakulásáról. M ű v é s z e t t ö r t é n e t i Értesítő. 5/195(1. 97—115. ' DOBAI JÁNOS- i. m . 97. " Uo. 7 1886-ból származó j e e v z e t k ö n y v . 67—72. sztln. lev. Jelz.: Ms 50D6/23. ' DOBAI JÁNOS: i. in. 111.
4
m u n k a t á r s a i t próbáljuk megismerni. Székelyre barátai nagy h a t á s t g y a k o r o l t a k , tudott baráti viszonyt kialakítani, és meglevő barátságait tartósan f e n n t a r t o t t a ; ezt bizonyítják levelei. P A L Á I ; Y I egyik levelében érinti e t é m á t , és azt állítja, hogy Székely ,,még a baráti érzület kötelmeit is t ú l h a j t a n i h a j l a n d ó " . " A m a g y a r pártfogók és barátok sorában elsőnek Eötvös Józsefül kell megemlíteni, hiszen ő volt az, akinek kezdeményezésére az i f j ú festő visszatért h a z á n k b a , vállalva azt a sok nehézséggel és csalódással t a r k í t o t t életpályát, ami idehaza várt rá. E ö t v ö s leveleket írt a Münchenben tartózkodó Székelyhez; az egyikben pl. elismeréssel emlékezik meg a történeti festészetről, és a hazai m ű p á r t o l á s fellendítésére vonatkozólag terveket dolgoz ki: ,,a festészet ezen ágának ébresztésére v a l a m i t talán tehetünk, 's ö n Dobozyja egy eszmét t á m a s z t o t t bennem. — Megjegyzem hogy csak eszme, 's hogy kivihetőségéről meggyőződve n e m vagyok; de hogy annak kivitelét meg fogom kísérteni — ha t . i. Ön jóvá hagyja, (bekezdés) Dobozy s nejének halála, azon szerencsétlen helyzetnek jelképe, melyen a nemzet egy epocheában keresztül ment. ö n így fogta fel ezt, 's igen helyesen az individumokban fest egy egész korszakot. — De Dobozy egyszersmind a Fejórvári nemességnek különös emléke. E hőstett Fejérvéré, 's az ottani nemességet dicsőíti. Eszmém az, hogy ö n képét a Fejérvári nők vegyék meg a Múzeum számára, felszóllítván egyszersmind a többi megyék hölgyét, hogy minden megye valamely körében t ö r t é n t hőstettet vagy n a g y o b b eszményt, festessen le honi művész által nemzeti képcsarnokunk számára. Minthogy éppen Fejérben a legtöbb gazdag ember lakik, s o t t se mérőszám v a n n a k , az eszme itt talán könnyebben létesíthető, 's csak egyszer kezdessék meg, a többit a megyék között létező versengés viszi ki, 's úgy hiszem tetemes lendületet adh a t n á n k a művészetnek. í r j a meg kérem nézetét eszmémről, 's Dobozyjának á r á t . — Szívesen írnék Kegyednek még a compositio sorozatról, melyben t ö r t é n e t ü n k fő momentumait kívánná ábrázolni, de kifogytam időmből 's erőmből, 's még csak azt a k a r o m közleni, hogy a Londonba küldendő képek kiállítása a figyelmet ismét Lajosára fordítván, a napokban többen írtak alá. Mihánst ismét pár száz forint együtt lesz, n y o m m a l elküldetem. Hogy ö n képét 1500 ftnál olcsóbban eladni nem a k a r j a , ezt igen helyeslem; nem is kétlem, hogy az összeget végre ö s s z e g y ű j t j ü k ; de ö n nem hiszi mennyi b a j j a l főkép most, miultán a víz által károsultak számára megkezdett adakozás kész mentségül szolgál, főkép azoknak, kik eczélra semmit sem a d n a k . Türelemre van szükségünk mindkettőnknek. Ne csüggedjen el ö n pazar p á l y á j á n , és számítson engem ha t á n a d d i g személyesen nem találkoztunk, azok közé, kik k i t ű n ő tehetségei 's nemes törekvései iránt őszinte tisztelettel viseltetnek, lekötelezettje E ö t v ö s " . 1 0 Eötvös Székely hazajövetele után is szoros b a r á t s á g b a n maradt a festővel, többször találkozott vele, többször meglátogatta szadai k ú r i á j á n . Székely egy levele, ami szintén az Akadémiai K ö n y v t á r b a n van (Levelestár), éppen egy meghívást t a r t a l m a z E ö t v ö s Józsefnek a szadai kúriára. Mások is ott lesznek — í r j a Székely — pl. H o f f m a n n . D O B A I is közöl részleteket Eötvös leveleiből Székellyel kapcsolatban, ez további bizonyíték barátságukhoz. 1 1 Eötvös József fia, a fizikus Eötvös Loránd is jó b a r á t j a Székelynek. Egy alkalommal E ö t v ö s kristály-színképet állított elő, és Székely ennek a l a p j á n próbálta kikeverni a szivárvány színeit. Ez a kartonlapra festett szín-próba szintén az említett d o k u m e n t u m o k között van. Eötvös Loránd természettudományos műveltsége, kísérletező szelleme bizonyára hatással volt Székelyre. 1 " Az egyik jegyzetkönyvben idegen írással egy tréfás hangú verset találunk: „Bökvers Székely B e r t a l a n r a " ez. mint a melléírt megjegyzés igazolja, szintén Eötvös Lorándtól származik. 1 3 Székely Zichy Mihállyal is jó viszonyban volt. Néhány d o k u m e n t u m k e t t ő j ü k barátságáról tanúskodik. Az említett d o k u m e n t u m o k egy része dr. Lándor Tivadar újságíróval, Székely m ű é r t ő b a r á t j á v a l áll kapcsolatban. Megtaláljuk itt azon kritikák legtöbbikét, melyeket L á n d o r írt Székely Bertalanról; leveleket, megállapodásokat és elismervényeket találunk itt Lándor aláírásával. Nem véletlen a Lándor-vonatkozások nagy száma, hiszen, mint említettük, a h a g y a t é k egy része Lándor Tivadar özvegyétől került az Akadémiához. Székelynek Lándor Tivadarrral való kapcsolata: öregkori barátság; a jegyzetkönyvek anyagában e kapcsolat nyomait még nem t a l á l j u k . A megismerkedés körülményeiről, 1 PALAGYI MENYHÉRT Székely Bertalanhoz. Lipcse. L!>01. IV. 18. J e l z . : Ms 5005/U. " T ö r e d é k levél. h . n. d . 11. Jelz.: .Ms 5005/m. 11
DOBAI JÁNOS: i. m . 1 1 5 .
" S z é k e l y maya is n a g y kísérletező, ú j í t ó volt; festékkeverési e l j á r á s o k a t eszelt ki. különféle vegyszerek h a t á s á t figyelte meg a v á s z o n r a r a k o t t f e s t é k e n : a Zsolnay-gyárral is k a p c s o l a t b a n állt. 13 ..piktor, kit az Isten sokáig éltessen 11! Széchen.v v á r o s á n á l nincs kedvesebb székhely Azért ü d v ö z l ü n k o t t hív b a r á t u n k Székely Az isten t a r t s o n m e g és m i n d e n n a p székelj ! ( J e g y z e t k ö n y v , 1873.: 18. lev.) Jelz.: Ms 5000/7,
Székelytől m a g á t ó l semmit se tudunk meg. Ezzel kapcsolatban mindössze özv. L á n d o r Ti v a d a m é szóbeli közlése n y ú j t útbaigazítást. Szerinte, a Székely és L á n d o r közötti barátság a művész első magyarországi g y ű j t e m é n y e s kiállítása alkalmával született meg. Lándor. mint újságíró és mint kritikus cikket írt Székely kiállításáról. A cikk h a n g j a és megállapításai felkeltették Székely érdeklődését a szerző iránt. Ezt az embert szeretném megismerni — m o n d t a Székely a körülötte állóknak, mikor az egyik budapesti kávéházban a kiállítás sajtóvisszhangját t a n u l m á n y o z t a . Megismerkedett hát Lándorral, és a t t ó l kezdve élete végéig b a r á t j a m a r a d t ; sőt művészi h a g y a t é k á n a k jelentékeny részét is reá testálta a b b a n bízva, hogy elkészíti m a j d művészi p á l y a f u t á s a ós élete méltó írásbafoglalását: a Székely-monográfiát. Lándort halála megakadályozta e f e l a d a t á n a k teljesítésében, ós így a Székely-monográfia még mindig megírásra vár. 1 1 A h a g y a t é k révén rendelkezésünkre álló a d a t o k és hivatalos i r a t o k semmi közelebbit nem t a r t a l m a z n a k Lándor készülő Székely-monográfiájára vonatkozólag, a hagyaték rendszerezésével mindazonáltal sokat foglalkozhatott: erre u t a l n a k a jegyzetkönyvekben kék színesceruzával írt bejegyzései. — Lándor az örökölt h a g y a t é k egy részét á t a d t a a Szépművészeti Múzeumnak, 1 5 de meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak örökség ú t j á n j u t o t t Székely-képekhez, hanem már k o r á b b a n is a legnagyobb Székely-gyűjtők közé számított. Palágyi Menyhért is azok közé tartozik, kikkel Székely s ű r ű n találkozott. Palágyi sokkal f i a t a l a b b Székelynél (szül.: 1859), leveleiben ,.Kedves Mester"-nek szólítja; a tanítvány— mester viszony szoros szellemi együttműködéssel is járt, áthidalva a korbeli különbség gátlásait. Palágyi nemcsak a művészet iránt érdeklődik, h a n e m a filozófiai tudományok mindegyike — különösen az esztétika — g y a k r a n tárgya s t ú d i u m a i n a k . Talán ez volt az a terület, melyen érdeklődéseik iránya leginkább egybeesett, n o h a Székely világos művészetfilozófiai elképzelései mellett Palágyi hasonló t é m á j ú írásait m a n a p s á g többen k o n f ú z u s n a k t a r t j á k . 