Szaknyelv, oktatás, tankönyv1 (A szaknyelvek oktatásával és a tankönyvekkel kapcsolatos problémák kétnyelvűségi helyzetben) Hoboth Katalin 1. Szaknyelvek oktatása Szlovákiában Kisebbségi kétnyelvűségi helyzetben a szaknyelvekkel kapcsolatban számos probléma felmerül. A nyelvi hiány: az egyes regiszterekben megfigyelhető hiány, illetőleg a beszélők hiányos nyelvtudása irányította a figyelmet a szaknyelvi tervezés fontosságára. A szlovákiai magyar szakemberek egy része nem ismeri a magyar szaknyelvet, nyelvhasználatukban a magyarországitól eltérő szakkifejezések, kontaktusjelenségek és kódváltások jelennek meg. Ennek oka az oktatásban is keresendő (vö. Lanstyák 2000:156–157, Misad 2009, Szabómihály 2010a:205–215). Sok kisebbségi gyermek a magyar nyelvű képzési lehetőség ellenére is alapés/vagy középfokú tanulmányait államnyelven végzi. A szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben azonban nem minden esetben biztosított az összes szakirány magyar nyelvű oktatása. Ha a választott szak az adott oktatási intézményben nem tanulható magyar tannyelvű osztályban, a szlovák nyelvű képzés a diákok részéről „kényszermegoldás”. Magyar vagy részben magyar nyelven
a
szlovákiai
mezőgazdasági,
szakközépiskolákban
óvópedagógiai,
szakmunkásképzőkben
építő-,
a
műszaki,
egészségügyi
élelmiszer-
és
közgazdasági,
szakirányok,
vendéglátó-ipari,
a
illetőleg
mezőgazdasági szakmák tanulhatók (l. Szabómihály 2010a:206). A felsőfokú oktatás államnyelvű. Az egyes szakirányok magyar nyelvű oktatását a magyar szakos pedagógusképzésen kívül a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara és a komáromi Selye János Egyetem biztosítja. A szakmai nyelvhasználatra máig rányomja bélyegét az 1990-es években a kisebbségi iskolákkal kapcsolatban többször
felmerülő
kéttannyelvű,
ún.
alternatív
képzés.
E
törekvések
következtében több szakközépiskolában államnyelvű (volt) a szaktantárgyak oktatása, így a diákok intézményes keretek között nem sajátíthatták el a magyar szaknyelvet (vö. Lanstyák 1998:63–64, Lanstyák 2000:110–114, Szabómihály 2010a:206–207).
A hivatkozott szakirodalom gyűjtése és tanulmányozása részben a Domus Hungarica ösztöndíj-támogatásával valósult meg. 1
181
A
szaktantárgyak
magyar
nyelvű
oktatása
során
a
tankönyvekkel
kapcsolatos problémákat kell megemlítenünk. Az általános és középiskolákban a szlovákiai jogszabályok értelmében csak olyan tankönyvek használhatók, melyeket az Oktatási Minisztérium jóváhagyott, s melyek igazodnak az egységes tantervhez. Ezen okból kifolyólag a szlovákiai magyar tannyelvű iskolákban használatos tankönyvek többsége szlovák tankönyv fordítása (Szabómihály 2008a:84). Mivel a fordításokat gyakran fordításelméleti és/vagy szakmai ismeretekkel nem rendelkező személyek végzik, a tankönyvek – ahogy erre Szabómihály Gizella is utal – sok kontaktusjelenséget tartalmaznak. A fordítottság jelei a tankönyvek lexikális és szintaktikai szintjén egyaránt megjelennek, melyeket gyakran a tankönyvbírálók sem veszik észre, mivel intézményes keretek között ők is a szlovák szaknyelvet sajátították el (Misad 2009: 14, Szabómihály 2008a: 85). A tankönyvek szintaktikai szintjén megjelenő fordítottság
jeleit
Szabómihály
Gizella
rendszerezte,
mely
alapján
csoportosíthatók a Magasépítéstan I., II. részében megfigyelhető, a célnyelvi normákat figyelmen kívül hagyó jelenségek (l. Hoboth 2011a, Szabómihály 2008a: 96–99, 2008b: 19–36). A lexikális szinten megjelenő kontaktusjelenségek oka Szabómihály Gizella szerint abban keresendő, hogy a fordító nem ismeri a célnyelvi normát, s a szinonimasorból azt a szót választja, mely leginkább egyezik szerkezetileg a forrásnyelvi szóval. „Az ilyen alapjában véve szimplifikáló eljárás oka egyrészt a forrásnyelvi interferencia, másrészt pedig az, hogy a fordító nem ismeri az adott szövegtípus, regiszter célnyelvi normáját, a következménye pedig a helytelen vagy az adott típusú magyar szövegre nem jellemző kollokáció vagy a stílustörés: a szöveg stílusába nem illeszkedő szó, kifejezés használata.“ (Szabómihály 2008a: 93). 2. Interferenciajelenségek a vizsgált tankönyvek lexikális szintjén 2 A
