SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG OPTIMALIZÁLÁSA AZ AIR LIQUIDE HUNGARY KFT.-NÉL

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG OPTIMALIZÁLÁSA AZ AIR LIQUIDE HUNGARY KFT.-NÉL

STIX PETRA 2015. 0

Tartalom 1.

Bevezetés.................................................................................................................................... 3

2. Az Air Liquide bemutatása ............................................................................................................ 5 2.1 Az Air Liquide csoport bemutatása .......................................................................................... 5 2.1.1 Az Air Liquide speciális márkái, termékei és különleges ajánlatai................................... 5 2.2 Air Liquide Hungary Kft. ......................................................................................................... 9 2.2.1 Kazincbarcika .................................................................................................................. 10 2.2.2. Orosháza ......................................................................................................................... 12 2.2.3. Felsőpakony ................................................................................................................... 12 2.2.4. Budapest ......................................................................................................................... 14 2.2.5. Lerakatok........................................................................................................................ 14 2.3 A logisztika helye az Air Liquide Hungary Kft. vállalati szervezetében ............................... 15 2.4 SWOT analízis ....................................................................................................................... 16 3. Az ellátási rendszer elméleti háttere............................................................................................. 18 3.1. A logisztika fogalma és feladata ........................................................................................... 18 3.2 Logisztikai rendszerek, ellátási láncok................................................................................... 19 3.3 Hagyományos áruszállítási rendszerek .................................................................................. 20 3.3.1 Közúti áruszállítás ........................................................................................................... 20 3.4 A vállalati logisztika területei ............................................................................................... 23 3.4.1 Értékesítési, elosztási logisztika ...................................................................................... 23 3.4.2 A JIT (just in time) elvű anyagellátás ............................................................................. 25 3.5. Készletgazdálkodás ............................................................................................................... 26 3.5.1 Készletszabályozás .......................................................................................................... 27 3.6. Elosztási rendszerek .............................................................................................................. 27 3.6.1. Elosztási rendszerek struktúrája ..................................................................................... 28 1

3.6.2. Az elosztási rendszerek irányítása.................................................................................. 29 3.6.3. A szállításirányítási rendszer feladata és összetevői ...................................................... 29 4. A Társaság disztribúciós logisztikájának bemutatása .................................................................. 31 4.1 Palackos ipari gázforgalmazás jelenlegi folyamata................................................................ 31 4.1.2 Vevői megrendelések ...................................................................................................... 32 4.1.2 A logisztikai osztály és a fuvarozó kapcsolata ................................................................ 32 4.2 Logisztikai információs rendszer ........................................................................................... 33 4.3 Érvényben lévő fuvarszerződés ismertetése ........................................................................... 34 4.3.1 A fuvarozó cég és a disztribúciós logisztika kapcsolata ................................................. 34 5. Szállítási költség optimalizálására tett javaslatok ....................................................................... 36 5.1 Elosztási csatornák meghatározása ........................................................................................ 36 5.2 Szállítási útvonalak meghatározása ........................................................................................ 39 5.2.1. A szállítási útvonalak optimalizálásának lépései ........................................................... 40 5.2.2 Fuvarköltség számítás ..................................................................................................... 44 5.3. Szállítási modul bevezetése ................................................................................................... 46 5.3.1. Adatok kezelése.............................................................................................................. 47 5.3.2 Kiszállítások kezelése ..................................................................................................... 47 5.3.3 Fuvarok előkészítése ....................................................................................................... 49 5.4 Kulcs teljesítmény mutatók (KPI) .......................................................................................... 49 5.4.1 A teljesítmény mutató jelentősége .................................................................................. 49 5.4.2 A „Trans riport” táblázat jelentősége .............................................................................. 50 5.4.2 A logisztikai riport bemutatása........................................................................................ 51 6. Összefoglalás................................................................................................................................ 53 Felhasznált Irodalom: ....................................................................................................................... 55 Mellékletek....................................................................................................................................... 57

2

1.

Bevezetés

A vállalatok életében a fennmaradáshoz számos tényező elengedhetetlen fontosságú, hiszen versenyképesnek maradni ebben a gyorsan fejlődő világban nem könnyű feladat. A megfelelő minőség, a megfizethetőség és a vevői igények kiszolgálása mellett fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy mindezt a vállalat egy optimális költség mellett tudja vállalni. Dolgozatomat az Air Liquide Hungary Kft.-nél írtam, mely Vállalat jelenlegi munkaadóm. 2012. óta dolgozom a cégnél, mint palackos logisztikai koordinátor. Korábbi tapasztalataim nem voltak, mivel nem dolgoztam előtte hasonló területen. Az itt megszerzett gyakorlati tudásomat kollégáimnak és a felettesemnek köszönhetem, akik segítettek és a mai napig segítenek átlátni a logisztikai terület folyamatait és együtt próbáljuk meg a ránk bízott feladatokat minél hatékonyabban megoldani. Témámat is természetesen a napi rutin feladatok ihlették, melyeket szeretnék minél jobban megoldani, a Vállalat számára költséget csökkenteni. Ez motiválja csapatunkat nap, mint nap, arra törekszünk, hogy a költségeket minimálisra csökkentsük. A felvetett probléma, amelyre megoldást keresek, szintén a naponta felmerülő problémákból adódott: magas szállítási költség az Air Liquide Hungary Kft.-nél. Véleményem szerint tökéletes választásnak bizonyul, mert a témával való foglalkozás, kutatás, majd annak gyakorlatba való átültetése és tesztelése segíti a munkahelyemen való helytállást, fejlődést. Tehát a szállítási költség optimalizálására fogok javaslatot tenni, felvázolom, hogy milyen lehetséges stratégiák lennének segítségünkre a probléma enyhítésére illetve megoldására. A 2013-as év már a hátunk mögött van, minden információ rendelkezésemre áll a szállítási költségekkel kapcsolatosan, ezért ezt az évet fogom összehasonlítási alapul venni és megnézni, hogyan is alakultak illetve alakulnak a költségek a jelenlegi szervezés alatt. Az általam tett javaslatok, stratégiák alapján is számításokat fogok végezni, amivel szeretném bebizonyítani és számszerűsíteni, hogy mekkora lehet a mértéke a költségcsökkentésnek. Mivel tényleges adatok nem állnak rendelkezésemre, a 2015-re vonatkozó eladási tervszámokat fogom figyelembe venni, melyet az Air Liquide Kft. kereskedelmi osztálya bocsátotta rendelkezésemre. 3

Mindezek előtt fontosnak tartom ismertetni a logisztikai disztribúció elméleti hátterét, amely a mindennapokban is segítséget nyújt a gyakorlat területén. Igyekszem szorosan a témához kapcsolódó elméleti részeket kiemelni, összpontosítva azokra a részekre, amelyek a gyakorlati rész bemutatásához elengedhetetlenül szükségesek. A következőkben szeretném bemutatni a vállalat történetét a kezdetektől a jelenlegi állapotig, az előállított termékek és szolgáltatások főbb jellemzőit. Ezek az információk elengedhetetlenek az átláthatósághoz, szükségesek az összefüggések megértéséhez.

4

2. Az Air Liquide Kft. bemutatása 2.1 Az Air Liquide csoport bemutatása1 Az Air Liquide Csoport több, mint 50 000 alkalmazottal a világ vezető vállalatai között tudhatja magát az ipari, környezetvédelmi és egészségügyi gázok valamint a kapcsolódó szolgáltatások területén. Az 1902-ben alapított vállalat Franciaországból indult és mára már 80 országban van jelen 130 leányvállalattal. Az Air Liquide stratégiájában először 2000. évben jelent meg a Kelet- Közép Európai terjeszkedés. Ettől az időtől számítható a csoport markáns megjelenése Európa ezen országaiban. A nemzetközi fejlesztést mindig is fontosnak tartották és tartják a mai napig. A fenntartható fejlődésnek napjainkban elengedhetetlen szerepe van a piacon való, stabil jelenléthez. Az Air Liquide Csoport a vállalati stratégia részeként a folyamatos fejlődésre koncentrál a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi haladás révén. A vállalati kultúra fontos részét képezi az innováció, melynek a Csoport a létét köszönheti. A kutatás és fejlesztés az ügyfelek igényeit tartja szem előtt, ezért a szaktudás és a versenyképesség növelése elengedhetetlen. Mindezek mellett azonban kiemelkedő figyelmet kap a biztonság, amely a legfontosabb a Csoport számára.

2.1.1 Az Air Liquide speciális márkái, termékei és különleges ajánlatai Speciális márkák: • ARCALTM : ívhegesztéshez, gyökvédelemhez, plazmavágáshoz Ezen termékcsalád gázai az alábbi tulajdonságokon keresztül lehetővé teszik a növekvő termelékenységi, minőségi valamint egészségvédelmi követelmények teljesítését: o kontrollált szennyező tartalom o állandó összetételű és homogén eloszlású gázkeverékek o extra alacsony oxigén – és nedvességtartalom • FLAMALTM : gázhegesztéshez, lángvágáshoz

1

Forrás: www.airliquide.hu

5

Ebbe

a

termékcsaládba

a

lángtechnológia

gázai

tartoznak.

Az

eljárások

költséghatékonysága javítható a megfelelő éghető valamint égést tápláló gázok alkalmazásával. • LASALTM: ipari lézerekkel történő fémmegmunkáláshoz Az optimális termelékenységi szint és a kívánt termékminőség elérése mellett, a gázoknak a berendezés élettartamára is hatása van. Ennek a termékcsaládnak a minőségét az alábbi feltételek biztosítják: o kontrollált szennyező tartalom o alacsony szintű szennyező tartalom o állandó összetételű és homogén eloszlású gázkeverékek o különleges kezelésű gázpalackok o töltés közbeni folyamatos minőségkontroll • ALIGALTM : az élelmiszeripari alkalmazásokhoz Ezt a termékcsaládot az italok és élelmiszerek feldolgozása és csomagolása számára hozták létre. Az ALIGAL TM védőatmoszférák, főként szagtalan és íz mentes gázokból állnak: nitrogénből, oxigénből és szén – dioxidból. A nitrogén egy inert töltőgáz, hozzájárul a csomagolások állagmegőrzéséhez. A szén – dioxid csökkenti a baktériumok, gombák, penészek és az aerob baktériumok szaporodását. Az oxigén a friss hús színének fenntartására, fehér hal vagy gyümölcsök és zöldségek csomagolására szolgál. • ALPHAGAZTM: nagytisztaságú gázok laboratóriumi és analitikai alkalmazásokhoz. A vállalat alaptermékei:

6

• oxigén: a földfelszín leggyakrabban előforduló eleme. Jelenléte elengedhetetlen az élethez, és az ipar számára is nélkülözhetetlen. Felhasználják az égési folyamatok szennyező hatásának csökkentésére. • hidrogén: a legkisebb atom a kémiai elemek között. • nitrogén: a levegő legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. • argon: az atmoszférában megközelítőleg 0,9% argon található. A természetben kizárólag a levegőben megtalálható inert tulajdonságú nemesgáz. Ezek mellett az Air Liquide Kft. más gázokat is gyárt és forgalmaz, valamint magas színvonalú műszaki megoldásokat kínál ügyfelei számára. A teljesség igénye nélkül szeretném pár mondatban ismertetni, hogy az egyes iparágak milyen területeken használják fel gázainkat. Többek közt a következő területek képviselőit tudhatják ügyfeleik körében: • autóipar és gépgyártás A leggyakrabban sűrített argont vagy héliumot használnak a légzsákok töltéséhez. Emellett az abroncsok feltöltése jelentős nitrogén felhasználási terület. Az autóablakok esetében az úsztatott üveg gyártásához használnak hidrogént és nitrogént. De az autóipar gázfelhasználási területe kiterjed még a motor – és mechanikai alkatrészekre, műanyaggyártásra illetve az autókarosszériához szükséges acélgyártásra. • élelmiszeripar Az élelmiszeriparban a következő gázalkalmazási megoldásokat kínálja: •

kriogén gyorsfagyasztás cseppfolyós nitrogén alkalmazásával

•

kéregfagyasztás, mely a termék formájának megőrzése érdekében szükséges

•

hőmérsékletszabályozás, melynek leghatékonyabb módszere a nitrogén befecskendezése

•

inertizálás és oxigénmentesítés

•

levegő kiszorítása csomagoláskor 7

•

védőgázas csomagolás

• üvegipar Az

üvegipar

számára

az

Air

Liquide

innovatív

oxigénes

tüzeléstechnikai

technológiákat dolgozott ki, jelentősen megnövelve ezzel az üvegolvasztó kemencék kapacitását. • gyógyszeripar Az Air Liquide gázai lehetővé teszik a gyógyszerkészítmények elemzését és ellenőrzését, az elemző eszköz kalibrálását, az aktív adalékok szintézisét és a módosított atmoszférájú csomagolást. • olajfinomítás és gázipar A kőolajtermékek kénmentesítéséhez gyakran van szükség hidrogénre, ugyanis szigorú szabályok határozzák meg a benzin és a dízelolaj maximális kéntartalmát. • vegyipar A vegyi anyagok fontos szerepet töltenek be mindennapi életünkben, és használatuk egyre fokozódik. A műanyagok sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy azok a legkülönfélébb alkalmazási területeken helyettesítsék a fémeket, és általában könnyebbé és jobbá tegye életünket. Nagyszámú vegyi anyag gyártása történik ipari gázok felhasználásával. • kohászat A kohászati ipar folyamataihoz nagy mennyiségben használ ipari gázokat, elsősorban fémolvasztáshoz. • elektronika A nitrogén felhasználása nyomtatott áramköri lapok (PCB-k) gyártásánál egyre növekszik mind a hullámforrasztási, mind az újraolvasztó forrasztási technológiák esetén. Egyre több gyártó ismeri fel az inert atmoszférás forrasztás értékét a kötésminőség és a termelékenység javításában valamint a folyamatváltozók ingadozására való érzékenység csökkenésében. 8

• hegesztés és vágás Az ipari gázok legnagyobb felhasználási területe. A hegesztéshez és vágáshoz használt gázok szállítása palackban valamint palackkötegben történik. A palackok 50lt űrtartalmúak és maximum 200 bar üzemi nyomásra tölthetők.

