„A TÁJBAN ÉLİ EMBER” – Az özön özön-növényfajok problémájának tükrében Pályázati forrás: Zöldforrás – KvVM Pályázó: Meteora Mászócsapat Egyesület Támogatott projekt címe: Invazív növények a környezetünkben – iskolások monitoring hálózata Zsombón Szakmai partner: Humanistic Bt, Életharmónia Alapítvány
A projekt célja: Az özön-növényfajok problémája, és az ahhoz kapcsolódó kérdések, dilemmák, szemléletmód körüljárása. Egy helyi megközelítés és „stratégia” kialakítása.
Az özön (invazív) növényfajok eredete és problémája • • • • • • •
Tájidegen növény és állatfajok Behozott, elszabadult, alkalmazkodott Intenzíven terjedı Széles tőrıképességő Agresszív Nehezen kiirtható İshonosak, életközösség egyensúlyát felborító • Tájat megváltoztató • Biodiverzitást csökkentı
• Mitıl tartunk valamit idegennek? • Hogyan viselkedik az, aki idegen? • Mit jelent az agresszivitás?
Ürömlevelő parlagfő. • Terjedése: alföldi, homokos területeken. • Szaporodása: maggal. • Származása: Észak-Amerika.
Selyemkóró. • Terjedése: természetközeli és rontott szárazgyepek. • Szaporodása: magról, gyökérsarjról. • Származása: Észak-Amerika.
Japánkeserőfő-fajok. • Terjedése: ártéri és patakparti erdık, nedves gyepek, útszegélyek. • Szaporodása: magról, gyökérsarjról. • Származása: Az északi félgömb mérsékelt és szubtrópusi területein honos, Kelet-Ázsiában ıshonos (Japán, Kína, Korea területén).
Amerikai karmazsinbogyó. • Terjedése: alföldi, homokos területek. • Szaporodása: magról. • Származása: Amerika trópusain.
Kanadai és magas aranyvesszı. • Terjedése: száraz és nedves gyepek, másodlagos gyepek, erdık. • Szaporodása: magról, gyökérsarjról. • Származása: Észak-Amerika.
Gyalogakác. • Terjedése: ártéri ligeterdık. • Szaporodása: magról, gyökérsarjról. • Származása: Észak-Amerika.
Keskenylevelő ezüstfa. • Terjedése: száraz, szikes gyepek. • Szaporodása: magról. • Származása: ázsiai sztyeppékrıl származik, ıshazája a Földközi-tenger vidéke, Nyugat- és Közép Ázsia az Altájig.
Amerikai kıris. • Terjedése: ártéri és patakparti erdık, vizes területek. • Szaporodása: magról. • Származása: Észak-Amerika keleti része.
Fehér akác. • Terjedése: nedves és száraz erdık, gyepek. • Szaporodása: magról, gyökérsarjról. • Származása: Egyesült Államok délkeleti része.
Zöld juhar (kırislevelő juhar). • Terjedése: ártéri ligeterdık. • Szaporodása: magról. • Származása: Észak-Amerika.
Bálványfa. • Terjedése: száraz és nedves erdık, gyepek. • Szaporodása: magról, gyökérsarjról. • Származása: Kína.
Mi is a mai hivatalos és széleskörő viszonyulás a problémához? • A legtöbb faj telepítését közterületeken már nem engedik. • A parlagfüves területek gazdáit súlyosan büntetik. • Ellentmondás, hogy például az akácerdı telepítését ugyanúgy támogatják, mint az ıshonos fajok telepítését. • Preferálják: Mechanikai irtás, gyomlálás, vegyszeres kezelés. • Elméletben elfogadott a terület eredeti környezeti jellemzıinek visszaállítása. • Az özönfajok elleni harc azonban komoly körültekintést igényel.
Milyen másfajta viszonyulás lehetséges még? • A probléma gyökerének megvizsgálása, és kezelése! • Mit jelent az, hogy valami a helyén van? • Mi az egyensúly? • Mi a harmónia? • Mi a rend?