tankönyvek
lexikális
szintje
elemzése
során
a magyarországi
(M)
Magasépítéstan I., II., valamint az Építőanyagok és a szlovákiai magyar (SZM) tannyelvű szakközépiskolákban használatban lévő
Magasépítéstan I—IV.,
illetőleg az Építőipari anyagismeret c. tankönyveket vizsgáltam. Az elemzés során a Pozemné staviteľstvo II. c. tankönyvet (SZ) is felhasználtam. Az összehasonlító
A felosztás, példák és elemzés egy része a Kétnyelvűség a szlovákiai magyar tannyelvű építészeti középiskolák szaknyelvoktatásában c. projektből származik. 2
182
szakkifejezés-elemzés célja a tankönyvek terminológiahasználatában előforduló különbségek megfigyelése és összegzése volt. A magyarországi kodifikált terminusoktól eltérő kifejezések Tolcsvai Nagy Gábor nyomán a magyar nyelv szemantikai rendszere által lefedett fogalmi hálózatokhoz és a fonológiai mintákhoz való viszonyítás, valamint az egynyelvű beszélők részéről történő alaki és jelentésbeli feldolgozhatóság alapján is csoportosíthatók
(l.
tankönyvekben
megjelenő,
csoportosítása
során
Tolcsvai
Nagy
2010:
101).
a magyarországitól
a következő
szempontokat
A szlovákiai eltérő
magyar
szakkifejezések
vettem
figyelembe:
szemantikailag feldolgozható-e az eltérő kifejezés a nem az adott régióban élő beszélők számára, asszociál-e bennük fogalmi hálózatot a szó fonológiai, morfológiai szerkezete (vö. Tolcsvai Nagy 2010: 101). E szempontok alapján a tankönyvi terminusok a következő csoportokba sorolhatók: 1. Azonos terminusok A magyarországi (M) és szlovákiai magyar (SZM) tankönyvekben azonos alakban és jelentésben megjelenő szakkifejezések sorolhatók e csoportba. Mivel feldolgozásuk nem okoz nehézséget sem az egynyelvű, sem a kétnyelvű szakemberek számára, e kifejezések részletesebb bemutatása nem indokolt. 2. Részben eltérő terminusok Az alaki hasonlóság a szakemberekben szemantikai azonosítást eredményez, ám a különbség miatt feldolgozásuk nehezebb. A terminusok első csoportjánál a különbség interferenciahatás következménye: A M borított gerendafödém kifejezés a SZM tankönyvekben ritkagerendás fafödém deszkaborítással, borított gerendafödém feltöltéssel (trámový strop s viditeľnými trámami so záklopom a násypom) alakban jelenik meg. A SZM példa nem szó szerinti fordítás, de kontaktushatás figyelhető meg a s násypom ‘feltöltéssel‘ kiefejzésben. A SZ szakkifejezés két hátravetett jelzőt tartalmaz, s ez a posztpozitív jelző a SZM szóban is megmaradt. Tükörfordítás figyelhető meg a következő példákban: a 1. M függesztett lépcső: SZM felfüggesztett lécspő (zavesené schodište) SZM változatában az analitikus szerkesztésmód, a szlovák igekötős ige hatására alkalmaz a fordító a SZM terminusban is igekötőt. A M egyenes ütközés ácskapocs kötéssel, SZM ácskapocskötés (zaskobované rošty) változata a kötés fajtáján kívül a létrehozás módjára is utal, melyben a 3. M ütközés ferde kötéssel, SZM csavarkötés (svorníkové rošty) példához hasonlóan az ‘ütközés’ kifejezésen, tehát a létrehozás módján van a hangsúly. A M egyhéjú melegtető SZM egyhéjú tető (jednoplášťové strechy) és M kéthéjú hidegtető SZM kéthejú tető (dvojplášťové strechy) 183
megnevezéseknél a M, ezzel szemben a M sajtolt cserepek SZM hornyolt sajtolt cserepek (drážková razená škrídla) szavakban a SZM, illetve a SZ a pontosabb. Az alábbi, magyarországitól eltérő kifejezésekben nem figyelhető meg interferenciahatás:
1.
