BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu ________________________________________________________
SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSA 2012.
Összeállította: Baranyai Magdolna bejegyzett adószakértı kamarai tag könyvvizsgáló
1
Tisztelt Partnereink! A 140. sz. Magyar Közlönyben kihirdetésre került 2011.11.29-én a 2011. évi CLVI. Törvény, mely az Egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szól. Az elfogadott törvénymódosítások általában 2012.01.01-tıl lépnek életbe, de van néhány olyan rendelkezés is, amelyet a 2011. évre is LEHET alkalmazni.
Számviteli törvény változása ( 2000. évi C. törvény) Emlékeztetı: 2011.01.01-tıl a társaságoknak kötelezı elszámolnia az év végi devizás tételek értékelésébıl származó különbözetet. Amennyiben ez összevontan árfolyamnyereség – a 97. Pénzügyi mőveletek bevételeként, amennyiben összevontan árfolyamveszteség – a 87. Pénzügyi mőveletek ráfordításaként fog megjelenni az eredménykimutatásban. Könyvvizsgálóként szeretném felhívni a figyelmet, hogy ennek megfelelıen 2011.01.01-tıl a számviteli politikát is módosítani kellett! I. 2012.01.01-tıl kötelezı, de a 2011-ben induló üzleti évre is alkalmazható: 1, Egyszerősített éves beszámolót készíthetnek a vállalatcsoport tagjai, ha megfelelnek az elıírt általános feltételeknek, feltéve, hogy nyilvántartásaik alapján így is biztosítani tudják az összevont éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. (Egyszerősített éves beszámolót készíthet a vállalkozás, ha két egymást követı üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három határértékbıl legalább kettınek megfelel: • A mérlegfıösszege nem haladja meg az 500 millió Ft-ot • Az éves nettó árbevétele nem lépi túl az 1 milliárd Ft-ot • Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma legfeljebb 50 fı) Ki nem készíthet továbbra sem egyszerősített beszámolót? - anyavállalat - nyilvánosan mőködı részvénytársaság - olyan cég, amelynek értékpapírjaival tızsdén kereskednek (vagy arra már engedélyt kértek) - külön jogszabály írja elı az éves beszámoló készítési kötelezettséget.
2
2, Sajátos egyszerősített éves beszámolót készíthetnek azok a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (BT-k, KKT-k), korlátlan mögöttes felelısséggel mőködı egyéni cég, ha két egymást követı üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három határérték közül bármely kettınek megfelel: • Mérlegfıösszege nem haladta meg a 65 millió Ft-ot • Éves nettó árbevétele nem lépte túl a 130 millió Ft-ot • Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma legfeljebb 10 fı volt. A sajátos egyszerősített éves beszámolót készítık egyetlen írásos dokumentumban is összefoglalhatják a szabályzataikat, illetve a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat. Ki nem készíthet sajátos egyszerősített éves beszámolót? - KFT-k - Részvénytársaságok - Bt, KKT – aki könyvvizsgálatra kötelezett Amennyiben a társaság ezt a beszámoló-készítési formát választotta – e formától nem térhet el mindaddig, amíg megfelel a választás feltételeinek! 3, Beszámoló közzétételének határideje is változott. Éves beszámolót, egyszerősített éves beszámolót, sajátos egyszerősített éves beszámolót az adott üzleti év mérleg fordulónapját követı ötödik hónap utolsó napjáig; Összevont (konszolidált) éves beszámolót a beszámoló mérleg fordulónapját követı hatodik hónap utolsó napjáig Ismételt közzététel esetén az ellenırzés befejezését követı harmadik hónap utolsó napjáig Elıtársasági idıszak esetén a vállalkozás cégjegyzékbe történı bejegyzésének, illetve a kérelem jogerıs elutasításának napját követı harmadik hónap utolsó napjáig A könyvvezetés pénznemének megváltoztatása esetén az új pénznemre való áttérés napját követı ötödik hónap utolsó napjáig kell nyilvánosságra hozni. 4, Energiahordozó anyagok felhasználása - Közüzemi számlák elszámolása Anyagköltségként könyvelhetı a közüzemi számlákban feltüntetett energiahordozó anyagok felhasználása, a szolgáltatási számlában szereplı díjak, korrekciós tényezık, például az áthárított vízterhelési díj, vagy a szénipari szerkezetátalakítási támogatás. Könyvvizsgálóként megjegyezném, aki 2011.01.01-tıl már pld. az egyéb ráfordítások közé sorolta ezeket a tételeket – a december hónapban is legyen 3
szíves ide könyvelje. Amennyiben egyéb megfontolások - helyi adó, innovációs járulék – miatt a társaság átkönyveli a 2011. évi ilyen jellegő díjakat - legyen szíves ezt a számviteli politikáját módosítsa és majd a kiegészítı mellékletben is térjen ki rá. Ha a fogyasztó és a szolgáltató közötti szerzıdés alapján jelennek ilyen tételek a számlában – az továbbra sem lehet anyagköltség. (igénybe vett szolgáltatás, vagy egyéb ráfordítás marad) Figyelem! A csatornadíj és a távhıszolgáltatási díj továbbra is csak igénybe vett szolgáltatásként könyvelhetı! Indoklás: A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan díjak, amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedı, a szolgáltató azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles – az energiahordozó árán felül – felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak. A törvény e tételek számviteli elszámolását jelentısen egyszerősíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó számlában kötelezıen felszámítandó többlet díjak a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen energiahordozó anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni.
