Szakmai továbbképzés

Szakmai továbbképzés Éghet gázok, g zök, ködök, éghet és robbanóképes porok, valamint nem éghet , de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban

2004.04.28.

Szakmai továbbképzés – 2004.04.28.

1.

2.oldal / 36

© COPYRIGHT, minden jog fenntartva

A besorolás tartalmi követelményei................................................................................... 3 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

2.

A zóna típusának meghatározása...................................................................................................3 Gyártmányok alkalmazhatósága a különböz zónákban ...............................................................4 Kiválasztás a zóna típusa alapján ..................................................................................................5 Ellen rzés a zóna kiterjedése alapján ............................................................................................6 Kiválasztás a gázcsoport szerint ....................................................................................................6 Kiválasztás h mérsékleti osztály szerint .......................................................................................7

A biztonságos alkalmazás és üzemeltetés feltételei a veszélyességi zónákban ............... 8 2.1. 2.2. 2.3.

Fogalmak és meghatározások ........................................................................................................8 Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások .....................9 Alkalmazhatóság kérdései ...........................................................................................................10

2.3.1. 2.3.2.

Villamos gyártmányok.........................................................................................................10 Nem villamos gyártmányok.................................................................................................11

3.

T zoltóanyagok, t zoltókészülékek és automatikus t zoltórendszerek okozta veszélyek a robbanásveszélyes zónákban ........................................................................ 14

4.

T z- és robbanásveszélyes technológiák, amelyekben éghet gáz-g z-köd van jelen. 15 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Felületkezelések, felületbevonások .............................................................................................15 Felületel készítés.........................................................................................................................18 Ipari véd gázos technológiák, ahol a véd gáz t z- és robbanásveszélyes ..................................18 Valamennyi egyéb technológia....................................................................................................18 Szárítók, kemencék......................................................................................................................19

5.

Bevezet : Porok robbanási mechanizmusa..................................................................... 20

6.

Éghet porok által okozott veszélyek............................................................................... 22 6.1.

Faipar ...........................................................................................................................................22

6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5.

A tevékenység veszélyességének megítélése ......................................................................22 Lakkcsiszolatpor ..................................................................................................................23 A faipari por/forgácskezelés legfontosabb általános t z- és robbanásvédelmi szabályai ...23

Élelmiszeripar ..............................................................................................................................26 Gyógyszeripar..............................................................................................................................27 Textilipar......................................................................................................................................28 M anyagok poraival folyó tevékenységek ..................................................................................28

7.

Nem éghet , de robbanóképes porok által okozott veszélyek ....................................... 29

8.

Potenciális gyújtóforrások és a védelem módjai............................................................. 30 8.1. 8.2.

9.

Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja..........................................................................30 Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 6. pontja.............................................................................30

Szabványok, rendeletek – EU szabványtervezetek ........................................................ 33 9.1.

10. 10.1. 10.2.

11.

Hazai szabványok ........................................................................................................................33

A T zvédelmi Megfelel ségi Tanúsítás gyakorlata a porrobbanásveszélyes technológiáknál .................................................................................................................. 34 Berendezések, gyártmányok tanúsítása .......................................................................................34 Technológiák vizsgálata ..............................................................................................................34

Képek .................................................................................................................................. 36


3.oldal / 36


I. Éghet gázok, g zök, ködök által okozott veszélyek ipari technológiákban 1. A besorolás tartalmi követelményei 1.1. A zóna típusának meghatározása Az MSZ EN 60079-10 szabvány tudományos, elméleti és ezért a gyakorlatban igen nehezen alkalmazható módszerekkel határozza meg a veszélyességi zónákat. Két nagyon lényeges hiányosságot látok még ezen kívül: nem határoz meg egységesen alkalmazható meghatározására nem beszél a veszélyt okozó anyagok jellemz ir l

módot

a

zónakiterjedések

Márpedig a besorolás csak akkor lehet teljes, ha a következ ket tartalmazza: zóna megnevezése és kiterjedése minden irányban gázcsoport h mérsékleti osztály

Csak a fenti négy adat birtokában lehet kiválasztani a megfelel védettség gyártmányokat, illetve meghatározni a felszerelési helyüket. A fenti négy adat alkalmazását a következ k szerint lehet elvégezni:


4.oldal / 36


1.2. Gyártmányok alkalmazhatósága a különböz zónákban A 94/9 EK rendelet és az azzal összhangban kiadott 8/2002 (II.16.) GM rendelet, valamint 1. és 2. mellékleteik a robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezésekre vonatkozó alapvet egészségügyi és biztonsági követelményeket, a 3-tól a 9-ig számozott mellékletek a vizsgálatok rendjét, míg a 10. melléklet a CE és a H megfelel ségi jelölés formáját szabályozzák. A 94/9 EK rendelet szerint a robbanásveszélyes környezetben alkalmazásra kerül gyártmányokat a környezet követelményei szerint kell vizsgálni. A környezet szerinti megjelölések és jelentésük: Csoport I. csoport Sújtólég + porrob-

Kategória

Bányatérség / zóna

nagyon

M1

„c” térség

M2

„b” térség

magas

1G

0-s zóna

nagyon

1D

20-as zóna

magas

2G

1-es zóna

2D

21-es zóna

3G

2-es zóna

3D

22-es zóna

banásveszély

II. csoport Külszín

Bizt. szint

magas

A berendezés még biztonságos az alábbi hibaszámmal

Biztonsági redundancia 2 független 1 (biztonságos normál ill. nehéz üzemben)

1 ritka, vagy 2 valószín síthet

1 valószín síthet

2 független

1 ritka, vagy 2 valószín síthet

magas

1

1 valószín síthet

közepes

-

-

A kategóriák rövidítésében a „G” és a „D” bet k a következ ket jelentik: G = Gas (gáz/g z/köd) D = Dust (por/szál)

A direktívában foglalt követelményeket legkés bb 2003. július 1-ig az EU minden tagállamában be kell vezetni. A részhatárid ket a következ táblázat tartalmazza: Nemzeti jogba történ átültetés: 1995.09.01. Alkalmazásba vétel (önkéntes): 1996.03.01. Alkalmazásba vétel (átfogó): 2003.07.01. Példa a védettség megjelölésére:

Régi megközelítés direktíva szerint:

Új megközelítés 94/9 ATEX direktíva szerint:


5.oldal / 36


1.3. Kiválasztás a zóna típusa alapján 0-ás zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G) kizárólag „ia” kategóriájú gyújtószikramentes (Ex i) gyártmány alkalmazható

1-es zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G, vagy Ex II 2G) a 0-ás zónában alkalmazható gyártmányok „Ex o” olaj alatti védelm gyártmányok „Ex p” túlnyomásos védelm gyártmányok „Ex q” kvarchomok védelm gyártmányok „Ex d” nyomásálló tokozású gyártmányok „Ex e” fokozott biztonságú gyártmányok „Ex i” gyújtószikramentes gyártmányok „Ex m” légmentes lezárású gyártmányok

2-es zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G, Ex II 2G, vagy Ex II 3G) a 0-ás zónában alkalmazható gyártmányok az 1-es zónában alkalmazható gyártmányok “Ex n” normál kivitel gyártmányok, amelyekben sem szikra, sem ív, sem el írt határértéket meghaladó túlmelegedés nem lép fel

Normál kivitel gyártmányok esetében igen sokszor nem lehet egyszer en eldönteni, hogy a három kritériumnak megfelelnek-e. Létezik az EN szabványsorban az EN 50021-99 szabvány, amely pl. Ex n AII T4 védelmi jelet ad – ezt a szabványt azonban MSZ EN-ként nem vettük át. Létezik olyan BKI tanúsítvány, amelyik ilyen védelmi jellel engedélyez gyártmányt, de pontosan meghatározva az alkalmazás feltételeit. Itt csak az lehet a megoldás, hogy ilyen gyártmányok esetében kérni kell az illetékes vizsgáló intézmény bizonylatát. Azon gyártmányoknál, amelyeket már elláttak a 94/9 EK rendelet szerinti alkalmazási jellel egyértelm a helyzet, amelyek azonban még nem rendelkeznek alkalmazási jellel, ott a következ pontok szerint kell eljárni. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az alkalmazási jel és a következ pontokban javasolt eljárás is minden gyártmányra vonatkozik, nem csak a villamos gyártmányokra!


