Szanyi Hírmondó 2009. 2. szám
Szany Nagyközség Önkormányzatának kiadványa
Június 26.
Dunaszerdahely
Ada
Székelyudvarhely
Kedves Olvasó! Címlapunkra két ismertebb nevű és egy számunkra eléggé ismeretlen kárpát-medencei település képét helyeztük. Bár más-más országokban (Szlovákiában, Romániában, Szerbiában) találhatók, közös vonásuk mégis az, hogy magyar népességük aránya legalább 80%. A Csallóköz, illetve Székelyföld legtöbb településén hasonlóan alakulnak a nemzetiségi arányok, Bácskában viszont kiemelkedőnek számít ez az adat. Olvasóinknak remélhetőleg nem kell magyarázni címlapunk témaválasztását. Mindenki tudja, hogy lapunk megjelenésekor zárulnak a Kárpát-medencei Összmagyar Labdarúgó Diákbajnokság szanyi csoportküzdelmei. Nem titkoljuk, hogy e számunk megjelenésének idejét is ehhez az eseményhez igazítottuk, hiszen így vendégeink egy-egy friss lappéldánnyal térhetnek haza. A selejtezők során négy középiskolás csapat harcolta ki a részvételi jogot; közülük itt van a csallóközi Dunaszerdahely, az erdélyi Székelyudvarhely, valamint a bácskai Ada együttese. A szintén bejutott temesvári gárda sajnálatos módon nem tudott elutazni hozzánk. A három vendégcsapat, valamint a versenyen kívül induló Szany körmérkőzéseken küzdött meg egymással a június 28-i döntőbe jutásért, amelyet egy másik csoportgyőztessel az Üllői úti stadionban vívnak meg a fiúk. A tornáról, illetve végeredményéről értelemszerűen nem tudunk beszámolni, így a győztesnek sem gratulálhatunk. Talán nem is baj ez, hiszen mindhárom vendégcsapat megérdemli az elismerést azért, hogy a selejtezők során idáig jutott. Reméljük, a szanyi fiatalok is méltó ellenfeleknek bizonyultak, és jó hangulatú mérkőzéseken sok-sok borsot törtek a csapatok orra alá. És főleg reméljük, hogy adai, dunaszerdahelyi és székelyudvarhelyi vendégeink jól érezték nálunk magukat ebben a szűk egy hétben, és szép élményekkel térhetnek haza. E számunkban rövid ismertetést találnak a három, határainkon túli magyar településről, valamint cikket a térségünkben 1849 júniusában lezajlott eseményekről – időszerűségükön túl áttételesen ezek is kapcsolódnak a labdarúgó diákbajnoksághoz. MAGYAR ZOLTÁN
2
Szanyi Hírmondó
Tudósítás a képviselő-testület munkájáról Szany Nagyközség Képviselő-testülete legutóbbi üléseit március 30-án, április 28-án és május 26-án tartotta. 2009. március 30.
2009. április 28.
A polgármester az alábbi tájékoztatást adta a képviselő-testület részére: A községben a csapadékos időjárás miatt több helyen is belvízgondok jelentkeztek. Ezt néhány áteresz átvágásával, árkok tisztításával próbálták orvosolni. Probléma volt, hogy az árkokból a csapadékvíz nem tudott eljutni a befogadó gyűjtőárokhoz. Készül a kerékpárút folytatásának tervezése a malomig, illetve a Béke utcában. A Széchenyi utcai temetőben a tuják a lakosság segítségével el lettek ültetve. Kérte a környék lakóit, hogy segítsenek a tuják öntözésében. A temetők térburkolattal történő folytatására a vállalkozói szerződést megkötötték. A Kossuth utcai gyalogátkelőhelyhez az engedélyt megkapták. A gyalogátkelőhely kiépítésével párhuzamosan gondoskodni kell annak megfelelő megvilágításáról. Emellett meg lesz világítva a Szent István-szobor is.
Megtárgyalta a képviselő-testület a 2008. évi belső ellenőrzési jelentésekről szóló összefoglalót. Az önkormányzatnál a belső ellenőrzés keretében a Varga Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. 3 témakört ellenőrzött. A jelentést a képviselő-testület elfogadta. Módosításra került a 2008. évi költségvetés. Az eredeti előirányzathoz viszonyítottan a költségvetés főösszege a pályázati támogatásokkal és a központi állami költségvetési támogatásokkal növekedett. Ez alapján az eredeti 299.592 eFt előirányzat 344.920 eFt-ra emelkedett. Elfogadta a testület az önkormányzat 2008. évi zárszámadását, 378.653 eFt bevétellel és 314.980 eFt kiadással. A zárszámadáshoz csatolva lett a könyvvizsgálói jelentés is, amely a költségvetési beszámolót elfogadásra javasolta, azt számszakilag felülvizsgálta. A 2008. évben megvalósult főbb fejlesztések, felújítások: Kerékpárút folytatása Szabadság utcától a Táncsics utcáig: 31.383 eFt Ady E. utcai háziorvosi rendelő felújítása: 5.778 eFt Temetők térburkolatainak folytatása: 3.042 eFt Dózsa utca 49. számú ingatlan megvásárlása: 2.500 eFt Körjegyzőség tárgyi feltételeinek javítása: 2.775 eFt Játszótéri eszközök beszerzése: 696 eFt Lakásépítési, lakásvásárlási kölcsön: 3.850 eFt Szany Televízió technikai eszközök, programok beszerzése: 813 eFt
Döntött a képviselő-testület az óvoda épületével kapcsolatos „elemi infrastruktúra fejlesztésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére” benyújtandó pályázatról a 8/2009.(II.26.) ÖM rendelet alapján. Itt a maximálisan igényelhető összeg 20.000 eFt, a saját forrás 20%, ami 5.000 eFt. Ebből az összegből a nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés és a külső hőszigetelés valósulna meg. Elfogadták a képviselők az önkormányzat közfoglalkoztatási tervét. Ez azért vált szükségessé, mert csak ez alapján lehet közfoglalkoztatásban az önkormányzatnál munkaerőt alkalmazni. Ez a foglalkoztatás a „segély helyett munka” program keretében valósulna meg. A közcélú foglalkoztatottakra az állami költségvetés 95%-os támogatást nyújt. Hozzájárult a képviselő-testület ahhoz, hogy Vág Község Önkormányzata az étkeztetés terén is csatlakozzon a Beledi Szociális és Gyermekjóléti Társuláshoz. A társuláshoz csatlakozni csak úgy lehet, hogy a társulásban résztvevő önkormányzatok mindegyike hozzájárul. Elfogadásra került a 2009. évi közbeszerzési terv. Ebben az évben a közbeszerzési értékhatárt az óvoda felújítási munkái érik el. A munkák elvégzésére egyszerű közbeszerzési eljárást kell kiírni.
Jóváhagyta a képviselő-testület a falunap részletes programját. Elfogadásra került a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítása. 2009. május 26.
Beszámoló hangzott el a gyermekvédelmi gyámhatósági feladatok ellátásáról. A beszámolót Kató Istvánné, a Beledi Egyesített Szociális Központ és Gyemekjóléti Szolgálat családgondozója és a jegyző készítette. A családgondozó örvendetes tényként állapította meg, hogy nagyon sokan keresik meg problémáikkal a gyermekjóléti és családgondozói szolgála3 Szanyi Hírmondó
tot. A képviselő-testület elfogadta a beszámolót és a következő időszak feladatairól szóló iránymutatást. Tóth Tibor, a Szent Anna Katolikus Általános Iskola igazgatója az intézmény munkájáról tartott tájékoztatót. Az iskolában ebben a tanévben 280 tanuló oktatása folyik, melyből 180 helyi tanuló. A következő időszak fontos feladata lesz az intézmény felújítása, mely főként a nyílászárók cseréjére és a fűtéskorszerűsítésre terjedne ki. Erre pályázatot szeretnének benyújtani. A korábban elkészült építési terveket ki kell egészíteni a pályázathoz szükséges energiamegtakarítási tervekkel. Az egészségház felújítására pályázatot nyújtunk be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács CÉDE alapjára. Az igényelt pályázati támogatás 12.441 eFt, a saját forrás 4.147 eFt. A tervek szerint megvalósulna a tetőzet és a nyílászárók cseréje, az épület akadálymentesítése és külső hőszigetelése. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. Határozat született arról, hogy megtervezésre kerüljön a Dózsa utcai temetőben az urnafal, a WCrendszer és a kápolna előtti előtető. Elfogadta a képviselő-testület a Kerekerdő Körzeti Óvoda és a Polgármesteri Hivatal egységes szerkezetű alapító okiratát, amely az időközi jogszabályi változásokat is tartalmazza. Az 1. számú szavazatszámláló bizottságba póttag-
ként Gerencsér Károlyné Szany, Kossuth u. 172. szám alatti lakos került megválasztásra. Zárt ülés keretében egy lakásépítő és 2 lakásvásárló részesült kamatmentes kölcsönben. A képviselői kérdések, interpellációk az alábbi főbb témaköröket érintették: A kastély-épület zártságának biztosítása Temetőkben urnafal felállítása, WC-rendszer kialakítása Útpadkák rendezése Az Ady Endre utca 37-39. szám alatti önkormányzati lakások esetleges értékesítése Dózsa utcai temetőnél Kodály utca felől villanyoszlopok áthelyezésének költségei Lomtalanítás megszervezése A Béke utca állagának javítása Szúnyogirtás elvégzésének költségei, lehetősége Belterületen fák telepítési védőtávolságának önkormányzati rendelettel történő esetleges szabályozása Rózsakert vendéglő ismételten zajos működése
Megérkezett az új önkormányzati kisbusz. 4
Szanyi Hírmondó
FUNTEK JÁNOS jegyző
EGYHÁZI HÍREK
Felelősségünk a teremtett világért Ezzel a címmel adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egy körlevelet, melyet most a kedves olvasókkal szeretnék megosztani. A körlevél felhívja minden ember figyelmét a természet pusztulására és az éghajlat globális változására. Hogy mi köze az egyháznak a környezetvédelemhez? A világot Isten alkotta, így az Egyház is felemeli hangját a természet gátlástalan kizsákmányolása ellen! Minden ember felelősséggel tartozik a természet iránt. A Teremtő ránk bízta, hogy vigyázzunk rá, és ismerjük fel belőle az Ő bölcsességét, hatalmát, szépségét és jóságát. Az ökológia az a tudományág, mely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az ökológia feladata, hogy olyan háttérfolyamatokat vizsgáljon, amik az élőlények közösségeinek a viselkedését befolyásolják. Az ökológia művelőinek a védőszentje Assisi Szt. Ferenc; II. János Pál pápa 1979-ben nyilvánította azzá. Szent Ferenc szerint a teremtés nem más, mint az Isten embernek szánt ajándéka. A környezet pusztulása és az éghajlat változása immár realitás. A krízis egyik legfőbb oka, hogy a jelek szerint nem tudunk változtatni életformánkon. A mai ember élete a gazdaság korlátlan növekedésén és a kíméletlen piaci versenyen alapul. Azt gondoljuk, hogy a föld elég nagy ahhoz, hogy mindent toleráljon és kitermeljen, a káros melléktermékeket pedig elnyelje. Ma minden emberre 1,8 hektárnyi élettér jut. Ennél viszont többet, 2,2 hektárnyit használunk. Tehát jelenlegi fogyasztási szintünk fenntartásához a Földnél negyedével nagyobb bolygóra lenne szükségünk. A 2,2 hektár egy átlag, amely nem egyenlő módon oszlik el. Az Amerikában élő emberek több mint 10 hektárt használnak fejenként. Nyugat-Európában ez a szám 6 és 8 hektár között van. A harmadik világban élő emberek térigénye csupán tized hektárokban mérhető. Megdöbbentő, hogy a világ javainak 80%-át a világ lakosainak kevesebb, mint 20%-a birtokolja! A gazdagabb világ kizsákmányolja a szegényebbet, nem szolidáris vele. Pazarol, ahelyett hogy a feleslegéből segítene a fejlődő világon. Mennyire igaz II. János Pál pápa gondolata: ”A környezeti válság gyökere legnagyobbrészt erkölcsi természetű.” A természet folyamatos pusztulásának másik nagyon fontos oka az, hogy helytelenül értékeljük, vagy egyáltalán nem értékeljük a teremtett világot. Az emberközpontú, vagyis antropocentrikus elméletek alapja az, hogy a természet önmagában nem képvisel értéket. Bármifajta értéket csak az ember rendelhet a termé-
