SZÁMVITELI HÍREK Számviteli kisokos (egyesületi tájékoztató) Lezárva február 15-ével. Összeállította: Botka Erika főtitkár

1

SZÁMVITELI HÍREK ”Számviteli kisokos” (egyesületi tájékoztató)

Lezárva 2012. február 15-ével.

Összeállította: Botka Erika főtitkár

Tartalma: 1) Devizás tételek 2011. mérlegfordulónapi átértékelése 2) Devizakötelezettség árfolyamveszteségének időbeli elhatárolása (példa) 3) Eva adóalanyiságról társasági adó hatálya alá való visszatérés

2012. február

2

1) Devizás tételek 2011. mérlegfordulónapi átértékelése A számviteli törvény 2011. évi hatályos 60. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a 2011-es üzleti év mérlegfordulónapján kötelező a devizás ügyletek és a devizaalapú forintos ügyletek mérlegfordulónapi átértékelése, függetlenül attól, hogy mi lesz az átértékelés eredménye (nyereség vagy veszteség), és függetlenül attól, hogy mennyi az átértékelés összege. Sok vállalkozás ezeket az ügyleteket eddig nem értékelte (mert a számviteli politikájában meghatározott jelentős mértéket nem haladta meg), ezért célszerű az év végi értékelés szabályairól részletesen szólni. A törvény a devizaeszközök és a devizakötelezettségek év végi átértékelését írja elő. Mi minősül annak? Devizaeszközök: pénzeszközök (valuta, devizabetét), külföldi pénznemben fennálló követelések, külföldi pénznemre szóló részesedések és értékpapírok, külföldi pénznemben adott előlegek, külföldi pénznemben meghatározott aktív időbeli elhatárolások. Devizakötelezettségek: külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírok, külföldi pénznemben kapott előlegek, külföldi pénznemben meghatározott passzív időbeli elhatárolások. A saját tőke elemi között nem lehetnek devizás tételek. A gyakorlatban legtöbbször a pótbefizetésnél – amit a lekötött tartalékban kell kimutatni – merül fel kérdésként, hogy azt át kell-e értékelni. A tulajdonosok a taggyűlési (közgyűlési) határozatokban sok esetben euróban, dollárban stb. határozzák meg a fizetendő pótbefizetés összegét. Ha a vállalkozás jegyzett tőkéje Ft-ban meghatározott, akkor a pótbefizetésről szóló tulajdonosi határozat is csak Ft-ban határozhatja meg a pótbefizetés összegét (ezért ebben az esetben nem lehet a lekötött tartalék devizás tétel). Természetesen a tulajdonos nem minden esetben rendelkezik Ft-tal, ezért a pótbefizetést devizában teljesíti. Ebben az esetben a tulajdonosoknak a pótbefizetés elrendelésekor határozni kell az árfolyam tekintetében. Így, ha a tulajdonos Ftban határozhatja meg a pótbefizetés összegét, akkor a lekötött tartalék Ft-os tételnek minősül a mérlegben akkor is, ha a tulajdonos devizában utalta azt át. A számviteli törvény előírása szerint, amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy belföldi vállalkozások közötti szerződéses ügyleteknél az ellenértéket devizalapon határozzák meg, akkor az ebből adódó devizaalapú követeléseket és kötelezettségeket is devizás eszköznek és kötelezettségnek kell tekinteni [számviteli törvény 60. §-ának (7) bekezdése]. A gyakorlatban devizaalapú forintos ügyletek a hitel- és kölcsön szerződéseknél, pénzügyi lízingnél, adásvételi és szolgáltatási szerződéseknél fordulnak elő. A devizaalapú forintos követelésekből és kötelezettségekből csak azt kell a mérlegfordulónapon átértékelni, amelyeknél a könyvekben szereplő Ft értéktől eltérő Ft értéket kell fizetni. Ha például a bérleti díj összegét euróalapon forintban határozzák meg, akkor az ebből adódó követelést és kötelezettséget nem kell év végén átértékelni. [Pl. a bérleti szerződés szerint december hóra 10.000 eurónak megfelelő bérleti díjat kell fizetni és a szerződés szerinti árfolyam 290Ft/euró, akkor a bérbeadó decemberben 2.900.000Ft-os bérleti díjról állít ki számlát a bérbevevőnek. Így mérlegfordulónapon mind a két vállalkozásnál követelésként és kötelezettségként 2.900.000Ft van a könyvekben. Mivel a szerződés szerint ezt a 2.900.000Ft-ot kell kifizetni, ezt a követelést és kötelezettséget nem kell év végén átértékelni (a követelés-kötelezettség könyv szerinti értéke megegyezik a fizetendő összeggel). A vállalkozások könyveiben jellemzően

3

hitel-, kölcsönnyújtásból, valamint pénzügyi lízingből adódó devizalapú forintos követelések és kötelezettségek azok, amelyeket év végén át kell értékelni (ezeknél nem a könyv szerinti értéket kell fizetni, hanem ettől eltérő összeget). Ezeket a tartozásokat a mérlegfordulónapon fennálló devizaösszeg alapján kell átértékelni. Ha ez nem számolható ki a szerződés alapján (mert pl. a lízingszerződés nem tartalmazza az árfolyamot vagy a devizaösszeget), akkor folyószámla egyeztetővel kell lekérni a mérlegfordulónapi tőketartozás devizaösszegét. A gyakorlatban sokszor felmerül kérdésként, hogy milyen részesedés, értékpapír minősül devizás eszköznek? Részesedés (üzletrész, részvény, vagyoni betét) akkor minősül devizás eszköznek, ha a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéje devizában meghatározott. Ezért a részesedés minősítését nem befolyásolja, hogy a részesedés vételárát milyen pénznemben állapították meg. Így például, ha egy vállalkozás euróért vásárolt tulajdoni részesedést egy magyar rt-ben, amelynek a jegyzett tőkéje Ft-ban meghatározott, akkor ez a részesedés Ft-os részesedésnek minősül. (Természetesen a részvényvásárlás miatt fennálló kötelezettség devizában fennálló kötelezettség.) A részesedés olyan devizanemű, amilyen a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéje. Amennyiben egy magyar vállalkozás Szlovákiában alapított leányvállalatot, akkor a magyar vállalkozás részesedése eurós részesedésnek minősül, ha a szlovák leányvállalat jegyzett tőkéjét euróban határozták meg (függetlenül attól, hogy a tulajdonos alapításkor esetleg forintot utalt apportként). Ezt a részesedést a mérlegfordulónapi euró árfolyamon kell átértékelni. Értékpapírok minősítésénél abból kell kiindulni, hogy az értékpapír névértéke miben meghatározott. Így az értékpapír minősítését szintén nem befolyásolja, hogy a vételárat milyen pénznemben határozták meg. Ha az értékpapír névértéke dollárban meghatározott, akkor az dolláros értékpapírnak minősül és a mérlegfordulónapi dollárárfolyam alapján kell értékelni (de lehet, hogy a vételárat Ft-ban, euróban stb. határozták meg). Az értékpapír kibocsátásból adódó kötelezettségeket is így kell minősíteni. Külföldi pénznemben adott előleg lehet szállítónak adott előleg (beruházásra, készletbeszerzésre adott előleg is ide tartozik), munkavállalóknak adott elszámolási előleg (pl. külföldi kiküldetésnél) is. Fontos hangsúlyozni, hogy a készletbeszerzésre, beruházásra adott előleg követelésnek minősül, ezért a mérlegfordulónapon a devizás követelés értékelési szabályát kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az előlegeknek az év végi átértékelési eredménye a pénzügyi műveletekben jelenik meg, nem része a beruházás, készlet bekerülési értékének, függetlenül attól, hogy a beruházásra adott előleget a mérlegben a tárgyi eszközök között, a készletre adott előleget a készletek között mutatjuk ki (ez csak egy mérleg besorolási technika, amely a követelés jövőbeni sorsát mutatja). Külön ki kell emelni, hogy devizás eszközöknél értékvesztés elszámolása is felmerülhet. Értékvesztést részesedésnél, értékpapírnál, követelésnél és követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásnál (pl. járó kamat) kell elszámolni. Ha ezek az eszközök devizás eszközök, akkor az értékvesztésüket is devizában kell meghatározni. Az értékvesztés forintértékét a devizaeszköz árfolyamán kell meghatározni, majd ezek után kell az év végi átértékelést végrehajtani. Konkrétan mit jelent ez? Ha a vállalkozásnak 2011-ben 10.000 euró követelése keletkezett egy másik vállalkozással szemben, akkor azt a teljesítésnapi számviteli politikai árfolyammal forintosította. Ha a teljesítés napi árfolyam 280Ft/euró volt, akkor ez a követelés 2.800.000Ft-tal szerepel a könyvekben. Ha erre a követelésre év végén értékvesztést kell elszámolni, akkor a követelés értékvesztését – az előbb leírtak szerint - euróban kell meghatározni. Ha 50%-os értékvesztést számolnak el erre a követelésre, akkor az értékvesztés