6.oldal / 36


1.4. Ellen rzés a zóna kiterjedése alapján A felszerelés helyének ismeretében a zóna kiterjedése alapján meghatározható követelmény. Mivel az MSZ EN 60079-10:1998 szabvány csak igen nehézkes módszert ad, többet bíz a tervez belátására, ezért én egy igen jól bevált módszert javaslok a zóna kiterjedésének meghatározására, vagy ellen rzésére. A 3. ábrán látható táblázat igen jól bevált már eddig is – ezt javaslom. 1.5. Kiválasztás a gázcsoport szerint Az 1. ábrán látható módon a gyártmány védelmi jelében a I. a sújtólégbiztos (bányabeli kivitel) a II. a robbanásbiztos kivitelt jelenti. A MIE ( J) a gáz gyújtási energiaszintje, a MESG (mm) a kísérletileg biztos résvastagság – ez utóbbinak a gyártmányvizsgálatkor van szerepe, ez nem az alkalmazó feladata.

1. ábra

3. ábra

2. ábra


7.oldal / 36


1.6. Kiválasztás h mérsékleti osztály szerint A 2. ábrán lev h mérsékleti osztály a villamos vagy nem villamos gyártmány megengedhet felületi h mérsékletét adja meg. A veszélyt okozó anyag jellemz i között szerepl gyulladási h mérséklet alapján lehet meghatározni a megengedhet h mérsékleti osztályt. Célszer lenne az MSZ 379:1982 szabványt (ez 478 t z- és robbanásveszélyes anyag jellemz adatait tartalmazza) kib vítve és átdolgozva újra kiadni, mivel az alkalmazott anyagok nagymértékben szaporodnak, az egységesen nem szabályozott, anyagjellemz ket mindenféle táblázatokból fellelhet adatokból meghatározó tervek pedig néha jelent s eltéréseket okozva megnehezítik a tanúsító szervezetek és az engedélyez hatóság munkáját is. Addig is mellékelünk egy táblázatot, amely 195 anyag (gáz/g z) számunkra fontos jellemz it tartalmazza. A t zvédelmi szempontból fontos adatok a következ k: anyag neve és képlete

Etilén CH 2 − CH 2

relatív s r sége

0,97

lobbanáspontja

-

ARH-FRH ( trf % )

2,07 - 36,0

ARH-FRH (

g ) m3

32 – 423

gyulladási h mérséklet ( o C )

(425)

gázcsoport

II B

h mérsékleti osztály

(T2)

Ezek alapján, mondjuk 1-es zónában – ahol Etilén okozza a veszélyt – pl. a következ védelmi jellel rendelkez villamos gyártmány alkalmazható: Pl. kapcsoló, A gyártmányok felületi h mérsékletét nem csak a villamos gyártmányok esetén szükséges figyelni, hanem minden üzemszer en meleged gyártmány esetében is, ugyanis h mérsékleti gyújtást okozhat.


8.oldal / 36


2. A biztonságos alkalmazás és üzemeltetés feltételei a veszélyességi zónákban 2.1. Fogalmak és meghatározások A robbanásveszélyes környezettel kapcsolatos fogalmak, meghatározások csak egységesen, azonos értelmezésben alkalmazhatók, ezért a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legfontosabbakat – megjegyezve, hogy a 8/2002 GM rendelet és a 3/2003 FMM-ESZCSM rendelet is használja a meghatározásokat, csak sajnos mindkét rendelet másképpen és egyik sem az MSZ EN 1127-1:2000 szabványban már hatályba léptetett módon! Megjegyzés: 1. Id közben a 3/3003 FMM-ESZCSM rendeletet visszavonták – gondoljuk átdolgozásáig?! 2. A rendelettel kapcsolatos egyéb észrevételeinkkel az el adás második felében még foglalkozunk. Szükséges néhány fogalom pontos meghatározása, amelyek pontatlan megfogalmazás esetén komoly félreértéseket – ebb l ered en veszélyes tévedéseket is okozhatnak:

Robbanóképes légtér: az éghet gázok, g zök, ködök (aerosolok), vagy porok, szálak leveg vel alkotott olyan keveréke, amelyben gyújtóhatásra az égés átterjed az egész keverékre. Robbanásveszélyes környezet: az a robbanásveszélyes térrész, ahol a robbanóképes légtér normál üzemben kialakulhat. Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: az a robbanásveszélyes környezet, ahol a gyújtóforrások jelenléte normál üzemben nem zárható ki. Normál üzem: az az állapot, amelyben a készülékek, véd rendszerek és elemek teljesítik az elvárt funkciókat a tervezési jellemz iken belül.


9.oldal / 36


2.2. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja felsorolja a lehetséges gyújtóforrásokat és csoportosítja is el fordulásuk valószín sége szerint. Miután a szabvány kell részletességgel foglalkozik velük, ezért itt mi most csak a felsorolásukat ismételjük meg: 1. Forró felületek 2. Lángok és forró gázok (beleértve a forró részecskéket) 3. Mechanikai eredet szikrák 4. Villamos gyártmányok 5. Villamos kóboráramok, katódos korrózióvédelem 6. Sztatikus elektromosság 7. Villámcsapás 8. Rádiófrekvenciás hullámok 104 – 3*1012 Hz frekvencia tartományban 9. Rádiófrekvenciás hullámok 3*1011 – 3*1015 Hz frekvencia tartományban 10. Ionizáló sugárzás 11. Ultrahang 12. Adiabatikus kompresszió és lökéshullámok 13. Exoterm reakciók, beleértve a porok öngyulladását

A vizsgálat során a gyújtóforrás gyújtási képességét össze kell hasonlítani a jelen lev – veszélyt okozó – anyag gyulladási jellemz ivel. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gyújtóforrás milyen valószín séggel fordul el : állandóan, vagy gyakran el forduló – normál üzemben is el forduló gyújtóforrás kizárólag üzemzavar esetén fordul el kizárólag ritka üzemzavar esetén fordulhat el


10.oldal / 36


2.3. Alkalmazhatóság kérdései (A továbbiakban a T zvédelmi Megfelel ségi Tanúsítványt T.M.T-nek fogom rövidíteni)

2.3.1. Villamos gyártmányok Az MSZ EN 60079-14 szabvány van hivatva azt szabályozni, hogy milyen zónában milyen „ Ex” védettség villamos gyártmány alkalmazható. (Ez csak a „ gázok-g zök-ködök” esetére vonatkozik!) Az alkalmazás feltételeit a BKI Ex Vizsgáló Állomás által kiadott „ Ex tanúsítvány” tartalmazza, illetve amely esetben T.M.T. van kiadva, akkor abban van rögzítve minden követelmény. Ezekb l az is következik, hogy BKI tanúsítvány, vagy T.M.T. nélküli berendezés nem engedélyezhet robbanásveszélyes zónában. Az EU csatlakozás id pontjától a BKI tanúsítvány kötelez sége megsz nik, ha a kérdéses gyártmány ún. „ ATEX” -es külföldi „ Extanúsítvánnyal” rendelkezik. A tanúsítvány tartalmának ismerete tehát mindenképpen szükséges a biztonságos üzemeltetéshez – ebb l következ en az „ ATEX” -es tanúsítványt (akár külföldi, akár magyar) teljes terjedelmében meg kell kérni! Egy másik sajátosság az, hogy azon gyártmányoknál, ahol különleges követelmény kerül meghatározásra, ott a tanúsítvány száma után egy „ X” jel van feltüntetve – ezért a tanúsítvány teljes ismerete szükséges! Megjegyezzük, hogy ez az „ X” jel azért van, mert a szabványok nem kötelez ek, ebb l adódóan születhetnek olyan m szaki megoldások, amelyek nem a szabványok bet szerinti alkalmazását követik – ezzel szemben vizsgálattal igazolhatóan egyenérték en megfelel védettséget biztosítanak bizonyos feltételek mellett. (A T zvédelmi Megfelel ségi Tanúsítvány jöv jére vonatkozóan még csak sejtésünk sincs jelen pillanatban.)


