Szakpolitikai elképzelések, fennmaradó bizonytalanságok, stratégiai alkalmazkodás

Dankó Dávid Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet [email protected]

Szakpolitikai elképzelések, fennmaradó bizonytalanságok, stratégiai alkalmazkodás Budapest, 2011. szeptember 22.

Az elıadás témái

Szakpolitikai elképzelések és fennmaradó bizonytalanságok

Stratégiai alkalmazkodás

Szakpolitikai elképzelések, fennmaradó bizonytalanságok, stratégiai alkalmazkodás (Budapest, 2011. szeptember 22.) (2)

© Dankó Dávid, BCE Vezetéstudományi Intézet

Széll Kálmán Terv – kronológia, kiragadott eseményekkel A gyógyszerkassza 100 milliárd Ft-os csökkentését tervezik. (Matolcsy György (NGM), 2010. december 17.) A kormány nyilvánosságra hozza a Széll Kálmán Terv gyógyszerkasszát érintı elemeit, annak sarokszámait. 2012-ben 83, 2013-ra 120 milliárd Ft a tervezett kivonás a gyógyszerkasszából. (Matolcsy György (NGM)-Széll Kálmán Terv, 2011. március 1.) „2011. április 1-tıl a Nemzeti Erıforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.” Az új rendszer 2011. július 1-jével kerül bevezetésre. (Széll Kálmán Terv, 2011. március 1.) A NEFMI és az NGM nyilvánosságra hozza a Széll Kálmán Terv „A gyógyszerártámogatási-rendszer átalakítása” összefoglalóját, amely konkrétabb szinten tárgyalja a tervezett intézkedéseket. Szakmai egyeztetésre kerül sor az érintettekkel. (2011. április 7.) „Nem lesz hatósági áras a gyógyszer, de a kormányzat kitart a gyógyszerkassza 2013-ig 120 milliárd Ft-tal lefaragása mellett a betegterhek növekedése nélkül.” (Nagy Anna kormányszóvivı, 2011. április 7.) „Nem érkeztek a kormányzati terveknek teljesen ellentmondó vélemények.” (Nagy Anna kormányszóvivı, 2011. április 27.) „A gyakorlatban a drága gyógyszerek nem mindig hosszabbítják meg a beteg életét, gyártói befizetések 12-rıl 20%-ra nınek, a súlyos vétség esetén a gyógyszercégekre kiróható bírság 500 millió Ft-ra nı, az orvoslátogatók díját duplájára emelik.” (Szócska Miklós, 2011. május 17.) Megjelenik a Semmelweis Terv végrehajtásáról szóló kormányhatározat, 2011. szeptember 30-i végrehajtási határidıvel (2011. június 28.) Teljesíthetık a Széll Kálmán Terv gyógyszerkasszát érintı intézkedései, így tartható a 2012-re tervezett 83 Mrd Ft nagyságú kivonás. A 2012-re tervezett 83 Mrd Ft megtakarítást hozó intézkedési terveknek szeptember végéig kell elkészülniük. (dr. Sélleiné Márki Mária (OEP), 2011. július 17.) Szakpolitikai elképzelések, fennmaradó bizonytalanságok, stratégiai alkalmazkodás (Budapest, 2011. szeptember 22.) (3)


A gyógyszeripar néhány reakciója AIPM 9 pontos javaslatcsomagja (2011. március 10.) Sem az orvosok, sem a gyógyszerészek nem érdekeltek a generikus készítmények forgalmazásában, ugyanakkor a gyógyszer-ártámogatás fenntarthatósága a generikus gyógyszerektıl függ. (Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, 2011. március 15.) A gyógyszeripari különadókat nem kívánom kommentálni. (Bogsch Erik (Richter), 2011. március 22.)Biotechnológiai Konferencia, Budapest A Széll Kálmán gyógyszerkasszát érintı rendelkezései elıtt és után sem tudtak a gyógyszeripari cégek komplex iparági kommunikációs stratégiát megvalósítani. (Szolyák Tamás, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, 2011. május 31.) A gyógyszeripar készen áll az egyeztetésre. (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, 2011. június 28.) Elképzelhetetlen, hogy a betegterhek növelése nélkül, kizárólag a jelenlegi, a piac különbözı szegmenseibıl „összesöprögetett” milliárdokkal elérhetı lenne akár a 2012-re tervbe vett 83 milliárdos megtakarítás. (Dávid Tamás (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), 2011. július 29.) A gyógyszercégek már több száz dolgozójuktól váltak meg, a végleges számok még nem láthatóak. (Dávid Tamás (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, 2011. augusztus 31.) A magyar textilgyártás sorsára juthat a gyógyszeripar. A gyógyszergyártó cégek azt fontolgatják, hogy Kínában vagy Indiában bıvítik termelésüket. (Bogsch Erik (Richter), 2011. szeptember 3.) A betegeknek is elkerülhetetlenül nagyobb terheket kell vállalniuk, a gyógyszergyárak ugyanis már elérték ebben a tekintetben a maximumot. (Bogsch Erik (Richter), 2011. szeptember 5.) Szakpolitikai elképzelések, fennmaradó bizonytalanságok, stratégiai alkalmazkodás (Budapest, 2011. szeptember 22.) (4)


