Szakmai részbeszámoló (2.) a Mit? Kinek? Hogyan? a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, napközi Otthonos Óvodája című HEFOP 3.1.3-as pályázathoz
2007. október 8. A részbeszámolót összeállította: Sejtes Györgyi és a 3.1.3. pályázatban résztvevő kollégák: Bácsi János, Beke Ferenc, Belájszki Nevenka, dr. Bene Kálmánné, Cs. Bogyó Katalin, Kovács Sándorné, Lódiné Szabó Katalin, Piskoltiné Tóth Andrea, Sárvári Tünde, Sejtes Györgyi, Soós Edit), valamint a 2007-2008-as tanévben a kompetenciaalapú oktatást választó kollégák: Katonáné Nemes Gyöngyi, Dr. Francziáné Kelló Mariann, Paraginé Antal Ildikó, Péter Éva, Harkainé Molnár Emese, Sinka Hilda, Héger Anita, Keneseyné Eperjesi Jusztina, Szakter Zsuzsa, Kószóné Schrancz Gertrud, Kaszt Erika, Zalai Edina, Pataj Klára, Konfár László, Horváthné Fazekas Erika, Soósné Vőneki Edina, Dr. Somlai Csabáné munkái alapján
1.
A 2007. április 12-e óta eltelt időszak szakmai tevékenysége
1.1. Szervezeti változások A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2007. július 9-ei határozatában napközi otthonos óvodáját intézményünkhöz csatolta, valamint az iskola művészeti tevékenységét is szélesítettük zongora és balett tanszakkal. A profilbővítés eredményeképp változott az intézmény szervezeti felépítése, neve, alapító okirata, működési engedélye, pedagógiai programja. Az eltelt időszak legfőbb feladata ezen dokumentumok átdolgozása volt. Az anyagokat tartalmazza az 1. számú CD melléklet. A szervezeti változás a HEFOP 3.1.3-as pályázat megvalósítását erősíti, ugyanis az egyetemi óvoda és az általános iskola (bár külön pályázatot adott be) egymásra építette munkáját a kompetenciaalapú oktatásban. (Lásd 1. sz. melléklet CD) 1.2. A munka gyakorlati megvalósítása 1.2.1. A pályázatban vállalt területek, a megvalósítást végző kollégák Iskolánkban a pályázat eddigi szakaszáig semmilyen tanárváltás, strukturális átalakítás nem gátolta a munkát; a tárgyi hiányosságok (a taneszközök késve érkezése, a módszertani továbbképzések időbeli eltolódása) ugyan nehézkessé tették a munkát, de rugalmas megoldásokat alkalmazva igyekeztünk megvalósítani terveinket, néhol olyan kapcsolódási pontokat is találva, amelyek a munka folyamán kristályosodtak ki. 1.2.2. A következő területeken és munkacsoportokban dolgoztunk a 2006-2007-es tanévben Kompetenciaterület A műveltségterületi matematika A műveltségterületi matematika A műveltségterületi szövegértés B kereszttantervi angol B kereszttantervi német B kereszttantervi életpálya A műveltségterületi szociális (technika és életvitel) B kereszttantervi szociális (osztályfőnöki) B kereszttantervi szövegértés B kereszttantervi
Munkacsoport 1. d
Létszám 30
Tanár Piskoltiné Tóth Andrea
5. d osztály
31
Soós Edit
5. d osztály
31
Sejtes Györgyi
7.a
15
Belájszki Nevenka
5.b
14
Sárvári Tünde
5.d
31
Dr. Bene Kálmánné
5.d
15
Kovács Sándorné
7.c
15
Beke Ferenc
2.d
33
Lódiné Szabó katalin
felsős osztályok
240*
Cs. Bogyó Katalin