11.oldal / 36


2.3.2. Nem villamos gyártmányok A vizsgálandó kérdések a következ k: Mechanikus szikraképz dés lehet sége Elektrosztatikus feltölt dések kérdései Felületi h mérséklet okozta gyújtás lehet sége Padlókra vonatkozó el írások Sugárzások veszélyei (mágneses, ionizáló, stb.) Elszívó ventillátorok szikrabiztossága, illetve gyújtóképessége

a

m anyag-ventillátorok

A rendeleteink értelmében a fenti kérdésekre is valamelyik Tanúsító Intézmény vizsgálatát kellene kérni, azonban az egyszer bb esetekben megfelel körültekintéssel eldönthet az alkalmasság. Ehhez szeretnénk támpontot adni: (Az alkalmazási jellel rendelkez gyártmányoknál ez a vizsgálat megtörtént, ezt tanúsítvánnyal igazolják is.) Mechanikus szikraképz dés El ször a veszélyességi zónát kell megnézni: 0-ás zónában csak teljes bizonyossággal kizáró megoldás lehetséges 1-es zónában a veszélyes koncentráció valós helyén kell foglalkozni a kérdéssel 2-es zónában a veszélyt okozó anyag elhelyezkedését (pl. d r alapján) nézve kell a szükséges védelemre törekedni

Elektrosztatikus feltölt dések Tisztázni kell, hogy a technológiából, az alkalmazott anyagokból, illetve a berendezések szerkezeti anyagaiból adódóan kell-e sztatikus feltölt désre számítani: ha igen, akkor a Tanúsító Intézet kell, hogy nyilatkozzon ha nem, akkor is célszer esetleges ellen rz méréssel megbizonyosodni

A döntéshez ismerni kell a veszélyt okozó anyag gyújtási energiaszintjét. (Az „ elektrosztatika” kérdéscsoportja maga egy külön el adást töltene ki.)


12.oldal / 36


Felületi h mérséklet A technológia, illetve a veszélyt okozó anyagok öngyulladási h mérsékletének ismeretében egyszer en eldönthet kérdés. Padlók Az „ A” és „ B” t zveszélyességi osztályú térségekben, illetve 0-ás, 1-es, 2-es, 20-as, 21-es és 22-es zónákban a padlókra vonatkozó követelmények: szikrabiztosság (mechanikus szikraképzés elleni védelem) antisztatikusság (elektrosztatikus feltölt dés elleni védelem, illetve a kisülés energiájának töltéslevezetés közbeni korlátozása)

Szikrabiztos és antisztatikus padlóbevonatok Mészk beton, illetve az ebb l készített mozaiklap Az antisztatikusság mellett a szükséges levezetési ellenállást is biztosítják, amennyiben az aljzatbetonra cementhabarccsal vagy csempe/járólap ragasztóval teszik le a mozaiklapot, illetve közvetlenül öntik le a mészk betont. Úsztatott cementsimítás (kavicsmentes beton), vagy „ esztrichbeton” Vigyázat! Az esztrichbetont esetenként készítik fémszálbekeveréssel! Ha ez a felületre kijön, és az pl. acélszál, akkor a szikrabiztosság már nem igaz! Réz, bronz, KO acélszál töltés esetén szikrabiztos. Antisztatikus m anyagbevonat A levezetési ellenállás mérését bizonylatolni szükséges! Antisztatikus m anyagpadló, vagy padlósz nyeg A levezetési ellenállás mérését bizonylatolni szükséges! Szikrabiztos, de nem antisztatikus padlóbevonatok Mészk töltés aszfalt Vigyázat! A „ normál” bazalttöltés aszfalt nem szikrabiztos!!


13.oldal / 36


Egyéb padlóbevonatok Égetett, vagy sajtolt kerámiabevonatok Mázas kerámiabevonatok, illetve speciális padlóanyagok Esetleg mindkét feltételt is teljesíthetik, ezeket egyedileg tudjuk vizsgálni mintadarabon. Azt azonban minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses padlón keletkezhet-e feltölt dés, illetve szükséges-e a padló vezet képessége valamely feltölt dés levezetésére. Ha ez a két igény nem merül fel, akkor az antisztatikus padló kialakítása sem indokolt. A személyek feltölt dési lehet sége antisztatikus ruházat és vezet képes lábbeli alkalmazásával küszöbölhet ki. Így a padló vezet képessége csak akkor m ködik, ha a dolgozó lábbelije is vezet képes! Sugárzások veszélyei A körülmények és a technológia ismeretében eldönthet , szükségese ilyen irányú vizsgálat. Ami biztos és még nem mindenhol figyelnek erre a veszélyforrásra: a mobiltelefon is gyújtásveszély!!! Elszívó ventillátorok az 1-es és 2-es, valamint 20-as, 21-es és 22-es zónákból elszívó ventillátorok úgy mechanikus szikrabiztosság, mint elektrosztatikus gyújtásbiztonság szempontjából tanúsításra kötelezettek 0-ás zónából kizárólag erre egyedileg vizsgált és engedélyezett ventilátor szívhat

Külön kell foglalkozni a cs ventilátorok alkalmazhatóságával, mivel itt a villamos motor is az elszívócs ben van. Figyelembe kell venni, hogy ha 1-es zónából szív, akkor a motor robbanásbiztos védettsége is meg kell, hogy feleljen ennek! Azt külön meg kell nézni, hogy nem állhat-e el olyan állapot, amikor a ventilátor indulásakor a robbanási határok közötti koncentrációt szívhat – ekkor ilyen kialakítású ventilátor nem alkalmazható!


14.oldal / 36


3. T zoltóanyagok, t zoltókészülékek és automatikus t zoltórendszerek okozta veszélyek a robbanásveszélyes zónákban Igen hézagos és egyáltalán nem körültekint a szabályozás ezen a területen. Sehol nem találtam olyan el írást, amely figyelembe venné a következ ket: a nagynyomású porlasztás az elektrosztatikus feltölt dés egyik alappéldája. Vannak olyan technológiák, amelyek ezen alapulnak.

Ebb l következ en: A poroltók, a CO2 oltók és minden más gázzal oltó produkál elektrosztatikus feltöltést! A CO2 oltók, illetve a folyadéksugárral m köd oltók ehhez még azt is biztosítják, hogy a feltölt dés a vezet képes folyadéksugár, illetve szárazjég útján biztosan ki is süljön az els útjába kerül földelt tárgyon! A kisülés energiatartalma vizsgálatok és mérések során meghatározható – csak vizsgálni is kellene! Poros környezetben – akár leülepedett porok esetében is – a porral oltó sugara felkavarja a port és ezzel egy parázslásból akár porrobbanást is el idézhet. (Szomorú példának tekintem a 2002 október 29-i TEMAFORG-tüzet, ahol a keletkezett kis t zb l 250 milliós kárt okozó nagy t z lett – valószín síthet en a poroltós beavatkozás nyomán gyorsultak fel az események.) Minden automatikus rendszerben, amikor t z (égés) van, azt is valószín síthetjük, hogy ott nincs robbanóképes gáz-g z-köd/leveg keverék! Ha tehát égés van, akkor nem okozhat már gyújtást az elektrosztatikus feltölt dés. Nem így a poroknál! Minden automatikus rendszerben elképzelhet egy meghibásodás folytán történ kioldás és oltóanyag-befújás – ezzel azonban gyújtásveszélyt okoz az oltórendszer olyan körülmények között, amikor robbanóképes keverék lehet jelen – nem volt égés!

Az automatikus oltórendszerek telepítésekor két fontos szempont van még, amelyek nem szabad figyelmen kívül hagyni: Az oltóanyag és a t zveszélyes (ég ) anyag összeférhet sége. (pl. festék égésekor tilos a vízzel oltás – ezzel szemben a sprinkler rendszereknél erre méretezést közöl a jogszabály!) A rendelkezésre álló oltóanyag mennyiségének ellen rzése – automatikus tiltás a technológiára, ha az oltóanyag mennyisége nem elegend egyszeri t zoltásra. Sajnos a 2/2002 BM rendelet IV. fejezete erre vonatkozó el írást sem tartalmaz.

