SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 2118 DÁNY, SZENT IMRE TÉR 1. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 2118 DÁNY, SZENT IMRE TÉR 1.

INTÉZMÉNYI

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

PROGRAM

2011

Tartalomjegyzék

1.ÁLTALÁNOS RÉSZ ......................................................................................................................................... 4 1.1 INTÉZMÉNYI BEMUTATÁS – HELYZETELEMZÉS .............................................................................................. 4 1.2 KÜLDETÉSNYILATKOZAT .............................................................................................................................. 5 1.3 JÖVŐKÉP ....................................................................................................................................................... 5 2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA .......................................................................................................... 6 2.1 HOGYAN KEZDTÜK EL? ................................................................................................................................. 6 2.2 FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ RÉSZE .................................. 6 2.3 MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT................................................................................................................ 7 2.4 MINŐSÉGPOLITIKAI CÉLOK............................................................................................................................ 8 2.4.1 Pedagógiai célok .................................................................................................................................. 8 2.4.2 Szervezeti célok..................................................................................................................................... 8 2.5 FOLYAMATOS FEJLESZTÉS ............................................................................................................................. 8 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ............................................................................. 9 3.1 A VEZETÉS FELELŐSSÉGE, ELKÖTELEZETTSÉGE ............................................................................................ 9 3.1.1 Jogi megfelelés ..................................................................................................................................... 9 3.1.2 A minőségpolitika meghatározása ........................................................................................................ 9 3.1.3. A minőségfejlesztési rendszer működtetése........................................................................................ 10 3.2 A VEZETÉS .................................................................................................................................................. 10 3.2.1 Jövőképalkotás ................................................................................................................................... 10 3.2.2 Döntéshozatal ..................................................................................................................................... 11 3.2.3 Szervezeti kommunikáció (belső kommunikáció)................................................................................ 11 3.2.4 Elismerés, támogatás.......................................................................................................................... 12 3.2.5 Bevonás, felhatalmazás ...................................................................................................................... 12 3.3 A TERVEZÉS, SZERVEZÉS ............................................................................................................................. 13 3.3.1 Célok megfogalmazása ....................................................................................................................... 13 3.3.2 Feladatok kijelölése............................................................................................................................ 13 3.3.3 Erőforrások biztosítása....................................................................................................................... 14 3.4 ELLENŐRZÉS, ELEMZÉS ............................................................................................................................... 15 3.4.1 Vezetői ellenőrzés ............................................................................................................................... 15 3.4.2 Minőségügyi ellenőrzés ...................................................................................................................... 15 3.4.3 Munkatársak munkájának ellenőrzése................................................................................................ 16 3.4.4 Eltérések kezelése ............................................................................................................................... 16 3.5 AZ ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................................................ 16 3.5.1 Vezetői értékelés (szervezeti hatékonyság értékelése) ........................................................................ 16 3.5.2 Intézményértékelés.............................................................................................................................. 17 3.6 A MÉRÉS...................................................................................................................................................... 20 3.6.1 Pedagógiai mérés ............................................................................................................................... 20 3.6.2 Partneri igény és elégedettség vizsgálata ........................................................................................... 21 3.6.3 Eredmény- és hatékonyságvizsgálat ................................................................................................... 21 4. PARTNERKAPCSOLATOK ........................................................................................................................ 23 4.1 PARTNERAZONOSÍTÁS ................................................................................................................................. 23 4.2 PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA ÉS MENEDZSELÉSE ............................................................................ 25 4.3 KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL (KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ) .................................................................... 26 4.4 PANASZKEZELÉS ......................................................................................................................................... 26 5. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE ................................................................... 27 5.1 MINŐSÉGÜGYI ALAPFOGALMAK, HIVATKOZÁSOK ....................................................................................... 27 5.2 MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓK RENDJE ................................................................................................... 29 5.3 FOLYAMATOK, ELJÁRÁSOK, UTASÍTÁSOK (A MELLÉKLETBEN) .................................................................... 29

2

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 30 FELELŐSSÉGI MÁTRIX ....................................................................................................................................... 31 A PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS FOLYAMATA ............................................................................... 33 TOVÁBBKÉPZÉS ................................................................................................................................................ 37 VÉGZETT TANULÓK NYOMON KÖVETÉSE, A KÖZÉPISKOLÁBAN VALÓ „BEVÁLÁS” VIZSGÁLATA ....................... 40 BELSŐ AUDIT .................................................................................................................................................... 43 PANASZKEZELÉSI REND AZ ISKOLA ALKALMAZOTTAI RÉSZÉRE.................................................. 46 PANASZKEZELÉSI REND AZ ISKOLA TANULÓI RÉSZÉRE .................................................................. 49 PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYZATA 49 VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYZATA 52 AZ ADMINISZTRATÍV ÉS TECHNIKAI FELADATOKAT ELLÁTÓ FOGLALKOZTATOTTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYZATA……………………………………………............56 A TELJESKÖRŰ ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATÁNAK SZABÁLYZATA . 63 A MIP VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS AZ ORSZÁGOS MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE 67

3

1.Általános rész

1.1 Intézményi bemutatás – helyzetelemzés

Iskolánk Dány község általános iskolája, mely 1992-ben vette fel Széchenyi István nevét. Nevelőtestületünk létszáma 29 fő, tanulóink száma évek óta 390 körül mozog. A nevelőtestület korábbi és jelenlegi eredményei, szakmai felkészültsége, elhivatottsága, munkabírása garancia arra, hogy az intézményünkben tanuló diákoknak nyugodt, biztonságos légkört tudjunk teremteni. Iskolánk vezetői, pedagógusai és munkatársai olyan személyek, akik nyitottak, felkészültségüket folyamatosan fejlesztik. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején hazánkban folyó társadalmi változások, az oktatásban való újító elmozdulások, a nevelőtestület nyitottsága, a szakirodalomban való búvárkodásának, a megújulásra törekvésének hatására megkezdődött iskolánkban a mai napig tartó fejlesztésre való törekvés. Kerestük a tanulás tanításának eredményes módszereit, az egyoldalú szankcionálás helyetti jóvátételi lehetőség megvalósítását a tanulói magatartási problémák kezelésében, a szülői házzal való kapcsolattartás új útjait, a cigány tanulók esélyegyenlőségének megteremtését, a szervezeti kultúra fejlesztését. Pedagógiai programunkban azt vállaljuk, hogy tananyagleadó iskolából a kompetenciák fejlesztését megvalósító iskolává váljunk. Fontosnak tartjuk a tanulók tanórai és egymás közötti magatartását érintő szociális és érzelmi képességének fejlesztését (szociális kompetencia). Célunk a teljes körű minőségirányítás, tehát olyan iskola, amelynek középpontjában a minőség áll, amely az iskola összes tagjának, munkatársának a részvételén alapszik, amely azt célozza, hogy hosszútávon sikert érjen el valamennyi partner megelégedettsége által, és hasznára legyen az iskola összes tagjának, dolgozójának és a helyi társadalomnak. Működésünk során feltárjuk az iskola erős és gyenge pontjait, hogy az erősségekre építve javítani tudjuk a gyengeségeinket. A program során megvalósítjuk az iskolában zajló folyamatok minőségének javítását, fejlesztését, irányítását. A munkához kitartó, türelmes, elkötelezett, együttműködni tudó vezetéssel és tantestülettel rendelkezünk, mely képes és kész a folyamatos megújulásra, képes együttműködni, és másoktól tanulni. A tantestületen belül állandó a partnerekkel való folyamatos párbeszéd és egyeztetés fontosságának tudata, ez mindinkább beépül a mindennapi tevékenységünkbe, a hétköznapi gyakorlatba. Személyes elkötelezettséggel és lelkesedéssel veszünk részt a minőségfejlesztési munkában, mert tudjuk, hogy az eddig elért eredményeink semmivé válhatnak, ha nem munkálkodunk a folyamatos jobbításon, fejlesztésen.

4

1.2 Küldetésnyilatkozat

„A zokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk, a szépért s jóért, am it tehetünk.” (Széchenyi István) Iskolánk alapvető pedagógiai feladata tanulóink teljes személyiségfejlesztése, képességeinek, készségeinek kibontakoztatása. Olyan emberekké szeretnénk nevelni őket, akik a hagyományos erkölcsi normákat becsülik, vállalják, nemzeti hagyományainkat tisztelik, ápolják, akik megbízhatók, érdeklődők, kreatívak, kudarctűrők, kötelesség- és tisztelettudók. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink ismerjék, óvják, ápolják a természet és környezetük értékeit, nemzeti kultúránkat, névadónk jelentőségét. Igyekszünk megismertetni és elfogadtatni velük az etnikai kisebbséghez tartozók kultúráját. Fő feladataink a személyes, kognitív és szociális kompetencia saját példamutatásunk felhasználásával történő fejlesztése. Törekvésünk, hogy az iskolánkat elvégzett minden egyes diák képességei szerint a legtöbbet hozza ki magából. Törekvéseink egybeesnek a szülők elképzeléseivel, valamint a települési önkormányzat elvárásaival. Az iskolafenntartó bennünk igazi partnerre talál, ha a falu művelődéséről, kultúrájáról van szó. Munkatársainktól elvárjuk, hogy fejlesszék tudásukat és törekedjenek a kiválóságra.

1.3 Jövőkép

A Széchenyi István Általános iskola a jövőben meg kívánja őrizni a térség nevelési-oktatási intézményei között megszerzett pozícióját, valamint a budapesti és Gödöllő-környéki középiskolákban, volt tanulóink eredményei által kivívott jó hírnevét. Dány község egyetlen általános iskolájaként továbbra is fogadjuk a beiskolázási körzetünkben lakó családok iskoláskorú gyermekeit. Szeretnénk Dány-Szentkirály iskoláskorú tanulóit minél nagyobb számban intézményünkben oktatni, nevelni. Ennek érdekében toborzókat szervezünk. Megőrizzük, lehetőségeink szerint fejlesztjük idegennyelv-oktatásunkat – külön hangsúlyt fektetve a francia nyelv felértékelődött szerepére, franciaországi kapcsolatok kialakítására –, valamint a számítástechnika oktatásunkat. 2008-ig a pedagógusok 80%- a számítástechnikai képesítéssel fog rendelkezni. A roma tanulók tanulási esélyegyenlőségének növelése érdekében 2004 őszétől képesség kibontakoztató felkészítést és integrációs oktatást szervezünk.

5

Minden tanévben a 4. osztályos tanulóinkat bevonjuk az erdei iskolára épülő környezettudatos nevelésbe. Az EU - integrációból adódó lehetőségeket (pályázatok, testvériskolai kapcsolatok stb.) a jövőben ki fogjuk használni.

2. Intézményi minőségpolitika

2.1 Hogyan kezdtük el? Az iskola igazgatója a 2002 tavaszán részt vett egy minőségfejlesztési továbbképzésen, amely alapján hatékonyan tudta irányítani a kezdeti lépéseket. Intézményünk teljesen önállóan, külső segítség nélkül 2002 őszén kezdett dolgozni a Comenius I. modellel. A tanév kezdetén - az iskola igazgatója által felkért kollégákból - 3 tagú minőségi kör kezdte meg működését. A tagok a Horváth – Dubecz Oktatási Tanácsadó Bt. internetes minőségbiztosítási alapkurzusán sajátították el a legfontosabb alapismereteket. A témában megjelentett szakirodalom, a képzéseken kapott, összegyűjtött információk, segédanyagok nagy segítséget jelentettek számukra. A Pedagógiai Programot sokat tanulmányozták, hiszen a minőségfejlesztési rendszer biztosítja, segíti a program megvalósítását, megvalósulását. Feladatuk volt a partnerközpontú modell bevezetésének előkészítése, (az irányított önértékelés, a partnerazonosítás, stb.), a tudatosabb, hatékonyabb működtetés alapjainak megteremtése Az igazgató és igazgatóhelyettes folyamatosan tartotta a kapcsolatot a minőségi kör tagjaival, rendszeresen részt vett a munkamegbeszéléseken. A tantestület minél több tagját igyekeztek bevonni a munkába, a döntések előkészítésébe. A szakmai munkaközösségekben is végeztek feladatokat a pedagógusok, vitattak meg alkalmanként felmerült problémákat. A minőségi kör tagjai több alkalommal az egész testület részvételével tartottak tréninget, eredményismertetést, konszenzus értekezletet. Sokszor mindent maga a csoport akart megoldani, így előfordult, hogy időnként elszigetelődött a testülettől. Kialakításra került egy minőség-faliújság, amelyre az éppen aktuális dolgok kerültek (Pl.: a SWOT-analízis eredménye, kérdőívek, táblázatok, grafikonok, esetleg ötleteket kellett gyűjteni). Így mindenki folyamatosan követhette a modell kialakítását, a partnerközpontú működés megvalósítása során elért eredményeket, a működés érdekében szükséges változtatásokat.

