Szaktanári segédlet Kémia kísérletekhez Az általános iskolák számára

Szaktanári segédlet

Kémia kísérletekhez

Az általános iskolák számára

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TAN_KEM_alt.indb 1

2013.09.06. 6:50

TAN_KEM_alt.indb 2

2013.09.06. 6:50

Tartalomjegyzék 7. évfolyam Mindig 100 °C a víz forráspontja? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Biztosan megfő a bab? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A diffúzió hőmérsékletfüggése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Válasszuk szét a sót és a homokot! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A tinta szétválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Melyik gyertya alszik el először? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Ég a gyertya, ég… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A víz felszívódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Vegyük ki a pénzünket! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Hogyan kerül a tojás az üvegbe? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Tömegmegmaradás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 Tömegmegmaradás égéskor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Színes hab . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Kísérletezzünk C-vitaminnal! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Érdemes főzni a zöldséget? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

8. évfolyam A vörös lilakáposzta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyomorsavtúltengés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Titráljunk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pezsgőtabletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mennyi egy meg egy? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táncoló mazsola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sütőpor kémiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erjed, vagy nem erjed? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A majonéz titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A margarin titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tisztítsunk ablakot! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Érdemes mézes teát inni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyomozzunk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lesüllyed, vagy fennmarad? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Óvakodjunk a víztől! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TAN_KEM_alt.indb 1

35 37 39 41 43 45 47 49 51 55 57 59 61 63 65

2013.09.06. 6:50

TAN_KEM_alt.indb 2

2013.09.06. 6:50

1

Mindig 100 °C a víz forráspontja?

Szükséges eszközök

Szükséges anyagok

• nagyméretű (kb. 1 literes) gömblombik, jól záró

• csapvíz

dugóval • Bunsen-állvány fogóval

Kémia, 7. évfolyam 15 perc

• jég • horzsakő

• Bunsen-égő • vas háromláb agyagos dróthálóval • polietilén zacskó

Kísérletleírás 1. A lombikba töltsünk csapvizet (legfeljebb félig), majd dobjunk bele pár szem horzsakövet! 2. Melegítsük forrásig, tartsuk is forrásban pár percig! 3. Zárjuk el a Bunsen-égőt, majd erősen dugaszoljuk be a lombikot! Fejjel lefelé rögzítsük az állványon (lásd a képen)! 4. A jéggel teli zacskót tegyük a lombikra és figyeljük a változást!

Gyakori hibák és veszélyek Vigyázzunk a felhevült eszközökkel! Fontos, hogy a dugó jól zárjon, nehogy kiömöljön a lombikból a forró víz!

Tapasztalat Tapasztalatainkat jegyezzük fel a tanulói munkafüzetbe!

3

TAN_KEM_alt.indb 3

2013.09.06. 6:50

Magyarázat A víz (ill. általában a folyadékok) akkor jönnek forrásba, ha a belsejében képződő üregek (amelyekben mindig az adott folyadék gőze található) nem roppannak össze a külső nyomás hatására. Ez akkor lehetséges, ha a folyadék gőznyomása (azaz az üregekben uralkodó nyomás) eléri a külső nyomást. Ha a külső nyomást lecsökkentjük, értelemszerűen már alacsonyabb hőmérsékleten stabilak maradhatnak az üregek. Ezért alacsonyabb hőmérsékleten alacsonyabb a folyadékok forráspontja. Ebben a kísérletben a jéggel erősen lehűtöttük a lombik légterét, ezzel lecsökkentettük a nyomást, így a víz forrásba jött annak ellenére, hogy hőmérséklete már 100 °C alá csökkent. A víz forráspontja csak normál légköri nyomáson 100 °C.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mit jelent az, hogy egy folyadék forr? A belsejében az adott folyadék gőzeivel telt üregek jelennek meg. 2. Elképzelhető-e, hogy a víz forráspontja 80 °C legyen? Ha igen, hogyan? Igen, a légkörinél kisebb nyomáson. 3. A hűtéssel miért lehetett felforralni a vizet? Mert lecsökkent a nyomás, ezzel lecsökkent a forráspont is.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Nyomás; Halmazállapot-változások

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Azt, hogy alacsonyabb hőmérsékleten kisebb a folyadékok forráspontja, az ún. vákuumdesztillációnál használják fel. Ilyenkor csökkentett nyomáson olyan folyadékok is felforrnak, amelyek légköri nyomáson esetleg már a forráspontjuk elérése előtt kémiai átalakulást szenvednének. A nagyobb nyomás magasabb forráspontot eredményez: ezen alapul a kukta működése, ahol a zárt, nyomásálló edényben 100 °C fölé emelkedik a forráspont, így a benne lévő folyadék hőmérséklete is, ami rövidebb főzésidőt eredményez.

4

TAN_KEM_alt.indb 4

2013.09.06. 6:50

2


Biztosan megfő a bab?


Szükséges anyagok

• főzőpohár

• csapvíz

• Bunsen-égő • vas háromláb agyagos dróthálóval • nagyobb műanyag fecskendő

Kísérletleírás 1. Egy főzőpohárban melegítsünk vizet kb. 90 °C-ra (forrás közeli állapotba)! 2. A fecskendővel szívjunk fel a vízből (kb. fél fecskendőnyit) úgy, hogy levegőbuborék ne maradjon benne! 3. Egyik ujjunkkal erősen fogjuk be a fecskendő nyílását, majd húzzuk ki a dugattyút!

Gyakori hibák és veszélyek A víz felszívása során vegyük figyelembe, hogy a víz közel 100 °C-os. Ne engedjünk levegőt bejutni a fecskendőbe!


Magyarázat Amikor a dugattyút kihúzzuk, meglehetősen alacsony nyomás alakul ki a fecskendő légterében. Mivel a forráspont kisebb ilyen körülmények között, mint légköri nyomáson, a víz forrásba jön (lásd a képen)!

5

TAN_KEM_alt.indb 5

2013.09.06. 6:50

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Sikerülne a kísérlet akkor is, ha levegő jutna a fecskendőbe? Nem, mert akkor nem tudna kellően lecsökkenni a nyomás a dugattyú kihúzásakor. 2. Miért kellett előzetesen felmelegíteni a vizet? A nyomás csökkentésével csökken a forráspont, de nem annyival, hogy már szobahőmérsékleten is forrásba jöjjön a víz.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Nyomás; Halmazállapot-változások

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Nagyobb tengerszint feletti magasságú helyeken (pl. a Himalájában) a víz forráspontja már jóval 100 °C alatt van, hiszen ott kicsi a légnyomás. Ezért a forrásban lévő víz hőmérséklete is jóval alacsonyabb, így sokkal lassabban főnek meg az ételek. Ezért sem érdemes bablevest főzni a Himalájában (bár más érvek is felhozhatók e művelet ellen).

6

TAN_KEM_alt.indb 6

2013.09.06. 6:50

3


A diffúzió hőmérsékletfüggése


Szükséges anyagok

• főzőpohár

• csapvíz

• Bunsen-égő

• kálium-permanganát

• vas háromláb agyagos dróthálóval

• géz

• zsineg • hurkapálca • vegyszereskanál

Kísérletleírás 1. A főzőpohárba öntsünk csapvizet! 2. Kálium-permanganátból készítsünk kis csomagot gézbe vagy szűrőpapírba csomagolva, amire kössünk zsineget! 3. A csomagot kössük fel egy hurkapálcára, és a pálcát keresztbe fektetve a pohár száján lógassuk bele a vízbe! Igyekezzünk úgy megválasztani a víz mennyiségét, hogy a csomag éppen csak elérje a vízfelszínt! 4. Az 1–3. pontot ismételjük meg forró (80-90 °C-os) csapvízzel is!

Gyakori hibák és veszélyek A csomag jól zárjon, ne essen ki belőle egy kristály sem! Próbáljuk meg a két kísérlet körülményeit azonosnak választani, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek.


Magyarázat A kálium-permanganát részecskéi az oldódás során bejutnak a vízbe. Ott a nélkül képesek elkeveredni a vízmolekulákkal, hogy bármiféle „segítséget” kapnának ehhez (keverés, rázogatás stb.) Ezt nevezik diffúziónak. A diffúzió a részecskék hőmozgása miatt következik be, így magasabb hőmérsékleten gyorsabban játszódik le (lásd a képen).

7

TAN_KEM_alt.indb 7

2013.09.06. 6:50

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mit látnánk a főzőpohárban egy nap múlva? Homogén, egyenletesen lila oldatot. 2. Mitől függ a diffúzió sebessége? A hőmérséklettől. 3. Jéghideg vízben hogyan alakult volna a diffúziósebesség? Kisebb lett volna még a szobahőmérsékleten tapasztaltnál is.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Hőmozgás Biológia: Diffúzió (légzés, ingerület-átvitel)

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Gázokban és folyadékokban önként lejátszódó folyamat a diffúzió, amely végeredményben a koncentrációk kiegyenlítődése irányába hat. A tea akkor is egyenletes édes lesz, ha a cukrot csak beletesszük, de nem keverjük el. Ez azonban időt vesz igénybe, bár forró tea esetén hamarabb bekövetkezik, mint jegesteánál.

8

TAN_KEM_alt.indb 8

2013.09.06. 6:50

4

Válasszuk szét a sót és a homokot!


Szükséges anyagok

• 2 db főzőpohár

• desztillált víz

• Bunsen-égő

• konyhasó


• homok


• Bunsen-állvány szűrőkarikával • üvegbot • üvegtölcsér • szűrőpapír

Kísérletleírás 1. A só és a homok keverékét szórjuk főzőpohárba! 2. A porkeverék térfogatához képest kb. 4-5-szörös mennyiségű desztillált vizet öntsünk a főzőpohárba! 3. Az üvegtölcsér méretének megfelelő nagyságú szűrőpapírdarabból készítsünk tölcsért! 4. Tegyük az üvegtölcsért a papírtölcsérrel együtt a szűrőkarikába! A szűrlet a másik főzőpohárba fog lecsöpögni. 5. Kevergetéssel segítsük a konyhasó oldódását, majd a teljes oldódást követően több részletben öntsük a pohár tartalmát a tölcsérre! 6. A szűrőpapíron fennmarad a homok, ezt kevés desztillált vízzel mossuk át! 7. A szűrletből párologtassuk el a vizet!