IKT (könyvtárhasználati órák) 1.2.3. A szakmai munkaközösségek beszámolója a kompetenciaalapú oktatásról a 2006-2007-es tanév júniusában A kompetenciaalapú oktatás bevezetéséről, a nyertes HEFOP pályázatról a tanév elején megoszlott a nevelőtestületünk véleménye. A munkaközösségek év végi beszámolója azonban már azt tükrözte, hogy több pozitívumot találtunk ebben az oktatási formában, mint negatívumot, és a legtöbben beláttuk, elfogadtuk, hogy nem kicsit másképpen kell tanítanunk, hanem mást, és hogy meg kell ismerkednünk a kooperatív tanulási technikákkal, valamint a digitális taneszközök használatával. A munkaközösségek beszámolóiból egy-egy részt szó szerint idézek, hiszen ez tükrözi legjobban a kollégák véleményét: 1.2.3.1. Matematika munkaközösség: „A tananyagok feldolgozásában sokat segített a kooperatív tanulásszervezési módszer. Ennek keretében a gyerekek az órákon, nem magukra hagyatva vagy „csak” tanárukkal dolgoztak, hanem társaikkal együtt, egymást segítve sajátították el az új ismeretet, vagy ismételtek, rendszereztek. Az órákon sokszor csoportmunkában tanultunk. A gyerekek megismerkedtek új tanulási módszerekkel, amelyeket későbbi önálló tanulásaik során is felhasználhatnak. A kompetenciaalapú oktatás szerint az alapvető képességek, készségek fejlesztése jobban kapcsolódik a mindennapi élethez. Élet- és gyermekközelibb tanítás-tanulás zajlik. Sok segédanyag, eszköz állt a tanulók rendelkezésére az anyag elsajátításához. A 6–12 éves gyerekeknek még mindig az egyik leginkább megfelelő tevékenysége a játék, és később is nagyon fontos marad. Ezért a matematikai problémák játékba ágyazása sok esetben alkalmas formája a fejlesztő, nevelő munkánknak. (Hálózatot készítettünk, testet építettünk, dominó, és memóriajátékkal erősítettük a tanultakat.) A differenciált munka szerintem akkor hatékony, ha minden gyerek képességeinek megfelelő feladatot kap, ehhez több időt kellene szánni egy-egy gyerek megismerésére, egyéni, személyre szabott fejlesztési terv elkészítésére. A helyi továbbképzéseken a matematika munkaközösség minden tagja ott volt. Mindannyian hasznosnak tartották az új módszerekkel való ismerkedést. Az eredményes alkalmazás szükségessé teszi az ilyen jellegű kiscsoportos helyi foglalkozások jövőbeni szervezését.” 1.2.3.2. Magyar munkaközösség: „A munkaközösség tagjai a tanév során tartott helyi továbbképzésekben ismerkedtek a kompetenciaalapú oktatással. Megismerkedtünk olyan technikákkal, amelyek rögtön, közvetlenül hasznosíthatóak a tanítási órákon, valamint olyanokkal, melyek még további alapos tanulmányozást igényelnek – szervezett vagy egyéni továbbképzést. A kompetenciaalapú oktatás programcsomagban alkalmazott módszerek és technikák teljes mértékben megegyeznek a kommunikatív nyelvtanítás során alkalmazott módszerekkel, technikákkal (pár-és csoportmunka, játékok, kooperatív technikák, drámajáték, projekt).
Az iskolai műhelymunkák során bebizonyosodott, a kollegáknak tetszettek a módszerek, hogy a saját tapasztalatuk, élményeik alapján ismerkedhettek meg a kooperatív tanulási technikákkal és a projektmódszer alapjaival.” 1.2.3.3. Történelem munkaközösség: „A kompetenciaalapú oktatás bevezetésével a történelemórákon nyitott kapukat döngetünk. A történelemtanítás módszertanához számtalan olyan munkaforma tartozik, ami a kompetencialapú oktatás alapja, mint a szövegértés. Osztályonként csak egy-egy példán szeretném bemutatni: 6. osztály I. munkaforma: forráselemzés A Mohács emlékezete c. műből idézetek magyar ill. török krónikások műveiből Szerémi György Istvánffy Miklós
Szulejmán győzelmi jelenléte
„…elpusztult abban a csatában ….