A fenti szempontokat most a teljesség igénye nélkül soroltam fel, azonban ezekb l is látható, hogy a témával egyrészt szabványosítási, másrészt oktatási szemszögb l is kellene foglalkozni.


15.oldal / 36


4. T z- és robbanásveszélyes technológiák, amelyekben éghet gáz-g z-köd van jelen A gyakorlatban az ellen rzések során és az engedélyezési eljárásokban használható módszer: A kérdéses technológiát el kell helyezni a vonatkozó el írások megfelel csoportjába. 4.1. Felületkezelések, felületbevonások Létezik egy érvényben lév (MSZ-05-20.0510-2:1992) és egy, utolsó tárgyalásán megállított (ME-05-20.0301:1993) szabvány, amelyek részletesen tartalmazzák a különféle kialakítású berendezések veszélyességi övezeteit. Szigorú feltétel a reteszelt elszívás!!! Az egymás után következ 4., 5., 6. és 7. ábrán az eredeti terminológia mellett feltüntettük az MSZ EN 1127-1 szabvány meghatározásait is. A felhasznált anyagok jellemz it figyelembe véve eldönthet , hogy szükséges-e T.M.T. Ha igen, abban minden biztonságos üzemelést szolgáló feltétel rögzítve van – ezt kell alkalmazni. A festék- és porszórók esetében az elektrosztatikus berendezések T.M.T-re kötelezettek, a többi berendezésnél a felhasznált anyag jellemz it l tesszük függ vé a T.M.T. szükségességét. (Vízbázisú lakk, pneumatikus hajtás, stb.) Megjegyzés: A laza meghatározások sokszor nagyon félrevezet k – igen gyakran halljuk azt, hogy „ vizes lakkal” dolgozunk, tehát itt nincs is t z- és robbanásveszély. Az eddigi szabályozás szerint a vízhígítású lakkok 5%-nál kisebb szerves oldószertartalom mellett, csak t zveszélyes (OTSZ szerinti „ C” ) besorolásúak, azonban 5%-nál magasabb oldószertartalom esetén a lakkok már („ A” -„ B” ) robbanásveszélyesek! A felhasználás vizsgálatakor a feldolgozási összetétel alapján kell eldönteni a besorolást!


16.oldal / 36


4. ábra

5. ábra


17.oldal / 36


6. ábra

7. ábra


18.oldal / 36


Az EN 12981:1997 szabvány hazánkban még nem lépett érvénybe. Ez az el írás a porszóró kabin bels terét 21-es zónába sorolja és a nyílások 0,5 m-es környezetét 22-es zónaként határozza meg. 4.2. Felületel készítés A technológia, illetve a felhasznált, vagy keletkez anyagok jellemz i döntik el, hogy T.M.T. szükséges, vagy sem. 4.3. Ipari véd gázos technológiák, ahol a véd gáz t z- és robbanásveszélyes Érvényben van az MSZ EN 746-1...6 szabványsorozat – a T.M.T. feltételeit kell alkalmazni. 4.4. Valamennyi egyéb technológia Amelyben t z- és robbanásveszélyes folyadékok, gázok, g zök, ködök és porok fordul(hat)nak el , T.M.T-re kötelezett. Ezen technológiáknál a tervezés stádiumában meg kell követelni valamennyi a területre vonatkozó el írás figyelembe vételét! Csak példaképpen, a teljesség igénye nélkül felsorolok néhány olyan szempontot, amely a tervezéskor „ nem derül ki” , csak a használatbavételi eljárás során okoz komoly gondot. a technológiában résztvev anyagok összeférhet sége anyagok öngyulladási hajlama elektrosztatikus feltölt dések keletkezési lehet sége – kezelési módja rádiófrekvenciás elektromágneses hullámok jelenléte nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok jelenléte ionizáló sugárzások jelenléte ultrahang miatti veszélyek jelenléte

Amennyiben a vizsgált technológiában részt vev berendezések T.M.T-vel rendelkeznek, akkor nagyobb nehézségek nélkül összefésülhet a besorolástól kezdve valamennyi szükséges üzemeltetési feltétel – ezeket a T.M.T. tartalmazza. Ha nem áll rendelkezésre ez a segítség, akkor már tervezési fázisban ez irányba kell szorítani a partnereket, ugyanis a használatba vételhez amúgy is szükség lesz rá!


19.oldal / 36


4.5. Szárítók, kemencék 2002.12.01-én életbe lépett az MSZ EN 1539:2000 jel szabvány, amely eredeti címét tekintve olyan szárítókra vonatkozik, amelyekben éghet anyagok szabadulnak fel. Sajnos ez a szabvány is (62 oldalon) tudományoskodó, rendkívül nehezen érthet és kezelhet , a technológiai folyamatok ismeretének a hiányát tükröz el írások kusza szövedéke! Rendkívül drága és bonyolult m szerezésre és beavatkozó automatikára építené a teljes biztonságot – ami természetesen egyetlen üzemben sem m ködne jól, ugyanis sehol sincsenek laboratóriumi körülmények! A legkomolyabb ellentmondás azonban ott található, hogy a porbevonatok szárítása (beégetése) is bele van er szakolva a szabványba – méghozzá teljesen hibás elképzelések alapján! A porszórásnál használt bevonóporok beégetésekor ugyanis nem szabadul fel éghet anyag!!! Ez a folyamat polimerizáció! Arról már nem is beszélek hogy a szabvány szerint „ lebeg porként kell figyelembe venni a tárgyra „ felkínlódott” por 9%-át” !? Jelenleg a porszórásoknál a beéget akár nyílt tüzelés technológiai is lehet, besorolása „ C” , vagy „ D” . A gyakorlatban ezt a hibás el írást csak úgy látom megkerülhet nek, ha a porszórási technológia berendezéseinek (szóróberendezés – szórókabin – porvisszanyerés) t zvédelmi megfelel ségi vizsgálata során kitérünk a beéget re is és megállapítjuk, hogy nem tartozik ezen szabvány hatálya alá.


20.oldal / 36


II. Éghet és nem éghet , de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban. Szabványok és rendeletek EU szabványtervezetek a hazai t zmegel zés, illetve a T zvédelmi Megfelel ségi Tanúsítás gyakorlatában.

5. Bevezet : Porok robbanási mechanizmusa A porok tulajdonságai lényegesen különböznek azoktól a szilárd anyagoktól, amelyekb l képz dnek. Ennek alapvet oka, hogy ugyanazon tömeghez nagyságrendekkel nagyobb felület tartozik, amely felületen az oxidáció intenzitása is lényegesen nagyobb – így az oxidáció láncreakcióba megy át, amelyet porrobbanásnak nevezünk. Robbanóképes keverékr l csak lebeg pornál beszélhetünk – a leülepedett por szilárd anyagként viselkedik, amíg fel nem keveredik. Amikor porrobbanás-veszélyr l beszélünk, akkor mindig tisztázni kell: az el forduló por állapotát ha a leülepedett por valamely körülmény miatt felkeveredhet ha valamely technológiánál várható egy nyomáshullám, akkor kell-e számolni egy a leülepedett por felkavarodásából ered másodlagos porrobbanásra is, vagy ezt a körülményt biztonsággal kizárhatjuk

Az éghet porokat robbanási tulajdonságaik szerint 3 porrobbanási osztályba sorolják: Porrobbanási osztály

Kst (bar m/s)

St 1

0 .. 200

St 2

200 .. 300

St 3

>300

Kst = robbanási nyomásemelkedés sebessége, amely a következ tényez k függvénye: anyag jellemz i (gyulladási h mérséklet, gyújtási energiaszint, stb...) por szemcsemérete porszemcsék eloszlása turbulencia tartály, vagy helyiség formája gyújtóforrás jellemz i


21.oldal / 36


A teljesség igénye nélkül végignézve ezen jellemz ket igen tág határok közötti változás tapasztalható kisméret környezeti jellemz változás esetén is. Például: A leveg relatív páratartalmából felvehet nedvesség 80°C-kal növelheti a gyulladási h mérsékletet. A szemcseméret csökkenésével együtt csökken a gyulladási h mérséklet is, ugyanekkor azonban n a Kst értéke. A vegyes szemcseméret poroknál a leülepedés mértéke befolyásolja a porkoncentrációt. A por/leveg keverékek általában lényegesen nagyobb gyújtási energiát igényelnek, mint a gáz/g z keverékek.