Terjedésük • Emberi károkozás, vagy rossz tájhasználat. • Változó klíma, „klímamenekültek”. • Az ıshonos fajokkal szemben jutnak elınyhöz. • Tágtőrésőek, rendelkeznek.
gyakran
magas
szaporodási
rátával
• Bizonyos esetekben ezek a növények olyan anyagot termelnek, melyek más növényfajok egyedeinek csírázását vagy fejlıdését akadályozzák. • Gyorsabb fejlıdésükkel kerekednek felül (fényért, vízért és tápanyagokért folyó versengés).
• Miért kerültek ide? • Mit szimbolizál a megjelenésük? • Milyen célt - értékrendszert - motivációt gondolkodásmód elterjedését jeleníti meg szimbolikusan? • Hol vannak elterjedve ezek az idegen fajok? • Milyen körülmények segítik a megjelenésüket, elterjedésüket? • Azaz milyen körülmények jelentenek számukra „meghívást”?
A helyük… • A probléma egyik aspektusa, hogy terjedésükben jelentıs szerepe van a helyi tájhasználatnak is! • A degradált és mővelés alól kivont, de nem helyreállított (restaurált) területek növekedése. • Az elhanyagolt, nem használt, nem karbantartott, nem gondozott területek. • Különösen a vizes élıhelyeinket és a homokos területeket érinti. Vízháztartás mesterséges megváltozása – éghajlatváltozás.
• Terjedésüket a természetes társulások bolygatása is segíti, például egy elöntés vagy aszály, vagy talajbolygatás, sıt a humuszréteg eltávolítása után az inváziós fajok könnyebben megtelepednek, mint az ıshonosak. • A jelenséget az is erısíti, hogy a tájidegen fajoknak nálunk nincsenek – vagy legalábbis jóval kevesebb, mint eredeti élıhelyükön a természetes ellenségük. • Ezek elsısorban úttörıfajok, és azt mutatják a terület ıshonos élettársulásnak stabilitása, és ezen keresztül ellenálló képessége meggyengült, vagy megszőnt.
• Rendszerszemléletben vizsgálva milyen a valódi hatásuk? • Mi a szerepük a természetben? • Hogyan illeszkednek be?
A helyük… •
Úttörı sajátosságuk miatt a megromlott, vagy szélsıséges körülmények között is képesek fennmaradni, sıt, azok kedvezıek számukra ezért hosszútávon szerepük van a terület gyorsabb helyre állításában, mint az ıshonos úttörı fajoknak.
•
Fıleg lágyszárúaknál, pl. parlagfő esetében megfigyelték, hogy évek alatt a talaj és a növényvilág stabilizálódása folyamán a parlagfő folyamatosan visszaszorul.
•
Ez a fás szárúak esetében lényegesen hosszabb folyamat, de a pionír fajok soha sem alkotnak tartós állományt, idıvel visszaszorulnak és átadják helyüket az adott körülmények között potenciálisan kialakuló társulásnak, idıvel zárótársulásnak.
•
A természet rövidtávú egyensúlyok megteremtésére már rövidtávon törekszik években, évtizedekben, de a természetnek nem években, vagy évtizedekben mutatkozik meg az intelligenciája, egyensúlyteremtı képessége, hanem évszázadokban.
Mire figyelmezteti az embert? • A tájidegen úttörıfajokat bevonzza a terület negatív sajátosságai, minısége, problémái (melyek mögött általában az ember áll).
• az embert az egyensúly felborulására, • a táj elhanyagoltságára, • a fajok össze-vissza telepítésének kockázataira.
Mi az, ami sokkal nagyobb kárt okoz az özönfajoknál a tájban? • Klímaváltozás • A természetes területek felszámolása • A vegyszeres mezıgazdaság • A nagy úthálózatok • A vizek elvezetése • Tehát a tájjal nem összhangban lévı gazdálkodás, és tájalakítás
Milyen jótékony hatásai vannak ezeknek a növényeknek? • Egy tájban élı ember számára nincsenek értéktelen, káros gyomnövények, csak olyan növények, melyeknek nem ismeri az értékét. • Hogyan illeszkednek be?