4

összege 5.000 euró. Ezt az értékvesztést a követelés könyv szerinti árfolyamán kell forintosítani, ami ebben az esetben 280Ft/euró. Így az értékvesztés Ft-ban elszámolt összege 1.400.000 Ft lesz. Ezek után kell a devizás követelést a mérlegfordulónapi árfolyamra átértékelni. Természetesen az értékvesztés is devizás tételnek minősül, így az értékvesztést is a mérlegfordulónapi árfolyamra át kell értékelni. A devizás tételek év végi átértékelése egyedileg történik. Minden devizás tételnél egyedileg kell megállapítani a mérlegfordulónapi érték és a könyv szerinti érték különbözetét. Ebből következően nem lehet pl. a vevőköveteléseket, szállítói tartozásokat összevontan értékelni, hanem egyesével, számlánként kell az értékelési különbözetet megállapítani. Az év végi átértékelés egyenlegét viszont összevontan kell elszámolni. Ezért a devizás tételek év végi értékeléséhez célszerű technikai számlát nyitni (pl. a 47-es számlacsoporton belül), ahol az egyedi értékelések árfolyamkülönbözetét számolja el a vállalkozás. Az átértékelés végén a technikai számla egyenlege mutatja az átértékelés összevont különbözetét, mely különbözetet kell előjelének megfelelően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (ha egyenlegében árfolyamnyereség), vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (ha egyenlegében árfolyamveszteség) elszámolni. A devizás tételeket a 2011-es mérlegfordulónapi árfolyamon kell átértékelni, a számviteli törvény nem ad lehetőséget a mérlegkészítés időpontjáig realizált árfolyamkülönbözetek figyelembevételére. A devizás tételek közül kivételt képez – így nem tartozik bele – az összevont átértékelési különbözetbe a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó, devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek (beruházási hitel, pénzügyi lízingtartozás, beruházási szállítói tartozás) a tárgyi eszköz, az immateriális jószág üzembe helyezésének időpontjáig elszámolt év végi átértékelési különbözete. Ezen kötelezettségeknek az év végi átértékelési különbözete a vagyoni értékű jog, a beruházás bekerülési értékének a részét képezi (függetlenül attól, hogy az átértékelés eredménye árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség), így azok nem jelenhetnek meg eredményben. Ezen túlmenően a számviteli törvény még egy előírást tartalmaz. A devizakészlettel nem fedezett, üzembe helyezett beruházáshoz kapcsolódó devizatartozások (devizában, illetve devizaalapon forintban fennálló beruházási hitel és pénzügyi lízingtartozás, külföldi pénznemre szóló kötvénykibocsátásból adódó kötelezettség) esetében az év végi átértékelésből adódó – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt –, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség összegét – saját döntés alapján – teljes mértékben elhatárolhatja a vállalkozás. Az árfolyamveszteség elhatárolása mellett a vállalkozás bármikor dönthet – akkor is, ha a tartozás a megelőző üzleti években fennállt, de a vállalkozás nem határolta el az árfolyamveszteséget –, azzal, hogyha egyszer bevezeti, akkor ezt a szabályt a következő üzleti években is alkalmaznia kell, ha a tartozás év végi átértékeléséből árfolyamveszteség keletkezik. Ha a vállalkozás ezt az árfolyamveszteséget elhatárolja, akkor az elhatárolt összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képeznie. A számviteli törvény 2012. évi módosítása szerint – mely szabály 2011-re is alkalmazható – a céltartalék képzése más módszerrel is történhet. E szerint a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képezni. Mivel 2011-re mind a két szabály alkalmazható, ezért célszerű mindkét módszerrel a céltartalékot kiszámolni és amelyik kedvezőbb a

5

vállalkozásnak, amellett dönteni. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Az így képzett céltartalékkal nem kell a társasági adóalapot megnövelni [ez a céltartalék képzés a számviteli törvény 41.§-a (4) bekezdése alapján képzett céltartalék, ezért nem minősül a várható kötelezettségre, a jövőbeni költségre képzett céltartaléknak]. A céltartalék feloldásával elszámolt egyéb bevétel a társasági adóalap része, azzal nem lehet a társasági adóalapot csökkenteni. Az elhatárolt árfolyamveszteség és a képzett céltartalék különbözetének összegét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni akkor is, ha az eredménytartalék negatíve előjelű vagy negatív előjelű lesz. 2) Devizakötelezettség árfolyamveszteségének időbeli elhatárolása Mivel a beruházáshoz kapcsolódó devizahitel-tartozásokat 2011-es üzleti év mérlegfordulónapján át kellett értékelni, a mérlegfordulónapi magas devizaárfolyamok miatt ez sok vállalkozásnál árfolyamveszteséget fog jelenteni. Azért, hogy ez a veszteség ne terhelje a 2011. évi eredményt, a vállalkozások sok esetben az árfolyamveszteség időbeli elhatárolása mellett fognak dönteni. Az elhatárolt árfolyamveszteség következő években történő kezelését mutatja be az alábbi példa. Példa: A vállalkozás 2010. december 15-én beruházási hitelből ingatlant vásárolt 150.000 euróért. Az ingatlan birtokba adásakor az árfolyam 275Ft/euro volt. Az ingatlan 2011. január 1-jén üzembe helyezésre került. Az ingatlan várható használati ideje 50 év. A beruházási hitelt euro-ban folyósították, úgy, hogy közvetlenül a beruházási szállító került kifizetésre. Január 1-jén az árfolyam 280Ft/euro volt. A szállítónak a bank 2011. január 1-én fizetett. A beruházási hitel futamideje 10 év, folyósított összeg 100.000 euro, mely hitelt negyedévente kell egyenlő részletben törleszteni. A vállalkozás a hitelt látra szóló euró-betétszámláról törleszti. A folyósított beruházási hitel után a vállalkozásnak kamatot is fizetnie kell, ezt azonban a példa megoldása során figyelmen kívül hagyjuk, mert az árfolyamveszteség időbeli elhatárolását és annak kezelését a kamatfizetési kötelezettség nem befolyásolja. Könyvelés: 2010. december 15. Eszközbeszerzés elszámolása december 15-én (150.000 EURx275Ft/EUR): T Beruházás 41.250.000Ft K Beruházási szállító 41.250.000Ft 2010-es üzleti év mérlegfordulónapján a vállalkozás a devizás tételeket nem értékelte át.

