„Szántóföldtől az asztalig” Az Inno-CropFood projekt keretében szervezett tanulmányutak tapasztalatai a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből Kaposvár, 2012. szeptember 10.
TARTALOM
1
BEVEZETÉS............................................................................................................................ 2
2
MAGYARORSZÁG RÉGIÓI....................................................................................................... 4
3
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ BEMUTATÁSA ............................................................................... 6
4
3.1
Gazdaság ................................................................................................................................. 6
3.2
Mezőgazdaság és élelmiszeripar ............................................................................................ 8
3.3
Kutatás-fejlesztés .................................................................................................................... 9
A SOMOGYI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA BEMUTATÁSA ................................................. 10 4.1
A gazdasági kamarák kialakulása ......................................................................................... 10
4.2
A SKIK vállalkozás-fejlesztő tevékenysége, szolgáltatásai ................................................... 11
5
A SKIK SZEREPE AZ INNO-CROPFOOD PROJEKTBEN ............................................................. 13
6
DEBRECENI SZAKMAI TANULMÁNYÚT ................................................................................. 14 6.1 6.1.1
A klaszterek kialakítása, felépítése ............................................................................... 17
6.1.2
Funkcionális élelmiszerek ............................................................................................. 18
6.2 7
8
Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter ................................................................... 16
Sajtkultúra Debrecenben ..................................................................................................... 19
SZAKMAI TANULMÁNYÚT KAPRONCÁRA ............................................................................. 21 7.1
Tájékoztató előadások .......................................................................................................... 22
7.2
Carlsberg Sörgyár ................................................................................................................. 22
7.3
Podravka ............................................................................................................................... 23
ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................ 25
1
1
BEVEZETÉS
A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári
Egyetem 2011. októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood
„Szántóföldtől az asztalig” című projekt megvalósítására.
A projekt együttműködő partnerei az Eszéki J.J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, közreműködő partner a Horvát Élelmiszer Ügynökség. A magyar-horvát határmenti régióban hagyományosan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés a jellemző, ehhez kapcsolódóan jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos kutatóbázis a Kaposvári és az Eszéki Egyetemen. A régió innovációs kapacitásának fejlődése szempontjából kívánatos lenne, ha a tudományos kutatások kikerülnének az egyetem falai közül és hasznosulnának a vállalkozói szférában. A kutató bázisok és a vállalkozások közötti hatékonyabb kapcsolat elősegítése érdekében a gazdaság különböző szegmenseit képviselő projekt partnerek egy közös kommunikációs platformot szeretnének létrehozni az agrár-élelmiszeripar területén, amely alapja lehetne a további munkának. Az Inno-CropFood elnevezésű projekt célja tehát az, hogy a horvát-magyar határmenti régióban
az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+I
kapacitásainak bővítése céljából egymásra találjanak. Ebben a rendszerben a különböző érdekképviseletek és vállalkozás-fejlesztésre létrehozott szervezetek – mint a SKIK, a DDRIÜ és a Horvát Élelmiszer Ügynökség – hídképző szerepet töltenek be a tudásközpontok és a gazdaság között.
2
A
projekt
résztvevői
tematikus
workshop-okat,
tanulmányutakat
szerveztek
a
„Szántóföldtől az asztalig" címmel a szakma képviselőinek, szakértőinek meghívásával a kutatóhelyek munkájának megtekintése, valamint jó gyakorlatok megismertetése és a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. A projekt keretében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara két tanulmányutat szervezett. Az egyiket Debrecenbe, a másikat Horvátországba, Kaproncára.
A tapasztalatcserén
különböző – elsősorban élelmiszeripari – vállalkozások képviselői, az Eszéki és a Kaposvári Egyetem kutatásban érintett munkatársai és különböző hídképző szerepet betöltő szervezetek képviselői vettek részt. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül
megismerhessék
a
hálózatos
együttműködés
előnyeit,
kialakításának
lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. Jelen összefoglaló tanulmány röviden bemutatja az érintett régió szűkebb és tágabb gazdasági környezetét, jellemzőit, azokat a tendenciákat, melyek befolyásolják a térség további fejlődését, valamint a két tanulmányút tapasztalatait, következtetéseit a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből.
3
2
MAGYARORSZÁG RÉGIÓI
Magyarország területi, települési beosztásáról – más országok gyakorlatához hasonlóan – az alkotmány rendelkezik. Ennek megfelelően az ország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, míg a főváros kerületekre tagozódik. A 19 megye az 1949–1950-es közigazgatási reform részeként jött létre. Az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére, több megyére kiterjedően kialakításra került a tervezési-statisztikai régiók rendszere, amely az országot 7 statisztikai régióra osztja.
Magyarország régiói
A társadalmi-gazdasági fejlődés során az ország különböző területei között jelentős különbségek alakultak ki, amit a tájegységek eltérő természeti adottságai mellett történelmi hatások is befolyásoltak. Az ország legfejlettebb térsége a fővárost magában foglaló közép-magyarországi régió, a nyugati területek általában fejlettebbek a keleti régióknál, és jól érzékelhető egyfajta északdéli megosztottság is. Ezek a különbségek tetten érhetők a településszerkezetben, a népesedési viszonyokban, a gazdasági fejlettségben és az életkörülmények alakulásában egyaránt. A közép-magyarországi régió az ország legkisebb területű, de legnagyobb népességszámú térsége, ahol a népesség 29%-a koncentrálódik. A többi hat régióban a népesség eloszlása kiegyenlítettebb (9–15%), de a lakosság lényegesen eltérő települési viszonyok között él. A dunántúli régiók és Észak-Magyarország jellegzetesen aprófalvas településszerkezetű. A két alföldi régió nagyhatárú, nagyobb népességszámú településekből áll, ahol a településsűrűség jóval kisebb, mint az ország más területein. Közép-Magyarországot követően az alföldi régiókban a legmagasabb (68–72%) a
4
városi népesség aránya, ez az urbanizáltság azonban még mindig a tanyán élő népesség viszonylag nagy számával párosul, mely főként a dél-alföldi Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket jellemzi (9%). Az elmúlt évek népességcsökkenése Közép-Magyarország kivételével az ország valamennyi régióját érintette. Az ország egészére jellemző természetes fogyás a legelöregedettebb térségekben: Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon a legintenzívebb. Az ország gazdaságilag fejlettebb területein a vándorlási többlet ellensúlyozta vagy mérsékelte a természetes népmozgalom negatív hatásait. A belföldi migráció a keleti országrészekből főként a középső, illetve nyugati területekre irányul: a hagyományosan vándorlási többlettel rendelkező közép-magyarországi régió mellett Közép- és Nyugat-Dunántúl is egyre inkább befogadó területté válik, miközben az északmagyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókra jelentős, a 2000–2009 közötti időszakot tekintve régiónként kb. 50 ezer fős vándorlási veszteség a jellemző. A gazdasági fejlettség térbeli összehasonlítására használt mutató, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék alapján az ország legfejlettebb régiója Közép-Magyarország, amit Nyugat- és KözépDunántúl követ. Az átlagtól számottevően elmaradva sorrendben Dél-Dunántúl és Dél-Alföld után Észak-Alföld és Észak-Magyarország zárja a gazdasági fejlettségi rangsort. A központi térség kiemelkedő teljesítménye mögött a főváros gazdasági potenciálja áll, Budapest az ország bruttó hazai termékének 38%-át adja. Európai uniós összehasonlításban Magyarország térségeinek elmaradása számottevő: a legjobban teljesítő Közép-Magyarország a középmezőnyben, a többi régió pedig az utolsó harmadban található. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti összetétele azt mutatja, hogy Közép-Magyarországon
a
szolgáltatást
nyújtó ágak részesedése kiugróan magas, a két fejlettebb dunántúli régió és ÉszakMagyarország
gazdasági
szerkezetében
pedig az ipar súlya jóval átlagon felüli. Az alacsonyabb rendelkező
egy
főre
térségekben
adottságoknak
jutó a
GDP-vel természeti
megfelelően
a
mezőgazdaság jutott az országos átlagnál
1. ábra Az egy főre jutó GDP megyénként
5
nagyobb szerephez. (Forrás: KSH)
3 3.1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ BEMUTATÁSA Gazdaság
A Dél-dunántúli Régió Magyarország délnyugati része, a Baranya, Somogy és Tolna megye alkotta statisztikai régió, amely a Balaton, a Duna és a Horvátországgal természetes határt jelentő Dráva közé ékelődő 14 169 km² területet foglalja magába. A Régióban 934 ezer fő él, 66 fő/km²-es népsűrűséggel. Központja Pécs, a 160 ezer lakosú nagyváros, Kaposvár és Szekszárd a régió társközpontjai.