2.2 Fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó része

(Külön kötetben.)

6

2.3 Minőségpolitikai nyilatkozat A Széchenyi István Általános Iskola a körzetéhez tartozó 6 – 16 éves korú gyermekeket neveli és oktatja a Pedagógiai Program alapján, ezzel készíti fel tanulóit a továbbtanulásra és a társadalomba való beilleszkedésre. Célunk, hogy színvonalas, EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtson tanulóinak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Az iskola munkatársai, pedagógusok és nem pedagógus kollégák elkötelezettek munkájuk, munkahelyük iránt, valamennyien hozzájárulnak, hogy a közösen megfogalmazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsuk. Számunkra a minőség az alábbiakat jelenti:






szakmai felkészültséget felelősségtudatot megbízhatóságot biztonságot „kézzelfogható bizonyítékokat”

Partnereink elvárásainak, igényeinek megvalósítása érdekében célul tűzzük ki, hogy a térség nevelési oktatási intézményei között megszerzett pozíciónkat megtartjuk. Ehhez:
tanulóink számára „működőképes” tudást biztosítunk, mely segíti őket a pályaválasztásban, továbbtanulásban,
tanulóinkat úgy készítjük fel, hogy képesek legyenek beilleszkedni a középiskolai és egyéb társadalmi közösségekbe,
növeljük a középfokú intézményekbe első helyen bejutó tanulók számát. Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. Az intézmény vezetői, pedagógusai és minden munkatárs elkötelezett abban, hogy a Comenius I. modellt – mint a minőségfejlesztési rendszer egyik elemét – a kiépítést követően működtetjük, amely keretében:
rendszeresen – kétévenként – vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét;
a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési terveket készítünk. Arra törekszünk, hogy
a munkatársak minőségi munkavégzését megfelelő munkakörnyezettel és a szükséges erőforrásokkal segítsük,
a munkatársak fejlődésük érdekében az iskola céljait szolgáló szakmai továbbképzéseken vegyenek részt. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat. 7

2.4 Minőségpolitikai célok 2.4.1 Pedagógiai célok





Egységes követelmény rendszer megalkotása, annak betartása – betartatása a nevelési folyamatban résztvevőkkel. Az osztályfőnökök törekedjenek a tanulóik személyiségének szélesebb körű megismerésére. A szülők aktívan vegyenek részt az iskola életében, kapcsolódjanak be a programok szervezésébe, vegyenek részt a közösségi rendezvényeken. A cigány szülők bevonása az iskola életébe.

2.4.2 Szervezeti célok
Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen tantestületünk.
Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben.
Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel.
A minőségügyi csoport (minőségi kör) ugyanolyan szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek.
Balesetmentes, esztétikus, fejlesztő környezet megteremtése, fenntartása.
Tárgyi felszereltség, a munkakörülmények, közös helyiségek állapotának javítása.
Iskolánk népszerűsítése, vonzóvá tétele legyen mindenki számára kiemelten fontos.
Mindenki akarja és tegyen érte, hogy eljusson hozzá minden őt érintő információ.
Egyenletesebb pedagógusterhelés elérése.
A közösen elfogadott alapelvek betartása.

2.5 Folyamatos fejlesztés A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és az egyéb érdekelt felek igényei. Ezeket dokumentált formában rögzítjük. Ha a fejlesztésben a partneri igény és érvényesítése során nyert észrevételeket felhasználva módosításokat végzünk, azokat ellenőrzésnek vetjük alá. A változásokat feljegyzésben dokumentáljuk. A folyamatos fejlesztés eszközei a megelőző és helyesbítő tevékenységek. Annak érdekében, hogy az eltéréseket, a nem megfelelő szolgáltatásokat kiváltó okokat megszüntessük, ezáltal megakadályozzuk az ismételt előfordulásukat, helyesbítő tevékenységeket végzünk. A helyesbítő és megelőző tevékenységek szükségességéről, végrehajtásáról a minőségvezető javaslatára az igazgató dönt. Fejlesztési javaslattal az intézmény bármely munkatársa, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban részt vevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel ruházzuk fel annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő erőforrásokhoz.

8

3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 3.1 A vezetés felelőssége, elkötelezettsége A vezetőség ebben a minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a Széchenyi István Általános Iskola szolgáltatásaira vezette be. A minőségfejlesztési rendszert a közoktatási törvény 40.§ követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. Az iskola igazgatója és vezetése kinyilvánítja teljes elkötelezettségét • a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén, • a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, • a minőségfejlesztési rendszer időszakos vezetőségi átvizsgálásában, • a minőségfejlesztési rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. • Az IPR-rendszer működtetése a jogszabályoknak megfelelően. A vezetőség vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségfejlesztési rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából. Az iskolavezetés és a minőségi kör tagjai felelősséget viselnek a minőségirányítási program megvalósításáért, a minőségi célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni.

3.1.1 Jogi megfelelés Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy • az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, továbbá • a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, • azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. • Az IPR rendszer működtetése a jogszabályoknak megfelelően történjék

3.1.2 A minőségpolitika meghatározása Az iskolavezetés nagyon fontosnak tartja azt, hogy intézményünk a küldetésében megfogalmazott céloknak, „kiválóságoknak” megfeleljen. A minőségfejlesztés eredményeként az intézmény működése legyen egyenletesebb, kiszámíthatóbb és váljék felhasználóbaráttá. Cél az olyan működés létrehozása, amely vezetői beavatkozás nélkül is alkalmas a fontosabb szakmai - működési nehézségek folyamatos kezelésére és kijavítására. Ehhez elengedhetetlen a pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása és továbbfejlesztése. 9

Szervezetként közösen kell végeznünk ezt a fejlesztő munkát, hiszen a közvetlen partnereink – elsősorban tanulók, szülők – elégedettsége vagy elégedetlensége egyéni tapasztalatokon alapul és az intézmény egészének megítélése a partnerek véleményének összegzéseként alakul. Intézményvezetőként a munkatársak bevonását elengedhetetlennek tartom. Az alkalmazkodás képességének kialakítását, a folyamatos fejlesztés készségének megszerzését támogatom a sikeres minőségfejlesztési munka érdekében.

3.1.3. A minőségfejlesztési rendszer működtetése A Széchenyi István Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működéséért az igazgató felelős. Az igazgató kinevez a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért felelős személyt – minőségi vezetőt (MV) vagy csoportot, aki vagy amely – egyéb feladataitól függetlenül – elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez. Feladata, hogy • a minőségirányítási rendszert (MR)-t a rögzített előírásoknak megfelelően működtesse, •

kidolgozza és a vezetőség elé tárja az évi minőségi tervet (MT),

•

biztosítsa a minőségpolitikában (MP)és a minőségcélokban (MC)- ban megfogalmazott elvek, feladatok megvalósulását,

•

koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait,

•

beszámoljon az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a (MR) működéséről, hatékonyságáról.

3.2 A vezetés 3.2.1 Jövőképalkotás A pedagógiai programban megfogalmazott gyermekkép, pedagóguskép, szülőkép és iskolakép, a jelen helyzet értékelése során nyert információk alapján került sor az iskola jövőképének megfogalmazása: Milyen iskolát szeretnénk?- az intézmény nevelésfilozófiájának figyelembe vételével. A jövőkép készítés menete: • a jelen helyzet értékelése-erősségek, gyengeségek, • az intézmény életét és jövőbeli szerepét meghatározó események, eredmények vizsgálata, • a szolgáltatást igénybe vevő szülők, tanulók jellemzői • a fenntartó elgondolása az intézménnyel kapcsolatban • pedagógus és nem pedagógus munkakörben dolgozók fejlődésének lehetőségei, támogatottsága, megbecsülése, helye, rangja a munkaerő hierarchiában. Eredmény: írásba foglalt intézményi jövőkép.

10

3.2.2 Döntéshozatal

A vezetői munka leglényegesebb tartalmi eleme a döntéshozatal, mely alapvetően meghatározza az iskola légkörét, az emberi kapcsolatok kiegyensúlyozottságát, a tevékenységek ritmusát és a minőséget. A döntés komplex folyamat, ahol a vezető egyszemélyi felelősséggel hozza meg döntéseit, azonban az iskola életében és munkájában számos olyan fontosságú kérdés van, amelynek eldöntésében – a jogszabály alapján - a nevelőtestületnek döntési joga van. Stratégiai döntések lépései: 1. rögzíteni: • mi a jelenlegi állapot lényege, • milyen módon akarjuk megváltoztatni ezt, milyen rendszerben tudnánk eredményesebben működni, 2. meghatározni a jelenlegi megoldás problémáit: • észlelhetők-e olyan tendenciák, amelyek ha változatlanul maradnak, gátolják a fejlődést, 3. megtalálni a probléma gyökerét 4. új stratégiák kialakítása 5. melyik alternatíva illeszkedik legjobban az iskolában dolgozók szaktudásához és erőforrásához, melyik alternatíva ígéri a legtöbbet a versenyképesség fejlesztésében, melyik alternatíva minimalizálja az új problémák keletkezését? 6. új stratégia kiválasztása

3.2.3 Szervezeti kommunikáció (belső kommunikáció) Az információáramlás a tanév során folyamatosan zajlik szóbeli és írásos formában. Az iskola havonta egy alkalommal az igazgató irányításával vezetőségi ülést tart. A vezetőségi ülésre meghívót kapnak a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat patronáló tanára, a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács képviselője. Egyéb, alkalomszerű összejövetelek biztosítják az információcserét minden, az (MR)-t érintő kérdésben, valamint a napi szóbeli közlés. A következő információ átadási formák használatosak még intézményünkben: Vezetés és nevelők, valamint nevelők és nevelők között: értekezleteken, tantestületi értekezleteken, munkaközösségi megbeszéléseken a munkatervben leírtaknak megfelelően, körlevelekben, megbeszélés nagyszünetekben az aktualitásokról, faliújságon keresztül, illetve alkalomszerűen, esetmegbeszélésen.

Szülők és pedagógusok között: szülői értekezleteken (évente min. kétszer), fogadó esteken (évente kétszer), az ellenőrzőkön és tájékoztató füzeteken keresztül.

11

Gazdasági dolgozók és pedagógusok között: alkalmazotti értekezleten félévente és alkalomszerűen. Diákok és nevelőtestület között: tanévkezdéskor az osztályfőnöki órákon a házirend tudatosítására kerül sor, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatások során, a diákönkormányzat megbeszélésein, alkalomszerűen, ha szükséges. Az iskolavezetés rendszeresen figyeli az Interneten megjelenő aktuális pályázatokat, amelyek a intézmény terveihez, tevékenységrendszeréhez illeszkednek és felhívja az érintettek figyelmét. Az intézménybe érkező pedagógiai tájékoztatókat, egyéb kiadványokat és újságokat is eljuttatja a nevelőkhöz, ill. kiemeli a munkaközösségeket érintő híreket. Az iskola tankönyvbeszerzésért felelős tanára gyűjti, továbbítja az új tankönyvekkel kapcsolatos információkat. A nevelők egyéni érdeklődési körüknek megfelelően részt vesznek a szervezett tankönyv és taneszköz kiállításon.

3.2.4 Elismerés, támogatás A dolgozók ösztönzésére szolgáló anyagi lehetőségek meglehetősen szűkösek, minimálisak. A minőségi kereset-kiegészítés elosztását az iskolavezetés végzi az érdekképviselet és a közalkalmazotti tanács bevonásával (egy a tantestület által elfogadott szempontsor alapján). A kiemelkedő minőségfejlesztési feladat elvégzésére vállalkozó pedagógusokkal az intézmény vezetője megbízási szerződést köt. A pedagógusoknak a tanévben végzett munkáját, versenyeredményeket az iskolavezetés a tanév végén egy közös vacsora alkalmával köszöni meg. A nyári táborozásban részt vevők a tanévnyitó értekezleten kerülnek jutalmazásra. Hagyomány teremtettünk azzal, hogy évente egy - egy alsós és felsős kollégának ítéli oda a testület a Széchenyi István Általános Iskola - emlékplakettet, amely a kollektív Szerződésben meghatározott pénzjutalommal jár. Nyugdíjas kollégáink is megkaphatják ezt az emlékérmet. A tanév folyamán a dolgozóknak több alkalommal is lehetőségük van színvonalas közös programon részt venni (mozi, színház vagy koncert, kirándulás) amelynek a költségeit az intézmény fedezi. Munkaruhát biztosítunk évente a testnevelőknek és a technikai dolgozóknak. A következő szolgáltatásokat ingyenesen lehet igénybe venni: fénymásolás, számítógép használat, Internet használat.

