SZÉűHENYI ISTVÁN RÓMAI KATOLIKUS KÖZÉPISKOLA HATVAN SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZAŰÁLYZAT. Készítette: Fehér Józsefné intézményvezet

SZÉűHENYI ISTVÁN RÓMAI KATOLIKUS KÖZÉPISKOLA HATVAN

SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZAŰÁLYZAT

2014 Készítette: Fehér Józsefné intézményvezet

S)ÉCHENYI ISTVÁN RÓMAI KATOLIKUS KÖ)ÉPISKOLA

S)ERVE)ETI ÉS MŰKÖDÉSI S)ABÁLY)AT

TARTALOMJEGYZÉK I.

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................. 5 I.1.

Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja .......................................................................... 5

I.2.

Az SzMSz elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .................................................... 5

AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI .......................................... 6 II.1. Az intézmény neve, alapító okirata ............................................................................ 6

III. AZ INTÉZMÉNY M KÖDÉSI RENDJE ................................................................... 9 III.1. A törvényes működés alapdokumentumai ................................................................. 9 III.2. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ................................................................ 11 III.3. Az elektronikus úton el állított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje11 IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE ......................... 13 IV.1. Az intézmény vezet je ............................................................................................. 13 IV.1.1.

Az intézményvezet által átadott feladat- és hatáskör ...................................... 14

IV.1.2.

A vezet k helyettesítési rendje ......................................................................... 14

IV.2. Az intézményvezet közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre .................... 15 IV.2.1.

Általános intézményvezet -helyettes................................................................ 15

IV.2.2.

Szakmai intézményvezet -helyettes ................................................................. 15

IV.2.3.

Gazdasági vezet .............................................................................................. 16

IV.3. Az intézmény szervezeti felépítése .......................................................................... 16 IV.4. A pedagógiai munka bels ellen rzése ................................................................ - 18 V.

AZ INTÉZMÉNY NEVEL TESTÜLETE ÉS SZAKMAI KÖZÖSSÉGEI ...... - 19 V.1. Az intézmény nevel testülete .............................................................................. - 19 V.2. A szakmai munkaközösségek .............................................................................. - 21 V.3. A pedagógusok feladata ....................................................................................... - 22 V.4. Az osztályf nök feladatai ..................................................................................... - 23 V.5. A min ségi munkavégzés értékelésének szempontjai ......................................... - 24 -

VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ..................................................................... - 27 VI.1. Az intézmény vezet i munkarendjének szabályozása ......................................... - 27 VI.2. A pedagógusok munkarendje ............................................................................... - 27 VI.3. Munkaköri leírás minták ...................................................................................... - 32 VI.Ő. A nevel -oktató munkát közvetlenül segít és más alkalmazottak munkarendje- 43 VI.ő. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a Házirend) ........................................... - 43 VI.6. A tanév helyi rendje.............................................................................................. - 43 2



VI. 7. Az intézményben tartózkodás rendje................................................................... - 44 VI. 8. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, id tartama ................... - 46 VI. 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje .............................. - 46 VI. 10. Az intézmény használatának rendje .................................................................. - 49 VI. 11. A mindennapi testedzés formái ......................................................................... - 51 VI. 11. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgák............................................................. - 52 VII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPűSOLATTARTÁS FORMÁI, RENDJE.................................................................................................................. - 53 VII.1. A tanulók közösségei ....................................................................................... - 53 VII. 2. Feln ttoktatás ..................................................................................................... - 55 VII. 3. A feln ttek közösségei ....................................................................................... - 55 VII. Ő. Az iskolán belüli kapcsolattartás formái ............................................................ - 56 VIII. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ............................................................................ - 58 VIII.1.

A tanulók ünnepi viselete.............................................................................. - 58 -

VIII.2.

Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink .............................................................. - 58 -

VIII.3.

Egyházi ünnepek, iskolai szentmisék, lelki napok........................................ - 58 -

IX. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPűSOLATOS SZAŰÁLYOK- 60 IX.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ..................................................... - 60 IX.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ................ - 60 IX.3. A fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárás részletes szabályai .................... - 61 IX.4. A tanulók kártérítési felel ssége .......................................................................... - 63 IX.5. Tájékoztatás, a szül behívása, értesítése ............................................................ - 63 X. AZ INTÉZMÉNYI VÉD -ÓVÓ EL ÍRÁSOK ........................................................ - 64 X.6. Gyermek- és ifjúságvédelem ................................................................................ - 64 X.7. Az iskola katasztrófa-, tűz- és bombariadó terve ................................................. - 66 X.8. Általános balesetvédelmi oktatás ......................................................................... - 68 X.9. A tanulóbalesetekr l............................................................................................. - 68 X.10. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetére hozott intézkedések ........................ - 69 XI. A SZERVEZET GAZDASÁGI ÜGYRENDJE ..................................................... - 69 XI.1. Az intézmény gazdálkodásának jellemz i ........................................................... - 69 XI.1.1.

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ...................................... - 69 -

XI.1.2.

A gazdasági szervezet feladatköre ................................................................ - 70 3



XII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M KÖDÉSÉNEK JOGI SZAŰÁLYOZÁSA ....... - 71 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ........................................................................... - 100 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ................................................................... - 102 ZÁRADÉK, LEGITIMÁCIÓ .................................................................................... - 103 -

4



I. I.1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja

A közoktatási intézmény működésére, bels és küls kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat, továbbiakban SzMSz határozza meg. Megalkotása a Nemzeti Köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. Törvény 2ő.§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésr l  2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmér l  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjér l  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésér l  23/200Ő. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjér l  26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.

I.2.

Az SzMSz elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Az SzMSz hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézménnyel tanulói jogviszonyba álló valamennyi tanulóra, az intézmény területén tartózkodó szül kre, és minden olyan személyre, aki az intézmény szolgáltatásait igénybe veszi, vagy azzal kapcsolatba kerül. Az SzMSz-t a közoktatási intézmény vezet je készíti el, a nevel testület fogadja el, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadása és módosítása a szül i munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével történik. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartói jóváhagyásnak id pontjával lép hatályba és határozatlan id re szól. A szervezeti és működési szabályzat, az intézmény pedagógiai programja, házi rendje az intézmény honlapján és munkaid ben 8- 16 óráig a titkárságon megtekinthet . A törvényi változások függvényében az intézmény vezet jének felel ssége a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata.

5



II. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI II.1. Az intézmény neve, alapító okirata

6



7



8



III. AZ INTÉZMÉNY M KÖDÉSI RENDJE III.1. A törvényes m ködés alapdokumentumai A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai. Az intézmény törvényes működését az alábbi –a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend. Az intézmény tervezhet és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb bels szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemz it, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve –szükség esetén –módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevel -oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 2Ő. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelez , kötelez en választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az el írt tananyagot és követelményeket. 9



Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és min sítésének követelményeit, továbbá–jogszabály keretei között–a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, min sítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szerepl inek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályf nöki munka tartalmát, az osztályf nök feladatait,  a kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a középszintű érettségi vizsga témaköreit.  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdekl d k a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevel testület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthet az intézmény vezet jének irodájában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezet i munkaid ben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok id re beosztott cselekvési tervét a felel sök és a határid k megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevel testület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szül i szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhet en a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdet táblán is el kell helyezni. 10



III.2. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvet dokumentumai az alábbiak: 

alapító okirat,



pedagógiai program,



szervezeti és működési szabályzat,



házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézmény vezet jének irodájában szabadon megtekinthet k, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaid ben – az intézmény vezet je vagy az intézményvezet helyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

III.3. Az elektronikus úton el állított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan el állított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet el írásainak megfelel en. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezet je alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton el állított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézmény vezet je aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben 11



korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezet által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezet helyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton el állított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan el állított, papíralapon tárolt adatként kezelend , mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felel s miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezet i, tanárai és az adminisztrációért felel s alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szül k értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat els dlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény vezet jének vagy oktatási intézményvezet helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegz jével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló el bb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályf nöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegz jével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szül nek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvb l papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

12



IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE IV.1. Az intézmény vezet je Az intézmény vezet je vezet i tevékenységét az intézményvezet helyettesek, a spirituális vezet a gazdasági vezet , valamint az intézményben különböz

feladatot ellátó munkatársak

közreműködésével látja el. Feladatkörébe tartozik a nevel testület vezetése, a nevel és oktató munka irányítása és ellen rzése. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. A nemzeti, egyházi és iskolai ünnepeket a munkarendhez igazodva megszervezi; irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát és a tanulóbaleset-megel zéssel kapcsolatos tevékenységet. Gondoskodik a biztonságos munkakörülmények kialakításáról, a berendezések rendeltetésszerű használatáról, a szükséges biztonsági, hatósági vizsgálatok megrendelésér l, a munka- és balesetvédelmi oktatás lebonyolításáról, a tűz- és vagyonvédelemr l. Ellen rzi a gazdálkodás törvényességét, szabályosságát, hatékonyságát. A tanév végén az intézmény működésér l beszámolót készít. Az intézmény munkáját egyezteti és összehangolja a településünkön működ

más közoktatási, kulturális, közgyűjteményi és

pedagógiai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel. Kapcsolatot tart az egyéb szakmai intézményekkel, a helyi vállalatokkal, civil szervezetekkel, az egyesületekkel. Felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellen rzési, mérési, értékelési és min ségirányítási, esélyegyenl ségi programjának működéséért, a nevel és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbaleset megel zéséért. Irányítja és ellen rzi az intézményben folyó oktató és nevel munkát a gyakorlati oktatásvezet segítségével. El készíti a nevel testület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellen rzi azok szakszerű végrehajtását. Feladata a felvételi eljárás lebonyolítása. Gondoskodik az intézmény nyitvatartási ideje alatt és az intézmény által szervezett küls helyszíni programokon a tanulók biztonságos

körülményeir l.

Felel s

a

tanulók

jogainak

biztosításáért,

a

hátrányos

megkülönböztetés megakadályozásáért. Látogatja a tanítási órákat, iskolai foglalkozásokat. Tapasztalatait megbeszéli az érintettekkel, írásos dokumentációt vezet. Kiemelt felel ssége van a közoktatás országos mérési feladatainak intézményi zavartalan megszervezésében. Felel a közoktatási intézmény gazdálkodásának rendjéért, az intézmény éves költségvetésének betartásáért, a költségvetési bevételek megszerzésének teljesítéséért, a központi támogatások igénylésének valós tervezéséért, felhasználásáért és elszámolásáért. Felel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért. 13



Az intézmény vezet je munkáját az intézményvezet helyettesek segítik. Az intézményvezet helyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézmény vezet je adja. Az intézményvezet helyettesek és a többi vezet beosztású dolgozó munkáját a munkaköri leírások, valamint az intézmény vezet je közvetlen irányítása alapján végzi. IV.1.1. Az intézményvezet által átadott feladat- és hatáskör Az intézményvezet a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreib l átadja az alábbiakat. 

az szakmai intézményvezet -helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,



az szakmai intézményvezet -helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,



az

általános

intézményvezet -helyettes

számára

az

intézményi

rendezvények

szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 

a gazdaságvezet számára – a szóbeli egyeztetést követ en –a terembérleti és más bérleti szerz dések megkötését,



a gazdaságvezet számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. IV.1.2. A vezet k helyettesítési rendje

Az intézmény vezet je tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a teljes vezet i jogkör gyakorlására külön írásbeli intézkedés útján ad felhatalmazást. Tartós távollétnek min sül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Írásos felhatalmazás hiányában – az azonnali döntést nem igényl , kizárólagos hatáskörét érint , valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felel sséggel az intézményvezet -helyettesek helyettesítik. Gazdálkodási kérdésekben az intézmény vezet je helyettesítését – minden esetben – a gazdasági vezet látja el. Az intézmény vezet je és helyettesek együttes akadályoztatása esetén a gazdasági vezet feladata a helyettesítés. Mindhárom vezet ségi egyidejű távolléte esetén az intézmény vezet jét az általa megbízott alkalmazott helyettesíti. Az intézményvezet helyettesek helyettesítése az intézmény vezet je által adott írásos meghatalmazás alapján történik. 14



IV.2. Az intézményvezet közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre IV.2.1. Általános intézményvezet -helyettes Az intézmény vezet jét tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felel sséggel helyettesíti. Közvetlenül irányítja a munkaközösség-vezet k, a könyvtárostanár, a diákönkormányzatot vezet tanár és a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s munkáját. Munkaköri feladatai közé tartozik az iskola bels rendjének alakítása, irányítja a 9-12. évfolyamon folyó nevel -oktató munkát, gyakorolja az intézmény vezet jének jogköréb l átruházott feladatokat, ellátja a tanügyigazgatás teend ib l hatáskörébe utalt feladatokat. A törvények, jogszabályok változásait folyamatosan figyelemmel kíséri, és tájékoztatja az érintetteket. A tanítási órákon a távolmaradó pedagógusok helyettesítését megszervezi. Ellen rzi az adminisztrációs feladatok ellátását. Megszervezi az iskolai nyílt napot és pályaválasztási tájékoztatást tart. IV.2.2. Szakmai intézményvezet -helyettes Az intézményben folyó szakmai képzést, vizsgáztatást, az azokhoz tartozó fejlesztési, pályázati munkákat irányítja és ellen rzi, szükség szerint segíti az általános helyettes munkáját. Koordinálja, felügyeli és ellen rzi a szakmai munkaközösségek tevékenységét, a szakmai program gyakorlati megvalósítását. A szakképz évfolyamok szakmai vizsgakövetelményeihez szükséges tantárgyi feltételeket biztosítja, a tanulmányi és vizsgaszabályzatot folyamatosan aktualizálja. Folyamatosan kapcsolatot tart a Budapesti Gazdasági F iskolával, továbbképzéseket szervez a tanárok

számára.

Kialakítja

a

tanév

rendjét.