A régió településszerkezete kedvezőtlen, mert egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A kis számú urbanizált területet kivéve csak néhány térségben indult meg a helyi adottságokra alapozott gazdasági fejlődés. Az egész térségre jellemző, hogy a munkanélküliség az országos átlagnál általában nagyobb, ugyanakkor bizonyos kormányzati intézkedések hatására ingadozást mutat. Gazdasági szempontból a régió két nagyobb városának, Pécs és Kaposvár a dominanciája érvényesül leginkább. Pécs az ország harmadik legnagyobb kulturális központja, egyetemi városa, 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. A Tolna megyében található Paks országos ismertségét legfőképp atomerőművének köszönheti, amely Magyarország egyetlen energiahálózatra kapcsolt atomerőműve. A gazdaságilag fejlettebb térségek közül említést érdemel még a megyeszékhelyek mellett Siófok környéke, a Balaton üdülőkörzet, illetve Harkány- Siklós-Villány vidéke.
6
A régió ipari szerepe az átlag alatt marad, gazdaságilag erős ágazati jelenlét a mezőgazdaságban (bár a rendszerváltás óta e gazdasági ág is visszaszorult), a kereskedelemben és az idegenforgalomban tapasztalható, melyek közül utóbbiban még kihasználható lehetőségek vannak. Iparosodottsága a régiónak 23%-os hányaddal mind az országosnál, mind a 19 megye átlagánál alacsonyabb volt. A mezőgazdaság Somogy megye-, az ipar és építőipar Tolna megye-, a szolgáltató ágak Somogy- és nem sokkal lemaradva Baranya megye ágazati szerkezetében magasabbak, a régió átlagát is meghaladóak.
A GDP megoszlása a Dél-Dunántúlon gazdasági ágak szerint 7% 64%
23% Mezőgazdaság Ipar Építőipar 6%
Szolgáltatások
A régió turisztikai adottságai kiemelkedőek egyrészt a Balaton vonzerejének köszönhetően, másrészt a terület igen gazdag termál- és gyógyvizekben (Harkány, Szigetvár, Nagyatád, Csokonyavisonta, Gunaras, Dunaföldvár). Mindemellett számos látogatót vonz Pécs, amely 2005ben nyerte el az „Európa Kulturális Fővárosa” címet. A régió kiváló adottságokkal rendelkezik a falusi- és az ökoturizmus szerelmesei számára is, míg a Balaton, a Dráva és a Duna az egyre népszerűbb vízi turizmus lehetőségeit kínálja az aktív pihenésre vágyók számára. Mindezen adottságoknak köszönhetően a Dél-Dunántúl hazánk harmadik legnépszerűbb, leglátogatottabb régiója. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségében viszonylag stabil fejlődés tapasztalható annak ellenére, hogy a vendégforgalom erősen szezonális, ami az egyoldalúan a turizmusra alapozott gazdaságban foglalkoztatási és jövedelmezőségi gondokat okoz. Ugyancsak főleg a turizmus különböző ágain (pl. gyógyturizmus), valamint minőségi bortermelésen alapul Harkány-SiklósVillány térség fejlődése is. A jövedelmi viszonyok igazodnak a gazdasági fejlettséghez. A régiós bruttó átlagkeresetek szektoronként jelentősen differenciálódtak és a mezőgazdaság, illetve a villamosenergia-, gáz-,
7
gőz-, vízellátás ágazatok kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban alacsonyabbak, mint országosan. A legmagasabb keresetek a közigazgatás, a védelem, valamint a kötelező társadalombiztosítás ágazatban vannak. A megyeszékhellyel és környékével nem igazán vehetik fel a versenyt a régió egyéb térségei. A gazdaság valamely területén erős szereppel rendelkező területek lakosságának jövedelmi helyzete kedvezőbb (Paks, Siófok). A megyeszékhelyektől távolabbi, rossz infrastruktúrával, gyenge ipari, idegenforgalmi kapacitással bíró területeken elért jövedelmek jóval átlag alattiak. A régióban működő vállalkozások gazdasági potenciálja meglehetősen gyenge, és a tőkeszegénységet a külföldi tőke jelenléte sem pótolja, hiszen a régió nem tartozik a külföldi befektetők preferált térségei közé. Jelen vannak azonban a térségben azok a gazdaságfejlesztési szervezetek, amelyek köré a vállalkozásfejlesztési stratégia építhető, hogy a kezdő és működő vállalkozások számára a szükséges szolgáltatások rendelkezésre álljanak.
