V. ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SÁTORALJAÚJHELY SZAKMAI PROGRAM. VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ szak számára VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

V. ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SÁTORALJAÚJHELY

SZAKMAI PROGRAM

A

VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ szak számára

Sátoraljaújhely, 2004

VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

2

TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ

3

1.

3

A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE 1.1

A képzés szervezésének feltételei

3

1.2

A tanulók felvételének feltételei

4

2.

A KÉPZÉS CÉLJA

5

3.

A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

6

4.

A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK

7

5.

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

8

6.

7.

5.1

A képzési idő

8

5.2

A képzés tantárgyai

8

5.3

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok

9

A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10

6.1

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

10

6.2

A szakmai vizsga részei

10

6.3

A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

10

6.4

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

11

6.5

A szakmai vizsga értékelése

11

EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK

TANTÁRGYI PROGRAMOK

12 13

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK 13 IRODAÜGYVITELI ÉS –TECHNIKAI ISMERETEK

18

STATISZTIKAI ELEMZÉSI ISMERETEK

21

ÜZLETI-TERVKÉSZÍTÉSI ISMERETEK

25

ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ

35


ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ 1.

A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE

A program készítése – a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről szóló 27/2001. (VII. 27.) OM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásáról szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelete, – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásairól és eljárás rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet – a Vállalkozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 35/2001. (X. 10.) PM rendelet (mely a 2/1995. (II. 22.) PM rendeletet módosítja) alapján készült. alkalmazásával történt.

1.1

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek Az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 15 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek Az elméleti oktatáshoz maximum 35 főt befogadó tantermek (az egyes tantárgyak követelményeinél feltüntetett tankönyvek, eszközök és egyéb segédletek) szükségesek. A szakmai gyakorlati oktatás feltétele, hogy az iskola rendelkezzék − tanirodával vagy/és − számítógépteremmel vagy/és − országosan elterjedt gyakorlati programokhoz csatlakozva diák-vállalkozással, illetve kapcsolódjon be a Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központjának rendszerébe. Az Irodaügyviteli és –technikai ismeretek gyakorlati oktatásához számítógépterem és/vagy taniroda szükséges. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás figyelembevételével kell megállapítani. VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

4

Az Irodaügyviteli és –technikai ismeretek, a Statisztikai elemzési ismeretek és az Üzleti-tervkészítési ismeretek gyakorlati oktatása a szakképző intézményben történik. Az intézmény rendelkezik tanirodával és csatlakozik az országosan elterjedt Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központjának rendszerébe vagy az országosan elterjedt gyakorlatszimulációs programok valamelyikéhez. A szükséges programokkal felszerelt számítógéptermekben gondoskodik a szakképző intézmény a gyakorlati oktatás feltételeiről. Tanirodai munkahelyek kialakítása szükséges az alábbi munkaterületeken az ügyviteli munkakörben a következő ügyintézői feladatok ellátására: ⎯ Vállalkozásalapítás adminisztratív dokumentumainak elkészítése; ⎯ Kisvállalkozás szervezeti felépítésének, irányítási hierarchiájának és belső munkamegosztásának kialakítása; ⎯ Beszerzési, marketing és értékesítési tevékenység; ⎯ Üzleti partnerekkel (vevőkkel és szállítókkal) való kapcsolattartás; ⎯ A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása; ⎯ A vállalkozás adminisztratív kötelezettségeinek (pénzügyi jelentések és dokumentumok, adó, társadalombiztosítási, statisztikai adatszolgáltatás, dokumentumok stb. összeállítása) teljesítése; ⎯ A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok (nyugta- és számlaadás, befizetési és kifizetési bizonylatolás stb.) elvégzése; ⎯ Üzleti kommunikáció (írásbeli és verbális) gyakorlása; ⎯ Irodatechnikai, informatikai eszközök felhasználása a vállalkozás működtetése során; ⎯ Üzleti terv összeállításában való közreműködés a számítógépes programcsomag alkalmazásával, az üzleti terv egyes tervfejezeteinek kidolgozása. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák. A gyakorlati képzés funkciója némileg eltér más szakképesítések hasonló gyakorlati feladataitól. A Vállalkozási ügyintéző szakképesítés gyakorlati feladatai ugyanis nem egyszerűen valamely elméletileg kifejtett és elmagyarázott tananyag begyakorlását szolgálják, hanem magának a szakmának jó néhány olyan területe van, amelyek kizárólag gyakorlattal sajátíthatók el. A gyakorlat funkciója éppen ezért kialakítani a vállalkozói gondolkodás, vállalkozási ügyvitel, vállalkozásszervezés és működtetés feladatait. 1.2

A tanulók felvételének feltételei

Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a Vállalkozási ügyintéző szakképesítés érettségi vizsga megléte után szerezhető meg. Szakmai előképzettség A Pénzügyi-számviteli ügyintéző szak tantárgyi követelményeinek teljesítése vagy Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés.


5

Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A munka jellege: A Vállalkozási ügyintéző feladatainak ellátása jellemzően nem igényel jelentős fizikai erőkifejtést, ugyanakkor lelki stabilitást, fizikai állóképességet, a figyelem gyakran hosszabb időn át történő koncentrációját, jó memóriát és áttekintőképességet igényel. Egészségügyi alkalmasság: A szakképesítés megszerzése, ill. az oktatásban való részvétel nem igényel különleges egészségügyi feltételeket.

2.

A KÉPZÉS CÉLJA

Olyan sokoldalú, általánosan művelt, korszerű elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik irányítás mellett képesek ellátni egy kis- és középvállalkozásban – ideértve az egyéni vállalkozásokat is - jellemzően alacsony munkamegosztási fok mellett a vállalkozás adminisztrációjának legfontosabb feladatait a pénzügyi adminisztrációtól a munkaerő-gazdálkodásig, a vállalkozás belső információs folyamatainak rögzítésétől a vállalkozás külső partnerekkel való kapcsolattartásáig. Alkalmas legyen felkészültsége és tudása alapján ismereteinek folyamatos fejlesztésére, a jogszabályi változások önálló feldolgozására és gyakorlati alkalmazására. A vállalkozási ügyintézői képzés: – nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, – alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, a mind magasabb elvárásoknak folyamatosan megfelelni, – fejlessze a tanulókban a folyamatos önművelés igényét, – neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra- és vállalásra, – fejlessze ki a tanulókban mindazokat a személyiségjegyeket, amelyekkel képesség válnak a jogszabályokat betartó, tudatos és esztétikus adminisztrációs munka végzésére, – készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre, – járuljon hozzá, hogy a tanulók a munkaerőpiacon nagyobb eséllyel indulhassanak, – növelje a tanulók továbbtanulási esélyeit. A konkrét szakmai célok, feladatok az egyes tantárgyak képzési céljában fogalmazódnak meg. Az iskolai rendszerű képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl olyan


6 nevelési célok megvalósítása, amely képessé teszi a tanulókat önálló és csoportban végzett munkára, helyes munkatársi kapcsolat kialakítására, munkahelyi közösségbe való beilleszkedésre és olyan személyiségjegyek erősítésére, amelyek szakmájuk gyakorlásához szükségesek.

3.

