Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fo˝városi Szervezete
Számviteli törvény 2016. évi változásai
2015. július 4-i hatállyal lépett életbe a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény. Az ebben foglalt változásokat először a 2016. évben induló üzleti évről készült éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során kell alkalmazni. Ezért az eltérő üzleti éves vállalkozások is először azon üzleti évükről készülő beszámolójukban kötelesek alkalmazni a megváltozott szabályokat, mely üzleti évük 2016. évben kezdődik. A változások célja, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelvben meghatározott, a számviteli beszámolókra vonatkozó szabályok átültetésre kerüljenek a magyar számvitelbe, így számos, az IFRS-ből már ismert szabály került be a számviteli törvényünkbe. Ezen módosítások az éves pénzügyi kimutatások, számviteli beszámolók egész unióra kiterjedő összehasonlíthatóságát és a beszámolók megbízhatóságával kapcsolatos bizalom fokozott mértékű, következetes és konkrét adatközlés révén történő növelését segítik elő, valamint csökkentik a kisebb vállalkozások adminisztrációs terheit.
Értelmező rendelkezések, fogalmak változásai Tulajdoni részesedéssel kapcsolatos változások és azok hatása a mérlegre
A társult vállalkozás fogalma lényegében nem változott, de a velük kapcsolatos adatokat külön, a jelentős tulajdoni részesedési mérlegsorokon, kell megjeleníteni a beszámolóban. Társult vállalkozás az a konszolidálásba teljes körűen be nem vont vállalkozás, melyben egy anyavállalat vagy annak konszolidálásába bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel bír és mértékadó befolyást gyakorol. {3. § (2) 4.} Új fogalom a mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás, ilyennek minősül az a vállalkozás amely egy másik gazdasági társaságban legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetve rendelkezik. {3. § (2) 4a.} Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás fogalma egyszerűsödött. Ide tartoznak azok a vállalkozások, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel és amely nem minősül leány-, közös vezetésű vagy társult vállalkozásnak. {3. § (2) 5.} Kapcsolt vállalkozás körből kikerült a társult vállalkozás. A beszámolóban tehát kapcsolt vállalkozás adatai címen csak az anya-, leány- és közös vezetésű vállalkozások adatait kell szerepeltetni. Ez a változás nem érinti azokat az elszámolásokat, amelyek a társasági adó törvény szerinti kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal összefüggésben merülnek fel, mivel az adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalma nem változik. {3. § (2) 7.}
Jelentős tulajdoni részesedés új fogalom: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa, és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. {3. § (2) 9.} Ezen változások eredményeként az éves és a konszolidált beszámoló mérlegében új mérlegsorok jelennek meg, melyek megtalálhatóak a mérleg választható tagolását tartalmazó 1. számú melléklet A és B verziójában is: a) A befektetett pénzügyi eszközök között a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos mérlegsorok után, külön-külön soron kell szerepeltetni a „Tartós jelentős tulajdoni részesedés” értékét, valamint a „Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban” értékét. {27. § (3a) és (3b)} b) A forgóeszközökön belül, a követelések kiegészülnek a „Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” és a „Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” sorokkal.{29. § (3a)} c) Az értékpapírok fejezet kiegészül a „Jelentős tulajdoni részesedés” tétellel. {30. § (2a)}
Üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos változások és azok hatása a mérlegre