9

TAN_KEM_alt.indb 9

2013.09.06. 6:50

Gyakori hibák és veszélyek Figyeljünk arra, hogy a tölcsérbe egyszerre ne túl sok folyadékot töltsünk! A bepárlásnál figyeljünk arra, hogy a melegítést már azelőtt szüntessük meg, hogy az összes víz eltávozna, mert ha szárazra pároljuk, a főzőpohár elrepedhet!

Tapasztalat Oldás: .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Szűrés: .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Bepárlás: .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................

Magyarázat Az elválasztás lényege, hogy a só vízben oldódik, a homok viszont nem. A sóoldat átjuthat a szűrőpapíron, a homokszemcsék azonban fennmaradnak, így a két anyag szétválasztható. Mivel a víz forráspontja lényegesen alacsonyabb, mint a sóé, bepárlással kinyerhető a tiszta só az oldatból.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mi történne, ha az első lépésben sokkal kevesebb vizet használnánk? A só egy része feloldatlanul maradna, és a szűrés során fennmaradna a szűrőpapíron. 2. Miért érdemes a szűrőpapíron fennmaradt homokot desztillált vízzel átmosni? Az esetlegesen feloldatlanul maradt só így oldatba vihető. 3. Sót és vasport is szétválaszthattunk volna ezzel a módszerrel? Igen, mert a vaspor a homokhoz hasonlóan vízben oldhatatlan. 10

TAN_KEM_alt.indb 10

2013.09.06. 6:50

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Földrajz: Sólepárlás

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A vízben oldhatatlan szennyezést tartalmazó sót ezzel a módszerrel tisztíthatjuk, akár a konyhában is. A szétválasztás utolsó lépése, a bepárlás hatalmas méretekben végzett folyamat, a tengervíz sótartalmának kinyerése céljából. Megjegyzendő, hogy sok esetben viszont a sómentes, iható víz előállítása a cél a tengervíz bepárlása során.

11

TAN_KEM_alt.indb 11

2013.09.06. 6:50

TAN_KEM_alt.indb 12

2013.09.06. 6:50

5


A tinta szétválasztása


Szükséges anyagok

• színes filctollak

• csapvíz

• főzőpohár

• különböző színekből előállított tintakeverék

• szűrőpapír

Kísérletleírás 1. Vágjunk egy olyan szűrőpapírcsíkot, amelynek végét kissé behajlítva majdnem a főzőpohár aljáig ér! Szélessége 2-3 cm legyen. 2. Kis tintacseppet helyezzünk a papír alsó (nem behajtott) végétől kb. 1 cm-re! 3. Öntsünk a főzőpohárba annyi vizet, hogy ha beletesszük a papírt, a tintafolt a víz felszíne fölött helyezkedjen el! 4. Függesszük a papírt a pohár peremére, és figyeljük meg, mi történik! 5. Tintacsepp helyett filctollal rajzolt pötty is alkalmas lehet. Vizsgáljunk meg különféle színű filctollakat!

Gyakori hibák és veszélyek Fontos, hogy a víz csak azután érje el a tintacseppet, hogy elkezdett felszívódni a papírba, vagyis a tintacsepp a víz felszíne fölött helyezkedjen el. Érdemes minél kisebb tintacseppet felvinni a papírra a szép eredmény érdekében.


Magyarázat A tinta vagy a filctoll festékanyaga többféle színes összetevőt tartalmaz. Amikor a víz elkezd felszívódni (a hajszálcsövesség okán) a szűrőpapírba, magával viszi a festékanyagokat is. A különböző összetevők haladási sebessége azonban eltérő, mivel különböző mértékben kötődnek a szűrőpapír anyagához. Az jut a legmesszebbre, amelyik a legkevésbé erősen kötődik (lásd a képen)!

13

TAN_KEM_alt.indb 13

2013.09.06. 6:50

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért szívja fel a papír a vizet? A papírban található pórusok kis hajszálcsövekként működnek. 2. Melyik összetevő kötődik a legerősebben a szűrőpapírhoz? Az, amelyik a legkevésbé távolodott el az eredeti tintacsepptől.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Hajszálcsövesség

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A kísérlet során kiderült, hogy egy homogén anyag (a tinta) annak ellenére többféle összetevőből állhat, hogy ezt érzékszerveinkkel egyszerűen megállapíthatnánk. Nagyon egyszerű módszerrel igazolható a több komponens jelenléte, sőt szét is választhatjuk ezeket. A módszer tökéletesített változatait modern laboratóriumokban manapság is használják keverékek összetevőinek elválasztására.

14

TAN_KEM_alt.indb 14

2013.09.06. 6:50

6


Melyik gyertya alszik el először?


Szükséges anyagok

• három különböző magasságú gyertya

• kalcium-karbonát

• üvegkád

• 1:1 hígítású sósav

• főzőpohár

Kísérletleírás 1. Az üvegkádba rögzítsük a három gyertyát! A legnagyobb gyertya se érje el az üvegkád peremét. 2. A főzőpohárba tegyünk mészkődarabokat, majd helyezzük el az üvegkádban, a legmagasabb gyertya mellett! 3. Gyújtsuk meg a gyertyákat! 4. A mészkődarabokra öntsünk sósavat! Ha a gázfejlődés alábbhagyna, pótoljuk a sósavat (esetleg a mész követ)! 5. Addig figyeljük a változásokat, amíg valamelyik gyertya elalszik!

Gyakori hibák és veszélyek Az 1:1 hígítású sósav maró hatású. A legkisebb gyertya lehetőleg 2 cm-nél ne legyen magasabb, mert akkor túl sokáig tarthat a kísérlet.


Magyarázat A mészkőből sósav hatására szén-dioxid-gáz szabadul fel: CaCO3 + 2 HCl → CaCl2 + H2O + CO2 A szén-dioxid sűrűsége nagyobb, mint a levegőé, ezért az üvegkádat alulról felfelé haladva töltimeg. Akkor is a legkisebb gyertya alszik el először, ha a főzőpoharat a legnagyobb mellett helyezzük el (lásd a képen).

15

TAN_KEM_alt.indb 15

2013.09.06. 6:50

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. A szén-dioxid vagy a levegő sűrűsége nagyobb? A szén-dioxidé. 2. Sikerülne a kísérlet egyszerűen az asztalra helyezett gyertyákkal is? Miért? Nem, mert a szén-dioxid nem tudna felhalmozódni a gyertyák környékén. 3. Miért alkalmas gáz a szén-dioxid a kísérlethez? Mert nem táplálja az égést, és sűrűsége nagyobb, mint a levegőé.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Sűrűség

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A szén-dioxid alacsonyan fekvő helyeken történő felhalmozódásának legismertebb példája a must erjedése a borospincékben. Ez életveszélyt jelenthet az ott tartózkodók számára, hiszen a szén-dioxid fulladást okozhat. A veszélyre éppen a gyertya kialvása hívja fel a figyelmet. Fontos, hogy a gyertyát a pince padlószintje közelében helyezzék el, hiszen, amint azt a kísérletben is láthattuk, a magasabban elhelyezkedő gyertyák változatlanul éghetnek tovább.

16

TAN_KEM_alt.indb 16

2013.09.06. 6:50

7


Ég a gyertya, ég…


Szükséges anyagok

• gyertya

• 30%-os hidrogén-peroxid-oldat

• főzőpohár

• 20%-os kénsavoldat

• befőttes üveg teteje

• kálium-permanganát

Kísérletleírás 1. A főzőpohárba rögzítsük a gyertyát! 2. 3-4 vegyszereskanálnyi kálium-permanganátot szórjunk a gyertya köré a főzőpohár aljára! 3. Gyújtsuk meg a gyertyát és rövid ideig figyeljük az égését! 4. Takarjuk le a poharat a befőttes üveg tetejével! Figyeljük a változást! 5. A tető eltávolítása után ismét gyújtsuk meg a gyertyát! 6. Készítsünk elegyet kb. 20 cm3 30%-os hidrogén-peroxid-oldatból és kb. 30 cm3 20%-os kénsavoldatból! 7. Öntsük az elegyet a pohárba! 8. Ismét fedjük le a poharat a befőttes üveg tetejével! 9. A gyertya elalvása után óvatosan emeljük le a tetőt, majd vegyük ki a gyertyát és figyeljük meg!

Gyakori hibák és veszélyek A hidrogén-peroxid- és a kénsavoldat elegye maró, oxidáló, színtelenítő hatású anyag. Óvatosan bánjunk vele! Vegyük figyelembe, hogy a kísérletek során a befőttes üveg teteje erősen felhevül, különösen a második részben. Éppen ezért üveglapot vagy óraüveget nem is használhatunk, mert könnyen elpattan.


17

TAN_KEM_alt.indb 17

2013.09.06. 6:50

Magyarázat A lefedett pohárban hamar elfogy az oxigén, így az égés megszűnik.

A hidrogén-peroxid és a kálium-permanganát reakcióba lép: 2 KMnO4 + 5 H2O2 + 3 H2SO4 → 2 MnSO4 + K2SO4 + 8 H2O + 5 O2 A képződő oxigénben a gyertya égése sokkal hevesebb, ill. még a tető ráhelyezése után is zajlik, hiszen a fenti reakció folyamatos oxigén-utánpótlást biztosít. Jól megfigyelhető, hogy a tiszta oxigénben mennyivel gyorsabb, hevesebb az égés, hiszen sokkal több viasz olvad meg adott idő alatt, mint ha lebegőn égne a gyertya.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért alszik el a gyertya, ha lefedjük a poharat? Mert az égéshez szükséges oxigén pár másodperc alatt elfogy a pohár légteréből. 2. Honnan látható, hogy az égés oxigénben hevesebb, mint levegőn? Fényesebb a láng, ill. sokkal több viasz olvad le az oxigénben történő égés esetén.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Sűrűség

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A tiszta oxigént használják az orvosi gyakorlatban, ahol a különféle okokból előálló oxigénhiányos állapot megszüntetésére szolgál.