szethez. Az erős antropocentrizmus az ember-természet viszonyának minden erkölcsi vonatkozását tagadja. Ismeretlen az emberi szolidaritás fogalma. A gyenge antropocentrizmus már megengedi azt a nézetet, hogy az embernek kötelességei is vannak a természettel szemben. Igaz, a természetnek ez a nézet sem tulajdonít önértéket. A természet csak annyiban értékes, amennyiben az ember javát szolgálja. Az ökocentrikus elméletek kiemelten foglalkoznak a környezet védelmével. A természetnek önértéket tulajdonítanak. Ez az önérték viszont megvonja az embernek a teremtett világban betöltött kiemelt szerepét. A filozófusok három olyan kritériumot sorolnak fel, amelyek önértéket rendelnek a természeti környezet egyes elemeihez. Az első kritérium a fájdalomérző képesség, aztán az életjelenségek összessége, végül az önreprudukciós képesség. Aggályos ez az elmélet is, hiszen a fájdalomérző képesség kizárja az etikai megfontolás tárgyából a magzatot vagy a kómában lévő embereket. Az ember és a természet helyes viszonyát a Szentírás tárja elénk. Az Ószövetség tanítása szerint Isten szeretetből és szabadon teremette a világot. Az élet Isten áldása. A teremtett világ létével oka, hogy teret adjon Isten és ember találkozásának. Az Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Ebből az Isten-képűségéből fakad, hogy uralma alá vonja a teremtett világot. Az embernek tanúságot kell tennie az Isten nagyságáról. Az ember Isten földi helytartója. Ez az Istentől kapott hivatás nem engedi meg, hogy az ember kizsákmányolja a környezetet. Az Újszövetségben Jézus a természetből vett példabeszédekben sokszor kifejezi, hogy az Atyának gondja van mindenre. Krisztus követése a teremtett világgal szembeni kötelességek beteljesülésében is teret ölt. Az evangéliumok tanítása szerint a keresztény embernek a természettel szembeni magatartása radikálisan Isten-központú. Ennek alapja az Isten üdvterve, amely a teremtett világot is magába foglalja. Amikor az Egyház helyes viszonyt akar kialakítani a társadalommal és a természettel, akkor ehhez az alapot Isten egyetemes üdvözítő szándékában találja meg, amely az emberre és a teremtett világra is vonatkozik. A környezet védelmének érdekében paradigmaváltásra van szükség, vagyis a teremtett világról alkotott elképzelésünket és a természethez való viszonyunkat teljesen át kell formálni. A teremtett világot nem lehet eszközként használni. A természet ugyanis,
Szanyi Hírmondó
5
amit isten jónak teremtett, önértékkel rendelkezik. A paradigmaváltás szükségessége feladatokat ró az Egyházra és a hívekre egyaránt. A teremtett világ védelme egy sajátos lelkipásztori feladat. Fontos feladatokat jelent ez a papnevelésben és a lelkipásztori munka megszervezésében is. Az Egyház fontosnak tartja, hogy a környezetvédelem gondolata helyet kapjon az oktatásban is. A természet szeretetét növelheti, ha azok az egyházi ünnepek, amelyek a természet változásaihoz kapcsolódnak, nagyobb figyelmet kapnak a jövőben (Gyümölcsoltó Boldogasszony, Búzaszentelés, Vadászmise). „Az embernek a teremtés láttán mindenekelőtt hálát és elismerést kell éreznie: a világ Isten titkához irányít, aki megalkotta és fenntartja azt. Ha az Isten-
hez való viszonyt felszámoljuk, a természet elveszíti mély értelmét és elszegényedik.” (Részlet a körlevélből) A természethez való helyes viszonyunkat tehát az határozza meg, hogy milyen a kapcsolatunk a Teremtővel. A hívő ember tudja, hogy a világot Isten teremtette, és jónak teremtette. Az ember hivatása mindezt óvni, gondozni és megőrizni. A teremtett világ Istenre irányítja figyelmünket. Hasonló gondolatot fejez ki Riesenthal, neves német vadászíró is: „Az legyen a vadász nemes törekvése, hogy a vadat óvja, kímélje és védje. Vadásszék, mint törvény és szokás kívánja és teremtményeiben a Teremtőt áldja!”
Elsőáldozás
Május 10-én volt a szanyi plébániatemplomban az elsőáldozás. Ezen a vasárnapon 29 harmadik osztályos gyerek vehette magához először az Oltáriszentséget. A gyerekek nagy izgalommal várták a Szentségi Jézussal való találkozást. Imádkozzunk érettük, hogy ez a buzgóság egész életükben elkísérje őket! Imádkozzunk szüleikért, hogy továbbra is jöjjenek el gyermekeikkel a szentmisére, hiszen a személyes példamutatás sokszor fontosabb, mint a nevelő szó!
6
Szanyi Hírmondó
Bérmálás Május 24-én, Ftd. Schmatovich János kanonok úr szolgáltatta ki a bérmálás szentségét a nyolcadik osztályos gyerekeknek. Ezen bérmálás alkalmával 31 gyerek vehette fel a bérmálás szentségét. A hittanórákon megtanulták hitünk alapvető tételeit. A bérmálás előtt vizsgát is tettek belőle. Az igazi vizsga, a tanultak életté váltása még csak ezután kezdődik. Imádkozzunk érettük, hogy a Szentlélektől megerősítve tanúságot tudjanak tenni hitükről! Imádkozzunk a bérmaszülőkért, hogy kötelességüket gyakorolják, és a megbérmáltakat szóval és tettel jó keresztényeknek neveljék! TÓTH IMRE plébános
Szanyi Hírmondó
7
EGYHÁZMEGYEI CSALÁDI NAP Június 1-jén, pünkösdhétfőn immáron 3. alkalommal került megrendezésre az „Egyházmegyei Családi Nap”. Idén Mosonmagyaróvár adott otthont az eseménynek. A rendezvénynek kettős célja volt. Egyrészt az egyházmegyei intézmények bemutatkozására nyílott lehetőség, másrészt pedig karitatív, jótékonysági célt fogalmazott meg a szervező Győri Püspökség a Kárpátaljai Misszió (Munkácsi Egyházmegye) javára. A program 9:30 órakor kezdődött püspöki szentmisével a magyaróvári templomban, amely zsúfolásig megtelt. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök a keresztény családok és a családi keresztény nevelés fontosságáról beszélt a szentbeszédben. A közelmúlt negatív példáival és korunk családellenes hatásaival szemben kiemelte a keresztény családok erkölcsi orientáló szerepét. Ezt követően, 11 órakor volt a Wittmann Parkban a megnyitó, majd folyamatos előadások a színpadon. A Szent Anna Katolikus Iskola pedagógusai, fellépő diákjai és az őket elkísérő szülők töltötték meg azt az autóbuszt, amely a részt vevőket szállította. Diákjaink sikeresen szerepeltek. Felkészítésükért köszönetet mondok tanáraiknak és a szülőknek. Minden intézmény egy pavilont kapott, melynek oldalai dekorálhatók voltak. Képeink a pavilonokat és iskolánk fellépő tanulóit ábrázolják. Németh Krisztinát és Varga Lillát, akik fuvolán játszottak, továbbá Molnár Pétert és Molnár Hajnalkát, akik néptánc produkciójukat mutatták be. TÓTH TIBOR igazgató
8
Szanyi Hírmondó
A feltámadási menet szanyi eseményei
A
z idei évben immár harmadik alkalommal vett részt községünk a feltámadási menetben. A menet április 21-én, kedden érkezett Kapuvárról, 22én, szerdán pedig vittük tovább Győrbe. Kedden este hat órára hozták meg kapuvári barátaink a feltámadási jelvényt a község szélére, ahonnét ünnepélyes gyalogmenetben (továbbá két hintóval), zászlókkal, énekelve vonultunk be templomunkba, megtöltve azt. Itt egy ünnepi műsor keretében a csaknem teljes létszámmal megjelent helyi katolikus iskola három diákja átvette a szárnyas keresztet a kapuvári küldöttségtől, majd Tóth Imre plébános úr és Németh Gergely polgármester úr elhelyezte rajta községünk szalagját. Az ünnepséget fél nyolckor szentmise követte. Szerdán délelőtt maroknyian gyalogosan átvittük a jelképet a szomszédos Rábaszentandrásra, az evangélikus gyülekezethez. Ők félórás műsor keretében helyezték el rajta szalagjukat. Műsorukban felléptek óvodásaik, iskolásaik, valamint felnőtt kórusuk. Miután szervezőik meghívtak bennünket egy italra, immár lovaskocsin tértünk vissza Szanyba. Ebéd után, negyed kettőkor indultunk útnak, ismét gyalogosan, ezúttal Egyedre. Öszszesen 17-en róttuk végig a földutakat a két falu között: tíz felnőtt, valamint iskolánk hét tanulója. A fiatalok minden elismerést megérdemelnek! Elsősorban nem a táv derekas teljesítése miatt (bár az sem lebecsülendő), hanem, mert az előző napi, összességében mintegy két és fél órás esti elfoglaltság után még a másnapi részvételt is olyan fontosnak tartották, hogy nem sajnálták rááldozni egész délutánjukat. Egyeden szép számmal vártak bennünket a helyiek, valamint azok a szanyiak, akik – a gyaloglást nem vállalhatván – autóbusszal érkeztek. Mindannyian bevonultunk a templomba, ahol néhány ének, szavalat, valamint a magyar szentek litániája alkotta azt a kis műsort, amelynek keretében az egyedi szalag is felköttetett a szárnyas keresztre. Mindezek után négy órakor immár mindannyian (kb. harmincan) az autóbusszal folytattuk utunkat Győrbe. Öt órakor a Baross-híd tövében levő Országzászlónál vették át tőlünk a feltámadási jelvényt a győriek, majd rövid ünnepség után a Baross úton és a belváros egyéb utcáin keresztül gyalogmenetben vonultunk a székesegyházhoz. A szentmise után az Apor-teremben láttak vendégül bennünket a győri szervezők.