3.2.5 Bevonás, felhatalmazás A munkatársak felelősségeit és kompetenciáját a különböző munkaköri leírások foglalják magukba. A munkaköri leírások minden dolgozó számára tartalmazzák a a munkakör megnevezését, a munkakör ellátásának célját, a munkakör ellátáshoz szükséges szakmai képesítést, ismereteket, a közvetlen helyettes megnevezését, 12

az ellenőrzési feladatokat, az információhoz jutás jogait és lehetőségeit, a bérezést és a dokumentációs kötelezettségeket. Minden munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. A munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba a következő fórumokon történik: Iskolavezetés (továbbképzések, minőségi és túlmunkák elismerése), Szakmai munkaközösségek (az éves munkaterv összeállítása, a tanév értékelése, munkamegosztás pl: a különböző versenyek lebonyolításában, a mérési-értékelési rendszer kialakításában), Minőségfejlesztő teamek (felkérésre – vezető részéről – az intézményről prezentációkat vállalnak, a minőségfejlesztés szakaszairól dokumentációkat, összefoglalókat készítenek) Közalkalmazotti tanács (jogszabályban rögzített egyetértési, véleményezési jogkör), Érdekképviselet (jogszabályban rögzített egyetértési, véleményezési jogkör), Tantestület (tanévnyitó, félévi - és tanévzáró értekezletek, ügyeletek szervezése, továbbképzési terv, fegyelmi eljárás kezdeményezése, vizsgák lebonyolítása, tanulók jutalmazása, büntetése)

3.3 A tervezés, szervezés 3.3.1 Célok megfogalmazása Az iskola minőségcéljait a minőségi vezető és a vezető munkatársak az igazgató egyetértésével határozzák meg. A minőségcélokat a minőségpolitika és az Önkormányzati Minőségirányítási Program mérhető, konkrét követelményei, elvárásai alapján tervezik. A minőségi vezető gondoskodik arról, hogy a minőségcélokat a munkatársak megismerjék. A minőségcélokat vezetőségi átvizsgálás során rendszeresen felülvizsgálják. Az integrációs pedagógiai rendszerben megfogalmazott célok a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét szolgálják.

3.3.2 Feladatok kijelölése Az intézmény meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat (folyamatokat), amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásához. A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes egységek vezetőit (munkaközösség-vezetők).

13

3.3.3 Erőforrások biztosítása • Emberi erőforrások Az iskola vezetésének célja a tudatos humán erőforrás fejlesztése, a pedagógus továbbképzési rendszer adta lehetőségek kihasználása. Ennek érdekében a pedagógiai program célkitűzéseinek megfelelően prioritásokat határozott meg. A továbbképzések kiválasztásának célja: a szakmai ismeretek elmélyítése, a módszertani kultúra bővítése, másoddiploma megszerzése, szakvizsga. A minőségfejlesztési rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak minőségügyi oktatását és továbbképzését. A képzési tervet a minőségi vezető készíti el és az igazgató hagyja jóvá, biztosítva a szükséges erőforrásokat. Alapvető szempont, hogy a pedagógiai program megvalósításához szükséges szakképzettséget illetve új szolgáltatás tervezésekor vagy a szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását meglevő munkatársainak beiskolázásával biztosítja az intézmény. A munkatársak önképzéséhez szükséges feltételeket az igények összegyűjtésével a munkaközösség-vezetők javaslatára az iskola vezetősége biztosítja. Külső szakmai továbbképzések feltételeinek biztosítása hasonló módon a vezetés feladata és mérlegelés joga. Új munkatársak felvétele esetén a következőket vesszük figyelembe: szakmai képesítés, szakmai gyakorlat, alapvető emberi tulajdonságok. Ezen feltételek teljesüléséről felvételi elbeszélgetés keretében győződik meg az iskola igazgatója. Az új munkatárs betanulását az érintett munkaközösség-vezető kíséri figyelemmel. Az új munkatársak minőségügyi képzését a munkába lépéskor meg kell kezdeni. A csoportszámok csökkenésével és a tantárgyi csoportbontások megvalósítására a nevelők kötelező óraszámbeli foglalkoztatására tervet kellett kidolgozni. A kötelező óraszámokat a napköziben vagy differenciált képességfejlesztéssel és korrepetálással töltik le. A munkatársakra vonatkozó elvárásokat a munkaköri leírások részletesen leszabályozzák. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit.

• Berendezések és feltételek Az intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel. Az iskola két épületben működik, ahol a működéshez rendelkezik az előírt hatósági engedélyekkel. Az iskola rendelkezik a szükséges hardver berendezésekkel és engedélyezett szoftverekkel, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket.

14

Az iskola rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer dokumentációjának kidolgozásához, karbantartásához, állagának megőrzéséhez szükséges irat- és eszköztároló felszerelésekkel. A fogyó készleteket rendszeresen ellenőrizzük, és a megfelelő időben gondoskodunk a feltöltésükről.

• Munkakörnyezet A szolgáltatások teljesítése, a minőségfejlesztési rendszer fenntartása nem igényli az átlagtól eltérő egészségvédelmi és biztonságvédelmi feltételek biztosítását. A tanulók, munkatársak, technikai dolgozók és a vezetés számára biztosított helyiségek, a rendezett belső és külső környezet megfelelő feltételeket teremt a szolgáltatások megvalósításához.

3.4 Ellenőrzés, elemzés A nevelőtestület meghatározza és bevezeti azokat az ellenőrzési tevékenységeket, amelyek biztosíthatják a minőségfejlesztési rendszer folyamatos tökéletesítését és szolgáltatásaink kifogástalan teljesítését.

3.4.1 Vezetői ellenőrzés

Az intézmény vezetője meghatározza, és nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. A vezető megjelöli, hogy melyek a működés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenőrizni. Meghatározza az alkalmazandó módszereket, időpontot, az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját.

3.4.2 Minőségügyi ellenőrzés

Az iskola vezetése a minőségfejlesztési rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség esetén a minőségi vezető kérésére többször is felülvizsgál(hat)ja.

A felülvizsgálat kiterjed a következőkre: • • •

partneri elégedettség és kifogások (panaszok) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleinek elégedettségmérése belső auditok eredménye 15

• • • • • • • • •

erőforrások helyzete szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége helyesbítő, megelőző tevékenységek változások szükségessége korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata belső auditorok munkájának értékelése a minőségirányítási rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások erőforrások fejlesztése szolgáltatások fejlesztése

A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket, döntéseket a minőségi vezető feljegyzésben dokumentálja.

3.4.3 Munkatársak munkájának ellenőrzése Az intézmény vezetése az érintettek bevonásával kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét. (A Pedagógiai Program tartalmazza.)

3.4.4 Eltérések kezelése

A partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem felelnek meg az előírt vagy rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként, vagy nem megfelelőségként kell kezelni. Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelőséget – a partnerektől közvetlenül – értesülve a minőségi vezető feljegyzésben dokumentálja. A minőségi vezető ebben a feljegyzésben aláírásával és dátummal dokumentálja nem megfelelőség kijavítását, a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét.

3.5 Az értékelés 3.5.1 Vezetői értékelés (szervezeti hatékonyság értékelése)

Az intézmény vezetése meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján (pl .a fenntartói önkormányzat minőségirányítási programjában leírt szempontsor alapján) megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek. Az intézményi értékelést az intézményvezetőnek évente el kell végeznie, az erről szóló beszámolót a különböző partnerek (pl. fenntartó, iskolaszék) alapján kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. 16

3.5.2 Intézményértékelés • Intézményi önértékelés (irányított önértékelés) Intézményünk meghatározott időközönként (3 évenként) teljes körű irányított önértékelést végez. Az irányított önértékelés komplex szervezeti értékelés, ezért célszerű valamelyik kidolgozott és ajánlott modellt használni (EFQM vagy a Nemzeti Minőségi Díj modell). Részt vevők: A teljes munkatársi kör (mindenki olyan feladatot kap, aminek az elvégzéséhez elég motivációval és szakértelemmel rendelkezik). Célja: hogy az intézmény teljes körűen felmérje az adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével azonosítani tudja a szervezet erős és gyenge pontjait; kijelölje a szervezeten belüli gyenge pontjait; meghatározza a továbbfejlődés irányait. Célszerű minden egyes értékelendő területre – kritériumra – munkacsoportot alakítani. Az ő munkájuk eredményeit a végén egy csoport – ez lehet a minőségi csoport – összegzi.

Az önértékelés területei Az önértékelés terjedjen ki az intézmény jellemző tulajdonságaira, adottságaira ezen belül különösen: a vezetés szerepére a szervezeti kultúra fejlesztésében, az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására, a meglévő folyamatok szabályozottságára, a szabályozási rendszer teljes körűségére, az erőforrások figyelembe vételének módjára, partneri (kisgyermeki, tanulói, szülői pedagógusi, fenntartói, stb.) igények figyelembe vételi módjára.

Az önértékelés térjen ki az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen a munkatársak bevonásának mértékére, a folyamatos fejlesztés eredményeire, a partnerek elégedettségére, a szabályozási rendszer bevezetettségére, az alkalmazás hatékonyságára, a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményeire, a kitűzött célok elérésére, megvalósítására, az erőforrások felhasználásának hatékonyságára, az IPR működtetésére.

17

• Nevelő- oktató tevékenység értékelése A tanév végi értékelés szempontrendszere (területek és mutatók) Területek Tanulók Pedagógusok Pedagógiai tevékenység mutatók ↓ tanulmányi átlag (Az iskolavezetés Osztályfőnöki-, ellenőrzési szakmai tervében vizsgák munkaközösségi átlaga(8.oszt.) meghatározottak munkatervek, és alapján történik) iskolai éves munkaterv verseny eredmények feladatainak, óraellenőrzés - tanulmányi megvalósulása a - sport sikerkritériumok - kulturális, foglalkozások alapján művészeti ellenőrzése hospitálások hiányzások (igazolt, száma igazolatlan) dokumentumok ellenőrzése óralátogatások bukások száma - feljegyzések száma adatai OKÉV-mérések eredményei más iskolák által szervezett rendezvények, versenyek, amiken diákjaink részt vettek

Iskola működése fluktuáció a partneri elégedettségmérés eredményei tárgyi feltételek anyagi feltételek pályázatok száma - megírt és - sikeres

az iskola által szervezett rendezvények, versenyek tanmenetek által meghatározott feladatok megvalósulása

19

3.6 A mérés

3.6.1 Pedagógiai mérés • Intézményi külső mérés A külső mérések hozzásegítik az intézményt ahhoz, (a közvetlen partnerek elégedettségén és véleményén túl) hogy lássuk, az intézményben folyó munka eredménye hogyan realizálódik, mennyit ér nagyobb közösségekhez viszonyítva. Az Oktatási Minisztérium és az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Értékelési Központja teljes körű országos felmérései objektív, megbízható módon vizsgálják - a 2001 őszétől - a tanulók kulturális eszköztudását. Ennek keretében a matematikai műveltség és az olvasási – szövegértési képesség mérését végeztük az 5. évfolyamokon. A 2001 – 2002-es tanévben, a 6-osztályokban ugyanazokat a tanulókat vizsgálták. Az intézményünkben tantestületi értekezleten elemeztük az iskolánk eredményeit. Az adott évfolyamokon tanító, s tantárgyilag érintett nevelők a munkájuk során felhasználták az eredményeket. A 2000 – 2001-es tanévtől kezdve részt veszünk a Kiss Árpád Alapműveltségi Vizsgaközpont által irányított mérésekben. A mérések célja a készségek és képességek fejlődési tendenciáinak feltárása és az iskolák értékelő- elemző tevékenységét is segítő mérőeszközök készítése, fejlesztése volt. A képességtesztek mellett a következő tanévekben több évfolyammal tantárgyi mérésekben is közreműködők voltunk. Természetesen a tantárgyi mérésekhez használt mérőeszközöket a későbbiekben is felhasználtuk tanulóink haladásának vizsgálatához. A szegedi mérések eredményei segítették munkánk színvonalának javítását. A 2003 őszétől iskolánk bekapcsolódott a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának követő jellegű (longitudinális) felmérésébe. Először az elsősök iskolaérettségét mértük fel a DIFER teszttel. A vizsgálatsorozat következő lépéseként az 5. évfolyamos tanulók olvasás mérése és egy attitűd kérdőíves vizsgálat lesz. Ezek az országos mérések - a hozzáadott érték alapján - intézményünk helyét országos viszonylatban.