A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A Vállalkozási ügyintézővel szemben támasztott általános követelmények: A pontosság; a felelősségérzet; az önfegyelem; a figyelem; a koncentrálóképesség; a megfigyelőkészség; a tanulási készség; a jó fogalmazási készség; a logikus gondolkodás; a lényegfelismerő képesség; komplex látásmód; a szorgalom; a szervezőés irányítóképesség; az erkölcsi, etikai értékek tudatosulása; a kritikai érzék; a konfliktuskezelési képesség. A Vállalkozási ügyintézőnek jó önismerettel, jó kommunikációs készséggel és jó tárgyalási készséggel kell rendelkeznie. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: – a Munka Törvénykönyvében foglalt jogok és kötelezettségek alapvető szabályait alkalmazni (munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése, a munkaidő és pihenőidő, munka díjazása stb.), – az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatokat ellátni, – a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat megoldani és dokumentálni, – a kötelező munkaügyi nyilvántartásokat, statisztikákat vezetni, – az élőmunkához kötődő analitikus nyilvántartásokat, befizetési kötelezettségeket stb. ügyvitelét ellátni, – létszámot a nyilvántartani, bért számfejteni, tb−ügyvitelt elvégezni, – a járulékelszámolás szabályait alkalmazni a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatok végzésekor. Irodaügyviteli és – technikai ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: – az oktatás során elsajátított ismereteit a gyakorlatban alkalmazni; – a vezetői elvárások szerint végezni munkáját, – az ügyviteli, ügykezelési feladatokat ellátni, – a különböző telekommunikációs és irodatechnikai eszközöket használni, kezelni, – munkakörére vonatkozó jogszabályokat, belső utasításokat, szabályzatokat önállóan értelmezni, alkalmazni. Statisztikai elemzési ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: – a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit alkalmazni, és ezeket megjeleníteni (sorok és táblák, viszonyszámok, grafikus ábrázolás), – a vállalkozás működésének gazdasági mutatókkal történő folyamatos nyomon követésében részt venni (termeléssel, értékesítéssel, humánerőforrással, munkahatékonyság, készletekkel, költségekkel kapcsolatos vizsgálatok). Üzleti-tervkészítési ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: – az üzleti terv összeállításában közreműködni,


7 – egyes tervfejezeteket önállóan kidolgozni, – a vállalkozás személyzeti tervének, termelési tervének, szervezeti tervének elkészítésében közreműködni,

– irányítás mellett a vállalkozás pénzügyi tervét (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow, fedezetipont-számítás) elkészíteni. Üzleti kommunikáció tantárgyból a tanulók legyenek képesek: – gondolatait egzakt, jól érthető módon kifejezni, – a retorika alapvető szabályait alkalmazni, – a metakommunikáció jelrendszerét felismerni és alkalmazni, – önismeretét fejleszteni, – saját erőforrásait és pozitívumait tudatosan felhasználni, – az üzleti élet szóbeli és írásbeli kommunikációs formáit alkalmazni. A képzés részletes szakmai követelményeit az egyes szakmai tantárgyak programjai tartalmazzák.

4.

A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: – egyéb gazdasági ügyintéző, – pénzügyi ügyintéző, – számviteli ügyintéző, – könyvelő (analitikus), – bérelszámoló, – egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások, – anyagnyilvántartó, – pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó, – irodai adminisztrátor, írnok. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: – pénzügyi-számviteli ügyintéző, – általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, – gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző. A Vállalkozási ügyintéző alkalmas a kis- és középvállalkozásoknál - ideértve az egyéni vállalkozásokat is - a következő feladatok ellátására: – pénzügyi, pénztárosi, pénzkezelési feladatok elvégzése, – a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, számítógépes ügyviteli programcsomagok alkalmazása, a vállalkozás ügyiratkezelése, levelezésének bonyolítása és adminisztrációja, – a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése, időszakos beszámolók elkészítése, – részvétel a vállalkozás adózási, társadalombiztosítási, nyilvántartási feladatainak ellátásában, az ehhez kapcsolódó kötelező adatszolgáltatások készítésében. A Vállalkozási ügyintéző egy adott vállalkozáson belül irányítás mellett látja el VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

8 feladatát, ugyanakkor független és felelős módon képes dolgozni, képes használni és alkalmazni megtanult ismereteit. A rokon szakképesítések munkaköreire a Vállalkozási ügyintéző szakképesítéssel rendelkező dolgozó átképezhető, illetve munkahelyi gyakorlat során betanítható. Az a szaktudás, amellyel a Vállalkozási ügyintéző rendelkezik, alkalmassá teszi 1-2 éves szakmai gyakorlat után a fenti munkakörök, illetve feladatok önálló ellátására is.

5. 5.1

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

A képzési idő

Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: 5.2

0,5 70 % 30 %

A képzés tantárgyai

Osztályfőnöki óra Kötelező szakmai tantárgyak A tanuló a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés kötelező és szabadon választható kötelező tárgyait már az előírt óraszámban tanulta, ezért a tantárgyi struktúra átfedései miatt csak a szakképesítés alábbi speciális tantárgyait kell felvennie. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek Irodaügyviteli és -technikai ismeretek Statisztikai elemzési ismeretek Üzleti-tervkészítési ismeretek Üzleti kommunikáció Szabadon választható kötelező tantárgyak Testedzés


9

5.3

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy

S. Megnevezés Sz.

Osztályfőnöki óra 1. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek 2. Irodaügyviteli és -technikai ismeretek* 3. Statisztikai elemzési ismeretek* 4. Üzleti-tervkészítési ismeretek* 5. Üzleti kommunikáció* 14. Testedzés Összesen:

2/14. évfolyam II. félév

Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

12

Összesen

12

36

-

36

24 24 108 36 24 264

12 12 60 24

36 36 168 60 24 372

108

Az óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Minden tanulónak kötelező a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés 1798 órája teljesítésén felül 372 tanórai foglalkozáson részt venni a Vállalkozási ügyintéző szakképesítés megszerzéséhez. A *−gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. A csoportbontás a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozómelléklete szerint max. 12 fős létszámnak megfelelően történhet.


6.

6.1

A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az iskolai rendszerű szakképzésben a központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette. 6.2

A szakmai vizsga részei

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama 1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek 2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek 3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek 3. Könyvvezetés és beszámolókészítés 4. Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek

45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 180 perc

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50 %-os szinten teljesítette. A szóbeli vizsga tantárgyai A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

6.3

A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a Vállalkozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból: 1. 2. 3. 4. 5.

Vállalkozásgazdálkodási ismeretek Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek Könyvvezetés és beszámolókészítés Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek

Az 1-4. gyakorlati-írásbeli tantárgyakból a jelölteknek teszt jellegű feladatot kell megoldaniuk a vizsgán. Az 5. Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek gyakorlatiírásbeli vizsgán a jelölt egy képzeletbeli vállalkozás adatait kapja meg, és ezekből az adatokból kell a vállalkozás következő időszaki üzleti tervét elkészítenie, amelyhez olyan jogszabálygyűjteményt használhat, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza. VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

11

A komplex szóbeli vizsgán a Vállalkozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni. 6.4

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az a jelölt, aki a Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, Gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző szakképesítések bármelyikével rendelkezik mentesül a Vállalkozásgazdálkodási ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól. Az a jelölt, aki Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, mentesül továbbá a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, valamint a Könyvvezetés és beszámolókészítés gyakorlati-írásbeli vizsgája alól. 6.5

A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni. Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni. A szakmai vizsga értékelése A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság. Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.


12 7.

EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK

Beszámítható előzetes tanulmányok A képzésbe való belépés feltétele a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szak követelményeinek teljesítése (ennek részleteit a „Szakmai program a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szak számára” c. dokumentum tartalmazza) vagy megszerzett Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés. A Vállalkozási ügyintéző szakképesítés és a Pénzügyi-számviteli szakképesítés azonos elnevezésű (de más programszámú) szakmai tantárgyai pl. a Könyvvezetés és beszámolókészítés, Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, Vállalkozásgazdálkodási ismeretek, Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek, Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek óraszáma eltérnek egymástól, ugyanakkor tananyagtartalmuk megegyezik. Ennek oka, hogy a Vállalkozási ügyintéző kis- és középvállalkozásoknál, egyéni vállalkozóknál látja el a vállalkozások gazdálkodásának szervezésében felmerülő bármely munkaterület ügyintézői feladatait. A Vállalkozási ügyintéző a vállalkozás teljes vertikumát átlátja, de az önálló munkavégzésre csak 1-2 év begyakorlás után válik alkalmassá. A Pénzügyi-számviteli szakképesítéssel azonos elnevezésű (de más programszámú) szakmai tantárgyai ezért elméletigényesebbek.


13

TANTÁRGYI PROGRAMOK MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK 1.

