Szakmai továbbképzés

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Komárom-Esztergom megyei Szervezete

Szakmai továbbképzés 2014. november 10-én (hétfőn) 09.30 órakor

1. Tájékoztatás a kamara aktualitásairól 2. Függetlenségi követelmények betartása a könyvvizsgálói munkában 3. Behajtási költségátalány könyvvizsgálói szemmel 4. Pénzmosással kapcsolatos teendők, iránymutatások, gazdasági események 5. Konzultáció

Kamarai aktualitások

A kamara tevékenységének prioritásai 1. Könyvvizsgálói szakma képviselete 2. Szakmai színvonal fenntartása és emelése, ennek érdekében oktatás, módszertani útmutatás, konzultáció 3. Hatósági feladatok ellátása

Mire van szükségük a könyvvizsgálóknak? Mit várnak el a kamarai tagok a kamarától? 1. Továbbképzés, szakmai iránymutatás, módszertani segítség 2. Szakmai érdekképviselet, érdekvédelem 3. Könyvvizsgálati munka társadalmi elfogadottságának javítása

3

A kamara erősségei 1. Legnagyobb és legerősebb szakmai fórum 2. Kiépített, jól működő szervezet 3. Eredményes és hatékony továbbképzés és minőségellenőrzés Megnevezés Kamara bevétele (eFt) Könyvvizsgáló cégek száma Aktív könyvvizsgálók Szüneteltető könyvvizsgálók Összesen konyvvizsgálók

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

689 281

707 148

702 182

668 060 658 003 616 456

604 693

1 928

1 928

1 940

1 934

1 928

1 850

1 815

3 473

3 383

3 335

3 247

3 096

2 978

2 965

2 318

2 306

2 291

2 282

2 279

2 280

2 258

5 791

5 689

5 626

5 529

5 375

5 258

5 223

1998-ban 4393 aktív, 686 szüneteltető tag, 2005-ben 5944 kamarai tag volt. 2013-ban összes beszámoló: 438 939 db; éves 25 121 (65), egyszerűsített éves: 356 203 (81%); mikrogazdálkodói: 57 615 db (13%).

4

Ad hoc bizottság javasolt lépései  a szervezet átalakítása, racionalizálása; Megnevezés

Elnökség Alelnök Bizottsági tagok Küldöttek

   

Jelenlegi létszám (fő)

16 3 45 108

OKKT beolvadása az oktatási bizottságba; felvételi bizottság beolvadása a fegyelmi bizottságba; a feladathoz rendelt minimális létszám meghatározása; költségek csökkentése, bevételek hatékony felhasználása;

Minisztériumi javaslat: felére csökkenteni a továbbképzés költségeit (94-42 mFt fejleszteni a minőségellenőrzést (38/4-498/38); tagdíjemelés a szüneteltetőknél, nulla legyen a megyei tisztségviselők tiszteletdíja ;a küldöttek és a küldöttgyűlések száma ne változzon. 5

2004. évi XXXIV. törvény a kkv-król, fejlődésük támogatásáról –

KKV kategória/ FoglalkoztaKritériumok (3-ból 2) totti létszáma Mikro < 10 2013/34/EU irányelv < 10 Kis < 50 2013/34/EU irányelv < 50 Közép < 250 2013/34/EU irányelv < 250

Éves nettó árbevétel ≤ 2 millió € 700 000 € ≤ 10 millió € 8 -12 m€ ≤ 50 millió € 40 m€

Mérlegfőösszeg ≤ 2 millió € 350 000 € ≤ 10 millió € 4-6 m€ ≤ 43 millió € 20 m€

EU irányelv: „A kisvállalkozásoknak éves pénzügyi kimutatásaira nem célszerű a könyvvizsgálati kötelezettséget előírni, mivel az jelentős adminisztratív terhet jelenthet. „

2014/56/EU irányelv a könyvvizsgálatról (2016.06.017-ig kell bevezetni): a minőségellenőrzésnél a kiválasztás a megbízásokban rejlő kockázaton alapuljon, és arányosnak kell lennie a befektetők kockázatával, a megbízások nagyságával, összetettségével.

1917/2013. (XII. 11.) Korm. határozat a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő egyes feladatokról A Kormány egyetért azzal, hogy az Állami Számvevőszék sarkalatos törvényben meghatározott ellenőrzési feladatés hatáskörével összehangolva a Magyar Államkincstár 2015. január 1-jétől törvényben meghatározott szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végezzen a helyi önkormányzatok körében;

A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ) tiltakozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Iparkamara) küldöttgyűlésén elfogadott vitaanyag ellen, amely egyebek mellett a kötelező iparkamarai tagság bevezetését tartalmazza. A közel 300 ezer tagot tömörítő MSZKSZ határozottan ellenzi az Iparkamara küldöttgyűlésén felmerült javaslatot, amellyel be kíván avatkozni más szakmai kamarák, köztestületek, vállalkozások belügyébe, azokat a kormányzati törekvésekkel ellentétesen fölösleges adminisztrációs terhekkel kívánja sújtani. Az MSZKSZ véleménye szerint az 5000 Ft-os iparkamarai hozzájárulási díj (amelyből 2012-ben a 45%-os fizetési hajlandóság ellenére is 2,5 milliárd Ft bevétele származott az Iparkamarának) a továbbiakban indokolatlanná vált, mivel az Iparkamara jogosult lett a Cégbírósági nyilvántartásból adatok lekérésére. 2014. június 10-én az MSZKSZ kibővített elnökségi ülésén a szakmai kamarák elnökei hangsúlyozták, hogy az ágazatról valós képet az egyes kamarák tudnak csak szolgáltatni. Mivel a szakmai kamarák jelenleg is ellátják az „iparkamarai feladatokat”, így szükségtelennek tartják mind az iparkamara, mind pedig a tagjaik további terhelését. Az MSZKSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a tervezett módosítás során a törvény hatálya alól az Agrárkamaráéhoz hasonlóan a szakmai kamarák tagjai és nyilvántartottjai is kikerüljenek. A szakmai kamarák törvényi felhatalmazás alapján több éve regisztrálnak vállalkozásokat, amelyeknek tevékenysége már eleve kamarai tagsághoz vagy regisztrációhoz kötött. A kötelező iparkamarai regisztráció kérdését az MSZKSZ a minisztériumokkal, kormányzattal kötendő stratégiai partnerségi megállapodások előkészítéseként folytatott párbeszédek alkalmával is vita tárgyává kívánja tenni. 8

A kkv-k könyvvizsgálójának sajátos többletfeladatai

Nem különül el a könyvvizsgálattól a tanácsadás (adó, vám, finanszírozási, befektetési, vagyonértékelés, aktuárius, IT szakértés, belső ellenőrzés, üzletvezetési) Hatóság előtti informális cégképviselet – folyamatos rendelkezésre állás igénye Együttműködés a vezetéssel (a vezetéssel szembeni kontroll és tulajdonosi érdekképviselet helyett) Valamennyi standard ismerete és arányos alkalmazása kötelező A felelősség mértéke nem kisebb, a díj viszont igen (kreatív könyvelés, likviditási problémák, tisztességtelen verseny, etikátlan üzletvezetés, autonómia, kiszolgáltatottság) A kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése ne a teljes külső kontroll eltörlését eredményezze, hanem a jog szerinti könyvvizsgálat helyett a felhasználók igényeinek igazodva „korlátozott” könyvvizsgálat (ISA 2400 átvilágítás) bevezetése javasolt.