Üzleti vagy cégértéket, negatív üzleti vagy cégértéket 2016-tól a jelenlegi 4 jogcím helyett csak egy esetben lehet majd kimutatni: Üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb. Negatív üzleti vagy cégérték kimutatására pedig akkor kerülhet sor, ha a fenti különbözet negatív előjelű, azaz a fizetett ellenérték az alacsonyabb érték.{3. § (5) 1. és 2.} Abban az esetben ha fentiek szerint kimutatott üzleti vagy cégérték hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, a törvény új rendelkezése értelmében az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, tervszerinti értékcsökkenésként elszámolni. {52. § (4)} Amennyiben a hasznos élettartam megbízhatóan megbecsülhető, a becsült idő lesz az, amely alatt leírásra kerül ez az aktivált érték. A vállalkozás értékcsökkenés elszámolására vonatkozó döntését a számviteli politikájában rögzítenie kell. Az üzleti vagy cégértékre elszámolt terven felüli értékcsökkenés pedig akkor sem írható vissza, ha az elszámolásának okai már nem állnak fenn. {53. § (3)} Felső korlátot is kapott a negatív üzleti vagy cégérték címen kimutatott halasztott bevétel egyéb bevételkénti elszámolhatósága. A negatív üzleti vagy cégérték miatti halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Minden ide vonatkozó egyéb rendelkezés (pl. az 5 évnél hosszabb feloldási idő indoklása a kiegészítő mellékletben) változatlan marad. {45. § (4)} Tehát megszűnik az a lehetőség, hogy minősített többséget biztosító befolyás szerzése üzleti vagy cégérték állományba vételét eredményezheti. Ebből adódóan változik a tulajdoni részesedés bekerülési értékének meghatározása is, mely szerint annak minősül a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték, azaz a vételár.{49. § (3)} Átmeneti szabály vonatkozik azon vállalkozásokra, amelyek 2016. évi nyitó tételei között olyan üzleti, negatív üzleti vagy cégérték szerepel, amely tulajdoni részesedés szerzéséhez kapcsolódóan keletkezett – azaz a 2016. évi szabályok értelmében nem minősülne ilyen értéknek – nyitó tételek rendezéseként át kell vezetniük ezeket az értékeket a hozzájuk kapcsoló tulajdoni részesedések nyitó értékére. {177. § (46)} Ebből következően értelmét veszíti a végleges vagyonmérleg beolvadás során alkalmazandó, az üzleti vagy cégérték megszüntetésére vonatkozó előírás, ezért az törlésre került. {141. § (9)}
Származékos ügylettel kapcsolatos változások
Származékos ügylet definícióján belül a származékos ügyletnek nem minősülő ügylet definíciója kiegészült, mely szerint akkor sem minősül egy áru beszerzésére, értékesítésére vagy használatára irányuló határidős vagy opciós ügylet származékos ügyletnek, ha az ügylet tárgya csak várhatóan kerül leszállításra az ügylet zárásakor. {3. § (9) 11.}
Új fogalom a törvényben
Bekerült a törvénybe a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalma. A számviteli törvény A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalmat veszi át, mely szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály (például a hitelintézeti, a biztosítási és a befektetési vállalkozásokról szóló törvény) közérdeklődésre számot tartónak minősít. Ilyenek jelenleg : –– az Nyrt. formában működő hitelintézet, biztosító és befektetési vállalkozás; –– a tárgyévet megelőző évben 500 millió forintot meghaladó mérlegfőösszegű hitelintézet és befektetési vállalkozás, illetve a 1,5 milliárd forintot elérő bruttó díjbevételű biztosító; –– szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.{3. § (15)}
Ezekre a vállalkozásokra a közérdek és az átlátható működés okán részletesebb közzétételi szabályok vonatkoznak, nem élhetnek a számviteli törvény különböző egyszerűsítési lehetőségeivel és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóira is az általánostól szigorúbb előírások vonatkoznak. Természetesen, az értelmező rendelkezésekben, fogalmakban bekövetkezett változások átvezetésre kerültek a törvény azon pontjaiban is, amelyek ezen rendelkezésekre hivatkoznak.
