1
V. ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SÁTORALJAÚJHELY
SZAKMAI PROGRAM
az
IRODAI ASSZISZTENS szak számára
Sátoraljaújhely, 2005 Alkalmazható a 2005/2006 tanévtől.
IRODAI ASSZISZTENS.
2
TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ ................................................................................................ 3 1.
A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE .............................................. 3 1.1. A képzés szervezésének feltételei ................................................................................... 3 1.2. A tanulók felvételének feltételei ..................................................................................... 4
2.
A KÉPZÉS CÉLJA .......................................................................................................... 4
3.
A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI............................................................... 5
4.
A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK .................................. 5
5.
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA ......................................................................................... 6 5.1 A képzési idő:................................................................................................................... 6 5.2 A képzés tantárgyai: ......................................................................................................... 6 5.3. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható óraszámok .............................................. 7
6.
A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK .................. 8 6.1 A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével ............................. 8 6.2 A szakmai vizsga részei ................................................................................................... 8
7.
EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK........................................................ 19
TANTÁRGYI PROGRAMOK .................................................................................... 20 ÉLET- ÉS PÁLYATERVEZÉS TANTÁRGY .................................................................... 20 MAGYAR HELYESÍRÁS TANTÁRGY............................................................................. 26 LEVELEZÉSI ISMERETEK TANTÁRGY ....................................................................... 34 GÉPÍRÁS TANTÁRGY ........................................................................................................ 37 SZÁMÍTÓGÉP-KEZELÉS, SZÖVEGSZERKESZTÉS ................................................... 42 TANTÁRGY ........................................................................................................................... 42 ÜGYVITELI, IGAZGATÁSI ÉS ÜGYVITELTECHNIKAI ISMERETEK................... 47 TANTÁRGY ........................................................................................................................... 47 SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK................................................................ 53 TANTÁRGY ........................................................................................................................... 53 GYORSÍRÁS .......................................................................................................................... 57 SZAKMAI GYAKORLAT TANTÁRGY............................................................................ 62 MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ............................................................................ 64
IRODAI ASSZISZTENS.
3
ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ 1.
A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE
A központi program – a közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint − az Országos Képzési Jegyzékről szóló, legutóbb a 27/2004. (IX.30.) OM rendelettel módosított 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 48/2001. (XII.29.) OM rendelettel módosított 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 200/2004. (VII.27.) OM rendelettel módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, – a többször módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 16. sorszáma alatt kiadott gépíró és gyorsíró szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei alapján készült [a szakképesítés megnevezését gép és gyorsíróról irodai asszisztensre, az azonosító számát 52 3404 05-re módosította a 27/2004. (IX.30.) OM rendelet 1. § (4) bekezdése]. 1.1. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak esetében általános tanítási feltételek: − tantermek, − tankönyvek, segédletek, − számítástechnikai szaktanterem, a szükséges hardverek és szoftverek minden egyes tanuló részére (szövegszerkesztés oktatásához), − számítástechnikai szaktanterem külön gép biztosításával minden tanuló részére (gépírás, levelezés és gépi áttételezés oktatásához), − taniroda.
IRODAI ASSZISZTENS.
4 1.2. A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség Középiskola utolsó évfolyamának elvégzése, vagy érettségi vizsga Szakmai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzék az Irodai asszisztens szakképesítés megszerzését nem köti szakmai előképezettséghez. Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek: Egészségügyi pályaalkalmassági vizsgálat. (Kizáró okok lehetnek pl.: a végtagok nem kompenzálható rendellenességei, amelyek a munkavégzést akadályozzák, hypertonia, epilepszia, kéz ekcémája, nem megfelelő látásélesség, halláscsökkenés.) 2.
A KÉPZÉS CÉLJA
Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása, amelyek képessé teszik a tanulókat összefüggő szövegek sztenografálására és áttételezésére, ügyiratok, levelek gyorsírási diktátum alapján történő elkészítésére, különféle ügyiratok, levelek, nyomtatványok írógéppel és/vagy számítógéppel történő gépelésére, formájuk kialakítására, szerkesztésére, • megtanítsa a tanulót − a helyesírás szabályaira, − a levelezési ismeretek elsajátítására és alkalmazására, − az iratkészítés formai szempontjainak érvényesítésére, − a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratainak kezelésére, − a tízujjas vakírásra és 170 leütés/perc írássebesség elérésére, − a gyorsírási jelölési módok és rövidítési elvek alkalmazására, 5 perc 150 fokos diktátum gyorsírásos lejegyzésére és áttételére, − egyszerű ügyiratok és levelek elkészítésére a műszaki irányelvek alkalmazására, − a számítógép kezelésére, egy választott korszerű szövegszerkesztő program használatára, egy hálózati rendszer alapfokú ismeretére, • ismertesse meg a tanulóval, − azokat a gazdasági és jogi alapfogalmakat és összefüggéseket, melyek egy hivatali munkavégzéshez szükséges eligazodást lehetővé tesznek, − a hivatali ügyvitel munkafolyamatát, − az iratkezelés gyakorlatát. • Tegye képessé a tanulót a köznapi és hivatali kommunikációs szituációk megoldására, az irodai vendégfogadásra. • Járuljon hozzá, hogy a tanuló a munkaerőpiacon nagyobb eséllyel indulhasson. • Növelje a tanuló továbbtanulási lehetőségeit. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak céljában fogalmazódnak meg.
IRODAI ASSZISZTENS
5
3.
A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A képzés eredményeként a tanuló feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek: A tanuló ismerje: • azokat a gazdasági és jogi alapfogalmakat, amelyek a hivatali ügyvitelben való eligazodást lehetővé teszik, • az államigazgatási ügyintézés folyamatát, • az iratkezelés gyakorlatát. Legyen képes: • a magyar nyelvtan szabályainak alkalmazására önállóan hivatali iratok, levelek, jegyzőkönyvek készítésekor, • az iratkészítés formai szempontjainak érvényesítésére a műszaki előírásoknak megfelelően az egyszerű ügyiratok, a munkaüggyel kapcsolatos iratok, hivatali belső iratok és levelek elkészítésekor, • gépírási teendőit ellátni, legalább 170 leütés/perc sebességű írással, esztétikus kivitelben, a műszaki irányelvek érvényesítésével, • 150 szótag/perc sebességű diktálást gyorsírással lejegyezni, majd abból, a helyesírás követelményei szerint, megfelelő nyomtatott formában áttételt készíteni, • számítógép-kezelésre, egy működő hálózati rendszer alapfokú ismeretére, egy korszerű szövegszerkesztő program használatára, hibátlan szövegbevitelre, állománykezelésre, dokumentum-formázásra, nyomtatásra, táblázatkészítésre, • az iroda eszközeinek használatára, • a köznapi és hivatali kommunikációs helyzetekben biztonsággal eligazodni, • útmutatás alapján az irodai vendéglátásra, • a telefonkártya, telefonkönyv, szaknévsor és a menetrendek használatára. Legyen alkalmas • mind személyiségében, mind felkészültségében felelősségteljes munka ellátására. 4.
A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK
A szakképesítés ⎯ megnevezése: ⎯ azonosítója: ⎯ FEOR száma:
Irodai asszisztens OKJ 52 3404 05 4192 (gépíró és gyorsíró)
A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások: • egyéb irodai jellegű foglalkozások FEOR 4199 • irodai adminisztrátor, írnok FEOR 4193 • számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások FEOR 4220
IRODAI ASSZISZTENS
6 5.
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
5.1 A képzési idő: Évfolyamok száma: Képzés óraszáma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:
2 2520 (72 tanítási héten, heti 35 óra) 40 % 60 %
5.2 A képzés tantárgyai: • közismeret: − osztályfőnöki óra (élet- és pályatervezés), − testnevelés, − társadalomismeret és etika, − gazdasági és vállalkozási alapismeretek, − munka- és környezetvédelem, − informatika, − az iskola helyi közismereti programja, • kötelező elmélet: − magyar helyesírás, − levelezési ismeretek, − gépírás, − számítógép-kezelés, szövegszerkesztés, − ügyviteli, igazgatási és irodatechnikai ismeretek, − szakmai kommunikációs ismeretek, − gyorsírás, • kötelező gyakorlat: − szakmai gyakorlat tanirodában (vagy vállalatnál), • szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak: − az iskola helyi elméleti tantárgyi programja, az iskola helyi gyakorlati tantárgyi programja.
IRODAI ASSZISZTENS
7
5.3. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható óraszámok Tantárgy Ssz. Megnevezés Osztályfőnöki óra (Élet- és pályatervezés) Testnevelés 1. Társadalomismeret és etika 2. Gazdasági és vállalkozási alapismeretek 3. Munka- és környezetvédelem 4. Informatika* Közismeret összesen 5. Magyar helyesírás 6. Levelezési ismeretek** 7. Gépírás*; ** 8. Számítógép-kezelés, szövegszerkesztés*; ** Ügyviteli, igazgatási és ügyviteltechnikai 9. ismeretek* 10. Szakmai kommunikációs ismeretek* 11. Gyorsírás*; ** Kötelező elmélet összesen 12. Szakmai gyakorlat tanirodában Kötelező gyakorlat összesen Összesen:
Évfolyam/óraszám 1/13. 2/14. Összesen 1 1 72 2 2 144 1 37 2 70 1 37 1 1 72 6 6 432 3 3 216 2 2 144 6 6 432 4 4 288 2
2
144
1 7
2 6
107 469
25
25 4
1872 4
4 35
4 35
288 288 2520
Megjegyzések: Az óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a tantárgyi programon belüli szabad sávra fordítandó időt. Minden tanulónak kötelező 2520 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A*-gal jelölt tantárgyakat javasolt csoportbontásban oktatni. A**-gal jelölt tantárgyak gyakorlatigényes elméleti tárgyak, oktatásuknál a gyakorlat aránya legalább 80 %. A testnevelés tantárgy oktatása a pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozói ügyintéző szakképesítés programja, a társadalomismeret és etika tantárgy és az informatika tantárgy oktatása az iskola 11. évfolyam közgazdasági szakmacsoport óraterve, a gazdasági és vállalkozási alapismeretek tantárgy oktatása az iskola 10. évfolyam közgazdasági szakmacsoport gazdasági környezetünk tantárgyának programja szerint történik.
IRODAI ASSZISZTENS
8 6.
A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6.1 A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével A vizsgát a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szabályainak megfelelően kell megszervezni. 6.2 A szakmai vizsga részei 6.1. A vizsga részei Írásbeli vizsga Gépírás – Tízperces másolás 10 perc alatt legalább 1700 leütés terjedelmű szöveg másolása írógépbetűs szövegről, sortartással. A hibahatár: = javítószerkezet nélküli gépen a leütésszámhoz viszonyított 6 ezrelék, = javítószerkezetes gépen, illetve számítógépen a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék. – Hivatalos levél készítése Egy hivatalos levél áttétele adatokból és 3 perces, percenként 120 szótagos sebességű gyorsírási diktátum szó szerinti áttétele alapján, a központilag kiadott javítási-értékelési útmutató szerint. A levél adatait időmérés nélkül, szövegét kb. 3 perces, percenként 120 szótagos sebességgel kell gyorsírásba diktálni. A levél áttételi ideje: 40 perc. Hibahatár: a szótagszámhoz viszonyított 3%. A levél készítésekor a jelöltek helyesírási szótárt (A magyar helyesírás szabályai vagy a Helyesírási tanácsadó szótár) használhatnak.
Bármelyik részfeladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen. Javítási útmutató az írásbeli vizsgához Általános tudnivalók: A vizsgafeladatok elkészítésének tartamát két másodpercmutatós (stopper) órával kell mérni. A másolás és a levél írásának sorrendjét a szaktanár dönti el. Az egyes feladatok elkészítése után azonnal be kell szedni a dolgozatokat. A hibák számát a dolgozat végén fel kell tüntetni, ezt a javító szaktanároknak alá kell
IRODAI ASSZISZTENS
9 írniuk. Meg kell állapítani a dolgozat eredményét (a fokot és az osztályzatot), ezt a dolgozat borítólapjára kell felírni. Mindkét részfeladatot külön-külön kell osztályozni a „Hibahatár táblázat”-ok alapján. A gépírás osztályzata – elégtelentől eltérő osztályzatok esetén – a két osztályzat számtani átlaga. Ha ez 0,5-re végződik, a másolás osztályzatát kell figyelembe venni a felfelé vagy lefelé kerekítésben. Minden gépelési munkára az érvényben levő műszaki leírás az irányadó. Javítószerkezet nélküli gépnél elégtelenre kell minősíteni azt a gépírási részfeladatot, amelyben radírozás, törlőfolyadék vagy törlőpapír használatának nyoma van. Speciális tudnivalók, amennyiben a vizsgafeladatot számítógépen készítik el: A vizsgát hálózatba kapcsolt vagy önállóan működő olyan klaviatúrával rendelkező számítógépen lehet megtartani, amely alkalmas a magyar „Betűk, számok, jelek írásának szabályai” szerint előírt billentyű elhelyezésre, és olyan szövegszerkesztő program futtatására, amellyel a magyar ékezetes betűknek megfelelő nyomtatási kép előállítható. Hálózatba kapcsolt számítógéppark esetén a vizsga idejére a számítógépes hálózatot úgy kell beállítani, hogy az egyes számítógépek közötti adatforgalom ne valósulhasson meg. A szövegszerkesztő programnak min. 3 perces automatikus mentéssel kell dolgoznia. (A képzést szervező intézmény gondoskodjon olyan géptípusról, amely használata esetén az előbbi feltétel teljesítése nem jár számottevő időveszteséggel.) A vizsgafeladatot a vizsgázók által ismert, előzetesen a számítógépen behívott szövegszerkesztő programban készítik el. Az előre beállított betűtípus és betűnagyság kiválasztásánál tekintettel kell lenni az olvashatóságra, a magyar szabvány szerinti nyomtathatóságra és arra, hogy a tízperces másolásnál max. 70 betűhelyes soroknak ki kell férniük. A vizsgaelnök ellenőrző teendői közé vizsga közben a monitorok figyelése is hozzátartozik. A vizsgafeladat elkészítésére meghatározott időtartam lejárta után a vizsgázó elhagyja a helyiséget. A dolgozatok nyomtatását a vizsgát szervező intézmény által kijelölt személy (pl. oktatástechnikus, informatikatanár) végzi. Vizsgázás közben váratlan üzemzavar (pl. áramkimaradás, jelentős feszültségingadozás, egy vagy több gép lefagyása stb.) esetén a vizsgát az elnök a hiba jellegétől függően a teljes csoport vagy egy-egy érintett diák számára a hiba elhárításáig felfüggesztheti, s az adott helyzetben szükséges intézkedéseket meghozhatja (pl. vizsgaszövegek, sztenogramok beszedése a vizsga folytatásáig). Ebben az esetben a diákok számára összességében biztosítani kell a vizsgafeladat elkészítésének időtartamát. Gép lefagyása esetén ez azt jelenti, hogy az érintett diák vizsgázási időtartamát meg kell hosszabbítani a leállástól az újraindításig eltelt időtartammal és a lefagyás következtében valószínű adatvesztés miatt az adott gép automatikus mentési idősűrűségének hozzáadásával. (Pl. lefagyás miatti idővesztés 2 perc, automatikus mentési periódus 3 perc, így az újrakezdő diák plusz 5 perc vizsgaidőt kap.) Amennyiben a váratlan üzemzavar elhárítása után az újratöltés sikertelen, úgy a teljes vizsgafeladat készítését meg kell ismételnie a vizsgázónak, vagy vállalja a folytatást a korábban teljesített időtartam levonásával.
