Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 2011

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 2011

Iktatószám:

Békéscsaba, 2011.november

------------------------------------------------P.H.

46

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program

1. Bevezetés Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai jelentősen befolyásolták a kollégiumok nevelőmunkáját, szerepüket. Társadalmi elismertségüket, szükségességüket növelték. Ezek a változások, valamint a szabad iskola- és kollégiumválasztás kihívást jelentettek a Kollégium számára is.

Ahhoz, hogy ennek a kihívásnak megfeleljünk, valamint a fenntartói, a szülői és a tanulói igényt kielégítsük, úgy ítéljük meg, hogy javítani szükséges munkánk feltételrendszerét, fejleszteni kell pedagógiai - módszertani ismeretrendszerünket. Békéscsaba Megyei Jogú Város Képviselő-testülete megerősítette középtávú oktatási nevelési fejlesztési tervében a középfokú kollégiumok szükségességét, így a Békéscsaba székhelyű Széchenyi István Kollégiumét is. A kollégium szükségességét, szerepét a következő tényezők támasztják alá:

Békés megye településszerkezete, iskolarendszere, közlekedési infrastruktúrája a megrendelői igény, a továbbtanuláshoz biztosított esélyegyenlőség alapvetően feltételez megyei székhelyű, a középiskolák igényeihez igazodó kollégiumokat.

A megyeszékhelytől távol lakó, anyagilag hátrányos helyzetű szülők csak akkor tudják Békéscsabán taníttatni gyermekeiket, amennyiben a szociális egyensúlyozó szerepet betöltő kollégiumokat gyermekeik igénybe vehetik.

Az otthonadás mellett a kollégiumok adnak lehetőséget a lemaradással küzdő tehetséges fiatalok számára a felzárkózásra, tehetségük kibontakoztatására. Ezekre a tényekre alapozva fogalmaztuk meg kollégiumunk pedagógiai programját. Pedagógiai programunk készítésekor figyelembe vettük a kapcsolódó iskolák pedagógiai célkitűzéseit, a kollégium jelenlegi helyzetét. Programunk átdolgozásánál szem előtt tartottuk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és a Gyermeki Jogok Chartájának általános irányelveit. A kollégium Pedagógiai Programjának felülvizsgálatának időszerűségét az adja, hogy 2011.augusztus 01-vel összevonásra

került

a

Széchenyi

István

Két

Tanítási

Nyelvű

Közgazdasági

2


Szakközépiskolával, és a 2011/2012 – es tanévtől mint annak szakmai és szervezeti szempontból önálló intézményegységeként működik tovább.

1.1 A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb jogszabályok Jogszabályok: 1993. évi LXXIX. tv. 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet 46/2001. (XII.22.) OM rendelet 9/2004. (III.8.) OM rendelet 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 46/2001. ( XII.22 ) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város ÖMIP Békéscsaba Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi és Intézkedési Terve Országos Kollégiumi Alapprogram Partneri igényfelmérések

2. A működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1. A kollégium adatai A kollégium hivatalos elnevezése: Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Széchenyi István Kollégium A kollégium címe: 5600 Békéscsaba, Lencsési út 136. sz. Telefon/fax: 06/66 459 – 366

2.2. Humán erőforrás, elvárások A kollégiumi dolgozók és a tanulók együttműködése hozhat létre sikereket, eredményeket, alkotó légkört. Meggyőződésünk, hogy a példa erejével mindenki nevel a kollégiumban, ezért fontos a meglévő erőforrások folyamatos figyelemmel kísérése. A tantestület tagjai segítenek a tanulásban, a közösségi és az egyéni gondok megoldásában, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésére, oktatására.

3


A kollégiumi titkár a működés feltételeit biztosítja, a technikai dolgozók a működés zavartalanságát. 2.2.1. A kollégium nevelőtestülete működésének gyakorlata A közoktatási törvény alapján - a kollégium pedagógusainak közössége, nevelési kérdésben a kollégium legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai a kollégium valamennyi pedagógus munkakört betöltő közalkalmazottja, valamint (ha van ),a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója, A kollégium nevelőtestülete nevelési kérdésekben, a kollégium működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró, - félévi, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - információs és továbbképzési értekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 % + 1-a ezt kérvényezi. Döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén a kollégiumvezető szavazata dönt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles. A közoktatási törvény szerint a kollégium pedagógusainak szakmai, módszertani munkaközössége

segítséget

ad

a

kollégiumban

folyó

nevelőmunka

tervezéséhez,

szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A

munkaközösség

tagjai

munkaközösség-vezetőt

választanak

a

munkaközösség

tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A nevelőtestület egy pedagógiai közösséget alkot, élén a munkaközösség vezetőjével. Minden nevelőtanár kap reszortfeladatot, azaz egy nevelési terület felelőse. Munkacsoportok

4


alkalmilag szerveződnek a feladat jellegének megfelelően. A nevelőtanárok csoportvezető tanárok is egyben. A felelős tanári feladatokat a beosztott nevelőtanárok az A és a B épületben látják el. 2.2.2. A nevelőtestület összetétele, létszáma: Főállású pedagógus:

10 fő

Egyetemet végzett:

7 fő

Főiskolát végzett:

2 fő

Tanítóképzőt

1 fő

Szakos összetétel: 1.

matematika-fizika szak (főiskola)

1 fő nő

szociológia szak (egyetem) közoktatási vezető, pedagógiai 2.

szakvizsga Testnevelés – Rekreáció szak

1 fő ffi

( egyetem) közoktatási vezető, pedagógiai 3.

szakvizsga felsőfokú reklámügyintéző

1 fő nő

pénzügyi ellenőr nevelőtanár (főiskola) pedagógiai szak (egyetem)

4.

magyar - orosz ált. isk. tanár

1 fő nő

egészségfejlesztő, mentálhigiéne szak (főiskola) magyar szakos középiskolai tanár (egyetem) közoktatási vezető, pedagógiai 5.

szakvizsga tanítóképző főiskola,

1 fő férfi

5


közoktatás vezető szak, pedagógiai szakvizsga magyar szakos középiskolai tanár

1 fő nő

(egyetem) 6.

tanítóképző főiskola, magyar szakos általános isk. tanár közoktatási vezető, pedagógiai szakvizsga földrajz-testnevelés szakos tanár

1 fő nő

(főiskola) Testnevelés szakos tanár

1.fő ffi

7. 8.

Biológia szak ( főiskola ) 9.

Nevelőtanár Mérnöktanár, ( egyetem )

10.

Közgazdász

1.fő nő 1 fő ffi

A nevelőtestület kompetenciája a tantárgyi segítségnyújtást alapvetően biztosítja. A tanárok rendszeresen képezik magukat, részt vesznek országos, helyi, ill. a tantestület, a munkaközösség által szervezett továbbképzéseken. Többen részt vettek mentálhigiénés tanfolyamokon, a diákönkormányzatot segítő tanárok továbbképzésén, illetve a jelenlegi főiskolai képesítésű állományt motiválni kell az egyetemi képesítés megszerzésére, különös tekintettel a kompetencia alapú oktatást elősegítő képzéseket, a differenciált tanulásszervezés, az együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területén. A tantestület tagjai igényes előadásokkal, vitaindító referátumokkal készülnek a nevelőtestületi értekezletekre. A szaktanárok jól hasznosították ismereteiket, szaktudásukat a felzárkóztató foglalkozások tartásával, illetve a tehetséges tanulókkal való foglalkozások alkalmával. Érdeklődésüknek

megfelelően

vesznek

részt

különböző

szakkörök

vezetésében.

Eredményeink azt mutatják, hogy a tantestület közösséggé formálódott. Eredményeink alapja,

6


hogy a testület tagjai egyet értenek a célokban, egységesek a követelményekben, élvezik a tanári módszertani szabadságot. Jól megfelelnek mind a hagyományos (törődés a csoporttal, szülői, iskolai kapcsolattartás, adminisztráció), mind az új tanári feladatoknak. Felkészültek a felzárkóztatásra, pályaválasztási tanácsadásra, a tehetséggondozásra, a konfliktuskezelési megoldásokra. Képesek önismereti technikák átadására. A tudás- és értékközvetítést alapvető feladataiknak tartják. A testület stabil, a dolgozók hosszú távon a kollégiumban szeretnék pedagógiai munkájukat végezni. 2.2.3.Technikai dolgozók A gazdasági dolgozók megfelelnek a képesítési követelményeknek, folyamatosan képzik magukat. Nagy figyelmet fordítanak a közvagyon megvédésére, megóvására és bővítésére. Jól együttműködnek a tantestülettel, a nevelés tárgyi feltételeinek biztosításában.

2.2.4. Az alkalmazotti közösség esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatai: A kollégium nevelőtestületéből és a kollégium közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozójából áll. Érdekegyeztetés területén a Közalkalmazotti Tanács képviseli.

Esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedések: •

a nevelésben, ismeretközvetítésben,

•

a tanulás támogatásában,

•

a tanulókról való gondoskodásban,

•

az értékelés gyakorlatában,

•

a kapcsolattartásban a szülőkkel, az iskolákkal, a szakmai szolgáltatókkal,

•

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.

Az esélyegyenlőség problematikáját érintő nevelési-oktatási helyzetekre, nehézségekre az alábbi tevékenységekkel adunk megoldásokat: •

az eltérő szokásokból, normákból adódó különbözőségeket közösségi szinten kezeljük,

•

a tanulás iránt motiválatlan tanulók aktivitásának fokozása,

7

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program •

a tudás értékként való megjelenítése,

•

megfelelő kommunikáció kiépítése a diák, a nevelőtanár és a szülők között,

•

együttes fellépés a negatív diszkrimináció megnyilvánulásai ellen,

•

a közösségi szereplés szorgalmazása,

•

a közösségi szabályok elfogadtatása, tiszteletben tartása, a törvénytisztelő magatartás előtérbe helyezése,

•

közösségi életterek kialakítása, a tanulók bevonása a közösségi programokba,

•

a nemzeti-vallási-etnikai kisebbséghez tartozók, fogyatékkal élők másságának tiszteletben tartása és kultúrájuk, szokásaik, hagyományaik elfogadása,

•

a határon túlról érkező diákokat segítjük az anyaországban való tájékozódásban, hagyományaik átadásában, ápolásában, kultúrájuk megőrzésében.

2.2.5. A kollégium tanulóközössége Diákjaink a megye számos településéről érkeznek, de vannak megyén kívüliek, sőt külföldiek, határainkon túlról érkezettek. A kollégiumban lakó tanulók átlagosan évente 15 középiskolából érkeznek, legnagyobb számban a Bartók Béla Alapfokú Művészeti Szakközépiskolában és az Idegennyelvi Szakközépiskolában (ILS) tanulnak. Korukat tekintve 14-22 éves fiatalok, csupán néhányan lépik át ezt a korosztályt. A kollégiumba érkező tanulók átélik a csoportképződés időszakát. A megismerkedésen túl ismereteket szereznek a kollégiumi együttélési szabályokról. A tantestület teljesítmény- és sikerorientáltsága által a tanulók is siker- és teljesítményorientálttá válnak

folyamatosan,

személyiségfejlődésük

és teljesítményük

predesztinálják őket

továbbtanulásra, főiskolára, egyetemre, a vállalkozói szférára. Mindazok, akik egymás megismerésére, elfogadására törekszenek kialakítják a közös hagyományokat, szokásokat, amelyek kollégiumunk alaptörvényévé váltak. A kapcsolódó iskolák, az iskolákba járó tanulók és szüleik különböző igényeket támasztanak a kollégiummal szemben. A kollégium alapító okirat szerinti férőhelyeinek száma: 265 fő A nemek aránya változó, az utóbbi években megnövekedett a fiú tanulók száma, és jelenleg közel 30 % - al meghaladja a lányokét.

8


Kollégiumunk egyik sajátossága, hogy a 14 - 18 éves középiskolai korosztály mellett folyamatosan nő a gimnáziumi érettségi után szakmát tanuló, valamint az első szakma után gimnáziumba járó tanulók aránya /13-14. osztály/.

Diákönkormányzat: A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

Szervezeti és működési szabályzatát a választó

tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákközgyűlés a kollégium tanulóinak legmagasabb tájékozódó és tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösség által megválasztott küldöttekből áll. Az kollégiumvezető évente kétszer tájékoztatást ad a kollégium helyzetéről a közgyűlésen, illetve meghívás esetén részt vesz a DÖK ülésein.

A tanulók életminőség jellemzői és az ehhez kapcsolódó feladatok: Felméréseink szerint a tanulók jelentős része csonka családban nőtt fel, a szülők egyike, vagy a nagyszülők nevelik őket. A családok közel 50%-ában a szülő vagy munkanélküli, vagy rokkantnyugdíjas, vagy alacsony nyugdíjjal rendelkező, illetve a nagyszülők nevelik a gyermekeket. A tanulók anyagiakkal való ellátottsága igen széles skálán mozog. A családok döntő többsége egyik hónapról a másikra él, tartalékolni nem tudnak. Kismértékben növekszik azon tanulók száma, akik anyagiakban az átlagon felül ellátottak. A szülők szemléletét az iskolaközpontúság jellemzi. Alapvető értékhordozónak az iskolát tartják, így elsősorban az iskolai munka iránt érdeklődnek. A kollégium számára hajtó erőt jelent azoknak a szülőknek az érdeklődése, és ragaszkodása, akik elismerik a gyermekeik érdekében folyó munkát, s javaslataikkal alakítják azt.

9


2.3. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások 2.3.1. A kollégium épületegyüttese, infrastruktúrája A kollégium természeti környezete fás, ligetes, erdős. Saját sportpályával, tornateremmel rendelkezik. Alkalmas a csendes beszélgetésekre, kikapcsolódásra, bár folyamatos karbantartásra, felújításra szorul.

2.4. A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégium szervezeti és működési szabályzata meghatározza a kollégium szervezeti felépítését, a működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, rendelkezéseket. 2.4.1. .A kollégium vezetése •

A kollégium, mint a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium intézményegysége élén a kollégiumvezető áll.

•

Akadályoztatása esetén helyettesítését a szakmai munkaközösség vezetője látja el.

2.4.2. A kollégiumi nevelő-munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja a kollégiumi nevelőmunka egészét. Az ellenőrzés biztosítja, hogy a felmerülő hibák feltárása időben történjen, ezzel fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért a kollégium kollégiumvezető felelős. Az ellenőrzéshez, méréshez tervet készítünk a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve- az ellenőrzés természetének megfelelően- bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az ellenőrzést végzők: -

kollégiumvezető,

-

munkaközösség vezetője,

10


Az ellenőrzés területei: -

pedagógiai, szervezési tanügy-igazgatási feladatok,

-

időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések,

-

csoportfoglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok,

2.5. A kollégium kapcsolatrendszere A belső kapcsolattartás rendszere, formái: különböző értekezletek, fórumok, kollégiumi gyűlések, tanácskozások. A kollégiumi közösségek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat a kollégium éves munkaterve tartalmazza. 2.5.1. A kapcsolattartás formái: • munkahelyi értekezlet, •

nevelői értekezletek,

•

nevelési értekezletek.

2.5.2. A szülők tájékoztatásának formái A szülők a legfontosabb partnereink közé tartoznak, ezért törekszünk a velük való eredményes együttműködésre. Kapcsolattartásunk leggyakrabban alkalmazott formái: telefonon vagy levél formájában történik. A tanulóinkat látogató szülőkkel való személyes találkozások lehetőségével is élünk. Kollégiumi szülői értekezletet évente kétszer tartunk, amelyeket nevelőtanári és kollégiumvezetői fogadóóra tartásával is összekapcsolunk. A szülők bármikor látogathatják gyermekeiket, a személyes találkozások érdekében az iskolai szülői értekezletek előtti és utáni órákban a kollégiumi nevelőtanárok fogadóórát tartanak. A szülők előzetes egyeztetés során bármikor felkereshetik gyermekük nevelőtanárát vagy a kollégiumvezetőt. Amennyiben szükséges, találkozót kérünk a szülőktől. Indokolt esetben a szülőket írásban tájékoztatjuk gyermekük kollégiumi életéről, magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Évente kérdőíves formában felmérjük a kilencedikes diákok és a 11. évfolyamos tanulók szüleinek és meghatározó partnereinknek az elégedettségét. Tájékoztatjuk partnereinket a felmérés eredményeiről és az elfogadott fejlesztési tervekről.

11


Ifjúságvédelmi felelős: Tájékoztatást nyújt a szülőknek a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervről. Az esélyegyenlőség sérülésének esetén írásban hivatalosan visszajelzést nyújt a kijelölt programirányítónak ill. a megfelelő hivatali szerveknek. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus negyedévenként köteles tájékoztatni a tanulóra vonatkozó érdemjegyekről a szülőket. 2.5.3. A kollégium külső kapcsolatai A kollégium rendszeres kapcsolatot tart a város, a megye, az ország azon szervezeteivel, intézményeivel, melyek közreműködhetnek a kollégium nevelési céljainak megvalósításában. A kollégium rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: -

társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal kapcsolataink esetiek,

-

sportági szakszövetségekkel,

-

a kapcsolódó középiskolákkal, középfokú oktatási intézményekkel,

-

a helyi önkormányzatokkal szükség szerint,

-

egészségügyi intézményekkel, a kollégiumi orvossal, aki rendszeresen fogadja a beteg kollégistákat rendelőjében,

-

közművelődési intézményekkel (Ifjúsági Ház, Békés Megyei Tudásház, Munkácsy Emlékház, Békés Megyei Jókai Színház),

-

a városi és megyei kollégiumokkal (a szakmai, kulturális, sport és diákönkormányzati munka területén vannak kialakult kapcsolataink),

-

testvérintézményekkel, korábban kialakított külföldi kapcsolatainkkal (a sepsiszentgyörgyi líceummal , Oberwart Két Tanítási Nyelvű Gimnáziummal )

-

a hátrányos helyzetű tanulók miatt szükség esetén kapcsolatot tartunk a gyámügyi hivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a Nevelési Tanácsadóval,

-

Szakmai kapcsolatokat ápolunk az ország több kollégiumával

-

a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség rendszeresen tájékoztat a szakmát érintő változásokról, továbbképzéseket, konferenciákat szervez, ill. problémáink megoldásához segítséget nyújt.

