TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT KARI MELLÉKLETE Közigazgatástudományi Kar (BCE KIK) 1. § Tantárgyfelvétel, tantárgyteljesítés (1) Az első szemeszterben a nappali tagozatos hallgatók számára a mintatantervben szereplő kötelező tantárgyakat a Tanulmányi Hivatal veszi fel az ajánlott tanulmányi csoport szerinti beosztásnak megfelelően. A hallgató ezen tantárgyfelvételt a tanszéki kapacitás erejéig módosíthatja (kurzusváltoztatás, tantárgyleadás). A választható tárgyak felvétele a hallgató kötelezettsége. (2) Amennyiben a mesterképzésre felvételt nyert hallgató az előzetes kreditelismeréskor további 10 kreditpont teljesítésére lett kötelezve, a hiányzó maximum 10 kreditet a megjelölt kritériumtárgyak teljesítésével, a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, az általános szabályoknak megfelelő módon köteles megszerezni. (3) Amennyiben az alap- vagy mesterképzésben résztvevő hallgató mintatantervében a vizsga formánál „beszámoló” szerepel mint vizsgaforma, a hallgató: a.
a vizsgaidőszakban tehet beszámolót az adott tárgyból az általános szabályok szerint, vagy
b. folyamatos számonkérésen alapuló érdemjegyet kap (például a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli számonkérés, írásbeli (zárthelyi) dolgozat, otthoni munkával készített feladat értékelésével) Ebben az esetben a hallgató általában a vizsgaidőszak első hetének végéig elégtelentől különböző osztályzattal rendelkezik. Ha a hallgató eddig az időpontig nem szerzett elégtelentől különböző osztályzatot, akkor a vizsgaidőszakban letett vizsgával szerez érvényes osztályzatot. Az elégtelen jegy javító vizsgával javítható, amelyre a hallgatónak az adott vizsgaidőszakban két lehetősége van. (4) A tantárgyi programban előírt félévközi követelmények teljesítése feltétele lehet (zárthelyi dolgozat stb.) a vizsgára bocsátásnak, amely követelményt az oktató az aláírás bejegyzéssel ismer el a félév végén. Aláírás követelmény előírását a tantárgy felelőse köteles a tantárgyi programban megjelölni, legkésőbb a regisztrációs időszak első napjáig. 2. § Nyelvi képzés A nyelvi követelményekre vonatkozó szabályokat a mintatantervek, valamint a Tanulmányi és vizsgaszabályzat Kari melléklet 1. számú és 2. számú mellékletei tartalmazzák. 3. § Szakmai gyakorlat (1) A közigazgatási szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgató a karon megszerzett elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazza. (2) A közigazgatási szakmai gyakorlatot az oktatási dékánhelyettes felügyeli és a kari Információs és Karrier Szolgálat (a továbbiakban: IKSZ) koordinálja. (3) A hallgató a képzés során közigazgatási szakmai gyakorlaton köteles részt venni, az IKSZ által meghatározott időszakban, a képzési és kimeneti követelmények alapján meghatározott, az 1. sz. mellékletben rögzített időtartamban. 1
(4) A szakmai gyakorlat teljesítéséről a fogadóintézmény igazolást állít ki. A szakmai gyakorlatról a hallgatónak írásbeli beszámolót kell készítenie. A beszámoló tartalmi-formai követelményeit a kari IKSZ határozza meg. (5) A szakmai gyakorlatot a közvetlen szakmai vezető minősítése és a hallgató által készített írásbeli beszámoló alapján az IKSZ vezető minősíti. A szakmai gyakorlat minősítése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” lehet. (6) Ha a hallgató a szakmai gyakorlatot elmulasztotta, vagy azon „nem felelt meg” minősítést szerzett, úgy a szakmai gyakorlat teljesítésére, illetve megismétlésére új időpontot kell kijelölni. (7) Felmentés a szakmai gyakorlat alól: A szakmai gyakorlat alóli felmentésről külön kérelemre, az IKSZ vezetőjének előterjesztése alapján a szakmai gyakorlatot felügyelő oktatási dékánhelyettes dönt. A felmentéshez hitelt érdemlően igazolni kell, hogy a hallgató a szakmai gyakorlat időtartamának és követelményeinek megfelelő munkát végzett. Az igazolásnak tartalmaznia kell a szakmai gyakorlat letöltésére szolgáló munkahely megnevezését, a végzett munka részletes leírását, értékelését és a minősítést.” 4. § A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és –a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott , az 1.sz. mellékletben rögzített nyelvi követelmények megszerzése és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. (2) Az abszolutórium a záróvizsga megkezdésének előfeltétele. 5. § A szakdolgozat (1) A képzési és kimeneti követelményekben és a tanterv előírása alapján a hallgatók szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat készítésével a jelöltnek elsősorban azt kell bizonyítania, hogy hivatása gyakorlásához tanulmányai során kellően megalapozott elméleti-szakmai ismereteket szerzett, s ezek birtokában egy adott témában önálló elemzésre és szintézisre képes, a tanultak gyakorlati alkalmazásához megfelelő áttekintéssel, jártassággal és készséggel rendelkezik. (2) A szakdolgozat témakitűzésének, elkészítésének és megvédésének szabályait a Kari Tanács határozza meg. (3) A tanszékek által javasolt szakdolgozati témákat, valamennyi szakon a tanszékvezetők előterjesztése alapján a dékán minden év február 15-ig, keresztféléves képzés esetén minden év október 15-ig hagyja jóvá. Az igazgatásszervező alapképzési és az nemzetközi igazgatási alapképzési szakon (továbbiakban alapképzési szakok) ezzel egyidejűleg a dékán jóváhagyja a szakdolgozati témákhoz kapcsolódó tantárgyi elemeket is. A tanszékvezetők az előterjesztésüket minden év január 30., a keresztféléves képzés esetén szeptember 30-ig teszi meg. (4) A jóváhagyott szakdolgozati témákat és a szakdolgozati témákhoz kapcsolódó tantárgyak jegyzékét a tanszékek a jóváhagyást követő 3 munkanapon belül kötelesek közzétenni a hallgatók számára. A szakdolgozati témákról, a tanszék által meghatározott egyéb követelményekről a hallgatókat a tanszéki hirdetőtáblán és a kari honlapon is tájékoztatni kell. A tájékoztatót a Tanulmányi Hivatalnak is meg kell küldeni. (5) A hallgatók az alapképzési szakokon a képzés 4. félévében, a közigazgatás mesterképzési, valamint az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szakon (továbbiakban mesterképzési 2