• Intézményi belső mérés Az intézmény a folyamatos továbbfejlesztés érdekében belső méréseket is végez. Hagyományosan minden tanévben vizsgáljuk tanulóink anyanyelvi és matematikai tudásszintjét. A szövegértés méréseket tanév elején és végén egyaránt végezzük a 2 – 8. évfolyamokon. Matematikából a szöveges feladatok megoldásának fejlődését kísérjük figyelemmel évek óta. Ezzel a méréssel csak a tanév végén dolgozunk szintén a 2 – 8. osztályokban. A méréseket részletes elemzések követik munkaközösségeken belül. Az intézményvezetők is ekkor kapnak tájékoztatást az eredményekről. Fontos a hiányosságok feltárása is. A korrekcióra vonatkozó javaslatok beépülnek a következő évek munkájába. Az évfolyamok mérési eredményeinek dokumentálása külön füzetekben történik, amelyből nyomon követhető az évfolyam vagy egy-egy tanuló fejlődése, eredménye.

20

A tanulók testi fejlettségét minden tanévben az 5 – 8 évfolyamos tanulóink körében mérjük és dokumentáljuk.

3.6.2 Partneri igény és elégedettség vizsgálata A partneri igény és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek azt a célt szolgálják, hogy az intézmény megfelelő információkkal rendelkezzen az állandó minőségjavításhoz. A minőségirányítási rendszer kiépítésének első fázisában először 2002-ben, s terveink szerint az elkövetkezendőkben 2 évenként - kérdőíveket alkalmazva - felmérjük partnereink igényeit. A felmérés kiterjed: • az elvárásokra, igényekre • elégedettségre, elégedetlenségre • nevelő-oktató munkák véleményezésére A dokumentációs rendszerben rögzítjük, rendszeresítjük azokat a kérdőíveket, amelyeket felhasználunk az igényfelmérésre. A kérdőíveket rendszeresen felülvizsgáljuk. Az újabb alkalmazás előtt elvégezzük a szükséges módosításokat. A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket, az intézmény által megállapított szakmai és minőségi követelményeket. Statisztikai módszereket alkalmazunk a kérdőívek kiértékelésére. Az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Az adatokat és feldolgozásukat minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük. A partneri követelmények felmérését, szakmai összevetését, a teljesítési feltételeket, azok átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk. Az alkalmazott módszerek használatáért a minőségi vezető a felelős.

3.6.3 Eredmény- és hatékonyságvizsgálat Az eredményesség:. az iskola teljesítményét, munkájának az eredményét tükrözi. A hatékonyság az eredmény eléréséhez szükséges ráfordítás (anyagi, időbeni stb.) mértékét mutatja. Az eredményesség és a hatékonyság statisztikailag megragadható kritériumai például a tanulmányi eredmények, a hiányzás, a szakmai célú iskolai kiadások egy tanulóra eső átlaga. Az eredményesség mutatóit az iskola oktató tevékenysége, szocializációs eredményessége és a környezetében való ismertsége és elismertsége alapján definiálhatjuk. Az eredményességnek négy kritériumát határozzuk meg. Ezek közül három a szervezet céljaitól függetlenül, a negyedik csak a szervezeti célokkal összefüggésben értelmezhető: • • • •

tanulmányi mutatók, szocializációs mutatók, az iskola iránti érdeklődés, céloknak való megfelelés. 21

A definiálandó kritériumok alapján az válik megítélhetővé, hogy az iskola az adott eredményt milyen ráfordítások segítségével éri el. Lényeges, hogy a ráfordításokat széles körűen értelmezzük, így az anyagi és emberi erőforrások felhasználását és az időráfordítást egyaránt figyelemmel kísérjük. Szükséges a tanár/diák arány vizsgálata (T/P), az osztályok és tanulócsoportok átlagos létszámának figyelemmel kísérése, valamint az oktatás egy főre eső költségeinek vizsgálata. Lényegében ezeket a kritériumokat alkalmazhatjuk akkor is, ha az iskola hatékonyságát a céljai teljesítésének függvényében akarjuk megítélni. A hatékonyság mértékéül ugyanis az eredmények produkálásához (ez esetben a céljai eléréséhez) felhasznált anyagi, emberi, technikai erőforrások mértéke szolgálhat. Az eredményesség és a hatékonyság lehetséges mutatói Eredményesség Tanulmányi mutatók továbbtanulás: hová, milyen intézménybe irányul tanulmányi átlagok milyen arányban kerülnek be a diákok az elsőként megjelölt helyre nyelvvizsgák száma, foka versenyeredmények

Szocializációs mutatók Mennyire szeretnek iskolába járni a diákok? deviáns viselkedés gyakorisága tanulói hiányzások

elmaradt tanítási órák száma fegyelmi ügyek száma

Iskola iránti Célok érdeklődés teljesítése beiskolázási terület Az iskolai célok teljesítésének mértéke, minősége a tanulólétszám változása az iskolát elhagyó tanulók száma

az iskolába érkező tanulók száma bejárók, kollégisták száma

Hatékonyság T/P (tanár/diák) arány egy tanulóra jutó tanórák száma (az összóraszám mellett vizsgálható a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordított órák esetében is) egy tanulóra jutó képzési költség átlagos osztálylétszám csoportbontásban tanított tantárgyak, a csoportok átlagos létszáma

22

4. Partnerkapcsolatok 4.1 Partnerazonosítás Cél: Az iskola minél eredményesebb működése érdekében határozza meg az érdekelt partnereket és azok képviselőit. • Fogalom meghatározások Minőségi csoport: az a team tantestületen belül, akik a felső vezetés támogatásával összefogják, felügyelik a minőségirányítási program kiépítését és gyakorlati működtetését. •

Közvetlen partnerek: A tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (a gyermekek, tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak). A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára (ilyen pl. a szülő, a fenntartó). A tanuló életútjának, illetve tanulási útjának következő állomása (pl. a következő oktatási szint). •

Közvetett partnerek: Mindazon megrendelők, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. jogalkotó szervezetek, OM). Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (pl. kollégiumok, civil szervezetek, szociális szervezetek, kulturális szervezetek, gazdasági szervezetek, magánszemélyek, egyházak, sportintézmények). Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulásitanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben (pl. szakmai szervezetek, kamarák, civil szervezetek, egyházak, munkaadói szervezetek).

23

Partnereink Partner neve

Intézményi kapcsolattartója Közvetlen partnereink osztályfőnökök

TANULÓK PEDAGÓGUSOK TECHNIKAI DOLGOZÓK SZÜLŐK, SZMK ÖNKORMÁNYZAT CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA

igazgató igazgatóhelyettes osztályfőnökök, igazgató igazgató

igazgató Közvetett partnereink alsós munkaközösség-vezető

ÖNKORMÁNYZATI ZENEISKOLA

IGAZGATÓ

SZAKMAI SZERVEZETEK OKTATÁSI MINISZTÉRIUM OKÉV FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET

igazgató intézményi mérés-koordinátor igazgató

SZOCIÁLIS SZERVEZETEK CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NEVELÉSI TANÁCSADÓ ISKOLAORVOS: VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT ISKOLAFOGÁSZAT

gyermekvédelmi felelős pszichológus osztályfőnökök osztályfőnökök iskolatitkár

KULTURÁLIS SZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, GÖDÖLLŐ

igazgató igazgató

CIVIL SZERVEZETEK ALAPÍTVÁNY A DÁNYI ISKOLÁSOKÉRT ÉGISZ EGYESÜLET

igazgató igazgatóhelyettes

DÁNYI SZABADIDŐ-EGYESÜLET

igazgató

GAZDASÁGI SZERVEZETEK GAMESZ TÁH

iskolatitkár iskolatitkár

SPORT INTÉZMÉNYEK DÁNYI KSK

igazgatóhelyettes

EGYÉB SZERVEZETEK EGYHÁZKÖZSÉG DÁNYI TÓ KHT SZENTKIRÁLYI TELEPÜLÉSRÉSZ

igazgató, igazgatóhelyettes igazgató igazgató

24

4.2 Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése Az iskola a partneri igényeket messzemenően figyelembe véve vezeti be, szervezi és bonyolítja le szolgáltatásait. A minőségfejlesztési program indításakor meghatároztuk közvetlen és közvetett partnereinket. Közvetlen és közvetett partnereinket egy adatbázisban tartjuk nyilván, amely a következőket rögzíti: a partner megnevezése, a kapcsolattartó személyek az intézményünk ill. a partner részéről, a kapcsolattartók elérhetősége, a kommunikáció módja és gyakorisága. Felülvizsgálatát minden tanév elejére terveztük. A partnerlistán alapuló kapcsolatrendszerünket - a főfolyamatok működtetésének megfelelően – a kulcsfontosságú partnereinkkel való kapcsolattartáshoz alakítottuk. Kiemelt közvetett partnereink elégedettségét, igényeit 2 évente szeretnénk megismerni, interjúk kérdőívek formájában. Ehhez előzetesen tervet, kérdéscsoportokat állítunk össze. Közvetett partnereinkkel a kapcsolattartás módja legtöbbször szóbeli, de előfordul a levélben, a faxon, emailben történő üzenetváltás is. A helyi újság iskolával kapcsolatos cikkei is egy fajta módját jelentik a kapcsolatoknak. Intézményünk a közvetlen partnerek érdekeinek képviseletére működik a diákönkormányzat és a szülők szervezete, melyekbe tanév elején megválasztják képviselőiket, elnököt és elnökhelyettest. A diákönkormányzat egy segítő pedagógus közreműködésével dolgozik. Rendszeresen tartanak megbeszéléseket az aktuális témákról, lehetőségük van az iskola működésével kapcsolatos véleményeik kinyilvánítására. Programokat is szerveznek. Évente egyszer diákközgyűlést tartanak, ahol értékelik az osztályok éves munkáját, aktivitását a különböző iskolai programokon. A szülői szervezet képviselőinek az igazgató évente legalább 2 alkalommal ad tájékoztatást az intézmény munkájáról. Ezen alkalmakon nyílik lehetőség arra, hogy a szülők véleményüket kinyilvánítsák (természetesen a fogadóórákon, fogadóesteken, nyílt napokon és a szülői értekezleteken kívül). Közvetett és közvetlen partnereink véleményét, igényeit szintén 2 évente kérdőíves mérésekből ismerjük meg. Az eredményeket a szülői értekezleteken, a szülői szervezet képviselőinek összejövetelein, az osztályfőnöki órákon és a diákönkormányzat segítségével hozzuk nyilvánosságra.

