Szántóföldi kultúrák fejtrágyázásának aktuális kérdései
Bertáné Szabó Emese
Trágyaigény megosztása a tenyészidőszakban • Műtrágyázási módok: Alaptrágyázás Starter trágyázás Fejtrágyázás Lombtrágyázás
Kiegészítő trágyázás
Alaptrágyázás A vetést megelőző tápanyag-kijuttatás FoszforCélja: ellátottság • A számított P és K hatóanyag kijuttatása • A növény őszi N-igényét fedező N-hatóanyag kijuttatása
Káliumellátottság
Pentozán hatás • N-immobilizáció • A szármaradványok C:N aránya tág (50-100), a talajba keverve ideiglenes N-hiányt okoznak, amit őszi N-kijuttatással előzhetünk meg (5-10 kg/t melléktermés) • A szármaradványok lebontását elősegítő N a növény számára nem vész el, a tenyészidőszakban hozzáférhetővé válik
A számított N-igény megosztása
Indokolt?
A talaj nitrogén-körforgalma
Immobilizáció
Nitrit NO2-
Nitrifikáció
NH4-N fixálás
Ammónium-ion NH4+
Nitrát-ion NO3NO3-N lemosódás
Karbamid NH3-elillanása
N2
talaj szerves anyagai
aktív/labilis
Ásványosodás Aminizáció Amonifikáció
passzív/stabil
Őszi búza N-felvételi görbéje
A N-felvétel legalább 50%-a a bokrosodás alatt történik
Kukorica N-felvételi görbéje
A kukorica N-felvételi dinamikája (Iowa State University Extension) VC: koleoptil felnyílása; V: vegetatív fázis (kifejlett levelek száma; R: reproduktív fázis (R1-virágzás, bajusz megjelenése; R3-tejes érés; R5-dentesedés; R6-teljes érés)
Fejtrágyázás • Az állományban végzett N-trágyázás • Elsősorban talajtrágyák: szilárd (amm.-nitrát, MAS, karbamid) / folyékony (Nitrosol) • Az időjárástól függően a fejlett állományokban lehet lombtrágyázás is (kis koncentráció, pár kg hatóanyag)
Kukorica • Intenzív technológia • Tápelem-felvétel intenzitása – Talaj N-szolgáltatása
Lásztity et al. (1985)
Vetés előtti, teljes felületű kijuttatás • Nitrosol/szilárd műtrágya • Kijuttatás után bedolgozva
Teljes felületű/pozícionált 7,0 6,6 6,4
8,2
6,2
8,1
6,0
8,0
5,8 5,6 5,4 150 kg N/ha Nitrosol
Dány*
5,2
150 kg N/ha karbamid
150 kg N/ha Nitrosol - Fejtrágya
Szolnok*
7,9 7,8 7,7 7,6 7,5
5,0 Termés (t/ha)
Termés (t/ha)
Termés (t/ha)
Pázmánd* 6,8
150 kg N/ha Nitrosol
4,8 4,6
150 kg N/ha karbamid
150 kg N/ha Nitrosol - Fejtrágya
4,4 4,2 4,0 3,8 150 kg N/ha Nitrosol
150 kg N/ha karbamid
150 kg N/ha Nitrosol - Fejtrágya
*A Dow AgroSciences vizsgálati eredményei
Karbamid • A legkoncentráltabb szilárd N-trágya • Higroszkópos • Jól oldódó, ezért lombtrágyázásra is használható (a növényfajok koncentrációtűrése eltérő! 1-15%) • Kiszórás után azonnal be kell dolgozni • Meszes, laza talajokon nagyobb a veszteség • A vetés előtt egy-két héttel lehet kijuttatni
Karbamid csírázás-gátló hatása Biuret tartalom: a szemcsézett karbamid (talajtrágyák) 1-1,5% biuretet tartalmaz
Hódmezővásárhely
A karbamid átalakulása CO(NH2)2
CO2 + 2NH3
• Az átalakulás sebessége függ: hőmérséklet, talajnedvesség, levegőzöttség • Optimális körülmények között néhány nap (száraz és levegőtlen talajon vontatott) • Ureáz enzim (aerob mikroorganizmusok)
Pozícionált N-kijuttatás
10-15 cm 4-7 cm
Fejtrágyázás időzítése +
4-levél
6-levél
+
7-levél
8-levél
Egyszeri dózis növelése • • • •
Kijuttatási költség Taposás Megfelelő időzítés Kapacitás
Tápelemfelvételi dinamika • Termés • Minőség • Veszteségek csökkentése
Nitrát lemosódás • • • • •