„A gonosz nemzetségnek még
Tízezer lovas, tizenkétezer gyalogos,
maradványa is kiírtatott, hála
A nemesség színe-java, több mint ötszázan … „
Allahnak!”
a legyen
Értelmezzük az ellentétes megállapításokat és következik a II. munkaforma: forráskritika Melyik történetírónak van igaza, kinek higgyünk? Segítenek a történelem segédtudományai, pl. régészet. Elemezzük az azóta feltárt tömegsírok adatait. A tömegsírok elemzése kapcsán adódik a következő: III. munkaforma: képelemzés A mohácsi csata megörökítése festményeken Székely Bertalan: Mohács II. Lajos holttestének megtalálása A főszereplőkről, Szulejmán szultánról, II. Lajos készült festmények elemzése. Összehasonlítás a török miniatúrákkal. IV. munkaforma: múzeumlátogatás A mohácsi emlékhely – előre kiadott szempontok alapján tanulói beszámolók (osztálykirándulás egyik állomása volt). V. munkaforma: Tanulói kiselőadás Mutadt be! II. Lajos királyt Szulejmán szultánt Nézz utána az interneten, a könyvtárban! VI. munkaforma: tájékozódás a térképen Falitérkép – Képes történelmi atlasz – rajz a füzetbe a csata színhelyéről. VII. munkaforma: események modellezése, eljátszása A csata lejátszása a mágnestáblán: - kék téglalapok – török hadoszlopok - piros téglalapok – magyar hadoszlopok
VIII. munkaforma: tanulói összegzés Egy vállalkozó szellemű tanuló a saját szavaival (akár 1. sz. 1. személyben) összefoglalja az eseményeket. Természetesen nem minden témánál adottak a lehetőségek, de bizonyos anyagokat már évtizedek óta hasonlóan oldunk meg.” 1.2.3.4. Angol nyelvi munkaközösség: „1. Kreatív kommunikáció: Fő célja, hogy a tanulók használható nyelvtudást szerezzenek, amely biztosítja az egyén számára, hogy a nyelv segítségével cselekedni – írott és hallott szöveget értelmezni, idegen nyelven írni és beszélni, vagyis kommunikálni – tudjon. Nem a grammatikát állítja középpontba, hanem a kommunikációt fejlesztő nyelvi tevékenységekre – szerepjátékokra, párbeszédekre, nyelvi játékokra – fekteti a hangsúlyt. Ezáltal a program megvalósítja azt a célját is, hogy növelje a tanulók nyelvtanuláshoz fűződő motivációját. Ez a pozitív attitűd teszi majd lehetővé azt, hogy a tanulók iskolai kereteken kívül is fejlesszék idegen nyelvi tudásukat.
2. Projektek: a programcsomag célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése olyan tematikus feladatok kapcsán, amelyek a tantárgyközi szemléletet erősítik. A fejlesztés során a tanulók egy közös cél elérése vagy produktum létrehozásának érdekében közösen dolgoznak. A projektmunka megvalósítása során a kooperatív tanulási forma és a tanulói autonómia együttes fejlesztése a cél. Az adott feladattól függően lehetőség van a projektmunka egyes részeinek tanórán kívüli elvégzésére is, más tantárgyak bevonásával. A fejlesztés hatékonyan járulhat hozzá az önálló tanulóvá neveléshez, ami az élethosszig tartó nyelvtanulás megalapozásához és a motiváció fenntartásához is szükséges. 3. Internet használata: A programcsomag célja, hogy a nyelvórákon aktívan építsenek az Internet kínálta lehetőségek felhasználására az információkeresés és -feldolgozás, a kreatív írás és a digitális kommunikáció tanítása területén. A modulok olyan tevékenységeket kínálnak, amelyek az Internet nélkül nem, vagy kevésbé érdekesen valósíthatók meg. A tevékenységek technikailag és nyelvileg is egymásra épülnek, egyre összetettebbek, egyre igényesebb kivitelezést kívánnak.” 