18

TAN_KEM_alt.indb 18

2013.09.06. 6:50

8


A víz felszívódása


Szükséges anyagok

• gyertya

• tintával megfestett víz

• kristályosító csésze • Bunsen-égő

Kísérletleírás 1. Tegyük a gyertyát a kristályosító csésze közepére! 2. Öntsünk a csészébe kb. 1 cm magasan tintával megfestett vizet! 3. Gyújtsuk meg a gyertyát! 4. Borítsuk a gyertyára a főzőpoharat és figyeljük meg, mi történik! 5. Hevítsük fel a főzőpohár légterét Bunsen-égő lángjában (néhányszor óvatosan tegyük rá a lángra a poharat szájával lefelé)! 6. A felmelegített poharat tegyük a vízbe a gyertya mellé!

Gyakori hibák és veszélyek Vigyázzunk, amikor a főzőpoharat felhevítjük a lángban! A csészében legyen elegendő víz, hogy a főzőpohár csőrét is bőven ellepje.

Tapasztalat Tapasztalatainkat jegyezzük fel a tanulói munkafüzetbe! Milyen következtetés vonható le a két kísérlet eredményéből?

Magyarázat A víz benyomulásáért mindkét esetben a forró gáz lehűlése okozta nyomáscsökkenés a felelős. Az első esetben a gyertya égése, a másodikban a külső melegítés eredményezett magas hőmérsékletet a pohárban. Hűlés közben a nyomás csökken, így a víz benyomul a pohárba.

19

TAN_KEM_alt.indb 19

2013.09.06. 6:50

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért szűnt meg az égés a pohárral való letakarás után? Elhasználódott a levegő oxigénje. 2. Hogyan változott a nyomás a pohár légterében, miután elaludt a gyertya? Csökkent.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Sűrűség Földrajz: Légnyomás

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A levegő hőmérséklete és nyomása közötti összefüggés alapvető jelentőségű a légkör mozgásfolyamatainak megértése szempontjából. A levegő mozgását a nyomáskülönbség idézi elő, a nyomáskülönbség kialakulása pedig az eltérő felmelegedés eredménye.

20

TAN_KEM_alt.indb 20

2013.09.06. 6:50

9


Vegyük ki a pénzünket!


Szükséges anyagok

• gömblombik

• pénzérme

• kristályosító csésze

• víz

• Bunsen-égő

• tinta

Kísérletleírás 1. Tegyük a pénzérmét a kristályosító csészébe, és öntsünk rá annyi tintával megfestett vizet, hogy ellepje, de ne legyen fölötte túl magas vízréteg! 2. Állandó mozgatás közben alaposan melegítsük fel a lombikot a Bunsen-égő lángjában! 3. A forró lombikot szájával lefelé állítsuk a pénzérme mellé a vízbe! Siettethetjük a folyamatot, ha a lombik aljára egy jégkockát helyezünk.

Gyakori hibák és veszélyek Ha túl sok vizet öntünk a kristályosító csészébe, annak ellenére nem kerül szárazra a pénzérme, hogy a lombikba jelentős mennyiségű víz szívódik fel. A lombik felmelegítése során legyünk óvatosak!


Magyarázat A lombik belsejében forró levegő van. Amikor a kristályosító csészébe állítjuk, térfogata állandóvá válik, hőmérséklete pedig csökkenni kezd. Ez a nyomás csökkenését vonja maga után. A külső légnyomás emiatt bepréseli a vizet a lombikba, az érme szárazra kerül.

21

TAN_KEM_alt.indb 21

2013.09.06. 6:50

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Hogyan változott a levegő nyomása a lombik belsejében, miközben melegítettük? Nem változott. 2. Hogyan változott a nyomás a lombik belsejében, amikor beletettük a kristályosító csészébe? Csökkent. 3. Mi a jégkocka szerepe? Gyorsítja a lombikban lévő levegő lehűlését.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Nyomás; Sűrűség Földrajz: Légnyomás

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az állandó térfogatú gáz nyomása csökken, ha a hőmérséklete csökken. Ezt megfigyelhetjük pl. akkor, ha egy forró lekvárral megtöltött befőttesüvegre celofánt feszítünk, majd hagyjuk lehűlni. A celofán „behorpad”, hiszen a külső nyomás nagyobb lesz, mint a belső.

22

TAN_KEM_alt.indb 22

2013.09.06. 6:50

10


Hogyan kerül a tojás az üvegbe?


Szükséges anyagok

• 1 dm3-es lombik

• megtisztított kemény tojás

• csipesz

• papírdarab

• gyufa

• jeges víz (elhagyható)

• Bunsen-égő (elhagyható)

Kísérletleírás 1. Válasszunk egy olyan gömb- vagy Erlenmeyer-lombikot, amelynek a szájára rá tudjuk ültetni a tojást! 2. A lombikot alaposan melegítsük fel a Bunsen-égő lángjában, néhányszor húzzuk is rá a lángra pár másodpercre! 3. Miután a lombik alaposan felmelegedett, haladéktalanul tegyük rá a tojást a szájára (a keskenyebbik végével lefelé)! Esetleg finoman lenyomhatjuk, ha nem illeszkedne tökéletesen.

Gyakori hibák és veszélyek A tojás legyen kemény, a fehérje legyen eléggé rugalmas, ellenkező esetben beszívódás közben szétrepedhet! A lombik felmelegítése során vigyázzunk, nehogy megégessük a kezünket!


Magyarázat Amikor rátesszük a tojást a lombik szájára, lényegében légmentesen lezárjuk. Azonnal elkezd hűlni a bent lévő levegő, nyomása csökken, így a külső nyomás bepréseli a tojást a lombik belsejébe (lásd a képen).

23

TAN_KEM_alt.indb 23

2013.09.06. 6:50

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Hogyan változik az állandó térfogatú levegő nyomása, ha csökken a hőmérséklete? Csökken. 2. Miért fontos, hogy a tojás pontosan illeszkedjen a lombik szájára? Mert akkor levegő juthat a lombik belsejébe, és nem csökkel le a nyomás.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Nyomás; Sűrűség Földrajz: Légnyomás

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Ha egy befőttesüveget még forrón zárunk le a tetejével, hűlés közben jelentősen csökken bent a légnyomás, és a mi kísérletünkhöz hasonlóan a külső nyomás benyomja a tetőt. Kipróbálhatjuk, hogy ekkor nem lehet benyomni a közepét. Ha levegőt juttatunk be, a behorpadás visszaugrik, a tető középen benyomható lesz. Így ellenőrizhetjük, hogy légmentesen van-e lezárva a konzerv.

24

TAN_KEM_alt.indb 24

2013.09.06. 6:50

11


Tömegmegmaradás


Szükséges anyagok

• csipesz

• tömény salétromsav

• kisméretű kémcső

• rézforgács

• kétkarú mérleg • csiszolatos Erlenmeyer-lombik

Kísérletleírás 1. Tegyünk a lombikba néhány rézforgácsot! 2. A kis kémcsőbe öntsünk 0,5 cm3 tömény salétromsavat, majd a csipesszel óvatosan tegyük a lombikba úgy, hogy ne ömöljön ki belőle a sav! 3. Az így előkészített lombikot helyezzük a mérleg egyik serpenyőjébe, és egyensúlyozzuk ki súlyokkal!

4. Zárjuk le (arretáljuk) a mérleget! 5. A lombik megdöntésével öntsük ki a savat a kémcsőből, hogy érintkezhessen a rézzel!

6. Tegyük vissza a lombikot a mérlegre, és ellenőrizzük a tömegét!

25

TAN_KEM_alt.indb 25

2013.09.06. 6:50

Gyakori hibák és veszélyek A tömény salétromsav bőrre kerülve sárga foltot okoz, és még maró hatású is. Ha mégis megtörténik a baj, bő vízzel nagyon alaposan öblítsük le! Ezzel a maró hatás megelőzhető (a sárga folt kialakulása nem). A mérlegre súlyokat feltenni és levenni csak arretált állapotban szabad.


Magyarázat A réz és a salétromsavoldat közötti kémiai reakciót az alábbi egyenlet írja le: Cu + 4 HNO3 → Cu(NO3)2 + 2 H2O + 2 NO2 A keletkező nitrogén-dioxid barna színű gáz, ennek a képződése a legfeltűnőbb (a türkizkék réz-nitrát mellett). A kísérletből kiderül, hogy a folyamat során – noha új anyagok keletkeztek – a teljes tömeg nem változott, mert a kiindulási anyagok tömege megegyezik a termékek tömegével.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Honnan tudjuk, hogy kémiai reakció ment végbe? Mert új anyagok keletkeztek a folyamat során. 2. Mi történne, ha nyitott edényben végeznénk el a kísérletet? A nitrogén-dioxid eltávozna, így a mérleg tömegcsökkenést jelezne. 3. Miért nem mutatott a mérleg tömegváltozást a kémiai reakció lejátszódása ellenére? Mert bár új anyagok keletkeztek, a lombikban található anyagok össztömege nem változott meg.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Tömegmegmaradás törvénye

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A tömegmegmaradás törvényének felismerése (amely a 18. században Lavoisier, és tőle függetlenül Lomonoszov nevéhez fűződik), meghatározó jelentőségű volt a természettudományok fejlődése szempontjából. Olyan alapvető törvényszerűségről van szó, ami minden kémiai (és nem kémiai) folyamatban érvényesül.

26

TAN_KEM_alt.indb 26

2013.09.06. 6:50

12


Tömegmegmaradás égéskor


Szükséges anyagok

• csipesz

• magnéziumszalag

• kétkarú mérleg

• papírdarab

• Bunsen-égő

• alufólia

Kísérletleírás 1. Alufóliából formázzunk kis tálkát, tegyük bele az elégetni kívánt papírdarabot! 2. Tegyük a mérleg egyik serpenyőjébe, és egyensúlyozzuk ki! 3. Zárjuk le a mérleget, vegyük le a tálkát, gyújtsuk meg a papírdarabot! 4. A papír elégése után ellenőrizzük a tálka és a papír égéstermékének együttes tömegét úgy, hogy vissza helyezzük a mérlegre! 5. Vegyünk egy nagyobb magnéziumszalagot, és a papírt ezzel helyettesítve ismételjük meg az előző lépéseket! A magnéziumot a Bunsen-égő lángjában gyújtsuk meg, majd az alufólia tálkában égessük el (lásd a képen)!