1 6 Palágyi és Székely filozófiai t é m á k k a l kapcsolatos levélváltásának bizonyítéka a következő részlet : „Nekem . . . igaz gyönyörűségemre szolgált kedves levelét olvashatni [Székely Palágyihoz írt leveléről van szó], melyben nemcsak a festészetről, h a n e m a hazai kulturális viszonyokról oly rendkívül találó megjegyzéseket t e s z ; " — m a j d egy lappal később — „Értekezésem („Neue Theorie des R a u m e s u. der Zeit") egy p é l d á n y á t bátor voltam igen tisztelt Mesternek elküldeni, jeléül azon igaz szeretetnek, mellyel iránta viseltetem. A m u n k a írásában nagyon a n é m e t világhoz törekedtem alkalmazkodni, és ezért előadásomba bizonyos külső szigort is vegyítettem, holott ha m a g y a r u l í r h a t t a m volna, csak a belső szigorúságra ügyelek vala. Mostanában logikai rendszerem kidolgozásával vagyok elfoglalva, és ez oly annyira igénybe vesz, hogy ki sem m o n d h a t o m . De mihelyt csak lélegzetet vehetek, ismét Dresdába megyek, hogy a képekben gyönyörködjem. Olvasni, most semmit sem olvasok, száraz logikai értekezéseken kívül. A német e féle dolgokat pedig alig érdemes olvasni, m e r t kimondh a t a t l a n z a v a r és homály uralkodik b e n n ü k ; inkább kötelességtudásból olvasom őket. Az ángol logikusokhoz szeretek folyamodni, de megvallom, hogy mindinkább meggyőződöm felületes voltukról. A németek elhomályosítják a philosophiát, az ángolok világossá, de sekélyessé teszik. Igazán nincs öröm a b b a n , a mit a nyugoti szellem — legalább az ú j a b b időkben — produkál. Elég egy plátói dialógust elolvasni, miszerint az ember meggyőződjék, hogy a görög észfinomsághoz mérve a nyugoti szellem bizonyos á t ö r ö k l ö t t durvaságban leledzik m é g . " (idézett levél). Az említett Székely-anyagban van még egy Hevesi11-levél is, két levél Zsolnay Vilmostól, a pécsi fajanszgyárostól, valamint számos levél t a n í t v á n y a i tollából. Igen érdekes levél az, a m i t Székely Dániel írt fiához Székely Bertalanhoz. A levél o k t a t ó h a n g ú : sok pedagógiai elvet és a t y a i tanácsot t a r t a l m a z , és bizonyos fokig rávilágít a r r a a viszonyra, ami Székely és családja között fennállt, és melynek értékelésében — m i n t t u d j u k — eltérők a vélemények. 1 8 — Székely külföldi ismerőseivel és tanáraival kapcsolatban közlünk egy feljegyzést az Ms 5005/eec jelzetű jegyzetkönyvből, amely mellé Székely a következő két szót í r t a : „Ezeket ismertem" (1. kép). N é h á n y név — mint l á t j u k — aláhúzással van kiemelve; ez t a l á n azt jelenti, hogy az illető nevek viselőit Székely j o b b a n ismerte, vagy talán t ö b b r e becsülte, mint a t ö b b i t . Érdekes, hogy Piloty neve nincs a l á h ú z v a . " A m o n o g r á f i a előkészítésével kapcsolatban vö. Z.tnoR ÁSNA felszólalását (Művészettörténeti Értesítő. 5/11)56. 71) és VOINOVICH GÉZA levelét Lándor T i v a d a r h o z . Ez u t ó b b i jelzete: Ms 5005/zszs. 15 1,Andor 1915-ben 1551 darab, nagyrészt t e m p e r á v a l festett Székely-vázlatot, számos írásbeli feljegyzést, azonkívül néhány T.otz, Zichy, Berrcs és Kőnig rajzot, ill. Székellyel vonatkozásban álló levelet; 1944-ben 54 tempera és akvarell f e s t m é n y t , ill. szén- és ceruzarajzot a d o m á n y o z o t t a Múzeumnak. (Vö. a Magyar Nemzeti Galéria A d a t t á r a . 1957. I X . 1(1.) 11
V ö . GENTHON ISTVÁN f e l s z ó l a l á s á t . M ű v é s z e t t ö r t é n e t i É r t e s í t ő . 5 / 1 9 5 6 . 70.
" H e v e s i Lajos író (1843—1910). " ,Az irodalomban elterjedt az a nézet, hogy Székelyt "haragvó sziilei« rendelték haza. . . " Művészettörténeti Értesítő. 5/1956. 112. 23. jegyzet.
6
Székely külföldi b a r á t a i szorgalmasabb levelezők, mint a hazaiak — legalábbis ezt bizonyítja az itteni hagyaték. — Számos német n y e l v ű levél m a r a d t fenn például egy C. O. Kayser nevű b a r á t j á t ó l (kb. 40 db. Jelzetük: Ms 5005/s), és Etienne Jules Marey francia fiziológustól (kb. 10 db. Jelzetük: Ms 5005/sz). Székelynek Marey-vei való kapcsolata bizonyító a d a t természettudományos érdeklődését illetőleg. Az egyik levélben pörgethető fényképkorongokat találunk, ami, úgy látszik, a ,,La cronophotographie" c. művének írása idején készülhetett. E fényképkorongokat Marey azért ü küldhette el Székelynek, mert köztudomású volt róla, legalábbis baráti körökben, hogy minden technikai ú j í t á s i r á n t érdeklődik. Egy-egy levél azt bizonyítja, hogy Anton Wemerre], a német festővel, Theodor von Frimmellol, az osztrák műtörténésszel, J. jBerres-szel, a „beriihmter Pferdemahler"-rel, 1 9 August Kirstein műépítésszel, sőt Ernst Keil lipcsei könyvkereskedővel is levelezett. T u d j u k , hogy J. Hoffmann is kapcsolatban állt vele, de e bar á t j á t ó l n e m őriz levelet a g y ű j t e m é n y . Az említetteken kívül sok más baráti kapcsolata is volt Székelynek, 20 de ezekre csak a jegyzetkönyvek megjegyzéseinek, lakáscím feljegyzéseinek, valaA -jL-r-H-^A mint a Magyar Nemzeti Galéria a d a t t á r á b a n levő ifjúkori naplónak, illetőleg a máshol őrzött leve.-1 y leknek á t t a n u l m á n y o z á s a után derülhet fény. 2 1 L i 3. A jegyzetkönyvek; fényt vetítenek egy másik hatásra is, ami Székely művészi p á l y á j á n a k megértésénél nagy fontossággal esik l a t b a : o l v a s m á n y a i r a . Székely szorgalmas olvasó. „Korán klasszikus műveltséget szerzett, már húszéves korában alaposan ismerte a latin klasszikusok a t , azonkívül D a n t é t , Boccacciót, Aretinót, R a belais-t, Moliére-t, Le Sage-t, Voltairc-t, Rousseau-t, de kortársait, Victor Hugót, Lamartine-t, Béranger-t, Georges Sand-t is olvasta, hogy Goethéről n e is szóljunk." 2 2 Sok jegyzet könyvében találunk ilyen feliratú részt: „Kívánatos könyvek jegyzéke." Igaz, ebből még n e m derül ki, hogy Székely csak megvette e könyveket, vagy k j - y o j h ^ A el is olvasta őket. A jegyzetkönyvek azonban sok helyen közölnek kritikát, t a r t a l m i ismertetést könyvekről; ezekből össze t u d n ó k állítani Székely J J olvasmányainak jegyzékét, ós az így nyert jegyzék tételszáma megközelítené az ezret. Vannak Székelynek olyan olvasmányjegyzetei is, melyek függetlenek jegyzetkönyveitől: ezek önállóan 1. E nevos külföldi művészeket tárolt kis füzetek 6 — 20 lap terjedelemmel. Ilyen személyesen ismerte Székely füzetekbe jegyezte például a következő művek t a r t a l m á t : H a d d o n , Alfréd Cort: Evolution in Art (1895); Le Bon, Gustave: Les lois psy chologi ques de l'évolution des peuples (1894), Le Bon, Gustave: La psychologie des foules (1895); Ribot, Théodule-Armand: Essai sur l'imagination créatrice (1900); Spencer, Herbert: The Principles of Sociology (1876—1896); Sully, James: Illusions, A psychological study. London, 1872, és végül ugyancsak Sully: Sensation a n d I n t u i t i o n : studies in Psyehology a n d Aesthetics. London, 1874. Sokat f o g l a l k o z o t t T h o m a s H e n r y Huxley fiziológiai munkáival 12
Berresre vonatkozóan lásd még: DOHAI: i. m . 112, 33. jegyzet. „Münchenben ismerkedett meg Ham von Maréesve 1, Lenhach-hal, Mnhirtta.1, akivel később is f e n n t a r t o t t a a k a p c s o l a t i t . . . "DOHAI JÁNOS: i. in. 114. 81. jegyzet. — JüHÁsz ANTAL a Szadai Székely-Múzeum rövid prospektusában Székely egykori iskolatársáról és b a r á t j á r ó l Szemlér Mihályról is megemlékezik. Az Akadémián levő hagyaték, sajnos, nem tartalmaz leveleket e baráti viszonnyal kapcsolatban. 21 Vö. SPRENOER MÁRIA: Eredeti művészlevelek a hivatalos iratok között. Művészettörténeti Értesítő. 7/1958. 20
293—4. D O B A I J Á N O S : i. m .
97.
7
is, a m i t szociológiai ós pszichológiai t a n u l m á n y a i bevezetésének t e k i n t e t t ; ezeket is alaposan kijegyzetelte külön füzetbe. Az Akadémián őrzött anyag Székely utazásaival, külföldi művészeti m ú z e u m o k b a n t e t t látogatásaival és az ott látott műkincsek leírásával kapcsolatosan is gazdag válogatási lehetőséget n y ú j t adatkeresők számára. N y i t o t t szemmel j á r j a a k é p t á r a k a t és múzeumokat. Jegyzetkönyveiben természetesen ennek is n y o m a van, hiszen sokszor, a műemlékekről készített skicceinek és megjegyzéseinek segítségével, teremről-teremre követh e t j ü k őt, ós gondolatban végigjárhatjuk k é p t á r - és múzeumlátogatásait.