A PROGRAM CÉLJA

A Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy – megismertesse a tanulókat a munkába állás alapvető szabályaival, – bemutassa a munkaszerződés készítését, rámutasson annak értelmezésére, – megismertesse a tanulókkal az egyéni és kollektív jogokat a munkáltatóval szemben, – tudatosítsa a munkavállalók kötelezettségeit a munkáltatóval és az állami költségvetéssel szemben, – rámutasson a munkajogi és társadalombiztosítási jogszabályok használatára, – ismertesse meg azokat a Fórumokat, ahol a munkaügyi problémák orvosolhatóak, – tegye köztudomásúvá a minden állampolgárnak járó társadalom-biztosítási ellátásokat, – ismertesse azokat a társadalombiztosítási ellátásokat, amelyek a különböző élethelyzetekben járnak, és tegye alkalmassá a tanulókat, arra hogy ezeket a helyzeteket felismerjék, – a tanulók számára váljanak egyértelművé a különböző befizetési kötelezettségek és azok teljesítési módja, – a mindennapi gyakorlat szintjén (az éppen aktuális jogszabályok alapján) tanítsa meg az egyes befizetési kötelezettségek elszámolását, mértékét, határidejét, adminisztrációs feladatait. 2.

KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN

Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: – mint, leendő munkavállalók = felismerni azokat a jogi kereteket, amelyek a munkába állásukhoz szükségesek, = értelmezni munkaszerződésüket, = ismertetni jogaikat és kötelezettségeiket a munkaviszonyuk alatt, és annak megszűnésekor, = utánanézni a munkájuk során felmerülő munkaügyi kérdéseknek - a megfelelő jogszabályokban, kollektív szerződésben stb. -, = megfelelően érdekeiket képviselni a munkáltatójukkal szemben. – mint a munkáltató képviselői = ellátni kisebb vállalkozásoknál a munkaerő nyilvántartásával és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat, = ismertetni a munkadíjazásával kapcsolatos szabályokat, = felsorolni a munkáltató jogait, kötelességeit, = felismerni a különböző állami és egyéb szervekkel (APEH, önkormányzat, nyugdíjpénztárak stb.) szembeni kötelezettségeket, = betartani a legfontosabb határidőket, = kitölteni a fontosabb adatlapok, formanyomtatványokat, = ellátni a társadalombiztosítással járó feladatokat, = alkalmazni a járulékfizetési szabályokat, = elkészíteni a különböző munkaügyi statisztikákat. – mint állampolgárok = ismertetni a különböző társadalombiztosítási jogaikat, VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

14 = bemutatni az egyes juttatások megszerzésének feltételeit, = alkalmazni a hatályos nyugdíjfizetési szabályokat, Nyugdíjpénztárak szerepére,

rámutatni

a

Magán

= tájékoztatást nyújtani azoknak, akik a biztosítottak körén kívül esnek ( itt

tartózkodó külföldi stb.). 3.

A TANANYAG

2/14. évfolyam II. félév, összesen 36 óra A téma sorszáma megnevezése Munkerő-gazdálkodási ismeretek aktualizálása, kiegészítése 1. A munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályok. A Munka Törvénykönyve

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szabad sáv Társadalombiztosítási ismeretek aktualizálása, kiegészítése Járulékfizetési kötelezettségek (foglalkoztatók, foglalkoztatottak) Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, és családtámogatási ellátások és az ezekre való jogosultság feltételei Egészségügyi hozzájárulás Magánnyugdíj, magánnyugdíj-pénztárak Eljárási szabályok, ellenőrzés, szankciók, adatszolgáltatási kötelezettség A társadalombiztosítással kapcsolatos egyéb teendők Szabad sáv

óraszáma 10 8

2 26 6 6 2 2 2 2 6

Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. A téma anyagának részletezése Munkaerő-gazdálkodás 1.

10 óra

A munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályok. A Munka Törvénykönyve – a munkajog, mint jogág, kapcsolata más jogágakkal, – a munkajogi jogszabályok, a Munka Törvénykönyve, mint legfontosabb jogszabály, – a munkaviszony keletkezése, megszűnése, megszüntetése, – a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabályok, – a munka díjazásának szabályai, – a munkavállaló és a munkáltató jogai és kötelezettségei.

8 óra

Szabadsáv

2 óra

Társadalombiztosítási ismeretek

26 óra VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

15 2.

Járulékfizetési kötelezettségek (foglalkoztatók, foglalkoztatottak) – foglalkoztatók társadalombiztosítási fizetési kötelezettsége, mértéke (társadalombiztosítási járulék), – a munkavállalók társadalombiztosítási és egészségbiztosítási kötelezettségei, – öregségi nyugdíj mellett foglalkoztatottak kötelezettségei, – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében díjazás ellenében foglalkoztatott személyek kötelezettségei, – az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személyek járulékfizetési kötelezettségei, – az egyéni vállalkozók befizetési kötelezettségei, – az egyes fizetési kötelezettségek megállapítása, kiszámolása, nyilvántartása, – a kötelezettség teljesítésének módja, határideje, – a mulasztási birság, önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék kiszabásának szabályai.

3.

Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, és családtámogatási ellátások és az ezekre való jogosultság feltételei – természetbeni ellátások, – pénzbeli ellátások (táppénz, nyugdíjak fajtái stb.) ezekre való jogosultság konkrét feltételei, az ellátások mértéke, számítása, – családi támogatások (alanyi jogon és egyéb jogon járó támogatások) ezekre való jogosultság, a támogatás mértéke, – az egyes ellátásokra való jogosultság igazolása, – a vállalkozások feladata az egyes járandóságokkal kapcsolatban, – a saját kifizetőhellyel rendelkező vállalkozások feladatai, – a saját kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások feladatai.

6 óra

6 óra

4.

Egészségügyi hozzájárulás – százalékos mértékű EHO, – tételes EHO, – mikor ki fizeti az egészségügyi hozzájárulást.

2 óra

5.

Magánnyugdíj, magánnyugdíjpénztárak – a magánnyugdíjpénztárak szerepe, működésüknek alapelvei, szolgáltatásai, – a tagsági jogviszony keletkezése, szerződések tartalma, – a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének módja.

2 óra

6.

A munkanélküliek ellátásai, a munkavállalást elősegítő intézmények – munkanélküli, regisztrált munkanélküli, – a munkanélküliek ellátása, az ellátás jogusultságának feltételei, az ellátás ideje, – a foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzés, átképzés, munkahely teremtés támogatása stb.).

7. A társadalombiztosítással kapcsolatos egyéb teendők – bejelentési kötelezettség, – adatvédelmi szabályok betartása,

2 óra

2 óra


16 – bizonylatok kitöltése összesítő bevallás, nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap, pénztárfelügyeleti bejelentés, önellenőrzési lapok stb., – teljesítési határidők, – bírságok, pótlékok, – önkéntes pénztárak jelentősége, – az érvényes rendeletek kezelése, – összefüggő számítási feladatok (nettó bér megállapítása, a vállalkozás és a munkavállaló fizetési kötelezettségeinek kiszámítása. Szabad sáv 4.

8 óra

A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL

Gazdasági jog – jogi alapfogalmak (jogalany, jogviszony, szerződés stb.). Könyvvezetés és beszámolókészítés – munkabérrel kapcsolatos elszámolások, közterhek elszámolása, egészségbiztosítási hozzájárulás. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek – jövedelemadó, egészségbiztosítási járulék elszámolása, teljesítése.

befizetési

kötelezettségek

Közgazdaságtan – munkanélküliség fogalma, munkaerőpiac. Statisztikai elemzési ismeretek – adatszolgáltatási szabályok. Vállalkozások gazdálkodása – gazdálkodás a munkaerővel, bérgazdálkodás, bérpolitika, bérrendszerek, a vállalkozások pénzügyi kapcsolata a különböző állami szervezetekkel. 5.

AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA

A tantárgy jellegéből adódóan mind a szóbeli, mind az írásbeli számonkérésre szükség van. A számonkérés során elvárható az egyes legfontosabb fogalmak definíció szerinti ismerete. Ilyen fogalmak többek között: ⎯ munkavállaló, ⎯ munkáltató, ⎯ munkaszerződés, ⎯ munkabér, ⎯ közalkalmazott, ⎯ köztisztviselő, ⎯ pályázat, VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

17 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯

összeférhetetlenség, biztosított, kiegészítő tevékenység, alkalmi munkavállaló, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, nyugdíj, gyes, gyed stb.