kijuttatott N mennyisége csapadékviszonyok talajtulajdonságok kijuttatott N-vegyület hőmérséklet
N-hasznosulás A N trágyákkal kijuttatott hatóanyag hasznosulása (NUE): • Hazai vizsgálatok: 40-80% • Nemzetközi publikációk: 40-64%
Lassan ható N trágyák • Karbamid-aldehid kondenzátumok (Azospeed, FitoHorm Turbo Nitrogén) • Bevonatos műtrágyák (Agroblen, Agromaster) • Inhibitorok – Nitrifikációs inhibitorok • Nitrapyrin • Diciándiamid
A talaj nitrogén-körforgalma
Immobilizáció
Nitrit NO2-
Nitrifikáció
NH4-N fixálás
Ammónium-ion NH4+
Nitrát-ion NO3NO3-N lemosódás
Karbamid NH3-elillanása
N2
talaj szerves anyagai
aktív/labilis
Ásványosodás Aminizáció Amonifikáció
passzív/stabil
Kukorica – Tépe (2013)
Kukorica – Kenderes (2014)
Kukorica – Balatonszabadi (2014) 16000 14000 Termés (kg/ha)
12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 130 kg/ha N + N-Lock
80+50 kg/ha N
Megfelelés a Nitrát Direktívának • Nitrátérzékeny területek • Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (GAP) szabályai • Hazai szabályozás – 59/2008 (nitrát rendelet) Termőhelyi kategória I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok IV. laza és homoktalajok
gyenge 190 190 180 150
közepes N-ellátottságú talajon 170 160 160 130
jó 150 150 140 120
A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyag (kg/ha) kukorica esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva
Újdonságok a kukorica fejtrágyázási technológiájában Vetéskor pozícionált injektálás:
Kalászos fejtrágyázás
Termesztési tényezők szerepe a búzatermesztésben intenzív
extenzív Trágyázás 10%
Növényvédelem 5%
Évjárat 20%
Növényvédelem 15%
Évjárat 15%
Talaj 10% Talajművelés 20% Trágyázás 30%
Fajta 5%
Fajta 20% Talaj 40%
Talajművelés 10%
Ladonin, 1999. (In: Pepó P. és Sárvári M., 2011.)
Termés-műtrágyázás kapcsolata mészlepedékes csernozjom talajon nagy termőképességű búzafajták 9,0 8,0
termés (t/ha)
7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 0
30
60
90
N hatóanyag (kg/ha)
120
150
Az őszi búza nitrogén-igénye a tervezett termés és a talaj tápelem-ellátottságának függvényében Tervezett termés (t/ha) 5
6
7
8
9
10
190
208
Jó N-ellátottság (középkötött talajok Humusz%>3) 122
139
155
171
Közepes N-ellátottság (kötött talajok: 2,5-3% humusz, középkötött talajok: 2-2,5% humusz) 135
155
172
191
211
231
-
-
-
Gyenge N-ellátottság 149
170
189
Őszi búza N-ellátása • Őszi alap N: az összes N-igény 20-30%-a • Tél végén-tavasz elején (február-március) – A bokrosodás elősegítése, kalászonkénti kalászkaszám – Termés mennyisége • Szárbaindulás idején (április) – Nagy vegetatív tömeg kialakulása, kalászkák differenciálódása – Termés mennyisége, minősége • Kalászolás idején (május) – Minőség javítása – Nyersfehérje tartalom, ezen belül főként a sikér mennyisége
Tavasszal kijuttatandó fejtrágya mennyisége
Talajok ásványi N készlete 2015. február
Nitrogénigény megosztása – Ebes, 2015
Kijuttatástechnológiai kísérlet • Hígítás • Fúvóka típus
Fúvóka típusok
TTJ60- 11004 (50) 1,5-1,8 bar; 1,12 l/perc VC – durva cseppméret
TTI 11004 WP 1,5-1,8 bar UC – különösen durva cseppméret
I. Fejtrágyázást követően (03.11.) Perzselés
Kijutatott hatóanyag (kg/ha)
Felső levelek
Alsó levelek
Légbeszívásos
100
Nincs perzselés
Elhalt (20 %)
Ütközőlapos + légbeszívásos
100
Nincs perzselés
Elhalt (20 %)