2. Vázlat a. Zrínyi
kirohanása hoz
4. Az életrajzi vonatkozású szempontok tárgyalása u t á n említsünk meg n é h á n y olyan d o k u m e n t u m o t , ami közvetlenül vonatkozik Székely m ű v é s z e t é r e . Nagy műveinek, falfestményeinek alapgondolata e jegyzetkönyvekben jelentkezik legelőször. Kompozícióinak változásait szinte lépésről lépésre kísérhetjük nyomon a vázlatok e vázlatainak segítségével, ugyanis elgondolásainak minden fázisát vázlat f o r m á j á b a n rögzítette, az év, a hó ós a n a p megjelölésével. Főleg az 1874—1882 közötti időben készült jegyzetkönyve t a r t a l m a z sok vázlatot és t a n u l m á n y t kompozícióival kapcsolatban (Jelzete: Ms 5006/13). A közölt kompozíció-vázlatok e kötetből valók. E vázlatok és t a n u l m á n y o k t ü k r é b e n kompozícióinak epizódjai, mellókalakjai szinte úgy változnak és formálódnak szemünk előtt, mintha valamilyen különleges néma-filmet szemlélnénk, ami Székely f a n t á z i á j á n a k csapongását m u t a t j a be. E változtatások nagy száma sokszor m á r aggályoskodásra vall. A szövegközti illusztrációk által elsősorban a Zrínyi kirohanása c. képének kristályosodási folyamatát m u t a t j u k be (2 — 7. kép), közlünk ezenkívül n é h á n y t a n u l m á n y t a Csónakázó szerelmesek (8. kép) és a Léda a hattyúval (9. kép) című képeire vonatkozólag is, m a j d egy színes m a d á r - t a n u l m á n y t (10. kép) és egy falképtervet (11. kép). A Léda a hattyúval című t a n u l m á n y á n — mint látjuk — feltünteti az évszámot: 1876. Hasonló t a n u l m á n y o k a t találunk, k o r á b b i kelettel, más jegyzetkönyveiben is: ez a téma, úgy látszik, végigkísérte őt egész művészi p á l y á j á n . — Á Révai-lexikon Székelycikkében azt olvassuk, hogy ,,1879-ben »Zrínyi kirohanásán« kezdett dolgozni", ez bizonyára igaz a festményre vonatkozólag, de a festmény alapgondolata jóval korábbi, és a megvalósítás tervezgetése 1879 előtt t ö b b mint egy évvel megkezdődött : bizonyítja ezt akkori jegyzet könyve. 8
3. Vázlat a Zrínyi kirohanása c kép mellékalakjaihoz. 1879. jan. 5.
4. Tanulmány a Zrínyi kirohanása című képhez. A megvalósult kompozíción nem szerepel
9
Az illusztrációk között b e m u t a t u n k k é t tájrészletet is (12— 13. kép; az Ms 5005/eee/6 j elzet ű j egyzet könyvből). Ilyen t á j részletekkel, vagy amint ő azt ne vezt e,, ,Mot i vschatz " -ca 1 jegyzetkönyvei tele v a n n a k . Bármerre j á r , bárhol megfordul, vázlat f o r m á j á b a n örökíti meg a t á j számára érdekes részleteit. N é h a színes k r é t á t , de valamivel g y a k r a b b a n fehér t e m p e r á t is használ a fényfoltok érzékeltetésére. A színeket mindenkor ceruzával í r j a a vázlat megfelelő részébe (lásd a közölt t á j k é p - t a n u l m á n y t ) . A jegyzetkönyvekben viszonylag kevés n y o m á t találjuk arckép-festményeinek. I t t ott mégis felbukkan egy-egy a d a t vagy v á z l a t . Az egyik jegyzetkönyvben például Deák Ferenc profilját l á t h a t j u k , a másikban egy kezdetleges állapotú vázlatot Heckenastné arcképéhez.
J-t |t '
|
'
f
•
« I í,v»
- fM / '-L. tteh M w " ^
.Jk.
5. Vázlatok Zrínyi alakjához. 1879. jan. 15. Székely a 60-as években könyvillusztrálással is próbálkozott. A próbálkozás némelykor csak terv m a r a d t , de a jegyzetkönyvek megőrizték e terveket is. Ugyanaz a jegyzetkönyve, melyben a Zrínyi-tanulmányok vannak, t a r t a l m a z néhány vázlatot Petőfi Tündérálom c. költeményéhez. Könyvillusztrációival kapcsolatban azonban az a legérdekesebb, amit az 1867-ből származó jegyzetkönyvben találunk (Jelzete: Ms 5005/eee/10). E b b e n 30 illusztrációvázlat szerepel P e t ő f i életére vonatkozólag, amit P á k h Albert tervezett, de soha meg n e m írt Petőfi-életrajzához készített. Nemcsak a vázlatok a l a p j á n k í s é r h e t j ü k nyomon a művész egy-egy kompozícióján a k jegecesedését, de azon leírások a l a p j á n is, melyek egy-egy kép alapgondolatára v o n a t k o z n a k , vagy ennek egy bizonyos állapotát rögzítik (rendszerint vázlat kíséretében t a l á l j u k ezeket a leírásokat). A közölt Zrínyi-alak (6. kép) mellett pl. a következő észrevételt t a l á l j u k : ,,A csupán menés és visszanézés nem elég — közös akárki mással — n e m charakterizálja Zrínyit — őtet a kereszténységért való ö n t u d a t o s halálba menés jellemzi — ezért a Mária-képre m u t a t n i , rohanni is — beszédet t a r t a n i is — két motív egyszerre a d v a egyik a másikat gyöngíti — legjobb lesz azért őtet n y u g o d t a n beszédet t a r t v a és a Mária-képre utalva ábrázolni. 17 J a n u á r 1879." Ilyen jellegű megjegyzést t a l á l u n k pl. az 1885. évi jegyzetkönyvben is: ,,Phantasztikus lóhoz hasonló fa az állatk e r t b e n . Egy ilyen fa látásakor j u t o t t eszembe a r a j t a lovagló gyermek 1875-ben Enveden a mely ötletből n ő t t e ki m a g á t az a n y a i őrszem." 2 3 5. Már e m l í t e t t ü k , hogy Székely művészetével eddigelé inkább képei a l a p j á n foglalkoztak; az Akadémia K ö n y v t á r á b a n őrzött kéziratok és jegyzetkönyvek arról tanúsk o d n a k , hogy v a n egy másik Székely Bertalan is: a m ű v é s z e t f i l o z ó f u s é s " 1885. évi jegyzetkönyv, 20 sztln. levél versoján. Jelz.: Ms 5006/22.
10
e s z t é t a . Ezt bizonyító megjegyzései, elgondolásai jegyzetkönyveiben szerteszórva találhatók meg; valószínűleg ritkán ér rá arra, hogy e megjegyzéseket rendszerbe foglalja. E n n e k ellenére ezek egy n a g y rendszerbe illenek bele, a m i t Székely esztétikájának nevezh e t ü n k , és ami maga is rendkívüli teljesítmény. Csak m u t a t v á n y k é p p e n közlünk néhán y a t a művészet azon általános elvi kérdései közül, melyek foglalkoztatják. A tartalom és a forma kérdésével kapcsolatosan a következőket í r j a : ,,Form u n d I n h a l t lassen sich in den bildenden K ü n s t e n nicht trennen. I n welcher Weise ist dieses Verháltniss am besten zu studieren ? [bekezdés] Wenn m a n die F o r m studiert so ergibt der Inhalt sich
• M H H i
•j'Z&^^Mmm&mmm
6. Vázlat Zrínyi alakjához. 1879. jan. 17. noch nicht, die Form h a t keine Direktive in sich — wenn m a n z. B. die Verástelung und Laub einer Eiche studiert so bringt m a n wohl eino Eiche zusammen, aber was mit dieser Eiche n u n anfangen? [bekezdés] Wenn m a n den I n h a l t eines kunstigen Werkcs studiert — aus was es bosteht, wie es angeordnet, welche S t i m m u n g sie wirken soll, so gruppieren sich u m das Hauptziel eher diejenige Ingredienzien die m a n dazu benöthigt, d a r u m ist und war in jeder K u n s t der I n h a l t das P r i m a r e — was zuerst da war; die F o r m h a t t e man studiert in dem I n h a l t darzustollen — anders ist es gar nicht denkbar — d a ű man z. B. die F o r m studiert hát te ohne von dem I n h a l t eine A h n u n g zu habén . . ." 2 4 E h h e z hasonló problémát, érint egy másik észrevételében is. E b b e n a művészet tárgyának puszta valóját és a n n a k ilyen vagy amolyan színben való megjelenését hason" Jegyzetkönyv 1880—1890 közöttről, 4. sztln. levél. Jelz.: Ms 5005/eee/5. A szögletes zárójelbe tett részek itt is és a továbbiakban is a saját megjegyzéseim. — B. B.