IRODAI ASSZISZTENS
10 A vizsga végeztével a géphibát, illetve lehetséges okát jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben szándékosság bizonyítható, a vizsgázót a vizsga folytatásától el kell tiltani, illetve addigi eredményét semmisnek kell tekinteni. E speciális tudnivalókból a diákokra vonatkozó információkat a szaktanárnak a tanév elején, de a vizsga megkezdése előtt legalább két hónappal részletesen ismertetnie kell a vizsgázókkal (pl. a diák teendője váratlan hiba észlelése esetén). Részfeladatok: Tízperces másolás (legalább 1700 leütés terjedelemben) A másolás megkezdése előtt a tanulók átolvashatják a kiosztott szövegeket. A másolást egyszerre kell kezdeni és befejezni. A másolás időtartamát a szaktanár másodpercmutatós órával (stopperrel) méri, kezdetét és végét ő jelzi. Az elnök ellenőrzi, az utolsó leütött betűnél aláírja a dolgozatot. A gépírási másolásra a javítás megkezdése előtt fel kell írni a ténylegesen elért leütésszámot. A dolgozat hibáinak számítása a) Egy hibának számít: 1. a papír fordított vagy feltűnően ferde betétele, 2. a margó rossz beállítása, 3. a sorok közé írás, 4. az elütés ( más billentyű leütése), 5. a betűcsere, 6. a betűkihagyás (a gyengén leütött, ún. fátyolbetű, ha olvasható, nem számít hibának), 7. a betűbetoldás, 8. a felesleges betű, 9. a hiányzó köz (írásjelek után is), 10. a felesleges köz (a szó belsejében), 11. a két leütésnél nagyobb szóköz, 12. a fél kisbetű nagyságánál magasabban vagy mélyebben ütött betű („repülőbetű”), 13. a szabálytalan sorköz, 14. a szabálytalan sorkezdés, 15. sorrontás a lap alján, 16. a váltózár helytelen használatából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, 17. a kéz hibás tartásából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, 18. szakaszkezdési hiba, 19. a kihagyott szó (a dolgozat befejezetlensége esetén is), 20. a felesleges szó, 21. a megváltoztatott szó, 22. a szórendcsere, 23. az írásjelhiba, 24. egy szóban – ha több hiba is van benne – csak egy hibát kell számítani, 25. a számítógép helytelen használatából eredő hiba (pl. fölösleges billentyű(k) megnyomásával kilépés a magyar nyelvű billentyűzetkiosztásból és belépés egy idegen nyelvű billentyűzetkiosztásba.),
IRODAI ASSZISZTENS
11 b) Két hibának számít: 1. az átütés, az átikszelés (bármely jellel vagy betűvel), 2. a sorugrás (a hiány levonásával, illetve a többlet beszámításával; a feleslegesen leírt szövegrészt is javítani kell). A vizsgaeredmény megállapítása A 10 perces másolás mennyisége alapján kell megállapítani a fokot. A leírt leütésszámot (a kihagyott leütések levonása, a felesleges leütések hozzáadása után) 4-ig lefelé, 5-től fölfelé kerekítjük. A gépírási vizsga foka ennek tizedrésze. Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
Javítószerkezet nélkül 0,00-0,20% hiba 0,21-0,40% hiba 0,41-0,50% hiba 0,51-0,60% hiba 0,61% hibától
Javítószerkezettel 0,00-0,10% hiba 0,11-0,20% hiba 0,21-0,30% hiba 0,31-0,40% hiba 0,41% hibától
Az értékelést az 1. és 2. hibahatár táblázat segíti. Kb. 3 perces, percenként 120 szótagos sebességgel diktált levél elkészítése sztenogramból A levelet a szaktanár diktálja. Az időt és a diktátumot az elnök ellenőrzi. Az elkészített levéllel együtt a sztenogramot is be kell adni. A dolgozat hibáinak számítása a) Egy hibának számít: 1. a kihagyott szó (sorugrás vagy a levél befejezetlensége esetén is); a névszóval együtt kihagyott, közvetlenül előtte álló névelő nem számít külön hibának, de ha csak a névelő hiányzik, az hiba, 2. a felesleges szó, 3. a megváltoztatott szó, 4. a szórendcsere, 5. a helyesírási hiba (a hosszú í-ú-ű hiánya is), 6. az értelmet megváltoztató központozási hiba, 7. az összefüggő hiba (vonzatok, alany-állítmány egyeztetése), 8. a formahiba (a gépírási szabványtól való kisebb eltérés), 9. a számítógép helytelen használatából eredő hiba (pl. valamelyik szövegrész megismétlése), 10. a nem értelemzavaró bekezdési hiba. b) 1. 2.
= = = = = =
Harmadhibának számít: az ismétlődő helyesírási hiba, a gépelési hiba: az elütés, a betűcsere, a betűkihagyás, a betűbetoldás, a felesleges betű, a hiányzó köz, IRODAI ASSZISZTENS
12
= = = = = = 3.
a felesleges köz, a két leütésnél nagyobb szóköz, kivéve a sorkizárt írásmód használatát, a fél kisbetű nagyságánál magasabban vagy mélyebben ütött betű, két sor egymásra írása, a váltózár helytelen használatából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, a kéz hibás tartásából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, a nem értelemzavaró központozási hiba.
c) Két hibának számít: 1. a súlyos formahiba (a gépírási szabványtól való jelentős eltérés), 2. az átütés, átikszelés (bármely betűvel vagy jellel), 3. az olyan áttételi vagy helyesírási hiba, amely a mondat értelmét megváltoztatja, 4. az értelemzavaró bekezdési hiba. Egy szóban – ha többféle hiba van is benne – csak a legnagyobb értékű hibát kell számítani. A vizsgaeredmények megállapítása Jeles 0,00-0,50% hiba Jó 0,51-1,00% hiba Közepes 1,01-2,00% hiba Elégséges 2,01-3,00% hiba Elégtelen 3,01% hibától Az értékelést a 3. hibahatár táblázat segíti.
IRODAI ASSZISZTENS
13 1. Hibahatár táblázat A gépírás tantárgy „Tízperces másolás” vizsgafeladat osztályozásához (javítószerkezetes gép használata esetén) Leütésszám
800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700 2800 2900 3000
0-0,10% 5 0 0 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3
0,11-0,20% 4 1 1 2 2 2 2 2 2-3 2-3 2-3 2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 3-5 3-5 4-6
0,21-0,31% 3 Osztályzat 2 2 3 3 3 3 3-4 4 4 4-5 4-5 4-5 5-6 5-6 5-6 5-6 5-7 6-7 6-7 6-8 6-8 6-8 7-9
0,31-0,40% 0,41% fölött 2 1 3 3 4 4 4 4-5 5 5-6 5-6 6 6-7 6-7 7-8 7-8 7-8 7-9 8-9 8-10 8-10 9-10 9-11 9-11 10-12
4455566777889991010111111121213-
IRODAI ASSZISZTENS
14 2. Hibahatár táblázat A gépírás tantárgy „Tízperces másolás” vizsgafeladat osztályozásához (javítószerkezet nélküli gép használata esetén) Leütésszám
800 830 1000 1170 1200 1250 1330 1400 1500 1600 1670 1750 1800 1830 2000 2170 2200 2250 2330 2400 2500 2600 2670 2750 2800 2830 3000
0-0,20% 5 0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-6
0,21-0,40% 4 2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 4-6 4-6 4-6 4-7 4-7 4-7 5-8 5-8 5-8 5-9 5-9 5-9 6-10 6-10 6-10 6-11 6-11 6-11 7-12
0,41-0,50% 3 Osztályzat 4 4 5 5 5-6 6 6 6-7 7 7-8 7-8 8 8-9 8-9 9-10 9-10 9-11 10-11 10-11 10-12 11-12 11-13 11-13 12-13 12-14 12-14 13-15
0,51-0,60% 0,61% fölött 2 1 5 6 6-7 7 7 7-8 8 8-9 9 9-10 9-10 10 10-11 11-12 11-13 12-13 12-13 12-14 13-14 13-15 14-15 14-16 14-16 15-16 15-17 16-18
5678889910101111111213141414151516161717171819-
IRODAI ASSZISZTENS
15 3. Hibahatár táblázat A gépírás tantárgy „kb. 3 perces, percenként 120 szótagos sebességgel diktált levél elkészítése sztenogramból” vizsgafeladat osztályozásához Osztályzat: 200 szótag 300 szótag 400 szótag 500 szótag
5 0-1 0-1 0-2 0-2
4 2 2-3 3-4 3-5
3 3-4 4-6 5-8 6-10
2 5-6 7-9 9-12 11-15
1 7101316-
Gyorsírás Ötperces, percenként 150 szótagos sebességű diktátum gyorsírással történő leírása és nyomtatott formába történő áttétele (írógéppel vagy számítógéppel). Hibahatár: a szótagszámhoz viszonyított 3%. Az áttétel készítésekor a jelöltek helyesírási szótárt (A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár) használhatnak. Az áttételben a tanulók javíthatnak lábjegyzettel is.
A vizsga időtartama: = diktátum: 5 perc, = áttétel: 45 perc. Javítási útmutató az írásbeli vizsgához Általános tudnivalók A tanulókat úgy kell ültetni az áttétel készítésekor, hogy egymás munkáját ne segítsék és ne zavarják. A diktátum előtt félperces próbadiktátumot kell tartani, ezt azonban nem kell áttenni. A diktátum és az áttétel idejét két db másodpercmutatós (stopper) órával kell mérni. A szöveget a szaktanár diktálja, az időt és a diktátumot az elnök ellenőrzi. Ha a sztenogramot nem a gépteremben írják a tanulók, az átvonulás idejére a sztenogramlapokat össze kell szedni. Az elnök az utolsó szó után aláírja a sztenogramokat és az áttételi idő végén az áttételeket. A diktátum befejezése után kezdik a tanulók az áttételt, melyet kettes sortávolsággal kell elkészíteni. A cím áttétele és a szöveg átolvasása beleszámít az áttételi időbe. Az áttétel idejét a szaktanár méri, és az elnök ellenőrzi. Az áttétel készítésekor a tanulók saját helyesírási szótárt („A magyar helyesírás szabályai”, „Helyesírási tanácsadó szótár”, „Helyesírási kéziszótár”) használhatnak. Az áttételben a tanulók javíthatnak: lábjegyzettel, beépített javítószerkezettel, javító folyadékkal, törlőpapír használatával.
IRODAI ASSZISZTENS
16 Az áttételi idő lejártakor a dolgozatokat a sztenogrammal együtt azonnal be kell szedni. Az elnök az áttételeket az utolsó szó és – ha van – az utolsó lábjegyzet után aláírja. Speciális tudnivalók, amennyiben a vizsgafeladatot számítógépen készítik el: Azonosak a gépírás tantárgy „Speciális tudnivalók, amennyiben a vizsgafeladatot számítógépen készítik el” című ismeretanyagával. Feladat: 5 perces percenként 150 szótagos sebességű diktátum gyorsírással történő leírása és nyomtatott formába történő áttétele (írógéppel vagy számítógéppel). Az egész hibát vízszintes vonallal, a harmadhibát karikával, a hallási hibát H betűvel, a diktálási hibát D betűvel, a sorugrást hiányjellel vagy zárójellel kell jelölni. Nem számít hibának az azonos jelentésű rokonalakok felcserélése (közt-között, állnak-állanak, fel-föl stb.). A szaktanár javítja a dolgozatokat, a hibák számát feltünteti és aláírja; megállapítja a dolgozat eredményét (a harmadhibákat át kell számítani; töredék harmadhibákat nem kell figyelembe venni). A sebességet és az osztályzatot a dolgozat borítólapjára felírja. A dolgozat hibáinak megállapítása a) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. b) 1. 2. 3. 4. 5. 6. c) 1.
Egy hibának számít a kihagyott szó (sorugrás vagy a dolgozat befejezetlensége esetén is); a névszóval együtt kihagyott, közvetlenül előtte álló névelő nem számít hibának, de ha csak a névelő hiányzik, az hiba, a felesleges szó, a megváltoztatott szó, a szórendcsere, a helyesírási hiba, az értelemzavaró központozási hiba, az összefüggő hiba (vonzatok, alany-állítmány egyeztetése), a számítógépes program helytelen használatából eredő hiba (pl. valamelyik szövegrész megismétlése). Harmadhibának számít: a nem értelemzavaró központozási hiba, az ismétlődő helyesírási hiba, a gépelési hiba, a nem megfelelő javítás (a pontatlanul beütött betű), a javítás lábjegyzettel, a más léptékkel beszúrt szó. Két hibának számít: az átütés, az átikszelés (bármely betűvel vagy jellel).
Egy szóban – ha többféle hiba van is benne – csak a legnagyobb értékű hibát kell számítani.