6

2011. január 1. A beruházási hitel folyósításnak elszámolása (100.000EURx280Ft/EUR): T Beruházási szállító 28.000.000Ft K Hosszú lejáratú hitelek 28.000.000Ft A szállító kifizetéséhez kapcsolódó árfolyamkülönbözet elszámolása (100.000EURx5Ft/EUR): T Beruházások 500.000Ft K Beruházási szállító 500.000Ft [A számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint ez az árfolyamveszteség a beruházás bekerülési értékét növeli, azt nem lehet eredmény terhére elszámolni.] Az üzembe helyezés elszámolása (a beruházási szállító fennmaradó része üzembehelyezésig nem került kifizetésre) T Ingatlanok 41.750.000Ft K Beruházások 41.750.000Ft 2011. január 10. A fennmaradó 50.000EUR szállítói tartozás kifizetése euró-betétszámláról. Az euróbetétszámla könyv szerinti árfolyama 287Ft/EUR. T Beruházási szállító 14.350.000Ft K Euró-betétszámla 14.350.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (50.000EURx(287-275)Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 600.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 600.00Ft]

2011. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 282Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx282Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 705.000Ft K Euró-betétszámla 705.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) 5000Ft T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Hosszú lejáratú kötelezettségek 5000Ft] 2011. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 284Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx284Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 710.000Ft K Euró-betétszámla 710.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx4Ft/EUR)

7

T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Hosszú lejáratú kötelezettségek

10.000Ft 10.000Ft]

2011. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 287Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx287Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 717.500Ft K Euró-betétszámla 717.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx7Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 17.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 17.500Ft] 2011. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 295Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx295Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 737.500Ft K Euró-betétszámla 737.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx15Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 37.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 37.500Ft] 2011. december 31. A vállalkozás 2011. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 311Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 90.000EUR. Az átértékelés összege: 90.000EURx (311Ft/EUR-280Ft/EUR)= 2.790.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Hosszú lejáratú kötelezettségek

2.790.000Ft 2.790.000Ft

A vállalkozás év végén él a számviteli törvény 33. §-a (3) bekezdésében adott lehetőséggel, ezért az elszámolt árfolyamveszteséget időbeli elhatárolás alá vonja. Mekkora összeg vonható időbeli elhatárolás alá, két feltételt kell vizsgálni. Egyik, hogy a vállalkozásnak 2011. mérlegfordulónapon a devizahitele devizakészlettel fedezett-e, másrészt árfolyamnyereséggel ellentételezett-e. A vállalkozásnak látra szóló euro-betét számlája van, ezért a devizahitel devizakészlettel nem fedezett (ha a vállalkozás olyan elkülönített euro-betétszámlával rendelkezne, ami betétszámla csak és kizárólag a beruházási hitel törlesztésére lenne felhasználható, akkor kellene csak az árfolyamveszteség elhatárolásánál figyelembe venni). A vállalkozás év végi átértékelési egyenlege 3.500.000Ft árfolyamveszteség, ezért árfolyamnyereség nem ellentételezi a devizahitel árfolyamveszteségét. A vállalkozás mind a két feltételt teljesíti, ezért a 2.790.000Ft árfolyamveszteséget elhatárolhatja. (Ha az év végi

8

átértékelés egyenlege pl. 2.500.000Ft árfolyamveszteség lenne, akkor a devizahitel árfolyamveszteségét árfolyamnyereség részben ellentételezi. Ebben az esetben hiába a hitel átértékelésének a 2.790.000 Ft-os árfolyamvesztesége, csak 2.500.000Ft árfolyamveszteség elhatárolásáról lehetne dönteni). Elszámolása: T Aktív időbeli elhatárolások 2.790.000Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása 2.790.000Ft Mivel a vállalkozás az árfolyamveszteséget elhatárolta, a számviteli törvény 41. §-a (4) bekezdésének előírása szerint céltartalék képzési kötelezettsége van. Mivel az ingatlan használati ideje várhatóan 50 év, ezért a számviteli törvény előírása szerint a céltartalék képzésénél a hitel futamidejét – ez a rövidebb időszak - kell figyelembe venni. Így az elszámolt árfolyamveszteség után - a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegben céltartalékot kell képezni. A számviteli törvény 2012. évi módosítása szerint – mely szabály 2011-re is alkalmazható – a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képezni. A példánkban az ingatlan aktiválása és a hitel felvétele egy időpontban történt, ezért az arányszám mind a két módszerrel azonos. A céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 1év/10év=0,10. Ezen arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 2.790.000Ftx0,10= 279.000Ft. Elszámolása: T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék

279.000Ft 279.000Ft

Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni (2.790.000Ft-279.000Ft=2.511.000Ft) Elszámolása: T Eredménytartalék K Lekötött tartalék

2.511.000Ft 2.511.000Ft

[Megjegyzés: A 2012. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2011. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000EUR x 311Ft/EUR= 3.110.000Ft].

2012. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 305Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx305Ft/euro) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 762.500Ft K Euró-betétszámla 762.500Ft

9

[Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(311Ft/EUR-305Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 15.000Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 15.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2011. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 2.790.000Ft/90.000EUR= 31Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 31Ft/EUR= 77.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

77.500Ft 77.500Ft

2012. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 300Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx300Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 750.000Ft K Euró-betétszámla 750.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx11Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 27.500Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 27.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A 2011. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 2.790.000Ft/90.000EUR= 31Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 31Ft/EUR= 77.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

77.500Ft 77.500Ft

2012. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 293Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx293Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 732.500Ft K Euró-betétszámla 732.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx18Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 45.000Ft T Pénzügyi műveletek bevétele 45.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A 2011. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 2.790.000Ft/90.000EUR= 31Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 31Ft/EUR= 77.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása

77.500Ft

10

K Aktív időbeli elhatárolás

77.500Ft

2012. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 290FT/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx290Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 725.000Ft K Euró-betétszámla 725.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx21Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 52.500Ft T Pénzügyi műveletek bevétele 52.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A 2011. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 2.790.000Ft/90.000EUR= 31Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 31Ft/EUR= 77.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

77.500Ft 77.500Ft

2012. december 31. A vállalkozás 2012. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 320Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 80.000EUR. Az átértékelés összege: 80.000EURx (311Ft/EUR-320Ft/EUR)= 720.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása T Hosszú lejáratú kötelezettségek

720.000Ft 720.000Ft

Mivel a vállalkozás 2011. év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért 2012. évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia. 2012. mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a 720.000Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. Elszámolása: T Aktív időbeli elhatárolások 720.000Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása 720.000Ft 2012-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 2év/10év=0,20. Az aktív időbeli elhatárolás záró állománya a következő: 2.790.000-77.500-77.500-77.500-77.500+720.000= 3.200.000Ft. A 0,20-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 3.200.000Ftx0,20= 640.000Ft. Az előző évi céltartalék állománya 279.000Ft, ezért még meg kell képezni 361.000Ft-ot.