3.2
Mezőgazdaság és élelmiszeripar
A Dél-dunántúli régió gazdaságát korábban a jelentős mezőgazdasági és élelmiszeripari termékelőállítás jellemezte, azonban az országos helyzethez hasonlóan az uniós csatlakozás óta a közösségi szabályozási rendszer visszafogta a termelést. A régió országos viszonylatban kiemelkedő szerepet tölt be olyan mezőgazdasági ágazatokban, mint a szántóföldi növénytermesztés, erdőgazdálkodás, szarvasmarha- és sertéstenyésztés, szőlőés bortermelés. Mégis ezekben az ágazatokban is csökkent a termelés az elmúlt években. Változott a termelés szerkezete is, a könnyen gépesíthető ágak irányába mozdult el. A napraforgó és repce esetében ez bővülést jelentett, ugyanakkor visszafejlődést olyan fontos élelmiszerek esetében, mint a burgonya vagy a zöldségfélék. A fogyasztás szempontjából a Dél-Dunántúli régióban a tej, a tojás, a baromfihús, a kenyér és pékáru fogyasztás meghaladja az országos átlagot. Sertés- és marhahúsból azonban az országos fogyasztási szint alatt marad. A régióban működik az ország egyetlen cukorgyára, jelentős a tejfeldolgozás és a húsfeldolgozás volumene is. Emellett megtalálható a gesztenye-feldolgozás, üdítőital- és sörgyártás is. A 22 magyarországi borvidék közül négy található a Dél-Dunántúlon, ezek a Balatonboglári, a Mecsekalja, a Villányi és a Szekszárdi borvidék .
8
3.3
Kutatás-fejlesztés
A K+F tevékenység súlya messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak. A kutatásfejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhető leginkább a régió jelentős versenyhátránya. A régió részesedése az országos ráfordításokból mindössze 2,56% (2010).
Nem csak a vállalati szektor innovációs potenciálja szorul erősítésre, de a kutatóhelyek forrásfelszívó képessége is. Az iparjogvédelmi oltalmi bejelentések száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a magyarországi régiók rangsorában. A helyi vállalkozások innovációs potenciáljának gyengesége hosszabb távon a versenyképesség korlátjává válik, mely országos viszonylatban tovább rontja a régió gazdasági teljesítményét. Ugyanakkor már a Dél-Dunántúlon is megjelentek – különösen a hulladékgazdálkodás területén - a környezettechnológiai kutatások, ill. a környezeti ipar területén aktív vállalkozások, szervezetek. A régió kutatási profilja tökéletesen illeszkedik az egészségipar fejlesztéséhez szükséges tudásigényekhez: a kaposvári egyetemhez kapcsolódóan az élelmiszer-kutatás, Pécsett ugyancsak az egyetemhez kapcsolódóan pedig az orvos-kutatás van jelen.
9
4
4.1
A SOMOGYI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA BEMUTATÁSA
A gazdasági kamarák kialakulása
Európában a gazdaság fejlődése váltotta ki az első kamarák megalakítását, amelyek elsődleges célja a kereskedelem fejlesztése és a piaci viselkedési normák betartatása volt. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt. 1948-ban létrehozták a fél-állami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a modern európai gyakorlatot követve újból intézményesítette a gazdasági kamarákat, és megalakult a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK). A kamarai tagság a vállalkozások számára kötelező volt. A kamarai törvény értelmében a kamarák köztestületek, működésük önkormányzati elven alapul. A SKIK tagsági körébe tartozott a Somogy megyében székhellyel illetve telephellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, melyet a törvény nem sorolt a másik két kamara, az agrár- vagy a kézműves kamara tagjai közé. Az 1999. évi CXXI. számú új kamarai törvény értelmében 2000. április 1-től a kézműves kamarák beolvadtak a kereskedelmi és iparkamarákba, 2000. november 1-től pedig a kötelező tagság önkéntesre változott. 2011. novemberében az Országgyűlés módosította a gazdasági kamarákról szóló törvényt. A módosítás értelmében 2012-től – az agrár- és erdőgazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások kivételével – valamennyi társas- és egyéni vállalkozásnak kötelezővé vált a kamarai nyilvántartásba vétel, más néven kamarai regisztráció. A kamarai tagság azonban változatlanul önkéntes maradt. A regisztráció célja egy olyan országosan egységes, nyilvános adatbázis létrehozása, melynek segítségével kiszűrhetők lesznek az ún. fantomcégek és erősödik az üzleti forgalom biztonsága. A Kamara – mint köztestület és a gazdaság önkormányzata – a teljes gazdasági közösséget képviseli, ezért szükség van arra, hogy a gazdaság működését nyomon követhesse és valós adatokon alapuló gazdasági elemzéseket készítsen.
10
A gazdasági kamarák célja és feladata, hogy a jogszabályoknak megfelelően, önkormányzati elven alapuló működésével előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. Köztestületi funkciója alapján a kamara államigazgatási feladatokat is ellát, mint például a szakképzéssel kapcsolatos hatósági feladatok , kereskedelmi okmányok kiállítása, Békéltető Testület működtetése, építőipari vállalkozások nyilvántartásba vétele. Az elmúlt évek során a kamara számottevő anyagi- és szellemi bázist hozott létre, és kiépítette szervezett kapcsolatrendszerét. Információs- és szolgáltatási központ funkciójának megfelelően a vállalkozások piaci helytállását segítő lehetőségeket kínál a gazdaság szereplői számára. Az infrastruktúra fejlesztésével, korszerű technikai felszereléssel és az adatbázisok frissítésével biztosítja naprakész információk átadását.
4.2
A SKIK vállalkozás-fejlesztő tevékenysége, szolgáltatásai
A SKIK információs és szolgáltatási központként áll a Somogy megyében működő vállalkozások rendelkezésére. Szolgáltatásainak sokszínű palettáját a gazdasági élet szereplőinek valós igényei mentén alakította ki és folyamatosan bővíti. Az újonnan módosított kamarai törvény értelmében a kamara regisztrált – nem önkéntes tag – vállalkozásoknak a következő alapszolgáltatásokat biztosítja: tanácsadás üzleti partnerkeresés kamarai on-line felületen keresztül pályázatfigyelés
A további kamarai szolgáltatásokat az önkéntes tagok döntően tagdíj ellenében vagy kedvezményes áron vehetik igénybe. Kamarai tagsággal nem rendelkező vállalkozások számára is adott a lehetőség a szolgáltatások egy részének igénybe vételére a tagok számára nyújtott kedvezmények nélkül.
11
Szolgáltatások: Gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek: megyei gazdasági elemzések készítése, gazdaságpolitikai döntésekről, befektetéseket elősegítő programok, lobby, szakmai klubok. Üzleti kapcsolatok fejlesztése: üzleti találkozók szervezése, szakmai utak-, vásárlátogatások-, üzleti ajánlatok közvetítése, információ közvetítés a külföldi országok gazdasági-, jogszabályi hátteréről. Vállalkozások forráshoz jutásának segítése: Széchenyi Kártya Program ügyintézés, kombinált mikrohitel ügyintézés, pályázati lehetőségek figyelése és közzététele, kamarai támogatási rendszer működtetése. Rendezvényszervezés, képzés: szakmaspecifikus és nyelvi képzések, gazdasági témájú tájékoztató előadások, tréningek, szemináriumok, fórumok, szakmai napok szervezése. Tájékoztatás, tanácsadás: jogi-, adózási-, külkereskedelmi-, iparjogvédelmi-, pályázati témákban. Kiadványok: havonta megjelenő kamarai újság biztosítása, országos- és saját kiadású tájékoztató kiadványok rendelkezésre bocsátása. Országos hálózatú kamarai honlap működtetése.