IRODAI ASSZISZTENS
17 A vizsgaeredmények megállapítása Az osztályzatot a vizsgaeredmény megállapítására a 150 szótag/perc sebességű diktátum javításánál az alábbi táblázat szerint kell megállapítani: Sebesség percenként 150 szótag
Jeles
Jó
Közepes
0-4
ha a hibák száma 5-8 9-15
Elégséges
Elégtelen
16-23
24 hibától
Gyakorlati vizsgarész Szövegszerkesztés A vizsgázó lemezen 10 000 karakteres, bekezdésenként tagolható szöveget kap, amelyben 100 egységnyi hiba található, s 1000 leütésnyi szöveg hiányzik, amelyet be kell írnia. Ezenkívül megkapja a bevitt szöveg korrektúrajelekkel ellátott lenyomatát, amelynek alapján a következő feladatokat kell elvégeznie: – – – – – – –
hiányzó szöveg beírása vagy áthelyezése a megadott helyekre, az elválasztások végrehajtása, a helyesírási hibák, betűelütések kijavítása, tartalomjegyzék készítése, lapméret beállítása, a szövegtükör pontos beállítása, a címek, kiemelések, üres sorok, bekezdések, oldalszámozás elkészítése.
A 60%-on felüli teljesítmény fogadható el. A vizsga időtartama: 90 perc. A gyakorlati vizsgarész komplex vizsgafeladatát legalább három változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá. A dolgozat hibáinak számítása Hibapontok: felesleges betű, kihagyott betű felesleges szó, kihagyott szó felesleges mondat, kihagyott mondat felesleges mondatrész, kihagyott mondatrész felesleges sor, kihagyott sor felesleges írásjel, kihagyott írásjel felesleges bekezdés, kihagyott bekezdés felesleges oldal, kihagyott oldal felesleges cím, kihagyott cím felesleges szóköz, kihagyott szóköz szóelírás (parancs) legyen az idegen vagy magyar szó
1 pont 1 pont 3 pont 3 pont 3 pont 1 pont 4 pont 5 pont 5 pont 1 pont 2 pont IRODAI ASSZISZTENS
18 írásjeltévesztés nem a szövegkörnyezethez tartozó szó elírása értelemzavaró szótévesztés értelemzavaró mondatszerkesztés az 1000 karakternyi szöveg begépelésének elmaradása korrektúrázási feladat elhagyása Eltérés: a szöveg közti cím írása és a tartalomjegyzék között az ábra aláírása s az ábrajegyzék írása között a bekezdések behúzása között a fejezetek beütései között a címek előtti s utáni réssorok között a kiemelések egysége között a szövegtükör s az oldalszám között (ugráló oldalszám) a francia bekezdések rangsora között a fejléc s a szövegtükör között (egymásba írás) a lábléc s a szövegtükör között (egymásba írás) Rossz beállítás: képernyő rossz beállításából adódó hibák, lehet több is a papír mérete s az optimális szövegtükör eltéréséből adódó hibák az oldalszámozás rossz beállítása a fejléc rossz beállítása a lábléc rossz beállítása a keret vagy bekezdés aláhúzásának rossz beállítása a szövegtükörtől beljebb kezdés vagy végződés rossz beállítása a fattyúsorok
1 pont 5 pont 5 pont 5 pont 10 pont 1 pont 3 pont 3 pont 3 pont 5 pont 2 pont 3 pont 1 pont 2 pont 5 pont 5 pont 3 pont 3 pont 2 pont 3 pont 3 pont 3 pont 3 pont 3 pont
A vizsgaeredmény megállapítása Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
90%-on felüli teljesítmény 80%-on felüli teljesítmény 70%-on felüli teljesítmény 60%-on felüli teljesítmény 60% alatti teljesítmény
Szóbeli vizsgarész A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az MKM által meghatározott tételsorból ad számot tudásáról. A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex szóbeli vizsgát tesz. A szóbeli vizsgatétel a gyakorlathoz kapcsolódó ügyviteli ismeretekből, az ügyviteltechnikai, valamint a kommunikáció és szervezési ismeretekből kerül összeállításra. A vizsgarészek a feltételektől függően – a vizsgabizottság egyetértésével – egy napra is szervezhetők.
IRODAI ASSZISZTENS
19 A vizsga értékelése A jelölt akkor kaphat irodai asszisztens szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A jelölt gépíró és szövegszerkesztő szakképesítést (OKJ szám 33 3404 02) kaphat, ha a gyorsírás kivételével minden vizsgarészből megfelelt. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei Felmentést kap az egyes vizsgarészek, illetve tantárgyak vizsgái alól az a jelölt, aki az egyes vizsgakövetelményeket magában foglaló – jogszabállyal szabályozott – szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik. A felmentés a tanórák látogatására is kiterjed.
7.
EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK
Felmenthető a testnevelési órák látogatása alól az a tanuló, aki igazolt egyesületi tag. Beszámítható szakképesítések Felmentést kap az írásbeli (gépírás és gyorsírás) és/vagy a gyakorlati (szövegszerkesztés) vizsgarész alól az a jelölt [vagy osztály (csoport)], aki a fenti vizsgakövetelményt teljesítő – jogszabállyal szabályozott – szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik. A felmentés a tanórák látogatására is kiterjed. Ha a sikertelen vizsgázó a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés vizsgakövetelményét teljesítette, a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítő bizonyítvány számára kiadható.
IRODAI ASSZISZTENS
20
TANTÁRGYI PROGRAMOK ÉLET- ÉS PÁLYATERVEZÉS TANTÁRGY 1.
A PROGRAM CÉLJA Ennek a több szempontú, interdiszciplináris tantárgynak a célja, hogy a tanuló tanulmányai befejezésekor önmagát – mint megbízható szintű ön- és társismerettel bíró személyiséget – a munka világában célvezérelten és magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálja.
2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN Az Élet- és pályatervezés tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók legyenek képesek: – – – – –
3.
megfelelő munkahely megtalálására, a problémamentes beilleszkedésre az eredményes munkavégzésre, felkészült személyes szakmai karrierjének tervezésére.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 37 óra, 2/14. évfolyam, évi 35 óra összesen 72 óra 1.
Az ifjúkor pszichológiája – korszámítás: 17-25 évig, a serdülés végétől a teljes személyi érettségig, – testi érettség: ideg-, szív-, érrendszerérzékeny, hajlam az ösztönök túltengésére, erős kiélési szándék, – pszichikus folyamatok: gyors reakciókészség, fáradékonyság, de gyors regenerálódás, önmegfigyelés készsége, nemek, sorsok tanulmányozása, bő fantázia, fejlett felfogóképesség, új iránti fogékonyság, kritikusság, élettapasztalat hiánya mellett, – személyi sajátosság: kialakult érdeklődés, az életben való végleges elhelyezkedés, a szakmai felkészülés, az elmélyedés kora, – párválasztási érettség: a társ megtalálásának igénye, modellválasztás, a saját otthon megteremtésének igénye, a gondoskodás (idősekről, utódokról), – a pénzhez való megváltozott viszony, – az első munkahely önálló kiválasztásának igénye.
IRODAI ASSZISZTENS.
21 2.
A felnőttkor pszichológiája – korszámítás: 25-50 éves között, funkcionálisan: az érettség kritériumainak megjelenítésétől a biológiai és pszichikus regresszió kezdetéig, – testi jellemzők: anatómiai, fiziológiai megalapozottság, igényes ösztönkiélő szándék, – pszichikus folyamatok: a megismerésben és a cselekvések megtervezésében való jártasság, érettség, önálló célmeghatározás igénye és képessége, kialakult hivatástudat, produkálás vágya. közügyek iránti érdeklődés, – személyi sajátosság: családszeretet, hivatásszeretet, céltudatos, aktív élményszerző, önálló értékrend kialakítója, – tevékenység: a munkában higgadt, önmagát fejlett kritikával alakító, tapasztalatait átadja, világnézete kiforrott, – egyéni eltérések: műveltségtől, tapasztalattól függő individuális eltérések.
3.
Az önismeret szükségessége – elképzelés önmagunkról: az én-kép, eredete: visszajelzések sorozata. kialakulása után konzisztens, – én-védő tendenciák és okaik, – az önismeretszerzés módjai: forrása a többi ember és az önmegfigyelés, pszichológiai kultúra (film, színház, könyv).
4.
A társismeret – a személyészlelés: pontosság, értelmezés, szubjektív tényezők az észlelésben (előítélet, fizikai megjelenés), – a nem verbális kommunikáció értelmezése, – a benyomás kialakítása és módosulása, – kötődés és vonzalom, – a barátság kialakulása, őrzése és ápolása, – hasonlóság és vonzódás.
5.
Az empátia – feltétele: a közvetlen kapcsolat, – nehézsége: a megértett összefüggések helyes értelmezése, – szakaszai: érdeklődés, érzelmi ráhangolódás, értelmezés, ez vezet a megértéshez.
6.
Státus és szerep – a társadalom alrendszerei: osztály, réteg, csoport, a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely: státus, – a szerep mint a státust elfoglaló egyénnel szembeni elvárás, – szereptípusok: adott – beleszületünk - kivívott – foglalkozási szerep, - spontán – alkalomszerű, – szerepelvárás, szerepkonfliktus,
IRODAI ASSZISZTENS
22 – szereptanulást segítő és gátló tényezők. 7.
A csoport – az egyéni interakciók összessége: a csoport, – a csoport ismérvei: - viszonylagos tartósság, - viszonylagos állandóság, - szervezettség, - hagyományok, – a csoport típusa: - elsődleges, intim (család, baráti kör), - másodlagos (munkahely), - intézményes (sportban egy csapat), - spontán, - vonatkoztatási (az egyén számára norma), – a csoportnorma, – konformizmus és deviancia.
8.
Az ember és a munka – beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe, fluktuáció, a beilleszkedést befolyásoló tényezők, – a képzettség, – a munka tárgyi környezete, – a munkahely társas környezete, – tekintély és hatalom problémája a munkahelyen, – a munkahely szociális klímája, – a munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők, – terhelés, igénybevétel, teljesítmény, – a fáradtság, a fáradtsághoz hasonló jelenségek: - monotónia, - éberségi szint, - telítődés, – a munkaidő hossza, – a munkahelyi baleset, a baleseti hajlam.
9.
Az önmenedzselés – a szakmai képzettség megszerzése után: első lépés a munkahelyre való jelentkezés, – a munkahely kiválasztása, – az önéletrajz: jellemzője: ellenőrizhető, bizonyítható - fajtái: személyes és szakmai, – egy elfogadott modell részei: - szakmai cél, - tanulmányok, - tréningek, kurzusok, - nyelvtudás, - gyakorlatok,
IRODAI ASSZISZTENS
23
–
–
– –
– –
– – –
10.
- egyéni adottságok, - személyes adatok, a felvételi interjú szabályai a jelentkező részéről: - megfelelő öltözet, - pontos megjelenés, - köszönés, bemutatkozás, - a másik fél vezeti a beszélgetést, - nyugodt, tárgyilagos beszéd, - érdeklődés a munkakör iránt, - kapcsolattartási szabályok követése, - a meghallgatás megköszönése, a munkavégzés: - a minőség, - a kreativitás, - a megbízhatóság, - a motiváció, - az alkalmazkodóképesség, - a fegyelem mint elvárás a munkaadó részéről és mint személyes ambíció a munkavállaló részéről, a személyes image kialakítása, legfontosabb megjelenési formák: - megjelenés, - öltözködés, - beszéd, - határozottság, - udvariasság, - önuralom, a mesterkéltség veszélye, az idővel való gazdálkodás: - tudatos, - jó, - hatékony időgazdálkodás, a munkával kapcsolatos adminisztráció (jelentés, nyilvántartás, regisztrálás), a telefon megfelelő használata, a nehéz helyzetek kezelése: - vitában való részvétel, - a kritika fogadása, - kritika gyakorlása, - a pletyka kezelése, - az intrika kezelése, - a konfliktus, - a stressz okozói, elkerülésük módjai.
A szakmai karrier tervezése – a célkitűzés elvei: - nehéz, de reális célok, - határidők kitűzése, - középtávú és napi célok,
IRODAI ASSZISZTENS
24
– – –
– – – – – – – – – – 11.
- a fontossági sorrend, - heti időelemzés, - az ütemterv haszna, a pozitív én-kép mint erőforrás, szakítás a halogatással, a sikerorientált személyiség jellemzői: - irányérzék, - megértés, - bátorság, - humánum, - önbecsülés, - önbizalom, - önmagunk elfogadása, a kudarc fogadása, feldolgozása, haszna, a kockázatvállalás. az alkalmak megragadása, a kockázatvállalás stratégiája, a szakmai továbbképzés, a szakirodalom rendszeres tanulmányozása, pozitív emberi kapcsolatok a munkahelyen, kreatív problémamegoldás az újszerű és a rutinfeladatokban, szakmai társaságokban való aktív részvétel, saját kommunikációs készség szinten tartása, illetve fejlesztése, szakmai fórumokon (kiállítás, szimpózium stb.) való részvétel, a szakma nemzetközi eredményeinek ismerete.
Teljes életet élni – a saját személyiség stabil értékrendjének kialakítása, – a szakmai előrehaladás egyénileg optimálisan tervezhető és kivitelezhető szintjeinek felismerése: - az egyéni szakmai ambíciók és tehetség összhangja, - annak felismerése, hogy az egyéni hajlamok, törekvések a gazdaság mely szférájában biztosítanak jobb megélhetést és szakmai karriert, – részvétel a családi életben, házastársi és szülői szerepekben felelősen, pozitív érzelmek légkörében: - elfogadó, toleráns viselkedés az idős hozzátartozók iránt, - modellszerep vállalása a saját gyermekek nevelésében, - megértő, támogató viselkedés a házastárssal szemben – a munkaidő és szabadidő tervezésének fontossága, a szabadidő eltöltésének az egészség megőrzését és a pozitív emberi kapcsolatok ápolását szolgáló formái. – a pénzzel, anyagi erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás kialakítása – részvétel a közéletben Az osztályfőnöki foglalkozások fennmaradó óráit az egyes szakmák speciális jellemzőit figyelembe vevő módon célszerű felhasználni úgy, hogy azokon a szakmai területeken reálisan elérhető eredmény és karrier lehetőségeit mutatjuk be a tanulóknak.
IRODAI ASSZISZTENS
25 4.
A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL Szoros kapcsolat mutatható ki a – szakmai gyakorlattal, – ügyviteli, igazgatási és ügyviteltechnikai ismeretek tantárggyal.