Kevésbé közismert, hogy a feltámadási jelvényt egy emlékkönyv is kíséri. Ebben a könyvben a résztvevő települések tölthetnek meg egy-egy oldalt. Az elmúlt években – a többi helységhez hasonlóan – mi is képeslapot, fényképeket, üdvözlő szavakat ragasztottunk-írtunk be, az idén viszont egyetlen kép töltötte ki az oldalt, csupán a szegélyein engedve helyet a dátumnak, plébánosunk és polgármesterünk aláírásának. Ezt a grafikát – melynek másolatát most olvasóinknak is megmutatjuk – Teke Ildikó rajzolta bele közvetlenül a könyvbe, a rendelkezésére álló néhány óra alatt. Talán nem az elfogultság mondatja velem, hogy ily módon a szanyi oldal a könyv legszebb lapja lett. Végezetül szeretném megköszönni, hogy az idén is mindenki készségesen segített abban, hogy a feltámadási menetet községünk újra méltó módon fogadhatta és továbbíthatta. MAGYAR ZOLTÁN
Szanyi Hírmondó
9
160 évvel ezelőtt történt 1849 tavaszán az ország középső részén zajlottak nagy jelentőségű ütközetek. A történelemórákon mindannyian hallottunk például a hatvani, a kápolnai vagy az isaszegi csatáról. Kevésbé közismertek viszont azok az események, amelyek 1849 júniusában, éppen térségünkben folytak. Érdemes hát feleleveníteni őket; az évfordulón kívül ezt az is indokolja, hogy a lapunk megjelenésekor Szanyban éppen befejeződött Kárpát-medencei Összmagyar Labdarúgó Diákbajnokság résztvevőinek rendezett történelmi vetélkedő egyik témája a szabadságharc eseményeihez kapcsolódott. Olvasóink bizonyára hallottak a csornai és az ihászi ütközetről, valamint az ezekben a magyar sereget vezénylő Kmety György honvéd ezredesről. Most közreadunk néhány további ismeretet e témában.
Kmety 1813-ban született a Gömör megyei Felsőpokorágyon. Apja evangélikus lelkész volt, 1818-ban meghalt, az édesanya ezután a fiúkkal, Pállal és Györggyel áttelepült Nyíregyházára. György neveltetését előbb az anya, majd a jóval idősebb báty, Kmety Pál irányította. Késmárki tanulmányai során György nem annyira az iskola látogatásában, mint inkább kerülésében jeleskedett. Ezért aztán bátyja 1833-ban katonának adta a 19. (Schwarzenberg) gyalogezredbe. György katonának már jobban bevált. 1847 végén főhadnagy volt az ezred egyik, Itáliában állomásozó zászlóaljánál. 1848. október 1-jén áthelyezték az ezred Magyarországon lévő 3. zászlóaljához, de végül nem ide, hanem a 15., Pozsonyban szervezett honvédzászlóaljhoz került. Október 19-én nevezték ki századossá. Október 22-én a Győrben szervezett 23. honvédzászlóalj négy felfegyverzett századának élén csatlakozott a Győrött áthaladó Kossuth Lajos táborához, s e négy század élén vett részt az október 30-i schwechati csatában. Helytállásáért Kossuth november 1-jén a zászlóalj parancsnokává nevezte ki. December 16-án alakulata élén kiválóan helytállt a parndorfi vesztes ütközetben, s ezért Kossuth alezredessé léptette elő. A feldunai hadtest 1849. január eleji átszervezése során egy dandár parancsnoka lett, s ennek élén harcolta végig a téli hadjáratot. Pontosabban, harcba nem igen került, hiszen az ő csapatai csak 1849. február első napjaiban, Kassahámornál ütköztek meg az ellenséggel. Kassa február 11-i bevétele után Görgei hadosztállyá egyesítette Kmety és Szabó Zsigmond dandárjait, illetve Beniczky Lajos különítményét, s a hadosztály parancsnokává Kmetyt nevezte ki. A feldunai hadtest Kmety-hadosztálya májusig a keleti országrészen tartózkodott. Április 14-én Kmetyt ezredessé léptették elő. Ekkor a fővárostól északra, Vácott és környékén állomásozott a hadosztály, és már nem tért vissza a hadtesthez. Részt vett Buda ostromában, s a vízvédmű ellen indított május 4-i rohamban maga Kmety is megsebesült. Kitüntette magát a vár elfoglalása során is, s Görgei vele küldte a vár bevételéről szóló jelentését Kossuthnak.
10
Május 25-én Görgey hadosztályával együtt Székesfehérvárra küldte, majd június elején Veszprémen át Pápára nyomult előre. E hónapban vívta meg a csornai és az ihászi csatát, majd a kormány a Bácskába vezényelte. Augusztus 9-én, a temesvári csata napján vette fel a kapcsolatot a délvidéki magyar fősereggel. Az immáron gyengébb hadtestnek megfelelő hadosztály alaposan kitett magáért, s a balszárnyon indított támadásával megakadályozta azt, hogy a császári-királyi fősereg döntő csapást mérjen a magyarra. A magyar hadsereg bomlását azonban már ez sem akadályozhatta meg. Kmety hadosztálya augusztus 15-én Lugosnál még utóvédi ütközetet vívott Haynau egyik dandárával, a másnapi facséti haditanács után azonban ezek a csapatok is bomlani kezdtek. Kmety maga is emigrációba indult. Török földön mohamedán hitre tért, s Iszmail pasa néven belépett a török hadseregbe. (A fenti kép nyilván török szolgálati ideje alatt készült róla, hiszen azon a jellegzetes török fejfedőt, a fezt viseli.) 1853-tól dandártábornok volt, 1855-ben Guyon Richárd mellett ő védte a karszi erődöt Muravjev orosz tábornok ellen. Amikor az erőd újabb parancsnoka, Williams tábornok az átadás mellett döntött, Kmety és Guyon átvágták magukat az ostromlókon, s így kerültek ki a kelepcéből. 1856-ban Kmety hadosztályparancsnok lett, 1862-ben nyugalmazták, s Londonban telepedett le. Itt halt meg 1865ben. A Kmety-hadosztály egyik dandárparancsnoka az a stuttgarti származású Üchtritz Emil báró volt, aki 1848-ban felesége, Amadé Dominika marcaltői birtokán élt. Innét csatlakozott a Jellasicsot üldöző magyar honvédsereghez. A világosi fegyverletétel után mint porosz alattvalót kiutasították az országból; Poroszországban halt meg 1866-ban. Felesége, Amadé Dominika a marcaltői temetőben nyugszik.
Szanyi Hírmondó
Csorna 1849 nyarán az osztrákok a képen látható Franz Wyss dandártábornok vezetésével bevonultak Csornára. Az éppen Pápán tartózkodó Kmety értesült erről, és azonnal cselekedett. Hadosztályával a Rábán átkelve június 13án hajnalban Csorna alá ért. A több irányból végrehajtott meglepetésszerű támadás véres utcai harcokat eredményezett, és magyar győzelmet hozott. Így írt erről Gyöngyösy Pál prépost: Csornán "… hol a császáriak mintegy 3.000 lévén és a magyar sereg, mely Pápa felül vonult Csornára mintegy 5.000 főből állott. Egymást reggel 4 órakor megtámadták. Rettenetes ágyúzás és lövések között – csakhamar – az itteni piacokon látszott a sok elesett tiszt, közkatonák, s halottak. Magam is rémülésben lévén, a szokott lakásomból a Praelatura boltozott kisebb termébe vettem magamat, ahol is alig állapodtam meg, annak ablakán egy iszonyú lövés történt reám, de mégis a golyó fejem felett elrepülvén a terem boltozatján hagyta nyomát szomorú emlékül. Magam életben maradtam. Ugyanezen percben a császáriak részéről elesett, s meghalt Wyss generális több tisztekkel." A győzelem után Kmety hadosztálya a Rába vonalának védelmére vonult vissza. Az osztrákok június 26-án tértek vissza Csornára. Parancsnokuk 48 órás szabad rablást engedélyezett, s megsarcolta a várost. Este a katonák házakat gyújtottak fel. "A nép a mezőkre, tagokra költözik bátorság végett, házaikat ide hagyván, s így mindnyájan rémülésbe vagyunk, hogy mindenünk porrá lesz."
Csornáról a szabadságharcban 46 honvéd vett részt. Domján Antal aljárásbíró huszár őrmesterként, Laky Demeter premontrei perjel nemzetőr főhadnagyként, Sebesy Kálmán premontrei kanonok nemzetőr kapitányként szolgált. 1861. június 23-án avatták fel a csornai csata temetőben álló emlékművét. Az avatóbeszédet Laky Demeter premontrei kanonok és Ostffy István honvéd őrmester, később (1875-től) a csornai kerület országgyűlési képviselője mondta. A Laky Döme (régen Városház) utca 2. számú házának falán találjuk Laky Demeter (1818-1902) emléktábláját. A kanonok Keszthelyen nemzetőr főhadnagy volt, és a csornai ütközetben is tevékeny szerepet vállalt. A szabadságharc bukása után várfogságra ítélték, melyből négy évet le is töltött. Ezt követően a
prépostságban viselt különféle tisztségeket. Perjel lett, majd 80. születésnapján rajki prépost. Kiváló szónok volt, a helyi közélet aktív résztvevője. A magyar klérus általában császárhű volt, a premontreiek viszont nem. Ez a szabadságharcban világos bizonyságot nyert. A csornai győzelem sokak szerint a „fehér barátok” érdeme. Féltucatnyi fiatal, harcképes szerzetes Laky Demeter vezetésével szabadcsapatot szervezett a környék falvainak harcképes férfiaiból. A maglócaiak például mind a zászlaja alá Dombos Márton maglócai sereglettek. Ez a nemzetőr csákója szabadcsapat „belefuserált” a császári hadak taktikai mozgásába, s ez eldöntötte a csata kimenetelét. Évek múltán a rend főnökévé akarta választani Laky Demetert, ám szabadságharcos múltja miatt a Vatikán ezt nem engedélyezte. A temetőben a csornai csatára két emlékmű és egy sír is utal. A temető nyugati harmadában, balra a főút mellett áll az 1861-ben felállított emlékmű. Az obeliszk csúcsán golyó, a golyón kereszt, az előlapot fémből készült cserkoszorú díszíti. Felirata: "A csornai csatában 1849-ik év június 13-án elesett honvédek emlékére emelte a Rábaköz." A másik emlékmű ugyancsak a temető bal oldalán, annak közepe táján áll. Felirata: "1849. június 13-án a csornai csatában elesett névtelen hősöknek emeltette a Csornai Iparos Társaskör." Ez utóbbi emlékmű közelében van a csatában elesett Wyss tábornok sírja, rajta nagyméretű kovácsoltvas kereszttel. Az Erzsébet királyné utcával párhuzamos utca („a nagyutcai kertek alja”, amely az ütközet hajnalán a városba lépő honvédek egyik útvonala volt) Kmety György nevét viseli. A 11. számú házon emléktáblát találunk. Felirata: "Az 1848-as szabadságharcosok és Kmetty György emlékére." A Dreissiger-ház falán (a mai Zöldfa Vendéglő közelében) két ágyúgolyó közt található emléktábla sorai is a csatára emlékeztetnek: "Ezek az ágyúgolyók az 1849. évi június hó 13-án e város falai között vívott győzedelmes csatában e házba lövettek be...". A téti temetőben áll a csornai csatában hősi halált halt Dzwonkovszky László és Münster Ede honvéd századosok obeliszk síremléke.