2.2 Air Liquide Hungary Kft.

Megnevezés:

AIR LIQUIDE HUNGARY Kft.

Központi szervezet: 1013 Budapest, Krisztina körút 39/b. Honlap:

www.airliquide.hu

Az Air Liquide Csoport magyarországi leányvállalatát 1990-ben alapította. Elsőként Orosházán indított nitrogéntermelő üzemet, majd 1999-ben Kazincbarcikán épült fel levegőbontó üzeme. A cseppfolyós gázellátás mellett a cég 2002-ben elindította palackos üzletágát, szélesítve termékportfólióját. A következőkben szeretném részletesen bemutatni telephelyeinket és ismertetni tevékenységüket, mivel ezek eltérnek egymástól:

1. ábra: Gáztermelés és értékesítés Forrás: Air Liquide Kft.

9

2.2.1 Kazincbarcika Mint azt az előbb már említettem, a kazincbarcikai telephelyen működik a folyamatos működésű levegő szétválasztó üzem. Az üzem fő feladata csővezetéken keresztül történő ipari gázszolgáltatás a BorsodChem részére. A levegőszétválasztó üzem a csővezetéken történő ipari gázszolgáltatás mellett cseppfolyós termék előállítására is alkalmas. Itt van a vállalati berendezések karbantartását végző szervezet is, amely az üzemi berendezések, és a vásárlókhoz kihelyezett tároló berendezések felügyeletét, karbantartását végzi. A termelő üzemekben az ALH kiemelt figyelmet fordít a biztonságos munkavégzésre és üzemeltetésre. A biztonságos munkavégzés alapelveit az Air Liquide Csoport előírásai és a vonatkozó hatósági és iparági szabályozások határozzák meg. Az ALH termelő üzemeiben automatizált, számítógépes folyamatirányító rendszereket alkalmaz, melyeket folyamatos műszakban dolgozó munkatársai felügyelik, ezzel minimálisra csökkentve az üzemzavar és veszélyhelyzet kialakulásának kockázatát. A Társaság a Vevőhöz kihelyezett berendezéseit automata, folyamatos üzemű távfelügyelő rendszerrel látja el, melyek jelzéseit folyamatosan figyelemmel kísérik a kazincbarcikai diszpécser központban. A következőkben szeretném bemutatni a levegőbontás folyamatát: 1. Levegő beszívása A levegő nitrogén és oxigén keveréke (99 %-ban), a fennmaradó 1%-ot argon, szén-dioxid és más nemesgázok alkotják, úgy, mint neon, xenon, hélium és kripton. 2. Előtisztítás A levegő komponensekre való bontása előtt el kell távolítani belőle a nemkívánatos összetevőket. Ezeket a szennyeződéseket szűréssel vagy fagyasztással esetleg vegyi úton történő megkötéssel távolítják el. 3. Sűrítés A beszívott levegőt 6 bar-ra sűrítik.

10

4. Előhűtés A sűrített levegőt -180°C-ra hűtik, de a szétválasztó oszlopban tovább hűl a nyomáscsökkentés következtében. Mivel az előhűtés során a hőmérséklet a forráspont alatt van, ilyenkor részben cseppfolyósodik a levegő. 5. Hűtés és szétválasztás A szétválasztó oszlopban megtörténik a levegő összetevőire való bontása. A cseppfolyós gázkeverék a felszálló gázzal ellentétesen folyik. A folyadék torlódik az oszlop szitatálcáin, ahol gőzbuborékok áramlanak át rajta. A gázból magas forráspontú oxigén válik ki cseppfolyós formában. A folyadékcseppekből az alacsonyabb forráspontú nitrogén gázformában válik ki. Ennek eredményeként az oszlop tetején gázhalmazállapotú nitrogén halmozódik fel, az aljában pedig cseppfolyós oxigén. Az alul lévő oxigén elpárologtatásával és a cseppfolyós nitrogén felülre való adagolásával a folyamat addig folytatható, amíg elérjük a kívánt tisztasági fokot. 6. Az argon kivonása A

nemesgáz

előállításához

a

szétválasztó

oszlopot

további

„nyers”-argon,

-

hélium/xenon/kripton gázkeverék előállítására szolgáló gépegységekkel szerelik fel. Ezek a keverékek további tisztítást igényelnek. Egy 45.000 m3 / óra előállítására alkalmas modern levegőbontó üzemben óránként 1.700 m3 argon és 91 m3 nemesgáz keletkezik. 7. Sűrítés csővezeték rendszerbe A gázhalmazállapotú oxigént és nitrogént 40 bar nyomáson csővezetékrendszerbe vezetik. 8. Töltés Az oxigén, a nitrogén és az argon egy részét cseppfolyós halmazállapotban tartályokba, majd tartályautókba, szivattyúval 300 bar nyomáson elpárologtatva, gázhalmazállapotban acélpalackokba töltik.

11

2. ábra: A levegőbontó működési modellje Forrás: Air Liquide Kft.

Kazincbarcikán van a vállalati berendezések karbantartását végző szervezet is, amely az üzemi berendezések, és a vásárlókhoz kihelyezett tároló berendezések felügyeletét, karbantartását végzi.

2.2.2. Orosháza A Társaságnak Orosházán van a Guardian Orosháza Rt. ellátását biztosító nitrogén ellátó üzeme, a hozzá kapcsolódó berendezésekkel („On-site” berendezés, nitrogén gáz termelése, tárolása, szolgáltatása), két fővel. Az On-site berendezés lényege, hogy csak az adott Vevőt tudja ellátni ipari gázzal, cseppfolyós ipari gáz termelésére nem alkalmas.

2.2.3. Felsőpakony Az ALH 2002. év végén kezdte meg az ipari gázok palackban történő forgalmazását. A gázpalackok forgalmazását a Társaság kizárólag alvállalkozó bevonásával valósítja meg, saját tulajdonú telephelyeket nem kíván létesíteni. A palackok 12

töltésének helye gázfajtától függ. Korábban a Társaság ausztriai testvérvállalatánál történt a palackok töltése, azonban 2009.-től bizonyos gázfajták a Felsőpakonyban létesített töltőüzemben is tölthetők. Az Air Liquide Hungary Kft ipari gázpalacktöltő üzeme 2009.10.01-én kezdte meg működését a pest megyei Felsőpakony település ipari területén. Kezdetben 2 palacktöltő operátor és 1 üzemvezető végezte a napi munkát, amely az első időszakban néhány száz palack letöltését jelentette. Az elmúlt 5 év alatt azonban ugrásszerűen megnőtt a cég magyarországi palackos forgalma, amely következtében a telephelyen már 2-2 fő töltőoperátor végzi a palacktöltést délelőttös és délutános műszakrendben. Az üzem nem csak töltőüzem, hanem logisztikai elosztó központ szerepét is betölti, azaz a már letöltött palackok innen kerülnek kiszállításra az ország több mint 50 palackos lerakatába, illetve közvetlenül a kiemelt vevők ellátása is innen történik. A logisztikai osztály által felvett vevői és lerakati megrendeléseket 1 fő targoncás készíti össze a másnapi kiszállításra. A tele palackokkal megpakolt teherautók hajnalban indulnak útnak az előre megadott útvonalakon, általában délután érnek vissza a telephelyre a lerakó helyeken felvett üres palackokkal. A telephely napi munkamenetét 1 fő üzemvezető koordinálja, 1 fő üzemvezető helyettes segíti a munkáját. A fuvarokhoz kapcsolódó adminisztrációs munkát (pl. szállítólevelek kiállítása) 1 fő logisztikai asszisztens végzi. Az előállított termékek főként ipari (pl. hegesztéshez) és élelmiszeripari (pl. tartósításhoz) felhasználásra szánt gázok, de egyre nagyobb a vevői igény a nagy tisztaságú (pl. lézervágáshoz vagy laborokba) gázokra is. A forgalmazott gázok (argon, oxigén, nitrogén, szén-dioxid) cseppfolyós formában, tartályautók szállítják a Felsőpakonyi telephelyre, amelyekből aztán a cseppfolyós anyagot átfejtik az üzem területén lévő vákuumszigetelt tartályokba. A termelés során az adott termék a tartályból egy szivattyú segítségével az atmoszférikus elpárologtatóba kerül, amely végén már gázhalmazállapotban halad tovább a töltőkonténerbe. Az itt felcsatlakoztatott gázpalackok a töltést megelőzően már átestek a gáztípusonkénti válogatáson és a szükséges ellenőrzésen (nincs-e sérülés a palacktesten, szelep ép) is. A

13

töltés teljes folyamatát számítógép vezérli, a csatlakozás és a programozás azonban az operátor feladata. A telephelyen zajló munkafolyamatok minden lépése az iAladin vállalatirányítási szoftverben kerül rögzítésre. Mivel a palackok egyedi 5 karakteres bárkóddal vannak ellátva, a szoftver minden egyes palackot egyedi palackként tud azonosítani és kezelni, így a rendszer többek közt tartalmazza az adott palack mesteradatait (pl. gyártás idő, méretek) és a palack eddigi történetét (pl. töltések időpontja vagy mikor, hol, milyen státusszal volt a palack). A szoftver segítségével történik a szállítólevelek kiállítása, ezen felül a napi termelés irányítását is nagyban segíti.

2.2.4. Budapest A Társaság budapesti irodájában kapott helyett az ügyvezetés valamint a pénzügyi, kereskedelmi és logisztikai osztály. A különböző osztályok között szoros kapcsolat alakult ki, hiszen csak így lehet a vállalat működési céljait maradéktalanul teljesíteni. Másképpen fogalmazva az értékesítés hatékonysága a logisztika és pénzügy együttműködésének függvénye. Nyilvánvaló, hogy a logisztikai osztály csak úgy képes megfelelő színvonalon a kereskedelmi igényeknek megfelelően kielégíteni a fogyasztót, ha már a döntés előkészítése során, majd a továbbiakban is folyamatosan és koordináltan együttműködik.

2.2.5. Lerakatok 2003-tól kezdődően több mint 80 lerakatot nyitott országszerte az Air Liquide Kft. Jelenleg 35 lerakattal rendelkezik, az ország szinte összes megyeszékhelyén jelen van illetve számos kisebb városban hozzáférhetőek a gázpalackok Vevőik számára. Saját tulajdonú lerakattal nem rendelkezik a Vállalat. Kizárólag értékesítési megbízással működnek a lerakatok, amely azt jelenti, hogy jutalékot kapnak minden egyes eladott palack után. A lerakatok fuvarozást is vállalnak, így a Vevőknek lehetőségük van házhoz szállítatni a szükséges palackokat. Ehhez külön fuvarozási megállapodást köt az Air Liquide Kft. a lerakattal. Természetesen csak bizonyos mennyiségig történik a kiszállítás/kiszolgálás lerakatból. Hogy milyen módon határozható meg a mennyiség, amit még érdemes lerakatból kiszállítani és mi az, amit már központból szállítunk, a későbbiekben fogom bemutatni.

14

Felvetődhet a kérdés, hogy mi motiválja azokat a vállalkozásokat, amelyeknél lerakatokat létesítenek, hiszen saját erőforrás felhasználással történik a lerakat működtetése, plusz energia ráfordítással jár. A saját kapacitását több helyre kell koncentrálnia. Azonban a jutalékrendszer arra ösztönzi a lerakatokat, hogy törekedjenek új vevők szerzésére és minél több gázpalack eladására. A saját termékeik mellett az ipari gáz egy kiegészítő termék, melynek felhasználási területe sok esetben

szoros összefüggésben van a lerakat fő

profiljával.