5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A tantárgy nem vizsgatantárgy. Az anyag elsajátítása a tanulók magatartásában, annak változásában mérhető le.
6.
TÁRGYI FELTÉTELEK – technikai eszközök - állóképvetítők (írásvetítő, episzkóp, epidiaszkóp, diavetítő), - mozgóképvetítők (filmvetítők, képmagnó), - hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, cd, magnetofon), – segédletek, – szakirodalom, – kitűzőtábla.
IRODAI ASSZISZTENS
26 MAGYAR HELYESÍRÁS TANTÁRGY 1.
A PROGRAM CÉLJA A magyar helyesírás tantárgy tanításának célja gépírás anyanyelvi, nyelvtani megalapozása a helyesírás értelemtükröztető szerepének tudatosításával, ennek érdekében a magyar nyelvtan szabályainak önálló alkalmazása, – a helyesírás normatíváinak ismerete, elsajátítása, – a helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása, a nyelvi önismeret fejlesztése, hibák észrevétele és javítása, – az írás kifejező értékének ismerete, – a magyar nyelv hangzásbeli sajátosságainak ismerete; a pontos, árnyalt, hangzásban és nyelvhelyességben megfelelő beszéd gyakorlása, a kiejtésbeli hibák tudatosítása, javítása, – a nyelvi rendszer szövegszintjének ismerete, fogalmainak pontos használata, helyes alkalmazása a szövegalkotásban, – a szövegfajták ismerete, logikai és jelentésbeli szerkezetük felismerése, értelmezése. A szakterület szóbeli és írásbeli szóhasználata, közléstípusai, – a beszédhelyzetek kommunikációs kontextusának felismerése, – kommunikációs és szövegalkotási technikák eltéréseinek elemzése, értékelése, – a beszédhelyzetnek megfelelő, kifejező szóhasználat, tudatos nyelvhasználat, – önálló anyaggyűjtési és rendszerezési képesség kialakítása.
– a
2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A Helyesírás tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók legyenek képesek: – a gépírás anyanyelvi, nyelvtani megalapozása a helyesírás értelemtükröztető szerepének tudatosításával, ennek érdekében a magyar nyelvtan szabályainak alkalmazása önállóan, az alábbi ismeretkörökben: = hangtani (főképpen fonetikai) ismeretek, = a hang és a betű megkülönböztetése, az írás eredete, = a magánhangzók időtartama, = a magánhangzótörvények tudatosítása az írásbeli munkák során, = a mássalhangzók időtartama, = a mássalhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei, = a j hang kétféle jelölése, = a szóelválasztás szabályainak alkalmazása, = a szóelemek: a szótő és a toldalékok, = a szófajok felismerése, a velük kapcsolatos (elsősorban a tulajdonnevek és a számnevek, igék írására vonatkozó) helyesírási szabályok érvényesítése, = a mondatrészek kifejezőeszközeinek helyes használata, IRODAI ASSZISZTENS.
27
= = = =
a szóösszetétel fogalma, fajtái, helyesírásuk, a mondatok osztályozása, az írásjelek helyes használata, a szövegtan fő jelentéstani és hangsúlybeli jellemzőinek érvényesítése a gyakorlatban, – az anyanyelvi ismeretek tudatos alkalmazása = a beszélő közlési szándékát pontosan tükröző kifejezőképesség, szövegalkotás, szövegformálás sajátosságainak alkalmazása élőszóban és írásban, = a köznyelv és a szaknyelv szókincsének megkülönböztetése. 3.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 111 óra, 2/14. évfolyam, évi 105 óra, összesen 216 óra A tananyagot a képzési programban a követelmények sorrendjében adjuk meg. A tananyagegységekhez rendelhető óraszámok az előképzettség és a haladási ütem függvényében eltérhetnek egymástól, következésképpen ezekhez nem rendelünk óraszámokat. Javaslat, hogy viszonylagosan egyenlő mélységben, a témának megfelelő súlyozással és a képességfejlesztés szempontjait figyelembe véve történjen az óraszámok arányainak kialakítása. Az alapvető ismeretanyag mellett kiemeltük a képesség- és készségfejlesztő területeket, a témához tartozó helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalókat. Ezek alkalmazása és a gyakoroltatás hangsúlyos feladat. A párhuzamosan tanult kommunikációs és szakmai tantárgyak anyanyelvi és helyesírási vonatkozásainak kapcsolása elengedhetetlen a képzési folyamatban. 1.
A magyar nyelv hangállománya – hang – beszédhang, hang és betű, betűrend = hogyan keletkezik a beszédhang, = az írás eredete, = kapcsolódó ismeretek: szótárak, kartotékok, telefonkönyv stb. – a magánhangzók rendszere: = magas és mély magánhangzók, = időtartam, = hangrend, = illeszkedés = helyesírási gyakorlatok: a az időtartam jelölése, a az i, u, ü – í, ú, ű használatának szabályai, – a mássalhangzók rendszere: = a mássalhangzók képzésének sajátosságai,
IRODAI ASSZISZTENS
28
= zöngésség – zöngétlenség, = a mássalhangzók találkozásának = = = = = = =
2.
hasonulás
Szóelemek – – – –
3.
törvényszerűségei (részleges, teljes), összeolvadás, rövidülés, nyúlás, mássalhangzók a beszédben és az írásban, az időtartam, a helyes hangképzés, a hangsúly, a hanglejtés, a hangok stílushatása, kapcsolódó helyesírási ismeretek és gyakorlatok, helyesírásunk elvei és szabályai: a kiejtés és helyesírás, a szóelemzés és helyesírás, a hagyomány és helyesírás, a egyszerűsítés és helyesírás, a a j hang kétféle jelölése.
a szabad morfémák a félszabad morfémák (álszók) a kötött morfémák (toldalékok: képző, jel, rag) szótő és toldalékok = kapcsolódó helyesírási ismeretek és gyakorlatok: = a szótagolás szabályai, = az elválasztás szabályai egyszerű, összetett és idegen szavakban.
A szókészlet – a szókészlet nagysága, eredete és rétegei – a szavak alakja és jelentése – hangalak és jelentés viszonya = kapcsolódó ismeretek és helyesírási gyakorlatok: = a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezés, = az idegen szavak helyesírása.
4.
A szófajok rendszere és áttekintése – az ige = igemódok, igeidők, igeragozás, = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok, = a tárgyas ragozású és a felszólító módú igealakok helyesírása: a a d, gy, l(ly), n, ny végű igék helyesírása, a a t végű igék helyesírása, a az s, sz, z, dz végű igék helyesírása, a az ó, ő végű igék helyesírása, = a felszólító mód tárgyas ragozású rövid alakjainak helyesírása, = a múlt idejű igealakok helyesírása, = a kijelentő mód alanyi ragozású igealakjainak helyesírása,
IRODAI ASSZISZTENS
29
= az ikes igék ragozása, = a feltételes módú igék ragozása (-nák, -nék), = az igemódok használata (kijelentő mód tárgyas ragozású felszólító –
–
–
– –
módú igék), = az igeidők használata (jövő – jelen, múlt – jelen), a névszók áttekintése = főnevek a a köznevek, a a tulajdonnevek, a helyesírási gyakorlatok: a köznevek helyesírása: évszakok, hónapok, napok, ünnepek, égtájak, népek, nemzetek, a a tulajdonnevek helyesírása: személynév, világrész, ország, országrész, megye, város, városrész, út, utca, tér, híd, hegység, hegy, tenger, tó, folyó, sziget, szervezetek, intézmények, újságok, folyóiratok, címek, állatok nevei stb., a tulajdonnevek a levelezésben (a helyesírási szabályok és a gyakorlat eltérései), = melléknevek a helyesírási gyakorlatok: az ú, ű végű melléknevek helyesírása, a a fokozott melléknevek helyesírása (különös tekintettel az s-re végződő melléknevekre), = számnevek a helyesírási gyakorlatok: a betűvel írt számnevek helyesírása, a a számjegyekkel írt számnevek helyesírása, a a keltezés helyesírása, = névmások a helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a j hang valamennyi névmásban ly, a a személyes névmások a megszólításban és a levél szövegében, a a mutató névmás helyesírása, a a határozatlan és általános névmások helyesírása, a a főnévi vonatkozó névmások használata, a a névszók toldalékainak helyesírása, a határozószók = helyesírási gyakorlatok: a határozószók egybeírása, = a magán- és mássalhangzók a határozószókban, = kiejtéstől eltérő helyesírás, az igenevek = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: az -ó, -ő, -andó, -endő képző helyesírása, = a befejezett melléknévi igenév képzőjének helyesírása, = a főnévi igenév személyragozása, = a határozói igenév helyes használata, az indulatszó = helyesírási gyakorlatok: a jaj és az ó indulatszó helyesírása, = az indulatszó utáni vessző kitételének szabályai, az igekötők = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: egybe- és különírás esetei, IRODAI ASSZISZTENS
30
= az igekötő helytelen és fölösleges használata, – a névutók = helyesírási gyakorlatok: a külön- és egybeírás esetei, = -t és -tt végű névutók helyesírása, = a honnan? kérdésre válaszló névutók, = -ól, ől végződésének helyesírása, = az -ul, -ül végződésű névutók helyesírása, – a névelő = nyelvhelyességi tudnivalói: a határozott névelő indokolatlan elhagyása, = a névelő használatának szabályai tulajdonnevek előtt, = a határozatlan névelő használatának szabályai, – a kötőszó = kapcsolódó ismeretek: a mondatrészek és a mondatok helyesírása – a módosítószó = helyesírási gyakorlatok: az -e kérdőszó helyesírása. 5.
A szóalkotás – a szóösszetétel: = a mellérendelő szóösszetételek, = az alárendelő szóösszetételek, = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a a kötőjeles és az egybeírás szabályai, a az eredeti jelentésű szókapcsolat (szintagma) és a szóösszetétel megkülönböztetése, a a szóösszetételek helyesírásának szabályai, a a többszörös összetételek helyesírása, a a szóösszetételek alkotásának nyelvhelyességi kérdései, – a szóképzés = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a a képzett igék és névszók helyesírása, a a -fajta, -féle, -kora, -nemű,- rét, -rétű, -szerű, toldalékok írása, a a műveltető és szenvedő igék helyes használata, a a -i képzős melléknevek helyes használata és helyesírása, – a szóalkotás egyéb módjai: = elvonás és szórövidítés, = a mozaikszó, = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a használatuk a stílushatás figyelembevételével, a a toldalékos alakok helyesírása, a a mozaikszó kiejtésének szabályai.
6.
A mondat és a szó szerepe a közlésben – mondatfajták, mondatmodalitás: = a mondatok szerkezete, = a mondatok tartalma, – a szóbeli és az írásbeli közlés különbségei
IRODAI ASSZISZTENS
31
= helyesírási gyakorlatok: a az írásjelek helyes használata, a a megszólítás helyesírása, – állító és tagadó mondatok = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a tagadó- és tiltószók helyesírása, a a tagadó- és tiltószók helyes használata. 7.
A mondatrészek – a mondat szerkezete, szinteződése, – a szintagmák (a hozzá-, mellé- és alárendelés), – az alany-állítmány viszony = nyelvhelyességi gyakorlatok, = alany-állítmány egyeztetése, – a tárgy = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a a tárgy ragjának helyesírása (vö. a múlt idő jele, a befejezett melléknévi igenév képzője), a a ragos és ragtalan alak használata, – a határozó és fajtái = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a a -ból, -ből; -ról, -ről; -tól, -től; -kor; -an, -en; -képp, -képpen toldalékos alakok helyesírása, a a teljes hasonulás helyesírása, a a -ban, -ben, -ba, -be helyes használata, a a határozóragok használatának egyéb esetei; névutós határozók helyes használata, – a jelző és fajtái = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a az értelmező helyesírása, a a jelzők megválasztásának szerepe a stílusban, a a mennyiségjelző helyes használata, a a birtokos szerkezetek helyes használata, a az azonos mondatrészek helyesírása, – a szervetlen mondatrészletek = (megszólítás, indulatszó, módosítószó, módosító álszó és felelőszó).
8.
Az összetett mondat – a mellérendelt mondatok: = a kapcsolatos mondatok, = az ellentétes mondatok, = a választó mondatok, = a következtető mondatok, = a magyarázó mondatok, = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a a tagmondatok helyesírása,
IRODAI ASSZISZTENS
32
a a kötőszók helyes használata, – az alárendelt mondatok és fajtái: = a főmondat és a mellékmondat viszonya, = a mondatrend, – a többszörösen összetett mondat = helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok: a az írásjelek helyes használata a mondaton belül, a a mondatvégi írásjelek helyes alkalmazása, a az idézés szabálya, a a világosság, áttekinthetőség igénye a mondatszerkesztésben. 9.
A szöveg – mi a szöveg = hogyan tartja össze a gondolatmenet a szöveg részeit, – a megnyilatkozás = mi a különbség a megnyilatkozás és a mondat között, – szövegegységek – szövegegész, – szövegösszetartó erő és kapcsolóelemek, – szövegfajták (írott és szóbeli) = kapcsolódó ismeretek és gyakorlás: a levelezési ismeretek tantárgy, a mondatfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, szünet stb.).
10. Szövegalkotás, szövegformálás – a közlési szándék és a kifejezés, – a köznyelv és a szaknyelv szókincse, – a levelezés szövegtípusai a kommunikációs helyzeteknek megfelelően = kapcsolódó ismeretek és gyakorlás: a a nyelv rétegei, a szövegalkotási, szövegformálási és szövegszerkesztési gyakorlatok, a levelezési ismeretek és kommunikáció tantárgy. 4.
A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL A tantárgy jellegéből adódóan megalapozza csaknem valamennyi tantárgyat.
5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Évközi felmérő dolgozatokkal, szóbeli feleletekkel. A tanuló félévkor és év végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban. Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.
IRODAI ASSZISZTENS
33
6.
TÁRGYI FELTÉTELEK Technikai eszközök: írásvetítő, hangtechnikai eszközök. Tankönyv, segédletek.
IRODAI ASSZISZTENS
34 LEVELEZÉSI ISMERETEK TANTÁRGY 1.
A PROGRAM CÉLJA A levelezési ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje az egyszerű ügyiratok és a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos levelek fogalmazási és szerkesztési követelményeit, és a gyakorlatban alkalmazza azokat.