Ürömlevelő parlagfő: • Parlaggá vált területeken talajvédı, szárazságtőrı, humuszképzı. • Gyógynövény: parlagfő az allergia ellen. Vitamin tartalma – immunrendszer erısítésre alkalmas. Az indiánoknál: sebek gyógyítására, rovarcsípésre, fızetét szemgyulladásra, bélgyulladásra, hasmenésre, székrekedésre, fejbır ápolásra, menstruációs panaszokra használták. Állítólag a szervezet ıssejt termelését is fokozza.
Amerikai karmazsinbogyó: • Szárazságtőrı, • ibolyásfekete, lédús bogyótermésének leve kitőnı étel- és italszínezı. Savas közegben piros, lúgos közegben kék. • A friss gyökér és bogyó hánytató és hashajtó hatású. (a növény mérgezı anyagokat tartalmaz)
Kanadai és magas aranyvesszı: •
Zsenge levelei és virágzó hajtásai fızve ehetık. A magja levesek besőrítésére használható, de nagyon apró.
•
Sárga festék is készült belıle.
•
Nagyon jó mézelı.
•
Kertészeti változatait dísznövénynek ültetik.
•
Virágjából és/vagy leveleibıl tea készíthetı. Gyógynövény is. Vizelethajtó, húgyúti megbetegedésekre, vesekı vízlökés-terápiában. Görcsoldó, fájdalomcsillapító, Ha a vesehomokra és -kıre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kıképzıdés veszélyét. Szenvedı betegek kezelésének kiegészítıje. Vesegyulladás esetén hatásos, de vérnyomáscsökkentı hatása is ismert. Immunerısítı, teáját az influenza megelızésére, a gyermekek lázának csillapítására. Hasmenések megállítására, sebek és ekcéma kezelésére is használják. Gyakran szerepel a testsúlycsökkentı és salaktalanító teákban – utóbbiak a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet „átmosásában” kapnak szerepet. A fekete ribizli leveleivel együtt magas vérnyomás kezelésére.
Selyemkóró: • Kiváló mézelı. Azonban a méheket károsítja. • Kísérletek voltak gyapotszerő magszıreinek rosttartalmának és tejnedvek kaucsuktartalmának hasznosítására. • Kardenolid vegyületei miatt gyógyszeripari felhasználására is kísérletek történtek. A selyemkóróhoz főzött remények végül nem teljesedtek be.
Japánkeserőfő: •
Étkezéshez fiatal "mandulaíző" hajtásai tavasszal ehetık fızve, mint a spárga. Savanykás ízők miatt felhasználhatók rebarbara helyett is: süteményben, gyümölcslevesben, lekvárban. Az idısebb hajtások és hajtásvégek is megfızhetık, enyhén rebarbarára emlékeztetık. Magja nyersen vagy fızve ehetı, bár nem túl szapora, hiszen elég apró. Lisztté ırölve levest lehet vele sőríteni és ízesíteni. Néha a gyökerét is fogyasztják.
•
Gyógynövény hatását kutatják.
Gyalogakác: • Vesszıi, fája fonott kerítéshez, tőzifaként, biomasszaként. • Várostőrı díszcserje. • Gyógynövényként: gyümölcse erısíti az immunrendszert, növeli az érrendszer ellenálló-képességét, javítja a szívmőködést. • Kiváló mézelı. • Virága közvetlen fogyasztásra, valamint ételek és italok ízesítésére is alkalmas.