3. ábra: Lerakatok területi elhelyezkedése Magyarországon Forrás: Air Liquide Kft.

2.3 A logisztika helye az Air Liquide Hungary Kft. vállalati szervezetében Az alábbiakban szeretném az ALH Kft. szervezeti struktúráját és azon belül a logisztika helyét ismertetni. Az elmúlt években az ALH Kft. vezetősége fokozatosan kezdte felismerni a logisztika jelentőségét. Az első időkben a klasszikus funkcionális szervezeti felépítés keretein belül az egyes logisztikai alrendszerek szétszórtan helyezkedtek el. A cseppfolyós és palackos termékek értékesítéséhez kapcsolódó logisztikai tevékenység a műszaki igazgató fennhatósága alá tartozott. 2 fő logisztikai koordinátor látta el mind a cseppfolyós mind a palackos értékesítés feladatait. Senki sem fordított túlságosan nagy figyelmet az értékesítési folyamatok rendszerszerű, integrált 15

kezelésére. A vállalat növekedésével azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos és elavult rendszer már nem lesz képes a vevői igények magasabb szintű kielégítésére a megfelelő költségek mellett. A logisztikai szervezet fejlesztését sürgette, hogy a cégnél bevezetésre kerültek integrált információs rendszerek is (SAP, iAladin, INFOPATH stb.), mely rendszerek kezelése és ismerete egy vezetőt igényelt. Így történt, hogy 2008 őszén a vállalat ügyvezető igazgatója az értékesítési logisztikai funkciót egy magasabb szintre emelte és így 4 főre bővült az elosztási logisztika csapata. Kineveztek egy logisztikai vezetőt és ezzel a logisztikai tevékenységek integráltsága jelentősen megnőtt. Lehetőség nyílt arra, hogy mind a cseppfolyós, mind pedig a palackos értékesítés területén a költségek, a minőség és a kapcsolódó szolgáltatások is optimalizálva legyenek.

2.4 SWOT analízis A SWOT analízis egy elemzési módszer, mellyel feltérképezhető a vállalkozás helyzete, képessége, a kapott eredmény segít a vállalat kritikus értékelésében. Elvégzését és bemutatását azért tartom fontosnak, mert a piacon jelenlévő Versenytársak is azonos alapanyagból (levegőből), azonos technológiával készült terméket kínálnak eladásra, tehát a szolgáltatásnyújtás minősége és széleskörűsége lehet az a „plusz”, amivel az ALH kiemelkedhet a többi közül.

4. ábra: A SWOT megvalósítási folyamata

2

2

http://www.innosupport.net/index.php?id=2065&L=5 2015.02.22

16

A következőkben szeretném ismertetni a vállalat SWOT analízisét: Strengths – erősségek: Speciális, csak az AL által kínált termékhez kapcsolódó technológiák és szolgáltatások. (Pl. TELEFLO – szintfigyelő rendszer). Jelenleg az AL olyan megoldásokkal van jelen a magyar piacon, amivel egyedülálló többletszolgáltatásokat tud nyújtani a vevő részére. A megkérdőjelezhetetlen szakmai háttér, a kiváló minőség, és a világszinten vezető pozíció összességében mind a vevői költségek csökkentését eredményezik. Weaknesses – gyengeségek: Jelenleg a cég kazincbarcikai és schwechati levegőbontó üzemében is csak nitrogént és oxigént képes előállítani. Problémát okoz az argon beszerzése, melyet Belgiumból vagy Franciaországból kell Közép-Európába, köztük Magyarországra szállítani. A kevés számú disztribúciós pont és a magas szállítási költségek rontják a versenyhelyzetünket. Opportunities – lehetőségek: Az anyavállalat és a kutatóbázisok folyamatosan fejlesztik a terméket. Az AL csoport több száz szabadalommal rendelkezik. Ezen egyedi megoldások nagy részét az ALH Kft. még nem kezdte el használni a magyar piacon. Az újítások és folyamatos bevezetésük a piacra, a hozzáadott értékek („added value”) szolgáltatási és szakértelem oldalon, mind a különböző szegmensek vevőinek megszerzését fogja segíteni. Threats – veszélyek: Nagy veszélyt jelenthet a cégre nézve, ha a konkurencia is fejlesztésekbe kezd és hasonló kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt a termékhez, mint AL. Tudomásunk van róla, hogy legnagyobb versenytársunk

több ezer vevői tartályán nincs, vagy csak elvétve van

tartályfigyelő rendszer. Azt is hozzá kell tennem, hogy a konkurencia már ismeri stratégiánkat és várhatóan fejlesztéseket indít, mert felismerte a hozzáadott érték jelentőségét.

17

3. Az ellátási rendszer elméleti háttere 3.1. A logisztika fogalma és feladata A logisztika kialakulását a tudósok visszavezetik egészen Krisztus előttre, azonban Én ennyire nem mennék vissza az időben és nem is térnék ki dolgozatomban részletesen a történelmi hátterére. Néhány mondat erejéig azonban szükséges megemlítenem, hogy a logisztikával először katonai területen találkozhattunk és az ezen a területen elért sikerek keltették fel az érdeklődést a civil területeken munkálkodó, termelés – és szállításszervező szakemberek figyelmét is az 1950-es években és egyre erősebbé váltak a logisztika egyes területeinek gazdasági rendszerekre való adaptálása. A nemzetgazdaságok szinte minden területén kezdetét vette egy máig is tartó intenzív kutatási, fejlesztési, gyakorlati megvalósítási folyamat. A továbbiakban a figyelmet azokra az elméleti részekre szeretném helyezni, melyek szorosan összekapcsolódnak a gyakorlati rész témájával is. Mindenekelőtt szeretném definiálni és összefoglalni, hogy mit is jelent a logisztika: Röviden és tömören nevezhetjük az ellátás tudományának, amely jól kifejezi mindazt, amivel a logisztika foglalkozik. Azonban ahhoz, hogy átlássuk és megértsük, mi is az a logisztika, ennél bővebb ismertetés szükséges. Az interneten böngészve számos magyarázatot kaphatunk, azonban a legjobban számomra a következő megfogalmazás írja le: „Logisztika az energia, személyek, anyagok, alapanyagok, félkész – és késztermékek, információk rendszeren belül és rendszerek közötti áramlásának tervezésével, vezérlésével, szabályozásával, ellenőrzésével, megvalósításával foglalkozó menedzsment – szemlélet, melynek célja a folyamathoz járuló összköltség és a vevőkiszolgálás színvonala közötti optimális elérése.”3 A logisztika célja, hogy a piaci, termelési igényekhez igazodva • a megfelelő termék, • a megfelelő időpontban,

3

http://logisztika.com/logisztikai-lexikon/logisztika-fogalma-2/ (2014.09.21.)

18

• a megfelelő helyre, • a megfelelő mennyiségben, • a megfelelő minőségben és • a megfelelő költséggel eljuttatható legyen. Ezt nevezzük röviden a hat M-elvnek, mely folyamatoptimalizálásra ösztönöz. Ezek az elvek, célok változhatnak, bővülhetnek. Találkozhatunk olyan kiegészítésekkel, ahol ezen célok mellett fontos szerepe van még • „a megfelelő módon és eszközzel, • a megfelelő környezetvédelmi óvintézkedések mellett, a környezet minimális terhelésével”4 történő szállításnak.

3.2 Logisztikai rendszerek, ellátási láncok Logisztikai rendszer alatt azokat az eszközöket, létesítményeket és szervezeteket értjük, amelyek részt vesznek az ellátó és a felhasználó közötti anyag- és információáramlás megvalósításában.

A logisztikai eszközök egy adott logisztikai

rendszeren belüli anyag- és információáramlást megvalósító eszközök, gépek és berendezések összessége. A logisztikai láncok az anyag – és információáramlás területén összekapcsolják, és egységes folyamattá alakítják az ellátó, a termelő, a felhasználó és a fogyasztó alapfolyamatait. A logisztika létrejöttét, a folyamatok optimalizálását tulajdonképpen az élesedő piaci versenyhelyzet váltotta ki, amely többek között azt követeli a vállalatoktól, hogy rugalmasan és gyorsan reagáljanak a vevői igényekre, továbbá az értékesített termékhez kapcsolt további szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezen kívül a logisztika fontossága a szervezeteken belül is megjelenik, köszönhetően annak, hogy a gazdasági rendszerek és gazdálkodó szervezetek működéséhez elengedhetetlen napjainkban a jó szervezés és koordináció. 4

http://www.gdf.hu/TudNap2010/letoltes/15.pdf (2014.10.04.)

19

3.3 Hagyományos áruszállítási rendszerek • vasúti áruszállítás • közúti áruszállítás • vízi áruszállítás • légi áruszállítás • csővezetékes áruszállítás • kombinált áruszállítási rendszerek o közúti – vasúti kombinált áruszállítás o közúti – vízi kombinált szállítás o folyami – tengeri kombinált szállítás

Az itt felsoroltak közül szeretném bővebben ismertetni a közúti áruszállítás jellemzőit, mivel szorosan kapcsolódik a dolgozat témájához, a szállítási költség optimalizálásához. Ezen belül is, azért csak erre az egy szállítási módra térnék ki, mivel az Air Liquide Kft. csak ezt a módját használja az áruszállításnak.

3.3.1 Közúti áruszállítás5 A közúti áruszállítás elsősorban kisebb árumennyiségek rövid távolságú helyi és regionális szállítására alkalmas, számos előnye miatt azonban a távolsági forgalomban is egyre inkább bekapcsolódik. Tekintettel arra, hogy a közúti szállítójármű mozgása nincs (sín) pályához kötve, a közúti áruszállításban kiemelkedő fontosságú az áruszállítás szervezése, illetve irányítása. Főbb előnyei: • a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik, a járművek gyakorlatilag mindegyik fuvaroztató telephelyét közvetlenül ki tudják szolgálni, ami háztól – házig 5

dr. Prezenszki: Logisztika I.

20

fuvarozást tesz lehetővé. Így nincs szükség az áruk szállítás közbeni átrakására, minimálisra csökkenthetők a csomagolási ráfordítások; • viszonylag rövid az áruk eljutási ideje; • rugalmasan tud alkalmazkodni a fuvaroztatók igényeihez; • szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a szállítójárművek széles választéka; • rugalmas szerződéskötés és tarifakialakítás • viszonylag kicsik a szállítás közbeni áru-igénybevételek és az ebből fakadó árukárok. Főbb hátrányai: • nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható, nem tervezhető eseményektől, az időjárási hatásoktól, a forgalmi viszonyoktól; • a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása; • egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas, mivel a járművek hossza korlátozott; • a leginkább élőmunka – igényes és balesetveszélyes a többi közlekedési alágazathoz képest; • útvonal korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak nehezíthetik a célbajutást; • a nemzetközi forgalom az egyes országok kölcsönös megállapodásán alapuló engedély- kontingensekhez kötött.

21

3.3.1.1 Közúti áruszállító járművek

5. ábra: A közúti áruszállítás járműveinek főbb csoportjai Forrás: dr. Prezenszki: Logisztika I, 212.o

A közúti áruszállítás járműveinek mérete és felépítménye - a szállított áruk és feladatok jellegének komplexitása miatt – jelentős eltéréseket mutathat. A szállításhoz alkalmazandó jármű jellegét több tényező is befolyásolja, ezek közül kiemelném: • az áru fajtája, tulajdonságai • a szállítási csomagolás módja • az áru alakja, mennyisége, méretei • az árut kell e védeni a környezettől illetve a környezetet kell e védeni az árutól • a szállítás viszonylata 22

• a szállítási technológia • a termelési technológia A közúti áruszállítással szemben támasztott igényeknek megfelelően a közúti szállító járművek igen sokfélék lehetnek. Attól függően, hogy rendelkeznek e motorral vagy sem, lehetnek tehergépkocsik, vontatók illetve pótkocsik. A tehergépkocsi olyan négy vagy több kerekű gépjármű, amelyet beépített erőgép hajt és teher szállítására alkalmas. A vontató pótkocsi vontatására alkalmas, rakfelület nélküli tehergépkocsi. Ide tartozik a pótkocsi súlyát részben felvevő nyerges vontató, valamint a mezőgazdasági vontató. A pótkocsi olyan közúti jármű, amelyet tehergépkocsival vagy vontatóval lehet továbbítani. A nyerges vontató nyeregszerkezetére támaszkodó pótkocsit félpótkocsinak hívjuk. A legalább két részből álló tehergépjárműveket járműszerelvénynek nevezzük. A nyerges vontatóból és a félpótkocsiból álló járműkombinációt nyerges gépkocsi szerelvénynek hívjuk.