12


3. Elvek 3.1. A tanulók felvételének rendje A kollégium tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről a kollégium kollégiumvezetője dönt. A közoktatási törvény szabályozza a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét: -

iskolától való távolság (bejárási lehetőség hiánya),

-

szülői háttér (hátrányos helyzet),

-

tanulmányi eredmény,

-

egyenlő bánásmód elve,

-

viselkedéskultúra.

3.2. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, illetve hozzájárul a kollégium jó hírnevének megőrzéséhez, eredményes közösségi munkát végez: a kollégium dicséretben részesíti, illetve jutalmazza a kollégium által alapított "Arany Plakett" díjjal.

3.3. Hagyományaink, a kollégium egyéni arculatának erősítése Kollégiumi szintű rendezvényeinket, ünnepségeinket nevelőmunkánk fontos színtereinek tartjuk, amelyeket az éves munkatervben rögzítünk. A műsorokat és a hozzájuk kapcsolódó dekorációs tevékenységet a tanulócsoportok végzik előre meghatározott vállalásaik alapján. Így évek óta rendszeresen Gólyatábor szervezésével segítjük új tanulóink beilleszkedését, a várossal való ismerkedését. Hagyománnyá vált a novemberben megrendezésre kerülő egészségvédelmi napok rendezvénysorozata, a karácsonyi teaház, Mikulás járás, kollégiumi napok rendezése. Tanulóink tevékeny közreműködésükkel segítik ezen rendezvények sikerét, magukénak érezve azokat.

Kollégiumunk az értékek tisztelete, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a tanulókat. Ezek szolgálatába állítottuk kulturális- és sportrendezvény hagyományainkat is.

13


3.4. Nevelésfilozófiánk A kollégium alapvető célkitűzése: olyan otthont teremteni családias légkörben, biztonságban, nyugodt tanulási feltételek mellett a szülői elvárásokkal összehangolt egységes nevelési hatásrendszerben a Békéscsabán tanulni vágyó fiatalok egy részének, amelyben harmonikus fejlődésük biztosított, olyan életmódmintákat adni, amelyek segítenek az egészséges felnőtté válásban, eredményesen és sikeresen folytathatják tanulmányi munkájukat, valamint segítséget kívánunk adni pályaválasztásukhoz, tehetségük ápolásához, kibontakozásához, fejlesztéséhez és eligazodni tudást az élet és a munka világában, és az ehhez szükséges képességek mobilitását igen fontosnak tartjuk. Alapvető pedagógiai elvünk: a tanulók által a kollégiumba hozott társadalmi, gazdasági, kulturális különbségeket tudatos szocializálással szintre hozzuk. Esélyegyenlőséget javító, sikeres szocializációt elősegítő, nyílt, őszinte, előítéletektől mentes atmoszférájú kollégiumot szeretnénk, amelyben a partnerek igényeinek figyelembe vételével - a minőségügyi követelményeknek megfelelően - folyik a pedagógiai munka a jövő igényeinek megfelelő tárgyi felszereltség biztosításával és szakmailag jól képzett pedagógusok közreműködésével. Olyan intézményben szeretnénk dolgozni, ahol a jövő kihívásaira felkészült, munkájukat igényesen, magas színvonalon végző munkatársak dolgoznak, akiknek az iskolákkal való kapcsolatát a hatékony együttműködés, a közös célok, az egységes követelmények, az azonos érdekek képviselete határozza meg, amely ápolja hagyományait, épít munkatársai tapasztalataira, amelyben követelmény a sokrétű és magas fokú felkészültség, amelyet együttműködésre kész, elkötelezett vezető irányít a vonatkozó törvények és jogszabályok szellemében. Középtávon a fő feladatok a tanulói összetétel, a szülői és a fenntartói igény változásával módosulhatnak, amelyek az éves munkatervben kerülnek megfogalmazásra. Kollégiumunk küldetésének tekinti a ktv. 32. §-ban meghatározott feltételek és feladatok olyan színvonalú megvalósítását, amelynek eredményeként az intézményben felnövekvő fiatal az alábbi személyiségjegyekkel rendelkezik: •

vannak céljai, jövőképe és kellőképpen motivált céljai eléréséhez,

•

korszerű, versenyképes ismeretekkel rendelkezik,

14


elfogadja az élethosszig tartó tanulás fontosságát, szükségességét és szerepét az érvényesülésben,

•

alkalmazkodó típus, be tud illeszkedni a felnőtt társadalomba, a társadalmi együttélés szabályait ismeri és betartja,

•

a közszereplés és önérvényesítés demokratikus technikáit alkalmazni tudja,

•

elfogadja a másságot,

•

rendelkezik mindazokkal a kompetenciákkal, amelyekre egy sikeres életpályát fel lehet építeni.

3.5. A kollégiumi nevelés céljai, feladatai Pedagógiai programunkban megerősítjük azokat a nevelési célokat, amelyeket a korábbi években munkánk alapjának tekintettünk. Tovább is célunk: •

olyan feltételeket teremtése a kollégiumunkban lakó tanulók számára, amelyek biztosítják személyiségük egészséges és harmonikus fejlődését,

•

olyan életmódminták nyújtása, amelyeknek szerves része az eredményes tanulás, az egyetemes kultúra értékeinek elsajátítása,

•

a tanulás feltételrendszerének biztosítása,

•

a tanulók sikeres pályaválasztásának segítése,

•

a tehetségek ápolása, kibontakoztatása, fejlesztése,

•

az esélyegyenlőség biztosítása,

•

a piacképes tudás megszerzésének segítése,

•

a sporttehetség gondozó program megszilárdítása folyamatos,

•

olyan gyakorlati ismeretek átadása, amely segít a tanulónak eligazodni a tudás, az élet és a munka világában,

•

alapvető célunk, hogy biztosítsuk a kollégiumban a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését,

• •

az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a kollégiumban élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

15


3.6. A nevelőmunka alapelvei 3.6.1. Általánosan érvényesítendő alapelveink: Az elmúlt évek gyakorlatára alapozva hangsúlyt fektetünk a következő elvekre: •

a kollégium biztosítja a kollégisták számára az alapvető emberi és szabadságjogokat, illetve gyermekjogokat, a tanulókat demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek szerint neveli,

•

szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését,

•

a kollégium otthonát a szeretet, a bizalom és az egymás iránti felelősség hassa át,

•

alapvető

elvünk

képességelvárások

a

társadalmi

értékközvetítés,

(toleranciaképesség,

a

megmérettetés

társadalmilag képessége,

hasznos

önértékelés

képessége, munkaerő-piaci képesség) kialakítása, erősítése, az egyetemes erkölcsi normák betartása, •

egyéni életkori sajátosságok figyelembevétele,

•

pedagógiai tevékenységünket a szakmaiság és a módszertani megalapozottság, módszertani szabadság jellemezze,

•

a tantestület munkáját hassa át az öntevékenység, s egyben fejlessze a diákok önszerveződő képességét és öntevékenységét,

•

a tantestület a tanulók érdekében konstruktívan működjön együtt a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal, a kollégium szűkebb és tágabb környezetével, a Kollégiumi Székkel, egyéb partnerekkel,

•

komplexitás elve,

•

tapasztalatszerzés elve,

•

rendszeresség, következetesség elve,

•

motiváció,

•

koncentráció,

•

felelősség,

•

erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság,

•

hátrányos megkülönböztetés tilalma,

•

a gyermek mindenek felett álló érdeke,

16


a tanulók iránti felelősség, bizalom és tapintat,

•

bizalmon alapuló következetes és tervszerű nevelés,

•

segítő pedagógiai módszerek alkalmazása,

•

a nemzeti-etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása.

3.6.2. Didaktikai alapelvek: •

rendszeresség és fokozatosság elve,

•

tudatosság és szakszerűség elve,

•

életkori sajátosságok figyelembe vételének elve,

•

személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve,

•

azonos életkorú gyerekek különbözőségének elve,

•

konkrétumok és absztrakciók egységének elve.

3.7. A kollégiumi nevelés feladatai A diákok megismerése, az elfogadó bizalmi viszony kialakítása tervezetten történik, mely folyamatban nagy szerepet kap a kollégisták családi körülményeinek, személyiségüknek, egyéni

sajátságaiknak

a

megismerése.

A

pedagógusok

tartalmas

és

rendszeres

együttműködéssel segítik a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: 3.7.1. A tanulási kultúra fejlesztése Alapvető célunk elérni, hogy diákjaink a tanulást életük szerves részének tekintsék. Ehhez elengedhetetlen a tanulási motívumok fejlesztése, a tudásvágy igénye, az érvényesülés, a munkaerőpiacon való eredményes megjelenés, a megbecsülés megszerzési igényének fejlesztése. Szükséges megtanítani a tudás megszerzésének útját. Ehhez a tanulási, megismerési

és

gondolkodási

képességek

fejlesztése a feladatunk.

Felkeltjük

az

érdeklődésüket a tudományok, a művészetek, a kultúra megismerése iránt. Rávezetjük őket az önálló felfedezés örömére és hasznosságára. Törekszünk a tanulási kudarcok feltárására és azok kezelésére. Segítjük a mindennapi feladatokra való felkészülést. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is megfogalmazódjon tanulóinkban. Felkészítjük diákjainkat az élethosszig tartó tanulás elfogadására. Kiemelt területként kezeljük a

17


megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus) tanulók integrált kollégiumi ellátását. A feladat megvalósításához a következő kompetenciák fejlesztése szükséges: • hatékony, önálló tanulás, • matematikai kompetencia, • digitális kompetencia. 3.7.2. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégium mint szociális közeg rendkívül heterogén. Korban, nemben, anyagi ellátottságban, neveltségi szintben, beállítódásban igen különböző tanulók alkotják a közösséget. A kollégiumi nevelés során fejlesztjük a szociális tájékozódási készséget, alkalmat és közeget teremtünk a közösségi értékrend és normarendszer kialakításához, segítjük a közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtését. Az eredményes munka feltételezi a szociális készségek, így az empátia-, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita-, szervezőkészség; kommunikációs, együttműködési, segítő- és vezetésképesség fejlesztését. E képességek fejlesztésébe a korábbiaknál intenzívebben vonjuk be a kollégiumi diákönkormányzatot. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását; az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak

megértését,

tekintettel

a

nemzeti-etnikai

kisebbségi

és

vallási

sajátosságokra. Kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésében ismeretek nyújtásával megalapozzuk az önmegismerést.

A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák valósulnak meg: •

szociális,

•

kommunikációs és

•

állampolgári.

18


3.7.3. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés feladata, hogy felkeltse az érdeklődést, és bővítse a diákok ismereteit a kultúra, a tudományok, a művészetek terén, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozódást. Megismertetjük a nemzeti-etnikai kisebbségek kultúráját, a nemzeti-történelmi és vallási hagyományokat, azok ápolását és értékeinek tiszteletben tartását. Változatos, sokrétű tevékenységgel segítjük a magyar, az európai, az egyetemes kultúra értékeinek megismerését. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához kötődés, az európai kultúrkör. Bemutatjuk az EU-tagság által megnövekedett lehetőségeket, programjainkkal elősegítjük azok intézményes és személyes kihasználását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: •

esztétikai-művészeti tudatosság,

•

kifejezőkészség,

•

szociális és állampolgári kompetencia,

•

idegen nyelvi kommunikáció,

•

digitális kompetencia.

3.7.4. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Állítsuk ennek szolgálatába a kollégium környezetének kulturáltságát, kulturális és sportéletét! A sportolói tehetséggondozó csoport pozitív hatást gyakorol a versenyszerűen nem sportoló tanulóink szabadidős sporttevékenységére is.

19


Környezettudatos magatartásra neveljük a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten is. Feladatunk a szeretetteljes bizalmi viszonyra alapozva a családi életre (a családtagi szerepekre, párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: •

természettudományos,

•

szociális és állampolgári.

3.7.5. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A tanulók nagy műveltségbeli, képességbeli különbséggel érkeznek a kollégiumba. Feladatunk: •

hogy a tanulásban elmaradt tanulókat felzárkóztassuk,

•

az évfolyamismétlések okait feltárjuk,

•

magántanulói státuszok indokoltságát felülvizsgáljuk,

•

eredményesen végeztessük el a választott iskolát,

•

a tehetséges tanulók kiválasztása, tehetségük fejlesztése, ami segíti a választott életpályára, főiskolára, egyetemre való felkészülésüket.

A kollégium az iskolákkal együttműködve lehetővé teszi a diákok számára az egyes szakmák, hivatások megismerését; segíti a pályaválasztást, ill. a választott életpályára való felkészülést. 3.7.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság- és pénzgazdálkodás világában. Segítjük az autonóm, felelős, körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: •

szociális és állampolgári,

•

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,

•

természettudományos

20


4. A pedagógiai tevékenység 4.1. Feladatok a humán erőforrás, gazdálkodás, fejlesztés területén A tanárok, a nevelők munkája iránti szakmai és társadalmi igények egyre fokozódnak. A szakmai megalapozottság, igényesség, a módszertani félkészültség mellett egyre nagyobb önállóságra, kezdeményezőképességre van szükség. Célunk, hogy az új kihívásoknak megfeleljünk, s kivívjuk a szakmai és a társadalmi elismertséget. A tantestület jelenlegi tagjai - munkájukat élethivatásnak tekintik, korszerű szakmai, pedagógiai, pszichológiai, szociálpszichológiai ismeretekkel rendelkeznek. Alapvető feladat ezen ismeretek szinten tartása és fejlesztése. Ennek érdekében rendszeres ismeret-felújítás szükséges: -

A tantestület tagjai minden évben szervezett, illetve önképzés keretei között újítsák fel szaktárgyi ismereteiket.

-

Ezeket a továbbképzéseket fel kell használni a kommunikációs készség, az együttműködési készség, a gyors problémafelismerő és döntési képesség, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségek, a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez.

-

A továbbképzések során a tantestület tagjaiban erősödjenek olyan tulajdonságok, mint a megbízhatóság, kiszámíthatóság, a minőségért érzett felelősség.

-

A tanárokat folyamatosan el kell látni olyan információkkal, dokumentumokkal, szakkönyvekkel, amelyek nevelő munkájukat és a pedagógiai problémák megoldását segítik. (könyvtárfejlesztés, Megyei Könyvtárral és a Humán Fejlesztő és Információs Központtal való együttműködés).

-

A pedagógus társadalommal kapcsolatos kihívás elmozdulást követel a hagyományos diplomával hozott tekintélytől a szakmai elismertség felé.

-

A tantestület minden tagja sajátítsa el alapszinten a számítástechnikai ismereteket és a számítógép kezelését.

-

A kapcsolódó iskolák követelményeinek megfelelően szükséges idegen nyelvi továbbképzésen való részvétel, illetve alapfokú nyelvtudás megszerzése.

-

A nevelőtanároknak biztosítani kell a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését, elfogadóbb, toleránsabb hátteret biztosítva ezzel számukra.

21


-

A pedagógusoknak törekedni kell arra, hogy tanulási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeket bevezesse a közösségi életbe, elősegítve ezzel a társadalmi integrációjukat.

4.2. Az anyagi, gazdasági erőforrás bővítésének feladatai Az épületegyüttes 75%-át az utóbbi időben alkalmassá tettük funkcionálisan arra, hogy megfeleljen a követelményeknek és biztosítsa a kollégium működésének alapfeltételeit. További pályázati lehetőségek felkutatásával, fenntartói támogatással törekedni kell a feltételek további javítására Az új beszerzéseken túl mindenki feladata az épület, a berendezések, felszerelések állagmegóvása, védelme. A nevelési feladatok illetve a DÖK tevékenységek erőforrását az Arany János Szabadidős Klub bevételei illetve pályázati nyeremények biztosítják.

4.3. A kollégiumi tevékenységrendszer elvei 4.3.1. Alapelvek a kollégiumi életvitel, a közösségi kapcsolatok kialakításában • egészséges életmód, életritmus kialakítása, •

helyes életmód-minta adása,

•

az iskolai életrend figyelembe vétele,

•

a magánélet, a személyes intimitást figyelembe vevő életrend megteremtése,

•

a munka, az aktív és passzív pihenés egyensúlyának biztosítása,

•

a szülői elvárások figyelembe vétele,

•

egyéni és közösségi érdekek összehangolása,

•

világos, egyértelmű norma- és értékrendszer,

•

demokratikus nevelési elvek alkalmazása,

•

a diákok kezdeményezéseinek támogatása,

•

a diák- érdekképviselet támogatása, a diákönkormányzati munka segítése,

•

a szokás- és hagyományrendszer szerepének erősítése a közösségi tevékenységben,

•

a tanár-diák közötti közvetlen, bizalmi kapcsolaton alakuló együttműködés.