Rendszeresen

figyelemmel

kíséri

a

jogszabályváltozásokat, és tájékoztatja az érintetteket. Kapcsolatot tart a szakmai gyakorlati helyet biztosító intézményekkel, cégekkel. Megszervezi és lebonyolítja a szakmai gyakorlatot, el készíti az együttműködési megállapodásokat, megszervezi a záródolgozatokhoz szükséges küls és bels konzultációt. A nyári gyakorlatról készült munkanaplókkal kapcsolatos teend ket koordinálja. Kapcsolatot tart a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Könyvvizsgáló Kamarával, a Heves megyei Kereskedelmi Kamara Hatvani Képviseletével. Megszervezi az OKJ vizsgát, lebonyolítja a modulzáró vizsgákat, a szükséges adatokat szolgáltatja a BGF és az NSZFI felé. Látogatja a szakmai órákat és ellen rzi a szakképzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Hatáskörébe tartozik a szakmai nyílt napok szervezése és lebonyolítása, illetve intézményünk érettségi utáni továbbtanulási lehet ségeit pályaválasztási kiállításon mutatja be. Kapcsolatot tart 15



a térség közgazdasági szakközép- és f iskoláival. Szakmai rendezvényeket szervez a régió intézményeivel, bankfiókjaival és vállalkozásaival. Félév és évvégén beszámol a nevel testületnek a szakképz évfolyamok tevékenységér l. IV.2.3. Gazdasági vezet Közvetlen hatáskörébe tartoznak az ügyviteli dolgozók, a rendszergazda, a portás, a takarító és a karbantartó személyzet. Részt vesz az intézményvezet ség munkájában, irányítja, megszervezi, koordinálja az intézmény gazdálkodásával és a vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatokat, illetve azok végrehajtását. IV.3. Az intézmény szervezeti felépítése

16

I téz é yvezető

Gazdasági vezető

Nevelési i téz é yvezetőhelyettes Szakmai i téz é yvezetőhelyettes

Társadalo tudo á yi u kaköz. vezető

Ter észettudo á yi u kaköz. vezető

Idegen nyelvi u kaköz. vezető

Osztályfő öki mu kaköz. vezető

Közgazdaság szakmacsoport ágazat vezető

Szakta árok

Ügyvitel szakmacsoport ágazat vezető

Informatika szakmacsoport ágazat vezető

Esti tagozat vezető

- iskolatitkár - szakképzési ad i isztrátor - kö yvtáros ta ár - iskolapszi hológus - rendszergazda

- gazdasági ügyi tézők - kar a tartó - portás - takarító ők

IV.4. A pedagógiai munka bels ellen rzése Az iskola munkájának pedagógiai egységét, a pedagógiai programban meghatározott célkitűzését, megvalósítását abban az esetben lehet megvalósítani, ha működik a pedagógiai munka bels ellen rzésének rendszere. Az iskola nevel -oktató munkája folyamatos fejl désének egyik meghatározó eleme a rendszeres ellen rzés, értékelés. Ellen rizni, értékelni kell az intézmény dokumentumaiban megfogalmazott célok teljesíthet ségét, végrehajtásának módját és hatékonyságát, a kiadott vezet i utasítások teljesítésének színvonalát, az iskola dolgozóinak munkáját, mely a teljesítményértékelés alapja. Az ellen rzés, értékelés mindig írásban dokumentáltan történik. A nevel -oktató munka bels ellen rzésének rendjét az intézmény vezet je vagy helyettese szervezi meg. A bels ellen rzés félévenként elkészítend nyilvános ellen rzési terv szerint történik. Az intézményvezet -helyettes és az intézmény vezet je elrendelhet, az ellen rzési tervben nem szerepl eseti ellen rzéseket is. Az intézmény vezet je közvetlenül ellen rzi az intézményvezet -helyettesek nevel -oktató munkáját. A nevel -oktató munka bels ellen rzésére jogosultak az intézmény vezet je, az intézményvezet helyettes, a szakmai munkaközösségek vezet i. Az ellen rzés módszerei: tanórai és tanórán kívüli óralátogatások, a tanulók írásbeli munkáinak vizsgálata, beszámoltatás szóban vagy írásban, a tanmenet szerinti el rehaladás ellen rzése, a tanulók értékelésének ellen rzése. Az ellen rzések tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat nevel testületi értekezleten összegezni és értékelni kell.



V. AZ INTÉZMÉNY NEVEL TESTÜLETE ÉS SZAKMAI KÖZÖSSÉGEI V.1. Az intézmény nevel testülete A nevel testület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevel testület tagja: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betölt munkavállalója, valamint a nevel és oktató munkát közvetlenül segít egyéb fels fokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevel testülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik. A nevel testületek döntési jogkörébe utalt kérdések az iskolai élet és munka leglényegesebb kérdéseire terjednek ki. A nevel testület dönt:  a pedagógiai program elfogadásáról, 

az SZMSZ elfogadásáról,



a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,



a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,



a továbbképzési program elfogadásáról,



a házirend elfogadásáról,



a nevel testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,



a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizs-gára bocsátásáról,



a tanulók fegyelmi ügyeiben,



az intézményvezet i, intézményegység-vezet i pályázathoz készített vezetési programmal összefügg szakmai vélemény tartalmáról,



üzemi megbízottnak delegál tagot,



meghatározza a tankönyvtámogatás módját,



jogszabályban meghatározott más ügyekben

A nevel testület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

- 19 -



Ki kell kérni a nevel testület véleményét:  az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, 

a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása el tt,



az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,



az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása el tt,



külön jogszabályban meghatározott ügyekben

A nevel testület jogkörátruházása: a nevel testület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, vagy a diákönkormányzatra. (Kivéve: PP és SZMSZ elfogadásánál) A nevel testületi értekezlet: A nevel testület joggyakorlásának színtere a nevel testületi értekezlet. Nevel testületi értekezletet kell összehívni: 

a vezet k, illetve igazgatók, és a nevel testület tagjainak egyharmada kezdeményezésére



az üzemi megbízott, szül i szervezet, közösség, az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére.

A nevel testület értekezletei: 

nevelési értekezlet: témája lehet bármely nevelési kérdés, amelyben egységes, nevel i, nevelési követelmények kialakítása szükséges (pl. pedagógus továbbképzés). munkaszervezési, beszámoló, a feladatokat áttekint értekezlet:



tanévnyitó értekezlet: az elmúlt tanév rövid összegzése, az új tanév feladatainak el terjesztése, megvitatása, a tanévkezdéssel kapcsolatos szervezési kérdések megvitatása és a tantárgyfelosztás megvitatása



félévi értekezlet: az els félév fontosabb tanulmányi és nevelési kérdéseinek elemzése, a második félév tervének el terjesztése



tanévzáró értekezlet: az egész éves munka elemzése, az eredmények és a tapasztalt hiányosságok számbavétele, a tanítási órán kívüli nevelés értékelése, a nyári feladatok, az ügyeleti beosztás ismertetése. Tájékoztatás a következ tanév el készítésér l, a tantárgyfelosztásról, és a munkaterv legf bb célkitűzéseir l.

Rendkívüli értekezlet: Az igazgatónak össze kell hívnia, ha ezt valamilyen fontos ok szükségessé teszi: pl. alapdokumentum elfogadása, fegyelmi ügy, vagy sürg s feladat megbeszélése. A rendkívüli értekezlet összehívását a nevel testület egyharmada is kérheti.

- 20 -



A nevel testületi értekezletekr l jegyz könyvet kell vezetni. A jegyz könyv tartalmazza: 

a napirendet



a viták lényegének tömör összefoglalását



a jegyz könyvhöz csatolt beszámolókat



az igazgatói elemzését



a nevel testület határozatait.

A jegyz könyvvezet t: a testületi ülésen a nevel testület választja meg, aki azt egy héten belül két példányban elkészíti, s az igazgatóval együtt aláírja.

V.2. A szakmai munkaközösségek Az azonos műveltségi területen tevékenyked pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellen rzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre, legalább ő f s létszámmal. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: Társadalomtudományi, Természettudományi, Idegen nyelvi, Közgazdasági, Ügyviteli, Informatikai, Osztályf nöki. A szakmai munkaközösség tevékenységének irányítására, koordinálására háromévenként a munkaközösség javaslata alapján az intézmény vezet je munkaközösség-vezet t bíz meg. A szakmai munkaközösségek feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai el irányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezd pedagógusok munkáját, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - 21 -



összeállítja a vizsgák (felvételi-, érettségi, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi vizsga) feladatait és tételsorait, pályázatokat és a tanulmányi versenyeket szervez, végzi a nevel testület által átruházott feladatokat. A szakmai munkaközösség-vezet feladatai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felel s a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellen rzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, a tanmenetek szerinti el rehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezet felé, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevel testületnek a munkaközösség tevékenységér l, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül is, elbírálja és jóváhagyásra javasolja az érettségi vizsga tételsorait. V.3. A pedagógusok feladata A pedagógus nevel –oktató munkáját tervszerűen végzi a tantestület egységes elvei alapján, a hatékony módszerek, taneszközök megválasztásával. Mint nevel testületi tag köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; véleményével segíti a közös határozatok meghozását. A pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal fejleszti egyéni képességeiket. A tanév elején a követelmények, és az el z évi mérési eredmények alapján tanmenetet készít, melynek alapján felkészülten, szakszerűen és pontosan megtartja a tanítási és foglalkozási órákat. Szemléltet eszközöket használ. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdekl dés felkeltésével, az életkoruknak megfelel kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett adja át. - 22 -



A felmér és témazáró dolgozatok id pontját a tanulókkal a házirendnek megfelel en el re közli. Rendszeresen ellen rzi a tanulók teljesítményét, objektíven és indoklással értékel. Gondoskodik a diákok testi épségér l, erkölcsi védelmükr l, óvja jogaikat, emberi méltóságukat. Felel sséggel ellátja az els órai áhítatot, a beosztás szerinti reggeli és óraközi felügyeletet, a vezet k utasítására helyettesít, megbízása alapján ellát különböz

díjazott feladatokat (pl. osztályf nökség;

munkaközösség vezetés), és felel si tevékenységeket (pályaválasztási felel s, szertárfelel s stb.). Az ünnepélyek, versenyek, iskolai rendezvények, szabadid s programok szervezésében és megvalósításában aktív szerepet vállal. Jelen van az intézményi programokon, és beosztás alapján felügyel. Pontosan elvégzi a pedagógus beosztással összefügg

adminisztrációt: vezeti az

osztálynaplót; csoportnaplót; beírja az érdemjegyeket, megírja a vizsgák jegyz könyveit, törzskönyveket. Tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, részt vállal a pedagógiai program módosításában, a továbbképzési ismereteir l beszámol, el adást tart. Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott szertárat. Tanórája el tt 1ő perccel köteles megjelenni az iskolában. Akadályoztatásakor az intézményi helyettesítési rend szerint kell eljárnia, biztosítva a szakszerű helyettesítéshez a tanmenetet. A pedagógiai program szerint neveli a diákokat, figyelemmel kíséri a tanulók

egyéni

fejl dését,

fejleszti

képességeiket,

személyiségüket.

Együttműködik

az

osztályf nökökkel, a kollégákkal. Tanóráin a differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztést optimálisan segít

gyakorló feladatokkal szolgálja. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok

ellátásában. A szaktárgyában kimagasló teljesítményű tanulók tehetségét fejleszti (önképz kör, szakkör, tanulmányi verseny). Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélked kre, a sportrendezvényekre és tanulmányi kirándulásokra. Részt vesz a fogadóórákon, szükség esetén a szül kérésére id pont egyeztetés után fogadóórát is tart. A szül ket tájékoztatja a tantárgyi követelményekr l, a tanulók el menetelér l, a diákok fejl désér l. Együttműködik a szül kkel. Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok el írásait, végrehajtja felettesei utasításait, szakszerűen végrehajtja a beosztás szerinti feladatokat, és az egyéb pedagógusi teend ket. Levezeti és felügyeli az osztályozó, javító, különbözeti, felvételi, érettségi és egyéb vizsgákat, tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezet k beosztása alapján.

V.4. Az osztályf nök feladatai Az osztályközösség élén az osztályf nök áll. Az osztályf nököt az intézmény vezet je bízza meg. Az osztályf nök szerepe: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét.

- 23 -



Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejl dés tényez it figyelembe véve.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Keresztényi normák kialakítása az osztályközösségben. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szül i munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevel tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segít személyekkel.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi el menetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítésére, probléma esetén értesíti az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felel sét. Min síti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát a nevel testület elé terjeszti. Szül i értekezletet tart, szükség esetén családot látogat. Az ellen rz könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szül ket a tanulók magatartásáról, tanulmányi el menetelér l. Kéthavonta ellen rzi az osztálynapló és tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetb l a hiányzó jegyeket. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását).

Saját hatáskörében - indokolt esetben a szül

kérésére - évi 18 tanítási óra távollétet

engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását.

Gondoskodik arról, hogy osztálya tanulói részt vegyenek a kötelez orvosi vizsgálaton. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola el tt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.

Részt vesz az osztályf nöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével el segíti a közösség tevékenységének eredményességét.

A nevel munkájához tanmenetet készít. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzását, és megteszi a szükséges, törvény által el írt intézkedéseket. Szervezi az osztályszintű rendezvényeket (színházlátogatás, tanulmányi kirándulás stb.)

V.5. A min ségi munkavégzés értékelésének szempontjai Az intézmény vezet je feladata a pedagógusok munkájának értékelése. A min ségbiztosítás igényének fontossága miatt az intézmény szakmai munkájának megítélésében a pedagógusok munkavégzése és - 24 -



annak rendszeres értékelése fokozottan el térbe kerül. Az iskolában folyó mérések (akár küls , akár bels ) nyújtanak adalékot ehhez, de sok más egyéb szempontot is figyelembe kell venni a saját bels értékelési rendszer kialakításánál. Az értékelés szempontjai:

Az oktató munka min sége:

a tanár felkészültsége az órán,

a tanítási céloknak és a gyerekek sajátosságainak megfelel módszereket eredménnyel használja,

a kés bbiekben hasznos, gyakorlati ismeretekre összpontosít,

a

tanórákon

fenntartja

az

érdekl dést,

valamennyi

tanulót

aktivizál,

reális

követelményeket állít,

személyre szóló segítséget ad, az elmaradókat felzárkóztatja, gondozza a tehetséget (szakkör, versenyfelkészítés), a tanulók képességei szerint differenciál, szem el tt tartva tantervi és érettségi követelményeket,

elsajátíttatja az alapvet tanulási technikákat,

értékelése rendszeres, objektív, ösztönz , el nyben részesíti a dicséretet.

A pedagógiai munka min sítése:

a pedagógus tudatosan, átgondoltan fejleszti az osztályközösséget, az egyes gyerekek személyiségét,

az osztály összetételének megfelel , különféle hatékony nevelési eljárásokat alkalmaz,

kiemelten fejleszti a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket,

ismeri a gyerekek problémáit, veszélyeztetettségük összetev it, ismer vagy keres olyan megoldási stratégiákat, amelyek csökkenthetik a hátrányokat.

A szakmai felkészültség:

rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, a megszerzett ismereteket alkalmazza és továbbadja,

tájékoztatóval, beszámolóval, véleményezéssel, javaslattal, bemutató órával segíti a munkaközösség, a nevel testület munkáját,

közreműködik a helyi tantervvel, a pedagógiai programmal, a min ségbiztosítással kapcsolatos feladatok kidolgozásában és megvalósításában, pályázatok írásában, feladatait a legjobb tudása szerint, önállóan végzi, megbízható, nyitott, kezdeményez , önként is vállal feladatokat. - 25 -



A min ségi munka eredményességét mutatják:

a küls és bels mérések eredményei,

a tanulói tanulmányi és sportversenyeken elért eredmények,

a nyelvvizsgák száma.