3.4 A vállalati logisztika területei • beszerzési logisztika • termelési logisztika • értékesítési, elosztási logisztika • hulladékkezelési, inverz logisztika A felsoroltak közül - követve szakdolgozatom tematikáját – csak az értékesítési és elosztási logisztika elméletével foglalkozom a továbbiakban.

3.4.1 Értékesítési, elosztási logisztika A globalizációnak és a felgyorsult fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb nyomás hárul a logisztikai tevékenységekre is. Bővülnek a beszerzési és értékesítési piacok, egyre növekszik a nemzetközi munkamegosztás. Ebből értelemszerűen az következik, hogy az egyes termelő vállalatok a világ különböző pontjain helyezkednek el, 23

egymástól távol. A távolság áthidalására az anyag – és információáramlás gyors, rugalmas, hatékony megvalósítására van szükség. Az ellátási – elosztási logisztika fejlődésére tehát ösztönzőleg hat a globalizáció, hiszen csak megfelelő logisztikai megoldások segítségével valósítható meg a vállalatok globális jelenléte. Annak érdekében, hogy a vállalatok meg tudjanak felelni az új, gazdaság szabta követelményeknek, és ezáltal megőrizzék, illetve növeljék piaci versenyképességüket, gyökeres változásokat kell megvalósítaniuk gazdálkodásukban.

3.4.1.1 A vállalati elosztási logisztika „Az elosztási – értékesítési logisztika alapvető funkciója annak biztosítása, hogy az előállított késztermékek a logisztika ismert alapelveinek érvényesítésével a vevők rendelkezésére álljanak.”6 Ennek keretében feladata a késztermék – raktártól az értékesítési csatornákon át a vevőkig terjedő áruáramlás és információáramlás tervezése, szervezése, lebonyolítása, irányítása és ellenőrzése. Értékesítés

↓

taktikai szint

Termeléstervezés és irányítás, termelési logisztika

Elosztási logisztika

Értékesítési piac (felhasználók)

késztermék-raktári készletgazdálkodás

Kiszállítási megrendelések teljestíésének tervezése

A kiszállítások megszervezése, előkészítése

Késztermék raktározás

A kiszállítási rendelések teljesítésének lebonyolítása

A kiszállítás lebonyolítása

(tervezési)

operatív szint (végrehajtási)

betárolásra való előkészítés, betárolás

Tárolás

Kitárolás, komissiózás

Előskészítés

Ügyintézés

Rendelés követés

Kiszállításra való előkészítés

Kiszállítás

Vevők kiszolgálá sa

6. ábra: A vállalati elosztási logisztika főbb kapcsolatai és feladatai Forrás: Prezenszki: Logisztika I, 329 o. 6

Dr. Körmendi Lajos – Dr. Pucsek József – A logisztika elmélete és gyakorlata (SALDO kiadó, 2008)

24

3.4.1.1.1 Az ellátási láncok menedzselése Az alapvető cél a vevő maximális kiszolgálása a költségek minimalizálása mellett, azonban ez igen gyakran ellentmondásos és abszolút mértékben megvalósíthatatlan. A vevői igények maximális kielégítése jellemzően nagy készleteket, költséges szállítási módokat, és esetenként jelentős raktári – hálózat működtetését igényli. Ezek azonban az elosztás költségeit jelentősen megnövelik. Az ellátási láncok menedzselése éppen emiatt nem csak a termeléssel kapcsolatos anyagok és szolgáltatások tervezését, irányítását és ellenőrzését jelenti a vállalatok hálózatában, hanem ide kapcsolódnak az információs és pénzügyi tevékenységek is.

Ezen

tevékenységek együtt járulnak hozzá a hatékonyság növeléséhez és érték teremtéshez. Az integrált ellátási lánc menedzselésével kimagasló versenyelőnyt lehet elérni, ami elsősorban a készletek csökkentésében, az átfutási idők rövidülésében, valamint a forgalom és a nyereség növekedésében mutatkozik meg.

3.4.2 A JIT (just in time) elvű anyagellátás A különböző alapanyagoknak, félkész – és késztermékeknek rendszerint igen hosszú és bonyolult utat kell megtenniük amíg a nyersanyagból késztermék lesz, és a késztermék eljut a végső fogyasztóhoz. Az egyes fázisok közötti átmenetek során a megfelelő

időbeni

összehangolás

hiányában

jelentős

mennyiségű

készletek

halmozódhatnak fel és hosszú várakozási idők alakulhatnak ki. A vállalatok ugyanakkor a piaci versenyképességük megőrzése, illetve növelése érdekében a készletek és átfutási idők csökkentésére és egyben a vevők igényeinek rugalmas kielégítésére törekszenek. Mindezt csak akkor tudják elérni, ha termelésüket a vevők igényeihez igazodóan irányítják, és a termeléshez csak akkor és annyi anyagot, alkatrészt szereznek be, amennyi feltétlenül szükséges. Ezt nevezzük tehát a JIT – elvnek. „Az ilyen beszállítások csak akkor valósíthatók meg gazdaságosan és akadálymentesen, ha a beszállító telephelye a felhasználó közelében van, vagy ha a felhasználót egy hozzá közeli kihelyezett raktárból szolgálják ki.”7

7

http://matyi.misi.eu/doc/jit2006.pdf (2014.10.05)

25

A JIT – koncepció bevezetésétől a gyakorlatban általában a következő eredményeket várják: • egyszerűbb, áttekinthetőbb munkafolyamatok; • a termékminőség javulása; • a termeléshez szükséges terület csökkenése a felhasználó üzemben; • nagyobb rugalmasság, kisebb tőkelekötés mellett; • jelentős készletcsökkenés; • az átfutási idők csökkenése.

3.5. Készletgazdálkodás A készletezés az input anyagok kitermelésétől, a gyártáson keresztül a fogyasztóig terjedő anyagáramlási folyamat része. A készletezési igények abból adódnak, hogy az ellátási lánc egyes részfolyamatai nem illeszthetők kellő pontossággal egymáshoz. Jól érzékelhető például ez a termelés és fogyasztás eltérő intenzitása tekintetében. Az ellátási lánc illeszkedési pontjainak sajátossága, hogy az anyagáramlás megszakad és átmenetileg nem áramló anyagok, áruk, azaz készletek képződnek. „A készletek tehát olyan anyagi javak, amelyeket egy szervezet azért halmoz fel, hogy a jövőben azokat az igényelt intenzitásoknak megfelelően felhasználja.”8 A készletek: • növelik a termelési, értékesítési átfutási időket; • jelentős tőkét kötnek le; • kezelésük, tárolásuk nagy ráfordítással jár. Ennek ellenére a készletezést mégis értéknövelőnek tekintjük, mert a részfolyamatok célszerű összekapcsolását, a teljes folyamat zavarmentes működését segíti elő. A készletezéssel kapcsolatos stratégiák kialakításakor ezért a készletezés előzőekben említett 8

dr. Prezenszki József – Logisztika I. (BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 2006., 430.o.)

26

kettős tulajdonságát kell figyelembe vennünk, vagyis összhangot kell teremteni a kiszolgálási színvonal és a készletezés, illetve a készletként lekötött tőke között. A kiszolgálási színvonalnak a készletek oldaláról történő közelítése tekintetében a megfelelő

készlet

megfelelő

időben

való

rendelkezésre állása

a

legfontosabb

színvonalmutató. A készletek növelésével a kiszolgálási színvonal növelhető, de egyre nagyobb készletezési költség terheli a terméket. A szervezeteknek tehát olyan kiszolgálási színvonalat kell meghatároznia, amely kielégíti a fogyasztók elvárásait, versenyképes a konkurenciával szemben, de az adott termékre jutó készletezési költség nem csökkenti a piaci részesedést.

3.5.1 Készletszabályozás A készletszabályozás feladata adott termelési, fogyasztási folyamatrendszer anyagtermék - és alkatrész-szükségletének kielégítése. Általában gazdasági szempontok alapján történik a készlet optimalizálása és annak szinten tartása. A tárolni kívánt készletek optimális nagyságának meghatározása eléggé sajátos feladat, mivel az optimum - kritérium többnyire a megfelelően értelmezett költségek minimuma. A szükségesnél nagyobb készletek esetében, többek közt a nagy eszközlekötés és a jelentős helyszükséglet következtében a költségek megemelkednek, a kívánatosnál kisebb készletek mellett viszont zavar keletkezhet az ellátási, termelési vagy az elosztási folyamatban.

3.6. Elosztási rendszerek Az elosztási rendszerek feladata az áruk elosztásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése a termelőüzem készáru raktárától a vevőkig. A cél olyan áru- és a hozzá tartozó információáramlás létrehozása, amely a fogyasztók igényeinek maximális kielégítését biztosítja. Az elosztási feladatok végrehajtása előtt a következő kérdéseket kell feltennünk és átgondolnunk: • melyik

termékből,

milyen

mennyiséget

kell,

melyik

útvonalon,

milyen

szállítóeszközzel szállítani és mely raktárakban kell tárolni? • hol, ki által és milyen szolgáltatással kell biztosítani az árukínálatot?

27

Az elosztásnak a következő funkciókat kell elvégeznie: • térbeli különbségek kiegyenlítése; • mennyiségi kiegyenlítés; • időbeli kiegyenlítés; • termékfajta szerinti kiegyenlítés; • biztonsági készletek tárolása. A felhasználók részéről támasztott követelmények az elosztási rendszerrel szemben: • pontosság és megbízhatóság; • igényekhez igazodó szállítási gyakoriság; • rugalmasság; • kis károsodási és veszteség – kockázat.

3.6.1. Elosztási rendszerek struktúrája Az optimális költség nagymértékben függ attól, hogy mekkorák a kiszállítási költségek. Ha a vevők száma korlátozott, és azok mindig viszonylag nagy mennyiséget rendelnek, kedvezőbb a centralizált készletezés. Ezzel szemben, ha a vevők csak viszonylag kis mennyiségeket rendelnek, célszerű decentralizált raktárakat létrehozni, mivel a viszonylag kis árumennyiségek nagy távolságra történő gyakori kiszállítása esetén magas szállítási költségek és túl hosszú szállítási idők adódnak. A felhasználó JIT-elv szerinti beszállítási igénye is arra készteti a termelőüzemet, hogy a felhasználó üzem közelében alakítson ki raktárakat. A raktározási és szállítási költségek között fordított a viszony. A raktári készletek illetve a raktárak számának csökkentése esetén az ugyanolyan szállítási készség biztosítása érdekében gyakoribb szállításra van szükség, ami a szállítási költségek növekedésével jár együtt. Ezért a JIT – elvű beszállítás bevezetése csak akkor javasolt, ha a készletek és átfutási idők csökkenéséből elérhető költségmegtakarítások nagyobbak, mint a szállítási gyakoriságok növekedése miatti szállítási költségnövekedés. 28

3.6.2. Az elosztási rendszerek irányítása Valamennyi elosztási rendszerben követelmény olyan információs rendszer kiépítése, amelyek segítik és támogatják az olyan döntési feladatokat, mint az elosztási stratégiák vagy az elosztási járatok összeállítása. Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy számos információ áttekintése alapján kell döntéseket hozni. Az elosztó központok fő funkciója a hozzájuk tartozó földrajzi körzetben felmerülő fogyasztói igények kielégítése, valamint az igények kielégítésével kapcsolatos szállítási, rakodási, tárolási feladatok valamint a rendelkezésre álló kapacitások megfelelő egymáshoz rendelése.

3.6.3. A szállításirányítási rendszer feladata és összetevői Az elosztás – irányítás egyik fő feladata az elosztóhálózathoz rendelt ügyfelek szállítási igényeinek kielégítése a logisztikai célok és elvek szerint. Ez a feladat szorosan kapcsolódik

a

belső

nyilvántartáshoz,

hiszen

ahhoz,

hogy a

szállításirányítás

zökkenőmentes és optimális legyen, megfelelően kell előkészíteni azt. A szállításirányítás, a teljes folyamatrendszer kiemelkedő fontosságú eleme. A végtermék árának egy részét ugyanis a szállítási költségek alkotják, tehát a terített termék árát nagyban befolyásolják a szállítási folyamat költségei is. Ezzel együtt pedig befolyásolja a piaci viszonyokat és a teljes elosztórendszer működésének gazdaságosságát is. A következő célkitűzések mentén kell megvalósítani a korszerű elosztási szállításirányítási rendszert: • a lehető legkevesebb legyen a szállításirányítási rendszerben fuvarozó járatok összes futása; • a lehető legkevesebbet közlekedjenek üresen; • a lehető legnagyobb legyen a kapacitáskihasználás; • a járművek az ügyfelekhez az általuk megadott időintervallumban érkezzenek, és mindeközben az útvonalakra és ügyfelekre vonatkozó sajátosságokat is figyelembe vegyék.