Projektellenőrzés, uniós támogatások könyvvizsgálata A 4400-as standard alapján kell eljárni: Megbízás pénzügyi információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására. A standard csak egy keretet ad, a jelentés lényegi része a megbízóval történt megállapodástól függ. A jelentésben azonban fel kell tüntetni, hogy a megállapodás szerinti vizsgálat nem könyvvizsgálat vagy átvilágítás, és semmilyen bizonyosságot nem szolgáltat. Nem bizonyosságot nyújtó szolgáltatás, hanem ténymegállapítást adó szolgáltatás. A ténymegállapításait a könyvvizsgáló a jelentés végén nem foglalja össze egy vélemény formájában. A megbízónak kell a saját maga számára a következtetéseket levonnia a könyvvizsgáló ténymegállapításaiból. A jelentésben van egy nyilatkozat arról, hogy ha a könyvvizsgáló kiegészítő eljárásokat, könyvvizsgálatot vagy átvilágítást végzett volna, akkor más tények kerülhettek volna napvilágra, amelyekről jelentést tett volna.

KITÖRÉSI PONTOK, UTAK KERESÉSE  STRATÉGIAI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK  Kormányrendelet az önkormányzatok MÁK általi belső ellenőrzéséről  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 537/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről  Bírósági ülnökök

Összeférhetetlenség, függetlenség

Az állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló megbízása Összeférhetetlenség kérdése Ptk.: 3:129. § (3) Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig. Változás: A Ptk. az összeférhetetlenségi szabályt az ügyfél tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának hozzátartozójára (nem csupán a közeli hozzátartozóra és az élettársra) terjeszti ki, ugyanakkor a munkavállaló hozzátartozójára a tilalom nem érvényesül, valamint a 3 éves tilalom kizárólag a munkavállaló vonatkozásában, a munkaviszony megszűnéséhez képest áll fenn. Az etikai szabályzat B/2.3. pontjának (1) bekezdése változatlanul a Gt13 hez igazodva rögzíti az összeférhetetlenséget.

KÖNYVVIZSGÁLÓI FÜGGETLENSÉG - ETIKAI SZABÁLYZATTAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

•Az Etikai Szabályzat 2.7 pontjában szereplő árbevétel, bevétel fogalmának egyértelműsítése (könyvvizsgálatból származó árbevétel/bevétel, vagy pedig az összes szolgáltatásból eredő árbevétel/bevétel) •A 10 mFt árbevételt elérők, vagy az el nem érőkre is vonatkozik a függetlenségi követelmény?

Függetlenség „A könyvvizsgálat értékhatárának 300 millió forintra emelkedése nagy ügyfélkör vesztéssel jár . Azon előírás, hogy egy ügyfél megbízása nem haladhatja meg az árbevétel 50%-át megnehezíti a könyvvizsgáló vállalkozását. A "kisebb" könyvvizsgálók munkájának megszűnését és megélhetését erősen veszélyezteti.” A kamara etikai szabályzatának legutóbbi módosításába belekerült:

B/2.7. Speciális törvényi előírás hiányában az évi 10 mFt árbevételt elérő könyvvizsgáló (és a kisebb is!), illetve könyvvizsgálói cég egy általa könyvvizsgált ügyféltől származó összes bevétele legfeljebb egy üzleti évben haladhatja meg összes árbevételének 50%-át. A tevékenységüket kezdő, illetve a tevékenység szüneteltetését követően kezdő könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgálói cég esetében ezt a követelményt csak a harmadik év után kell érvényesíteni. A közérdeklődésre számot tartó ügyfél esetén ez a szabály nem alkalmazható. IFAC Etikai Kódexe: ha a valamely könyvvizsgálati ügyféltől származó teljes díjbevétel a könyvvizsgálói véleményt kibocsátó társaság teljes díjbevételének

nagy hányadát teszi ki, az adott ügyféltől való függés és az ügyfél elvesztésétől való félelem önérdek vagy fenyegetés veszélyét hozza létre.

Az etikai szabályzat előző kiegészítése a megváltozott piaci körülményekre tekintettel - a megkeresésével rögzítettekkel ellentétben nem a szigorítást, hanem a szabályozás enyhítését célozta. A korábbi gyakorlattal ellentétben – amely az 50%-os árbevétel limit meghaladását valamennyi speciális szabályozás alá nem esőkönyvvizsgáló szolgáltatónál automatikusan a függetlenséget veszélyeztető „nagy hányadnak” tekintette – ugyanis kizárólag az évi 10 millió forint árbevételt elérő könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek esetében jelentkezik automatikusan függetlenséget veszélyeztető körülményként, ha az összes (ár)bevételének több mint 50%-a azonos ügyféltől származik; az etikai szabályzat B/2.7. pontjának hatálya alá nem tartozó - így többek között az évi 10 mFt (ár)bevételt el nem elérő könyvvizsgálókra a 2.1. pont (1) bekezdésére is figyelemmel az IFAC Etikai Kódex fentebb idézett rendelkezése az irányadó, konkrét százalékos megjelölés nélkül. (A speciális törvényi előírások (pl Tpt., Hpt.) hatálya alá tartozó könyvvizsgálókra természetesen külön szabályok vonatkoznak). Az 50%-os árbevétel megkötés kizárólag az évi valamennyi tevékenységből származó 10 milliós (ár)bbevételt elérő könyvvizsgálókra vonatkozik.

Behajtási költségátalány A gazdálkodó szervezetek egymás közötti késedelme esetén kötelező fizetési kötelezettség keletkezik: behajtási költségátalány 40 Eurónak megfelelő Ft összeg. Az ettől eltérő kikötés tétele semmis. Sztv. 77. § (2) és a 81. § (2) bek., Ptk. 301/A . § (3) bek.) Elszámolása a késedelmi kamattal azonos: Egyéb bevételként (befolyáskor), illetve Egyéb ráfordításként (a kötelezettség felmerülésekor). Ha nem fizeti meg a vevő a költségátalányt, akkor az elévülés szabályai szerint kell eljárni. Magánszemélyekkel kötött szerződésekre nem vonatkozik. Elengedett követeléssel csak akkor kell számolni adóalap növelés összefüggésében, ha azt korábban már elszámolták, azaz kimutatták a könyvekben.

Kérdések a behajtási költségátalányról

- Nem tervezi-e e szerencsétlen szabály megváltoztatást a KIM? - Értékhatártól függetlenül fel kell-e számítani (pl. 15 eFt-os követelés esetén is)? Függ a vevő fizetési hajlandóságától!

- Ki kezdeményezze a teljesítését? A Ptk. szövege alapján a késedelembe esett automatikusan kellene, hogy utalja. -Év végén mit kell tenni? A kötelezett minden esetben el kell hogy számolja, a jogosult pedig csak akkor, ha pénzügyileg rendeződött? (Az Szt. úgy szabályozza, mint a késedelmi kamatot.) - Nincs ellenkező kikötés a szerződésben, de a felek hallgatólagosan nem érvényesítik. Ilyenkor keletkezik-e elengedett követeléskötelezettség? A követelést nem kell elszámolni, csak ha teljesült, így nem is lehet elengedett? - Ha nem volt behajtási költség, akkor miért terhel át 40 Eurót?

- Ha elengedi, akkor Tao korrekció és illeték fizetési kötelezettség?

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY – könyvvizsgálói szemmel A 2014.08.07-én közzétett NAV iránymutatás alapján egyértelmű, hogy a behajtási költségátalányt kötelezetti oldalon az egyéb ráfordítások között könyvelni kell. Könyvvizsgálóként hogyan ítéljük meg, és hogyan dokumentáljuk a kötelezetti oldalon a behajtási költségátalányt- figyelembe véve az 505. standard előírásait! Felmerült kérdések: - Ha az ügyfél nem számolja ki a kötelezettségként előírandó behajtási költségátalányt és nem könyveli le. Könyvvizsgálóként ki kell számolnunk, hogy minősíteni tudjuk a hibát? Igen, de … - Ha a szállítónak kiküldött egyenlegközlőn szerepeltet egy nyilatkozatot, hogy behajtási költségátalányból nincs tartozása – elfogadható-e hiteles bizonyítékként? Elfogadható, de ... - Ha kiszámolja és rendelkezik a jogosulttól nyilatkozattal, de nem könyveli le egyéb ráfordításként és rendkívüli bevételként – nem javított hibaként kell kezelnünk a könyvvizsgálói munkánk során? Igen, de … (nagyságrendfüggő)

Gyakran felmerülő kérdések

Meg kell-e egyezni a beszámoló, a vezetői és a jogi teljességi nyilatkozat, valamint a könyvvizsgáló jelentés dátumának? Adátumok összhangja nem jelent kötelező egyezőséget. Kinek kell aláírnia a teljességi nyilatkozatot? Kizárólag a cég felelős vezetője.