M
függőleges
teherhordó
szerkezet,
SZM
függőleges
tartószerkezet (zvislé nosné konštrukcie), 2. M nyíló ablak, SZM felnyíló ablak (otváravé okno), 3. M csapozás, SZM csapolás (čapovanie). A fordító e SZM kifejezéseknél nem a célnyelvi normának megfelelő szót használta. 3. Eltérő terminusok E kifejezések nem aktiválnak fogalmi jelentést az adott régióhoz nem tartozó szakemberekben, ezért fordítást igényelnek. Használatuk kommunikációs zavart okozhat az egynyelvű és kétnyelvű szakemberek között. A következő szavak mindegyike tükörfordítás, melyekben eltérő motiváció is megfigyelhető: A M tereprendezés, SZM befejező földmunkák (dokončovacie práce) példában szlovák hatásra a SZM kifejezésben a ‘vmi befejezése’, illetőleg a munka jellege jobban kifejezésre kerül. A M padláslépcsők, üzemi kiszolgálók, SZM létraszerű lépcsők (rebríkové schodište) példában a M szó a lépcső funkciójára, a SZM a formájára utal. A M nyílásköz, SZM boltozat fesztávolsága (rozpätie klenby) megnevezéseknél a SZM kifejezés jobban specifikálja a nyílás fajtáját. A M talajon fekvő lépcső, SZM dúcolt lépcső (razené schodište) szavaknál a M, míg a M tereplépcső, SZM lejtős lépcső (rampové schodište) megnevezésnél a SZM a szemléletesebb. A M fa fedélszerkezet, SZM fa tetőszerkezet (drevené strešné konštrukcie) megnevezésekben eltérő motiváció figyelhető meg, ugyanis a ‘fedél’ és ‘tető’ főnevek egyaránt valaminek a tetejére utalnak, azonban a ‘fedél’ szóhoz átvitt értelem is kapcsolható (otthon), pl. fedél nélkül marad.
Nem
magyarázható azonban interferenciahatással a SZM cementhabarcs simítás (M esztrich, SZ poter) kifejezés. 4. Azonos + eltérő kifejezések E csoportba azok a fogalmak sorolhatók, melyek az azonos alakban és jelentésben szereplő megjelölés mellett a tankönyv valamelyikében attól eltérő változatban is megjelennek, például: M terméskő, SZM bányakő/terméskő (lomový kameň). Az eltérő változat többnyire tükörfordítással jön létre: 1. M alulbordás vasbeton lemezfödém, SZM Hennebique-bordás lemezfödém, alulbordás vasbeton lemezfödém (Hennebiqueov trámový strop, trámové stropy s viditeľnými trámami), 2. M épületgépészet, SZM épületek műszaki berendezése, épületgépészet (technické zariadenie
budov).
Mivel
a következetlen
a szövegfeldolgozást, a fordítás során kerülendő. 184
kifejezéshasználat
nehezíti
5. Nem összehasonlítható kifejezések E csoportba azok a fogalmak és kifejezések sorolhatók, melyek csupán a tankönyvek egyikében szerepelnek, ezért részletesebb bemutatásuk nem indokolt. 3. Összegzés A szaknyelvi tervezésen belül fontosnak tartom a szakközépiskolákban használatos
fordított
tankönyvek
vizsgálatát,
értékelését,
mivel
a
tankönyvekben előforduló pontatlanságok kommunikációs zavart, félreértéseket okozhatnak, megnehezítik a megértést. E problémákra megoldást – ahogy erre Szabómihály Gizella is utal – a szlovákiai magyar tannyelvű iskoláknak írt magyar nyelvű tankönyvek, illetőleg a kétnyelvű diákok mint speciális célcsoport igényeihez igazodó tankönyvfordítások jelentenék. A fordítók ugyanis gyakran nem veszik figyelembe, hogy az eredeti tankönyvek más háttértudással re ndelkező célcsoport számára készülnek, mint a fordítások (vö. Szabómihály 2008a: 88). Az Állami Pedagógiai Intézet kidolgozta értékelési elveket a fordított tankönyvek esetében hasznos lenne a magyarországi, illetőleg az említett szerző elveivel bővíteni (B. Fejes 2002, Szabómihály 2010b: 98–99, //www.statpedu.sk/files/documents/ucebnice/kriteria_ucebnice_vseobecno_vzd elavacie_predmety.pdf). A hiányzó szaknyelvi regiszterek kialakítását, a szakkifejezések kodifikálását követően e szakkifejezések egyik terjesztési és közhasználatba kerülési módja kétnyelvű szakszótárak és szakszójegyzékek írása. Megfelelő minőségű tankönyvek fordításához a szakfordító-képzés, illetőleg a fordított tankönyvek értékelési szempontjainak kidolgozása, valamint magyarországi lektorálók járulhatnak hozzá. Mindez nyelvészek és az adott szakterület képviselőinek közös feladata.