4.3.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei • a tanulás a tanulók kötelessége, •

nyugodt tanulási feltételek biztosítása,

•

egyéni adottságok és igények figyelembe vétele,

22


az iskola elvárásrendszerének figyelembe vétele,

•

a tanulók motiválása,

•

a hátrányok felszámolása, a tanulók felzárkóztatása,

•

a tanulók jutalmazása erőfeszítéseik és eredményeik alapján.

4.3.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei • a szabadidőt biztosítani kell, •

a tanulók érdeklődésének és igényének megfelelő programokat szükséges felkínálni,

•

a tanuló a szabadidejével a szabályok betartása mellett rendelkezik,

•

a tárgyi feltételek fejlesztése a tanulók igényei szerint,

•

az iskolai és városi kollégiumok rendezvényein való részvétel biztosítása,

•

lehetőség biztosítása a közművelődési intézmények programjainak látogatására,

•

a kollégiumi hagyományok ápolása, fejlesztése.

4.3.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei • segítségnyújtás az önállóság, együttműködési képesség, önismeret kialakításában, •

a tantárgyi tanulás és az általános tanulás összhangja,

•

az egyoldalúság elutasítása,

•

a tanulás egy életen át tartó folyamat.

4.3.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei • minden tanuló tehetséges valamiben, •

a tudatos önfejlődés segítése a leghatékonyabb,

•

a sokszínű, ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását,

•

együttműködés az iskolai szaktanárokkal.

4.3.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei • a tanulási technikák megtanulhatók, •

a felzárkózáshoz motiváció kell,

•

a felzárkózás belső igényből fakadjon,

•

a lemaradó tanuló felzárkózásra kötelezhető,

•

kisebb csoportokban nagyobb a felzárkóztatás hatékonysága,

23


a lemaradás mértékének megállapításánál a tanuló képességeit figyelembe kell venni,

•

együttműködés az iskolai szaktanárokkal.

4.3.7. A tanuló pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei • a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak, •

a maga szerepében mindenki hasznos lehet,

•

önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás,

•

a pályaválasztáshoz ismeretek szükségesek,

•

a választott életpályák módosíthatók (akár többször is).

4.3.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei • a sokoldalúság érték, •

gyakorlatiasság, cselekedve tanulás,

•

a szaktudás és az egyéni felelősség fontossága.

4.4. A kollégiumi nevelés tevékenységrendszere A tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor eredménye az értékek belsővé, sajáttá válása. A kollégiumunk akkor tölti be funkcióját, ha az itt folyó tartalmi tevékenységek - tanulás, önképzés, rekreáció (szellemi, fizikai, szabadidő, sport, kulturális tevékenység), a közéleti és társadalmi tevékenység eredményes, az általuk szerzett értékek beépülnek a tanulók személyiségébe. A békéscsabai települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a városban a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a városban élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében

Az intézkedési terv kifejezett célja: a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesülése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási, nevelési és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz, neveléshez történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

24


A kollégium a tanulók tevékenységi rendszerét vasárnap délutántól péntek délutánig tervezheti, hiszen a hétvégét a tanulók döntő többsége családja körében tölti. Ezért törekedni kell a tevékenységi rendszer pontos megtervezésére és megszervezésére. A kollégiumi tevékenységekhez az időkeretet az Oktatási Törvény határozza meg. Az Oktatási Törvény szerint a kollégiumi tevékenységek típusai a következők: - kötött tevékenységek (kötelező foglalkozások), - irányított tevékenységek, - kötetlen tevékenységek. A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) rendelet és módosításai megadják a kollégiumi foglalkozások típusait és időkeretét, amelyeket szem előtt tartva tervezzük a tanulói tevékenységeket. A tanuló köteles részt venni: -

heti 13 órában felkészítő foglalkozáson,

-

heti egy órában tematikus foglalkozáson,

-

heti egy órában a kollégium által biztosított szabadidős foglalkozáson.

4.5. Kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományával, a szabadidő szervezésével hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és élményt nyújtó megéléséhez. A foglalkozások célja: a diákok személyiségének, önbizalmának,

etikai

és

esztétikai

felelősségvállalásának,

ismereteinek, közösségi

jellemének,

szellemiségének

identitástudatának, megalapozása

és

fejlesztése. A foglalkozásokat az éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg, amely tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. Minden tanév első hetében fel kell mérni, hogy a tanulók milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak részt venni a tanév folyamán. A tanulói foglalkozási tervet a kollégium kollégiumvezető készíti el, a nevelőtestület fogadja el a tanév megkezdéséig (kivéve a szabadon választható foglalkozások).

25


4.5.1. Felkészítő foglalkozások (Ktv: 14 ó/hét/csop) Tanulást segítő foglakozások: •

rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás (szilencium),

•

korrepetálás, felzárkóztatás,

•

tehetséggondozó foglalkozás,

•

SNI-s tanulók foglalkoztatásának biztosítása,

•

szakkörök, diákkörök.

Csoportfoglalkozások: •

tematikus csoportfoglalkozások,

•

általános csoportfoglalkozás.

4.5.2. Szilenciumi foglalkozások Cél: a tanuló napi tanulmányi munkájának segítése, ellenőrzése. Feladat: a tanuláshoz szükséges külső és belső feltételek biztosítása. Minden tanuló számára biztosítani szükséges a minimum heti 12 óra csendes tanulási időt szilenciumot - hétfőtől péntekig. Ez napi 3 óra. A szilenciumi foglalkozások részben a tanulószobákban, részben az erre alkalmas hálószobákban kerülnek megtartásra. A csoportvezető nevelőtanár egyedi elbírálás alapján engedélyezheti egyes tanulók számára a szobában történő tanulást. Ugyanakkor gondoskodni köteles ezen tanulók ellenőrzéséről is. Szilenciumi idő alatt a tanulók számára a teljes csendet biztosítani kell. Azon tanulók számára, akiknek a napi házirendben előírt szilenciumi idő kevésnek bizonyul, biztosítani kell a vacsora utáni (20 óra utáni) nyugodt és zavartalan tanulást, a felkészülés lehetőségét nevelőtanári felügyelet mellett. Szervezett tanulásmódszertani foglalkozáson megtanulni (elemzés, gyorsolvasás, lényegkiemelés, memoriter gyakorlatok) a helyes tanulási módszereket.

26


4.5.3. Korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, SNI-s tanulók foglalkoztatásának biztosítása Cél: a tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása. Feladat: adott iskolai tantárgyból szakszerű pedagógiai segítség nyújtása. Kötelező azok számára a felzárkóztató foglalkozás, akik gyenge tanulmányi eredményt mutatnak egyes szaktárgyakból, illetve magatartási, viselkedési problémáik vannak. Az eredményes felzárkóztatáshoz rendszeres segítségnyújtásra van szükség: matematikából, történelemből,

idegen

nyelvből,

magyar

irodalom

és

nyelvtanból.

A

tantárgyi

segítségnyújtáson túl folyamatosan gyakoroltatjuk a helyesírást, a szövegértést, a lényegkiemelést, a gondolkodva tanulást. A korrepetálások szeptember közepén indulnak a szükséges tantárgyakból. Korrepetálás: tantárgyanként minden nap, órarendbe beiktatva. 4.5.4. Tehetségkibontakoztatás Cél: a tehetség felismerése, motiválása, helyzetbe hozása. Feladat: a tanuló tehetsége kibontakoztatásának segítése. Tevékenységi formák: -

szakkörök, érdeklődési körök szervezése az általános műveltség, intelligencia, intellektuális képességek fejlesztésére,

-

egyéni, kiscsoportos foglalkozások szervezése képességfejlesztés céljából,

-

állandó motiváció fenntartása, kapcsolatteremtés az iskolai szaktanárokkal.

4.5.5. Irányított tevékenységek (szakkörök) Ide tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a tanulók fejlődéséhez, tudásuk mélyítéséhez, bővítéséhez szükségesek. Életmód - közvetítő funkciójuk miatt a kollégiumban jelentős szerepet játszanak. Kulturális diákkörök: színházlátogatás, hangverseny szervezése, házi koncertek Szakkörök: kézműves foglalkozás, háztartási mindentudó szakkör, sportkör. Az irányított tevékenységeket szaktárgyi felkészültségükre alapozva, illetve érdeklődési körüknek megfelelően a tantestület tagjai tartják. A sportköri foglalkozásokat testnevelés szakos tanár vezeti.

27


4.6. Speciális ismereteket adó foglalkozások 4.6.1. Kötetlen tevékenységek Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (Ktv: 10ó/hét/csop) Ezek a tevékenységek foglalkozási csoportok keretében valósulnak meg. A diákok maguk választják ki, hogy melyik foglalkozáson szeretnének részt venni, de a tanárok irányító tevékenysége nélkülözhetetlen a diákok döntéséhez, különösen a 9-10. évfolyamon. A kollégisták szabadidő-keretüket használják fel a kulturális tevékenységekre, az egészséges életmódhoz kapcsolódó foglalkozásokra, a diákönkormányzati munkára, szakkörön való részvételre, versenyekre. Tevékenységek: •

iskolai programokon, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel,

•

kollégiumi programok, rendezvények,

•

diákönkormányzati programok,

•

szakköri, diákköri munka,

•

városi közművelődési intézmények programjain való részvétel,

•

könyvtári foglalkozás,

•

számítógép-termi kikapcsolódás,

•

színház-, múzeum-, mozi-, filharmónia látogatása,

•

kirándulás,

•

városi kollégiumi versenyek.

Egyéni törődést biztosító foglalkozások Cél: a szocializálódási folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése,

a

beilleszkedés

megkönnyítése,

segítségnyújtás

egyéni

problémák

megoldásában. Feladat: az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítése, nevelése, motiválása, értékelése. A tevékenység tartalma: egyénhez igazított. Formája: egyéni foglalkozás, kommunikáció.

28


A kollégiumi tevékenység megszervezésénél alapelvünk, hogy mindenki számára legyen választási lehetőség, a tevékenység legyen fejlesztő hatású, adjon segítséget a helyes életvezetés elsajátításához.

4.7. Kollégiumi élet szervezése 4.7.1. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglakozások A tematikus csoportfoglalkozások célja, hogy az oktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből, élményekből adjon olyan válogatást, amely kihat a kollégiumra, a kollégista tanulására,

életvitelére,

szabadidejének

eltöltésére,

alkalmazkodóképességének,

toleranciájának, konfliktuskezelésének fejlődésére, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. Ezek a foglalkozások alkalmat adnak közösségi helyzetek teremtésére, a közösségi lét nevelő hatásainak kihasználására, tematikus ismeretek átadására. Feladat: a tanulók rendszeres, csoportszintű találkozásának biztosítása. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában szabályozott témák feldolgozása, valamint a csoport életével, dinamikájával kapcsolatos témák megbeszélése, értékelése. A tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos együttlét. A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal) minden héten egy tematikus

csoportfoglalkozással

számolunk.

Ennek

60

%-ára,

azaz

22

ill.

20

csoportfoglalkozásra teszi kötelezővé a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A többi idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

Kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma: Témakörök: Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire Hon-és népismeret Összesen

9. évf. 4 3 3 2 4 3 3 22

Óraszámok: 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13-14. évf. 3 3 1 1 3 4 3 2 3 2 4 5 2 2 2 3 4 4 4 4 3 3 3 2 4 4 3 3 22 22 20 20

29


Közösségi, egyéni feladatok szerv. Összes órák

15 37

15 37

15 37

13 33

13 33

4.7.2. Felkészítő foglalkozások

Felkészítő foglalkozások Nap

Hétfő

Idő

3

Részletezve 16.00 – 17.00

Foglalkozás

17.30 – 18.30

Számonkérés (házi feladat ellenőrzése – írásbeli, szóbeli Felzárkóztató foglalkozás Pótszilencium

19.00 – 20.00 19.00 – 20.00 16.00 – 17.00 Kedd

Szerda

3

3

Vasárnap Összesen:

3

2 14

Szilencium

17.30 – 18.30

Tematikus foglalkozás

19.00 – 20.00 19.00 – 20.00 16.00 – 17.00

Felzárkóztató foglalkozás Pótszilencium

17.30 – 18.30

Számonkérés (házi feladat ellenőrzése – írásbeli, szóbeli Felzárkóztató foglalkozás Pótszilencium

19.00 – 20.00 19.00 – 20.00 16.00 – 17.00 Csütörtök

Szilencium

Szilencium

Szilencium

17.30 – 18.30

Tematikus foglalkozás

19.00 – 20.00 19.00 – 20.00 17.30 – 19.30

Felzárkóztató foglalkozás Pótszilencium Szilencium

5. Feladatok, tevékenységkategóriák 5.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

30


A tanuló legyen képes hitelesen

A differenciált gondolkodásra A kollégium évente szervez a

képviselni a világról alkotott

és kifejezésmódra képes

diákok iskolai éveivel, illetve

véleményét, elért tudását

gyermekek nevelése

pályakezdés éveit érintő

meghaladni. Jogi útvesztőkben

alapvető jogi témájú

képes legyen eligazodni.

előadásokat. A könyvtárunk rendelkezzék CD jogtárral, illetve jogi kézikönyvekkel.

Alakuljon ki a tanulókban a tanulás

Tanulmányi kirándulások

képessége, a tanulás

szervezése kollégiumi és

folyamatossága, szakmaváltásra

csoportszinten (iskolák, egy -

való felkészülés.

egy szakmát bemutató munkahely, átképzést, elhelyezkedést segítő intézmények látogatása).

Ismerje fel, hogy a felnőtt ember

Mentálhigiénés előadások

támaszkapcsolata is a mentálisan

szervezése évente, szükség

egészséges személyiség megőrzését

szerint.

segíti elő.

Önismeretei érzékenység fejlesztése önismereti előadásokkal csoporton belüli Kommunikációs képesség

szituációs játékokkal. Évente 3 alkalommal vitaest

fejlesztése során

rendezése (szabadon választott

gyakoroltassuk a tanulókkal a politikai, történelmi, erkölcsi logikus, tömör, lényegkiemelő témakörben. beszédet, vitakultúrát.

A fenti feladatok megoldását segítik a kommunikációs eszközök, információhordozók használatának megismertetése, begyakoroltatása. (telefon, fax, üzenetrögzítő, fénymásoló,

31


számítógép, könyvtár használata, csekkek, nyomtatványok kitöltése, Internet, multimédiás alkalmazások, valamint helyi és távoli adatbázisok lekérdezésének technikája). A jó kommunikációs készség elsajátításának záloga a sikeres szocializáció, a társadalmi beilleszkedés, ezért kiemelt feladat a családbarát környezet feltételeinek megteremtése a kollégiumban, amelyben biztosítani kell a gyermek szociális és szocializációs fejlődését. 5.1.1. Tudatos kommunikáció fejlesztés színterei a kollégiumban: Nyelvi korrekciós programok beindítása évente Mindennapi munka során a nyelvi személyiségfejlesztés, amely alapfeltétele az empátia fejlesztésének. 5.1.2. A pedagógiai kommunikáció és fejlesztés tervezése: A kollégium feladatából adódó szerepek körülírják a kommunikáció elvárt módját, formáit, stílusát. Ezeket jórészt az elvárások, hagyományok, szokások, határozzák meg. Feladatunk a kommunikatív tanári magatartás elsajátítása, helyes gyakorlása. A pedagógus nevelői és oktatói munkájának hatékonysága azon áll vagy bukik, hogy hiteles személyiségként tud-e tanítványaival kapcsolatot tartani, azaz úgy viselkedünk-e, ahogy érzünk, azt mondjuk-e, amit gondolunk, természetesen viselkedünk-e? Felelős: minden tanár

5.1.3. Informatika Feladatok


Célok Az információ felhasználások

- a tanulók számítógép ismeretinek Partnerkapcsolatok

egyoldalúságának megkerülése, a

fejlesztése,

kiépítésére (más

szelektív információfogyasztás

- tehetséggondozás,

oktatási, működési

technikájának, szempontjainak

- hátrányos helyzetű tanulók

intézményekkel

elsajátítása, valamint a személyes

felzárkóztatása (esélyegyenlőség

kapcsolatteremtés)

üzenetek felfogása, értelmezése.

biztosítása),

(pl.: pályázatok, jogtárak,

- nyelvtanulás elősegítése,

dokumentumok, pénzügyi,

- tudáshoz jutás esélyének

gazdasági szabályzók,

növelése, ezáltal a társadalmi

törvények, iktatási

mobilitás elősegítése.

projektek, konferenciák, 34 ország 200 iskolájából

32


beszerezhető adatok, könyvtárak, tárházak stb.) Tömegkommunikáció területén a

Olyan témaköröket ajánljunk

tanulók ismerkedjenek meg annak

tanulóinknak, amelyek fejlesztő

fajtáival:

tartalommal bírnak. Kollégiumi szinten kezdeményezzünk évente versenyeket az alábbi témakörökben:

A könyvtár használatának

- riport, interjú, reklám, stb. Ismertessük meg tanulónkkal a

technikáját, módszereit - az önálló

direkt tájékoztató könyvekkel,

ismeretszerzés érdekében tanulóink azok használatával, indirekt sajátítsák el.

tájékoztató eszközökkel a közhasznú információs formákat. Tanítsuk meg a tanulókat jegyzetelni, lényegkiemelésre, cédulázásra. Ismertessük meg a kollégistákat a információkezelés, feldolgozás fázisaival.