Gyógyszeripar

Kormányzat

Fıbb dátumok és kommunikációs üzenetek idıtengelyre helyezve Elsı bejelentés a gyógyszerkassza harmadával csökkentésérıl .

Konzultációs idıszak kezdete 2011. április 1.

A Széll Kálmán Terv bejelentése.

Nem lesz hatósági áras a gyógyszer, a betegterhek növekedése nélkül kell véghezvinni a reformokat.

2011. március 1.

2011. április 7.

2010. december 17.

„Kilenc pontos javaslatcsomag”. 2011. március 15. A gyógyszeripari szereplık nem tudták kommunikációs stratégiájukat megfelelıen összehangolni . 2011. május 31.

„A konzultáció során nem érkeztek a kormányzatéval teljesen ellentmondó javaslatok.” 2011. április 27. Megjelenik a Semmelweis Terv végrehajtásáról szóló kormányhatározat. 2011. július 1.

Elképzelhetetlennek tartják, hogy a betegterhek növekedése nélkül a piac több szegmensébıl összegyőjtött milliárdokból megvalósítható lenne 2012-ig a 83 Mrd Ft-os kassza-csökkentés. 2011. július 29.


A gyógyszercégek több száz dolgozójuktól váltak meg. 2011. augusztus 31.

A betegeknek elkerülhetetlenül nagyobb terheket kell vállalniuk. (Bogsch Erik) 2011. szeptember 5.


Az elvek szintjén akár egyetértés is lehet, a napi kapcsolatban azonban kicsi az esély a konszenzusra Koncepcionális szint (nyilvános kijelentések)

Elvi lehetıség a konszenzusra

Iparági vallott értékek

Egészségpolitikai vallott értékek

Pénzügyi kényszer

Mindennapi gyakorlat (döntéshozatal)

Gyakorlati eszközök

Gyógyszeripar

Konfliktus, önjáró cselekvés, pótcselekvés


Szabályozó, finanszírozó


Példa arra, amikor az államigazgatás nem lát esélyt konszenzusra… From: @nefmi.gov.hu Date: Fri, 15 Apr 2011 20:08:40 +0200 Subject: tájékoztatás közigazgatási egyeztetésre bocsátásról To: Tisztelt Címzettek! Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a gyógyszertámogatási rendszer átalakítását érintő, a Széll Kálmán Terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről szóló előterjesztés tervezete a mai napon 2011. április 18. 12 órai határidővel közigazgatási egyeztetésre került; a törvénytervezet szövege a Kormányportálról az alábbi link alatt érhető el: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=302#!DocumentBrowse Tisztelettel, … Egészségpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szakpolitikai elképzelések, fennmaradó bizonytalanságok, stratégiai alkalmazkodás (Budapest, 2011. szeptember 22.) (7)


A megfogalmazott elképzeléseket az eddig megvalósított intézkedések csak kis részben tükrözik vissza Elképzelések (Széll Kálmán Terv)

Eddig megvalósított intézkedések

•

Kombinációs készítmények támogatásának felülvizsgálata

•

Egyes terápiás területek támogatásának felülvizsgálata („mini-protokollok”)

•

Adójellegő befizetések növelése

•

Forrás: NEFMI-NGM, 2011. április 7.

–

20% kötelezı forgalomarányos befizetés

–

Évi 10 millió forint orvoslátogatói díj

Referenciaárazás szabályainak átalakítása –

Generikus küszöb (40/20/10/3*5)

–

Referenciacsoport-képzés (100 millió Ft)

–

Referenciatermék-kiválasztás szabályai (HFX): 7-bıl 2 hónap

–

Referenciaár megképzésének elve (TFX)

–

Preferált referenciaársáv



Az elképzelések és az intézkedések közötti ellentmondás lehetséges okai a kormányzati oldalon

•

Széll Kálmán Terv téves helyzetértékelése, ami a szakpolitikai döntéselıkészítésre is sokkoló hatással van

•

Fiskális mozgatórugók és gyors megtakarításkényszer, ami diszharmóniát okoz az OEP, NGM és NEFMI között