Gyakori hibák és veszélyek A magnézium égése során rendkívül magas hőmérséklet alakul ki, és ezzel összefüggésben erősen vakító fehér fény figyelhető meg. A magnéziumdarab ne legyen túl kicsi, mert a tömegváltozás akkor nem lesz számottevő.


27

TAN_KEM_alt.indb 27

2013.09.06. 6:50

Magyarázat A papír égése látszólag tömegcsökkenéssel jár, valójában azonban az égéstermékek nagy része gázként eltávozik, ezért figyelhető meg a tömegcsökkenés. A magnézium esetén a reakciótermék tömege nagyobb, mint a kiindulási fémé volt, mert itt hozzáadódik a reagáló oxigén tömege is, és a keletkező magnézium oxid nem illékony (lásd a képen).

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mi az oka a papír és a magnézium eltérő viselkedésének? A papír égéstermékei jórészt gáz halmazállapotúak és eltávoznak, a magnézium-oxid viszont szilárd és nem távozik el. 2. Hogyan lehetne bemutatni, hogy az égés során is érvényes a tömegmegmaradás törvénye? Zárt térben kellene elégetni a papírt, ill. a magnéziumot. 3. A rozsdás vasdarab tömege hogyan viszonyul a kiindulási tiszta vasdarab tömegéhez? Nagyobb.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Tömegmegmaradás törvénye

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az égés a leggyakrabban tanulmányozott, a legtöbbször megfigyelt kémiai reakció. Kémiai szempontból égés (lassú égés) a vas rozsdásodása is.

28

TAN_KEM_alt.indb 28

2013.09.06. 6:50

13


Színes hab


Szükséges anyagok

• nagyméretű mérőhenger (legalább 500 cm3-es)

• kálium-jodid

• gyújtópálca

• 30%-os hidrogén-peroxid-oldat

• gyufa

• 2 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat • víz • ételfesték • mosogatószer

Kísérletleírás 1. Töltsünk a mérőhengerbe 20 cm3 hidrogén-peroxid-oldatot, adjunk hozzá néhány cm3 nátrium-hidroxidoldatot! Csepegtessünk hozzá annyi ételfestéket, hogy élénk színe legyen, végül öntsünk bele mosogatószert! 2. Szilárd kálium-jodidból készítsünk 5 cm3 telített oldatot! 3. A kálium-jodid oldatot gyors mozdulattal öntsük a mérőhengerbe! 4. Merítsünk parázsló gyújtópálcát a hengerben lévő habba!

Gyakori hibák és veszélyek A bőrre cseppenő hidrogén-peroxid kellemetlen érzést okoz és fehér foltok kialakulását eredményezi. Az egész kísérletet lehetőleg egy nagy tálcán végezzük, a kifutó nagy mennyiségű hab miatt.


Magyarázat A kálium-jodid katalizálja a hidrogén-peroxid alábbi egyenlet szerinti bomlását: 2 H2O2 → 2 H2O + O2 Oxigéngáz keletkezik, ami egyrészt színes habot eredményez mosogatószer jelenlétében, másrészt mivel táplálja az égést, parázsló gyújtópálcával kimutatható.

29

TAN_KEM_alt.indb 29

2013.09.06. 6:50

Ha az oldat savas, más, gázfejlődéssel nem járó reakció is lejátszódhat, ezért adunk az elegyhez nátriumhidroxid-oldatot.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy oxigéngáz képezte a habot? A parázsló gyújtópálca lángra lobban. 2. Mit tapasztalnánk, ha úgy végeznénk el a kísérletet, hogy valamelyik anyagot kihagynánk az alábbiak közül? a) kálium-jodid: Semmit. b) ételfesték: Lejátszódna a reakció, de nem lenne színes a hab.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Katalízis

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A hidrogén-peroxid bomlását számos anyag katalizálja, többek között az élő szervezetek közül sokban megtalálható kataláz nevű enzim is. (Ki lehet próbálni a reakciót pl. májjal vagy krumplival.) Az élő szervezetekben a hidrogén-peroxid káros anyag, a kataláz lényegében ártalmatlanítja azzal, hogy katalizálja a bomlását.

30

TAN_KEM_alt.indb 30

2013.09.06. 6:50

14


Kísérletezzünk C-vitaminnal!


Szükséges anyagok

• dörzsmozsár

• C-vitamin tabletta (vagy tiszta C-vitamin – gyógyszertárban kapható)

• kémcsövek • cseppentő

• Lugol-oldat

• szűrőpapír

• híg kálium-permanganát-oldat

• üvegtölcsér

• alma

• kés

Kísérletleírás 1. Egy C-vitamin tablettát dörzsmozsárban porítsunk el, vagy a kapszulából szórjuk ki a port! 2. Oldjuk fel az anyagot 50 ml vízben, ha szükséges, szűrjük le az oldatot! 3. Kémcsőben csepegtessünk az oldat 5 cm3-éhez kálium-permanganát-oldatot! Minden egyes csepp után jól rázzuk össze a kémcső tartalmát! 4. Egy félbevágott alma egyik vágási felületére vigyünk fel a C-vitamin-oldatból, a másik felét hagyjuk változatlanul, majd figyeljük a változásokat!

Gyakori hibák és veszélyek Ha esetleg már az első csepp kálium-permanganát-oldat színe megmarad a becseppentéskor, hígítsuk fel a kálium-permanganát-oldatot, és kezdjük elölről az adagolást.

Tapasztalat Mi történt a kálium-permanganát-oldat csepegtetésekor? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Mit figyelhetünk meg az almán C-vitaminnal és anélkül? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... 31

TAN_KEM_alt.indb 31

2013.09.06. 6:50

Magyarázat A C-vitamin (tudományos nevén aszkorbinsav) reakcióba lép a kálium-permanganáttal, a termékek pedig színtelenek. Ha már az összes oldatbeli C-vitamin elreagált, az újabb csepp kálium-permanganát-oldat színe nem tűnik már el (lásd a képen). Az alma barnulását megakadályozza a C-vitamin: a jelenség megértéséhez későbbi tanulmányaink segítenek hozzá.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért marad meg egy idő után a kálium-permanganát színe? Mert az oldatból elfogy a C-vitamin. 2. Mennyiben lennének eltérőek a tapasztalatok, ha az oldatot kétszer akkora mennyiségű C-vitaminból, de ugyanannyi vízzel készítettük volna el? Több kálium-permanganát-oldat kellett volna a szín megjelenéséig.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Vitaminok

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A C-vitamin közismert anyag. Meglehetősen reakcióképes már szobahőmérsékleten is. A konyhai praktikák sorát gyarapíthatja az a tapasztalat, hogy a C-vitamin oldata hatékonyan gátolja a gyümölcsök levegőn történő megbarnulását.

32

TAN_KEM_alt.indb 32

2013.09.06. 6:50

15


Érdemes főzni a zöldséget?


Szükséges anyagok

• dörzsmozsár

• C-vitamin tabletta

• 2 kis főzőpohár

• híg kálium-permanganát-oldat

• cseppentő • szűrőpapír • üvegtölcsér • mérőhenger • Bunsen-égő • agyagos drótháló

Kísérletleírás 1. Az elporított C-vitaminból készítsünk oldatot (vagy használjuk az előző kísérletben elkészítettet)! 2. Két kis főzőpohárba öntsünk pontosan azonos mennyiségű (kb. 10 ml) C-vitamin-oldatot! 3. Az egyik főzőpohár tartalmát forraljuk kb. 5 percig, majd hűtsük le! 4. Mindkét főzőpohár tartalmához cseppenként adjunk kálium-permanganát-oldatot! Amikor már nehezen tűnik el a kálium-permanganát színe, minden csepp után keverjük meg a folyadékot! 5. Számoljuk a cseppeket, és állapítsuk meg, hogy hányadik csepp után marad meg a kálium-permanganát színe a főzőpohárban!

Gyakori hibák és veszélyek Ha nem azonos térfogatú C-vitamin-oldatokat használunk, az összehasonlítás lehetetlenné válik.


33

TAN_KEM_alt.indb 33

2013.09.06. 6:50

Magyarázat A C-vitamin bomlékony, reakcióképes anyag, többek között forralás hatására is bomlik. A felforralt oldathoz kevesebb kálium-permanganát-oldat is elegendő volt ahhoz, hogy megmaradjon a szín, mivel abban már kevesebb C-vitamin volt.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért tűnik el eleinte a kálium-permanganát lila színe az oldatban? Mert az aszkorbinsav reagál a kálium-permanganáttal, színtelen termékek keletkezése közben. 2. Vajon hűtés hatására – a melegítéssel ellentétesen – több kálium-permanganát-oldat kellett volna a lila szín megjelenéséhez? Nem, több aszkorbinsav akkor sem lett volna az oldatban, ha lehűtjük.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Vitaminok

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Fontos tudnunk, hogy a C-vitamint tartalmazó növények vitamintartalma főzés közben – már rövid főzési idő alatt is – csökken. Ezért ha figyelünk a C-vitamin-bevitelre, lehetőleg nyersen fogyasszuk el a kérdéses zöldségeket, gyümölcsöket.

34

TAN_KEM_alt.indb 34

2013.09.06. 6:50

16


A vörös lilakáposzta


Szükséges anyagok

• 2 főzőpohár

• vöröskáposzta

• Bunsen-égő

• 10%-os ecet


• 0,1 M sósav,

• kés

• desztillált víz

• cseppentő

• NaHCO3

• 7 kémcső

• nátrium-acetát

• vegyszereskanál

• Na2CO3

• kémcsőállvány

• 0,1 M NaOH-oldat

Kísérletleírás 1. Vágjuk fel a lilakáposztát! 2. Tegyük főzőpohárba, öntsünk rá vizet, és forraljuk fel! 3. Hagyjuk állni pár percig, amíg a folyadék élénk színű (lila) nem lesz! Ennek a tisztájából fogunk majd használni! 4. A nátrium-hidrogén-karbonátból és a nátrium-karbonátból készítsünk oldatot: fél-fél vegyszereskanálnyi mennyiséget oldjunk fel 5-5 cm3 desztillált vízben, két kémcsőben! 5. A sósavból, az ecetből és a nátrium-hidroxid-oldatból öntsünk szintén 5-5 cm3-t kémcsövekbe! 6. Egy újabb kémcsőbe öntsünk 5 cm3 ecetet, majd adjunk hozzá fél vegyszereskanálnyi nátrium-acetátot! 7. Mindegyik oldatnak határozzuk meg a pH-ját univerzális indikátorpapírral, és növekvő pH szerint rendezzük a kémcsöveket a kémcsőállványon! 8. A kémcsövekbe cseppentsünk annyi vöröskáposztalevet, hogy jól látható legyen a színe!