Tömegkommunikáció szerepe a kollégiumi nevelésben A hagyományoknak megfelelően továbbra is biztosítjuk a TV, videó, számítógép, rádió, magnó használatát a tanulók számára. Legfontosabb pedagógiai feladat: megtanítani a tanulókat az információk rendszerezésére és értelmezésére. 5.1.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás Feladatok

Célok


A tanulmányi munka színvonalának

A hátrányos helyzetű tanulókkal való

Felzárkóztató foglalkozások.

emelése, felkészítés az önálló

fokozott egyéni törődés.

A tanulópár rendszer

tanulásra,

A tehetséges tanuló felkutatása,

beiktatásával, a tanulói

tudásuk bővítése, képességeik

korrepetitori rendszer

fejlesztése.

kialakítása.

A tanárok segítsék a tanulmányi

Tehetséggondozó csoportok

33


munkát a hiányos alapismeretekkel,

működése.

gyengébb képességekkel rendelkező tanulók esetében. A tanulási motívumok fejlesztése,

Szülők szemléletének alakítása. Fejlesztenünk kell diákjainkban a

Adjunk olyan feladatokat,

tanulóink sikervágyának kialakítása és

tanulási ambíciót.

amelyek sikert ígérnek

fennmaradásának biztosítása.

számukra, és ezzel egyúttal csökkentjük

A pályaválasztás segítése.

Önismeretét kell fejlesztenünk.

kudarcélményeiket. A kollégium különböző szakmai köröket szervezzen: szakkörök, diákkörök, foglalkozások, érdeklődési

Fejlesszük tanulóinkban a tanulási,

kör, önképzőkörök. Tanulásmódszertani

megismerési és gondolkodási

foglalkozás. Olvasás -

képességeket, sajátíttassuk el a helyes

megértési gyakorlatok,

tanulási módszereket.

jegyzetelési technika, lényegkiemelési gyakorlatok, könyvtárhasználat, önismereti és képzési gyakorlatok.

Kompetencia alapú oktatás az SNI-s Egyéni bánásmód elvének a sajátos nevelési igényű tanulók esetében is (Sajátos nevelési érvényesülése tanulónak joga, hogy:

igényű gyermek, tanuló az a - képességeinek, érdeklődésének, gyermek, tanuló, aki a szakértői és adottságának megfelelő nevelésben rehabilitációs bizottság és oktatásban részesüljön” szakvéleménye alapján - személyes adottságának megkülönböztetett a) testi, érzékszervi, értelmi, megfelelő beszédfogyatékos, autista, ellátásában – különleges több fogyatékosság együttes gondozásban, rehabilitációs célú előfordulása esetén ellátásban – részesüljön” a halmozottan fogyatékos, a lokális integrációs oktatás- és megismerő funkciók vagy a nevelésszervezéssel jobban viselkedés fejlődésének megvalósítható. organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy

tanulók iskoláztatása lokális integrációként ismert, hiszen oktatásuk nevelésük nem elkülönítetten, történik kollégiumunkban. Felzárkóztató csoportok működtetése, tanulás-

módszertani foglalkozások

34


a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd)

5.2. Testi és lelki egészség Célok Helyes egészségfelfogás alakítása.

Feladatok a betegségek, balesetek

Eszközök, eljárások Példaadás

elkerülésére, - az egészség megőrzésére és - az egészséges állapot megbecsülésére nevelés. Együttműködés a kollégiumon kívüli közösségekkel, a családokkal. Fel kell használni az egészségügyi hálózat lehetőségeit. Személyi higiénére nevelés

-

általános testápolás,

A tisztaság iránti tartós igény

-

egészséges öltözködés,

kialakítása

-

fogápolás,

-

serdülőkori higiénés problémák.

-

a közvetlen tanulói környezet, a

Környezethigiéniára való nevelés

kollégium higiéniája

Egészséges táplálkozásra nevelés

- táplálkozás - élettani optimumra való törekvés, - korszerű táplálkozástechnika megismertetése, - a táplálkozás napi és évszakos ritmusa, - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája,

35


-

Egészséges mozgásfejlődés

az étkezések társas jellege.

- rendszeres testmozgás, testedzés

A versenyszerűen sportoló

biztosítása

sportkollégisták bevonása a

- a sportolás életszükségletté tétele

kollégium sportéletébe is.

- a mozgás esztétikuma, örömszerző funkciói: erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. Felkészítés a balesetveszélyes

- a kollégiumban,

A gyógyításba és

helyzetek felismerésére,

-

gyógyulásba vetett

elkerülésére.

Elsősegély nyújtási ismeretek

bizalomra nevelés.

Beteggondozás

A szűrővizsgálatok, a

a közlekedésben.

prevenció jelentőségének megismertetése. Mentálhigiéné, krízis prevenció

a lelki egészség megóvására nevelés - a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése, - problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő képesség fejlesztése, -

pozitív jövőkép kialakulásának támogatása

Függőséghez vezető szokások

- a függőséghez vezető motívumok, kollégium szintű

megelőzése

beszédhelyzetek felismertetése •

•

rendezvény megszervezése

az egészséget veszélyeztető

(kiállítás, rajzverseny,...)

élvezeti szerek elutasítására

- jelenetek, szerepjátékok

nevelés

bemutatása,

Drogprevenciós előadás,

- riport készítése írott vagy

illetve előadássorozat

szóbeli változatban

szervezése

(valamelyik társukkal,

36


szülővel vagy pl. a drogambulancia

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés

- folyamatos, reális (önnevelésre)

munkatársaival)

önismeretre nevelés - a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése - elfogadó, toleráns magatartásra nevelés - konstruktív érdekérvényesítésre való felkészítés •

felelős, örömteli

Családi életre, társsá, szülővé

párkapcsolatok kialakítására

nevelés

nevelés - nemi szerepvállalásra való felkészítés - családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés - a család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés - a családi szerepek megélésére való nevelés - harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés

5.3. Környezettudatosság Célok

Feladatok

Eljárások

- megismertesse a tanulóinkkal a

A környezettel való egészséges

Értékközvetítő a kollégium

szűkebb és tágabb környezet,

együttműködés kialakítása.

egészének működése,

37


természeti, társadalmi és gazdasági

- Növelni kell azon foglalkozások számát atmoszférája, az itt dolgozók

jellemzőit,

(virágkötészet, parképítés,

környezeti értékrendje,

- segítse elő ezek összefüggéseinek

növényszaporítás),

harmóniája.

megértését.

cselekvést biztosítanak.

melyek aktív

A kollégium környezetének gondozásában, illetve a

- járuljon hozzá a környezeti gondolkodás kialakulásához,

- Meg kell ismertetni a kerti gépeket és

parkok gondozásában

- valamint segítse a világba végbemenő azok használatát.

minden korosztály

természeti és társadalmi folyamatokba

szervezetten vegyen részt

való eligazodást.

- Évente meg kell rendezni a

nevelőtanári és szakember

környezetvédelem napját.

ellenőrzése mellett.

- Helyet kell biztosítani országos és helyi, e témát érintő tanácskozásoknak, konferenciáknak. -

Kirándulások formájában törekedni kell a természetvédelmi területek megismertetésére.

-

Növelni szükséges e tárgykörben megtartandó ismeretterjesztő

Társadalomismeret

előadások számát. - múzeumi látogatások

Filmfelvevővel a megélt

- népi iparművészeti anyagok

élmények megörökítését.

bemutatása, gyűjtése. - Biztosítani kell vallási csoportok (egyházak) bemutatkozását. - Törekedni kell az ország közigazgatási, jogi és politikai intézményrendszerének bemutatására.

5.4. Hon- és népismeret Célok Tanulóink nemzeti

Feladatok A szülőfalu, a szülőváros, a

Eljárások - meg kell ismerni mennyit

identitástudatának kialakítása és

szülőföld ismerete és szeretete,

tudnak a tanulók

erősítése

a szűkebb és tágabb

szülőfalujukról, városukról, a

környezetünk megismertetése.

megyeszékhelyről, az országról.

Helytörténeti, néprajzi,

- a csoportok tagjai készítsenek

38


népzenei, népi hangszerek, népi önéletrajzot, önjellemzést, mesterségek, népszokások,

családleírást, mutassák be

néptánc, nyelvjárások,

környezetüket,

etnikumok és a szakrális

- leírtak elemezése, értékelése.

művészet bemutatása.

ismeretterjesztő előadások, múzeumlátogatások , - népi iparművészeti anyagok gyűjtése, bemutatása, -a kapcsolódó iskolák programjain részvétel. városnézés

A megyeszékhely megismerése

kiemelten: Szlovák Tájház néprajzi ismeretek A szlovák nemzetiség építészeti, nyelvi hagyományai. Helytörténeten keresztül - a "nemzetiség" fogalmához jutnak el. A Városháza bemutatása, Közigazgatási központ, Munkácsy Múzeum, Ómenta Kúria Fiume stb.

5.5. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Célok Megfelelő szemlélet kialakulására,

Feladatok Eljárások Az európai kultúra megismertetése: Európa - fal készítése

kialakítására törekvés. Olyan

-

diákok nevelése, akik magukénak tekintik az Európa szemléletet, és megfelelő európai identitástudattal

-

népek, országok, hagyományok

táncház,

(egy csipetnyi történelem),

- vitaest,

az európai művészet értékeinek

- felmérések,

a feltárása.

- múzeumlátogatás,

rendelkeznek.

Az "európai gondolkodás"

- főzés,

A tanulók rendelkezzenek európai

kialakítása.

- irodalmi estek,

39


kulturális, művészeti ismeretekkel.

Az egyetemes emberi jogok

- zenei est,

Tisztában legyenek Magyarország

megismertetése.

- vetélkedő,

helyzetével, az Európához való

A hazánkban és más országokban

- video, mozi,

tartartozás előnyeivel, hátrányaival. élő kisebbségek helyzetének

- jeles napok,

Ismerjék meg az egyetemes emberi

- meghívott vendég,

megismerése, megismertetése.

jogokat, ezeket tekintsék

- színház,

magukénak.

- teadélután televízió-, rádió-, újság-, sajtófigyelő.

5.6. Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Célok a tanulók bevonása az

-

érdekérvényesítési folyamatba,

közéleti tevékenység.

szobaellenőrzést

- az önálló cselekvés, technikák,

-

tartanak,

készségek, képességek elsajátítása,

Feladatok Önkiszolgáló, közösségi és

-

A Diákönkormányzat munkájának továbbfejlesztése.

-

elsajátíttatása, - a gyermek és tanulói jogok

Eljárások minden nap

közös programok segítése, szervezése.

-

hagyományteremtő

érvényesülésének biztosítása, a

programok: télapó

tanulók életét érintő kérdések

ünnepség, fenyőünnep,

előkészítésének és a döntésben való

március 15-i ünnepség,

közreműködés,

október 6 és 23-i

ismerjék meg a tanulók az ENSZ

ünnepség, farsang,

gyermeki jogokat, a közoktatási

"Arany Napok",

törvényt, a Diákjogi Chartát.

Önkormányzati napok, gólyatábor, programértékelés közösen. -

Képviselet fegyelmi

40


ügyben. -

Javaslattétel a kollégiumot érintő ügyekben.

-

Évi két közgyűlés.

-

Házirend évi felülvizsgálata.

-

Együttműködés diákönkormányzatok között.

-

Diákjogok képviselete.

-

Pályázatok készítése.

5.7. Énkép, önismeret, pályaorientáció Célok A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével,

A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, Segíti a közösségi együttélés

Feladatok A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó,

Eljárások a tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan; beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva;

bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai.

gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka;

a szociális készségek -

előadás,

empátia, tolerancia,

beszélgetés;

megbeszélés,

kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és

41


szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra.

vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztése

42

6. A kompetenciák fejlesztése A Nemzeti Alaptanterv a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezte be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákokat egyrészt a modern világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az oktatási-nevelési intézmények tevékenységének irányadója a kulcskompetenciák fejlesztése, megerősítése. Kompetencia az a képesség, amelynek birtokában az egyén meg tud felelni az elvárásoknak és sikeresen tud feladatokat megoldani. A kompetenciák körén belül leglényegesebbek a kulcskompetenciák. A kulcskompetencia ismeretek, készségek és attitűdök többfunkciós, komplex egysége, amellyel mindenkinek rendelkezni ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A 8 kulcskompetenciát meghatározó ismeretek, készségek, attitűdök között átfedések vannak. A kulcskompetenciákat a kötelező oktatás, illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani, és a későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.

A kulcskompetenciák egy része elsősorban tantárgyakhoz kapcsolódóan fejleszthető (pl.: anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi, természettudományi), másrészük az oktatást-nevelést kiegészítő kollégiumi neveléshez (pl. szociális-életviteli) és egyéb társadalmi csoporthoz köthetők. A pedagógiai programban azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésével foglalkozunk, amelyek a KNOAP-ban meghatározott kollégiumi nevelés feladataihoz illeszkednek. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a kollégiumi élet során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket

46


szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség és hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához.

6.1. Kulcskompetenciák -

Anyanyelvi kommunikáció

-

Idegen nyelvi kommunikáció

-

Matematikai

-

Természettudományi és technológiai

-

Digitális

-

A hatékony, önálló tanulás

-

Szociális és állampolgári kompetencia

-

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

-

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

6.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Tartalma: magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Cél: A kollégista rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon kommunikálni, kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyzetnek megfelelően alakítani. Legyen képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző

44


segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Feladat: A kollégista anyanyelvi kommunikációs kompetenciáit fejleszteni, megerősíteni. A mindennapi kommunikációban: -

Illem (köszönés, íratlan viselkedési szabályok)

-

Udvariasság társaikkal, a felnőttekkel (a trágár beszédstílus visszafogása)

-

Szabatos, helyes beszéd

-

Kérések, vélemények, élmények pontos kifejezése

A szilenciumi munka során: -

A szóbeli kifejezőkészség gyakoroltatása – a diák szóbeli kikérdezése

-

Egyéni és kiscsoportos foglalkozások szervezése képességfejlesztés céljából

-

Az írásbeli kifejezőkészség ellenőrzése, fejlesztése

-

Szövegek keresése, értelmezése a különféle médiákban s felhasználása ismereteik kiegészítésére

A tematikus foglalkozások során: -

A meghatározott témához való hozzászólást gyakoroltatni, saját vélemény, gondolat megfogalmazása (tömören, kulturáltan, érdekesen)

-

Kérvény, kérdőív, önéletrajz írása, nyomtatványok kitöltésének gyakorlása

-

Pályázatírás

-

Konfliktuskezelő technikák elsajátítása, gyakorlása

-

Szituációs játékok

A szabadidős foglalkozások során: -

vetélkedőkön (anyanyelvi, szókincs tár, irodalmi, kultúra napi, stb) – gondolatok megfogalmazása, kifejezése

-

az iskolában tanultak feldolgozása, rendszerezése, más környezetbe helyezése

-

szakkörök, érdeklődési körök szervezése az általános műveltség, intelligencia, intellektuális képességek fejlesztésére

45


6.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Tartalma: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértése, kifejezése és értelmezése. Igényli a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségeket is. Szükséges képességek: a megfelelő szókincs. Cél: A szóbeli üzenetek megértése, beszélgetések kezdeményezése, folytatása, szövegolvasás, -értés és – alkotás az egyéni igényeknek megfelelően. A tanulónak képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára. Feladat: Az idegen nyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztése, megerősítése. A feladathoz kapcsolható tevékenységi körök A szilenciumi munka során: -

Az iskolai tananyag gyakoroltatása

A szabadidős tevékenységek során: -

Internetezés során – idegen nyelvű szövegek megértése, tanulmányozása

-

Más országok kultúrájának megismerése – előadások, bemutatók, vetélkedők keretében

-

Kapcsolat kiépítése külföldi diákokkal

6.1.3. Matematikai kompetencia Tartalma: A matematikai gondolkodás képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek: a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

46


Cél: A tanulók önálló, rendszerezett, logikus, tudatos és eredményes, kreatív problémamegoldó gondolkodásának minél hatékonyabb fejlesztése. Feladat: A matematikai kompetencia fejlesztése, megerősítése. Ehhez a feladathoz kapcsolható tevékenységi körök: A mindennapi tevékenységekben: -

A logikán alapuló gondolkodási mód, cselekvési sor összeállítása

-

Tájékozódás időben és térben

-

Az igaz és hamis állítások kiszűrése, megkülönböztetése – hiszékenység, babonaság kiküszöbölése, tévhitek leépítése




Pénzügyi költségvetések:

-

Egyéni

-

Családi

-

Projektek tervezése


Vetélkedők, totók (logikai, városismereti, stb.)

6.1.4. Természettudományos és technikai kompetencia Tartalma: a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja. A természettudományos és technológiai készségek, képességek nélkül nem beszélhetünk környezeti kompetenciáról. Maguk a környezeti folyamatok a természetben zajlanak, ezért alapvetően a természettudományok foglalkoznak a jellemzésükkel. Az aktív szerepvállalás környezeti problémák megoldásában igényli a matematikai képességek aktív, sőt kreatív alkalmazását. A hulladékkezeléstől a vízszennyezésen,

47


egészségmegőrzésen át a környezettudatos vásárlásig gyakorlatilag minden környezeti kérdéskörben fontos, hogy adatokkal, tényekkel tudjuk alátámasztani érvelésünket, ezen adatok gyűjtése, feldolgozása és bemutatása pedig lehetetlen matematikai kompetenciák nélkül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés, kreatív problémamegoldás, a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődés. Kételkedés, kritikus és kíváncsi beállítódás, a megismerés és konstruálás iránti vágy. Cél: A tanulót a saját világában eligazodó, azt összetettségében értő, s egyben kritikusan szemlélő, felelősen gondolkodó és döntő, környezettudatos, egészséges felnőtté nevelni. Feladat: A természettudományos és technológiai kompetencia fejlesztése, megerősítése. Ehhez a feladathoz kapcsolható tevékenységi körök: A mindennapi tevékenységekben: -

Környezettudatos életmód kialakítása – önellátó tevékenységek végzése –szoba takarítása,

egészségpark

gondozása,

a

kollégium

közvetlen

környezetének

tisztántartása -

Környezettudatos energiagazdálkodás – víz, villany, tisztálkodó- és tisztító szerek használata, a hulladék szelektív gyűjtése (műanyag palackok, elemek, stb.)