Kell-e jogi nyilatkozat, ha nincs a cégnek állandó jogi képviselője? Nem, akkor a teljességi nyilatkozatnak ki kell térnie a peres ügyekre is. Kiállítható-e rövid és hosszú jelentés is egy beszámolóról? Nem, csak egyféle jelentés bocsátható ki.

A magyar vagy a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra kell hivatkozni egy Magyarországon közzétett IFRS szerinti konszolidált beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentésében? A magyarra. Kiadható-e tiszta jelentés, ha az éves beszámolóhoz nem készült üzleti jelentés? Igen, de ezt az egyéb jelentéstételi kötelezettségnél jelezni kell. Mi a teendő, ha nem a végleges könyvvizsgálói jelentés került közzétételre? Felszólítjuk az ügyvezetést annak kicserélésére.

20

EGYÉB KAMARAI KÉRDÉSEK 1. A kamara honlapjára felkerült az új PTK. szerint javasolt Elfogadó nyilatkozat minta és Megbízási szerződés minta. Kérdésünk hogy mikor kell a régi GT, és mikor az új PTK. szerinti mintákat alkalmazni: - ha az ügyfelünk a GT szerint tevékenykedik – és a könyvvizsgáló cég már a PTK szerint? - ha az ügyfelünk a PTK szerint tevékenykedik – a könyvvizsgáló cég pedig a GT szerint? A könyvvizsgáló szolgáltatása tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a könyvvizsgáló cég a Gt., avagy a Ptk. szerint tevékenykedik-e. A Ptk. hatálya alá tartozó megbízóval a Ptk. hatályba lépését követően kötött megbízási szerződésre akkor is a Ptk. szabályai az irányadóak, ha a könyvvizsgáló a Gt. hatálya alá tartozik. A Gt. hatálya alá tartozó cégekkel 2014. március 15-e után kötött könyvvizsgálati megbízási szerződésre kárfelelősség, kártérítés és megszüntetés tekintetében a Ptk. az irányadó. A könyvvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségekre pedig a Gt., Kkt. és az Sztv.

Az elfogadó nyilatkozat tartalma A Cégeljárásról szóló törvény (Ctv.) mellékletei szerint a könyvvizsgálónak (könyvvizsgáló cég esetén a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős könyvvizsgálónak) a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát kell csatolni. Ennek megfelelően az elfogadó nyilatkozatban - a megbízatás időtartama mellett - akár elegendő lenne annyit rögzíteni, hogy az irányadó jogszabályokban tilalmazott összeférhetetlenség a könyvvizsgáló személyével szemben nem áll fenn. Az összeférhetetlenség kapcsán hivatkozott Ptk. előírás tartalmilag megegyezik a Gt. korábbi előírásával (annál egy pontban hozzátartozói kör - ráadásul szigorúbb), az érintett - nem a Ptk. hatálya alá tartozó - gazdálkodóknál a biztonság kedvéért célszerű az elfogadó nyilatkozatba a Gt. és a Ptk. hivatkozást egyaránt beépíteni.

22

Könyvvizsgáló cég megválasztása Ptk. 3:129. § (2) Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Változás: A Ptk.-ból immáron nem vezethető le az a megkötés, hogy a személyében felelős (aláíró) könyvvizsgáló kizárólag a könyvvizsgáló cég tagja, vezető tisztségviselője, munkavállalója lehet. A Ptk. nem tartalmaz rendelkezést a helyettes könyvvizsgáló kijelöléséről – az Sztv. 155/B. §-a azonban igen. 23

A megválasztás és visszahívás, szerződéskötés Ptk. 3:130. § (1) Az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a legfőbb szerv köteles új könyvvizsgálót választani. Változás: Pontosításra került a megbízatás keletkezésének folyamata. A Ptk. nem tartalmazza azt a megkötést, miszerint a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása. Az Sztv. 155/A. § (1) bekezdése ugyanakkor változatlanul rögzíti, hogy a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.24

A könyvvizsgáló részjogosítványai és kötelezettségei Ptk. 3:131. § (2) Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. (3) Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. Változás: Legfőbb szervi ülés megtarthatóságának deklarálása, FB ülés kapcsán kezdeményezés és kérés helyett részvételi és kitűzési kötelezettség 25

EGYÉB KAMARAI KÉRDÉSEK

2. A könyvvizsgáló által kötött Megbízási szerződés megszüntetésének milyen módja lehetséges? Mikor van bejelentési kötelezettség a Közfelügyeleti hatóság felé? A megbízási szerződés az új Ptk. 6:278. §-a szerint egyoldalú aktussal bármelyik szerződő fél által felmondható; emellett a könyvvizsgálói megbízási szerződésre is érvényesül a régi Ptk. 319. § (1) bekezdése, illetve az új Ptk. 6:212. § (1) bekezdése, melynek értelmében a felek közös megegyezéssel a szerződést megszüntethetik vagy felbonthatják. A Kkt. 46. § (1) bekezdése értelmében a könyvvizsgáló szolgáltató a megbízási szerződés idő előtti, egyoldalú megszüntetését (felmondás) köteles az ok megjelölésével közölni a közfelügyeleti hatósággal; a közös megegyezés nem tartozik a bejelentési kötelezettség körébe.


3. Egyre elterjedtebb a vevői és szállító egyenlegközlők e-mailen, faxon történő megküldése. Az 505. Külső megerősítések standard foglalkozik a megerősítésre adott válaszok megbízhatóságával, ezek kockázatával. Ezen bizonylatok esetében hiteles dokumentumnak, bizonyítéknak tekinthető-e pld. az ügyfélhez faxon érkező visszaigazolt egyenlegközlő → és ennek fénymásolata a könyvvizsgálónál?

Nem. Csak az eredeti a hiteles.


4. A bíróság tanúként kíván meghallgatni egy tárgyaláson, ahol a felperes könyvvizsgálója voltam 2008-ban. 2009-től a társasággal megszűnt a megbízásom. Ki írja alá a titoktartási felmentésemet a cég nevében? Várhatóan a kft. felszámolás alá fog kerülni a jövő hónapban, a következő tárgyaláskor tőle is kell felmentést kérnem? Az ügyfelet a felmentéskori adatok szerint aktuális törvényes képviselője (folyamatban lévő felszámolási eljárás esetén a társaság felszámolója) jogosult képviselni és a gazdálkodó képviseletében a felmentést megadni, vagyis az aki a cégjegyzésre a felmentés megadásának időpontjában jogosult.

EGYÉB KAMARAI KÉRDÉSEK 5. A kedvező adózási módok miatt 2014-ben KATÁ-s egyéni vállalkozást indítottam, ahol adótanácsadást végzek. Jelenleg aktív könyvvizsgálóként könyvvizsgáló társaságban tevékenykedek. Be kell-e jelentem a kamarához az egyéni vállalkozásom adatait, ha igen, milyen nyomtatványon? 2014. január 1-je óta az egyéni vállalkozók könyvvizsgáló cégként nem regisztráltathatják magukat a kamaránál (A Kkt 35. §- a szerint kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) - az egyéni vállalkozó kivételével -, amely megfelel az alábbi követelményeknek…) A könyvvizsgálói tevékenységet egyéni vállalkozóként végzők 2015. január 1-jétől kizárólag kamarai tag könyvvizsgálóként szerepelhetnek a kamarai nyilvántartási rendszerben.