Gyakori hibák és veszélyek A káposztalé (amit egyébként otthon is könnyűszerrel elkészíthetünk) hűtőben eltartható pár napig, de hamar erjedésnek indul, és meglehetősen kellemetlen szaga lesz. 35

TAN_KEM_alt.indb 35

2013.09.06. 6:50

Tapasztalat Töltsük ki az alábbi táblázatot! 0,1 M

10 %-os

ecet + nátri-

desztillált

NaHCO3-

Na2CO3-

0,1 M

sósav

ecet

um-acetát

víz

oldat

oldat

NaOH-oldat

pH szín

Magyarázat A lilakáposzta színét adó antociánok indikátorként működnek: a közeg pH-jától függően a pirostól a sárgászöldig sokféle színárnyalatot vehetnek fel.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. A káposztalé eleinte kék színű volt, melegítés és állás közben változott lilára. Vajon miért? A káposztából fokozatosan savas kémhatást okozó anyagok oldódtak ki, amelyek csökkentették az oldat pH-ját. 2. Milyen kémhatású a szódabikarbóna vizes oldata? Lúgos. 3. Lehetséges-e kék színű káposztaköretet kínálni otthon? Igen, a pH-t semlegeshez közelire kell beállítani.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Növényi festékek

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Nem a vöröskáposzta az egyetlen olyan növény, amelynek színanyagai indikátor tulajdonsággal bírnak. Ki lehet próbálni a vöröshagyma héját, a lilahagymát, a feketecseresznyét vagy a meggylét is. 36

TAN_KEM_alt.indb 36

2013.09.06. 6:50

17


Gyomorsavtúltengés


Szükséges anyagok

• 200 cm3-es főzőpohár

• 0,2 M sósav

• vegyszereskanál

• szódabikarbóna


• univerzális indikátoroldat, színskálával

• üvegbot

Kísérletleírás 1. Egyharmad főzőpohárnyi sósavhoz csepegtessünk univerzális indikátoroldatot, amíg a színe jól látható lesz! 2. Adjunk hozzá egy kanálka szódabikarbónát, majd üvegbottal keverjük meg az oldatot! 3. Újabb és újabb kanálka szódabikarbóna adagolása (és keverés) után jegyezzük fel az indikátor színét! 4. Előbb-utóbb bekövetkezik az, hogy a következő kanál szódabikarbóna hatására már nem pezseg az oldat. Ezután még két-három kanál szódabikarbónát adjunk az oldathoz!

Gyakori hibák és veszélyek Lehetőleg egyforma mennyiségeket adagoljunk a szódabikarbónából! Ha egyszerre túl sokat teszünk bele, a heves pezsgés miatt kifuthat a pohárból!

Tapasztalat Töltsük ki a táblázatot! kanál

0

1

2

3

4

5

szín Jelöljük a táblázatban azt is, hogy hányadik kanálnál nem volt már észlelhető gázfejlődés!

37

TAN_KEM_alt.indb 37

2013.09.06. 6:50

Magyarázat A szódabikarbóna és a sósav között kémiai reakció megy végbe: NaHCO3 + HCl → NaCl + H2O + CO2 A tapasztalt pezsgés a keletkező szén-dioxidnak köszönhető. Mivel a hidrogén-klorid mennyisége és koncentrációja csökken, a pH folyamatosan emelkedik, majd a reakció teljes lejátszódása után 8 körül stabilizálódik. (A szódabikarbóna vizes oldatának pH-ja az adott körülmények között kb. 8,3.)

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen kémhatású a sósav? Savas. 2. Milyen kémhatású a szódabikarbóna oldata? Enyhén lúgos. 3 3. Mi változna, ha ugyancsak 50 cm , de kétszeres töménységű, azaz 0,4 M sósavat használnál? Karikázd be

a helyes válasz betűjelét! A) Az első kanál szódabikarbóna adagolásakor a pezsgés abbamaradásáig eltelő idő. B) A pezsgés teljes elmaradásáig adagolt szódabikarbóna mennyisége. Milyen irányú lenne a változás? Válaszodat indokold! Csökkenne a pezsgés megszűnéséig eltelő idő, mert a töményebb sósavban gyorsabb lenne a reakció. Nőne viszont a pezsgés elmaradásáig adagolandó szódabikarbóna mennyisége, mert több hidrogén-klorid lenne az oldatban. 4. Milyen kémhatású a szódabikarbóna vizes oldata? Lúgos. 5. Miért használható a szódabikarbóna gyomorégés esetén? Mert reakcióba lép a gyomorsav HCl-tartalmával.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Gyomorsav; Gyomorsavtúltengés

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Régi módszer gyomorégés csillapítására a szódabikarbóna fogyasztása. Ebben a kísérletben ennek a kémiai hátterét vizsgáljuk. Érdemes tudni, hogy a szódabikarbóna savakkal reagál, hiszen így pl. közömbösíthetjük vele a kiömlött savat (otthon, illetve a laboratóriumban), vagy megkísérelhetjük vele tompítani a túl savanyúra sikerült ételek savasságát.

38

TAN_KEM_alt.indb 38

2013.09.06. 6:50

18


Titráljunk!


Szükséges anyagok

• kis méretű gömblombik (titráló lombik)

• 0,1 M sósav

• büretta

• 0,1 M NaOH-oldat

• mérőhenger

• fenolftalein • metilnarancs • desztillált víz

Kísérletleírás 1. Mérjünk ki mérőhengerrel 10 cm3 sósavat a kis gömblombikba, hígítsuk fel kb. 30 cm3 desztillált vízzel, és adjunk hozzá 4-5 csepp fenolftaleint! 2. Töltsük meg a bürettát a 0 jelig NaOH-oldattal! 3. Csepegtessük a NaOH-oldatot a sósavhoz! Amikor már nehezen tűnik el a fenolftalein eleinte megjelenő színe, lassítsuk az adagolást, és minden csepp után rázzuk össze a lombik tartalmát! 4. Amikor már megmarad a fenolftalein színe, olvassuk le a NaOH-oldat fogyását! 5. Ismételjük meg a mérést újabb adag sósavval, a bürettát ismét 0-ra töltve a NaOH-oldattal, úgy, hogy fenolftalein helyett metilnarancsot használunk! Ekkor a titrálást a narancssárga (hagymahéj) szín megjelenésekor kell befejeznünk.

Gyakori hibák és veszélyek Akkor járunk el helyesen, ha a homorú folyadékszint legalsó pontját állítjuk a megfelelő beosztásra, ill. ennek pozícióját olvassuk le. A titrálás vége felé (az ún. végpont közelében) már cseppenként adagoljuk a mérőoldatot, gondosan összerázva a titráló lombik tartalmát!

39

TAN_KEM_alt.indb 39

2013.09.06. 6:50

Tapasztalat Mekkora térfogatú NaOH-oldat fogyott az egyes mérések során? 1. mérés (fenolftaleinnel): ………………….... cm3 2. mérés (fenolftaleinnel): ……………..…….. cm3 3. mérés (metilnaranccsal): ………………….. cm3 4. mérés (metilnaranccsal): ………………….. cm3 Hány gramm HCl-t tartalmazott a kimért 10 cm3 oldat? A HCl tömege: ………………….. g

Magyarázat A hidrogén-klorid és a nátrium-hidroxid között kémiai reakció, közömbösítés megy végbe: NaOH + HCl → NaCl + H2O Onnan tudjuk, hogy a reakció maradéktalanul lejátszódott, hogy az indikátor színt vált. Az eljárást titrálásnak nevezik.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért használható a módszer a HCl mennyiségének meghatározására? Mert a vele reagáló NaOH anyagmennyisége – amely az oldat koncentrációjából és térfogatából számítható – megegyezik a HCl anyagmennyiségével. 2. Milyen anyag(ok) van(nak) a titráló lombikban akkor, amikor a közömbösítés pontosan befejeződött? NaCl és víz 3. Milyen anyag(ok) van(nak) a titráló lombikban a végpont elérése után? NaCl és NaOH

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Testnedvek pH-ja; pH-egyensúly

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A titrálás manapság is használatos – bár az esetek többségében elavult – módszer valamely anyag mennyiségének meghatározására. A lényeg, hogy találjunk egy olyan reakciópartnert, amellyel egyértelmű sztöchio metria szerint reagál, és a reakció lejátszódását valamilyen módon érzékelni tudjuk. Sav-bázis reakciók esetén a megfelelően megválasztott indikátor lehet segítségünkre.

40

TAN_KEM_alt.indb 40

2013.09.06. 6:50

19


A pezsgőtabletta


Szükséges anyagok

• 4 db 100 cm3-es főzőpohár

• citromsav

• gyújtópálca

• mészkőpor

• gyufa

Kísérletleírás 1. Egy-egy főzőpohárban vizsgáljuk meg, mi történik, ha a citromsavhoz, ill. a mészkőhöz vizet adunk! 2. Egy főzőpohárba tegyünk egy vegyszereskanálnyi mészkőport és két vegyszereskanálnyi citromsavat! 3. Egy újabb főzőpohárba tegyünk egy vegyszereskanálnyi citromsavat és két vegyszereskanálnyi mészkőport! 4. A szilárd anyagokat mindkét esetben keverjük össze, majd öntsünk a főzőpoharakba kb. 50 ml csapvizet! 5. Mártsunk égő gyújtópálcát a főzőpoharak légterébe! 6. Figyeljük meg a főzőpoharak tartalmát a pezsgés megszűnése után!

Gyakori hibák és veszélyek A gyújtópálcát a pohár légterébe mártsuk, ne a folyadékba!