Vannak olyan porok is, amelyek nem éghet anyagokból képz dnek, azonban oxidációra való hajlamuk miatt robbanóképesek. Ezek többnyire fémek és fémötvözetek porai. Robbanási jellemz i az éghet porokéhoz hasonlóan változnak, f ként a szemcseméret függvényében. A porrobbanások esetében igen sokszor azonban nem tisztán por/leveg keverékkel van dolgunk, hanem különböz hibrid-keverékekkel, amelyek valamilyen éghet gázt, vagy g zt is tartalmaznak a por mellett. Ezek a keverékek azért sokkal veszélyesebben, mint a tisztán por/leveg keverékek, mert a gyulladást a gyújtásra sokkal érzékenyebb gáz/g z keveréke kezdi, majd az így keletkez energia a lényegesen nagyobb energiaszinttel gyújtható porkeveréket is képes begyújtani – emellett a már leülepedett port is felkeverve komoly másodlagos robbanást képes el idézni. Az el adás anyagában található egy olyan táblázat, amelyben összefoglaltuk az általunk fellelt adatokat a különböz porok esetében egy könnyen kezelhet csoportosításban. Ezúton is szeretnénk mindenkit megkérni arra, hogy ha ezt a táblázatot ki tudja egészíteni újabb adatokkal, vagy a hiányzó jellemz kr l információt tud adni, tegye azt meg – ezzel is segíteni fogja a hazai t zmegel zés porok esetében igen nehéz munkáját. Azt is szeretnénk el re bocsátani, hogy ez az el adás el fogja kerülni az elméleti, tudományos fejtegetéseket – kizárólag olyan mélységig tárgyaljuk a témát, amennyire a t zmegel zés területén dolgozó szakembereknek arra szükségük van munkájuk elvégzéséhez.


22.oldal / 36


6. Éghet porok által okozott veszélyek Minden éghet anyag pora porrobbanásveszélyes! Az éghet anyagok poraihoz kapcsolódó technológiai ágazatokat lényegében 5 csoportba oszthatjuk: faipar élelmiszeripar gyógyszeripar textilipar m anyagok poraival folyó m veletek

A következ kben röviden ismertetjük az egyes technológiákra jellemz veszélyes m veleteket és az ott általánosan használt – az ide vonatkozó el írásokban is el írt – védelmi megoldásokat.

6.1. Faipar 6.1.1. A tevékenység veszélyességének megítélése A tevékenység veszélyességének megítélése két szempont szerinti értékelés eredménye: A famegmunkálás során keletkez osztályozzuk a veszélyességet:

hulladék méretét figyelembe véve

forgács por és forgács együttesen túlnyomórészt por keletkezik

A legveszélyesebb fahulladék a por, amely robbanóképesség szerint St 1-t l St 3-ig sorolható porrobbanási osztályba. A hulladék kezelése szempontjából osztályozva a veszélyességet: közvetlen helyi elszívás gépcsoport helyi elszívása/leválasztás kis teljesítmény (esetleg mobil) berendezéssel nagy teljesítmény központi elszívó/leválasztó berendezés alkalmazása

A veszély a nagy teljesítmény és nagy anyagmennyiséget nagy távolságon mozgató központi elszívó/leválasztó rendszerek esetében a legnagyobb.


23.oldal / 36


6.1.2. Lakkcsiszolatpor Külön figyelmet igényel az az eset, amikor a felületkezelt fa csiszolatporáról van szó, miután itt már nem a fa porának, hanem a felületkezel anyag (lakk, m gyanta, stb...) jellemz i az irányadóak. Sajnos ezen bevonóanyagokról a legritkább esetben van információ a bevonat kikeményedése utáni állapotban, miután a biztonságtechnikai adatlapok csak a felhordás el tti állapotra adnak információkat és jó, ha azok igazak! Egyetlen lakkról sincs információ a megszáradt porára vonatkozóan, kizárólag a nitro-bázisú lakkokról lehet tudni azt, hogy száradás után nitrocellulóz marad bel lük vissza – ez pedig robbanóanyag! A többi bevonóanyag csiszolatporáról a következ ket érdemes megjegyezni (ami segít az éghet porok robbanási jellemz ihez való hasonlítás során): Nem vesznek fel a leveg b l nedvességet, tehát nagyon érzékenyek a gyújtásra és alacsony a gyulladási h mérsékletük. Igen kicsi a szemcseméretük a csiszolásból adódóan, ezért magas a robbanási nyomásemelkedés mértéke. Más, esetleg kevésbé érzékeny porokkal való keveredés esetén nagy a másodlagos porrobbanás el idézésének a veszélye.

6.1.3. A faipari por/forgácskezelés legfontosabb általános t z- és robbanásvédelmi szabályai Az elszívó berendezés szempontjából kétféle megoldás létezhet:

„Nyomott” rendszer Itt a szállítandó közeg átmegy a ventilátoron és utána kerül a sz r berendezésbe. El írás a szikramentes kivitel ventilátor. o Megjegyzés: Az EN 12779 szabvány legutóbbi tervezetében (8. javított átdolgozás) sajnos már nem található meg ez az el írás – bízzunk abban, hogy csak sajtóhibáról van szó és a végleges kiadás tartalmazni fogja ezt az igen fontos követelményt! A légköri nyomásnál magasabb üzemi nyomás robbanás esetén sokkal magasabb robbanási nyomásértéket okoz!


24.oldal / 36


„Szívott rendszer” Itt a ventilátor a már tisztított leveg t szívja, tehát nincs szükség különösebb védelemre a ventilátor tekintetében. A robbanási nyomás alacsonyabb, mivel depressziós állapotban keletkezik a robbanás.

A sz r házas berendezések esetében a „ szívott” vagy „ nyomott” rendszer az üzemi nyomásra való méretezés, valamint a nyomásleereszt k megnyílási nyomásértéke szempontjából jelent különböz séget. A sz r anyag kialakítása szerint azok két csoportba sorolhatók: zsákos (mélységi) sz r k o ezeknél id vel alapos tisztítás (mosás) vagy csere szükséges patronos (felületi) sz r k o ezek s rítettleveg s lefúvatással tisztíthatók folyamatosan

A sz r /leválasztó berendezések kialakítása szempontjából 3 különböz kialakítás köré lehet csoportosítani a követelményeket:

Kisteljesítmény forgácselszívók 8. ábra

Igen egyszer beltéri berendezések. Egy-két megmunkálógép mellé telepítve rövid úton elszívják a keletkez forgácsot. Egyszer , keretre húzott sz r zsákban történik a leválasztás. A sz r zsák alá rögzített fóliazsákban gy lik össze a hulladék (dönt en forgács). A sz rt leveg a helyiségben marad. Ezek a berendezések csiszolatport leválasztására nem alkalmasak, ezért TILOS a finom port és f ként a lakkcsiszolatport ilyen berendezésekkel elszívni, miután a kialakításból adódóan csak beltéri alkalmazásra felel meg! Semmiféle biztonsági megoldás nem alkalmazható az ilyen kialakítású berendezések esetében! Kis faipari m helyek esetében, amikor a szükséges teljesítmény igénye nem mérhet össze egy nagyteljesítmény porleválasztó rendszer költségeivel azt a megoldást javasoljuk – megfelel körültekintéssel – alkalmazni, hogy az elszívóberendezést egy speciálisan erre a célra kialakított „ korlátozottan átszell zött szabadtéren” állítsák fel, a megszívott gép(ek)et pedig a lehet legközelebb helyezzék el a csarnokon belül.