Az írásbeli számonkérésnél célszerű tesztek alkalmazása, de egyes témakörök bővebb kifejtését írásban is számon kell kérni. Az írásbeli feladatokat ki kell egészíteni kisebb számítási feladatokkal is az olyan témaköröknél, ahol erre lehetőség van. A tanulók szintén írásban számolhatnak be az egyes űrlapok, kimutatások készítésében szerzett ismereteikről. A tanulók teljesítményének értékelése: 0 50 65 75 90

- 49% - 64% - 74% - 89% - 100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Az írásbeli számonkérés mellett szükséges a szóbeli számonkérés is. Itt elsősorban az egyes témakörök részletesebb ismeretét, valamint az egyes témák közötti összefüggések felismerését kell értékelni. A szóbeli feleleteknél a tanulóknak számot kell adni arról is, hogy az érvényben lévő jogszabályokat hol találhatják, és azokat hogyan alkalmaznák a munkájuk során. 6.

A TÁRGYI FELTÉTELEK

A Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek tantárgy tananyagának elsajátításához szükséges eszközök: Fontosabb jogszabályok – A Munka Törvénykönyve, – A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló LXXX. törvény és végrehajtási kormányrendelet, – Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény, – A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény és végrehajtási kormányrendeletei, – A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és végrehajtási kormányrendelete, – Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolod közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, – Az adózás rendjéről szóló XCI. törvény. (A törvények folyamatos változása miatt az éppen aktuális adó, tb. stb. törvény ismerete szükséges.) A kimutatások készítéséhez ⎯ adatlapok, űrlapok, ⎯ tankönyvek pl. Daróczi Judit- Dobóczi Pál: Munkaerőgazdálkodás és társadalombiztosítás ⎯ esettanulmányok, CD jogtár. VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

18 IRODAÜGYVITELI ÉS –TECHNIKAI ISMERETEK 1.

A PROGRAM CÉLJA

Az Irodaügyviteli és -technikai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy ⎯ az ügyviteli munkához korszerű elméleti és gyakorlati műveltséget nyújtson, ⎯ megismertesse a kommunikációs és irodatechnikai eszközöknek az irodai ügyintézés hatékonyságát elősegítő hatását, ⎯ fejlessze az írásbeli kommunikáció kifejezési eszközeit az iratkészítés alkalmazásakor, ⎯ tudatosítsa az önmagunkkal és másokkal szembeni igényesség fontosságát a munkavégzés során, ⎯ a Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek valamint Gépírás tantárgyakban elsajátított ismeretekkel együtt felkészítse a tanulókat a szakképesítés szakmai elméleti és gyakorlati követelményeinek teljesítésére. 2.


A tanulók legyenek képesek: ⎯ alkalmazni a korszerű irodatechnikai és kommunikációs eszközöket, ⎯ használni a hivatali nyelv formai, helyesírási és nyelvhelyességi szabályait az írásbeli kommunikáció során, ⎯ önállóan fogalmazni, szerkeszteni hivatalos levelet az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek szabályainak érvényesítésével, ⎯ alkalmazni a hírtovábbítási és postázási eszközöket, ⎯ érvényesíteni az ügyintézés során az adott szervezet ügyvitelének, ügyiratkezelésének főbb szabályait. 3.

TANANYAG

2/14. évfolyam II. félév, 36 óra (24 óra elmélet, 12 óra gyakorlat) sorszáma 1. 2. 3. 4. 5.

A téma megnevezése Irodaszervezés Ügyviteli, irodatechnikai és kommunikációs eszközök Levelezés Iratkezelési ismeretek Szabad sáv

óraszáma 3 3 20 3 7

Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. A téma anyagának részletezése 1.

Irodaszervezés – az irodai munkahelyek kialakítása, – a dolgozók elhelyezése, – irodabútorok,

3 óra


19 – –

papírok, munkavédelem, ergonómiai hatások.

2.

Ügyviteli, irodatechnikai és kommunikációs eszközök – szövegszerkesztők, számítógépek, diktafon, – telefon, mobiltelefon, telefax, telex, – üzenetrögzítő, – sokszorosítási eljárások.

3.

Levelezés – a levél fogalma, fajtái, – a levél formai ismérvei, – a hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai, – az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, – meghatalmazás stb.), – a beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés stb.), – közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, – levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.), – a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok, – a vállalkozások, szervek, intézmények belső, – levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés stb.), – üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, – a teljesítés zavarai, szállítás stb.), – munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz,pályázat, munkaszerződés stb.)

4.

Iratkezelési ismeretek – az ügyiratkezelés alapfogalmai, – az irattározás kellékei, eszközei, – az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás stb.).

3 óra

5.

Szabad sáv

7 óra

4.

3 óra

20 óra


Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek – informatikai ismeretek, – számítógép használata, – nyomtató használata, – szövegszerkesztés, – e-mail. Gazdasági jog – polgári jog, – munkajog.


20 5.


Az egyes témák lezárását követően szóban és/vagy írásban, illetve gyakorlatban történhet a tanulói teljesítmények mérése, értékelése az alábbiak figyelembevételével: A tanuló szóban és írásban adjon számot az ügyviteli és irodatechnikai eszközök ismeretéről, a korszerű irodai munkahely kialakításának és az egészséges munkavégzésnek a feltételeiről. A gyakorlatban mutassa be az irodatechnikai, ügyviteli és kommunikációs eszközök használatát. Szóban és írásban tudja csoportosítani a leveleket, ügyiratokat. A hivatali nyelv szabályai szerint tudjon fogalmazni ügyiratokat, leveleket, és elkészíteni ezeket az érvényes műszaki irányelvek szerint. Szóban és írásban adjon számot az iratkezelésről, illetve a gyakorlatban mutassa be ennek a folyamatnak bizonyos lépéseit. 6.


A programban felsorolt technikai eszközök, amelyek együttesen optimális körülményeket biztosíthatnak a gyakorló irodában: ⎯ szövegszerkesztő, szerver, szünetmentes tápegység, nyomtató, telefax, üzenetrögzítős memóriás telefon, diktafon, mágneslemezek, iktatókönyv, postakönyv, papírok, dossziék, szótárak, menetrendek, szakfolyóiratok, újságok, pecsétek, ⎯ egyéb irodatechnikai eszközök, berendezések: fűzőgép, lyukasztógép, tűző−fűző, iratmegsemmisítő, bankjegyszámláló, asztali számológép, tollak, ceruzák, ragasztók, címés tartalomjegyzék, naptár, határidőnapló, kalkulátor, ⎯ az irodai környezet kialakításához szükséges bútorok: íróasztal, kiegészítő asztalok, papírtartók, székek, szekrények, páncélszekrény, széf, állványok, polcok, görgős konténerek, falitáblák, óra, virágállvány, dekorációs elemek stb.


21 STATISZTIKAI ELEMZÉSI ISMERETEK 1.

A PROGRAM CÉLJA

A Statisztikai elemzési ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy ⎯ bemutassa = a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb eszközeit, = számított mutatók meghatározásánál a megfelelő statisztikai módszereket, ⎯ rávilágítson a vállalkozás üzleti tervének elkészítésénél, ellenőrzésénél alkalmazott statisztikai adatfeldolgozásra, ⎯ megalapozza azokat a statisztikai ismereteket, melyek birtokában az ügyintéző egy vállalkozásnál a különböző beszámolási, adat-szolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeknek eleget tud tenni. 2.


A Statisztikai elemzési ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: ⎯ a statisztikai megfigyelés megfelelő eszközét kiválasztani, ⎯ a kérdőívek adatait feldolgozni, a megfelelő kimutatásokat az előírások szerint elkészíteni, ⎯ a vállalkozás tevékenységével kapcsolatos adatokkal statisztikai számításokat végezni, a

tervezett és ténylegesen elért eredményeket összehasonlítani, ⎯ az egyszerűbb összefüggéseket felismerni és szövegesen megfogalmazni, ⎯ a kiszámított adatok helyességét, pontosságát ellenőrizni, ⎯ áttekinthető, rendezett formában összeállítani a számítások alapján a döntést előkészítő

elemzéseket, értékeléseket, ⎯ a kötelező adatszolgáltatáshoz és beszámoló készítéshez adatokat szolgáltatni, ⎯ a számítógépes adatfeldolgozásnál a feladatnak megfelelően a megtanult ismereteket, feldolgozási módszereket alkalmazni. 3.

