Szédülés élmény • Vestibularis • Proprioceptiv • Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)
Formái 1. Vertigo •
Systemás mozgás-élmény: forgás vagy d lés érzés, minden testhelyzetban megvan, a fejmozgás súlyosbítja
2. Diffuz szédülés (dysequilibrium, lightheadedness •
Általános egyensúlybizonytalanság, állási vagy járási nehézség, lebegésérzés, közelg ájulásérzés
3. Atypusos, psychogen szédülések •
A szédülést verifikáló tünetek hiányoznak, a beteget psychés tünetek jellemzik, anxietas, hyperventilatio
A szédülés leggyakoribb okai 1.
Perifériás • • • • •
2.
Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo Vestibularis neuronitis Labyrinthitis Meniére betegség Perilymphaticus fistula
Centrális • • • • • • •
3.
Agytörzsi keringészavar Hátsó scala tumorok Sclerosis multiplex Syringobulbia Arnold - Chiari malformatio Temporalis epilepsia Basilaris migraine
Egyéb •
Kardialis, GI, pszichogén, toxinok, gyógyszerek, anaemia, hypotensio
A szédülés kialakulása Afferens Opticus Proprioceptív Vestibularis
KIR Szédülésélmény
Efferens Szemmozgató izmok Vázizomzat Vegetatív magvak
A szédül beteg vizsgálata 1. Anamnesis • • • • • • •
Mit ért a beteg szédülésen? Mióta tart a szédülés? Id ben változott-e az intenzitása? Forgó jelleg -e? Van-e kísér tünet (hallásromlás, fülzúgás, felfájás, kett slátás, nyelészavar, zsibbadás)? Kiváltó, súlyosbító, enyhít tényez k? Ha epizodikus: az események sorrendje.
A szédül beteg vizsgálata 2. Fizikális vizsgálat • • •
Spontán nystagmus vizsgálata Positionalis nystagmus vizsgálata Statokinetikus próbák: • • •
•
Romberg helyzet, nehezített Romberg helyzet Vakjárás, csillagjárás Bárány teszt
Labyrinthus ingerléses vizsgálatok • •
Kalorikus ingerlés (hideg, meleg víz) Forgatásos ingerlés
A beteg szédüléses rosszulléte esetén Spontán nystagmus nincs
Spontán nystagmus van
Statokinetus próbáknál eltérés nincs
Statokinetikus próbáknál eltérés van
Hányinger hányás
Verejtékezés, tachycardia
Hányinger, hányás, verejtékezés, halálfélelem, anxietas
GI betegség
Mellkasi fájdalom
Halálfélelem anxietas
Harmonikus tünetcsoport
Dysharmonikus tünetcsoport
Belgyógyászat
Angina, AMI
Pánikroham
Hallászavar, fülzúgás
Zsibbadás, kett slátás, dysarthria
Kardiol.
Pszichiátria
Neuronitis vestibularis, Meniére betegség
Agytörzsi laesio, keringészavar
Fülészet
Neurológia
Szédülések felosztása 1. Perifériás • • • • • • • •
harmonikus vestibularis tünetegyüttes a d lés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus lassú komponensének iránya megegyezik a nystagmus horizontalis v. horizonto-rotatoros lehet, verticalis nem a nystagmus iránya nem változik a tekintés irányának változtatásakor (I. II. III. fokú nystagmus) a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket fokozza gyakori heves vegetativ tünetek (hányás, verejtékezés, sápadtság) halálfélelem jelentkezhet a laesio oldalán csökkent vestibularis ingerelhet ség
Szédülések felosztása 2. Centrális • dysharmonikus vestibularis tünetegyüttes (de lehet harmonikus is!) • a d lés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus gyors komponensének iránya megegyezik • a nystagmus iránya megváltozhat a tekintés irányának változásakor • a nystagmus lehet bármilyen irányú, akár disszociált is • a szédülésre nem jellemz a forgó jelleg • a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket lényegesen nem változtatja • lehetnek vegetatív tünetek, de kevésbé súlyosak, mint perifériás laesio esetén • egyéb neurológiai tünetek jelentkeznek: kett slátás, dysarthria, dysphagia, zsibbadás, paresis, ataxia stb.
A szédül beteg vizsgálata 3. M szeres vizsgálatok • Elektronystagmographia • Video-oculographia • • • •
Audiometria BAEP Koponya CT Koponya MR
Perifériás szédülések 1. Benignus paroxysmális pozicionális vertigo • • • • •
•
Leggyakoribb perifériás eredet szédülés Legfeljebb 30 sec-ig tart Mindig meghatározott fejhelyzet provokálja A nystagmus latencia után jelentkezik, állandó irányú, csökken intenzitású, átmeneti Oka: az otolith rendszer féloldali zavara, az otoconia: az utriculusból kicsiny mészkristályok kerülnek leggyakrabban - a hátsó félkörös ívjáratba és ingerlik a cupula sz reit A pozicionális vertigo nem mindig benignus, és nem mindig perifériás!
2. Neuronitis vestibularis • Hevenyen kezd d harmonikus vestibularis tünetegyüttes • Nincsenek cochlearis tünetek (fülzúgás, hallásvesztés) • Az érintett oldalon csökkent kalóriás ingerelhet ség • Néhány napig tart, a tünetek kés bb visszatérhetnek
2. Neuronitis vestibularis Ok: viralis infectio, vascularis vagy ismeretlen eredet Therápia: 1-3. nap: ágynyugalom, vestibularis szuppresszánsok: diazepam, clonazepam antiemeticum, b folyadék, B vitaminok, antivirális szer(?), corticosteroid (?) 3. naptól: pozíció tréning
3. Labyrinthitis Hasonlít a neuronitis vestibularishoz, de a cochlearis apparátus, a hallás is érintett.
4. Menière betegség • Clusterekben visszatér rosszullétek • Tinnitus • Progrediáló halláscsökkenés, amely kezdetben egyoldali • 5-30 percig tartó forgó szédülés • Heves vegetativ tünetek • A fülben nyomásérzés jelentkezhet • A hangokat eltorzulva hallja
4. Menière betegség • Pathogenesis: az endolympha mennyiségének megnövekedése, az endolympha hydropsa • Therápia: sószegény diéta, nicotin, alcohol-tilalom, carboanhydraze gátló vízhajtók, betahistine
5. Perilymphaticus fistula • A fenestra rotunda (hártyás labyrinth) szakadása okozza • Halláscsökkenés vertigóval vagy anélkül • Barotrauma megel zi (súlyemelés, búvárkodás, orrfúvás)
7. Oto- vagy vestibulotoxicitás • • • • • • • •
Aminoglikozidok Steptomycin Antiepileptikumok Szalicilátok Alkohol Szedatívumok Antihisztaminok Antidepresszívumok
A szédülések egyéb okai 1. Kinetosis 2. Cervicalis spondylosis 3. Sensoros deprivatio (neuropathia, látáscsökkenés) 4. Anaemia 5. Hypoglycaemia 6. Orthostaticus hypotensio 7. Hyperventilatio