Szanyi Hírmondó
11
Ihász Julius Haynau táborszernagy június 18-án elhatározta, hogy csapatait a Duna jobb partjára csoportosítja át, s ott indít döntő támadást a magyar fősereg ellen, Győr irányába. A június 19-én megkezdett átcsoportosítás következtében 24-én a hadtest megkezdte átkelését a Dunán, s 26-án már Magyaróvár mögött állott. Császári hadosztályok gyülekeztek a mosoni térségben, de Nagycenk és Fertőszentmiklós környékén is. A Schneider- (korábban Wyss-) dandár Vitnyédről indulva 26-án (amint már utaltunk rá) megszállta Csornát. Ugyanezen a napon a Wolf-dandár Árpásra, a Dossen- és Veigl-dandár Egyedre vonult. A III. hadtest jobbszárnyának fedezetére rendelt Gerstnerdandár 22-23-án Kövesdnél állt, 24-én elérte Csapodot, 25-én Mihályit és 26-án Szanyt.
Kmety későbbi jelentése szerint "Marcaltő túlnyomó erő ellen nem védelmezhető hely, mivel mihelyt az ellen a Rábán átkel, két oldalról bekeríthetik." Ezért 27-én délelőtt 11 óra tájban elhagyta Marcaltőt, s viszszavonult egészen Ihász-pusztáig, abban reménykedve, hogy ha a Pöltenberg Ernő (későbbi aradi vértanú) által megígért erősítéseket megkapja, megverheti a túlerőben lévő ellenséget. Miután a magyarok elhagyták a Rába vonalát, Schütte a dandárral Várkeszőnél átkelt a folyón, és Marcaltőre vonult. A falu megszállása után felszedette a várkeszői hidat, Marcaltőre hozatta, és – az esetleges visszavonulás megkönnyítése érdekében – itt verte fel. Ezután seregével megindult Pápa irányába, és délután találta magát szembe az Ihász északi végén három sorba felfejlődött Kmety-hadosztállyal. A magyar
Az osztrák csapatmozgások hírére a csornai ütközetből Pápára visszatért magyar hadosztály egy része június 26-án a Rábaköz felé indult, és Marcaltőnél állomásozott. Egységei Szentpétertől Rábaszentmihályig szállták meg a Rába vonalát. Ugyanezen a napon megkezdődött a császári csapatok támadása Győr irányába. Június 27-én a derékhadnak Árpásnál, a jobbszárnyi Gerstnerdandárnak Marcaltőnél, a balszárnyi Schneiderdandárnak éjjel Bodonhelynél kellett átkelnie a Rábán. A hadművelet egyik legnehezebb feladata a Gerstner-dandárra hárult, hiszen a hadtest többi részétől elszakadva, egyedül kellett megvédenie a támadó hadsereg hátát a császári felderítés által 8000 főnyire becsült (valójában alig több, mint 5000 fős) Kmetyhadosztálytól. Ha Kmety visszaveri ezt a dandárt, azzal a hadtest mozgását is lelassítja, s ezzel esetleg lehetővé teszi a Győrt védő csapatok számára, hogy a várostól délre erőteljesebb ellenállást fejtsenek ki. Az osztrák túlerő azonban még így is több, mint kétszeres lett volna. A június 26-án reggel 4 órakor Mihályiról elinduló Gerstner-dandár megszállta Vágot és Sebest, 5 zászlóaljjal pedig Szanyig vonult, ahová délelőtt fél 10-kor érkezett. A magyarok már jóval korábban teljesen lerombolták a marcaltői hidat, s a Várkeszőnél lévő fahidat használták, amelynek azonban egyik hídlábát lebontották. Röviddel a Gerstner-dandár bevonulása után megérkezett a helyszínre Schütte altábornagy, aki ezek után személyesen irányította a dandárt. Egy vadászszázad rövid csatározás után elfoglalta a túlparti vámházat. Egy másik vadászszázad Marcaltő felé nyomult előre, és Schütte egy idő után támogatásukra küldött egy zászlóaljat. Úgy vélte, hogy a marcaltői híd helyreállítása csak komoly áldozatok árán lenne lehetséges, ezért inkább a várkeszői átkelés mellett döntött.
12
Kmety kardja és egy ágyúgolyó a csornai csatából
Szanyi Hírmondó
tüzérség heves ágyútűzzel fogadta az ellenséget. A császári gyalogság azonban ezt jól állta, és sok katonát vesztve ugyan, de határozottan nyomult előre, így eldöntve az ütközetet. Kézitusára egyáltalán nem került sor. Mivel Kmety erősítést nem kapott, feltételezhetően jelentős túlerőtől tartva Pápán keresztül Tapolcafőig vonult vissza. Schütte tehát sikerre vitte küldetését: visszaverte Kmety hadosztályát, elvágta azt a Győrt védő honvédseregtől, és ezután maga is Győr irányába indulhatott. Június 27-én délután 3 és 4 óra között Pápán ágyúlövéseket lehetett hallani, "melynek a sűrűsödő robaja – mint Plosszer pápai káplán írja – irtózattal tölté el az ehhez nem szokott pápaiakat." A rémületnél azonban erősebb volt a kíváncsiság. Maga Plosszer is felmászott a templomtoronyba, s onnan nézte a császári-királyi és magyar csapatok küzdelmét. Más, bátrabb pápaiak egészen Ihászig mentek ütközetet nézni. Este 7 órára megszűnt a lövöldözés, az eredményről azonban mit sem lehetett tudni. Pápán csak azt tudták, hogy mindkét fél megtartotta állását. Nem sok jót ígért viszont az, hogy két sérült löveg s több sebesült katona érkezett Pápára. Este 8 órakor megkezdődött a magyar csapatok visszavonulása Tapolcafő felé. A lakosok rettegve várták a császári-királyi csapatok bevonulását, hiszen hírét vették, hogy azok kirabolták Marcaltőt. Ám június 28-án reggel csupán egyetlen ágyúlövés dördült, a császári csapatok pedig északnak, Győr felé fordultak. Más feljegyzések arra utalnak, hogy az ágyúdörgés riadalmat okozott Pápakovácsiban is, de még Veszprémben is felfigyeltek rá. Az áldozatok számát illetően a tisztek eltérő adatokat jegyeztek fel, amelyekből viszont annyi valószínűsíthető, hogy az osztrákok mintegy 300, a magyarok pedig kevéssel több, mint 100 katonát veszítettek. Nem tudni, hogy a több száz halottat hol temették el. Az ihászi és marcaltői határban 28 halott eltemetéséről tudunk, közülük 19 volt magyar, 9 pedig császárikirályi katona. Pápa város 34 halott eltemetésére utalt ki pénzt. A pápai kórházba ekkor több mint 100 sebesültet szállítottak. Ihász községben egy obeliszk és (a falu északi végén) egy kő emlékeztet a csatára – ez utóbbi kő egyúttal egy ismeretlen honvéd sírja helyét is jelzi. Egy díszesebb emlékmű (ifj. Vastagh György alkotása) Pápán, a Március 15. téren állít emléket az ütközet hőseinek, 1896 óta. A talapzatán levő bronzrelief csatajelenetet ábrázol. A Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület minden év június 27-én megkoszorúzza az ihászi obeliszket – nem lesz ez másként idén sem, mikor is a nevezett szombati napon, délután 5 órakor szabadtéri szentmisét követően Berta Tibor ezredes, a Katonai Ordinariátus püspöki helynöke megáldja a felújított obeliszket és honvédsírt. Az eseményen remélhetőleg
szép számmal veszünk részt Szanyból is. A szanyi labdarúgó-torna résztvevő csapatai szintén jelen lesznek.
2009. augusztus 14. és 16. közt Pápán nagyszabású rendezvénysorozat zajlik (Pápai Történelmi Napok – 1000 éves megye, „Pápa a somlói bor városa” Borfesztivál). Ennek keretében augusztus 15-én a Várkertben megelevenedik az ihászi ütközet, 200 szereplővel, lovasokkal, természetesen korhű öltözetben. Hermann Róbert történész az elérhető okmányokból részletekbe menően felkutatta és egy-egy könyvben leírta mind a csornai, mind az ihászi csata előz-
ményeit, körülményeit, lefolyását. Mindkét könyv megvan a szanyi könyvtárban; ajánljuk őket az olvasók figyelmébe. Zömmel Hermann Róbert leírásai alapján állítottam össze ezt a cikket is.