Tapasztalat Mi történt az 1. főzőpohárban? .................................................................................................................................................................... Mi történt a 2. főzőpohárban? .................................................................................................................................................................... Mi történt a 3. főzőpohárban? .................................................................................................................................................................... Mi történt a 4. főzőpohárban? .................................................................................................................................................................... Mit tapasztaltunk az égő gyújtópálca bemártása során? .................................................................................................................................................................... 41

TAN_KEM_alt.indb 41

2013.09.06. 6:50

Magyarázat A citromsav és a mészkő között kémiai reakció játszódik le, szén-dioxid keletkezik vízben oldható kalciumcitrát mellett. Ha a citromsav van feleslegben, az összes mészkő feloldódik, az oldat kitisztul. Ha a mészkő van feleslegben, tapasztalunk ugyan pezsgést, de a sav elfogyása után bizonyos mennyiségű mészkő feloldatlanul marad a pohárban. A szén-dioxidot égő gyújtópálcával mutathatjuk ki: a gyújtópálca elalszik.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért nem látsz változást a 3. és 4. főzőpohárban a víz hozzáadása előtt? A két anyag szilárd fázisban nem képes reakcióba lépni egymással. 2. A citromsav képlete C6H8O7, háromértékű sav. Írd fel a citromsav és a kalcium-karbonát között lejátszódó reakció egyenletét! 2+ 3– 2 C6H8O7 + 3 CaCO3 → 2 C6H8O7 + 3 Ca + 3 H2O + 3 CO2

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Citromsavciklus Földrajz: Karsztosodás

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A pezsgőtabletták lényege: a szilárd anyag oldódjon fel vízben gázképződés (pezsgés) közben. Ezt a kereskedelemben kapható termékek nagy részénél úgy érik el, hogy a tabletta kalcium-karbonátot és valamilyen szilárd halmazállapotú savat tartalmaz, amelyek akkor lépnek reakcióba, amikor vízbe tesszük a tablettát: a sav vízzel oldható, így már képes reagálni a karbonáttal szén-dioxid képződése közben.

42

TAN_KEM_alt.indb 42

2013.09.06. 6:51

20


Mennyi egy meg egy?


Szükséges anyagok

• 250 ml-es vagy nagyobb mérőhenger

• 2 db egyforma pezsgőtabletta

• nagyméretű kristályosító csésze

• tinta

• csipesz • filctoll

Kísérletleírás 1. A mérőhengert vízzel töltsük teljesen tele! 2. A kristályosító csészét kb. félig töltsük a tintával megfestett vízzel! A mérőhengert szájával lefelé kell a csészébe állítani, lehetőleg úgy, hogy ne folyjon ki belőle semennyi víz sem. 3. Ha a mérőhenger stabilan áll, ügyes mozdulattal juttassunk alá egy pezsgőtablettát! 4. Miközben a pezsgőtabletta feloldódik, a belőle keletkező gáz vizet szorít ki a mérőhengerből. Az oldódás lejátszódása után jelöljük be a vízszintet a mérőhengeren! 5. A henger kiemelése nélkül tegyünk alá még egy pezsgőtablettát! 6. Megint jelöljük be a vízszintet, miután a pezsgőtabletta feloldódott! 7. Vessük össze a két kísérlet tapasztalatait!

Gyakori hibák és veszélyek Mind a henger behelyezése, mind a pezsgőtabletta bejuttatása igényel némi ügyességet. Ha nem sikerül elsőre, kezdjük elölről az egészet, másodszorra biztosan jobban fog menni!

Tapasztalat Mi történt a pezsgőtabletták oldódása során? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Mennyi gáz gyűlt össze az egyes esetekben? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................

43

TAN_KEM_alt.indb 43

2013.09.06. 6:51

Magyarázat A pezsgőtablettából szén-dioxid képződik, de az elsőből látszólag kevesebb, mint a másodikból, holott egyforma tablettákat használtunk. Ennek az az oka, hogy az első tabletta esetén a víz a képződő gáz nagy részét feloldotta, míg a második tabletta szén-dioxidjának már lényegében teljes mennyisége felhalmozódott, hiszen ekkor már telített oldaton buborékolt át.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért csak egy bizonyos idő után emelkedik fel a tabletta a víz felszínére? Mert ehhez a tabletta tömegének le kell csökkennie. 2. Milyen gáz képződik a folyamat során? Szén-dioxid. 3. Melyik kísérlet a mérvadó, ha arra a kérdésre keresed a választ, hogy mennyi szén-dioxid képes egy pezsgőtablettából fejlődni? A másodiké.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Földrajz: Karsztosodás Fizika: Felhajtóerő

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A gázok – más anyagokhoz hasonlóan – általában korlátozott mennyiségben oldódnak vízben. A telített oldat már nem képes újabb gázmennyiséget oldani, így az már kibuborékol az oldatból. Ezt figyelhetjük meg pl. az akváriumok esetén is. Telített szén-dioxid-oldat a szódavíz és a szénsavas ásványvíz vagy üdítőital is.

44

TAN_KEM_alt.indb 44

2013.09.06. 6:51

21


Táncoló mazsola


Szükséges anyagok

• 1000 ml-es főzőpohár

• mazsolaszemek

• üvegbot

• 20%-os ecet • szódabikarbóna

Kísérletleírás 1. A főzőpohárba tegyünk 6-8 vegyszereskanálnyi szódabikarbónát, és oldjuk fel kb. félliternyi vízben! Nem baj, ha marad feloldatlan anyag is! 2. Tegyük bele a mazsolaszemeket! 3. Öntsünk hozzá ecetet!

Gyakori hibák és veszélyek Ki kell tapasztalni, hogy mennyi ecet hozzáadása után indul meg a mazsolaszemek „tánca”. Egyszerre semmiképpen se öntsünk bele túl sokat, nehogy kifusson az oldat!


Magyarázat Az ecet és a szódabikarbóna közötti reakció egyenlete: NaHCO3 + CH3COOH → CH3COONa + H2O + CO2 Szén-dioxid fejlődik, amely kis buborékok formájában megtapad a mazsolák felszínén. Ezzel a mazsola átlagsűrűsége csökken, egy idő után a vízénél is kisebb lesz: a mazsola felemelkedik a víz tetejére. Ott eltávozik a gáz, a mazsola ismét lesüllyed. A folyamat ezután újrakezdődik mindaddig, amíg képződik szén-dioxid az oldatban.

45

TAN_KEM_alt.indb 45

2013.09.06. 6:51

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mi emeli fel a mazsolát? A gázbuborékok, amelyek rátapadnak a felületére. 2. Sikerülhetne-e a kísérlet kis vasdarabokkal is? Miért? Nem, mert azoknak még a gázbuborékokkal együtt sem csökkenne a sűrűsége a vízénél kisebbre.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Felhajtóerő; Átlagsűrűség

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A hajók általában a víznél nagyobb sűrűségű anyagból készülnek, mégsem süllyednek el. Olyan nagy men�nyiségű levegő van ugyanis bennük, hogy az átlagsűrűségük kisebb lesz, mint a vízé.

46

TAN_KEM_alt.indb 46

2013.09.06. 6:51

22


A sütőpor kémiája


Szükséges anyagok

• kémcső

• sütőpor

• átfúrt gumidugó

• meszes víz

• meghajlított üvegcső • 2 db főzőpohár • Bunsen-égő • borszeszégő • vas háromláb agyagos dróthálóval

Kísérletleírás 1. Tegyünk a kémcsőbe egyujjnyi sütőport! 2. Főzőpohárban melegítsünk vizet! 3. Adjunk kétujjnyi csapvizet a sütőporhoz, majd dugaszoljuk be a hajlított üvegcsövet tartalmazó gumi dugóval! Az üvegcső vége a meszes vizet tartalmazó főzőpohárba érjen! 4. Járjunk el ugyanígy forró vízzel is! Újabb adag tiszta meszes vizet használjunk! 5. A harmadik kémcsőben nagyon enyhén melegítsünk sütőport, a képződő gázt az előzőekhez hasonlóan vezessük meszes vízbe!

Gyakori hibák és veszélyek A kémcsövet gyorsan kell bedugaszolni, mert a gázfejlődés hamar megindul!


Magyarázat A sütőporban található anyagok (rendszerint szódabikarbóna és valamilyen szilárd sav) között víz hatására és hevítés hatására is lejátszódhat kémiai reakció, amelynek során szén-dioxid képződik. Melegebb vizet használva gyorsabb lesz a gázfejlődés. A képződő szén-dioxidot meszes vízzel tudjuk kimutatni, ugyanis vízben oldhatatlan kalcium-karbonát képződik: Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O

47

TAN_KEM_alt.indb 47

2013.09.06. 6:51

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen gáz képződik a sütőporból? Szén-dioxid. 2. Miért gyorsabb a gáz képződése magasabb hőmérsékleten? Mert gyorsabb a szódabikarbóna és a sav között lejátszódó reakció.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Technika, életvitel és gyakorlat: Sütés

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A különféle sütőipari termékek levegőssé, lazává tételéhez sokszor sütőport használnak. Ezeknek az összetételét igény szerint lehet változtatni: vannak gyors hatású, már szobahőmérsékleten, víz hatására működésbe lépő sütőporok, míg más esetben csak a sütés hőmérsékletén indul be a gázfejlődéssel járó reakció.

48

TAN_KEM_alt.indb 48

2013.09.06. 6:51

23


Erjed, vagy nem erjed?


Szükséges anyagok

• 4 db nagy kémcső

• sütőélesztő

• 4 db átfúrt gumidugó

• répacukor (kristálycukor)

• 4 db meghajlított üvegcső

• szőlőcukor

• 4 db főzőpohár

• tejcukor

• Bunsen-égő

• xilit


• meszes víz


Kísérletleírás 1. Kis főzőpohárba töltsünk meszes vizet! 2. Egy kémcsőbe tegyünk kevés sütőélesztőt, keverjük el kétujjnyi 40 oC-ra melegített vízzel, majd adjunk hozzá egy kanálnyi kristálycukrot! 3. A képen látható módon állítsuk össze a berendezést! 4. Figyeljük a változásokat a kémcsőben és a főzőpohárban! 5. Ismételjük meg a kísérletet a többi anyaggal is!

Gyakori hibák és veszélyek A kísérlet akkor hajtható végre a leggyorsabban, ha kb. testhőmérsékletű vizet használunk, mert az élesztő ekkor fejti ki a legerősebb hatást.