2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A Levelezési ismeretek tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók legyenek képesek: – ismerni a munkaüggyel és gazdasági tevékenységgel kapcsolatos fogalmakat, valamint a vállalati belső iratokat, azokat elkészíteni minta és diktálás alapján, – az egyszerű iratokat a műszaki irányelvek betartásával elkészíteni, – hivatalos leveleket készíteni a formai és a nyelvtani előírások betartásával.
3.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 74 óra, 2/14. évfolyam I. félév 70 óra, összesen 144 óra A téma sorszáma 1. 2. 3.
1.
megnevezése A tantárgy elméleti alapjai (levelezési alapfogalmak meghatározása) A tantárgy gyakorlati feladatai (az iratkészítés formai szempontjainak érvényesítése) Dolgozatírás és -javítás Szabad sáv
kb. óraszám 24 101 6 13
A tantárgy elméleti alapjai (levelezési alapfogalmak meghatározása) kb. 24 óra – a levelezés és a levél fogalma, jellemzőik, – a levelezés szerepe gyakorlati példák alapján az állami szervek, a vállalkozások és az intézmények adminisztrációjában, – a levelezés története, – a levelezés folyamata – egy választott levélváltás, – a kapcsolattartás a levelezésben – a protokoll szabályai,
IRODAI ASSZISZTENS.
35 – a magánlevél és a hivatalos levél különbségei, – az irat fogalma, jellemzői, – a gazdálkodó egységek belső és külső iratfajtái, ezek jellemzői, – az okirat, a magán- és a közokirat megkülönböztető jegyei, – az iratkészítés tárgyi feltételei, – a levélpapír és a boríték papírszabvány szerinti fajtái, – a levél alkotóelemeinek használata az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek alapján, – a levél szerkezeti elemei: a fejrész, főrész és zárórész, – az iratkészítés formai szempontjai, a gépelt levél alaki előírása a magyar szabványügyi hivatal mi 3495/2-86. számú szabványa alapján és az egyszerű ügyirat formája, – a levélszerkesztés szempontjai a szerkesztési és fogalmazási követelmények szerint (bevezetés, tárgyalás, befejezés), – a hivatalos nyelvi stílus használata. 2.
A tantárgy gyakorlati feladatai (az iratkészítés formai szempontjainak érvényesítése) kb. 101 óra – a nyugta, az ellennyugta, az elismervény, a kötelezvény és a meghatalmazás fogalma, tartalmi követelményei, elkészítésük minta és diktálás alapján egyszerű ügyiratformában, formanyomtatvány kitöltésével (kézzel vagy írógéppel), – a munkaüggyel kapcsolatos iratok, az önéletrajz, a pályázat és a munkaszerződés tartalmi, formai és nyelvi sajátosságai, – a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai: beadványok (kérvény, panasz, bejelentés), az idézés, a határozat és a fellebbezés tartalmi, formai és nyelvi sajátosságai, elkészítésük minta és diktálás alapján, valamint formanyomtatványok kitöltésével, – az állami szervek, a vállalkozások és az intézmények belső iratai, a jegyzőkönyv, a feljegyzés és a körlevél elkészítése minta és diktálás alapján, – a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratok készítése, (a tájékoztató, az érdeklődő-, az ajánlatkérő levél, az ajánlat, a megrendelés, a megrendelés visszaigazolása, a szállítási értesítés stb.), – a pénzforgalommal és a postaforgalommal kapcsolatos nyomtatványok (űrlapok, kérdőívek) kitöltése, a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos levelek, – az önálló fogalmazás nyelvi-stilisztikai hibáinak feltárása, elemzése és javítása.
3.
Dolgozatírás és -javítás
kb. 6 óra
4.
Szabad sáv
kb. 13 óra
IRODAI ASSZISZTENS
36
4.
A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL A tantárgy szoros kapcsolatban van az ügyviteli, igazgatási és irodatechnikai ismeretekkel, valamint a gépírás, a számítógép-kezelés, szövegszerkesztés és a magyar helyesírás tantárggyal.
5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A tanuló évközi munkájának értékelése folyamatos és változatos módon történik. Törekedni kell az írásbeli munkák rendszeres ellenőrzésére és értékelésére. Javasolt dolgozatok: 1. dolgozat: egyszerű ügyirat (nyugta, ellennyugta, elismervény, meghatalmazás vagy kötelezvény) kiállítása formanyomtatvány kitöltésével, kézírással 2. dolgozat: feljegyzés, körlevél vagy jegyzőkönyv egyikének elkészítése gépírással folyamatosan írt nyomtatott szövegből A tanuló félévkor és év végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban. Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.
6.
TÁRGYI FELTÉTELEK – technikai eszközök: írásvetítő, hangtechnikai eszközök, – ügyiratminták, nyomtatványok, segédletek, – számítástechnikai szaktanterem vagy/és elektronikus írógépterem külön gép biztosításával minden tanuló részére.
IRODAI ASSZISZTENS
37 GÉPÍRÁS TANTÁRGY 1.
A PROGRAM CÉLJA A tantárgy tanításának célja: – a tanulóval elsajátíttatni a tízujjas vakírást, – az írássebességet az irodai követelmények szintjére fejleszteni, – megismertetni és begyakoroltatni az egyszerű ügyiratok és levélforma kialakítását a műszaki irányelveknek megfelelően. – a pontosságra, megbízhatóságra nevelni a tantárgy sajátos jellegének megfelelően.
2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A Gépírás tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók legyenek képesek: – 10 perc alatt legalább 1700 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, ismeretlen nyomtatott szöveg másolására tízujjas vakírással, sortartással. Gyakorlott hivatalos levél készítésében gyorsírási diktátum áttételével, a műszaki irányelvek betartásával.
3.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 222 óra, 2/14. évfolyam, évi 210 óra, összesen 432 óra A téma sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
megnevezése
kb. óraszám
13. évfolyam A tízujjas vakírás megalapozására a helyes írástechnika kialakítása Az írástechnika fejlesztése: a másolási készség megalapozása és megszilárdítása Az írássebesség fokozása, a hibátlan írás elősegítése Dolgozatírás, -javítás Szabad sáv 14. évfolyam Az írássebesség fokozása, a hibátlan írás elősegítése Az egyszerű ügyirat és levél áttétele gyorsírásos diktátum alapján, formaalakítása a műszaki irányelvek alkalmazásával Dolgozatírás és -javítás Szabad sáv
108 70 24 8 12 96 90 10 14
IRODAI ASSZISZTENS.
38
Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. 1/13. év (222 óra) 1.
A tízujjas vakírás megalapozására a helyes írástechnika kialakítása kb. 108 óra – az írógép működési elve, használatának bemutatása, – számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elve használatának bemutatása, – a helyes test- és kéztartás kialakítása, – ujjtorna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére, – az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása, – az alapsoron, a felső, alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása, betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal, – a váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása, begyakoroltatása tulajdonnevek, mondatok íratásával, – a számok megtanítása betűkapcsolásokkal, számokat tartalmazó gyakorlatok, rövid mondatok íratásával, – az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása – az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján – célirányosan kialakított mondatok íratásával, – az elektronikus írógép, illetve számítógép könnyebb kezelőbillentyűinek bemutatása, begyakoroltatása célirányos szövegek íratásával, (kezelőbillentyűk: pozicionáló, hibajavító billentyűk, kiemelési módok: ritkítás, középre írás, vastagítás, aláhúzás, nagybetűs írásmód).
2.
Az írástechnika fejlesztése: a másolási készség megalapozása és megszilárdítása kb. 70 óra – szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással, – önálló sorkialakítás megtanítása és begyakoroltatása, – a sorkizárt írásmód megtanítása és begyakoroltatása szövegek íratásával, – a tabulátor használatának megtanítása és begyakoroltatása.
3.
Az írássebesség fokozása, a hibátlan írás elősegítése
kb. 24 óra
– a betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából, gyakran előforduló szótag-, szó- és mondatrészgyakorlatok íratása a lendületes írás kialakítása céljából, az egyes ujjakat ügyesítő gyakorlatok íratása, – a gyengén vagy rosszul beidegződött reflexek korrigálása célirányos hibajavító gyakorlatokkal,
IRODAI ASSZISZTENS
39 – diktálásra gépelés. 4.
Dolgozatírás, -javítás
kb. 8 óra
5.
Szabad sáv
kb. 12 óra
2/14. év (210 óra) 6.
Az írássebesség fokozása, a hibátlan írás elősegítése
kb. 96 óra
– a betű- számjegy- és írásjel-billentyűk módszeres átismétlése, – a váltóbillentyűk használatának megszilárdítása, – gyakran előforduló szótag-, szó- és mondatrész-gyakorlatok íratása a lendületes írás kialakítása céljából, – az egyes ujjakat ügyesítő gyakorlatok íratása, – a gyengén vagy rosszul beidegződött reflexek korrigálása célirányos hibajavító gyakorlatokkal. 7.
Az egyszerű ügyirat és levél áttétele gyorsírásos diktátum alapján, formaalakítása a műszaki irányelvek alkalmazásával kb. 90 óra – az egyszerű ügyiratok formai elemeinek megtanítása, begyakoroltatása (önálló sorkialakítással és sorkizárt üzemmódban íratással is, a kiemelési módok önálló alkalmazásával), – egyszerű ügyiratok formába öntése gyorsírásos diktátum alapján, – a levél- és jegyzőkönyvírás formai elemeinek megtanítása, begyakoroltatása (önálló sorkialakítással és sorkizárt üzemmódban íratással is, a kiemelési módok önálló alkalmazásával), levelek, jegyzőkönyvek formába öntése gyorsírásos diktátum alapján.
8.
Dolgozatírás és -javítás
kb. 10 óra
9.
Szabad sáv
kb. 14 óra
4.
A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL A tantárgy témái szoros kapcsolatban vannak a – a számítógép-kezelés, szövegszerkesztés tantárggyal, – az ügyviteli, igazgatási és ügyviteltechnikai tantárgy ügyviteltechnikai részegységével, – a levelezési ismeretek tantárgy gyakorlati feladataival, – a magyar helyesírás tantárggyal, – a gyorsírás tantárggyal.
IRODAI ASSZISZTENS
40 5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A tanuló évközi munkájának értékelése folyamatos és változatos módon történik. Az írásbeli munkákat rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. Javasolt írásbeli dolgozatok: I. félév: 1. dolgozat: 50 tanóra után a már tanult betűk alkalmazásával ismeretlen szópéldák másolása 10 percen át sortartással nyomtatott szövegből. Előírt leütésszám nincs. 2. dolgozat: összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása 10 percen át, sortartással, nyomtatott szövegből. Előírt leütésszám nincs. II. félév: 1. dolgozat: összefüggő, közepesen nehéz, ismeretlen szöveg másolása 10 percen át, sortartással, nyomtatott szövegből. Mennyiségi előírás: minimum 1000 leütés. 2. dolgozat: összefüggő, közepesen nehéz, ismeretlen szöveg másolása 10 percen át sortartással, nyomtatott szövegből. Mennyiségi előírás: minimum 1300 leütés. III. félév 1. dolgozat: a/ összefüggő, közepesen nehéz, ismeretlen szöveg másolása 10 percen át sortartással, nyomtatott szövegből. Mennyiségi előírás: minimum 1400 leütés. b/ egyszerű ügyirat készítése 3 perc 80 szótagos sebességű gyorsírási diktátum alapján, a műszaki irányelvek betartásával (elkészítési idő: 20 perc). 2. dolgozat: a/ összefüggő, közepesen nehéz, ismeretlen szöveg másolása 10 percen át sortartással, nyomtatott szövegből. Mennyiségi előírás: minimum 1600 leütés. b/ hivatalos levél készítése 3 perc 100 szótagos sebességű gyorsírási diktátum alapján, a műszaki irányelvek betartásával (elkészítési idő: 30 perc). 3. dolgozat: a/ összefüggő, közepesen nehéz, ismeretlen szöveg másolása 10 percen át sortartással, nyomtatott szövegből. Mennyiségi előírás: minimum 1700 leütés. b/ hivatalos levél készítése 3 perc 120 szótagos sebességű gyorsírási diktátum alapján, a műszaki irányelvek betartásával (elkészítési idő: 40 perc). A tanuló félévkor és év végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban. Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.
IRODAI ASSZISZTENS
41 6.
TÁRGYI FELTÉTELEK – elektronikus írógépterem vagy számítástechnikai szaktanterem a gépírás elsajátításához, külön gép biztosításával minden tanuló részére, – tankönyv, szakirodalom, segédletek.
IRODAI ASSZISZTENS
42 SZÁMÍTÓGÉP-KEZELÉS, SZÖVEGSZERKESZTÉS TANTÁRGY 1.
A PROGRAM CÉLJA A számítógép-kezelés, szövegszerkesztés tanításának célja megismertetni a tanulóval – a különféle ügyiratok, levelek, dokumentumok, kiadványok korszerű szövegszerkesztő programmal történő elkészítését, nyomtatását, – a számítógép-kezelésben való jártasság megalapozását.
2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN
A Számítógép-kezelés, szövegszerkesztés tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók legyenek képesek: – ismerni az írásos dokumentum jellemzőit, formai egységeit, – a billentyűzet megfelelő hatékonyságú kezelésére, – ismerni a használt programon keresztül a leggyakrabban alkalmazott szövegszerkesztők logikáját, alapfunkcióit, és kezelésüket, – egy adott szövegszerkesztő-program készségszintű felhasználására, – ismerni a személyi számítógépek és perifériák általános jellemzőit, – a számítógép üzembe helyezésére, a munkavédelmi és a balesetelhárítási előírásoknak megfelelően, – egy adott vírusellenőrző és vírusirtó program használatára, – egy választott korszerű operációs rendszer használatára, – ismerni a számítógépes hálózatok felépítésének alapelveit, valamint egy adott hálózat használatát, – szövegbevitelre tízujjas vakírással legalább 1700 leütéssel 10 perc alatt, – javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtására egy adott szövegben a szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében szakszerűen, 1700 leütéssel 10 perc alatt, – fejléc, lábléc és oldalszámozás beállítására és elkészítésére a nyomdai szabványoknak megfelelően esztétikusan, – tabulálásra, tabulálás beállítására jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve, – dokumentum formázására az adott szövegszerkesztővel a korrektúrajelek ismeretében, – a szakszerű mentésre, visszatöltésre az adott szövegszerkesztővel, – nyomtatási kép beállítására esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően, – nyomtató pontos beállítására – típustól függően – a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra, a lehetőségeket kihasználva, – nyomtatásra megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel,
IRODAI ASSZISZTENS.