11

Elszámolása: T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék

361.000Ft 361.000Ft

Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni (3.200.000Ft-640.000Ft=2.560.000Ft). Az előző évi lekötött tartalék 2.511.000Ft, ezért még 49.000Ft lekötött tartalékot kell képezni. Elszámolása: T Eredménytartalék K Lekötött tartalék

49.000Ft 49.000Ft

[Megjegyzés: A 2013. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2012. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000EUR x 320Ft/EUR= 3.200.000Ft].

2013. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 310Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx310Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 775.000Ft K Euró-betétszámla 775.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(320Ft/EUR-310Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 25.000Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 25.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2012. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 3.200.000Ft/80.000EUR= 40Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 40Ft/EUR= 100.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

100.000Ft 100.000Ft

2013. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 306Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx306Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 765.000Ft K Euró-betétszámla 765.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx14Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 35.000Ft 35.000Ft] K Pénzügyi műveletek bevétele

12

A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A 2012. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 3.200.000Ft/80.000EUR= 40Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 40Ft/EUR= 100.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

100.000Ft 100.000Ft

2013. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 322Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx322Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 805.000Ft K Euró-betétszámla 805.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) 5.000Ft T Pénzügyi műveletek ráfordítása T Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A 2012. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 3.200.000Ft/80.000EUR= 40Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 40Ft/EUR= 100.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

100.000Ft 100.000Ft

2013. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 315Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx315Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 787.500Ft K Euró-betétszámla 787.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx5Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 12.500Ft T Pénzügyi műveletek bevétele 12.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A 2012. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 3.200.000Ft/80.000EUR= 40Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 40Ft/EUR= 100.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás 2013. december 31.

100.000Ft 100.000Ft

13

A vállalkozás 2013. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 300Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 70.000EUR. Az átértékelés összege: 70.000EURx (320Ft/EUR-300Ft/EUR)= 1.400.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Hosszú lejáratú kötelezettségek K Pénzügyi műveletek bevétele

1.400.000Ft 1.400.000Ft

A számviteli törvény 33. §-a (4) bekezdésének előírása szerint a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – csökkenteni kell a devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. Mivel a mérlegfordulónapi átértékelés árfolyamnyereség, ezért a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján az árfolyamnyereséggel azonos összegű elhatárolt árfolyamveszteséget a zárlat keretében fel kell oldani. Elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolások

1.400.000Ft 1.400.000Ft

2013-ban a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 3év/10év=0,30. Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: 3.200.000Ft-100.000-100.000-100.000-100.000-1.400.000=1.400.000Ft. A 0,30-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak a mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 1.400.000Ftx0,30= 420.000Ft. Az előző évi céltartalék állománya 640.000Ft, ezért fel kell oldani 220.000Ft-ot. Elszámolása: T Egyéb céltartalék K Egyéb bevétel

220.000Ft 220.000Ft

Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni (1.400.000Ft-420.000Ft=980.000Ft). Az előző évi lekötött tartalék 2.560.000Ft, ezért 1.580.000Ft lekötött tartalékot fel kell oldani. Elszámolása: T Lekötött tartalék K Eredménytartalék

1.580.000Ft 1.580.000Ft

[Megjegyzés: A 2014. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2013. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000 euro x 300Ft/euro= 3.000.000Ft]. 2014. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 302Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx302Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 755.000Ft

14

K Euró-betétszámla 755.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(302Ft/EUR-300Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 5.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2013. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.400.000Ft/70.000EUR= 20Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 20Ft/EUR= 50.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

50.000Ft 50.000Ft

2014. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 299Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx299Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 747.500Ft K Euró-betétszámla 747.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx1Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 2.500Ft 2.500Ft] K Pénzügyi műveletek bevétele A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33.§-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2013. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.400.000Ft/70.000EUR= 20Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 20Ft/EUR= 50.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

50.000Ft 50.000Ft

2014. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 302Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx302Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 755.000Ft K Euró-betétszámla 755.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 5.000Ft T Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2013. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1

15

EUR-ra jutó összege: 1.400.000Ft/70.000EUR= 20Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 20Ft/EUR= 50.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

50.000Ft 50.000Ft

2014. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 285Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx285Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 712.500Ft K Euró-betétszámla 712.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx15Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 37.500Ft T Pénzügyi műveletek bevétele 37.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33.§-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2013. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.400.000Ft/70.000EUR= 20Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 20Ft/EUR= 50.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

50.000Ft 50.000Ft

2014. december 31. A vállalkozás 2014. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 302Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 60.000EUR. Az átértékelés összege: 60.000EURx (302Ft/EUR-300Ft/EUR)= 120.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása 120.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 120.000Ft Mivel a vállalkozás 2011. év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért 2014. évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia. 2014. mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a 120.000Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. Elszámolása: T Aktív időbeli elhatárolások 120.000Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása 120.000Ft 2014-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 4év/10év=0,40.

16

Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: 1.400.000Ft-50.000-50.000-50.000-50.000+120.000=1.320.000Ft. A 0,40-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 1.320.000Ftx0,40= 528.000Ft. Az előző évi céltartalék állománya 420.000Ft, ezért meg kell képezni 108.000Ft-ot. Elszámolása: T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék

108.000Ft 108.000Ft

Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni (1.320.000Ft-528.000Ft=792.000Ft). Az előző évi lekötött tartalék 980.000Ft, ezért 188.000Ft lekötött tartalékot fel kell oldani. Elszámolása: T Lekötött tartalék K Eredménytartalék

188.000Ft 188.000Ft

[Megjegyzés: A 2015. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2014. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000 euro x 302Ft/euro= 3.020.000Ft]. 2015. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 303Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx303Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 757.500Ft K Euró-betétszámla 757.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(303Ft/EUR-302Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 2.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 2.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33.§-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2014. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.320.000Ft/60.000EUR= 22Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 22Ft/EUR= 55.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

55.000Ft 55.000Ft

2015. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 300Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx300Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 750.000Ft K Euró-betétszámla 750.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR)

17

T Hosszú lejáratú kötelezettségek K Pénzügyi műveletek bevétele

5.000Ft 5.000Ft]

A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33.§-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2014. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.320.000Ft/60.000EUR= 22Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 22Ft/EUR= 55.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

55.000Ft 55.000Ft

2015. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 302Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx302Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 755.000Ft K Euró-betétszámla 755.000Ft Mivel az euró betétszámla árfolyamának könyv szerinti értéke megegyezik a hitel könyv szerinti árfolyamával árfolyamkülönbözetet nem kell elszámolni. 2015. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 290Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx290Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 725.000Ft K Euró-betétszámla 725.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx12Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 30.000Ft T Pénzügyi műveletek bevétele 30.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33.§-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2014. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.320.000Ft/60.000EUR= 22Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 22Ft/EUR= 55.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

55.000Ft 55.000Ft

2015. december 31. A vállalkozás 2015. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése

18

Az év végi árfolyam 305Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 50.000EUR. Az átértékelés összege: 50.000EURx (305Ft/EUR-302Ft/EUR)= 150.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása 150.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 150.000Ft Mivel a vállalkozás 2011. év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért 2015. évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia. 2015. mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a 150.000Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. Elszámolása: T Aktív időbeli elhatárolások 150.000Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása 150.000Ft 2015-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 5év/10év=0,50. Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: 1.320.000Ft-55.000-55.000-55.000-55.000+150.000=1.250.000Ft. A 0,50-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 1.250.000Ftx0,50= 625.000Ft. Az előző évi céltartalék állománya 528.000Ft, ezért meg kell képezni 97.000Ft-ot. Elszámolása: T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék

97.000Ft 97.000Ft

Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni (1.250.000Ft-625.000Ft=625.000Ft). Az előző évi lekötött tartalék 792.000Ft, ezért 167.000Ft lekötött tartalékot fel kell oldani. Elszámolása: T Lekötött tartalék K Eredménytartalék

167.000Ft 167.000Ft

[Megjegyzés: A 2016. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2015. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000 euro x 305Ft/euro= 3.050.000Ft]. 2016. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 307Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx307Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 767.500Ft K Euró-betétszámla 767.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(307Ft/EUR-305Ft/EUR) 5.000Ft T Pénzügyi műveletek ráfordítása

19

K Hosszú lejáratú kötelezettségek

5.00Ft]

A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2015. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.250.000Ft/50.000EUR= 25Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 25Ft/EUR= 62.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

62.500Ft 62.500Ft

2016. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 297Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx297Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 742.500Ft K Euró-betétszámla 742.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx8Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 20.000Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 20.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2015. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.250.000Ft/50.000EUR= 25Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 25Ft/EUR= 62.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

62.500Ft 62.500Ft

2016. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 301Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx301Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 752.500Ft K Euró-betétszámla 752.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx4Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 10.000Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 10.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2015. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.250.000Ft/50.000EUR= 25Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 25Ft/EUR= 62.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása

62.500Ft

20

K Aktív időbeli elhatárolás

62.500Ft

2016. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 309Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx309Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 772.500Ft K Euró-betétszámla 772.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx4Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 10.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 10.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2015. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 1.250.000Ft/50.000EUR= 25Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 25Ft/EUR= 62.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

62.500Ft 62.500Ft

2016. december 31. A vállalkozás 2016. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 295Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 40.000EUR. Az átértékelés összege: 40.000EURx (305Ft/EUR-295Ft/EUR)= 400.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Hosszú lejáratú kötelezettségek K Pénzügyi műveletek bevétele

400.000Ft 400.000Ft

A számviteli törvény 33.§-a (4) bekezdésének előírása szerint a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – csökkenteni kell a devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. Mivel a mérlegfordulónapi átértékelés árfolyamnyereség, ezért a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján az árfolyamnyereséggel azonos összegű elhatárolt árfolyamveszteséget a zárlat keretében fel kell oldani. Elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolások

400.000Ft 400.000Ft

2016-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 6év/10év=0,60.

21

Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: 1.250.000Ft-62.500-62.500-62.500-62.500-400.000=600.000Ft. A 0,60-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 600.000Ftx0,60= 360.000Ft. Az előző évi céltartalék állománya 625.000Ft, ezért fel kell oldani 265.000Ft-ot. Elszámolása: T Egyéb céltartalék K Egyéb bevétel

265.000Ft 265.000Ft

Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni (600.000Ft-360.000Ft=240.000Ft). Az előző évi lekötött tartalék 625.000Ft, ezért 385.000Ft lekötött tartalékot fel kell oldani. Elszámolása: T Lekötött tartalék K Eredménytartalék

385.000Ft 385.000Ft

[Megjegyzés: A 2017. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2016. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000 euro x 295Ft/euro= 2.950.000Ft]. 2017. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 300Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx300Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 750.000Ft K Euró-betétszámla 750.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(300Ft/EUR-295Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 12.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 12.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33.§-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2016. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 600.000Ft/40.000EUR= 15Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 15Ft/EUR= 37.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

37.500Ft 37.500Ft

2017. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 290Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx290Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 725.000Ft K Euró-betétszámla 725.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx5Ft/EUR)

22

T Hosszú lejáratú kötelezettségek K Pénzügyi műveletek bevétele

12.500Ft 12.500Ft]

A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2016. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 600.000Ft/40.000EUR= 15Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 15Ft/EUR= 37.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

37.500Ft 37.500Ft

2017. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 296Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx296Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 740.000Ft K Euró-betétszámla 740.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx1Ft/EUR) K Pénzügyi műveletek ráfordítása 2.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 2.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2016. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 600.000Ft/40.000EUR= 15Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 15Ft/EUR= 37.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

37.500Ft 37.500Ft

2017. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 298Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx298Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 745.000Ft K Euró-betétszámla 745.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx3Ft/EUR) 7.500Ft T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Hosszú lejáratú kötelezettségek 7.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2016. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 600.000Ft/40.000EUR= 15Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 15Ft/EUR= 37.500Ft.

23

T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

37.500Ft 37.500Ft

2017. december 31. A vállalkozás 2017. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 298Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 30.000EUR. Az átértékelés összege: 30.000EURx (298Ft/EUR-295Ft/EUR)= 90.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása 90.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 90.000Ft Mivel a vállalkozás 2011. év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért 2017. évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia. 2017. mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a 90.000Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. Elszámolása: 90.000Ft T Aktív időbeli elhatárolások K Pénzügyi műveletek ráfordítása 90.000Ft 2017-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 7év/10év=0,70. Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: 600.000Ft37.500-37.500-37.500-37.500+90.000=540.000Ft. A 0,70-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 540.000Ftx0,70= 378.000Ft. Az előző évi céltartalék állománya 360.000Ft, ezért meg kell képezni 18.000Ft-ot. Elszámolása: T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék

18.000Ft 18.000Ft


78.000Ft 78.000Ft

[Megjegyzés: A 2018. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2017. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000 euro x 298Ft/euro= 2.980.000Ft]. 2018. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása

24

Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 305Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx305Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 762.500Ft K Euró-betétszámla 762.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(305Ft/EUR-298Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 17.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 17.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2017. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 540.000Ft/30.000EUR= 18Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 18Ft/EUR= 45.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

45.000Ft 45.000Ft

2018. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 296Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx296Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 740.000Ft K Euró-betétszámla 740.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2017. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 540.000Ft/30.000EUR= 18Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 18Ft/EUR= 45.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

45.000Ft 45.000Ft

2018. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 303Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx303Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 757.500Ft K Euró-betétszámla 757.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx5Ft/EUR) K Pénzügyi műveletek ráfordítása 12.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 12.500Ft]

25


45.000Ft 45.000Ft

2018. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 300Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx300Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 750.000Ft K Euró-betétszámla 750.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) 5.000Ft T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2017. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 540.000Ft/30.000EUR= 18Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 18Ft/EUR= 45.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

45.000Ft 45.000Ft

2018. december 31. A vállalkozás 2018. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 306Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 20.000EUR. Az átértékelés összege: 20.000EURx (306Ft/EUR-298Ft/EUR)= 160.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása 160.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 160.000Ft Mivel a vállalkozás 2011. év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért 2018. évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia. 2018. mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a 160.000Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. Elszámolása: 160.000Ft T Aktív időbeli elhatárolások K Pénzügyi műveletek ráfordítása 160.000Ft