Tapasztalat Tapasztalatainkat jegyezzük fel a tanulói munkafüzetbe! 49

TAN_KEM_alt.indb 49

2013.09.06. 6:51

Magyarázat Az élesztőgombák termelte enzim hatására bizonyos cukorféleségek (pl. a répacukor és a szőlőcukor) erjednek. E kémiai folyamatban szén-dioxid is képződik, amelyet meszes vízzel mutathatunk ki. A tejcukor és a xilit nem bomlik le az élesztő hatására.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miből derül ki, hogy végbemegy-e az erjedés vagy sem? A meszes víz megzavarosodása jelzi a reakció lejátszódását. 2. A mindennapi életben hol találkozhatunk még az erjedés folyamatával? Például a gyümölcsök erjedése során (bor vagy cefre készítése).

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Erjedés

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Kelt tészták készítésénél élesztőt és cukrot használunk. A cukornak az édesítés mellett az is a szerepe, hogy a belőle keletkező szén-dioxid fogja „felfújni” a tésztát. Fontos tudni azonban, hogy nem minden cukor vesz részt a folyamatban, így pl. a nyírfacukor néven is kapható xilit sem.

50

TAN_KEM_alt.indb 50

2013.09.06. 6:51

24


A majonéz titka


Szükséges anyagok

• kristályosító csésze

• étolaj

• kémcső, gumidugóval

• tojássárgája

• üvegbot

• víz

• főzőpohár • kémcsőállvány

Kísérletleírás 1. Egy kristályosító csészét félig töltsünk meg vízzel, majd öntsünk rá annyi étolajat, hogy egy nagyméretű csepp (folt) képződjön a víz felületén! 2. Üvegbot segítségével daraboljuk fel az olajcseppet néhány kisebbre, majd hagyjuk magára a rendszert! Figyeljük a változásokat! 3. Kis főzőpohárban erőteljesen keverjünk el 1-2 csepp tojássárgáját 10 ml étolajjal! 4. Ismételjük meg az 1-2. lépést ezzel, a tojássárgájával kevert étolajjal! 5. Kémcsőbe töltsünk 2-2 ujjnyi étolajat és vizet, zárjuk le gumidugóval, majd erőteljesen rázzuk össze! Kémcsőállványba téve hagyjuk állni, eközben figyeljük a változást! 6. Cseppentsünk 1-2 csepp tojássárgáját a kétfázisú keverékhez, és ismét nagyon alaposan rázzuk össze! 7. Hasonlítsuk össze a két keverék viselkedését!

Gyakori hibák és veszélyek A tojássárgája alapos elkeveréséhez mindkét esetben erőteljes, huzamosabb ideig tartó keverés, ill. rázás szükséges.

Tapasztalat Mi történt az olajcseppekkel a víz felszínén? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Mi történt a tojássárgájával elkevert étolaj esetén? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Mi történt a víz-étolaj keverékkel az összerázás után? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Mi történt a tojássárgáját is tartalmazó víz-étolaj keverékkel az összerázás után? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... 51

TAN_KEM_alt.indb 51

2013.09.06. 6:51

Magyarázat A víz és az étolaj nem elegyednek egymással. A vízmolekulák dipólusak, az olajmolekulák apolárisak. Ha vízre olajat cseppentünk, azon túl, hogy a két folyadék nem elegyedik egymással, az olaj-víz határfelület igyekszik a lehető legkisebb lenni, azaz az olaj kör alakú csepp formájában gyűlik össze a felszínen. Ha több cseppre szakítjuk szét, hamar összeállnak a kis cseppek egyetlen nagy cseppé. Éppen ezért válik szét a jól ös�szerázott víz-olaj keverék is. A tojássárgája tartalmaz egy lecitin nevű anyagot, amely polaritását tekintve érdekes tulajdonsággal rendelkezik. A nagyméretű molekula egyik része polárisnak, másik része apolárisnak tekinthető. A poláris rész a vizet „kedveli” (hidrofil), az apoláris viszont az olajat (hidrofób). A víz-olaj-lecitin rendszerben a lecitinmolekulák hidrofób része az olajcseppekben, hidrofil része viszont a vízben lesz, azaz a víz-olaj határfelületen helyezkednek el. Ezzel stabilizálódni képesek a kis méretű olajcseppek is. Ilyen módon ún. emulzió jön létre, a lecitin az emulgeálószer.

52

TAN_KEM_alt.indb 52

2013.09.06. 6:51

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért nem elegyedik egymással a víz és az olaj? A víz dipólusmolekulákból áll, az olaj viszont apoláris. 2. Mi az emulzió? Egymással nem elegyedő folyadékok olyan keveréke, ahol az egyik folyadék nagyon apró cseppek formájában van eloszlatva a másikban. 3. Lehetne-e vízből és alkoholból is emulziót készíteni? Miért? Nem, mert ez a két folyadék elegyedik egymással.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Zsírok emésztése

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A majonéz úgy készül, hogy citromlét tojássárgájával elkeverünk, majd vékony sugárban, folyamatos keverés közben valamilyen növényi olajat öntünk hozzá, végül sóval és borssal ízesítjük. Ekkor egy emulzió jön létre, amely emulgeálószer (ez természetesen itt is a tojássárgája lecitinje) nélkül hamar szétválna.

53

TAN_KEM_alt.indb 53

2013.09.06. 6:51

TAN_KEM_alt.indb 54

2013.09.06. 6:51

25


A margarin titka


Szükséges anyagok

• 250 ml-es főzőpohár

• sütőmargarin (80%-os zsírtartalom)

• 3 kémcső

• hagyományos margarin

• üvegbotok vagy műanyag pálcikák

• csökkentett zsírtartalmú (light) margarin

• kémcsőállvány • Bunsen-égő • vas háromláb agyagos dróthálóval

Kísérletleírás 1. Forraljunk fél főzőpohárnyi vizet! 2. Mindhárom kémcsőbe tegyünk kb. azonos mennyiségű margarint (nagyjából fél kémcsőnyit)! Segíti a munkánkat, ha a kémcső száját a Bunsen-égő lángjában enyhén felmelegítjük. 3. A kémcsöveket helyezzük a vízfürdőbe! Amikor a víz már forr, megszüntethetjük a melegítést, nem szükséges forrásban lévő vízben tartani a kémcsöveket. Figyeljük meg a változásokat! 4. Óvatosan vegyük ki a kémcsöveket a főzőpohárból, és hideg csapvízzel hűtsük szobahőmérsékletűre! Figyeljük meg a kémcsövek tartalmát most is!

Gyakori hibák és veszélyek A vízfürdőben átforrósodnak a kémcsövek, puszta kézzel nem tanácsos megpróbálni kiemelni őket. Amikor csap alatt hűtjük a kémcsöveket, figyeljünk arra, hogy víz ne jusson a kémcső belsejébe!

55

TAN_KEM_alt.indb 55

2013.09.06. 6:51

Tapasztalat Mi történt melegítés hatására? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Miben különbözött az egyes margarinok viselkedése? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Mit látunk a lehűtés után? .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................

Magyarázat A margarin növényi olajból és vízből álló emulzió. A benne lévő emulgeálószer miatt szobahőmérsékleten nem válik szét a két fázis, de melegítés hatására igen. Mindhárom esetben megfigyelhető az olajos és a vizes fázis megjelenése. A különbség a két fázis mennyiségének arányában van: a sütőmargarin tartalmazza a legtöbb olajat, míg a light a legkevesebbet. Lehűtve a kémcsövek tartalmát az olajos fázis nagy része megszilárdul, de azért megfigyelhetünk folyékony olajos fázist is.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért van minden margarinban emulgeálószer? Azért, hogy megakadályozzák a fázisok szétválását. 2. Hogyan lehetett volna a meleg, kétfázisú rendszerből újra margarinra emlékeztető, homogénnek tűnő masszát készíteni? Még melegen erőteljesen össze kellett volna rázni a kémcső tartalmát, és így kellett volna lehűteni, lehetőleg gyorsan.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Emulgeálás; Zsírok emésztése

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A margarin igen elterjedt élelmiszeripari termék, amely a háztartásokban elsősorban a vaj helyettesítésére szolgál. Ebben a kísérletben megismerkedhetünk az összetételével, annak kémiai hátterével. 56

TAN_KEM_alt.indb 56

2013.09.06. 6:51

26


Tisztítsunk ablakot!


Szükséges anyagok

• üveglap

• etanol

• törlőruha

• ammóniaoldat

• mérőhenger

• víz

• 5 főzőpohár

• étolaj

Kísérletleírás Készítsük el a táblázatban szereplő ötféle oldatot, és a pár csepp olajjal szennyezett üveglapon hasonlítsuk össze a tisztító hatásukat! Az olajat enyhén kenjük szét az üveglapon, mielőtt elkezdenénk a tisztítást! A

B

C

D

E

50 cm

25 cm3

25 cm3

40 cm3

-

alkohol

–

20 cm

3

25 cm3

-

40 cm3

ammóniaoldat

–

5 cm3

-

10 cm3

10 cm3

víz

3

Gyakori hibák és veszélyek Mivel az egyes folyadékelegyek tisztító hatását szeretnénk összehasonlítani, figyeljünk arra, hogy kb. egyforma mennyiségű olajat kenjünk az üveglapra! Az üveglap pereme éles lehet, vigyázzunk vele!

57

TAN_KEM_alt.indb 57

2013.09.06. 6:51

Tapasztalat Tapasztalatainkat jegyezzük fel a tanulói munkafüzetbe! Melyik keverék bizonyult a leghatékonyabbnak?

Magyarázat A tiszta víz semmiképpen sem alkalmas az olajos szennyeződés eltávolítására, hiszen egyáltalán nem oldja azt. Mind az alkohol (amely már oldja az étolajat), mind az ammónia (amely lúgos kémhatásánál fogva szintén az olaj oldódását gyorsítja) hasznos összetevő. Az alkohol ezenkívül az üvegfelület száradását is gyorsítja, mivel a víznél alacsonyabb a forráspontja.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Melyik anyag a legkevésbé alkalmas az üveglap tisztítására? Miért? A víz, mert nem oldja az olajat. 2. Milyen anyaggal lehetne még biztosítani a keverék lúgos kémhatását? Pl. nátrium-hidroxiddal.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Technika, életvitel és gyakorlat: Tisztítás; Mosás

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A hétköznapok vissza-visszatérő problémája az apoláris szennyeződések eltávolítása különféle felületekről. A leggyakrabban használt oldószerünk, a víz ugyanis erre alkalmatlan. Ebben a kísérletben megvizsgáltuk, hogy milyen anyagok válnak be a célra, és megkíséreltük megtalálni a rendelkezésre álló összetevők leghatékonyabb kombinációját.