11
lítja, össze: ,,Sein u n d Schein" címszó a l a t t : „Dem prosaischen Sein entspricht ein a la p r í m a Gemaltes. Dem Schein etwa ein Ding, welches auf d u n k l c m Grundé schwachfarbig o p a l gemalt u n d lasiert ware. Das Gebiet der Maierei is[t] das Gebiet des schönen Scheines. [a követk. oldalon] Es ist merkwürdig wie wenig Gcscheintes die Deutschen — trotz ihrer groűen Zahl — producieren u n d erstaunlich - wie die H u n g a r e n , trotz ihrer geringen Zahl, f ü r machen h a t t e n um Schein hervorbringen." 2 5 E g y magyar n y e l v ű megjegyzésben a művészi tehetséggel és a művészi tehetség fej leszthető voltával kapcsolatban nyilatkozik: „Hogy oly sokan vetik m a g o k a t nálunk a művészetekre, részint azon feltevésből (ha nem is ö n t u d a t o s feltevésből) ered, hogy az egyén — egyoldalú — s z a k m á k n a k megfelelő tehetségekkel, képességekkel jön a
7. Vázlat a Zrínyi kirohanása c. kép mellékalakjaihoz
világra, a melyeket kifejleszteni legkellemesebb életczél, mialatt inkább az áll, hogy az ember általános képességekkel jön a világra, ezeknek kifejtése saját s z a k m á k r a különválása pedig az aquisitio — megszerzés eredménye. Tehát nem annyira egy meglevő képességnek kifejlesztése vagy n e m kifejlesztése a kérdés, h a n e m inkább ezen képességnek m a g á n a k a megszerzése — az általános képességi alkatrészeknek — egy speciális képességgé való rendezése. Rendesen úgy szokták ezt kifejezni, hogy valaki valamire t e r m e t t — mialatt mindenki — mindenre t e r m e t t , csak is az általános capacitás teszen itt fokokat észlelhetővé." 2 0 Ezen általános jellegű művészeti kérdések mellett g y a k r a n találunk olyan feljegyzéseket, melyek részletkérdést, pl. a tájképfestés p r o b l é m á j á t , a színlátás kérdését, a skicc-készítés t e c h n i k á j á t világít ják meg. A megvilágítás szerepét jegyzi fel egy alkalomm a l : „Es ist merkwürdig, dass schlecht harmonisierende Bilder bei Lampenlicht gut aussehen, dass ferner Bilder mit einem gelben Firniss gut aussehen und wenn m a n dieses wegnimmt oft schlecht; ein Beweis, d a s die Harmonie eines Bildes wesentlich vom gelb a b h a n g t , von welchem stellenweise zu viel odor zu wenig vorhanden ist." 2 7 25
Jegyzetkönyv, 1897—99: 5—6. sztln. lev. Jelz.: Ms 5006/27. =• Jegyzetkönyv, 1880: 58. sztln. levél. Jelz.: JIs 5006/23. " Jegyzetkönyv, 1885: 31. sztln. levél. Jelz.: Ms 5006/22.
12
Egy másik alkalommal Keleti tájrajzairól mond bírálatot, de egyúttal összegezi is a tájképfestés t e c h n i k á j á r a vonatkozó elgondolásait: „Keleti t á j r a j z a i n k kiállítása [lejjebb] Keleti ha valami festői dolgot látott ezt fix und fertig leujjolta bizonyos csinos dilettantizmussal — de miután az egészről semmi terv nem volt, az ilyen studiumok n e m sokat használtak. Schleich kivel a bayerische[s] Gebirgbe[n] találkoztam — skizzkönyveit l á t t a m — ha valami a természetben felötlött — azt próbálta az emlékezetből lerajzolni — és ha ez némileg valamit n y ú j t o t t akkor közelről, távolról köröskörül megjárta a t á r g y a t — a színeket fölírta — általában az egészről igyekezett képzelmet szerezni, n e m pedig egy csinos rajz készítésével a phantaziai képet megrögzíteni — és ezáltal ezt t ö n k r e tenni, mert ilyenhez mint készhez nem lehet folytatást találni. A tájrajzolónak t e h á t k i s
8. Tanulmány a Csónakázó szerelmesek c. képéhez. 1879. skizzeket kell készíteni a motívról — (hogy ez fehér és fekete vagy színes legyen ez mellékes, lehet színes is, de csak rövid idő a í a t t készüljön az a fődolog) — motivsehatz. [bekezdés] A forma megértése végett — fák, fellegek, terrain-rajzok. [bekezdés] A t e x t ú r a végett szürke ós b a r n á v a l festett egyszersmind elair-obseur nagy studiumok. [bekezdés] A stimmungsskizz — igen rövid idő a l a t t készítve, az összvefoglalt képhatásnak a természet által n y ú j t o t t m i n t á j a , [bekezdés] Tehát motivsehatz, stimmungsskizz-rajzok, textur-skizz — farben skizze sok variánsokkal, hogy a stimmimgsskizzhez m a g u n k a t accomodáljuk — ezek volnának egy tájfestész tudási kellékeinek fő alkatrészei." 2 8 Néha kizárólag festékkeverési, ecsethasználati kérdések foglalkoztatják. Meglepő érdeklődésének e kettőssége az egyik póluson a legmagasabb igényű művészetfilozófiai megfigyelések állnak, a másikon viszont a festészet t e c h n i k á j á n a k részletkérdései. Az 1903-as jegyzetkönyvéből (Ms 5006/31 jelzetű jegyzetkönyv 16. sztln. lev.) a következő technikai észrevételt közölhetjük: „Ezen eljárás mellett az egész villog, mert a fedőfestékkel való eljárás vékony rétegű lévén, az alsó sárga á t h a t o l ; további világos és egyö n t e t ű , most erre gyönge rétegű barna bedörzsölések csakis jól h a t h a t n a k . " 6. Székely jegyzetei nem mindig művészeti kérdéseket t á r n a k elénk, hanem gyakran arról tanúskodnak, hogy a művész sokat törődött p s z i c h o l ó g i a i é s f i l o z ó f i a i problémákkal is; egyéni elgondolásai és egy kialakulóban levő filozófiai rendszer csírái megtalálhatók a jegyzetkönyvekben. Filozófiai érdeklődését az előbb említett olvas" Jegyzetkönyv, 1902: 14. sztln. Iev. Jelz.: Ms 5006/29.
13
m á n y a i is bizonyítják. E z ú t t a l filozófiai elmélkedését m u t a t j u k be: az elsőben az ítéleta l k o t á s hibáiról beszél, a másodikban viszont az ítéletalkotás sekélyességéről és az ezzel összefüggő eredetieskedésről mond b í r á l a t o t : ,,Es gibt einen allgemeinen Willen u n d einen besonderen Willen. Der allegemeine Wille z. B. das Sicherhalten, von unangenehmen E i n d r ü c k e n schützen — Der besondere Wille, welcher jedoch mit dem allgemeinen eine gcwifie Verbindung h a b é n wird — als cin Glied von dem vorgestellt wird bezieht sich z. B. auf dio Erwerbung einer besonderen Geschickhchkcit, oder die Ausführung einer Einzelh a n d l u n g die mit dieser Geschicklichkeit z u s a m m e n h á n g t . [bekezdés] — Bei dem allgemeinen Wollen sind instincktartige — s o d a n n durch Sympathie angeregt — nachahmende Motive — wo die besondere Willenshandlung gemacht oder nicht gemacht werden soll, h á n g t v o m Urtheil — u n d Glauben ab. [bekezdés] Das Urtheil ist in seinem Kerne logisch aber desscn Peripherie ist mit Glauben versetzt, der Glaube selbst ist aber versetzt mit W ü n s c h e n , so daű praktisch Wünschen — den Glauben hervorbringt, u n d d a d u r c h das U r t h e i l nach sich zieht. [a követk. oldalon] Ein solches durch Glauben u n d Wünschen verfálschtes Urtheil ist ein Aberglaube, solche Aberglauben sind z. B. daű Güte siegen müsse — [bekezdés] Der Satz »Wisson ist Macht« ist kein Aberglaube, m a n sieht daű Wissen iiber Nichtwissen den Sieg d a v o n t r á g t — aber halbes Wissen k a n n für ganzes Wissen ausgegeben — u n d dieses k a n n geglaubt werden, imd halbes Wissen, schlecht Wissen a n welches geglaubt wird — welches aus Mangel an Intelligenz nicht als echtes Wissen ei'kannt wird. [bekezdés] Die meisten Menschen habén selbst f ü r das eigene F a c h ein schwaches Urtheil, für andere F á c h e r gar kein Urtheil — bequemer ist es sich zu crinnern was andere Leute darüber gesagt habén, das was m a n für wahr hált besteht zum gröűten Theil a u s Geglaubten, [a k ö v e t k . oldalon] u n d zum kleinsten Theil aus Gewussten. Die Bildung wáre sonach d a s Q u a n t u m des Geglaubten zu vermindern, mid jenes des Gewuűten zu vermehren. — Alléin es ist ausserordentlich schwer weil das Kopfbereieh vollgepropft ist mit Sympathien-wünschen und Aberglauben — die Beispiele a u c h auf Schliisse f ü h r e n , die falsch sind, námlich insofern das Beispiel selbst das Ergebniss einer verrenkten Lage war — u n d so torkeln die meisten schafsmássig von einer Meinung hinüber zu seinem Gegensatz — , jedes umso grimmiger festhaltend — je weniger dieses kühle-logische Erregung v e r t r á g t — daher das Sprichwort, daű m a n 40 J a h r e b r a u o h t bis man verstándig wird — Aus je vielfacheren Ingredienzien das Dasein besteht , u m so grösser is[t] a u c h die Confusion — so heutzutage m a n wird in ein elendes Milieu hineingeboren — durch Heirath man sinkt noch mehr hinein ; infolge der Heirath Kinder — deren intellektuales u n d sittliches Wesen, wegen'dem elenden Milieu — auch geringfiigig ausfüllt — das ist das Leben." 2 9 Az ítéletalkotás sekélyességéről és az eredetieskedésről szóló elmélkedés pedig a következő: , .Dafi bei den meisten Menschen Urtheil n u r r u d i m e n t á r v o r k o m m t , sie meistens gehörtes n a c h a h m e n d (alsó daű das Gedáchtniss sie leitet) vorgehen — ist nicht zu verwundern — d e n n wie viel Kentnisse gehören dazu u m in philosophischen, ethnischen, politischen, aesthetischen Dingen halbwegs ein Urtheil zu bilden — dagegen wie leicht ist es ein fertiges U r t h e i l nachzusagen — was Wunder, dass die Menschen das Leichtere ergreifen vollends heutzutage, wo bei der Schw ierigkeit des Lebens m a n seit der Kindheit überbürdet wird. Eine gedankenlose Ü b e r n a h m e fertiger Urtheile ist eine E n t l a s t u n g — Daher je mehr Unterrichtszwang, Überbürdung — umsomehr E n t l a s t u n g — alsó Urteilsmangel. D a n n m a n hat keine K r a f t , keine Musse welche zur originellen Urtheilsbildung notwendig ist, daher auch das Geschrei nach individueller Originalitát — welche Originalitát eben a u s vorhandenem Urteilsmangel wieder mifivers t a n d e n wird. [bekezdés] Originalitát —Urspriinglichkeit — ist die Aussage, dass m a n das W o h e r einer Leistung, eines Werkes — seinem Ursprung nicht anzugeben vermag — u n d zurückverfolgend, schliesslich das W e r k der unanalysierbaren N a t u r b e g a b u n g zuzuschreibend sich gcnöthigt findet — alles was m a n auf Vorbilder zurückführen k a n n , gilt als n i c h t originell. [bekezdés] Nun gibt es eine Menge ungebildeter Vorstellungen, die m a n weiter auf kein Originál zurückverfolgen k a n n auűer auf sich selbst, d. h. die Áhnlichkeit mit ungebildeten Vorstellungen, diese sind ja auch ounanalysierbare Naturbegabimg«. Da m a n aber von dieser Sorté viel h a t — so kann sie nicht werthvoll seii) — denn der W e r t h der Dinge wird bestimmt durch ihr Rarsein." 3 0 Stiláris szempontból Székely n e m sok élvezetet n y ú j t olvasóinak; ez érthető is, hiszen feljegyzéseit csak s a j á t magának s z á n t a . Magyar nyelvű szövegeinél még nehezebben gördülnek német nyelvű írásai és ez a nehézkes németség sokszor megnehezíti filozófiai gondolatainak megértését, mivel ezeket általában német nyelven írta. Aki azonban a 21 30
14
Jegvzetkönyv, 1897—1898: 18—19. sztln. levél. Jelz.: Ms 5006/27. Uo.