Együttműködés más szervezetekkel: A SKIK működése során az országos kamarai hálózaton túl számos más intézménnyel együttműködve tevékenykedik a gazdaság fejlesztése érdekében. Ezek között szerepelnek országos hatáskörű intézmények (pl. minisztériumok, Vállalkozói Központ, Szabadalmi Hivatal, HITA), regionális- (pl. DDRIÜ, DDRFÜ) és megyei szervezetek (vállalkozói központok, VOSZ, KISOSZ) Szakképzési tevékenysége során a szakképzéssel foglalkozó szervezetekkel, iskolákkal, az innovációt ösztönző feladatok ellátásánál pedig kutatóbázisokkal, elsősorban a Kaposvári Egyetemmel tart kapcsolatot. A külföldi kapcsolatrendszer kiépítése elsősorban a szomszédos országok területi gazdasági kamaráival valósult meg. Több alkalommal került lebonyolításra nemzetközi üzletember találkozó a külföldi kamarákkal közös szervezésben. A távolabbi országokkal kialakítandó együttműködéseket támogató programokba elsősorban az országos kamarai hálózaton és a Magyar Kereskedelmi és
12
Iparkamara által létrehozott vegyes kamarákon, külföldi képviseleteken keresztül van lehetőség bekapcsolódni.
5
A SKIK SZEREPE AZ INNO-CROPFOOD PROJEKTBEN
A globalizált gazdaságban az erősödő verseny és a növekedési kényszer egyre nagyobb kihívást jelent a kis- és középvállalkozások számára.
A versenyképesség fenntartása folyamatos
fejlesztéseket és tőkebefektetést igényel, ami azonban csak korlátozottan áll a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenlegi pénzügyi válság miatt a hitelfelvétel feltételei is szigorodnak, miközben a vállalkozások körében fokozódik a piaci verseny a fogyasztókért, a kutatók között pedig az új megoldásokért. A kihívásra választ jelenthet a kutató szervezetek, a vállalkozások és a gazdasági önkormányzatok hálózatos együttműködése, esetleg klaszterbe tömörülése. Olyan szervezetek lehetnek érdekeltek klaszter létrehozásában, amelyek nem rendelkeznek nagy tőkével, vagy nem kívánnak nagy szervezetté válni, de mégis nagy mennyiséggel, megújuló termékekkel, különleges megoldásokkal a piacon szeretnének maradni. A Somogy megyei vállalkozások ilyen irányú fejlődésének elősegítése érdekében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ) partnerként bekapcsolódott a Kaposvári Egyetem Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Inno-CropFood „Szántóföldtől az asztalig” című projektjébe abból a célból, hogy egy közös kommunikációs platform jöhessen létre az agrárélelmiszeriparba érintett szervezetek szorosabb, hatékonyabb kapcsolatainak kialakítása és erősítése érdekében. A platform lehetőséget teremt a kutatóbázisok és a vállalkozások közötti párbeszéd létrehozására, ahol a SKIK és a DDRIÜ úgynevezett „hídképző” szerepet tölthet be, azaz kommunikációs csatornát biztosít a két említett csoport között. Erre azért van szükség, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyetemek munkatársai sokszor elszigetelten végzik a kutatási tevékenységüket anélkül, hogy ismernék a gazdaság valódi szükségleteit, igényeit. A vállalkozások pedig nem is tudják, hogy milyen új, megvalósításra váró ötlet „porosodik” az egyetemek falain belül, amely esetleg piacképes lehetne, és/vagy fellendíthetné a stagnáló keresletet. Különösen igaz ez a kis- és középvállalkozások esetében. A köztudottan alacsony tőkeellátottság miatt a gazdaság gerincét
13
képező KKV-k számára súlyos anyagi terhet jelent egy nagyobb jelentőségű innovációs beruházás megvalósítása, ugyanakkor új ötletek, eljárások segíthetnék a versenyképesség növelését illetve megtartását. A SKIK a regisztrált vállalkozásokból álló adatbázison és az önkéntes tagságon keresztül állandó kapcsolatot tart fenn a különböző cégekkel és egyéni vállalkozókkal, amely alkalmas arra, hogy a megfelelő információk eljussanak az érintettekhez, vagy akár célzottan is megtalálja az adott projekthez a megfelelő vállalkozói partnert. Az innováció erősítésében érdekelt intézményi- és külföldi kapcsolatain keresztül pedig szervezetten és hatékonyan tud közreműködni a régió élelmiszeriparának fejlesztése érdekében. A SKIK ösztönzi a vállalkozások közötti hálózatos együttműködések kialakítását, amelynek előmozdítása érdekében rendszeresen szervez különböző programokat. Meghatározó szerepet
vállalt a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer és Innovációs Klaszter megalakításában, amely 2011. áprilisában jött létre azzal a céllal, hogy a fogyasztók hazai, helyi termékek iránti keresletét felkeltése és finanszírozó projektek bevonásával elősegítse. Konkrét projektötletek kidolgozásával, projektgenerálással, közös beruházások előkészítésével, valamint nagy hozzáadott értékű, stratégiai jelentőségű élelmiszerek fejlesztésének lehetőségével, továbbá alacsonyabb áru, élelmiszerbiztonsági szempontból nem kifogásolható, márkázatlan termékek fejlesztésének lehetőségével erősítse a piaci megjelenést.
6
DEBRECENI SZAKMAI TANULMÁNYÚT
A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Inno-CropFood projektje keretében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara 2012. január 19-20-án két napos tanulmányutat szervezett Debrecenbe, ahol már több klaszter is sikeresen működik. A rendezvény célja az volt, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agro-élelmiszeripar területén tevékenykedő lehetséges partnerek megismerjék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit. Az Észak-Alföldi Régió fő tudásbázisa a Debreceni Egyetem, melyben az Orvostudományi és Agrártudományi karok az országban egyedülálló módon számos területen
14
közös K+F programot indítottak például a gyógyszerfejlesztések vagy a funkcionális élelmiszer termékek fejlesztése terén.
PROGRAM
2012. január 19. 10.45
Találkozó a Kaposvári Egyetem parkolójában az autóbusz indulási helyétől Cím:7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
11.00
Indulás Kaposvárról Utazás Debrecenbe
18.00
Érkezés a HUNGUEST Hotel Nagyerdő***-be Projekt megbeszélés
19.00
Vacsora
2012. január 20.