Fegyelem:

fegyelmezés (Képes-e fegyelmezni a gyermeket?),

önfegyelem (Mennyire fegyelmezett saját maga a munkavégzés közben? Ismeri, betartja

munkafegyelem (pontosság, érkezés, órakezdés-befejezés, ügyeleti munka, határid k

és betartatja-e a szabályokat?), betartása, adminisztrációs tevékenység)

Emberi kapcsolatok, kommunikáció, konfliktuskezelés: A pedagógus munkáját min síti, hogy milyen a kapcsolata a gyerekekkel, a szül kkel, a kollégákkal és az iskolavezetéssel. Az eredményességet mutatja, hogy a gyerekekkel való kapcsolatára a kölcsönös bizalom jellemz , megért , következetes, igazságos, törekszik arra, hogy osztályában barátságos, kellemes legyen a légkör. Kollégáival és a szül kkel való kapcsolata korrekt, segít kész, sikeresen működik együtt az osztályban tanítókkal, nevelési elképzeléseiket

összehangolja.

Azonosul

az

iskola

különböz

dokumentumaiban

megfogalmazott oktatási nevelési célkitűzésekkel. Az iskola érdekeit tartja szem el tt munkavégzése során. A pedagógus munkájának min sítése az intézmény vezet je feladata, melyet a munkaközösség-vezet

szakmai

véleménye

alapján

az

intézmény

vezet -helyettes

véleményének kikérésével tesz meg.

A min sítés alapjául szolgálhat a pedagógus teljesítményértékelési rendszer, szakért k, szaktanácsadók véleménye, a munkaközösség-vezet k és a munkaközösségek szakmai véleménye, a mérési eredmények, a versenyeredmények és a nyelvvizsgák és az iskolavezetés véleménye.

- 26 -



VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az SZMSZ az intézménnyel munkaviszonyban álló feln tt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. (A tanulók munkarendjét a Házirend tartalmazza.) VI.1. Az intézmény vezet i munkarendjének szabályozása Minden tanítási év elején meghatározásra kerül a kötelez en intézményben tartandó ügyelet rendje. Kötelez óráikat a mindenkori órarend alapján tartják. VI.2. A pedagógusok munkarendje Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti Ő0 órás munkaid keretben végzik munkájukat. A heti munkaid keret els napja (ellenkez írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét els munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaid hossza legalább Ő óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem el tt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaid re kell számítani. A munkáltató a munkaid re vonatkozó el írásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén el lehet írni a napi munkaid -beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaid -beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaid -keretben dolgoznak, négyheti munkaid -keretük általában 160 óra. A június havi munkaid -keret kezd id pontja a június 1-jét követ els hétf i nap, befejez napja az ezt követ negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvev pedagógusok napi munkaid -beosztását napi 12 órában határozzuk meg. A pedagógusok munkaidejének kitöltése

- 27 -



A pedagógusok teljes munkaideje a kötelez órákból, valamint a nevel , illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelel

foglalkozással összefügg

feladatok ellátásához szükséges id b l áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 

a kötelez óraszámban ellátott feladatokra,



a munkaid többi részében ellátott feladatokra.

A kötelez óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezet i feladatok ellátása, c) osztályf nöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejleszt foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, el készít k stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelez kapcsolódó el készít

órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez

és befejez

tevékenység id tartama is. El készít

és befejez

tevékenységnek számít a tanítási óra el készítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelez

óraszám

keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaid t óránként 60 perc id tartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi id re irányadó munkaid -beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor els sorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehet ség szerint figyelembe veszi.

A munkaid többi részében ellátott feladatok különösen a következ k a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, - 28 -



c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályf nöki, munkaközösség-vezet i, diákönkormányzatot segít feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szül i értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevel testületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény bels szakmai ellen rzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézményben illetve azon kívül végezhet pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaid tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:



A kötelez óraszámban ellátott feladatokban meghatározott tevékenységek mindegyike



A munkaid többi részében ellátott feladatokban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. - 29 -



Az intézményen kívül végezhet feladatok: 

A munkaid többi részében ellátott feladatokban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhet feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (ő) bekezdésében 2013. szeptember 1-jét l hatályba lép meghatározott kötött munkaid re vonatkozó el írásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos el írások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell els dlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezet ségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása el tt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete el tt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehet leg el z nap, de legkés bb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezet jének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezet je helyettesítésér l intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesít tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti el rehaladást. A táppénzes papírokat legkés bb a táppénz utolsó napját követ 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettest l kérhet engedélyt legalább két nappal el bb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenett l eltér tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehet ség szerint – szakszer helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesít pedagógust legalább egy nappal a tanítási

- 30 -



óra (foglalkozás) megtartása el tt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint el rehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelez óraszámon felüli – a nevel –oktató munkával összefügg rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezet adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezet k javaslatainak meghallgatása után. A

pedagógus

alapvet

kötelessége,

hogy

tanítványainak

haladását

rendszeresen

osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon el rehaladásuk mértékér l, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzend feladatokról.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelez és nem kötelez órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevel -oktató munkával összefügg további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek id pontja és id tartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhet

feladatok id tartamának és

id pontjának meghatározása a nevel -oktató munkával összefügg egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaid -átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhet

feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének

felhasználásáról maga dönt, így ennek id tartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaid -nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezet je a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaid nyilvántartását, amikor a teljes munkaid

fentiek szerinti dokumentálása vélhet en nem

biztosítható. A pedagógusügyelet rendszere Az iskolában alapvet elvárás a tanulók biztonsága. A tanuló az iskolában tartózkodása alatt nem maradhat felügyelet nélkül. A pedagógusügyeletet az intézmény vezet -helyettes szervezi. Az ügyelet beosztása megtekinthet a tanáriban. Az ügyeleti id pontok cseréjét az intézmény vezet helyettes, illetve helyettesítés rendje szerinti vezet engedélyezi.

- 31 -



VI.3. Munkaköri leírás minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követ

néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

Munkaszervezési okokból az osztályf nökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályf nökök számára azért, hogy pusztán az osztályf nöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

Tanár munkaköri leírás-mintája

Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: 3. A munkakör megnevezése: középiskolai tanár 4. Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi/szakmai vizsgára való sikeres felkészítése. 1. Nevel i tevékenysége és életvitele 

munkáját a Váci Egyházmegye által elfogadott erkölcsi-etikai normáknak megfelel en végzi, mindennapi nevel i munkája megfelel a Római Katolikus Egyház szemléletének



kollégáiról, munkatársairól a tanulók el tt tisztelettel és megbecsüléssel beszél



családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban



együtt halad az úton a nevel közösséggel, osztályával, tanítványaival felel s a tanulói és szül i személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,



bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot meg rzi



szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat

- 32 -





saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában sem azon kívül nem tanítja



követi a Váci Egyházmegye által elismert nevelési folyamat személyes nyitottságon, pozitív gondolkodáson alapuló nevelési módszereit



részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra épít kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történ bevonásában



közreműködik az iskola céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehet ségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a társadalom keresztény értékek szerinti formálásához

2. Feladatköre 

megtartja a tanítási órákat,



nevel – oktató munkáját tervszerűen végzi a tantestület egységes elvei alapján hatékony módszerek taneszközök megválasztásával,



a pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal fejleszti egyéni képességeiket,



az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdekl dés felkeltésével, az életkoruknak megfelel kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett adja át,



feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok el készítése és végrehajtása,



a szaktanár kötelessége a szaktárgyi és pedagógiai szakértelmének állandó gyarapítása, az új tudományos eredmények megismerése, a szakmódszertani tájékozódás,



a tanév elején a követelmények, és az el z évi mérési eredmények és a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, melynek alapján felkészülten, szakszerűen és pontosan megtartja a tanítási és foglalkozási órákat. Két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,



munkaidejének beosztását az SzMSz megfelel szakaszai részletezik,



a munkaid keretben meghatározott munkaid t csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,



legalább 1ő perccel a munkaid , ügyeleti id , illetve tanítási órája kezdete el tt köteles a munkahelyén tartózkodni. (Akadályoztatásakor az SZMSZ szerint kell eljárnia, biztosítva a szakszerű helyettesítést.)

- 33 -





a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellen rizve az állapotokat – utolsóként távozik,



a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,



minden tanítási nap 1. óráját ,,lelki gondolatokkal” kezdi



tanítási óráján vagy közvetlenül azt követ en bejegyzi a naplót és/vagy a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy kés tanulókat,



rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,



pontosan elvégzi a beosztással összefügg adminisztrációt: vezeti az osztálynaplót; beírja az érdemjegyeket az osztályzat megszerzésének napján és azt közli a diákkal; megírja a vizsgák jegyz könyveit, törzskönyveket, megírja a bizonyítványt, vezeti a munkaid nyilvántartást, statisztikát készít, stb.



összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat id pontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt id pont el tt tájékoztatja,



rendszeresen ellen rzi az írásbeli házi feladatokat, a tanulók teljesítményeit, megtartja az írásbeli, és szóbeli számonkérés egyensúlyát, objektíven és indoklással értékel,



a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követ órán ismerteti a tanulókkal,



az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba és/vagy a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),



tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad el rehaladásuk mértékér l, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzend feladatokról,



javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érint

pedagógiai, szervezési, stb.

feladataira, 

részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, véleményével segíti a közös határozatok meghozását.



tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, részt vállal a pedagógiai program módosításában, a továbbképzési ismereteir l beszámol, el adást és bemutató órát tart,

- 34 -





évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt id pontban, a szül ket tájékoztatja a tantárgyi követelményekr l, a tanulók el menetelér l, a diákok fejl désér l. Együttműködik a szül kkel,



aktívan részt vesz a nyílt napokon, bemutató órákat tart és dokumentálva hospitál tanítási órákon,



megszervezi a szükséges szemléltet eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,



az igazgató beosztása szerint részt vesz (levezeti és/vagy felügyeli) az érettségi/szakmai, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,



a tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezet k beosztása alapján,



a vezet k utasítása szerint helyettesít, helyettesítés esetén szakszerű órát tart,



egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesít k számára az osztályokban elvégzend tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása el tt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,



felel sséggel ellátja a beosztás szerinti óraközi felügyeletet,



bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,



az ünnepélyek, versenyek, iskolai rendezvények, szabadid s programok szervezésében és megvalósításában aktív szerepet vállal,



jelen van az intézményi programokon és beosztás alapján felügyel.



felel sséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltet eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,



el készíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,



folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,



szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályf nökeivel,



a tanév végi és félévi osztályozó értekezletet megel z en legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,



ha a tanuló lezárt érdemjegye jelent sen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia el tt felhívja az osztályf nök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,



elkíséri

az

iskola

tanulóit

az

színház/mozilátogatásra, stb. - 35 -

iskolai

ünnepségekre,

hangversenyre,





szerepet vállal a város (városi rendezvények) és az egyház (lelki gyakorlat, zarándoklat) által meghirdetett különböz programokon,



beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,



közreműködik a választható foglalkozások (emelt szintű órák, szakkörök, stb.) felvételének lebonyolításában,



gondoskodik a diákok erkölcsi védelmér l, óvja jogaikat, emberi méltóságukat. A pedagógiai értékrendje szerint neveli, fejleszti és irányítja a fiatalokat, tekintettel arra, hogy személyisége, modora, hangneme, megnyilvánulásai, munkafegyelme példa a tanulók el tt,



betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok el írásait, végrehajtja az igazgató és igazgatóhelyettes utasításait, szakszerűen végrehajtja az egyéb pedagógusi teend ket.

3. Különleges felel ssége 

felel s a tanulói és szül i személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,



bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,



a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályf nöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

4. Jogkör, hatáskör Gyakorolja a nevel testület tagjának és pedagógusának biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. 5. Felel sségi köre Személyesen felel s a felügyeletére bízott testi, érzelmi és morális épségéért, tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a fiatalok érdekels bbségéért, az egyenl bánásmódért. Felel ssége kiterjed a teljes munkakörére és tevékenységére, felel sségre vonható: 

Munkaköri feladatainak határid re történ elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért.



A vezet i utasítások igényt l eltér végrehajtásáért.



A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért.



A munkaeszközök, berendezési tárgyak el írástól eltér használatáért, elrontásáért.



A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. - 36 -



6. Járandósága 

a munkaszerz désében a Kjt. el írásai szerint meghatározott munkabér



a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelez pótlékok



túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj

Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás A kiegészít munkakör megnevezése: Osztályf nök Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév id tartamra Az osztályf nököt – az osztályf nöki munkaközösség vezet jével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, els sorban a felmen rendszer elvét figyelembe véve. 1. A f bb tevékenységek összefoglalása 

feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok el készítése és végrehajtása,



javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érint pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,



a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályf nöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,



részt vesz az osztályf nöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,



kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.



vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,



el készíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az el írt id ben leadja a kirándulási tervet,



felel sséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,



kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szül i munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezet ségével,



biztosítja az osztály képvisel inek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,



folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, - 37 -





a tanévzáró/félévi értekezletet megel z en legalább 2 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,



el készíti a szül i értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szül kkel és tanulókkal kapcsolatos min ségbiztosítási tevékenységében,



közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,



részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-választási műsorának, stb. el készít munkálataiban,



minden tanév els hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelel en felhívja a figyelmet egyes el írásaira,



közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a fels fokú tanulmányokra történ jelentkezését



folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,



minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felel snek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba



folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban/digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkez változásokat



a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Az osztályf nök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejl dés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.



Kapcsolatot tart az osztály szül i munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi el menetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Min síti a tanulók magatartását, szorgalmát, min sítési javaslatát a nevel testület elé terjeszti.



Szül i értekezletet tart (félévente egyet)



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teend ket: napló/digitális napló vezetése, ellen rzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - 38 -





Segíti és nyomon követi osztálya kötelez orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzend ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felel sével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola el tt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályf nöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

3.

Ellen rzési kötelezettségei



november, január és április hónap 8. napjáig ellen rzi a napló/digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érint hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek,



figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,



a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szül ket,



értesíti a szül ket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén



az SzMSz el írásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,



a tanévzáró és félévi értekezlet napján ellen rzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelent sen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

4.

Különleges felel ssége



felel s a tanulói és szül i személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,



bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,



maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,



bizalmasan kezeli az ellen rzési tapasztalatokat,



a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. - 39 -



ő.

Pótléka és kötelez órakedvezménye



a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályf nöki pótlék,



a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályf nöki órakedvezmény.

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezend .

Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéz Közvetlen felettese: a gazdaságvezet Kinevezése: határozatlan id tartamra Munkaideje: naponta 7.30-16 óráig, amely munkaid 20 perc ebédid t tartalmaz Munkabére: munkaszerz dése alapján A gazdasági ügyintéz munkaköri feladatainak összefoglalása 

Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellen rzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelel en. Anyagi felel sséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért.



A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról.



Számviteli nyilvántartásokat vezet, teljesíti a jogszabályok szerinti beszámolási kötelezettséget, illetve a fenntartónak által gazdálkodási adatokat szolgáltat.



Az intézmény bevételeir l számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.).