5. Valutapénztárból fizetett beszerzés során a szolgáltatás, beszerzés értékeként a valuta könyv szerinti árfolyama is alkalmazható az ellenérték megállapításához. (eddig a bejövı számla teljesítési ideje szerinti árfolyam és a valutapénztárban kifizetéskori árfolyam miatt árfolyam-különbözet keletkezett) Aki él ezzel a lehetıséggel már a 2011. évre is – szintén érinti a számviteli politikát és a kiegészítı mellékletben történi bemutatást is. Figyelem! A devizás tételeket továbbra is a választott hitelintézeti árfolyamon, vagy MNB árfolyamon kell értékelni! 6. ÁFA tv. szerinti árfolyam alkalmazhatósága Ha az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a kapcsolódó követelés vagy kötelezettség forintértékének meghatározására alkalmazható az ÁFA törvény szerinti árfolyam is. Indoklás: A jelenleg hatályos számviteli és adózási elıírások eltérıen rendelkeznek a külföldi pénzértékben történı értékesítéssel összefüggı általános forgalmi adó forintra történı átszámítását érintıen. A gyakorlatban ez a kettıség adminisztrációs többlet feladatot jelent a vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A törvény ennek érdekében tartalmazza a számviteli törvény megfelelı módosítását és megengedi a számvitelben is alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot.
7. Üzleti, vagy cégérték Cégvásárlás esetén, ha az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó saját tıke értéke - a kettı közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tıke esetén a fizetett ellenérték. 4
Indoklás:Cégvásárlás esetén elıfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tıkéje (piaci értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelı kezelése érdekében a törvény elıírja, hogy negatív számított saját tıke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke – a fıszabálytól eltérıen – a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni.
8. Könyvvizsgálati záradék A törvény 3.§ (13) bekezdése törli a könyvvizsgálói záradék kötelezıen alkalmazandó szövegét a számviteli törvénybıl. A Magyar Könyvvizsgáló Kamara által megalkotott, kötelezıen alkalmazandó könyvvizsgálat standardok rendelkeznek a záradék elıírásairól. 9. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Itt kell kimutatni a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentıs bıvítésével, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minısülı – külsı vállalkozó által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket, amelyek a befejezést követıen a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak többek között a minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült költségek. Indoklás: A számviteli elszámolásban nehezen sorolhatók be a hatályos jogszabályi kategóriákba. Az eredményes kutatófúrások után létrehozott tárgyi eszközök bekerülési értékébe nem tartozhatnak ezek a költségek, hiszen ekkor az aktivált eszközérték jelentısen magasabb lenne annak piaci értékénél. A kutatási költségek nem tekinthetık kísérleti fejlesztés aktivált értékének sem, hiszen a kutatási tevékenység célja nem új anyagok, termékek létrehozása, hanem a föld mélyében lévı ásványkincsek (bizonytalan kimenetelő) felszínre hozása. Az ásványkincsek utáni kutatások elıkészítése (többek között a szeizmikus, vagy robbantásos vizsgálatok), a kutatófúrások elvégzése során felmerült költségeket azonban nem indokolt egyetlen üzleti évet terhelı költségeknek tekinteni, ezért azokat eszközként aktiválni kell, a költségeknek több év eredményében való megjelenítése érdekében. A megjelenítésre a törvény az alapítás-átszervezés aktivált értéke mérlegtételt írja elı. Ha az ásványkincs-kutatási tevékenység egy adott kutatási projekt tekintetében eredménytelen lesz (nem sikerül megtalálni az ásványkincset), vagy annak kitermelése nem gazdaságos, akkor a projekt lezárásáig kimutatott aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a nyilvántartásból.