7.00 - 8.30
Reggeli
8.30
Utazás a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumához
9.00 – 11.00
A HÁLÓZATOS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK GYAKORLATI TAPASZTALATAI (Helyszín: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum) -
Köszöntő Dr. Jávor András oktatási rektorhelyettes, az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter elnöke Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára
-
Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter tevékenységének bemutatása Dr. Prokisch József klasztermenedzser
-
A hálózatépítés lehetőségei az egészségiparban Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem stratégiai rektorhelyettese, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter szakmai igazgatója
11.00 – 13.00
Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter E-boltjának megtekintése Látogatás a Nárcisz Birtokra - sajtüzem
15
13.00 – 14.00
Ebéd – Falusi vendéglátás a Birtok területén
14.00
Utazás Kaposvárra
6.1
Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter
A Debreceni Egyetem épületében szervezett szakmai programon Dr. Prokisch József klasztermenedzser bemutatta a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter működését, kutatási területeit és a funkcionális élelmiszerek fejlesztésében elért eredményeit a konkrét termékek bemutatásával, majd Dr. Szilvássy Zoltán, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter szakmai igazgatója a hálózatos együttműködések kialakításának tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
Az eredményesen működő klaszter jó példája a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter. A klaszter tudásalapú speciális innovációs rendszer, amely a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem tudásbázisára épül. Az egyetemek mellett a klaszter kulcsszereplői között található Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a vállalati szereplők között a Pick Szalámigyár Zrt, ill. számos - funkcionális élelmiszerek fejlesztésében, előállításában és gyártásában érdekelt kis- és középvállalat. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter célkitűzéseiben szervesen illeszkedik a Richter Gedeon Vegyészeti NYRt, ill. Debreceni Egyetem gyógyszeripari vállalatokkal, létrehozott - akkreditált gyógyszeripari klaszter programjához. A klaszter - hazai és nemzetközi partnereivel együtt - fontos szereplője lehet
16
nemcsak a magyar, de az Európai Unión belüli és azon kívüli "Food, Health and Wellness" ágazati kutatásoknak és fejlesztéseknek, érintve a funkcionális élelmiszer-kutatáshoz kapcsolódó műszerek modernizációját, valamint az egészséges élelmiszerek fejlesztését is. 6.1.1
A klaszterek kialakítása, felépítése
A klaszter kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények – egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek – földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze. A különböző hálózatos együttműködések vagy klaszterek legnagyobb előnye elsősorban abban áll, hogy a rugalmasság megtartása mellett a méretgazdaságosság kihasználásával nő a hatékonyság és a versenyképesség. Az együttműködési területek kihasználásával csökkennek a költségek, ráadásul a klaszterbe tömörült vállalkozások együtt nagyobb piaci erőt képviselnek, ezáltal jelentősen jobb alkupozícióba kerülhetnek. Ez utóbbira jó példa az ún. energia-beszerzési közösségek létrehozása, ahol a résztvevők csak együtt érhetnek el jelentős költségmegtakarítást. Klasztereken keresztül az adott vállalkozás a költségei csökkentése érdekében a következő előnyökhöz juthat: Hozzáférés egy jobb beszállítói hálózathoz Információáramlás a klaszter tagok között Komplementaritás – a klasztertagok által nyújtott szolgáltatások vagy termékek egymást kiegészíthetik, komplexebb megjelenést biztosítva Nagyobb megrendelések, pályázatok elnyerése Innováció A célok meghatározása szerint a klasztereket alapvetően a következő négy csoportba sorolhatjuk: Iparági klaszter, melynek fő célja az iparágak közötti szinergia ösztönzése az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek megerősítésével. Intézményre épülő klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató vagy szakmai szervezet áll a középpontban, amely a vállalkozók közötti együttműködést segíti
17
Hálózatra épülő klaszter: általában hosszabb távú együttműködés, a résztvevők köre főként az egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll, főleg KKV-k alkotják. Tudás-orientált klaszter: nyitott, az információk, a tudás és tapasztalatok cseréjét célzó együttműködés
A hálózatra épülő klaszterek szereplői
6.1.2
Funkcionális élelmiszerek
A funkcionális élelmiszerek jellemzője, hogy fogyasztásuk megfelelő étrend részeként hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. Ezt a kedvező hatást bizonyos összetevők (pl. vitaminok) hozzáadásával vagy új technológia bevezetésével érhetik el a gyártók. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter jelentős eredményeket tud felmutatni a funkcionális élelmiszerek kifejlesztése terén, melyeket a debreceni látogatás alkalmával megtekinthettek és meg is kóstolhattak a résztvevők az ún. I-boltban (Innovációs Bolt), ahol csak ezek az élelmiszerek kaphatók. A kínálat egyik érdekessége volt a perui lila kukorica, amely kimagasló antioxidáns tartalma miatt keltette fel a kutatók érdeklődését. A kukorica hazai környezetben 4 méter magasra nőtt, termést alig hozott, de kitartó nemesítés eredményeként megoldódott a termesztése a mi
18
éghajlati viszonyaink között. Kiváló gyógyhatását „Peru gyöngye” nevű teakeverékben és kenyérsütésre alkalmas lisztkeverékben hasznosítják. Szintén antioxidáns hatása miatt fontos mikroelem a szelén, azonban adagolása gondot okozhat, mert ásványi formában könnyű túladagolni, így akár mérgező is lehet. Ezt a problémát oldották meg a Debreceni Egyetem kutatói azzal, hogy probiotikus joghurt baktériumok segítségével olyan szelén formát hoztak létre, amely nem túladagolható és a felszívódása is kedvezőbb. A szelénnel dúsított joghurt nem csak finom, de egészséges is. Kevesen tudják, hogy a cukorrépa és a cukornád után a harmadik legmagasabb cukortartalmú növényünk a cirok.
Puffasztva,
ízesítve
remek
„rágcsálnivaló”,
ugyanakkor gluténmentes liszt előállítására is alkalmas. Sikertermék a lizines keksz is. A lizin nevű aminosav létfontosságú fehérjék szintéziséhez szükséges. Egy kekszgyártással foglalkozó céggel kipróbálták, hogy sütés közben mennyit veszít a hatóanyagából. A mérések szerint 80-90 százaléka benne marad. Így született a lizines keksz, mely kereskedelmi forgalomba került. Rendszeresen fogyasztható belőle napi egy darab a csontállomány megóvására.