stílustól függetleníteni t u d j a magát, é s a g o n d o l a t i t a r t a l m a t kíséri figyelemmel, az érdeklődéssel fogja olvasni minden sorát; van ezekben az odavetett filozófiai elmélkedésekben valami olyan vonás, ami Montaigne-re emlékeztet. 7. Filozófiai észrevételeinek és gondolatainak elemzése után t é r j ü n k rá Székely egy olyan működési körének bemutatására, ami ismét ú j a b b oldalról világítja meg őt: a M i n t a r a j z i s k o l á n , a későbbi [1908] Képzőművészeti Főiskolán töltött éveinek jellemzésére. — Székely, mint Piloty egyik legkiválóbb t a n í t v á n y a , külföldön számos
9 . Léda
és a hattyú.
1876.
a l k a l m a t és lehetőséget találhatott volna tehetségének kibontakozásához, de ő vállalva a múlt századi magyar művész-sors nehézségeit, idehaza keresett állást, és így j u t o t t a Mintarajziskola tanári k a t e d r á j á h o z [1871]. Pedagógus-lelkiismeretességéről jegyzetkönyvei lépten-nyomon t a n ú s k o d n a k . Óravázlatokat készít, gondosan feljegyzi tanári működésével kapcsolatos észrevételeit és tanítványai nevét. A legapróbb részletekre kiterjedő alapossággal kíséri figyelemmel tanítványai előmenetelét: feljegyzi hibáikat, jó tulajdonságaikat. Növendékeitől megkívánja, hogy b e n y ú j t o t t rajzaikat sajátkezűleg tintával írják alá és több, ehhez hasonló szokást, illetőleg követelményt honosít meg az iskolában. A jegyzetkönyvek a n y a g á n túl is számos a d a t o t találunk tanári működésével kapcsolatban. Ilyenek például az iskola igazgatójához intézett kérvényeinek, feljegyzéseinek fogalmazványai. Egyik feljegyzése a termek rossz megvilágításával kapcsolatos, egy másikban az épület fűtetlensége miatt panaszkodik s t b . Tanártársairól is többször tesz említést. 1902-ből származik például a következő jegyzetkönyvbeli részlet: ,.Aggházi — 15
szorgalmas, de n e m t u d tanítani, például vágynák nála 4ed évesek a kik semmit se fest e t t e k még — Gyulai — nem figuralista — ide dugta be a k o r m á n y — jóindulatú ember, d e m a g a m u t a t v a n e m eorrigál. Ballo — n e m t u d v á n componálni. nézetei gyerekesek, t e h á t a kezek rajzai ő magánál szerfölött kezdetlegesek — azonkívül — nem m u t a t , csak beszél a t a n í t v á n y a i h o z — Hegedűs talentumos ember, de m i u t á n Neográdyt is helyettesíti — Ballonál asszisztál — néha a szabad iskolában is eorrigál — azonkívül a rajztanárjelöltek II-dik ós III-dik osztályát és a I I I és IV éves nőosztályt — egy nagyon eln y a g g a t o t t ember — H a valaki megbetegszik, nincsen ki helyettesítse mi lesz ez oskolából
10. Madártaiiulinányok. Színes. 1890. körül
ha m a g a m megbetegszem ! Tallyesnitzky nem rajzol — az anatómiai t a n o k megértetése igen h i á n y o s — ezt is pótolni kell." (Ms 5006/29. sz. jegyzetkönyv, 10. sztln. lev.) A t a n á r i munka gyakorlati feladatain túl a p e d a g ó g i a e l v i k é r d é s e i is f o g l a l k o z t a t j á k . O volt az első Magyarországon, aki a r a j z o k t a t á s elvi kérdéseivel valóban alaposan foglalkozott. Az Akadémián őrzött Szókely-hagvaték annyira gazdag az ilyen vonatkozásokban, hogy ezekből a k á r egy kis r a j z o k t a t á s i enciklopédiát is össze lehetne állítani. — A természettudományos oktatás mellett tör pálcát és ezáltal, korát megelőzve, már h e t v e n évvel ezelőtt modern nevelési elveket vallott. Természettudományos érdeklődésére festék-kémiai és anyagismereti tapasztalatain túl Eötvös Loránd, a fizikus és Jules E t i e n n e Marey, a fiziológus is h a t h a t o t t . Legterjedelmesebb olvasmány-jegyzete talán é p p e n az, amit H e n r y T h o m a s Huxley természettudományi műveiből készített magának. Özv. Lándor T i v a d a r n é t ó l vásárolt kéziratos anyag egyik d a r a b j á n — tehát nem jegyzetkönyvben — olvassuk a következő idevágó észrevételt: 16
„Mit kellene egy gyermeknek tanulni úgy hogy ne mint most 4 elemi — 8 közép és 4 szakiskolai — t e h á t 16 évi tanulás u t á n egy kipréselt, tehetetlen — kedvetlen és keveset tudó — de a további tanulástól kedvét — erelyét elvesztett ember legyen, [bekezdés] í r á s — olvasás — kifejezés — motiváció, bírálat, analyzise a megértettnek és a meg nem é r t e t t n e k világos elválasztása. Kevés g r a m m a t i k a — n e m sok m a t h e m a t i k a . [bekezdés] (A m ú l t a t a k a t o n a segélyével a p a p és a jogtudós intézték — a jövőt az őstermelő és iparos segélyével az orvos és természettudós fogja intézni.) Tehát természettani és biológiai ismeretek terjesztessenek, de nem a k u t a t á s eredményeit absztrakt a l a k b a n adva, hanem a hozzá vezető a d a t o k a t ismertetve — a tanulási vágy tartassék éberen — a gondolat fejeztessék ki világosan." (A kéziratot, mivel önálló lap, nem t u d j u k datálni.)
11. Falkép-vázlatok a Lándor-hagyatékból. Különálló lap 8. A Lándor-féle g y ű j t e m é n y b ő l hozzánk került d o k u m e n t u m o k között találunk újságkivágatokat is, melyek Székely egy-egy képével kapcsolatosak. Bizonyára nincs meg itt minden olyan kritika, bírálat, ismertetés, ami a festő tárlataival, egy-egy képének kiállításával kapcsolatos, de tekintve azt, hogy sok külföldi újság is szerepel, sok olyan v a n i t t , aminek a megkeresése sok fáradságba kerülne. A Székelyre vonatkozó kritikáknál a z o n b a n sokkal érdekesebbek azok a feljegyzések, b í r á l a t o t tartalmazó j e g y z e t e k , amelyek nem rá v o n a t k o z n a k , h a n e m amelyeket ő t e t t meg egy-egy művésszel, műalkotással vagy művészi felfogással kapcsolatban. Székelyről feljegyezték, hogy Erdélyben „gúnyos megjegyzésekre kész f i a t a l művész volt". 3 1 A g ú n y sokszor az ítélet objektivitásának rovására megy, és valóban, Székely — jegyzetcinek t a n ú s á g a alapj á n — m e g t a r t o t t a e gunyoros, élesen bíráló m o d o r t élete végéig. Bírálatai sokszor túlzók. Munkácsyval kapcsolatban pl. több helyen félig méltatlankodó, félig gúnyos feljegyzéseket találunk. Bírálatai mégis — minden túlzásuk ellenére — rendkívül érdekesek, már csak a b b ó l a szempontból is, hogy eldöntsük: kire neheztelt Székely, kire h a r a g u d o t t , kit t a r t o t t nevetségesnek, és kinek képességeit, ismerte el. Elszórt kritikai megjegyzéseiből, észrevételeiből nem csekély terjedelmű k i a d v á n y t lehetne szerkeszteni. Bírálatok, kritikák f i a t a l a b b korából származó jegyzetkönyveiben is v a n n a k , de zömmel mégis azokban a J1
E m l í t i DOB.U JÁNOS: i. m. 103.