58

TAN_KEM_alt.indb 58

2013.09.06. 6:51

27


Érdemes mézes teát inni?


Szükséges anyagok

• 3 db kémcső

• méz

• hőmérő

• tömény kénsavoldat

• üvegbot

• 0,1 mol/dm3 koncentrációjú kálium-dikromát-

• főzőpohár

oldat

• Bunsen-égő • vas háromláb agyagos dróthálóval

Kísérletleírás 1. Három kémcsőbe tegyünk azonos mennyiségű (kb. egyujjnyi) mézet! 2. Az első kémcsőbe szobahőmérsékletű, a másodikba kb. 40 °C-ra melegített, a harmadikba pedig 90 °C-os vízből öntsünk 3-3 cm3-t! 3. Alaposan rázzuk össze a kémcsövek tartalmát! 4. talán felesleges kiírni a tanári változatban Tanár jelenlétében mindegyik kémcsőbe cseppentsünk 4 csepp tömény kénsavoldatot, majd öntsünk 2 cm3 kálium-dikromát-oldatot! 5. Kövessük figyelemmel az oldatok színváltozását!

Gyakori hibák és veszélyek Fontos, hogy az egyes anyagokból azonos mennyiséget tegyünk a kémcsőbe, csak így lehet majd összehasonlítani az eredményeket! A tömény kénsav maró hatású! Ha a bőrre cseppen, először száraz ronggyal töröljük le, majd bő hideg vízzel alaposan öblítsük le!


59

TAN_KEM_alt.indb 59

2013.09.06. 6:51

Magyarázat A mézben található szőlőcukrot (glükózt) a levegő oxigénje képes oxidálni, miközben hidrogén-peroxid képződik. Ez a folyamat egy enzim, a glükóz-oxidáz katalizáló hatására megy végbe. Az enzim szintén megtalálható a mézben. A kísérletben a hidrogén-peroxid jelenlétét mutatjuk ki a kénsavval és a káliumdikromáttal: a hidrogén-peroxid jelenlétét kék elszíneződés jelzi, koncentrációja pedig a szín intenzitásával arányos. A kísérlet szerint 40 °C-on keletkezik a legtöbb hidrogén-peroxid, aminek az az oka, hogy a glükóz-oxidáz ezen a hőmérsékleten működik a leghatékonyabban.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen tulajdonságú anyag a hidrogén-peroxid? Oxidálószer. 2. Keletkezett volna hidrogén-peroxid a folyamatban, ha a következő változtatásokkal hajtod végre a kísérletet? A) Nem teszel tömény kénsavat a kémcsőbe. Igen. B) A levegő kizárásával hajtod végre a kísérletet. Nem.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Enzimek

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Elterjedt nézet szerint torokfájásra érdemes mézes teát inni (ill. mézet enni). Ennek tudományos magyarázata, hogy hidrogén-peroxid képződik benne, ami oxidáló, fertőtlenítő hatású (toroköblögető tabletták hatóanyagaként is ismert). A kísérletből kiderült, hogy a közelítőleg testhőmérsékletű mézes tea a leghatékonyabb erre a célra.

60

TAN_KEM_alt.indb 60

2013.09.06. 6:51

28


Nyomozzunk!


Szükséges anyagok

• szűrőpapír

• jód

• főzőpohár

• 0,3 M ezüst-nitrát-oldat

• Bunsen-égő • vas háromláb agyagos dróthálóval • szórópalack • óraüveg

Kísérletleírás 1. A homlokunkhoz dörzsölt hüvelykujjunkkal készítsünk ujjlenyomatot két szűrőpapírdarabra! (Erősen nyomjuk rá az ujjunkat a papírra!) 2. Az egyik – egyelőre láthatatlan – ujjlenyomatra permetezzünk ezüst-nitrát-oldatot, majd tegyük napfényes helyre! 3. A másik papírdarabot helyezzük jódgőzbe (amit úgy állítunk elő, hogy egy óraüveggel letakart főzőpohárban egy-két jódkristályt melegítünk)! 4. Pár perc múlva vizsgáljuk meg a két papírdarabot!

Gyakori hibák és veszélyek Ha túl sok jódot melegítünk, az egész papír sötétbarnára színeződik, az ujjlenyomat rosszul kivehető lesz.


61

TAN_KEM_alt.indb 61

2013.09.06. 6:51

Magyarázat Mindkét esetben megjelenik az ujjlenyomat. Az első esetben azért, mert az izzadságban található kloridionok csapadékot képeznek az ezüstionokkal, az ezüst-klorid pedig fény hatására elemeire bomlik: a kiváló ezüst miatt a papíron barnás színnel rajzolódik ki az ujjlenyomat. A második esetben a verejték zsírtartalmában feloldódó jód rajzolja ki az ujjlenyomatot.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen anyag képződik a napfény hatására a papíron? Ezüst. 2. Miért nem tartós a jóddal előhívott ujjlenyomat? Mert a jód idővel elszublimál.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Bőr; Egyedi ujjlenyomatok

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az ujjlenyomatok előhívása a modern kor bűnüldözőinek egyik legalapvetőbb eljárása. A kísérletben megismert módszerek inkább kémiai szempontból érdekesek, gyakorlati jelentőségük nincs.

62

TAN_KEM_alt.indb 62

2013.09.06. 6:51

29


Lesüllyed, vagy fennmarad?


Szükséges anyagok

• 2 db kristályosító csésze

• 2 vászondarab

• üvegkád

• étolaj • mosogatószer vagy mosópor

Kísérletleírás 1. Egy vászondarabot áztassunk vízbe, egyet pedig étolajba! Mindkét vászondarabot gyűrjük össze gombóccá! 2. Az üvegkádba kétharmad részig töltsünk vizet, majd dobjuk bele a két rongyot! 3. Adjunk a vízhez mosogatószert vagy mosóport, jól keverjük el, majd figyeljük a rongydarabok viselkedését!

Gyakori hibák és veszélyek Alaposan áztassuk a folyadékokba a rongyokat! Ha pár percen belül nem látunk változást, adjunk még a vízhez a mosogatószerből vagy a mosóporból!


Magyarázat A vízzel átitatott rongydarab elsüllyed a vízben, mert átlagsűrűsége nagyobb a vízénél. Az olajos rongy fennmarad, mert átlagsűrűsége kisebb. Ez részben annak köszönhető, hogy az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé, részben pedig annak, hogy az olaj megakadályozza a víz bejutását a rongydarabba, így abban légbuborékok is maradhatnak. A mosogatószer (vagy mosópor) oldja az olajat, így egy idő után mindkét sűrűségcsökkentő hatás megszűnik, a rongy lesüllyed a kád aljára.

63

TAN_KEM_alt.indb 63

2013.09.06. 6:51

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért lebeg az olajba áztatott rongy a vízben? Kisebb az átlagsűrűsége, mint a vízé. 2. Miért süllyed el idővel az olajos rongy is mosópor jelenlétében? Az olaj leoldódik a rongyról.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Vízlepergető réteg állatok és növények kültakaróján

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A vízimadarak tollazatán kívül faggyúréteg található, amely meggátolja a víz bejutását a tollak közé. Ha a madár olyan vízbe kerül, amelyben sok mosó hatású anyag (maradéka) található, ez a faggyúréteg leoldódhat, megnehezítve a vízen való úszást.

64

TAN_KEM_alt.indb 64

2013.09.06. 6:51

30


Óvakodjunk a víztől!


Szükséges anyagok

• cseppentő

• homok

• 2 db kis üvegtölcsér

• bőrimpregnáló spray

• 4 db kémcső

• jód • benzin

Kísérletleírás 1. Készítsünk egy tálcán két homokkupacot! Az egyikre permetezzünk bőrimpregnálót! (Érdemes 2-3-szor befújni, egy-egy perc szünettel.) 2. Mindkét kupacra cseppentsünk vizet! 3. Készítsünk két papírtölcsért (amelyek illeszkednek a kiválasztott üvegtölcsérekbe), és az egyiket fújjuk be a bőrimpregnálóval! 4. Két kémcsőben készítsünk vízből és jóddal megszínezett benzinből kétfázisú rendszert! 2-2 cm3 folyadékot használjunk! 5. Az üvegtölcséreket helyezzük a kémcsövekbe, majd az egyikbe tegyük bele a kezeletlen, a másikba a kezelt szűrőpapírt! 6. Öntsünk mindkettőre benzin-víz keveréket! Figyeljük meg a lecsöpögő folyadék színét!

Gyakori hibák és veszélyek Az impregnáló spray-t nyitott ablaknál használjuk! Amikor benzinnel dolgozunk, ne legyen nyílt láng a laborban!

65

TAN_KEM_alt.indb 65

2013.09.06. 6:51

Tapasztalat Mi történt a kezelt és a kezeletlen homokra öntött vízzel? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Mit tapasztaltunk a szűrés során? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................

Magyarázat A bőrimpregnáló spray víztaszító, vízlepergető felületet hoz létre a homokon is és a szűrőpapíron is. A kezeletlen homokot nedvesíti a víz, a kezeltet viszont nem. Ugyanilyen okból a kezeletlen szűrőpapíron átszűrődik a víz, míg a kezelten eleinte csak a benzin (hiszen az az impregnáló spray által kialakított felülethez hasonlóan apoláris).

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért nedvesíti a víz a homokot? A víz megtapad a homokszemcsék felületén. 2. Miért a színtelen folyadék hatolt át az impregnálóval nem kezelt szűrőpapíron? Mert az apoláris benzin nem nedvesíti a papír felületét.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Biológia: Vízlepergető réteg állatok és növények kültakaróján

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Impregnáló szerrel olyan felületek is vízlepergetővé tehetők, amelyek egyébként nedvesednének. Így segíthetnek a másodlagos kötések a nedves erdőben túrázó egyén lábát szárazon tartani. Mire nem képesek a másodlagos kötések…

66

TAN_KEM_alt.indb 66

2013.09.06. 6:51

Szaktanári segédlet Kémia kísérletekhez Az általános iskolák számára

Recommend Documents