29

A járattervezés főbb lépései: • a fuvarigények összeállítása • a kiszolgált földrajzi körzet térképi viszonyainak modellezése • az útvonal optimalizálása • járattervezés • az előzőekben felsoroltaktól kapott információk összegyűjtése.

30

4. A Társaság disztribúciós logisztikájának bemutatása Mint már korábban említettem, a Társaság 2002-ben kezdte meg az ipari gáz palackban

történő

forgalmazását,

majd

2009-től

saját

töltőüzemet

létesített

Felsőpakonyban. A logisztikai osztály feladata tehát kibővült, a cseppfolyós gázellátás mellett a palackos logisztika koordinálása is egyre nagyobb feladattal járt. Éppen ezért a Társaság úgy döntött, a logisztikai osztályon belül kettéválasztja a két üzletágat. Így a cseppfolyós kiszállítások koordinálása Kazincbarcikáról történik, a palackos logisztika koordinálása pedig a budapesti irodában kapott helyett.

4.1 Palackos ipari gázforgalmazás jelenlegi folyamata Mielőtt kifejtem társaságunk jelenlegi logisztikai feladatainak menetét, a következő ábrával szeretném szemléltetni az általam bemutatni kívánt folyamatot:

7. ábra: palackos ipari gázforgalmazás jelenlegi folyamata Forrás: Air Liquide Kft.

Elsőként a rendelések feldolgozását mutatom be, mivel a vevői rendelés indítja el az egész folyamatot az ellátási láncban, húzóereje minden további folyamatnak. 31

4.1.2 Vevői megrendelések A palackos logisztikai osztály minden munkanapon begyűjti és feldolgozza a vevői/ lerakati megrendeléseket. A megrendelések fogadásának határideje munkanapon 12:00 óráig történik. A megrendelések e-mailen, telefonon vagy faxon érkeznek. Miután beérkezett az összes megrendelés, e-mailben továbbításra kerül a felsőpakonyi töltőüzem részére. A töltőüzem dolgozói legkésőbb 15:00 óráig elvégzik a következő napra esedékes megrendelések összekészítését, komissiózását. Az összekészítés befejezését e-mailben jelzik a logisztikai osztály felé. Amikor a következő napi járatok véglegesítésre kerültek, a töltőüzem dolgozói egy számsorral ellátott SERVITRAX kártyára beszkennelik a lerakati összekészítéseket, amelynek az a célja, hogy a palackokat ne kelljen egyesével rögzíteni az iAladin rendszerben. A szállítólevél rendszerben történő kiállításakor elég a kártyán található számsort beírni és ez által megjelenik az adott vevőnek összekészített, tele gázpalackok bárkód szerinti listája. A töltőüzem kinyomtatja a szükséges fuvarokmányokat és szállítási címenként rendezett formában átadja a gépjármű vezetők részére.

4.1.2 A logisztikai osztály és a fuvarozó kapcsolata A palackos logisztikai osztály elküldi a következő napra vonatkozó járműigényét a fuvarozó részére, legkésőbb 14:00 óráig. A fuvarozó visszaigazolja a következő napi járműveket a gépjármű rendszámának és a gépkocsivezető nevének feltüntetésével. Ezt követően a logisztikai osztály fuvarrendelést küld a fuvarozó részére, mely tartalmaz minden információt, melyek a szállítás pontos lebonyolításához szükségesek. A fuvarozó a megrendelt időpontban megjelenik a Társaság felsőpakonyi töltőüzemében és áruátvételre jelentkezik. A töltőüzem dolgozói átadják a fuvarozó részére a szállításhoz szükséges okmányokat, majd a fuvarozó, a dokumentumok alapján tételesen átveszi a részére összekészített árut. Az áru átvételét a gépkocsivezetőnek aláírásával és a fuvarozó cég céges bélyegzőjével igazolnia kell. Az áruátvétel ideje alatt a felsőpakonyi telephely őrzés – védelmét ellátó cég képviselőjének minden esetben jelen kell lennie. A töltőüzem dolgozóinak minden dokumentumból egy példányt meg kell őrizni és naprakész nyilvántartást kell vezetni a kiadott fuvarokmányokról. 32

A szállítójármű palackokkal történő megrakodása, illetve lerakodása a fuvarozó feladata. A rakodáshoz szükséges targoncát a töltőüzem biztosítja, valamint a le – és felrakodáshoz szükséges helyet is. A fuvarozó feladata, hogy a targoncát mindenkor rendeltetésszerűen használja a helyi szabályok és előírások figyelembevételével. A beérkezett megrendelések, területi elhelyezkedéstől függetlenül, „ad-hoc” jelleggel másnap kiszállításra kerülnek. Terítő szállítással, a felsőpakonyi (központi) telephelyről történik a lerakatok és vevőink nagy részének ellátása tele gázpalackokkal , és az üres gázpalackok is erre a telephelyre kerülnek vissza. A terítő szállítás jellemzői: • a szállítandó tele gázpalackok száma jelentősen változhat • az igényelt jármű változó nagyságú, mérete függ a szállítandó, tele palackok darabszámától • a szállítójármű rendszerint nem teljes terheléssel közlekedik • a szállítási igény hektikusan változhat, a lerakatok forgalmától függően A fuvar befejezését követően a fuvarozó köteles a szállítási dokumentumokat a töltőüzemi dolgozók részére átadni. Bármilyen, a kiszállítás során felmerült problémáról a gépkocsivezetőnek tájékoztatást kell adni a logisztikai osztály részére.

4.2 Logisztikai információs rendszer A Társaság gázpalackjai egyedi vonalkód azonosítóval vannak ellátva, amely az alábbi ábrán látható és a SERVITRAX elnevezésű vonalkód rendszert használja.

8. ábra: Vonalkód azonosítás Forrás: Air Liquide Kft.

33

Jelenleg az Air Liquide Hungary palackos logisztikai szervezete saját logisztikai információs rendszerében a következő adatokat kezeli: • Távolsági szállítások megrendelése, szervezése, ellenőrzése • Terítő szállítások megrendelése, szervezése, ellenőrzése • Gázpalack készletek nyilvántartása, dokumentálása

4.3 Érvényben lévő fuvarszerződés ismertetése A fejlett ipari országokban a logisztika területén is általános tendencia, hogy nő az outsourcing - kiszervezés aránya. Gyorsan változó világunkban minden cégnek rá kell jönnie, hogy a költségek csökkentésének egyik lehetséges módja a kiszervezés. Azokat a tevékenységeket, melyek nem tartoznak a cég profiljába, illetve mely tevékenységet mások alacsonyabb költséggel tudnak elvégezni, célszerű kiszervezni. Cégünk az Air Liquide Hungary Kft. szintén él ezzel a lehetőséggel, és fuvarozási megállapodást kötött a FREEGO kft.- vel. A következőkben szeretném összefoglalóan ismertetni a jelenleg érvényben lévő fuvarszerződést, mivel a szállítási költség optimalizáláshoz fontos tudni, hogy milyen szállító eszközöket milyen feltételekkel tudunk igénybe venni.

4.3.1 A fuvarozó cég és a disztribúciós logisztika kapcsolata A fuvarozási megállapodás keretein belül rögzítettek minden felekre vonatkozó feladatot és kötelezettséget. Ezek közül csak a legalapvetőbb és leglényegesebb pontokat szeretném most ismertetni, melyek a napi munkakapcsolat megértéséhez szükségesek: • a felek

megállapodnak, hogy a fuvarozó biztosítja és megszervezi a

fuvarszolgáltatást. A fuvarozó felelős az előírásoknak való megfelelésért. • az Air Liquide a fuvarozót fuvar megrendelés formájában tájékoztatja a szállítandó áru természetéről és mennyiségéről, valamint az áru fel – és lepakolásának helyszínéről. • az útvonal a fuvarozó és az Air Liquide által kerül meghatározásra és optimalizálásra az előírások betartása mellett és a biztonsági megfontolások figyelembe vételével. Az Air liquide a fuvar megkezdését megelőzően időben tájékoztatja a fuvarozót az optimalizált útvonalról. 34

• A fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy a járművek ne legyenek túlterheltek, különös tekintettel a szükséges manőverek megtétele szempontjából. A fuvarozó kizárólagosan felel azért, ha a jármű bruttó tömege túllépésre kerül, vagy amennyiben a rakomány nem megfelelően oszlik el a járművön.

A raksúly

kiszámításához szükséges adatokat az ALH minden esetben biztosítja a fuvarozó részére. • Le- és felrakodás során az alkalmazott köteles a fogadóval aláíratni az Air Liquide által átadott, a szállítás aktuális adatainak megfelelően kiegészített vagy módosított szállítóleveleket. Ezek a dokumentumok a szállítás helyszínén is előállíthatóak az alkalmazott felelősségi körében, amennyiben a jármű felszereltsége alkalmas erre. A fuvarozó minden fuvar végén, de legalább naponta egyszer köteles az Air Liquide részére átadni a fenti dokumentumokat. • Az alkalmazottak és a fuvarozó kötelesek szigorúan betartani az előírásokat, nevezetesen

a

vezetésre

(sebesség,

vezetési

korlátozások,

stb.)

vagy

munkavégzésre, illetőleg a sofőrök pihenőidejére vonatkozó előírásokat. • Az Air Liquide részére használt és működtetett járművek meg kell, hogy feleljenek a vonatkozó fuvarozási tevékenységre azon országokban hatályos előírásoknak, ahol a járművek közlekednek, különös tekintettel a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó szabályokra (ADR). A helyi viszonyoknak megfelelően kell őket összeállítani és felszereléssel ellátni.

35

5. Szállítási költség optimalizálására tett javaslatok A jelenleg működő folyamat alapvető problémája egyrészről az ellenőrzési pontok hiánya, másrészről pedig a terítő, „ad –hoc” jellegű fuvarból adódó jármű – kihasználatlanság, valamint magas szállítási költség. Elsősorban ez utóbbira szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni. Úgy gondolom, nem elég egy oldalról megközelíteni a problémát. Több beavatkozási pont is adódik, mint lehetséges megoldás. Ebben a gyakorlat orientált fejezetben konkrétan szeretném ismertetni egyrészt, hogy hogyan lehetne, másrészt, hogy mennyit lehetne csökkenteni a szállítási költségeken az általam javasolt intézkedésekkel.

5.1 Elosztási csatornák meghatározása A palackos üzletág elindulásakor még nem rendelkezett az ALH olyan méretű vevőkörrel, amely szükségszerűvé tette volna szállítási útvonalak kialakítását. A beérkezett megrendelések a következő munkanapon teljesítve lesznek, a területi elhelyezkedéstől függetlenül. Ebből adódóan előfordul, hogy az Ország egy adott területére heti több alkalommal indítunk járművet, függetlenül a jármű kihasználtságától. Azonban az évek során a Vevőkör folyamatosan bővül, olyannyira, hogy az ”ad-hoc” jellegű kiszállítás, nem csak a magas szállítási költség miatt, kivitelezhetetlenné kezd válni. Ez ösztönzött a megoldáskeresésre. A palackozott ipari gázok elosztási csatornáinak meghatározásához számos tényező hozzájárul. Jelenleg nagyon sok esetben megfigyelhetjük, hogy kis vevőket központból, míg nagy (főleg palackkötegeket nagy mennyiségben használó) vevőket elosztó lerakatokból szolgálunk ki.

Ezek a helyzetek különböző okok miatt alakulhatnak ki: -

A vevők fogyasztása folyamatosan változik

-

Nincs egyértelmű logikai szabályozás a palackok elosztására.

Ennek következményei: -

Gyenge hatékonyság

-

Magasabb szállítási költségek

-

Alacsonyabb piaci részesedés a kisfogyasztók körében 36

Véleményem szerint tehát szükségünk lenne egy olyan kalkulációs eszközre, mely nem túl bonyolult, könnyű a megértése és könnyedén módosíthatóak az adatok. Az Air Liquide világában létezik egy csoportszintű fejlesztés, melyet még a magyar leányvállalat nem vezetett be, nem alkalmaz az elosztási csatornák meghatározásához. Ez a formula segítene összehasonlítani egy matematikai analízis segítségével, a közvetlen és közvetett szállítások esetén az ügyfelek profitabilitását, azaz eldönteni azt, hogy mely elosztási csatorna jelentené a leghatékonyabb megoldást a vállalat részére. A számítások a következő feltételezéseken alapulnak: -

Mindkét esetben ugyanaz a szolgáltatási szint áll fenn (közvetlen, közvetett)

-

A termelésre gyakorolt hatása az átszervezésnek elhanyagolható

-

Ugyanazzal a másodlagos szállítási költséggel kell számolni lerakati és vevői szállítás esetben is.