10. Negatív üzleti cégérték A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések szerint – eltérıen az üzleti vagy cégértékre vonatkozó elıírásoktól – annak összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezık alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat
5
vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejőleg a kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós kép követelményének. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követı 5 év vagy ennél hosszabb idı alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben 5 évnél hosszabb idı alatt írja le a vállalkozó – a kiegészítı mellékletben indokolnia kell. 11. Terven felüli értékcsökkenés Ha az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke, tartósan és jelentısen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget) akkor terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. 12. Értékesítési árbevétel Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti - ÁFÁ-t nem tartalmazó – értékét. Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni azon értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások ellenértékét is, amelyekrıl jogszabályi elıírás szerint számlát nem kötelezı kiállítani. Ekkor a nyugta az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylata, amelyet a módosítás rögzít. Ehhez kapcsolódóan a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás fejében készpénzben kapott ellenérték mellett a pénzeszközök más formájában – például számlapénzben (bankkártyás fizetéssel), illetve elektronikus pénzben – kapott ellenérték is értékesítési árbevételként számolandó el a törvénymódosítás szerint. Ezt a szabályt kell követni olyan értékesítéseknél is, amelyeknél az eladónak jogszabályi elıírás szerint sem számlát, sem nyugtát nem kötelezı kiállítania (például a kezelıszemélyzet nélküli automatából történı értékesítések).
II. 2012.01.01-tıl hatályba lépı fıbb változások: Választható a naptári évtıl eltérı üzleti év: Ha a mőködés jellemzıi indokolják, a vállalkozó szabadon határozhatja meg az üzleti évének mérlegfordulónapját. (nem kell egybeesni a naptári évvel) Nem választhatnak eltérı üzleti évet a sajátos egyszerősített éves beszámolót készítık, az EVA hatálya alá tartozó vállalkozások, a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítóintézetek. Könyvvizsgálati kötelezettség A 2012-ben induló üzleti év esetében nem kötelezı a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozás • Éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió Ft-ot ÉS • Az általa átlagosan foglalkoztatottak száma nem volt több 50 fınél. 6
A könyvvizsgálat alóli mentesüléshez együttesen kell a feltételeknek fennállnia! Továbbra is kötelezı a könyvvizsgálat – a teljesség igénye nélkül – takarékszövetkezeteknél, a konszolidálásba bevont vállalkozásoknál, a külföldi székhelyő vállalkozás nem mentesíthetı magyarországi fióktelepénél, a tızsdei cégeknél stb. Készpénz napi záró-állomány korlát A vállalkozásoknál a készpénz napi záróállományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az elızı üzleti év összes bevételének 10 %-át. Ha a 10 % nem éri el az 500 eFt-ot, akkor a korlát 500 eFt. (eddig ez 2 % volt!) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a maximális napi készpénz-záróállományról, ennek megfelelıen 2012-ben a szabályzatot módosítani szükséges! Visszavásárolt saját részvény, üzletrész Visszavásárolt saját üzletrész, részvény bevonása esetén az azok névértékének megfelelı összeggel a jegyzett tıkét csökkenteni kell. A névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel az eredménytartalékot kell módosítani. (elıjelének megfelelıen) A saját tulajdoni részesedés bevonása után nem keletkezik így tárgyévi rendkívüli eredmény. Osztalékelıleg 2012-tıl a mérleg fordulónapját követı 6 hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethetı osztalékelıleg. (eddig közbensı mérleget kellett ekkor is készíteni a vállalkozásnak) Figyelem! Az osztalékelıleg – fizetési korlátot ebben az esetben is figyelni kell, csak nem a közbensı mérleg, hanem a lezárt idıszak beszámolóban szereplı adatok alapján. 6 hónapon túl továbbra is közbensı mérleg alapján van lehetıség osztalékelıleg fizetésére. (amennyiben a társaság könyvvizsgálatra kötelezett – a közbensı mérlegre is vonatkozik a kötelezettség!) Leltározási szabályok A leltárba kerülı adatok valódiságáról leltározással köteles meggyızıdni a vállalkozás. A törvény egyértelmővé teszi, hogy a vállalkozó – bármilyen nyilvántartást vezet év közben – köteles minden évben a leltárba bekerülı adatok valódiságát a fıkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adatai közötti egyeztetéssel ellenırizni. Az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a - csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél – egyeztetéssel kell elvégezni.