szakok) a képzés 2. félévében március 30-ig, keresztféléves képzés esetén november 30-ig kötelesek szakdolgozati témát választani. (6) Egyéni szakdolgozati téma engedélyezésére csak kivételesen kerülhet sor. A hallgató csak két vagy több féléves tantárgyból kérhet egyéni témaválasztásra engedélyt, abban az esetben, ha a hallgatónak a választott tantárgyból az érdemjegye jeles vagy jó, illetve – ha még nem vizsgázhatott – már korábban érdeklődést mutatott az általa választott téma iránt (pl. diákkörben, szakkollégium keretében, szakszemináriumon, proszemináriumon, fakultáción) vagy a téma a jelölt munkakörével összefügg. Egyéni szakdolgozati téma iránti kérelmet az illetékes tanszékvezetőnél kell előterjeszteni legkésőbb március 30-ig, keresztféléves képzés esetén november 30-ig. (7) A kérelmezett téma engedélyezése vagy elutasítása az illetékes tanszékvezető hatáskörébe tartozik. Amennyiben a téma két tanszéket érint, úgy mindkét tanszékvezető írásbeli hozzájárulása szükséges a téma engedélyezéséhez. Az egyéni szakdolgozati téma engedélyezése esetén a tanszékvezető határozza meg a szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgy(ak) elemeit. Az egyéni szakdolgozati címeket április 30-ig, keresztféléves képzés esetén december 30-ig kell megküldeni a dékánnak. (8) A tanszékvezetők a témaválasztási lapon (Tanszéki igazoló lap) igazolják a hallgatók szakdolgozati témájának elfogadását. A témaválasztás a tanszékvezető ellenjegyzése után tekinthető megtörténtnek. (9) A témaválasztásról a Tanszék nyilvántartást vezet. A hallgatók által kiválasztott témákról (hallgató neve, szak, tagozat, szakdolgozati téma) április 30-ig, keresztféléves képzés esetén december 30ig kell a Tanulmányi Hivatalt tájékoztatni. A tanszékvezető által ellenjegyzett „Tanszéki igazoló lap”ot a hallgatók május 15. után, keresztféléves képzés esetén január 15. után a Tanszéken vehetik át. (10) Témaváltoztatást – legkésőbb szeptember 15-ig, keresztféléves képzés esetén február 15-ig – a dékán vagy az oktatási dékánhelyettes engedélyezhet, az érintett tanszékvezető (tanszékvezetők) javaslatára, a hallgató kérelme alapján. (11) A hallgatót szakdolgozatának elkészítésében a tanszékvezető által kijelölt oktató (belső konzulens) vagy külső szakember (külső konzulens) segíti. A belső konzulens felkérése szóban történik. A külső konzulenst a tanszékvezető írásban kéri fel, és egyben tájékoztatja feladatairól (konzultáció, a szakdolgozat értékelése, konzulensi vélemény készítése) és a határidőkről. (12) A hallgató a szakdolgozat készítése során köteles legalább két alkalommal a konzulens segítségét igénybe venni. A konzultációk során előbb a szakirodalom és a forrásmunkák megismeréséhez, majd a kidolgozást megelőző vázlatkészítéshez kap a hallgató útmutatást. A konzultációkat a témaválasztási lapon kell igazolni. A kész szakdolgozatot a leadás előtt legalább egy héttel – a konzulens segítségével - fel kell tölteni plágiumkereső programba (pl: a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének Plágiumkereső Szolgáltatásába. (http://kopi.sztaki.hu)). A hallgató a beadott mű saját szellemi alkotásként való elismeréséről „plágium nyilatkozat”- ot köteles kitölteni, amelyet a szakdolgozatba be kell köttetni. (13) A szakdolgozatot a képzés utolsó félévében, az alapképzési szakokon, valamint a mesterképzési szakokon legkésőbb április 1., illetve téli záróvizsga esetén október 1. napjáig, keresztféléves képzés esetén legkésőbb október 1., illetve téli záróvizsga esetén április 1. napjáig, két bekötött példányban és CD-n vagy DVD-n az illetékes Tanszéken kell benyújtani (14) A szakdolgozat minimális terjedelme – tartalomjegyzék, mellékletek, függelék nélkül – alapképzésben 80.000 karakter (szóközökkel), a mesterképzésben 120.000 karakter (szóközökkel). Aajánlott formátuma: A/4-es lapméret, 1,5 sortávolság, legfeljebb 12-es betűnagyság, jobb margó, alsó és felső margó 2,5 cm, bal margó 3,5 cm. A szakdolgozat elkészítése során felhasznált forrásmunkákat, szakirodalmat, jogszabályokat pontosan – a hivatkozások általános szabályai szerint - meg kell jelölni (lábjegyzet, külön jegyzék formájában). A hivatkozott részeket megfelelően 3
jelölni kell. A szakdolgozat formai kelléke a tartalomjegyzék is. A „Tanszéki igazoló lap”-ot, valamint a „plágium nyilatkozat”-ot a szakdolgozat valamennyi példányába bele kell kötni, illetve (szkennelt) elektronikus formában kell csatolni az elektronikus adathordozón. Az elektronikus adathordozón fel kell tüntetni a hallgató nevét, tagozatát, a szakdolgozat címét és a benyújtás évét. Az elektronikus formában leadott szakdolgozatot írásvédett MS Word ’97-2003 kompatibilis *.doc, vagy *.rtf formátumban, és *.pdf formátumban is fel kell írni az (opto)elektronikus adathordozóra. A szakdolgozattal szembeni további általános tartalmi és formai követelményeket a 3. számú melléklet tartalmazza. (15) A tanszékvezető a szakdolgozat leadására 1 hét haladékot adhat. A határidőn túli leadás esetén a hallgatói térítési és juttatási szabályzatban meghatározott különeljárási díjat kell fizetni. A szakdolgozatok leadásának rendjét, a leadási határidő meghosszabításának rendjét a tanszékek jogosultak meghatározni. Késve benyújtott szakdolgozat esetén a hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban védheti meg legkorábban szakdolgozatát. (16) Külső konzulens esetén a szakdolgozathoz csatolni kell a konzulensi véleményt, az érdemjegyre tett javaslattal együtt. (17) A szakdolgozat értékelésére a tanszékvezető két bírálót kér fel. A bíráló lehet külső szakember is. A tanszékvezető a szakdolgozat bírálására a hallgató konzulensét is felkérheti. (18) Az alapképzéseken, valamint a mesterképzéseken a szakdolgozatról a bíráló(k) május 30-ig, illetve november 30-ig, készít(enek) írásos véleményt és tesz(nek) javaslatot az érdemjegyre. (19) A szakdolgozat érdemjegyét az ötfokozatú minősítési rendszer szerint kell megállapítani. A bírálat egy példányát át kell adni a hallgatónak, további egy példányt a Tanulmányi Hivatalnak kell megküldeni. A bírálati lapot a Tanulmányi Hivatal a hallgató személyi anyagához csatolja. (20) Ha a szakdolgozatot mindkét bíráló elutasította, a jelölt záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban adhat be újabb szakdolgozatot. Ha az egyik bíráló utasította el a szakdolgozatot, az illetékes tanszék harmadik bírálónak adja azt ki. (21) .1 (22) Ha a szakdolgozatot etikai vétség miatt utasította el bármelyik bíráló, akkor új szakdolgozatot kell beadni legkorábban a következő záróvizsga-időszakban. (23) Ha a szakdolgozatot tudományos diákkörben vitatják meg, a tanszékvezető által kijelölt, a diákköri ülésen résztvevő bíráló által készített értékelést, valamint az érdemjegyre tett javaslatot a szakdolgozathoz csatolni kell. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjat nyert dolgozatot a tanszékvezető jeles eredménnyel javasolhatja elfogadásra a záróvizsga-bizottságnak. (24) A mesterképzési szakokon az elfogadásra javasolt szakdolgozatot a jelölt az illetékes tanszék által szervezett legalább háromtagú bizottság előtt, a tanszék által kijelölt időpontban védi meg. Az időpontokat a mesterszakokon június 10-20. terjedő időszakban, keresztféléves képzés esetén január 15-30-ig terjedő időszakban kell meghatározni. A beosztásról a jelölteket a védés időpontját megelőzően legalább három héttel a Tanszék hirdetmény útján értesíti. A beosztásról a Tanulmányi Hivatalt is tájékoztatja. A szakdolgozat védéséről jegyzőkönyvet kell vezetni. (25) Az alapképzési szakokon az elfogadásra javasolt szakdolgozatot a jelölt a záróvizsgán védi meg. (26) A szakdolgozatot – az iratokkal együtt – a tanszék a szakmailag érintett záróvizsgabizottság/szakdolgozatot elbíráló bizottság rendelkezésére bocsátja a záróvizsgát/szakdolgozatvédést megelőzően legalább két héttel. (27) Sikeres záróvizsga/szakdolgozatvédést követően a Bizottság elnöke az eredményhirdetéskor a hallgatóknak a szakdolgozat bekötött példányát átadja. A Tanszék a szakdolgozatok elektronikus 1
Törölve a Kari Tanács 28/2009/2010. számú határozatával. (2010. május 25.)