2 Büky: Székely Bertalan.
17
jegyzetkönyvekben lehet ilyeneket találni, melyeket idősebb korában készített. A „ f i a t a l o k " művészi felfogását nem t u d j a magáévá tenni és állandóan b í r á l a t t a l illeti. Kiss József költeményeinek illusztrációival kapcsolatosan 3 2 pl. a következőket í r j a : „Bis j e t z t hat man meistens das Wissen bezahlt, weil seine E r w e r b u n g viel kostet u n d a u c h sehr tauglich ist Gewissensachcn zu leisten, also die R a r i t ä t wurde bezahlt, — obige Publikation [Kiss J . költeményeinek említett kiadása — a közbeszúrás tőlem] — n e b s t mehrere seiner ausländischen Vorgänger ist ein Versuch die Ignoranz als etwas Rares, also Wertfolles [!] darzustellen — eine o f f e n b a r e Lüge, [bekezdés] Dieses Bestreben — d a s Minus als Plus auszugeben — also das Gewönliche als rar, d a s Leichte als schwer — d a s Verrenkte als normal, d a s Verrückte als gesund, involviert Rückschritt, Verkommen, n u r ; u n d die Verkommenheit selbst als zeitgemäss ausgeben — in dieses is [ !] wieder eine Lüge. Denn K u n s t soll Blüthe sein. Das Readme von Gesundheit . W a h l k r a f t , Intellect — u n d diese selbe K u n s t soll n u n auf e i n m a l Verwesung, Schwachköpfigkeit — vulgäre Wahlosigkeit [ !] sein. Diese Vertracktheit den Gestink als Wohlgeruch gelten haben zu wollen [egy á t h ú z o t t félsor u t á n ] u n d dieser Versuch oft a u c h mit Erfolg gekrönt zu sehen [a követk. oldalon] giebt Veranlassung zu bedenken ob unsere sogenannte K u l t u r a u c h wirklich etwas tauge. — [bekezdés] I n einem Witzblatt soll folgendes stehen: »Ich stelle ihnen Herrn N vor — er ist ein Genie, d e n n er weiß absolute nichts.« — [bekezdés] Dieses Misstrauen mit welchem man gegenüber d e m Wissen steht beweist die schlechte Qualität des Wissens — d a s bei den heutzutagigen Lernverhältnissen erreichbar ist — u n d b e t o n t — den Unverbildeten als schon am rechten Weg Seienden, [bekezdés] Verbildet, ungenügend gebildet sein ist Unglück — aber die Negation davon — das gar nicht gebildet sein als etwas Positives auszugeben, dazu gehört eben die Confusion von heutzutage, [bekezdés] Angeborene Vortheile des höheren Talents, auch erworbene Vortheile des fleissig erlernt Habens, will den Neid nicht gelten lassen. Keiner soll einen Vorzug vor dem anderen haben, dieses ist als Merkmal der Gegenwart, [a követk. oldalon] in Amerika schon als Staatsgrundsatz geltend — ist sie n u n a u c h bei uns eingebürgert — »alles wird gleich« — dieses auf das Intellektuelle übertragen heisst aber soviel wie: alles wird mittelmässig — ja untermittelmässig — schlecht, [bekezdés] Und da bei diesen Verfahren dem Einzelne kein leitendes Ziel bleibt — denn alles bessere führt ja kein Vortheil mit sich — so ist Vervollkommnung wegen Mangelan Ziel ausgeschlossen. Keine Tradition — keine Autorit ä t — kein Ziel! a b e r so geht es absolute nicht — m a n n i m m t also eine falsche kurze Traditionmode an — der Ignorante wird Autorität und da ohne Ziel das Streben aufh ö r t — wird das Ziel ein ewig Wechselndes — Kurzathmiges — die Mode wird das Ziel — ein keine Gründe habendes, nichtconsequentes Etwas — d a s nicht ergründet werden k a n n — [bekezdés] E h e m a l s war das Ziel ein allgemeines Wissen, später ein partielles Wissen (Impression-ton), jetzt ist das Nichtwissen was m a n versucht bezahlen zu lassen. — Prosit ! 33 A következő idézetből kitűnik, hogy a fiatalok művészi tárgy választása és a régi t é m á k állítólagos kimerülésének p r o b l é m á j a is foglalkoztatta kritikai szellemét: „ l m Leben Steinle's wird e r w ä h n t , dass ihn sein Lehrer Kuppelwieser vom Anfange her Fiesole nachzeichnen liess. Also einen a b s t r a k t e n Stoff — a b s t r a k t dargestellt — liess er kopieren — so k a m es d a ß Steinle's K u n s t keine echte Lebensfähigkeit aufweist. Die Lebendigkeit des Lebens soll m a n erfahren lernen, weil man a b e r diese schwierige Sache n i c h t zugleich filmen, (halbdunkel — F a r b e — Vortrag in sich begreifend), attaquieren k a n n so wird man bald d a r a u f geführt es einzelweise zu versuchen — vorest mit der Linie — weil dieses am wenigsten Apparate erfordert, ein bei sich geführtes Skizzenbuch u n d Blei — t h u t es v o l l k o m m e n . Wann heildunkel — aber monochrom gemahlt oder mindestens in 2 Kreiden auf m i t t e l t o n und zwar — u m Urtheil zu bilden viele Versionen desselben Sujets — wie m a n a u c h durch vielfache Linienversuche — auf das Wesen der Linien k o m m t — [bekezdés] weiterhin Tonigkeit (Monochromie überführen in Farbe, F a r b e überführen in Tonigkeit — mit der Helligkeit steigt die Farbigkeit) — Der Vortrag — Sauberkeit — S c h m u t z — texturlos — texturig — schichtelos — schichtig — breit — enge — und so weiter — Weil m a n m i t dem erzählerischen Gehalt nicht umzugehen verstand — so w u r d e diesem Veracht e r k l ä r t — und mit d e m Schimpfnahmen »anekdote« belegt — so dass m a n bestrebt ist sujeetlose Bilder zu malen — dieses is[t] aber nicht mög33 A szóban forgó k i a d v á n y : Kiss JÓZSEF költeményei. Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Holíósy Simon, Réti István és Thorma J á n o s képeivel. Bp. 1897. Révai k. 191. 1. 30. t. 11 Jegyzetkönyv 1897-ből, 18—8. sztln. lev. Jelz.: Ms 5006/27. Néha ilyen ironikus példázódást írt le a „fiatalokk a l " kapcsolatban: „Végy egy szimpla frátert - - fehér papiroson és szénen szűrd át — hagyd ázni félévig müncheni sörbe — mártsd Párisi sauceba — a d j hozzá két m ű b a r á t i dijjat — tedd száradni a kiállításba — egy pár journalistikus tojással habard fel és n é m i »fővárosi szellem« hozzáadásával kész az ú j nemzedék festészete." (A Lándor-liagyatékból, különálló lapon.)
18
lieh [a követk. oldalon] das Sujet k a n n unbedeutend sein — u m a n d e r e n künstlerischen Qualitäten nicht im Wege zu sein — aber Sujetloses zu mahlen ist unmöglich — u n bedeutendes Sujet ist auch noch erträglich wenn durch Vorhandensein von künstlerischen Qualitäten aufgewogen — aber unbedeutendes Sujet — keine F o r m — schlechtes Helldunkel — Schmutz s t a t t F a r b e — Sudelei s t a t t V o r t r a g — wie wir heutzutage sehen kann nimmermehr K u n s t ergeben, [bekezdés] Das religiöse Sujet ist stark verbraucht abgedroschen — erschöpft — ohne Noth mische m a n sich nicht hinein — andere S t o f f e geschichtlichem I n h a l t s haben zu wenig allgemeines Interesse — die Genrestoffc u n d Etnographisches noch weniger — die Sujets sind grösstentheils verbraucht — Sujetlosigkeit (wenn sie möglich wäre) h ä t t e auch kein Vortheil, das heisst, es würde alle Vortheile
12. Tájkép-tanulmány die ein gutes Sujet mit sich bringt, entbehren. H e u t z u t a g e ist m a n schleeht d a r u m m i t dem Stoffkreis — besser h a t er die Landschaft." 3 4 Más, vele egykorú művészek rajztechnikájáról, ecsetkezeléséről, az ábrázolással kapcsolatos felfogásáról [Munkácsy] is gyakran m o n d bírálatot Székely. A Lándorh a g y a t é k b a n találjuk egy különálló jegyzetköteg egyik lapján a következőket: „A realista lefest egy hordót — n é h á n y barna dongát és n é h á n y abroncsot — ez egy közönséges hordó lesz — lcgföllebb, ha a fa rothadását a vas rozsdásodási fokát oda festi — lesz belőle egy »intim« hordó — de hogyan lehetne egy hordó öregapja szellemét megfesteni — ez érzületi — t e h á t symbolistikus feladat — a míg a festék nedves, egy nagy ecsettel horizontális vonalakkal végigsöpör r a j t a — ez a d j a a hordó szellemét — ha a z t á n még vertikálisan is végigsöpör r a j t a , kész a hordó öreg a p j a szelleme — ezt felírtam, mert jól illusztrálja egy értéktelen tárgynak átswindlizését úgynevezett érdekesre egy ostoba eljárás által — lásd a Milton p o f á j á t . " 3 5 9. Az Akadémia K ö n y v t á r é b a n őrzött Székely-dokumentumok nemcsak részleteikben, szöveg szerint i mondanivalóikban jellemzők Székely Bertalanra, de összességükben is. Nincs t a l á n még egy olyan magyar festő, kinek műhelytitkaiba olyan közvetlen betekintést nyerhetnénk, mint Székelyébe. Egyes írók, művészek szokása, hogy legelső fogalmazv á n y a i k a t megsemmisítik, és csak a letisztázott kéziratot teszik el. Ez azzal a h á t r á n n y a l " Jegy zetkünyv 1887-ből, 20—1. sztln. lev. Jelzet mint fent. ss Igen durva hangit máltatlankodást találunk Munkácsy sikereivel kapcsolatban az 1880-ból származó jegyzetkönyvben is: 41—2. sztln. lev. E jegyzetkönyv jelzete: Ms 5000/23.
