Szegény Balkán
Balkán kobra - Schell Judit, Csányi Sándor Hamar feldereng az érzés az emberben, hogy átverték. Kezdetben akarja hinni, hogy ez más lesz, aztán jön a pofon. Pedig még a plakáton is fegyverek vannak, hatalmas karimás napszemüvegben áll a gyilkos, alatta ott a célkereszt. Várjuk a rombolást, a pusztítást: itt majd szétlövik a világot, és annyi az összes délkeleti rosszfiúnak. Aztán csak a gazdag férjnek mondanak viszlátot, mert unja már a felsége, sok pénze van, de állandóan piszkos ügyletekben vesz részt, mondjuk, a nő ebből kapja a legújabb bundát, de neki ez nem fontos. Másra vágyik, egy új férfira, könyvekre. Ennyi. Ez a baj. Becsomagolják a százszor látott alapot egy köntösbe. Persze a köntöst leveszik, és csak az marad meg, hogy a szerelem miatt lesz ármány, és nagy ármány kell, mert hatalmas úr a férjem. Ankica, így hívják a feleséget. Lehetne bárki, hisz a keretet felejti el Rusznyák Gábor rendezése. Azt, hogy ez egy egészen más világ, ami kínálja a lehetőségeket. Megmutatni ennek a balkáni gonoszkodásnak az élhetetlenségét, amit folyton palástolnak a pompával. Akkor talán még azt is megértenénk, miért akarja a feleség likvidálni a férjet. Így csak annyi derül ki, hogy van egy teszetosza hülyegyerek, aki a nő szeretője – és előbbi felkér minden jöttmentet, tessék szépen megölni az urat. A maffiára, a svihák életmódra csak Debreczeni Borbála díszlete emlékeztet: eklektikus berendezés, medveszőnyeg, bőrfotel, faasztal. Lássák az emberek, pénz van a háznál, más nem számít. Az kellene, hogy hasonló módon folyjon a játék. A helyzetből szülessen a poén, ne utóbbira alkossanak helyzeteket. Mert hiába van minden olyan precízen komponálva, ha nincsenek kihasználva a szituációk. Bejön az ágyas, virág van a kezében, erre ott terem a férj, és egy mondat, ugrás a következő jelenetre. Ez ilyen formában nem szül jellemeket, maradnak az egyarcú figurák. A szerencsétlen sofőr, a szerencsétlen rendőr, a tönkretett exkommunista.
Balkán kobra - Schell Judit, Szabó Győző, Fodor Annamária Harminc perc. Ez kell ahhoz, hogy másként figyelje az ember, amit lát. Megjelenik a Kobra. Akitől mindenki várja a sikert. A legendás gyilkológép. És pápaszemes. Tíz centire nem lát el. Persze ez nincs sehol leírva. A kép teljesen más róla. Menni is alig bír. Ez a nagyszerű az egészben, ezért kezdünk el igazán nevetni. Mert van egy prekoncepció, amivel teljesen leszámol Rusznyák. A látszat és a valóság kettőssége. Ami a vállalkozónál nem, itt megtörténik. Lehet nagyokat derülni, amikor megbotlik, a másik derekát nézi a feje helyett. Ezt amúgy nem vallja be, ő tartja a mítoszt, a legnagyobb gyilkos. Azonban nem csak a karakter érkezik, mondhatom, szinte minden megváltozik. Igazából filmen már unalomig ismert az akció-vígjáték, színházban ellenben megcsapja az embert. Hotelben vagyunk, és a Kobra gyilkolni készül. Forognak a szobák, isznak a bárban, és mindenki szerencsétlenkedik. Feszültség, mert nem lehet tudni, sikerül-e a merénylet.
Balkán kobra - Csányi Sándor, Pindroch Csaba, Szombathy Gyula, Schell Judit Nem sikerül. Kár, mert remek jelenetek után lehetne felállni, kabát, irány a kijárat, és hamarabb hazaérne az ember. Így meg jön vissza a szerelmi szál, egy fárasztó embervadászat, ami inkább minden helyzetben bevethető poénok pufogtatásában merül ki. Nem is működik. Azon kellene nevetni percekig, hogy a gatya ráragadt a nőre. Megint csak visszaértünk a villába, minden megváltozik, ez a komédiák receptje. A színészek – Schell Judit ravasz és más világot hajszoló felesége, Pindorch Csaba mindig gyáva asszisztense, Hunyadkürti István múltban merengő parasztja és Szabó Győző Kobrája, a helyzetekből győztesen távozó balfácán – láttatják, hogyan fordulnak meg a viszonyok, fuccsolnak be a tervek. Közben akad pár dolog, amit nem ért az ember. Például: Fodor Annamária Tonkája miért marad egyszerűen egy tipegő robot? Lehet, valahol megvan a válasz.
Balkán kobra - Mohai Tamás, Fodor Annamária Az mindenkinél észrevehető, hiába akar kezdeni valamit a figurájával, feloldhatatlan ellentétbe kerül a rendezéssel. Például Szombathy Gyula Juraja, aki azért megteremti a pénz és a szerelem között állandóan őrlődő vállalkozót. Vannak dalok (zeneszerző: Rusznyák Gábor) is. Ezeket meg el kell énekelni. Ami nehezen megy. Nem mindenkinek sikerül úgy humorba fordítani ezen pillanatokat, mint Szombathynak vagy Szabónak.
Balkán kobra - Schell Judit, Szabó Győző Sajnálatos az is, hogy valójában ez az egész nem hozzánk szól. A végén felmutatják, a kisember viszi el a balhét, a nagyok oldalt kisétálnak. Persze lehetne ez a Rózsadombon, de nem ott van. Történik valamikor a huszadik század végén, írja az előadáslap. Milyen igaz. (2013. december 8.) Gera Márton 2014. január 5., 07:07 http://7ora7.hu/programok/balkan-kobra/nezopont