4
példányát a záróvizsga-időszak végén – lista alapján – a kari könyvtárnak küldi meg. Sikertelen záróvizsga esetén a következő záróvizsga-időszakig a szakdolgozat minden példányát a Tanszék őrzi. 6. § A záróvizsga (1) A záróvizsga szóbeli vizsga, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a szükséges elméleti tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2)
1
(3) Az alapképzési szakokon a jelölt a Záróvizsga Bizottság előtt védi meg szakdolgozatát és felel a záróvizsga követelményeként meghatározott – a szakdolgozathoz kapcsolódó –tantárgy(ak) elemeiből. (4) A mesterképzési szakokon a komplex záróvizsga témaköreit a kari tanács hagyja jóvá február 28-ig, keresztféléves képzés esetén szeptember 30-ig. (5) A záróvizsgára bocsátás feltételei: − a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése és − az előírt szakmai gyakorlat teljesítése és − az alapképzési szakokon a bíráló(k) által elfogadásra javasolt szakdolgozat, valamint a mesterképzési szakokon a bizottság előtt sikeresen megvédett szakdolgozat és − a nappali tagozatos hallgatók esetében: az alapképzési szakokon, a testnevelési kritériumkövetelmények teljesítése. (6) Záróvizsgát csak a záróvizsga-időszakban lehet tenni. A záróvizsga- időszak időtartamát a Kari Tanács határozza meg. (7) Az alapképzési szakokon és a mesterképzési szakokon a záróvizsgára, az erre rendszeresített nyomtatványon nyári záróvizsga esetén április 30-ig, téli záróvizsga esetén november 30-ig, keresztféléves képzés esetén november 30-ig, illetve téli záróvizsga esetében április 30-ig lehet jelentkezni. A jelentkezési lapot a Tanulmányi Hivatalban kell leadni. (8) A záróvizsgáról való igazolt távolmaradás esetén – újabb bejelentkezéssel – lehetséges záróvizsgát tenni ugyanazon záróvizsga-időszakban, feltéve, hogy az adott tárgyból még van kitűzött vizsganap. Ha a jelölt távolmaradásának okát nem igazolja, elmulasztott vizsgáját csak a következő záróvizsga-időszakban teheti le. Ugyancsak ezen időszakban vizsgázhatnak az előző időszakra be nem jelentkezett, továbbá sikertelen záróvizsgát tett jelöltek is. (9) A záróvizsga bizottság összetételét, a jelöltek vizsgabeosztását – a záróvizsga-időszak tartamára, a bejelentkezett hallgatók számára, az alapképzési szakokon a szakdolgozatok témáira is figyelemmel – az illetékes tanszék állapítja meg. A beosztásról a jelölteket a záróvizsga-időszakot megelőzően legalább három héttel a Tanulmányi Hivatal hirdetmény útján értesíti, valamint a Tanszék a karon szokásos módon közzéteszi. (10) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármelyik hivatalos záróvizsga-időszakban leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos képzési és kimeneti követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. 7. § A vizsgáztató bizottság (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai 5
tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (2) A ZVB elnökeire és tagjaira a tanszékvezetők tesznek javaslatot a Kari Tanácsnak. A ZVB tagjait a kari tanács döntése alapján a dékán bízza meg. A ZVB elnökök és tagok listáján a név mellett meg kell jelölni azokat a tantárgyakat, amelyek körében az illető személy a záróvizsgán közreműködhet. A ZVB elnökök és tagok megbízatása négy évre szól. (3) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. Az alapképzési szakokon a Bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szakdolgozatban vitatott, valamint az egyébként feltett kérdéseket, továbbá érdemjeggyel és szövegesen is értékeli a jelölt szakdolgozatban és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményét. A mesterképzési szakokon a komplex tantárgyi záróvizsgáról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a záróvizsgán feltett tantárgyi kérdéseket, szövegesen értékelni kell a jelölt teljesítményét, és érdemjeggyel kell minősíteni a jelölt záróvizsgán nyújtott teljesítményét. (4) Amennyiben a jelölt a záróvizsgán bejelentkezés ellenére nem jelenik meg, a jegyzőkönyvbe a „nem jelent meg” bejegyzést kell beírni. (5) Az alapképzési szakokon, valamint a mesterképzési szakokon sikeres záróvizsgát követően, a hallgató oklevelét és az oklevél-mintalapot a ZVB elnöke aláírásával hitelesíti. (6) A záróvizsgákkal kapcsolatos adminisztratív teendőket a záróvizsgát/záróvizsgákat követően haladéktalanul el kell végezni. (7) A szakdolgozat-bíráló bizottságról az 5. § (24) bekezdés rendelkezik.
8. § A záróvizsga eredménye (1) Az alapképzési szakokon a záróvizsga érdemjegyét a jelölt írásbeli (szakdolgozati) és szóbeli teljesítményének együttes értékelésével kell megállapítani, amely egyetlen osztályzatban fejeződik ki. Az osztályzatot ötfokozatú skálán kell megállapítani. (2) A mesterképzési szakokon a záróvizsga eredménye a szóbeli komplex vizsga eredményének és a szakdolgozat érdemjegyének számtani átlaga. A komplex záróvizsgán a hallgató szóbeli teljesítményét ötfokozatú skálán kell értékelni. (3)
2
(4) A jelöltek teljesítményének értékelését, az alapképzési szakokon a záróvizsga eredményét, a mesterképzési szakokon a komplex záróvizsgán nyújtott teljesítmény részeredményeit, az egyes jelöltek vizsgája után vagy a vizsganap végén a ZVB elnöke hirdeti ki. (5)
2
(6) A jelölt felkészültségét a ZVB tagjai értékelik, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják a záróvizsga eredményét (érdemjegyét). Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az alapképzési szakokon amennyiben a hallgató valamely részvizsgán (szakdolgozat védése, szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgyi szóbeli vizsga) elégtelen minősítést szerez, úgy a záróvizsga eredménye elégtelen.
2
Törölve a Kari Tanács 28/2009/2010. számú határozatával. (2010. május 25.)
6
(7) A mesterképzések esetében a záróvizsga eredményét a jelen § (2) és (3) bekezdés figyelembevételével a Tanulmányi Hivatal állapítja meg. Az eredményről a Tanulmányi Hivatal a jelölteket haladéktalanul, hirdetmény útján értesíti. 9. § Sikertelen záróvizsga megismétlése (1) A sikertelen záróvizsga megismétlésére az általános szabályok szerint írásban kell jelentkezni. (2) A záróvizsgán való meg nem jelenés nem tekinthető sikertelen záróvizsgának. Igazolatlan távollét esetén a hallgatónak a következő záróvizsgára jelentkezéskor a záróvizsga megismétlésekor fizetendő vizsgadíjat kell megfizetnie. (3) Javító záróvizsgát csak a következő záróvizsga-időszakban lehet tenni. A javító záróvizsga esetén a ZVB részére a Tanulmányi Hivatal megküldi az előző sikertelen záróvizsga/záróvizsgák jegyzőkönyvét is. (4)
2
10. §
Az oklevél
(1) Sikeres záróvizsga/záróvizsgák és az alapképzési és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, szóló kormányrendeletben előírt nyelvvizsga követelmények teljesítése alapján a Kar a hallgató számára oklevelet állít ki a záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül. A képzési és kimeneti követelményeket, a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben megnevezett szakon. (2)
2
(3)
2
(4) Mentesülnek a nyelvi követelmények teljesítése alól azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát Mentesülnek továbbá a nyelvi követelmények teljesítése alól azok a hallgatók is, akik 2003. július 1-én már tanulmányokat folytattak, illetve azok, akik a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdték tanulmányaikat és a képesítési követelményekben meghatározott képzési időn belül betöltik a 40. életévüket. (5) Az alapképzési, és a mesterképzési szakokon, az oklevél minősítését a záróvizsga eredményének, valamint az alapvizsgák érdemjegyeinek egyszerű számtani átlaga adja. (6)
3
(7) Az oklevél minősítése meghatározásakor az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. (8) A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni.
