ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.8 3.2 3.3
Számítógépes ismeretalapú és minőségirányítási rendszerek integrálása a szakképzettséggel való gazdálkodásba Tárgyszavak: adatbázis; számítógépes rendszer; szakember; minőségügyi szakember; tudáskezelés; minőségirányítás; versenyképesség; szakértelem.
Az utóbbi években egyre több cég felfedezi, hogy foglalkoztatottai szakértelmének ismerete és annak fokozása fontos tényező a versenyképesség megtartásában. Példaként említhető a demográfiai változás. A népesség öregedése nagyon aggasztó, mert meg kell oldani a nyugdíjkorhatárhoz közeledő szakemberek helyettesítését. A cégek ismereteivel, foglalkoztatottainak szakértelmével való gazdálkodását a két tényező nehezíti. A szükséges ismeretek gyakran nem érhetőek el jól áttekinthető – például adatbázis – formában, hanem külön dokumentumokban szerepelnek. Emellett a dokumentumok csak bizonyos feltételekre vonatkoznak. A második probléma az, hogy az ismeretekhez való hozzáférést nehezíti, hogy a különböző szerzők azonos témára eltérő kifejezéseket használnak. Ilyenkor az ontológián alapuló ismeretkezelő rendszer segíthet. (Az ontológia a fogalomalkotás részletes leírása.) Az erőteljes munkamegosztáson alapuló feladatok teljesítésekor az ontológiák segítenek a feladattal kapcsolatos ismeretelemek integrálásában a doménismeret egyenletes strukturálása révén. Az ontológiák elve a mesterséges intelligencia kutatás területéről ered. Valamely ontológia számítógépre vihető koncepciók, viszonyok és szabályok meghatározásából áll. Az utóbbi időben a hibamód- és -hatáselemzés (FMEA) nagyon elterjedt módszer a minőségirányítási rendszerekben, például a QS 9000ben. A minőségirányítási rendszerekben alkalmazott FMEA ismereteket tartalmaz a szereplők szakértelméről is. Egyrészt bizonyos tevékenységeket a megfelelő képességű felelős dolgozókra oszt ki, másrészt az FMEA adatfelvételi lapjának fejléce ismereteket tartalmaz a tervezési fe-
lelősökről (szervezet, osztály), az FMEA-t készítő felelős mérnökről és a részt vevő team tagjairól. Ez az ismeret felhasználható az ontológiák és az ontológiaalapú szakértelem-menedzsment rendszerek kifejlesztésére. Abból célszerű kiindulni, hogy az FMEA készítése alatt csak az adott feladatok elvégzésére alkalmas szereplőket jelölik ki. A következők egy kutatási terv eredményeit ismertetik, helyhiány miatt a fogalomalkotásra szorítkozva.
Az FMEA és fő elemei Az FMEA végzésével kapcsolatos eljárások szabványosítottak. Öt fázist kell megvalósítani: rendszerfelépítés, működési felépítés, a meghibásodás elemzése, kockázati elemzés és optimálás. Először strukturálják a vizsgálat tárgyát. A rendszer összes vonatkozó elemét azonosítani kell. Valamennyi funkciót meg kell adni az összes elemre. Ezután meg kell keresni a potenciális meghibásodási módokat, hatásokat és okokat az összes funkcióra. A meghibásodási módok, hatások és okok összes kombinációját meg kell határozni. A kapott meghibásodási módokat rendszerezni és értékelni kell. Kockázatelemzést kell végezni. Azokat a hibákat, amelyeknek súlyos hatásuk lehet a termékre vagy a folyamatra, vissza kell szorítani. Megvizsgálják, milyen meghibásodásfajta jöhet létre egy magasabb elemszinten, és milyenek jöhetnek számításba alacsonyabb elemszinten a potenciális hiba szempontjából. A visszaszorítást a felelősség egyértelmű kijelölése – mint optimálási szándék – formájában valósítják meg. A felelős dolgozónak gondoskodnia kell a javasolt tevékenység végrehajtásáról. E célra meg