25

4.3 Kommunikáció a partnerekkel (külső kommunikáció) A vezetésnek kulcsfontosságú szerepe van a partnerek azonosításában, igényeik és elégedettségének felmérésében. Az intézmény vezetője általában személyesen tartja a kapcsolatot a fenntartóval. Az intézmény vezetőjének jó a kapcsolata a helyi óvodával. Az alsós munkaközösség tagjai rendszeresen szakmai összejöveteleken találkoznak az óvónőkkel. Látogatják egymás óráit, foglalkozásait. A leendő első osztályosok szüleivel a tanítók még az óvodai élet alatt felveszik a kapcsolatot. Tájékoztatást adnak az intézmény munkájáról, a célokról, az elvárásokról, eredményekről. Az igazgató augusztusban folytatja ezt a konzultációt a szülőkkel. A nyolcadikos szülőknek több tájékoztatót is tartanak a középiskolai lehetőségekről, a felvételik rendjéről. Igazgató és osztályfőnökök együtt koordinálják a továbbtanulással kapcsolatos teendőket. Az intézmény vezetője rendszeresen tájékoztatja az SZM tagjait az intézmény hosszú és rövid távú céljairól, feladatiról, terveiről. A DÁNYI ISKOLÁSOKÉRT ALAPÍTVÁNY kuratóriumi ülésein az igazgató meghívottként részt vesz, segíti a döntés-előkészítési munkát. Az iskolavezetés és a tantestület tagjai személyesen vesznek részt a helyi kulturális rendezvényeken, amelyeken legtöbbször a műsort is az iskola tanulói adják. Személyes kapcsolat van a helyi művelődési házzal, az egészségügyi szolgálattal (védőnők, iskolaorvos), az egyházzal, a gödöllői Szent István Egyetemen működő KONTAKT Alapítvánnyal, a környező középiskolákkal (amelyek különösen népszerűek tanulóink körében). Az intézmény diákjaival minden környékbeli település által rendezett versenyen képviselteti magát. A következő formában történik a közvetlen partnerek elismerése. Az iskola oklevéllel, könyvjutalommal díjazza a kiemelkedő tanulói teljesítményeket (helyi versenyek, közösségi munka, tanév végi kitűnő és jeles tanulmányi eredmény). A területi, megyei és országos versenyekre bekerülő és ott jó eredményt elért tanulók szóbeli és tárgyjutalomban részesülnek felkészítő nevelőikkel együtt. A folyosói faliújságokon és a helyi újságban is látható a neve azoknak a tanulóknak, akikre méltán büszke az iskola. A ballagáson a nyolc éven át kiemelkedő tanulmányi eredményért (jeles és kitűnő), magatartás, szorgalom és sporttevékenységért, énekkari munkáért vehetnek át jutalmat a végzős diákok. A partnerektől szerzett információkat a vezetők és nevelők továbbadják az érintetteknek, ill. beépítik az éves munkatervükbe.

4.4 Panaszkezelés Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt, illetve a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell. A panaszkezelési rend a mellékletben olvasható.

26

5. A minőségfejlesztés információs rendszere 5.1 Minőségügyi alapfogalmak, hivatkozások Minőségirányítási rendszer: A minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazásához és a célok eléréséhez vezető, egymással összefüggő elemek összessége. Minőségpolitika (1): egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felsővezetőség által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. Minőségpolitika (2): az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó(k), továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. Felsővezetés: személy vagy személyek csoportja, aki vagy amely a szervezetet vezeti és ellenőrzi a minőség szempontjából. Szervezet: emberek csoportja és feltételrendszer, a felelősségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok meghatározott elrendezésével együtt. Minőségcél: a minőséggel kapcsolatos valami, amire törekednek, vagy amit el akarnak érni. A minőségcélokat a szervezet különböző szintjein ki lehet tűzni (stratégiai, vezetési, operatív). Az operatív szinten a minőségcélokat számszerűsíteni kell. Minőségirányítás: koordinált tevékenységek egy szervezet vezetésére és ellenőrzésére, a minőség szempontjából. Tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazását, továbbá a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségjavítást. Megjegyzés: a hétköznapi szóhasználatban a korábbi „minőségbiztosítás” helyébe a „minőségirányítás” kifejezés lép gyűjtőfogalomként. A teljes körű minőségirányítás (TQM) a minőségirányítás egyik formája, amely a szervezet minden tagjának a részvételén alapul. Minőségtervezés: a minőségirányítás része, amelynek középpontjában a minőségcélok kitűzése, valamint a szükséges operatív folyamatok (feladatok) és a minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrások meghatározása áll. A minőségtervezés részeként minőségügyi terveket lehet /érdemes kidolgozni. Minőségszabályozás: a minőségirányítás része, amelynek középpontjában a minőségi követelmények kidolgozása és teljesítése áll. Minőségbiztosítás: a minőségirányítás része, amelynek bizalomkeltés áll a minőségi követelmények teljesülése iránt.

középpontjában

a

Minőségjavítás: a minőségirányítás része, amelynek középpontjában a hatásosság és hatékonyság növelése áll.

27

Hatásosság: a tervezett tevékenységek megvalósításának és a tervezett eredmények elérésének mértéke (eredmény, hatás). Hatékonyság: az elért eredmény és a felhasznált erőforrások viszony (E/E). Jövőkép: a szervezet ideál-képét megfogalmazó írásmű, amely összegzi, hogy a szervezet milyenné szeretne/kíván válni. (Merész célok, időtávok, konkrét számok, adatok.) Küldetés: a szolgáltatás/szervezet létrejöttének célja. Milyen okok indokolják a szolgáltatás/szervezet létrejöttét, működését? Miért vagyunk a világon? Küldetésnyilatkozat: a küldetést leíró dokumentum. Folyamat: a tevékenységek olyan rendszer, amely erőforrásokat használ ahhoz, hogy a bemeneteket kimenetekké alakítson át. Folyamatok: egymást követő lépések sorozata, amely adott bemenetekből az elvárt kimenetet eredményezi, és ezáltal növeli az értékét. Értékrend: elvárások, értelmezések összessége, amelyek megadják, hogy a munkatársak hogyan viselkedjenek, és amelyek alapját képezik a partneri kapcsolatok kezelésének (például: bizalom, támogatás). Alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. Ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. Értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével.

A minőségfejlesztési rendszernek négy fő eleme van: 1. Tervezzük meg (P), hogy mit szándékozunk csinálni – írjuk le, hogy adott cél elérését hogyan akarjuk megvalósítani. 2. Csináljuk (D) a feladatot, a munkát a leírtak szerint – az alkalmazotti kört folyamatosan tájékoztassuk, szükség szerint képezzük, hogy a tervek szerint végezhessék munkájukat. 3. Ellenőrizzük (C) amit csináltunk – mérjük, értékeljük az elvégzett munkát, ezt dokumentáljuk. 4. Avatkozzunk be (A) – azaz, ha jó az amit csinálunk, akkor csináljuk ugyanúgy, ha viszont hibát követtünk el, akkor keressük meg a hiba keletkezésének az okát és tegyünk intézkedéseket a kijavítására.

28

A szövegben előforduló rövidítések: MP = minőségpolitika MC = minőségcél MV = minőségi vezető MR = minőségfejlesztési rendszer MT = minőségi terv FL = folyamatleírás MK = munkaközösség-vezető

5.2 Minőségügyi dokumentációk rendje A Széchenyi István Általános Iskola dokumentált minőségirányítási rendszert hozott létre és tart fenn. A minőségügyi dokumentáció hatékony eszköz annak biztosítására, hogy az intézmény a szolgáltatásait előírás szerint, a partnerek teljes megelégedésére teljesíti. Az intézmény minőségügyi dokumentumait a minőségi feljegyzések alapjául szolgáló belső használatra szánt egyedileg kidolgozott, egységesített nyomtatványok egészítik ki. A (MR) fenntartásával, működtetésével és a szolgáltatásainkkal kapcsolatos összes dokumentumot számítógépes adathordozón, archivált formában tároljuk, gondoskodunk arról, hogy bizalmasan kezeljük és óvjuk az illetéktelenektől.

5.3 Folyamatok, eljárások, utasítások (a mellékletben)

29

Mellékletek

30

Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely folyamatnak ki a gazdája Szervezeti egység vagy folyamatgazda A Igazgató B Igazgatóhelyettes C Minőségügyi vezető D Folyamatgazdák

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Folyamat

A

B

C

Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Módszertani eszköztár és kultúra A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Pedagógusok együttműködése Az intézmény működésének éves értékelése A 8. osztályosok nyomon követése Belső audit Panaszkezelés

X X X

X

X

D

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

31

A PARTNERI IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS FOLYAMATÁBRÁJA

START

Partneri

Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása

Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok

Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása

Az igényfelmérésben résztvevők listája

Az igényfelmérésbe és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása mintakészítés

Állami elvárások

Intézményi (belső) elvárások feltárása

Mérési rend/ eljárásrend

Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása

Fenntartói elvárások

A munkatársak elvárásai

Partneri adatbázis kommunikációs tábla

Az azonosított partnerek és képviselők felülvizsgálata

adatbázis

Az eredmények összegzése Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése Tantestületi összefoglaló

Tanulói igényfelmérés Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül

Éves teljesítmény értékelése

Szülők elvárásai Rövid összefoglaló a Minőségbiztosítási kézikönyvben Szükséges-e beavatkozás?

A folyamat leírása Igen

Igen

Nem A partnerek elégedetlenségének kezelése

Indikátorainkban van-e szükség változtatásokra?

Nem Intézmény működés értékelési folyamata

STOP

32

A partneri igény és elégedettségmérés folyamata A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében.

1. lépés A folyamattal foglalkozó csoport kétévenként felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. lépés A vezetői csoport évente az eljárásrend/mérési rendben meghatározza vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát.

4. lépés A csoport kétévente azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít.

5. lépés A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést.

6. lépés A kérdőívek begyűjtése után a „kérdőíves” csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendbe, kategorizálva kerülnek A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményeiről, ami a minőségügyi irattárba kerül.

7. lépés Intézményen belül az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére.

8. lépés A folyamat értékelése. Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak

33

megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust.

A dokumentumok és a bizonylatok rendje

A bizonylat megnevezése

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Igazgató frissíti

Minőségi kézikönyv

2 év

Támogató csoport

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

2 év

Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője

3. Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérésére

Támogató csoport

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

5 év

Kérdező csoport

4. Az igényfelmérésben résztvevők listája

Támogató csoport

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

2 év

"Kérdőíves" csoport

Kérdőíves csoport

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

2 év

Támogató csoport

6. a) Tantestületi összefoglaló

Támogató csoport

Irattár

2 év

Támogató csoport

b) Éves teljesítmény értékelése

Támogató csoport

Irattár

2 év

Támogató csoport

Támogató csoport

Minőségi kézikönyv

2 év

Irattár

1. Partneri adatbázis

2. Elégedettségi kritériumok

5. Az eredmények összegzése

c) Rövid összefoglaló a Minőségi kézikönyvben

Másolatot kap

34

Partneri igény és elégedettségmérés A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje Elvégzésének gyakorisága: A partneri igényfelmérés táblázatában meghatározottak szerint Lebonyolítása: 4 hónap alatt - szeptembertől kezdődően Javasolt határidő

Feladat

Módszer

Felelős

Csoport létrehozása a partneri igényfelmérés folyamatára.

Önként jelentkezés

Intézményvezető

Megalakul a csoport.

A bevonandó partnerek kiválasztása.

Csoportos megbeszélés

Csoportvezető

Partnerlista, kijelölőlista

A reprezentatív mintavétel időpontjának, módjának meghatározása. Ütemterv készítése.

Csoportos megbeszélés. A csoport áttekinti az elvégzendő feladatokat, az iskola egyéb feladatait is figyelembe véve megállapítja a határidőket, megbízza a felelősöket.

Csoportvezető

Ütemterv

A kérdőívek vizsgálata, szükséges kiegészítések elvégzése.

A csoport megvitatja a kérdőívek kiegészítésének szükségességét és módját, felülvizsgálja az előző évben alkalmazott eszközöket.

A csoport

Az intézmény specialitásait figyelembe vevő kérdőívek. Egyéb eszközök (pótlap).

Intézményvezető, minőségügyi vezető

Ellenőrző lap

A csoport

Kitöltött és összegyűjtött kérdőívek, feljegyzések.

Ellenőrzés (az ütemterv Interjú megvalósulása, eredményessége) A felmérés lebonyolítása az ütemtervben meghatározottak szerint.

Az ütemtervben meghatározott.

Eredmény

35

Grafikonok, összefoglaló az igények elemzéséről (összehasonlítás a Ped. Programmal). Problémalista összeállítása.

Adatbevitel, kérdőívek elemzése.

Csoportos megbeszélés

A csoport, és a minőségügyi vezető

A tantestület tájékoztatása az elemzések eredményeiről

Beszámoló, Csoportvezető munkaértekezlet

Jegyzőkönyv

Az érdekelt felek tájékoztatása a partneri igényfelmérés eredményéről

Iskolaújság, szülői értekezlet, Intézményvezető, levél, minőségügyi osztályfőnöki vezető óra, alkalmazotti értekezlet

Jegyzőkönyv, levél, jelenléti ív

Célok és prioritások meghatározása. Rövid, közép-, és Tantestületi hosszú távú célok értekezlet meghatározása. Prioritási sorrend felállítása.