-

Egészséges életmódra nevelés

-

A technikai vívmányok szakszerű kezelése




Egészségmegőrző foglalkozások

-

Környezeti kultúra, környezettudatos gondolkodás, életvitel kialakítása

-

Globalizációs kérdések megbeszélése

-

Tudatos vásárlási szokások kialakítása


Vetélkedők (mentálhigiénés, természettudományos, stb.)

-

Sport rendezvények

48


-

Tisztasági verseny

-

Kollégiumi kirándulás

-

A szórakoztató elektronika és a kommunikációs eszközök (tv, rádió, telefon, Internet) tudatos és szakszerű használata

6.1.5. Digitális kompetencia Tartalma: az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: információkezelési és fejlett kommunikációs készség. Az információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. Pozitív, kritikus, felelős hozzáállás a digitális eszközök s az általuk nyújtott információk használatához. Cél: A digitális eszközök, szoftverek, s azok szolgáltatásainak szakszerű kezelése és használata a munka és a magánélet keretein belül. Feladat: A digitális kompetencia fejlesztése, megerősítése. Megismertetni a tanulóval a legfontosabb számítógépes alkalmazásokat, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és -kezelés ismeretét, az Internet és az elektronikus kommunikáció (email) használata által nyújtott lehetőségeket, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését. Adott tevékenységek számítógéppel történő megoldásának lehetőségére készítsük fel a tanulókat. A szilenciumi munka során: -

Az iskolai tananyag gyakoroltatása, elmélyítése-

-

Ismeretek bővítése az Internet segítségével

-

Az önálló felkészülés segítése

-

Információk különböző forrásokból való egyeztetése, kontrollja

-

Az irodai programok segítségével feladatok elkészítése

-

Feladatok, információk továbbítása

49



Önálló felkészülés adott témában az Internet, a számítógép segítségével

-

A számítógép és az Internet, könyvtári informatika használatának technikái, szabályai


Kapcsolatteremtés-, tartás az Internet segítségével

-

Tájékozódás a világban történt események iránt

-

Szabadon választott tevékenységek (hobbik) ismereteinek bővítése

-

A kikapcsolódást segítő szórakoztató, ismeretterjesztő játékok

- Kreatív digitális tevékenységek – fotók, rajzok rendezése, szerkesztése 6.1.6. A hatékony, önálló tanulás Tartalma: az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: írás, olvasás, számolás, az IST-eszközök használata. Motiváció, a figyelem összpontosítása, tanulási cél kitűzése, tanulási stratégia kialakítása. Cél: Megtanítani a diákot a hatékony, az önálló, a motivált, a célirányos, a tudatos tanulás lehetőségeire, új ismeretek elsajátítására, feldolgozására és beépítésére. Az oktatási és képzési lehetőségek megismertetése a tanulókkal. A fegyelem és kitartás fejlesztése. Saját tanulási stratégiák kidolgozása, alkalmazása. Feladat: -

A hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlesztése, megerősítése.

-

„Scientia potentia est.” - „A tudás hatalom” bölcsességének elfogadtatása a diákokkal.

-

Saját tanulási cél megfogalmaztatása.

-

Megismerni a tanuló sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait.

-

Megismertetni a tanulót az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiákkal, módszerekkel, eljárásokkal. Fejleszteni az értő olvasást, ideértve a képi olvasást és a digitális olvasás képességeit.

50


-

Megtanítani a tanulót a helyes időbeosztásra, a sorrendiség felállítására. Az emlékezet erősítésére, az önművelés igényének fejlesztésére.

-

Felkelteni az érdeklődést a tanulóban az élethosszig tartó tanulás fontosságára.

A mindennapi tevékenységekben: -

Az ismétlődő élethelyzetek megoldása a tanultak alapján, a leghatékonyabb módon.

-

Az elméleti ismeretek gyakorlatba való átvitele.


Az iskolai tananyag gyakoroltatása, elmélyítése.

-

Helyes, egyénre és közösségre szabott tanulási módszerek elsajátítása

-

A tanulási idő megfelelő beosztása

-

Tehetségek gondozása

-

Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása (csoportos tanulás, korrepetálás, egyéni törődés)


A tanulás tanulásának módjai, lehetőségei

-

A figyelem összpontosításának technikái

-

Tanulási motivációk – továbbtanulás, pályaválasztás


Vetélkedők - az ismeretek gyakorlatba való átültetése

-

Ki mit tud?, Művészeti találkozó- Ünnepségek, s azok előkészületei

-

Kézműves foglalkozások

6.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia Szociális életviteli és környezeti kompetenciák sajátossága, hogy hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel és nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik szorosan az iskolához, különféle spontán hatások fejlesztik azokat. Célirányos és tudatos pedagógiai munkával az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé kell fejlesztenünk, amely minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható, és hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok, kiegyensúlyozott életet élő, boldog és egyúttal a társadalom egésze számára is hasznos felnőttekké váljanak.

51


Mindez csak úgy valósítható meg, ha építünk a tanulók közvetlen tapasztalataira és az őket körülvevő világ aktuális kihívásaira, a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazására. Tartalma:

azon

készségek

összessége,

melyeket

az

egyén

társas

kapcsolatainak

kialakításában, fenntartásában, konfliktusainak kezelésében használ. Szociálisan kompetens az a személy, aki képes stabil társas kapcsolatokat működtetni, önmagát képviselve probléma érzékenyen konfrontálódni. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: önismeret, emberismeret, vezetői ismeretek, kommunikációs

készségek,

empátia,

tolerancia,

figyelem,

nyitottság,

szabálytartás,

alkalmazkodás, önuralom, segítőkészség, pontosság. Cél: -

Jól működő, emberi kapcsolatok kialakítása és azok ápolásának képessége. A mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedés.

Feladat: -

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése, megerősítése.

-

A közösségi szokások, szabályok és minták elfogadtatása. Az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása. Az öntevékenység és önszerveződés erősítése.

-

Az önismeret fejlesztése. A szociális készségek – empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség – fejlesztése. Az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása. Az etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése.

-

A feladathoz kapcsolható tevékenységi körök


A kollégiumi közösségek megismerése – a szoba közösségektől a csoportközösségen keresztül a kollégiumi közösségig

-

Az önismeret fejlesztése, szokások megfigyelése, rossz beidegződések tompítása, elhagyása

-

A társak érdekeinek figyelembevétele

-

A tolerancia erősítése – a különböző képességek, tulajdonságok, szokások elfogadása

-

Alkalmazkodás a kollégiumi szabályokhoz – házirend, napirend, szobaközösség íratlan szabályai, nevelőtanári elvárások

52



A segítőkészség fejlesztése – tanulmányi segítség, tanuló párok

-

A csoportmunka erősítése – team feladatok megoldása


Önismereti foglalkozások

-

Pályaorientációs foglalkozások

-

Kollégiumi szabályok megismerése, alkotása

-

A családi életre nevelés


Diákönkormányzati munka, érdek érvényesítés, érdekképviselet

-

Barátságok, társas kapcsolatok kialakítása, ápolása – kapcsolattartás a társintézmények diákjaival

-

Párkapcsolatok kialakítása, ápolása

-

Önkéntes közösségi munka vállalása (kortárssegítő tevékenység, kis könyvtárosság, számítógéptermi munka, stb.)

-

A kollégium képviselete különböző rendezvényeken (sport, kulturális, egészségügyi, stb.)

-

Tájékozódás a politika, az aktuális és történelemi események között

6.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Tartalma: a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: tervezés, szervezés, irányítás, motiváció, vezetési képesség, elhatározottság, segítőkészség, elemző készség, jó kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Feltételezi a célok elérését, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

53


Cél: A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes felnőttek nevelése. Feladat: -

Olyan tudatos felnőttek nevelése, akik felelősséget vállalnak saját – pozitív és negatív cselekedetei iránt.

-

Az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránti elkötelezettség kialakítása.

-

Váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.

-

A diákok tudatos fogyasztóvá nevelése.


A heti-, havi zsebpénz beosztása.

-

Személyes és családi költségvetés tervezése.

-

A kollégiumi élethez kapcsolódó feladatok megvalósításának megtervezése, beszámolás az eredményekről.



-

Napi, heti időterv készítése

-

Tanuláshoz kapcsolódó havi, félévi, éves feladatok meghatározása a tanulókkal, a célok eléréséért tett erőfeszítések elemzése.


Tesztek, kérdőívek kitöltése a személyes erősségek, gyengeségek meghatározása

-

Pályaorientáció

-

Vállalkozói ismeretek

-

A pénzvilág ismeretei (hitel, kölcsön, szükséglet, kínálat, stb.)

-

A reklám hatásai


Közösségi munka szervezése, végrehajtása

-

Diákmunka-lehetőségek

6.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

54


Tartalma: a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének, átélésének fontosságát foglalja magában. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: a világ főbb művészeti alkotásainak értő és beleérző ismerete. Művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont kialakítása. A művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság, és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. Cél: -

A művészeti értékek iránt fogékony felnőttek nevelése.

-

Tehetségük szerint hozzanak létre a tanulók esztétikai értékekkel bíró alkotásokat. A közízlés formálása.

-

Ismerjék meg a populáris kultúrát.

Feladat: -

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciájának fejlesztése, megerősítése.

-

A nyitottság, az érdeklődés, a kreativitás, a művészi önkifejezés, a fogékonyság fejlesztése.

-

Az önismeret gazdagítsa a kulturális életben való részvétel révén.

-

Művészeti alkotásokon keresztül tanulmányozni az emberi viszonyainkat, s ez által segíteni az eligazodást a világban.

Ehhez a feladathoz kapcsolható tevékenységi körök: A mindennapi tevékenységekben: -

Esztétikus külső megjelenés

-

A szobák ízléses dekorációja (a megengedett keretek között)

-

Kulturált viselkedésmód

-

Műveltség gazdagítása




Más népek kultúrájának megismerése

-

A művészetek megjelenése a hétköznapokban

55


-

Hagyományok ápolása


Kézműves foglalkozások, játszóházak

-

Művelődési intézmények programjainak látogatása (múzeum, színház, mozi)

-

Tánc, mozgáskultúra fejlesztése (sporttevékenységek)

-

Kollégiumi rendezvények során – dekorálás

-

Kirándulások alkalmával a természet értékeinek felfedezése

7. A közösségi élet fejlesztése A kollégiumi nevelés országos alapprogramja előírja, hogy a kollégium – megfelelő pedagógiai környezet biztosításával – segítse elő a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A közösségek általában közös célok vagy feladatok érdekében jönnek létre. A közös célok eléréséért a közösség tagjai közös döntéseket hoznak, közös lépéseket tesznek. Elsősorban közös emberi érdekeket, értékeket képviselnek. A közösség mint társas közeg létfontosságú szerepet játszik az ember egész életében, mert az egyén közösség nélkül élet- és fejlődésképtelen. Ebből fakadóan minden életszakaszban szükségszerűen kapcsolódunk különböző csoportokhoz. Az ember egyidejűleg több közösséghez tartozik. Közösséget alkot például a család, az iskola, a lakóhely, egy szakkör vagy baráti társaság. Ezek a csoportok a társas hatásokon keresztül befolyásolják az egyén viselkedését. Ma az egyén és az egyéni érdekek túlsúlyának korát éljük. Globalizálódó világunkban szembe kerül egymással az egyén és a közösség. Az egyénnek szüksége van a közösségre, nevelése csak közösségben lehetséges. Először közvetlen környezetétől vesz át és sajátít el mintákat, normákat, később már maga is aktívan vesz részt a közösség tevékenységében. Tehát az egyén egyrészt alkalmazkodik a közösséghez és együttműködik annak tagjaival. Másrészt saját érdekeinek, céljainak, akaratának megfelelően tud döntéseket hozni és cselekedni a közösség keretein belül és kívül. A közösségek egyik legfontosabb jellemzője, hogy megvalósulnak a közös értékek, célok és tevékenységek.

56


Az ember egyéni fejlődése során - a fennálló kapcsolati hálóban - megtanulja megismerni önmagát és környezetét, az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedési módokat. A közösségi élet fejlesztésének célja: -

a környezeti-társadalmi elvárások elfogadása, betartása

-

a közösségi érzés és tudat fejlesztése;

-

a társas kapcsolatok fejlesztése;

Közösségi nevelés feladatai: -

a kollégiumi házirend, napirend megismertetése, egységes elfogadása, betartása

-

előzékeny és udvarias magatartás kialakítása - mindenkivel szemben;

-

a kollégiumi hagyományok tiszteletben tatására és ápolása;

-

motiválni a diákokat - munkájukon túl - közösségi programokon való részvételre, önkéntes kollégiumi feladatok vállalására;

Közösségi nevelés színterei: Közösségekben átélt élmények, tapasztalatok megismertetése az önálló szerveződés keretein belül - DÖK, közösségi programokon keresztül, önkéntesen és a kollégiumi nevelőtanárok által szervezett csoportok keretei között. A diákok önszerveződése során kialakult közösségekben a közösségi együttélést, az önkormányzó képességet, a döntést és a felelősséget, a konfliktuskezelés demokratikus technikáit megismerik, gyakorolják. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. Kollégiumunk közösségei: Kollégiumunk felnőtt (dolgozói közösségek) és diákközösségek dolgoznak együtt. A diákok kollégiumi közösségei között elsődleges a hálók közössége, amely jellemzően 4 főből áll. A szobaközösségeket 8 fő alkotja. A csoportok 3-4 szobaközösségből állnak. Kollégiumunkban – a hatékonyabb közös munka érdekében azonos életkorú és / vagy iskolájú szobaközösségeket igyekszünk létrehozni. Lehetőségeinkhez képest figyelembe vesszük az egy településről érkezettek összetartozását, régebbi barátságokat, testvérek együttes elhelyezését is. A kollégiumi élet szabályozását, szervezését a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület végzi, de ebben a feladatban jelentős szerepet tölt be a kollégiumi diákönkormányzat is.

57


Lehetővé tesszük, hogy a diákok a választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában s az elért eredmények értékelésében. A DÖK saját munkaterv alapján végzi munkáját, melyet a tanév végén a diákközgyűlés fogad el. Lehetőséget biztosítunk, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés kompetenciáját, a problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Közösségeink fejlesztésével az állampolgári kompetenciákat, az együttműködési, a kommunikációs, a problémaelemző és -megoldó kompetenciákat is megszilárdítjuk. Arra törekszünk, hogy diákjaink felelősen gondolkozzanak és döntsenek a közösséget érintő tevékenységeik során. Megtanítjuk számukra, hogy közösségi együttlétüket az emberi jogok teljes tiszteletben tartása, az egyenlőség elve és a demokrácia tisztelete jellemezze. Diákjainkat a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek és szabályok elfogadására és tiszteletben tartására neveljük.

8. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége A kollégium – a szülővel és az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a nevelési folyamat során elsajátítja a

társadalomba való beilleszkedéshez

és a családi életben, a hivatás

gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, attitűdöket. A nevelési folyamat eredményességének értékelésekor figyelembe kell venni a kiindulási állapotot és a feltételeket, amelyek hozzájárultak a kimeneti eredményekhez. Az értékelés erősíti az alkalmazott eljárások helyességét, ösztönöz új módszerek keresésére, előre jelzi a beavatkozások szükségességét és helyét. Az értékelés szerepe a nevelőmunkában: •

Meghatározza, hogy az adott időszakban mely munkaterületen kell fokozottabb, hatékonyabb tevékenységet folytatni

•

Ösztönöz a még jobb eredmények elérésére

•

Segíti a korrekciót Rámutat az egyes tanulók eredményeire és hibáira, a közösségi élet erős vonásaira és gyengeségeire

58


Tájékoztatja a partnereket az elvárások teljesüléséről

8 .1. A tanulók értékelése A tanulók magatartása: •

Aktív részvétel a kollégium közösségeinek szervezésében, fejlesztésében Tanulótársakhoz való viszony Tanárokhoz, felnőttekhez való viszony



A kollégiumi házirend betartása



Önként vállalt egyéb tevékenységek

A tanulmányi munka A tanuláshoz való viszony A tanulási módszerek eredményessége Tervezett tanulmányi eredmények teljesítése Segítségnyújtás másoknak Diákköri, szakköri munka Versenyeredmények Kulturális tevékenység Aktív részvétel műsoros rendezvényeken Részvétel előadásokon Rendezvények szervezése, levezetése Színház, múzeum, könyvtárlátogatás Részvétel kulturális versenyeken Sporttevékenység Rendszeres sportolás Aktív részvétel a kollégiumi bajnokságokon Részvétel a kollégiumok közötti sportrendezvényeken Segédkezés versenyek szervezésében, lebonyolításában Önkiszolgáló munka Lakószoba takarítása, rendben tartása Helyiségek előkészítése rendezvényekre Az értékelés ideje: -

Folyamatos: alkalmi helyzetekben, csoportfoglalkozásokon szóban

-

Félévenként: egyénenként szóban

59


-

Évenként: csoportonként írásban értékel a csoportvezető nevelőtanár

A tanulók munkájának kollégiumi szintű elismerése Szóbeli dicséret Emléklap Tárgyjutalom Jutalom kirándulás Kollégiumvezetői dicséret Emlékplakett A kollégiumi minőségirányítási program foglalja rendszerbe mindazokat a belső és külső méréseket,

amelyek

elemzése,

értékelése

segíti

nevelőmunkánk

megítélését,

eredményességének megállapítását. A következő méréseket végezzük az IMIP-ben meghatározottak alapján: • Partneri igény és elégedettségi mérések • A pedagógusok teljesítményének értékelése • A vezetők teljesítményének értékelése • Intézményi önértékelés

8.2. Pedagógiai programunk megvalósításának mutatói Minden évben kollégiumi munkaterv készül a pedagógiai programhoz, amely a konkrét feladatokat és az adott tanévre érvényes nevelőtanári megbízatásokat tartalmazza. Az arra épülő

csoportmunkatervek

alapján

dolgoznak

a

nevelők

a

kollégistákkal.