25.oldal / 36


Közepes teljesítmény por/forgácselszívó és leválasztó berendezések 3

9. ábra

A teljesítményhatár a 6.000 m /h elszívóteljesítmény A kivitel lehet telepített, vagy mobil, de mindenképpen sz r házas kialakítással. A berendezések munkatérben és szabadtéren is telepíthet k. Csak „ szívott” rendszerben készülhetnek. A sz r ház robbanási nyomáshullámnak ellenálló kivitel legyen, min. 0,2 bar nyomásértékig. (kisebb anyagmennyiségek vannak jelen) A sz r ház és az elszívóvezeték találkozásánál egy pillangószelepet kell beépíteni bármilyen nyomáshullám a munkatérbe való visszajutásának megakadályozására. A sz r házat fel kell szerelni egy automatikus, h érzékel vel vezérelt vízzel-oltó rendszerrel. (A rendszer lehet a vízhálózatra kapcsolt, vagy saját oltóvíztartályos is.) A h érzékel vagy pillangószelep m ködésével egyid ben az elszívást automatikusan le kell kapcsolni. Finom porok, illetve lakkcsiszolatporok esetében a sz r k anyaga antisztatikus legyen. Ezek a sz r berendezések automatikus sz r tisztítással kell, hogy rendelkezzenek.

Nagyteljesítmény por/forgácselszívó és leválasztó berendezések 10., 11., 12. ábra Ezek a berendezések is csak sz r házas kivitelben készülhetnek, de léteznek silóra építhet , s t silóval egybeépített kivitelek is. „ Szívott” és „ nyomott” rendszerben is m ködtethet k, a sz r háznak azonban csak az üzemi nyomásértékeket kell alakváltozás nélkül kibírnia. Ezen sz r berendezések, silók nem létesíthet k méretezett robbanási nyomásleereszt szerkezetek nélkül. o Robbanási nyomáshullám levezetésére különböz megoldások léteznek: hasadótárcsák, nyílóajtók, stb... Azonban minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a lefúvatás iránya ne veszélyeztessen személyt, vagy más technológiát. A sz r házat, silót el kell látni ún. „ száraz oltóvezetékkel” és vízpermetez rendszerrel. o A biztonság irányába tehetünk egy lépést, ha a szárazoltóvezetéket egy f tött helyiségben elhelyezett és h -, vagy h sebesség érzékel vel vezérelt mágnesszelepen keresztül rákapcsoljuk a vízhálózatra. Az elszívó és az esetlegesen visszatápláló cs vezetékeket t zvédelmi csappantyúkkal kell ellátni.


26.oldal / 36


Ha a megmunkálógépek között van olyan, amelyik üzemszer en szikrát vagy izzó csomót (ezt a szaknyelv „ glimmelés” -nek hívja) termel, akkor automatikus szikraérzékel - és oltórendszerrel kell az elszívórendszert felszerelni! o Ezen megmunkálógépek: szalagcsiszoló, kontaktcsiszoló, sorozatvágó o Megjegyzés: Ennek az el írásnak a teljesítése néha fizikai akadályba ütközik, amikor is a cs vezeték hossza miatt nem építhet be az automatikus szikraoltó, mert a m ködéséhez szükséges távolságok nem biztosíthatók. Ilyenkor a veszélyt okozó gépeket célszer leválasztani a nagy rendszerr l és a védelmükr l külön gondoskodni.

6.2. Élelmiszeripar Az élelmiszeriparban a liszttel, a cukorral, a f szerekkel, a kakaóval, kávéval dolgozó iparágak kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztetettek a porrobbanás lehet sége által. Kezdve a gabonasilókkal, malmokkal, cukorgyárakkal és folytatva a sütödékkel, édesipari üzemekkel, valamint a f szereket rl kiszerel vagy felhasználó üzemekig a korszer sítések és az automatizálás igénye a pneumatikus szállítási módok elterjedését hozta magával – ezzel azonban n tt a porrobbanás lehet sége is. A korszer sítések a termelékenységet is növelték, ebb l adódóan a tárolt és feldolgozásra kerül mennyiségek is n ttek, ami még jobban növelte a porrobbanásveszélyt. A porrobbanások elleni védekezéshez nem állnak rendelkezésünkre külön élelmiszeripari szabványok – az itt alkalmazható védekezés azonos az éghet porokra vonatkozó általános el írásokban foglaltakkal. Ez azt is jelenti, hogy a faipari szabványok – mert ott készültek ilyen el írások – egyes el írásai, természetesen csak körültekint egyeztetésekkel, de alkalmazhatók a megel zés és védelem területén. A veszélyek megítélésekor és a szükséges és elégséges védelem kialakításakor a következ szempontok alapján célszer megvizsgálni a kérdéses technológiát: Zárt rendszer -e, illetve hol kell veszélyes mérték üzemszer anyagkilépéssel számolni. Mennyire veszélyeztetik a rendszer (technológiai folyamat) elemei a közvetlen környezetüket. A fentiek elemzése után el kell készíteni a zónabesorolást. (MSZ EN 1127-1:2000 szerint) Végig kell vizsgálni a teljes technológiai folyamatot a gyújtóforrások jelenléte szempontjából. (MSZ EN 1127-1:2000 szabvány szerint) Amennyiben a lehetséges 13 gyújtóforrás közül akár csak egy is nem zárható ki teljes bizonyossággal, akkor fel kell mérni, hogy milyen aktív vagy passzív robbanásvédelmi mód alkalmazható sikeresen az adott rendszerben.


27.oldal / 36


Megjegyzés: Ebb l a felmérésb l nem hiányozhat a technológiában részt vev berendezések vizsgálata abból a szempontból, hogy a robbanásvédelmi módok közül melyik alkalmazható a berendezés konstrukciójához! Itt egy kicsit konkrétabb példát szeretnénk bemutatni, amit fénykép-felvételekkel is alá tudunk támasztani: 13., 14., 15. ábra

A különböz magyarországi áruházláncok divatos látványpékségeiben, de egyre több kisvállalkozásban m köd pékségben is zártrendszer lisztellátó rendszereket alkalmaznak. Az egyik áruház esetében a BM-OKF nyomására robbanáselfojtó rendszert építettek be a lisztellátó rendszerbe, amelynek T zvédelmi Megfelel ségi Tanúsító vizsgálata során az derült ki, hogy a lisztellátó rendszerben mind a 13 – szabványban foglalt – gyújtóforrás bejutása biztonsággal kizárható, kizárólag a robbanáselfojtó rendszer beépítése okoz potenciális els dleges és másodlagos porrobbanásveszélyt! Ráadásul a porrobbanásoknál a robbanáselfojtás olyan aktív robbanásvédelmi mód, amelynél a védend objektum robbanásálló, azaz robbanási nyomásnak ellenálló vagy robbanási nyomáshullámnak ellenálló kialakítása az egyik alapfeltétele a robbanáselfojtás alkalmazásának. A bemutatott 3 fényképfelvételen látható a robbanáselfojtó rendszer felszerelése, amir l az OKF azt állította, s t folyamatosan azt próbálja – most már az ország valamennyi t zoltója el tt – még mindig bizonygatni, hogy csak ezzel a módszerrel lehet a porrobbanást megakadályozni. Az el adásban kés bb még visszatérünk a robbanásmegel zés és a robbanásvédelem kérdéseire, de természetesen az ide vonatkozó szabványok tükrében.

6.3. Gyógyszeripar A gyógyszeriparban a porokkal kapcsolatos tevékenység két f csoportra osztható: por alakú alapanyag gyártása, kiszerelése oldatok készítése szerves, vagy szervetlen oldószerekb l és porokból

Az els csoport szerinti tevékenység gyakorlatilag azonos az élelmiszeripari porokkal kapcsolatban tárgyaltakkal – így azoknál ugyanazon módszerekkel lehet vizsgálni a t z- és robbanásvédelem kérdéseit. A második csoport már izgalmasabb kérdéseket vet fel, ugyanis a szerves oldószerek jelenlétében a porokkal való m velet már a hibrid-keverék megjelenését jelenti.


28.oldal / 36


Szerencsénkre a gyógyszeripari folyamatok legnagyobb része inertizált technológiai folyamatban kerül megvalósításra, így gyakorlatilag csak azt kell vizsgálnunk, hogy az inertizálás mennyire megbízható módon kerül kivitelezésre. Miután az inertizálás az a módszer, amely az égéshez/robbanáshoz szükséges oxigén jelenlétét zárja ki a technológiai folyamatból, ezért itt sem a koncentráció, sem pedig a gyújtóforrás jelenléte nem okoz fejtörést, ha az inertizálás folyamata megbízhatóan m ködik.