1.2.3.5. Német nyelvi munkaközösség: „Ez az oktatási forma nem hozott nagy újdonságot a nyelvtanárok számára, inkább megerősítésként szolgált, hiszen a 90-es évek óta a kommunikatív nyelvtanítási módszert alkalmazzuk, melynek elsődleges célja az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése. A kooperatív technikák, a projektmódszer alkalmazása eddig is szerves része volt a nyelvóráknak. Tanulóink minden nehézség nélkül oldották meg a feladatokat. 2006 decemberében Sárvári Tünde felkérést kapott a suliNova Kht.-tól, hogy az Oktatási Minisztérium „Világnyelv” programjának keretében meghirdetett „Jó gyakorlat” videofelvétel-gyűjtemény számára bemutató órát tartson. A felvételre az 5.b osztályban került sor. Szívesen fejlesztenénk magunk is ilyen tananyagot, együttműködve más tantárgyat tanító kollégákkal, figyelembe véve a kereszttantervi lehetőségeket. Így elérhetjük, hogy tanulóink számára az idegen nyelv valóban eszközzé váljon. A továbbképzéseken megszerzett új ismereteket az iskolavezetés által szervezett műhelymunkák keretében, a munkaközösségi értekezleteken, illetve
személyes beszélgetések során osztottuk meg egymással. Munkaközösségünk tagjai az angol nyelvi munkaközösséggel közösen három alaklommal vettek részt műhelymunkán: első alkalommal a kooperatív technikákkal (Sárvári Tünde), másodszor a projektmódszerrel (Kovács Sándorné), harmadszor pedig a számítógépes nyelvoktatással kapcsolatos ismereteiket mélyíthették el (Belájszki Nevenka). Nagyon hatékonynak tartottuk, hogy a műhelymunkák során a kollégák a „learning by doing” módszert alkalmazták, és lehetővé tették, hogy megbeszéljük az adott témával kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat.” 1.2.3.6. Természettudományok munkaközösség: „A természettudományos tantárgyak közül a technika és a természetismeret keretein belül nyílt lehetőség ennek bevezetésére. Technikából Kovács Sándorné, természetismeretből dr. Bene Kálmánné kapcsolódott be ebbe a munkába. A tapasztalatainkat,(eredményeinket, kétségeinket, problémáinkat), gyakran megbeszéltük a munkaközösségen belül. Technikából szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésére került sor. Ezen kompetenciák fejlesztését szolgáló modulok ismeretanyaga jól egyeztethető a technika és életvitel tananyagával. Az életpálya-építés az 5. osztályos természetismeret keretében valósult meg. Pozitívum, hogy nagyon sok műveltségterületek, tantárgyak közötti projekt megvalósítására nyílt lehetőség. (magyar nyelv és irodalom, hon és népismeret, matematika, ember és természet, ember és társadalom, rajz és vizuális kultúra) Ez megerősítette azt a tapasztalatunkat, melyet a természetismeret integrált módon történő tanítása során már évek óta tapasztalunk, hogy a tantárgyak közötti koncentrációnak, valamennyi órán sokkal tudatosabbnak kellene lennie. Erre valamennyiünknek sokkal jobban kell figyelnie. Nehézséget okozott azonban, hogy ehhez nagyon kevés felhasználható anyag állt rendelkezésre. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek sokrétű módszeregyüttessel találkozhattak,melyek alkalmazása nagyon eredményesnek bizonyult. Jelentős pozitív változás tapasztalható az alábbi területeken: Személyes kompetenciák - nyitottság - önbizalom - önfejlesztés Szociális kompeteniák - kommunikáció (társaikkal és tanárukkal egyaránt) - felelősségérzet, (pár és csoportmunka) - segítőkészség - tolerancia - konfliktuskezelés - mások értékeinek, különbözőségének elfogadás Kognitív kompetenciák - információgyűjtés - problémamegfogalmazás és problémamegoldás