Változások a beszámolásban és könyvvezetésben
Növekednek az egyszerűsített éves beszámoló készítés választásához szükséges mutatóértékek, így a vállalkozások szélesebb rétege kerül be az egyszerűsített éves beszámolót készíthető gazdálkodók körébe. Az új értékhatárok: a) a mérlegfőösszeg 1200 millió forint, b) az éves nettó árbevétel 2400 millió forint, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő. {9. § (2)} Az egyszerűsített éves beszámolót az értékhatárok betartása esetén sem választhatók köre kiegészül a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókkal. {9. § (3)} A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez szükséges értékhatárok nem változtak, viszont bővül azoknak a köre, akik nem választhatják ezt a beszámoló típust. Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót: a) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti befektetési vállalkozás, és a 15. pontja szerinti pénzügyi holdingvállalkozás.{9. § (6a)} 2016-tól új mutató érték alapján kell dönteni a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségről is.
Az új értékek: a) a mérlegfőösszeg 6000 millió forint, b) az éves nettó árbevétel 12 000 millió forint, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 250 fő. {117. § (1)} Az anya vállalat nem köteles bevonni a konszolidációba a leányvállalatát, ha lényeges és tartós egyéb körülmények huzamosan akadályozzák a meghatározó befolyásának gyakorlásában. {119. § (1) c)} A megszűnő rendkívüli eredmény kategória miatt a szokásostól eltérő gazdasági események eredmény hatásáról a kiegészítő mellékletben kell beszámolni, ezért a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások számviteli politikájában 2016-tól rögzíteniük kell arra vonatkozó döntésüket is, hogy a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából mit tekint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. {14. § (4)}
A mérleg tagolását, tételeinek tartalmát érintő változások
A korábban már említett, a tulajdoni részesedésekkel kapcsolatos fogalmi változások, új kategóriák bevezetése miatt a befektetett pénzügyi eszközök, követelések, kötelezettségek és értékpapírok csoportjába tartozó mérlegsorok bővülésén túl, egyéb változások is megjelennek a mérlegben. Megszűnik a rendkívüli eredmény kategória, ezért a korábban ide tartozó gazdasági események eredményt érintő tételei átkerülnek az egyéb bevétel – ráfordítás, valamint a pénzügyi műveletek bevételei – ráfordításai kategóriákba az eredménykimutatásban. Az eddig a rendkívüli eredményben elszámolt gazdasági események között vannak olyanok amelyekhez időbeli elhatárolási kötelezettség vagy lehetőség kapcsolódik. Ez az elhatárolási kötelezettség, lehetőség azt követően is megmarad, hogy ezeket a tételeket az egyéb vagy pénzügyi műveletek eredményében kell megjeleníteni. Ezért az aktív és passzív időbeli elhatárolások tételei között az új eredménykategóriáknak megfelelően kerültek felsorolásra ezek a tételek. {33. § (1), (6), 45. § (1)}
Osztalék elszámolásának változása és hatása a mérlegre, eredménykimutatásra
Eddig az osztalék elszámolása annak az évnek a beszámolójában történt meg, amely év eredményének felosztásáról döntöttek a tagok és ezen döntéssel egyidejűleg határoztak arról is, hogy igénybe vesznek-e eredménytartalékot osztalék fizetésre. Ezért a megállapított, jóváhagyott osztalék csak ezen év eredménykimutatásában jelent meg. Az új szabály értelmében a jóváhagyott osztalékot azon üzleti év beszámolójában kell elszámolni, amely évben az osztalék fizetésre vonatkozó döntést meghozták a tulajdonosok. Emiatt értelmét veszíti a korábbi mérlegszerinti eredmény kategória, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni. Az eredménykimutatásban nem fognak megjelenni a fizetendő osztalékra vonatkozó tételek.{70. § (1)} A tulajdonos fizetendő osztalékot a beszámoló elfogadását követően, de a beszámoló közzétételét megelőzően hagyhat jóvá. Így az osztalék jóváhagyásakor már rendelkezésre áll az előző üzleti évi adózott eredmény összege is. Az új szabályok szerint az osztalék fizetésre igénybe vehető összeg az előző üzleti év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék összege. Ez az összeg azonban csak akkor, illetve olyan mértékben fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés (jóváhagyás) után sem csökken a jegyzett tőke ös�szege alá. {39. §(3)} Annak érdekében, hogy a korábbi szabályokhoz mérten ne sérüljön a kifizethető osztalék mértéke, az eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásakor növelő tételként kell figyelembe venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben az előző üzleti
évi mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét is. {39. § (3a)} A jóváhagyott, fizetendő osztalékot a tárgyévben, az osztalék fizetési döntés dátumával, az eredménytartalék csökkenéseként és a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség növekedéseként kell elszámolni.