6.4. Textilipar A textiliparnak azok az ágazatai veszélyeztetettek porrobbanásveszély (vagy helyesebben szálrobbanásveszély) által, ahol az elemi szálak törésre, darabolásra kerülnek és itt a munkaegészségügyi követelmények következtében elszívórendszereket kell üzemeltetni. A veszélyforrások illetve a megoldások gyakorlatilag a faiparban alkalmazottakkal azonosak. Az egyetlen különbség az, hogy az alapanyagok itt nem csak természetes alapúak lehetnek, hanem többségében szintetikus alapúak, így lényegesen megn az elektrosztatikus feltölt désekb l ered gyújtás veszélye.

6.5. M anyagok poraival folyó tevékenységek Porrobbanásveszély gyakorlatilag három tevékenység esetében áll fenn: felületbevonás m anyagporokkal vagy m anyag szálakkal m anyag (esetleg gumi) alkatrészek mechanikus megmunkálása szemcseszórás

Felületbevonás Elektrosztatikus porszórás

Az itt alkalmazott szóróberendezések gyújtásbiztonság szempontjából vizsgálatra kötelezettek – ekkor kizárhatók, mint gyújtóforrás. A szórókabinokban nem alakulhat ki az ARH 50%-nál magasabb koncentráció – tehát nincs potenciális robbanásveszély. Az automatikus szórások esetében automatikus t zelfojtó berendezést kell beépíteni – a t z vagy robbanás kezdeti stádiumban megfogható.

Elektrosztatikus flockszórás

Az itt alkalmazott szóróberendezések gyújtásbiztonság szempontjából vizsgálatra kötelezettek – ekkor kizárhatók, mint gyújtóforrás. Miután a szórási technikánál nem alkalmazható elszívás, így a dolgozók munkaegészségügyi védelmér l (a mellészóródó szálak leválasztásáról) egyedi módon kell dönteni.


29.oldal / 36


Fluidizálással történ porbevonás

Vagy elektrosztatikus feltöltéssel vagy a m anyagpor olvadási h mérsékletére melegített tárgy „ bemártásával” (rilzánozás) történik a bevonatkészítés. Itt általában az FRH fölötti a porkoncentráció – ezért nincs potenciális robbanásveszély.

Mechanikus megmunkálások Gyakorlatilag a faiparban ismertetett módszerekkel elszívható és leválasztható a m veletek során keletkez por vagy szemcse. A védelem módszerei is azonosak a faiparban alkalmazottakkal.

Szemcseszórás Különlegesen érzékeny tárgyak felület-tisztítását végzik m anyagpor, esetleg csonthéjas magvak rleménye segítségével (pl.: félvezet k lapjai, kommutátorok, stb...). A használt módszerek itt is azonosak a faiparban használatos módszerekkel – védelem módszerei is általában azonosak azzal.

7. Nem éghet , de robbanóképes porok által okozott veszélyek A nem éghet anyagok közül azoknak a porai robbanóképesek, amelyek h , vagy egyéb energiaközlés hatására oxidációra képesek. Az oxidáció hevessége több körülményt l függ, ezek: szemcseméret (szabad felület) nedvesség (páratartalom) oxigénkoncentráció környezeti h mérséklet gyújtóforrás energiája

Természetesen itt porrobbanásveszélyr l.

csak

lebeg

porok

esetében

beszélhetünk

A leggyakrabban el forduló veszélyhelyzetek az iparban a fémek megmunkálásakor – csiszolásakor, polírozásakor – a szemcseszórásos felülettisztítások során, illetve aprításkor, rléskor állnak el .


30.oldal / 36


A védelem módjait mindig a konkrét technológia ismeretében, annak sajátosságait figyelembe véve kell kiválasztani. Az általánosan javasolt módszer a következ : Meg kell vizsgálni, hogy milyen veszélyt okozó porról van szó, annak milyen jellemz i vannak. Hol és milyen körülmények között keletkezik a por – hogy lehet els lépésként a veszélyt kiküszöbölni (pl.: nedves leválasztás, elszívás, ken anyag, stb...). Meg kell vizsgálni, a potenciális gyújtóforrások közül melyik és milyen módon van jelen – hogyan zárható ki. Feltétlen tisztázásra szorul az a körülmény is, hogy el fordulhat-e hibrid keverék kialakulása, mert akkor teljesen új irányban kell keresni a védelem megoldásait. Hibrid keverék keletkezhet pl.: o magas h mérséklett l, amely bontja a vizet (durranógáz) o magas h mérséklet, amely pl. olajból, vagy ken anyagból g zfázist vált ki o szemcseszóráskor a felületen lev anyagból alakul ki robbanóképes keverék (pl.: festékmaradék, olajfolt, stb...)

Itt a hibrid keverék gyújtásra sokkal érzékenyebb alkotója képes porrobbanást el idézni olyan gyújtóforrás esetén is, amely a homogén porkeveréket normál körülmények között soha nem gyújtaná be.

8. Potenciális gyújtóforrások és a védelem módjai 8.1. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja Ahogy azt már a „ gázok-g zöknél” említettük, az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja felsorolja a lehetséges gyújtóforrásokat és csoportosítja is el fordulásuk valószín sége szerint. Itt nem sorolom fel azokat újra. Amennyiben a porrobbanásveszélyes technológia robbanási jellemz it már ismerjük, akkor a gyújtás lehet ségének kizárásával lehet a potenciális robbanásveszélyt megszüntetni.

8.2. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 6. pontja Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 6. pontja tartalmazza a kockázat kiküszöbölésének módjait. Miután a szabvány itt is kell en részletes magyarázatot f z minden megoldáshoz, így nem ismételjük meg ezeket, csak a fontos alapelveket emeljük ki némi magyarázattal. El ször azonban itt szükséges is néhány fogalom pontos meghatározása, amelyek pontatlan megfogalmazás esetén komoly félreértéseket – ebb l ered en veszélyes tévedéseket is okozhatnak:


31.oldal / 36


A porok zónái: olyan térségek, amelyben a robbanóképes közeg (por/szál és leveg keveréke) el fordul. Porrobbanásveszélyes térség: ahol az éghet , vagy nem éghet , de robbanóképes por lebeg állapotban van jelen. Megjegyzés: Az OTSZ meglehet sen pontatlanul fogalmaz: „ „ B” t zveszélyességi osztályba tartozik az a por, amely a leveg vel robbanóképes keveréket képez.” „ „ C” t zveszélyességi osztályba tartozik az a szilárd anyag, amelynek gyulladási h mérséklete legfeljebb 300°C.”

A leülepedett por – f ként, ha felkavarodásától nem kell tartani – nem képez robbanóképes keveréket! Így tehát a t zveszélyességi osztályba sorolásnál egyértelm en kell meghatározni, hogy melyik állapotot kell figyelembe venni! Egy lisztsilóban például nem lebeg a liszt üzemszer en! A silóhelyiségben pedig nagyon nagy a baj, ha a liszt robbanóképes koncentrációban libben ideoda, miközben betölti az egész teret!?

Az OTSZ valamennyi el írása, amelyben „ B” t zveszélyességi osztályú anyagról beszél olyan, mintha csak folyadék, gáz, g z lehetne „ B” osztályú! Vajon akkor a porokkal mit lehet tenni?! Szerencsére ezt a kétértelm séget a zónabesorolás már a helyére teszi! A fent említett kockázat kiküszöbölésére vagy csökkentésére a szabvány két módot ír le alapelvként:

Megel zés Robbanóképes közeg kialakulásának elkerülése Az összes effektív gyújtóforrás kialakulásának elkerülése.

Amennyiben a megel zés nem hoz 100%-os biztonságú eredményt, akkor várhatóan számítani lehet a robbanásra, tehát a következmények kezelése a cél. A „ Megel zés” módszerében porok esetén a következ intézkedések tehet k: A robbanási határok közötti koncentráció elkerülése Helyi elszívás alkalmazása, porlerakódások elkerülése, takarítás Inertizálás A már ismertetett 13 effektív gyújtóforrás kialakulási lehet ségének kizárása.