A

csoportfoglalkozásokhoz foglalkozási tervek készülnek, amelyek alapján kell azokat megtartaniuk a nevelőtanároknak. A pedagógiai programunkat eredményesnek, azaz megvalósultnak tekintjük a következő kritériumok alapján: A hagyományrendszer a leírtaknak megfelelően működik, kollégium tanulóinak tanulmányi átlaga képességeiknek megfelelő szinten alakul. Az egyéni és a csoportos foglalkozások az éves munkaterv alapján meghatározott témák szerint legfeljebb 30 % eltéréssel megvalósulnak. Hatékony a felzárkóztatás, ha a kollégiumi bukások aránya az iskolai bukások arányánál kevesebb. A szakkörök, érdeklődési körök az éves munkatervben meghatározottak szerint működnek legalább 10-10 tanulóval. Sikeresek, ha nincs olyan lemorzsolódás, amiért meg kellene szüntetni működésüket és a résztvevők fejlődése igazolhat az egészségnevelés

60


terén programunkat megvalósultnak tekintjük, ha a kollégisták többsége a helyes egészségügyi szokásokat alkalmazza, beleértve a személyi higiéniát, a környezet iránti igényességet, a helyes életmódot.

61

9. Átfogó célok, feladatok, eredmények

Téma Tanulás

Énkép, önismeret, pályaválas ztás

Cél Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia,

Feladat - idő – erő beosztás - kollégiumi életük szervezése - fontossági sorrend felállítása -

tovább tanulás és élethosszig tartó tanulásra való felkészítés

-

célrendszer és értékrend megismerése, aktivitása társadalmi orientálódás egyéni és közösségek érdekek egyeztetése kollégiumi közösségi tudat kiépítése

-

Eredmény Versenyképes tudás. Önértékelő képesség. Választ tud adni a szakmai kihívásokra.

Társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi Képes az együttműködésre, emberi kapcsolat kialakítására és továbbépítésére

46

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia.

Európai azonosságt udat. Egyetemes kultúra

-

-

-

A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai

-

-

tegyük lehetővé a kollégiumi tanulók számára alkotások készítés, produkciók létrehozását, bemutatását nyitottság – tolerancia egyéni ízlés kialakítása könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használata

Sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulás képessége. Reális társadalomkép kialakulása.

63

-

-

-

-

Környezettudatosság

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.

A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt.

-

környezeti problémák és konfliktusok kezelése környezetvédelmi környezetünk használata, életvezetésünk meghatározása

A környezetben lezajló változásokat elemi szinten tudja értékelni, váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Környezettudatos magatartás.

64


Testi és lelki egészség

Felkészülé s a felnőtt szerepeire, Aktív állampolgá rságra demokráci ára nevelés. Gazdasági nevelés.

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

-

-

-

egyéni közösségi életritmus, napirend lakókörnyezet esztétikuma konfliktusok kezelése ügyeik intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerű, eredményes módja káros függőségek elutasítása.

Önálló életvitelre képes legyen az egészséges, kulturált életmód kialakítására, csökken az alkohol és drogfogyasztók száma

iskolai jogok és kötelességek megtapasztalása felelősség, döntés súlya társadalmi érintkezés szabályai szóbeli, írásbeli kommunikáció, érvelés, vitatkozás

Társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi Másokhoz való viszonyát tolerancia jellemzi. Külső és belső kapcsolatok száma és hatékonysága erősödik.

65


Hon-és népismeret

Alakuljon ki a kötődés a küldő és befogadó környezethez. Tartsa tiszteletben más népek kultúráját és törekedjenek megismerésére

-

országunk, nemzetünk ismerete anyanyelv szeretete, művelése hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete nemzetiségiek, kisebbségiek jogainak, kultúrájának ismerete európaiság más népek érzéseinek, kultúrájának tiszteletben tartása

Nemzetünk nemzeti, etnikai kisebbségiek kialakult történelmi hagyományait közösen szervezett rendezvények száma évi 1%-al nő (színház, kirándulás, ünnepeink, konferenciák, DÖK rendezvények

10. Tematikus foglalkozások 10.1. Tanulás Az alapprogram végrehajtásához kötelező foglalkozások éves óraszáma a következőképpen alakul:

9. évfolyam 4

10. évfolyam 3

11. évfolyam 3

12. évfolyam 1

13-14. évfolyam 1

66


CÉLOK 9. évfolyam (4 óra)

TARTALMAK

• A tanulási szokások tudatos alakítása A tudatos és sikeres tanulási képességek fejlesztése •

Olvasásmegértés, gondolkodásfejlesztés A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekció

• Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani

1. A kollégiumi tanulás jellemzőinek elsajátítása

1. Tanulási szokások felmérése

2. A kollégiumi tanulás módszereinek elsajátítása Az elsajátított tanulási módszerek begyakorlása.

2. Feladatok teljesítéséhez szükséges módszerek gyakorlása

3. A tanulás motiváltságának alakítása A tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára

3. Felmérés a tanulási motiváltságra vonatkozólag. Az önművelés igényének alakítása.

4. Beszédművelés javítása •

Tanulja meg a tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli megfogalmazását

.

TEVÉKENYSÉGEK

4. Kiselőadások, szóbeli feladatok, beszámolók tartása.

67

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 10. évfolyam (3 óra) 1.Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékélés során eredményesen tudjon teljesíteni 2. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait 3.Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket

1. A követelmények megismerése, módszerek gyakorlása

2. A könyvtárak, dokumentumfajták szerepe a szaktárgyi ismeretekben és a hétköznapi élet egyéb területein 3. Gondolkodás, emlékezetfejlesztés, Koncentráció

1. Tesztek, esszéfeladatok, szóbeli

feladatok

2. Könyv, sajtótermékek, audióvizuális eszközök használata a gyakorlatban.

3. Egyéni és csoportos megbeszélés, gyakorlat. Tesztek, feladatlapok, szituációs játékok

11. évfolyam (3 óra) 1. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái 1. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek megoldásához tudja kiválasztani a szükséges bővítése, rendszerezése, a tanulók aktuális dokumentumtípust, és legyen képes gyakorlati érdeklődéséhez igazodva. felhasználásra. 2. A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabá2. Gyakorolja a szakmatanulásra, lyai, követelményei a szakmai vizsgákra továbbtanulásra, a való életre való felkészítő érettségire való felkészülés módszerei. technikákat.

1. A megszerzett ismeretek rendszerezése, értelmezése, elemzés.

3.Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjön hatékony tanulási módszere és önművelési szokása. 12. évfolyam (1 óra)

3. Az információfeldolgozás fázisainak, módszereinek, szabályainak gyakorlati elsajátítása.

3. Anyaggyűjtés, rendszerezés, rögzítés.

Szerezzen jártasságot az (IKT) alapuló információs hordozók használatába

Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása

2. Felelés helyzet elemzése, tételvázlat, tételkifejtése, szóbeli feladatokra való felkészítés.

A multimédia nyújtotta lehetőségek használata, net használata.

68

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 13-14. évfolyam (1 óra) 1. A megszerzett ismeretek, a legújabb technológiák rendszeres napi használata az információszerzésben és önművelésben

1. Könyvtártípusok, dokumentumfajták, katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

1.Önálló anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, kutatási munka az etikai szabályok betartása mellett

10.2. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Az alapprogram végrehajtásához a kötelező foglalkozások éves óraszáma a következőképpen alakul: 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 9. évfolyam

A foglalkozás címe

1. óra

Vidám illemtan. Külső megjelenés, társadalmi érintkezés.

Célok A társadalmi érintkezés különböző formáinak ismerete és alkalmazása. Ismerjék meg a kapcsolatteremtés elfogadott formáit, tartsák be a legalapvetőbb illemszabályokat, viselkedésformákat. Törekedjenek a jó

Tartalmak Kulturált megjelenés, ruházkodás, ápoltság, higiénia. Nyelvi illem a viselkedésben, a mindennapokban: - hivatalokban, - utcán, - családban, - baráti társaságban, - színházban, moziban,

13-14. évfolyam 2 óra

Tevékenységek, módszerek Beszélgetés irodalmi példákon keresztül: - Márai Sándor: Az emberi közönségességről. Szituációs játékok.

69

2. óra

3. óra

10. évfolyam 1. óra

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program együttműködésre az - temetésen, együttélésben, egymás mellett - fogadáson… élésben. Találja meg helyét, szerepét, Feladatok vállalása családi Beszélgetés irodalmi feladatait a legszűkebb közegben. példákon keresztül: közegben, a családban. Gyerek- Dosztojevszkij: Apák szülő kapcsolat ápolása. és fiúk, Családtervezésre való tudatos - Fielding: Tom Jones, felkészülés; gyereknevelés. - Marquez: Száz év A család szerepe a Tisztelet, szeretet kialakítása magány, múltban és a családon belül. - Joyce C. Oates: Tégy jelenben. velem, amit akarsz, - Móricz Zsigmond: Árvácska. Szituációs játékok.

A barátság szerepe az emberi életben.

Legyenek képesek adott helyzetben az alapvető kapcsolatteremtés formáit betartani. Tekintsék a diákok értéknek a kiválasztott társas kapcsolatokat, barátokat.


Célok

A háztartás

Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Készüljenek fel a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra.

Ápolja kialakult baráti kapcsolatait, kölcsönös tisztelet, szeretet, megbecsülés, bizalom.

Tartalmak Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási gépek, eszközök megismerése, helyes használata. Egyszerű konyhatechnikák elsajátítása: főzés, sütés. Kiadások megtervezése: számlák,

Beszélgetés irodalmi példákon keresztül: - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Színházlátogatás vagy videofilm vetítése. Szituációs játékok.

Tevékenységek, módszerek A gyakorlókonyhában sütésfőzés. Előkészületek a konyhában.

70

2. óra

3. óra


Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program élelmiszerek, egyéb szükségletek. Mindennapi életükben lehetőleg Konfliktus, Legyenek képesek különböző kerüljék a konfliktusokat, ha konfliktushelyzetek, szempontok mérlegelésére, lehetetlen, megfelelő közelítést problémamegoldás, erősödjön szóbeli és írásbeli válasszanak a konfliktushelyzethez. kompromisszmok kifejezőkészségük. keresése. Tudjanak megfelelően érvelni, Reális helyzet felmérése. Konfliktus-megoldási technikák legyenek képesek kulturáltan megismerése. vitatkozni. Tolerancia, együttműködés. Az agresszió elkerülése.

Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben.

A foglalkozás címe Személyiségjegyek és azonosságtudat.

Ismerjék meg a kollégiumi és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelezettségeket. Legyenek tisztában a vállalt feladatok felelősségével. Ismerjék és tiszteljék közösségük tagjait. Beilleszkedés. Felkészítés a felnőtt lét szerepeire.

Célok A helyes identitástudat kialakítása és annak megfelelő

Kiscsoportos konfliktuskezelési, problémafeltárási gyakorlatok. Beszélgetés irodalmi példákon keresztül: - Golding: A legyek ura, - Katona József: Bánk bán, - Shakespeare- drámák, - Szophoklész: Antigoné. Szituációs feladatok.

A diákok tapasztalják meg a Beszélgetés irodalmi példákon felelősséget, a döntés súlyát, keresztül: következményeit. - Kaffka Margit: A kollégiumi vagy szobai közösségben Hangyaboly, feladatok vállalása, beosztása. - Karinthy Frigyes: Társadalmi munkák. - Tanár úr kérem, - Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, - Musil: Törless iskolaévei, - Szabó Magda: Abigél. Szituációs játékok.

Tartalomak A diákoknak a közösségi élmény meghatározóvá válik, ebben a

Tevékenységek, módszerek Probléma-feldolgozás, megbeszélés.

71

2. óra

3. óra


Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program Beszélgetés irodalmi viselkedési formák kiválasztása. közegben alakul ki és formálódik A diákok találják meg helyüket a személyiségük. Meg kell ismertetni példákon keresztül: kollégiumi, családi, baráti, velük a jogokat és kötelességeket, - Babits Mihály: A iskolai közösségben. tapasztalják meg a felelősség és gólyakalifa, Szociális motívumrendszer döntés súlyát. (Házirend, a - Franz Kafka: Az kialakítása. kollégium működési rendjének átváltozás, megismerése.) - Bulgakov: A Mester Társadalmi érintkezés alapvető és Margarita szabályainak megismerése. Identitástudat fejlesztése. Tekintse értéknek a gondosan A férfi-nő kapcsolat és szerelem Feldolgozás irodalmi kiválasztott, mély társas változatai a különböző kultúrákban. alkotások, filmek kapcsolatot. Egymás tisztelete, A férfi-nő kapcsolat régen és ma. segítségével: megbecsülése, hűség. - Jane Austen A nemiség szerepe a regényei, Nemiség, szerelem, kapcsolatokban. - Marquez: Szerelem a házasság. kolera idején, - A boldogító talán c. film… Beszélgetések. Ismerkedjenek meg a kollégium Jogok és lehetőségek, kötelességek Meghívott előadó - a diákönkormányzatának megismerése, megtapasztalása saját Városi Diákönkormányzat működésével, mindennapjaival, közegben. vezetőjének - tájékoztatója, feladataival. Diákönkormányzatokkal bemutatkozása. A diákönkormányzat A városi DÖK megismerése. kapcsolatos ismeretek szerepe, jogai, feltérképezése, lehetőségek és lehetőségei tapasztalatok felmérése. A kollégium diákönkormányzatának megismerése, bemutatása. Szereplők a békéscsabai gyermek és ifjúsági feladatok ellátásában.

A foglalkozás címe Magánérdek,

Célok Ismerkedjenek meg alapvető

Tartalmak Tudjanak beilleszkedni a

Tevékenységek, módszerek Kötetlen beszélgetés, esetleg

72

2. óra

3. óra

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program állampolgári jogaikkal és társadalomba; mindennapi meghívott előadó kötelességeikkel. Ismerkedjenek kapcsolatteremtéseikben tájékoztatója. meg a társadalmi normákkal. alkalmazzák a normákat, Irodalmi példák: Tudjanak kiállni saját igazuk viselkedésformákat. - George Orwell: csoportérdek, mellett. Erősödjön szóbeli és Magánérdek és közösségi érdek 1984. írásbeli kifejezőkészségük közötti megfelelő egyensúly közösségi érdek. (érvelés). megtartása. Tolerancia, együttműködés. Beilleszkedés. Az agresszió elkerülése. Fogalmak: autonómia, szuverén, szuverenitás… Ismerkedjenek meg alapvető Gyakorolják jogaikat és Beszélgetés irodalmi állampolgári jogaikkal és kötelességeiket szűkebb és tágabb példákon keresztül: kötelességeikkel. környezetükben. - Kertész Imre: Legyenek tisztában a Történelmi példák megismerése, Sorstalanság, legfontosabb történelmi konzekvenciák megfogalmazása, - Kosztolányi Dezső: eseményekkel, előzményekkel. leszűrése (pl.: holokauszt). Édes Anna, Ismerjék és tiszteljék - Merle: Mesterségem közösségük tagjait. Az egyén jogai, a halál, szabadságjogok. - Örkény István: Tóték, - Roberto Benigni: Az élet szép (film), - Steven Spielberg: Schindler listája (film). A modern nemzetállamok.

Ismerjék és értsék meg a társadalom szerkezetét és működését. Ismerjék a mai politika legalapvetőbb történéseit.

Fogalmak megismerése: alkotmány, hatalom, önkormányzatok. Információgyűjtés, kutatómunka.

Beszélgetés irodalmi példákon keresztül: - Camus: A pestis, - Capek: Harc a szalamandrákkal, - Franz Kafka: A per, A kastély, - George Orwell: Állatfarm.

73

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program Előzetes kutatómunka.

13-14. évfolyam

1. óra

2. óra


Demokratikus államok. Európai Unió.

A munkaerőpiac, a munka világa.

Célok

Tartalmak

Az állam működésének megismerése mindennapi tapasztalatokkal: sajtó, rádió, média alapján. A napi politika, aktualitások figyelemmel kísérése. Történelmi tanulmányok során tanultak rendszerezése. Magyarország és az EU. Együttélés a soknemzetiségű Európában. Tanulási lehetőségek az EU-ban. Tudjanak önéletrajzot és Vitakészség gyakorlása különböző pályázatot írni. szituációkban. Meghallgatásokon, felvételi Nyitottság, kulturált kifejezésmód. elbeszélgetéseken való megfelelő Pályaválasztás. megjelenés, bemutatkozás. Önéletrajz készítése. Ismerkedjenek meg a választási rendszerrel, a törvényhozással, a kormány működésével. Ismerjék az EU-val kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az állampolgári léthez megfelelő ismeretek, képességek, beállítottság, motiváltság megszerzése.