A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függ en, hogy mennyi a házipénztár egyenlege.



Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyz könyv alapján adja át.



Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. - 40 -





Munkaügyi feladatai részeként: o új felvétel esetén elkészíti a munkaszerz déseket az igazgatóval történ egyeztetést követ en, o kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot id ben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, o munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történ

egyeztetetést követ en

elkészíti a megfelel dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejt részére, o elkészíti a megbízási szerz déseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítésér l, o havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejt részére o folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, o az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelel kimutatáson keresztül a bérszámfejt részére o gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról  Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában.  Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket.

Járandóság 

a munkaszerz désében meghatározott munkabér,



a vonatkozó jogszabályokban, illet leg a munkavédelmi szabályzatban rögzített véd eszközök

Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az gazdaságvezet Kinevezése, munkaideje: 

határozatlan id tartamra,



munkabére munkaszerz dése szerint - 41 -





naponta 5.30-8.00 és 13.30-19.00 óráig osztott műszakban, amely munkaid ebédid t nem tartalmaz

Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása 

az gazdaságvezet közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban



napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát



napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket



gazdaságvezet i utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást



naponta lemossa a WC-kagylókat és az ül kéket, naponta fert tleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket



a tanulók iskolába érkezését követ en felmossa a folyosókat



mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását



szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fert tleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét



napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fert tleníti



kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjt edényzet rendszeres ürítése, tisztítása



porszívózza a sz nyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát



szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lév virágokat



nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását



a nagytakarítások id szakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezet utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását



a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezet utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak



a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával

- 42 -





folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztet hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezet nek

Járandóság 

a munkaszerz désében meghatározott munkabér,



a vonatkozó jogszabályokban, illet leg a munkavédelmi szabályzatban rögzített véd eszközök

VI.4. A nevel -oktató munkát közvetlenül segít és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben az alábbi nem pedagógus alkalmazottak segítik a nevel -oktató munkát közvetlenül az iskolapszichológus és a rendszergazda. A nem pedagógus alkalmazottak (adminisztratív és technikai dolgozók) munkarendjét - a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel összhangban - az intézmény vezet je és a gazdasági ügyintéz

állapítja meg az intézmény

zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaid és pihen id figyelembevételével a gazdasági ügyintéz tesz javaslatot a munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a fenti közalkalmazottak szabadságának kiadására. A konkrét napi munkabeosztást az intézményben a javaslat alapján az intézmény vezet je vagy helyettese határozza meg.

VI.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a Házirend) Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola bels rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelez , erre els sorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az intézményvezet -helyettes feladata.) A Házirendet - melyet az intézmény vezet je készít el - a nevel testület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. VI.6. A tanév helyi rendje A tanév rendjét az oktatási miniszter rendeletben szabályozza. A szorgalmi id az ünnepélyes tanévnyitóval kezd dik, és az utolsó tanítási nappal fejez dik be. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és id pontokat, melyet a - 43 -



nevel testület határoz meg a tanévnyitó értekezleten, és a munkatervben rögzítik. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és id pontokat: a nevel testületi értekezletek id pontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és id pontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és id pontját, a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, a tanítási szünetek ( szi, tavaszi, téli) id pontját – a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi és tűzvédelmi el írásokat az osztályf nökök az els

tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az els

szül i

értekezleten pedig a szül kkel. Az intézmény bels rendszabályai (Házirendje) az intézmény honlapján, az iskolai könyvtárban és az osztályf nököknél hozzáférhet . Az intézményvezet helyettes tesz javaslatot – a törvényes munkaid és pihen id figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok szabadnapjaikat rendes esetben a szorgalmi id n kívül vehetik igénybe. VI. 7. Az intézményben tartózkodás rendje Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést minden tanév elején az intézmény megbízott munkatársa tartja. Az intézmény szorgalmi id ben reggel 6:30-tól a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkés bb 20 óráig tart nyitva. A 17 óra utáni benntartózkodást az intézmény vezet je engedélyezheti eseti kérelmek alapján. Az intézmény hivatalos munkaidejében felel s vezet nek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezet je vagy az intézményvezet -helyettesek heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezet feladatait. Az ügyeletes vezet akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezet i helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény - tanítási id t l független - hivatalos munkaideje hétf t l péntekig: 8 órától 16 óráig tart. Az adminisztratív és technikai dolgozók munkaideje hétf t l péntekig: 7:30 órától 16 óráig tart beosztás szerint. - 44 -



Ett l eltér munkaid t a munkaköri leírásban az intézmény intézményvezet je határoz meg. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét - a hatályos jogszabályok betartásával – az intézmény vezet je állapítja meg. Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit munkaid ben 17 óráig rendeltetésszerűen használhatják. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanulók tanítási id alatt csak az osztályf nökük, ó az intézményvezet -helyettes vagy az iskolaorvos írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási id ben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett id ben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felel se állítja össze, és az intézmény vezet je hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következ ket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felel sének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A további szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmazza. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a helyiségleltár szerint kell meg rizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felel sének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét, eszközét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkér

alkalmazottnak a tárgy átvételér l és az anyagi

felel sségr l elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az intézmény vezet jének, vagy helyettesének aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határid t. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a titkárságon kell leadni és iktatni. A közoktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók az iskolavezetés engedélye nélkül az iskola területén nem tartózkodhatnak. A látogatóknak a portán be kell jelenteniük látogatásuk célját, melyr l a portás feljegyzést készít, és elkíséri a keresett személyhez. A meghívott vendégek és az el zetesen bejelentett látogatók érkezésér l a portás telefonon értesíti a vendéglátót.

- 45 -



Az intézmény épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása az intézményvezet által megbízott személy feladata. Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása, amennyiben az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja, érvényes bérleti szerz dés birtokában lehetséges. A tantermek, szaktantermek, el adók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az intézmény intézményvezet je által megbízott személy felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felel se köteles a gazdasági vezet tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételr l a karbantartó tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. VI. 8. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, id tartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lev heti vagy kéthetes órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelez tanítási órák megtartása után szervezhet k. A tanítási órák id tartama Őő perc, csak rendkívüli esetben rövidíthet k, amelyre engedélyt az intézmény vezet je adhat. Az els tanítási óra 8 órakor kezd dik. Indokolt esetben nulladik óra is lehetséges, mely 7.10-kor kezd dhet. A csengetési rendet a Házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek nem rövidíthet ek. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezet k javaslata alapján - a munkaterv rögzíti. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézmény vezet je vagy helyettese adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézmény vezet je vagy helyettese tehet. A kötelez

orvosi vizsgálatok az intézmény

intézményvezet je által el re engedélyezett id pontban és módon történhetnek. VI. 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdekl dése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását – a tanulók közössége, – a szül i szervezet, - 46 -



– a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezet jénél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdekl désüknek megfelel en szeptember 25-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szül k aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén kötelez a foglalkozásokon való rendszeres részvétel. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és id tartamát az intézmény vezet je, illetve helyettese rögzíti az iskola órarendjében a terembeosztással együtt. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, önképz körök, énekkar, diáksportkör, gyógytestnevelés, tanfolyam, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, tanulmányi kirándulás, külföldi utazás. A szakköröket a tanulók érdekl dését l függ en az iskolai tantárgyfelosztás lehet ségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezet k javaslata alapján indítjuk. A szakkörbe való jelentkezéshez szül i hozzájárulás szükséges. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörök err l, vezet it az intézmény vezet je bízza meg. A foglalkozások el re meghatározott tematika alapján történnek, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. Az önképz körök a művészetek, természet- és társadalomtudományok és a technika területén teszik lehet vé a kiemelked képességekkel rendelkez fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az önképz kör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejleszt

tevékenységeire. Az önképz

köröket az intézmény a tanulók

érdekl dését l függ en indítja kimagasló felkészültségű pedagógusok és az intézménnyel szerz déses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével. Az énekkar célja a megfelel adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása Az énekkar a tantárgy-felosztásban meghatározott id keretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezet - 47 -



javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szül

írásban, a kilépés indoklásával a

kórusvezet t l kérheti. Az iskola a nem kötelez tanórai foglalkozások terhére szervezi meg az iskolai sportkört. A sportköri foglalkozás része az iskola mindennapos testedzési programjának. Lehet séget biztosít a sportórák (tömegsport) mellett a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére. Biztosítja a tanulók felkészítését és versenyeztetését. Az iskolai sportkör tagja a tanulói jogviszony keletkezésével automatikusan az iskola minden tanulója. A tanuló a szervezet tagjaként hozzájárulást fizet. A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelez . A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelésórákon való teljes részvétel alól. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdekl désének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szül

írásban kéri a

tanfolyamvezet t l. A tanfolyamokon való részvételért térítési díj fizetend . A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelked teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményben, a településen és az országosan meghirdetett versenyeken vehetnek részt, és szaktanári felkészítést vehetnek igénybe. Az intézmény a diákok részére tanulmányi és szakmai kirándulásokat szervez, melyeknek f célja a pedagógiai program célkitűzéseinek megvalósítása. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhet k. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az intézményvezet -helyettesnek, engedélyezésér l az intézmény intézmény-vezet je dönt. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályf nöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: a szül kkel szül i értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, költségkímél megoldást kell választani, a kirándulás várható költségeir l a szül ket az ellen rz ben kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz osztályonként legalább két f kísér nevel t kell biztosítani. A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelel en alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy:

- 48 -



tanítási id alatt, szorgalmi id ben egyéni külföldi utazáshoz az osztályf nök javaslata alapján az intézmény vezet je engedélye szükséges. A kérelmet a szül az utazás el tt legalább két héttel írásban nyújtja be az intézmény vezet jének. a csoportos iskolai külföldi utazáshoz - melynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport-, tudományos rendezvény – az intézmény vezet je engedélye szükséges. A szorgalmi id ben szervezett utazást a szervez lehet leg a tanév kezdetén, de legkés bb az utazás megkezdése el tt két hónappal, az utazás célja, id pontja, az útvonal, az érintett kísér k és tanulók, illetve a szervezés módjának megjelölésével írásban engedélyeztetni köteles. A szervez nek az utazás el tt pontos utas listát kell átadnia az intézmény vezet jének, mely tartalmazza a résztvev k nevét, osztályát, lakcímét, illetve a szül k telefonszámát. Tanítási szünetekben az iskola dolgozói, közösségei által szervezett utazásokat is írásban kell bejelenteni. Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási id n kívül bármikor szervezhet k az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási id ben történ látogatáshoz az intézmény intézményvezet jének engedélye szükséges. Az ifjúsági (diák) klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik. A klub élén a diákönkormányzat vezet sége áll. Tevékenységét az intézmény vezet je által megbízott diákönkormányzatot segít

tanár koordinálja. A klubhelyiség használati rendjér l a

diákönkormányzat rendelkezik. Az iskola tanulóközösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Ezek lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezet jéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény id tartama érinti a tanítási id t.

VI. 10. Az intézmény használatának rendje Az intézmény dolgozóinak helyiséghasználati rendje Az iskolák dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket az iskolák nyitva tartási ideje alatt használhatják. Munkaszüneti napon, tanítási szünetben az intézmény vezet je engedélyével tehetik ezt, aki gondoskodik az iskola nyitásáról és zárásáról. A helyiségekb l leltározott tárgyakat csak az ügyeletes vezet engedélyével szabad átvinni más helyiségbe. A használat befejeztével az átviv gondoskodik a visszavitelr l, err l értesíti az ügyeletes vezet t. Az iskolák területére gépkocsival csak intézmény vezet jei engedéllyel lehet behajtani. A - 49 -



tanításhoz közvetlenül nem kapcsolódó helyiségek – műhely, konyha, raktárak – megfelel használatáért az intézmény vezet je felel s. Az intézmény használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az iskolák helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelel en nevelési, oktatási célra lehet használni, ett l csak az intézmény vezet je engedélyével lehet eltérni. Az iskolával jogviszonyban nem állók, csak a f bejáraton, portán keresztül közlekedhetnek. Kivételek: büfés, áruszállítás, ételszállítás, amelyre az intézmény vezet je ad külön engedélyt. A szül knek a bent tartózkodásuk ideje alatt és iskolai rendezvényeken be kell tartaniuk az iskola Házirendjét. Az intézmény biztonságos m ködésére vonatkozó szabályok Iskolánkban mindent megteszünk a jogszerűség határain belül az agresszió megakadályozására (tanárok diákokra irányuló agressziója, diákok tanárok iránti agressziója, diákok egymás közötti agressziója, szül k tanárokra, tanulókra vonatkozó agressziója). Ezt a célt szolgálják: technikai intézkedések: beléptet rendszer, térfigyel kamerák, portaszolgálat, pedagógiai

intézkedések:

alternatív

munkatervekbe, konfliktuskezel

konfliktuskezel

technikák

beépítése

a

csoport létrehozása és működtetése intézményi

szervezeti formában, mely képes megel zni, csökkenteni az intézményi er szakot kiváltó helyzeteket, konfliktusokat, hogy az iskolában jelent sen csökkenjenek az er szakos magatartásformák, és megoldják azokat a helyzeteket, amelyekb l konfliktusok alakulhatnak ki, illet leg szükség esetén kezelik a kialakult konfliktushelyzeteket.

A dohányzással kapcsolatos el írások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a f bejárat el tti ő méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesít személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. - 50 -



Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelmér l szóló

törvény Ő.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi

dohányzás szabályainak végrehajtásáért felel s személy: munkavédelmi felel s. VI. 11. A mindennapi testedzés formái Iskolánk az alábbi módon biztosítja a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket és az iskola sportkörének működését: Testnevelésóra Heti óraszámát a pedagógiai program rögzíti. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - az orvosi mentesítésnek megfelel en - nem kell végrehajtania. Gyógytestnevelés Azok a tanulók, akik egészségi állapotuk miatt gyógytornára utaltak, szakképzett gyógytestnevel vezetésével tartott gyógytestnevelés órán vesznek részt. A gyógytorna heti óraszáma 3. a tanulók osztályzatukat a gyógytestnevelés órán végzett munkájuk alapján kapják. Tömegsport Azok a tanulók, akik tornaórán szerzett ismereteiket gyarapítani szeretnék, tömegsport foglalkozáson vehetnek részt. A tömegsport órán végezhet testgyakorlatok a következ k: atlétika, torna, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz és testépítés. A tömegsport heti óraszámát úgy kell megállapítani, hogy a tanulók számára a mindennapi testnevelés lehet sége biztosított legyen. Diáksport A min ségi sport iránt érdekl d k az iskolai diáksportkör (egyesület) tagjaiként az alábbi szakosztályok munkájában vehetnek részt: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, atlétika, természetjárás – gyalogtúrázó csoport. - 51 -



A sportköri foglalkozásokat és a túrákat testnevel végzettséggel és szakképzettséggel, illetve túravezet i képesítéssel rendelkez tanárok vezetik. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez az OKM által kiadott HUNGAROFIT módszert használjuk. 7 próbát értékelünk és pontozunk. A mérések évenként két alkalommal (az szi és a tavaszi id szakban) történnek.