32.oldal / 36


Védelem A robbanás következményeinek korlátozása konstrukciós véd intézkedésekkel.

A „ Védelem” módszerei porok esetében a következ k lehetnek: Robbanásálló építési módú berendezések (robbanási nyomásálló és robbanási nyomáshullámnak ellenálló kivitel) Robbanási nyomás levezetése (hasadófelület, nyílófelület)

Megjegyzés: A 2/2002. BM rendelet szerinti „ hasadófelület” vagy „ hasadónyíló felület” valószín leg ugyanezt akarta jelenteni, viszont a hasadó-nyíló megfogalmazás egy m szaki lehetetlenséget fejez ki. Ha hasad, akkor nincs már, mi nyíljon, ha viszont nyílik, akkor miért hasadna?! Robbanáselfojtás: A szabvány szerint „ csökkentett robbanási nyomásra készült kivitel, összekapcsolva robbanáselfojtással” . Ekkor a védend berendezést elegend a redukált robbanási nyomásra méretezni. Láng- és robbanásterjedés megakadályozása: Ehhez porok esetében a következ eszközök használhatók: T zoltó gátak (ezek a robbanási nyomáshullámot nem állítják meg !) Gyors zárású szelepek, csappantyúk Forgócellás adagolók Lefúvató-csatorna (robbanásterjedésre nem minden esetben megbízható !) Kett s tolózárak Fojtások (pl.: anyaggal teli kihordócsiga)

Figyelem: Hibrid keverékek esetére nincs általánosan meghatározható megoldás! Egyedileg kell meghatározni a módszert!


33.oldal / 36


9. Szabványok, rendeletek – EU szabványtervezetek 9.1. Hazai szabványok Jelen pillanatban magyar fordításban is közzétett EU szabvány az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány, amely elméleti alapokat ad a porrobbanásveszély megítéléséhez. A szabvány praktikus, jól érthet és kit n alapot ad a kockázatértékeléshez. Az EN 13463-1:2001 szabványt angol nyelven, jóváhagyó közleménnyel vettük át. A nem villamos gyártmányok alkalmazásához ad alapokat és követelményrendszert robbanásveszélyes környezetben. Az EN 50281 szabványsorozat tagjai az éghet porok által veszélyeztetett környezetben alkalmazható villamos gyártmányokra vonatkozó el írásokat és vizsgálati módszereket tartalmazzák. Ezen szabványsorból az MSZ EN 502811-1:2000 szabvány már magyar nyelven is készen van, címe: Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. 1-1. rész: Tokozással védett villamos gyártmányok Az MSZ-05-96.9119/1, /2, /3, /4 szabványsorozat a faipari porforgácselszívó rendszerek biztonsági el írásait tartalmazza. 2003. májusra bejelentették a kivonását, amit kés bb novemberre halasztottak – miután a helyette átvehet EN 12779 szabvány jelenleg a 8-ik átdolgozásánál tart és így még nem készült el a végleges formájában! Ami bizonyos, hogy lényeges változtatásokat tartalmaz a tervezet is, azonban – miután csaknem egészében a német ZH 1/730:1997 ágazati szabványt vette át – kit n en alkalmazható lesz a faiparban. A kisteljesítmény és mobil porelszívókra 6000 m3/h elszívóteljesítményig ugyancsak a német DIN 8416:1999 szabványt lehet jelenleg alkalmazni, miután Európában nincs másik el írás ezen a területen. Így a faipar területén a kivonásra kijelölt MSZ szabvány helyett jól alkalmazható nemzetközi el írások készülnek. Nem ilyen a helyzet a nem éghet , de robbanóképes porokra általánosan alkalmazható el írásokkal – ezekr l ugyanis még csak tervezet sem készült! Erre a területre csak az MSZ EN 1127-1 szabvány általános el írásai alkalmazhatók és az éghet porok analógiájára egyedi megoldásokat kell keresnünk a biztonság érdekében. Van még egy fontos kérdés, amelynek a szabályozása még nem történt meg az EU szabványosításban és ez a ventilátorok kérdése, amelyek robbanóképes közeget szállítanak. Miután úgy a gáz/g z/köd, mint a por/szál által okozott


34.oldal / 36


robbanóképes környezetek el írásai között szerepel az a védelmi megoldás, hogy a koncentráció csökkentésére elszívást kell alkalmazni, ezért az is egy természetes követelmény kell, hogy legyen, hogy az alkalmazott ventilátor ne lehessen gyújtóforrás sem mechanikus szikraképzés, sem elektrosztatikus kisülés, sem pedig gyújtóképes felületi h mérséklet által. A robbanóképes gáz/g z, illetve a por szállítására alkalmas ventilátorok biztonsági követelményeit a német VDMA 24169-1 és VDMA 24169-2 irányelvek tartalmazzák, amelyek az átmeneti id szakban továbbra is alkalmazhatók lehetnének.

10. A T zvédelmi Megfelel ségi Tanúsítás gyakorlata a porrobbanásveszélyes technológiáknál 10.1.Berendezések, gyártmányok tanúsítása A 27/1997 BM rendelet hatályba lépése óta folyamatosan végezzük a faipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar számára készül különféle porelszívó- és leválasztó berendezések tanúsító vizsgálatait. (Bár nem minden esetben tudjuk a rendelet értelmezésében eldönteni, hogy mi számít „ újnak” , vagy mi az, ami „ általános alkalmazásra” kerül?) A mi gyakorlatunk az, hogy egy-egy berendezés, vagy típuscsalád úgy kap T zvédelmi Megfelel ségi Tanúsítványt, hogy azokat a biztonsági megoldásokat, amelyek kizárólag az alkalmazás konkrét követelményeinek ismeretében vizsgálhatók, egy, a használatbavétel feltételeként megszabott „ ellen rz felülvizsgálat” keretében, a telepítés helyén vizsgáljuk. Erre a T zvédelmi Megfelel ségi Tanúsítványban konkrét el írás szerepel!

10.2.Technológiák vizsgálata Miután a porrobbanásveszélyes technológiák minden esetben egyediek, több berendezést tartalmaznak és a technológia biztonságát csak – az összefüggésében vizsgálható – biztonsági (retesz-) rendszerek adhatják meg, ezekben az esetekben T zvédelmi Megfelel ségi Szakvéleményt késztünk. Ezen esetben nem értelmezhet a 27/1997. BM rendelet, ugyanis nincs értelme az 5 évre kiadott Tanúsítványnak és egyetért nyilatkozatnak! Annak sem lenne értelme, hogy ilyenkor a technológia minden egyes berendezésére tanúsítvány készüljön, mert akkor hogyan lehet az összefüggéseket, illetve a biztonsági reteszrendszert kezelni?


35.oldal / 36


Az I. fokú szakhatóságokkal az egész ország területén közvetlen és legtöbbször kiváló személyes kapcsolatunk van és most már egyre több megyei parancsnokság is ebbe a körbe tartozik. A gyakorlatban az a tapasztalatunk – és gondolom az érintett t zoltóságok szakemberei is ezt er síthetik meg, hogy a konkrét helyi problémák megoldása az id ben felvett személyes kapcsolat révén sokkal gyorsabb és szakmai segítséget akár még telefonon is tudunk biztosítani annak, aki igényli.

gépmi gépmi

KIJELÖLT VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM

KIJELÖLÉSI SZÁM: 183/1-2/1998 Cím: 1145 Budapest, Amerikai út 89. Levélcím: 1581 Budapest, Pf. 95. Telefon/Fax: 252-8680

................................................. Perlinger Ferenc ipari szakért Mobil: (06-30) 9621-850 Tel.: (06-26) 343-517 Fax: (06-26) 340-193

................................................. Koburger Márk szakért gyakornok Mobil: (06-70) 5044-357 Tel.: (06-1) 290-3514 Fax: (06-1) 290-3514 Email: [email protected]


11.

8.ábra

36.oldal / 36


Képek

9.ábra

10.ábra

12.ábra

11.ábra 14.ábra

13.ábra 15.ábra

Szakmai továbbképzés

Recommend Documents