Keskenylevelő ezüstfa: • Szik- és homokfásításra, és rekultivációnál használták, bírja a magas talajvizet is. Dolomit és mészkıkopárokat is fásítanak vele. • Várostőrı díszcserje. • Nitrogénkötı, tápanyagokban gazdagítja a talajt. • Bogyója szárítva, vagy nyersen teljesen megérve fogyasztható, a magja is megehetı a gyümölccsel. Hazájában még télire is elteszik. Leveseket is főszereznek vele, sörbetet is készítenek belıle. • Állatoknak is táplálék.
Fehér akác: • • • • • •
Rossz minıségő talaj erdısítése Rekultivációnál is használható Kiváló keményfa, építıipari fa Tőzifa Kiváló mézelı Várostőrı díszfa
Amerikai kıris: • Várostőrı díszfa • Bútoripari fa • Rekultivációnál is használható igénytelensége miatt.
Zöld juhar: • Várostőrı díszfa, és rekultivációnál is használható. Vannak kertészeti változatok. • Különleges mézet készítettek belıle. • Fája csak ritkán ér el rönkméreteket, puha, szivacsos szerkezete miatt főtıértéke alacsony, viszont kiválóan faragható. Egykor oszlopok, kerítések, karók, ládák készítésére használták. • A zöld juhar fájának nedve sok cukrot, a prériövezetben élı indiánok e nedvbıl még manapság is készítenek szirupot, de ez nem olyan édes, mint a cukorjuhar (ezüstjuhar) szirupja • Valamint fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentı anyagot tartalmaz.
Bálványfa: •
Várostőrı díszfa
•
Talajerózió használható.
•
Jó mézelı és méhlegelı.
•
Kis mennyiségben gyógynövény: a friss törzse és ágkérge, friss, virágos hajtása is felhasználható. Fıbb hatások: emésztésjavító, féregőzı, hashajtóhatású, bırirritáló. Szeszes készítményei hatékony étvágyfokozók. Homeopátiás készítményekben alkalmazzák, pl. súlyos fertızı betegségek és a garatkör nyirokrendszerében zajló krónikus fertızések kiegészítı kezelése céljára. A hagyományos kínai orvoslás alkalmazza mentális betegségek kezelésére, külsıleg tályogok gyógyítására és a viszketés megszüntetésére. A kéreg tinktúrájával sikeresen kezeltek asztmát, epilepsziát és szívpalpitációt.
ellen,
és
rekultivációnál
!!!!!!! Pollenveszély !!!!!!!!
!!!!!!!! Jön a pollen !!!!!!!!!
Mi okozza az allergiát? Mire lehetünk allergiásak? • Magyarországon 1.2 millió beteg. 12 milliárd Ft-ot költenek egy évben gyógyszer költségre. • Orvosi kezelési költségre 12 milliárdot. • A teljes egészségügyi kár 30-35 milliárd Forint/év. • A magyar lakosság 25-30 százaléka allergiás • Növekszik • „Generációról generációra csökken az ellenálló képesség”
Mi vált ki allergiás tüneteket: • • • • • • •
Pollen (60 növény, nagy része ıshonos) Napallergia Háztartásban használt nem természetes anyagok és eszközök Gombaspóra Állatok (rovarcsípés, szır, toll, atka) Élelmiszer (kb 20 féle) Keresztallergiák
Az allergia bizonyított valódi okai! •
Helytelen szemléletmód, konfliktusok, lelki problémák, (ön)szeretet hiánya, önmegélés hiánya, elfojtott konfliktusok!
•
Stresszes, aktivitásszegény életmód!
•
Sterilizált környezet, elszigeteltség a természettıl!
•
Immunrendszer gyengesége (túlérzékenysége)!
•
Vegyi anyagok a háztartásban, mezıgazdaságban, élelmiszer elıállításban, gyógyszerek, antibiotikumok, oltások mellékhatásai (köztük az allergia tüneteit kezelı szerek, illetve a parlagfővet irtó gyomírtószerek, stb)!
•
Légszennyezés!
•
Elektroszmog!
•
Tejfogyasztás!
•
(Gyógyszerlobbi!)
Természetünk …
…a természet.