EGYÉB KAMARAI KÉRDÉSEK 6. A kamarai honlapon a Konzultációs Szolgálat kérdés-válaszoknál található egy 2010. áprilisi válasz, miszerint a könyvvizsgáló társaság bővítheti tevékenységi körét hirdetésszervezési tevékenységgel. Mely tevékenységeket végezheti a könyvvizsgáló? Társaságunk EVA-s társaságként könyvvizsgálattal és számviteli szolgáltatás végzésével foglalkozik. A tevékenységet szeretnénk 73.11 hirdetésszervezési tevékenységgel bővíteni. A jogszabályok áttekintése alapján nem találok ezzel kapcsolatban tiltó rendelkezést. Érdeklődőm, hogy jól értelmezem-e a kamarai törvényt.

A szabályozási környezet és a helyzet a válaszhoz képest változatlan. A könyvvizsgáló cég minden olyan egyéb tevékenységet is folytathat, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, illetve az etikai szabályzata rendelkezéseibe. Tevékenységüket bővíthetik a hirdetésszervezéssel, de az e tevékenységből elért árbevétel is alapját képezi a kamarai hozzájárulásnak.


7. Ha a társaság beszámolója a számviteli törvény, vagy más jogszabály alapján könyvvizsgálatra kötelezett lenne – de nem bíz meg senkit az auditálással – milyen szankció vonatkozik a cégre? Jár-e bírsággal, más fizetési kötelezettséggel valamelyik hatóság részéről a kötelező könyvvizsgálat elmulasztása? A társasággal szemben cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás indítható, mivel a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ill. a létesítő okiratában foglaltakat (Ctv. 74. §) Az alkalmazható intézkedések: •a cég, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselő 100 eFt-tól 10 mFt-ig terjedő pénzbírsággal sújtható; • ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a cég költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki; • ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - legfeljebb kilencven napra - felügyelőbiztost rendel ki.

A kérdéskör megközelíthető a könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása oldaláról is. Sztv. 153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. Sztv. 154. § (1) bekezdése: „Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.”

Amennyiben a vállalkozó a kötelező könyvvizsgálat ellenére könyvvizsgálói jelentés nélkül helyezi letétbe és teszi közzé, elviekben felmerülhet az Art. 174/A. §-ában rögzített adóhatósági intézkedések alkalmazása. (Felhívás, mulasztási bírság kiszabása, adószám törlése, cég megszűntnek nyilvánítása iránti eljárás kezdeményezése.) A Ctv. 87. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget. A (2) bekezdés értelmében, ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított 15 munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja. A Btk. a számvitel rendjének megsértése törvényi tényállásában a jogszabályokban előírt könyvvizsgálati kötelezettség megszegését a régi Btk-val ellentétben nem nevesíti.


8. A 2015-től hatályba lépő Szakmai továbbképzési szabályzat alapján hogyan kell értelmezni a következő évre átvitt 8 kreditpontot? Ha 2014-ről van áthozott 8 kreditpont, akkor 2015-ben már csak 4 kreditpontos előadás vehető igénybe kamarai szervezésben térítésmentesen?

A szakmai továbbképzési szabályzat (I) fejezet (7) pontja értelmében a tárgyévben többletként szerzett kreditpontokból legfeljebb 8 kredit kizárólag a következő évre átvihető. Az előző évről kredittöbblettel rendelkező kamarai tag döntésétől függ, hogy a legfeljebb 8 kreditpontot (vagy annak egy részét) a következő évre átviszi-e. Amennyiben igen, úgy csak a 16 kreditből fennmaradó kreditpontokat kell (térítésmentesen) teljesítenie. Ha a kamarai tag úgy dönt, hogy az előző évről átvihető legfeljebb 8 kredit ellenére a tárgyévben is 16 kreditet (vagy többet) teljesít, úgy az átvitt kreditek nem halmozódhatnak és nem is gördíthetők tovább a rákövetkező évre. Ennek megfelelően a kamarai tag a tárgyévben 12 kreditnek megfelelő kamarai szervezésű továbbképzésen vehet részt a kamara költségén, emellett a következő évre átvihető legfeljebb 8 kreditet szintén térítésmentesen szerezheti meg.

A szakmai továbbképzési szabályzat NEM az egyén, hanem a helyi szervezet oldaláról szabályozza a 12 kreditet. Leegyszerűsítve, ha van 150 kamarai tag, és 50 fős az optimálisan elhelyezhető létszám, akkor 3*3 napnyi oktatást szervezhet térítésmentesen a kamara. Vagyis összesen 9 egynaposat, vagy 18 félnaposat Ha a könyvvizsgáló 2014. évben 30 kreditet teljesített, akkor abból 8 kreditet 2015. évre átvihet. A 2015. évben a kamarai tag a központi szervezésű 4 kreditet (térítésmentesen), illetve egyéni képzéssel további 4 kreditet mindenképpen köteles abszolválni. A fennmaradó 8 kredit vonatkozásában a kamarai tag érvényesítheti a 2014. évről átvitt 8 kreditet, illetve térítésmentesen meg is szerezheti azokat 2015. évben. . A kamarai tag az előzőek szerinti kamarai szervezésű 12 krediten túl legfeljebb 8 kreditet térítésmentesen megszerezhet, melyeket a 2016. évre átvihet (a 2014. évben megszerzett, ugyanakkor 2015. évben be nem számított többletkreditek 2016. évre már nem gördíthetők tovább).


Az e-learning maximált 6 kreditpontot arányosan kell-e figyelembe venni a 65 év felettieknél? Nem kell arányosítani. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető 65 év feletti kamarai tagok esetében a megszerzendő kreditek minimális száma 8. A központi szervezésű 4 kreditet minden évben kötelesek teljesíteni, így – amennyiben nem kívánnak több kreditet szerezni a minimálisan elvártnál – e-learning képzéssel legfeljebb 4 kredit teljesíthető az esetükben.

.


Az egyéni önképzés alatt mit kell érteni, hogyan történik ennek ellenőrzése?

Önképzés alatt elsődlegesen szakirodalom tanulmányozása értendő, melynek segítése érdekében az oktatási bizottság tárgyév május 31-éig nem kötelező jellegű ajánlást tesz közzé a kamara honlapján. A hatályos szabályozás szerint a kamara az önképzés tényleges teljesítését jelenleg nem ellenőrzi. A helyi szervezet által felkért könyvvizsgáló előadóknál a 15 eFt óradíjat hogyan kell érteni (számlás vállalkozónál; megbízásnál nettó?) .

A kötelező szakmai továbbképzés keretében 2015. január 1-jétől kifizethető óradíjak nettó/bruttó összegek.

ÖSSZEFOGLALÓ A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI CXXXVI. TÖRVÉNY 2013. JÚLIUS 1. NAPJÁN HATÁLYBA LÉPETT MÓDOSÍTÁSÁRÓL, VALAMINT A KAMARAI MINTASZABÁLYZAT 2014. február 12-én hatályba léptetett KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL • Minden ügyfelet át kell világítani, azonosítani és ellenőrizni kell. • Írásban kell szerződni szervezettel, természetes személy ügyfél és az ügyleti megbízás fogalmilag kizárt • Az a természetes személy is tényleges tulajdonosnak minősül, aki közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 25%-ával. Ha tulajdoni hányad vagy meghatározó befolyás alapján a tényleges tulajdonos nem állapítható meg, akkor a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak. • Nem kérhetjük a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.

• Kötelesek vagyunk megerősített eljárásban (Pmt. 10. § (1a) bek.) figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot és különös figyelmet (Pmt. 10. § (1b) bek.) fordítani ennek során minden összetett és szokatlan ügyletre. • 2014. december 31-ét követően köteles a szerződés teljesítését megtagadni, ha a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és c) az ügyfél vonatkozásában a Pmt. 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére

Bejelentésével kapcsolatos változások: a) bejelentéskor a pénzmosás gyanúját alátámasztó dokumentumokat is be kell csatolni, amennyiben azok rendelkezésre állnak; b) akkor is vizsgálni kell pénzmosásra utaló tény, adat, körülmény felmerülését, ha az ügyleti megbízás végül nem teljesül; c) a tevékenység megkezdését követő 5 munkanapon belül ki kell jelölni a bejelentések továbbításáért felelős személyt. A mintaszabályzat kiegészült a bejelentés teljesítésének technikai részletezésével. (A bejelentési kötelezettség védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldésével, az ÁNYK PMT08 számú kitöltő program használatával, illetve a szűkített adattartalmú ÁNYK PMT08 és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok és az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató mindenkor hatályos változata a NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján (http://nav.gov.hu/nav/penzmosas) megtalálhatóak, letölthetőek.)