- kreativitás - szervezés - rendszerezés Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulás tanulására. Fontos, hogy a szakszöveget helyesen, jól értelmezzék. A tanulóknak problémát jelent egy szövegből a lényeg kiemelése, a lényeges fogalmi jegyek elkülönítése a lényegtelentől. A pármunka és a kooperatív tanulási technika alkalmazása segíti a gyerekeket a fent említett problémák megoldásában.” 1.2.3.7. Rajz és vizuális kultúra munkaközösség: A kulcskompetencia általános meghatározása, hogy az ismeretek és készségek, attitűdök egysége, amellyel az egyénnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyisége fejlődjön, a társadalomba be tudjon illeszkedni. Nyolc kompetenciaterület között tantárgyunk a kulturális kompetencia körébe tartozik. A gondolatok, élmények, érzések különféle módon történő kreatív kifejezése. Tantárgyunk módszer és eszközrendszerével részterületként is kapcsolódik az egyes területekhez, hisz vizuális jelek, képek olvasására és értelmezésére, ezek alkalmazására tanítunk. A kulturális kompetencia jelenti a nemzeti és európai kulturális örökség emlékeinek ismeretét, az európai kultúra és nyelvi sokszínűség tudatosítását, a közízlés formálását, esztétikai tényezők fontosságának a felismerését, a különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezést, a műalkotások értékelését és esztétikai, érzelmi élvezetét, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerését és kiaknázását, nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt, diverzitást segítő erős identitástudatot. Tartalmában tanításunk során, a területekből sokat megvalósítunk. A bemutatókon látott módszerekből is alkalmazunk, hisz az órai motivációk általában gondolkodtató, problémafelvető kérdések. Az iskolában látott bemutatók segítségével képet alkothattunk a módszer néhány sajátosságáról, bár tantárgyunk nyitottsága eddig is lehetővé tette, és alkalmaztunk is néhány értékes elemét ennek a tanítási rendszernek. Hasznos volt az új információhordozókkal való ismerkedés, több gyakorlásra és lehetőségre lenne szükség ahhoz, hogy a tantárgyunkban való használhatóságát feltérképezzük. 1.2.3.8. Testnevelés munkaközösség: „A modern kor követelménye, hogy a kompetencia alapú oktatás széles körben elterjedjen az alapfokú és középfokú oktatásban. A testnevelés tantárgy sajátos helyzetéből adódóan mindig is a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait figyelembe véve fejleszti a tanulók képességeit. Az egészségfejlesztésben a mozgás kiemelt szerepe tagadhatatlan. Eredményes és hatékony mozgáskultúra akkor fejleszthető, ha a létesítményi (tárgyi) feltételek a törvényben előírtaknak megfelelnek. Az SDT–ben a testnevelés tantárgy címszó alatt a kompetencia alapú oktatáshoz kidolgozott tananyagot még nem tartalmaz. Helyi továbbképzésen a munkaközösség részt vett, és azt hasznosnak tartotta.”
1.2.3.9. Ének-zene munkaközösség: „Az ének-zene munkaközösség ebben a programban nem vett részt a 2006/2007-es tanévben. Információinkat a programról az iskolában szervezett továbbképzéseken szereztük. A továbbképzésen hallott módszerek közül munkaközösségünk jó néhányat alkalmaz, az ének-zene módszertan alapján. A csoportmunkát a zenetörténet órákon alkalmazva tapasztalatom azt, hogy bár a tanulók élvezettel munkálkodnak közösen, de kisebb létszám (kb. 15 fő) esetén eredményesebb lenne. Az értékelési rendünk alapja pedig eddig is az egyén adottságainak figyelembe vétele volt. Az interaktív tábla használta megfelelő program hiányában egyelőre nem valósulhat meg, viszont nagyon elégedettek lennénk, ha legalább vonalrendszer állna rendelkezésünkre minden olyan tanteremben, ahol ének-zene órát kell tartanunk. (Persze jó lenne, ha az audiovizuális eszközöket sem kellene állandóan magunkkal cipelnünk.)” 