I. Nyelvváltozatok 5. Nyelvjárástípusok II.
S
zékely a vasútállomáson a jegyváltó ablaknál: Kérek egy jegyet. Hova? kérdi az eladó. Ejsz ide a kezembe. Ha azt mondom, nyelvjárás, mi jut elôször eszedbe? A mai határokon kívül rekedtek hagyományrz nyelvváltozata? Egy székely vicc? Egy öreg, falusi bácsika? A palócok? Ebben a leckében tovább szeretnénk bôvíteni a nyelvjárásokról való tudásodat, északról utazva a Székelyföldig. Mindezek a viccek nem a gúnyt szolgálják, hanem a különlegesre és egyben az értékesre való rácsodálkozás örömét.
5.1. A tiszai nyelvjárástípus Az ë-zés és az í-zés ebben a nyelvjárástípusban is erôs, emellett záródó kettôshangzókkal találkozunk (hóu hó), illetve a kettôshangzó elsô eleme gyakran nyíltabbá válik (jau jó). Az ú és az gyakoribb, mint a köznyelvben (útat). Az é helyett í-t találunk (kík kék). Egységesen j-zik a nyelvjárás, azaz l helyett j-t használ (jány). A szótagzáró n, ny sokszor beleolvad az elôtte álló magánhangzóba (má már, legí legény). Jellemzek a hajcsa, lássa (hajtja, látja) tárgyas alakok. Írd be a táblázatba a tiszai nyelvjárási jelenségek nevét! Nyelvjárási jelenség
Példa sau só szíp szép nyúlat szobábúl, fejtl pájinka
5.2. Az északkeleti nyelvjárástípus Ez a típus is több nyelvjárásra oszlik. Az északkeleti nyelvjárásban a mássalhangzó ritkán válik hosszúvá, illetve Abaújban ilyenek egyáltalán nincsenek (hoszu, katan, semi hosszú, kattan, semmi). Az í, ú, sokszor rövidül (tiz, ut). A honnan kérdésre -búl/-bl, -túl/-tl, -rúl/-rl, míg a hol/hová kérdésre -nul/-nül (karóunúl), -nál/ -nél (Jánoséknál Jánosékhoz) toldalékkal ellátott szavak felelnek. A Tiszától nyugatra is jelen vannak a mondi, tudi, láti alakok. Az udvarias jjék/üjjík le! ikes felszólító módú alak itt is elfordul. lakítsd át a köznyelvi mondatok aláhúzott szavait északkeleti nyelvjárású A vá! A vödör Péternél van. A lovakat a kúthoz vidd!
34
5.3. Mezôségi nyelvjárástípus A mezôségiben az í-zés mellett e-zés, néhol é-zés, de a Küküllôk vidékén az a-zás jellemzô (malam malom, botat botot). Kalotaszegen ë-zô és í-zô formákkal találkozunk. L + s helyett r + s hangkapcsolat hallhat (ersôü elsô). A hol/hová kérdésre a -bo/-bö, -ro/-rö, -to/-tö toldalékolt szavak felelnek (házbo, erdörö). A nyelvterület j-zô, Dés környékén a v zöngésít (élesz vót, ödven). A hosszú magánhangzókat röviden ejtik (tetö, karo). Jellemzô a hosszabb igealakok használata (teszen, viszen tesz, visz), a hatrozott ragozás T/1.-ben: vetük, aduk. Szintén régebbi maradvány az elbeszélô múlt idô (tevék, járék), de az udvarias jjék lë! alak is. Írd be a nyelvjárási jelenségekhez a megadott példák közül a megfelelôt! lányto
viszen
Példa
ostar
hëtfö
mostaha
orso
Nyelvjárási jelenség a-zás -bo/-bö, -ro/-rö, -to/-tö toldalékok hosszú magánhangzók rövidülése hosszabb igealakok használata
5.4. Székely és csángó nyelvjárástípus A moldvai székelyek, csángók nyelvjárására erôsebben hatott a román nyelv, viszont elzártsága miatt több ôsi formát ôrzött meg. A csángók és az erdélyi székelyek számos rokonságot mutatnak. Csík (ë, é), Udvarhely megye (ö, é), Háromszék és a csángó részek (e, é) uralkodó magánhangzói eltérôek, a csángóknál a nyílt a-zás is jellemzô. Az északi csángóknál megjelenik a gy helyetti dzs (dzserek), a ty helyetti cs (haccsú), és s helyett sziszeg (maszt most). Egyes vidékeken hosszú magánhangzók, máshol kettôshangzók vannak. A dunántúlihoz hasonlóan az e helyett a nyílt ä-t használják, illetve az á elôtti a hang illabiális (åpám, kåpál). A nyelvjárás j-zô (mejj mell, kazaj kazal). A honnan kérdésre rövid magnhangzs toldalékokkal elltott szavak felelnek: -bul/-bül, -tul/-tül, -rul/-rül. A hol és hová kérdésre -nit, -ni, illetve -núl toldalékos szavakkal válaszol (Papéknit Papéknál, Mihájékni Mihályékhoz). A -val/-vel toldalék v-je nem hasonul: rëgvel. Az -n személyragos hosszabb alakok használatosak (tëszën), illetve tárgyas ragozásban a felszólító módú alakok jelennek meg kijelentô módban is (eltilcsák). Itt is használják az elbeszélô múltat (Onnan jövénk), vannak összevont alakok is (ëtt evett, vettem vetettem). Írd le székelyesen a következô szavakat, mondatokat! Most érkeztek.
mutatjuk
bottal
megy
Péterékhez
szöggel
35
I. Nyelvváltozatok Feladatok 1.
Alakítsd át a köznyelvi szavakat a tiszai és az északkeleti nyelvjárásnak megfelelôen! Köznyelvi forma
Tiszai nyelvjárás
Északkeleti nyelvjárás
négyrôl futsz, tudsz fék, lép Elemér
2.