TANANYAG

2/14. évfolyam II. félév, évi 36 óra (18 óra elmélet, 18 óra gyakorlat) A téma sor− megnevezése óraszáma száma 1. A statisztikai munka szakaszai 2 2. A vállalkozás tevékenységének elemzése 6 3. A termelés/forgalmazás tényezőinek vizsgálata 12 4. Költségek, jövedelmezőség, eredményesség elemzése 8 5. Adatszolgáltatási kötelezettség 3 6. Szabad sáv 5 Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt.


22

A téma anyagának részletezése 1. A statisztikai munka szakaszai – a statisztikai adatgyűjtés fajtái, jellemzői, – kérdőívek fajtái, feldolgozásának módszerei.

2 óra

2.

A vállalkozás tevékenységének elemzése – a termelés/forgalom nagyságának mérése, – a termelési/forgalmi érték alakulásának vizsgálata, – a termelés/forgalom alakulását befolyásoló tényezők vizsgálata, = trend, = szezonalítás, – tervezés, előrejelzés, prognosztizálás.

6 óra

3.

A termelés/forgalmazás tényezőinek vizsgálata – humán erőforrással kapcsolatos ismeretek = létszámfogalmak, ≡ foglalkoztatottak létszáma, ≡ átlag-létszám, = munkaerő-forgalom mérése, ≡ belépési, kilépési forgalom, ≡ munkaerő hullámzás, ≡ váltás, = munkaidő statisztikai mérése, = munkaidő kihasználás és alakulásának vizsgálata, = munkabérrel, keresettel, jövedelemmel kapcsolatos elemzések, ≡ struktúra, színvonal és alakulása, ≡ ható tényezők vizsgálata, ≡ nominálbér, reálbér alakulása, – a munkahatékonyság színvonalának mérése = a termelékenység különböző mutatói és a nagyságukra ható tényezők vizsgálata, = térbeni, időbeni összehasonlítás elemzése, = termelés/forgalom növelésének lehetőségei, – készletekkel kapcsolatos vizsgálati eszközök = készletek összetételének, időbeni alakulásának vizsgálata, = átlagkészlet számítási módszerei, = forgási sebesség és alakulásának elemzése, = eszközigényesség vizsgálata.

4.

Költségek, jövedelmezőség, eredményesség elemzése – költségnemek, költséghányad, költségszint, – önköltség színvonalának és alakulásának mérése, – önköltség, alapár, piaci ár kapcsolata, – jövedelmezőségi, eredményességi mutatók.

8 óra

5.

Adatszolgáltatási kötelezettség – vállalkozáson belüli adatszolgáltatási kötelezettség feladatai, – sorok, táblák, grafikus ábrák, kimutatások készítése,

3 óra

12 óra


23 – hatóságok, külső szervek felé irányuló kötelezettségek teljesítése = adatlapok, = nyomtatványok, = kimutatások, = határidők. Szabad sáv 4.

5 óra

A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL Statisztikai alapok – alapfogalmak, sorok, táblák, – viszonyszámok, – középértékek, – indexek, – grafikus ábrázolás. Könyvvezetés és beszámolókészítés – termelési, forgalmi érték, – készletek, tárgyi eszközök, – költségek, költségnem, – önköltség, alapár, piaci ár, áfa, – eredmény, jövedelmezőség. Munkaerő- gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek – foglalkoztatottak, munkába lépés, kilépés, – munkaidővel kapcsolatos ismeretek, – munkabér fogalma, részei, – adatszolgáltatási kötelezettség. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek – munkaerő gazdálkodás, = bérpolitika, = bérgazdálkodás, = bérrendszerek, – termelékenység mérése, – készletgazdálkodás, = hatékonyság, = forgási sebesség. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek – táblázatok, kimutatások készítése, – grafikus ábrázolások alkalmazása, – szöveges elemzések, beszámolójelentések.


24 5.


Minden egyes témakör feldolgozása lehetőleg a gyakorlatból vett adatok segítségével történjék. Ennek alapján ismerjék meg egy adott vállalkozás legfontosabb, legjellemzőbb adatait, mérőszámait, szerkezetét, tendenciákat, a gazdaság átlag-mutatóihoz viszonyított helyzetét. A kidolgozásnál képletgyűjtemény, számológép használata engedélyezett. A tanulók munkái alakilag rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. A teljesítményértékelés irányelvei az egyes témaköröknél: 0 50 65 75 90 6.

- 49% - 64% - 74% - 89% - 100%



Az adott óraszám mellett a tananyag eredményes feldolgozásához az alábbiakat kell minimálisan biztosítani: − tanulói tankönyv és példatár, képletgyűjtemény, − tanári kézikönyv, − statisztikai évkönyvek, kiadványok, szakfolyóiratok, − írásvetítő, fólia, a szemléltetés egyéb technikai berendezései, − fénymásolt szemléltető és segédanyagok.


25 ÜZLETI-TERVKÉSZÍTÉSI ISMERETEK 1.

A PROGRAM CÉLJA

Az Üzleti-tervkészítési ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy ⎯ bemutassa a vállalkozói gondolkodást és a vállalkozási tervezés szerepét, ⎯ megismertesse a vállalkozások alapításával és működésével kapcsolatos gyakorlati teendőket, ⎯ megismertesse a vállalkozási környezet elemzésének módszereit, bemutassa a környezeti tényezőket, ⎯ rámutasson a stratégiai és az üzleti tervezés kapcsolatára, a tervezői munka fontosságának szerepére, ⎯ megismertesse az üzleti tervkészítés formai és tartalmi követelményeit, bemutassa a célokat, az eszközöket, az alkalmazható módszereket, ⎯ bemutassa a tervezési munka piaci alapjait, fejlesszen ki piaci szemlélet, ⎯ megismertesse a nemzetgazdaságban a vállalakozás helyzetelemzésének eszközeit és módszereit, ⎯ rámutasson a termelési szerkezet, a termékek és szolgáltatások sokoldalú bemutatásának lehetőségeire, ⎯ rámutasson a marketingterv készítésének fontosságára, központi szerepére, a marketing eszközeire, ⎯ bemutassa a vállalkozás működési tervének elkészítését, a fontosabb munkafázisok térbeli és időbeli elrendezését, ⎯ megismertesse a humánerőforrás tervezés főbb kérdéseinek, szervezeti, vezetési, személyzeti és bérezési tervek készítésének jelentőségét; ⎯ megértesse a tanulókkal a pénzügyi tervezés alapvető funkcióit, a többi tervfejezettel való összefüggéseit, ⎯ bemutassa a pénzügyi tervkészítés eszközeit és módszereit, a megismertesse a pénzügyi mutatók táblázatba foglalásának, elemzésének, értelmezésének és grafikus ábrázolásának lehetséges módjaira, ⎯ kialakítsa a tanulókban az egységes vállalkozási szemléletet és gondolkodásmódot, rávilágítson a más tárgyakban tanult közgazdasági ismeretek integrálására, gyakorlati alkalmazására. 2.


Üzleti-tervkészítési ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: – bemutatni a vállalkozói gondolkodásmód legfontosabb jellemzőit = a tervezési munka fontosságát,

= a vállalkozás és a piac kapcsolatát, a piachoz történő alkalmazkodást, = a környezeti hatások befolyásoló szerepét, = a tervezői munka komplexitását, a tervfejezetek egymásra épülését, kapcsolódását, = a különböző tantárgyakban tanultak egységes rendszerben való kezelését, – a célok megvalósítását szolgáló eszközöket és módszereket ismerve, azokat konkrét vállalkozásban alkalmazni = önállóan elkészíteni a vállalkozás egyes tervfejezeteit, = táblázatokat, grafikonokat, ábrákat elkészíteni, elemzően bemutatni, következtetéseket levonni, nyomtatott formában megjeleníteni,


26 = feltárni, bemutatni és elemezni a tervfejezetek közötti kapcsolatokat, = gyakorlás után kis- és közepes vállalkozások üzleti tervét önállóan elkészíteni, = az üzleti tervben leírtak megvalósítását folyamatosan ellenőrizni, a szükséges korrekciókat végrehajtani, = a tervezési módszereket és eszközöket folyamatosan fejleszteni, újabb informatikai programok felhasználásával, = az üzleti tervezésben tanult módszereket és szemléletet más gazdasági tárgyakban alkalmazni. 3.