1.2.3.10. Osztályfőnöki munkaközösség: „A folyamatos feladatok elvégzése mellett ebben a tanévben a szociális kompetenciák fejlesztésére helyeztünk hangsúlyt. Természetesen ezek fejlesztése minden tantárgyban, minden munkafolyamatban indirekt módon megjelenik. Az osztályfőnökök figyelmét most a tudatosságra irányítottuk, illetve a tanulókban is a tudatosságot kívánjuk kifejleszteni, első sorban önmaguk megismeréséhez, pociziójuk felismeréséhez a közösségben, valalmint a közösség többi tagjának megismeréséhez. Joó Gyöngyi easy learning trénert kértem fel előadás tartására, együttműködési játékok bemutatására. A játékok következő területekre irányultak: - feszültségoldás és hangulatteremtés - az együvé tartozás megélése, a kirekesztettség elviselése - metakomunikatív jelzések pontos vétele és adása - non- verbális jelek észlelése és adása, a csoport segítsége, támogatása az egyénnek - az aktív figyelem gyakorlása Az egyes játékokat mindig megbeszélés követi, ahol a résztvevők megfogalmazzák benyomásaikat, érzéseiket, tapasztalataikat. Az osztályfőnökök számára tartott foglalkozás is interaktív volt, az osztályfőnökök ezzel is segítséget kaptak a megvalósításhoz. A kooperatív munkaformák, a cselekvés közben szerzett ismeretek, az együttes megbeszélések elősegítik az együttműködési képesség fejlődését. Természetesen itt folyamatos munkáról van szó, ami nem azonnali, mérhető eredményeket hoz. A következetes, rendszeres alkalmazás a tanulóknak, tanároknak sok segítséget ad.” 1.2.3.11. Alsós munkaközösség 1. „A megbeszélések során felvillant előttünk az új pedagógiai irányzatok, módszerek egy-egy részlete. Úgy látjuk, hogy ezek ismeretében valóban hatékonyabban lehet fejleszteni a tanulók problémamegoldó, szövegértési és szövegalkotási képességét.
A továbbképzések legfőbb hatását abban látjuk, hogy kedvet kaptak a kollégák az ott látottak mélyebb megismeréséhez, és ezért oly módon tesznek is, hogy mindenki - ideje, ereje függvényében – maga is próbál Internet, szakfolyóiratok cikkei segítségével egyre több információ birtokába jutni.” 1.2.3.12. Alsó tagozatos munkaközösség: „Más megvilágításba került az oktatás, szemléletváltásnak kell bekövetkeznie, olyannak, ahol a gyerek van a középpontban ő a főszereplő. Az egyén személyiségének a fejlődése, kibontakozásának a segítése a legfontosabb a tanulás folyamatában, hogy ez sikeres legyen az ehhez vezető út – a cselekvéses tanulás- megteremtése. Elmondjuk az árnyoldalait is, hogy nagyon nagy felkészülést vesz igénybe, időigényes egy-egy órának az előkészítése, de megtérül. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy nem szabad túlzásokba esni, az arany középutat meg kell találni, mert továbbra is jó, stabil alapozó iskolának kell lennünk. Tudni kell okosan játszani! Mindig szemmel kell tartani az osztály, az egyén képességeit és fokozatosan terhelni, fejleszteni, többet kell adni. 1.2.3.13. Napközi otthon: „Mindannyian tudjuk, hogy a korszerű munkához folyamatos megújulásra, önképzésre van szükség. Az oktató-nevelő munka hatékonysága csak így biztosítható. A napközis nevelők csak a helyi továbbképzésen, munkarendjük miatt ott is csak részben tudtak részt venni. Az előadások anyagát munkaközösségi értekezleteken dolgoztuk fel. A kollégák különösen hasznosnak ítélték a műhelygyakorlatokat. A páros és