185
Irodalom B. Fejes, K. 2002. A tankönyvszöveg szintaktikai jellemzői. Budapest: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. ÉKsz. 2003. Pusztai, F. (szerk.). Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. (2., átdolgozott kiadás) Hoboth, K. 2011a. Tankönyvértékelés az átmenetiség és különbözőség tapasztalatainak
tükrében.
A
kolozsvári
VII.
Hungarológiai
Kongresszuson elhangzott előadás. Hoboth, K. 2011b. Kétnyelvűség a szlovákiai magyar tannyelvű építészeti középiskolák szaknyelvoktatásában. FSŠ UKF: Nitra. Írásbeli munka a disszertációs vizsgához. Kritériá na hodnotenie kvality učebnice pre pre všeobecno-vzdelávacie predmety. Bratislava:
Štátny
pedagogický
ústav.
(http://www.statpedu.sk/files/documents/ucebnice/kriteria_ucebnice_vse obecno_vzdelavacie_predmety.pdf 2011.08.18.) Lanstyák, I. 1998. Nyelvünkben – otthon. Dunaszerdahely: Nap Kiadó. http://mek.oszk.hu/03300/03373/03373.pdf Lanstyák, I. 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest–Pozsony: Osiris Kiadó – Kalligram Könyvkiadó–MTA Kisebbségkutatói Műhely. Misad, K. 2009. Nyelvi kontaktusok. Dunaszerdahely: Lilium Aurum. Szabómihály, G. 2008a. A tankönyvfordításról és a tankönyvek értékeléséről. In: Fazekas,
J.
(szerk.)
Emlékkönyv
Zeman
László
80.
születésnapjára.
Dunaszerdahely: Lilium Aurum. 84–101. Szabómihály, G. 2008b. A fordítottság jelei szlovákiai magyar szövegekben. In: Bárczi, Zs., Vančné Kremmer, I. (szerk.) Fordítás – nyelv – irodalom – társadalom. Nyitra: Europica varietas. 19–36. Szabómihály, G. 2010a. A magyar szaknyelv és szakstílus Magyarország határain túl. In: Dobos, Cs. (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc– Budapest: Miskolci Egyetem–Tinta Könyvkiadó. 205–215. Szabómihály,
G.
2010b.
A fordított
tankönyvek
lehetséges
értékelési
szempontjai. In: Bauko, J. (szerk.) Bilingvizmus és fordítás. Nyelvészeti tanulmányok Arany A. László születése 100. évfordulójának tiszteletére. Nyitra: Europica varietas. 93–100. Tolcsvai Nagy, G. 2010. Fogalmi háló, kétnyelvűség, fordítás. In: Bauko, J. (szerk.) Bilingvizmus és fordítás. Nyelvészeti tanulmányok Arany A. László születése 100. évfordulójának tiszteletére. Nyitra: Europica varietas. 101–109. 186
Források - Vizsgált tankönyvek Bársony, I. 2008. Magasépítéstan I. Pécs: Szega Books Kft. Bársony, I., Schiszler, A.,Walter, P. 2008. Magasépítéstan II. Pécs: Szega Books Kft. Dědek, M. 1993. Építőipari anyagismeret az építészeti szakközépiskola 1. osztálya számára.
Bratislava:
Slovenské
pedagogické
nakladateľstvo.
Fordította:
Strmeňová, Z. Hájek, V., Dědek, M., Rambousek, F. 1990. Magasépítéstan I. Az építészeti szakközépiskolák 1. osztálya számára. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľsvo. Fordította: Jankovich, P., Molnár, L. Hájek, V., Rybář, B., Rambousek, F. 1990. Magasépítéstan II. Az építészeti szakközépiskolák 2. osztálya számára. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľsvo. Fordította: Strmeňová, Z., Ürgeová, E. Hájek, V., Dědek, M., Hlaváček, M., Jánsky, V., Kukla, V. 1990. Magasépítéstan III. Az építészeti szakközépiskolák 3. osztálya számára. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľsvo. Fordította: Görözdi, T., Raffaiová, Š. Hájek, V., Bloudek, K., Hlaváček, M., Charouzd, M., Mešťan, R., Pubal, Z., Rambousek, F. 1990. Magasépítéstan IV. Az építészeti szakközépiskolák 4. osztálya számára: Bratislava. SPN. Fordította: Görözdi, T., Strmeňová, Z. Hájek, V.–Rambousek, F.–Rybář, B. 1990. Pozemné staviteľstvo II. Pre 2. ročník stredných priemyselných škôl stavebných. Bratislava: Vydavateľstvo Alfa. Móczár, F., ifj. Móczár, F. 2006. Építőanyagok. Budapest: Nagy és Társa Nyomda és Kiadó.
187