3
-
kiváló, ha az átlag
4,81-5,00
-
jeles, ha az átlag
4,51-4,80
-
jó, ha az átlag
3,51-4,50
-
közepes, ha az átlag
2,51-3,50
Törölve a Kari Tanács 28/2009/2010. számú határozatával. (2010. május 25.)
7
-
elégséges, ha az átlag
2,50 vagy az alatt van.
(9) A hallgató a sikeres záróvizsgát követően, a nyelvi követelmények teljesítése után az igazgatásszervező főiskolai szakon főiskolai szintű „igazgatásszervező” oklevelet, az igazgatásszervező alapképzési szakon „igazgatásszervező”, a nemzetközi igazgatás alapképzési szakon „nemzetközi igazgatásszervező”, a közigazgatási mesterképzési szakon „okleveles közigazgatási menedzser”, az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szakon pedig „okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező” oklevelet kap, amely a jogszabályokban előírt munkakörök betöltésére jogosít. (10) Az oklevelet a Záróvizsga Bizottság elnöke – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az Kar dékánja által megbízott tanszékvezető – és a dékán, vagy az általa kijelölt dékánhelyettes írja alá. 11. §
Átmeneti rendelkezések
A 2006. előtt indult főiskolai és egyetemi képzéseken részt vevő hallgatók esetében az 1-10. § -okban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. (1) A 2006/2007. tanév előtt igazgatásszervező főiskolai képzésben jogviszonyt létesítő hallgatók esetében az oklevél kiadásának feltétele egy idegen nyelvből középfokú A vagy B típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a közigazgatási egyetemi szakon egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele,. (2) Tanulmányait 2006. szeptember 1. előtt igazgatásszervező főiskolai szakon újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben (másoddiplomás képzés) megkezdő hallgató esetében az első oklevél nyelvi követelményeinek teljesítése az oklevél kiadásának feltétele. (3) A közigazgatási egyetemi szakon az elfogadásra javasolt szakdolgozatot a jelölt az illetékes tanszék által szervezett legalább háromtagú bizottság előtt, a tanszék által kijelölt időpontban védi meg. Az időpontokat a közigazgatási egyetemi szakon április 15-30-ig terjedő időszakban kell meghatározni. (4) A közigazgatási egyetemi szakon a jelölt a) közigazgatástan és közigazgatási jog b) magyar alkotmányjog c) közigazgatási urbanisztika és menedzsment d) nemzetközi jog- az Európai Unió intézményrendszere vizsgatárgyakból tesz záróvizsgát. A záróvizsgatárgyak tételeit a Kari Tanács február 28-ig hagyja jóvá. (5) A szakdolgozatot a képzés utolsó félévében, a közigazgatási egyetemi szakon legkésőbb március 1., illetve téli záróvizsga esetén szeptember 30. napjáig két bekötött példányban és CD-n vagy DVD-n az illetékes Tanszéken kell benyújtani. (6) A közigazgatási egyetemi szakon a záróvizsgára bocsátás további feltétele a sikeresen megvédett szakdolgozat, valamint a testnevelési követelmények teljesítése. (7) A közigazgatási egyetemi szakon a tantárgyi záróvizsgákra az erre rendszeresített nyomtatványon tavaszi záróvizsgák esetén február 28-ig, őszi záróvizsgák esetén szeptember 30-ig kell jelentkezni. (8) A közigazgatási egyetemi szakon a záróvizsga-tárgyanként kell jegyzőkönyvet vezetni, melyben rögzíteni kell a záróvizsgán feltett tantárgyi kérdéseket, szövegesen értékelni kell a jelölt teljesítményét, és érdemjeggyel kell minősíteni a jelölt záróvizsgán nyújtott teljesítményét. (8) A közigazgatási egyetemi szakon a záróvizsgatárgyak eredményét a jelölt szóbeli teljesítménye alapján, ötfokozatú skálán kell értékelni. A záróvizsga eredménye az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra – annak megvédésére is tekintettel – adott érdemjegyek számtani átlaga. (9) A közigazgatási egyetemi szakon a záróvizsga(tárgyak) eredményét közvetlenül az egyes jelöltek vizsgája után vagy a vizsganap végén a ZVB elnöke hirdeti ki.
8
(10) A és a közigazgatási egyetemi képzés esetében a záróvizsga eredményét a jelen § (8) bekezdés figyelembevételével a Tanulmányi Hivatal állapítja meg. (5) A közigazgatási egyetemi szak hallgatója sikertelen tantárgyi záróvizsgáját a következő záróvizsgaidőszakban javíthatja. Indokolt esetben a Tanulmányi Bizottság egy alkalommal engedélyezheti a tantárgyi záróvizsga ugyanazon záróvizsga-időszakban történő javítását is. (6) Sikeres záróvizsga/záróvizsgák a főiskolai és egyetemi szakok esetében a képesítési követelményekről szóló kormányrendeletben előírt nyelvvizsga követelmények teljesítése alapján a Kar a hallgató számára oklevelet állít ki a záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül. A képesítési követelményeket az 1. 2. sz. melléklet tartalmazza. (7) A közigazgatási egyetemi szakon az oklevél minősítését a tantárgyi záróvizsgák eredményeinek és a szakdolgozat eredménye átlagának, valamint az alapvizsgák átlagának az egyszerű számtani átlaga adja. (8) A közigazgatási egyetemi szakon az oklevelet az utolsó tantárgyi záróvizsgán a Záróvizsga Bizottság elnöke írja alá.