Szanyi Hírmondó
MAGYAR ZOLTÁN
13
Sport LABDARÚGÁS Ezüstérmes lett a csapat Egymás után ötödik alkalommal végzett a dobogón a megyei II. osztályú csapat. A tavaszi szezon folyamán csak a kimagaslóan a bajnokságot vezető Répcementi SE ellen, valamint Rábapordányban szenvedtek vereséget a fiúk. Itt már biztos volt az ezüstérem, és a tartalékosan felálló Szany ellen a győzelmet sokkal jobban akaró ellenfél fölényesen nyert. Voltak ugyan nehezebb mérkőzések, de több alkalommal is fölényes győzelem született. A bajnokságból még az elmaradt első forduló van hátra hazai pályán Lövő ellen. A vezetőség úgy határozott, hogy ha lehetőség lesz rá, második helyezettként beadjuk nevezésünket a megyei I. osztályú szereplésre. Ez a nagy kihívás óriási feladatot jelent a vezetők és a játékosok számára. Úgy gondoltuk, hogy ennek a játékosállománynak ez az utolsó lehetősége, hogy egyszer kipróbálja magát a felsőbb osztályban. Igaz, a jelenlegi híreket (a győri DAC SE visszanevezése stb.) olvasván nem biztos, hogy erre lesz lehetőség. A tavaszi szezonban a csapatot irányító Legler Balázs jó csapatszellemet alakított ki, amely az eredményekben is megmutatkozott. Munkáját Kiss Attila segítette. A nyártól Dombi László veszi vissza a csapatot, aki a még jobb szakmai munkát biztosíthatja. Bajnoki mérkőzések SZANY – ÁGFALVA 4:0 Gólszerző: Balázs András, Kiss László, Kovács János, Eőry Attila OSLI – SZANY 2:5 Gólszerző: Kiss László 3, Kovács János, Eőry Attila SZANY - FERTŐENDRÉD 4:1 Gólszerző: Hegedüs Norbert, Kiss Tamás, Kiss László, Balázs András RÉPCEMENTI SE – SZANY Gólszerző: Kiss László, Balázs András
4:2
SZANY – MIHÁLYI Gólszerző: Horváth Róbert, Balázs András
2:1
14
PERESZTEG – SZANY 1:8 Gólszerző: Kiss László 2, Kiss Tamás 2, Eőry Attila 2, Varga Péter, Hegedüs Ádám SZANY – EGYHÁZASFALU 3:2 Gólszerző: Hegedüs Norbert, Kovács János, Szemeti Milán FERTŐRÁKOS – SZANY Gólszerző: Balázs András
0:1
SZANY – HEGYKŐ 3:0 Gólszerző: Balázs András, Horváth Róbert, Kiss László KISFALUD – SZANY 1:5 Gólszerző: Kiss László 3, Balázs András, Horváth Róbert SZANY - BELED 4:2 Gólszerző: Balázs András, Horváth Róbert, Kiss László, Szemeti Milán RÁBAPORDÁNY – SZANY Gólszerző: Hegedüs Tamás I.
4:1
U-21 Dobogós a csapat Jól kezdte a tavaszi szezont az ifjúsági csapat. Nem várt vereség következett be Gyórón a Répcementi SE ellen. Három győztes mérkőzés után váratlanul jött egy súlyos vereség a mezőny második feléhez tartozó Fertőrákoson. A Hegykő elleni hazai vereség azt jelentette, hogy a vendégcsapat is bejelentkezett a dobogós helyezésre. A könnyű kisfaludi győzelem, a Beled elleni hazai siker és a rábapordányi győzelem azt eredményezte, hogy az utolsó fordulótól függetlenül már bronzérmes a csapat. Ezt a helyezést mindenképpen megérdemelte a Kiss Tamás által jól összekovácsolt gárda. Bajnoki mérkőzések SZANY – ÁGFALVA 6:4 Gólszerző: Varga Bálint 3, Makkos Ádám, Győri István, Németh Norbert OSLI – SZANY Gólszerző: Gáncs Zoltán 2, Rugli Tamás
Szanyi Hírmondó
1:3
SZANY - FERTŐENDRÉD Gólszerző: Gáncs Péter
1:0
RÉPCEMENTI SE – SZANY Gólszerző: Németh Norbert
3:1
SZANY – MIHÁLYI 5:0 Gólszerző: Makkos Ádám 2, Sebestyén László, Szabó Máté, öngól
SZANY – HEGYKŐ 7:1 Gólszerző: Tukora Martin 4, Szabó Bence 2, Vados Zoltán IVÁN – SZANY Gólszerző: Varga Bálint, Hegyi Bence
2:2
PERESZTEG – SZANY Gólszerző: Makkos Ádám, Varga Bálint
1:2
FERTŐD – SZANY 1:9 Gólszerző: Polák Bence 3, Szabó Bence 2, Varga Bálint, Vados Zoltán, Horváth Tamás, Tukora Szabolcs
SZANY – EGYHÁZASFALU Gólszerző: Varga Bálint 2, Gáncs Péter
3:2
SZANY – KÓPHÁZA Gólszerző: Polák Bence 3, Horváth Tamás
FERTŐRÁKOS – SZANY Gólszerző: Sebestyén László, Varga Dániel
6:2
SZANY – HEGYKŐ
0:1
KISFALUD – SZANY 1:7 Gólszerző: Gáncs Zoltán 3, Varga Bálint 3, Varga Dániel SZANY – BELED Gólszerző: Makkos Ádám 2
2:1
RÁBAPORDÁNY – SZANY 1:3 Gólszerző: Sebestyén László, Győri István, Varga Dániel
4:1
FERTŐSZENTMIKLÓS – SZANY 0 : 12 Gólszerző: Horváth Tamás 3, Varga Bálint 3, Hegyi Bence 2, Polák Bence 2, Horváth Márkó, Tukora Martin SZANY – EGYHÁZASFALU 8:0 Gólszerző: Tukora Martin 3, Polák Bence 2, Hegyi Bence, Horváth Tamás, Varga Bálint Megyei selejtező: NAGYSZENTJÁNOS – SZANY Gólszerző: Varga Bálint
3:1
A 3. helyért SZANY – JÁNOSSOMORJA Gólszerző: Polák Bence, öngól
2: 1
SERDÜLŐ
TEKE
Bajnoki cím a soproni csoportban, 3. helyezés a megyei döntőn A serdülő csapat 15 győzelemmel és 1 döntetlennel, a végén 6 pontos előnnyel nyerte meg a megyei bajnokságot a soproni csoportban. Gólkülönbsége is imponáló: 98:20. Ezzel lehetőséget kaptak a fiúk a megyei négyes döntőre (2 győri és a mosonmagyaróvári csoport győztese), melyet Gyirmóton játszottak. A sorsolás úgy hozta, hogy a későbbi győztes ellen kellett kezdeni, ahol nagyon jó mérkőzésen a fizikai fölényben lévő és nagyon „érett” játékosok benyomását keltő Nagyszentjánostól 3:1-es vereség következett. A bronzmérkőzésen 2:1-es győzelem jelentette a harmadik helyet. Ez a kiváló eredmény dicséri Dombi László és Szabó Erik munkáját. Bajnoki mérkőzések SZANY – BELED 8:2 Gólszerző: Szabó Bence 3, Varga Bálint, Polák Bence, Tukora Szabolcs, Horváth Márkó, öngól PETŐHÁZA – SZANY 2:5 Gólszerző: Varga Bálint 2, Hegyi Bence, Polák Bence, Tukora Szabolcs
Második helyezés az NB III-ban A tekecsapat a szanyi tekesport legnagyobb sikerét érte el az NB III-as bajnokság második helyezésével. A szép siker mellett egy kicsit fájó, hogy a csapat az utolsó fordulóban szorult le a bajnokság éléről, ahol hosszú időn keresztül tanyázott. Tény, hogy ezt a bajnokságot nem a GOLDEN TC nyerte meg, hanem Szany vesztette el. Ennek ellenére minden elismerést megérdemelnek a fiúk. Külön köszönjük a szakosztályvezető Endrődy Ottó munkáját, és a nagyon lelkes szurkolók buzdítását. Bizonyosan állíthatjuk, hogy ilyen szurkolótábora a bajnokságban egyik csapatnak sincs. Bajnoki mérkőzések SZANY – SOPRONI POSTÁS 3 : 5 (2.401 fa : 2.442 fa) Pontszerző: ifj. Endrődy Ottó 435 fa, Greznár Attila 421 fa, Varga Pál 417 fa
Szanyi Hírmondó
15
SOPRONI TURRIS – SZANY 2 : 6 (2.341 fa : 2.418 fa) Pontszerző: Greznár Zsolt 426 fa, Greznár Attila 423 fa, Helyes József 410 fa, Varga Pál 410 fa SZANY – BŐSÁRKÁNY 6 : 2 (2.480 fa : 2.391 fa) Pontszerző: Greznár Zsolt 431 fa, Greznár Attila 422 fa, Gerencsér István 420 fa, ifj. Endrődy Ottó 413 fa MOSONSZENTMIKLÓS – SZANY 5 : 3 (2.353 fa : 2.330 fa) Pontszerző: Gerencsér István 406 fa, Helyes József 404 fa, Varga Pál 403 fa
NŐI KÉZILABDA A végén a 6. helyen Hatodik helyezést ért el a bajnokság végén a női csapat. Mérlege: 22 mérkőzésből 12 győzelem, 4 döntetlen, 6 vereség = 28 pont. A gólkülönbség 516:404. Szembetűnő a tavaszi gyenge szereplés, mivel az őszi 7 győzelmet és 4 döntetlent 5 győzelem és 6 vereség követte. Ez az eredmény az előző évek eredményei alapján (3 bajnoki cím zsinórban) csalódás. Igaz, hogy a bajnokság kezdete előtt a csapat egyik meghatározó játékosa, Kovács Georgina eligazolt, míg a tavaszi szezonban Mészáros Tímea munkahelyi elfoglaltsága miatt nagyon kevés mérkőzésen jelent meg. Így tény, hogy mérkőzésenként 10-12 gól távozott. Ennek ellenére az utolsó fordulóban a győzelem a második, a döntetlen a harmadik helyet jelentette volna. Hiába vezetett többször is öt góllal a csapat, a mérkőzés végén keserűen kellett tudomásul venni az egygólos vereséget a mezőny második feléhez tartozó Öttevény ellen. Persze a Győrzámoly elleni hazai vereség és néhány idegenbeli kudarc is hozzájárult a végső helyezéshez. Bízunk benne, hogy a jövő évi bajnokságra egy megerősített csapatot láthat a szépszámú szurkolótábor.
16
Bajnoki mérkőzések CSORNA II. – SZANY 13 : 26 Gólszerző: Balassa Katalin 12, Ádám Adrienn 5, Mészárosné Györe Hajnalka 3, Ádámné Szakács Judit 2, Kiss Laura 2, Kiss Ildikó 1, Váginé Smodics Gabriella 1 SZANY – GYŐRZÁMOLY 20 : 21 Gólszerző: Ádám Ivett 8, Balassa Katalin 4, Ádám Adrienn 3, Ádámné Szakács Judit 2, Kiss Ildikó 1, Mészárosné Györe Hajnalka 1, Petőné Kolman Rita 1 KÓNY - SZANY 25 : 20 Gólszerző: Balassa Katalin 5, Ádám Adrienn 4, Ádámné Szakács Judit 3, Funtek Melinda 2, Kiss Laura 2, Ádám Ivett 1, Kiss Ildikó 1, Petőné Kolman Rita 1, Váginé Smodics Gabriella 1 GYŐRSZEMERE – SZANY 24 : 30 Gólszerző: Ádám Adrienn 19, Mészárosné Györe Hajnalka 3, Nagy Dorottya 2, Petőné Kolman Rita 2, Váginé Smodics Gabriella 2, Kiss Ildikó 1, Kiss Laura 1 SZANY – ÖTTEVÉNY 25 : 26 Gólszerző: Ádám Adrienn 11, Balassa Katalin 6, Kiss Ildikó 4, Mészárosné Györe Hajnalka 2, Petőné Kolman Rita 1, Váginé Smodics Gabriella 1
Szanyi Hírmondó
FUNTEK JÁNOS
a sportegyesület elnöke
Honnét jöttek vendégeink?
