RÉVÉSZ EMESE 1967, Munkács Művészettörténet Tanszék, tanársegéd
[email protected] [email protected] FOGADÓ ÓRA: hétfő, szerda KUTATÁSI TERÜLET: 19-20. századi magyar festészet; 19. századi sokszorosított grafika; művészetpedagógia története; 19-20. századi magyar művészeti folyóiratok; Csók István festészete. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ ISKOLÁK 1982-1985: székesfehéri József Attila Gimnázium, 1986-ban bicskei Vajda János Gimnázium 1986-1988: ELTE Tanárképző Főiskola magyar-népművelés szak 1988-1992: Színház és Fimművészeti Főiskola TV-rendező-szerkesztő szak 1993-1998: ELTE BTK művészettörténet szak Diplomamunka: A Kassai Ábrázolt Folyóirat (1848) és köre. SZERZŐDÉSES MEGBÍZÁSOK, MUNKAVISZONY 1997-1999: Magyar Nemzeti Galéria, külső munkatársa (Védettségi Osztály, Székely Bertalan-kiállítás, Történelem-Kép kiállítás) 1998-1999: MTA Művészettörténeti Kutatóintézete, Adattár 1999-2002: BÁV becsüs tanfolyamok, oktató 2002-től Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Művészettörténeti Tanszék ÖSZTÖNDÍJAK 1999-2002: ELTE BTK hároméves doktori (PHD) képzés; disszertáció témája: Magyarországi sajtóillusztráció: 1850-1870 2000-2003: OTKA-kutatás: A magyar néprajz szerepe a nemzeti önkép kidolgozásában 2001-2004: OTKA-kutatás: A Képzőművészeti Főiskola története 1871-1945 2003-2004: Deák-Dénes ösztöndíjat: Csók István festészete
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Önálló kötetek A 120 legszebb magyar festmény. (Társzerző) Mecénás Kiadó, Budapest, 2002. Egy elfeledett életmű. Székely Árpád (1861-1914). Székely Bertalan Műteremház Füzetek I. Szada, 2003. Frank Frigyes. Egy magyar expresszionista. Szeged, 2003. “Eredeti másolat” Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és barokk festészet remekművei után. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2004 (Szerkesztő) 1998 Kuruc és labanc – Két testvér – Életrajz Erdély múltjából. Madarász Viktor első történeti festménye 1855-ből. Művészettörténeti Értesítő 47, 1998/1-2, 141-151. 1999 Székely Bertalan kultusza. In: Székely Bertalan (1835-1910) kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1999. 65-83., 397-399; – Székely Bertalan tanári működéséhez és a Japán nő című festményhez kapcsolódódó tárgyak (Rum Attilával együtt) Uo.: 304-311; – Kiállítások, amelyeken Székely Bertalan művei szerepeltek. Uo.: 406-413. 19. századi magyar képzőművészeti folyóiratok repertóriuma I. Magyar Képzőművész. Műcsarnok. Ars Hungarica, 27, 1999/2, 461-483. 2000 Történeti kép mint sajtóillusztráció 1850-1870. In: Történelem – Kép. Múlt és művészet kapcsolata Magyarországon. Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2000, 580-597. – Valamint a következő képelemzések ugyanott: IX-11. Magyar és Erdélyország rajzolatokban, 540-542; X-11. A Hunyadiház diadalünnepe, 554-555; X-12. Eger várának hős megvédése, 555-556; X-14. Mátyás az igazságos. 557-559; X-25. Dalidó és palotás magyar tánc, 568; X-26. Emese álma, 568-570; X-30. Az ostromló török had követei, 572574; XI-3. Kuruc és labanc, 602-603; XI-5. A mohácsi csata, 604-605; XI-8. Az utolsó Zrínyi, 608-609; XII-9. Széchenyi, Kossuth, Deák, 626-627. 19. századi magyar képzőművészeti folyóiratok repertóriuma II. Képzőművészeti Szemle, Magyar Műipar. Ars Hungarica, 28, 2000/2, 415-455. 2001 Képi elbeszélés és popularizálódás az 1850-1870 közötti sajtóban megjelent történeti képek példáján. Művészettörténeti Értesítő, 50, 2001/1-2, 147-172.