TANANYAG 2/14. évfolyam II. félév, 168 óra (108 óra elmélet, 60 óra gyakorlat) A téma Soróraszáma megnevezés szám elmélet gyakorlat összesen 1. Vállalkozás és tervezés 1.1.

A vállalkozás

6

3

9

1.2.

A vállalkozás környezete

6

3

9

1.3.

A vállalati stratégia és tervezés

4

2

6

1.4.

Az üzleti terv felépítése és elkészítése

12

6

18

1.5.

A vállalkozás piacai

6

3

9

2.

Az üzleti terv fejezetei

2.1.

A vezetői összefoglaló

2

1

3

2.2.

A vállalkozás általános bemutatása

10

5

15

2.3.

Termékek és szolgáltatások

6

3

9

2.4.

Marketingterv

12

6

18

2.5.

Működési-terv

6

3

9

2.6.

Humánerőforrás tervezése

12

6

18

2.7.

Pénzügyi terv

16

8

24

Mellékletek az üzleti tervben

2

1

3

3.

Szabad sáv 8 10 18 Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. A téma anyagának részletezése Elméleti órák 1. Vállalkozás és tervezés 1.1. A vállalkozás

6 óra


27 – – – – –

a vállalat és vállalkozás lényege, kapcsolata, a vállalkozó, a vállalkozási formák, a vállalkozás létesítése, a vállalkozás célrendszere. 1.2. A vállalkozás környezete makro- és mikrokörnyezet, természeti környezet, társadalmi környezet, piaci környezet, gazdaságpolitikai környezet, nemzetközi környezet, helyi környezet.

6 óra

– – – – – – –

1.3. A vállalati stratégia és tervezés a stratégia lényege és szerepe a vállalkozásban, a stratégiai tervezés folyamata, a stratégia tartalma, a stratégia és a tervezés kapcsolata, a tervezés célja és fajtái, az üzleti terv.

4 óra

– – – – – – – – – – – – – – –

1.4. Az üzleti terv felépítése és elkészítése az üzleti tervkészítés céljai, az üzleti tervek fajtái, az üzleti terv felépítése, az üzleti terv formai követelményei, az üzleti tervkészítés folyamata, az üzleti terv információs bázisa, a vállalkozási ötlet, célok, eszközök, módszerek, műszaki, technikai és jogi feltételek.

– – – – –

1.5. A vállalkozás piacai a vállalkozási piac értelmezése, az értékesítési piac, az inputpiac (a beszállítók), a munkaerőpiac, a pénz- és tőkepiac.

12 óra

6 óra

2. Az üzleti terv fejezetei (mint egy lehetséges modell) 2.1. A vezetői összefoglaló – célja, – tartalma, – elkészítése.

2 óra

2.2. A vállalkozás általános bemutatása – a nemzetgazdasági ág bemutatása, helyzetelemzés, prognózis,

10 óra


28 – – – – – – –

a vállalkozás helye az iparág rendszerében, a vállalkozás környezete, piaci részesedése, a vállalkozás jellege, működési köre, a vállalkozás szervezeti – jogi struktúrája, a vállalkozás tulajdonosi és tőkeszerkezete, a vállalkozás eszközei és forrásai, a vállalkozás eredménye.

– – – – –

2.3. Termékek és szolgáltatások a termelési szerkezet bemutatása, a termékek fizikai tulajdonságai, használhatóságuk, a termékek piacképessége, fejlettsége, fejlesztési, elképzelések, beruházások, termékélet-görbe vizsgálatok, termelés, hatékonyság, jövedelmezőség vizsgálata.

– – – – – –

2.4. Marketingterv a piackutatás, mint a vállalati marketingterv alapja, piackutatási módszerek, a kutatási eredmények hasznosítása, a marketing alappillérei: piaci szegmentálás, célpiac kiválasztása, pozicionálás, konkurencia és kockázatelemzése (SWOT analízis), a marketingeszközök bemutatása: a 4 P = termékmix, = ármix, = értékesítési csatornák, = marketingkommunikáció, – a marketingkommunikáció leggyakrabban alkalmazott módszerei = reklám, = eladásösztönzés, = személyes eladás, = public relations (PR). 2.5. – – – – – – –

Működési terv a telephely megválasztása, a működési feltételek bemutatása, a termelési és szolgáltatási folyamat bemutatása, szervizellátás és vevőszolgálat működése, a működést befolyásoló külső körülmények, jogszabályi háttér, környezetvédelem.

2.6. Humánerőforrás tervezése – a szervezeti felépítés bemutatása = szervezeti hierarchia, = döntési hatáskörök, = koordinációs mechanizmusok, = belső ellenőrzés működése, – a vállalat vezetése = tulajdonosok, befektetők,

6 óra

12 óra

6 óra

12 óra


29 = alkalmazottak, = tanácsadók, – a személyzeti politika = munkaerőhelyzet, = képzés, továbbképzés, = ösztönzés, érdekeltség, = bérek és egyéb juttatások. 2.7. Pénzügyi terv 16 óra – a vállalat vagyoni helyzetének bemutatása és tervezett változásai = a vállalati mérleg ≡ eszközök, ≡ források, = eredménykimutatás ≡ bevétel, ≡ kiadás, ≡ költség, = fedezetszámítás, megtérülés-számítás, forgási sebesség, = a mérleg szerinti eredmény levezetése a tervidőszakra vonatkozóan. – a vállalat pénzügyi egyensúlyának tervezése = cash-flow-terv, = likviditási terv, = a pénzforgalom tervezése, = külső források igénybevétele a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében. – beruházások, befektetések = saját erő biztosítása, = hitelek igénybevétele, = állami támogatások lehetősége, = befektetés-gazdaságossági számítások, ≡ jelenérték számítás, ≡ jövőérték számítás. 3. Mellékletek az üzleti tervben – kiegészítő információk szerepe az üzleti tervben, – fontosabb mellékletek = alapítói okirat, = oklevelek, = minőségi tanúsítványok, = kiadványok, dokumentumok, = PR-anyagok, = szakmai önéletrajzok, = pályautak, karriertervek, = piackutatási anyagok, előszerződések, = árajánlatok, referenciák stb.

2 óra

Szabad sáv

8 óra


30 Gyakorlati órák 1.

A vállalkozás és tervezése

1.1. A vállalkozás – vállalkozások alapítása, – vállalkozási forma megválasztása, – kérelmek elkészítése, – formanyomtatványok kitöltése.

3 óra

1.2. A vállalkozás környezete – környezetelemzési esettanulmányok készítése, – konkrét vállalatok működéséhez, – dokumentumok, tanulmányok, újságcikkek gyűjtése és felhasználása.

3 óra

1.3. A vállalati stratégia és tervezés – a vállalkozás stratégiájának elkészítése, – tervezési formanyomtatványok kitöltése.

2 óra

1.4. Az üzleti terv felépítése és elkészítése – az üzleti terv vázának elkészítése, – alaki követelmények bemutatása és kidolgozása, – a vállalkozási ötlet megvitatása és rögzítése, – a szükséges információs bázis meghatározása és beszerzése.

6 óra

1.5. A vállalkozás piacai – a vállalkozás partnerlistája = összeállítása, = elemzése, – munkaerőhelyzet felmérése, a szükséges létszám meghatározása, – táblázatok, ábrák szerkesztése, – a banki kapcsolatok kiépítése.

3 óra

2.

Az üzleti terv fejezetei

2.1. A vezetői összefoglaló formai követelményei

1 óra

2.2. A vállalkozás általános bemutatása – nemzetgazdasági helyzetelemzések, – az alapított vállalkozás elméletben tanultak szerinti bemutatása, – táblázatok, ábrák, grafikonok szerkesztése, elemzése, – statisztikai módszerek alkalmazása, nyomtatásban történő megjelenítése, – számítástechnikai programok alkalmazása.