6.2
Sajtkultúra Debrecenben
A résztvevők ezután ellátogattak a Nárcisz Birtokra, ahol a régi hagyományok elevenednek fel a mai kor szellemében. Az önellátó gazdálkodásra törekvő tulajdonos, Mircz Nárcisz bemutatta a sajtüzemét, amelyet a későbbiekben házi sörfőzővel és sütödével is bővíteni fog. Példaértékű összefogás a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhe, amelyet a házilag készült sajtok népszerűsítésére és értékesítésére hoztak létre a tagok. A tanulmányút tapasztalatai megerősítették a résztvevőkben azt az elgondolást, hogy együtt könnyebb, az összefogás számtalan olyan jelenleg még kiaknázatlan lehetőséget rejt, amely megoldást jelenthet a gazdasági környezet változásaira. Nemrégiben indult útnak egy kezdeményezés, melynek célja, hogy összefogja a kézműves sajtkészítőket és minőségi kritériumokat határozzon meg a sajtkészítés eljárásaiban. Így alakult
19
meg a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhe Egyesület, melynek tervei között a gomolyasajt hungarikummá nyilvánítása is szerepel. Mircz Nárcisz, az egyesület elnöke művi adalékanyagok nélkül, kizárólag a Hortobágyon legelésző kecskék és tehenek tejéből, az oltóanyag és a só adagolásával készíti sajtjait és egyéb tejtermékeit. A Nárcisz Birtok sajtjait csoportosíthatjuk keménység szerint: a sajtbemutatón szerepeltek lágy, félkemény és kemény sajtok. Érlelési idő szerint beszélhetünk friss, rövid- és hosszúérlelésű sajtokról. A sajtkészítő mester törekszik az egyedi sajtok kialakítására, melyek markáns karakterűek. Ilyen például a Hortobágyi gyógyfüves soklyukú sajt, melybe a pusztán található gyógynövények morzsolt szemcséi kerülnek, mint az orvosi zilíz, mezei zsurló, csalán, kamilla és csipkebogyó.
20
7
SZAKMAI TANULMÁNYÚT KAPRONCÁRA
A 2012. április 25-26-án szervezett kétnapos program keretében az Inno-CropFood partnerei, valamint a határ menti régióban érintett vállalkozások és szervezetek képviselői szakmai tanulmányúton vettek részt a horvátországi Kaproncán. PROGRAM 2012. április 25. 10.00: Indulás Kaposvárról (Kaposvári egyetem parkolója) 13.00 – 15.00: Céglátogatás: CARLSBERG CROATIA 15.00 – tól
: Szállás elfoglalása
17.00 – 18. 00: Projekt megbeszélés 19.00: Vacsora 2012. április 26. 9.00-10.30: SZAKMAI ELŐADÁSOK (Helyszín: Gazdasági Kamara, Kapronca) 9.00- 9.15: Köszöntő Kapronca megye gazdasága, élelmiszeripara Előadó: Mr. Julio Kuruc, a Podravska Bank elnöke 9.15 -9.25: Köszöntő Előadó: Varga József a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 9.25- 9.40: Az Inno-CropFood projekt rövid bemutatása Előadó: Németh Krisztina, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara titkára 9.40-10.00: Együttműködés a Krizsevci Mezőgazdasági Főiskola és a vállalkozások között Előadó: MA Kristina Svržnja és MA Silvia Jerčinović, Krizsevci Mezőgazdasági Főiskola 10.00-10.15: Együttműködés a kutatóintézetekkel a termékfejlesztés, innováció és technológia területén a Podravka Rt-nél Előadó: Ph.D. Ranilović Jasmin, a Podravka Rt minőségbiztosítási igazgatója 10.15-10.30: Kérdések-válaszok 11.30-13.30: Céglátogatás a PODRAVKA Rt-nél 14.00-15.00: Ebéd 15.00-
: Utazás Kaposvárra
21
A tanulmányút résztvevői tájékoztató előadást halottak Kapronca-Krizsevci megye gazdaságáról, s meglátogatták Kapronca két legjelentősebb ipari üzemét, a Podravka gyárat, valamint a Carlsberg Croatia sörgyárat. Mindkét gyár termékei messze túlmutatnak a környék szükségletein, Európa számos országba exportálnak.
7.1
Tájékoztató előadások
A tanulmányút második napján a Kapronca Megyei Gazdasági Kamara új épületében szervezett rendezvény keretében előadásokat hallhattak a résztvevők a megye élelmiszeriparáról, fejlesztési elképzeléseiről. Julio Kuruc, a Horvát Gazdasági Kamara Gazdasági Bizottságának tagja köszöntőjében elmondta, hogy a Horvát Gazdasági Kamara ez évben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, tehát nagy múltú szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek a gazdaság szervezését, összehangolását illetően. Kristina Svržnja a Krizsevci Mezőgazdasági Főiskola oktatója bemutatta az intézmény tevékenységét, elért eredményeit. A főiskola szoros együttműködést tart fenn a gazdasággal, a mezőgazdasági vállalkozások működését különböző szolgáltatásokkal segítik, mint például laboratóriumi vizsgálatok, minőség-ellenőrzés, agrokémiai és borászati szaktanácsadás, felmérések, kutatások elvégzése a diákok bevonásával. Ezen kívül különféle közös projektekben is részt vesznek, melynek eredményei tovább hasznosíthatók. Kiemelt cél, hogy a főiskola és a gazdaság szereplői között az innovációt ösztönző kapcsolatokat tovább erősítsék a térség fejlődésének elősegítése érdekében. Jasmina Ranilović, a Podravka Nyrt. minőségbiztosítási igazgatója a Magyarországon is közismert és népszerű „Vegeta“ gyártójának innovatív tevékenységét ismertette.
7.2
Carlsberg Sörgyár
A tanulmányút első napján a vállalkozókból és a projekt partner szervezetek munkatársaiból álló csoport látogatást tett a Carlsberg sörgyárba. A gyár sorozatos fejlesztése során egyesítette a hagyományos sörgyártást a legmodernebb technikával és a termékpalettát új ízvilággal bővítették. A gyártósorokat és a minőségbiztosítási rendszer elemeit teljesen automatizált ellenőrző rendszer folyamatosan felügyeli. Gyártmányaik között szerepel a Holstein, a Budweiser, a Guinnes, a Tuborg
22
és természetesen a Carlsberg sör. saját márkájuk a közkedvelt Pan sör. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyártmányfejlesztésre, az innovációra is. Gyártmányaik sorát színesíti a Somersby elnevezésű alma-cider, valamint a manapság keresett gyümölcsízesítésű Radler sörök. A sörivó „réme” az egyik legújabb innovációként megjelenő műanyag palackos sör, ám kétségtelen, hogy a pet palack törhetetlen és könnyű.