Milyen megoldásnak van értelme? • A fóbiát válasszuk, vagy a felülemelkedést? • A tünetkezelést válasszuk, vagy az okszintő, gyökeres megoldást? • Harcoljunk a természettel, vagy épp próbáljuk megérteni, az egyensúly újrateremtésére törekedni? • Vagy az öncélú irtás, a bőnbakképzı győlölet, használati elvő környezetvédelem a célravezetıbb, és hitelesebb? • Van erre kapacitás – energia, és azt erre hatékonyabb fordítani? • Mirıl ismerszik meg a helyes megoldás az életben?
Olyan megoldásra van szükség, mely nem a növényeket, állatokat, természeti lényeket tekinti ellenségnek! Hanem rendszerben gondolkodik, a problémára reflektál, és a helyes tájhasználattal a probléma gyökerét igyekszik kezelni fenntarthatóan!
A „tájban élı ember” elv: Öncélú irtás helyett használat! A régi ember, aki tájban élt, mindent meghagyó szemlélettel felhasznált valamire a környezetébıl. Együtt élt a tájjal, az élılényekkel, a fizikai dolgokkal, a jelenségekkel, a természet ritmusával és szellemiségével. A tájban élı ember odafigyelt a földre, jó gazdája volt, mővelte a természetet, feljebb emelte, kultúrával szellemibbé tette. Mindennek látta mindkét oldalát, a fényes oldalát, és az árnyoldalát is. A problémában a lehetıséget látta meg. Stresszes, problémákkal terhelt modern életünkben pont ez a képesség hiányzik.
Hová kell a figyelmet helyezni? •
Tanulságok levonása, alkalmazása.
•
Parlagfő kaszálásának jeles idıpontja a pollenszórás elıtt közvetlenül, amikor a porzós virágok után a levélhónaljakban a termıs virágkezdemények is kezdenek kifejlıdni. Július 30-ig hatékony elvégezni 2x.
•
Idıbeni védekezés szükséges, nem amikor már tömegesen elterjedt! Ehhez viszont az kell, hogy a területnek legyen gazdája. Figyelje, annak alakulását, lássa az idıszerő fontos feladatokat! Legyen szó belterületrıl, mezırıl, erdırıl, gyümölcsösrıl, kertészetrıl, az megfigyelhetı, hogy elsısorban a gazdátlan területeken terjednek az invazív fajok, ahol nincs rendszeres odafigyelés, gondozás, mővelés, használat.
•
Hazánkban jellemzı társulás számára szükséges ökológiai egyensúly helyreállítására törekedni (talajvízszint, állatállomány, tudatos gazdálkodás, stb.).
Hová kell a figyelmet helyezni? •
Természetvédelmi területekrıl direkt irtás, itt eleve nincs helye tájidegen növényeknek, és fajoknak, de itt sem öncélú irtásról van szó, hanem használatról. Mechanikus vagy kíméletes vegyszeres kezelés.
•
Szerves, élı megoldás egyéb területeken. Az invazív fajokat úgy lehet gyengíteni, hogy a táj gondozásával, közösségi kezdeményezésekkel a felszedett, kivágott növényeket felhasználjuk. Ez közvetett irtás, de értelmesen integrálva egy rendszerbe.
•
Ugyanakkor nem szabad abba a hibába esni, hogy úgy váltjuk le egy területrıl az úttörı tájidegen fajokat, hogy nem helyettesítjük ıket a táj helyreállítása érdekében ıshonos növényzettel.
•
Továbbá ezeket a növényeket nem szabad telepíteni (Kivétel talán csak rekultivációnál, nagyon szélsıséges körülmények között.).
Vegyszerhasználat?
Vegyszerhasználat?
Vegyszerhasználat?
A tájban élı ember Gondozva használni, gazdája lenni.
A tájban élı ember
A tájban élı ember
Hogyan vehetünk részt egyénileg a megoldásban?
Köszönöm a figyelmet!