43 – táblázatkészítésre az adott szövegszerkesztő lehetőségeit, az esztétikus kivitelt és a táblaszerkesztés szabályait betartva, – adatok bevitelére táblázatba, – táblázat beillesztésére egy adott dokumentumba, importálás egyéb (táblázat- és adatbázis-kezelő) programokból, – kiadványszerkesztésre (rövidebb terjedelmű kiadványok, meghívók, tájékoztatók stb. gépelése, formázása, nyomtatása önállóan), – körlevélkészítésre, – tartalomjegyzék és tárgymutató készítésére, – a helyesírás ellenőrzésére, elválasztásra, – grafikus állomány beillesztésére egy adott dokumentumba, importálásra egyéb (rajzoló, képfeldolgozó) programokból. 3.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 148 óra, 2/14. évfolyam I. félév 140 óra, összesen 288 óra 1.
Számítógépes alapismeretek – a számítógép belső felépítése = a központi vezérlőegység fajtái, funkciói, = a memóriák fajtái, funkciói, = a számítógép egyéb belső egységei (áramellátás, buszrendszer, vezérlő, illesztőkártyák), – a számítógép perifériái = monitorok: ≡ fajtáik és felosztásuk, ≡ a sugárzás elleni védekezés lehetőségei, = háttértárolók: ≡ merevlemezes háttértároló, ≡ hajlékonylemezek fajtái (3.5” és 5.25”), ≡ írásvédelem, ≡ a lemezek tárolásának, védelmének szabályai, = nyomtatók: ≡ fajtáik és felosztásuk, ≡ mátrixnyomtató, ≡ tintasugaras nyomtató, ≡ lézernyomtató, ≡ működési elveik, felhasználhatóságuk, = egyéb perifériák: ≡ egér, ≡ szkenner, ≡ modem, illetve faxmodem, – a számítógép üzembehelyezése = be- és kikapcsolás,
IRODAI ASSZISZTENS
44
= a perifériák illesztésének, üzembehelyezésének szabályai, = egyszerű karbantartási feladatok, – a számítógépes szoftver = a szoftverek fogalma, felosztása, = az operációs rendszer: ≡ az operációs rendszer fogalma, funkciója, ≡ a számítógép bekapcsolásakor lejátszódó folyamatok, ≡ az operációs rendszer fontosabb funkcióinak használata, ≡ lemezformázás, ≡ könyvtárszerkezet létrehozása, megváltoztatása, ≡ állományok másolása, mozgatása, törlése, átnevezése, ≡ egyszerű szöveges állomány létrehozása, = a számítógépes vírusok: ≡ a számítógépes vírusok fogalma, ≡ a fertőzés megelőzésének lehetőségei, ≡ egy korszerű vírusirtó program használata, = a grafikus felhasználói felületű szoftverek: ≡ a grafikus felület jellemzői, ≡ az egér kezelése, ≡ ikonok és ablakok kezelése, ≡ programok indítása, ≡ a munkaasztal beállításainak megváltoztatása, – számítógépes hálózatok = a számítógépes hálózatok fogalma, előnyei, = egy adott, a képző intézmény által üzemeltetett hálózat felépítése, ≡ bejelentkezés a hálózatra, ≡ a hálózati jogok, a használat szabályai. 2.
Szövegszerkesztés – állománykezelés az adott szövegszerkesztő programban = állományok megnyitása, = állományok mentése, az elnevezés szabályai, = állományok mentése más néven, illetve más könyvtárakba, = állományok keresése, – szövegbevitel = a billentyűzet használata, különbségek az írógéppel szemben, = a nemzeti karakterek használata, = speciális és funkcióbillentyűk használata, = az adott szövegszerkesztő fontosabb billentyűkombinációi, = szövegrész kijelölése, másolása, mozgatása, kivágása, beillesztése, – szöveg formázása = tabulálás, tabulátorpozíciók megadása, változtatása, = szöveg igazítása balra, jobbra, középre, sorkizárás, = betűk formázása: ≡ a magyar és a nemzetközi betűtípusok, ≡ betűstílusok: kövér, félkövér, dőlt, aláhúzott, duplán aláhúzott betűk használata, ≡ a betűméret változtatása, IRODAI ASSZISZTENS
45 ≡ betűköz és térköz változtatása, = fejléc és lábléc, oldalszámozás beállítása = oldalbeállítás, margók, álló, illetve fekvő formátum, papírméret beállítása, = felsorolásjelző szimbólumok használata, = dátum beszúrása szövegbe és fej- vagy láblécbe, – nyomtatás = az aktuális nyomtató beállítási lehetőségei, = a nyomtató kijelölése, = nyomtatási kép beállítása a nyomdai szabványoknak megfelelően, = a nyomtatás esztétikai követelményei, = adott dokumentum és egyes részeinek kinyomtatása megadott példányszámban, minőségben, méretben. 3.
Táblázatkészítés – – – – –
táblázat készítése a dokumentumon belül, sorok, illetve oszlopok beszúrása, kivágása, törlése, cellák egyesítése, felosztása, oszlopszélesség és sormagasság változtatása, a táblázat formázási lehetőségei: szegélyek, rácsozás, árnyékolás, színezés és mintázat, – szövegrészek mozgatása a dokumentumban a cellákba és a cellákból, – táblázatok importálása más dokumentumokból, programokból. 4.
Az adott szövegszerkesztő program speciális lehetőségei – – – – –
körlevelek készítése adott, illetve új törzsdokumentumból és táblázatból, helyesírásellenőrzés és elválasztások engedélyezése, tartalomjegyzék és tárgymutató készítése, diagram készítése táblázatból, grafika: = az adott szövegszerkesztő program grafikus lehetőségei, = grafikus állományok beillesztése, = importálás rajzoló, képfeldolgozó programokból, – kiadványszerkesztési lehetőségek: = szöveget és grafikát is tartalmazó dokumentum oldaltükrének beállítása, hasábok tördelése, = egyszerűbb grafikus dokumentum (meghívó, névjegy, prospektus) elkészítése.
4.
A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL A tantárgy ismeretanyaga szoros kapcsolatban van – a levelezési ismeretek tantárgy gyakorlati részével, – a gépírás tantárggyal, – az ügyviteltechnikai ismeretek „Az írott szöveg létrehozásának eszközei” fejezetével, – a magyar helyesírás tantárggyal.
IRODAI ASSZISZTENS
46
5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A tanuló évközi munkájának értékelése szóban, írásban és gyakorlatban folyamatos és változatos módon történik. A tanulót a tantárgy keretében felkészítjük a vizsgadolgozat tartalmi és formai előírásainak betartására, ezért fontos az írásos munkák gyakoroltatása és rendszeres értékelése. A tanuló félévkor és év végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban. Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.
6.
TÁRGYI FELTÉTELEK A tantárgy tárgyi feltételeinek meghatározásánál az irodai munkában használt legelterjedtebb, a képzés időpontjában korszerűnek számító hardverés szoftver-konfiguráció az irányadó. – a tanulói létszámnak megfelelő számú számítógép = minimális konfiguráció: ≡ processzor: 386DX /40 MHz, ≡ memória: 4 M RAM, ≡ háttértároló: 170 M HDD 1.44 M FDD, ≡ monitor: 512 K Color VGA 14”-os, = javasolt konfiguráció: ≡ processzor: 486SX /33 MHz, ≡ memória: 8 M RAM, ≡ háttértároló: 240 M HDD 1.44 M és 1.2 M FDD, ≡ monitor: 1 M SVGA 15”-os, ≡ hálózat: ETHERNET, – ajánlott nyomtató = 300 dpi-s, tintasugaras típus, 4 gépenként 1 db, nyomtatómegosztó kapcsolóval, illetve hálózatban, – javasolt tanári demonstrációs eszközök = A4 lapszkenner, karakterfelismerő (OCR) programmal, = hidegfényű írásvetítő, gyöngyvászon ernyővel, = számítógéphez kapcsolható LCD-vetítőpanel, = lézerdiódás mutatóeszköz, – ajánlott szoftverek = egy korszerű operációs rendszer (DOS aktuális verziója), = hálózat esetén hálózati operációs rendszer (NOVELL), = Windows, illetve Windows for Workgroups, = Word for Windows aktuális verziója, – tankönyvek, segédletek.
IRODAI ASSZISZTENS
47
ÜGYVITELI, IGAZGATÁSI ÉS ÜGYVITELTECHNIKAI ISMERETEK TANTÁRGY 1.
A PROGRAM CÉLJA Megismertetni a tanulóval: – az ügyviteli feladatok ellátáshoz szükséges gazdasági és jogi alapfogalmakat, – az ügyviteli munkafolyamatokat, az iratkezelés alapjait, – az ügyviteltechnikai eszközök szerepét, felépítését, működési elveiket, felhasználási lehetőségeiket, – egy-egy korszerű, híradás- és ügyviteltechnikai, kommunikációs eszköz rendeltetésszerű használatával. Képessé tenni a tanulót kisebb, szakembert nem igénylő karbantartási feladatok ellátására
2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN
Az Ügyviteli, igazgatási és ügyviteltechnikai ismeretek tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók legyenek képesek: – elhelyezni önmagát és munkafeladatait a vállalati munkafolyamatban, – a következő feladatok elvégzésére: = az írógépek fajtáinak, szerkezetének, működési elveinek jellemzése használati útmutató szerint, = egy korszerű elektronikus írógép használata a kezelési útmutatónak megfelelően (Margó, betűtípus, sortávolság beállítása, szalagkazetta és javítószalag behelyezése a bemutatás, a használati útmutató alapján), = számítógépek és nyomtatók legismertebb fajtáinak, felhasználási területeinek jellemzése, = egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően, = egy adott üzenetrögzítő szakszerű használata (felvétel, visszahallgatás, beállítás) a kezelési útmutatónak megfelelően, = egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere a kezelési útmutatónak megfelelően, = egy adott diktafon használata a kezelési útmutatónak megfelelően, = egy adott másológép használata a kezelési útmutatónak megfelelően.
IRODAI ASSZISZTENS
48
3.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 74 óra, 2/14. évfolyam I. félév 70 óra, összesen 144 óra A téma sorszáma
megnevezése
kb. óraszám
13. évfolyam Alkotmányjog, államigazgatási jog 17 Polgári jog 25 Polgári peres eljárás 11 Gazdasági jog 21 14. évfolyam 5. Munkajog 10 6. Gazdasági ismeretek 16 7. Az igazgatási, ügyviteli alapismeretek 30 8. Ügyviteltechnikai ismeretek 14 Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. 1. 2. 3. 4.
13. évfolyam, évi 74 óra 1.
Alkotmányjog, államigazgatási jog
kb. 17 óra
– a jogi alapfogalmak ismerete, – a jogszabályok fogalma és hierarchiája, – a magyar köztársaság alkotmánya, annak jelentősége, szerkezete, – az állampolgári jogok és kötelezettségek, – az állami szervek rendszere: államhatalmi szervek, államigazgatási szervek, bíróságok, ügyészségek, – az államigazgatás rendszere, működésének alapelvei. 2.
Polgári jog
kb. 25 óra
– a jogág jellemzői, a polgári jogviszony tartalma, alanyai, tárgya, – a tulajdonjog, annak elemei, – a kártérítés Ptk-beli szabályai, – a kötelmi jog fogalma, jellemzői = szerződéskötés, = szerződést biztosító egyes mellékkötelezettségek, = szerződés teljesítése.
IRODAI ASSZISZTENS
49 3.
Polgári peres eljárás
kb. 11 óra
– bírósági hatáskör és illetékesség szabályai, – a per lefolytatásának vázlatos szabályai = perindítás, = tárgyalás lefolytatása, bizonyítékok, = határozathozatal. 4.
Gazdasági jog
kb.21 óra
– a gazdálkodás szervezeti rendszerének ismerete, – gazdasági társaságok = közös szabályai, = egyes gazdasági társaságok fő szabályai (kkt., bt., közös vállalat, egyesülés, kft., rt.). 14. évfolyam, évi 70 óra 5.
Munkajog
kb. 10 óra
– a munkaviszony létesítésének, megszűnésének főbb szabályai, – a munkaviszony, a köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszonyok szétválasztása. 6.
Gazdasági ismeretek
kb. 16 óra
– gazdaság, gazdálkodás, gazdaságosság fogalmai, – a gazdasági szervezetek szintekbe sorolása (a családtól az állami költségvetésig), – a gazdaság, gazdálkodás és a jog kapcsolatai (gazdasági és jogi szabályozás, irányítás), – az önkormányzatok gazdasági feladatai, – a hivatali rendszer szerkezeti felépítése, vezetési szintjei = az önkormányzat polgármesteri hivatalának szervezete egy közepes településen és egy megyei jogú városban, = egy átlagos nagyságú Kft és egy vállalat vezetésének szervezeti felépítése, működési rendje. 7.
Az igazgatási, ügyviteli alapismeretek
kb. 30 óra
– az iratok, bizonylatok fajtái = levelek, = okiratok, = szerződések, = jegyzőkönyvek, = jelentések, = tevékenységi bizonylatok,
IRODAI ASSZISZTENS
50
= = = = =
pénzügyi bizonylatok, átvételi bizonylatok, meghatalmazások, a munkaviszonnyal kapcsolatos iratok, állampolgársági, hatósági bizonyítványok és igazolványok, – az ügyiratkezelés szabályai = az ügyiratkezelés alapfogalmai, = a küldemények átvétele, = a küldemények érkeztetése és iktatása, = a küldemények felbontása, = az iratok továbbítása, = a kimenő posta előkészítése, = a postakönyvbe rendezés, = az iratok tárolása, = a selejtezés, = az iratok átadása a levéltárnak, = egyéb iratkezelési rendelkezések, = az államigazgatási ügyiratkezelés szabályai. 8.