kell nevezni azokat az alkalmazottakat, akiknek megvan a szükséges tudásuk és gyakorlatuk az adott feladat elvégzésére. Ezután a visszaszorító tevékenység értékelése következik, azok felülvizsgálatával. Az FMEA kiegészítő eszköze a szabványosított forma. Ennek megvilágítására az 1. ábrán látható példa szolgál. Az ontológiák alapjául a következő elemeket kell azonosítani: – Fejléc: általános információkat tartalmaz az FMEA-ról, elsősorban a tervezői felelősségről (szervezet, osztály), az FMEA-t készítő felelős mérnökről és a résztvevő tagokról. – Elem: az elemzett rendszer és összetevői. – Funkció: az összes elemnek legalább egy, de inkább több funkciója (szerepe) van, amelyeket ismertetnek. – Meghibásodási mód, hibahatás és meghibásodás oka: a funkcióknak egy vagy több meghibásodási módja van. Ezek hibahatást
okoznak, és részletesebben nézve ez a meghibásodás okának eredménye. – Fontossági osztály, előfordulási valószínűség és kimutatási valószínűség: a fontossági osztály megmutatja a meghibásodás fontosságát annak előfordulása esetén. A fontossági osztály és az előfordulás, illetve kimutatás valószínűsége egész számú értékek 1 és 10 között. Ebből kapják a kockázati prioritási számot (RPN). – Ellenőrzési módszer: a meghibásodási mód kimutatására végzett ellenőrzési eljárás. – Javasolt beavatkozás és elvégzett beavatkozás: a javasolt beavatkozás célja az előfordulás valószínűségének csökkentése és/vagy a kimutatás valószínűségének növelése a konkrét esetben. Az elvégzett beavatkozás olyan lépések végrehajtásából áll, amelyek növelik a termék értékét. Mindkét típusú tevékenység a „visszaszorító beavatkozás” elve alatt szerepel. – Felelős dolgozó: kijelölik a felelős dolgozót. Csak olyanokat jelölnek ki, akiknek megvan a visszaszorító beavatkozás sikeres megvalósításához szükséges megfelelő szakértelmük. Az ismeretalapú rendszernek tükröznie kell az FMEA-t és az abban foglalt ismeretanyagot. Az első az ontológiai fogalmakon, viszonyokon és szabályokon keresztül szerepel, a második pedig esetpélda szintjén. A fogalmak közötti viszonyok a 2. ábrán láthatók.
fejléc információ
meghibásodási mód a szemlélettől függően
a kimutatás valószínűsége
az előfordulás valószínűsége
fontossági osztály
elvégzett beavatkozás
felelős foglalkoztatott
javasolt beavatkozás
a kimutatás valószínűsége
ellenőrzési módszer
az előfordulás valószínűsége
a meghibásodás oka
fontossági osztály
a meghibásodási hatása
meghibásodási mód
funkció
elem
kockázati prioritási szám
visszaszorító beavatkozás
1. ábra Az FMEA elemek azonosítása
„gyökér” fogalom
FMEA fejléc vizsgál része_a
elem teljesít
készít része_a
funkció van
meghibásodási mód
okozta_a
van
kockázati prioritási szám
van
van
visszaszorító beavatkozás van
felelőssége_van
ellenőrzési mód
szereplő
2. ábra Az ontológia fogalmai az FMEA doménben FMEA A fejléc információ tárolása FMEA formában: az FMEA fogalom tartalmazza az információt. Például a felelős személy, az FMEA fejlesztő csoport és az FMEA teljesítési határideje karakterlánc formájában csatlakoznak. Az FMEA egy elemet vizsgál, vagy a teljes rendszert, tehát a vizsgál_elem viszony az FMEA elv része. Elem Az elem fogalom a teljes rendszert, alrendszert vagy a rendszer oszthatatlan elemét írja le. Leírási célból egy karakterlánc vonatkozik erre a fogalomra. A fogalom minden példánya egy viszony_része_ a másik elemhez képest. Ez szükséges a termék és/vagy folyamat rendszerfájának felvázolásához. Minden elem egy vagy többszörös funkciót teljesít (teljesít_egy_funkciót).