A látogatás során a csoport tagjai megkóstolhatták a legfinomabb söröket. Egy kis cégtörténet tőmondatokban: 1971-ben megalakult a Pannon sörgyár, a Podravka részeként 1972-ben a Tuborg brand-et dobják piacra Carlsberg Breweries 1994-ben részvényes a Pannon sörgyárban 1997-ben Horvátország egyik (addigi) legjelentősebb külföldi befektetéséről állapodnak meg, azért, hogy létre jöhessen az új sörgyár 1997-ben, az új Pannon sörgyár megkezdi működését - azóta is Európa egyik legmodernebb sörgyára 2002-ben a Podravka eladja részvényeit a Panonskoj sörgyárnak és a Carlsberg Breweriesnek 2004.márciusában a Panonska sörgyárból Carlsberg Croatia lesz 2007. Carlsberg South East Europe régió részévé válik 2008-tól felel a magyar és szlovén piac fejlődéséért
7.3
Podravka
A kaproncai székhellyel működő Podravka részvénytársaság több, mint 6700 munkavállalót foglalkoztat összesen tizenkét üzemében, amelyből kettő Horvátország határain kívül, Csehországban , illetve Lengyelországban található. A cég 18 országban rendelkezik képviselettel,
23
köztük Magyarországon is. Rendkívül széleskörű termékpalettájukban az ételízesítők mellett megtalálhatók a levesporok, bébiételek, üdítőitalok, lekvárok, konzervek, amelyek különböző márkanevek alatt kerülnek forgalomba. A cég sikerének titka elsődlegesen a folyamatos termékfejlesztésekben rejlik, ehhez számos hazai és külföldi intézménnyel, kutatóintézettel együttműködnek. A funkcionális élelmiszerek iránti igények növekedése itt is jól látható, ezért több kutatás is indult az egészségre pozitív hatású termékek fejlesztése irányában. Nagyon jó eredményeket értek el például különböző típusú bébiételek gyártása terén, amelyek kedvező hatását klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Érdekes fejlesztés az úgynevezett funkcionális ásványvíz, amely hozzáadott növényi kivonatokat, rostokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Az előadások után a résztvevők látogatást tettek a Podravka gyárban. A tanulmányút mind a projektpartnerek, mind a résztvevő vállalkozások képviselői számára sok hasznos ismerettel, tapasztalattal szolgált.
24
8
ÖSSZEFOGLALÁS
Az elmúlt két évtizedben a magyar gazdaság szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül. Az élelmiszer-feldolgozó ipar helyzete az ezredforduló után jelentősen romlott, visszaesett a termelés és a belföldi értékesítés, romlott a jövedelmezőség. A kedvezőtlen állapotok kialakulásához több tényező járult hozzá, mint a költségek, alapanyag- és üzemanyag árak növekedése, a kiskereskedelmi láncok árleszorító hatása, a hitelhez jutás nehézségei, a szükséges korszerűsítések elmaradása, a hazai alapanyag ellátottság alacsony szintje, horizontális és vertikális együttműködés hiányosságai, a fogyasztói tudatosság elmaradottsága. A Dél-Dunántúlon, hasonlóan az országos helyzethez, az uniós csatlakozás óta a közösségi szabályozási rendszer visszafogta az élelmiszer-termelést. A régió elsősorban a szántóföldi növénytermesztés, a sertéstenyésztés, szőlő- és bortermelés, cukorgyártás szempontjából kiemelkedő az országban. Mégis ezekben az ágazatokban is csökkent a termelés az elmúlt években, ugyanakkor az utóbbi időszakban jelentősen nőtt az import élelmiszerek aránya Magyarországon; amely mára a szakértői becslések szerint meghaladja a 30 százalékot. Az import jellemzően az ár tekintetében bizonyul jobbnak a hazai árunál, jól alkalmazkodva a magyar fogyasztók többségének árérzékenységéhez. Tapasztalati tény, hogy az élelmiszerlánc teljes vertikuma komoly problémákkal küzd, melyek a régióban is fellelhetőek. A válság negatív hatásai egyrészt a globális krízis által előidézett megszorítások következtében beálló reálkereset-csökkenés, amely a keresletet az olcsó termékek felé tereli, ahol nincs helye a nem versenyképes termékeknek. Az olcsó kategóriát sokszor a kereskedők saját márkás termékei vagy a diszkontláncok importtermékei uralják. Bár a kereskedelmi márkás termékek egy részét a magyar élelmiszer-feldolgozók állítják elő, ez a termékpaletta aligha jelent hosszú távú stratégiát a magyar élelmiszer-feldolgozó iparnak. A magyar élelmiszeripar egyik legnagyobb problémája a méretgazdaságosság hiányából fakad, mellyel nem képes megbirkózni a KKV a piaci versennyel. Mint az az előzőekben részletezett szakmai tanulmányutak tapasztalataként is megfogalmazható: a klaszter adta lehetőségek, a közös beszerzések, a közös K+F tevékenység, a közös beszállítók felkutatása, mind-mind a helyi vállalkozások versenyképességét hivatott fokozni
25
A klaszterek hazai elterjesztését különösen indokolja, hogy a duális szerkezetű magyar gazdaságban egyrészt megjelentek a korlátozott számú multinacionális cégek magas termelékenységű hazai leányvállalatai, másrészt velük szemben a nagyszámú, de alacsony hozzáadott értéket termelő kis- és középvállalkozások állnak. A kivánatos klaszterek számának növeléséhez az alábbiakra van szükség:
a. A minőség középpontba állítása A magyar élelmiszeripar a globális piaci hatások mellett az árversenyt sem méretei, sem hazai tőkelehetőségei miatt nem tudja megnyerni. Ráadásul a kereskedelmi láncok folyamatos árversenye elsősorban az élelmiszerek hasznosanyag-tartalmának folyamatos csökkentése, a pót és adalékanyagok növelése révén valósul meg. A negatív minőségspirál okozta versenyhátrány és a hatékonyságot javító beruházások elmaradása miatt a hazai vállalkozások élelmiszer termékei jelentős arányban szorultak ki az áruházláncok polcairól. Nemzeti hagyományaink, földrajzi és klimatikus lehetőségeink, szakmai felkészültségünk arra ösztönöz bennünket, hogy a „magyar élelmiszer=ellenőrzött, biztonságos és hagyományosan jó minőségű” szlogen hangsúlyozásával egy új, magasabb minőséget is megcélzó pályára állítsuk át a hazai vállalkozásokat. A kis- és közepes méretű vállalkozásoknak elsősorban a magas hozzáadott-értékű, egyedi piaci igényeket kielégítő, különleges minőségű, a regionális hagyományokra épülő termékek előállítására kell törekedni. A nagyobb vállalkozásoknak elsősorban a versenyképes, biztonságos, az egészséges táplálkozás elvárásainak is megfelelő kedvező áru tömegtermékeket kell gyártani a fenntartható fejlődés szabályainak betartásával.
b. Kutatás, fejlesztés és innováció A tapasztalatok szerint az élelmiszeriparban viszonylag kevés a klasszikus értelemben vett innováció – a fogyasztói elvárások rendkívül konzervatívak, az alapvetően újszerű megoldásokra, technológiákra óvatos bizalmatlansággal tekintenek. Ugyanakkor a fogyasztói felhasználást könnyítő, a jobb eltarthatóságot biztosító, a környezetkímélőbb csomagolást, felhasználást segítő megoldásokra igen nagy nyitottsággal reagálnak. Az ipar számára kiemelten fontosak az energiatakarékos, a hulladék-kibocsátást csökkentő, a hatékonyságot, gazdaságosságot növelő technológiák alkalmazása.