A kritikus vevői szállítási palack darabszám meghatározásához a következő csoport által kifejlesztett számítás alkalmazható:

δc =

STPdistr . β −1 × d β COM + stock × DEP d work

β=

N customers N distr .

Ahol: δc [cyl/del]

Kritikus szállítási méret a lerakatnál

STPdistr [€/del]

Másodlagos szállítási költség fuvaronként a lerakatba

COM [€/cyl]

jutalék (szállítási + értékesítési)

DEP [€/cyl]

palackok értékcsökkenése

dstock [days]

Hány napra elengedő készletet tartunk a lerakatban

dwork [days]

Munkanapok száma az évben

Ncustomers [del]

Harmadlagos szállítások száma a vevőkhöz

Ndistr. [del]

Lerakati szállítások száma

37

A fenti képletet behelyettesítve a megfelelő adatokkal egyértelmű választ kapunk kérdéseinkre, azonban az elv némi magyarázatra szorul. Ezért egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni a számításomat: Lerakat neve:

180.lerakat -

Időszak:

2014/11.hónap

Árfolyam:

290

Szerszámsziget Kft. - Zalaegerszeg

Másodlagos szállítási költség STP

[€/del]

fuvaronként a lerakatba

COM

[€/cyl]

jutalék (szállítási + értékesítési)

42 5

Hány napra elengedő készletet tartunk a Dstock

[days]

lerakatban

14

Dwork

[days]

Munkanapok száma az évben

DEP

[€/cyl]

palackok értékcsökkenése

dD

cyl/del

Átlagosan, lerakatba szállított mennyiség

dc∞

cyl/del

8

Dc

cyl/del

5

250 4 12

Az itt látható eredményeket a következőképp kaptam: Első körben össze kell gyűjtenem, hogy az adott lerakat vonzáskörzetében hány Vevője van a Vállaltunknak, illetve, hogy egy szállítás alkalmával átlagosan mennyi palackot rendel. Következő lépésként megnézem, hogy mennyibe kerül a központi telephelyről történő kiszállítás a szóban forgó lerakatba alkalmanként. Ezt nevezzük másodlagos szállítási költségnek (STP). Ezután kiszámolom, hogy a lerakat mennyi jutalékot kapna az eladott palackok után illetve mennyi szállítási költséget kellene fizetnünk azért, hogy a lerakat továbbszállítja a Vevőnek a megrendelt palackokat (COM). A logisztikai osztály eldönti, hogy hány napra elegendő palackmennyiséget akar tartani a lerakatban, jelen esetben 14 napról, azaz két hétről beszélhetünk. A számoláshoz szükséges további 38

információk adottak úgy, mint: munkanapok száma az évben. Az értékcsökkenés mértékét a Könyvelési Osztály határozza meg. Végül megnézem, mennyi palackot szállítunk átlagosan egy szállítás alkalmával a lerakatba. Ha ezeket a kapott adatokat behelyettesítem a fentebb látható képletbe, a kapott eredmény alapján megállapítható, hogy adott Vevőt központból vagy lerakatból érdemes e kiszolgálni. Amennyiben δ > δc – központi kiszállítást javaslunk δ < δc - lerakati kiszállítás a megfelelő ellátási forma Tehát, a kapott eredmény alapján, azt a Vevőt, aki 5 darab palacknál többet rendel ajánlott központból kiszolgálni, míg, azt a Vevőt, aki ennél kevesebbet rendel, kiszállíthatjuk lerakatból. Ennek a matematikai műveletnek a használatával minden egyes Vevőnél felül kell vizsgálni, hogy központból vagy lerakatból szállítsuk e ki. Miután összegeztem, hogy melyek azok a Vevők, amelyeket központból szállítok ki, következhet az optimalizálás következő lépése: a szállítási útvonalak meghatározása. A szállítási útvonalak meghatározásakor ismételten meg kell vizsgálnunk, hogy adott vevőt érdemes e központból kiszállítani, mennyire lassítja a fuvart, esetlegesen a néhány palack lerakása miatt átcsúszik-e 2 naposra a fuvar.

5.2 Szállítási útvonalak meghatározása Annak érdekében, hogy elkerüljük a jármű kihasználatlanságot, célszerű szállítási útvonalakat létrehozni. Szállítási útvonal alatt értem, hogy a hét egy adott napján csak az ország egy adott területére történjen kiszállítás, összegyűjtve a megrendeléseket. Ehhez elengedhetetlenül fontos a Vevők közreműködése, hiszen szükséges megérteniük ennek fontosságát.

39

5.2.1. A szállítási útvonalak optimalizálásának lépései Útvonal optimalizálást a gyakorlatban sok helyen alkalmaznak. Ebben a fejezetben konkrét problémákra próbálok megoldást keresni, melyek a napi kiszállításokkal kapcsolatban merülnek fel. A mai, gyorsan változó gazdasági környezetben, a folyamatosan dráguló üzemanyagárak mellett egyre nagyobb fontossággal bír, hogy egy cég az erőforrásait a legoptimálisabban használja ki annak érdekében, hogy felvehesse a versenyt vagy akár versenyelőnyt érjen el a konkurenciával szemben. Legfőbb célom, hogy tervemet a vevői elégedettség magas szinten tartása mellett valósítsam meg. A feladat megoldásához a következő alapinformációkat vettem figyelembe: -

Vevők/lerakatok neve és címe

-

Áruátvétel idősávja (mettől-meddig lehet szállítani az árut)

-

Készletek

-

Eladási átlagok vevőnként/lerakatonként

-

Rakodási idők

Cégünk Felsőpakonyon az M0 körgyűrű mellet egy ipari gázpalacktöltő üzemet működtet, mely egy központi palackelosztó lerakatként is funkcionál. Minden teherautó innen indul, és ide érkezik vissza. A szállítás elvégzéséhez jelenleg 8 teherautó áll rendelkezésünkre, melyekről az alábbi paramétereket ismerjük:

-

3db 24 tonna rakodósúlyú gépjármű

-

2db 10 tonna rakodósúlyú gépjármű

-

1db 7,5 tonna rakodósúlyú, daruval ellátott gépjármű

-

1db 3,5 tonna rakodósúlyú gépjármű

-

1db dobozos, 1 tonna rakodósúlyú gépjármű

Az útvonal-keresési probléma egy optimalizálási feladat, ahol adott egy járműállomány, melynek előre megadott megrendeléseket kell teljesítenie úgy, hogy a kilométer minimális legyen. Szükség esetén a meglévő járműállomány átstrukturálására is szükség lehet.

40

Természetesen nem egyszerű megállapítani, hogy melyik az optimális szállítási útvonal. Ennek meghatározása több lépésből tevődik össze, melyet a következőkben szeretném bemutatni: Első lépésként meg kell próbálni a vevői rendeléseket és kiszállításokat szinkronba hozni. Teherautó kapacitás szállítások gyakorisága

100 heti 5x Szállítások Szállítások

Kék vevő gyakorisága: heti 3x Piros vevő gyakorisága = heti 2x

Hétfő 2 vevő /régió

Kedd 2 vevő/régió

Hétfő x

Kedd x

Csütörtök 2 vevő/régió

Péntek x

Péntek 2 vevő/régió 40 palack

40 palack 30 palack

AL

Csütörtök x

Szerda 2 vevő/régió

40 palack

Szerda x

AL

30 palack

AL

Kihasználtság: 40 palack 40% 30 palack 30% Teljes heti kihasználtság: 35%

AL

40 palack 40%

AL

30 palack 30%

40 palack 40%

Amennyiben a piros Vevő hajlandó Hétfőn és Szerdán rendelni, hogy szinkronban legyen a kék Vevővel, elkerülhetővé válik, hogy a teherautó napi szállításokat végezzen ugyanabba a zónába. Teherautó kapacitás szállítások gyakorisága

100 heti 3x Szállítások Szállítások

Kék vevő gyakorisága: heti 3x Piros vevő gyakorisága = heti 2x

Hétfő 2 vevő /régió

Kedd 2 vevő/régió

Kedd

Szerda x x

←x

Szerda 2 vevő/régió

70 palack

AL

Hétfő x x

Csütörtök

Péntek x

←x

Csütörtök 2 vevő/régió

Péntek 2 vevő/régió 40 palack

70 palack

AL

Kihasználtság: 70 palack 70% 0 palack 0% Teljes heti kihasználtság: 60%

AL 70 palack 70%

AL 0 palack 0%

AL 40 palack 40%

41

Második lépés szerint javasolni kell a kék Vevőnek, hogy csak hétfő és szerda napokra rendeljen, valamint kis mértékben növelje palack készletét. (A gyakorlatban ez nem jelent túlzott készletnövekedést, szinte nincs változás.)

Teherautó kapacitás szállítások gyakorisága

100 heti 2x Szállítások Szállítások

Kék vevő gyakorisága: heti 3x Piros vevő gyakorisága = heti 2x

Hétfő 2 vevő /régió

Kedd 2 vevő/régió

Szerda 2 vevő/régió

Kedd

Szerda x x

←x

Csütörtök

30 palack

Péntek x

←x

Csütörtök 2 vevő/régió

Péntek 2 vevő/régió

kék:60 palack 40 piros: palack 30 palack

kék: 60 40 palack palack30 piros: palack

AL AL Kihasználtság: 90 palack 90% 0 palack 0% Teljes heti kihasználtság: 90%

Hétfő x x

40 palack

30 palack

AL 90 palack 90%

AL 0 palack 0%

AL 0 palack 0%

Harmadik lépés a Vevők meghatározott klaszterenkénti csoportosítása a körfuvarokra használt tehergépjárművek szállítási kapacitásának optimalizálása érdekében.

42

A körfuvarokat az egyes szállítási pontokat összekötő vonalak jelképezik, míg a körök az adott zónában található összes vevőt és azok sűrűségét, azonban egy valós fuvar esetén nem minden esetben kell adott zóna minden ügyfelének szükségszerűen szállítani.

Negyedik lépés a körfuvarok modellezése:

Valós távolság = 2 x A x együttható odavezető út + 2 x π x R x szórás együttható Az AL csoportban általánosan használt átlagos együttható odavezető útra vonatkoztatva 1,2, míg a vevők szóródására 1,3. Speciális földrajzi esetekben, pld. hegyek vagy folyók, egyéni értékek is használhatóak. Ötödik lépés pedig a szerződés szerint rendelkezésre álló járművek újragondolása. Véleményem szerint kevesebb, különböző teherbírású szállítójárműre lesz szükségünk, melyet a következőkben, a várható szállítási útvonalak és szállítási napok tekintetében szeretnék bemutatni.

43

5.2.2 Fuvarköltség számítás Annak érdekében, hogy számszerűsíthetőek legyenek az általam javasolt megoldások eredményei, szeretném ismertetni, hogy a Vállalat 2013.-ban hogy teljesített a kiszállítások területén. Az 1. számú mellékletben, havi bontásban látható, hogy mennyi palackot értékesített a Vállalat 2013.-ban, ehhez mekkora járműparkra volt szükség, illetve mennyi kilométert futottak a járművek és mindez mennyibe került. Láthatjuk, hogy az egy palackra jutó költség: 975 forint. Ezeket az adatokat az Air Liquide Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésemre a kimutatásaik alapján. Arra törekszem, hogy ez a költség még alacsonyabb legyen. A tervezett számításaim alapja a kereskedelmi osztály által meghatározott értékesítési terv 2015. évre vonatkozóan. 2013. évi adatok eladott palackok száma összesen: fuvar költség összesen: 1 palackra jutó átlag költség:

101 161 98 599 469 Ft 975 Ft

9. ábra: 2013. évi adatok Forrás: Air Liquide Kft.

Mint azt már korábban említettem, először összegyűjtöm azokat a Vevőket, amelyeket a központi telephelyről kell kiszolgálni. Az értékesítési terv alapján megnézem a Vevők tervezett, éves fogyasztását, majd ez alapján meghatározom a túraútvonalakat, illetve hogy adott területre egy héten milyen gyakorisággal és mekkora teherbírású járművet szükséges indítani. Feltérképezem, hogy a Vevői telephelyek mekkora jármű befogadására alkalmasak, ezt figyelembe véve határozom meg az adott területre indított jármű méretét. Az általam meghatározott túraútvonalakat egy számmal látom el a beazonosítás megkönnyítése végett. A túraútvonalakat a 2. számú melléklet szemlélteti. A táblázatban látható, hogy az ország különböző területeire mely napokon indítanék járművet és hogyan szervezném a heti kiszállításokat. Látható, hogy az egyes túraútvonalak hány kilométer hosszúak és mekkora rakodósúlyú jármű indítása szükséges.