5 óra

2.3. Termékek és szolgáltatások – a vállalkozás termelési szerkezetének és termékeinek, – szolgáltatásainak részletes bemutatása, – táblázatok, ábrák, grafikonok szerkesztése.

3 óra


31 2.4. Marketingterv – piackutatási kérdőívek készítése, – kutatási eredmények feldolgozása, – célpiackiválasztás és termékpozicionálás, – a vállalkozás konkrét marketingtervének elkészítése, – a vállalkozás külső megjelenítése = logo, stílusjegyek, = márkanevek, = reklám- és PR-tervek készítése.

6 óra

2.5. A működési terv – a vállalkozás működésének bemutatása, leírása, – folyamatábrák készítése, – grafikonok, ábrák nyomtatott megjelenítése.

3 óra

2.6. Humánerőforrás tervezése – szervezeti ábrák elkészítése, – döntési folyamatok leírása, – belső ellenőrzési rendszer bemutatása, – munkaerő-biztosítás eszközeinek leírása, – érdekeltségi rendszer bemutatása, – bértömeg, bérszínvonal alakulása a vállalkozásban (táblák, grafikonok, ábrák).

6 óra

2.7. A pénzügyi terv – az elméletben tanultak szerint a pénzügyi folyamatok = bemutatása, = kidolgozása, = megszerkesztése, – a statisztikában, pénzügyben és számvitelben tanultak alkalmazása a konkrét vállalkozásban, – pénzügyi mutatók = kiszámítása, = táblázatba foglalása, = elemzése, = következtetések levonása, – beruházási terv készítése, – beruházás-gazdaságossági számítások.

8 óra

3.

1 óra

Mellékletek az üzleti tervben – mellékletnek szánt dokumentumok, prospektusok, fényképek, újságcikkek gyűjtése, – piackutatási kérdőívek besorolása, – árajánlatok készítése, – szakmai önéletrajzok készítése stb.

Szabad sáv

15 óra


32 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL Az üzleti tervkészítési ismeretek tantárgy szintetizáló jellege miatt minden más közgazdasági jellegű tantárggyal szoros kapcsolatban van, de kiemelhetők a következő tantárgyi koncentrációk: Statisztikai alapok és statisztikai elemzési ismeretek – táblázatok, grafikonok szerkesztése, ábrázolása, – idősorok elemzése, összehasonlítsa, – viszonyszámok, átlagok, trendek, indexek számítása, elemzése. Közgazdaságtan – mikro- és makrofolyamatok, – piaci mechanizmusok, piacszerkezet, – vállalkozási célok, profitmaximalizálás, – gazdasági egyensúly, foglalkoztatás, infláció, – nemzetközi gazdasági kapcsolatok, integráció. Marketing – a marketing szemlélete és módszerei, – szegmentálás, célpiac, pozicionálás, – marketingmix (4P), – marketingkommunikáció. Gazdasági jog – vállalkozási formák, – vállalkozások létesítése, megszűnése, – szerződések, – pénzügyi jogszabályok. Könyvvezetés és beszámolókészítés – gazdasági műveletek nyilvántartása, – analitikus és szintetikus nyilvántartás, – vagyonmérleg, – eredménykimutatás, – cash-flow. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek – a vállalkozás pénzforgalma, fizetési formák, – banki kapcsolatok, – finanszírozási és hitelezési műveletek, – pénzügyi számítások, jelenérték számítás, – adózás és adófajták. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek – a vállalkozás környezete, – a vállalkozás belső folyamatai, – vállalkozási stratégia, – tárgyi eszköz gazdálkodás, amortizációs rendszer,


33 – –

készletgazdálkodás, forgási mutatók, bevétel, költség, profit.

Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek – munkaerő- és bérgazdálkodás, – szükséges létszám meghatározása, – érdekeltség, ösztönzés, – munkajog. – társadalombiztosítási kötelezettségek és bevallások. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek – az Excel programok ismerete a statisztikai táblák elkészítéséhez, – nyilvántartási programok = tárgyi eszköz, = létszám, = bérelszámoló, = készletnyilvántartó. 5.


Az Üzleti-tervkészítési ismeretek tantárgy jellegéből adódóan a gyakorlatias számonkérési módszerek dominálnak. Az elméleti órákhoz kapcsolódóan azonban célszerű a megtanult ismereteket számonkérő tesztjellegű feladatlap kitöltetése és értékelése is. Ezt a módszert egyegy nagyobb elméleti blokk megtanítása után alkalmazhatjuk a tényszerű ismeretek és módszerek számonkérése érdekében. Az elméleti tananyaggal párhuzamosan célszerű a tanár által kiválasztott mintavállalkozáson végigkísérni az üzleti tervezés menetét, módszerét, és eszköztárát. A gyakorlati órákon ugyancsak párhuzamosan haladva az elmélettel és a minta vállalkozással, a tanulók által kiscsoportosan vagy egyénileg kiválasztott vállalkozás üzleti terveit is célszerű elkészíteni. Arra kell törekedni, hogy minél szélesebb körből válasszanak a tanulók (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatás stb.), hogy sokoldalúan megismerjék az üzleti tervezés módszertanát. A gyakorlati órákon a tanulók mondják el elképzeléseiket az aktuális feladattal kapcsolatban, melyeket a tanári korrekciókat követően házi feladatként rögzítenek, majd újabb megbeszélést és javítást követően számítógépre visznek és kinyomtatnak. Az így elkészítet üzleti terv részeket – a tanár belátása és súlyozása alapján – célszerű leosztályozni, így a tanulók is hozzászokhatnak ahhoz, hogy mindig értékelésre kész anyagot adjanak ki a kezükből. Természetesen arra is szükség van, hogy a tanár által meghatározott üzleti terv részt önállóan, dolgozat formájában készítsenek el a tanulók, melyet minden esetben osztályozni kell. Ezzel a módszerrel a tanulmányok befejezésének végére összeáll egy a tanár által bemutatott minta üzleti terv és a tanulók által készített többfajta üzleti terv, melyeket az utolsó órákon célszerű korrigálni, alakítani, formázni és a befejezést követően az egész, nyomtatásban elkészült üzleti tervet értékelni, osztályozni. Nagyon fontos, hogy a tanulók többféle üzleti tervvel ismerkedjenek meg tanulmányaik során, hogy a vizsgán ne okozzon számukra meglepetést a vizsgafeladatban meghatározott üzleti terv készítése.


34

Az elméleti és a gyakorlati munkákat is pontozással célszerű értékelni. Az elméleti munkák pontozása általában kevesebb gondot jelent, viszonylag könnyen megoldható. A gyakorlati feladatok pontozása már nehezebb feladat, a tanárnak pontosan meg kell határoznia elvárásait és az azért adható pontokat. A minimális elvárás az 50%-os teljesítménynek felel meg. Az üzleti-tervkészítés során megfelelő súllyal kell értékelni a tartalmi és formai követelményeket, az alkalmazott módszerek sokszínűségét, a táblázatok, grafikonok tartalmát és formáját, az elemzések mélységét, stílusát. Általános értékelési elvek: 0 50 65 75 90 6.

- 49% - 64% - 74% - 89% - 100%



Az Üzleti-tervkészítési ismeretek tantárgy anyagának elsajátításához szükséges eszközök: ⎯ tanulónként rendelkezésre álló számítógépek, szoftverek, Internet-kapcsolat, ⎯ tanári gép, ⎯ nyomtató, sokszorosító, ⎯ projektor, vetítővászon, esetleg aktív tábla, ⎯ írásvetítő, ⎯ televízió, videó lejátszó, ⎯ szakkönyvek, szakfolyóiratok, ⎯ CD-jogtár, üzleti CD-k, videofilmek, ⎯ vállalkozási esettanulmányok, üzleti tervek.


35 ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ 1.