NAV vélemény: A könyvvizsgáló már a vagyon elleni bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény észlelése esetén pénzmosásos bejelentést kell tennie. A bejelentéshez nem szükséges alapos gyanú, elegendő a bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény észlelése, vagyis a pénzmosás járulékos bűncselekmény, illetve annak alapbűncselekményei elkövetésének vélelmezése.

Pénzmosás: bűncselekmények elkövetéséből származó vagyoni értékkel bíró dolgok, pénzeszközök legális eredetűvé való átalakítására irányuló tevékenység. A pénzeszközök illegális eredete leplezésének a céljából vagy annak tudatában valósuljon meg és a legális gazdasági folyamatokon keresztül legyen „tisztára mosva”.

A pénzmosás járulékos bűncselekmény, amelynek feltétele egy olyan alapbűncselekmény elkövetése, amelyből valamely vagyoni értékkel bíró dolog származik. Kényszerintézkedések: lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, vagyonelkobzások.

Anonimitás: büntetőeljárás során a bíróság, ügyészség bekéri a jegyzőkönyveket, bekerülnek a nyomozás aktáiba, és iratismertetéskor az ügyfél számára is világos lesz a bejelentő személye.

Évente 13 000 bejelentés érkezik (külföldi adóhatóságtól is)

A nem-pénzügyi szolgáltatók bejelentéseinek alacsony száma arra vezethető vissza, hogy a legtöbb nem-pénzügyi szolgáltató személyesebb, bizalmi jellegű kapcsolatba kerül az ügyfelével.

Pénzmosási kockázatok

•

•

•

• • •

Irreális mértékű készpénzforgalom – különösen akkor, ha a készpénz felvételét megelőzően jelentős összegek tényleges gazdasági folyamat látszatát keltve fiktív gazdasági társaságok számláin keresztül kerültek átutalásra. Off-shore vagy speciális adókedvezményt nyújtó országokban bejegyzett gazdasági társaságok, amelyek névleges tulajdonosai és vezető tisztségviselői által elfedik a tényleges tulajdonosok személyét. A bankszámla felett rendelkezési joggal bíró a tényleges tulajdonos személyét fedi el vagy egy fiktív gazdasági társaság vezetésével segíti elő a jogellenes tevékenység megvalósulását (nem ismeri a cég tevékenységét, jellemzőit). Központi számlanyilvántartás hiánya. A határon átnyúló átutalások nyomon követhetőségének nehézsége. Kábítószer vagy emberkereskedelemből és a szervezett bűnözéssel összefüggő cselekményekből származó vagyon drasztikus mértékű becsatornázása a legális gazdaságba.

Indikátorok (jelzők, mutatók), a könyvelő és könyvvizsgáló által figyelembe veendő szempontok, amelyekre a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor oda kell figyelni • Az ügyfél magáról, a tényleges tulajdonosról, illetve az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott, a vállalkozónak szegényes a tudása a saját üzletéről; • nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása; • nem létező, illetve azonosítatlan gazdálkodókkal (társaságokkal) kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak befogadhatósága; • ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások; • vállalkozási tevékenységet végzők esetében kiugróan magas árbevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés);

Indikátorok, szempontok • aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása, amelyet nem indokol a vállalkozás működése; • nem valós gazdasági eseményekről kiállított számla, illetve azonosítatlan számlák, nyugták könyvelésére irányuló kérés, megbízás; • az áru vagy szolgáltatás ügyeletek nem illenek a cég profiljába; • adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása; • rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok okainak tényleges meghatározása nélkül; • minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése; • az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva; • ténylegesen nem folytatott üzleti tevékenység számlázása, bizonylatolása;

Indikátorok, szempontok • szokatlanul nagy összegű és nemű valuta-tranzakciók; • házipénztár indokolatlan, gyors növekedése, illetve tagi kölcsön indokolatlannak tűnő nyújtása; • banki befizetések a cég számlájára, amelyek nem a bevallott forgalomból származnak; • a cég valamelyik bankszámláján csak „átfolyatják” a pénzt; • offshore taggal rendelkező ügyfél szervezet képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség (25%) alatti tulajdonrésszel rendelkező természetes személyek ürügyén nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan; • az ügyfél szervezetben offshore tag van, amely az általa nyújtott tagi hitelt kamatokkal növelve vagy a szolgáltató által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki;

Indikátorok szempontok • az ügyfél cégben tulajdonos és/vagy vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) lett(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a szolgáltatónál; • havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket, a későbbiek folyamán belföldi gazdasági társaság közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken; • szolgáltatási – különösen: tanácsadás, takarítás, építőipari szolgáltatás, munkaerő kölcsönzés, hirdetés, reklám, filmgyártás – tevékenységgel foglalkozó ügyfél társaság a számlájára érkező több millió forintos jóváírásokat rövid időn belül készpénzben felveszi; • az ügyfél többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át az adott időszak gazdasági eseményeire vonatkozó dokumentumokat;

Indikátorok szempontok

• nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export vagy import ügyeletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre majd visszaszállítják; semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség sem gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség nem merül fel, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.) viszont számla birtokában a pénzt mozgatják, offshore cégek a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő profiljába. a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak; • szokatlan kölcsön ügyletek: a kölcsönadónak nincsenek látható tulajdonjogai; a pénz nem a kölcsönadó országból érkezik; nincs írott kölcsönszerződés; a kamatfizetés vagy a törlesztő részlet fizetése nem szerepel tervekben, vagy nincs betartva; a visszafizetésnek nincs gyakorlati nyoma; a kamatláb lényegesen eltér a piaci értékektől; a tartozás begyűjtésére nem történik semmilyen intézkedés.

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda javaslatai a kamarának • A szolgáltatók ellenőrzésre történő kiválasztása kockázatelemzésen alapuljon; • az ellenőrzések során a szolgáltatók által átadott ügyféllistákra kérjen teljességi nyilatkozatot az ellenőrzöttől; • az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását meghatározott feltételek alapján a helyszínen szúrópróbaszerűen kiválasztott ügyfelek között végezze; • a vizsgálat terjedjen ki a bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálatára is; • a vagyonértékelés és az átalakulás auditálása fokozottan kockázatos, ezért ki kellene terjeszteni az ellenőrzést a szolgáltatók ilyen irányú megbízásaira is.

A könyvvizsgálói mintaszabályzat javasolt kiegészítése alábbi tipológiai elemekkel • Az ügyfél képviselőjének ellenállása miatt az ügyfél-

átvilágítási intézkedések nem voltak végrehajthatóak, vagy magáról, illetve az általa képviselt szervezetről hamis, félrevezető információkat adott. • Offshore székhelyű taggal rendelkező ügyfél szervezet képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség (25%) alatti tulajdonrésszel rendelkező természetes személyekre hivatkozva nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan. • Közösségi termékbeszerzésekkel úgy hagy fel az ügyfél szervezet, hogy ugyanazt a terméket később belföldi gazdálkodóktól szerzi be egyéb körülmények változatlansága mellett.

A könyvvizsgálói mintaszabályzat javasolt kiegészítése alábbi tipológiai elemekkel • A belföldi adóügyi illetőségű gazdasági társaság a saját tőkéjét többszörösen meghaladó összegű hitelt vesz fel a pénzügyi intézménytől. A hitel biztosítéka egy ún. finanszírozó offshore társaság által betétben elhelyezett összeg. • Ésszerűtlen és gazdaságilag nem indokolható hitelfelvételek, kölcsönügyletek. • Magas szellemi hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások (pl.: informatikai fejlesztések) a bérjellegű kifizetésekkel nem állnak arányban.