VI. 11. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgák Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az országos érettségi és szakmai vizsgakövetelmények, valamint a vizsgaszabályzat határozzák meg. A helyi vizsgák id pontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A helyi vizsgák rendjét külön iskolai szabályzat tartalmazza. A helyi vizsgák az alábbiak: osztályozó és különbözeti vizsgák, javítóvizsga. A helyi vizsgák idejér l, a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról az általános intézményvezet -helyettes írásban tájékoztatja a tanulót. A vizsgabizottságot az intézmény vezet je jelöli ki. A bizottság elnöke felel s a jegyz könyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályf nök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az intézmény vezet je is aláírja.

- 52 -



VII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPűSOLATTARTÁS FORMÁI, RENDJE VII.1. A tanulók közösségei A tanulói jogviszony keletkezése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételr l és az átvételr l az intézmény vezet je dönt. Az intézményen belül a tanuló képzési típust intézmény vezet i döntés alapján a képzési profilnak megfelel el követelmények teljesítése esetén válthat. Az átjelentkezésre vonatkozó kérelmet az adatok pontos feltüntetésével, az átjelentkezés irányának pontos megjelölésével, szül i aláírással ellátva az iskola intézmény vezet jéhez kell benyújtani. Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban és a tanév rendjében meghatározott id ben köteles nyilvánosságra hozni. Amennyiben az iskola szóbeli felvételi vizsgát vagy felvételi elbeszélgetést tart, azokat az iskola pedagógusaiból álló bizottság el tt kell letenni. A bizottság tagjait az intézmény vezet je bízza meg. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezet ségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletér l dönt.

A diákönkormányzat és m ködési rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesít

szervezete. A

diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és m ködési szabályzata szerint m ködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezet je biztosítja a szervezet számára.

- 53 -



A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevel testület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezet

illetve az iskolai

diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segít tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves id tartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott id ben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezet je kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése el tt 1ő nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény bels

működésének

szabályai között kell rizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzatban írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni 

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása el tt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása el tt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása el tt

A vélemények írásos vagy jegyz könyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felel s. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés el tt kötelez kikérni a diákönkormányzat véleményét.

A diákönkormányzatot segít pedagógus A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, és az intézmény vezet je által megbízott, az iskolában

tanító

pedagógus

segíti.

A

diákönkormányzatot

munkakapcsolatban áll az intézmény vezet ségével. - 54 -

segít

pedagógus

napi



F bb feladatai:

a diákrendezvények megszervezése,

közvetíti a diákönkormányzat véleményét, javaslatait, kéréseit a nevel testület és az

iskolavezetés felé, figyelemmel kíséri az ifjúsági pályázati lehet ségeket, és közreműködik a pályázatok megírásában,

kapcsolatot tart a város közművel dési intézményeivel és ifjúsági szervezeteivel.

VII. 2. Feln ttoktatás A feln ttoktatás történhet iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás keretei között az Alapító Okiratnak és a jogszabályoknak megfelel en. Igény esetén az iskola tanfolyamokat indíthat a piaci igénynek megfelel en. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szül írásban kérheti a tanfolyamvezet t l. VII. 3. A feln ttek közösségei Osztályonkénti szül i közösség, szül i szervezet Egy osztály tanulóinak szül i szervezetével a tanulóközösséget vezet osztályf nök közvetlen kapcsolatot tart. A szül i szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szül i szervezetek vezet i vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezet ségéhez. Az osztályok szül i szervezetét az iskolai szül i szervezet koordinálja. A szül k tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szül k csoportos tájékoztatásának módja a szül i értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadódélutánon történik. Az intézmény pedagógusai a szül i fogadódélutánon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szül k számára. Az intézmény tanévenként kett , a munkatervben rögzített id pontú, rendes szül i fogadódélutánt tart. A tanulmányaiban jelent sen visszaes

tanuló szül jét az osztályf nök írásban is behívja az

intézményi fogadóórára. Ha a gondvisel

a munkatervi fogadódélutánon kívül is találkozni

szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban id pontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Az osztályok szül i közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített id pontú, rendes szül i értekezletet tart az osztályf nök vezetésével. A szeptemberi szül i - 55 -



értekezleten a szül k értesülnek a tanév rendjér l, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevel

új pedagógusokat is. Rendkívüli szül i értekezletet hívhat össze az

intézményvezet , az osztályf nök és a szül i szervezet képvisel je a gyermekközösségben felmerül

problémák megoldására. A leend

els

évfolyamosok szüleit a felvételi értesít n

tájékoztatja az iskola a tanévkezdéssel kapcsolatos legfontosabb teend kr l. Egy-egy évfolyamot érint kérdésekr l tagintézményi szinten összevont szül i értekezlet tartható (pl. emelt szintű érettségi felkészítés, továbbtanulás). Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi el menetelér l. Tájékoztatjuk a szül ket az intézményi élet kiemelked eseményeir l és a szükséges aktuális információkról is. Valamennyi pedagógus a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést feltüntet az osztálynaplóban, a tanulóval beíratja azt a tájékoztató füzetébe is. Az osztályf nök kéthavonta ellen rzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályf nök indokolt esetben írásban értesíti a szül ket a tanulók el menetelér l, magatartásáról és szorgalmáról. Az iskolai szül i szervezet Az intézményi szül i szervezetbe az osztályok 2-2 tagot delegálnak, amely saját tagjai sorából elnököt választ. A szül i szervezet dönt saját működésér l. Az intézmény intézmény vezet je közvetlen kapcsolatot tart a szül i szervezet vezet ségével. Évente legalább két alkalommal tájékoztatja a szül i szervezetet az iskolában folyó oktató-nevel

munkáról, az id szerű

feladatokról, kikéri véleményét a tanulóifjúságot érint kérdésekben, valamint az intézmény tanulókat érint

terveir l. Az iskolai szül i szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az

iskolavezetéssel, és tájékoztatást ad a szervezet tevékenységér l. A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szül i szervezet véleményét is. A szül i szervezet, illetve képvisel i segítik az iskolát feladatai ellátásában.

VII. 4. Az iskolán belüli kapcsolattartás formái Értekezletek: nevel testületi értekezletek, munkaközösségi értekezlet, csoportmegbeszélések, szül i szervezetek, DÖK megbeszélései, napi, személyes kapcsolattartások.

- 56 -



A vezet és a beosztottak közötti kapcsolattartás A vezet és a beosztottak közötti kapcsolattartás alapvet kölcsönös formája a szóbeli és írásbeli (körözvény, hírújság) tájékoztatás. Szükség esetén az intézmény intézményvezet je és a munkaközösség vezet k értekezletet tartanak. A közérdekű kérdések megbeszélése a nevel testületi értekezleteken történik el zetesen javasolt napirend alapján.

A pedagógusok kapcsolattartása Az intézmény pedagógusai napi személyes kapcsolatban állnak egymással, nevelési, oktatási problémáikat megbeszélik az iskolai közösségek keretében. Kapcsolataikban a katolikus iskolák pedagógusaira vonatkozó etikai kódex az irányadó.

A tanulók tájékoztatása A tanulók naprakész tájékoztatása az iskola mindennapi életér l intézményünk kiemelt feladata. A tájékoztatásért minden rendezvény szervez je felel s. A megfelel tájékoztatást az intézmény vezet -helyettes ellen rzi. A tájékoztatás formái: szóbeli tájékoztatás iskolagyűlésen, osztályf nöki órákon, foglalkozásokon. Írásbeli tájékoztatás: az iskola honlapján, hírújságban, levélben, szórólapon (kirándulások programjai).

- 57 -



VIII. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

RENDJE,

AZ

INTÉZMÉNYI

Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és b vítése, valamint az iskola jó hírnevének meg rzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teend ket, id pontokat, valamint felel söket a nevel testület az éves munkatervben határozza meg. VIII.1. A tanulók ünnepi viselete A hagyományápolás küls ségekben is megnyilvánul. Az iskola tanulóinak kötelez viseletére vonatkozó el írásokat a Házirend tartalmazza. Az ünnepi öltözet a következ : fiútanulók számára: sötét öltöny, fehér ing, iskolanyakkend , leánytanulók számára: sötét szoknya, matrózblúz, az iskola címerével ellátott sál. Iskolai ünnepségek, versenyek alakalmával a tanulóknak ünnepi öltözet viselete kötelez .

VIII.2. Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei (október 6., október 23., március 1ő.) megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól - február 1ő. megemlékezés a Holocaust áldozatairól - április 16. szalagavató ballagás tanévnyitó és tanévzáró ünnepély Széchenyi István születésének és halálának évfordulója diáknap a kilencedik évfolyam tanulóinak bemutatkozása VIII.3. Egyházi ünnepek, iskolai szentmisék, lelki napok Veni Sancte Szent Gellért Mindenszentek, Halottak napja Szent Erzsébet Karácsony - 58 -

ünnepi



Vízkereszt

Szent Margit

Gyertyaszentel Boldogasszony, Szent József, Hamvazószerda,

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Húsvét

Els áldozás

Bérmálás

TE –Deum

Egy tanítási évben két alkalommal lelki napot szervezünk, adventi, nagyböjti id ben. Egy hónapban egyszer közös iskolai szentmisén veszünk részt tanítási id ben egyházi ünnepekhez kapcsolva. A vasárnapot és más egyházi ünnepet szentmisével ünnepeljük. Ilyenkor mindenki saját egyházközségében vesz részt szentmisén illetve istentiszteleten.

- 59 -



IX. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPűSOLATOS SZAŰÁLYOK IX.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény el írja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltér megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított el a tanulói jogviszonyából ered kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelel díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szül je egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaid . A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követ en az intézmény vezet je tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényér l és a bevétel mértékér l, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szül és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illet en nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

IX.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet Ő.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követ 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésr l szóló információ megszerzését követ 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.



A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szül t személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényér l, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimenetelér l.

- 60 -





A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevel testület bízza meg, a nevel testület ezzel kapcsolatos döntését jegyz könyvezni kell. A nevel testület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.



A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyz könyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűz nevel testületi értekezletet megel z en legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevel testülettel. A jegyz könyv ismertetését követ kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.



A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövet

tanuló, szül je (szülei), a

fegyelmi bizottság tagjai, a jegyz könyv vezet je, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges id tartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. 

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyz könyv készül, amelyet a tárgyalást követ három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményvezet jének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szül jének.



A fegyelmi tárgyalás jegyz könyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.



A fegyelmi tárgyalást követ en az els fokú határozat meghozatalát célzó nevel testületi értekezlet id pontját minél korábbi id pontra kell kitűzni, de



A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

IX.3. A fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet ő3.§ (2) bekezdésében szerepl felhatalmazás alapján egyeztet

eljárás el zheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez

elvezet események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenved

közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az

egyeztet eljárás célja a kötelességét megszeg tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. - 61 -



Az egyeztet eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 

az intézmény vezet je a fegyelmi eljárás megindítását megel z en személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetér l, valamint a fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárás lehet ségér l



a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szül t a fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárás lehet ségér l, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztet eljárásban történ megállapodás határidejét



az egyeztet eljárás kezdeményezése az intézményvezet kötelezettsége



a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megel z egyeztet eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben err l a tanulót és a szül t nem kell értesíteni



az egyeztet eljárás id pontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény intézmény vezet jeja tűzi ki, az egyeztet eljárás id pontjáról és helyszínér l, az egyeztet eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyér l elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket



az egyeztet eljárás lefolytatására az intézmény vezet je olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei



az intézmény vezet je az egyeztet

eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az

intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztet eljárás vezet jének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szül jének egyetértése szükséges 

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza



az egyeztet személy az egyeztet eljárás el tt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenved féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése



ha az egyeztet eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenved fél azzal egyetért, az intézmény vezet je a fegyelmi eljárást a szükséges id re, de legföljebb három hónapra felfüggeszti



az egyeztetést vezet nek és az intézmény vezet jének arra kell törekednie, hogy az egyeztet eljárás – lehet ség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon



az egyeztet

eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül,

amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezet pedagógus írnak alá

- 62 -





az egyeztet eljárás id szakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelel mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhet legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása



az egyeztet

eljárás során jegyz könyv vezetését l el lehet tekinteni, ha a

jegyz könyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. 

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszeg tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

IX.4. A tanulók kártérítési felel ssége Ha a tanuló felróható magatartása révén kárt okoz a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzést szervez jének, a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértékét a mindenkor érvényes törvényi rendelkezések szerint kell meghatározni.

IX.5. Tájékoztatás, a szül behívása, értesítése A szül k tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet ő1. § (3) bekezdésének el írásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: 

els igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szül értesítése



tizedik igazolatlan óra után: a szül iktatott postai levélben történ értesítése



a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyz

értesítése (a

másodpéldányt az irattárban kell rizni) 

a huszadik igazolatlan óra után: a szül postai úton történ értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell rizni)



az ötvendik igazolatlan óra után: a jegyz értesítése

- 63 -



Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szül figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: 

els igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szül értesítése



a tizedik igazolatlan óra után: a szül postai úton történ értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell rizni)



a huszadik igazolatlan óra után: a szül postai úton történ értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell rizni



a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megel z en legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szül figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles nagykorú tanuló esetében: a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. X. AZ INTÉZMÉNYI VÉD -ÓVÓ EL ÍRÁSOK IX.6. Gyermek- és ifjúságvédelem A tanuló ifjúság testi-lelki egészségének védelme valamennyi pedagógus, különösen az osztályf nökök feladata. Tevékenységüket az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felel ssel együttműködve végzik. Munkáját a Gyermekvédelmi, Köznevelési Törvény, valamint a Köznevelési Törvény végrehajtási utasítása és egyéb jogszabályok alapján végzi. Munkáját az intézmény vezet je irányítja és ellen rzi, gondoskodik a gyermekvédelmi felel s munkájához szükséges feltételekr l. Feladatai: Tájékoztatja a tanév elején az ellen rz n keresztül a tanulókat, szül ket arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen id pontokban fordulhatnak hozzá. Ismerteti az érintettekkel, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szül k által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (Gyermekjóléti, Családsegít , Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefonszolgálat, Gyerekek Átmeneti Otthona) elérhet ségét. Fogadóóráin meghallgatással, segít

beszéddel, pedagógiai módszerekkel segít a tanulóknak, szül knek,

pedagógus kollégáinak a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok, problémák megoldásában. - 64 -



A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók létszámát felméri az osztályf nökök közreműködésével. Veszélyeztet okok feltárása esetén megismeri a tanuló családi környezetét, helyzetét. Egyéni pedagógiai tervet készít a probléma kezelésére. A hátrányos és veszélyeztet okok megszüntetése, a tanuló problémájának megoldása érdekében kapcsolatot tart:

az intézményvezet jével,

az osztályf nökökkel,

pedagógusokkal,

a diákönkormányzatot segít tanárral.