Funkció A funkció fogalom az elem által végrehajtandó feladatot jelenti. A funkció leírásához feltüntetnek egy karakterlánchoz való kapcsolatot is. Minden funkció része lehet egy másik funkciónak (viszony_része). Meghibásodás áll elő, ha egy funkció nem teljesíti a feladatot. A funkció öszszes lehetséges hibája ehhez a funkcióhoz viszonyítva (_meghibásodási_mód). Meghibásodási_mód Az FMEA szerint minden meghibásodási módnak van oka és hatása. Ez hármas meghibásodási módnak értelmezhető, mert attól az állásponttól függ, hogy a jelenséget minek tekintik: ez maga a meghibásodási mód, hatás vagy hibaok-e. Ok Az okot az okozta_a_ viszony tükrözi. A hatást az okok révén jelzett fordított viszony írja le (lásd később). Valamely meghibásodási mód tárolható a megfelelő karakterláncban. Ha egy meghibásodási mód másik meghibásodást okoz, amely hat az FMEA-ban levő funkcióra, kockázati prioritási számmal ellátott elemek jelölhetők ki (rpn-je_van). Ebben az esetben teljes hármas meghibásodási mód áll fenn. Ugyanezt a korlátozást kell alkalmazni az ellenőrző_módszere_van viszonyra. Ez olyan ellenőrző módszerre vonatkozik, amelyet a meghibásodási mód kimutatására alkalmaznak. Kockázati_prioritási_szám Az RPN fogalom három tényezőt tárol, amelyeknek terméke az RPN. Az egész fogalomhoz tartozó négy viszony támogatja a hozzáférést a fontossági osztályhoz, az előfordulás és kimutatás valószínűségéhez és ezek termékeihez, az RPN-hez (fontossági_osztály, előfordulás_valószínűsége, kimutatás_valószínűsége és rpn). Ellenőrzési módszer A fogalom leírja az elemek ellenőrzésének módját hibaelőfordulás kimutatása céljából. Karakterlánchoz való kapcsolat javasolt.
Visszaszorító beavatkozás Ha az RPN-nek nagy az értéke, az FMEA-t végző személy meghatározhat olyan beavatkozást, amely megelőzi a meghibásodást. A fogalom karakterlánc-alapú leírással kapcsolódik a beavatkozáshoz, amely az adott esetben a meghibásodás megelőzéséhez szükséges. Kapcsolódik a „foglalkoztatott” fogalomhoz is (felelős elemző). A visszaszorító beavatkozás meghatározása után új RPN-t számolnak ki, amely tükrözi a javasolt beavatkozás változásait (új_rpn-je_van). Szereplő A visszaszorító beavatkozás elvégzéséért való felelősséget egy szereplőhöz kötik. A szereplő lehet foglalkoztatott, vagy valamely szervezet része. A szereplő fogalom tehát a felelőssége_van kifejezésen keresztül kapcsolódik a beavatkozási_tevékenység fogalomhoz. Emellett a szereplő a készít fogalmon keresztül kapcsolódik az FMEA_fejléc fogalomhoz, mert a fejléc tartalmazza a további ismereteket a bevont szereplőkről.
Szakértelem-gazdálkodási rendszer Az FMEA ismeretanyagát a minőségirányítási rendszerben szakértelem-gazdálkodási rendszer (skill management system, SMS) kifejlesztésére használják. Az SMS a szervezeti memória információs rendszer részének tekinthető, amely lehetővé teszi a szétszórt és strukturálatlan cégismereteknek, például a vállalati szakértelem jellemzőinek tárolását. Az SMS-nek általában három fő célja van: támogatni a cégtagok szakértelméről meglevő ismeretek rendszeres követését és kiegészítését, biztosítani a rendelkezésre álló és szükséges szakértelemről való ismereteket, és alkalmazni ezeket valamely cél érdekében. A normál SMS a foglalkoztatottak szakértelmének manuális meghatározására összpontosít. Ez egyszerű, háromhierarchiás kapcsolat a kompetenciák között, a személyzeti osztályra alapozva; ami nem elégíti ki az üzleti igényeket. Mivel csak a meglevő irányítási szakértelemre figyel, a stratégiai humán erőforrások fejlesztését nem támogatja, és az SMS-t gyakran nem integrálja a megfelelő információtechnikai infrastruktúrába. Ennek eredményképpen a szervezet nem élvezi a foglalkoztatottai szakértelmének teljes átfogó ismeretéből fakadó előnyöket. Az „ismert” szakértelem a megfelelő helyen és időben felhasználható. Az SMS megfelelő
hasznosításához az ismeretanyagot állandóan aktualizálni kell. Ehhez az SMS-nek állandóan „figyelnie” és bővítenie kell az ismeretalapot. A QMS-ben tárolt FMEA formák elektronikai adatai össze vannak kötve az FMEA ontológiával és a tudásbázissal. Ez lehetővé teszi a szakértelemről létező ismeretek származtatását, és így „nagyobb értékű” válaszokhoz való hozzájutást az ontológiaalapú SMS segítségével. Összeállította: Fazekasné Horváth Zsuzsanna Dittmann, L.; Zelewski, S.: Integrating computer-based systems of knowledge and quality engineering to manage skills. = VDI-Berichte, 2005. 1860. sz. h.n. p. 181–187. Potential Faliure Mode and Effects Amalysis in Design (Design FMEA), and Potential Faliure Mode and Effects Analysis in Manufacturing and Assembly Processes (Process FMEA) and Effects Analysis for Machinery (Machinery FMEA) SAE Handbook 2003. Warrendale 2003 SAE, p. 1–57.