9
Szakmai gyakorlat
Kimeneti nyelvi követelmények
szak
1. számú melléklet
Igazgatásszervező alapképzési szak
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak
Legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
Egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általános nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási vagy közgazdasági államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
Bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
Legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél; vagy két különböző idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges
6 hét
6 hét
10 hét
4 hét
10
Közigazgatási Európai és mesterképzési szak nemzetközi igazgatás mesterképzési szak
2. számú melléklet
AZ ALAPKÉPZÉSI ÉS MESTERKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI, VALAMINT A FŐISKOLAI ÉS EGYETEMI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: igazgatásszervező (Administration Management) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) – szakképzettség: igazgatásszervező – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Administration Manager 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. Képzési ág: igazgatási 5. A képzési idő félévekben: 6 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: – 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan igazgatásszervezők képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok, a jog alapjainak és a jogalkotás, jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer intézményei működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az igazgatásszervezők képesek: – központi és a helyi igazgatásban kodifikációs és szervezetigazgatási feladatok ellátására; – államigazgatási, szabálysértési eljárás lefolytatására; – szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására; – közigazgatási informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására. Az alapfokozat birtokában az igazgatásszervezők alkalmasak: – közszolgálati, humánpolitikai feladatok ellátására; – költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak elvégzésére; – közigazgatási felügyeleti, ellenőrzési és rendészeti feladatok ellátására; – az EU szerveinél igazgatásszervezői feladatok elvégzésére. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – alapozó ismeretek: 40-60 kredit társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, szociológia, kommunikáció, közpolitika); jogtudományi alapismeretek (magyar alkotmányjog, civilisztika); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (logika, statisztika, informatika); – szakmai törzsanyag: 90-100 kredit igazgatástörténeti modul (alkotmány– és közigazgatástörténet); általános igazgatási modul (a közigazgatás alapintézményei, közigazgatási jog, közigazgatási eljárásjog, helyi önkormányzatok, közigazgatási büntetőjog); szakigazgatási modul (szociális, kulturális, gazdasági, rendészeti igazgatás, közigazgatási urbanisztika); pénzügyi–közgazdasági modul (államháztartástan, számviteli alapismeretek, közgazdaságtan); közszolgálati és munkajogi modul; közigazgatási
11
menedzsment modul (közigazgatásszervezés és -vezetés, közigazgatástechnológia); EU ismeretek modul; differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi igazgatási (International Administration) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) - szakképzettség: nemzetközi igazgatásszervező (a szakirány megjelölésével) – választható szakirányok: nemzetközi intézményi igazgatási, nemzetközi vállalatok igazgatása (International Institutional Administration, International Corporate Management) - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Administration Manager 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. Képzési ág: igazgatási 5. A képzési idő félévekben: 6 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan nemzetközi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a nemzetközi nagyvállalatokon belüli nemzetközi vonatkozású döntések előkészítésére és végrehajtására, a közigazgatási szervek és az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésére, európai uniós szervezetekben történő ügyintézésre, közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők képesek: - igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére; - szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására nemzetközi intézményekben és nemzetközi nagyvállalatoknál. Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők alkalmasak: - magas szintű nyelvtudás, tárgyalási és kommunikációs képességek birtokában a nemzetközi intézmények, az azokhoz kapcsolódó belföldi szervezetek, nemzetközi nagyvállalatok döntéseinek előkészítésére és végrehajtására; - közszolgálati, vállalati humánpolitikai feladatok ellátására. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): - alapozó ismeretek: 36-46 kredit
12
társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek); - szakmai törzsanyag: 75-95 kredit igazgatástörténeti modul (alkotmány- és közigazgatástörténet); általános igazgatási modul (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási modul (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani modul (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástani alapismeretek); közszolgálati és munkajogi modul; nemzetközi modul (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós modul (az EU története, szervezete, EU közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs modul (idegen nyelvi ismeretek); - differenciált szakmai ismeretek: 27-45 kredit nemzetközi intézményi igazgatási, nemzetközi vállalatok igazgatása szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök. 9. Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általános nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási vagy közgazdasági államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: közigazgatási (Public Administration) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles közigazgatási menedzser – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Public Administration Expert 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: igazgatásszervező alapképzési szak és az 1993. évi LXXX. törvény szerinti igazgatásszervező főiskolai szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi igazgatási. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-15 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 65-90 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-12 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 40 % a szakmai gyakorlatot is figyelembe véve. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan igazgatási szakemberek képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok és a jog alapjainak, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer alapvető intézményei és szervezetei működésének, gazdálkodásának, emberi jogok ismeretének, valamint a közigazgatáshoz kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében, közigazgatási kultúrájuk alapján alkalmasak a központi, területi és helyi közigazgatás szerveiben vezetői és magas szintű irányítási, felügyeleti, ellenőrzési, hatósági, döntés-előkészítő és szervezési-igazgatási feladatok ellátására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a társadalompolitika, közpolitika és szociálpolitika alapvető ismereteit, – a nemzetközi kapcsolatok elméletét és történetét, – a modern államra vonatkozó elméleteket,
13
– összehasonló alkotmányjogi ismereteket, – az európai államok kormányzásának történetét, – a fejlett polgári demokráciák önkormányzati modelljeit, – a közigazgatással foglalkozó tudományok elméleti alapvetéseivel kapcsolatos ismereteket, – a közigazgatási jogviszonyokat, a közigazgatási aktusokat, a közigazgatási hatásköröket, a közigazgatási eljárási szabályokat, a közigazgatás személyi állományát érintő jogi és etikai szabályokat, – a jogpolitika, a jogalkotástan, a jogszabály-szerkesztés alapvető ismereteit, – a közigazgatás gazdaságigazgatási szerepvállalásának elméletét és gyakorlatát, – a közigazgatási bíráskodás elméletét és gyakorlatát, – az európai közigazgatási büntetőjogi (anyagi jogi és eljárásjogi) ismereteket, – kereskedelmi jogi, társasági jogi, versenyjogi ismereteket, – közpénzügyi, államháztartási ismereteket, az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi ismereteit, – nemzetközi pénzügyi piaci, pénzügyi jogi és az Európai Unió pénzügyi rendszerére vonatkozó ismereteket, – a modern szervezetelméleti tudományos megközelítéseket; a csoportdinamika elméletét, gyakorlati módszereit; a szervezeti kultúra működését, hatásait, – közigazgatási szervezési-vezetési menedzsment, közigazgatási technológiai, mobil elektronikus igazgatásszervezési ismereteket, – európai integrációs és közösségi politikai, valamint a nemzetközi migrációval összefüggő ismereteket; – társadalmak közötti, illetve saját társadalmi struktúrák közötti kommunikációs ismereteket, – közigazgatási adatbáziskezelési, dokumentumkezelési és informatikai védelmi ismereteket, – közigazgatási szaknyelvi ismereteket. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: − stratégiai gondolkodásra, − döntés-előkészítő és döntéshozó feladatok ellátására, döntési javaslatok kidolgozásához szükséges probléma- és megoldáselemzésre, − irányítói, vezetői és végrehajtói feladatkörök ellátására, − modern szervezési technikák alkalmazására, − szervezeti folyamatok és rendszerek tervezésére, − konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazására, − informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására, − közszolgáltató szervezetek működési elveinek és rendszerének áttekintésére, elemzésére, − központi közigazgatásban jogalkotási, jogalkalmazási, valamint igazgatási feladatok ellátására, − közszolgálati, humánpolitikai feladatok irányítására és végrehajtására, − költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak szervezésre, − nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére, − az Európai Unió szerveinél igazgatási feladatok ellátására, − a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására, információk hasznosításra. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: − kiemelkedő szervezői, koordinációs készség, − kreativitás, rugalmasság, jó logikai készség, − jó kommunikációs és együttműködési attitűd, − probléma felismerő és megoldó készség, − önálló munkavégzésre való alkalmasság, − intuíció és módszeresség, − információ feldolgozási képesség, − a társadalmi környezettel, igényekkel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára, − igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre, − alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után a vezetői feladatok ellátására, − egyenlő bánásmód melletti elkötelezettség, − empátia az egyes ügyfelek irányában, segítőkészség, esélyegyenlőség biztosítása az állampolgárok jogérvényesítése során. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 10-15 kredit közigazgatáselmélet, európai közigazgatás- és alkotmánytörténet. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 65-90 kredit összehasonlító alkotmányjog, államtan, jogalkotástan, önkormányzati modellek, közpolitika, gazdaság és közigazgatás, gazdasági jog, közpénzügytan, EU közpénzügyek, EU jogrendszere, nemzetközi kapcsolatok elmélete és története, adatbázis-kezelés, informatikai védelem a közigazgatástan, elektronikus és mobil igazgatásszervezés, dokumentumkezelés és tájékoztatórendszerek a közigazgatásban, társadalmi és kultúraközi kommunikáció. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 10-12 kredit
14
differenciált szakmai ismeretek: közigazgatási jogági jogalkalmazói ismeretek, szakigazgatási ismeretek, közigazgatási szakmenedzsment, közigazgatási informatikai ismeretek, szaknyelvi ismeretek. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: 10 hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kreditek megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökből: társadalomtudományi ismeretek, állam- és jogtudományi alapismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyiközgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, menedzsment ismeretek, európai uniós ismeretek, informatikai alapismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi igazgatás (European and International Administration) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) - szakképzettség: okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Administration Expert 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a jogi és igazgatási képzési terület alapképzési szakjai. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: politológia, nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi kommunikáció, nemzetközi tanulmányok alapképzési szakok, továbbá a gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágának alapképzési szakjai. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12-18 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 75-85 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, különösen az európai uniós szervezetek, a hazai külügyi, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás megfelelő feladatait ellátni. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - a szervezési és irányítási szakismereteket; - a nagyvállalatok és a közigazgatási szervek közötti kapcsolattartás fontosabb elemeit;
15
- az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási, továbbá jogszabály-nyilvántartó rendszereket; - a nemzetközi tárgyalásokhoz, illetve kapcsolattartáshoz szükséges protokolláris viselkedéskultúrát és tárgyalástechnikát; - az európai és nemzetközi kapcsolatrendszer szakmai ismeretanyagát, - az EU támogatási és pályázati rendszerét, az egyes uniós pályázatok gyakorlati megvalósításának menetrendjét; - a hatósági eljárások Európában alkalmazott legfontosabb szabályait; - az európai és nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott munkanyelvek legalább egyikét tárgyalóképes szinten. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - a nemzetközi szervezetek - különös tekintettel az Európai Unió szervezeteinek - munkájában való részvételre, - nemzetközi, illetve európai vonatkozású döntések előkészítésére, - nemzetközi tárgyalások előkészítésére és megszervezésére, - nemzetközi tárgyalásokon való (idegen nyelven történő) részvételre, - külkapcsolatokat gondozó szervezetek, szervezeti egységek munkájának megszervezésére és vezetésére, továbbá ezen szervezetek, szervezeti egységek nemzetközi képviseletére, - hatósági eljárások lefolytatására, - nemzetközi vállalatokban és a külföldi kapcsolatokkal rendelkező magánigazgatási szférában szervezési és irányítási feladatok ellátására, - az európai és a hazai jogalkotó és kodifikációs (szabályozó) munkában való részvételre, - hatósági eljárás lefolytatására, - szervezeti egységek irányítására, humánerőforrás-gazdálkodási feladatok megtervezésére és irányítására, - az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási és kommunikációs rendszerek alkalmazására, - nemzetközi vonatkozású szakmai kapcsolattartásra, levelezésre és tárgyalásra. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: - megfelelő kommunikációs ismeretek és kapcsolatteremtő képesség, - viselkedési kultúra, - a nemzetközi kapcsolatok fontosságához és sajátosságaihoz igazodó fokozott felelősségtudat. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 12-18 kredit politikatudományi ismeretek, az európai alkotmány- és közigazgatás történetének ismerete, összehasonlító alkotmánytani ismeretek, a világ nagy térségeinek gazdasági, politikai, társadalmi jellemzőinek ismerete, kommunikációs alapismeretek. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 75-85 kredit - közigazgatási és pénzügyi ismeretek: összehasonlító és európai közigazgatási jog, ezen belül regionális igazgatás és területi önkormányzati rendszerek az EU tagállamaiban, európai uniós és összehasonlító közigazgatási eljárásjog, közszolgálati jog és közszolgálati rendszerek az EU-ban és az egyes tagállamokban, a kelet-közép európai országok közigazgatási rendszerének összehasonlítása, a külügyi igazgatás különös szabályai, valamint közpénzügyek és államháztartás az EU-ban; - Európai Uniós ismeretek: az EU döntéshozatali eljárása és egyes szakpolitikái, továbbá az EU támogatási és pályázati rendszere, valamint az európai közigazgatási büntetőjog ismeretanyaga, - nemzetközi köz- és magánjogi ismeretek: univerzális és regionális nemzetközi szervezetek, külügyi igazgatás és a diplomáciai, valamint a konzuli kapcsolatok joga, az emberi jogok nemzetközi védelme, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő ismeretanyag, - kommunikációs ismeretek: kultúraközi kommunikáció, a nemzetközi tárgyalások menedzsmentje, tárgyalástechnika és protokoll (az idegen nyelvi felkészítő tárgyak a szabadon választható tantárgyak körébe tartoznak), - szervezéstani ismeretek: menedzsment-ismeretek a közcélú szervezetek vonatkozásában, EU projektmenedzsment. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 18-22 kredit differenciált szakmai ismeretek: 8-12 kredit a kisebbségek jogai, az esélyegyenlőség biztosításának nemzetközi eszközrendszere, a külkereskedelemre vonatkozó ismeretek, a nemzetközi versenyjog, a migráció problémái; diplomamunka: 10 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél; vagy két különböző
16
idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: - társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek); - igazgatástörténeti ismeretek (alkotmány- és közigazgatástörténet); általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartásiam alapismeretek); közszolgálati és munkajogi ismeretek; nemzetközi ismeretek (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós ismeretek (az EU története, szervezete, EU közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs ismeretek (idegen nyelvi ismeretek); - továbbá legalább egy idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 10 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
A 2006. ELŐTT INDULT FŐISKOLAI ÉS EGYETEMI KÉPZÉSEK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban alapképzésben a társadalombiztosítási, az igazgatásszervező, valamint a munkaügyi kapcsolatok szakokon főiskolai szintű végzettség, továbbá a közigazgatási szakon egyetemi szintű végzettség szerezhető. 2. § Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete tartalmazza. 3. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt szakképzettségnek, illetve végzettség szintjének felelnek meg. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket a rendelet hatálybalépését követően a 2000/2001. tanévben az alapképzésekben az első évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell. (3) E rendelet alkalmazásában a) félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze; b) kredit: a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltaknak megfelelő felsőoktatási tanulmányi pont. 1. számú melléklet az 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei 1. Képzési cél Az egyes szakok képzési céljai tekintetében a 2. számú mellékletben foglaltak az irányadók. 2. A végzettség szintje Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség szerezhető. 3. A képzési idő A nappali képzés ideje főiskolai szintű képzésben 6-8 félév, 180-240 kreditpont; egyetemi szintű képzésben 10 félév, 300 kreditpont.