Ezek a szabályok vonatkoznak a részesedésként, kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, valamint a bizalmi vagyonkezelés esetén fizethető hozam {40/A § (7)} összegének meghatározására is. Az osztalékfizetési korlátra vonatkozó szabályok módosulása az ugyanezen szabályokat alkalmazó más gazdasági eseményekre vonatkozó előírásokat is érintik, mint –– az osztalékelőlegre, –– a saját részvény, saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlására, –– a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésre vonatkozó számviteli előírásokat. {39. § (4), (5), 40. § (1)}
A mérlegszerinti eredmény kategória megszűnése miatt, a saját tőke a jegyzett de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőkéből, tőketartalékból, eredménytartalékból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból és a tárgyévi adózott eredményből tevődik össze. {35. § (2)} Értelemszerűen, a törvény teljes szövegében a mérlegszerinti eredmény kifejezés adózott eredményre módosul.
Egyértelműsíti a törvény, hogy a jegyzett tőkén felüli vagyon számításánál a saját tőkét csökkentő tételként a pozitív értékelési tartalékot kell csak figyelembe venni. {35. § (7)}
Az eredménykimutatás tartalmát, tagolását érintő változások
2016. évtől az eddigi négy séma helyett csak két eredménykimutatás séma közül választhat a vállalkozás. Gyakorlatilag mind az összköltség, mind pedig forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetében csak a korábbi „A” típusú séma marad meg. {2., 3. sz. mellékletek}
A jogharmonizációs törekvések céljából törlik a rendkívüli eredmény tételeit tartalmazó teljes 86. §-t. Ezzel összhangban az eredménykimutatás sémából is törlésre kerülnek a rendkívüli tételek és a szokásos vállalkozási eredmény kategória. {2. és 5. sz. mellékletek} A korábbi rendkívüli tételek az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás valamint a pénzügyi műveletek eredményét tartalmazó tételek közé kerülnek átsorolásra. A részesedésekhez, értékpapírokhoz, átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz kapcsolódó, korábban rendkívüli eredményben tartozó tételeket bruttó helyett nettó módon kell megjeleníteni mind az egyéb, mind pedig a pénzügyi műveletek eredményében. {84–85. §} Egyéb bevételként kell elszámolni a jövőben: {77. § (3) k–o)} –– a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és apport értékének a különbségét, ha az apport érték a nagyobb; –– a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik; –– a visszafizetési kötelezettség nélkül, nem meghatározott célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; –– térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve más jogszabály szerinti - értékét; –– halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget.
Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: {77. § (4)} –– az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb a hozzá kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig; –– fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; –– a térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci - illetve más jogszabály szerinti - értékét; –– a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, –– ezen jogcímek alapján elszámolt halasztott bevételek feloldott összegét. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: {81. § (2) k–p)} –– a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és apport értékének a különbségét, ha az apport érték a kisebb; –– behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét; –– a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál; –– a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét; –– a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét; –– a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni {81. § (6)} a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. A pénzügyi művelet eredményében kell elszámolni azokat a korábban rendkívüli tételeket, melyek részesedésekhez, átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak. Külön soron kell bemutatni a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekkel, illetve az értékpapírokkal, adott kölcsönökkel kapcsolatos ügyletek eredményét.{84. § (2), (2a), 85. § (1), (1a)} A pénzügyi műveletek bevételein/ráfordításai belül részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy részesedésekből származó ráfordításként, árfolyam veszteségként, kell bemutatni a befektetett eszközök közé sorolt részesedéshez kapcsolódó tételeket. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy ráfordításként és árfolyamveszteségként kell bemutatni azokat a tételeket, amelyek befektetett eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak. A forgóeszközök között kimutatott eszközök hasonló ügyleteiből származó eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételi/ráfordításai között kell szerepeltetni.{84. § (3), (3a), (7), 84. § (8), 85. § (3)} Például: a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés apportálását a részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség/ráfordítás, árfolyamveszteség között kell kimutatni, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír apportja a befektetett pénzügyi eszközökből
származó bevétel, árfolyamnyereség/ráfordítás árfolyamveszteség tételekbe tartozó gazdasági esemény, míg a forgóeszközök kimutatott értékpapír apportját a pénzügyi művelet egyéb bevétel/ráfordítása között kell bemutatni. Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: –– az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedésnek vagy értékpapírnak minősülő eszközhöz kapcsolódik, –– a térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, forgóeszközök között kimutatott részesedésnek vagy értékpapírnak minősülő eszközök piaci értékét, –– a tartozásátvállalás során az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedésnek vagy értékpapírnak minősülő eszközhöz kapcsolódik, –– ezen jogcímek alapján elszámolt halasztott bevételek feloldott összegét. {84. § (8)} Abban az esetben ha ezek a gazdasági események a befektetett eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak, a részesedésekből származó bevétel/ráfordítás sorokon kell az ügylet egyenlegét megjeleníteni, míg a befektetett eszközök között kimutatott értékpapírokkal, kölcsönökkel kapcsolatos ilyen gazdasági események eredménye a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel/ráfordítás tételekben jelenítendők meg. Az eredménykimutatás ide vonatkozó sorai ezen változásoknak megfelelően kerültek átalakításra.
Áttérés az új mérleg és eredmény sémákra
A 2016. évben induló üzleti évről készülő beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában az előző üzleti év adatait is az új struktúrának és tartalomnak megfelelően kell feltüntetni. {177. § (45)} Ez azt jelenti, hogy a 2015. évi mérleg és eredmény adatokat át kell forgatni a 2016-tól érvényes szabályoknak megfelelően. Ez például úgy oldható meg, hogy a 2016. üzleti év nyitó mérlegadatait nyitó rendező tételként az üzleti év 1. napjával az új szabályoknak megfelelően átkönyvelik a vállalkozások. Az eredménykimutatás előző évi adatait csak analitikusan (pl. egy excel táblázatban) lehet átforgatni, lévén az eredményszámláknak nincsen nyitó értéke.
A kiegészítő mellékletet érintő változások
Az új számviteli irányelveknek megfelelően kiegészítésre kerülnek a kiegészítő mellékletre vonatkozó előírások. Az éves beszámoló és a konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletében az eddigieken túl a következő információkat is meg kell jeleníteni. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: –– a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét.{88. § (4a)}, –– az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot {88. § (7)}, –– a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök esetén, ha azok könyvszerinti értéke jelentősen meghaladja a valós értéküket, az értékvesztés elszámolásának mellőzésére vonatkozó indokláson belül be kell mutatni azon bizonyítékot is, mely igazolja azt a feltételezést, hogy legalább az eszköz könyvszerinti értéke meg fog térülni {90. §(4) b)},
––
a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók bérjárulékait állománycsoportonként megbontva {91. § a)}, –– azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek (ezek a korábban rendkívüli eredményben elszámolt tételek) {91. § d)}, –– részvénytársaságnál az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat {91. § b)}, –– összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak {91. § e)}, –– értékpapír típusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit {92. § (3) c)}, –– jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit{93. § (5a)}, –– egyéb bevételek és a pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket {93. § (6)}, A kiegészítő mellékletben bemutatásra kerülő információk sorrendjére vonatkozóan eddig nem volt megkötés a törvényben. 2016-tól azonban ezeket az adatokat, információkat, magyarázatokat olyan sorrendben kell feltüntetni, amilyen sorrendben azok a mérlegben és az eredménykimutatásban megjelennek. {88. § (10)} Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletét érintő változások Az eddigi nem kötelező adattartalom meghatározása helyett tételesen előírja a törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében megjelenítendő információkat. {96. § (4)} Az eredménykimutatás arab számmal jelölt tételeinek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni ha jelentős összegűek. {96. § (3a)} Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás él a piaci értékelés lehetőségével, akkor az érintett eszközök leltárának tartalmazni kell a bekerülési érték alapján számított könyvszerinti nettó és piaci értéket, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az értékhelyesbítés alakulását. {96. § (4a)}
Üzleti jelentést érintő változások
Az üzleti jelentésben a telephelyek mellett ki kell térni a fióktelepek bemutatására is.