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal és más szociális intézményekkel. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek szabadid s tevékenységét és tanulási el menetelét figyelemmel kíséri, és adott esetben javaslatot tesz a változtatásra. Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán. Általános prevenciós tevékenységet végez a tanulók szociokulturáltságának függvényében. Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megel zésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének el segítésére. Drog- és bűnmegel zési programokat szervez. Mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza. Gyűjti és terjeszti a gyermekvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat. Figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, és azokat közzéteszi, illetve pályázatot készít. A rendelkezésre álló eszközökkel segíti az iskola dolgozóinak gyermekvédelmi munkáját. Közreműködik a szociális támogatás elveinek meghatározásában, a rendelkezésre álló összegek elosztásában. Kapcsolattartás Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felel se rendszeresen kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, részt vesz az általuk szervezett továbbképzéseken, rendezvényeken, esetmegbeszéléseken. Az egyedi esetekben felveszi a kapcsolatot:

a szül kkel,

a kollégiummal,

a Nevelési Tanácsadóval,

a Családsegít Központtal,

az iskolapszichológussal,

az iskolai vagy egyéb orvosokkal, - 65 -



szükség esetén a rend rséggel.

IX.7. Az iskola katasztrófa-, t z- és bombariadó terve

T zjelzés Az iskola minden dolgozójának és a tanulóknak is kötelessége az észlelt tüzet, valamint annak gyanúját is (füst, égett szag) azonnal jelezni. A t zjelzés módjai:

hangjelz készülék működtetésével (cseng szó rövid szünetekkel megszakítva),

hangos szóval más személyek tudomására hozva,

telefonon értesítjük a tűzoltóságot.

A hatóságok értesítése :

Tűzriadó esetén a tűzoltókat (tel.: 10ő)

Bombariadó esetén a rend rséget (tel.: 107)

Tűzjelzéskor közölni kell:

a tűz pontos helyét, van-e valaki életveszélyben,

mi ég,

mi van veszélyeztetve,

milyen terjedelmű a tűz.

Dolgozók riasztásának rendje: A dolgozók és tanulók riasztására az el bb említett tűzjelzési módszereket kell alkalmazni. Ezeket személyes jelzéssel kiegészíthetjük. Legel ször azon a helyen tartózkodókat kell riasztani, akiknek a menekülési útját legjobban veszélyezteti a tűz. Ezt követ en veszélyhelyzett l függ en mindenkit riasztani kell. T z esetén szükséges tennivalók:

- 66 -



Els és legfontosabb teend , hogy mindenki, feln ttek és tanulók hagyják el az ég épületrészt, menjenek ki az udvarra, utcára. A vészhelyzet(ek) elhárítása után, az intézmény vezet je utasításainak megfelel en a tanítást folytatni kell.

Teend k bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet Ő. § (1)/n szakasza végrehajtására a következ intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megel zése érdekében az iskola vezet je és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellen rizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellen rzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teend k az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelent telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhet vezet jének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezet vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai cseng szaggatott jelzésével történik. Lehet ség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelel rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyel tanárok a náluk lév dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lév és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekez helyen tartózkodni. A bombariadót elrendel személy a riadó elrendelését követ en haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rend rségnek. A rend rség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák id tartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga miel bbi folytatásának megszervezésér l. - 67 -



Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyeget t hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási id t az iskola vezet je pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

IX.8. Általános balesetvédelmi oktatás Az iskola minden dolgozóját minden tanév elején balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az iskola minden tanulóját munka- és balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni a tanév els napján megtartott osztályf nöki órákon. Az oktatáson ismertetni kell az általános magatartási szabályokat és az elmúlt tanévben el fordult tanulóbaleseteket, azok tanulságaival együtt. Munkavédelmi oktatást kell tartani a tanulóknak a tevékenység megkezdése el tt azokra az eseti vagy rendszeres iskolai elfoglaltságokra vonatkozóan, amelyek az átlagosnál nagyobb veszéllyel járnak (pl. kémiai laborgyakorlat, szervezett fizikai munka). Ismertetni kell a tevékenységekkel járó veszélyeket és a balesetek, egészségkárosodások módját. A tanulók oktatásáról jegyz könyvet kell készítenie az oktatást végz tanárnak, és azt a tanév végéig meg kell riznie. A jegyz könyv tartalmazza az oktatás id pontját, témáját, az oktató nevét és aláírását, valamint az oktatott tanulók nevét és aláírását. IX.9. A tanulóbalesetekr l A tanuló az oktatás során csak a pedagógus felügyelete mellett használhat gépeket és eszközöket. A tanulóbaleseteket az iskola jelenteni köteles. A tanulóbaleseteket el írt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló tanulóbaleseteket ki kell vizsgálni és jegyz könyvet kell felvenni, majd az érvényes jogszabályok szerint eleget kell tenni a jelentési kötelezettségnek. Az intézménynek lehet vé kell tenni, hogy a szül i szervezet és az iskolai diákönkormányzat képvisel je részt vegyen a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A tanulóbalesetet követ en meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megel zésére. A balesetvédelmi oktatást alkalomszerűen is meg kell tartani (fizika-, kémia-, testnevelésóra, kirándulás). Minden tanulóbalesetet azonnal jelenteni kell az intézmény intézményvezet jének és a balesetvédelmi felel snek.

- 68 -



IX.10. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetére hozott intézkedések Tűz vagy más el re nem látható, balesetveszéllyel járó rendkívüli esemény esetében az erre készült intézkedési tervnek megfelel en – munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat - a gyakorolt kivonulási terv szerint kell eljárni, értesíteni az iskola intézmény vezet jét és a megfelel hatóságokat (tűzriadó terv, bombariadó terv). A rendkívüli esemény bekövetkeztekor elvégzend k:

az összes kijárat kinyitása,

az áramellátás megszakítása,

a gázvezeték elzárása,

a szükséges els segélynyújtás megszervezése,

vízvédelmi helyek szabaddá tétele.

A kiérkez elhárító szerveket az intézmény vezet jének tájékoztatnia kell a rendkívüli esemény lényegér l, az eddig tett intézkedésekr l, az épület legfontosabb jellemz ir l, az épületben található veszélyes anyagokról, az épületben még esetlegesen bent tartózkodó személyek számáról és tartózkodási helyér l, valamint át kell adni az épület alaprajzát és tűzriadó terv kivonulási térképeit.

X. A SZERVEZET GAZDASÁGI ÜGYRENDJE X.1. Az intézmény gazdálkodásának jellemz i X.1.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok el írásai szerint, az intézmény intézmény-vezet jének vezet i felel ssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefügg kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képez épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Hatvan Város Önkormányzata gyakorolja. Az Önkormányzat az intézmény székhelyét képez épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra átadta Váci Egyházmegye Ordináriusának. Az - 69 -



intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezet je rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézményvezet je a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az intézmény vezet je az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

X.1.2. A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következ

bekezdésben részletezett

feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma öt f . Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdaságvezet látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt el irányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhel

járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások –

vonatkoztatásában. Az intézmény vezet jének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintéz k érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezet je és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdaságvezet

jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt

el irányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdaságvezet a gazdálkodással kapcsolatos szerz dések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képvisel jeként járhat el.

- 70 -



XI. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M KÖDÉSÉNEK JOGI SZAŰÁLYOZÁSA

Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata melléklete. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e a következ területeket tartalmazza: 

a könyvtár vezetésére és működtetésére vonatkozó el írásokat,



a gyűjteményszervezésre vonatkozó el írásokat,



az állományvédelem feladatait, el írásait, módjait,



az igénybe vehet szolgáltatások körét.

Az iskolai könyvtár működési szabályzatát a következő jogszabályok alapján készítettük el: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésr l



2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról



2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról



2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekr l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművel désr l szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról



110/2012. (VI. Ő.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról



3/2003. (V. 28) Kormányrendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerr l



11ő9/2002. (IX. 26.) Kormányhatározat az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történ bevezetésér l



106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról



16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjér l



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról



ő1/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l - 71 -





3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellen rzésér l



az iskola Pedagógiai Programja

1. Az iskolai könyvtár adatai 1.1. A könyvtár elnevezése: Széchenyi István Római Katolikus Középiskola Könyvtára A könyvtár címe: 3000 Hatvan Bajcsy-Zs. u. 6. 37/341-594 Létesítésének id pontja: 1967 Tulajdonbélyegz je:

Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Könyvtára Hatvan – a felirat ovális alakban elhelyezve. (A bélyegz

bels

felhasználású, megtartható névelem kiegészülése esetén.) A könyvtár típusa:

iskolai könyvtár.

A könyvtár jellege:

korlátozottan nyilvános könyvtár.

A könyvtár elhelyezkedése: az iskola földszintjén, jól megközelíthet helyen található. 1.2. A könyvtár fenntartója A könyvtár fenntartásáról és fejlesztésér l az iskola fenntartója a Széchenyi István Római Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola költségvetésében gondoskodik. Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és az iskolát működtet fenntartó vállal felel sséget. Az iskolai könyvtárat 1 f f állású könyvtárostanár működteti. A könyvtár működtetését az iskola igazgatója ellen rzi és a nevel testület javaslatainak meghallgatásával irányítja.

2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása - 72 -



A könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az iskola költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre tervezett összeget az iskola igazgatója folyamatosan bocsájtja a könyvtárostanár rendelkezésére, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezet je gondoskodik a napi működtetéshez szükséges technikai eszközökr l, irodaszerekr l, szociális feltételekr l. A

könyvtár

működéséhez

könyvtárostanár feladata.

szükséges

dokumentumok,

nyomtatványok

beszerzése

a

felel a könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért, ezért csak a

beleegyezésével lehet a könyvtári keretb l dokumentumot vásárolni.

3. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár az oktató-nevel munka szellemi bázisa. Gyűjteményével igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskolai tevékenységek egészéhez. Szakszerű működésével, gyűjteményével, az erre épül

saját és más könyvtár/ak által nyújtott

szolgáltatásokkal biztosítja: - a tanítás-tanulás folyamatában jelentkez szaktanári-tanulói igények teljesíthet ségét, - a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. Alapfeladatok:  Gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, rzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.  Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról.  Könyvtárismereti órák tartása.  Könyvtárhasználatra épül tanórák el készítése, igény esetén ilyen foglalkozások tartása.  Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

Kiegészít feladatok:  Tanórán kívüli foglalkozások tartása. - 73 -



 A nevel -oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, új ismerethordozók el állítása.  Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása.  Tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működ könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.  Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében.  Iskolatörténeti külön gyűjtemény gondozása.  Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét, a feladatellátást szakmai szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, tájékoztatás, továbbképzés, módszertani útmutatás, stb.) segítik:  a könyvtárostanárok hatvani munkaközössége,  a Heves Megyei Pedagógiai, Szakmai és Közművel dési Szolgáltató Intézmény,  az Oktatáskutató és Fejleszt Intézet – Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,  a Könyvtárostanárok Egyesülete.

4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény tanításai-tanulási eszköze. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevel

munkájában

hasznosít.

Tevékenységrendszerével

lehet séget

kínál

az

olvasáskultúra fejlesztésére, a tanulási technikák elsajátítására, a személyiségfejlesztésre. Az iskolai könyvtár gyűjt körét az iskola pedagógiai programja által meghatározott célkitűzések és feladatrendszer alapján alakítja ki. Az ebb l adódó feladatainak megvalósítását segít információhordozók tartoznak az állomány f gyűjt körébe. Azok kiválasztása és felhasználása a könyvtárostanár és a pedagógusok együttműködésén alapszik, figyelembe véve a szakirányú képzés sajátosságait. A könyvtár a tanagyagon túli ismeretszerzési igények kielégítését csak korlátozottan tudja vállalni, de

törekszik

az

információs

társadalom

igényeinek

megfelel

dokumentumfajtákat legalább demonstratív jelleggel bemutatni.

- 74 -

szolgáltatásokat

és



A könyvtár gyűjtőköri leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 5. Gyűjteményszervezés ő.1. Gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A könyvtárostanár beszerzi a szükséges dokumentumokat. A számlák kiegyenlítése és kezelése a gazdasági szakember feladata. A gazdasági-pénzügyi iratok fénymásolt példányát mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A könyvtárostanár gondoskodik arról, hogy a dokumentumok állományba vétele a szabályoknak megfelel en megtörténjen, valamint vezeti az állomány-nyilvántartásokat. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy id ben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegz jével, leltári számmal és raktári jelzettel. A tartós meg rzésre szánt dokumentumokat az érkezést l számított 1Ő napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ezekr l típusonként egyedi leltárkönyv készül, ezen kívül számítógépes nyilvántartásba kerülnek. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi dokumentum, nem selejtezhet . Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet vezet a könyvtár, amely a tervszerű gyűjteményszervez munka nélkülözhetetlen eszköze.

Összesített nyilvántartásba veszi a könyvtár a gyorsan avuló és az id leges meg rzésre (legfeljebb 3 évre) szánt dokumentumokat, úgymint: -

brosúrák, alkalmi műsorfüzetek,

-

tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani segédanyagok, oktatási segédletek,

-

gazdasági és jogi segédletek, rendeletgyűjtemények.

-

pályaválasztási és felvételi dokumentumok,

-

egyéb.

Az id leges meg rzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek.

- 75 -



ő.2. Állományapasztás Az állományból dokumentum – az állományelemzési tevékenység után – az alábbi okok miatt törölhet :  Tervszerű állományapasztás: - tartalmilag elavult dokumentumok selejtezése, - fölösleges dokumentumok kivonása.  Természetes elhasználódás

-

a

rendeltetésszerű

használatra

alkalmatlanná

vált

dokumentumok selejtezése.

 Hiány:

- elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, - kölcsönzés közben elveszett, - az állományellen rzéskor hiányzott dokumentum kivonása.

Bármely okból kerül sor a kivonásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tesz a törlésre (kivéve az id leges meg rzésre szánt dokumentumok), az engedélyt az igazgató adja meg. A törlési folyamat és a kivonás nyilvántartásai a mindenkor érvényben lév rendeletek alapján készülnek el.

ő.3. A könyvtári állomány védelme

A dokumentumok védelmét bekerülésükt l kivonásukig folyamatosan biztosítani kell mind a könyvtárostanárnak, mind a használóknak.

Az állomány ellen rzése a mindenkori jogszabályoknak megfelel en történik. A revíziót az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvev könyvtáros kezdeményezi a leltárt. A könyvtárostanár feladata a szabályos el készítés, lebonyolítás, lezárás, a dokumentáció elkészítése. A végrehajtást a gazdasági vezet felügyeli.

- 76 -



Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, az állomány gondozásáért, a nyilvántartások pontos vezetéséért. Felel sségre vonható a dokumentumok hiányáért, ha:  bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait,  kötelességszegést követett el,  a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket a nem letétként kezelt állományrészben.