•

Kapacitáshiány az államigazgatási szervek oldalán (elemzés, koncepcióalkotás)

•

Túl komplex az áprilisban felvázolt „elképzeléscsomag” (pl. célzott támogatáspolitikai eszközök generálisként való alkalmazása), ami miatt nagyon nehéz feladat a konzisztencia biztosítása

•

„Szalámitaktika”, amire az iparág lehetıséget is adott



Ellentmondások és bizonytalanságok az iparági oldalon •

Határozott retorikai felütés a kormányzat oldalán, ami jócskán beszőkíti az érdekérvényesítés mozgásterét

•

Hosszú, április végéig is eltartó tagadási fázis a gyógyszeripar részérıl („ezek vagy viccelnek, vagy blöffölnek”)

•

Egyéni akciók és egységes érdekérvényesítés („azt mondták az NGM-ben”)

•

Hiányzanak a középszintő javaslatok, amelyek az államigazgatás számára releváns idıtávon megoldást biztosítanak („5 oldal + normaszöveg”)

•

A villámegyeztetések sokakat elbizonytalanítanak, elkedvetlenítenek

•

Pingpong NGM, NEFMI, OEP között („a számok fixek, de a tartalomról lehet beszélni”)



Már látható következmények a gyógyszeriparra nézve (1) ÜZLETI STRATÉGIA

SZERVEZETI STRUKTÚRÁK

• Átfogó költségszint-csökkentı programok

• Karcsúsítások mind mélységben, mind szélességben

• Új originális hatóanyagok piacra hozatalának felfüggesztése

• Vezetıi szintek létszámcsökkentése: divíziók és feladatok összevonása

• Termékkivonások nemzetközi árösszehasonlítás miatt

• Leépítések operatív szinteken:

• Szétváló stratégiák a generikus piacokon: tömeggenerikumok és specializált generikumok • Nemzeti gyártók „lojalitása” változik, importteljesítmény aránya nıni fog • Súlyos bizonytalanság abban, hogy az orvosok és ellátóintézmények miként fognak reagálni

•

a feladat belsı megtartása és üzleti modellváltás mellett: marketing és értékesítés, kutatás-fejlesztés

•

alapfeladatok partnereknek történı kiszervezése mellett: értékesítés

•

támogató funkciók kiszervezése: stratégiai és piaci háttérelemzések és döntés-elıkészítés



Már látható következmények a gyógyszeriparra nézve (2) MARKETING, SALES, ACCESS

TERMELÉS

• Belsı szervezeti határvonalak fokozatos elmosódása • Key account logika elıtérbe kerülése (a key account névjegyétıl függetlenül) • Költségkímélı értékesítési megoldások elıtérbe kerülése („channel mix”, házon belül versengı modellek) • Termékvonal-összevonások • Orvosfókuszú, extenzív betegbevonásra alapuló stratégiák árnyaltabbá válása • Magasabb szintő market access tevékenységek elıtérbe kerülése, market access és public affairs területek közötti határvonalak elmosódása • Egyszerő, kreatív, költségkímélı market access megoldások felértékelıdése

• A hatékonyságnövelés ütemét nagyrészt technológiai feltételek befolyásolják, így rövid távon nem feltétlenül kell radikális változásra számítani • A magyar gyártók rendelkeznek olyan külsı network-kel és pénzügyi tartalékkal, amely biztosítja az átmeneti túlélést • Már rövid távon is: kapacitásbıvítı beruházási projektek újragondolása • Középtávon: értéklánc szakaszainak külföldre helyezése, hatóanyag-gyártás helyett hatóanyag-beszerzés • Egyéb hatékonyságnövelés a mindennapi termelési és logisztikai folyamatokban



Zárszó: A valóban produktív párbeszéd alapvetı feltételei Kormányzat

•

A gyógyszeriparral kapcsolatos politikai retorika finomítása

•

A „saját lábra álló egészségügy” elve mellett nyitottság a Széll Kálmán Terv újraértékelésére, és olyan hatékonyságnövelı javaslatokra, amelyek jobb célpontokra irányulnak

• • •

A már látható következmények helyükön való kezelése Betegteher-tabu elfelejtése

Gyógyszeripar

•

Kormányzati célrendszer, döntéshozatali jellegzetességek elfogadása és megértése

•

Döntéshozók támogatása középszintő koncepciókkal, nemzetközi tanulságok bemutatásával

•

Reális mértékig történı hatékonyságnövelés elfogadása

•

Egyéni érdekérvényesítési stratégiák háttérbe szorítása

Szusszanás, hátradılés, szakmai koncepciók megvitatása



Szakpolitikai elképzelések, fennmaradó bizonytalanságok, stratégiai alkalmazkodás

Recommend Documents