7
A leltározást minden üzleti évben végre kell hajtani, ha a vállalkozás nem vezet mennyiségi nyilvántartást. Ha vezet, akkor elegendı legalább három évente elvégezni a mennyiségi felvételt, de az egyeztetést ilyen esetben is évente kell végrehajtani. A különbözı idıpontokban beszerzett, elıállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkezı eszközöknél az átlagos beszerzési (elıállítási) ár, továbbá a FIFO módszerrel történı értékelés is alkalmazható.(tehát az ilyen jellemzıkkel rendelkezı saját termeléső készleteknél is) Bizonylatok kezelése, megırzése Ha a vállalkozás biztosítani tudja, hogy a bizonylatok kontírozása, könyvelésük idıpontja, igazolása elkülönített nyilvántartható – akkor nem kell az eredeti számlákon ezeket feltüntetni. ( pld. napló, mely tartalmazza a bizonylatok természetes azonosítóit) Az elektronikus formában kiállított bizonylatokat a 114/2007. (XII.29. GKMrendeletnek megfelelıen kell továbbra is megırizni. A módosítás a könyvelıszoftverek használatának kizárólagossá válása, és az elektronikus úton kibocsátott bizonylatok növekvı aránya miatt kialakult, a számlák kontírozásának módjával kapcsolatos értelmezési kérdésre ad választ. A módosítás szerint a számviteli törvény elıírásainak megfelel az a kontírozási megoldás, amelyben a számviteli bizonylathoz egyértelmő logikai hozzárendeléssel (valamilyen azonosító segítségével) kapcsolják hozzá a könyvviteli elszámolást, a bizonylat alapján könyvelt tételeket és azok idıpontját. A vállalkozó az üzleti évrıl készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, fıkönyvi kivonatot, továbbá a naplófıkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelı nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megırizni. K+F alapfogalmak változása A számviteli törvénybıl kikerül a K+F alapfogalmi meghatározása. A definíciók a 2004. évi CXXXIV. Törvényben kerülnek meghatározásra. Külföldön megfizetett adó Az eredménykimutatásban adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás elıtti eredményét terhelı adót (társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót), az egyszerősített vállalkozói adót.
8
III. 2014.01.01-tıl hatályba lépı fıbb változások: Könyvvizsgálati kötelezettség A 2014-ben induló üzleti év esetében nem kötelezı a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozás • Éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió Ft-ot ÉS • Az általa átlagosan foglalkoztatottak száma nem volt több 50 fınél. IFRS-minısítés Ha a vállalkozás IFRS, vagy nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze beszámolóját – akkor IFRS-regisztrálási szakterületen könyvviteli szolgáltatást végzık nyilvántartásába kell szerepelnie. E vállalkozások könyvvizsgálatát csak IFRS-minısítéső könyvvizsgáló végezheti. Könyvviteli szolgáltatási tevékenység engedélyezése A törvénymódosítás kiegészíti a könyvviteli szolgáltatási tevékenység engedélyezésének feltételeit annak érdekében, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzık tevékenységüket naprakész tudással kezdhessék meg. A kérelmezınek ezért a kérelem benyújtását megelızı 12 hónapban – kérelemben megjelölt szakterületen – az Szt-ben elıírt továbbképzési kötelezettséget kell majd teljesítenie. A továbbképzési kötelezettség elmulasztása esetén az engedély visszavonását és a nyilvántartásból való törlést követıen eddig a könyvviteli szolgáltatást végzı csak két év múlva kérelmezhette újra az engedély megadását és a nyilvántartásba való ismételt felvételét. A módosítás ezzel szemben lehetıvé teszi, hogy az engedély újbóli megadására és a nyilvántartásba való felvételre bármikor sor kerülhessen, azzal a feltétellel, hogy az új kérelem benyújtását megelızı 12 hónapban a kérelmezı teljesítette a szakterületre elıírt továbbképzési kötelezettséget. A módosítás átmeneti rendelkezése szerint csak a 2014. december 31-ét követıen benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni – a korábban könyvviteli szolgáltatási tevékenységre jogosító engedéllyel nem rendelkezık esetében – a kérelem benyújtását megelızı 12 hónapban teljesítendı továbbképzési kötelezettség elıírt feltételét. Erre azért van szükség, hogy a képesítés megszerzése utáni, a nyilvántartásba vételi feltételként elıírt gyakorlatukat már megkezdett személyek nyilvántartásba vétele a gyakorlati idejük kezdetén hatályos szabályok szerint történhessen meg.
9