A használókra vonatkozó el írásokat a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Használati Szabályzata (2. sz. melléket) tartalmazza. A könyvtár kulcsai a könyvtárostanárnál és az igazgatónál vannak, és csak indokolt esetben (betegség) adhatók ki másnak. A könyvtárostanár hosszan tartó hiányzása (pl. betegség) esetén a helyettesít je részarányos anyagi felel sséggel tartozik. Ennek idejét és mértékét írásban rögzíteni kell.

Az állomány fizikai védelme A könyvtárban be kell tartani a tűzrendészeti el írásokat és szigorúan ügyelni kell a biztonságra. A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos, az erre vonatkozó tilalmi táblát el kell helyezni. A könyvtárból való távozás el tt a helyiséget áramtalanítani kell. Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. Ügyelni kell a tisztaságra. A könyvtári dokumentumokat a lehet séghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (por, széls séges h mérséklet).

6. A könyvtári állomány elhelyezése Az iskolai könyvtári állomány elhelyezése az iskola földszintjén erre a célra kialakított külön helyiségben, szabadpolcon történik. Az iskolai könyvtár rendelkezik raktárhelyiséggel, ami a tankönyvek elhelyezésére is szolgál. A helyben használatra és a könyvtári órák megtartására 20 - 77 -



olvasóhely áll rendelkezésre, amely egy tanulócsoport (fél osztály) számára nyújt egyidejű foglalkozásra, foglalkoztatásra lehet séget. Állományrészek tagolása: kézikönyvtár, szépirodalom, szakirodalom, segédkönyvtár, iskolatörténeti különgyűjtemény, id leges nyilvántartású dokumentumok, audiovizuális és multimédiadokumentumok, tankönyvtár, kihelyezett letétek (err l a Használati Szabályzatban rendelkezik).

7. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány dokumentumainak formai feltárása a Bibliográfiai leírás és a Bibliográfiai leírás besorolási adatai szabványok alapján; tartalmi feltárása az Egyetemes Tizedes Osztályozás jelzetei és tárgyszójegyzék szerint; a raktári jelzetek megállapítása az érvényes Könyvtári Raktározási Táblázatok segítségével történik. A feltárt dokumentumokról a könyvtár az alábbi katalógusokat szerkeszti és gondozza: 

raktári katalógus (cédulaforma)



integrált számítógépes leíró, szak- és tárgyszókatalógus

A katalógusok építése a szabványokban rögzítettek alapján történik. Az állományfeltárás és katalógusépítés alapelveit a 3. sz. melléklet tartalmazza. 8. Könyvtár-pedagógiai tevékenység - 78 -



A könyvtár használata beépül az iskola Pedagógiai Programjába, minden műveltségterületen helyet kap, így az iskolai könyvtár szorosan bekapcsolódik az ismeretszerzés folyamatába. A könyv és könyvtárhasználati ismeretek tanítása alapvet en az informatika és a magyar nyelv tantárgyak keretén belül történik. A részletes könyvtár-pedagógiai tevékenységet az iskolai könyvtár könyvtár-pedagógiai programja tartalmazza. 9. Zárórendelkezés Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata a Széchenyi István Római Katolikus Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának része. Hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár használóira és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzatot az iskolai könyvtárban ki kell függeszteni. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles 

a jogszabályok megváltozása esetén, valamint



az iskolai körülmények megváltozása

miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni.

A szabályzatot az igazgató a jogszabályokban el írtak alapján módosíthatja.

Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

1.sz. melléklet

A Széchenyi István Római Katolikus Középiskola Könyvtárának gyűjtőköri leírása - 79 -



A gy jtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtár er sen válogatva gyűjti a dokumentumokat. Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy az iskola helyi tantevének megfeleltetett információhordozókat megfelel válogatással, de tartalmi teljességre törekedve gyűjtse.

Kézikönyvtári állomány Gyűjti a könyvtár a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori sajátosságoknak megfelel en. Ezek: 

általános és szaklexikonok, enciklopédiák,



szótárak, fogalomgyűjtemények, adattárak,



kézikönyvek, összefoglalók,



atlaszok.

Ismertközl irodalom Teljességre törekedve gyűjti a könyvtár az érettségi vizsga és a szakmai alapozás tantárgyi követelményrendszerének megfeleltetett középszintű irodalmat. Biztosítja a közismereti és a szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ezek: 

példatárak, feladattárak,



tantárgyi összefoglalók,



szótárak fogalomgyűjtemények, adattárak,



tanulmánykötetek,



tankönyvek, tanulási segédletek (idegen nyelvű is).

Válogatva

gyűjti

a

tananyagon

túli

ismeretszerzési

igények

kiegészítését

szolgáló

dokumentumokat, Ezek: vallástörténeti, filozófiai, szociológiai, politikai, néprajzi, művészeti tanulmánykötetek, albumok, stb.

- 80 -



Válogatva gyűjti továbbá a nem nyomtatott ismerethordozók (audiokazetta, videokazetta, CD, DVD, multimédiás CD-ROM) közül a tantárgyaknak megfeleltetett dokumentumokat.

Szépirodalom A teljesség igényével gyűjti a könyvtár az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a helyi tantervben meghatározott: 

házi és ajánlott olvasmányokat,



világirodalmi és nemzeti antológiákat, szöveggyűjteményeket,



teljes életműveket a magyar irodalom tanított klasszikusaitól,



magyar népköltészeti irodalmat,



a nevelési program megvalósításához szükséges műveket.

Válogatva gyűjti: 

a tananyagon túli klasszikus szépirodalmat, kortárs szerz k műveit,



nemzeti ünnepeink antológiáit,



más nemzetek népköltészeti gyűjteményeit,



idegen nyelvű szépirodalmat (els sorban angol és német nyelvűt)



keresztény vallási szépirodalmat,



ifjúsági szépirodalmat, szórakoztató irodalmat.

Pedagógiai gyűjtemény / segédkönyvtár Teljességre törekv en gyűjti a könyvtár:

- 81 -





a középfokú oktatás tantárgyaihoz, illetve a középfokú szakképzéshez kapcsolódó módszertani irodalmat (szakkönyvek, tanulmánykötetek, segédletek),



iskolatörténeti különgyűjteményben az iskola életével, történetével, névadójával kapcsolatos dokumentumokat.

Válogatva gyűjti a középfokú oktató-nevel munka pedagógiai szakirodalmát_ 

lexikonok,

enciklopédiák,

szótárak,

fogalomgyűjtemények,

adattárak,

tanulmánykötetek a pedagógia, pszichológia, szociológia tárgykörében, 

a tehetséggondozás, a fels fokú továbbtanulásra, valamint a nyelvvizsgákra, szakmai vizsgákra való felkészülés segédleteit,



a műveltségi területek módszertani szakirodalmát,



az oktató-nevel munkával kapcsolatos jogi és statisztikai gyűjteményeket.

Könyvtári szakirodalom / segédkönyvtár A teljesség igényével gyűjti a könyvtár: 

a könyvtári feldolgozó munka szabályzatait tartalmazó segédleteket, szabványokat,



a könyvtárügyi jogszabályokat, rendeleteket,



a középfokú könyvtárhasználattan módszertani segédleteit.

Válogatva gyűjti: 

az iskolai munkához kapcsolódó kurrens és retrospektív tájékozódási segédleteket,



a könyvtártani összefoglalókat,



az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványokat.

Oktatási segédletek / segédkönyvtár

- 82 -



Válogatva gyűjti a könyvtár a pedagógusok oktató-nevel munkáját megkönnyít tankönyveket, munkafüzeteket, e-tananyagokat, CD-ROM-okat, interaktív tananyagokat.

Hivatali segédkönyvtár A teljesség igényével gyűjti a könyvtár az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével és a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket.

Kéziratok Teljességgel gyűjti a könyvtár: 

az iskola pedagógiai dokumentációit,



az iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációit,



pályázati munkákat (tanulói, tanári)



az iskolai újság dokumentációit.

Nem gy jt a könyvtár: 

gyermekirodalmat,



az általános iskolás korosztálynak szóló tankönyveket, ismeretterjeszt műveket,



nem közgazdasági, illetve informatikai szakirányú továbbtanulásra felkészít segédleteket.

- 83 -



2. sz. melléklet A Széchenyi István Római Katolikus Középiskola Könyvtárának használati szabályzata – házirend

1. A könyvtárhasználatra jogosultak köre Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használat megkötöttség nélküli, de a tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan, kivéve a másolatszolgáltatást, valamint a könyvtárközi kölcsönzés esetleges költségét. Más olvasó (régi diák vagy tanulói jogviszonnyal rendelkez

diák szül je, stb.) csak a

könyvtárostanár engedélyével használhatja a könyvtárat.

2. A könyvtárhasználat módjai 2.1. Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 

kézikönyvtári állományrész,



különgyűjtemények (audiovizuális, multimédiás dokumentumok, iskolatörténeti dokumentumok)

Ezeket a szaktanárok tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti id re kikölcsönözhetik.

2.2. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. A kölcsönzés tényét a könyvtárostanár a kölcsönzési nyilvántartásban rögzíti, amit. Tanulók számára egyidejűleg ő könyv kölcsönözhet . Ett l többet versenyre, pályázatra történ felkészülés esetén - 84 -



lehet. Újabb könyveket csak a korábban kölcsönzött könyvek visszahozatala után szabad a kölcsönz nek adni. Kölcsönzési határidő: kötelez irodalom:

2 hét

egyéb dokumentum:

3 hét.

tankönyv:

a tanév végéig.

Kötelez irodalom nem, egyéb dokumentum kölcsönzési határideje kétszer meghosszabbítható. A pedagógusok által használt oktatási segédletek (segédkönyvtár) korlátozás nélkül a tanév végéig kölcsönözhet k. Ezek közül tanuló csak indokolt esetben, szaktanári engedéllyel vihet ki könyvet. A kölcsönzésben lév dokumentumok el jegyezhet k. Szükség esetén a helyben nem teljesíthet igényeket könyvtárközi kölcsönzés útján elégíti ki a könyvtár. Ennek esetleges költsége az olvasót terheli. Az elveszett vagy er sen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni, esetlegesen a mindenkori beszerzési értékét megtéríteni.

2.3. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok részére a könyvtárostanár, az osztályf nökök, a szaktanárok órákat, foglalkozásokat tarthatnak. Ezek id pontját a könyvtárostanárral minden esetben egyeztetni kell. A könyvtár helyet ad más jellegű csoportos használatnak is: rendezvények, versenyek, műsorpróbák, szakköri foglalkozás, stb., összeegyeztetve a nyitva tartással. A könyvtár helyisége órarend szerinti tanításra és /vagy értekezlet számára nem vehet igénybe, mert ez akadályozná a könyvtár működését.

- 85 -



3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Támaszkodva az állományra, a könyvtár adatbázisára, illetve más könyvtárak adatbázisaira az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja a könyvtár: Igény szerinti: 

információszolgáltatás,



témafigyelés,



irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése,



másolatszolgáltatás

(jogszabályban

meghatározott

módon,

térítésköteles

szolgáltatás) 

internetes információkeresés lehet sége.

Folyamatos: 

letétek telepítése

Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el a nevel i szobában, az igazgatói irodában, a nyelvi laborokban, a szaktantermekben, szertárban. A szaktanteremben, szertárban elhelyezett letéti állományt tanév elején veszik át és tanév végén adják át a megbízott nevel k, akik az átvett dokumentumokért

anyagi

felel sséggel

tartoznak.

A

nevel i

szobában

elhelyezett

dokumentumokért a tantestület minden tagja felel s. A letéti állomány – a nevel i szobában elhelyezett állományrész kivételével – nem kölcsönözhet . A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról a könyvtárostanár lel hely-nyilvántartást vezet.

A szolgáltatások és a könyvtárhasználat során a könyvtárostanár a fenti tevékenységeket a vonatkozó jogszabályok (szakmai és jogi) figyelembevételével végzi és vezeti az el írt nyilvántartásokat.

- 86 -



4. A könyvtár rendje Ő.1. Nyitva tartás Az iskolai könyvtár heti 22 órát tart nyitva. Ebben az id ben végzi alapszolgáltatásait (kölcsönzés, helyben használat, csoportos használat). A nyitva tartási id t a könyvtárostanár határozza meg, illetve módosíthatja az érvényes órarend és a használói igények ismeretében. Ezt a bejárat melletti hirdet táblára függeszti ki. Iskolai szünetekben az iskolai könyvtár zárva tart.

Ő.2. A használók jogai és kötelességei Az iskolai könyvtár használói a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére díjmentesen jogosultak. Kivételt képez a másolatszolgáltatás, illetve a könyvtárközi kölcsönzés. A zavartalan működés érdekében kötelesek betartani a könyvtárhasználati szabályokat (kölcsönzési határid , dokumentumok és technikai eszközök védelme).

Ő.3. Az iskolai könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket a pedagógusok és a tanulók a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos.

A használók felel sséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az

munkálkodása

következményének kell tekinteni.

5. Az állomány és a technikai eszközök védelmére vonatkozó rendelkezések - 87 -





A könyvtárban dohányozni, nyílt lángot használni szigorúan tilos.



A könyvtárban étkezni és hangoskodni tilos.



A könyvtárban tartózkodni csak a könyvtárostanár jelenlétében vagy engedélyével lehet.



Az olvasók a hivatalos dokumentumokba (állomány-nyilvántartás, kölcsönzési nyilvántartások) nem tekinthetnek, és nem írhatnak bele csak a könyvtárostanár jelenlétében és engedélyével.



A technikai eszközöket csak a könyvtárostanár engedélyével és jelenlétében használhatják az olvasók.



Minden olvasó személyesen felel az általa használt dokumentumok és eszközök épségéért.



Az általuk okozott hibákért és károkért anyagi és büntet jogi felel sséggel tartoznak.

- 88 -



3. sz. melléklet Állomány-feltárási és katalógusépítési alapelvek

A dokumentum-leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait és biztosítsa a visszakereshet séget.

Formai feltárás Önálló feldolgozás esetén a dokumentumokról szabványos egyszerűsített bibliográfiai leírás készül, az alábbi adatok felvételével: 2.cím, szerz ségi közlés (szerz , szerkeszt ), 3.kiadásjelzés 4.megjelenési hely, kiadó neve, kiadás éve 5.oldalszám, gerincméret, 6.sorozatcím, 7.ISBN szám, 8.kötés, ár.

Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. Ez utóbbi a Tárgyszójegyzék az iskolai könyvtárak számára c. kiadvány alapján kerül kiválasztásra.

Raktári jelzet A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelel en csoportosítja a könyvtár. Az állományrészekben történ eligazodást a raktári jelzetek segítik. A jelzeteket jól látható módon rá kell vezetni a dokumentumra és a raktári lapon is jelölni kell.

- 89 -



Katalógusépítés Cédula formátumú olvasói katalógust nem épít a könyvtár. A cédulaformájú raktári katalógus állományrészenként épül. Ezen kívül a könyvtár számítógépes integrált katalógust épít a SZIRÉN program segítségével, ami sokirányú visszakeresést biztosít. Leírását a rendszerismertet tartalmazza.