A PROGRAM CÉLJA

Az Üzleti kommunikáció tantárgy tanításának célja, hogy ⎯ a hallgatók a mindennapok és az üzleti élet területén egyaránt otthonosan mozogjanak, megismerjék az üzleti élet etikáját, pszichológiáját, az önismeret és önmenedzselés kialakítását és fejlesztését, az üzletfelekkel való kommunikáció alapszabályait. ⎯ ismerjék meg a magán- és üzleti életben megnyilvánuló együttműködés, illetve verseny lehetőségeit és következményeit ⎯ keltse fel az előzetes, majd alakítsa ki a folyamatos felkészülés igényét az üzleti tárgyalások és az ügyfelekkel való kapcsolattartás vonatkozásában ⎯ adjon segítséget a szóbeli kommunikáció hatékonyabbá tételéhez a pontos, egzakt gondolati közléshez ⎯ mutasson rá a nem verbális kommunikáció szerepére és fontosságára az üzleti életben ⎯ közvetítse az egyenrangúságra törekvő tárgyalási szemléletet 2.


A tanuló az Üzleti kommunikáció tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: az önismeret fejlesztésére önmagával, munkatársaival és környezetével szemben igényesebbé válni folyamatosan lehetőségnek és célnak tekinteni személyes hatékonysága növelését törekedni a problémamegoldó, kooperatív együttműködés létrehozására, fenntartására és fejlesztésére a magánéletben és az üzleti élet területén is ⎯ gazdagabb és tudatosan használt kommunikációs technikákkal ezeket helyzetfüggően alkalmazni ⎯ biztosabban megérteni a nonverbális kifejezési eszközöket, használhatóságuk korlátait ⎯ tudatosan szerkesztett előadást, beszédet, vitaindítót tartani és gondolatait világosan, érthetően közölni ⎯ célorientáltan, de rugalmasan kezelni, gyakorolni a tárgyalás elmélet ismereteit ⎯ betartani az általános üzleti szabályokat ⎯ ⎯ ⎯ ⎯

3.

TANANYAG

2/14. évfolyam II. félév, 60 óra (36 óra elmélet, 24 óra gyakorlat) A téma sor− megnevezése óraszáma száma 1. Magatartás és társadalom 4 2. Magatartás és önismeret 10 3. Magatartás és az üzleti élet 32 4. Magatartás és viselkedés a hétköznapokban 8 Szabad sáv 6 Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt.


36

A téma anyagának részletezése I. Magatartás és társadalom - az emberi kapcsolatok kialakítása, a környezet szerepe - a társadalmi- gazdasági meghatározottság - a különböző korok ideáltípusai - a piac erkölcsi értékeinek kialakulása (szavahihetőség, megbízhatóság, good-will) - viselkedés, motiváció a klasszikus üzleti életben - a vállalkozó mint a modern kor ideáltípusa

4 óra

II. Magatartás és önismeret 10 óra 1. Célhierarchia, életszervezés - az emberi személyiség területei - anyagi és eszmei célok: pénz, család, barátok, munka, tárgyak, közösség, belső értékek - fontosság, függőség, sürgősség megállapítása 2. -

A céltól a tettig a kudarc és kockázat viszonya a várható akadályok feltérképezése a sikerkereső és kudarckerülő személyiségjegyek a siker objektív és szubjektív akadályai a félelemmel kapcsolatos motivációk

3. -

Az önismeret és emberismeret a környezeti akadályok megismerése a lélektani alaphelyzetek, játszmák, taktika és stratégia az érzelmek és a viselkedés összhangja, az érzelmek elszigetelése vagy kimutatása a „könnyű mosoly” technikája

4. -

Az image kialakítása önmagunk elfogadtatása a sikeres fellépés összetevői a vágyak, célok, tett összhangja a kiforrott személyiség jegyei

III. A magatartás és üzleti élet 1. Az attitűd - származása, társadalmi befolyásolása - a befogadás szintjei: alkalmazkodás, azonosulás, belsővé válás - az üzleti partner viselkedésének gyökerei - a meggyőzés folyamata - az attitűd változtatása, a befolyásolás módszerei - az üzleti partner meggyőzése új ismeretekkel, az attitűd és a viselkedés közötti disszonancia felkeltésével - csoportnyomással

32 óra

2. A motiváció - a motivátorok bemutatása: érzékszervi ösztönzés, kíváncsiság, teljesítmény, közösség,


37

-

agresszió, hatalom, függetlenség a Maslow-féle szükségleti piramis, különösen a szociális, megbecsülési, önmegvalósítási szükségletre a munkatársak motiválása az ösztönzés stratégiája, taktikája a pozitív szerepmodell alkalmazása a Pygmalion-effektus alkalmazása a potenciális üzletfelek motivációs bázisának és gondolkodásának megismerése a piaci szereplők játszmái reklám és a marketing vita, tárgyalás, és érveléstechnika alkalmazása

3. A csoportépítés - a csoport fogalma és jellemzői - a jó csoportműködés feltételei: világos célok, megfelelő szervezés, megbízható kommunikáció, elfogadott normák, erős összetartás - a csoportfejlődés fázisai - a szociometria alkalmazhatósága a főnök- beosztott taktikák, játszmák elemzése 4. Kommunikáció és vezetés A/ Verbális kommunikáció - kommunikáció fogalma, folyamata, összetevői, ellenőrzése - az odafigyelés mesterfogásainak megismerése - az üzletfelekkel való kommunikáció alapszabályai - reklám és kommunikáció B/ Nemverbális kommunikáció - a megértés általános szempontjai - arcbeszéd, mimika, archoz illesztett kézgesztusok, szemjelzések - területi és birtoklási gesztusok, kar- és lábgesztusok - szituációs gyakorlatok a potenciális üzletfelek rejtett gondolatainak, szándékainak felismerése, értelmezése 5. -

Döntéshozatal vezetői döntéshozatal, a döntés fázisai, a késleltetett döntés szerepe a döntést befolyásoló tényezők döntési modellek

6. -

Az üzleti tárgyalás a sikeres személyiség ismérvei és a tárgyalási stílusok elemzése a tárgyalás előkészítése az ügyfelekkel való kapcsolattartás technikáinak megismerése bizalomépítés, kérdezéstechnika, érvelés, ellenvetés kezelése, lezárás a kapcsolat folyamatos ápolása, fenntartása

IV. Magatartás és viselkedés a hétköznapokban - általános viselkedési szabályok - bemutatkozás, bemutatás, tegezés, magázás, megszólítás, köszönés - vendéglátás, látogatás, étkezés, tálalás, kínálás - dohányzás, alkoholfogyasztás

8 óra


38 -

telefonhasználat szabályai sajátos élethelyzetek: vendéglőben, szállodában, értekezleten, előadáson, gépkocsiban, taxiban öltözködés szabályai ajándékozás formalitásai levelezés, kapcsolatfenntartás, névjegyhasználat reprezentáció, etikett, protokoll

Szabad sáv: 4.

6 óra


Az emberismeret blokkban az alábbi témákhoz kapcsolható: - pszichikus működés: tudatos és ösztönös cselekvés különbözősége - személyiség: egyediség és a másik autonómiájának tisztelete - gondolkodás, kommunikáció, tanulás: beszéd, és gondolkodás összefüggése 5.


A tantárgy tanítása során a legfontosabb cél a pozitív gondolkodásmód és magatartásminták sugalmazása lehetőség szerint kis csoportban együttműködve. A viselkedés változtatásában az egyéni haladási ütemet célszerű bátorítani és kötelező mérési normákat, pontokat nem célszerű kialakítani. A jelzetteket figyelembe véve az értékelésnél nem a hagyományos érdemjegyeket kell a minősítés alapjául venni, hanem elegendő a megfelelt, nem felelt meg minősítés alkalmazása. 6.


A foglalkozások során új viselkedésmódok kialakítása történik alapvetően a személyes bizalom légkörében, így a hagyományos tanár-diák kapcsolatot az egyenrangú kommunikációs kapcsolat váltja fel, melynek tárgyi, környezeti feltételei a következők: - tetszés szerint alakítható belső berendezésű terem, - tábla színes kréták, írásvetítő, - videokamera, szerepjátékok, szituációk felvételéhez, - videó lejátszó, televíziókészülék a felvett anyagok visszanézéséhez, közös elemzéséhez.


V. ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SÁTORALJAÚJHELY SZAKMAI PROGRAM. VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ szak számára VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

Recommend Documents