csoportmunkát már régóta alkalmazzuk a napköziben, újdonságot a kooperatív formában való tanulás jelentett. Ennek előnyei meggyőztek bennünket, de alkalmazását csak akkor látjuk eredményesnek, ha a tanulók kommunikációs, nyelvi készségeinek szintje ezt már lehetővé teszi. Az SDT-vel való ismerkedés, a WEB-es források használatának lehetőségei, az aktív tábla különböző felhasználási módja sok új információt nyújtott, de a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt csak betekintést nyertünk, és inkább érdeklődés felkeltést, motivációt jelentett számunkra, arra inspirálva bennünket, hogy még több információt szerezzünk, és lehetőség szerint minél előbb, a gyakorlatban is alkalmazzuk ezeket. Úgy gondoljuk, hogy az egyes területekre jó lenne helyi képzést indítani, többen is jelezték, hogy szívesen vennének részt ilyen jellegű továbbképzésen. A következő tanévben tervezzük, hogy több olyan órát látogatunk meg, ahol a kompetenciaalapú oktatási program szerint tanulnak a gyerekek.” 1.2.4. A kompetenciamérés eredményei a 2006-2007-es tanévben Lásd. 2.sz. melléklet
2. A 2007-2008-as tanévben az alábbi területeken folytatjuk, ill. újonnan vezetjük be a kompetenciaalapú oktatást 2.1. A megkezdett munka folytatása
A HEFOP 3.1.3-as pályázatban dolgozó kollégák a 2007 szeptemberében elkészített modultervek alapján folytatják a megkezdett munkát. (3. sz. melléklet). Az A modul alapján dolgozók (szövegértés 6. o. matematika 2. és 6. o.) nem készítettek modultervet, mivel a központi tanterv alapján teljes óraszámban folyik a munka. Kompetenciaterület A műveltségterületi matematika A műveltségterületi matematika A műveltségterületi szövegértés B kereszttantervi angol B kereszttantervi német B kereszttantervi életpálya A műveltségterületi szociális (technika és életvitel) B kereszttantervi szociális (osztályfőnöki) B kereszttantervi IKT (könyvtárhasználati órák)
Munkacsoport 2. d
Létszám 30
Tanár Piskoltiné Tóth Andrea
6. d osztály
32
Soós Edit
6. d osztály
32
Sejtes Györgyi
8.a
15
Belájszki Nevenka
6.b
14
Sárvári Tünde
6.d
32
Dr. Bene Kálmánné
6.d
16
Kovács Sándorné
8.c
15
Beke Ferenc
felsős osztályok
240
Cs. Bogyó Katalin
2.2. A 2007-2008-as tanévben újonnan belépő csoportok és kollégák Az új kollégák a 2006-2007-es tanévben részt vettek az iskolában szervezett belső továbbképzéseken, műhelygyakorlatokon (előző beszámolóban részletezve), így vállalhatták, hogy a 2007-2008-as tanévben bekapcsolódnak a kompetenciaalapú oktatásba. Melléjük az iskolában dolgozó belső mentorokat jelöltünk ki, akik a HEFOP 3.1.3-as keretében központi továbbképzéseken vettek részt. Így a belső mentorok és a szakmai vezető segítségével elkészítették a tanévre vonatkozó modulterveiket (4. sz. melléklet), ami alapja a tudatos munka elvégzésének. A pályázatban már eddig is tevékenykedő kollégák újabb osztályokban is bevezették a kompetenciaalapú oktatást, így az ő nevük a 2.1. és a 2.2. táblázataiban is szerepel. Kompetenciaterület A műveltségterületi matematika A műveltségterületi szövegértés B műveltségterületi
Munkacsoport 5. d
Létszám 31
Tanár Konfár László
5. a és 5. b osztály
57
1.c
31
Dr. Francziáné Kelló Mariann Paraginé Antal Ildikó
Szövegértés (magyar) B műveltségterületi Szövegértés (magyar) B kereszttantervi angol B kereszttantervi angol B kereszttantervi angol B kereszttantervi angol B kereszttantervi angol B kereszttantervi német B kereszttantervi német B kereszttantervi német B kereszttantervi életpálya (integrált természetismeret) B kereszttantervi életpálya (integrált természetismeret) B kereszttantervi életpálya (természetismeret) B kereszttantervi életpálya (integrált természetismeret) A műveltségterületi szociális (technika és életvitel) B kereszttantervi szociális (osztályfőnöki) B kereszttantervi IKT (könyvtárhasználati órák)