Kösd össze a Bks megyei Biharugrn hasznlt tiszai tájsza vakat köznyelvi változatukkal! Biharugra, Békés megye: gajbics
ringli
napraforgó
fôzôlap
nôvér, nagynéni fuszula bújjbeli
nena
kuszkudál
füles kanna
ruhanem görbe
rica
3.
pécéz
kandli
csiklandoz
kijelöl
nagyon vékony
Írd a következô székely találós kérdések és a szamosháti szólások, közmondások után, hogy mire vonatkoznak, mit jelentenek! Sok lába van az ótárnak, mindennap réjta áldoznak. Nyárba kert likán kukucsol, télbe vízbe csubukol. Rossz juh az, aki a maga gyapját el nem bírja. Szenygyörnap után kalapáccsá se lehetne visszavarrni a füvet.
4.
rd t Mikes Kelemen 37. trkorszgi levelt mai magyar kznyelvre! Add be szor galmi feladatknt tanrodnak!
36
5.
Melyik szót rejthetik a székely és csángó nyelvjárások ugyanazon szóra vonatkozó elnevezései? -olló
-gidó gödölye
-fiú cega
-fióka
jéd
cegello
Érdekesség Székely lélekkönnyítések: Hogy a ráksúly!, A nyüvek egyék meg!, Hogy a csoma vigyen el!
jédocska
cicuja
Megoldás:
6.
Pótold a következô szöveget az északkeleti nyelvjárás tájszavaival, szerkezeteivel a grammatikai helyzetnek megfelelôen! (A szavak gyjtôhelyei: Miskolc, Bánhorváti, Ricse, Mezôszemere, Uppony.) csikar a hasa ráfér
ámbitus
bolynyik
kislábomujja
kuszpitol
kellesz
Jaj, nénémasszony, jöjjön ki az
pampuska egy kicsit beszélgetni!
Képzelje, tegnap belerúgtam egy köbe, azóta fáj a
. Azt hiszem, el
menni a doktorhoz. Na megyek, sütök egy kis Aztán kimosom a
, már
mosás. Az a
pákosztos
. egy alapos
kisonokám is ebbe törölte a kezét a minap. A múltkor
meg addig
, míg megtalálta a dédi régi kalapját, oszt abba rohan-
gált. Jaj, milyen
vagyok, mintha sosem fésülködtem volna. Na, de
jót beszélgettünk! Isten ággya!
7.
Rendeld a jelentésekhez a csángó szavakat! A toldaléko lás is segíthet a megfejtésben. Csángó szavak Moldvából: régvelezés Jelentések
pocil/pacil (< román pati)
sírül
Csángó szavak
reggelizés elrontani sodor
37
I. Nyelvváltozatok 8.
Találd meg a képekhez tartozó északkeleti nyelvjárási szavakat! furik
cakó
firhang
makuka
9.
Az északkeleti nyelvjárásban jellemzô a felézés: Vidd elfele!, Egyed megfele!
büszke
vajling
Keresd meg, mit jelentenek a novella aláhúzott mezô ségi tájszavai!
Mert ettünk labodalevest, erdei salátát, gombát és puliszkát hígra eresztett szilvaízzel, mezei sóskát, galagonyát, kökényt, káposztatorzsát, vackort, [] kalászból markunkba dörzsölt búzát, döblecet, mézgát, csipkebogyót, szedret, [] ó, az be ízes volt! , pergelt szójababot, cukorrépát s mi mindent, hogy miként a fák, felneveljük magunk. (Sütô András: Nagyenyedi fügevirág)
38
Érdekesség
Érdekesség A Mezôség nagy szülöttei Wass Albert és Sütô András írók.
Mezôségi tájszó
10.
Jelentés
Írd ki a székely népballada nyelvjárási jellemzôit! Aval visszafordult a nagy fenyves erdôn, Az elhagyott uton, sütét röngetegön; Csakhamar elérte s oda nyujtá ujját, S híni kezdé szépön az ô kicsi fiát; Bizon nem mönyök én, mett nem vótál anya, Ha a löttél vóna, itt nem hàttál vóna. (Budai Ilona, részlet)
11.
A szöveg székely nyelvjárási jellemzôi:
Keresd ki a következô székely nyelvjárási tájszavakat! Keresési helyek: Kriza János: Erdélyi tájszótár; Magyar néprajzi lexikon; Csry Bálint: Szamosháti szótár. berbécs
curikkol
senderedik puja
góbé
murok
féreg
töltött árdé
guzsaj
gazsó
hóczbeli
reczeficze
törökbúza csábeli
szejke
pánkó
fuszulyka
toportyánféreg
csürhe
kalamol
ejsze
langalló
bakafántos
Nézz utána! Magyar néprajzi lexikon: http://mek.oszk.hu Egy sajószögedi paraszti önéletrajz: http://epa.oszk.hu Magyar nyelvjárásszigetek Romániában: http://adatbank.transindex.ro Erdélyi magyar szótörténeti tár: http://mek.oszk.hu
39