2*
19
j á r , h o g y a szellemi a l k o t á s genezise, a j a v í t g a t á s o k és p r ó b á l g a t á s o k l á t h a t a t l a n n á váln a k , elvesznek s z á m u n k r a . Székelynél n e m így v a n , ő a legkisebb p a p i r f e c n i t is r á n k h a g y t a , a m i t csak í r á s á v a l l á t o t t el. A d o k u m e n t u m o k e s a j á t o s jellege hozzásegít és feljogosít b e n n ü n k e t a r r a , hogy Székely a l k o t ó m u n k á j a jellegzetességeiről, sőt m a g á n a k a m ű v é s z n e k j e l l e m é r ő l szóljunk n é h á n y szót. D O B A I is h o z z á j á r u l t e k é r d é s megv i l á g í t á s á h o z említett t a n u l m á n y á b a n : ,,Székelv Bertalan művészetének bizonyos érzelmi-értelmi kettősségét m á r m e g s z o k o t t dolog említeni. E l m é j é n e k szertelen elméleti h a j l a m a , mely f á r a d h a t a t l a n u l k u t a t t a a t ö r v é n y általánosságát, művészi m u n k á j á t
13. Fa-tanulmányok s o k s z o r valóban megnehezítette, k é p z e l e t é n e k szárnyalását n é h a b é n í t o t t a , m ű v é s z e t e egészének a z o n b a n mégis n a g y előnyére s z o l g á l t . " 3 6 DoBAinak ez a megállapítása t u l a j d o n k é p p e n P E T R O V I C S E L E K által m á r 1 9 3 G - b a n leírt sorok kis módosítással való á t v é t e l e : „Az intuíció és az értelem h a r c a . . . . m i n d e n n a g y o b b k u l t u r á j ú művész lelkében m e g ú j u l . A szerencséseknél a z o n b a n a küzdelem kiegyenlítődéssel végződik és a művészi e r e d m é n y b e n helyreáll az e g y e n s ú l y . " 3 7 Mi azzal egészítjük ki Székely jellemzését, hogy utf lünk i n t r o v e r t á l t , önmegfigyelő v o l t á r a . G o n d o l a t a i n a k , g o n d o l a t f o s z l á n y a i n a k vagy l á t o m á s a i n a k , egy-egy hirtelen f o r m á t ö l t ö t t f a n t á z i a k é p é n e k ilyen precíz rögzítésérc csak olyan valaki képes, aki " DOBAI JÁNOS: Székely B e r t a l a n . (A M ű c s a r n o k Székely-kiállításának k a t a l ó g u s á b a n . ) Bp. 1955. 14. " PETROVICS ELEK: Székely Bertalan j e l l e m r a j z á h o z . B p . 1936. F r a n k l i n . 29.
20
állandóan figyeli önmagát. — Egy másik t u l a j d o n s á g a , amit jegyzőkönyvei elárulnak az, hogy érdeklődését, energiáját rendszerint egyetlen irányba állítja. Ez a beállítottság természetesen csak egy ideig t a r t , de ilyenkor nagyon intenzív. Egyik időszakában csak Zrínyit rajzol, máskor viszont csak lebegő a l a k o k a t tervez freskóihoz; egyszer csak azzal foglalkozik, hogy a múzeumokat j á r j a — ilyenkor jegyzetkönyveit műemlékek és muzeáliák részletes leírása tölti ki — más alkalommal viszont filozófiai kérdésekkel törődik — ilyenkor hosszú oldalakon keresztül filozófiai elmélkedéseit jegyzi fel. Bizonyos lüktetést, állandó nekibuzdulást és újrakezdést, figyelhetünk meg életművében. Szerteágazó érdeklődésének fonalai itt-ott megszakadnak, de sokszor csak azért, hogy egy-két év m ú l t á v a l újra jelentkezzenek és folytatódjanak. — T o v á b b i tulajdonsága: elemző h a j l a m a . H a megfigyeljük írását azt tapasztaljuk, hogy olyan szavakat is, melyek felbont h a t a t l a n u l egyek, néha több részre tagol. Mondatait is szakaszokra tagolja, ezért írását m i n d u n t a l a n gondolatjelek t a r k í t j á k . Amilyen az írásmódja, olyan egész életműve is: száz és ezer apró megfigyelésből, önmagában kialakított készségből épül fel egy-egy olyan m ű , mint a Zrínyi kirohanása vagy mint az Egri nők. Talán ezért is nem érti meg azokat a festőket, akik a részismeretek ilyen h a t a l m a s .,kapitálisa" nélkül akarnak képet festeni. Még egy fontos tulajdonságát elemezhetjük ki írásaiból. H a megfigyeljük ezeket az egy-két, oldalas feljegyzéseket és észrevételeket, a z t tapasztaljuk, hogy mindegyiknek van valami csattanója, valami olyan érdekes, t é n y megállapító befejezése, ami az olvasó érdeklődését éppen ezeken a helyeken köti le. E z azt bizonyítja, hogy nemcsak az elemzés képességével rendelkezik, hanem nagyvonalú szintézisre is képes. Nagyvonalú szintézisek festményei és freskói is. Vázlatainak nagy száma az előbb említett t u l a j d o n s á g r a utal, véglegesen kidolgozott műalkotásai viszont az u t ó b b említett tulajdonságának megléte mellett szólnak. Ezzel t a n u l m á n y u n k végére értünk. B e m u t a t t u k az Akadémia Székely-dokument u m a i n a k sokrétűségét 3 8 , és reméljük, hogy Székely-kutatóink az itt közöltek átolvasásával megfelelő t á j é k o z t a t á s t nyernek a hagyaték jellegéről ós esetleg némi ösztönzést merítenek maguknak belőle további Székely-kutatásaikhoz. 3 9
" Rövid ismertetésünkben nem is érintettük a Székellyel kapcsolatos okiratokat (kinevezések, h a g y a t é k i ügyek, Ipolyi d í j stb.), pedig ilyen is jócskán található a h a g y a t é k b a n . •» Ez ütőn mondok köszönetet lektoraimnak: DÁVID KATALINnak és E. CSANAK DóuÁnak. Köszönetet mondok továbbá BORDÁCSNÉ HAULISCH LENKÉnek is, aki nem volt ugyan hivatalos lektorom, de aki mégis szívesen átolvasta a készülő tanulmányt és bírálatot mondott róla. Mindannylójuk tanácsait és észrevételeit több helyen felhasználtam. 1!. II.
21
A FELHASZNÁLT IRODALOM
Aradi Nóra : A m a g y a r történelmi festészet 1880—1919-ig: A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve. 1954/1955. Aradi Nóra : A polgári kultúra hanyatlásának főbb jelenségei a magyar képzőművészetben: Művészettörténeti Értesítő. 5/1956. 295—300. Aradi Nóra : Száz kép a magyar történelemből. Bp. 1955. Bordácsné Haulisch Lenke : Székely Bertalan (1835—1910): Művészet. 1/1960. 3—4. Bordácsné Haulisch Lenke : Székelv Bertalan: Savanarola máglyahalála: A Magyar Nemzeti Galéria közleményei. 1/1959. 167—8. Bordácsné Haulisch Lenke : Vázlatok Székely Bertalan Forrás című festményéhez: A Magyar Nemzeti Galéria közleményei. 2/1960. 179—80. Czimmer Károly : A szegedi fogadalmi templom környékének rendezése és belső ornamentikája. Szeged, 1926. — Klny. a Szegedi Naplóból. Dávid Katalin : A Művészettörténeti Dokumentációs Központ a d a t t á r a : Művészettörténeti Értesítő. 6/1957. 319—21. Dohai János : Székely Bertalan. Bp. 1955. Dohai János .-Székely Bertalan. (A Műcsarnok Székely-kiállításának katalógusában.) Bp., 1955. Dohai János: Székely Bertalan művészi arculatának kialakulásáról: Művészettörténeti Értesítő. 5/1956. 97—115. Kötvös József költeményei. Illusztrálta: Székely Bertalan és Keleti Gusztáv. Pest, 1868. Gerecze Péter : A pécsi székesegyház és falfestményei. Pécs, 1891. Oerő Ödön : Székely Bertalan. Bp., 1913. Gerszi Teréz : A m a g y a r kőrajzolás története a X I X . században. Bp., 1960. Juhász Antal : Székely Bertalan. (A szadai Székely-múzeum prospektusa.) Vác, 1962. Lyka Károly : N a g y magyar művészek. Bp., 1957. Lyka Károly : T ö r t é n e t i festészetünk az elnyomatás korában: Ű j idők. 1942. 544. Maksay László : Székely Bertalan. Bp., 1953. Maksay László : Székelv Bertalan a naturalizmusról: Művészettörténeti Értesítő. 9/1960. 314—5. Nagy Sándor: Székely Bertalan-emlékkiállítás a Műcsarnokban. Bp., 1911. Nagy Zsuzsa : P e t ő f i illusztrációk: Magyar Művészettörténeti Munkaközösség É v k ö n y v e 1952. Bp., 1953. Nikelszky Géza : A Zsolnay-gyár művészete. Pécs, 1959. Palágyi Menyhért : Székely Bertalan és a „festészet aesthetikája". Bp., 1910. Pataky Dénes : Székely Bertalan rajzai: Művészettörténeti Értesítő. 4/1955. 252—5. Pénzes Balduin : A kilencszázéves Tihany. (Székely Bertalan festményei a Tihanyi apátság templomában.): Vigilia. 20/1955. 171 — 7. Petrovics Elek : Székely Bertalan jellemrajzához. Bp., 1936. Pogány Ö. Gábor : Magyar festészet a X I X . században. Bp., 1955. Pogány ö. Gábor : Magyar festészet a X X . században. Bp., 1959. Radnai Rezső : Székely Bertalan emlékezete. Szombathely, 1936. — Klny. a Szombathelyi Premontrei Gimnázium értesítőjéből. Sprenger Mária : Eredeti művészlevelek hivatalos iratok között: Művészettörténeti Értesítő. 7/1958. 293—4. Supka Magdolna : Szemlér Mihály: Művészettörténeti tanulmányok. (Szerk.: Dávid Katalin.) Bp., 1957. Székely Bertalan : A figurális rajz és festés elvei. Bp., 1877. Szunyoghy Farkas : Székely Bertalan falfestményei a kecskeméti városházán. Bp., 1935. — Klny. a Magyar Művészetből. Vita Székely Bertalan művészetének történelmi helyéről. Összeáll.: Zádor Anna : Művészettörténeti Értesítő. 5/1956. 69—72.