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 1. A pénzmosási törvény átmeneti szabályai alapján mi a teendője a könyvvizsgálónak a meglévő ügyfelek esetében?

A kamarai mintaszabályzat a Pmt. 42. §-ára tekintettel rögzíti: a szolgáltató 2014. december 31-ét követően köteles a szerződés teljesítését megtagadni, amennyiben az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, az ügyfél a szolgáltatónál ügyfélátvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és az ügyfél vonatkozásában a 3.2-3.3. pontban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN

2.

Az ügyfélátvilágítási azonosítási adatlapokról készített Nyilvántartásnak melyek a „kötelező elemei”? Ha vannak ilyenek, azok a törvényben hol szerepelnek?

A „Segédlet a Pmt-nek való megfelelés ellenőrzéséhez minőségellenőrök részére” munkaanyag a pénzmosásos ellenőrzési kérdőív 6. kérdése kapcsán rögzíti: „A nyilvántartás formájára nincs kötelező jogszabályi előírás, de célszerű egy áttekinthető, külön nyilvántartás vezetése (Pmt. 28.)”

3. A pénzmosási azonosítási adatlap 3. pontjában szerepel: A „könyvvizsgálói szerződés teljesítése” pontnál - mód, idő, hely feltüntetése. Mi a mód? Az idő a szerződés ideje és a hely pedig lehet a cég székhelye, telephelyei, könyvvizsgáló székhelye? Mi a helyes kitöltés?

A Pmt. a teljesítés körülményei kapcsán rögzítendő adatok vonatkozásában magyarázattal, értelmezéssel nem szolgál. Fontos kiemelni, hogy a Pmt. szabályozási „célcsoportja” nem a könyvvizsgálók, ezért gyakran találkozhatunk a könyvvizsgálat kapcsán nem, vagy csak nehezen értelmezhető jogintézménnyel, terminológiával. A klasszikus könyvvizsgálati jogviszony tartós jogviszony, a szolgáltató tevékenysége átfogó jellegű, utólagos vizsgálatokra irányul. A teljesítés ideje általában a szerződés hatálya alatt folyamatos, helye a szolgáltató székhelye mellett mindaz a megbízói tevékenységi helyszín, ahol a szolgáltató vizsgálatot folytat, a teljesítés módja körében rögzíthető a megbízási díj teljesítésének módja, a szolgáltató személyes vagy teljesítési segéd bevonásával történő eljárása, a szolgáltató írásbeli/szóbeli teljesítése, stb. Jogszerű megoldás lehet az is, ha a szolgáltató kísérletezés helyett az adatlap adott rovatának kitöltésénél a „lásd szerződés” fordulatot alkalmazza, és az adatlaphoz csatolja a szerződést is.

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 4. Várható-e a kamarai mintaszabályzat mellékletében szereplő azonosítási adatlaphoz kitöltési útmutató – melyet kiadhatnánk a megbízóink részére? (mint pld. a pénzintézetek)

Az azonosítási adatlap tartalma a Pmt.-hez igazodva, a lehetőségekhez képest igen konkrétan került megfogalmazásra, eddig nem merült fel hasonló igény.

5. Pénzmosásra utaló részt hogyan kell megfogalmazni a könyvvizsgálói szerződésekben: beszámoló auditra megkötött könyvvizsgálói szerződésnél; cégek átalakulásának könyvvizsgálatára megkötött szerződésnél; fuvarozók fedezet igazolásához kötött szerződésnél.

A Kkt. 3. § (1) bekezdésében részletezett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységnek minősülő valamennyi szolgáltatás esetében változtatás nélkül szerepelhet a mintaszabályzat 3.8. pontjában hivatkozott rendelkezés: „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 7-12. §-ai a könyvvizsgálók számára ügyfél-átvilágítási kötelezettséget írnak elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a megbízó ügyfél, valamint annak képviselője (a jelen szerződést aláíró személyek, valamint a kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek. A Pmt. 10. § (3) bekezdése alapján a megbízó ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a megbízott könyvvizsgálót értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a megbízó ügyfél, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. Az azonosítás során felveendő adatokat a megbízó ügyfél a mellékelt adatlap kitöltésével és az adatokat tartalmazó okiratok bemutatásával, és/vagy ahhoz való hozzájárulás megadásával adja meg, hogy a rögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a könyvvizsgáló másolatot készítsen.”

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 6. A takarékszövetkezeteket több kisebb részjegy-tulajdonos (több száz!) birtokolja. Senki nem éri el még a 15%-ot sem. Ebben az esetben hogyan kell az ügyfelet a tényleges tulajdonosról nyilatkoztatni? És ki nyilatkozik, az ügyvezető?

Fő szabály szerint, a Pmt. 8. § (3) bekezdése értelmében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonos adatairól. Előzőeknek megfelelően az ügyfél nyilatkozatot tevő képviselőjének felelőssége, hogy a tényleges tulajdonos személyéről és adatairól helytálló nyilatkozatot tegyen; ha a szolgáltatóban kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre kell felhívni. Elméletileg lehetséges (jóllehet, nem kifejezetten a könyvvizsgálók részére találták ki ezt a megoldást), hogy a szolgáltató a tényleges tulajdonosi adatokat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, vagy olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől adatigénylésre jogosult; ez esetben az ügyfél képviselőjének írásbeli nyilatkoztatása mellőzhető, melynek tényét a szolgáltatónak rögzítenie kell. (Pmt. 8/A. §


7. Ha a takarékszövetkezeteknél, az ügyvezetőt kell azonosítani, akkor elegendő a szerződést aláíró ügyvezetőt, vagy az összeset? (lehet 4-5 is)

A Pmt. 7. § (1) és (2) bekezdése, valamint a mintaszabályzat 3.2.1. pontja szerint a szolgáltató az ügyfélnek a konkrét szerződést aláíró képviselőjét köteles azonosítani; emellett az ügyfél azonosítása során a szervezet képviseletére jogosultak közül a szerződést aláírók és a kapcsolattartók nevét és beosztását kell rögzíteni.

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 8.

Külföldieknél a kézbesítési megbízottat kell azonosítani? Ettől függetlenül kell a külföldi természetes személy tulajdonost is?

A kérdés valószínűleg arra irányul, hogy a magyar könyvvizsgálati ügyfél magyarországi lakóhellyel nem rendelkező (tényleges) természetes személy tulajdonosának van a cégjegyzékben bejegyzett kézbesítési megbízottja. Ebben az esetben a külföldi magánszemély adatai csak tényleges tulajdonosként kerülnek rögzítésre, a kézbesítési megbízott azonosítására nem kerül sor (mint ahogyan a tényleges tulajdonos külföldi magánszemély igazoló ellenőrzésére sem). A mintaszabályzat 3.2.1. pontjának bf) alpontja szerint a szervezeti ügyfél azonosítása során a külföldi ügyfél kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait is rögzíteni kell azzal, hogy a saját belső szabályzatot készítő szolgáltatók ettől eltérhetnek (kockázatérzékenységi alapú adatfelvétel). Az ügyfél külföldi természetes személy tulajdonosának adatait akkor kell rögzíteni, ha nevezett személy egyben az ügyfél tényleges tulajdonosának minősül. Mindez független az ügyfél kézbesítési megbízottja adatainak rögzítésétől.


Ha a könyvvizsgált cégnek külföldi társaság a tulajdonosa, és nincs információ a tulajdonos tulajdonosáról akkor meddig kell a láncolatban elmenni? Azonosítom a belföldi cég ügyvezetőjét, majd ő nyilatkozik a tulajdonos külföldi cég külföldi tulajdonos magánszemélyéről? Ki írja alá ilyenkor a nyilatkozatot, a belföldi cégem ügyvezetője?