3.c
27
Harkainé Molnár Emese
4.c , 2.a
29
Sinka Hilda
6.d
16
Héger Anita
6.d
16
Szakter Zsuzsa
7.d
14
Kószóné Schrancz Gertrud
1.a, 3.a, 5.a, 8.c
62
Belájszki Nevenka
1.b, 2.b, 3. b, 5.b
69
Sárvári Tünde
3.b, 5.b
28
Péter Éva
1.b, 2.b, 6.b
44
Soósné Vőneki Edina
5.c
28
Dr. Bene Kálmánné, Horváthné Fazekas Erika, dr. Somlai Csabáné
5.b
28
Kaszt Erika, Zalai Edina
3.d
32
Katonáné Nemes Gyöngyi
4.d
29
Keneseyné Eperjesi Jusztina
5.a
15
Kovács Sándorné
5.d
15
Pataj Klára
felsős osztályok
287
Cs. Bogyó Katalin
2.2.1. A belső mentorálás rendje egyéni megbeszélések alapján történik a mentorált szükségleteinek megfelelően a) Szövegértés Dr. Francziáné Kelló Mariann mentora Sejtes Györgyi Paraginé Antal Ildikó és Harkainé Molnár Emese mentora Lódiné Szabó Katalin b) német Péter Éva és Soósné Vőneki Edina mentora Sárvári Tünde c) angol Sinka Hilda, Héger Anita, Szakter Zsuzsa, Kószóné Schrancz Gertrud mentora Belájszki Nevenka d) matematika Konfár László mentora Soós Edit e) életpálya Horváthné Fazekas Erika, dr. Somlai Csabáné, Kaszt Erika, Zalai Edina mentora Dr. Bene Kálmánné f) szociális Katonáné Nemes Gyöngyi, Keneseyné Eperjesy Jusztina mentora Kovács Sándorné Pataj Klára mentora Beke Ferenc 3. A továbbképzésekről (5.sz. melléklet) A programcsomag oktatását segítő tanfolyamok többségében sok új ismeretet adtak (pl. SDT, kooperatív technikák…), sok kollegát ismerhettünk meg, és ezáltal még több információhoz jutottunk a kompetenciaalapú oktatás terén. Nagyon hasznosak ezek a továbbképzések, csak az a probléma, hogy egyszerre rengeteg az információ. Az SDT területén pedig jóval több időre lett volna szükség ahhoz, hogy elmélyüljenek az ismeretek. Az iskolai műhelymunkák során bebizonyosodott, a kollegáknak tetszettek a módszerek, hogy a saját tapasztalatuk, élményeik alapján ismerkedhettek meg a kooperatív tanulási technikákkal és a projektmódszer alapjaival. Minden kolléga elvégezte a pályázatban vállalt tanfolyamokat. Mellékeljük a listát. 4. Eredmények • a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a vállalt területeken és osztályokban • modern közoktatási környezet megteremtése, infrastrukturális fejlesztések és azok használatának bevezetése a mindennapi munkába • a tanártovábbképzéseken való részvétel, a megszerzett tudás átadása a nevelőtestület tagjainak • a didaktikai alapértékek normává tétele (módszertani változatosság: tanulói aktivitás, differenciálás, projektpedagógia…) • a tantárgyközi szemlélet elfogadtatása
• a műhelymunka folytatása • a belső mentorálási folyamat gyakorlattá tétele • a modultervek elkészítése a belépő osztályok számára • a kapcsolat felvétele az óvoda-iskola és az ált. isk. valamint középiskola között a pedagógiai program módosításához • a Nemzeti alaptanterv újabb változatának (2007) áttekintése 5. Elvégzendő feladatok 2007. december 31-ig • a kompetenciaalapú pedagógiai program helyi tantervének elkészítése munkaközösségenként • a NAT 2007 kompetenciaalapú oktatással kapcsolatos irányelveinek beépítése a pedagógiai programba • a pedagógia program kiegészítése az óvoda-iskola és az ált. isk. valamint középiskola közötti átmenet témakörében • a HEFOP 3.1.3. pályázat szakmai és pénzügyi beszámolójának elkészítése