Tevékenységek, módszerek Kutatómunka. Meghívott előadó (EUtörténet, kelet-európai bővítési folyamat…). Beszélgetés, előadás.

Szituációs játékok: érvelés gyakorlása.

10.3. Énkép, önismeret. Pályaorientáció. Az alapprogram végrehajtásához kötelező foglalkozások éves óraszám a következőképpen alakul

9. évfolyam 3

10. évfolyam 3

11. évfolyam 4

12. évfolyam 3

13-14. évfolyam 2 74


Célok Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja döntéseit elemezni, a választási lehetőségek között mérlegelni. Tudjon bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, tudjon mellettük ill. ellenük érvelni. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására megőrzésére. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékeinek. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Ismerje a magyar társadalom szerkezetét, az egyén, család , közösség szerepét a társadalomban.

9. évfolyam Tartalmak 1 óra Ki vagyok én? - reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségjellemzők, személyiségprofil; - jellem, megjelenés, magatartás, viselkedés; - pozitív, negatív tulajdonságok; - egyéni értékek, közösségi értékeke.

2 óra Az egyén és a társadalom - az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével, - értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok, - egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy

Tevékenységek - A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. - Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva.

A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. - Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva. - Gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka.

-

75

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program mellettük, - erkölcsi normák változásainak megismerése Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban.

Célok Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására Legyen képes megnevezni pozitív és negatív emberi tulajdonságokat. Nevezzen meg értékeket, ismerjen értékes emberi magatartásformákat. Ismerjen hatékony kommunikációs technikákat.

Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének, ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Ismerje a társadalom által elfogadott általános emberi értékeket. Ismerje a társadalmi rendszereket.

Legyen képes felismerni az önismeret

3 óra Pályaorientáció - az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet). 10. évfolyam Tartalmak 1 óra Ki vagyok én? - pozitív, negatív tulajdonságok; - egyéni értékek, közösségi értékek; - kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteséghazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaságbátorság); - kommunikációs technikák. 2 óra Az egyén és a társadalom - értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok, - egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük, - társadalmi rendszerek; 3 óra

A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. - Előadás, megbeszélés, beszélgetés. -

Tevékenységek - A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. - Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva. - Szerepjátékokon keresztül gyakorlás a témához igazodva.

A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. - Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva. - Előadás, megbeszélés.

-

-

A tanulók egyéni, páros, 76

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program szerepét a helyes pályaválasztásban, Pályaorientáció kiscsoportos formában oldanak felismerni saját képességeit, és kipróbálni - az eredményes pályaválasztás meg feladatokat a témához azokat a valóságban. Ismerje az pszichés összetevőinek feltárása kapcsolódóan. érdeklődésének megfelelő szakmák körét. (motiváció, érdeklődés, képességek, - Beszélgetés, vita a tartalomhoz környezet); igazodva. - szakmák, foglalkozások. - Előadás, megbeszélés; tanári

magyarázat.

Célok Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Legyen képes alkalmazni a konstruktív konfliktus megoldási technikákat.

11. évfolyam Tartalmak 1 óra Ki vagyok én? - pozitív, negatív tulajdonságok; - egyéni értékek, közösségi értékek; - konfliktus, konfliktus megoldási technikák;

-

-

Ismerje a társadalom által elfogadott általános emberi értékeket. Ismerje a társadalmi rendszereket.

Ismerje a társadalom által elfogadott általános emberi értékeket. Ismerje a társadalmi rendszereket, a kultúra, norma, szocializáció fogalmait.

2 óra Az egyén és a társadalom - értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok, - egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük, - társadalmi rendszerek. 3 óra Az egyén és a társadalom - egyéni és közösségi értékek; - társadalmi rendszerek;

-

-

-

Tevékenységek A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva. Szerepjátékokon keresztül gyakorlás a témához igazodva. A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva. Előadás, megbeszélés, beszélgetés. A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához

77

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program - kultúra, norma, szocializáció; kapcsolódóan. - Beszélgetés, vita a tartalomhoz Legyen képes felismerni az önismeret 4 óra szerepét a helyes pályaválasztásban, Pályaorientáció felismerni saját képességeit, és kipróbálni - szakmák, foglalkozások, azokat a valóságban. Legyen képes - tájékozódás a pályaválasztás, mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. pályaismeret dokumentumaiban, Ismerje az érdeklődésének megfelelő ismeretforrásaiban, eligazodás a szakmák körét. pályaválasztási alapfogalmakban; - hivatás és hivatástudat;

-

-

-

Célok Ismerje a társadalom által elfogadott általános emberi értékeket. Ismerje a társadalmi rendszereket, a kultúra, norma, szocializáció fogalmait. Legyen képes a szegénységgel, a társadalmi devianciákkal kapcsolatban véleményformálásra.

Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit.

12. évfolyam Tartalmak 1 óra Az egyén és a társadalom - egyéni és közösségi értékek; - társadalmi rendszerek; - kultúra, norma, szocializáció; - devianciák a társadalomban, - szegénység, társadalmi rétegek Magyarországon;

-

2 óra Pályaorientáció - tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban;

-

-

-

igazodva. Előadás, megbeszélés, beszélgetés. A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva. Gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka. Előadás, magyarázat. Tevékenységek A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva. Előadás, megbeszélés, beszélgetés; A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. Beszélgetés, vita a tartalomhoz 78

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program - hivatás és hivatástudat; igazodva. - az álláskeresés folyamata és - Előadás, megbeszélés. technikái; Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel 3 óra - A tanulók egyéni, páros, választott szakmájával, hivatásával Pályaorientáció kiscsoportos formában oldanak kapcsolatban, munkaerő-piaci - hivatás és hivatástudat; meg feladatokat a témához lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. - az álláskeresés folyamata és kapcsolódóan. technikái; - Beszélgetés, vita a tartalomhoz - a munkavállaló jogai, kötelességei; igazodva. - azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve Előadás, megbeszélés. erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, 13. évfolyam Célok Tartalmak Tevékenységek 1 óra - A tanulók egyéni, páros, Ismerje a társadalom által elfogadott kiscsoportos formában oldanak Az egyén és a társadalom általános emberi értékeket. Ismerje a meg feladatokat a témához - egyéni és közösségi értékek; társadalmi rendszereket, a kultúra, norma, kapcsolódóan. - társadalmi rendszerek; szocializáció fogalmait. - Beszélgetés, vita a tartalomhoz - kultúra, norma, szocializáció; Legyen képes a szegénységgel, a társadalmi igazodva. - devianciák a társadalomban, devianciákkal kapcsolatban - szegénység, társadalmi rétegek - Előadás, megbeszélés. véleményformálásra. Magyarországon; Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Legyen képes megérteni a munkahelyi

2 óra Pályaorientáció - hivatás és hivatástudat; - az álláskeresés folyamata és technikái; - a munkavállaló jogai, kötelességei; - azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok

- A tanulók egyéni, páros, kiscsoportos formában oldanak meg feladatokat a témához kapcsolódóan. - Beszélgetés, vita a tartalomhoz igazodva. - Előadás, megbeszélés.

79

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program feladatokat és elvárásokat. megismerése, - felkészülés az esetleges pályakorrekcióra; - az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése;

Célok Ismerje a társadalom által elfogadott általános emberi értékeket. Ismerje a társadalmi rendszereket, a kultúra, norma, szocializáció fogalmait. Legyen képes a szegénységgel, a társadalmi devianciákkal kapcsolatban véleményformálásra.

Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

14. évfolyam Tartalmak

Tevékenységek

1 óra Az egyén és a társadalom - egyéni és közösségi értékek; - társadalmi rendszerek; - kultúra, norma, szocializáció; - devianciák a társadalomban, - szegénység, társadalmi rétegek Magyarországon.


2 óra Pályaorientáció - hivatás és hivatástudat; - az álláskeresés folyamata és technikái; - a munkavállaló jogai, kötelességei; - azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, - felkészülés az esetleges pályakorrekcióra; - az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.


80


10.4. Testi, lelki egészségünk Témakörök: Társas kapcsolataink. Élet a kollégiumban. Testi, lelki egészségünk. Az alapprogram végrehajtásához kötelező foglalkozások éves óraszám a következőképpen alakul

9. évfolyam 4

10. évfolyam 4

11. évfolyam 4

12. évfolyam 4

13-14. évfolyam 4

9. évfolyam Célok Önmagunk megismerésének szükségessége. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja társas környezete hogyan befolyásolja. Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Legyen kellő ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés,változás természetéről.

Tartalmak 1. óra: Ismerjük meg önmagunkat! 2. óra: A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a család életszervezése.

Tevékenységek Önjellemzés, önéletrajz készítése. Élethelyzetek megbeszélése.

3. óra: Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. 4. óra: A betegségek megelőzése.

Szerepjátékok, szituációs játékok. Házipatika összeállítása, védőnői előadás.

81

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 10. évfolyam Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, 1. óra: Környezetünket, a háztartást egészséget Háztartási kisgépek balesetmentes használata. a betegséget! fenyegető veszélyforrásai. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól.

2. óra: Mi a teendő veszélyhelyzetben?

Elsősegélynyújtás, önmentés (mentőhívás,segélykérés).

Váljon igényévé környezetének tisztántartása, szépítése a személyes higéné.

3. óra: Környezetünk és közérzetünk.

Beszélgetés, előadás az ÁNTSZ munkatársaival.

Rendelkezzen a harmonikus társas 4. óra: Konfliktusok, válsághelyzetek -kapcsolatok kialakításához megfelelő megoldásának keresése. ismeretekkel, készségekkel, empátiával.

11. évfolyam Tudjon az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen képes önálló életvitelét, szabadidejét tudatosan megszervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Alakuljon ki a tanulóban felelősségtudat a nemi életben, ismerjék meg a nemi élet veszélyeit.

1. óra: Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi ’jólétéért’. 2. óra: Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. 3. óra: Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. 4. óra: Szexuális felvilágosítás.

Szerepjátékok, szituációs játékok, irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése.

Egészségvédelmi vetélkedő, faliújság, plakát készítése, szakember bevonása (védőnő, orvos, dietetikus). Mentálhigénikus, a lelki segélyszolgálat szakembereinek felkérése a tanulók tájékoztatására, kötetlen beszélgetés. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Beszélgetés a témáról.

82

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 12. évfolyam Fejlesszük tolerancia és empatikus képességüket a sérült embertársainkkal való kapcsolatainkban is. Kényszerítsük önmagunkat a figyelem tudatos irányításának megtanulására a kitűzött célra. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni.

13 – 14. évfolyam Legyen ismerete az egészségügyi szolgáltatásokról! Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra! Ismerje meg a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit! Alakuljon ki a tanulóban a felelősségtudat életvitele vezetésében.

1. óra: Emberi játszmák elemzése.

Szerepjátékok. (Popper Péter:Belső utak)

2. óra: Rekreációs technikák gyakorlása és továbbfejlesztése.

Testnevelőtanárunk ötleteinek felhasználása.

3. óra: A családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) 4. óra: A szükségletek tudatos rendszerezése, rangsorolása.

Családi költségvetés készítése (bevételek, kiadások, állandó költségek) Egészséges napirend összeállítása.

1. óra: Önvizsgálat, szűrővizsgálatok.

Egészségügyi szakember tájékoztató előadása.

2. óra: Környezetünk, a háztartást, egészséget fenyegető veszélyforrásai.

A tisztítószerek, takarítószerek helyes használatának megismerése (védőfelszerelés).

3. óra: A családi élet szervezése: szerepek, feladatok.

Bevásárló szituációs játék, takarékossági formák.

5. óra: Milyen szerepet játszik a gazdálkodásban a felelősségtudat?

Családi költségvetés készítés.

10.5. Környezettudatosság Az alapprogram végrehajtásához kötelező foglalkozások éves óraszám a következőképpen alakul

9. évfolyam 2

10. évfolyam 2

11. évfolyam 2

12. évfolyam 2

13-14. évfolyam 3 83


9. évfolyam A foglalkozás témája

Célok

Tartalom

Tevékenységek, módszerek

1.ó. A környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek. (Pl.: termékek, anyagok pazarló felhasználása

Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Ismerje meg a kollégium külső és belső környezetét.

Megismertetni a tanulókat a kollégiumot körülvevő ligetesfás park növény- és állatvilágával.

Vásárlási, fogyasztási szokásaink. Utasítsa el a környezet szándékos rombolását. A közvetlen környezet óvása, szépítése. Kertgondozás, parkgondozás.

2.ó. Településünk környezeti változásai. Milyen előnyök és hátrányok származnak a környezeti változásokból?

Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

Hol vannak a településen problémás, veszélyeztetett, szennyezett helyek? Hol vannak értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek?

Természeti és kulturális örökség védelme. Séta, gyalogtúra Póstelekre, a Körös-parton. A város szennyezett helyeinek felkutatása, jelentése a városi környezetvédelmi hatóságoknak.

Célok

Tartalmak

Tevékenységek

10. évfolyam: 2 óra A foglalkozás témája

84


Környezetünk élővilága, védett növény-és állatfajok. Környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megismerése

A tanulók környezetvédelmi ismereteire alapozva egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része.

Környezettudatos szemlélet és magatartás elősegítése. A környezettel való harmonikus együttélés megteremtése

Védett területek a megyénkben. Növény-és állatfajok a környezetünk és a Föld más területein. Kihalóban lévő növények és állatok. Gyűjtőmunka. Madáretetők kihelyezése.

Az ember helytelen életmódbeli szokásainak bemutatása, környezetkímélő magatartásra törekvés.

A tanulók környezetvédelmi ismereteire alapozva az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek mélyítése, helytelen szokások korrigálása.

A tanulók életmódbeli szokásainak változtatása. Mi befolyásolja döntéseinket? Környezetért felelős szemlélet, személy.

Mit tehetnék, és mit teszek? Szemétgyűjtés a kollégium területén.

Célok

Tartalmak

Tevékenységek

11.évfolyam: 2 óra A foglalkozás témája

85

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program A kollégista vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

Igények és szükségletek. A termékek életútjának követése.

Ismerje meg a környezetre káros tevékenységeket és anyagokat. Szelektív hulladékgyűjtés és hulladékkezelés.

Az EU-hoz való csatlakozás kérdéseinek megvitatása a tanulók ismeretszintjére alapozva.

Hogyan változott életünk minősége? Javulás – romlás mérlege.

Videofilm vetítése: Otthonunk, a Föld

A foglalkozás témája

Célok

Tartalmak

Tevékenységek

A Föld, mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémáink?

Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal.

Globális felmelegedés. Kik a felelősök, mit tehet az egyén?

Videofilm megtekintése. Pozitív jövőkép kialakítása. Vita.

Környezetbarát termékek

A természeti és társadalmi környezet változásai, urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egységet veszélyeztető hatása.

12. évfolyam

86


Ismerje meg nemzeti parkjainkat, a magyar világörökség és a település értékeit. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezetének megbecsülése.

Hazai természetvédelmi területek és az épített környezet megóvása. Az élő természet fennmaradását és fenntartható fejlődését elősegítő tényezők.

Természeti és kulturális örökség védelme. Természetfilmek megtekintése.

A foglalkozás témája

Célok

Tartalmak

Tevékenységek

A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért.

A felnőttkor határán lévő fiatalok legyenek képesek a társaikkal együtt, tudatosan, a környezeti szempontokat figyelembe véve a kollégium belső és külső környezetét alakítani.

Környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetés.

Projekt kidolgozása a környezetbarát és energiatakarékos módszerekre. Kiselőadás a megújuló energiákról.

A hazai természeti értékeink, és tárgyi környezet értékeinek megóvása.

13-14. évfolyam: 3 óra

87

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program Életünk minősége a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatoktól Környezetünkkel való Interjú – vita. Újságcikkek Hogyan tervezem saját jövőmet? függ. kapcsolatunk jelentősen elemzése. Tennünk kell azért, hogy befolyásolja közérzetünket. környezetünk értékeit megőrizzük!

Környezetvédő szervezetek, mozgalmak.

Megismerni tevékenységüket, miért küzdenek. A fiatal tekintse kötelességének a környezet védelmét.

Környezetvédő megoldások, környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelése.

Internet – hírek – újságcikkek – természetfilmek megtekintése, megvitatása.

10.6. Hon- és népismeret Az alapprogram végrehajtásához kötelező foglalkozások éves óraszám a következőképpen alakul 9. osztály 3

10. osztály 4

11.osztály 4

12. osztály 3

13-14. osztály 3

88

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program Célok 9. évfolyam

Feladatok 1. óra

Módszerek, eljárások

Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei

Történelmi nevezetességek megismerése

Kirándulás szervezése. Bemutatás filmen,

A település vagy a környező tájegység történelmi, gazdasági, kulturális nevezetességei Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei

2. óra Békéscsaba nevezetségeinek megtekintése Helytörténeti gyűjtő munka 3. óra Aktív részvétel ünnepeken, megemlékezéseken

élőszóban, foton. A Himnusz, a Szózat ismerete,zászlón, címerünk eredete.