Célok csoportosítása, prioritási sorrend, sikerkritériumok meghatározása, jegyzőkönyv, jelenléti ív

Intézményvezető

Minőségi körök megalakulása

Csoportos munka

Intézményvezető

Intézkedési tervek készítése

Csoportos munka

Minőségi kör vezető

Intézkedési tervek

Az intézkedési tervek elfogadtatása

Tantestületi értekezlet

Minőségügyi vezető

Jegyzőkönyv, jelenléti ív

Az intézkedési tervek megvalósítása

Az intézkedési Minőségi kör tervekben meghatározottak vezető szerint

Az intézkedési tervekben megjelölt

Feljegyzés, a végrehajtás során keletkezett dokumentumok.

36

Továbbképzés

START

Továbbképzési jegyzékek

1. A továbbképzési jegyzékek közzététele Írásbeli jelentkezés 2. A megfelelő továbbképzés kiválasztása

Írásbeli Írásbeli jelentkezések jelentkezések

3. Az igazgatóhelyettes előterjeszti a jelentkezési igényeket

4.a) A tantestület kialakítja a továbbtanulók névsorát

Jegyzőkönyv

4.b) A közalkalmazotti tanács véleményezi a jelentkezéseket

A jelentkezések elutasítása Továbbképzésre jelentkezők névsora

5. Az igazgató véglegesítie a továbbtanulók névsorát

nem Írásos visszacsatolás

Továbbtanulási költségvetés igen Végleges névsor a továbbtanulókról Továbbtanulók névsora

6. Éves beiskolázási terv elkészítése

A

Éves beiskolázási terv

37

A

Jelentkezési lap

7. A továbbtanulók jelentkeznek a megjelölt intézményekbe, befizetik

Visszaigazolás a felvételről Tandíjszámla

8. Beszámolók a továbbképzésekről

9. A folyamat értékelése

Feljegyzés

A folyamatgazda beszámolója

STOP

38

Továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása Felelősségi mátrix

Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

Ig. helyettes

Nevelőtestület

Nevelőtestület

2.

Továbbképzési felelős

Jelentkezők

Igazgató

3.

Ig. helyettes

Tantestület

4.a

Ig. helyettes

Tantestület

Tantestület

4.b

Ig. helyettes

Közalkalmazotti tanács

Tantestület

5.

Igazgató

Továbbtanulásra jelentkező

Tantestület

6.

Igazgató

Továbbtanuló

Tantestület

7.

Igazgató

Továbbtanuló

Tantestület

8.

Munkaközösség vezetők

Továbbtanuló

Munkaközösségek

9.

Folyamatgazda

Igazgató

Tantestület

39

Végzett tanulók nyomon követése, a középiskolában való „beválás” vizsgálata

START

A kiválasztott 9. osztályosok névsora

Kapcsolatfelvétel és információkérés az adott intézményből

A középiskolák neve és címe, ahol a 9. osztályosok tanulnak

Határidőre beérkeznek-e a levelek?

Nem Beérkező levelek

Az elküldött levelek listája

Határidőmódosítás

8.o. anyakönyv

9. évf. értesítői

Igen Beérkező levelek iktatása, lista készítése

Dokumentumelemzés az elégedettségi kritériumoknak

megfelelően

Kritériumérték

Beszámoló a tantestületnek az elégedettség mértékéről

Mérési eredmények dokumentálása a minőségi kézikönyvben

Beérkező levelek listája

Összegzés a tanulmányi teljesítményről és a neveltségi szintről

Évzáró/évnyitó értekezlet jegyzőkönyve

Minőségi kézikönyv

STOP

40

A folyamat leírása 1. lépés Az adott évben sorra kerülő 8. osztály osztályfőnöke levélben információt kér azoktól az intézményektől, ahová a gyerekek felvételt nyertek. Ez egy fénymásolat lesz a naplóból az adott tanuló év végi eredményéről. Az elküldött levelekről az iskola titkár listát készít.

2. lépés A beérkező levelek határidejét az utolsó tanítási napra határozzuk meg. Amennyiben késnek a válaszok, a feldolgozás kitolódik június végére, a beszámoló pedig a következő tanévnyitó értekezleten lesz. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik, iktatásra kerülnek, és lista készül róluk.

3. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumoknak megfelelően az osztályfőnök elvégzi a dokumentumelemzés. Felhasználja hozzá a 8–os anyakönyvet a 9. évf. év végi eredményeit és a kritériumértékeket. Összegzést készít a gyerekek tanulmányi teljesítményéről.

4. lépés Az osztályfőnök az összegzés eredményeiről tájékoztatja a tantestületet az évzáró/évnyitó értekezleten.

5. lépés Az osztályfőnök elvégzi a mérési eredmények dokumentálását a minőségi kézikönyvben.

41

Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya

Felelős

Érintett

Informált

6. lépés Információkérés a 9. évfolyamot végzett tanuló év végi eredményéről

A volt osztályfőnök

Iskolatitkár, a 9. évfolyam osztályfőnöke

Tantestület

7. lépés A határidőre beérkezett levelek iktatása, lista készítése

Iskolatitkár, a volt osztályfőnök

A volt osztályfőnök, a 9. évf. osztályfőnöke

Tantestület

8. lépés Dokumentumelemzés és összegző értékelés

A volt osztályfőnök

Az ig.helyettes, a csoport., az iskolatitkár

Tantestület

9. lépés Az eredmények ismertetése és megbeszélése a tantestülettel

A volt osztályfőnök

A csoport., a tantestület

Tantestület

10. lépés Az elkészült dokumentumok tárolása

Min. felelős

A csoport., a tantestület

Tantestület

Dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat megnevezése

Küldő/ készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

1. Elküldött levelek listája

Iskolatitkár

Postakönyv

1 év

Oszt. főnök

2. Beérkező levelek listája

Osztályfőnök

Minőségi kézikönyv melléklete

5 év

_

Osztályfőnök

Minőségi kézikönyv melléklete

3. Összegzés a tanulmányi teljesítmények alakulásáról

4. Évzáró ill. évnyitó Jegyzőkönyvvezető értekezlet jegyzőkönyve

Elektromos adatbázis

A tantárgyi értékeléssel foglalkozó csoport.

5 év

_

42

Belső audit A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső ) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekintően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. Érvényességi tartomány Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Felelősség és hatáskör Az érvényességi területen végrehajtandó ellenőrzési feladatok végrehajtásáért a felelősségek a következők: A tervekben rögzített, az oktatás különböző fázisaiban végrehajtandó ellenőrzések elvégzéséért, az eredmények dokumentálásáért az auditcsoport vezetője, az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a javító intézkedések végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelnek. Az eljárás leírása A belső auditok megszervezése A belső auditok megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős. Az előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezető gondoskodik. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelőssége esetén az intézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelynél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki. A minőségirányítási vezető a belső audit tervezésére Éves audit tervezése lapot kitöltve auditprogramot készít, amely kiterjed a • a minőségirányítási audit időpontjára, • a vizsgált tevékenységre, • az auditorok kijelölésére, • az audit ütemtervére, az auditcsoport(ok) összeállítására és az ellenőrizendő modellkövetelményekre, valamint a helyszínek azonosítására, • az auditdokumentumok leadásának határidejére. Az auditprogramot az intézmény vezetője hagyja jóvá.

43

A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint az intézményi feladatok figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső audito követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol az intézményvezető a felelős munkatársakkal együtt értékeli a rendszer hatékonyságát és hatásosságát. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségirányítási vezető javaslatot tesz a megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére az intézmény vezetőjének, aki egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról. A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort alkalmazunk. Az auditorok felkészítése a minőségirányítási vezető kötelezettsége. A belső auditok végrehajtása Az audit időpontját az auditálandó téma munkatársaival az audit megkezdése előtt legalább egy hónappal meg kell ismertetni. Az auditcsoport vezetője illetve az auditor egy héttel a helyszíni vizsgálat előtt átveszi az audit dokumentumokat és a modell követelmények és egyéb szabályozók segítségével Belső audit ellenőrzési lapot készít, amelyen feltüntetik az audittémára vonatkozóellenőrzési pontokat. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott auditprogram és az auditálás általános szakmai szabályai szerint kell végrehajtani. Az auditon az intézményvezető engedélyével megfigyelő is részt vehet. Az auditáltak kötelesek az audit során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden kért információt megadn, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. A helyszíni vizsgálatról az auditornak a Belső audit ellenőrzési lap felhasználásával, Lehetőleg még a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. Az auditjegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzési pontok mellé a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét.a Megfelelés és Megjegyzés rovatban meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind az auditor(ok)nak, mind az auditáltaknak alá kell írni, az esetleges pótlólagos megjegyzésekkel együtt (pl: véleményeltérés). Az auditornak bizonyítékokkal kell észrevételeit alátámasztania. Ha az auditor lényeges eltérést tapasztal a szabványkövetelménytől vagy a tevékenységre vonatkozó elvárástól, azt a Nem megfelelősség jelentés lapon kell rögzítenie a szükséges helyesbítő intézkedéssel és annak határidejével együtt, az auditálttal való megegyezés alapján, melyet az illető az aláírásával igazol. Vitás esetekben elsőfokon a minőségirányítási vezető, másodfokon az intézményvezető dönt. A belső auditok tapasztalatainak értékelése A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető auditornak az Audit jelentés lapon el kell készítenie az audit értékelését, amely összegzi a tapasztaltakat. Itt értékelni kell a belső minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket.

44

Az Audit jelentések tartalmát az intézmény működésének értékelésekor a minőségirányítási vezető ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott javaslatokat és Intézkedési terveket az intézményvezető hagyja jóvá és adja ki végrehajtásra. Az auditorok a helyesbítő és megelőző tevékenységre kijelölt határidőben kötelesek ellenőrizni az intézkedéseket és a tapasztaltakat fel kell jegyezniük a Nem megfelelősség jelentés lapon. A belső auditok valamint a helyesbítő és megelőző tevékenység tekintetében a Nem megfelelőségek kezelése, a Helyesbítő tevékenységek és a Megelőző tevékenységek, eljárások az irányadók. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségirányítási vezető ellenőrzi. A teljes folyamatot az intézményvezető felügyeli és az intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá. Dokumentálás A minőségirányítási auditokról a minőségirányítási vezető tart fenn iratárat, amelyben az ezekről készített dokumentumokat a Feljegyzések, bizonylatok kezelése eljárás szerint, a készítéstől számított 5 évre megőrzi. Az eljárásban alkalmazott feljegyzések: A lapok megnevezése: 1. 2. 3. 4. 5.

Éves audit lefolytatása lap Belső audit ellenőrzési lap Nem megfelelősség jelentés lap Audit jelentés lap Intézkedési terv

45

PANASZKEZELÉSI REND AZ ISKOLA ALKALMAZOTTAI RÉSZÉRE Célja: az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémák, viták a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten való feloldása, megoldása. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája:

START

1. Panasz, panaszleírás eljuttatása

Panaszleírás

2. A panasz jogosságának vizsgálata

I. szint

Felelősségi mátrix

Panaszleírás

Nem jogos

A felelős tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos

Panaszleírás

3. A felelős egyeztet a panaszossal

Az egyeztetés eredményes

4. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat

Feljegyzés

Türelmi idő szükséges Nem Fennáll-e a probléma egy hónap múlva? Igen Panaszleírás

Feljegyzés

5. A panasz jelentése a fenntartó felé

Feljegyzés

Feljegyzés

6. Az iskola igazgatója, dolgozója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére-írásban is

II. szint Javaslat

7. Egyeztetés a panaszossal, a megállapodás írásban rögzítése A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

Türelmi idő szükséges

A döntés dokumentálása

Dokumentum a döntésről

STOP

46

A panaszkezelési folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 6. 15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 7. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

47

Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1.

Panaszos

Felelős

-

2.

Felelős

Panaszos

Igazgató

3.

Felelős

Igazgató/panaszos

-

4.

Felelős

Panaszos

Igazgató

5.

Igazgató

Panaszos

Fenntartó

6.

Fenntartó képviselője

Igazgató/panaszos

-

7.

Fenntartó képviselője

Igazgató/panaszos

-

A dokumentumok és bizonylatok rendje

1.

A bizonylat megnevezése

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Felelősségi mátrix

"Biztonságos int." min.kör

Min. kézikönyv

5 év

Mk., igazgató, alk-i közösség

Panaszos

Iktató

Végleg

Igazgató

4. 5. 6. 7.

Panaszlevélírás Feljegyzés Feljegyzés Javaslat Feljegyzés

Felelős Igazgató Fenntartó képviselője Fenntartó képviselője

"panasz dosszié" Iktató Iktató Iktató

5 év Végleg Végleg Végleg

Érintettek

10.