26

2018-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 8év/10év=0,80. Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: 540.000Ft45.000-45.000-45.000-45.000+160.000=520.000Ft. A 0,80-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 520.000Ftx0,80= 416.000Ft. Az előző évi céltartalék állománya 378.000Ft, ezért meg kell képeznie 38.000Ft-ot. Elszámolása: T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék

38.000Ft 38.000Ft


58.000Ft 58.000Ft

[Megjegyzés: A 2019. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2018. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000 euro x 306Ft/euro= 3.060.000Ft]. 2019. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 310Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx310Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 775.000Ft K Euró-betétszámla 775.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(310Ft/EUR-306Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 10.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 10.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2018. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 520.000Ft/20.000EUR= 26Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 26Ft/EUR= 65.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

65.000Ft 65.000Ft

2019. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 304Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx304Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 760.000Ft K Euró-betétszámla 760.000Ft

27

[Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2018. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 520.000Ft/20.000EUR= 26Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 26Ft/EUR= 65.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

65.000Ft 65.000Ft

2019. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 301Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx301Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 752.500Ft K Euró-betétszámla 752.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx5Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 12.500Ft 12.500Ft K Pénzügyi műveletek bevétele A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2018. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 520.000Ft/20.000EUR= 26Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 26Ft/EUR= 65.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

65.000Ft 65.000Ft

2019. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 307Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx307Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 767.500Ft K Euró-betétszámla 767.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx1Ft/EUR) T Pénzügyi műveletek ráfordítása 2.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 2.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2018. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1

28

EUR-ra jutó összege: 520.000Ft/20.000EUR= 26Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 26Ft/EUR= 65.000Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

65.000Ft 65.000Ft

2019. december 31. A vállalkozás 2019. december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 315Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege 10.000EUR. Az átértékelés összege: 10.000EURx (315Ft/EUR-306Ft/EUR)= 90.000Ft. Átértékelés elszámolása: T Pénzügyi műveletek ráfordítása 90.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 90.000Ft Mivel a vállalkozás 2011. év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért 2019. évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia. 2019. mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a 90.000Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. Elszámolása: T Aktív időbeli elhatárolások 90.000Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása 90.000Ft 2019-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 9év/10év=0,90. Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: 520.000Ft65.000-65.000-65.000-65.000+90.000=350.000Ft. A 0,90-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: 350.000Ftx0,90= 315.000Ft. Az előző évi céltartalék állománya 416.000Ft, ezért fel kell oldania 101.000Ft-ot. Elszámolása: T Egyéb céltartalék K Egyéb bevétel

101.000Ft 101.000Ft


69.000Ft 69.000Ft

[Megjegyzés: A 2020. évben esedékes 10.000EUR tőketörlesztést a 2019. évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000 euro x 315Ft/euro= 3.150.000Ft].

29

2020. március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 308Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx308Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 770.000Ft K Euró-betétszámla 770.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(315Ft/EUR-308Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 17.500Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 17.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2019. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 350.000Ft/10.000EUR= 35Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 35Ft/EUR= 87.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

87.500Ft 87.500Ft

2020. június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 317Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx317Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 792.500Ft K Euró-betétszámla 792.500Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) 5.000Ft T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2019. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 350.000Ft/10.000EUR= 35Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 35Ft/EUR= 87.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

87.500Ft 87.500Ft

2020. szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 310Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx310Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 775.000Ft K Euró-betétszámla 775.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx5Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 12.500Ft

30

K Pénzügyi műveletek bevétele

12.500Ft


87.500Ft 87.500Ft

2020. december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 302Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx302Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 755.000Ft K Euró-betétszámla 755.000Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx13Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 32.500Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 32.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása szerint – fel kell oldani. A 2019. év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: 350.000Ft/10.000EUR= 35Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 35Ft/EUR= 87.500Ft. T Pénzügyi műveletek ráfordítása K Aktív időbeli elhatárolás

87.500Ft 87.500Ft

2020. december 31. Mivel 2020. év végével a tőketörlesztés befejeződött, év végén nincs devizakötelezettség amit át kellene értékelni. Az évközi tőketörlesztésekhez kapcsolódóan a 2020-es üzleti év nyitó tételei között szereplő elhatárolt árfolyamveszteséget fel kellett oldani, így az aktív időbeli elhatárolás egyenlege nulla. Tekintettel arra, hogy év végén nincs elhatárolt árfolyamveszteség és a tartozás is kiegyenlítésre került, a 2019. évi céltartalék teljes összegét meg kell szüntetni. A céltartalék megszűntetése T Egyéb céltartalék K Egyéb bevétel

315.000Ft 315.000Ft

A lekötött tartalék feloldása T Lekötött tartalék 35.000Ft K Eredménytartalék 35.000Ft

31

Az előbbiekben bemutatott példa az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék kezelését mutatja be. A beruházási hitel futamideje alatt azonban más gazdasági események is bekövetkezhetnek, amelyeket figyelembe kell venni. Így az aktív időbeli elhatárolásként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni, ha a beruházási hitelt futamidő előtt teljes összegében visszafizetik, illetve a devizahitellel finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítik, vagy más jogcímen az állományból kivezetik (pl. selejtezik). A számviteli törvény előírása szerint nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. Ebben az esetben nem új hitelről van szó, csupán a hitel devizaneme változott meg. 3) Eva adóalanyiságról társasági adó hatálya alá való visszatérés

A) Eva bevételi nyilvántartásból visszatérés A bevételi nyilvántartást vezető evás bt., kkt. és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nincs a számviteli törvény hatálya alatt [számviteli törvény 2/A. §-ának (1) bekezdése]. Ha az eva adóalanyiságuk megszűnik, attól kezdve a számviteli törvény hatálya alá visszakerülnek [számviteli törvény 2/A. §-ának (2) bekezdése]. A számviteli törvény 2/A. §-ának (3) bekezdésének előírása szerint az eva törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá átkerült (visszakerült) vállalkozásokra a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A számviteli törvény 2/A. §-a (4) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásnak - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ezt a nyitó mérleget nem kell letétbe helyezni, közzétenni. A számviteli törvény hatálya alá visszakerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég első üzleti évi beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy a számviteli törvény hatálya alá - az eva törvény hatálya alól visszatérve először készít beszámolót. Az első üzleti év beszámolója mérlegében előző év oszlopaként a nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni, az eredménykimutatásnak az előző év oszlopa üresen marad. Ha az eva adóalanyiság végelszámolás, felszámolás miatt szűnik meg, akkor csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a végelszámolás, felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget is a számviteli törvény 2/A. §-ának (4) bekezdésének előírása szerinti nyitó mérleg összeállítása szabálya szerint kell elkészíteni, azzal, hogy azt nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni [eva tv. 20.§-ának (4) bekezdése]. Nyitó mérleg összeállítása Tárgyi eszközök (immateriális javak) A nyitómérlegbe – az előbb hivatkozott számviteli törvényi előírás alapján – az eszközöket piaci értéken kell felvenni. A tárgyi eszközökre külön társasági adószabályok vonatkoznak, ezért a nyitómérlegbe kerülő eszközök közül kiemelten kell foglalkozni a tárgyi eszközökkel. A vállalkozás eva adóalanyiságra (bevételi nyilvántartásra történő) áttérésekor a tárgyi eszközökre az eva tv. külön átmeneti szabályt tartalmaz. E szerint a társasági adóalanyos az üzleti évet lezáró