10. évfolyam 1. óra A magyarság és a magyarországi nemzetiségek hagyományainak megismerése Választott népi hagyományok megismerése megelevenítése

Néptánc bemutató, táncházak,

Hagyományőrző települések, skanzen felkeresése. 2. óra

népdalok, népi játékok, kézműves technikák,

Hagyományőrző műsorok megtekintése. múzeumlátogatás. 3. óra

Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával

Antikvárium, antikvitás felkeresése.

Népi eszközök, viseletek, hagyományok bemutatás.

4. óra 89

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program A népművészet megismerése Európa és a Kárpát-medence kultúrájának (európai vándormotívumok, nemzeti kultúra, megismerése. kárpátmedencei kultúra)

Múzeumlátogatás.

11. évfolyam 1. óra A kollégium szervezeti felépítésének ismerete

A diákönkormányzat munkájának megismerése 2. óra

Diákönkormányzati gyűléseken való részvétel, önkormányzati rendezvények szervezése.

A gyermeki jogok, diákjogok

A magyar kultúra,sport és tudomány kiemelkedő eseményei A nemzeti kultúra kincseinek megismerése

Jellegzetes példák feldolgozása. 3. óra

Előadás szervezése. Filmvetítés.

Kiemelkedően ismert és híres hazai közéleti személyiségek munkásságának megismerése. 4. óra Bartók, Kodály,Erkel, Jókai, Arany munkássága.

Történelmi, helytörténeti kiadványok ismertetése Az Erkel-ház felkeresése.

12. évfolyam

90

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 1. óra A német,román, szlovák, szerb Magyarország nemzetiségei Kisebbségek a környezetünkben kisebbségek bemutatása, megismerése. 2. óra A téma megvizsgálása szociográfiai művek Kiállítás szervezése, rendezése Az anyaországon kívül élő kissebségek jellemzői vagy filmek segítségével. az elkészült anyagokból. 3. óra A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, Véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Személyes tapasztalatok bevonása. helyzete a XX. században

13-14. évfolyam 1. óra A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Magyarország és Európa a múltban Az Európai Unió főbb jellemzői

Külföldi kapcsolatok teremtése.

Erdélyi kirándulás megszervezése.

2. óra Diákok érdeklődésének felkeltése. 3. óra Vélemény formálás a problémákkal kapcsolatban.

Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése. Tájékozódás a média segítségével.

10.7. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra. Az alapprogram végrehajtásához kötelező foglalkozások éves óraszáma a következőképpen alakul: 91

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 9.évfolyam 3

10 .évfolyam 11. évfolyam 3 2

12. évfolyam 4

13-14. évfolyam 5

9. évfolyam Célok Ismerkedjen meg korosztálynak megfelelően minél több műalkotással, és váljék nyitottá a különböző kifejezési módok iránt. Ismerkedés népi kultúránkkal, a népművészettel. A szűkebb környezetünkben élő kisebbségek néphagyományaival.

Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális és művészeti tevékenységeket.

Tartalmak

Tevékenységek

1. óra: A művészet és a valóság a mindennapokban. A művészi ábrázolás formái. 2. óra:

Képzőművészeti technikák, egyedi és sokszorosító grafikai eljárások

Tájház megtekintése A népművészeti és népi iparművészet táncház” hagyományainak ápolása a különböző országokból érkezett diákok specifikus élmény világának és tapasztalatainak felhasználásával. 3. óra: Internet, interjúk, az eddig tanultak felelevenítése. Az Európai Unió története, intézményrendszere. Főbb kulturális és művészeti tevékenységek.

10. évfolyam Célok

Tartalmak

Tevékenységek

1.2 .óra: Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. A katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására való felkészülés.

A kortárs hazai és nemzetközi művészet alkotásai nyújtotta erkölcsi,- esztétikai,- etikai élmény jellemformáló ereje a látott színházi produkcióban.

Színházlátogatás után kritikai megbeszélés

92

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program A tanuló ismerjék meg az egyetemes emberi 3.óra: Kiselőadásra való felkészülés, az előadás civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az A tagállamok tulajdonságainak hasonlósága és megtartása. embereket veszélyeztető kihívásokat. Váljanak különbözősége. nyitottá és megértővé a különböző szokások, Egymás kultúrájának megismerése. életmódok, kultúrák, vallások iránt.

11. osztály Célok Esztétikum a mindennapokban. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról.

Tartalmak

Tevékenységek

1. óra: Az egyéni ízlés, közízlés és a művészi ízlés közötti harmónia megkeresése, illetve ütköztetése. 2. óra:

Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül sajátítsák A különböző népek, nemzetek, etnikumok, el a humanista és globális szemlélet- és csoportok kultúrájának, szemléletének gondolkodásmódot, erősödjön európai összehasonlítása. identitásuk.

Az alkotás örömének átélése, a saját otthon megtervezése során.

Filmek, előadások, műsorok megtekintése, összehasonlítása.

12. évfolyam Célok Közízlés, csoportkultúrák és ifjúsági szubkultúrák ismerete és elfogadása. Szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak a diákok.

Tartalmak 1-2. óra A különböző ifjúsági szubkultúrák sajátos kommunikációs nyelvének értése. 3. óra Magyarságtudat kialakítása, az identitástudat kialakítása.

Tevékenységek Zenehallgatás, fotóriport, film, csoportos beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Magyarságtudat kialakítása, az identitástudat kialakítása.

93

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program Szerezzen ismereteket az Európai Unió 4. óra Az Alkotmány cikkejeinek szemezgetése, kialakulásának történetéről, alkotmányáról, Az Unió története, alkotmánya, elemzése. intézményrendszeréről, az uniós politikáról. intézményrendszere.

13-14. évfolyam Célok

Tartalmak

Tevékenységek

1-2. óra: Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Kapcsolatkeresés kortársalkotókkal. Legyen ismerete a csatlakozás előnyeiről a lehetőségek birtokában, de ismerje meg a csatlakozás hátrányait is. Ismerje hazánknak az Európai Unióba betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit. Ismerje az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit.

Találkozás a kultúra hazai jeles képviselőjével (színész, képzőművész) A magyar és az egyetemes kultúra közvetítése 3. óra: Hogyan változott meg életünk minősége a csatlakozás óta? 4. óra: Magyarország lehetőségei az Európai Unióban, lehetőségeink kihasználása. 5. óra: Tanulmányok folytatása az uniós országokban, az egységes követelményrendszer megismerése.

Internethasználat, interjúk, újságcikkek, nyilatkozatok, elemzések összehasonlítása. Tanulmányok, leírások, felmérések elemzése, összehasonlítása. Beszélgetés, tapasztalatok átadása, megbeszélése, tapasztalatok értékelése.

94

Széchenyi István Kollégium Pedagógia Program

11. Gyermek- és ifjúságvédelem Gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk törvényi alapja a parlament által 1997. április 22-én elfogadott "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló törvény, valamint a 2008. évi XXXI. törvény rendelkezései. A gyermekvédelem: - tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi és jogi tennivalók összessége, - szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küzdő, a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanulót. Figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük, és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Külön figyelmet szentelünk a hátárainkon túli magyar tanulók helyzetének megismerésére. A hátrányos helyzetű, gyengén tanuló 9. évfolyamos kollégisták felzárkóztatásának nagy jelentőséget tulajdonítunk, ugyanis a képesség és tudásszintnek fontos szerepe van az iskolai beilleszkedésben. Tevékenységeink: -

fejlesztjük a tanulók motivációját,

-

felülvizsgáljuk tanulási módszerüket,

-

bevezetjük őket a könyvtárhasználatba és a digitális anyag használatába,

-

rövid és hosszú távú célokat határoztatunk meg a diákokkal,

-

a kollégium pedagógusai szaktárgyaikból szükség szerint egyénileg és csoportosan korrepetálják a diákokat,

-

együttműködés az iskola szaktanáraival: rendszeresen tájékoztatják egymást a hiányosságokról, megoldást dolgoznak ki azok megszüntetésére,

-

a 9. osztályos tantárgyi felmérésekről, a szintfelmérésekről, a kompetenciamérések eredményeiről rendszeresen tájékozódnak a pedagógusaink,

-

korrepetálásokat szervezünk a szükséges tantárgyakból,

-

az eredményes felzárkóztatáshoz rendszeres segítségnyújtásra van szükség.

95


Célja: diákjaink problémáinak időbeni felismerése, hatékony kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. Feladat: -

a problémák felismerése,

-

a kiváltó okok keresése, feltárása,

-

segítségnyújtás,

-

jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat iskolai gyermekvédelmi koordinátorának,

-

vizsgálni kell a hátrányos helyzet, illetve a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit,

-

tanév kezdetén fel kell mérni, fel kell térképezni a hátrányos helyzetű, HHH-s és az SNI-s tanulókat: tanulmányi, szociális, anyagi, kulturális, a műveltségi, a földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit (nevelőtanárok éves munkatervében megjelenített helyzetelemzés).

-

A műveltségi lemaradás, a tanulmányi motiváció hiányának felszámolása a kollégium és az iskola együttes feladata, hiszen igen gyakori, hogy a szociális problémákra éppen a műveltségbeli hiányosságok, az ambícióvesztés hívja fel a figyelmet.

-

Figyelemmel kell kísérni a kapcsolódó iskolák belső rendjét, követelményeit, rendezvényeit.

-

Teremtsük meg a kollégiumi tagság feltételeit: -

ennek érdekében a tanulóval, a szülőkkel, az kollégiumvezetőval, az önkormányzattal (fenntartó és a tanulók lakóhelyi önkormányzatával) összefogva, a pályázati lehetőségeket kihasználva szociális segélyhez juttatjuk a növendékeket.

-

A segélyt adhatja a kollégium, iskola, fenntartó önkormányzat, a lakóhelyi önkormányzat, vagy alapítványok, vagy pályázatok útján is segélyhez juttathatjuk.

Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra: -

segítjük őket a szükséges kérelmek megírásában,

-

szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk,

-

pályaorientációs tevékenységet folytatunk,

-

személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk,

-

szükség esetén igénybe vesszük a Pedagógiai Szakszolgálatokat.

Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése: -

kötetlen beszélgetéseket folytatunk a diákokkal a bizalom erősítése érdekében,

-

különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a kollégium által szervezett programokba,

96


-

speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre teremtünk lehetőséget,

-

alkalmanként egészségmegőrző programokat szervezünk,

-

figyelemfelhívó, veszélyt jelző transzparenseket helyezünk el a kollégiumban.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A beilleszkedési és/vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük, hogy milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell fordítanunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármelyik gyerek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Segíteni kell ezen diákok közösségi beilleszkedését. Erősíteni kell a csoportban a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését. A nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra.

A működés jogi keretei: - Jelzőrendszer (pedagógusok, orvos, védőnő), - Gyermekjóléti Szolgálat (koordinátor), - Gyámhivatal (eredménytelenség vagy újabb probléma esetén).

A hivatásos gyermekvédelem a gyermek és fiatalok hét csoportját célozza meg tevékenységével: - a hátrányos helyzetűeket, halmozottan hátrányos helyzetűeket, - a veszélyeztetetteket, - a beteg, egészségkárosodott, fejlődési rendellenességben szenvedőket, - a fogyatékosokat, - a nehezen nevelhetőket, - a szociálisan ínadaptált gyermeket és fiatalokat, - a deviáns viselkedésűeket.

A kollégiumba kerülő gyermekek eleve hátrányból indulnak: -

családjuktól elszakadva kell tanulmányaikat egy új (iskolában és kollégiumban) környezetben folytatniuk,

-

legnagyobb részüknél felkészültségükben tudáshátránnyal küzdenek (elsősorban matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvben),

97


-

a kifejezőkészség alacsony szintjét a szűk szókincs mutatja,

-

az új helyzetben a státuszkeresés, a beilleszkedés nehézségei mutatkoznak a kistelepülésről érkezők esetében a városi gyermekekkel szemben (visszahúzódás, zárkózottság, önbizalom hiánya). Ezek sok esetben szorongást idéznek elő a gyermekben,

-

az iskola, az iskolai tanárok állandó kontrollhatást gyakorolnak a kollégiumra, növendékeinkre, (esetenként a kollégiumi nevelőtanárokra is) amely jórészt meghatározza a kollégista életmódját, tanulási ritmusát, a kollégiumi nyugalmát, vagy nyugtalanságát (pl. szilencium).

Nagy veszélyt jelentenek a vidéki kistelepülésekről érkező kollégisták esetében: -

a szabados életformák, csavargás, sajátos életvitelt folytató zenekarokhoz csapódás, bandázás, brutalitás, szipózás,

-

dohányzás, italozás,

-

a drogárusítás, illetve fogyasztás megjelenése (szórakozóhelyeken, sőt iskolákban néhol.)

-

különböző szélsőséges politikai csoportok illetve azok ifjúsági lecsapódásai,

-

kisvallások, szekták, az időnként erőteljessé váló sátánizmus megjelenése.

Következményei lehetnek: -

a kollégiumi fegyelem napirend és házirend szabályainak megsértése,

-

közös tevékenységek alóli kibúvás,

-

kollégiumi kötelességeik, kapcsolataik elhanyagolása,

-

nagyobb késések, kiszökések, italbehozások, benti dohányzás,

-

a tanulás semmibevétele,

-

a közösségi élet normáinak fokozott megsértése.

A kollégium tennivalói: -

a prevenció (Teljesen megelőzni növendékeink testi- vagy lelki károsodását)

-

a korrekció ( A bekövetkezett károsodásokat kell orvosolni, megszüntetni)

-

veszélyeztetett kollégista tanulóink fokozott felügyelete és ellenőrzése a Városi Polgármesteri Hivatal Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatával történő hatékony kapcsolattartás.

12. A Pedagógiai Programnak nyilvánosságát a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza.

98


13. A pedagógiai program felülvizsgálata A fenntartói jóváhagyással a 2010-es Pedagógiai Program érvényét veszti és jelen Pedagógiai Program lép életbe. A Pedagógiai Program következő felülvizsgálatára legközelebb az elfogadásra váró Köznevelési törvény előírásainak megfelelően kerül sor.

14. Legitimációs zárlat A pedagógiai program érvényesség ideje 2011 - 2015. A nevelőtestület elfogadta 2011. november

-én.

Jegyzőkönyv a Nevelőtestület üléséről 2011. november ………14 órakor 2011 november …….én a nevelőtestület tagjaival tartott megbeszélésen ismertetésre került a pedagógia program. A tagság véleményezési jogával élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértett.

Békéscsaba, 2011. november……

……………………….. Jegyzőkönyv vezető

………………….. kollégiumvezető

Jegyzőkönyv a 2011.november ……..19.30-kor megtartott diákönkormányzati ülésről 2011 november ……-án a kollégiumi diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen ismertetésre került a pedagógia program. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

Békéscsaba, 2011. november …..

99


…………………….

…………………….

Jegyzőkönyv vezető

Csernus Olivér DÖK-elnök

Pedagógiai Program függeléke: 1. számú függelék

Széchenyi István Kollégium eszközjegyzéke I. HELYISÉGEK

100


Eszközök, felszerelések Tanulószoba (felkészülő szoba) szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba könyvtárszoba hálószoba, hálóterem studio sportudvar kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba ügyviteli helyiség rendezvényterem

Kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó) ügyeletes nevelői szoba porta betegszoba (elkülönítő) vendégszoba ebédlő főzőkonyha melegítőkonyha tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti WC tanulói WC szárazáru raktár földesáru raktár karbantartó műhely tisztítószer, takarítóeszközök és -gépek tárolója ágyneműraktár szeméttároló

Mennyiségi mutató 4 1 1 1 61 1 1 1 1 1 1

1 2 1 1 4 1 1 1 1 1 10 1 10 1 1 1 1 1 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések 1. Tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal tanulói szék

Mennyiségi mutató

36 72

101


tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyvesszekrény

2 2 4

2. Szakköri, diákköri szoba tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyvesszekrény

5 10 4 1 1

3. Számítástechnikai terem számítógép nyomtató számítógépasztal, szék programok zárható szekrény tábla + flipchart

15 1 15 szükség szerint 1 1

4. Testedző szoba Felszereltsége a követelményeknek megfelelő 5. Könyvtárszoba Felszereltsége a követelményeknek megfelelő 6. Hálószoba, hálóterem ágyneműtartós ágy szekrény polc tükör cipőtároló szék asztal ágynemű-garnitúra ágyneműhuzat-garnitúra éjjeli lámpa

225 200 200 61 30 200 80 365 490 200

7. Stúdió stúdióasztal szék belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangt.hálózat hifi-torony mikrofon erősítő hangszóró + fejhallgató

1 1 1 2 4 3 1+1

102


tárolószekrény

1

8. Sportudvar Aszfalt pálya Kézilabda kapu Kosárlabda palánk Éjjeli világítás

1 2 2 1

9. Kollégiumvezetői iroda Asztal Szék Szekrény Számítógépasztal Számítógép Nyomtató Hűtő

2 9 2 1 1 1 1

10. Nevelőtestületi szoba Asztal Szék Szekrény Nyomtató Fénymásoló

6 12 4 1 1

11. Ügyviteli helyiség, Asztal Szék Szekrény Számítógépasztal Számítógép Nyomtató Fénymásoló

7 8 12 2 5 5 2

III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések televízió rádió CD vagy lemezjátszó magnetofon videolejátszó DVD lejátszó Laptop Projector

Mennyiségi mutató

s

5 2 2 1 2 5 19 4

103


Írásvetítő 1 tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok,filmek a kollégium feladata szerinti iskolatípusoknak megfelelően a könyvtárszobában elhelyezve

104

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 2011

Recommend Documents