17
Az alapképzési szakokon a tanórák számát a 2. számú melléklet tartalmazza. Esti és levelező tagozaton - az oktatás eltérő módszereire tekintettel - a tanórák száma az R. 6. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel csökkenthető, de a követelmények egyébként nem térhetnek el a nappali tagozat követelményeitől. 4. A képzés főbb tanulmányi területei A főbb tanulmányi területeknek az a)-d) pontokban szereplő arányai a tanórákban kifejezett minimális teljesítményt tartalmazó (szakmai gyakorlat nélkül számolt) képzési időre vonatkozó százalékokat jelentik. a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek Az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó, ún. közismereti tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a szakterület tudomány- és intézménytörténeti ismeretek: 10-15%. b) Jogtudományi alapozó ismeretek Állam- és jogtudományi alapfogalmak, általános, valamint az adott szak műveléséhez, egyben a szakmai törzsanyag elsajátításához szükséges sajátos jogi ismeretek: 20-25%. c) Szakmai törzsanyag Az adott szak műveléséhez elengedhetetlenül szükséges, kötelező tantárgyak keretében oktatott szakmai ismeretek: 4045%. d) Kiegészítő szakismeretek Az adott szak művelésében felhasználható, általában kötelezően választható tantárgyak keretében oktatott ismeretek: 2025%. e) Szakmai gyakorlat Egyes szakokon a gyakorlatban felmerülő problémák önálló megoldási képességének kialakítását elősegítő, a képzési időbe beszámított, a képző intézményen kívüli munkahelyen elvégzendő gyakorlat. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismertek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, egyes szakokon beszámolókból, alapvizsgák, nyelvvizsga, továbbá kollokviumok, szigorlatok és záróvizsga letételéből (egyes szakokon), évfolyamdolgozat(ok), valamint szakdolgozat elkészítéséből tevődik össze. 5.1. Az évfolyamdolgozat A képzés folyamán elkészítendő (egy vagy több) írásbeli dolgozat, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy az addig megszerzett szakmai ismereteit egy választott téma kidolgozásában alkalmazni tudja. 5.2. A szakdolgozat Az intézményben oktatott ismeretek köréből választott témának a képzés utolsó egy-két félévében végzett, önálló szakmai munkán alapuló kidolgozását bemutató írásbeli dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik. 5.3. A záróvizsga 5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt követelmények, különösen - legalább kettő kötelező szigorlat, - szakdolgozat, - egy idegen nyelvből középfokú C típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. 5.3.2. A záróvizsga részei: - a szakdolgozat megvédése, - szóbeli vizsga a 2. számú mellékletben szakonként meghatározott tárgyakból. 5.3.3. A záróvizsga eredménye: az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel - kapott érdemjegyek számtani közepe. 2. számú melléklet az 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez
Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK KÖZIGAZGATÁSI SZAK 1. A képzési cél
18
A képzés célja közigazgatási szakértők képzése, akik a közigazgatási-tudományok, az államtudományok és a jog alapjainak, valamint a közigazgatási tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományi ismereteknek a birtokában, a jogalkotás és jogalkalmazás metodikájának, a központi, a területi, a decentralizált igazgatási szervezetek működésének ismeretében, szakmai kultúrájuk, kreativitásuk, feladatmegoldó készségük, gyakorlati tapasztalataik alapján alkalmasak korszerű közigazgatási tevékenységre. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Okleveles közigazgatási szakértő. 3. A képzési idő Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a szakmai gyakorlatot is magában foglaló nappali képzés ideje 10 félév, 300 kreditpont, amelyből legalább 3500 a tanórák (kontaktórák) száma. 3.1. A felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: kiegészítő rendelet) a jogi és igazgatási szakcsoport sajátos képesítési követelményeit tartalmazó 5. számú mellékletének 3. pontját figyelembe véve, a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva: - a kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: legalább 60-80%; - a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 20-40%; - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 5%. 4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai A kiegészítő rendelet 5. számú mellékletének 2.2. pontjában foglaltak alapján meghatározott főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai: a) Általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret Kötelező és kötelezően választható, az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a sajátos idegen nyelvi (közigazgatási szakmai nyelv) ismeretek: legalább 10-15%, 30-45 kreditpont. b) Közigazgatási- és jogtudományi alapozó ismeretek A kötelező tárgyak keretében oktatott elméleti, történeti, közigazgatás-tudományi és jogi ismeretek: legalább 20-25%, 6075 kreditpont. c) Szakmai törzsanyag A kötelező tárgyak keretében oktatott szakigazgatási és közigazgatási eljárás; az ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő civilisztika, büntetőjog és közigazgatási büntetőjog; az állambevételi és pénzügyi jog; közigazgatási menedzsment és regionalizmus, valamint a kommunikáció tárgykörei: legalább 43-47%, 129-141 kreditpont. d) Kiegészítő szakismeretek Az európai, gazdasági, informatikai és egyéb (pl. népegészségügyi) ismeretek elsajátítása: legalább 15-20%, 45-60 kreditpont. e) Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat időtartama legalább 8 hét, amely alatt a hallgató egyfelől a közigazgatás gyakorlati alapismereteinek megszerzését célzó, úgynevezett gyakorlati törzsanyagot, másfelől a jelölt szakmai irányultságától, illetőleg a fogadó szakigazgatási intézmény ágazati jellegétől függő fakultatív szakmai gyakorlati ismeretanyagot sajátítja el. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel: - a kötelező szigorlati tárgyakat az intézmény tanterve állapítja meg, a szigorlatok száma legfeljebb kettő lehet; - az évfolyamdolgozat kreditértéke: 5 kreditpont; - a szakdolgozat az intézmény által felkínáltak közül választott téma önálló szakmai munkán alapuló, tudományos igényű kidolgozása, amelynek kreditértéke 30 kreditpont; - a záróvizsgára bocsátás feltételei: a) a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, b) a szakmai gyakorlat teljesítése, c) a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, d) egy idegen nyelvből középfokú, C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga; - a szóbeli vizsga tárgyai: közigazgatástan és közigazgatási jog, magyar alkotmányjog, közigazgatási urbanisztika és menedzsment, nemzetközi jog - az Európai Unió intézményrendszere; - a záróvizsga eredménye: az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel adott érdemjegyek számtani átlaga.
19
FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK 1. A képzési cél Igazgatási szakemberek képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok és a jog alapjainak, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer alapvető intézményei és szervezetei működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében, közigazgatási kulturáltságuk alapján alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Igazgatásszervező. 3. A képzési idő Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a nappali képzés ideje 6 félév, legalább 180 kredit, amelyből legalább 1800 a tanórák száma. 4. A képzés főbb tanulmányi területei Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével: a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek A tanórákban kifejezett képzési időnek 10-15%-át alkotják. b) Jogtudományi alapozó ismeretek Az alkotmányjogi és önkormányzattani, valamint a jogtudományi tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. c) Szakmai törzsanyag Az államigazgatási (közigazgatási), a pénzügyi, valamint a gazdasági és települési tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. d) Kiegészítő szakismeretek A szervezési, vezetési és informatikai tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel - kötelező szigorlati tárgyak: a szakigazgatás (humán igazgatás, vagyoni viszonyok igazgatása és közigazgatási rendészet), a településtan (településtan, települési infrastruktúra és irányítás, környezetpolitika), a pénzügytan (állambevételi jog, költségvetési gazdálkodás és költségvetési szervek számvitele), valamint a civilisztika (polgári jog, családi jog, polgári eljárásjog, agrárjog), - a záróvizsga tárgya: igazgatásszervezés, az intézmény által évente közzétett tantárgyi tematikák alapján.
20
3. számú melléklet
A SZAKDOLGOZATTAL SZEMBEN TÁMASZTOTT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK A szakdolgozattal a hallgatóknak azt kell bizonyítaniuk, hogy ismerik a szakirodalmat, azt önállóan és kritikusan fel tudják dolgozni, ismereteiket szakterületükre alkalmazni tudják, képesek a gyakorlati tapasztalatok és tények összegyűjtésére, rendszerezésére, elemzésére, képesek saját gondolataik és egyéni véleményük szakszerű kifejtésére. Követelmény, hogy a szakdolgozatban ne elégedjenek meg a tények és jelenségek egyszerű ismertetésével, leírásával, hanem hatoljanak azok mélyére, tárják fel lényegüket, vizsgálják meg okaikat és következményeiket, értékeljék, bírálják és vessék össze azokat, a gyakorlat és az elmélet számára vonjanak le belőlük következtetéseket. Mondanivalójukat, állításaikat, véleményüket az életből, a gyakorlatból vett példákkal és statisztikai adatokkal támasszák alá és illusztrálják. I. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK 1.
A dolgozat címe — A dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése — amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása; — utal a dolgozat központi témakörére (témaköreire).
2.
Bevezetés — a dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; — a témaválasztás indoklása; — a kifejtés menetének és logikájának rövid ismertetése; — amennyiben szükséges, tartalmazhat köszönetnyilvánítást is; — rövid (maximum 2-3 oldal terjedelmű);
3.