Ügyviteltechnikai ismeretek
kb. 14 óra
– az írott szöveg létrehozásának eszközei = mechanikus és elektromos írógépek: i. fajtái, működési elv szerinti felosztásuk (betűkaros, margarétatárcsás, gömbfejes), ii. felhasználási lehetőségeik, előnyeik, hátrányaik, iii. karbantartásuk (tisztítás, szalagcsere, gyakrabban előforduló hibák elhárítása), iv. balesetvédelmi előírások, = elektronikus írógépek: i. fajtái, felosztásuk, ii. felhasználási lehetőségeik, előnyeik, hátrányaik, iii. karbantartásuk (tisztítás, festékkazetta cseréje, gyakrabban előforduló hibák elhárítása), iv. az elektronikus írógépek szövegszerkesztési lehetőségei, v. balesetvédelmi előírások, vi. egy korszerű elektronikus írógép használata, = számítógépes szövegszerkesztők: i. a számítógépes szövegszerkesztők általános jellemzése (A témakör a „Számítógépes alapismeretek és szövegszerkesztés” című tantárgyi modul keretében kerül részletes tárgyalásra), – híradástechnikai és kommunikációs eszközök = a telefon: i. a hagyományos telefonkészülék működési elve, ii. az impulzuskódolt (PULSE) és a frekvenciakódolt (TONE) hívóüzemmód,
IRODAI ASSZISZTENS
51 iii.
a telefonkészülék karbantartása, gyakrabban előforduló hibák elhárítása, iv. a telefonközpont fogalma, v. egy korszerű, programozható, több fővonalas telefonkészülék használata, vi. az üzenetrögzítők fajtái, felhasználásuk, vii. a vezetéknélküli telefonok és felhasználásuk, viii. balesetvédelmi és postai előírások, = a telefax: i. a telefaxok fajtái, működési elveik, ii. nyomtatott és grafikus dokumentum faxolási szabályai, iii. a számítógépes faxmodem fogalma, felhasználási lehetőségei, iv. karbantartás (papír és festékcsere), v. egy korszerű telefax használata, = a diktafon: i. a mágnesszalagos hangrögzítés fogalma, ii. a magnetofon működési elve, iii. kazettafajták, méret és szalagtípus szerint, iv. a hangvezérelt felvétel fogalma, használata, v. karbantartás (elemcsere, fejtisztítás), vi. egy korszerű, többsebességes, mikrokazettás diktafon használata, = a másológép: i. a másológépek fajtái, működési elvei, ii. a fénymásolók beállítási lehetőségei, iii. nagyítás-kicsinyítés, iv. sötétítés-világosítás, v. kétoldalas (duplex) másolás, vi. az automatikus szortírozó beállítása, vii. papírfajták, a megfelelő papír kiválasztása, viii. karbantartás (tisztítás, toner cseréje), ix. balesetvédelmi előírások. 4.
A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL A tantárgy 3.1. pontjában írt ismeretek adják azokat a háttérinformációkat, amelyek segítségével a tanuló elhelyezheti magát és munkáját a munkahelyi hierarchiában és munkafolyamatokban. A tantárgy 3.2. pontban írt „Az írott szöveg létrehozásának eszközei” c. része szoros kapcsolatban van a – gépírás tantárggyal, – számítógép-kezelés, szövegszerkesztés tantárggyal, – levelezés tantárggyal.
IRODAI ASSZISZTENS
52
5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A tanuló évközi munkájának értékelése folyamatos és változatos módon történik. Törekedni kell a gyakorlati feladatok: az irodai berendezések használatának, kezelésének értékelésére. A tanuló félévkor és év végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban. Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.
6.
TÁRGYI FELTÉTELEK – tanterem, gyakorlóiroda vagy cégekhez kihelyezett szakmai gyakorlati hely korszerű ügyviteltechnikai eszközökkel, – tankönyv, szakirodalom, segédletek, nyomtatványok.
IRODAI ASSZISZTENS
53
SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK TANTÁRGY 1.
A PROGRAM CÉLJA A szakmai kommunikációs ismeretek tantárgy tanításának célja: – a nyelvi rendszer és a kommunikációelmélet alapfogalmainak elsajátíttatása, a nyelv helyének ismertetése a jelrendszerek sorában, – a beszédhelyzet kommunikációs kontextusának felismertetése, konkrét élethelyzetek nyelvileg sikeres megoldása, a nem verbális kifejezőeszközök helyes használata, – kommunikációs technikák eltéréseinek elemzése, értékelése, – hiteles, a megértést és az önkifejezést segítő kommunikáció, problémaérzékenység; a beszédkészség fejlesztése, árnyalt, kifejező nyelvhasználat, – a munkavállalói eredményes nyelvi magatartás és kompetencia elméleti és gyakorlati megismertetése, – a szakmai kommunikációs helyzetekben a szaknyelv és a köznyelvi norma szükséges összehangolása, – a feszültség, a konfliktusfeloldás nyelvi eszközeinek alkalmazása különböző helyzetekben; kommunikációs zavarok értelmezése, feloldása.
2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN
A szakmai kommunikációs ismeretek tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók legyenek képesek: – a köznapi kommunikációs helyzetekben biztonságosan eligazodni (értés és közlés), – a társalgási, a tárgyalási stílus ismérveit bemutatni és alkalmazni a munkahelyi szituációkhoz igazodóan a magyar nyelv szabályai szerint, – a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) szerepét tudatosan alkalmazni, – a kiejtés fő szabályaihoz alkalmazkodó értelmes beszédet a hangképzési és mondatfonetikai ismereteket érvényesíteni, – a köszönni, a bemutatkozni, – a telefonáláskor alkalmazandó hangnem, stílus megválasztása, gyakorlatban alkalmazni a protokoll és a magyar nyelv szabályai szerint.
IRODAI ASSZISZTENS
54 3.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 37 óra, 2/14. évfolyam, évi 70 óra, összesen 107 óra A tananyagot a képzési programban a követelmények sorrendjében adjuk meg. A tananyagegységekhez rendelhető óraszámok az előképzettség és a haladási ütem függvényében eltérhetnek egymástól, következésképpen ezekhez nem rendelünk óraszámokat. Javaslat, hogy viszonylagosan egyenlő mélységben, a témának megfelelő súlyozással és a képességfejlesztés szempontjait figyelembe véve történjen az óraszámok arányainak kialakítása. Az alapvető ismeretanyag mellett kiemeltük a képesség- és készségfejlesztő területeket, a témához tartozó helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalókat. Ezek alkalmazása és a gyakoroltatás hangsúlyos feladat. A párhuzamosan tanult anyanyelvi tananyag helyesírási vonatkozásainak, kapcsolódási pontjainak felhasználása elengedhetetlen a képzési folyamatban. 1.
Alapismeretek a kommunikációról – a jelek, a jelrendszer beszéd és nyelv különbsége, a beszéd a kommunikációs folyamatban, gyakorlás: ≡ nyelvi önismeret, ≡ kommunikációs képességünk jellemzői, – a kommunikáció és az információ különbsége, – a kapcsolatteremtés lehetőségei, formái gyakorlás: egyéni beszédképesség fejlesztése, – a kommunikáció feltételei, funkciója kommunikáció, metakommunikáció, kongruens kommunikáció, inkongruens kommunikáció, gyakorlás:a kommunikáció formái különböző beszédhelyzetekben, közlés és közlésfolyamat (beszédhelyzet, kód, közlemény, a közlő és a beszélgető társ), gyakorlás: ≡ a közlő személyisége, ≡ műveltségi szintje, ≡ humán értékek a beszédben, a közlemény, az üzenet tervezése: gondolatok, érzelmek nyelvi kifejezése szöveggel, gyakorlás: ≡ az egyéni stílus, ≡ a stílus hírértéke, a gondolatok üzenetté alakításának szabályrendszere (grammatikai szabályok, szóhasználat, nyelvhelyesség, egyéni stílus) lásd: magyar nyelvi tanulmányok,
IRODAI ASSZISZTENS
55 a kapcsolat fenntartásának nyelvi eszközei gyakorlás: ≡ nyelvi motiválás, ≡ figyelem és érdeklődés fenntartása, gesztus és mimika, az üzenetközvetítés módjai:az élőbeszéd és az írás, gyakorlás: ≡ köszönés, ≡ bemutatkozás, ≡ telefonáláskor alkalmazandó hangnem, kommunikációs funkciók: ≡ a meggyőzés nyelvi eszközei (hatás, „ráhatás”, tájékoztatás, kifejezés, felhívás), gyakorlás: ≡ egyéni beszédtehetség a hatás szempontjából, ≡ mondat- és szövegfonetikai eszközök, (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, egyéni orgánum), ≡ hangsúly, hangerősség szerepe a kapcsolatfelvételben, gyakorlás: ≡ a telefonálás és alkalmi hangszínezés, ≡ pozitív és negatív hatású beszéd, gyakorlás: ≡ természetesség – mesterkéltség, ≡ bizalomkeltés – bizalmaskodás, ≡ kedvesség – negédesség, ≡ mértéktartás a közlésben, ≡ hivatali telefonbeszélgetések lebonyolítása, gyakorlás: jellemző helyzetgyakorlatokkal, valamint a telefonkártya, telefonkönyv használatával. 2.
A nem nyelvi kifejezőeszközök – gyakorlás: tudatos alkalmazás.
3.
A kommunikációs gátlások és zavarok feloldása
4.
Stílus, stílusrétegek, stílusárnyalatok – a társalgási stílus jegyei gyakorlás: nyelvi illemtan, – a hivatalos stílus ismérvei mondatszerkesztés, szakszók és kifejezések, tipográfia, gyakorlás: a hivatalos stílus hibalehetőségei: terjengősség, modoros kötőszóhasználat, a névelő indokolatlan elhagyása, felesleges idegen szavak, túlzsúfolt mondat, az állítmány helye a mondatban, – a tárgyalási stílus ismérvei, gyakorlás: különböző munkahelyi szituációkban.
IRODAI ASSZISZTENS
56 5.
Protokoll – gyakorlás: nyelvi szabályok, a hivatali illemtan főbb szabályai, az irodai vendégfogadás és -látás alapvető szabályai, – gyakorlás: jellemző helyzetgyakorlatokkal, információgyűjtés utazáshoz, – gyakorlás: légi, vasúti és autóbusz menetrendek használata, információgyűjtés egyszerűbb szolgáltatások megrendeléséhez, – gyakorlás: szaknévsor, Arany Oldalak használata.
4.
A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL A tantárgy szoros kapcsolatban áll – a magyar helyesírás tantárggyal, – az élet- és pályatervezés tantárggyal, – a szakmai gyakorlattal.
5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA
A tanuló évközi munkájának értékelése folyamatos és változatos módon történik. Törekedni kell a minél gyakoribb szóban történő feleltetésre (fogalommeghatározás, az összefüggések-feltárása, egy-egy anyagrész átfogó elmondása, szakirodalom ismertetése, kiselőadás tartása stb.). A tanuló félévkor és év végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban. Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet. 6.
TÁRGYI FELTÉTELEK – technikai eszközök állóképvetítők (írásvetítő, episzkóp, epidiaszkóp, diavetítő), mozgóképvetítők (filmvetítők, képmagnó), hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, CD, magnetofon, nyelvi laboratórium, erősítők), – tankönyvek, – szakfolyóiratok, – segédletek, – szakirodalom.
IRODAI ASSZISZTENS
57 GYORSÍRÁS
1.
A PROGRAM CÉLJA
A gyorsírás tanításának célja, hogy a tanuló sajátítsa el az irodai szintű gyorsírást, a szabatos áttétel készítését sztenogramból. 2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN
A Gyorsírás tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók legyenek képesek: – az egységes magyar gyorsírás jelölési módjainak és a legfontosabb rövidítési elveinek, szabályainak elsajátítása után = szépen és jól olvashatóan szabatosan írni, önálló rövidítést alkotni, = diktálásra legalább 5 percig percenként 150 szótagos fokon írni, és a leírtakat írógéppel vagy számítógéppel áttenni a magyar helyesírás szabályainak megfelelően.
3.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 259 óra, 2/14. évfolyam, évi 210 óra, összesen 469 óra 1/13. évfolyam, évi 259 óra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A téma megnevezése A mássalhangzójelek és a legegyszerűbb jelölési módok Betűnagyítás Pozíciós jelölés A jelölési és rövidítési módok kiegészítése Az áttételi készség megalapozása A kettős magánhangzós jelölési módok Beszédírási elemek Dolgozatírás Szabad sáv
kb. óraszáma 49 28 36 36 23 35 28 10 14
IRODAI ASSZISZTENS.
58
2/14. évfolyam, évi 210 óra A téma megnevezése
sorszáma 10. 11. 12. 13. 14. 15.
kb. óraszáma 37 49 46 60 10 8
A tanultak ismétlése és kiegészítése Az ügyiratok és a hivatalos levelek kifejezései A rövidítési elvek ismétlése Az áttételi készség fejlesztése Dolgozatírás Szabad sáv
A téma anyagának részletezése 1/13. évfolyam 259 óra 1.
A mássalhangzójelek és a legegyszerűbb jelölési módok
kb. 49 óra
– vonalgyakorlatok, – mássalhangzójelek, – az e-a, é-á önálló betűjele, az e-a, é-á a szó belsejében, a végén és a szó elején, – a vegyes hangrendű szavak, a mássalhangzó-torlódás, – összetett jelek, külön jelek, öblösítés, – szó-, rag- és képzőrövidítések. 2.
Betűnagyítás – – – – –
3.
kb. 28 óra
az é-á jelölése a szó elején, a felfelé nagyítás, az i jelölése a szó belsejében, a végén és a szó elején, a lefelé nagyítás, a háromsoros nagyítás.
Pozíciós jelölés
kb. 36 óra
– az o-ö jelölése a szó belsejében, a végén és a szó elején, – az o-ö önálló betűjele, – az u-ü önálló betűjele és jelölési módjai. 4.
A jelölési és rövidítési módok kiegészítése – – – – – –
kb. 36 óra
a magánhangzó-torlódás (ei-ai, némajel), helyettesítés, hajlított jelek, mássalhangzók összeolvasztása, igekötős és összetett szavak írása, számok írása, külön jelek, az önálló rövidítésalkotás előkészítés.
IRODAI ASSZISZTENS
59
5.
Az áttételi készség megalapozása
kb. 23 óra
– a sztenogram-olvasási készség kialakítása, – a kézírással történő áttételi technika gyakorlása, – sebességfokozás mondatokkal és (ismeretterjesztő, gazdasági, politikai témájú) összefüggő szövegekkel. 6.