Bírósági határozat

Bíróság

Iktató

Végleg

2.

Panaszos Panaszos Panaszos, igazgató

48

PANASZKEZELÉSI REND AZ ISKOLA TANULÓI RÉSZÉRE Célja: a tanulókat érintő felmerülő problémáknak, vitáknak a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten való megoldása, ill. feloldása. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája:

START

Panasz

I. szint 1. Panasz, panaszleírás eljuttatása

2. A panasz jogosságának vizsgálata

Nem jogos

Az osztályfőnök tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos 3. Az osztályfőnök egyeztet az érintettel

Az egyeztetés eredményes

A probléma megnyugtatóan lezárult 4. Panasz leírása

II. szint 5. Az igazgató egyeztet a panaszossal

6. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat

Az egyeztetés eredményes

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

Türelmi idő szükséges Nem Fennáll-e a probléma egy hónap múlva? Igen

7. A panasz jelentése a fenntartó felé

A probléma megnyugtatóan megoldódott, rögzítése feljegyzésben

III. szint 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére

9. Egyeztetés a panaszossal, a megállapodás írásban rögzítése

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

STOP

49

A panaszkezelési folyamat leírása I. szint 1. 2. 3.

A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

II. szint 4. 5. 6.

Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást.

III. szint 7. 8. 9.

Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

Felelősségek és hatáskörök 2. 3. 4. 5. 6.

Felelős Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Igazgató Igazgató

Érintett A panasz alanya A panasz alanya Panaszos/ képviselője Panaszos/ képviselője Panaszos/ képviselője

Informált Panaszos/ képviselője Panaszos/ képviselője Igazgató Osztályfőnök Osztályfőnök

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 6. 9.

Kitöltő/ Megőrzési Megőrzési készítő hely idő

Jegyzőkönyv Iskolatitkár Feljegyzés

Fenntartó

Iktató

Végleg

Iktató

Végleg

Másolatot kap Panaszos képviselője Panaszos képviselője

50

Pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzata Felelős: az igazgató Hatóköre a pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakra terjed ki. Az értékelés periódusa: minden dolgozót öt évente legalább egy alkalommal az adott év június 30-áig.

1. Célok: Közvetlen cél: • • • •

a pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése, a dolgozó kapjon olyan átfogó értékelést munkájáról (visszajelzést erősségeiről, fejlesztendő területeiről), amely alapja és ösztönzője lesz további fejlődésének, fejleszti önismeretét, önértékelését, a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése, az egyéni teljesítmény nyomon követése, a munkatársak célirányos továbbképzésének, karrierfejlesztésének, az intézmény vezetői utánpótlásának segítése.

Közvetett cél: • • • •

segítse elő az intézmény minőségcéljainak hatékonyabb megvalósulását, a napi gyakorlat és az intézményi célok közelítését, a partnerek (tanulók és szülők, fenntartó) elégedettségének fokozása, a teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által megfogalmazott értékek elfogadtatása és fejlesztése, az emberi erőforrás optimális felhasználása, illetve fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjék az alkalmazottak teljesítménye.

2. Alapelvek, elvárások: Általános alapelvek: • • •

az értékelés területeit és módszereit a nevelőtestület javaslatainak figyelembevételével az igazgató határozza meg, a személyes adatok bizalmas kezelése, az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Elvárások az értékelők felé: • • • •

széles körben gyűjtött információkkal, tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, vegyék figyelembe az intézményi sajátosságokat, az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen, adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét,

51

• tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé: • • •

működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést, fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

3. Az értékelés szempontrendszere 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 3. A nevelő-oktató munka dokumentációja 4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség 5. Csapatmunka, együttműködés 6. Kreativitás, innováció 7. Kapcsolatok, kommunikáció 8. A pedagógiai munka a tanulók, szülők véleménye szerint

4. A folyamat szabályozása, mely tanévenként a munkatervbe kerül a határidők és felelősök megjelölésével. Feladat

Határidő

1.

Tanévkezdésre az adott évben értékeltek körének meghatározása.

2.

Ütemterv készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés időpontja).

3.

A szükséges iratminták, értékelő lapok előkészítése

4.

Az értékeltek tájékoztatása, a teljesítményértékelési rendszer és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása.

5.

Az értékelésben résztvevők (értékelők) felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok átadása.

6.

A korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése.

7.

Tanulói, szülői véleménykérés lebonyolítása.

8.

Kérdőívek számítógépes összesítése.

9.

Az elkészült (kitöltött) értékelő gyűjtése (hozzáférési jogosultság!).

10.

Felelős

dokumentumok

Értékelő megbeszélés előkészítése (legalább egy héttel az értékelő megbeszélés előtt):
időpont egyeztetése az értékelt kollégával,
tisztázni, kik vesznek részt a beszélgetésen (csak ig., vagy igh., mkv., minőségügyi vez.),

52




átadni az értékelt számára az Önértékelő lapot, amit kitöltve hozzon magával.

11.

Az értékelő megbeszélés lebonyolítása
Megfelelő nyugodt körülmények biztosítása, legalább 1 óra időtartam,
Lehetőség a véleménycserére (meggyőző érvek esetén a vezetői értékelés korrigálható!),
Erősségek, fejlődési irányok közös meghatározása,
A következő értékelési időszakra vonatkozó célkitűzések megfogalmazása,
Mindezekről vezetői feljegyzés, ami alapján egy héten belül elkészíti az Összegző értékelést.

12.

Az Összegző értékelés átadása az értékelt pedagógusnak (Aláírások!).

13.

Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban.

14.

Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása (hozzáférési jogosultság!).

5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok, bizonylatok kezelése az igazgató feladata és felelőssége. A teljesítményértékelés során megfogalmazott megállapítások felhasználhatósága: • •

a pedagógusok elismerésénél, ahol meg kell keresni annak okát, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, • amennyiben meg kell ítélni a pedagógus alkalmasságát, további foglalkoztatásának lehetőségét (pl. szerződéses foglalkoztatásnál), • amikor a szervezet fejlesztését szolgáló döntéseket kell hozni. Valamennyi dokumentumot egy névre szóló gyűjtőmappában kell tartani és a személyi anyagokra vonatkozó szabályok szerint kell tárolni és kezelni.

53

Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata Felelős: az igazgató Hatóköre: I. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársakra: munkaközösség-vezetőkre, minőségügyi vezetőre II. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársra: igazgatóhelyettesre terjed ki.

Az értékelés periódusa: 5.évente legalább egy alkalommal az adott év június 30-áig. Kapcsolódó intézményi dokumentumok: • • • • •

Önkormányzati minőségirányítási program Pedagógiai program Továbbképzési program Beiskolázási terv Munkaterv

1. Célok Közvetlen cél: • • •

a vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, nyomonkövetése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése visszajelzés az értékelt személy számára vezetői és pedagógiai munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése

Közvetett cél: • az intézményi működés hatékonyságának, eredményességének növelése • a szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése, a közösség által megfogalmazott értékek elfogadása és képviselete • az emberi erőforrások optimális kihasználása

2. Alapelvek, elvárások •

A fejlesztő szándék elve Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére.

•

A sokoldalúság elve A vezetői feladatokat ellátó pedagógus munkája sokrétű, összetett. Az értékelés térjen ki a vezetői és a pedagógiai tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a

54

tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. •

A méltányosság elve Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre.

•

A kivitelezhetőség elve Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel való takarékos gazdálkodásra.

Elvárások az értékelők felé: • • • •

tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat, adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét, tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat.

Elvárások az értékeltek felé: • • •

működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést, fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

3. Az értékelés szempontrendszere 3.1. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében: a) A pedagógiai munkájára vonatkozóan 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 3. A nevelő-oktató munka dokumentációja 4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség 5. Csapatmunka, együttműködés 6. Kreativitás, innováció 7. Kapcsolatok, kommunikáció 8. A pedagógiai munka a tanulók, szülők véleménye szerint b) A vezetői kompetenciákra vonatkozóan 1. Feladatvezérlés, iránymutatás 2. Helyzetfelismerés, kreativitás 3. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés 4. Emberi kapcsolatok, kommunikáció

55

3.2. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében: a) A pedagógiai és vezetői feladatainak ellátására vonatkozóan 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 3. Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség A Munkaköri leírásban szereplő állandó vezetői feladatok ellátása Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése

4. Kreativitás, innováció 5. Kapcsolatok, menedzsment 6. Szakvizsga b) A vezetői kompetenciákra vonatkozóan 1. Feladatvezérlés, iránymutatás 2. Helyzetfelismerés, kreativitás 3. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés 4. Emberi kapcsolatok, kommunikáció

4. A folyamat szabályozása Feladat

Határidő

1.

Tanévkezdésre az adott évben értékeltek körének meghatározása.

2.

Ütemterv készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés időpontja)

3.

A szükséges iratminták, értékelő lapok előkészítése

4.

Az értékeltek tájékoztatása, a teljesítményértékelési rendszer és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása

5.

Az értékelésben résztvevők (értékelők) felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok átadása

6.

Az elkészült (kitöltött) értékelő gyűjtése (hozzáférési jogosultság!)

7.

Kérdőívek számítógépes összesítése

8.

A korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése

9.

Értékelő megbeszélés előkészítése (legalább egy héttel az értékelő megbeszélés előtt):
időpont egyeztetése az értékelt kollégával
tisztázni, kik vesznek részt a beszélgetésen (csak ig., vagy igh., mkv., minőségügyi vez.)
átadni az értékelt számára az Önértékelő lapot, amit kitöltve hozzon magával

10.

Felelős igazgató

dokumentumok

Az értékelő megbeszélés lebonyolítása
Megfelelő nyugodt körülmények biztosítása, legalább 1 óra időtartam 56







Lehetőség a véleménycserére (meggyőző érvek esetén a vezetői értékelés korrigálható!) Erősségek, fejlődési irányok közös meghatározása A következő értékelési időszakra vonatkozó célkitűzések megfogalmazása Mindezekről vezetői feljegyzés, ami alapján egy héten belül elkészíti az Összegző értékelést

12.

Az Összegző értékelés munkatársnak (Aláírások!)

átadása

az

értékelt

13.

Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban

14.

Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása (hozzáférési jogosultság!)

igazgató

5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok, bizonylatok kezelése az igazgató feladata és felelőssége. A teljesítményértékelés során megfogalmazott megállapítások felhasználhatósága: • • • •

a vezetői feladatokat ellátók elismerésénél, díjazásánál, ahol meg kell keresni annak okát, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, amennyiben meg kell ítélni a vezetői feladatokat ellátó munkatárs alkalmasságát, vagy döntést kell hozni további megbízásáról amikor a szervezet fejlesztését szolgáló döntéseket kell hozni.

Valamennyi dokumentumot egy névre szóló gyűjtőmappában kell tartani és a személyi anyagokra vonatkozó szabályok szerint kell tárolni és kezelni.

57

Az adminisztratív és technikai feladatokat ellátó foglalkoztatottak teljesítményértékelése Felelős: az igazgató Hatóköre: • iskolatitkár • takarítók • portás Továbbiakban: technikai dolgozók Az értékelés periódusa: háromévente egy alkalommal az adott év június 30-áig.

A szabályozás részét képező formanyomtatványok: 1. Technikai dolgozó önértékelő lapja 2. Technikai dolgozó munkáját értékelő lap 3. Technikai dolgozó teljesítményének összesítő lapja

1. A teljesítmény-értékelés célja: A teljesítményértékelés célja, hogy az intézmény adminisztratív és technikai feladatait ellátó személyek teljesítménye fokozatosan - különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. A cél megvalósítása érdekében szükség van a

• • •

a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélésére, nyomon-követésére visszajelzés az értékelt személy számára munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére

2. Alapelvek, elvárások • •

•

A fejlesztő szándék elve: Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére. A sokoldalúság elve: Az értékelés térjen ki a tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. A méltányosság elve: Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen

58

•

objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve: Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre állóerőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel valótakarékos gazdálkodásra.