26
Az élelmiszeripari K+F tevékenység még az ipari átlagnál is alacsonyabb; a technológia transzfer alig működik, a vállalkozások saját K+F tevékenységet általában nem folytatnak, a kutató, fejlesztő helyek többsége elsorvadt. A KKV-k jelentős része nem fordít kellő figyelmet a fejlesztési és innovatív tevékenységre. Létre kell hozni az élelmiszeripari tudás és technológia transzfer szervezett intézményi formáit oly módon, hogy annak szolgáltatásait képesek legyenek a mikro- és kisvállalkozások is igénybe venni és megfizetni.
c. Helyi termelés kapcsolatainak fejlesztése Különösen a vidéki élelmiszeripari kis- és középvállalkozások számára fontos a helyi ellátásba való bekapcsolódásuk, az alternatív, rövid értékesítési csatornák megtalálása és a kiszolgálásukra való felkészülés. A vidékfejlesztés egyik legfontosabb feladata továbbá, a helyi közösségek megélhetésének és ellátásának biztosítása, az élelmiszerlánc lerövidítése, a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek megbecsülésének helyreállítása. Több lábon álló, a különféle tevékenységek szerves egymásra épülésén nyugvó, diverzifikált vidéki gazdaságot
kell
kialakítani.
A
helyi
gazdaságfejlesztésben
kulcsszerep
jut
a
helyi
önkormányzatoknak, amelyek a vállalkozókkal és a civil szervezetekkel együttműködésben erősíthetik eredményesen a helyi gazdaságot. A lehető legnagyobb mértékig törekednünk kell a tájegységek önálló termelésére, a helyi mezőgazdaság, feldolgozás, kereskedelem komplex fejlesztésére. Fontos, hogy fejlesszük a kisméretű, helyi üzleti és ipari tevékenységeket, minél inkább helyi energiaforrásokat használjunk, a pénz a lehető legtovább a helyi közösségen belül forogjon, a falusi közösségek legyenek szoros gazdasági, kulturális kapcsolatban a közeli városok közösségeivel. Fontos kormányzati lépésként az NGM kezdeményezésére a helyi piacok jogi szabályozásának egyszerűsítése már megtörtént.
d. A versenyképesség növelése tudástranszfer segítségével A versenyképesség növelésének minden eszközét és lehetőségét meg kell ragadni, többek között azon előnyök kihasználását is, amelyeket a gazdaság térbeli szerveződése tud nyújtani az abban résztvevők számára. Ennek egyik lehetséges formája a klaszteresedés. Ezt bizonyította a SKIK által
27
szervezett két tanulmányút is. A versenyképesség növelésének több követhető példájára is fény derült.
A klaszterek elterjesztése, a funkcionális élelmiszerek népszerűsítése és a termelők
összefogása, az innováció kiterjesztése együtt vezethet el a versenyképesség növekedéséhez. A közös tevékenységeket végző élelmiszeripari kis- és középvállalkozások klaszterbe tömörülése elősegíti a versenyképesség növekedését. A multinacionális cégekkel szembeni érdekérvényesítés erősítése, a fogyasztók hazai, helyi termékek iránti keresletének felkeltése és a tudatos vásárlási szokások előtérbe helyezése erősítheti ezt a folyamatot. A projekt célcsoportját tehát a régió élelmiszeripari vállalkozásai jelentik. A klaszter megalakulása után a projekten belüli tevékenységek között szerepel új klasztertagok felkutatása, invitálása, ahol is a vertikális és horizontális fejlesztési irányok is szerepelnek. A Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter általános célja a régióban az élelmiszeripar területén tevékenykedő vállalkozások, szervezetek, intézmények között az együttműködés felerősítése. Ennek érdekében a klaszter a helyi tudásbázisra építkezve, összehangolja a kereslet és a kínálat csatornáit és szélesíti a szolgáltatási palettát a térségben. Meghozott intézkedései révén a klasztertagok feladatuknak tekintik, hogy választ adjanak a térség gazdasági kihívásaira és növeljék annak versenyképességét a hazai és a nemzetközi környezetben. A fogyasztói magatartás trendeknek megfelelően a DDRÉIK kiemelt célja egyrészt a nagy hozzáadott értékű, ún. stratégiai jelentőségű élelmiszerek (funkcionális, ökológiai, hagyományos) fejlesztése, a fogyasztói igények szerinti termékek előállítása és annak fenntartható módon való kielégítése. A klaszter célja másodsorban a népesség mintegy 60-70%-a által igényelt élelmiszerbiztonsági szempontból nem kifogásolható, alacsonyabb áru, márkázatlan termékek (ún. cheap basic élelmiszerek) fejlesztése, és piaci bevezetése. Közös érdekük a közös fejlesztésű termékek lehetőségének és piaci eladhatóságának kidolgozása, közös pontok megtalálása a közös projektek kidolgozásához.
e. A regionális piaci pozíció erősítése A Dél-Dunántúlon működő hazai élelmiszeripari vállalkozások csak akkor lehetnek sikeresek, ha növelik versenyképességüket, együtt kihasználják az innováció adta lehetőségeket és mindennapi kapcsolatba lépnek a régió tudásbázisát jelentő Kaposvári Egyetemmel. A tudományos eredmények folyamatos felhasználása és a tudomány számára történő megrendelések dinamikája lehetővé teszi, hogy érvényesüljön a termékszempontú és a folyamatorientált megközelítés szinergiája.
28
A hálózatos együttműködés regionális szinten kiváltképp akkor lehet sikeres, ha átlépi a földrajzi határokat (országhatárokat) és a méretgazdaságosság szempontjait is figyelembe véve szervezik közös tevékenységüket az abban résztvevők. Például a horvát-magyar kapcsolatokban meghúzódó közös érdekek egyike, hogy a történelmi múlt és hasonló kultúra alapján a jövőbeni versenyképesség jegyében együtt fejlesszük a hálózatos együttműködéseket akár határon átnyúló klaszterek alakításával is. Amennyiben a fogyasztói piacok által vezérelt fejlesztés, amelynek része a piaci információgyűjtés, az ezen alapuló technológiai/termék/folyamat innováció, és a piacon is sikeres újítások arányának javítása, együtt hat az innováció feltétrendszerének javításával input és output oldalon, s megvalósul
a
vállalkozások
belső
érdekeltségrendszerének
feltérképezése,
kiaknázatlan
kompetenciák feltárása, akkor erősödik az innovációs folyamat, amely előfeltétele a regionális piaci pozíció jelentős javulásának.
29