A 6. kérdésnél kifejtettek alapján a szervezeti ügyfél képviselője (ügyvezető) tényleges tulajdonosként a láncolat végén álló természetes személyt köteles megnevezni, aki legalább 25%-os részesedéssel (esetleg meghatározó befolyással) rendelkezik. Ez az ő felelőssége. Ha a Pmt. szerint így nem azonosítható tényleges tulajdonos magánszemély, akkor magát a képviselőt kell tényleges tulajdonosként rögzíteni.


Ha a könyvvizsgált cég tulajdonosi láncolatában végül (több anyavállalaton keresztül) a tényleges tulajdonos a Magyar Állam, akkor ennek bizonyítására a cégkivonat elegendő?

A 6. kérdésnél rögzítettek alapján a tényleges tulajdonosról az ügyfél képviselője nyilatkozik, melynek helytállóságáért felelősséggel tartozik, azt a könyvvizsgáló nem köteles ellenőrizni.

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 11. Ha ugyanaz a személy több cégünknél is egyben ügyvezető, sőt tulajdonos, kell-e minden egyes céghez külön adatlap?

Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ügyfelenként külön-külön el kell végezni akkor is, ha ugyanaz a személy több ügyfél törvényes képviseletét is ellátja. A hatályos szabályozás szerint kizárólag abban az esetben nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a szolgáltató az ügyfél, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfélátvilágítási intézkedéseket más megbízás kapcsán már elvégezte és nem történt az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokban változás. (Ugyanazon ügyféltől származó többedik megbízás)

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 12. Önkormányzat esetében kit kell azonosítani az adatlapon? A polgármestert, jegyzőt?

A 7. kérdésnél kifejtettek szerint a szolgáltatóval kötött szerződést aláíró ügyfél képviselőt kell azonosítani; emellett az ügyfél azonosítása során a szervezet képviseletére jogosultak közül a szerződést aláírók és a kapcsolattartók nevét és beosztását (önkormányzat esetében általában a jegyző, gazdasági vezető) kell rögzíteni.

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 13. Ha a tulajdonos alapítvány, akkor a kuratórium vezetőjét, vagy az alapítókat kell az azonosítani?

A kérdés valószínűleg a tényleges tulajdonosra vonatkozik. Alapítványok esetében a Pmt, speciális rendelkezései szerint tényleges tulajdonosnak kell tekinteni azt a természetes személyt, •aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, •akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy •aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Előzőekről a 6. kérdésnél rögzítettekhez azonosan alapítvány esetében is az alapítvány nevében szerződést kötő képviselőnek kell nyilatkoznia, mely nyilatkozat tartalmáért is ő felel, azt a könyvvizsgálónak nem kell ellenőriznie. A szerződést aláíró képviselő azonosítása mellett a kérdésben szereplők adatait akkor kell rögzíteni, ha nevezett személyek egyben az ügyfél tényleges tulajdonosának minősülnek.


14. Ha a külföldi magánszemély tulajdonos nem kívánja, vagy nem tudja (földrajzi távolság) bemutatni a személyes okmányait, mi a teendő?

A Pmt. 3. § n) pontja és 7. § (1) bekezdése, valamint a mintaszabályzat 3.2.3. a) és b) pontja értelmében a személyazonosság igazoló ellenőrzés keretein belül a személyes okmányok bemutatásának megkövetelése kizárólag a szervezeti ügyfél, valamint a képviselő vonatkozásában merül fel, a tényleges tulajdonos esetében ilyen kötelezettség nem áll fenn. A tényleges tulajdonos adatairól a képviselő nyilatkozik, mely nyilatkozatért a képviselő felel. Az adatokat a könyvvizsgálónak nem kell ellenőriznie, a tényleges tulajdonos igazolványait sem szükséges elkérnie.

KÉRDÉSEK PÉNZMOSÁS - ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 15. Ha a könyvvizsgálat mellett végzek eseti adótanácsadást, SZJA bevalláskészítést, akkor is kell azonosítanom az ügyfelet?

A könyvvizsgáló szolgáltatót a Pmt. 1. § (1) bekezdésében felsorolt – általa egyébként ellátható – valamennyi tevékenysége vonatkozásában terhelik a Pmt. szerinti kötelezettségek. Fontos kiemelni e körben, hogy ha valaki könyvvizsgálat mellett adótanácsadást is végez, akkor az adótanácsadási tevékenységre külön szabályzattal köteles rendelkezni, és más a felügyeleti szerv is (nem a Kamara, hanem a PEII). Ugyanez vonatkozik a könyvelési tevékenységre is. Ezen tevékenységek során az azonosítás másik szabályzat alapján történik.


16. A pénzmosási törvény 2013-as módosítása tartalmazza az üzleti kapcsolatos folyamatos nyomon követési kötelezettségét a könyvvizsgáló, mint szolgáltató részére. Ezt a gyakorlatban hogyan kell értelmezni és dokumentálni? A mintaszabályzat 3.3. pontja a monitoring kötelezettség vonatkozásában a következőket rögzíti: „3.3. A rögzített adatok naprakészségének ellenőrzése (monitoring) A szolgáltató a szakma szabályai – így különösen az ISA 240.,250., 300., 330., 500. és 505. témaszámú standard előírásai – alapján köteles megerősített eljárásban (Pmt. 10. § (1a) bek.) figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot és különös figyelmet (Pmt. 10. § (1b) bek.) fordítani ennek során minden összetett és szokatlan ügyletre. A megerősített eljárás módszerére, az összetett és szokatlan ügyletek körére különösen az ISA 240. témaszámú könyvvizsgálati standard rendelkezései megfelelően irányadóak. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. Erre a szolgáltatónak az ügyfelet a szerződés megkötésekor figyelmeztetni kell.”


17. A pénzmosási törvény alapján a könyvvizsgáló szolgáltató az ügylet azonosítása mellett – szükség esetén – a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésére bocsátását kérheti, vagy nem az ügyféltől. Milyen ügyletnél javasolt a könyvvizsgálónak ezt az információt kérnie, és milyen dokumentuma legyen erről?

A Pmt. a pénzeszközök forrására vonatkozó nyilatkozatot az ügyleti megbízás körében rögzíti, mely könyvvizsgálat kapcsán nem értelmezhető. Erre tekintettel a mintaszabályzat 3.2.1. pontja rögzíti, hogy a szolgáltatónak a Kkt. 3. § (1) bekezdésében körülírt, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége átfogó jellegű, utólagos vizsgálatokra irányul, nem egyes ügyletekre, és nem a gazdasági esemény részeseként. Másrészről jelen mintaszabályzat alkalmazásában a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra vonatkozó minden, ügyféllel létesített jogviszony üzleti kapcsolatnak minősül, ezért ügyleti kapcsolat nem létesülhet a szolgáltató és ügyfele között. Mindezen okok miatt a pénzeszközök forrására vonatkozó információk Pmt. szerinti lehetséges elkérése jelen mintaszabályzat alkalmazásában nem értelmezhető.

18. A Btk. 403.§-a alapján a számvitel rendjének megsértésének minősül, ha lényeges hibát tartalmazó beszámoló készül. Lényeges hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és

hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő- értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba követésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevételének 20 %-át és mérlegfőösszeg 20 %-át. A könyvvizsgáló felelőssége ebben az esetben hogyan

merülhet fel, ha a standard szerint a „lényegesség” nála más értéket tükröz?

A könyvvizsgálat során egyedileg meghatározott „lényegesség” más fogalom, mint amit a Btk. vagy akár az Szvt. tartalmaz. Előbbinek célja az, hogy a könyvvizsgálat során következetéseket vonjon le a nem módosított hibák együttes hatásának a beszámoló valódiságára gyakorolt hatására és ennek alapján könyvvizsgálói jelentésének tartalmára. Valós problémát jelent, hogy a „lényegesség” fogalma a Btk-ban és az Szvt-ben sem teljesen azonos, ezért például előfordulhat olyan eset, amikor az Szvt. szerint még nem beszélhetünk jelentős hibáról, de mégis megvalósul a Számvitel rendjének megsértése bűncselekmény. A kamara már jelezte a törvényességi felügyeletet gyakorló NGM-nek, hogy a Btk, jelenleg hatályos 403. § (4) bekezdése nincs összhangban az Sztv.-ben szabályozott jelentős összegű hibával, amely azt eredményezheti, hogy az utóbbi hibát el nem érő esetben is megvalósulhat a Btk. 403. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tényállás. Az NGM a felvetésünkkel egyetértett, válaszlevelük szerint az ellentmondás feloldása és a Btk. vonatkozó rendelkezésének módosítása tárgyában a szükséges közigazgatási egyeztetések megkezdődtek.