“Arany – Zichy”. Zichy Mihály illusztrációi Arany János balladáihoz. In: Zichy Mihály. Occidental Press – Zichy Mihály Alapítvány, Budapest, 2001, 64-96, 228-233; – Madách Az ember tragédiájához készült illusztrációk. Uo.: 129-130; – Petőfi-illusztrációk. Uo.: 141-142; – Illusztrációk az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című kötet számára. Uo.: 147-148; – Faust-illusztrációk. Uo.: 151-152. “Az egészélet szigete”. A Gödöllői művésztelep (1901-1920) változó megítélése. Centenáriumi kiállítás Gödöllőn és Budapesten. Új Művészet 2001/11, november, 22-23. Rebellis képmutogatók. A 2. Óriásplakát-kiállítás a Felvonulási téren. Új Művészet 2001/11, november, 20-21. 2002 A természet történései. Konkoly Gyula képei elé. In.: Tájképek az utolsó évtizedből. Kiállítási katalógus, Műcsarnok, Budapest, 2002, 4-7. A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. A Képzőművészeti Főiskola első ötven éve (1871-1920). Új Művészet, 2002/3, 15-17. A főiskola és a nyilvánosság. A Mintarajziskola és a Képzőművészeti Főiskola hazai és nemzetközi kiállításokon. In.: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Budapest, 2002, 113-152. Szivárvány Áruház és Nagyvilág. Két magyar reklámgrafikus: Káldor László és Gábor Pál. Új Művészet, 2002/5, 34. “A műítész kellékei.” Szegedy-Maszák Hugó (1831-1916) műkritikái. In: Fejezetek a magyar művészetkritikából. AICA-füzetek I. Budapest, 2002, 9-27. Egy esemény ábrázolásának anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28án. A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve 2001. Budapest, 2002, 97-111. 2003 Jaschik Álmos művészetpedagógiája. In: Jaschik Álmos a művész és pedagógus. Szerk.: Prékopa Ágnes, Budapest, 2003, 45-84. “Magyarország, Európa kicsinyben.” Sárköpeny és aranycsipke, 19. századi rajzolók visletképei. Új Művészet, 2003/5, május, 14-15. Figura, história, táj. Figurativitás Konkoly Gyula festészetében. In: Konkoly. Figuratív képek. Kiállítási katalógus, Ernst Múzeum, Budapest, 2003, 1-17. Csók István és Vaszary János a Képzőművészeti Főiskolán 1920-1932. In: Reform, alternatív és progresszív műhelyiskolák 1896-1944. Szerk.: Köves Szilvia, Budapest, 2003, 11-27. Művészeti nevelés a gödöllői művésztelepen. In: Reform, alternatív és progresszív műhelyiskolák 1896-1944. Szerk.: Köves Szilvia, Budapest, 2003, 27-33.
Művészeti nevelés a gödöllői művésztelep mestereinek elméletében és gyakorlatában. In: A gödöllői művésztelep. Szerk.: Gellér Katalin, Városi Múzeum Gödöllő – Iparművészeti Múzeum Budapest, Gödöllő, 2003, 161-171. A művészeti nevelés reformja és a gödöllői művésztelep. Ars Hungarica, 2003/1, 73-110. A művésznevelés új útjai. Alternatív műhelyiskolák a 20. században Magyarországon. Új Művészet, 2003/2, 13-16. 2004 Rejtőzködő világpolgár. Mednyánszky László kiállítás a Magyar Nemzeti Galériaban. Műértő, 2004, január, 6. Bécs – Budapest szellemvasút. Műértő, 2004, május, 1-2. Gyöngyhalászat, nem ürgeöntés. A 19-20. századi magyar festészet rejtőzködő csodái a MűTerem Galériában. Műértő, 2004, november A tavasz ébredése, avagy Vénusz diadala. Csók István újonnan előkerült remekművének előzményeiről. Artmagazin, 2004/2, 22-23. Tiltott testek. Akt-botrányok, Karafiáth-trikók. Artmagazin, 2004/4, 28-31. Magyarok a “világfaluban”. Magyarország részvétele az 1900-as párizsi világkiállításon. Artmagazin, 2004/4, 38-41. A művészi másolat helye és szerepe a századforduló magyar művészetében. In: “Eredeti másolat” Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és barokk festészet remekművei után. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2004, 1158. Femme fatale avagy a női test démonizálása Csók István aktfestészetében. In: A modell. A női akt a 19. századi magyar festészetben. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2004. Konferenciák A gödöllőiek művészetpedagógiai tevékenysége. In: “A művész és a társadalom alternatívái. Művésztelepek Európában.” Város Múzeum, Gödöllő, 2001. szeptember 14-15. Lyka Károly és a Képzőművészeti Főiskola. In: “A művészeti nevelés múltja és jelene” Szada, 2002. május 11-12. (konferencia szervezése is) Parasztábrázolások a magyar sajtógrafikában. In: “A magyar néprajztudomány előzményei és kezdetei.” Néprajzi Múzeum, 2003. november 27. “Festett hisztéria”. Csók István Báthory Erzsébet képe. In: “Nemek és erőszak”, Közgazdasági Egyetem, 2003. november
Klasszicizálás és tradícoóteremtés: Balló Ede múzeumi másolatai. In: “Archaizmusok és klasszicizmusok”. Magyar Nemzeti Galéria, 2004. április 22-23. Kópia, replika és parafrázis Csók István festészetében. In: “Imitáció és kreáció. Másolat, replika, parafrázis a képzőművészetben a középkortól napjainkig”. Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2004. október 28-30. (a konferencia szervezése is) Kiállítások Székely Bertalan rajzpedagógiája. Városi Galéria, Gödöllő, 2001. Székely Bertalan tanítványai, Szada, 2002. május 11 – augusztus 30. Frank Frigyes festészete, Aulich Art, Budapest, 2004. február 26 – május 6. “Eredeti másolat” Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és barokk festészet remekművei után. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2004. szeptember 30 – november 20.