Dunaszerdahely A Trianonban meghúzott, jelenleg is érvényben levő országhatárok több olyan területet is leválasztottak hazánk testéről, amelyek lakossága gyakorlatilag színmagyar volt. Az egyik ilyen terület a mai Szlovákia déli része, annak is különösen nyugati darabja, a Duna és a Vág közé ékelődő Csallóköz. E térség központja a 24 ezer fős Dunaszerdahely, amely közelsége révén eléggé ismert a szanyiak körében. Hivatalos szlovák neve Dunajská Streda. A mai város több település egyesítésével 1874-ben jött létre. 1920-ig járási székhely volt Pozsony vármegyében. Lélekszáma ekkortájt 5000 fő körül járt. A második világháború során a város népességének csaknem felét kitevő 3000 zsidót elhurcolták. A háború után fejlődésnek indult a város. Dél-Szlovákia egyik élelmiszeripari fellegvára lett, napjainkra azonban ezen iparágból egyedül a húsfeldolgozó vállalat maradt életben (a cukorgyárat 2 éve zárták be). Napjainkban a város több multinacionális elektrotechnikai, gépipari és építőipari nagyvállalatnak ad otthont (mozgólépcső-gyártás, széfgyártás, dobozgyártás stb.). A város híres szülötte Vámbéry Ármin, aki a 19. század közepén beutazta az akkor európaiaknak gyakorlatilag elérhetetlen Közép-Ázsiát. Mindebben nagyban segítette kitűnő nyelvérzéke, melynek segítségével magas fokon sajátította el a helyi nyelveket. Hazatérve a keleti nyelvek tanára lett, és egyik alapítója a Magyar Földrajzi Társaságnak. Nevét ma a város gimnáziuma viseli. 1904-ben alakult meg, és ma az ország egyik legrégibb sportegyesületeként működik a legendás DAC. Labdarúgóinak utánpótlását minden bizonnyal nagyban segíti a sportiskola, amelynek csapata a szanyi csoportdöntő egyik résztvevője. Dunaszerdahely testvérvárosa többek között Gödöllő, Szeged, Szabadka és Székelyudvarhely.
Székelyudvarhely Szintén színmagyarnak tekinthető területen, Székelyföldön, annak nyugati peremén, a Hargita lábainál helyezkedik el ez a 37 ezer fős, 96%-ban magyarok lakta város. Neve arra utal, hogy itt tartotta udvarát a székelyek ispánja. Már a 14. században szabad mezőváros lehetett. János Zsigmond itt építette fel Székelytámadt várát, amelyet először az ezt ellenző székelyek, majd a törökök, az osztrákok, végül ismét a székelyek romboltak le.
Szanyi Hírmondó
17
Ma Csonkavárnak nevezik, jelentős maradványai láthatók. Az 1876-os megyerendezéstől 1920-ig Udvarhely vármegye székhelye volt. A város mai hivatalos román neve Odorheiu Secuiesc. 10 középfokú, 3 felsőfokú és 4 szakiskolájával igazi iskolavárosnak számít. Egyéb kulturális intézményei (népszínháza, művelődési háza, képtára, múzeuma, könyvtárai, zenei rendezvényei) országosan és nemzetközileg is elismertek. A Városháza 1896-ban, a millennium évében épült, vármegyeházának. Szintén ekkor emelték a művészi színvonalú Millenniumi Székely-Emlékművet, amely egy kilenc méter magas oszlop tetején kiterjesztett szárnyú turulmadarat ábrázol (címlapunkon látható). A város kézhezvétele után a román hatóságok ezt természetesen azonnal lebontották, ám tavaly a városvezetőség helyreállíttatta. A város szülöttei között találjuk többek között Székely Mózes erdélyi fejedelmet, valamint Rajk Lászlót is. A város művelődés-történetének jeles személyiségei közül a legismertebbek Benedek Elek, Tamási Áron, Nyírő József, valamint Kányádi Sándor. A gazdasági élet meghatározói évszázadokon keresztül a különböző kézműves céhek voltak, amelyek a 19. században ipartársulásokká álltak össze. Az ipar fellendülését hozta a helyi érdekű vasútvonal megnyitása 1888-ban. Szeszgyár, fűrészüzem, tégla- és cserépgyár létesült ekkortájt a városban. A modern iparosodás a második világháború után indult el; kiemelendő a textilipar, a fafelA „Vasszékely”. A bronztábla felirata: dolgozás, bútorgyártás, a mezőGyopárt a Hargitáról hozzagazdasági gépgyártás. Napjainktok, a székely hősök halhara némileg átrajzolódott a gazdaság képe: maradtak ugyan a tatlanok. nagyvállalatok, de számos életképes kisebb egység vívott ki magának vezető szerepet, tulajdonképpen a hajdani ipartársulások örökségeként. Tíz magyarországi testvérvárosa mellett hasonló kapcsolatokat ápol Dunaszerdahellyel és Szabadkával is.
Ada A Délvidék nemzetiségi arányai már a 19. században sokkal tarkábbak voltak, mint a Csallóközé vagy Székelyföldé. Bizonyos településeken megmaradt a magyar többség, másokban előretört a szerb vagy éppen a román hányad. Napjainkban a kép fölöttébb
változatos. 80% fölötti magyarsággal nem sok vajdasági település büszkélkedhet; egyik közülük Ada. Hivatalos szerb neve is Ada. Ada a Tisza jobb partján, Szegedtől délre 50, Zentától 20 km-re fekszik. Közigazgatásilag összetett település, amely magából Adából, valamint négy további községből áll. Az így értelmezett település lakossága 19 ezer fő (eb-
18
Szanyi Hírmondó
ből 77% magyar), míg maga Ada 10.500 lakossal, benne 83% magyar nemzetiségűvel bír. Bár a térségben egész sor magyar település jött létre már a 12-14. században, Ada keletkezése későbbre, az 1600-as évek második felére tehető. A község neve máig élő török szó, jelentése: sziget. A 19. századi gazdasági és társadalmi fellendülés révén a község 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett, és városi címet kapott. 1885-ben itt alakult meg a mai Szerbia területén található legrégebbi mezőgazdasági iskola. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált. Ada hivatalosan község, arculatát tekintve kisvárosnak nevezhető, iparát azonban még nagyobb városok is megirigyelhetnék. Öntödék, precíziós öntödék, különböző gépgyárak, kötödék, egyéb textilipari üzemek, konzervgyárak egész sora működik a községben, de találhatunk bőrdíszművállalatot és műanyag-feldolgozó üzemet is. Ugyanilyen gazdag a kulturális élet is: az adaiak méltán lehetnek büszkék 230 tagú hagyomány-ápoló egyesületükre (néptánc, színjátszás, zenekarok, kórusok, kézműves csoport), nyelvművelő egyesületükre, kamarakórusukra, tűzoltó-zenekarukra. A községben meglehetősen sok sportág képviselteti magát: labdarúgás, férfi és női kézilabda és kosárlabda, úszás, vízilabda, tenisz, asztalitenisz, motorkerékpár, karate, sakk. A közélet élénkségére jellemző, hogy a község 79 (kulturális, sport- és egyéb) egyesülettel és szervezettel büszkélMostanában adják át a forgalomnak az adai kedhet. Tisza-hidat. A műszaki középiskola diákjai érkeztek hozzánk a labdarúgó-tornára. Az iskolában gépésztechnikusokat, elektrotechnikusokat, autószerelőket, géplakatosokat, textilipari szakmunkásokat, kőműveseket, ácsokat képeznek. Ada négy magyarországi településsel ápol testvérvárosi kapcsolatot. Összeállította: MAGYAR ZOLTÁN
A Szanyi Hírmondó előző számába sajnálatos módon nem az akkor aktuális anyakönyvi hírek kerültek be. Mostani számunkban szeretnénk pótolni a múltkori mulasztásunkat, és utólagosan elnézést kérünk a hibáért.
Halálozások KONCZOS JÓZSEFNÉ ORBÁN ISTVÁN BÍRÓ VIKTÓRIA GYŐRI IMRÉNÉ VARGA JENŐ VARGA ANTALNÉ
Béke utca 16. Rákóczi utca 51. Béke u. 1. Kossuth u. 68. Rákóczi u. 56. Dózsa u. 38.
MOSONYI FERENCNÉ GREZNÁR TIBOR ÁCS LAJOSNÉ FUNTEK JÁNOSNÉ POZSGAI JÁNOSNÉ
Szanyi Hírmondó
Béke u. 41. Damjanich u. 52. Rákóczi u. 48. Kossuth u. 26. Petőfi u. 14.
19
Születések: GAÁL BOTOND GREZNÁR DZSESSZIKA JÁZMIN NÉMETH KORNÉL BÍRÓ DOMINIK BÍRÓ VIKTÓRIA LEGLER DIÁNA
Bartók u. 40. Dózsa u. 44. Kodály u. 36. Béke u. 1. Béke u. 1. Hunyadi u. 13/1.
Márciusi számunk megjelenése óta pedig az alábbi halálozások, születések és házasságkötések történtek:
Halálozások SZIJÁRTÓ IGNÁCNÉ HEGYI LAJOS VARGA FERENC KOÓS MARIANNA HORVÁTH ISTVÁN KOVÁCS JÓZSEFNÉ HUSZÁR ANDRÁSNÉ DOMBÓ FERENCNÉ KÁLÓCZY JÓZSEF
Széchenyi u. 92. Rákóczi u. 6. Radnóti u. 23. Szabadság u. 87. Béke u. 20. Bajcsy u. 11. Bartók u. 9. Kossuth u. 76.
FENYŐDI GUSZTÁV CSÉPE BÉLÁNÉ HUSZÁR IGNÁCNÉ NYÁRI SZABINA ORBÁN FERENC HUSZÁR GÁBOR TÖRÖK LAJOSNÉ SZIJÁRTÓ JÓZSEFNÉ Szentháromság u. 1/3. DR. SZILY ISTVÁN
Születések: FENYŐDI BOTOND HÁRI MÁRTON GREZNÁR MELISSZA MIRELLA GREZNÁR REBEKA NAGY MARTIN RÓKA BÍBORKA KIRÁLY BARBARA VARGA ZALÁN KARAKAI NOEL
Szentháromság u. 1/1. Kodály u. 7. Ady u. 39. Szabadság utca 7. Széchenyi út 8. Bartók utca 20. Szabadság utca 28. Táncsics u. 24. Kossuth utca 124.