Röviden… Az internet és a roncsolásmentes vizsgálatok – a fejlődés áttekintése A roncsolásmentes vizsgálatokhoz kapcsolódó fejlődés ötévenkénti áttekintése meghökkentő eredményeket és távlatokat mutat. Ma az 500 GBP körüli áron (vagyis az 1995. évi asztali számítógép árának feléért) kapható hordozható személyi számítógépek 1,4 GHz-es Intel Celeron processzorral, 512 Mbyte RAM-al, 40 Gbyte-nyi merevlemezzel, 38 cm átmérőjű lapos képernyővel vannak felszerelve, és Windows XP szoftverrel, beépített modemmel és DVD- és CD-lejátszóval vannak ellátva. A széles sávú adatátvitel, az internethálózaton bonyolított vásárlás, zenék letöltése a világhálóról teljesen megszokott lehetőségekké váltak. Utazáskor is sokan már nem menetjegyüket, hanem – a hálózaton bejelentett helyfoglalás igazolására – azonosítójukat mutatják fel. Ma már szinte mindenkinek van mobiltelefonja, sokaknak – eltérő célokra – több is. Az adatfeldolgozási sebesség és az adattárolási kapacitás továbbra is nagy ütemben fejlődik, miközben a berendezések, készülékek árai csökkennek. Mit jelent mindez a roncsolásmentes vizsgálatok technikája számára?
A digitális radiográfiában a feldolgozási sebesség és a tárolási kapacitás növekedése már lehetővé teszi a röntgenfilm elhagyását és újrahasználható „film” alkalmazását. Az anyagvizsgáló szakemberekkel szemben egyre inkább követelmény lesz a menü alapján működtetett számítógépes berendezések jártas kezelése. Rendelkezésre állnak a világhálón ilyen témájú tanfolyamok, még on-line vizsgázási lehetőséggel is. Rohamosan nő a roncsolásmentes anyagvizsgálattal kapcsolatos honlapok száma is. Minden nagyobb intézmény fenntart ilyen honlapot. A világ roncsolásmentes anyagvizsgálattal foglalkozó nemzetközi szervezeteit összefogó cím pl. www.icndt.org, az európai társaságé: www.efndt.org. Vitafórumok is léteznek, ezek közül a legjelentősebbek címei: www.ndtcabin.com és www.ndt.net. Aki saját honlapot tart fenn, érdemes statisztikát vezetnie a megkeresésekről (a látogatások ideje, a megnézett oldalak mennyisége, a látogató nyelve, országa/régiója, a megkeresés dátuma). Az adatbiztonság és a számítógépvírusok veszélye új kihívásokat hozott magával. Ugyancsak problémákat vet fel a gépek melegedése is a fokozódó használat következtében. Az utazási költségek növekedésével előtérbe kerül a videókonferenciák tartása is, ez talán egy következő ötéves szemle egyik fő megállapítása lesz. A műszaki feltételek már adottak arra, hogy mindenki „kedvence”, a mobiltelefon hamarosan teljesen integrált, tenyérnyi méretű számítógép, telefon, napló, globális helymeghatározó, kamera, videó-, DVD, zene- és „mozijátszó” készülék legyen. Eljöhet az idő, hogy minden személyi azonosítónk, hitelkártyánk és egyéb fontos adataink a bőrünk alá legyen ültetve egy chipen, és akkor nem kell aggódni, hogy otthon marad az útlevél. A műszaki fejlődés már eddig is igen gyors volt, és vannak, akik úgy tartják: csak az első lépcsőfokon vagyunk. (Insight, 47. k. 7. sz. 2005. p. 430–431.)