44

10. ábra: Szállítási útvonalak Forrás: saját szerkesztés

A 3. számú mellékletben található az a számítás, amelyben kiszámoltam, hogy 90%-os9 járműkihasználtság mellett, mekkora járműparkra és milyen rakodósúlyú járművekre van szükségünk ahhoz, hogy a kereskedelmi osztály által 2015.-ben értékesíteni kívánt palackokat maradéktalanul ki tudjuk szállítani. Alapul vettem természetesen, hogy az egyes járművekre hány darab palack fér el, mivel ez is fontos tényező, nem elég csak súlyban meghatározni a kapacitást. Ezen adatok alapján jutottam arra az eredményre, hogy az általam javasolt gépjárműpark egy héten 3316 darab palack kiszállítására alkalmas. Mivel egy hónapban átlagosan 4 hét van, ezért ezt a kapott darabszámot néggyel felszorozva kaptam meg, hogy havi szinten mennyi palackot tudnánk kiszállítani. Ez maradéktalanul megfelel a 2015.-ben értékesíteni kívánt palackok kiszállításához, ugyanis éves szinten a tervezett eladás: 138.972 db palack. Vállalatunk nem minden gáztípust tud palackozni Felsőpakonyon, ezért néhányat szükséges az Air Liquide Ausztriai leányvállalatától beszereznünk, letöltetnünk. Ausztriában, két telephelyre kell járművet indítanunk: Schwechatra és Peggauba. Azt, hogy milyen sűrűn kell ezt az útvonalat megtenni, szintén a tervezett eladás függvénye.

9

5.2 fejezet - A szállítási útvonalak lépései: második lépésben tervezett kapacitás - kihasználtság

45

Tehát, az szükséges információk közül, amely ahhoz szükséges, hogy kiszámoljam, az általam javasolt költségcsökkentő változtatásokkal mennyit is nyerhetünk, a következők állnak rendelkezésemre: • az értékesítési osztály által megadott, tervezett eladás, havi lebontásban • az általam meghatározott járműpark • túraútvonalak, amelyek által meghatározható a havonta tervezett kilométerek száma. Itt fontosan tartom elmagyarázni, hogy a tervezett kilométereket a következőképp számoltam ki: a különböző teherbírású járműveknél megnéztem, hogy összesen hány kilométert tennének meg a javaslatom szerint egy héten és ezt a számot szoroztam fel néggyel, amely az egy hónapban lévő átlag hetek számát mutatja. • a szállítási költség (ft/km), amely szerződésben meghatározott Ezeket az információkat használtam fel a 4. számú melléklet táblázatában, amely során kiszámoltam,

hogy

az

általam

javasolt

változtatásokkal

átlagosan

28%-kal

csökkenthetnénk a szállítási költségeket a 2013-as eredményekhez képest. 2015. évi tervezett adatok eladott palackok száma összesen: 138 972 fuvar költség összesen: 96 633 600 Ft 1 palackra jutó átlag költség: 695 Ft 11. ábra: 2015. évi tervezett adatok Forrás: saját magam

Ez természetesen csak egy becsült érték, melyet nagyban befolyásol az éppen aktuális üzemanyag ár, a közúton adódó problémákból, balesetekből adódó többletkilométer mértéke, és a Vevők rugalmassága. De mindezeket figyelembe véve, úgy gondolom a hatékonyság ezeket figyelembe véve is érzékelhető.

5.3. Szállítási modul bevezetése Az

előzőekben

bemutatott

optimalizálás

rendszerszerű

háttértámogatását

mindenféleképp szükségesnek tartom, ezért javaslom a szállítási modul bevezetését, melynek fontosabb funkcióit a következőkben részletezem.

46

A szállítási modult a Vállalat több leányvállalata is használja, köztük az Osztrák Air Liquide Kft. is, akikkel szoros kapcsolat alakult ki a két ország közelségből adódóan. Nekik köszönhetően ismerkedhettünk meg a modul működésével, jelentőségével. A modul bevezetésével

könnyebbé

válhat

a

folyamat

átláthatósága,

nyomon

követése,

ellenőrizhetősége és jelentős időt spórolhatunk meg használatával. Ahhoz, hogy tökéletesen működjön a rendszer, számos adatot rögzítenünk kell a modulban. A következőkben szemléltetem, hogy melyek azok az adatok, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a folyamat akadálymentességéhez.

5.3.1. Adatok kezelése A meghatározott túraútvonalak számát, amelyet az előzőekben már említettem és a 2. számú melléklet tartalmaz, ebben a rendszerben rögzíthető. Emellett minden Vevőhöz fix szállítási napot állíthatunk be. Azonban egy évben több ünnepnap is van, amikor nincs kiszállítás, tehát ezeket a dátumokat rögzítenünk kell a rendszerben, így automatikusan ki fogja hagyni a rendszer az ünnepnapot, és a következő, Vevőhöz előre berögzített szállítási napot adja meg lehetőségnek. Természetesen manuálisan változtatható a kiszállítás dátuma. Járművek törzsdokumentációja Minden járművet, amit a szállításokhoz használunk, rögzítenünk kell a rendszerben. Meg kell adni az autó típusát, rendszámát, rakodási súlyát, rakodási helyét, a kilométeróra állását és a járművet vezető sofőr nevét. Ez azért is fontos, mert a vevői adatok beállítása során rögzíteni kell többek között azt is, hogy milyen maximális össztömegű jármű mehet be a Vevő telephelyére.

5.3.2 Kiszállítások kezelése Az ügyfélszolgálat számára a modul összegzi a már rögzített adatokat és segít a kiszállítások pontos megszervezésében. A következő információk szükségesek az ügyfélszolgálat számára: • a vevőhöz rendelt útvonalszám • a kiszállítás napja 47

• vevői adatok • a rendelt mennyiség • a jármű adatai Fuvar megtervezése Miután beérkezett minden megrendelés, amelyekhez automatikusan hozzárendeli a rendszer a már előre, minden egyes vevőhöz berögzített útvonalszámot, létre kell hozni az indítani kívánt fuvarokat. A következő adatok szükségesek a fuvar létrehozásához: • dátum: meg kell határozni a fuvar elindításának napját • jármű rendszáma: ki kell választani a már előre berögzített járművek közül azt, amelyiket az adott fuvarhoz szeretnék párosítani • útvonalszám • fuvarozó cég neve • sofőr neve A rendszám alapján beazonosítja a rendszer, hogy mekkora a jármű teherbírása, hány darab palack fér fel a járműre illetve az aktuális kilométeróra állást. Mindazon megrendelés rákerül a fuvarra, amely ugyanazzal az útvonalszámmal lett rögzítve a megrendelések felvitelekor. Nyomon követhetjük, hogy nincs e túlsúlyban az autó. Megrendelések nyomtatása Erről a felületről kinyomtathatjuk a megrendeléseket a raktárnak, ahol a kollégák megkezdhetik az összekészítést. A fuvarok a nap folyamán bővülhetnek újabb megrendelésekkel, ezért igény szerint többször is kinyomtatható.

48

5.3.3 Fuvarok előkészítése Mivel a palackok bárkóddal ellátottak, a rendszerben nyomon követhetőek. Az összekészített palackok adatainak rendszerbe történő feltöltése után ellenőrizhető, hogy az összekészítés megfelelő e vagy sem. Így a hiba időben orvosolható. Az ellenőrzés és esetleges

hibák

kijavítása

után,

a

dokumentumok

kinyomtatásra

kerülnek

az

ügyfélszolgálati munkatársak által. A dokumentumokat fuvaronként ellenőrzik, hitelesítik és átadják a fuvarozó részére. Rendelések teljesítése A sofőr a Vevő telephelyén ismételten beszkenneli a lerakott illetve göngyölegként felvett palackokat. A lerakatok esetében csak az üres áru kerül szkennelésre. A sofőr miután visszaérkezik a telephelyre, az adatokat feltölti az IAladin rendszerbe, ahol a vevői szállítólevelek számlaként zárásra kerülnek. A lerakatból visszaérkező palackok pedig automatikusan a központi lerakatba mozdulnak.

5.4 Kulcs teljesítmény mutatók (KPI) Az előzőekben javaslatot tettem a szállítással kapcsolatos költségcsökkentésre, bebizonyítottam

hatékonyságát,

valamint

bevezetésre

került

egy

modul,

mely

háttértámogatást nyújt mindezek gördülékeny működéséhez. Azonban ezek mellett szükség van még egy nagyon fontos dologra, amely nem más mint a teljesítmény mutató, amellyel nyomon követhető, hogy valóban sikeres e az a módszer, amelyet megvalósítottunk. A következőkben tehát ennek a teljesítmény mutatónak a jelentőségét szeretném ismertetni:

5.4.1 A teljesítmény mutató jelentősége KPI, azaz Key Process Indicator, magyar jelentése: teljesítmény mutató. Amikor a szervezet vagy vállalat meghatározta küldetését, azonosította az érdekeltek körét és meghatározta céljait, akkor szükségessé válik, hogy mérni tudja az előrehaladását e célok felé. A KPI-ok ezek a mérőszámok. Összehasonlítható információt adnak a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről. A kulcs teljesítmény indikátorok azonosításához előre definiált üzleti folyamatok, az üzleti folyamatok számára tiszta célok, 49

teljesítmény előírások szükségesek, valamint minőségi és mennyiségi mérések melyek eredményeit össze kell vetni a felállított célokkal, és variációkat kell kidolgozni a folyamatok működésének nyomon követéséhez, hogy a rövid távú célok meghatározhatóak legyenek. A KPI-k úgy képesek a szervezet javát szolgálni, hogy valamilyen probléma esetén meghatározásra kerülnek hosszú távra szóló indikátorok, amelyeket később hetekre is lebontanak és ezek egyben célokat is meghatároznak Első lépésként elengedhetetlen ismertetnem azt az excel fájlt, melynek napi szintű vezetésével kapunk kellő információt a mutatószámok elkészítéséhez. Ezt a táblázatot „Trans Riport”-nak nevezzük.

5.4.2 A „Trans riport” táblázat jelentősége Ebben a táblázatban van vezetve minden adat, ami a szállításokkal kapcsolatos. A központból, azaz a Felsőpakonyi töltőüzemből történő kiszállítás napi szinten kerül adminisztrálásra, a lerakati kiszállítások hónap végén kerülnek összegzésre, a számlák értékelve lesznek, így kapunk teljes képet az adott hónapban történt összes kiszállításról. Minden szállítási kör, azaz minden járat kap egy fuvarazonosításra szolgáló számot. Rögzítésre kerül a szállítás dátuma, a fuvarozó cég neve, az adott szállítást elvégző jármű rendszáma, a menetlevél száma, a megtett kilométer és az adott szállításért, a fuvarorozó cégnek fizetett összeg. A táblázatban külön oszlopban jelölve van, hogy mely szállítások történnek központból és melyeket teljesítik a lerakatok, valamint az is, hogy Vevőnek vagy lerakatnak történik a kiszállítás. Ezek a jelölések a szűrést teszik könnyebbé. Fontos információ a megrendelt palackok száma, illetve hogy a megrendelés teljes mértékben vagy részlegesen lett teljesítve. A táblázat összegezi, hogy egy adott járattal összesen hány palack került kiszállításra, valamint kiszámításra kerül a teljes fuvardíj és palack darabszám alapján az adott vevőre jutó fuvarköltség. Utolsó adatként pedig szerepel a vevő neve és a vevő számára kiszámlázott szállítási díj. Ezen információk szűrésével lehetővé válik egyszerűen előállítani a logisztikai KPI mutatószámokat. 50

5.4.2 A logisztikai riport bemutatása A naponta vezetet „Trans riport” táblázat szolgáltatja az információkat a KPI mutatók készítéséhez. Az excel tábla lehetővé teszi az egyszerű, gyors keresést, szűrést, így hatékonyan adoptálni lehet az adatokat a KPI fájlba. A logisztikai KPI mutatóval a fuvarozási teljesítmény mérhető. Ehhez a következő információk kerülnek összesítésre: • a kiszállított palackdarabok számának összegzése: ez a palackszám nem egyezik meg az értékesített palackok számával, mivel ugyanazon palack kétszer is kiszállításra kerülhet. Egyszer, amikor a központból kiszállításra kerül a lerakatba, illetve, amikor a lerakat továbbszállítja a Vevőnek. • összesítjük, hogy milyen mértékben aránylik egymáshoz a lerakatból, illetve a központból történő kiszállítás, ezen belül is lebontva Vevőnek történő valamint lerakatnak történő szállításra. (Lerakat is szállíthat lerakatnak). • a kiszállított palackok közül mennyi a szóló palack és mennyi a bündel: ez esetben tisztázni kell, mi is az a bündel. A bündel palackköteget jelent, ahol jellemzően 12 palack egy – egy közös szelephez csatlakozik erre a célra kialakított csövezettel. Jellemzője, hogy egyetlen tartályként tölthető és üríthető ki. • mennyi palackot szállítottunk vevőnek és mennyit lerakatnak, • hány kilométert futottak összesen a járművek és mindez összesen mennyibe került, • összesítve lesz a megállók száma valamint az, hogy hány járat indult az adott hónapban, • hányszor indult primer járat: mivel az Air Liquide Hungary Kft. kazinbarcikai levegőbontő üzemében csak Oxigén és Nitrogén előállítása folyik, ezen tevékenység nem fedezi a Magyarországon felmerülő igényeket, ezért azok beszerzése az ausztriai leányvállalattól történik. Ezen beszerzésekre indított járatok a „primer” járatok. • a primer járatok által beszállított palackok száma • járművekre lebontva kiszámításra kerül a futott kilométer, a megállok és járatok száma. Ezen információk segítségével a következő mutatókat nézzük: • adott hónap munkanapjait nézve, melyik jármű, hány napot lett igénybe véve; 51

• az egy palackra jutó fuvarozási költség; • mennyibe kerül egy kilométer átlagosan; • mérjük a járművek kihasználtságát százalékosan nézve; • a rendelkezésre álló járművek közül hány eszköz lett használva az adott hónapban, mindezt napokra lebontva; • hány kilométer jut egy palackra átlagosan; • mérjük a palackok forgási sebességét.