Házasság: SCHÖFFER DIÁNA és FARKAS IMRE SZATMÁRI MELINDA és BILISICH GÁBOR 20
Szanyi Hírmondó
Bartók u. 35. Damjanich u. 4. Ady u. 65. Kossuth u. 125. Hunyadi u. 12. Dózsa u. 76. Kossuth u. 7. Bartók u. 2. Pápa
Szanyi Hírmondó
21
22
Szanyi Hírmondó
Szanyi Hírmondó
23
Mi újság a Kerekerdőben? Lezárult a 2008/2009–es tanév szorgalmi időszaka. Kezdődik a nyári óvodai élet, amely július 27-től augusztus 16-ig szünetel. A tavaszi időszakra is jutott bőven a programokból, amelyeket azért szervezünk, hogy minél több élményhez juttassuk a gyermekeket. Persze előfordul, hogy nem minden úgy sikerül, ahogyan szeretnénk. Lehet, hogy túl sok a program? Vagy éppen túl kevés? Nehéz eldönteni. Néha szülői elégedettséget tapasztalunk, néha szülői elégedetlenséget, de egy biztos: a kisgyermekek jól érezték magukat ezeken a programokon, játszva tapasztalhatták meg a körülöttük lévő világot, és ez az óvodai nevelés legfontosabb feladata. Ünnepeltük a Víz Világnapját, a Föld Napját, a Madarak és Fák Napját, majálist szerveztünk, biciklitúrákon vettünk részt, ellátogattunk a tehenészeti telepre, az Interfához, a kavicsbányára, a Rába-partra, a Móricz-erdőre, játszóházba hívtuk a leendő kicsiket, nyitott napra vártuk a szülőket, köszöntöttük az édesanyákat, ugrálóváraztunk, elbúcsúztattuk a nagyokat, kirándultunk a szülőkkel, és még egyet – utoljára - piknikeztünk a Szent Anna kápolnánál. Igen, sok minden történt az elmúlt pár hónapban. Köszönjük a kedves szülőknek, hogy partnerek voltak ezekben a tevékenységekben (hiszen hol biciklit kellett hozni, hol elemózsiát, hol virágpalántát, hol ünnepi ruhát, hol állatos képet, vagy éppen madártollat, stb…) és ezáltal gazdagíthattuk, ünneppé tehettük gyermekeink hétköznapjait. Az idei évben is jelentős összeg gyűlt össze a Húsvéti locsolóbál szervezésével. Köszönjük a vállalkozóknak, cégeknek, magánszemélyeknek, szülőknek a támogatásokat, tombolatárgy felajánlásokat!
24
Köszönöm mindazoknak, akik báli részvételükkel, vagy egyéb módon támogatták az óvodás gyermekeket! A bevételből a nagycsoportos gyermekek kirándulását, a majális programját támogattuk, valamint elkészült egy új udvari játék 250 ezer Ft értékben (a képen a gyerekek éppen a kavicságyat egyengetik nagy lelkesedéssel).
Köszönettel tartozunk: - minden kedves Szülőnek, aki valamilyen formában segítséget nyújtott programjaink lebonyolításában - a Dózsa Zrt. vezetőségének és dolgozóinak a tehenészeti telepen tett látogatásunkkor a szívélyes fogadtatásért - a CBA élelmiszerüzlet vezetőjének a gyermeknapra felajánlott Túró Rudikért - Szüts Lajosnak a kocsikázásért - az Interfa Kft.-nek a szíves fogadtatásért - a zeneiskola pedagógusainak a zenés délelőttért - a 2.b osztálynak a kis színielőadásért - a SZM tagoknak, valamint Kovácsné Varga Krisztina SZM elnöknek a majális és a locsolóbál lebonyolításáért - minden kisgyermeknek a vidám napokért - és nem utolsó sorban az Önkormányzatnak a zökkenőmentes működés biztosításáért.
Szanyi Hírmondó
Támogatóink: Rózsakert Vendéglő Dózsa Zrt. Dózsa Vadásztársaság, Szany Legler Balázs Leglerné Kató Helga Németh Gergely Németh István (autószerelő) Tóth Imre (plébános) Kató Zsolt Kemény Gábor Kovács Gyula Töreki Gyula Piros András Varga Péter Varga Renáta Gyógyír-Bt. Horváthné Töreki Mónika Hujber Lajos Vadász Sándor (benzinkút) Futora Gazdabolt
Varga Győző Funtek János Szirén Szépségszalon Kocsis Zsolt Ko-Ko Color Bt. Szórádi Viktor Németh József (vállalkozó) Németh József CBA Vaskakas Bábszínház, Győr La Mamma Hotel és Pizzéria Endrődi Ottó Gyógyulj-Lak Várkert Fürdő, Pápa Győri Nemzeti Színház Palkovics Károly Net-Café Internet Kávézó Tulipán Vendéglő Kiss Zsolt Petőné Gáncs Laura Szórádi Viktor Hérics Bernadett
Szijártó Zsolt Németh László dr. Varga Katalin Németh Gyula Kiss Ildikó (fodrász) Szabóné Kiss Antónia Pékcsemege Varga Lászlóné (fagyizó) Kató Imre Varga Pál Legler Gábor Varga Tamás Sebestyén Tamás Magyar Zoltán Márkus Tamás Németh Csaba Mesterházy László Németh Zoltán Pető Tamás Töreki Imre Takács Tibor Révhelyi Balázs
A nyári időszakban az óvoda tetőszerkezete önerőből felújításra kerül, és bízunk benne, hogy szeptemberben megújult külsővel fogadhatjuk a gyermekeket. Jó pihenést, szép nyarat kívánok az óvoda dolgozói nevében. KOVÁCSNÉ VARGA TÜNDE Sárkányeregetés a Kis-Gyöpön
A Szent Anna-kápolnánál
Majális
a „bociknál”
Szanyi Hírmondó
25
Mivel tréfálkoztak nagyapáink… Előző számunkban a húsvéti szokásokat mesélték el nekünk a szanyi idősek. Most kicsit arról faggattam őket, hogy mivel töltötték el szabadidejüket. A sok kézimunka mellett téli esténként (a televízió hiányának köszönhetően) rengeteg szabadidővel rendelkeztek. Nem filmeket néztek, hanem egymással nagyon sokat beszélgettek. A mezei munkák kora tavasztól késő őszig tartottak, fáradságos munka volt ez a mai szuper gépek nélkül. Ennek ellenére azonban vidámak, nyugodtak és közösségi emberek voltak abban az időben nagyszüleink, dédszüleink. Munkájukat is úgy szervezték meg, hogy mikor a dandárjához érkeztek, összefogással dolgoztak. Az utcánkénti elválás azonban a szabadidős elfoglaltságokra is jellemző volt. Ahogy azt már a múltkor is említettem, sok olyan hely volt Szanyban, ahol esténként vagy ünnepekkor összeverődhettek a férfiak. De nem csak ez volt jellemző. Akadt, hogy csak egy istállóban beszélgettek, kártyáztak esetleg egy pohár bor mellett. A jókedvű viccelődésre és a mulatságra mindig találtak alkalmat. Ezt is bizonyítja egy a nemrégen kezembe került irat. A Kossuth utcai csapat egy szerződése áll rajta, miszerint:
Szerződés Amelyet alulírottak 1932. év március 30-án, az Úr akaratában megnyugodva ép elmével és szabad akarattal kötöttek. 1. Aki az alulírottak közül megnősül, az a hátramaradt vénlegényeknek 20 l. azaz Husz liter bort fizet V. Nagy Károlynál. 2. A fent jelzett 20 liter bor a bejelentkezés után a 2. ik vasárnap fizetendő meg. 3. Aki nősülésekor a 20 litert hiány nélkül megfizeti az később is tagtársnak tekintendő, és a t. táraságba bevehető, az ellenben, aki semmit vagy csak felét áldozza fel- az említett 20-liternek- közcélra, az a tagok közül könyörtelenül és végérvényesen kitagadtatik. 4. Aki a t. tagok közül ezen siralomvölgybül elszólítatna, annak a bucsupoharat nem kell megfizetni, de üdvös a megmaradt tagtársaknak az elhunyt lelki-üdvéért pár liter megereszteni. 5. Ezen szerződés felolvastatott elfogadtatott és hitelesíttetett. A szerződést magamra nézve elfogadom és kötelezőnek e l i s m e r e m:
Hegyi József
Teke Antal
Gasztonyi István
Hegyi István
Hegyi József
Török Lajos
Vincze Gábor
Horváth Mihály
Németh József
Pongrácz Vince
Mészáros Antal
Nagy Ignácz
Zsebeházi Lajos
Németh József
Az ilyen összejöveteleken aztán gyakran született olyan ötlet, ami nem mindenkinél váltott ki teljes lelkesedést. Érdekes azonban, hogy a tréfákért senki sem haragudott meg igazán. Arra azonban jók voltak, hogy újabb cseleket eszeljenek ki. Egy-két példa arról, hogy a legények és a fiatal felnőttek mire nem voltak képesek egy jó hecc kedvéért. Este a szokásos istállói beszélgetés és iddogálás közben valamelyik férfi elmeséli, hogy a szomszédjai
26
másnap szekérrel készülnek valahova kora reggel. Mindjárt kész a tréfa: csendben odalopakodtak a házhoz, a szekeret megrakták a hátsó udvarban friss trágyával. Ez azonban még nem volt elég: nagy nehezen odatolták a bejárati ajtó elé. Ki sem tudott a gazda jönni a házból. Aztán a jól végzett „munka” után viszszamentek az istállóba, és bizony jólesett egy-két pohárkával meginni a nagy izgalom örömére. Azonban képzeljük el a gazda helyében magunkat. Reggel korán kel mindenki, hogy elkészüljenek
Szanyi Hírmondó
időben, nem tudnak kimenni, csak az ablakon, ráadásul pedig a jármű, amivel utazni készülnek, megrakva áll az ajtó előtt! Egy másik példa: Fiatal legények az éjszaka közepén kicsalják a gazdát a házból. Ezt különböző zajokkal érték el. Abban az időben sok állat volt a házaknál, így ez nem volt nehéz, hisz minden gazda aggódott a jószágáért. A legények aztán ízibe, ahogy a gazda kilépett az ajtón, ők meg beosontak rajta. Kulcsra zárták, és addig be sem engedték, míg meg nem ígérte, hogy nem bántja őket, és ráadásul önt nekik egy-két kupicával. Az egyezség megszületése után jót nevetve mindanynyian ittak egymás egészségére. Hasonló volt, amikor szintén kicsalták az idős gazdát, azonban nem mentek be a házba, csak lesték, hogy mit csinál. Az öreg zsörtölődve jött ki, hisz már régen aludt. Körülnézett, de bizony semmi rendellenességet nem látott, szépen visszament a házba. A legények vártak egy kicsit a bokor mögött, míg már gondolták, hogy elaludtak a házban, aztán újra kísértetien nesz. Gazda ismét jön, most már mérgesebben, mint először, és ez így ment virradatig. Azon az éjszakán biza nem sokat aludt, fáradtan kelt másnap reggel a ház ura. A széjjelszedett szekér és a tetőn való összerakása nem is volt újdonság. Ennél az esetnél nem derült ki a „tettes” személye, de voltak bizony olyanok is. Ott a szigorú szülők jól megbüntették a csintalan gyermekeket. Persze ha felnőtt volt az elkövető, azt egy újabb tréfa követte. Gyermekek voltak a következő eset szereplői: reggel mintha iskolába mennének. Szépen elindultak
otthonról, aztán menet közben, mikor már jó páran összejöttek, elhatározták, hogy ők biz nem mennek ma iskolába. Kimentek a Szent Anna-kápolnához, és jókat játszottak, egy idő után az is kezdett unalmas lenni, így valamelyik kitalálta, hogy csináljanak egy kis tréfát. Benne voltak mindannyian, senki nem ellenkezett. A tréfa arról szólt, hogy abban az időben sok volt az olyan gazda, aki béresekkel dolgoztatott, nem lévén telefon, autó, de még kerékpár sem, ha valami fontos mondandó akadt, így bevált módszer volt a harangjelzés. Ezt veszély esetére találták ki. Ezek a mi iskolásaink, akik nem az iskolában fényesítették éppen az elméjüket, megkongatták a Szent Annánál lévő harangot. Gondolhatjuk, az összes mezőn dolgozó béres, napszámos mindenki rohant haza, hogy mi baj a faluban!? Ezek a gyermekek aztán megkapták a maguk verését a szülőktől is és a tanítójuktól is. Többet nem jutott eszükbe ehhez hasonló tréfa. Láthatják, hogy a szüleink és dédszüleink sem voltak mintagyermekek, de a másnak való károkozás, rongálás eszükbe sem jutott. A verés is az ő érdekeiket szolgálta, de ebből nem is volt probléma sohasem. Az idősekkel való beszélgetéseket nagyon élveztem, ízes meséik és történeteik őket szintén felvidították. Látható volt arcukon, hogy beleélték magukat fiatalkorukba, újra átélve élményeiket. Ezzel a rövid írással is azt remélem, hogy aki elolvassa, át tudja érezni az akkori gyermekek és fiatalok időtöltésének ezt a módját is. A nyárra ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek jó időtöltést és kellemes pihenést.