32 beszámoló mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét, az osztalék utáni adót kiváltó adót fizet. Ha voltak olyan tárgyi eszközök (immateriális javak), amelyekkel az eredménytartalék összegét az előbbiek szerint csökkentették, akkor erre külön figyelmet kell fordítani. Az eva. tv. 18. §-a (6) bekezdése tartalmaz erre vonatkozóan előírást. E szerint, ha a vállalkozás olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja. Az eva tv. ezen előírásából következően, ha volt olyan tárgyi eszköz(immateriális jószág), amellyel az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, és ezen eszközből nem volt evás bevétel, akkor ezen tárgyi eszköznek, ha használható – piaci értéken – indokolt szerepelnie a nyitó mérlegben, mert különben az előbb említett személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség fog keletkezni (az eva tv. feltételezi, hogy ebben az esetben a magánszemély az eva adóalanyiság alatt ingyenesen megkapta a tárgyi eszközt). A piaci érték nulla érték is lehet, akkor csak a leltárban fog szerepelni a tárgyi eszköz, a visszatérő cégnél csak mennyiségi nyilvántartásban fog szerepelni. Természetesen lehetnek olyan eszközök is, amelyek az eva adóalanyiság alatt elhasználódtak, tönkrementek, akkor ezekről selejtezési bizonylatnak kell lennie. A vállalkozás az eva adóalanyiság megszűnésével társasági adóalany lesz. Ezért a nyitó mérlegben szereplő tárgyi eszközöket a társasági adó szempontjából is el kell bírálni. A társasági adó hatálya alá visszakerülő vállalkozásnak a nyitó mérlegben lehetnek olyan tárgyi eszközei, amelyeket még a korábbi társasági adóalanyos időszakban szerzett be. Ezen eszközök beszerzésének a bizonylatai (pl. számla) rendelkezésre állnak, mert a számviteli törvény hatálya alatt voltak, így a bizonylat megőrzési kötelezettség is vonatkozott rájuk. Természetesen lehetnek a nyitómérlegben olyan eszközök is, amelyeket a vállalkozás az eva adóalanyiság alatt szerzett be. Ezen beszerzéseknek a bizonylatai vagy megvannak, vagy nincsenek (az eva tv. előírása szerint 2009-ig nem volt kötelező a beszerzésekről a bizonylatot megőrizni). A társasági adótörvény különbséget tesz a tárgyi eszközök között a tekintetben, hogy a nyitó mérlegben szereplő tárgyi eszközök beszerzéséről megvan-e, vagy sem a bizonylat. Az eva. tv. 19. §-a (4) bekezdésének előírása szerint az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a vállalkozás az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg. Ezen előírásból következően, ha a nyitó mérlegben szereplő tárgyi eszközről a vállalkozás nem rendelkezik bizonylattal (számlával), akkor a társasági adó alapnál – mint adóalap csökkentő tétel - ezen eszköz után nem érvényesíthet értékcsökkenési leírást. Természetesen a számvitel törvény előírása alapján a tárgyi eszköz után az üzembe helyezést követően a vállalkozás elszámolja költségként a terv szerinti értékcsökkenést, amelyet adóalap növelő tételként kell figyelembe vennie. Ha a tárgyi eszközről van bizonylat, akkor a társasági adóalapnál az eszköz bruttó értékét a bizonylaton szereplő értékkel kell meghatározni, ez lesz a társasági adóban az értékcsökkenési leírás alapja. A nyitó mérlegbe a tárgyi eszközt viszont piaci értékkel kell beállítani. Ez a piaci érték lesz számvitelben az eszköz bruttó értéke. Általában a tárgyi eszköz beszerzéséről szóló bizonylat (számla) szerinti érték el fog térni a visszatérés időpontjában lévő piaci értéktől, ezért visszatéréskor a tárgyi eszközök nyilvántartása bonyolultabb lesz. A tárgyi eszköz analítikának két eltérő bruttó értéket és értékcsökkenési leírást kell kezelnie (a számvitelben elszámolt és az adótörvény szerint érvényesített értékcsökkenés is el fog térni). Így például, ha a nyitó mérlegben szerepel egy 3 éves személygépkocsi, amelynek piaci értéke 3 millió Ft, akkor ezt a személygépkocsit 3 millió Ft-os bruttó értékkel kell üzembe helyezni, ez a bruttó érték után kell számvitelben az értékcsökkenési leírást elszámolni. Ha ennek a személygépkocsinak a vételára számla (adásvételi szerződés) alapján 6 millió Ft volt, akkor a társasági adótörvény szerint 6

33 millió Ft a bruttó értéke, ez után kell elszámolni – a társasági adótörvény szerinti leírási kulccsal - az értékcsökkenési leírást. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az evás 3 év alatt 20%-os leírási kulccsal [3x (6 millió Ftx0,2)] az eszköz értékcsökkenési leírását már elszámoltnak kell tekinteni. A nyitó mérlegben továbbá lehetnek olyan tárgyi eszközök is, amelyek a korábbi társasági adóalanyos (számviteli törvény hatálya alatti) időszakban kerültek beszerzésre. Mivel ezek az eszközök a nyitó mérlegbe piaci értékkel kerülnek be, ezért ezen eszközöknél – a korábbi beszerzési árhoz viszonyítva – felértékelés történhet. Az eva. tv. 19. §-a (5) bekezdése b) pontjának előírása alapján az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét társasági adó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni (azaz ebben az esetben a felértékelést nem lehet a társasági adóalapnál érvényesíteni). Az eva tv. 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja továbbá kimondja, hogy az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az eva adóalanyként lezárt adóévre a társasági adótörvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását szintén elszámoltnak kell tekinteni (függetlenül megszerzésük időpontjától), a számvitelben viszont a nyitó mérlegben kimutatott tárgyi eszköz piaci értéke (bruttó értéke) alapján indul az üzembe helyezés napjától a terv szerinti értékcsökkenés. Készletek Leltározás alapján a január 1-jei vásárolt készletek (ideértve a saját termelésű készleteket is) értékét kell piaci értéken beállítani. Követelések A követelések értékét a bevételi nyilvántartásnál is vezetendő követelés analítikából kell beállítani [eva. tv. 7.§-ának (7) bekezdése]. Pénzeszközök A bankszámla és a pénztár január 1-jei nyitó egyenlegét kell szerepeltetni. Kötelezettségek A kötelezettségek értékét a bevételi nyilvántartásnál is vezetendő kötelezettségek analítikából kell beállítani [eva. tv. 6.§-ának (7) bekezdése és mellékletének III/2. pontja]. Sok vállalkozás 2011-ben élt azzal a lehetőséggel, hogy a 2012. évi teljesítéseire előleget kért, így az előleget a 2011. évi adómértékkel tudta leadózni. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a 2011. évben kapott előlegeknek – ha azok szerződés szerinti teljesítése nem történt meg 2011-ben -, mint tartozás szerepelnie kell a nyitó mérlegben. A számviteli törvény 68.§-a (3) bekezdésnek előírása szerint a vevőtől kapott előleget a ténylegesen befolyt (áfát-t is tartalmazó) Ft összegben kell kimutatni. Céltartalék A visszatérés napjára vonatkozóan a számviteli törvény 41.§-a (1) bekezdésének előírása alapján fennálló számított céltartalék összegét kell beállítani (pl. garanciális kötelezettségre képzendő céltartalék). Saját tőke A nyitó mérlegbe a saját tőke különbözeti alapon kerül meghatározásra. A nyitó mérlegben szereplő eszközök összértékéből levonva a nyitó mérlegben szereplő kötelezettségek és céltartalék összegét megkapjuk a saját tőke összegét. A saját tőkét azonban további elemekre kell bontani. A megbontáshoz figyelembe kell venni a számviteli törvény és az eva. tv. ide vonatkozó szabályait.