Alapelvei a következők: Biztosíthatók a szerz ségi és cím szerinti visszakereshet ségen túl az egyéb besorolási adatok, illetve a tárgyszavak elérése. A tárgyszójegyzék az iskolai képzésnek megfelel en kerül megállapításra. Kölcsönz i és nyilvántartó program is, így az állapot (mely állományrészben van, kölcsönözhet e, bent van-e a dokumentum) is azonnal megállapítható.

A program gyors tájékoztatást ad a kért dokumentumról, jelent sen lerövidítve a keresési id t, valamint megkönnyíti a feldolgozó munkát.

- 90 -



Ő. sz. melléklet Az iskolai könyvtár tankönyvtári szabályzata

1. A tankönyvellátás helyi rendje 1.1. A tankönyvrendelés folyamata az iskolai Házirendben részletezve megtalálható. 1.2. Az ingyenes tankönyvellátási kötelezettség ellátásának intézményi elvei  Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók az iskolai könyvtár állományába felvett tankönyveket kapják meg használatra.  Ezeket a könyveket a tanulók a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az így átvett tankönyveket arra az id tartamra kölcsönzik ki, ameddig az adott tantárgyat tanulja. Amennyiben a tanuló az átvett tankönyvet nem használja folyamatosan, a tanév végén (legkés bb az utolsó tanítási napon) minden kölcsönzésben lév tankönyvét vissza kell juttatnia a könyvtárba. Ebben az esetben az iskola vállalja, hogy az érettségire történ felkészüléshez biztosítja a kölcsönzést.  A tanulók tanulmányaik végeztével visszaviszik a könyvtárba az általuk használt könyveket.

2. A tankönyvgy jtemény fejlesztésének elvei Az iskolai könyvtár a tankönyvgyűjteményt külön gyűjteményként kezeli. A tankönyvtárba kerülnek az iskola által az ingyenes tankönyvellátáshoz biztosított tankönyvek, munkafüzetek, stb., továbbá azok az oktatási segédletek, amelyeket az iskola a különböz tanulócsoportoknak ingyenes használatra biztosít. A tankönyvtár két csoportra oszlik:  tartós tankönyvek,  ingyenes ellátás könyvei.

- 91 -



A könyvtárostanár a tankönyvfelel ssel együttműködve a tankönyvrendelés el tt átnézi a meglév tankönyvtári állományrészt, és közösen tesznek javaslatot a meglév példányok szükség szerinti cseréjére.

3. A tankönyvek nyilvántartásának módja A tankönyvszállítást követ en a könyvtárostanár a tankönyvfelel st l átveszi az ingyenes ellátásra jogosult tanulók részére rendelt könyveket. Ezeket a szállítólevél vagy számlamásolat alapján a következ módon veszi nyilvántartásba. 2013. szeptember 1-t l  a kötelez és ajánlott olvasmányokat végleges nyilvántartásba,  a tankönyvként használt szótárakat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, a kis példányszámú szakmai tankönyveket T jelöléssel, elkülönítetten, az id leges nyilvántartás szabályai szerint,  a tartós tankönyvek, az egyéb tankönyvek, a tanulóktól ajándékba kapott tankönyvek – TK jelöléssel a nyilvántartás borítólapján, elkülönítetten, összesítve az id leges nyilvántartás szabályai szerint.

Ő. A kölcsönzés rendje és formai szabályai A használatba vétel ideje:  több évfolyamon keresztül használt tankönyv esetén négy év,  egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1-t l június 1ő-éig.

Az iskolai könyvtárból a tanulók szeptember elején kölcsönözhetik tankönyveiket, és legkés bb a tanév utolsó tanítási napján vissza kell adniukazokat, amelyeket ténylegesen nem használnak.

- 92 -



Ő.1. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók kölcsönzése Az ingyenes ellátásra jogosult tanuló csak akkor kaphatja meg tankönyveit, amennyiben az igényl lapját leadta és a jogosultságot igazoló, megfelel

dokumentumot bemutatta. Ennek

ellen rzése a gazdasági iroda munkatársának a feladata. 10-12. évfolyamon feltétel továbbá, hogy az el z tanévi tankönyveivel maradéktalanul elszámoljon. Az átvételr l átvételi nyilatkozat készül.

Ő.2. Normatív kedvezményre nem jogosult tanulók kölcsönzése Az egyéb indokok alapján támogatást igényl tanuló a megfelel igazolás bemutatása után kaphat tankönyveket az iskolai könyvtárból. Ennek mértéke változó, függ a könyvtári tankönyvek mennyiségét l. Átvételüket a kölcsönzési nyilvántartásokban kell dokumentálni.

Ő.3. Tanulócsoportok részére biztosított tankönyvek A kis példányszámú szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. Az egy-egy tanulócsoport részére biztosított tankönyvekhez a könyvtárostanár a csoportnévsor alapján átvételi táblázatot készít, amit a könyvek kiosztása során a szaktanár aláírat. A tanév végén ezeket e könyveket a fent említett lista alapján visszaszedi és átadja a könyvtárostanárnak.

Ő.Ő. Egyéb kölcsönzések Szükség vagy egyéb igény esetében a kölcsönzés szabályai szerint kell eljárni és a kölcsönzési dokumentációban adminisztrálni a tankönyv átvételét.

- 93 -



Ő.ő. Egyéb rendelkezés A tankönyvkölcsönzésr l minden esetben átvételi nyilatkozatot ír alá a tanuló. Ebben tudomásul veszi, hogy  az átvett tankönyv az iskola tulajdona,  a tanév végén le kell adnia tankönyveit az iskolai könyvtárban,  a tankönyvek épségére, tisztaságára vigyáz,  a tankönyvbe tollal, szövegkiemel vel nem ír, a ceruzás bejegyzéseket a tanév végén kiradírozza,  a megrongált vagy elveszett tankönyvért anyagi felel sséggel tartozik, pótolnia kell más forrásból vagy a vételárat ki kell fizetnie.

ő. Adatváltozások kezelése Új tanuló Amennyiben jogosult az ingyenes ellátásra, az iskolának igyekeznie kell mihamarabb a szükséges tankönyveket a tanuló részére biztosítani. Eljárásrendje megegyezik az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulókéval. Az ingyenes ellátást igényl k osztályonkénti összesít lapjára az új tanulót fel kell vezetni. Távozó tanuló Az intézmény vezet je a kiiratkozáskor ellen rzi, hogy a tanuló elszámolt-e a tankönyveivel. Csak abban az esetben írja alá a távozási dokumentációt, ha a könyvtárostanár igazolja ennek tényét. Az ingyenes ellátást igényl k osztályonkénti összesít lapjáról a távozó tanulót törölni kell.

6. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos kártérítési felel sség A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles meg rizni és rendeltetésszerűen használni. Ebb l fakadóan elvárható t le, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelel en: - 94 -



• az els év végére legfeljebb 2ő %-os, • a második év végére legfeljebb ő0 %• a harmadik év végére legfeljebb 7ő %-os, • a negyedik év végére 100 %-os lehet. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szül je a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával, a megengedettnél nagyobb mértékű elhasználódásával okozott kárt köteles megtéríteni. Ezt teheti ugyanolyan könyv beszerzésével vagy kártérítési összeg fizetésével. Nem kell

megtéríteni

a

tankönyv,

munkafüzet

rendeltetésszerű

használatából

származó

értékcsökkenést. A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítést l akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. A kártérítési összegre a könyvtárostanár tesz javaslatot, melyet az igazgató hagy jóvá. Az igazgató dönt a kártérítési összegek csökkentése, mérséklése tárgyában, illetve vitás esetekben.

A tankönyvek rongálásából ered

kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelez

olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítandó.

- 95 -



7. A tankönyvtárral kapcsolatos egyéb feladatok 7.1. A tankönyvek könyvtárba kerülése A tankönyvrendelés lezárása el tt a könyvtárostanár évfolyamonkénti lista formájában tájékoztatja a tankönyvfelel st arról, hogy a tanulók által használt tankönyvekb l mennyi van bent a könyvtárban (tankönyv címe, darab). A tankönyvrendelés lezárásakor a tankönyvfelel s táblázatban listát készít (osztály, név, tankönyv, ár feltüntetésével) a könyvtár részére arról, hogy a normatív támogatásban részesül tanulóknak milyen tankönyveket rendelt meg. Ez a lista lesz a kés bbi kölcsönzés és leltári nyilvántartás alapja. 7.2. Raktározás Az iskolai könyvtár helyiségében kell tárolni:  az érettségi segédletként is használt szöveggyűjteményeket, szótárakat, atlaszokat,  a kötelez és ajánlott olvasmányokat. Külön helyiségben kell tárolni:  a tanulók által használható tankönyveket, egyéb segédleteket, tantárgyi és évfolyamonkénti csoportosításban.

7.3. Selejtezés A tankönyvek meg rzésének alapvet szempontja a könyv érvényessége, illetve, hogy hány tanéven keresztül használják a tanulók Az ingyenes tankönyvek csoportjai: 1. csoport: tartós, Ő évre szóló tankönyvek. Ide tartozik: középiskolai történelmi atlasz, középiskolai földrajzi atlasz, négyjegyű függvénytáblázat, matematikai feladatgyűjtemények, irodalmi szöveggyűjtemények, érettségi tantárgyak tankönyvei. 2. csoport: meghatározott tanév(ek)re szóló (tartós és nem tartós) tankönyvek.

- 96 -



A tankönyvek állapotát, érvényességi idejét a tankönyvfelel s tanévenként áttekinti, majd a könyvtárostanárnak javaslatot tesz a könyv leselejtezésére. A könyvtárostanár ezt követ en – az intézményvezet

jóváhagyásával, az érvényes rendelkezések szerint törli a könyveket az

állományból.

A feleslegessé vagy használhatatlanná vált tankönyveket a tanév végén selejtezni kell.

8. További rendelkezések 8.1. A tankönyvellátás megszervezésében közreműköd személyek:  igazgató (feladatok kiosztása, ellen rzése, ingyenes ellátást igényl tanulók felmérése, stb.)  tankönyvfelel s (tankönyvrendelés lebonyolítása, koordinátor az intézményen belül)  gazdasági vezet (a normatív kedvezményt igényl k igazolásainak ellen rzése)  gyermek- és ifjúságvédelmi felel s, munkaközösség-vezet k, osztályf nökök  könyvtárostanár (a kölcsönzések lebonyolítása).

8.2. A szabályzat felülvizsgálata A tankönyvkezelési szabályzatot a könyvtárostanár készíti el és az igazgató hagyja jóvá. Elkészítésénél figyelembe kell venni a tankönyvfelel s, valamint a szül i munkaközösség javaslatai.

A szabályzatot tanévenként felül kell vizsgálni, különös tekintettel a jogszabályi változásokra.

- 97 -



ő. sz. melléklet A könyvtárostanár munkaköri feladatai

Az iskolai könyvtárat pedagógiai képesítéssel és könyvtárosi szakmai ismeretekkel rendelkez könyvtárostanár vezeti, aki tagja a nevel testületnek. Munkájával segíti az intézményben folyó oktató-nevel munkát. Felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. F feladatai Elvégzi a könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefügg munkatervet,

jelentéseket

készít;

folyamatosan

feladatokat. Fejlesztési tervet,

tájékoztatja

a

nevel testületet

a

könyvtárhasználatról. Az érvényben lév jogszabályoknak megfelel en kezeli és napra készen vezeti a könyvtári ügyiratokat (nyilvántartások, statisztika, stb.). Javaslatokat ad a könyvtári költségvetés tervezéséhez és felel annak gazdaságos felhasználásáért. Részt vesz a nevel testületi értekezleteken. Szakmai ismereteit folyamatosan gyarapítja továbbképzéseken, illetve önképzés útján. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott cél- és feladatrendszer alapján alakítja az állományt. Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását és apasztását. Gondoskodik a dokumentumok szabályszerű állományba vételér l, feltárásáról és szükség esetén törlésér l. Gondozza, építi és hozzáférhet vé teszi a könyvtár katalógusait. Felel s az állomány fizikai és jogi védelméért. El készíti és lebonyolítja a könyvtári leltározást.

- 98 -



Szervezi és megvalósítja az olvasószolgálati munkát. Lehet vé teszi a könyvtár egyéni és csoportos használatát, végzi a kölcsönzést. Ellátja a tájékoztatási feladatokat, biztosítja az információhoz jutás követelményét. Segít a könyvtári szolgáltatások felhasználásában. Felel s az iskola könyvtár-pedagógiai programjának megvalósításáért. Megtartja a tantervben rögzített dokumentum- és könyvtárhasználati ismereteket fejleszt

órákat, el készíti a

könyvtárhasználatra épül szakórákat. Biztosítja a tanítás-tanulás folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát. Anyagilag és fegyelmileg felel az állományért, annak rendeltetésszerű működéséért, a könyvtár berendezési tárgyaiért. Az esetleges kárt minden esetben jelenti, ha szükséges kártérítési eljárást kezdeményez.

Kiegészít feladatai Bekapcsolódik az iskola kulturális életének megszervezésébe. Törekszik jó intézményközi kapcsolatok kialakítására. Szükség esetén szaktanári feladatokat lát el (helyettesítés, vizsgafelügyelet, stb.)

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja.

- 99 -



ADATKEZELÉSI SZAŰÁLYZAT 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény el írásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni,melyekre a magasabb jogszabályok el írásai lehet séget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola intézményvezet je felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szül jével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény intézményvezet je egy személyben felel s. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. Ő. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szerepl feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  intézményvezet ,  gazdasági ügyintéz , b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  intézményvezet helyettes,  iskolatitkár  szakképzési adminisztrátor  osztályf nökök,  gyermek- és ifjúság védelmi felel s, ő. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szerepl feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja:  intézményvezet ,  intézményvezet helyettes,  iskolatitkár,  gazdasági ügyintéz b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rend rségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefügg igazgatási tevékenységet végz közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellen rzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény intézményvezet je továbbíthatja. 6. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja: · a fenntartó, a bíróság, rend rség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyz je, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtet je, a szül részére az intézmény intézményvezet je; - 100 -



· a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtet je, a szül részére az intézmény intézményvezet helyettese; · a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtet je, a szül részére az iskolatitkár; · a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szül részére az osztályf nök; · a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szül részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s; · a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelel s. 7. Az alkalmazottak adatait a 2012. évi I. törvény és az egyéb, munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani. A személyi anyagot személyre szóló mappában, zárt szekrényben kell rizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellen rzéséért az intézményvezet és a gazdasági ügyintéz a felel s. 8. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelel pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintéz je a felel s.

- 101 -



ZÁRADÉK, LEGITIMÁűIÓ

- 102 -



- 103 -

SZÉűHENYI ISTVÁN RÓMAI KATOLIKUS KÖZÉPISKOLA HATVAN SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZAŰÁLYZAT. Készítette: Fehér Józsefné intézményvezet

Recommend Documents