B E R T A L A N S Z E K E L Y S S C H R I F T L I C H E R NACHLASS I N D E R H A N D S C H R I F . TENABTETLUNG D E R B I B L I O T H E K D E R U N G A R I S C H E N A K A D E M I E D E R WISSENSCHAFTEN Bertalan Székely (1835— 1910) spielte eine hervorragende Rolle in der Geschichte d e r ungarischen historischen Malerei des vergangenen J a h r h u n d e r t s . Seine Gemälde, Zeichnungen u n d Fresken sind Zeugnisse seines unermüdlichen Fleisses, seiner künstlerischen Vielseitigkeit u n d P r o d u k t i v i t ä t . E r gehört zu den Wenigen, von denen ausser künstlerischen Werken a u c h ein reicher schriftlicher Nachlass auf uns gekommen ist. E s ist bedauerlich, dass dieser Nachlass sich mit der Zeit zerstreute: ein Teil davon gelangte in das Archiv der Ungarischen Nationalgalerie, einige F r a g m e n t e befinden sich noch immer im Privatbesitz, ein bedeutender Teil wurde jedoch von der Handschriftcnabteilung der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften erworben. E s lohnt sich diesem schriftlichen Nachlass Aufmerksamkeit zu schenken, weil dieser das Privatleben des Künstlers, seine Ateliergeheimnisse u n d seine Weltanschauung von bisher unbekannten Seiten erhellt. I n diesem kurzen Aufsatz möchten wir nur jenen Teil seines schriftlichen Nachlasses beschreiben, welcher sich in der Handschriftcnabteilung der Akademischen Bibliothek (im weiteren : A b t e i l u n g ) befindet. — Die ersten der Székelyschcn H a n d schriften kamen noch zu Lebzeiten des Künstlers in den Besitz der Abteilung. Vor 1945 wollte die Akademie den schriftlichen Nachlass Székelys herausgeben, aber soheiterte dieses U n t e r n e h m e n infolge der Kriegsschwierigkeiten, j a sogar sind m a n c h e dieser zu verlegenden Handschriften und Notizbücher verloren gegangen. Ein Teil von dem vermissten Material wurde später in dem alten Hauptsekretariatsarchiv aufgefunden und gleichfalls in den Bestand der Abteilung eingereiht. Die d r i t t e Schicht dieser Székelyschcn Handschriften verdanken wir der Witwe von Tivadar Lándor. Lándor war Székelys bedeutendster Mezän, seine Witwe v e r k a u f t e zu drei verschiedenen Zeitpunkten H a n d schriften Székelys an die Abteilung. Diese gefundenen u n d gekauften Handschriften sind grösstenteils N o t i z b ü c h e r . Sie heissen so ihres I n h a l t e s wegen, jedoch passt der Ausdruck n u r halbwegs zu derer Bezeichnung, da sich in diesen Notizbüchern auch viele Skizzen befinden. Mit Recht könnten diese H a n d s c h r i f t e n b ä n d e auch Skizzenbücher g e n a n n t werden. Betrachtet m a n die 13 Illustrationen dieses Aufsatzes etwas n ä h e r , so k a n n m a n sich sofort einen genauen Begriff bilden über die äussere Form dieser Skizzen. E s sind das überhaupt graue Bleistiftzeichnungen, manche von ihnen jedoch mit Kohle oder F a r b s t i f t gemacht, einige zeigen sogar Merkmale weisser Pinselstrichc. Neben den Skizzen finden wir fast immer kürzere oder längere R a n d n o t e n u n d Randbemerkungen. Diese Bemerkungen und Noten sowie alle anderen Aufzeichnungen sind teils in imgarischer, teils in deutscher Sprache geschrieben. Das erste Notizbuch s t a m m t aus dem J a h r e 1862, d a s letzte a u s 1904. Einige Angaben weisen d a r a u f h i n , dass Székely für sich selbstauch vor 1862 Aufzeichnungen gemacht iiatte. Sicherlich setzte er das Festhalten seiner Gedanken u n d Bemerkungen zeitlebens fort. Allerdings bezieht sich das Material der Notizbücher n u r auf die Zeit zwischen 1862—1904. Die Abteilung enthält 49 Notizbücher, hinzu kommen noch 3 Notizbuchfragmente; in den letzten J a h r e n sind fast alle restauriert u n d eingebunden worden. — Dieser Nachlass bestehet aber nicht nur aus diesen Notizbüchern u n d einigen früher verschafften Einzelhandschriften; er umfasst auch viele, an Székely gesandte Briefe, Handscliriftenfeuille u n d Zeitungsausschnitte. Was f ü r Eintrags- u n d Aufzeichnungsthemen sind in diesen Notizbüchern zu unterscheiden? I m Aufsatz ist diese Frage a m meisten ausgearbeitet . Eine ausführliehe u n d detaillierte Antwort auf diese Frage ist nötig — u n d d a s ist das eigentliche Ziel dos Auf23
satzes — damit die Forseher und Fachleute schon auf Grund dieses Aufsatzes feststellen k ö n n e n , was sie von d e m Székely-Nachlass der Akademischen Bibliothek erhoffen dürfen. Der Aufsatz ist a u f numerierte Absätze eingeteilt worden, jeder einzelne Absatz befasst sich mit einem thematisch b e s t i m m t e n Handschriften- bzw. Aufzeichnungskomplex. Zahlreiche D a t e n werfen Licht auf die Einzelheiten von S z é k e l y s L o b e n . Somit besitzen diese Notizbücher einen gewissen Tagebuchcharakter, wo des Künstlers alltägliche Problome bzw. Schwierigkeiten aufgezeichnet wurden, wenn auch gar h ä u f i g a u f eine gelegentliche, fragmentarische Weise. Der erste Absatz befasst sich mit diesen biographischen A n g a b e n . — Der zweite Absatz fasst jene Angaben zusammen, die sich a u f Székelys K ü n s t l e r k o l l e g e n , P r o f e s s o r e n u n d F r e u n d e beziehen. — Der dritte stellt u n s j e n e E i n t r ä g e u n d Anmerkungen dar, die Székelys B e l e s e n h e i t beweisen und er liefert Daten über sein Interesse nicht nur für die F a c h l i t e r a t u r über die K u n s t , sondern a u c h für Neuerscheinungen allgemeiner Art. — Die E n t w i c k l u n g v o m S z é k e l y s k ü n s t l e r i s c h e n G e n i u s wird im vierten Absatz geschildert. Ein u n d dieselbe Komposition h a t Dutzende entsprechende Skizzen; so ist. es also möglich, Székelys künstlerische Entwicklung von Gemälde zu Gemälde zu verfolgen u n d sogar die Entwicklungsetappe einzelner Gemälde in chronologischer Ordnung zu studieren. Die E r k l ä r u n g e n am R a n d e der Skizzen bieten dazu ein recht gutes Material. — Székely war a b e r nicht nur ein K ü n s t l e r , sondern auch ein K u n s t W i s s e n s c h a f t l e r und Ä s t h e t . Der f ü n f t e Absatz liefert Angaben zur Beleuchtung dieser Seite seines Charakters. — Wie der sechste Absatz beweist, ragt die Allgemeinbildung Székelys weit über das Bildimgsniveau seiner Zeitgenossen hinaus. E r beschäftigt sich mit schweren p h i l o s o p h i s c h e n F r a g e n , nicht aber als Liebhaber, sondern als fachkundiger D e n k e r mit schöpferischer Begabung. E r h a t sein eigenes Gedankens y s t e m und das diesbezügliche Material der Notizbücher erhellt ganz genügend die Umrisse dieser Székelyschen Philosophie. — Der siebente Absatz bezieht sich auf die J a h r e s e i n e s P r o f e s s o r s t s u n d Direktorats an der Musterzeichnenschule zu B u d a p e s t . Diesbetreffend wird auch d a s Material der Einzelhandschriften mehrmals zitiert . — Der a c h t e Absatz stellt u n s die Züge des kritischen Geistes von Székely d a r . Der Künstler war ein ironischer und h ö h n e n d e r K r i t i k e r ; oft fehlte zwar die Gerechtigkeit in seinen kritischen Meinungen. Dieser subjektive Ton seiner Kritik erk l ä r t sich vor allem a u s den Lebensschwierigkeiten des Künstlers, a u s den Meinungen ü b e r sein Talent u n d a u s der Situation, die durch die zeitgenössischen künstlerischen S t r ö m u n g e n bzw. Tendenzen hervorgerufen wurde. — Der Nachlass, als ein z u s a m menhängendes Ganze, liefert den Ausgangspunkt f ü r unsere Erörterungen im n e u n t e n Absatz. Aus dem A u f b a u und der systhematischen Ordnung des Materials, ferner a u s d e r Reihenfolge u n d Rangliste der Themen in diesen Notizbüchern k a n n m a n auf die P e r s o n a l i t ä t d e s K ü n s t l e r s schliessen. Mit diesen letzten Angaben im n e u n t e n Absätze wollten wir die A u f m e r k s a m k e i t auch auf diese psychologisch-charakterologischen Beziehungen des Nachlasses lenken.
62.55661 Akadémiai Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bernát György
1>4
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI 1. Haraszthy G y u l a : A 130 éves Akadémiai Könyvtár. Bp. 1956. 2. Berlász Jenő—Szakmáryné N é m e t h Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. Bp. 1956. 3. Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957. 4. Berlász J o n ő : Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. B p . 1957. 5. Haraszthy G y u l a : Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései. Bp. 1958. 6. Gergely Pál: Arany János és az Akadémia. Bp. 1958. 7. Moravek E n d r e : Die neuen ungarischen Bibliotlieksnormen. Wien 1957. 8. Szakmáryné Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. B p . 1958. 9. Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Bp. 1958. 10. Csapodi Csaba: Könyvlconzerrálás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1958. 11. Moravek E n d r e : Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából. Bp. 1958. 12. Szakmáryné N é m e t h Mária: A központi folyóiratcímjcgyzék kérdései. Bp. 1959. 13. Csapodi Csaba: L'avenir des périodiqucs scientifiques. La Haye 1958. 14. F. Csanak D ó r a : Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig. Bp. 1959. 15. Moravek Endre—Weger I m r e : Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára. Bp. 1959. 16. Csapodi Csaba: Der geographische Begriff im- Katalogsystem der Bibliothek. W ion 1959. 17. Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban. Bp. 1959. 18. Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka. Bp. 1960. 19. Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. Bp. 1960. 20. Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban. — Les sciences sociales hongroises dans les publications de l'Unesco. Bp. 1960. 21. Gergely Pál: Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1961. 22. Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1961. 23. Sarlóska Vince E r n ő : Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumentumok. Bp. 1961. 24. Csapodi C s a b a : Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? B p . 1961. 25. Moravek E n d r e — Weger I m r e : Abbreviaturae Cyrillicae. Bp. 1961. 26. Rásonyi László : A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. Bp. 1962. 27. Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvgyűjteménye és fotólaboratóriuma. Bp. 1962. 28. F r á t e r J á n o s n é : ,,Nemzeti részvét emelte". Bp. 1962. 29. B ü k y Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában. Bp. 1962.