Banán – Kánaán Tojáslikőrös – banános torta (mandulalikőrrel is jó). Tésztához: 80 g cukor 1 csipet só 1 csipet őrölt fahéj 1 evőkanál kakaó 3 db tojás 100 g liszt ½ zacskó sütőpor vaj és liszt a formához
Töltelékhez: 3 db banán vagy eper, őszibarack 2 evőkanál rum 2 csomag banán ízű pudingpor 7 dl tej
Krémhez: 2 dl habtejszín 1 csomag habfix 40 g cukor 250 ml tojáslikőr vagy mandulás likőr
A tésztát kapcsos tortaformában megsütjük, majd hagyjuk benne kihűlni. Baracklekvárral megkenjük. A banánokat hosszában elvágjuk, és egymás mellé a tésztára rakjuk. A tésztát rummal meglocsoljuk. A pudingot csomómenetesen főzzük, és a banános tésztára öntjük, illetve felét ráönthetjük, és ismét gyümölcsöt rakunk, úgy kenjük rá a puding másik felét. A tejszínt a habfixszel kemény habbá verjük, és a 4 dkg cukrot is hozzátesszük. Rákenjük a tortára (az oldalára is), és étcsokoládét reszelünk rá. Hűtőbe tesszük. 1-2 óra után csatoljuk le a karimát, úgy tegyük tálra. KATÓ ISTVÁNNÉ
Szanyi Hírmondó
27
Találkozás Sohonyai Edit írónővel A szanyi Kastély Könyvtár 2009. június 4-én délután rendhagyó író-olvasó találkozónak adott helyet. Könyvtárunk vendége Sohonyai Edit székesfehérvári írónő volt, aki évek óta újabb és újabb humoros, ugyanakkor tanulságos történetekkel örvendezteti meg olvasóit. Regényei segítségével újraélhetjük, vagy éppen megérthetjük a kamaszkor minden szépségét és problémáját. A gyerekek nagyon élvezték az interaktív előadást és könyvbemutatót, amely után kedvet kaptak a kamaszokról szóló regények elolvasásához.
28
Szanyi Hírmondó
Sok fény maradt utánuk Jeles pedagógusok Győr‐Moson‐Sopron megyében
A fenti címmel tetszetős kötetet jelentetett meg a győri Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület. A könyvben 30 pedagógus életútját, munkásságát mutatják be régi fényképekkel illusztrálva – köztük községünk hajdani kántortanítójáét, Kokas Kálmánét is. Huszárné Hargitai Bea festőművész portrét készített a könyvben szereplő valamennyi pedagógusról. Fényképünk a könyv, illetve a festmények szanyi bemutatóján készült. A könyv – melynek megjelenését önkormányzatunk is támogatta – kapható a Polgármesteri Hivatalban.
EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI SZANYBAN
Június 7-én községünkben is lezajlottak az európai parlamenti választások. Az országos átlagnál valamelyest magasabb részvételi arány mellett Szanyban a Fidesz fölénye nagyobb, a kormánypárt támogatottsága kisebb, mint az országos átlag. A részletes adatokat a túloldalon láthatják.
Szanyi Hírmondó
29
ÁLTALÁNOS ADATOK: SZAVAZÁSRA JOGOSULTAK SZÁMA: SZAVAZÓKÉNT MEGJELENŐK SZÁMA: ÉRVÉNYES SZAVAZATOK: ÉRVÉNYTELEN SZAVAZATOK:
1846 fő 746 fő 741 db 5 db
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT: 1 2 3 4 5 6 7 8
FIDESZ-KDNP SZDSZ MCF ROMA Ö. MUNKÁSPÁRT MSZP JOBBIK LMP-HP MDF
526 9 0 3 77 96 4 26
71,0% 1,2% 0% 0,4% 10,4% 13,0% 0,5% 3,5%
80 70 60 50 40 30 20 10 0
30
FIDESZ-KDNP
SZDSZ
MCF ROMA Ö.
MUNKÁSPÁRT
MSZP
Szanyi Hírmondó
JOBBIK
LMP-HP
MDF
Tűzoltóverseny Kónyban
Szanyi Hírmondó
31
Papírmasé Tisztelt Olvasó! Szinte most tettük le a Szanyi Hírmondó legutóbbi számát, olyan gyorsan mennek a napok. Így talán mindenki emlékszik arra, hogy legutóbb a sógyurmáról írtam. Most egy másik érdekes és egyben olcsó technikát szeretnék bemutatni. Ezzel a módszerrel kedves ajándéktárgyakat, dekorációt a gyermekszobába, vagy akár hasznos tárgyakat lehet készíteni, a gyermekekkel együtt. Nagyon élvezik, és ügyesen meg is tudják csinálni. Szülő is és gyermek is sikerélményhez juthat általa. Papírmasé, egy nagyon egyszerű, kézügyességet sem igénylő technika. Egyszerű, de sajnos a száradás miatt kicsit időigényes. Kétféle módja is van. Mindkettőt szeretném bemutatni. Az egyik: egy tálba tépkedjünk vegyesen újságpapírt és tojástartó doboz darabjait apróra tépkedve, annyi vizet öntsünk rá, hogy az éppen ellepje, minimum fél órát hagyjuk ázni. Ha időnk van, akár fél napot is ázhat. Ha jól szétmállott a papír, akkor öntsük le róla a víz felét és keverjünk hozzá egy kevés vízzel elkevert tapétaragasztót. Turmixgéppel pépesítsük a masszát jól formázhatóvá. Az a jó, ha sűrű, és nem tocsog a víztől, de ha mégis le lehet csepegtetni egy száraz ruhán. Ezzel a masszával be lehet vonni bármit, és száradás után festhető. Pl.: kedves kis ceruzatartó az asztalra, műanyagpoharat bevonunk a masszával, szépen lesimítjuk, és száradni hagyjuk szellős helyen. Tetszés szerint lehet
festeni temperával, de szebb egy fényes akrilfestékkel. A másik: gyermekszoba dísze lehet egy a falról lelógó hőlégballon. Elkészítése nagyon egyszerű. Fújjunk fel egy lufit akkorára, amekkora légballont szeretnénk, kössük be jó szorosan a száját. Tapétaragasztót keverjünk ki egy tálba a használati utasítás szerint. Ezt lehet helyettesíteni háztartási keményítővel is. Szintén el kell készíteni az utasítás szerint. Vegyünk egy szélesebb ecsetet, kenjük be a ragasztóval a lufit, és folyamatosan több rétegben borítsuk be a jól átáztatott papírral a lufit. Ragasztó, papír, ismét ragasztó, ismét papír. Akkor jó, ha a papír teljesen átnedvesedik, így a rétegek biztosan egymáshoz tapadnak. Egy-két réteg után vegyünk egy kellő hosszúságú zsinórt négyszer. Ezeket egyenletesen elosztva helyezzük be a rétegek alá, majd fedjük be a papírral, a zsinór háromnegyed részét kihagyva. Ez fogja majd a kosarat. Ha kellő mennyiségű réteget felvittünk, az utolsó lehet kéztörlő, vagy más mintázat nélküli papír. Szellős helyen szárítani, utána a lufit ki lehet bökni és kicske nyíláson át, ami a szájánál keletkezett, kihúzni. Ezután mindenki ízlése szerint festheti. A kosárkát el lehet készíteni az első változatban leírt masszából. Valamilyen négyszögletű tárgyat bevonunk és száradás után azt is festjük. Mindenkinek jó szórakozást kívánok! KATÓ ISTVÁNNÉ
Szanyban mért csapadékadatok Vincze Ferenc a táblázatban látható csapadékmennyiségeket mérte (az adatok milliméterben értendők). A júniusnál feltüntetett mennyiség a hónap 19. napjáig hullott le.
március 55
április 3
május 38
SZANYI HÍRMONDÓ Kiadja: Szany Nagyközség Önkormányzata 9317 Szany, Kossuth L. u. 5. Felelős szerkesztő: Magyar Zoltán. Szerkesztés: ifj. Magyar Gusztáv. Fényképek: Szijártó Anna, Mészárosné Varga Zsuzsanna, Gasztonyi András, ifj. Magyar Gusztáv, Tóth Imre. Nyomdai kivitelezés: Rikker Nyomda, Győr
32
Szanyi Hírmondó
június 12