Ezen mutatók folyamatos nyomon követésével lehetővé válik a vállalat által kitűzött célok elérése, illetve segít rávilágítani a gyengeségekre; melyek azok a momentumok, amelyekre jobban oda kell figyelni, amin javítani kell.

52

6. Összefoglalás A XXI. században fejlődés nélkül nem juthatunk előrébb, sem a Vállalat, sem Mi, emberek. A mai kiéleződött piaci versenyben igyekeznünk kell a legjobbat kihozni magunkból, törekednünk kell arra, hogy helyt tudjunk állni. A dolgozatomban az Air Liquide Hungary Kft. tevékenységét mutattam be, mely ipari gázok előállításával foglalkozik. Jómagam ennek a Vállalatnak vagyok a palackos logisztikai koordinátora, azaz az Én feladatom megszervezni a palackok kiszállítását Vevőink részére. Ez felelősségteljes feladat, mivel a szállítási költség mértéke az Én szervezési képességeimtől is függ. Ez a felelősség adja azt a folyamatos motivációt, ami afelé orientál, hogy keressek valamilyen megoldást és próbáljam meg optimalizálni a szállítási költségeket. Emellett átfogóan ismertettem a témával szorosan összefüggő elméleti hátteret, mely alapot ad a logisztikai tevékenység megértéséhez és átláthatóságához. Ismertettem a logisztikai osztály feladatait és jelenlegi munkamenetét, amelyet szeretnék az általam adott javaslatokkal megkönnyíteni, ellenőrizhetőbbé tenni és a fennálló költségeket csökkenteni. Megállapítottam, hogy ha szállítási útvonalakat hozunk létre, és a Vevőinket meggyőzzük annak pozitívumairól, hogy a heti egyszeri, maximum kétszeri kiszállítás számára is, és Vállalatunk számára is hatékonyabb működést biztosít, lényeges költségcsökkentés érhető el. Mindezek mellett fontosnak tartottam, hogy egy rendszer szintű háttértámogatást nyújtsunk az elképzelésemhez, mely egyrészről a hibákat teszi kiszűrhetőbbé, másrészt meggyorsítja a munkafolyamatot. Végül a kitűzött céljaink eléréséhez elengedhetetlen a nyomon követés, melyben egy logisztikai teljesítmény mutató segíti munkánkat. Összegezve tehát, úgy gondolom, hogy a felvetett problémára egy teljes mértékben kivitelezhető megoldást találtam, melynek bevezetésével az Air Liquide Hungary Kft. teljes mértékben megállhatja a helyét a piacon.

53

Summarization In the 21 st century the company and people without development can’t go ahead. In today's fierce market competition should strive to do our best and we must strive to stand this competition. In my dissertation I have introduced the Air Liquide company, which deals with the production of industrial gases. Personally I am responsible for the logistic coordination of cylinder gases and furthermore I handle the delivery of cylinders to costumers. This is a responsible task, because the cost of shipping mainly depends on my organizational skills. This responsibility gives the constant motivation, which is oriented towards me to find a solution and try to optimize the transport costs. In addition, I completely introduce related theoretical background of my dissertation, which provides the basis for understanding logistic activity and makes it transparent. I present the tasks and the current workflow of the logistics department, which I would like to facilitate with my proposals, made controllable and furthermore reduce the existing costs. I concluded that if transport routes are established and we could convince our customers that would be advantageous for them if we deliver gases once a week or may be twice a week, and also for the company, significant cost savings can be achieved. This solution will provide for our company a significant cost reducing and increasing of effectiveness. Besides it was important to get a background support for my ideas, which on the one part makes mistakes filterable and other hand speed up workflows. Finally, in order to achieve the intended goals is essential for the follow-up, which is a logistics performance indicator. This indicator will help our work. In summary, I believe that I found a perfectly feasible solution. In my opinion with the introduction of this solution the Air Liquide Hungary Ltd. will holds its market share.

54

Felhasznált Irodalom: dr. Prezinszki József – Logisztika I. (Bevezető fejezetek) – BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 2006 dr. Prezenszki József – Logisztika II. (Módszerek, eljárások) – Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 2004 Dr. Réges Béla – A logisztikai technológiai folyamatok tervezése – I. Szállítási logisztikai technológia – ÁVF Budapest, 2010. Dr. Körmendi Lajos – Dr. Pucsek József – A logisztika elmélete és gyakorlata (SALDO kiadó, 2008) Halászné Sipos Erzsébet – Logisztika (szolgáltatások, versenyképesség) (Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világi Kiadó 1998) Chikán Attila – Demeter Krisztina: Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (Aula Kiadó, 2006) Demeter Krisztina (szerkesstette) – Termelés, szolgáltatás, logisztika (CompLex Kiadó, 2013) Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika – menedzsment (Kossuth Kiadó, 2003) Gelei Andrea (szerkesztette): Logisztikai döntések – fókuszban a disztribúció (Akadémiai Kiadó, 2013) Internet forrás: http://logisztika.com/logisztikai-lexikon/logisztika-fogalma-2/ (2014.10.03) http://www.gdf.hu/TudNap2010/letoltes/15.pdf (2014.10.04) http://vili.pmmf.hu/portal/documents/19217/19797/Logisztika_I-II.pdf (2014.10.04) http://www.fajltube.com/gazdasag/kozlekedes/Az-hagyomanyos-aruszallitasi-r63127.php http://www.airliquide.hu/ (2014.10.04) http://matyi.misi.eu/doc/jit2006.pdf (2014.10.05) 55

http://mlbkt.hu/2012/12/a-logisztikaban-a-koltsegcsokkentes-az-elsodleges-trend/ (2014.10.11) http://users3.ml.mindenkilapja.hu/users/vendeglos/uploads/1495-06_0208.SWOTanalizisverseny.pdf (2015.02.24)

56

Mellékletek 1. számú melléklet: 2013. évi 1 palackra jutó szállítási költség futott kilométer Járművek száma

Kapacitás

3 db

24 tonna

330

15582

14341

15062

16636

18154

16651

18527

18638

15240

18985

17565

15841

2 db

10 tonna

250

9769

9176

10018

6886

8093

6326

9096

10007

6140

5030

4718

2081

1 db

7,5 tonna (darus)

280

1999

2621

2304

2435

2766

2160

2774

3100

3211

3194

3564

2779

1 db

3,5 tonna

150

3364

918

1320

947

2655

2601

2868

2946

2904

2837

3152

1826

1 db

1 tonna

130

1942

734

1596

683

823

542

590

208

216

617

696

232

32656

27790

30300

27587

32491

28280

33855

34899

27711

30663

29695

22759

Eladott palackok száma

7622

8124

8424

8015

8982

8352

9273

9933

8472

9129

8608

6227

km/ palack

0,23

0,29

0,28

0,29

0,28

0,30

0,27

0,28

0,31

0,30

0,29

0,27

7 956 248

8 534 720

8 109 404

8 789 829

7 712 263

9 017 525

9 084 562

7 430 786

8 492 569

8 086 699

6 478 464

979 Ft

1 013 Ft

1 012 Ft

979 Ft

923 Ft

972 Ft

915 Ft

877 Ft

930 Ft

939 Ft

1 040 Ft

üzemanyag ár

Összesen:

fuvarköltség (Ft) 1 palackra jutó fuvarköltség

eladott palackok száma összesen: fuvarköltség összesen: 1 palackra jutó átlag költség:

2013/01

8 906 400

1 169 Ft

2013/02

2013/03

2013/04

2013/05

2013/06

2013/07

2013/08

2013/09

2013/10

2013/11

2013/12

101 161 Ft 98 599 469 Ft 975 Ft

57

2. számú melléklet: Heti járműelosztás Jármű Túraútvonal kapacitás 124.35.1 3,5 T 124.35.2 124.75.1 124.75.2 124.75.3 124.10.1 124.10.2 124.10.3 124.10.4 124.10.5 124.12.1 124.12.2 124.24.1 124.24.2 124.24.3 124.24.4 124.24.5 124.24.6 124.24.7

útvonal hossza (km) Túraútvonal száma 80 Budapest és környéke Komárom - Esztergom 3,5 T 180 megye 10 T (darus) 100 Budapest és környéke 10 T (darus) 250 Foktő 10 T (darus) 120 Bicske 10 T 100 Budapest és környéke 10 T 280 Heves és Nógrád megye 10 T 180 Komárom - Esztergom Komárom - Győr - Vas 10 T 520 megye Bács - Kiskun és Csongrád 10 T 370 megye 12 T 280 Heves és Nógrád megye 12 T 480 Jász és Békés megye 24 T 800 Peggau 24 T 500 Schwechat 24 T 560 Szabolcs és Hajdú megye 24 T 460 B.A.Z. megye 24 T 480 Jász és Békés megye 24 T 610 Tolna - Somogy - Baranya Fejér - Veszprém - Zala 24 T 430 megye

Hétfő X

Kedd

Szerda X

Csütörtök X

Péntek X

X X

X

X

X X X X X

összesen tervezett heti kilométer 320 180 100 250 120 100 280 180 520

X X X X X (2 NAPOS) X X

X X X X (2 NAPOS)

370 280 480 800 500 1120 460 480 610 430

X heti km: havi km:

7580 30320

58

3. számú melléklet: Szükséges járművek meghatározása Szükséges jármű kiszámolása: Jármű kapacitása (tonna) 24 t 24 t 12 t 10 t 10 t pótkocsi 10 t darus 3,5 t Összesen: Havi kiszállított palackok száma:

palack kapacitás

rendelkezésre álló járművek száma 276 276 120 96 96 96 36

heti kiszállított palackok száma 90 %-os terheltség esetén

rendelkezésre állás/ hét 1 1 1 1 1 1 1

4 4 2 5 1 5 5

994 994 216 432 86 432 162 3316

13262

59

4. számú melléklet: 2015. évi tervezett 1 palackra jutó szállítási költség Tervezett futott kilométer Tervezett eladás:

2015/1

2015/2

2015/3

2015/4

2015/5

2015/6

2015/7

2015/8

2015/9

2015/10

2015/11

2015/12

10 145

11 118

11 257

11 535

11 396

11 952

12 924

10 562

12 368

12 785

12 646

10 284

Szállítási költség (Ft/km)

Tervezett járművek száma

Kapacitás

2 db

24 tonna

303

17600

17600

17600

17600

17600

17600

17600

17600

17600

17600

17600

17600

1 db

10 tonna

198

5800

5800

5800

5800

5800

5800

5800

5800

5800

5800

5800

5800

1 db

pótkocsi a 10 tonnáshoz

105

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1 db

12 tonna

235

3040

3040

3040

3040

3040

3040

3040

3040

3040

3040

3040

3040

1 db

10 tonna (darus)

235

1880

1880

1880

1880

1880

1880

1880

1880

1880

1880

1880

1880

1 db

3,5 tonna

130

2000

2000

2000

2000

2000

2000

2000

2000

2000

2000

2000

2000

31800

31800

31800

31800

31800

31800

31800

31800

31800

31800

31800

31800

Összesen:

km/ palack

fuvarköltség:

1 palackra jutó fuvarköltség eladott palackok száma összesen:

138 972

fuvarköltség összesen:

96 633 600 Ft

1 palackra jutó átlag költség:

695 Ft

Javulás 2013. évhez képest:

28,72%

0,3190

0,3496

0,3540

0,3627

0,3584

0,3758

0,4064

0,3321

0,3889

0,4021

0,3977

0,3234

8052800

8052800

8052800

8052800

8052800

8052800

8052800

8052800

8052800

8052800

8052800

8052800

794

724

715

698

707

674

623

762

651

630

637

783

60