34 A jegyzett tőkét a társasági szerződésben (cégjegyzékben) szereplő jegyzett tőke összegében kell beállítani. Tőketartalék akkor kerülhet kimutatásra, ha a társasági szerződés szerint ázsiós alapítás, vagy korábbi években ázsiós jegyzett tőkeemelés valósult meg (az ázsió összegét a társasági szerződés tartalmazza, azonban ez nem jellemző ezeknél a vállalkozásoknál). Lekötött tartalék is lehet a nyitó mérlegben (de ebben a vállalkozói körben ez sem jellemző). A saját tőke ezek után fennmaradó összege az eredménytartalékba kerül. Eredménytartalék Az eredménytartaléknál azonban figyelembe kell venni az eva tv. előírásait is. Erre vonatkozó szabályt az eva. tv. 18. §-ának (10)-(11) bekezdése tartalmazza. Az eva tv. 18. §-a (10) bekezdésének előírása szerint, ha a vállalkozás eva adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (11) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni. Az eva tv. 18. §-a (11) bekezdése b) pontjának előírása szerint a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét - levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (6) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét -, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette. Az eva tv. ezen előírása alapján a nyitó mérlegben szereplő eredménytartalékot meg kell bontani evás időszak és nem evás időszak eredménytartalékára. Ha voltak olyan tárgyi eszközök, amelyek értékével az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, és amely eszközöket térítés nélkül, kedvezményesen magánszemély részére nem adták át (és ilyen jogcímen személyi jövedelemadót utána nem fizettek), akkor ez az összeg a magánszemély szempontjából nem adózott befektetésnek minősül, így azt nem evás időszak eredménytartalékaként kell kimutatni (ha ebből az eredménytartalékból később osztalék kifizetés történik, akkor az után a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik). Az ezek után – különbözeti alapon - fennmaradó összeg lesz az evás időszak eredménytartaléka, amely a magánszemély adózott befektetésének minősül (ha ebből az eredménytartalékból később osztalék kifizetés történik, akkor az után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége). Az evás időszak eredménytartaléka negatív is lehet. Az első társasági adóalanyos időszakban a nyitó mérleghez kapcsolódó társasági adóalap korrekciók Az eva. tv. 19. §-ának (9) bekezdésének a)-c) pontjai tartalmazzák ezeket az adóalap korrekciókat. E szerint az eva adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt - növeli az eva adóalanyiság időszaka alatt a vállalkozás nyitó mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke, - növeli az eva adóalanyiság időszaka alatt a vállalkozás nyitó mérlegében a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része (ha viszont a nyitó mérlegben kevesebb a céltartalék, ahhoz nem kapcsolódik adóalap csökkentés), - csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a vállalkozás esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az eva adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el (ilyen például a 2011ben kapott előleg, amelynek a szerződés szerinti teljesítése 2012. évben lesz).

35 Egyéb – nem a nyitó mérleghez kapcsolódó – társasági adóalap korrekciókat (veszteségelhatárolás, adókedvezmények igénybe vétele) az eva. tv. 19. §-ának (6)- (7) bekezdése tartalmazza. B) Kettős könyvvitelt vezető eva adóalany visszatérésének szabályai A kettő könyvvitelt vezető vállalkozás eva adóalanyként is a számviteli törvény hatálya alatt van, így eva adóalanyiság időszaka alatt is folyamatos az eszközök, kötelezettségek, saját tőke nyilvántartása. Így ennél a vállalkozói körnél egyszerűbb a visszatérés társasági adóalanyiságra. Eva. tv. 20. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót a mérlegfordulónapot követő 150. napon belül (2012-től a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig) elkészíteni, valamint - ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett - letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül. Ha a vállalkozás saját döntés alapján lép ki az eva adóalanyiságból, akkor eva adóalanyisága december 31-én szűnik meg [eva. tv. 3.§-a (1) bekezdésének a) pontja], és ezen nappal – mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerint is beszámoló készítésre kötelezett. Az eva adóalanyiságot lezáró beszámoló alapján történik a társasági adóalanyos üzleti év megnyitása. Az eva adóalanyiság alatt a saját tőke elemei közül az eredménytartalékot – az eva. tv. előírása alapján – folyamatosan meg kellett bontani evás időszak és nem evás időszak eredménytartalékára. Így visszatéréskor a nyitó adatok ezt tartalmazzák, külön számítást - az eva tv. 18. §-a (10)-(11) bekezdéséhez előírt feltételekhez kapcsolódóan - nem kell végezni. A tárgyi eszközök tekintetében nem kell kettős nyilvántartást vezetni, mert a számvitelben kimutatott bruttó érték megegyezik a társasági adótörvény szerinti bruttó értékkel. Eltérés csak a terv szerinti értékcsökkenésnél lehet, ha a korábbi társasági adóalanyos üzleti években is a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés eltért a számvitelben elszámolt értékcsökkenéstől. Eva adóalanyiság alatt is számvitelben a tárgyi eszközök, immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését el kell számolni. Az eva tv. 19. §-a (5) bekezdésének c) pontját ebben az esetben is alkalmazni kell, mely szerint az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az eva adóalanyként lezárt adóévre a társasági adótörvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni, függetlenül megszerzésük időpontjától. Az eva-alanyiság időszaka alatt beszerzett tárgyi eszközök, immateriális javak csak a más által kiállított bizonylatok szerinti értéken vehetők számításba a társasági adónál Az első társasági adóalanyos időszakban a társasági adóalap korrekciók Az eva. tv. 19. §-ának (9) bekezdésének d) pontja tartalmazza az adóalap korrekciót. A társasági adóalapot csökkenti az eva adóalanyiság időszaka alatt az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az eva tv. szerinti adóalanyiság időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számoltak el, hogy azzal összefüggésben az eva adóalapját még nem csökkentették (azaz az előleg az evás időszak alatt folyt be, viszont a szerződés szerinti teljesítés társasági adóalanyos időszakban következett be, így számvitelben is bevételként a társasági adóalanyos időszakban kerül elszámolásra). Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az eva törvény 20. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás vállalkozás eredménykimutatásában a fizetendő eva összegét kell szerepeltetni adófizetési kötelezettségként. A hivatkozott előírás nem tesz különbséget abban, hogy az evát bevétel vagy előleg után kell-e fizetni. Így a tárgyévben kapott előleg

36 után fizetendő evát is a tárgyévi beszámoló eredménykimutatásában kell adófizetési kötelezettségként kimutatni. Egyéb társasági adóalap korrekciókat (veszteségelhatárolás, adókedvezmények igénybe vétele) az eva. tv. 19. §-ának (6)- (7) bekezdése tartalmazza.

SZÁMVITELI HÍREK Számviteli kisokos (egyesületi tájékoztató) Lezárva február 15-ével. Összeállította: Botka Erika főtitkár

Recommend Documents