A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés
Új kötelezettségként jelenik meg a számviteli törvényben a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés (CBCR-jelentés). {134/A §, 134/B §, 134/C §} Ezen jelentés készítési kötelezettség a nyersanyag-kitermelő iparágban vagy természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozásokra terjed ki. De ezek a vállalkozások is csak akkor kötelesek elkészíteni ezt a jelentést, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket: –– mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot, –– az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, –– az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 205 főt.
Határértékektől függetlenül, a nevezett iparágakban tevékenykedő vállalkozás köteles ilyen jelentést készíteni, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak is minősül. Mentesül a jelentési kötelezettség alól a vállalkozó, ha az általa a kormányok részére fizetett összegek szerepelnek az anyavállalat által összeállított, összevont CBRC-jelentésben és az anyavállalat az EU valamely tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik. A CBRC-jelentés tartalma: –– a vállalkozás által a tevékenységéhez kapcsolódóan az egyes kormányoknak fizetett összegek összesen, –– az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonkénti teljes összege, –– a konkrét projekthez rendelt fizetett összegek esetén a 2013/34/EU irányelvben meghatározott típusonként fizetett teljes összeg minden egyes projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetett összegek összesen. Az anyavállalatnak minősülő vállalkozás összevont CBRC –jelentést is köteles készíteni, ha az egyedi beszámolójának adatai alapján is kötelezett. Az összevont jelentés készítés alóli mentesülés lehetőségeit a törvény tételesen felsorolja. Ezeket a jelentéseket a beszámolóval együtt, a beszámoló leltébe helyezésére és közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell letétbe helyezni és közzétenni.
A könyvvizsgálói jelentés és záradék változásai A könyvvizsgálói jelentés kötelező tartalmi elemei a következőkkel bővültek. A jelentésnek tartalmaznia kell: –– a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű; {156. § (5) i)} –– a könyvvizsgáló véleményét a tőzsdei kibocsátók üzleti jelentésében szereplő vállalatirányítási nyilatkozatról, különösen a belső ellenőrzés és kockázatkezelés beszámolót alátámasztó rendszereiről, illetve a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy rendelkezésre bocsátották-e a jelentős részesedéssel rendelkező befektetők, és a különleges irányítási jogokat birtokló tulajdonosok adatait, valamint a szavazati jogok bármely korlátozásával, a vezető tisztségviselők kinevezésével és elmozdításával, hatáskörével kapcsolatos információkat. {156. § (5) j)}
A változások értelmezésével, a 2015. üzleti évi adatok átforgatásával kapcsolatban még természetesen fognak nyitott kérdések felmerülni, mivel a törvény nem ad minden, a gyakorlatban előforduló kérdésre egyértelmű választ. Ezeknek az értelmezésére később kerül sor.
MKVK Budapest Fővárosi Szervezete
1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I. em. 3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.: 22. Tel.: 484-0838, 484-0839; Fax: 266-1213 E-mail:
[email protected]