Légbeszívásos
150
Felső 2 cm + sárga foltok (80%)
Elhalt (40 %)
Ütközőlapos + légbeszívásos
150
Felső 2 cm (70 %)
Elhalt (40 %)
Légbeszívásos
200
Felső 5 cm + sárga foltok (100%)
Elhalt ( 80 %)
Ütközőlapos + légbeszívásos
200
Felső 3 cm + sárga fotlok (100%)
Elhalt ( 70 %)
Fúvóka
I. Fejtrágyázást követően (04.17.) Fúvóka
Kijutatott hatóanyag Nitrosol (l/ha) (kg/ha)
Perzselés Helye
Gyakoriság (%)
Légbeszívásos
100
2:1
Levél felső 3 cm
20
Ütközőlapos + légbeszívásos
100
2:1
Levél felső 3 cm
20
Légbeszívásos
100
1:1
Levél felső 4-5 cm
40
Ütközőlapos + légbeszívásos
100
1:1
Levél felső 1-3 cm
30
Légbeszívásos
50
2:1
Nincs perzselés
Ütközőlapos + légbeszívásos
50
2:1
Levél felső 1-2 cm
10
Légbeszívásos
50
1:1
Levél felső 1-2 cm
5
Ütközőlapos + légbeszívásos
50
1:1
Nincs perzselés
Légbeszívásos
50
1:2
Levél felső 3 cm
10
Ütközőlapos + légbeszívásos
50
1:2
Levél felső 3 cm
5
Hígítás – Ebes, 2015
Minőség alakulása a N-trágyázás függvényében
Termés-minőség-műtrágyázás kapcsolata
nyersfehérje (%)
termés (t/ha)
prémium minőségű búzafajták termése és nyersfehérje tartalma (5 év átlagában) 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 0
30
60 90 N hatóanyag (kg/ha)
120
150
0
30
60 90 N hatóanyag (kg/ha)
120
150
15,0 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 12,0 11,5 11,0 10,5 10,0
Fehérje-tartalommal összefüggő paraméterek (5 év átlaga) nyersfehérje (%)
15,0 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 12,0 11,5 11,0 10,5 10,0 0
30
60 90 N hatóanyag (kg/ha)
150
75,0 szedimentációs érték (ml)
nedves sikér (%)
40,0
120
35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 0
30
60
90
N hatóanyag (kg/ha)
120
150
65,0 55,0 45,0 35,0 25,0 15,0 0
30 60 90 N hatóanyag (kg/ha)
120
150
Nitrifikációs inhibitor alkalmazása őszi vetésű növényekben
Terméseredmények – 2014 (betakarított parcella: 0,5 ha) 8,2 8 7,8 7,6 7,4 7,2 7 6,8 6,6 6,4 6,2 100 kg/ha N + N-lock
100 kg/ha N
50 kg/ha N + N-lock
50 kg/ha N
Hajdúszoboszló - őszi búza
Termés (t/ha)
Termés (t/ha)
Nádudvar - őszi árpa
9 8,8 8,6 8,4 8,2 8 7,8 7,6 7,4 7,2 100 kg/ha N + N-lock
100 kg/ha N
50 kg/ha N + N-lock
50 kg/ha N
Talajszelvény – Nádudvar (Március 26.*) 0
2
4
Összes ásványi N (mg/kg) 6 8 10 12
14
100 kg/ha N + N-Lock 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm 100 kg/ha N 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm 50 kg/ha N + N-Lock 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm 50 kg/ha N 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm
* Kijuttatás után 1 hónappal
Nitrát-N Ammónium-N
16
Talajszelvény – Hajdúszoboszló (Április 22.*) 0
2
4
Összes ásványi N (mg/kg) 6 8 10 12
14
100 kg/ha N + N-Lock 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm 100 kg/ha N 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm 50 kg/ha N + N-Lock 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm 50 kg/ha N 0-30 cm 30-60 cm 60-90 cm * Kijuttatás után 1 hónappal
Nitrát-N Ammónium-N
16
Az N-Lock hatása repcében a termésre 2015-ben egyszeri nagyadagú folyékony nitrogén kijuttatása esetén összehasonlítva osztott kezeléssel ugyanazon nitrogén szinten (150 kg/ha) 4 kísérlet átlaga* 4200 4147
4150
4100
kg/ha
4100 4050 4000 3962 3950 3900 3850
150 kg N UAN
150 kg N UAN+N-Lock 2,5 L
110+40 kg N UAN * Dow AgroSciences