Elméleti felvezetés — a szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges fogalmak, modellek, elméletek bemutatása; — a hasonló területen végzett vizsgálatok tapasztalatainak összefoglalása; — kijelöli és indokolja a szerző által preferált fogalomértelmezéseket és modelleket; — a hasonló területen végzett empirikus vizsgálatok tapasztalatai, illetve a szerző saját intuíciói alapján előfeltételezésekkel él, hipotéziseket fogalmaz meg.
4.
A dolgozat központi témakörének kifejtése — az elméleti bevezetésben meghatározott probléma leírása, értékelése, és lehetőleg (a dolgozat jellegtől függően) javaslatok megfogalmazása a továbblépésre vonatkozóan. — a dolgozat elméleti bevezetőjében bemutatott fogalmakat és modelleket a kifejtés során konzekvensen használja; — megalapozott, tényekkel és érvekkel alátámasztott megállapításokat tartalmaz; — a vizsgált probléma leírásában objektív, értékelését tekintve kritikus; — a szerző személyes állásfoglalását is megjeleníti, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; — a tapasztalatokat visszacsatolja az elméleti felvezetésben meghatározottakra, — terjedelme megfelelő, legalább a dolgozat felét teszi ki.
5.
Összegzés — a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása. — az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányokat jelöl ki.
6.
Irodalomjegyzék — a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresést elősegítő összefoglalása. — az irodalomjegyzéknek szigorú elvárásoknak kell megfelelnie.
7.
Mellékletek (nem kötelező) — a szakdolgozat készítése során felhasznált dokumentációk bemutatása (felhasznált iratminta, stb. közlése); — azon ábrák, táblázatok, dokumentumok stb. megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével szoros kapcsolatba nem hozhatók; vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet; — azon ábrák, táblázatok, dokumentumok stb. megjelenítése, amelyek a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével ugyan szoros kapcsolatba hozhatók, formájuk (pl. A3-as) és/vagy terjedelmük (2 vagy több oldal) miatt azonban mellékletbe kívánkoznak, — számozott, címmel ellátott, és a tartalomjegyzékben is feltüntetett;
21
— a dolgozat terjedelmének 15%-át csak nagyon indokolt esetben haladja meg.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonhatja maga után az alábbi körülmények fennállása: — a dolgozatban az előbb tárgyalt főbb részek nem azonosíthatók; — a dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül (pl. a dolgozat címében jelzett témakör csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt, vagy az elméleti felvezetésben ismertetett fogalmak és modellek csak marginálisan kerülnek felhasználásra a dolgozat specifikus témakörének tárgyalásakor); — a dolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat) terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrásnak a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül (plágium); — a dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik (még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben megjelöli is a dolgozat írója); — a dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza akár az elméleti, akár az empirikus rész vonatkozásában; — a dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér; — a dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
22
II. FORMAI KÖVETELMÉNYEK 1.
A szakdolgozat összefűzésének rendje: — első a „Tanszéki igazoló lap”, — ezt követi a „plágium nyilatkozat” — majd a belső címlap, — tartalomjegyzék, — szövegtörzs, azaz a szakdolgozat, — ábrák, táblázatok, — hivatkozások, — felhasznált szakirodalom, felhasznált jogszabályok felsorolása,
2.
Címlap — Külső címlap: a „szakdolgozat” megnevezésen, a szerző nevén és az évszámon kívül mást nem tartalmazhat. — Belső címlap: szerepel rajta az egyetem a kar és a tanszék neve, a szerző neve, szakja, tagozata, a dolgozat címe, valamint a konzulens neve és az évszám.
3.
Tartalomjegyzék — A szakdolgozat belső címlapját követi a tartalomjegyzék. — A tartalomjegyzékben az egyes fejezetek címeihez az oldalszámok jelölendők, az oldalak számozása a belső címlap és a mellékletek kivételével minden oldalon kötelező. — A fejezeteket, alfejezeteket (arab számokkal) számozni kell, ennek mélysége a dolgozat jellegétől függ. Az alfejezeten belüli bontás feltétele, hogy egynél több alpontot tartalmazzon. A tartalomjegyzékkel kapcsolatban elvárás, hogy csak három szintig jelenítse meg a tagolást (például 2.3.1 alpont).
4.
A szövegtörzzsel kapcsolatos formai követelmények — A szakdolgozatot egyoldalasan kell nyomtatni. — Az oldalaknál 2-2,5 centiméteres (felső, alsó, bal, jobb) margó alkalmazandó, a lap bal szélén további 1 centiméteres kötésbeni (gutter) margóval. — A diplomamunka betűtípusára kötelező megkötés nincs, bármely jól olvasható, hagyományos megjelenésű típus használható. Az ideális betűméret Arial Narrow 12 pontnak megfelelő. — A szakdolgozat másfeles sortávolsággal készül, ami oldalanként kb. 30-35 sort jelent. — Az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni.
5.
Ábrák, táblázatok, képek — Az ábrákat, táblázatokat és képeket be kell számozni. — Külön felhívjuk a figyelmet a pontos hivatkozásokra. — Bár nem kötelező, de esetenként (kb. 5-6 ábra felett) célszerű ábrajegyzéket is készíteni.
6.
Hivatkozások — A szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekre támaszkodva ír a szerző, egyértelműen hivatkozni kell. — A hivatkozás a vonatkozó szövegrész végén zárójelben a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik (Szerző1Vezetéknév – Szerző2Vezetéknév, 2002). Három vagy több szerző esetén a második szövegközi hivatkozástól kezdődően az első szerző megnevezése után et. al. kifejezéssel rövidíthető a hivatkozás (Szerző1Vezetéknév et. al., 2002). Egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel hivatkozunk. (SzerzőVezetéknév, 2002a). Opcionálisan a hivatkozás a vonatkozó szövegrész helyett (azonos formában) az adott oldalon lábjegyzetben is szerepelhet. — Szó szerinti idézet, felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra esetén a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (SzerzőVezetéknév, 2002, 85. old.).
7.
Irodalomjegyzék, jogszabályi hivatkozások — Az irodalomjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében hivatkozás történik. Nem hivatkozott, csak háttér-olvasmányként szolgáló publikációk feltüntetésére nincs szükség. Az irodalomjegyzék csak olyan művet tartalmazhat, amelyre a főszöveg hivatkozik. — A hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepelnek az irodalomjegyzékben. — A művek szerepeltetésekor a szerző nevét írjuk előre (magyar szerzők esetén a teljes nevet, külföldi szerző esetén csak a vezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét), ezt közvetlenül a megjelenés évszáma követi zárójelben. Kettőspont után következik a cím, a kiadó neve és a kiadás helye, valamint folyóiratcikkek esetén az évfolyam és az oldalszám. — Internetes források esetén is szükséges a szerző és a cím megjelölése, ennek hiányában a honlap vagy portál neve szerepeltetendő. Szükséges továbbá az internetes cím (URL) és a letöltés dátumának feltüntetése. Az
23
internetről hivatkozott oldalakat le kell tölteni, hogy az a konzulens vagy a bíráló által a szerzőnél visszakereshető legyen. — A szakdolgozat elkészítése során felhasznált jogszabályokat pontosan (jogszabály száma, kibocsátó, kihirdetés napja, cím) fel kell tüntetni. 8.
Egyéb követelmények — A szakdolgozatot 2 bekötött példányban (klasszikus szakdolgozat-kötés), valamint egyidejűleg (1 példányban) elektronikus formában CD-n vagy DVD-n kell leadni. Az elektronikus adathordozóra rá kell írni a) a hallgató nevét, b) tagozatát, c) a szakdolgozat címét és d) a benyújtás évét.
— Az elektronikus formában leadott szakdolgozatot írásvédett MS Word ’97-2003 kompatibilis *.doc, vagy *.rtf formátumban, és *.pdf formátumban is fel kell írni az (opto)elektronikus adathordozóra.
24