A kettős magánhangzós jelölési módok szélesebb körű alkalmazása, újabb jelölési módok. Hármas magánhangzós jelölés kb. 35 óra – kettős magánhangzós rövidítések azonos hangrendű és vegyes hangrendű szavakban, – átmetszés, föléírás, háromsoros merőleges hangzóvonal.
7.
Beszédírási elemek
kb. 28 óra
– a egybeírás, a kihagyás, a nyelvtani és logikai összefüggéseken alapuló rövidítési elvek, – a gyakran előforduló gazdasági és politikai kifejezések, idegen szavak rövidítései, – összetett szavak és állandó szókapcsolatok. 8.
Dolgozatírás
kb. 10 óra
9.
Szabad sáv
kb. 14 óra
2/14. évfolyam 210 óra 10.
A tanultak ismétlése és kiegészítése – – – – –
11.
kb. 37 óra
a rag- és képzőrövidítések kiegészítése, egybeírás, megkülönböztetések, a fokozatosság elve, önálló rövidítésalkotás.
Az ügyiratok és a hivatalos levelek kifejezései
kb. 49 óra
– az egyszerű ügyiratokban és a hivatalos levelekben gyakran előforduló szókapcsolatok, rövidítések. 12.
A rövidítési elvek ismétlése – ismétlés, rendszerezés, Sebességfokozás.
kb. 46 óra önálló
rövidítésalkotás.
IRODAI ASSZISZTENS
60 13.
Az áttételi készség fejlesztése
kb. 60 óra
– a gépi áttételezési készség kialakítása, gyakorlása, javítási technikák. 14.
Dolgozatírás és -javítás
kb. 10 óra
15.
Szabad sáv
kb. 8 óra
4.
A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL A tantárgy témái szoros kapcsolatban vannak – a gépírás tantárggyal, – a számítógép-kezelés, szövegszerkesztés tantárggyal, – az ügyviteli, igazgatási és ügyviteltechnikai tantárgy ügyviteltechnikai részegységével, – a levelezési ismeretek tantárgy gyakorlati feladataival, – a magyar helyesírás tantárggyal.
5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A tanuló évközi munkájának értékelése folyamatos és változatos módon történik. Az írásbeli munkákat rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. Javasolt dolgozatok: I. félév: 1. dolgozat: 5 perces, percenként 30 szótagos diktátum (mondatok) áttétel nélkül. 2. dolgozat: 5 perces, percenként 60 szótagos sebességű diktátum (mondatok) kézi áttétellel. Javítandó az 1-2. dolgozatban a teljes sztenogram és a 2. dolgozatban az áttétel is. A sztenogramjavításban a hibahatár 100 szótagonként: jeles: 0,00-1,00% hibáig jó: 1,01-2,00% hibáig közepes: 2,01-4,00% hibáig elégséges: 4,01-6,00% hibáig elégtelen: 6,01- hibától II. félév: I. dolgozat: 5 perces, percenként 80 szótagos sebességű diktátum (összefüggő szöveg) kézi áttétellel. IRODAI ASSZISZTENS
61 2. dolgozat: 5 perces, percenként 100 szótagos sebességű diktátum (összefüggő szöveg) kézi áttétellel. 3. dolgozat: 5 perces, percenként 120 szótagos sebességű diktátum (összefüggő szöveg) gépi áttétellel. Javítandó az 1-2. dolgozatban a teljes áttétel. Áttételi idő: 100 szótagonként 7 perc. III. félév: 1. dolgozat: 5 perces, percenként 130 szótagos sebességű diktátum (összefüggő szöveg) gépi áttétellel. 2. dolgozat: 5 perces, percenként 150 szótagos sebességű diktátum (összefüggő szöveg) gépi áttétellel. Javítandó az 1-2. dolgozatban a teljes áttétel. Áttételi idő 100 szótagonként 6 perc. (Helyesírási szótár használatakor az áttételi idő növelhető 5 perccel.) A tanuló félévkor és év végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban. Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet. 6.
TÁRGYI FELTÉTELEK Gyorsírás szaktanterem korszerű technikai berendezésekkel. Elektronikus írógépterem vagy számítástechnikai szaktanterem az áttételezés elsajátításához, külön gép biztosításával minden tanuló részére.
IRODAI ASSZISZTENS
62
SZAKMAI GYAKORLAT TANTÁRGY 1.
A PROGRAM CÉLJA A szakmai gyakorlat tantárgy tanításának célja a tanulóval megismertetni – egy munkahelyet, – a tőle elvárt ügyviteli feladatokat a gyakorlatban (pl. iktatás, postázás, gépírási, számítástechnikai teendők), – az iroda technikai berendezéseit a napi használatban.
2.
KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN
A tanuló a szakmai gyakorlat tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – munkahelyi beilleszkedési tapasztalatokat szerezni, – megismerni a munkatársakkal, főnökkel, ügyfelekkel való kapcsolattartás módjait, – gyakorlatot szerezni a tőle elvárható ügyviteli, irodai feladatok elvégzésében (pl. iktatás, postázás, iratkezelés, gépelés), – ismerni és használni egy elektronikus írógéptípust, egy szövegszerkesztő programot, telefont, telefaxot, diktafont és másológépet. 3.
TANANYAG
1/13. évfolyam, évi 148 óra, 2/14. évfolyam, évi 140 óra, összesen 288 óra A szakmai gyakorlat történhet az iskola lehetőségei szerint vállalatoknál vagy tanirodában, heti bontásban vagy összevontan. 1.
Adott munkahely, munkafeladat megismerése – – – –
2.
a fogadó cég szervezeti felépítésének megismerése, a fogadó osztály (részleg) elhelyezése a cég szervezeti rendjében, a fogadó osztály (részleg) feladatainak megismerése, a fogadó osztály (részleg) munkatársainak megismerése, jó munkakapcsolat kialakítása.
A fogadó cég ügyviteli rendjének megismerése, ügyviteli munka végzése – az ügyirat-kezelési gyakorlat megismerése, – az ügyiratkezeléssel foglalkozó osztályok (részlegek), kollégák munkájába bepillantás, – küldemények átvétele, érkeztetése, iktatása, – iratok továbbítása, – iratok tárolási rendjének megismerése, iratok lerakása, – iratok készítése igény szerint nyomtatott formában.
IRODAI ASSZISZTENS
63
3.
Az iroda technikai berendezéseinek megismerése, napi használata, elvárható karbantartása – – – – – –
4.
elektronikus írógép, számítógépes szövegszerkesztők, telefonközpont, telefonkészülék és azok korszerű szolgáltatásai, telefax, számítógépes faxmodem, diktafon (felvétel, lejátszás), másológép (nagyítás, kicsinyítés, sötétítés, világosítás, kétoldalas másolás). A TANTÁRGY KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL
Szoros kapcsolat mutatható ki – az ügyviteli, igazgatási és ügyviteltechnikai ismeretek tantárggyal, – a magyar helyesírás tantárggyal, – a levelezés tantárggyal, – a gépírás tantárggyal, – a számítógép-kezelés, szövegszerkesztés tantárggyal, – a szakmai kommunikációs ismeretek tantárggyal. 5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az értékelés fő szempontja a tanuló feladatvégzésének gyakorlati hasznossága. A tanuló komplex teljesítményét kell mérni. A tanuló év végén osztályzatot kap a bizonyítványban. Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.
6.
TÁRGYI FELTÉTELEK Taniroda vagy cégeknél lévő szakmai gyakorlati hely.
IRODAI ASSZISZTENS
64 MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1.
A PROGRAMMODUL CÉLJA A munka- és környezetvédelem tanításának célja, hogy − − − − − −
−
2.
általános munkavédelmi ismereteket nyújtson a tanulóknak, megismertesse a munkavédelem célját, eszközrendszerét, alapfogalmait, bemutassa a veszélyforrásokat, megismertesse az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi feltételeit, megértesse a tanulókkal a munkavédelmi követelmények biztosításának és a szabályok betartásának szükségességét, segítse elő a tanulói balesetek számának csökkenését, adjon alapvető ismereteket a környezetvédelmi törvények, rendeletek és vonatkozó jogszabályok területén felkészítse a tanulókat - mint leendő munkavállalókat - a szervezett munkavégzésre, a környezetvédő emberi magatartásra. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAMMODUL ELVÉGZÉSE UTÁN
A munka- és környezetvédelem programmodul elvégzése után a tanuló legyen képes: − − − −
3.
felismerni a veszélyeket az otthoni, iskolai és egyéb környezetben, alkalmazni egyes tevékenységek esetén a munkavégzés szabályait, különösképpen a magatartásra vonatkozókat, munkavállalóként jogait és kötelességeit érvényesíteni, ill. betartani, környezetének kialakításánál figyelembe venni a munkavédelmi szempontokat, ismerje a környezetvédelem jelentőségét, az általános környezetvédelmi feladatokat. TANANYAG
13. évfolyam évi 37 óra A téma sorszáma 1. 2. 3. 4. 5.
megnevezése
kb. óraszáma 2 5 5 5 5
Munkavédelem célja, alapfogalmai Munkavédelem szervezeti és jogi kérdései Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények Foglalkozás-egészségügy - foglalkozási ártalmak és megbetegedések 6. Környezetvédelem 10 7. Szabad sáv 5 Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt.
IRODAI ASSZISZTENS
65
A téma anyagának részletezése 1. Munkavédelem célja, alapfogalmai
kb. 2 óra
− A
munkavédelem célját az "1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről" határozza meg. − A munkavédelem fő területei (munkabiztonság, foglalkozásegészségügy, munkakörnyezet kialakítása). − Munkavédelem feladata (biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményeinek megvalósítása). − Baleset, munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, valamint a veszélyforrás fogalma. 2. A munkavédelem szervezeti és jogi kérdései
kb. 5 óra
− Az állam munkavédelmi feladatai (irányítás, ágazati tevékenység, −
−
−
−
−
− −
hatósági tevékenység). A munkavédelem hatósági felügyelete (Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség - OMMF, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - ÁNTSZ, Magyar Bányászati Hivatal). A munkáltatók kötelességei (biztonságos munkakörülmények, munkaeszközök, egyéni védőfelszerelések biztosítása, munkavédelmi oktatás, ellenőrzés, szükséges utasítások kiadása). Munkavállalók kötelességei (munkaeszköz - egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata, biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítása és alkalmazása, orvosi vizsgálaton való részvétel, munkaterületén rend, fegyelem, tisztaság megtartása, veszély, baleset, rosszullét jelentése). Munkavállalók jogai (az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a védőintézkedések megvalósítását, a szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a munkavégzéshez szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket biztosítani. Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.) A munkavédelemre vonatkozó szabályok (törvény - felhatalmazása alapján a munkaügyi miniszter és a népjóléti miniszter rendeletei), további jogszabályok, szabványok MSZ, MSZEN (Európa norma), biztonsági szabályzatok, munkáltatói utasítások. Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása (jelenleg az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján). Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés.
IRODAI ASSZISZTENS
66 3. A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei
kb. 5 óra
a/ Munkavégzés tárgyi feltételei: − biztonságos műszaki állapotú munkaeszköz biztosítása, − megfelelő mozgástér, be- vagy leesés megakadályozása, − egészséget nem károsító levegő, klíma biztosítása, − munkahely megfelelő természetes és mesterséges megvilágítása, − az egészséget nem károsító zaj- és rezgésszint, − egyéni védőeszköz, védőital juttatása, − munkahelyek megfelelő padozatának, közlekedési útjainak biztosítása, − munkahelyi rend és tisztaság. b/ A munkavégzés személyi feltételei: − egészségügyi megfelelőség (előzetes, időszakos, pályaalkalmassági), különös tekintettel a fiatalkorúak foglalkoztatására, − az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek megléte, − szakmai képzés keretében a szakképzettség alapján betölthető munkakör munkavédelmi követelményeinek ismerete. 4. Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények
kb. 5 óra
− Üzembe helyezés feltételei. − Technológiai dokumentáció − − − − − − − −
megléte (magyar nyelvű gépkönyv, technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasítás). Munkaeszköz megfelelősége (tanúsítvány). Időszakos biztonsági felülvizsgálatok. Védőfelszerelések (védőburkolatok, biztonsági berendezések). Biztonsági szín- és alakjelek. Érintésvédelem (jegyzőkönyv). Biztonságos anyagmozgatás, raktározás (az anyag tulajdonságainak figyelembe vétele). Az ergonómia (ember - gép - környezet) jelentősége. Munkaeszközök (berendezések) kezelhetőségének ergonómiai követelményei.
5. Foglalkozás-egészségügy - foglalkozási ártalmak és megbetegedésekkb. 5 óra − − − −
Foglalkozási ártalmak és megbetegedések fogalma. Foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása. Az ÁNTSZ jogosultságai. Az ártalmak vizsgálat szerinti csoportosítása: = kémiai tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés), = fizikai tényezők (zajszint, rezgésterhelés, megvilágítás, magas légköri nyomáson végzett munka), = zárt, telepített munkahelyen a nem megfelelő klímatényezők, = túlzott fizikai megterhelés, igénybevétel, = biológiai tényezők.
IRODAI ASSZISZTENS
67 6. Környezetvédelem 4.
kb. 10 óra
Környezetvédelem fogalma és feladatai. A környezetvédelem jogi szabályozása, szervezetek. A különböző környezet- és természetvédelmi, veszélyes hulladékokról szóló törvények. Minisztérium és hatóságok. Környezetvédelmi feladatok Hulladékok = hulladékok fogalma, csoportosításuk Környezetvédelmi károk és bírságolás
A PROGRAMMODUL TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK, PROGRAMMODULOK TÉMÁIVAL A Nemzeti Alaptanterv alábbi műveltségterületeire építhető a tananyag: − Fizika (elektromos áramütés); − Kémia (vegyi anyagok, mérgek); − Biológia; − Szakmai tantárgyak speciális munkavédelemre vonatkozó tananyagrészei.
5.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA
1. Tesztek kitöltése 2. Kidolgozandó kérdések - feladatlap. Az értékelés a helyes munkavédelmi személet kialakulásának ellenőrzésére irányul. 6.
A TÁRGYI FELTÉTELEK
Audiovizuális eszközök:
televízió video videokamera esettanulmányok felvételéhez videokazetta
IRODAI ASSZISZTENS