Elvárások az értékelők felé: • tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, • vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat, • adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét, • tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé: • működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést, • fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, • őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

3. Az értékelés szempontrendszere • • • • • • • •

A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása Szükséges képességek Személyes tulajdonságok Felelősségi kör betartása Vagyonbiztonság, titoktartás betartása A munka hatékonysága Megbízhatóság, vezetői utasítások ellátása, elkötelezettség Emberi kapcsolatok, kommunikáció • Helyzetfelismerés, kreativitás

4. A folyamat szabályozása, az információgyűjtés eszközei, használatának módja A technikai munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének folyamata megegyezik a pedagógusok teljesítmény értékelésének módjával, azzal együtt, egy időben zajlik. Felelőse az Értékelési felelős. Az eljárásrendben csak az eltérés szabályait, folyamatát határozzuk meg. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményét értékelő dokumentumok: 1. Technikai dolgozó önértékelő lapja: A megfelelő kérdőívet az értékelt személy (önértékelés) tölti ki. 2. Technikai dolgozó munkáját értékelő lap: Az értékelt személy felettese(i), vele egyenrangúpartnere(i) és beosztottjai azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki.

59

3. Technikai dolgozó teljesítményértékelésének összesítő lapja: a minőségirányítási vezető tölti ki. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a munkaköri feladatokra, elvárt ismeretekre, szükséges képességekre, személyes tulajdonságokra vonatkozóan. Értékelési skála A lapokat kitöltők egy ötös skála alapján értékelik az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. Erre az egymást követő ciklusok közötti teljesítmény-különbségek szemléletessé tételéhez van szükség. A kapott pontszámokból átlagot kell számítani. 5 kiváló, átlagon felüli 4 jó 3 közepes 2 gyenge, de nem elfogadhatatlan 1 külön figyelmet kell rá szánni X nincs elegendő információ ennek megítéléséhez Minden esetben beírható „X = nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” érték. Az összesített teljesítményértékelő lap egy példányát az érintettnek át kell adni, a azon szereplő megállapításokhoz a dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. Záradék 1. A teljesítmény-értékelés során keletkezett dokumentumok – mivel személyiségi jogokat tartalmaznak – szigorúan bizalmasak! 2. A dokumentumokat a személyi anyag őrzésére vonatkozóan kell az intézménynek őrizni! 3. A kitöltött kérdőívek 5 év után selejtezhetők. 4. Az értékelő és összesítő lap nem selejtezhető, a személyi anyagba kerül.

60

1.sz. melléklet

Technikai dolgozó munkáját értékelő lap Értékelt személy neve:………………………………………………………. Értékelést vezető: ………………………... Idő: ………………………………………

S.sz.

Értékelési skála

Kompetenciák 1

1.

8.

A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása Szakmai felkészültség: elvárt ismeretek megléte, mélysége A munka hatékonysága Szükséges képességek megléte: Helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság Személyes tulajdonságok: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása Megbízhatóság, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség Emberi kapcsolatok, kommunikáció

9.

Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

10.

Túlmunka végzése

2. 3. 4. 5. 6. 7.

2

3

4

5

Minősítési átlag (az értékelési skála alapján)

61

2.sz. melléklet

Technikai dolgozó önértékelő lap Név: ………………………………………………………. Idő: ………………………………………

S.sz.

Értékelési skála

Kompetenciák 1

1.

8.

A Munkaköri leírásban szereplő feladataim ellátása Szakmai felkészültségem: elvárt ismeretek megléte, mélysége A munkám hatékonysága Szükséges képességek megléte: Helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság Személyes tulajdonságaim: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása Megbízhatóság, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség Emberi kapcsolatok, kommunikáció

9.

Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

10.

Túlmunka végzése

2. 3. 4. 5. 6. 7.

2

3

4

5

Minősítési átlag (az értékelési skála alapján)

62

3.sz. melléklet

Technikai dolgozó teljesítményének összesítő értékelése

Név: …………………………………… Értékelést vezető: ………………………............. Időpont: …………………………………………………………………………………….. 1. A kompetencia területeinek értékelési átlaga: ___________________ 2. A dolgozó szakmai felkészültségének: Erősségei

Fejlesztendő területei

_____________________________________

_________________________________

_____________________________________

_________________________________

_____________________________________

_________________________________

_____________________________________

_________________________________

_____________________________________

_________________________________

_____________________________________

_________________________________

3. A dolgozó további kompetenciáinak: Erősségei

Fejlesztendő területei

_____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________

4. Kiváló területei:

63

5. A dolgozó észrevételei, megjegyzései:

Dány, …………………………………………….

………………………………. igazgató

…………………………….. dolgozó

64

A teljes körű önértékelés folyamatának szabályzata Célja: Közvetlen cél: -

az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, milyen eredmények születtek az előző értékelés óta eltelt időszakban, a felmérések, az adat-és információgyűjtések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

Annak megállapítása, hogy • • •

az intézmény stratégiai céljainak elérése irányába halad-e, illeszkednek-e ahhoz a folyamatok, tevékenységek, rendelkezésre állnak-e a megfelelő szabályozók, azok milyen mértékben írják le és segítik a munkát,

•

a fenntartói elvárásokat hogyan teljesítette az intézmény, a fenntartó által végzett értékelés kapcsolódási pontjai, szükséges fejlesztések megállapítása.

•

Az önértékeléssel szembeni elvárás: • •

Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az intézménynek, biztosítsa az intézmény rendszeres időközökben történő önértékelésének megismételhetőségét és a kapott információk fejlesztési célú felhasználását.

Felelős: igazgató Az önértékelés periódusa • • •

A teljes körű intézményi önértékelést 3évente végezzük el. A 3 éves periódust az indokolja, hogy minden évben ezt a feladatot nem lehetne elvégezni, mivel túlzott terhet jelentene az intézményre, hosszabb periódus viszont már nehezen volna átlátható és késleltetné a szükségessé váló intézkedések megtételét. Az intézményi önértékelést először a 2008/2009-es tanévben készítjük el.

65

1. Az önértékelés területei, módszerei TERÜLETEK

MÓDSZEREK

A) ADOTTSÁGOK: ebben a részben azt kívánjuk bemutatni, hogy az adott időszakban milyen tulajdonságok jellemzik az intézményünket, mit és hogyan teszünk a szervezet hatékony működése érdekében. Az adottságokat az alábbi öt területen vizsgáljuk: 1. Vezetés

Kérdőíves felmérés

2. Intézménypolitika és stratégia

Kérdőíves felmérés

3. Az alkalmazottak irányítása

Kérdőíves felmérés

4. Erőforrások

Kérdőíves felmérés

5. A folyamatok szabályozottsága

Kérdőíves felmérés

B) EREDMÉNYEK: ebben a részben azt mutatjuk be, hogy milyen konkrét eredményeket ért el intézményünk a minőségfejlesztési program elindítása/az előző önértékelés óta eltelt időszakban. Az eredményeket az alábbi hat területen vizsgáljuk: 1. Partneri eredmények 1.1. A szülők és a diákok/gyermekek elégedettsége 1.2. A fenntartó értékelése az intézmény működésének hatékonyságáról, szakmai munkájáról

Partneri igénymérés eredménye Dokumentumelemzés, feljegyzések Adatlap (az értékelő csoport tölti ki) Fenntartói értékelés anyaga

2. Munkatársak elégedettsége, illetve elégedetlenségre utaló mutatók

Dokumentumelemzés Adatlap (az értékelő csoport tölti ki)

3. Az intézmény falain túlmutató tevékenységek

Adatlap, beszámolók

4. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói 4.1. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó eredmények 4.2. A hatékonysággal összefüggő mutatók

Adatlap, beszámolók, Versenyeredmények, egyéb dokumentumok anyagai

5. Folyamatos fejlesztés

Kérdőíves felmérés

6. Szervezeti kultúra

Kérdőíves felmérés

66

2. A folyamat szabályozása Feladat

Határidő

Felelős

1. AZ ÖNÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

Az irányított önértékelés évében ütemterv készítése, amely az éves munkaterv részét képezi.

igazgató

Team létrehozása a feladatok elvégzésére, team-vezető kijelölése. A felmérésbe bevont munkatársak felkérése, tájékoztatása a feladatról. A piramiselv alapján: minden terület arányosan képviselve legyen (alsós, felsős, reál, humán, stb.). Az adatgyűjtő eszköz szempontrendszerének áttekintése, szükség esetén módosítása.

Minőségügyi vez.

Az adottságok értékeléséhez szükséges értékelő lapok előkészítése. Az eredmények meghatározásához szükséges dokumentumok, bizonylatok, beszámolók, adatgyűjtő lapok előkészítése. 2. ADATGYŰJTÉS

Az adottságok és az eredmények területén a kérdőívek használata kétféleképpen történhet: A piramis elv alapján kiválasztott munkatársak a) egyénileg válaszolnak a kérdésekre, mely később összesítésre kerül b) a csoport közösen, konszenzussal alakítja ki a véleményét

Minőségügyi vez.

Az intézmény eredményeire vonatkozó adatokat a minőségügyi vezető az intézményvezetéssel közösen tölti ki. 3. ADOTTSÁGOK összesítése A kitöltött kérdőívek adatainak kérdésenkénti és tématerületenkénti összesítése.

Minőségügyi vez.

Az értékelésnél az árnyaltabb elemzés biztosítása érdekében célszerű a vezetők, illetve a nem vezető munkatársak által kitöltött kérdőíveket külön-külön és összesítve is értékelni. Az összesített adatok bemutatása: a kapott átlagértékek számszerű megjelenítése, grafikus ábrázolása és elemzése 4. EREDMÉNYEK összesítése

Az eredmények bemutatása, az előző évek eredményeihez viszonyított fejlődési tendenciájukban (trendvizsgálat).

igazgató

Az összesített adatok bemutatása: a kapott átlagértékek számszerű megjelenítése, grafikus ábrázolása és elemzése. 5. ÖSSZEGZÉS, ELEMZÉS, TÁJÉKOZTATÁS

Mindkét területről összefoglaló készítése, erősségeink, fejlesztendő területeink, a továbblépés legfontosabb céljainak,

igazgató

67

feladatainak megfogalmazása. Szükség esetén át kell vizsgálni az intézmény stratégiai dokumentumait, ha az értékelés szerint a változtatás indokolt. Az alkalmazott eszközök értékelése. A folyamatban, vagy az eszközökben való változtatás szükségességét feljegyzésben kell rögzíteni. 6. ARCHÍVÁLÁS

Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása legalább 5 évig. (hozzáférési jogosultság!)

3. Az értékelés dokumentálása és az adatok felhasználása Az önértékelés során keletkezett dokumentációjának részét képezik.

bizonylatok

az

intézményünk

minőségügyi

Az intézmény önértékelése során kapott adatok felhasználhatók: •

a folyamatos fejlesztés irányainak meghatározásához

• • • •

az intézmény stratégiai dokumentumainak kiegészítéséhez, módosításához, munkatervek, feladattervek, intézkedési tervek készítéséhez, PR tevékenységhez, a fenntartó számára készítendő beszámolókhoz, értékelésekhez.

4. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat Intézményünk teljes körű önértékelése szoros kapcsolatban van a fenntartói minőségirányítási rendszerben megfogalmazottakkal. A kapcsolat kétirányú: -

Az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb elvárásokat, melyeket alapul szolgálnak az önértékelés szempontrendszerének kialakításához. Ezért az önértékelés eredményét összevetjük a fenntartói elvárásokkal és ennek alapján határozzuk meg a további feladatainkat.

-

Az intézményi önértékelés, valamint intézményünk országos mérésekben elért eredményeinek birtokában a fenntartó is az aktuális helyzetnek megfelelő új célokat, követelményeket fogalmazhat meg intézményünk felé. Mindkét rendszer akkor lehet hatékony és működőképes, ha figyelembe veszi a folyamatosan változó adottságokat, lehetőségeket, eredményeket, és ezekre alapozva az intézmény és a fenntartó is időben megteszi a szükséges intézkedéseket.

68

A MIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelése Nevelőtestületünk – a közoktatási törvény 40. § (11)-ben foglaltaknak megfelelően – a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli - az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, - az országos mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.

Az értékelést először a 2008/2009. tanévre vonatkozóan, ezt követően évente végezzük el. Az értékelés alapján – szükség esetén – kidolgozzuk azokat az intézkedéseket, melyek segítségével az intézményünk szakmai célkitűzései és a tényleges működés, valamint a szakmai eredmények közelítenek egymáshoz.

Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak.

A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére szólít fel azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján intézményünk nem érte el a jogszabályban rögzített minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészítjük.

Az intézkedési terv készítése során feltárjuk a kiváltó okokat, körülményeket. Ehhez figyelembe vesszük az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait.

69