KÉRDÉSEK ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 19. A könyvvizsgált megbízóinknál többször fordul elő, hogy a NAV megállapítások között az szerepel, hogy a gazdasági esemény megtörtént ugyan, de nem a számlakiállító és az ügyfél között. Ebben az esetben az adóhatóság áfa-hiányt állapít meg, melynek általában a könyvelési tétele: T: 86. Egyéb ráfordítás K: 467. Fizetendő ÁFA. Az ügyfelünk a „számlakiállító” részére kiegyenlítette a számlát, de a NAV jegyzőkönyvből egyértelmű, hogy olyan vállalkozásnak fizetett, aki nem lett volna jogosult a pénzt átvételére. Mivel a teljesítés megtörtént, azt az adóhatóság sem vitatja, a költségelszámolás jogos. Könyvvizsgálói munkánk során mi a helyes eljárás? A „számlakiállító”-tól követelni kellene a teljes számla végösszeget, és nem számlázott szállításként pedig elő kellene írni az elvégzett, teljesített szolgáltatás nettó összegét?

Nem, ma már ezeket a megállapításokat a NAV csak akkor teszi meg, ha bizonyított, hogy a számla befogadó tudhatott róla, hogy a számla fiktív. A számviteli elszámolás pedig ezeknél az ügyleteknél végleges pénzeszközátadásként történik. Felmerülhet ezeknél az ügyleteknél a pénzmosás gyanúja? Van-e teendőnk, ha ezt az adóhatósági vizsgálat tárta fel? Ha ennél a társaságnál a következő évben – melyet még nem vizsgált a NAV – szintén vannak ilyen szállítói számlák – felmerülhet-e bejelentési kötelezettség pénzmosásra utaló ügyletként?

Nem.

KÉRDÉSEK ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 20. Az egyik ügyfélnél az adóhatóság megállapította, hogy olyan számlatömbből állított ki számlát a szállító, amelyet nem ő vásárolt, emiatt a kiállított számla levonható áfáját adóhiányként kezelte. Erről az ügyfélnél jegyzőkönyv, határozat állt rendelkezésre, melyet könyvvizsgálóként megkaptam, a gazdasági esemény könyvelésre került. Egy másik ügyfelemnél a számlák vizsgálatakor ugyanettől a szállítótól, ugyanezen számlatömbből kiállított szállítói számlákat találtam. Hogyan kell eljárnom ebben az esetben, ha ezen számlák olyan jelentős összegűek, melyek meghaladják a tervezett lényegességi küszöbértéket, illetve hogy a titoktartási kötelezettségemet betartsam?

A titoktartási kötelezettség miatt a könyvvizsgáló nem mondhatja egy másik ügyfélnek, hogy tudomása szerint a számla olyan számlakönyvből származik, amelyiket más nevére vették. A másik ügyféltől csak azt lehet megkérdezni, hogy meggyőződött-e arról, hogy az általa befogadott számla helyes-e. (Mivel a számlán szereplő gazdasági esemény nem felel meg az Szt. valódiság elvének (15. § (3) bek.), ha meghaladja a könyvvizsgálói lényegességi küszöbértéket meghaladja, akkor az általános szabályok szerint kell a könyvvizsgálónak eljárni.)

KÉRDÉSEK ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 21. Az ügyfelemnél a 2013-as évre vonatkozó beszámolóról tiszta könyvvizsgálói jelentést bocsátottam ki megbízási szerződésemnek megfelelően. A megbízásom 2014.05.31-én lejárt. Az 560. standard 14. pontja alapján a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalát követően a könyvvizsgáló nem köteles semmilyen könyvvizsgálati eljárást végrehajtani. A zárást követő időszakban tudomásomra jutott, hogy a társaság egyik legnagyobb beszállítójának 2013. szeptember hónaptól törölték az adószámát, és a 2013-as évben lényegességet meghaladó mértékben vett igénybe szolgáltatást ettől a partnertől. Mit tehetek ebben az esetben? A 2013-as beszámolóra kiadott jelentésemet nem vonhatom vissza?

Ha a könyvvizsgálói megbízás lejárta után jutott ez a tény a tudomására, akkor már nincs sem joga, sem kötelezettsége a könyvvizsgálónak az ügyféllel szemben, mivel utólag már nem állhat elegendő könyvvizsgálati bizonyíték a rendelkezésre. Ha továbbra is ugyanaz a személy a könyvvizsgáló, és a befogadott számlákon szereplő összeg a lényegességet meghaladja, akkor az 560. standard 14. b) pontja szerint vissza kell vonni a korábbi könyvvizsgálói jelentést, és egy újat kell kiadni.

KÉRDÉSEK ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 22. A könyvvizsgálattal megbízó társaság jelentős nagyságrendben vett igénybe rendszeresen egy szállítótól szolgáltatást. A szerződések, számlák, teljesítésigazolások, pénzügyi teljesítések vizsgálatakor mindent rendben találtam a 2013-as évben. A beszámolójukra tiszta jelentést bocsátottam ki. A 2014. évi könyvvizsgálatom során továbbra is a szállítótól folyamatos megrendeléseket találtam. Megnéztem a szállító cég közzétett 2013. évi beszámolóját, és megállapítottam, hogy a cég árbevételeként feltüntetett összeg nagyságrendekkel kevesebb, mint az ügyfelem részére kiállított 2013. évi számlák összege. Árbevétel elhatárolás, és tovább nem számlázott szolgáltatás, befejezetlen termelés nem szerepelt a mérlegben, tehát nem találtam indokot az eltérésre. Van-e teendőm könyvvizsgálóként ebben az esetben, felmerülhet-e jelentés tételei kötelezettségem, visszavonhatom-e a kiadott jelentésemet az új információ alapján?

Attól, hogy a másik cég nem helyesen mutatja ki a bevételeket nem vonhatom vissza az általam vizsgált cégre adott jelentést. Meg kell nézni, hogy az általam vizsgált cég pl. megfelelő bankszámla számra utalja-e a számla kiegyenlítését, valamint vissza kellene igazoltatni – kellett volna – a szállítótól nemcsak az év végi egyenleget, hanem a forgalmat is. Ha a szállító visszaigazolja, akkor a könyvvizsgálat alátámasztott.

KÉRDÉSEK ADÓCSALÁS TÉMAKÖRBEN 23. Az építőipari társaságok könyvvizsgálatakor többször fordul elő, hogy az év végi adók vizsgálatakor az analitika-főkönyv-bevallás-adófolyószámla egyezés csak a még be nem nyújtott, de már elkészített önellenőrzésekkel együtt biztosított. Ezek oka, hogy a társaság nem tudja pénzügyileg rendezni a fizetendő áfát, ezért a következő év május 31-ig sem kerül benyújtásra az önellenőrzés. Felmerülhet-e bejelentési kötelezettsége a könyvvizsgálónak, mint adócsalás gyanújára utaló jel?

Nem. Ez sem nem pénzmosás, sem nem adócsalás. Ha az önellenőrzés a tárgy évben nem került beadásra, akkor azt a kiegészítő mellékletben részletezni kell azért, hogy a gazdasági élet szereplői tudják azt, hogy egy jelentős, vagy nem jelentős összegű önellenőrzés a tárgy évet követő évben kerül benyújtásra.

Köszönöm figyelmüket!

Szakmai továbbképzés

Recommend Documents